JELENTÉS a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről
3.5.2018 - (2017/2256(INI))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a schengeni rendszer fenntartásáról és megerősítéséről szóló 2017. szeptember 27-i bizottsági közleményre (COM(2017)0570),
– tekintettel „A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv” című 2016. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2016)0120),
– tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel a Schengeni határellenőrzési kódexre és különösen annak 14. és 17. cikkére;
– tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló 2016. május 11-i 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
– tekintettel az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló 2013. október 22-i 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],
– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0160/2018),
A. mivel a schengeni térség egyedülálló megállapodás, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé teszi a személyek belső határellenőrzések nélküli szabad mozgását a schengeni térségen belül; mivel ezt különböző kompenzációs intézkedések révén tették lehetővé, ilyen például az információcserének a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásával való megerősítése, valamint egy értékelési mechanizmus létrehozása abból a célból, hogy ellenőrizzék a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtását, illetve erősítsék a schengeni térség működésébe vetett közös bizalmat; mivel a kölcsönös bizalom megköveteli emellett a szolidaritást, a büntetőügyekben folytatott biztonsági, igazságügyi és rendőrségi együttműködést, továbbá közös álláspontot a migrációs, vízum- és menekültügyi politika terén, valamint az erre a területre vonatkozó nemzetközi és uniós jog tiszteletben tartását;
B. mivel az utóbbi években több tényező is hatást gyakorolt a schengeni térség működésére; mivel többek között ilyen tényező a nemzetközi utazások és az idegenforgalom hatása, amely az úgynevezett „intelligens határellenőrzésről” szóló jogalkotást eredetileg motiválta, valamint a menedékkérők és az irreguláris migránsok jelentős száma az ehhez kapcsolódó továbbutazásokkal együtt, továbbá ezt követően a belső határellenőrzések egyes tagállamok általi 2014-es bevezetése és meghosszabbítása; mivel a belső határokon az ellenőrzések újbóli bevezetése láthatóan a személyek mozgásával és a terrorizmussal, a nemzetközi védelmet kérelmező és az irreguláris migránsok számával összefüggő, közrendet és belső biztonságot érintő fenyegetések érzetéhez és nem a komoly fenyegetést vagy az érkezők valós számát alátámasztó tényleges bizonyítékokhoz kapcsolódik; mivel e tényezők közé tartozik továbbá a terrorizmus, illetve a tagállamok közrendjét és belső biztonságát fenyegető fokozott veszély;
C. mivel a schengeni térség védelme érdekében foganatosított intézkedések részeként sor került az EU külső határainak megerősítésére és a megfelelő adatbázisokon alapuló – az európai polgárokra is kiterjedő – rendszeres ellenőrzések bevezetésére;
D. mivel egyes tagállamok a menedékkérők és menekültek érkezésére adott válaszként belső határaikon visszaállították az ellenőrzéseket azzal az indokkal, hogy „szabályozzák” a nemzetközi védelmet kérő harmadik országbeli állampolgárok mozgását annak ellenére, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 14. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a menedékkérőkre a „rendes határellenőrzési eljárás” nem alkalmazandó; mivel a menedékkérelmek elbírálásával kapcsolatos felelősség megosztására igazságos és szolidáris rendszert kell kialakítani;
E. mivel 2016 márciusától a Bizottság egy sor intézkedésre tett javaslatot a schengeni térség rendes működésének helyreállítása céljából; mivel a schengeni térség rendes működése még mindig nem állt helyre, és ez elsősorban a tagállamokon, az egymás iránti bizalmukon, az első belépés helye szerinti ország iránt tanúsított szolidaritásukon, a megfelelő intézkedések elfogadásán és azok – elsősorban tagállamok általi – végrehajtásán múlik;
F. mivel a tagállamokat a schengeni térség megfelelő működésének visszaállítására irányuló intézkedések elfogadására sarkalló ösztönzők elsősorban a határellenőrzés megújítására vonatkozó kérelmek megtagadásától függenek;
G. mivel a schengeni térségben a belső határellenőrzés fenntartása vagy visszaállítása komoly hatást gyakorol az európai polgárok és mindazok életére, akik az Unión belüli szabad mozgás elvének előnyeit élvezik, és súlyosan aláássa az európai intézményekbe és integrációba vetett bizalmukat; mivel a belső határellenőrzések fenntartása vagy visszaállítása közvetlen működési és beruházási költségekkel jár a határt átlépő munkavállalók, a turisták, a közúti árufuvarozók és a közigazgatások számára, ami bénítólag hat a tagállamok gazdaságára; mivel becslések szerint a határellenőrzések visszaállításához kapcsolódó költségek egyszeri költségként 0,05 milliárd EUR és 20 milliárd EUR közötti összeget tesznek ki, és 2 milliárd EUR éves működési költséget jelentenek[4]; mivel ez különösen súlyosan érinti a határ menti régiókat;
H. mivel az EU külső és belső határain egyre több tagállam épít falat és kerítést, és ezeket arra használják, hogy visszatartsák a menedékkérőket többek között az EU területére való belépéstől és átutazástól; emlékeztet arra, hogy a Transnational Institute (TNI) becslése szerint az európai országok legalább 500 millió EUR költséggel több mint 1 200 km falat és határt építettek ki, és mivel 2007 és 2010 között az uniós alapok 545 határőrizeti rendszer kiépítéséhez járultak hozzá, amelyek 8 279 km-t fednek le az EU külső határain, és 22 347 határőrizeti berendezésből állnak;
I. mivel a schengeni térség válaszút előtt áll, és határozott és közös intézkedésekre van szükség a polgárok számára nyújtott előnyök visszaállítása érdekében; mivel ez egyúttal kölcsönös bizalmat, együttműködést és szolidaritást követel meg a tagállamok között; mivel a politikai diskurzus nem fordulhat a schengeni rendszer hibáztatásának irányába;
J. mivel a schengeni térség bővítése továbbra is az egyik kulcsfontosságú eszköze annak, hogy a személyek, szolgáltatások, áruk és a tőke szabad mozgásának jogából származó gazdasági és társadalmi hasznokat kiterjesszék az új tagállamokra is, erősítve ezzel a kohéziót és áthidalva az országok és régiók közötti szakadékokat; mivel a biztonság összehangolt és szilárd jogi keretének megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy teljes körűen alkalmazzák a schengeni vívmányokat minden olyan tagállamban, amely sikeresen lezárta a schengeni értékelési folyamatot; mivel Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásra való felkészültségét a Bizottság elnöke több alkalommal bejelentette, és azt a Parlament is megállapította a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és a Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló 2011. június 8-i állásfoglalásában[5];
K. mivel a schengeni ellenőrzési munkacsoport a schengeni értékelési mechanizmus eredményei, a sebezhetőségi értékelési módszertan, a bizottsági meghallgatások, illetve a tagállamokba és harmadik országokba irányuló kiküldetések révén szorosan figyelemmel kísérte a schengeni vívmányok végrehajtását; mivel a munkacsoport azonosította a már végrehajtott vagy hamarosan végrehajtásra kerülő intézkedéseket, a schengeni térség működésének súlyos hiányosságait, valamint a jövőben meghozandó intézkedéseket;
ALAPVETŐ KÉRDÉSEK
A feltárt hiányosságok felszámolása terén elért eredmények
1. rámutat arra, hogy az uniós jogalkotó számos olyan intézkedést fogadott el az elmúlt három évben, amelyek a schengeni térség integritásának belső határellenőrzések nélküli megerősítésére irányultak; üdvözli a külső határokon meghozott intézkedések hatékonyságát, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozását; tudomásul veszi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ügynökség az új rendelet végrehajtása érdekében kifejtett, különösen a közös műveletek és a határőrizet területén, illetve a megnövekedett szintű migrációban érintett országok támogatása és egyúttal az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásának megőrzése révén; úgy véli, hogy a sebezhetőségi értékelés újonnan bevezetett mechanizmusa fontos a közös külső határokon tapasztalható hiányosságok feltárása és a válságok megelőzése szempontjából; kiemeli az ügynökségek és egyéb érdekelt felek közötti összehangolt erőfeszítéseket és együttműködést a „hotspot-rendszer” megszervezésében a képzés területén;
2. tudomásul veszi a Schengeni határellenőrzési kódex módosítása keretében hozott intézkedéseket, valamint a harmadik országbeli állampolgárok és az uniós állampolgárok adatainak a megfelelő adatbázisokon alapuló szisztematikus kötelező ellenőrzése bevezetését belépéskor és kilépéskor, ugyanakkor szorosan figyelemmel kíséri ezen intézkedések hatásait, szükségességét és arányosságát az uniós polgárok határátlépése tekintetében; hangsúlyozza, hogy egyes esetekben a külső schengeni határokon végzett szisztematikus kötelező ellenőrzéseket – a forgalomra gyakorolt aránytalan hatásuk miatt – célzott ellenőrzések váltották fel; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az (EU) 2017/458 rendeletben előírt értékelés elvégzése során figyelembe kell vennie ezeket a következményeket;
3. üdvözli a SIS rendszer folyamatban lévő reformját, valamint azt, hogy az eu-LISA március 5-én üzembe állította a SIS II automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerének (AFIS) platformját, amely képessé teszi a rendszert a biometrikus azonosítók keresésére, ami hozzájárul majd a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem erősítéséhez;
4. hangsúlyozza, hogy jobban kell hasznosítani a meglévő eszközöket, azaz maximálisan ki kell használni a meglévő rendszerek előnyeit, továbbá az adatvédelmi előírások maradéktalan betartásával és a magánélethez való jog, a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és a arányosság elvének tiszteletben tartása mellett orvosolni kell a strukturális információs hiányosságokat;
5. üdvözli a határokon átnyúló rendőri és igazságügyi együttműködés és a bűnüldözési együttműködés keretében, illetve az Eurojust és az Europol által a határokon átnyúló és szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus ellen hírszerzés, információcsere és közös nyomozások révén végzett munkát;
6. aggodalmát fejezi ki a Bizottság arra irányuló erőfeszítései miatt, hogy a 2018. március 14-én közzétettek alapján dolgozza ki az integrált határigazgatás koncepcióját és stratégiáját az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet rendelkezéseinek teljesítése érdekében; kételkedik annak eredményességében az európai integrált határigazgatás kívánt célkitűzéseinek meghatározása és különösen a stratégia alapjogi és egyéb komponenseinek megerősítése és végrehajtása terén;
7. rendkívül értékesnek tartja a megújult schengeni értékelési mechanizmust, mivel az elősegíti az átláthatóságot, a kölcsönös bizalmat és az elszámoltathatóságot a tagállamok között azáltal, hogy ellenőrzi, hogy a különböző területeken hogyan hajtják végre a schengeni vívmányokat;
Azonosított súlyos hiányosságok
8. aggodalmát fejezi ki a schengeni értékelési mechanizmus és a sebezhetőségi értékelés révén feltárt kritikus hiányosságok miatt;
9. elítéli a belső határellenőrzések folytatódó újbóli bevezetését, mivel ez aláássa a schengeni térség alapelveit; úgy véli, hogy számos esetben a hosszabbítások időtartamuk, szükségességük és arányosságuk szempontjából nincsenek összhangban a hatályos szabályokkal, és ezért jogszerűtlenek; sajnálja, hogy a tagállamok nem hozták meg a más érintett tagállamokkal folytatott együttműködést biztosító megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék ezen intézkedések hatásait, továbbá nem indokolták meg megfelelően ezeket az ellenőrzéseket, illetve nem adtak elegendő tájékoztatást ezek eredményeiről, ezzel hátráltatták a Bizottság általi elemzést és a Parlament általi ellenőrzést; sajnálatának ad hangot a tagállamok azon gyakorlata miatt is, hogy mesterségesen megváltoztatják az ellenőrzés visszaállításának jogalapját, hogy ugyanazon ténybeli körülmények mellett a maximális lehetséges időszakon túl is meghosszabbítsák azt; úgy véli, hogy e gyakorlat gazdasági, politikai és társadalmi hatásai hátrányosak a schengeni térség egységére nézve, és károsak az európai polgárok jólétére és a szabad mozgás elvére; megismétli, hogy az uniós jogalkotó számos intézkedést fogadott el az elmúlt három évben a külső határok és külső határellenőrzés megerősítése érdekében; kiemeli, hogy erre nem érkeztek megfelelő válaszok a belső határellenőrzések megszüntetése formájában;
10. rámutat arra, hogy a határellenőrzések belső határokon való visszaállítása jóval könnyebbnek bizonyult, mint e belső határellenőrzések megszüntetése újbóli bevezetésük után;
11. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a határellenőrzés bizonyos területeire vonatkozó szabályozást néhány területen nem hajtják végre, ilyen például az adatbázisok szisztematikus lekérdezése a határellenőrzés során, illetve a beutazási feltételek gondos ellenőrzése; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy egyes határátkelőhelyeken alkalmanként nem érhetők el egyes olyan adatbázisok, mint a SIS és a VIS; megjegyzi, hogy számos tagállamban is jelen van az a gyakorlat, hogy a nemzeti koordinációs központokat nem az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR) szóló rendeletnek megfelelően hozzák létre; ismételten hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a belső és külső határokra vonatkozó jogszabályok eredményesek legyenek, alapvető fontosságú, hogy az uniós szinten elfogadott intézkedéseket a tagállamok megfelelően hajtsák végre;
12. emlékeztet arra, hogy a tagállamok az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően a belső határellenőrzésen kívül más eszközökkel is rendelkeznek, ilyen például a célzott rendőri ellenőrzés, feltéve, hogy ezen ellenőrzések célja nem a határellenőrzés, a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel kapcsolatos általános rendőrségi információkon vagy tapasztalatokon alapulnak, céljuk különösen a határokon átnyúló bűnözés leküzdése, és azokat olyan módon tervezik meg és hajtják végre, amely egyértelműen különbözik a személyek külső határokon történő rendszeres ellenőrzésétől; emlékeztet arra, hogy az ilyen ellenőrzések hatékonyabbak lehetnek, mint a belső határokon végzett ellenőrzések, többek között azért, mert rugalmasabbak, és könnyebben hozzáigazíthatók a változó kockázatokhoz;
13. emlékeztet arra, hogy az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül be nem jelentett schengeni helyszíni értékelő látogatásokat lehet tenni a belső határokon;
14. elítéli a fizikai akadályok, többek között kerítések felépítését a tagállamok között, és emlékezet azzal kapcsolatos kétségeire, hogy az ilyen fellépések összeegyeztethetők lennének a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexszel; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan mérje fel a meglévő és jövőbeli építkezéseket, és számoljon be a Parlamentnek;
15. a schengeni rendszer rendes működésének helyreállítására irányuló erőfeszítések részeként tudomásul veszi a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek a határellenőrzések belső határokon való ideiglenes visszaállítására alkalmazandó szabályok tekintetében történő módosítására irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy világos szabályokat kell megállapítani, és hogy e módosítások szerepe csupán az, hogy a belső határokon folytatott határellenőrzések visszaállításának ösztönzése nélkül tükrözzék az új kihívásokat, és eloszlassák a belső biztonságot érintő fenyegetéseket; emlékeztet arra, hogy a módosítások nem jelenthetnek további lehetőséget a belső határellenőrzések fenntartására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a belső határellenőrzések újbóli bevezetéséről szóló bizottsági javaslat a kétségbevonhatatlan és szilárd bizonyítékok és a komoly fenyegetés fennállásának értékelése helyett az „érzékelt kockázat” értékelésén alapul, és hogy az úgynevezett „kockázatértékelést” teljes egészében a határellenőrzést újra bevezető tagállamra bízzák; úgy véli, hogy a szabad mozgás alapvető gondolatának visszafordíthatatlan megsértésének elkerülése érdekében ezeket a lépéseket körültekintően kell megtenni, különösen lényegi eljárási garanciák bevezetése révén, elsősorban a belső határellenőrzések visszaállítására vonatkozó szigorú időbeli korlátozás fenntartása céljából;
16. hangsúlyozza, hogy a meglévő belső határellenőrzések további meghosszabbítása – vagy újabbak visszaállítása – jelentős gazdasági költségeket jelentene az EU egésze számára, súlyosan károsítva az egységes piacot;
Meghozandó intézkedések
17. hangsúlyozza az azonosított súlyos hiányosságok orvoslásának sürgős szükségességét a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer rendes működésének helyreállítása érdekében;
18. felszólítja valamennyi tagállamot, hogy maradéktalanul hajtsák végre a hatályos jogszabályokat, és felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottan a közösen elfogadott szabályok megsértése esetén, és a többi tagállam és az Unió egésze érdekeinek védelme érdekében hozzon arányos és szükséges intézkedéseket – a kötelezettségszegési eljárásokat is beleértve – az érintett tagállamokkal szemben;
19. hangsúlyozza a SIS mielőbbi reformjának és az új kihívásokhoz való hozzáigazításának fontosságát, különösen a veszélyeztetett vagy eltűnt gyermekek védelme, a terrorizmussal kapcsolatos információk azonnali és kötelező – ugyanakkor az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok alapvető jogait tiszteletben tartó és az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó biztosítékokat fenntartó – cseréje és a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos kötelező információcsere tekintetében; hangsúlyozza, hogy ez e reform nem áshatja alá a szükségesség és arányosság elvét; kiemeli, hogy a rendszer akkor működik megfelelően, ha a figyelmeztető jelzéseket cselekvések követik, és meg kell indokolni a figyelmeztetések felvételét a rendszerbe; hangsúlyozza, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontoktól kiegészítő információk kérésére szolgáló SIRENE-iroda tevékenységének jelentős növekedése várható, és felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az iroda rendelkezésére álló eszközöket annak biztosítása révén, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzen új feladatainak ellátásához;
20. hangsúlyozza a schengeni értékelési mechanizmus eredményeinek kritikus voltát, és felszólítja a tagállamokat, hogy a hozzájuk intézett ajánlásokat ennek megfelelően hajtsák végre; kiemeli továbbá a sebezhetőségi értékelést, és felszólítja a tagállamokat, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ajánlásai szerint lépjenek fel;
21. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen éves átfogó jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak az 1053/2013/EU rendelet alapján végrehajtott értékelésekről;
22. határozottan sürgeti, hogy a Bizottság többé ne újítsa meg a schengeni rendszertől való eltérés iránti kérelmeket, ha az érintett tagállam nem hajtotta végre a schengeni értékelési mechanizmus keretében hozzá intézett ajánlásokat;
23. hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak – a külső szárazföldi határral nem rendelkezőknek is – mindent meg kell tennie, hogy magas szinten biztosítsa külső határainak ellenőrzését azáltal, hogy az alapvető jogok – a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmára vonatkozó ügyeket is beleértve – szigorú tiszteletben tartásának biztosítása mellett elegendő forrást biztosítanak személyzet és szakértelem formájában, kialakítják a szükséges parancsnoklási és ellenőrzési struktúrákat, továbbá naprakész kockázatelemzést végeznek az (EU) 2016/1624 rendelettel összhangban minden parancsnoki szinten annak érdekében, hogy elősegítsék a műveletek hatékony végrehajtását, megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak a biztonságos, rendezett és folyamatos határátlépéshez;
24. úgy véli, hogy a schengeni értékelési mechanizmus esetleges felülvizsgálatára irányuló javaslatoknak foglalkozniuk kell a helyszíni látogatástól a végrehajtási határozatok és a cselekvési tervek elfogadásáig bekövetkező jelentős késedelemmel, és elő kell segíteniük a gyors korrekciós intézkedéseket a tagállamok részéről; úgy véli, hogy javítani lehetne a schengeni értékelési mechanizmus keretében végzett bejelentés nélküli helyszíni látogatások értékét, ha azokat valóban nem jelentenék be (nem lenne 24 órával korábbi bejelentés);
25. emlékeztet arra, hogy a Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell minden olyan javaslatról, amely a schengeni értékelési mechanizmus módosítására vagy lecserélésére irányul; megjegyzi, hogy az első többéves értékelési programba tartozó értékelésekről szóló valamennyi értékelési jelentés elfogadása után a Bizottságnak hat hónapon belül el kell végeznie a schengeni értékelési mechanizmus működésének felülvizsgálatát, és azt továbbítania kell a Parlamentnek;
26. kitart amellett, hogy a schengeni értékelési mechanizmust a sebezhetőségi értékelési eszközzel együtt kell továbbfejleszteni oly módon, amely megakadályozza az előre nem látható visszaeséseket, és javítja a külső határok általános igazgatását, fokozza a schengeni vívmányok és az alapvető jogok – többek között az EU összes tagállama által aláírt genfi egyezmény – tiszteletben tartását, továbbá elősegíti a gondos ellenőrzést és az átláthatóságot a tagállamok és az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament között; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást a schengeni értékelések és a sebezhetőségi értékelések végrehajtására és nyomon követésére; felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen valóban bejelentés nélküli helyszíni látogatásokat a belső határokra, és értékelje a helyben tapasztalt intézkedések jellegét és hatását;
27. felhívja a tagállamok illetékes hatóságait, hogy javítsák a határellenőrzéshez kapcsolódó erőforrások és kapacitások nemzeti irányításával összefüggő információk és statisztikai adatok gyűjtését; felhívja a tagállamokat, hogy időben bocsássák rendelkezésre a sebezhetőségértékelési mechanizmushoz szükséges valamennyi információt;
28. felhívja a tagállamokat, különösen a közvetlenül érintetteket, hogy készítsék el a megnövekedett szintű migráció enyhítése esetén szükséges készenléti terveket, és ezeket megfelelően teszteljék, továbbá erősítsék meg az ilyen helyzetekre rendelkezésre álló nyilvántartásba vételi és elhelyezési kapacitásaikat; felhívja a tagállamokat, hogy a visszaküldés tilalmának elve és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával javítsák az okmányhamisítás és a szabálytalan belépés felderítésével kapcsolatos képességeiket; összehangolt erőfeszítéseket kér az embercsempészet és a terrorizmus elleni küzdelem területén, többek között a bűnözői szervezetek és finanszírozásuk pontosabb azonosítása érdekében;
29. hangsúlyozza, hogy az Unióba való legális és biztonságos bejutás – beleértve a schengeni térség külső határain keresztül történő bejutást is – elősegíti a schengeni térség általános stabilitásának biztosítását;
30. elégtelennek tartja az integrált határigazgatási stratégia végrehajtásának jelenlegi állapotát; kéri a Bizottságot és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy támogassák a tagállamokat az (EU) 2016/1624 rendeletben foglalt követelmények teljesítésére irányuló erőfeszítéseik terén, és kellő időben kezdjék meg az integrált határigazgatási stratégia tematikus értékelését a tagállamokban; felhívja a tagállamokat, hogy határigazgatásukat hozzák összhangba az integrált határigazgatás koncepciójával a határigazgatás alapjául szolgáló alapelveken nyugvó átfogó megközelítés alkalmazásával és különösen az alapvető jogok – és ezen belül a visszaküldés tilalmának elve betartása – teljes körű tiszteletben tartásának garantálásával minden határigazgatási és visszaküldési tevékenység során, külön hangsúlyt helyezve a sebezhető csoportokra és a kiskorúakra; hangsúlyozza az integrált határigazgatási stratégia európai és nemzeti szinten történő maradéktalan végrehajtása és a nemzetközi egyezményeknek való megfelelés biztosításának szükségességét, ezáltal erősítve a külső határok igazgatását az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett;
31. kitart amellett, hogy késedelem nélkül be kell vezetni a teljes körű integrált határigazgatási stratégiát – az intézmények közötti megállapodásnak megfelelően –, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség technikai és operatív stratégiáját, illetve ezt követően a tagállamok nemzeti stratégiáit; teljes mértékben tudatában van az integrált határigazgatási stratégia végrehajtásában jelen lévő következetlenségeknek, és hangsúlyozza, hogy az integrált határigazgatási stratégia tagállamok általi teljes körű végrehajtása létfontosságú a schengeni térség megfelelő működése érdekében;
32. felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el az EUROSUR-rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot a hatályos rendelet végrehajtása során felmerült súlyos hiányosságok tükrében, és úgy véli, hogy ennek a javaslatnak ösztönöznie kell, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe az EUROSUR-t az információcsere, a kockázatelemzés, valamint a kutatási és mentési műveletek megkezdéséhez és támogatásához;
33. megismétli, hogy a Parlament támogatja Bulgária és Románia azonnali csatlakozását a schengeni térséghez, valamint Horvátország csatlakozását is, amint teljesíti a csatlakozási kritériumokat; felhívja a Tanácsot, hogy hagyja jóvá Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térség teljes jogú tagjaként;
A SCHENGENI RENDSZERRE HATÁST GYAKORLÓ EGYÉB KÉRDÉSEK
34. hangsúlyozza, hogy a schengeni rendszer jelenlegi helyzete és a belső határellenőrzések fenntartása nem elsősorban magával a schengeni térség struktúrájával és szabályaival kapcsolatos problémák, hanem a közösségi vívmányok kapcsolódó területei, például a közös európai menekültügyi rendszer – ezen belül a politikai akarat, a szolidaritás és a felelősségmegosztás hiánya, a dublini rendelet és a külső határigazgatás – hiányosságai miatt alakultak ki;
A feltárt hiányosságok felszámolása terén elért eredmények
35. hangsúlyozza a származási országokban az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére az életkörülmények javítása érdekében hozott támogatási és kapacitásépítési intézkedéseket;
36. úgy véli, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködés a kényszerű és irreguláris migrációt eredményező körülmények enyhítésének egyik eleme; hangsúlyozza a kívánt célok eléréséhez szükséges intézkedések átfogó jellegét;
Azonosított súlyos hiányosságok
37. sajnálja, hogy a beszámolók szerint sokan veszítették életüket vagy tűntek el az elmúlt években a Földközi-tengeren; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet értelmében a kutatás-mentés az európai integrált határigazgatás elemeinek egyike; véleménye szerint a tengeri kutatási-mentési műveletek terén adott állandó, erőteljes és eredményes uniós reagálás döntő fontosságú a tengeren bekövetkező halálesetek megelőzése szempontjából; létfontosságúnak tartja, hogy a tengeri határokon folytatott határőrizet műveleti tervezése valamint e műveletek Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi végrehajtása a 656/2014/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően minden esetben tartalmazzon megfelelő tengeri kutatási-mentési szempontokat és képességeket;
38. mély aggodalmának ad hangot az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet végrehajtásával kapcsolatban, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok eleget tegyenek a rendeletben meghatározott követelményeknek, különösen azon kötelezettségvállalásaik tekintetében, hogy elegendő humán erőforrással és műszaki felszereléssel járulnak hozzá a közös műveletekhez és a gyorsreagálásúeszköz-állományhoz, és elegendő forrást különítenek el a sebezhetőségi elemzés végrehajtására; aggodalmának ad hangot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség erőforrásaival és pénzügyi tervezésével, valamint a műveletek finanszírozása és a tagállamok számára előírt hozzájárulások alapjául szolgáló becslésekkel kapcsolatban; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő képzést a nemzeti határőrök számára az alapvető jogokkal kapcsolatban;
39. úgy véli, hogy a különböző bűnüldöző hatóságok, a hadsereg, a határőrség, a vámhatóságok és a tengeri kutató-mentő hatóságok közötti nemzeti szintű együttműködés gyakran elégtelen, ami széttagolt helyzetismeretet és alacsony hatékonyságot eredményez; rámutat arra, hogy az együttműködési struktúrák hiánya eredménytelen és/vagy aránytalan intézkedésekhez vezethet; emlékeztet arra, hogy semmilyen jól átgondolt uniós szintű intézkedés sem képes pótolni a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés hiányát;
40. tudomásul veszi egyéb nagyméretű információs rendszerek létrehozását és az interoperabilitásuk javítására irányuló célkitűzést a többek között az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó szükséges biztosítékok megőrzése mellett;
41. úgy véli, hogy az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munkáknak lehetőséget kell teremteniük a nemzeti informatikai rendszerek és a határátkelőhelyeken lévő nemzeti infrastruktúrák javítására és részleges harmonizációjára;
Meghozandó intézkedések
42. arra bátorítja az ügynökségeket és a tagállamokat, hogy folytassák a többcélú műveletek végrehajtását, és biztosítsák a megfelelő lépések megtételét annak érdekében, hogy megfelelő eszközökön és humán erőforrásokon keresztül bevonják a tengeri kutatást és mentést a műveletek hatókörébe; arra buzdítja az ügynökséget, hogy gondoskodjon a panaszkezelési mechanizmus végrehajtásáról és az alapjogi tisztviselő munkáját támogató kapcsolódó forrásokról és személyi állományról;
43. felhívja a tagállamokat, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával és humánus és méltóságteljes körülmények között gondoskodjanak a kiutasítási eljárások gyors és eredményes lefolytatásáról a kiutasítási határozat meghozatalát követően;
44. rámutat arra, hogy a tagállamok élhetnek azzal a 2001/40/EK irányelv által kínált lehetőséggel, hogy elismerjék és végrehajtsák egy másik tagállam által hozott kiutasítási határozatot ahelyett, hogy új kiutasítási határozatot hoznának, vagy az irreguláris migránst visszaküldenék a határozatot elsőként kibocsátó tagállamba;
45. felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi menedékkérő számára megfelelő infrastruktúrát, szállást és életkörülményeket biztosítsanak, különös figyelmet fordítva a kísérő nélküli kiskorúak és kiskorúakat is tartalmazó családok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők szükségleteire; felhívja a tagállamokat, hogy a fogva tartási létesítményeiket hozzák összhangba a bevált nemzetközi gyakorlat és az emberi jogi normák és egyezmények szerinti követelményekkel, elégítsék ki a kapacitásigényeket, szem előtt tartva, hogy a fogva tartás végső eszköz, és nem felel meg a gyermek mindenek felett álló érdekének, továbbá fokozzák az őrizet alternatíváját jelentő intézkedések alkalmazását; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek eleget az Európai Tanács 2015. szeptemberi ülésének keretében létrejött és az Európai Bíróság által 2017 szeptemberében megerősített megállapodás szerinti áttelepítési kötelezettségvállalásaiknak annak érdekében, hogy helyreállítsák a rendet a migráció kezelésében, és erősítsék a Unión belüli szolidaritást és együttműködést;
46. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségét, különösen azáltal, hogy elegendő pénzügyi forrást és személyzetet biztosítanak egyre növekvő feladataik ellátásához; felhívja a tagállamok független ellenőrző hatóságait, hogy gondoskodjanak az információs rendszerek és azok használata szükséges auditálásáról; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre az érintettek panasztételre és személyes adataik kikérésére vonatkozó jogainak érvényesítését lehetővé tevő rendelkezéseket, továbbá folytassanak figyelemfelhívó kampányokat az informácis rendszerekkel kapcsolatban;
47. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hajtson végre többcélú műveleteket azzal a céllal, hogy megfeleljen annak a 656/2014/EU rendeletben előírt követelménynek, hogy a tengeri kutató-mentő eszközök jelen legyenek az érintett térségekben; emlékeztet arra, hogy a nemzeti határőrizeti hatóságoknak is megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk műveletei, különösen a kutatási-mentési műveletek számára; kiemeli, hogy a határellenőrzést képzett határőrtisztnek kell végeznie, illetve azt az illetékes hatóság szigorú felügyelete alatt kell folytatni;
48. rámutat arra, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szélesebb megbízatással rendelkezik, amelyet felhasználhat arra, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak az összehangolt visszaküldési műveletek területén;
49. felszólítja a tagállamokat, hogy közös fenyegetettségértékelés, kockázatelemzés és őrjáratok révén fejlesszék tovább a határokon átnyúló kölcsönös rendőrségi együttműködést; kéri a prümi szerződés és a 2008/615/IB tanácsi határozat teljes körű végrehajtását, valamint és az európai információcsere-modellhez és a svéd kezdeményezéshez való csatlakozást; felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a nemzeti bűnüldözési együttműködési és információmegosztási struktúrájukat és a gyakorlati együttműködést, különösen a szomszédos tagállamokkal;
50. emlékeztet arra, hogy a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) a menekültügyi és migrációs válság kezelésére irányuló átfogó megközelítés, illetve a migrációról szóló bizottsági ütemterv részeként kiemelt prioritást élvez; emlékeztet arra, hogy a Parlament többször jelezte, hogy az emberkereskedelem, és ezzel egyidőben az „irreguláris” migráció elleni küzdelem legjobb módja az, ha legális csatornákat nyitnak a migránsok és a menekültek számára; felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb kövesse a Parlament példáját, és fogadjon el tárgyalási megbízatást az erre vonatkozó valamennyi javaslatra vonatkozóan, különös tekintettel a Dublini Rendeletre; hangsúlyozza, hogy az új Európai Menekültügyi Ügynökséget még jóvá kell hagyni, és sürgeti a Tanácsot, hogy ezt a dossziét sürgősen vigye tovább;
51. hangsúlyozza, hogy javítani kell a tagállamok által az uniós polgárok részére kibocsátott személyazonosító igazolványok biztonságosságát; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a személyazonosító igazolványok útlevelekhez hasonló biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokra;
°
° °
52. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek.
- [1] HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
- [2] HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
- [3] HL L 295., 2013.11.6., 11. o.
- [4] Wouter van Ballegooij: The Cost of Non-Schengen: Civil Liberties, Justice and Home Affairs aspects’, Cost of Non-Europe Report (A schengeni vívmányok megszüntetésének ára: Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szempontok. Jelentés az európai egység hiányából fakadó költségekről). Európai Hozzáadott Érték Osztály, 2016, 32. oldal.
- [5] HL C 380. E, 2012.12.11., 160. o.
INDOKOLÁS
A schengeni térség az Európai Unió egyik legkiemelkedőbb vívmánya.
Az európai projekt létfontosságú, és az európai polgárok által leginkább értékelt és elismert része.
A schengeni kormányzás legutóbbi reformjában, és komoly tárgyalásokat követően az Európai Parlament vizsgálati hatásköre javult és jobban összhangba került az európai keretszabályozással. Bár a határellenőrzés továbbra is a tagállamok szuverén hatáskörébe tartozik, 2013-ban a schengeni rendszer európaiabbá vált.
2016. szeptember 5-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) úgy döntött, hogy felállít egy schengeni ellenőrzési munkacsoportot, amely különböző területeken végzett schengeni értékelés konkrét eredmények felülvizsgálatával és ellenőrzésével foglalkozik. A munkacsoport felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult a Bizottság és a Parlament közötti együttműködés és párbeszéd szintjének javítása szempontjából, de mindenekelőtt egyértelműen javította a képviselőknek a schengeni rendszer jelenlegi helyzetével kapcsolatos tudatosságát.
2017. március 13-án a LIBE bizottság koordinátorai megállapodtak abban, hogy elkészítik ezt az éves jelentést a schengeni térség működéséről. Ez a jelentés a schengeni ellenőrzési munkacsoport aprólékos munkájának és az árnyékelőadók létfontosságú hozzájárulásainak az eredménye. Az elmúlt év során a munkacsoport elmélyedt a schengeni értékelési egyes területeinek részleteiben, oly módon, hogy megvizsgálta a különböző értékelési jelentéseket és a tanácsi következtetéseket, továbbá konkrét kérdésekről folytatott eszmecserét a Bizottsággal.
A LIBE bizottság schengeni ellenőrzési munkacsoportjának létrehozását követően ez a jelentés a remények szerint újabb fontos lépés a Parlament polgárok képviseletében betöltött aktív szerepének megerősítésére. Még nem is olyan régen a tagállamok már ezt a területet, titkos, kizárólagos és nem elszámoltatható területként kezelték, annak ellenére, hogy a schengeni rendszer jelentős hatást gyakorol az emberek életére.
Az elmúlt három év meglehetősen nehéz volt, a schengeni térség óriási nyomás alatt állt. Nem felépítése és irányítása miatt, hanem a közös vívmányok egyes részeiben tapasztalható hiányosságok miatt, ilyenek például a külső határok és a szorosan kapcsolódó területek, például a közös európai menekültügyi rendszer.
A bizonytalanság és a veszély időszaka még aktívabb szerepet követel az Európai Parlamenttől ebben a ciklusban a schengeni rendszer és a polgárok jogainak védelme területén.
A szabad mozgás térségében a külső határok közös határokká válnak, és jelenleg 50,000 kilométernyi ilyen közös területünk van. Ez azt jelenti, hogy az egyik tagállamban vagy annak külső határán felmerülő biztonsági probléma potenciálisan érinti az összes többi tagállamot is. Ez az oka annak, hogy a schengeni rendszer kompenzációs intézkedéseket tartalmaz, amelyekre a kölcsönös bizalom épül, és amelyek hozzájárulnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrejöttéhez.
Mindazonáltal, a szabad mozgás területének védelme érdekében életbe léptetett mechanizmusokra az elmúlt időkben rendkívüli nyomás nehezedett. Először történt hivatkozás a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkére, egy tagállam súlyos hiányosságaira alapozva. A tagállamok változásokat jelentettek be jogszabályaikban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a belső határellenőrzéseket az illegális migránsok beáramlása alapján. Más tagállamok egyszerűen hangzatos retorikát alkalmaztak és a szabad mozgást okolták, ugyanakkor csak úgy tetettek, mintha végeznének belső határellenőrzést. A politikai vitában a schengeni rendszerben találják a biztonsági kérdések egyszerű indokolását. A belső határokon történő határellenőrzés visszaállítása nem válhat status quóvá.
Ezenfelül a tagállamok nem hajtották végre megfelelően a közös vívmányokat, a legtöbb területen és tagállamban problémák jelentkeznek. E jelentés célja pontosan annak kiemelését a schengeni vívmányok végrehajtásában tapasztalt súlyos hiányosságok kiemelése. A jelentés bemutatja továbbá az elért eredményeket, és rámutat azokra az intézkedésekre, amelyeket az európai intézményeknek és a tagállamoknak a jövőben meg kell hozniuk. A jelentés részletesen ismerteti a schengeni értékelési mechanizmus és a sebezhetőségi értékelés módszertana – amelyeket az Európai Parlament elfogadhatatlannak ítélt, és úgy vélte, hogy rájuk vonatkozóan további intézkedésekre van szükség – különböző területeivel kapcsolatos fő megállapításokat.
Az elmúlt években a Parlament elismerte, hogy a helyzet megváltozott: új kihívások vannak, többféle fenyegetés és előre nem látható jelenségek, amelyek vonatkozásában fokozottabb együttműködésre, jobb tájékoztatásra és európai szolidaritásra van szükség. Az előadó úgy véli, hogy a Parlament által a biztonság területén – az információs rendszerektől a Schengeni határellenőrzési kódex módosításáig – elfogadott új intézkedések e megközelítés kifejeződései, annak ellenére, hogy a kívánatosnál gyakrabban gyenge a tagállamok általi végrehajtás. A menekültügyet illetően a Parlament szintén a helyzet által megkövetelt sürgősséggel lép fel, azonban a tagállamok – ismét – nem teljesítenek.
Csaknem két évvel ezelőtt a Bizottság a schengeni rendszer helyreállítására irányuló menetrendet terjesztett elő. A Parlament és a Tanács jóváhagyta ezt a közleményt. Két évvel később igen messze járunk a schengeni rendszer rendes működésétől.
A Parlament továbbra is határozottan elkötelezett amellett, hogy megtalálja az összes olyan lehetőséget, amely gyors és ésszerű eredményt hoz a helyzet, illetve valamennyi uniós polgár számára. Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió oly módon érvényesítse ezeket a szabályokat, hogy a schengeni térség működése garantált legyen.
Az előadó úgy véli, hogy a Parlament határozottan ki kell állnia az Európai Bizottság mellet, és emlékeztetnie kell a tagállamokat arra, hogy a kezükben van a schengeni rendszer helyreállításának a kulcsa.
Az előadó szilárd meggyőződése, hogy a Schengeni a megoldás, és nem a probléma része. Ha a schengeni rendszer elvész, a polgárok Európája a ma ismert formájában eltűnik.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
25.4.2018 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 8 3 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Asim Ademov, Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Daniel Dalton, Rachida Dati, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Laura Ferrara, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Barbara Kudrycka, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Soraya Post, Judith Sargentini, Giancarlo Scotta’, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Ignazio Corrao, Gérard Deprez, Maria Grapini, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Jean Lambert, Jeroen Lenaers, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Siôn Simon, Barbara Spinelli, Elissavet Vozemberg-Vrionidi |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Michael Detjen, André Elissen, Francesc Gambús, Arndt Kohn, Annie Schreijer-Pierik, Marco Valli, Francis Zammit Dimech, Marco Zullo |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
45 |
+ |
|
|
ALDE |
Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Cecilia Wikström |
|
|
ECR |
Monica Macovei |
|
|
EFDD |
Ignazio Corrao, Laura Ferrara, Marco Valli, Marco Zullo |
|
|
PPE |
Asim Ademov, Heinz K. Becker, Michał Boni, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Kinga Gál, Francesc Gambús, Monika Hohlmeier, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Barbara Kudrycka, Jeroen Lenaers, Annie Schreijer-Pierik, Traian Ungureanu, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Francis Zammit Dimech, Tomáš Zdechovský |
|
|
S&D |
Caterina Chinnici, Michael Detjen, Tanja Fajon, Ana Gomes, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Arndt Kohn, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Soraya Post, Siôn Simon, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer |
|
|
VERTS/ALE |
Jan Philipp Albrecht, Eva Joly, Jean Lambert, Judith Sargentini |
|
|
8 |
- |
|
|
ECR |
Daniel Dalton, Branislav Škripek |
|
|
EFDD |
Kristina Winberg |
|
|
ENF |
André Elissen, Giancarlo Scotta', Auke Zijlstra |
|
|
GUE/NGL |
Malin Björk |
|
|
PPE |
Rachida Dati |
|
|
3 |
0 |
|
|
GUE/NGL |
Cornelia Ernst, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik