Eljárás : 2017/2145(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0128/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0128/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 10
CRE 18/04/2018 - 10

Szavazatok :

PV 18/04/2018 - 12.25

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0130

JELENTÉS     
PDF 568kWORD 67k
28.3.2018
PE 613.512v02-00 A8-0128/2018

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2017/2145(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Marco Valli

MÓDOSÍTÁSOK
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2017/2145(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2017)0365 – C8-0256/2017)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164–167. cikkére,

  tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Külügyi Szolgálat épületeinek világszerte történő kezelése” című, 07/2016. számú különjelentésére;

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0128/2018),

1.  mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2017/2145(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0128/2018),

1.  megjegyzi, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) továbbra is lényeges hibáktól mentesen hajtotta végre költségvetését, és az igazgatási költségvetéshez kapcsolódó kiadások általános hibaszintjét a Számvevőszék 0,2%-ra becsülte;

2.  sajnálja, hogy a Számvevőszék 2015-höz hasonlóan újra hiányosságokat tárt fel az uniós küldöttségek által a 60 000 eurónál alacsonyabb összegű szerződésekre vonatkozóan szervezett beszerzési eljárásokban;

3.  tudomásul veszi, hogy az EKSZ számos olyan kezdeményezést indított, amelyek célja a közbeszerzési eljárások hibáinak csökkentése a közbeszerzési feladatokkal megbízott küldöttségi munkatársaknak nyújtott képzés, támogatás és tanácsadás javításával; kéri azonban az EKSZ-t, hogy folytassa a küldöttségek közbeszerzési szabályainak és eljárásainak aktív támogatására és nyomon követésére irányuló erőfeszítéseit az említett közbeszerzési eljárások és a szerződéskezelés általános megfelelőségének és hatékonyságának javítása érdekében; ösztönzi az EKSZ-t, hogy fontolja meg a több uniós küldöttségre kiterjedő globális vagy regionális közbeszerzési eljárások bevezetésének lehetőségét, amelyek felváltják az egyes kis értékű szerződéseket; kéri az EKSZ-t, hogy értékelje, hogy egy ilyen megállapodás milyen mértékben csökkentheti a közbeszerzési eljárások hiányosságait, és hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a szóban forgó elemzés eredményéről;

4.  megjegyzi, hogy a személyzet tagjainak személyes helyzetének és a kapcsolódó igazoló dokumentumoknak a naprakésszé tételére és a családi támogatások kezelésére vonatkozó korábbi ajánlásokat a legtöbb tekintetben végrehajtották;

5.  megállapítja, hogy a Számvevőszék által felülvizsgált 20 kötelezettségvállalás közül 15-öt az év vége előtt készítettek, amelyek esetében a kapcsolódó szolgáltatásokat, árukat és a kapcsolódó kifizetéseket részben vagy egészben 2017-ben kell teljesíteni; emlékeztet arra, hogy az átvitel gyakorlatát – amely ellentétes a költségvetési évenkéntiség elvével – csak kivételes esetben szabad alkalmazni, nem pedig az előirányzatok felhasználási arányának év végi maximalizálására irányuló eszközként;

6.  tudomásul veszi a pénzügyi tranzakciók előzetes ellenőrzése során feltárt rendellenességek magas szintjét, ugyanakkor figyelembe kell venni a hibák és szabálytalanságok jellegét, mint például az igazoló dokumentumok hiányát vagy a kiadások jogosulatlanságát; üdvözli az EKSZ kiterjedt belső jelentéstételi rendszerét, amely lehetővé teszi a potenciális hibák előrejelzését, és ezáltal hozzájárul a Számvevőszék által megállapított alacsony hibaarányhoz; ösztönzi az EKSZ-t, hogy tegyen intézkedéseket a rendellenességek magas szintjének csökkentésére; hangsúlyozza azonban, hogy az előzetes ellenőrzés során feltárt anomáliák csökkentése nem mehet az alacsony hibaarány fenntartásának rovására;

7.  sajnálja, hogy az évek során ugyanazok a hiányosságok tapasztalhatóak az üzletmenet-folytonosság és a dokumentumkezelés belsőkontroll-standardjai tekintetében, ami veszélyezteti a küldöttségek által a tevékenységek és projektek nyomon követéséhez és a kapcsolódó jelentéstételhez felhasznált kulcsfontosságú vezetői információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát; emlékeztet arra, hogy a dokumentáció átláthatósága nemcsak a nyomon követés és a kontroll minőségének javítását eredményezheti, hanem a csalás és a korrupció megelőzésének hatékony eszköze is lehet;

8.  megjegyzi, hogy csak egy küldöttség, amely a regionális európai központ hatáskörébe tartozik, adott ki és újította meg a közbeszerzések kezelésével kapcsolatos fenntartását a megbízhatósági nyilatkozatában; felhívja az EKSZ-t, hogy fordítson figyelmet és vegye fontolóra a belsőkontroll-standardok hatékony vagy csak formális végrehajtása és az uniós küldöttségek irányítási megbízhatósága közötti koherenciát;

9.  támogatását fejezi ki az utólagos kontroll költséghatékonyságának elemzése és finomítása iránt, amelynek keretében összevetik az utólagos kontrolltevékenységek költségét az észlelt hibák értékével; megállapítja, hogy a hibaészlelés egységköltsége (eurónkénti költség) 2016-ban 23 eurócent volt; elismeri, hogy ez az egységköltség az alacsony hibaarányhoz kapcsolódik, és így alacsonyabb lenne, ha a hiba által érintett összeg magasabb lenne;

10.  üdvözli a 2016. évi helyszíni szemlék ciklusára vonatkozó új iránymutatások bevezetését, beleértve a küldöttségi szemlék rangsorolására vonatkozó alábbi kritériumokat, mint például az első uniós nagykövetek, a különleges kihívásokkal szembesülő küldöttségek, a legutóbbi szemle óta eltelt időszak és a küldöttségek mérete, azaz a nagyobb küldöttségeket ötévente kell ellenőrizni; ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa az ellenőrzési ciklusok ilyen kockázatalapú meghatározását, és felhívja az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új iránymutatások alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól és eredményeiről;

11.  megállapítja, hogy a 2016. évi eredeti költségvetés 633,6 millió EUR volt, ami az előző pénzügyi évhez képest 5,1%-os növekedést jelent, beleértve 18,9 millió EUR-t az euró értékvesztésének ellentételezésére, valamint az iráni küldöttség megnyitására, a szomáliai küldöttség Nairobiból Mogadisuba történő áthelyezésére és az év végi bérkiigazítások befejezésére vonatkozó előirányzatok fedezésére; megállapítja, hogy 2,5 millió EUR kiegészítő előirányzatot hagytak jóvá a biztonsági csomag uniós küldöttségek hálózatában való végrehajtására, különösen a regionális biztonsági tisztviselők felvételére, a biztonsági munkákra vagy az EKSZ személyzetének célzott képzésére vonatkozóan, amelynek következtében az EKSZ költségvetésének végleges összege elérte a 636,1 millió EUR-t;

12.  megállapítja, hogy az EKSZ 2016. évi végleges költségvetése 636,1 millió EUR volt, amelyet az év végi adatok alapján a kötelezettségvállalások tekintetében 99,7%-os arányban és a kifizetések tekintetében pedig 87,5%-os arányban hajtottak végre;

13.  tudomásul veszi a jelenlegi költségvetési bontást, amely szerint 222,7 millió EUR jut az EKSZ székhelye és 413,4 millió EUR a küldöttségek számára;

14.  megállapítja, hogy az EKSZ székhelye esetében a költségvetés 65%-át, azaz 144,4 millió EUR-t a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó és a külső személyzet fizetésére és egyéb juttatásaira, 13%-ot, azaz 30 millió EUR-t az épületkezelésre és a kapcsolódó költségekre, valamint 14%-ot, azaz 30,8 millió EUR-t az informatikai rendszerekre (beleértve a minősített információs rendszereket) és berendezésekre irányoztak elő;

15.  megállapítja, hogy az uniós képviseletek 413,4 millió EUR-s költségvetésének felosztása a következő volt: 109,1 millió EUR (26,4%) a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet fizetésére és juttatásaira, 64,3 millió EUR (15,6%) a külső alkalmazottakra és a külső szolgáltatásokra, 25,2 millió EUR (6,1%) a személyzethez kapcsolódó egyéb kiadásokra, 169 millió EUR (40,9%) az épületekre és a kapcsolódó költségekre, valamint 45,7 millió EUR (11,1%) az egyéb igazgatási kiadásokra; megállapítja, hogy a küldöttségeken dolgozó bizottsági személyzet adminisztratív költségeinek fedezésére az EKSZ 185,6 millió EUR (címzett bevételek nélkül) hozzájárulást kapott a Bizottságtól, ez utóbbi felosztása a következő volt: a Bizottság V. fejezete számára 50,4 millió EUR, az operatív program igazgatási sorai számára 89,9 millió EUR, és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) számára 45,4 millió EUR; megállapítja, hogy 2016-ban az EFA első alkalommal fizetett az EFA által finanszírozott bizottsági személyzeti tagok után egy főre eső átalányösszeget a küldöttségek általános költségei tekintetében;

16.  hangsúlyozza az EKSZ költségvetése átlátható és hatékony áttekintésének jelentőségét; sajnálja, hogy eszközeinek széttagoltsága megnehezíti az információkhoz való hozzáférést; felhívja a Bizottság alelnökét és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy biztosítson hozzáférést a kiküldetései költségeihez kapcsolódó adatokhoz;

17.  kiemeli, hogy az EKSZ igazgatási költségvetése végrehajtásának – különösen a küldöttségek esetében – javulnia kell a hatékonyság tekintetében, mivel egyes küldöttségek 33 különböző, a küldöttségek bizottsági személyzetének igazgatási költségeire vonatkozó költségvetési sorból kaptak külön hozzájárulást a Bizottságtól; felhívja a Bizottságot, hogy a Tanáccsal és a Parlamenttel együttműködve tegyen erőfeszítéseket a költségvetés egyszerűsítésére annak érdekében, hogy javítsa a költségvetési gazdálkodást és átlátható áttekintést nyújtson az uniós polgároknak a költségekről;

18.  emlékezteti az EKSZ-t, hogy a gazdasági diplomácia és lobbitevékenység közötti határvonal elmosódik; felhívja az EKSZ-t, hogy a két dolog elválasztása érdekében szabályozza a lobbitevékenységet, illetve biztosítsa a lobbitevékenység átláthatóságát mind a székhelyén, mind a képviseleteken;

19.  megállapítja, hogy 2016-tól az összes küldöttségi iroda – beleértve az EFA küldöttségeket is – közös általános költségeit (bérleti díj, biztonság és egyéb általános költségek) teljes egészében az EKSZ költségvetési soraiból finanszírozták, ami jelentős előrelépést jelent a költségvetés észszerűsítése terén; felkéri az EKSZ-t, hogy folytassa tovább a költségvetési források és megoldások ilyen egyszerűsítését;

20.  támogatja az EKSZ elmúlt két évben tett arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy ésszerűsítse és racionalizálja az átfogó szervezeti és irányítási intézkedéseket, törekedve a szolgáltatások nagyobb mértékű integrációjára és a jelentéstétel és a kommunikáció fokozására; úgy véli, hogy az EKSZ szolgáltatási kultúrájának megerősítése előnyös lenne az EKSZ teljesítménye szempontjából; megállapítja, hogy 2016-ban az elmúlt két évben a szervezeten belüli magas vezetői arány csökkentésére tett erőfeszítések eredményeképp a 2014. évi 7,5%-kal szemben a vezetői pozíciókban dolgozó alkalmazottak a teljes létszám 6,4%-át teszik ki;

21.  üdvözli a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az EKSZ által a globális kihívások kezelésére vonatkozó uniós globális stratégiával összhangban meghatározott prioritásokat, beleértve a migrációs kérdésekre, a kábítószerekre és az emberkereskedelemre fordított figyelmet, valamint olyan emberi jogi diplomácia megvalósítását, amely a felmerülő nemzetközi kihívásokra és politikai prioritásokra koordinált válaszlépések révén nyújt jobb megoldást; kiemeli továbbá, hogy az EKSZ egyre fontosabb szerepet tölt be a béke, a biztonság és az emberi fejlődés terén folyó nemzetközi együttműködésben, amint azt többek között a nemzetközi szervezetekben – például az ENSZ-ben – játszott közvetítő és képviseleti szerepe, az Iránnal folytatott nukleáris megállapodás tárgyalása és megőrzése, az izraeli-palesztin konfliktusban, illetve a Szíriára vonatkozó brüsszeli folyamatban játszott közvetítő szerepe is mutatja;

22.  hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak, azaz a személyzet egy bizonyos állampolgársággal rendelkező tagjai és az adott tagállam mérete közötti viszonyított aránynak, az erőforrás-gazdálkodás egyik meghatározó elemének kellene maradnia, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy később csatlakoztak az Unióhoz; emlékeztet továbbá a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a Parlament felé tett azon kötelezettségvállalásra, hogy kezelni fogja a nemzeti diplomaták jelenlegi túlsúlyát a küldöttségvezetői pozíciókban;

23.  sajnálja, hogy 136 uniós küldöttségvezetőből csak 21 érkezik az Unióhoz 2004 után csatlakozott 13 tagállamból; felhívja az EKSZ-t, hogy végezzen mélyreható értékelést munkaerő-felvételi politikájáról, hogy lehetővé tegye az EKSZ földrajzi egyensúlyra vonatkozó politikájának jobb végrehajtását;

24.  továbbra is aggódik amiatt, hogy az EKSZ személyzeti összetételében folyamatos egyensúlyhiány tapasztalható az állampolgárság tekintetében; megállapítja, hogy 2016 végén az EKSZ személyi állományának 31,7%-a származott a tagállamokból, szemben a 2015. évi 32,9%-kal (25,3% a székhelyen és 40,8% a küldöttségeknél); felszólít a személyzet kiegyensúlyozottabb elosztására, a 2010/427/EU tanácsi határozattal(6) összhangban; üdvözli a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a Parlament felé tett azon kötelezettségvállalást, hogy kezelni fogja a nemzeti diplomaták jelenlegi túlsúlyát a küldöttségvezetői pozíciókban;

25.   megállapítja, hogy az a 13 tagállam, amely 2004 óta csatlakozott az Unióhoz, az EKSZ tanácsosi besorolású személyzetének 19,6%-át adja, amely megközelíti az Unió összlakosságán belül képviselt arányukat (20,6%); felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a vezető pozíciókban lévő személyzetben csupán 13,28% az arányuk, és hangsúlyozza, hogy – tiszteletben tartva az érdemen alapuló munkaerő-felvételi politikát – ezt az egyensúlyhiányt jobban figyelembe lehetne venni a jövőbeli munkaerő-felvételi eljárások során; aggodalommal állapítja meg, hogy a szóban forgó tagállamok különösen alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken; és megjegyzi, hogy ajánlatos ezen a téren haladást elérni;

26.  kéri az EKSZ-t, hogy 2018. június 30-ig adjon további magyarázatot a kirendelt nemzeti szakértők növekvő számára, amely 2016-ban elérte a 445-öt (ezek 85%-a Brüsszelben található), szemben a 2015. évi 434-gyel és a 2014. évi 407-tel;

27.  ismételten aggodalmát fejezi ki a magasabb igazgatási szinten az EKSZ személyzetében tapasztalható nemi egyensúlyhiány miatt; tudomásul veszi, hogy a nők száma enyhén emelkedett a vezetői pozíciókban, és hangsúlyozza, hogy van lehetőség további fejlődésre annak érdekében, hogy a jelenlegi arány (22,7%, ebből 14%, azaz 44 posztból 6 poszt a felső vezetésben és 25%, azaz 215 posztból 53 poszt a középvezetésben) növekedjen; felhívja a tagállamokat, hogy aktívabban ösztönözzék a nők jelentkezését a vezetői szintű EKSZ-álláshelyekre;

28.  üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a „szakmai előmenetel”, a „nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség”, az „oktatási és továbbképzési keret” (LEAD) területén működő munkacsoportok létrehozása, valamint a „Nők és az EKSZ” hálózat létrehozása fontos mérföldkövet jelent az EKSZ működésének javításában; ezek a kezdeményezések vonzóbb karrierlehetőségeket határoznak meg, ésszerűsítik a munkaerő-felvételt, és biztosítják a kompetens személyek kinevezését, a kompetenciák megfelelőségét, valamint a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget a nemi és etnikai háttér tekintetében egyaránt; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek többet a vezető posztokra pályázó képzett női jelöltek előmozdításáért a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében; üdvözli e tekintetben a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon szándékát, hogy biztosítsa, hogy a személyzeti rotáció gyakorisága ne ássa alá az EKSZ székhelyén és a képviseleteken a rendelkezésre álló konkrét ismeretek és kompetenciák folytonosságát;

29.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ Közvetítői Szolgálatát 2016-ban 75 konfliktusra, zaklatásra vagy rossz munkakörnyezetre vonatkozó esetről értesítették, és ebből 23 eset maradt lezáratlan az év végén; megállapítja, hogy 2015 végén 65 esetből 36 maradt lezáratlan, így az év végén a lezáratlan ügyek relatív száma csökkent 2016-ban; üdvözli az EKSZ által bevezetett riasztási rendszert, amely lehetővé teszi a panaszok szisztematikus nyomon követését, és elégedetten veszi tudomásul az ezen jelenség kezelésére támogató szolgáltatások – például a mediátor, a bizalmas tanácsadó, az orvosi és pszichológiai támogatás, a tudatosság növelése és a megfelelő fegyelmi intézkedések – kidolgozása révén megvalósított intézkedéseket; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa e tekintetben szakpolitikája javítását annak érdekében, hogy elejét vegye a pszichológiai és szexuális zaklatás, valamint a konfliktusesetek minden formájának, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért eredményekről;

30.  véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

31.  megállapítja, hogy az EKSZ eddig eleget tett az intézményközi megállapodásnak, amely szerint a személyzet létszámát öt év alatt 5%-kal kell csökkenteni, amelynek nyomán 2016-ban tizenhét álláshely szűnt meg, eddig az álláshelyek száma 68-cal csökkent, 2017-re vonatkozóan további 16 megszüntetendő álláshelyet kell kijelölni, hogy az EKSZ elérje a 84 álláshelyt magában foglaló hozzájárulását a 2017-ben végződő ötéves időszakban; felhívja a figyelmet arra, hogy a helyszínen végzett uniós tevékenységek hatékonyságát nem korlátozhatja a munkatársak túlterheltsége, különösen nem a kisebb képviseleteken vagy akkor, ha a képviselet több mint egy országért felelős;

32.   emlékeztet az ombudsman azon ajánlására, amely szerint az Európai Külügyi Szolgálat fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat kínál az uniós küldöttségeken, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EKSZ valamennyi gyakornoka megfelelő juttatásban részesüljön annak érdekében, hogy a gyakornokok erőfeszítéseikért megfelelő költségtérítést kapjanak és ne erősítsék meg a gazdasági alapon történő megkülönböztetést; üdvözli az EKSZ által a szakmai gyakorlatra vonatkozó program szerkezeti átalakítására tett intézkedéseket, többek között az uniós küldöttségeken kínált gyakornoki ösztöndíjakat; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a felajánlott ösztöndíjak száma jelentősen alacsonyabb, mint a küldöttségeken 2016-ban kínált szakmai gyakorlatok száma; felhívja az EKSZ-t, hogy találjon más módokat a fizetett szakmai gyakorlatok biztosítására az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, például az egyetemekkel vagy más közintézményekkel együttműködésben;

33.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós küldöttségek közbeszerzési eljárásainak hiányosságai (ajánlati felhívások, javaslatok és mások) 2015 és 2016 során 87 projektet érintettek, amelyek összértéke 873 197 910 EUR volt; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a küldöttségek vezetőit kiküldetésük előtti tájékoztatók, eseti szemináriumok vagy a nagykövetek éves konferenciája alkalmával rendszeresen képezzék és emlékeztessék arra, hogy – politikai funkciójukon túlmenően – kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EKSZ megbízhatósági láncának konszolidációja terén, valamint általános elszámoltathatóságukra az igazgatási kiadások és projektek portfólióinak kezelése tekintetében, amely az olyan tényezők megfelelő értékelését és mérlegelését kívánja meg, amelyek miatt a Számvevőszék fenntartással élhet;

34.  hangsúlyozza, hogy „a beavatkozási logikának a feltételezésekben vagy a kockázatértékelésben fellelhető lényeges hiányosságai” voltak a küldöttségvezetők által 2015-ben és 2016-ban jelentett fő problémák, amelyek 293 projektet érintettek, amelyek összértéke 2 574 730 715 EUR; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy végezzenek mélyreható elemzést a projektek irányításának javítása érdekében, többek között a kockázatok, a földrajzi prioritások, az uniós küldöttségeknek a munkateher kezelésére irányuló kapacitásának megfelelő értékelése révén, és továbbra is összpontosítsanak a támogatási területekre a támogatás hatásának növelése érdekében;

35.  megállapítja, hogy az EKSZ 185 irodaépületének és 144 hivatalos rezidenciájának éves költségvetése körülbelül 160 millió EUR, ami az EKSZ költségvetésének 20%-át teszi ki; elismeri az EKSZ által az utolsó mentesítési eljárás óta épületpolitikája különböző elemeinek kiigazítására és javítására tett erőfeszítéseket; újra megerősíti azonban, hogy a teljes költségek nyomon követését és fedezését fokozni kell, valamint a kiválasztási eljárást mélyíteni kell; hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell kialakítani a biztonsági kérdések, a környezetvédelmi politika és a fogyatékkal élők számára való hozzáférés, valamint az épületekkel kapcsolatos több megtakarítás szükségessége között; hangsúlyozza a jó szerződési feltételek kialakításának fontosságát annak érdekében, hogy megtakarításokat és folytonosságot biztosítson az épületpolitika terén; javasolja, hogy az EKSZ készítsen átfogó elemzést valamennyi uniós küldöttségről annak meghatározására, hogy melyik országban lenne költséghatékonyabb, ha az iroda- és lakóépületeket bérlés helyett megvásárolnák;

36.  üdvözli a székhelyből biztosított ingatlankezelés kapcsán az uniós küldöttségek nyújtott koordinált támogatás növelésére irányuló erőfeszítéseket, többek között az épületkezelési informatikai eszköz (IMMOGEST) frissített változatának elindítását, valamint a székhelyen dolgozó speciális szerződéses alkalmazottak számának növelését; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa az Európai Külügyi Szolgálat épületeinek világszerte történő kezeléséről szóló számvevőszéki különjelentésben foglalt ajánlások végrehajtását; kéri az EKSZ-t, hogy végezze el az új intézkedések felülvizsgálatát és annak eredményeiről tájékoztassa a Parlamentet(7);

37.  meggyőződése, hogy a regionális biztonsági tisztviselők egységes hálózata fontos a személyzet biztonságához;

38.  úgy véli, hogy az irodaépületek és rezidenciák bérleti feltételeinek vagy vásárlási opcióinak alapos ellenőrzését az EKSZ székhelyén elfogadandó, új épületekre vonatkozó valamennyi dosszié vagy tranzakció esetében biztosítani kell; elismeri, hogy 2016 óta az EKSZ javította az ingatlanvásárlás ellenőrzésére szolgáló rendszert azáltal, hogy külső pénzügyi értékeléseket és műszaki ellenőrzéseket hajtatott végre elismert szakértőkkel, és felhívja az EKSZ-t, hogy ismertesse ezen intézkedések eredményeit; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa az irodai területek nyomon követését a tervezett referenciaértékek elérése érdekében; üdvözli, hogy a küldöttségek épületeinek átlagos mérete 2016-ban némileg csökkent, de sajnálja azt a tényt, hogy az EKSZ az irodaépületek esetében túllépte a személyenkénti 35 m²-es felső határt, ami 7,4 millió EUR többletköltséget eredményezett; elismeri, hogy a küldöttségek lehetőségei korlátozottak az épületek méretének csökkentése terén, mivel többek között kötik őket a meglévő bérleti szerződések;

39.  felkéri ugyanakkor az EKSZ-t, hogy határozza meg a tagállamok ingatlankezeléssel kapcsolatos azon bevált gyakorlatait, amelyek hozzájárulhatnak épületpolitikájának költséghatékony módon történő megerősítéséhez; megállapítja, hogy 2016 óta az EKSZ szerződésben áll egy szolgáltatóval a piaci információk rendszeres nyomon követésére és a beruházások megtérülésének kiszámítására a meglévő bérleti lehetőségek alapján; 

40.  üdvözli a diplomáciai ingatlanok közös bérlésének kulcsfontosságú szakpolitikája mellett elkötelezett tagállamokat magában foglaló munkacsoportot, és annak esetleges kiterjesztését; megállapítja, hogy 2016 folyamán 11 új közös bérleményről született megállapodás, amellyel az ilyen megoldások teljes száma jelenleg 91-re emelkedett;

41.  elismeréssel veszi tudomásul az épületek megosztására és a költségek csökkentésére irányuló, előkészítés alatt álló az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (DG ECHO) és a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságával kötött intézményközi megállapodásokat, valamint az Európai Beruházási Bankkal (EBB) kötött megállapodást; felkéri az EKSZ-t, hogy a költségek nyomon követésének részeként terjessze ki az ilyen egyetértési megállapodásokat egyéb uniós intézményekre;

42.  hangsúlyozza, hogy szükség van a félretájékoztatás leleplezésére, különösen a keleti szomszédságban, a Nyugat-Balkánon és délen, és tudomásul veszi a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport e tekintetben végzett munkáját;

43.  üdvözli a missziótámogatási platform létrehozását, amely központosított igazgatási támogatást nyújt a KBVP-missziók során; felhívja a figyelmet arra, hogy fontos gondoskodni a platform finanszírozásáról, a finanszírozás elosztását és felhasználását szabályozó átlátható keret révén, amely maximalizálja a kiadások korábban megállapított szintjeinek hatását az erőteljes és észrevehető hatás biztosítása érdekében a források felhasználásának területein;

44.  felhívja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy teljesítsék jogi kötelezettségüket és késedelem, valamint erre irányuló külön kérés nélkül továbbítsanak a Parlament számára minden főbb dokumentumot a nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozóan, beleértve minden egyes tárgyalási forduló tárgyalási irányelveit, elfogadott szövegeit és napirendjeit, összhangban az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésével, amely szerint „az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell”; emlékezteti a Tanácsot és az EKSZ-t arra, hogy a Bíróság a 218. cikk (10) bekezdésének megszegése miatt már több megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó tanácsi határozatot megsemmisített, és hangsúlyozza, hogy a Parlament a jövőben is megtagadhatja hozzájárulását új megállapodásokhoz, mint például az Örményországgal kötendő átfogó és megerősített partnerségi megállapodás, amíg a Tanács és az EKSZ nem teljesítik jogi kötelezettségüket;

45.  megjegyzi, hogy az EKSZ még mindig nem tett eleget a Számvevőszék 14/2013. számú különjelentése arra vonatkozó ajánlásának, amely részletes cselekvési terv készítésére hív fel a Palesztinának nyújtott uniós segítség növelése érdekében; ösztönzi az EKSZ-t, hogy teljes mértékben hajtsa végre ezt az ajánlást, a Bizottsággal együttműködve;

46.  megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az EKSZ az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtja be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék jelentését októberben terjeszti a Parlament elé, majd a mentesítésről a Parlament májusig, a plenáris ülésen szavaz; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; kéri, hogy az EKSZ és a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot, és javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét pedig július 1-jében állapítsák meg; javasolja továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, az Európai Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő évben le lehessen zárni.

31.1.2018

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2017/2145(DEC))

A vélemény előadója: Cristian Dan Preda

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) lényeges hiba nélkül végrehajtotta 2016. évi igazgatási költségvetését; megjegyzi, hogy 2015-höz képest nőtt a hibaarány, ahogy az utólagos ellenőrzések is jelezték; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a pénzügyi tranzakciók előzetes ellenőrzései során feltárt rendellenességek jelentős mértékének csökkentése érdekében;

2.  megjegyzi, hogy 2016 végén az EKSZ személyi állományának 31,7%-a származott a tagállamokból (25,3% a központnál és 40,8% a küldöttségeknél); felszólít a személyzet kiegyensúlyozottabb elosztására, a 2010/427/EU tanácsi határozattal(8) összhangban; üdvözli a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által a Parlament felé tett azon kötelezettségvállalást, hogy kezelni fogja a nemzeti diplomaták jelenlegi túlsúlyát a küldöttségvezetői pozíciókban;

3.  örömmel veszi tudomásul, hogy az a 13 tagállam, amely 2004 óta csatlakozott az Unióhoz, az EKSZ AD besorolású személyzetének 19,6%-át adja, amely megközelíti az Unió összlakosságán belüli arányukat (20,6%); felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a vezető pozíciókban csupán 13,28% az arányuk, és hangsúlyozza, hogy – tiszteletben tartva az érdemen alapuló munkaerő-felvételi politikát – ezt az arányt tovább kell növelni annak érdekében, hogy az EKSZ-en belül tükrözze arányukat az Unió népességében;

4.  ismételten aggodalmát fejezi ki az EKSZ személyzetében a nemek közötti egyenlőtlenségek miatt a vezetői szinten; nyugtázza, hogy kis mértékben növekedett a nők száma a vezetői szinten, és hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javítsák a jelenlegi arányt (23,99%); üdvözli ezzel összefüggésben, hogy az EKSZ főtitkára egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkacsoportot hozott létre;

5.  tudomásul veszi, hogy az EKSZ 2016-ban folytatta a tisztviselők létszámának kötelező 1%-os csökkentését; hangsúlyozza azonban, hogy fontos az uniós külpolitikának a globális stratégia által kijelölt ambiciózus céljaihoz megfelelő forrásokat rendelni, a székhelyen és az uniós képviseleteken egyaránt; felhívja a figyelmet arra, hogy a helyszínen végzett uniós tevékenységek hatékonyságát nem korlátozhatja a munkatársak túlterheltsége, különösen nem a kisebb képviseleteken vagy akkor, ha a képviselet több mint egy országért felelős;

6.  üdvözli a missziótámogatási platform létrehozását, amely központosított igazgatási támogatást nyújt a KBVP-missziók során; felhívja a figyelmet arra, hogy fontos gondoskodni a platform finanszírozásáról, a finanszírozás elosztását és felhasználását szabályozó átlátható keret révén, amely maximalizálja a kiadások korábban megállapított szintjeinek hatását az erőteljes és észrevehető hatás biztosítása érdekében a források felhasználásának területein;

7.  üdvözli a 200 millió eurós hitelkeretet, amely az épületpolitika irányításának javítására szolgál, és felhív e hitelkeret növelésére;

8.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2015-ben és 2016-ban is hiányosságokat tárt fel az uniós küldöttségek által a 60 000 eurónál alacsonyabb összegű szerződésekre vonatkozóan szervezett beszerzési eljárások során; üdvözli a képzési anyagok és a szerződésminták terén 2018-tól kezdődően javasolt változtatásokat, és várakozással tekint ezzel kapcsolatban a nagyobb hatékonyság elé;

9.  felhívja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy teljesítsék jogi kötelezettségüket és késedelem, valamint erre irányuló külön kérés nélkül továbbítsanak az Európai Parlament számára minden főbb dokumentumot a nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozóan, beleértve minden egyes tárgyalási forduló tárgyalási irányelveit, elfogadott szövegeit és napirendjeit, összhangban az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésével, amely szerint „az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell”; emlékezteti a Tanácsot és az EKSZ-t arra, hogy a Bíróság a 218. cikk (10) bekezdésének megszegése miatt már több megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó tanácsi határozatot megsemmisített, és hangsúlyozza, hogy a Parlament a jövőben is megtagadhatja hozzájárulását új megállapodásokhoz, mint például az Örményországgal kötendő átfogó és megerősített partnerségi megállapodás, amíg a Tanács és az EKSZ nem teljesítik jogi kötelezettségüket;

10.  elégedetten veszi tudomásul, a Számvevőszék 2015–2016. évi megállapításai alapján, hogy bár bizonyos hiányosságok voltak tapasztalhatók a képviseletek helyi alkalmazottainak felvételi eljárása során, valamint a képviseletek által szervezett közbeszerzések terén, lépések történtek az EKSZ által végzett folyamatok minőségének javítására 2018-tól fogva; azonban megjegyzi, hogy a javulásnak számottevőnek kell lennie, valamint egyértelmű és mérhető előrelépést kell mutatnia az EKSZ részéről az elszámoltathatóság és átláthatóság terén;

11.  megjegyzi, hogy az EKSZ még mindig nem tett eleget a Számvevőszék 14/2013. számú különjelentése arra vonatkozó ajánlásának, amely részletes cselekvési terv készítésére hív fel a Palesztinának nyújtott uniós segítség növelése érdekében; ösztönzi az EKSZ-t, hogy teljes mértékben hajtsa végre ezt az ajánlást, a Bizottsággal együttműködve;

12.  üdvözli az Unió döntését, amely értelmében az európai ombudsman ajánlásának megfelelően fizetett gyakornokságot nyújt külföldi képviseletein, ezzel a korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező fiatalok számára is hozzáférhetővé teszi ezt a lehetőséget, a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brando Benifei, Rebecca Harms, Marek Jurek, Jo Leinen, Miroslav Poche, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Barbara Kudrycka, Tiemo Wölken

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

49

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule-Pēterse, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Bas Belder, Marek Jurek, Ryszard Antoni Legutko

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Barbara Kudrycka, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Traian Ungureanu

S&D

Francisco Assis, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Eugen Freund, Jo Leinen, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Miroslav Poche, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Rebecca Harms, Tamás Meszerics, Alyn Smith, Bodil Valero

6

-

EFDD

James Carver

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat

NI

Georgios Epitideios

2

0

GUE/NGL

Sofia Sakorafa

NI

Janusz Korwin-Mikke

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Raffaele Fitto, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Notis Marias, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Julia Pitera

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová

EFDD

Marco Valli

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

3

-

ECR

Raffaele Fitto, Notis Marias

ENF

Jean-François Jalkh

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

  HL L 48., 2016.2.24.

(2)

  HL C 323., 2017.9.28., 1. o.

(3)

  HL C 322., 2017.9.28., 1. o.

(4)

  HL C 322., 2017.9.28., 10. o.

(5)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)

  A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(7)

  Számvevőszék: 07/2016. számú különjelentés: „Az Európai Külügyi Szolgálat épületeinek világszerte történő kezelése”

(8)

  A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

Utolsó frissítés: 2018. április 13.Jogi nyilatkozat