Eljárás : 2017/2190(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0139/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0139/2018

Viták :

PV 02/05/2018 - 21
CRE 02/05/2018 - 21

Szavazatok :

PV 03/05/2018 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0198

JELENTÉS     
PDF 729kWORD 79k
6.4.2018
PE 612.207v02-00 A8-0139/2018

az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről

(2017/2190(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Marco Valli

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről

(2017/2190(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2016. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2016. évi pénzügyi beszámolójára és 2016. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel a 2016. évi fenntarthatósági jelentésre, az EU-n belüli EBB-műveletekről szóló 2016. évi hárompilléres értékelésre és az EBB EU-n kívüli eredményeiről szóló 2016. évi jelentésre,

–  tekintettel a Számvizsgáló Bizottság 2016. évi pénzügyi évről szóló éves jelentéseire,

–  tekintettel az EBB-csoport csalás elleni tevékenységeiről szóló 2016. évi jelentésre,

–  tekintettel az EBB 2016. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre és a 2016. évi vállalatirányítási jelentésre,

–  tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2016. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB-csoport 2015–2017 és 2016–2018 közötti időszakra vonatkozó operatív terveire,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló 28. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló 2014. március 11-i állásfoglalására(1), az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013. évi éves jelentéséről szóló 2015. április 30-i állásfoglalására(2), az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről szóló 2016. április 28-i állásfoglalására(3) és az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről 2017. április 27-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(5) és az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361),

–  tekintettel „Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0359),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap időtartamának meghosszabbítása, továbbá az említett alapot és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot érintő technikai javítások bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló 2016. szeptember 14-i bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0597, SWD(2016)0297 és SWD(2016)0298,

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működésének EBB általi 2016. szeptemberi értékelésére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2016. sz. véleményére az ESBA kibővítéséről szóló rendeletre irányuló javaslatról,

–  tekintettel „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programozási időszak tanulságai” című, 19/2016. sz. európai számvevőszéki különjelentésre,

–  tekintettel az Ernst & Young 2016. november 8-i ad hoc ellenőrzésére az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) alkalmazása vonatkozásában,

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapjának 2016. évi kezeléséről szóló 2017. június 16-i bizottsági jelentésre (COM(2017)0326) és (SWD(2017)0235),

–  tekintettel az Európai Bizottság, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti 2016. szeptemberi háromoldalú megállapodásra,

–  tekintettel az európai ombudsman 2016. július 22-i levelére az Európai Beruházási Bank elnökének,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0139/2018),

A.  mivel az EBB az EUMSZ 308. és 309. cikkében megállapítottak szerint az EU bankja, a világ legnagyobb multilaterális bankja és a világ legnagyobb nem magán hitelezője a nemzetközi tőkepiacokon;

B.  mivel az EBB-t a Szerződés arra kötelezi, hogy különféle célzott beruházási eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztó eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén hozzájáruljon az uniós integrációhoz, a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és regionális fejlesztéshez;

C.  mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások egyre nagyobbak lesznek, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend vonatkozásában, amelyeket át kell ültetni az EBB által végrehajtandó feladatokba;

D.  mivel az EBB kulcsfontosságú szerepet játszik az egyre nagyobb számú, az Európai Unió költségvetésére támaszkodó pénzügyi eszközök megvalósításában;

E.  mivel az innovációba és a készségek fejlesztésébe való befektetés alapvető fontosságú ahhoz, hogy Európa tudásalapú gazdasággá váljon és el lehessen érni az Európa 2020 stratégia céljait;

F.  mivel az EUMSZ 309. cikkének értelmében az EBB alapvető feladata, hogy hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez azzal, hogy a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó projekteket, illetve olyan projekteket finanszíroz, amelyeket az egyes tagállamok nem tudnak teljes mértékben finanszírozni;

G.  mivel a modern, fenntartható infrastruktúra alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a belső piacok és az európai gazdaságok összekapcsolásában; mivel az EBB által végzett összes kapcsolódó beruházásnak biztosítania kell, hogy az EU hatékony, fenntartható, környezetbarát és integrált infrastruktúrával rendelkezzen az „okos Európa” kialakításához és a valóban fenntartható és inkluzív hosszú távú növekedés támogatásához;

H.  mivel az EBB egy referenciabank, amelynek célja az induló és az innovatív vállalkozások növekedésének serkentése;

I.  mivel az EBB éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységének támogatnia kell a szén-dioxid-mentes, környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság felé történő átmenetet, többek között a természeti erőforrások hatékony felhasználását, a megújuló energiát és az energiahatékonyságot előmozdító projektek révén;

J.   mivel az európai beruházási terv három pillérből áll: beruházásfinanszírozás mozgósítása; annak biztosítása, hogy a beruházások elérik a reálgazdaságot; valamint a beruházási környezet javítása az Unióban;

K.  mivel az EBB beruházásai nem pusztán banki műveletek, hanem fenntarthatósági kritériumoknak és irányítási normáknak is meg kell felelniük a Szerződés azon követelményének megfelelően, hogy a Bank az Unió érdekében nyereségszerzési cél nélkül működik;

L.  mivel az EBB átláthatósági politikájának meg kell felelnie az intézmény kettős jellegének, hiszen egyszerre közintézmény – az EU bankja – és kereskedelmi bank, amely információkat kezel és őriz az EBB ügyfeleiről;

M.  mivel az EBB-nek meg kell őriznie AAA besorolását, ami alapvető eleme a kedvező kamatozású források előteremtésén és kihelyezésén, valamint szilárd eszközportfólióján alapuló üzleti modelljének;

N.  mivel bár az EBB-nek természeténél fogva esetenként nyereségorientált magánvállalkozásokkal is együtt kell működnie, elsődleges feladata, hogy az uniós polgárok érdekeit szolgálja bármilyen magánvállalkozás, vállalat vagy társaság érdekei felett;

Pénzügyileg fenntartható tevékenységek támogatása, hogy az EBB beruházásai tartós hatást érjenek el

1.  megjegyzi, hogy az EBB-csoport teljes finanszírozása 2016-ban 83,8 milliárd eurót tett ki, amely összesen évi 280 milliárd EUR beruházást mobilizált;

2.  tudomásul veszi az EBB 2016. évről készült éves jelentéseit, amelyek ismertetik a különféle beruházási tevékenységeket és ezek várható hatásait; megismétli kérését, hogy az EBB nyújtson be átfogóbb, részletesebb és harmonizáltabb éves tevékenységi jelentést, és jelentősen javítsa az információk bemutatását úgy, hogy részletes és megbízható lebontásokat közöl az adott évre jóváhagyott, aláírt és kiosztott beruházásokról és a bevont finanszírozási forrásokról (saját források, ESBA, központilag irányított uniós programok stb.), valamint a kedvezményezettekről (tagállamok, közszféra, magánszektor, közvetítők vagy közvetlen kedvezményezettek) a támogatott ágazatokról és az utólagos értékelések eredményeiről szóló információkról;

3.  felhívja az EBB-t, hogy folytassa ilyen irányú erőfeszítéseit azáltal, hogy teljes körű és kimerítő tájékoztatást ad a politikai döntéshozók számára a tagállamokban és az EU-n kívül folytatott tevékenységének konkrét és megvalósult gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól, hozzáadott értékéről és eredményeiről hárompilléres értékelési keretrendszer (3PA) és az eredménymérési keret (REM) szerinti jelentések formájában; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden egyes projekt esetében független, előzetes és utólagos értékelést végezzenek; felhívja az EBB-t, hogy a beruházások hatásairól szóló jelentéseiben ismertessen részletes példákat a nemzetközi hozzáadott értékre, valamint adjon tájékoztatást ágazati és ágazatközi sikerek kulcsmutatóiról; kéri az EBB-t, hogy ezen utólagos értékelések eredményét továbbítsa a Parlamentnek;

4.  emlékeztet, hogy az EBB támogatását élvező tevékenységeknek összhangban kell állniuk a Bank EUMSZ szerint alapvető feladatával, az Európa 2020 stratégiában rögzített uniós szakpolitikai célok elveivel és a COP 21 konferencián elfogadott megállapodással; hangsúlyozza, hogy az EBB feladata, hogy lendületet adjon az európai gazdaságnak, ösztönözve minőségi munkahelyek létrehozását és támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést az Unióban, valamint a tagállamokon belül és azok között fennálló növekvő egyenlőtlenségek megfordításához szükséges erősebb kohéziót; ezért szorosabb együttműködést óhajt az EBB, a Bizottság és a tagállamok között, abból a célból, hogy javuljon a célkitűzések ütemezésének és meghatározásának színvonala, ami a finanszírozási célok prioritásának újradefiniálását eredményezi;

5.  hangsúlyozza, hogy a helyi és a nemzeti gazdaságokra gyakorolt hatásuk és a számukra jelentett fontosságuk miatt a kkv-k, az induló vállalkozások, a kutatás, az innováció, a digitális gazdaság és az energiahatékonyság területén történő beruházások a leginkább elengedhetetlen tényezők az EU gazdasági fellendülésének mozgatásához és a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdításához;

6.  rámutat, hogy az EBB-nek észszerű gazdasági kritériumokra alapozva folyamatosan hozzá kell járulnia a tartós beruházási hiány csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy a finanszírozott projektek értékelése során figyelembe kell venni a szociális, gazdasági és környezeti externáliákat (mind pozitív, mind negatív) is, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket a helyi közösségekre gyakorolnak, hogy el lehessen dönteni, hogy születik-e valódi hozzáadott érték az uniós polgárok számára;

7.  úgy véli, hogy a beruházási projektek jóváhagyásának megbízható, független elemzésen kell alapulnia, amely értékeli a pénzügyi fenntarthatóságot és a projekttel kapcsolatos kockázatokat annak elkerülése érdekében, hogy a veszteségeket a társadalomra hárítsák, a nyereséget pedig privatizálják, amennyiben nem magán forrásokról van szó; hangsúlyozza, hogy csak abban az esetben szabad állami támogatást nyújtani, ha közérdekű feladatok ellátásáról van szó és amennyiben a piac képtelen elérni a szükséges közpolitikai eredményeket;

8.  ismét hangot ad a Parlament aggodalmának a projektek és beruházások tagállamok közötti dinamikus, tisztességes és átlátható földrajzi eloszlásával kapcsolatos kiegyensúlyozott stratégia meghatározása kapcsán, figyelembe véve, hogy külön hangsúlyt kell helyezni a kevésbé fejlett országokra és régiókra; megjegyzi, hogy az EBB összes 2016-os hitelezésének 70%-a (46,8 milliárd EUR) hat tagállamra koncentrálódik, ami azt mutatja, hogy nem minden tagállam vagy régió tud egyenlő mértékben részesülni a beruházási lehetőségekből;

9.  támogatásáról biztosítja az EBB négy közpolitikai célját és az azokkal összhangban álló két horizontális célkitűzést – nevezetesen a gazdasági és társadalmi kohéziót és az éghajlatváltozás elleni fellépést –, amelyek több kérdéskörrel is foglalkoznak, többek között a regionális egyenlőtlenségek kezelésével a gyengébb régiók vonzóbbá tétele érdekében, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításához kedvező környezet kialakításával; ugyanakkor ismételten kéri az EBB-t, hogy elsődleges közpolitikai célként állítsa vissza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

10.  felszólítja az EBB-t, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében vegye figyelembe az összes olyan kockázatot, amely hatással lehet a környezetre, és elsősorban azokat finanszírozza, amely bizonyított hozzáadott értéket teremtenek a környezet, a gazdaság és a helyi népesség számára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szorosan figyelemmel kísérjék a korrupció és a csalás esetleges veszélyét, és kéri az EBB-t, hogy fagyassza be minden olyan projekt hitelezését, amely esetében hatósági vizsgálat van folyamatban;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sok tagállam nem rendelkezik elegendő kapacitással a pénzügyi eszközök végrehajtására, köz-magán társulások (PPP-k) indítására, és szinergiák kialakítására a különböző finanszírozási eszközök között, ami negatívan érinti a beruházások összteljesítményét;

12.  hangsúlyozza, hogy optimalizálni kell az uniós források és a vissza nem térítendő támogatások felhasználását, valamint az EBB könnyen hozzáférhető technikai segítségnyújtással és a tagállamok számára történő pénzügyi tanácsadással kapcsolatos megközelítését, amelynek a hitelnyújtás (projekthitelezés, közvetített hitelek, mikrofinanszírozás, kockázati tőke, tőkerészesedés és alapokba történő befektetés), a támogatásötvözés (más beruházási forrásokkal, például garanciákkal, projektkötvényekkel támogatott közvetlen finanszírozás) és a tanácsadás (pénzügyi és technikai szakértelem) kombinálásán kell alapulnia; ezért felhívja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együttműködve nyújtson több technikai segítséget a tanácsadási és elemzési szolgáltatások, a projektmenedzsment és a kapacitásépítés terén azoknak a tagállamoknak, amelyek alacsony arányban részesülnek az EBB finanszírozásából; emlékeztet, hogy a pénzügyi eszközök, például a projektkötvények esetében komolyan meg kell vizsgálni a pénzügyi, társadalmi és környezeti hatásokat annak megakadályozása érdekében, hogy a kockázat teljes terhét a lakosságra hárítsák;

13.  elismeri, hogy eltérések lehetnek aközött, hogy egy bank miként értékeli a projektek megvalósíthatóságát, valamint a strukturális alapok esetében használt hagyományos ágazati értékelés között; úgy véli továbbá, hogy a műveletek hatékonyságát a pénzügyi eszközök potenciáljának és fenntarthatósága alapján kell értékelni, figyelembe véve az elérhető számszerűsített eredményeket is;

14.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson figyelmet tevékenységeinek költséghatékonyságára, gondosan nyomon követve és jelentve az adminisztratív költségeiket és díjakat, tekintettel az EBB által kezelt nagyszámú megbízatásra; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tevékenységek arányos költségekkel járjanak; kéri az EBB-t, hogy jelentései tartalmazzanak kimerítő tájékoztatást adnak a (közvetlen, közvetett és kumulált) irányítási költségek és díjak struktúrájáról, a kezelt megbízatás jellege, a projektek mérete és a felhasznált pénzügyi eszközök (hitel, garancia vagy tulajdonrész) szerint;

15.  úgy véli, hogy az AAA minősítés elengedhetetlen eleme az EBB beruházási stratégiájának és hosszú távú hitelezési prioritásainak; emlékeztet azonban, hogy az EU gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében az EBB eszközei és műveletei – különösen azok, amelyek kockázatátruházásra alapulnak – nem lehetnek kockázatmentesek;

16.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság az EBB tőkéjének 16,1%-át nyújtja, részesedése a befizetett tőkéből 3,5 milliárd EUR és a bank lehívható tőkéjéből 35,7 milliárd EUR; kéri az EBB vezetőit, hogy azonosítsák a brexit EBB-re gyakorolt hatásait, és azokról haladéktalanul tájékoztassák a Parlamentet annak érdekében, hogy az EBB továbbra is képes maradjon politikai célkitűzéseinek teljesítésére;

17.  mivel az EBB számára a legsürgetőbb kihívást az Egyesült Királyság 50. cikk szerinti eljárás megindítására vonatkozó döntése jelenti, és elismerve, hogy a kilépés részletes feltételei nem láthatók előre, felkéri az EBB-t, hogy bocsássa a Parlament rendelkezésére a projektek és azok végrehajtási szakaszainak részletes lebontását egészen 2017 végéig a bennük rejlő lehetséges kockázatok előzetes értékelésével együtt;

A hozzáadott érték és az addicionalitás ellenőrzésének finomítása az EBB pénzügyi irányítása során

18.  megjegyzi, hogy az EBB hitelportfóliója, garanciái és beruházásai 2016-ban összesen 280 milliárd EUR beruházást mobilizáltak; megjegyzi, hogy 2016-ban 67,7 milliárd EUR beruházás az ESBA által jóváhagyott projektekhez kapcsolódott, elsősorban kisebb vállalkozások (31%), az energiaágazat (22%), valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció (22%) területén; ugyanakkor sajnálja, hogy az ESBA portfóliójába tartozó beruházások nagy részét fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódó projektekre különítették el; ismételten hangsúlyozza, hogy részletesen elemezni és értékelni kell minden egyes projekt környezeti hatását;

19.  úgy véli, hogy rendkívül fontos a hatások ellentételezése és a kiegészítő jelleg biztosítása; tudomásul veszi az EBB tevékenysége modellezését és hatásának becslését, amely szerint az további 1,1% GDP-növekedést tesz lehetővé és 1,4 millió új munkahely létrejöttéhez járul hozzá 2030-ig; üdvözli, hogy 385 000 kkv fog részesülni az EBB finanszírozásából, emlékeztetve arra, hogy a kkv-k alkotják az Európai Unió gazdaságának gerincét, valamint a foglalkoztatás és fenntartható fejlődés motorját; kéri az EBB-t, hogy rendszeresen tegyen jelentést az aktualizált fellendítő hatásról; ugyanakkor megérti, hogy a fellendítő hatás ágazatonként változik, és a kisebb fellendítő hatással rendelkező projektek nem feltétlenül jelentenek alacsonyabb hozzáadott értéket;

20.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi lassú fellendülési időszakban az EBB tevékenységét gondosan a jó minőségű projektek felé kell irányítani, biztosítva a más meglévő uniós eszközökkel és az EBB fő műveleteivel való fokozott kiegészítő jelleget; még szorosabb együttműködést kíván az EBB, a Bizottság és a tagállamok között a piac rugalmasabbá tételének érdekében, továbbá a digitális és közlekedési infrastruktúrák fejlesztése céljából, amelynek hiányát gyakran a beruházások akadályának tekintik;

21.  úgy véli, hogy minden egyes projekt esetében megfelelő kvalitatív adatokat kell szolgáltatni nyomon követés vagy az addicionalitást ismertető mutatók és a kockázati kitettség alapján, lehetővé téve a projektek hozzáadott értéke, a hatékonyság növelésében betöltött szerepük, illetve az Európai Unió gazdaságához való hozzájárulásuk megfelelő értékelését;

22.  felszólítja az EBB-t, hogy amennyiben nem magán források multiplikátorhatásáról van szó, szolgáltasson pontos információkat az elért minimális és átlagos multiplikátorhatásról a projektek és a kedvezményezettek számára, bemutatva a bevont magántőke nagyságát is; kéri, hogy egyértelműen azonosítsák a nem magán finanszírozás és a magánfinanszírozás multiplikátorhatásának megoszlását; úgy véli, hogy fennáll a multiplikátorhatás túlhangsúlyozásának veszélye, és hogy így a meghatározott célkitűzések és eredmények csupán olyan előrejelzések lesznek, amelyeket nem erősítenek meg konkrét, pontos, egyértelmű és naprakész adatok;

Az ESBA eddigi eredményei

23.  megjegyzi, hogy 2016 végére az ESBA várhatóan 163,9 milliárd EUR összegű teljes befektetést fog mobilizálni; ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az EBB-csoport 2018-ra vonatkozó operatív terve szerint 2016-ban az infrastruktúra és innováció ablak (IIW) és a kis- és középvállalkozások ablak (SMEW) keretében mozgósított befektetések tényleges volumene nem lépi túl a 85,5 milliárd eurót, amely a 2015-ös évre vonatkozó 37 milliárd euróval együtt összesen 122,5 milliárd EUR ESBA által mobilizált befektetésnek felel meg;

24.  megkérdőjelezi, hogy az ESBA 2.0 végrehajtása során el lehet-e érni az 500 milliárd EUR összegben meghatározott célt, és felszólítja az EBB-t, hogy bizonyítsa az ESBA mint a magánbefektetéseket ösztönző pénzügyi eszköz hozzáadott értékét;

25.  emlékeztet, hogy az EBB egyéb finanszírozási eszközeitől eltérően az uniós költségvetésből finanszírozott ESBA célja, hogy magánszektorbeli új partnerekkel karöltve kiegészítő forrásokat biztosítson valóban innovatív és jövőorientált ágazatok és a magasabb kockázatú projektek számára;

26.  megjegyzi, hogy az európai beruházási terv (IPE) különböző pillérei közötti komplementaritás még kezdeti szakaszban van; elismeri, hogy miközben az EBB-csoport nagy hatással van a 2. pillérbe tartozó EBTP-re, befolyása nagyon korlátozott a 2. pillér többi részére (annak biztosítása, hogy a beruházásfinanszírozás eljusson a reálgazdaságba) és a 3. pillérre (a beruházási környezet javítása – szabályozási reform);

27.  kiemeli az addicionalitási kritérium fontosságát, amiből az következik, hogy olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek csak egyértelműen azonosított piaci hiányosságok vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzetek kezelése esetén jogosultak ESBA-támogatásra, és amelyek az ESBA támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg ugyanolyan mértékben és ütemezéssel; kéri, hogy az EBB-csoport teljes mértékben használja ki kockázatviselési képességét az olyan innovatív vállalkozások kiválasztása érdekében, amelyek tényleges hozzáadott értéket tudnak teremteni, például a stabil és minőségi munkahelyek formájában;

28.   emlékeztet, hogy az ESBA által támogatott projektek addicionalitásának értékelését megfelelően dokumentálni kell; sajnálja, hogy a jóváhagyott műveletek eredménytábláit nem hozzák nyilvánosságra az ESBA 1.0 során; emlékeztet, hogy a közzététel elmaradása az elszámoltathatóság és átláthatóság szempontjából egyaránt problematikus; hangsúlyozza az ESBA eredménytáblájában foglalt mutatók átláthatóságának fontosságát, ami az ESBA Beruházási Bizottságának elszámoltathatósága miatt is szükséges, és ezért kedvezőnek tekinti, hogy az eredménytáblát az ESBA 2.0 során nyilvánosságra fogják hozni; ezenkívül az EBB szokásos tevékenységéhez képest nagyobb kockázatú feladatokkal kapcsolatban rámutat az addicionalitás elve pontosabb meghatározásának szükségességére, abból a célból, hogy a projektek kiválasztásakor nagyobb következetességet és átláthatóságot garantáljon;

29.  felszólítja az EBB-t, hogy szolgáltasson teljes körű és megfelelő kvalitatív adatokat az ESBA célkitűzéseinek végrehajtásáról, bemutatva tényleges addicionalitásukat és hatásukat referenciamutatókkal összehasonlítva;

30.   felszólítja a Bankot, hogy hozza nyilvánosságra azokat az ESBA-projekteket, amelyek adott esetben jelentős környezeti hatású és kétséges addicionalitású infrastrukturális létesítményeket foglalnak magukban, például biofinomítókat, acélműveket, visszagázosító létesítményeket és gáztárolókat, valamint autópályákat; felszólítja a Bankot, hogy komolyan vegye figyelembe a helyi hatóságoktól, az érdekelt közösségektől és a civil társadalmi csoportoktól érkező nyilatkozatokat az átvilágítási eljárásainak megfelelően; azt javasolja az EBB-nek, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban függessze fel és szükség esetén vonja vissza a finanszírozást, ha felmerül a környezetet, illetve a társadalmat vagy a helyi közösségeket érő kár tudományos bizonyítéka vagy komoly veszélye;

31.  hangsúlyozza, hogy az elszámoltathatóság érdekében a Beruházási Bizottságnak egy eredménytábla alapján el kell végeznie a beruházások rendszeres eredményalapú értékelését, hogy azonosítani lehessen a tényleges makroökonómiai hatás vagy a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulásuk szempontjából jól célzott projekteket; felszólít az ilyen projektek addicionalitásának és hozzáadott értékének, valamint az uniós politikákkal és a klasszikus EBB-tevékenységekkel való összhangjuk objektív áttekintésére;

32.  sajnálja, hogy csak az ESBA finanszírozásának csak 20%-a támogatott olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mivel az EBB standard portfóliója elérte a 25 %-os küszöbértéket; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a környezet védelme és a COP21 kritériumainak teljesülése érdekében minden körülmények között tiszteletben tartják a legmagasabb szintű normákat;

33.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2016 végén az ESBA szociális infrastruktúrába (humántőke, kultúra és egészségügy) való befektetései csak 4%-ot (kevesebb mint 900 millió EUR) tettek ki, ami összességében az ESBA és a két egyéni keret – az IIW és az SMES – által legkevésbé támogatott ágazat; hangsúlyozza, hogy egyértelműen és sürgősen szükség van arra, hogy jelentősen növeljék az ilyen befektetések arányát és mennyiségét;

34.   sajnálja, hogy a meglévő támogatási szolgáltatások nincsenek jelen helyben minden tagállamban, hogy a kapacitás terén jelentkező hiányosságokkal foglalkozzanak; véleménye szerint megfelelő tájékoztatásra vagy stratégiai iránymutatásra lenne szükség a helyi és regionális szereplők számára, különös tekintettel az ESBA pozíciójára és a más uniós vagy EBB-forrásokkal való lehetséges kombinálásra; megjegyzi, hogy az ESBA, valamint az Európai Unió egyéb finanszírozási forrásai (COSME, Horizont 2020 kezdeményezés) közti együttműködést javítani kell a jobb szinergiák biztosítása érdekében; rámutat, hogy az ESBA nem tekinthető csupán egy újabb kiegészítő pénzügyi forrásnak, és hogy kellő figyelmet kell fordítani a kettős célkövetés vagy a kettős finanszírozás elkerülésére;

35.  tudomásul veszi az EBB különleges műveleteinek mennyiségi növekedését az ESBA első másfél évének köszönhetően; úgy véli, hogy az EBB ESBA által támogatott különleges tevékenységeinek ki kell egészíteniük az EBB, az EBA vagy az Unió egyéb pénzügyi eszközeit;

36.  nyomatékosan felszólít a műveletek kiválasztási folyamatának átláthatóbbá tételére, a mutatókat használó eredménytábla alapján az aláírt projektekre vonatkozó valamennyi műveleti információ nyilvánosságra hozatalára, valamint a műveletek elszámoltathatóságának biztosítására;

37.  kéri az irányítás rendszerének összehangolását annak érdekében, hogy jobban meg lehessen határozni a Bizottság és az EBB egymáshoz képest feladatait, a függetlenség biztosítását és a döntéshozatalban részt vevő különböző felek összeférhetetlenségének megelőzését, különös tekintettel az ESBA Beruházási Bizottságának tagjaira;

38.  üdvözli az ESBA 2.0 nagyobb mértékű elszámoltathatóságát az Európai Parlament felé (többek között rendszeres jelentések és egy európai parlamenti képviselő részvétele révén az ESBA irányítóbizottságában), valamint az ESBA eredménytáblájában foglalt mutatók jobb átláthatóságát; ezért elvárja, hogy az ESBA 2.0 rendelet szerint hozzák nyilvánosságra a mutatókat tartalmazó eredménytábla szerinti projektértékeléseket, biztosítva, hogy az uniós költségvetési forrásokat csak olyan projektekre veszik igénybe, amelyek jellege indokolja az ilyen kiegészítő jellegű nem magán támogatást; sajnálja azonban, hogy az ESBA kibővítésére vonatkozó javaslatot nem kísérte sem a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások által előirányzott hatásvizsgálat, sem a költségvetési rendelet 30. és 140. cikke által a kiadási programok és pénzügyi eszközök esetében megkövetelt előzetes értékelés;

39.  javasolja, hogy az éves jelentésekben tüntessék fel, hogy az EBB hogyan építette be az európai parlamenti állásfoglalásokban tett ajánlásokat, amely olyan elszámoltathatósági gyakorlat, amelyet hivatalos formába kellene önteni;

A változás mozgatórugóinak feltérképezése és értékteremtés az uniós közpolitikai célok megvalósítása során

40.  tudomásul veszi az EBB Unión belüli műveleteiről szóló 2016. évi jelentését, amely szerint négy alapvető szakpolitikai területen nyújtott finanszírozást, nevezetesen a képzés és az innováció (19,6% – 13,1 milliárd EUR), a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozása (31,7% – 21,3 milliárd EUR), az infrastruktúra (27,1% – 18,1 milliárd EUR) és a környezetvédelem (21,6% – 14,5 milliárd EUR) területén;

41.  sajnálja, hogy az EBB Unión belüli műveleteiről szóló 2016. évi jelentés nem tartalmaz strukturált információkat a bank egyik horizontális politikájáról, a gazdasági és társadalmi kohézióról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2016-ban az EBB már második éve nem érte el a kohéziós beruházásokra előirányzott 30%-os szintet (az Unión belül 26,8%-ot ért el 2016-ban és 25,2%-ot 2015-ben);

42.  hangsúlyozza, hogy az EBB éves jelentéseinek részletesebb elemzést kell tartalmazniuk az Unió ágazatonkénti beruházási szükségleteiről, hogy meg lehessen határozni azokat a területeket, ahol a beruházások mértéke elmarad az Unió prioritásai által megkívánt szinttől; úgy véli, hogy az EBB-nek fel kell mérnie, hogy beruházási eszköztára mennyiben alkalmas e hiányosságok ellensúlyozására;

43.  úgy véli, hogy az erőforrások hatékonyabb és stratégiai elosztása révén javítani lehetne az EBB hitelezési tevékenységét, bizonyított hozzáadott értékkel rendelkező, produktív és fenntartható beruházási projektek lebonyolítására, valamint a nem magán pénzeszközökkel kialakított jobb szinergiákra törekedve, hogy egyszerre lehessen ösztönözni a nem magán beruházásokat és a belső keresletet; hangsúlyozza, hogy e javulásnak együtt kell járnia az EBB termékskálájának megfelelő diverzifikálásával, ami felöleli a köz- és magánszféra közötti partnerségek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását, egyensúlyban tartva a köz- és a magánszféra hasznát, valamint egyéb innovatív megoldásokkal, annak érdekében, hogy jobban lehessen kezelni a reálgazdaság szükségleteit;

44.  felhívja a figyelmet, hogy az EBB-t több alkalommal is felhívták a bevált módszerek valamennyi tagállamban való terjesztésének támogatására és elősegítésére, különösen a meglévő nemzeti fejlesztési bankokon, beruházási platformokon és intézményeken keresztül, amelyek fontos eszközei az alacsony beruházási szintre való összehangolt uniós válaszadásnak;

45.  sajnálja, hogy a szociális befektetések az éves EBB-portfólió kevesebb mint 6%-ának felelnek meg; hangsúlyozza, hogy a társadalmi kohézió az EBB kulcsfontosságú horizontális prioritása, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Bank vegye figyelembe az Unión belüli egyenlőtlenségek és aránytalanságok csökkentésének és a szociális ágazatba, illetve a szélesebb földrajzi dimenzióba való befektetésnek a szükségességét;

A kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások támogatása

46.  tudomásul veszi, hogy a klasszikus vissza nem térítendő támogatások mellett egyre több pénzügyi eszközt dolgoznak ki a kkv-k támogatására, ami politikai kihívást és elmozdulást jelent az ügyletek nyomon követése, a pénzeszközök kezelése, valamint a kkv-k számára történő kifizetések szintje és sebessége tekintetében; rámutat, hogy a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok jelentős szerepet játszanak az európai gazdaságban, hiszen munkahelyeket és jólétet teremtenek és előmozdítják az innovációt; hangsúlyozza, hogy a kkv-k az uniós vállalkozások több mint 90%-át teszik ki és az aktív népesség kétharmadát foglalkoztatják, ezért a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása kulcsfontosságú prioritás kell maradjon az EBB számára; emlékeztet, hogy az EBB az egyik olyan intézmény, amelynek elő kell segítenie a kkv-k előtt álló finanszírozási szakadék csökkenését;

47.  megjegyzi, hogy az EBB által a kkv-k számára az Európai Beruházási Alapon keresztül nyújtott támogatás finanszírozásának mintegy 33,6%-át tette ki 2016-ban, 36,2 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítva pénzügyi közvetítőkön keresztül azzal a céllal, hogy megmaradjon 3,8 millió munkahely;

48.  tudomásul veszi az InnovFin termékek skálájának bővülését, hiszen létrehoztak két új finanszírozási eszközt, a demonstrációs projektek számára a megújuló energiaforrások és a fertőző betegségek terén; üdvözli a 140 millió eurós új műveletet, amely egy, a befektetőket és a finanszírozást kereső kkv-kat összekapcsoló személyközi hitelezési platformot foglal magában;

49.  felhívja az EBB-t, hogy a tagállamokban működjön együtt szorosabban pénzügyi közvetítőivel a vonatkozó információk terjesztése érdekében a potenciális kedvezményezettek körében annak érdekében, hogy olyan vállalkozásbarát környezet jöhessen létre, amely lehetővé teszi a kkv-k számára a finanszírozáshoz való könnyebb hozzájutást; hangsúlyozza az EBB fontosságát a partnerségek előmozdítása, valamint a finanszírozási és támogatási eszközök erősítése terén a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az induló innovatív vállalkozások számára; felhívja továbbá az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a regionális közintézményekkel azzal a céllal, hogy optimálissá tegye a kkv-k finanszírozási lehetőségeit;

50.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek tovább kell fejlesztenie a kockázatkezelési kultúráját, hogy javítsa hatékonyságát és a beavatkozásai és a különböző uniós politikák közötti komplementaritást, különösen a gazdaságilag hátrányos helyzetű vagy a stabilitás nélküli régiókban azzal a visszatérő és régóta fennálló célkitűzéssel összhangban, hogy könnyebb hozzáférést biztosítsanak a kkv-knak a finanszírozáshoz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megsértése nélkül;

51.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k részvételének biztosítása érdekében a beruházási programokat kis létékű projektekre kell szabni; úgy véli, hogy az EBB-nek olyan pénzügyi eszközök és termékek fokozottabb használata révén kell hozzájárulnia a mikrovállalkozások esetleges finanszírozási hiányának áthidalásához, mint a mikrofinanszírozási eszközök és garanciák;

52.  kiemeli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége, illetve a nemzetközivé válás jelentős kihívásokat jelentenek a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy a kkv-k az európai gazdaság gerincét jelentik; úgy véli, hogy annak ellenére, hogy a megfelelő irányba halad, az EBB-nek többet kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k könnyebben és hatékonyabban jussanak finanszírozáshoz, hogy bekapcsolódhassanak a globális értékláncokba; úgy véli, hogy az EBB-nek támogatnia kell azokat az európai uniós vállalkozásokat, akik külföldön kívánnak üzletet kötni, többek között a kereskedelemfinanszírozási eszköz révén;

Innováció és készségek

53.  hangsúlyozza, hogy az innovációs beruházások és a készségek fejlesztése döntő fontosságú Európa tudásalapú gazdaságának fejlődéséhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, beleértve azt is, hogy a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítják; nyomatékosan kéri, hogy az EBB az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival együttműködve finanszírozza azokat a projekteket, amelyek rövid- és középtávon garantálják a szakképzett munkaerő-hiány megszüntetését, amely hiány nagymértékben akadályozza a beruházásokat;

54.  megjegyzi, hogy 2016-ban összesen 13,5 milliárd eurót fordítottak innovációs projektek hitelezésére, amelyből 12,2 milliárd EUR volt első aláírás, míg az új tevékenységek összes beruházási projektköltsége 50,2 milliárd EUR volt;

55.  sürgeti az EBB-t, hogy támogassa az innovatív vállalkozások új termékeinek, eljárásainak és szolgáltatásainak fejlesztését és forgalmazását, amennyiben nehézségekbe ütköznek a kereskedelmi bankoktól származó pénzügyi támogatások elnyerése terén; hangsúlyozza az EBB szerepét az európai digitális hálózat (pl. gyors széles sávú infrastruktúra) és az egységes digitális piac létrehozásának támogatásában, beleértve a digitális szolgáltatásokat is; ösztönzi az EBB-t, hogy alakítson ki ösztönzőket a kutatás-fejlesztésbe irányuló állami és magánberuházások előmozdítására az információs és kommunikációs technológia, az élettudományok, az élelmiszerek, a fenntartható mezőgazdaság, az erdészet és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák területén;

56.  üdvözli a tudásalapú gazdaság hitelezési programjának felülvizsgálatát az oktatás terén, minek köszönhetően a finanszírozást a fiatalokat célzó kezdeményezéseken túl kiterjesztették a szakképzésre és az egész életen át tartó tanulásra is valamennyi korcsoportban;

Infrastrukturális beruházások

57.  úgy véli, hogy az Unió számára prioritás kell legyen, hogy valódi európai hozzáadott értékkel rendelkező projekteket hajtson végre; meggyőződése, hogy egy innovatív és hatékony gazdaságnak fejlett, környezetbarát és minőségi közlekedési rendszerekre és infrastruktúrára van szüksége, és hogy ez az uniós prioritások közé kell tartozzon, külön figyelmet fordítva az innovatív multimodális infrastruktúrára és közlekedési megoldásokra a gyéren lakott területeken;

58.  kéri az EBB-t, hogy nagyobb figyelmet fordítson az infrastrukturális projektek végrehajtására, különös tekintettel a gyengébb régiókra, hogy elkerülhető legyen a gazdasági konvergencia lassulása; ennek érdekében hasznosnak tartana egy uniós szintű vitát azon, akár ideiglenes államháztartási intézkedések témájában, amelyek igazi és valós fellendülést ígérnek az állami infrastrukturális beruházások terén;

59.  hangsúlyozza, hogy az európai beruházási politikának nagyobb figyelmet kell fordítani a horizontális kérdésekre, különösen a jövőbeli fenntartható közlekedési eszközökre és szolgáltatásokra, ami szükségessé teszi az alternatív energetikai és távközlési hálózatok egyidejű és összehangolt fejlesztését is; hangsúlyozza ezért, hogy az EBB kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú finanszírozás biztosításában, amelyre azért van szükség, hogy az ilyen típusú projektek versenyképesek lehessenek;

60.  tudomásul veszi az EBB finanszírozási tevékenységét az infrastruktúra és a közlekedés terén, amely 2016-ban összesen 18,1 milliárd eurót tett ki, és emlékeztet annak fontosságára, hogy valódi gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értéket kell előállítani az uniós polgárok számára, valamint hogy a kiválasztott projekteket alapos előzetes értékelésnek kell alávetni és az elért eredményeket utólag értékelni kell;

61.  felszólítja az EBB-t, hogy az Unión belüli infrastruktúra-üzemeltetés vonatkozásában jelentősen több pénzforrást fektessen be a helyi hatóságok és a kisebb önkormányzatok számára nyújtott átfogó tanácsadási segítségnyújtás céljából a projektek azonosításának és előzetes értékelésének korábbi szakaszában;

62.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az EBB esetleg finanszírozná a TAP-projektet (Adriai-gázvezeték), amely a tranzitországok – Albánia, Görögország és Olaszország – szerint változó mértékben, de nem felel meg az egyenlítői elvekben meghatározott minimális környezetvédelmi és szociális normáknak; sajnálja, hogy a EBRD már elkülönített egy 500 millió EUR értékű támogatást, és úgy véli, hogy a projekt nem érdemes az EBB beruházásaira, sem arra, hogy bármely, a társadalmi és környezeti szinten felelősségteljes beruházásokra törekvő bank a támogatás megadását fontolóra vegye;

Környezetvédelem és éghajlat-politika

63.  tudomásul veszi az EBB kötelezettségvállalását, hogy az uniós hitelezési portfólió legalább 25%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes növekedésre fordítja; megállapítja, hogy 2016-ban a környezetvédelemmel kapcsolatos műveletek összértéke 14,4 milliárd eurót tett ki, amelyből a fenntartható közlekedés 4,9 milliárd eurót, a környezetvédelemmel és a természeti erőforrások hatékonyságával kapcsolatos műveletek 5,0 milliárd eurót, a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos műveletek pedig 4,6 milliárd eurót tettek ki; megjegyzi továbbá, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos átfogó célkitűzésekkel kapcsolatos aláírások 17,5 milliárd eurót tettek ki;

64.  hangsúlyozza a COP21 által a közlekedéssel kapcsolatban lefektetett célok fontosságát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közlekedés Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel egynegyedét okozza és a városi légszennyezés fő oka, miközben az ágazat kibocsátása magasabb, mint 1990-ben; megállapítja, hogy a 2014–2016 közötti időszakban az EBB által finanszírozott, fosszilis energiaforrásokkal kapcsolatos tagállami projektek összege 5,3 milliárd EUR volt, amely két olajipari projektet, egy szénnel és 27 gázzal kapcsolatos projektet foglalt magában amellett, hogy az EBB 976 millió EUR összegű külső garanciát vállalt hat Unión kívüli projekt finanszírozására, amelyek közül az egyik szénnel és földgázzal kapcsolatos projekt volt; hangsúlyozza, hogy a finanszírozásnak előnyben kell részesítenie a közúti szállítástól a fenntarthatóbb közlekedési módok felé történő elmozdulást;

65.  fontosnak tartja, hogy az EBB által finanszírozandó vagy társfinanszírozandó projektek összeegyeztethetőek legyenek a COP21 végrehajtásához kapcsolódó nemzeti éghajlati célkitűzésekkel;

66.  felhívja az EBB-t, hogy támogassa az éghajlatra vonatkozó stratégiájával és a Párizsi Megállapodással összhangban lévő projektek finanszírozását, fokozatosan megszüntetve a fosszilis üzemanyagok számára nyújtott támogatást annak érdekében, hogy az Unió egyik fő eszközévé váljon az éghajlatváltozás elleni közös globális erőfeszítésben, valamint a fenntartható fejlődés támogatása és egy versenyképesebb, biztonságos és fenntartható energiarendszer elérése érdekében, a 2030-ig tartó energiastratégiával összhangban; felszólítja az EBB-t, hogy tartózkodjék az erősen szennyező, idejétmúlt technológiát használó projektek finanszírozásától, különösen az energiaágazatba való beruházások elősegítése során; felszólítja az EBB-t, hogy fokozza hitelezési tevékenységét az olyan állami infrastruktúra-projektek részére, amelyek enyhítik az éghajlatváltozás következményeit (például az árvizekét), valamint a kisléptékű, megújuló energiával kapcsolatos projektek részére;

67.  felszólítja az EBB-t, hogy még inkább érvényesítse a megújuló energia iparágainak nyújtott támogatását, különös tekintettel a decentralizált és kisléptékű projektek esetében;

Válaszadás a globális kihívásokra

68.  emlékeztet arra, hogy az EBB teljes hitelnyújtási tevékenységének 10%-át szenteli az Unió területén kívüli műveleteknek, és üdvözli azt, hogy az EBB által az Európai Unión kívüli projektek előmozdítói számára odaítélt keret a 2015-ös évhez képest növekedett; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB éves jelentést készítsen az EU-n kívüli műveleteiről az Unió külső fellépéseit vezérlő általános elveknek való megfelelésre tekintettel, és hogy az EBB betöltse a neki szánt szerepet az Uniónak a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti, megújított elkötelezettsége keretében, és az egyéb uniós szakpolitikákkal, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a Párizsi Megállapodással való koherencia alapján, támogatva a tisztességes munkahelyek és oktatás létrehozását, biztosítva az emberi, munkaügyi és környezeti jogok teljes tiszteletben tartását, valamint előmozdítva a nemek egyenlőségét; kiemeli, hogy az EBB-nek megfelelően tekintettel kell lennie az EU kereskedelmi stratégiájára – ideértve a meglévő és az ezutáni kereskedelmi megállapodásokat is –, amikor európai uniós vállalatokat támogat külföldön;

69.  felszólítja az EBB-t, hogy az EKSZ-szel és a Bizottság DEVCO főigazgatósággal együttműködve dolgozzon ki módszertant annak mérésére, hogy az EU-n kívüli hitelezési műveletei milyen hatást gyakorolnak az európai uniós fejlesztési együttműködésre, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra szóló ENSZ-menetrendre és az emberi jogokra gyakorolt hatásra;

70.  tudomásul veszi az EBB arra irányuló kezdeményezéseit, hogy megerősítse a migráció forrásául szolgáló országok gazdasági ellenállóképességét, és különösen arra irányuló törekvéseit, hogy az uniós külpolitika erős támogatója legyen Afrikában;

71.  lényegesnek tartja, hogy az EBB megerősítse képességeit a kockázatvállalás és annak biztosítása terén, konkrétan olyan projektek esetében, amelyek a magánszektor fejlesztését és erősítését szolgálják, illetve a rezilienciajavítási kezdeményezés keretébe tartoznak;

72.   megismétli, hogy a Számvevőszéknek javítania kell az uniós költségvetésből finanszírozott EBB-tevékenységek ellenőrzését, és gyakrabban kell ellenőriznie az EBB külső hitelezési megbízása keretében végzett műveleteket;

73.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek külső műveletei során támogatnia kell az Unió számára kiemelt fontossággal bíró szakpolitikai területeket;

74.  tudomásul veszi, hogy az EBB növeli az AKCS-országok hatásfinanszírozási keretének kapacitását, és azt megújuló alappá alakítja, továbbá hogy 300 millió eurót fordít a migrációval foglalkozó magánszektorbeli kezdeményezések közvetlen támogatására; megjegyzi, hogy az EBB az AKCS beruházási eszköz keretében 500 millió eurót is rendelkezésre bocsát a migrációra összpontosító közszektorbeli projektek számára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB forrásai nem használhatók fel határellenőrzési célokra; úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a harmadik országok fenntartható fejlődésére; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a végrehajtott projektek esetében alapos ellenőrzéseket végezzenek az emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosság tekintetében; felszólítja az EBB-t, hogy e projektjeinek végrehajtása során vegye figyelembe az emberi jogok bármely megsértését, és adott esetben vessen véget a hitelezésnek;

75.  hangsúlyozza a 2003-ban a Cotonoui Megállapodás keretében elindított beruházási keret hatékonyságát, és kéri, hogy az Európai Unió és AKCS-partnerei közötti megállapodások 2020-as újratárgyalását követően is maradjon meg egy ilyen típusú eszköz;

76.  felhívja az EBB-t, hogy új külső hitelezési megbízatása során biztosítsa a valódi hozzáadott érték és az addicionalitás érvényesülését a migrációval kapcsolatos új prioritása tekintetében is, korábbi prioritásaihoz, nevezetesen az éghajlatváltozáshoz; a kkv-khez és a társadalmi-gazdasági infrastruktúrához hasonlóan; ezért hangsúlyozza, hogy megfelelően végre kell hajtani a gazdasági ellenállóképesség előmozdítására irányuló újonnan létrehozott kezdeményezést, amely a korábbiaktól eltérő projekteket finanszíroz;

77.  üdvözli az EBB szerepét a helyi magánszektor fejlesztésében a és mikrofinanszírozás támogatásában, és elismeri, hogy tevékenysége új gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket teremt; hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységeit megfelelően és hatékonyan hozzá kell igazítani a jelenlegi nemzetközi kihívásokhoz; felszólít az EBB külső hitelezési megbízatásának kiterjesztése annak érdekében, hogy nagyobb szerepet töltsön be a fenntartható fejlődés megvalósításában, valamint stratégiai válaszintézkedésként a migráció kiváltó okainak kezelésére, továbbá azért, hogy aktívabban vegyen részt a magánszektorra vonatkozó új stratégiában; felhívja az EBB-t, hogy e szempontból aktívabban vegye ki részét a helyi és regionális kereskedelmi útvonalak előmozdításához szükséges infrastruktúra-, közlekedési- és digitalizációs projektekből, és segítse elő a kkv-k nemzetközivé válását, a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelmet elősegítő megállapodásának megvalósításához való tevékeny hozzájárulásként; megismétli, hogy az EBB-nek ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz kell igazítania tevékenységeit;

78.  megjegyzi, hogy 2016-ban az EBB új mikrofinanszírozási eszközöket hagyott jóvá, egyet a Karibi-térség, egyet a csendes-óceáni térség, és kettőt Afrika számára összesen 110 millió EUR értékben, valamint egyet a déli szomszédság számára 75 millió EUR értékben; emlékeztet, hogy az EBB mikrofinanszírozási eszközei és technikai segítségnyújtása több mint 1,5 millió kedvezményezett számára 300 millió eurót folyósított; felszólítja az EBB-t, hogy következő jelentésében térjen ki a külügyi fellépési pénzügyi eszközök révén odaítélt alapokkal együtt ezeknek az eszközöknek a tőkeáttételi hatására;

79.  tudomásul veszi, hogy 2016-ban az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz került a mikrohitelezés ösztönzése érdekében; felkéri az EBB-t, hogy végezzen nemek szerinti felmérést a pénzügyi közvetítők általi továbbhitelezésről, mivel a mikrohitelek címzettjei elsősorban női vállalkozók;

80.  tudomásul veszi, hogy az EBB egy fejlesztési leányvállalat létrehozását tervezi az EBB-csoporton belül, hogy az Unió fejlesztési bankjává váljon; felszólítja az EBB-t és a Bizottságot, hogy a leginkább átlátható és inkluzív módon folytassa ezeket az előkészületeket, ideértve a nyilvános konzultációt is;

81.  megjegyzi, hogy az EBB hiteleszközei révén az Unió új gazdasági diplomáciának fontos előmozdítója lehet; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EBB-nek figyelembe kell vennie a gazdaságdiplomáciai megfontolásokat tevékenysége során;

82.  támogatja az EBB és a tagállamok fejlesztési ügynökségei közötti partnerségek erősítését, akárcsak az EBB és a többi multilaterális fejlesztési bank együttes projektjeit, különösen amikor ezek az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési céljait követik;

83.  megjegyzi, hogy az elmúlt néhány évben nem került sor a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) támogató műveletekre Ázsia vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy üdvös volna az uniós befektetők, és különösen a kkv-k fokozottabb jelenléte a kínai, indiai és ASEAN-térségi piacokon, a számukra biztosítandó egyenlő versenyfeltételek mellett; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson közvetlen finanszírozást az uniós vállalatok számára külföldi befektetéseik támogatásához, többek között a külső hitelezési megbízatás révén;

Az EBB irányításának, üzleti gyakorlatainak, átláthatóságának és elszámoltathatósági normáinak javítása

84.  úgy véli, hogy egy valamennyi érintett (pénzügyi közvetítők, projektgazdák, végső kedvezményezettek) számára kötelező alapos integritási ellenőrzések és „ismerd meg az ügyfeled” eljárások révén javítani kell egyrészt a hatás és a teljesítmény ellenőrzése közötti kapcsolatot, másrészt pedig az elszámoltathatóságot és a láthatóságot; felkéri az EBB-t, hogy hozza nyilvánosságra a nagy kockázatú alprojektekre vonatkozó információkat és ossza meg a levont tanulságokat más nemzetközi multilaterális fejlesztési bankokkal, például a társasági és adóügyekkel kapcsolatos kellő gondosság ellenőrzésének vagy az „ismerd meg az ügyfeled” eljárások eredményeivel kapcsolatos információcsere révén;

85.  elismeri annak fontosságát, hogy a helyi és regionális szereplők az Európai Unió egész területén tudomást szerezzenek a műszaki támogatás és a finanszírozás hozzáférhetőségéről; továbbá elismeri, hogy alapvető fontosságú, hogy a különféle érdekelt felek tisztában legyenek az EBB részvételével a projektfinanszírozásban, hiszen a polgároknak helyi szinten tudniuk kell, hogy így jogukban áll fellebbezni és panaszt benyújtani a panasztételi mechanizmust kezelő irodához és az európai ombudsmanhoz; megjegyzi, hogy a 2016-ban 89 panaszt vettek nyilvántartásba, és ezek közül 84 minősült elfogadhatónak, szemben a 2015-ben beérkezett 56 panasszal;

86.  aggodalmát fejezi ki az EBB panasztételi mechanizmusa szabályzatának javasolt felülvizsgálatával kapcsolatban, és felszólítja az EBB-t, hogy biztosítsa különösen, hogy az EBB panasztételi mechanizmusának vezetője minden panaszt megfelelően rögzít, és tájékoztatja a panaszosokat a panaszuk beérkezéséről, mielőtt annak elfogadhatóságáról döntenének; biztosítsa, hogy az EBB panasztételi mechanizmusának vezetője független legyen a Bank minden más irányítási struktúrájától, és a panasz elfogadhatóságára vonatkozó összes döntést képes legyen meghozni anélkül, hogy az EBB-csoport szolgálataival konzultálnia kellene, továbbá a panasz támogathatóságával kapcsolatban a vizsgálatról/megfelelőségi felülvizsgálatról vagy mediációról akkor is dönthessen, ha nem ért egyet az EBB szolgálataival, az általános felügyeleti igazgatóval vagy az Igazgatási Bizottsággal; kövesse az európai ombudsman által a hivatali visszásságok meghatározására adott példákat, hogy azok magukban foglalják a gyenge vagy hibás közigazgatási eljárás formáit is, mint például az adminisztratív szabálytalanságok, tisztességtelenség, diszkrimináció, hatáskörrel való visszaélés, válaszadás elmulasztása, tájékoztatás megtagadása és indokolatlan késedelem; valamint biztosítsa, hogy az eljárás a lehető legátláthatóbb módon zajlik, ahol a panasztételi mechanizmust kezelő iroda proaktívan közzéteszi az eljárásaira, működésére és ügyeire vonatkozó információkat, valamint hogy a panasztételi mechanizmust kezelő iroda vezetőjének és személyzetének kiválasztási folyamata még inkább átláthatóvá válik;

87.  felhívja a figyelmet a nyilvános konzultációk során az EBB panasztételi mechanizmust kezelő irodájának felülvizsgálatára irányuló egyes javaslatokkal kapcsolatban megemlített aggályokra, nevezetesen a panasztételi mechanizmust kezelő iroda kizárására a közbeszerzésekhez, valamint az EBB politikáinak jogszerűségéhez kapcsolódó ügyekből, valamint a panasztételi mechanizmust kezelő iroda függetlenségének korlátozására egy olyan követelmény előirányzásával, amelynek értelmében egy panasz elfogadhatóságának értékelése előtt konzultálni kell más szolgálatokkal, illetve azzal, hogy csökkentik az iroda ajánlások megfogalmazására irányuló képességét; határozottan ösztönzi az irányítóbizottságot, hogy foglalkozzon ezekkel az aggályokkal;

88.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai ombudsman nyilvános ellenőrzést gyakorol az EBB felett;

89.  üdvözli az EBB igazgatótanácsi ülései jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát, és azt javasolja az EBB-nek, hogy fontolja meg az Igazgatási Bizottság üléseiről szóló, nem bizalmas információk közzétételét is; megismétli kérését, hogy projektszinten rendszeresen tegyék közzé az EBB Európán kívüli tevékenységeinek zárójelentéseit, valamint az EBB projektjeinek a hárompilléres értékelési keretrendszer (3PA) és az eredménymérési keret (REM) szerinti értékelését; úgy véli, hogy a mutatókat tartalmazó eredménytábla nyilvánosságra hozásának gyakorlatát az EBB valamennyi projektjére ki kell terjeszteni, amint azt az ESBA 2.0 előírja;

90.   súlyos aggodalmát fejezi amiatt, hogy a Bank vezetése eddig semmilyen választ nem adott az EBB 2015. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló parlamenti állásfoglalás (75) és (76) bekezdésben foglalt konkrét rendelkezésekre, és emlékeztet arra, hogy szigorúbb szabályokat kell alkalmazni az összeférhetetlenséggel kapcsolatban, és világos, szigorú és átlátható kritériumokra van szükség a korrupció minden formájának megelőzése érdekében; megismétli, hogy az EBB-nek felül kell vizsgálnia magatartási kódexét annak biztosítása érdekében, hogy az alelnökök ne tevékenykedjenek saját tagállamukban, mivel ez kockázatos lenne az intézmény függetlensége tekintetében; mély aggodalmát fejezi ki az EBB irányítószervein belüli lehetséges összeférhetetlenségek megelőzését szolgáló mechanizmusok terén tapasztalt hiányosságok miatt; ennek kapcsán kéri az EBB-t, hogy az irányítószervein belüli összeférhetetlenségek és a „forgóajtó-jelenség” jobb megelőzése érdekében vegye figyelembe az ombudsman ajánlásait és a lehető leghamarabb vizsgálja felül magatartási kódexét; felszólítja az EBB-t, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodáshoz, amint lezárultak a tárgyalások a Bizottság, a Parlament és a Tanács között;

91.  hangsúlyozza, hogy az EBB számára a káros adózási gyakorlatok valamennyi formája elleni küzdelem továbbra is fontos prioritás kell legyen; felszólítja az EBB-t, hogy mielőbb alkalmazza az adókikerüléssel, az adóparadicsomokkal és az egyéb kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó uniós jogszabályokat és normákat, és követelje meg ügyfeleitől az e szabályoknak való megfelelést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EBB nem teszi közzé a végső kedvezményezettekkel kapcsolatos információkat, különösen amikor a finanszírozás magántőkealapokon keresztül történik; sürgeti az EBB-t, hogy tegyen proaktív lépéseket, és alkalmazzon szigorúbb kellő gondosságot előíró intézkedéseket amennyiben kiderül, hogy EBB-projektek adóügyi szempontból problémás joghatóságokkal állnak kapcsolatban;

92.  ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB állítsa össze a pénzügyi közvetítők kiválasztásának kritériumait tartalmazó alapos nyilvános jegyzékét, hogy ezzel megerősítse az EU elkötelezettségét az adóvisszaélésekkel szembeni harcban, valamint hogy hatékonyabban megelőzze a korrupciós kockázatokat és a szervezett bűnözés és a terrorizmus beszivárgását; hangsúlyozza, hogy javítani kell a projektek értékelési kritériumait annak biztosítása érdekében, hogy uniós alapokból ne fektessenek be olyan harmadik országokban működő szereplőkön keresztül, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak;

93.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szabványokat az adóügyi átláthatóság és a jó adóügyi kormányzás adózás területén, különösen az adóelkerülés elleni küzdelmet szolgáló intézkedések terén; tudomásul veszi, hogy 2017 végén elfogadták az adóügyekben nem együttműködő joghatóságok uniós jegyzékét; felhívja az EBB-t, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálat során erősítse meg a nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szembeni politikáját, kialakítva egy szélesebb körű, felelősségteljes adózási politikát; felszólítja az EBB-t, hogy a minimális jogi követelményeken túlmutató politika elfogadásával bizonyítsa a magasabb szintű adóügyi normák megvalósíthatóságát, hogy az EBB iránymutatást nyújtson az igazságos adózás területén; hangsúlyozza, hogy a közvetlen és közvetett hitelek nyújtását az országonkénti adózási és pénzügyi adatok közzétételétől, illetve a kedvezményezettek és a finanszírozási műveletekbe bevont pénzügyi közvetítők tekintetében a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok megosztásától kell függővé tenni, kivételek nélkül;

94.  kedvezően értékeli, hogy az EBB fontosnak tartja a csalással, a korrupcióval és az összejátszással szembeni zéró toleranciát; felszólítja az EBB-t, hogy hozza meg az összes szükséges intézkedést – köztük a kifizetések és hiteljóváhagyások felfüggesztését – az EBB és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, amennyiben azt az OLAF-vizsgálat vagy a bűnügyi nyomozás előírja, továbbá felkéri az EBB-t, hogy ennek megfelelően igazítsa ki a belső szabályzatát; hangsúlyozza, hogy közzé tenni a szerződésekkel és az alvállalkozói rendszerekkel kapcsolatos információkat, hogy elkerülhető legyen a csalás és a korrupció veszélye; hangsúlyozza, hogy az EBB honlapjának az elrettentő hatás biztosítása érdekében egy különálló és jól látható helyen kell tartalmaznia a kizárt szervezetek felsorolását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB a többi multilaterális hitelezővel együtt közös kizárási hálózatot hozzon létre; felhívja az EBB-t, hogy harmonizálja a kizárási politikát a többi multilaterális hitelezővel, köztük a Világbankkal, amelynek listája több mint 800 „kizárt” magánszemélyt és vállalkozást tartalmaz annak ellenére, hogy az EBB-hez képest fele annyi finanszírozást nyújt;

95.  reméli, hogy az EBB az Európai Bizottság 2016-os közleményében foglaltak alapján folytatja egy olyan külső, hatékony adóstratégia végrehajtását és tökéletesítését, amely tekintettel van az adózási átláthatóság nemzetközi normáira és magában foglalja a nemzetközi, országonkénti elszámolhatóság előremozdítását; kéri, hogy az EBB megbízható információkkal szolgáljon a végső kedvezményezettekről és akadályozza meg a pénzügyi közvetítőkkel való tranzakciókat, akik negatív precedenst teremtenének az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás terén, valamint társadalmi és környezeti szinten negatív hatást gyakorolnának;

96.  sajnálja, hogy a dízelbotrány számos kérdést felvetett azzal kapcsolatban, hogy a Volkswagen csalás és megtévesztés révén jutott EBB-hitelekhez; kéri az EBB-t, hogy kövesse az OLAF ajánlását, és tegyen aktív lépéseket csalásellenes politikájának végrehajtása érdekében;

97.  rámutat, hogy MOSE-botrány ügyében folytatott hosszadalmas korrupciós vizsgálat 2017. szeptember 14-én lezárult, és a Velencei Bíróság a botrányban közvetlenül érintett két vezető szereplőt 4 év szabadságvesztésre és 9 575 000 EUR összegű vagyonelkobzásra ítélte; sajnálja, hogy az EBB 2011 és 2013 között három hitelt nyújtott 1,2 milliárd EUR értékben a MOSE projekt végrehajtására, melyek közül az utolsót azt követően ítélte oda, hogy a nemzeti hatóságok korrupció miatt vizsgálatot indítottak; felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a csalással szembeni zéró tolerancia politikáját a lehető legszigorúbban alkalmazza, és teljes egészében vonja vissza a MOSE projekt és a Veneto régióban a projekt végrehajtásában érintett vállalkozások és kedvezményezettek rendszere révén hozzá kapcsolódó projektek finanszírozását, különös tekintettel az A4 autópálya ún. Passante di Mestre szakaszára, amellyel kapcsolatban még folyamatban vannak vizsgálatok adócsalás, korrupció és a szervezett bűnözés beszivárgása miatt, valamint az A4-es autópálya Velence és Trieszt közötti szakaszának harmadik sávjára; sürgeti az EBB-t, hogy folytassa le a megfelelő belső vizsgálatokat a kedvezményezettek kiválasztása és az alapok kezelése vonatkozásában, és tegye közzé az eredményeket;

98.  üdvözli a legjobb banki rendszerek és gyakorlatok annak érdekében történő rendszeres felülvizsgálatát az EBB-csoporton belül, hogy azonosítani lehessen a megfelelési hiányosságokat; úgy véli, hogy az EBB és az EBA megbízatása feltételezi a kockázatok átfogó és rendszeres elemzését és ellenőrzését az EBB-csoport szintjén, amelynek köszönhetően finomhangolhatóak a fő üzleti folyamatok, és hogy a megbízatás teljesítéséhez kapcsolódó információk megosztása kulcsfontosságú az EBB általános elszámoltathatóságához;

99.  üdvözli az EBB által az etikai és törvényességi bizottságának javaslatait az átláthatóság és a vállalatirányítás területén, mint például az etikai kérdések beillesztése feladatai közé, az összeférhetetlenség jobb megelőzését az irányítótestületekben és az esetleges „forgóajtó-jelenség” megakadályozását szolgáló mechanizmusok, egy felfüggesztési eljárás bevezetése az irányítóbizottság tagjai számára és egy új tanácsadó bizottság létrehozása, amely véleményt nyilváníthat az Igazgatási Bizottság tagjainak hivatalos kinevezése előtt;

100.  hangsúlyozza a munkaviszony megszűnése utáni integritási előírások szigorításának és az EBB felső vezetése és a magánszektor közötti esetleges „forgóajtó-jelenség” esetén alkalmazandó konkrét szankciók bevezetésének fontosságát; ezért úgy véli, hogy legalább 12 hónapos „visszavonulási időszakra” van szükség, amelynek során az igazgatótanács volt tagjai nem lobbizhatnak az EBB irányítótestületeinél vagy alkalmazottainál;

101.  üdvözli az EBB visszaélések bejelentésével kapcsolatos politikájának felülvizsgálatára irányló kezdeményezést, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni keret végrehajtásával kapcsolatos frissítéseket annak az EBB általi 2014-es elfogadását követően, szoros összefüggésben a meglévő portfóliókra és az új üzleti tevékenységekre vonatkozó „ismerd az ügyfeled” követelményekkel;

A Parlament ajánlásainak nyomon követése

102.  ismét felhívja az EBB-t, hogy készítsen jelentést a Parlament éves állásfoglalásaiban szereplő korábbi ajánlások végrehajtásának állásáról, különös tekintettel hitelezési tevékenységeinek hatására;

o

o o

103.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201.

(2)

  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0183.

(3)

  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0200.

(4)

  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0138.

(5)

  HL L 280., 2011.10.27., 1. o.

(6)

  HL L 135., 2014.5.8., 1. o.

(7)

  HL L 169., 2015.7.1., 1. o.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (20.2.2018)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről

(2017/2190(INI))

A vélemény előadója: Sander Loones

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az EBB teljes hitelnyújtási tevékenységének 10%-át szenteli az Unió területén kívüli műveleteknek, és üdvözli azt, hogy az EBB által az Európai Unión kívüli projektek előmozdítói számára odaítélt keret a 2015-ös évhez képest növekedett; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB éves jelentést készítsen az EU-n kívüli műveleteiről az Unió külső fellépéseit vezérlő általános elveknek való megfelelésre tekintettel, és hogy az EBB betöltse a neki szánt szerepet az Uniónak a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti, megújított elkötelezettsége keretében, és az egyéb uniós szakpolitikákkal, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a Párizsi Megállapodással való koherencia alapján, támogatva a tisztességes munkahelyek és oktatás létrehozását, biztosítva az emberi, munkaügyi és környezeti jogok teljes tiszteletben tartását, valamint előmozdítva a nemek egyenlőségét; kiemeli, hogy az EBB-nek megfelelően tekintettel kell lennie az EU kereskedelmi stratégiájára – ideértve a meglévő és az ezutáni kereskedelmi megállapodásokat is –, amikor európai uniós vállalatokat támogat külföldön;

2.  felszólítja az EBB-t, hogy az EKSZ-szel és a Bizottság DEVCO főigazgatósággal együttműködve dolgozzon ki módszertant annak mérésére, hogy az EU-n kívüli hitelezési műveletei milyen hatást gyakorolnak az európai uniós fejlesztési együttműködésre, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra szóló ENSZ-menetrendre és az emberi jogokra gyakorolt hatásra;

3.  megjegyzi, hogy az EBB hiteleszközei révén az Unió új gazdasági diplomáciának fontos előmozdítója lehet; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EBB-nek figyelembe kell vennie a gazdaságdiplomáciai megfontolásokat tevékenysége során;

4.  támogatja az EBB és a tagállamok fejlesztési ügynökségei közötti partnerségek erősítését, akárcsak az EBB és a többi multilaterális fejlesztési bank együttes projektjeit, különösen amikor ezek az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési célkitűzéseit követik;

5.  kiemeli, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége, illetve a nemzetközivé válás jelentős kihívásokat jelentenek a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy a kkv-k az európai gazdaság gerincét jelentik; úgy véli, hogy annak ellenére, hogy a megfelelő irányba halad, az EBB-nek többet kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k könnyebben és hatékonyabban jussanak finanszírozáshoz, hogy bekapcsolódhassanak a globális értékláncokba; úgy véli, hogy az EBB-nek támogatnia kell azokat az európai uniós vállalkozásokat, akik külföldön kívánnak üzletet kötni, többek között a kereskedelemfinanszírozási eszköz révén;

6.  megjegyzi, hogy az elmúlt néhány évben nem került sor a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) támogató műveletekre Ázsia vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy üdvös volna az uniós befektetők, és különösen a kkv-k fokozottabb jelenléte a kínai, indiai és ASEAN-térségi piacokon, a számukra biztosítandó egyenlő versenyfeltételek mellett; felhívja az EBB-t, hogy nyújtson közvetlen finanszírozást az uniós vállalatok számára külföldi befektetéseik támogatásához, többek között a külső hitelezési megbízatás révén;

7.  emlékeztet, hogy az európai szomszédságpolitika országainak és az AKCS-országoknak elsőbbséget kellene élvezniük az EBB beruházási projektjeinek tekintetében; ennél fogva sajnálja, hogy 2016-ban Afrika részesült a világ többi térségéhez képest a legkisebb pénzügyi keretből; kéri e tendencia megfordítását az elkövetkező évekre;

8.  hangsúlyozza a 2003-ban a Cotonoui Megállapodás keretében elindított beruházási keret hatékonyságát, és kéri, hogy az Európai Unió és AKCS-partnerei közötti megállapodások 2020-as újratárgyalását követően is maradjon meg egy ilyen típusú eszköz;

9.  üdvözli az EBB szerepét a helyi magánszektor fejlesztésében a és mikrofinanszírozás támogatásában, és elismeri, hogy tevékenysége új gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket teremt; hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységeit megfelelően és hatékonyan hozzá kell igazítani a jelenlegi nemzetközi kihívásokhoz; felszólít az EBB külső hitelezési megbízatásának kiterjesztése annak érdekében, hogy nagyobb szerepet töltsön be a fenntartható fejlődés megvalósításában, valamint stratégiai válaszintézkedésként a migráció kiváltó okainak kezelésére, továbbá azért, hogy aktívabban vegyen részt a magánszektorra vonatkozó új stratégiában; felhívja az EBB-t, hogy e szempontból aktívabban vegye ki részét a helyi és regionális kereskedelmi útvonalak előmozdításához szükséges infrastruktúra-, közlekedési- és digitalizációs projektekből, és segítse elő a kkv-k nemzetközivé válását, a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelmet elősegítő megállapodásának megvalósításához való tevékeny hozzájárulásként; megismétli, hogy az EBB-nek ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz kell igazítania tevékenységeit;

10.  megjegyzi, hogy 2016-ban az EBB új mikrofinanszírozási eszközöket hagyott jóvá, egyet a Karibi-térség, egyet a csendes-óceáni térség, és kettőt Afrika számára összesen 110 millió EUR értékben, valamint egyet a déli szomszédság számára 75 millió EUR értékben; emlékeztet, hogy az EBB mikrofinanszírozási eszközei és technikai segítségnyújtása több mint 1,5 millió kedvezményezett számára 300 millió eurót folyósított; felszólítja az EBB-t, hogy következő jelentésében térjen ki a külügyi fellépési pénzügyi eszközök révén odaítélt alapokkal együtt ezeknek az eszközöknek a tőkeáttételi hatására;

11.  tudomásul veszi, hogy 2016-ban az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz került a mikrohitelezés ösztönzése érdekében; felkéri az EBB-t, hogy végezzen nemek szerinti felmérést a pénzügyi közvetítők általi továbbhitelezésről, mivel a mikrohitelek címzettjei elsősorban női vállalkozók;

12.  lényegesnek tartja, hogy az EBB megerősítse képességeit a kockázatvállalás és annak biztosítása terén, konkrétan olyan projektek esetében, amelyek a magánszektor fejlesztését és erősítését szolgálják, illetve a rezilienciajavítási kezdeményezés keretébe tartoznak;

13.  felhívja az EBB-t, hogy javítsa az információkhoz való hozzáférést az EBB által finanszírozott projektek szerződései és alvállalkozói szerződései rendszerét, valamint pénzügyi adatait és a fenntartható fejlesztési céloknak való megfelelésüket illetően; különösen arra kéri az EBB-t, hogy jobban és rendszeresebben tájékoztasson – elsősorban az Európai Parlamentet – a pénzügyi közvetítői által végzett továbbhitelezésről, mind a parlamenti ellenőrzés, mind az átláthatóság növelésének céljával; hangsúlyozza az inkluzív, az érintett szereplők és a civil szervezetek részvételével zajló döntéshozatali folyamat jelentőségét;

14.  felhívja az EBB-t, hogy támogassa az éghajlatra vonatkozó stratégiájával és a Párizsi Megállapodással összhangban lévő projektek finanszírozását, fokozatosan megszüntetve a fosszilis üzemanyagok számára nyújtott támogatást annak érdekében, hogy az Unió egyik fő eszközévé váljon az éghajlatváltozás elleni közös globális erőfeszítésben, valamint a fenntartható fejlődés támogatása és egy versenyképesebb, biztonságos és fenntartható energiarendszer elérése érdekében, a 2030-ig tartó energiastratégiával összhangban; felszólítja az EBB-t, hogy tartózkodjék az erősen szennyező, idejétmúlt technológiát használó projektek finanszírozásától, különösen az energiaágazatba való beruházások elősegítése során; felszólítja az EBB-t, hogy fokozza hitelezési tevékenységét az olyan állami infrastruktúra-projektek részére, amelyek enyhítik az éghajlatváltozás következményeit (például az árvizekét), valamint a kisléptékű, megújuló energiával kapcsolatos projektek részére;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, Patricia Lalonde, Bernd Lange, David Martin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bendt Bendtsen, Klaus Buchner, Nicola Danti, Agnes Jongerius, Sajjad Karim, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mario Borghezio, Jacques Colombier

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

31

+

ALDE

Nadja Hirsch, Patricia Lalonde, Marietje Schaake, Hannu Takkula

ECR

David Campbell Bannerman, Sajjad Karim, Joachim Starbatty, Jan Zahradil

GUE/NGL

Helmut Scholz

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Bendt Bendtsen, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa, Iuliu Winkler

S&D

Nicola Danti, Karoline Graswander-Hainz, Agnes Jongerius, Bernd Lange, David Martin, Alessia Maria Mosca, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Heidi Hautala

2

-

ENF

Mario Borghezio, Jacques Colombier

1

0

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

26.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Martina Dlabajová, Raffaele Fitto, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Wolf Klinz, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrey Novakov, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Laura Ferrara, Norbert Lins, Lieve Wierinck


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

Martina Dlabajová, Wolf Klinz, Lieve Wierinck

ECR

Ryszard Czarnecki

EFDD

Laura Ferrara, Marco Valli

PPE

Ingeborg Gräßle, Norbert Lins, Andrey Novakov, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Patricija Šulin, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

0

-

 

 

3

0

ECR

Raffaele Fitto

ENF

Jean-François Jalkh

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. április 13.Jogi nyilatkozat