Eljárás : 2017/2087(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0165/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0165/2018

Viták :

PV 30/05/2018 - 29
CRE 30/05/2018 - 29

Szavazatok :

PV 31/05/2018 - 7.11
CRE 31/05/2018 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0241

JELENTÉS     
PDF 708kWORD 73k
7.5.2018
PE 616.861v02-00 A8-0165/2018

a környezettudatos tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról

(2017/2087(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

A vélemény előadója: Frédérique Ries

MÓDOSÍTÁSOK
INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

Bevezetés

Az Európai Unió elkötelezett az iránt, hogy az európai gazdaságot fenntarthatóbb, karbonszegény gazdasággá alakítsa. Erről tanúskodnak a különböző politikák és intézkedések is: az Unió vezető szerepet vállalt az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás megkötésében, az uniós költségvetésből több mint 220 millió eurót ruházott be zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekbe, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében egyértelmű jogi keretet vezetett be az energiacímkézés tekintetében(1).

A méretgazdaságosság, valamint az energia és a nyersanyagok hatékonyabb felhasználása tovább erősíthető, ha az Unió teljes mértékben kiaknázza az e végrehajtási jelentés tárgyát képező környezettudatos tervezésben rejlő potenciált, amely fogalmat a 2009/125/EK irányelv 2. cikkének (23) bekezdésében a következőképpen definiál: „a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy a termék környezetvédelmi teljesítménye annak egész életciklusára kiterjedően javuljon”.

Ez már a termék gyártási fázisában megtörténik, ott, ahol a leginkább rendelkezésre állnak a cselekvéshez szükséges technikai feltételek. A környezetszennyezés 80%-a és a gyártó költségeinek 90%-a a termékek tervezésekor hozott döntések eredménye.

A 2007-ben létrehozott és 2009-ben kibővített európai keret

Az előadó már 2005-ben megbízást kapott arra, hogy az Európai Parlament részére kidolgozza az energiafelhasználó termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó első jogi keretet(2). A keretirányelv nem hozott létre kötelező erejű kötelezettségeket. Ezek a bizottsági eljárások során bevezetett végrehajtási intézkedésekből erednek egyes energiafogyasztó termékek, pl. kazánok, bojlerek, számítógépek, lámpák, televíziók stb. vonatkozásában.

2009-ben az energetika és a környezetvédelem terén jól teljesítő termékek kínálatának bővítése érdekében az eredeti irányelv átdolgozásával az alkalmazási kör kibővült az energiával kapcsolatos termékekkel(3). Ezeknek a termékeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

– az értékesítés mennyisége az Európai Unión belül meghaladja az évi 200 000 egységet;

– jelentős környezeti hatással rendelkeznek;

– jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek.

A környezettudatos tervezésről szóló irányelv általános hatékonysága az energiával kapcsolatos termékek terén

A környezettudatos tervezés tekintetében valós hozzáadott értékről beszélhetünk, amelyet az érintett ipari ágazatok, a nem kormányzati szervezetek és a tagállamok szakértői egyaránt elismernek.

A Bizottság becslései szerint(4) ez a környezettudatos tervezésről és energiacímkézésről szóló politika hatékony és ígéretes: a primerenergia-megtakarítás évente körülbelül 175 Mtoe-ra emelkedne. Ez a szám magasabb, mint Olaszország éves primerenergia-fogyasztása, és az éves szén-dioxid-kibocsátás évi 320 millió tonnás csökkenésének felel meg. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók háztartásonként 490 eurót takaríthatnak meg évente az energiaszámláikon.

A számok egybevágnak Európa legnagyobb háztartási gépeket gyártó vállalata, a BSH Hausgeräte GmbH csoport által megadott adatokkal (BSH-adatok, 2017).

E szerint a forrás szerint például a csoport által gyártott szárítógépek energiafogyasztása 2001 és 2016 között átlagosan 75%-kal, az elektromos tűzhelyeké 43%-kal, a hűtőké 55%-kal, a fagyasztóké 69%-kal, a mosógépeké pedig 68%-kal csökkent.

A környezettudatos tervezésről szóló irányelv azonban sokszor éppen a döntéshozatal legmagasabb szintjein nem rendelkezik a szükséges szakpolitikai elismertséggel. Az előadó sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a környezettudatos tervezésről szóló elv sokszor háttérbe került, például 2014 májusában az európai választások során, 2016 júniusában pedig a brit referendum miatt.

Ennek a „kiváró” álláspontnak közvetlen következményei vannak: az energiával kapcsolatos termékekre történő 2009. évi kiterjesztés óta a valóságban a környezettudatos tervezés tekintetében semmilyen végrehajtási intézkedést nem vezettek be.

Az építőanyagok terén az a döntés született, hogy nincs szükség a szabályozási ellenőrzésükre. Az ablakok, a csaptelepek és a zuhanyok esetében még vizsgálják, hogy azokra is kiterjesszék-e az energiacímkézésről szóló egyetlen jogszabályt. Az energiával kapcsolatos új termékek, pl. a fotovoltaikus panelek és az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek vizsgálata jelenleg a 2016 és 2019 közötti, legutóbbi munkaterv keretében történik.

E tekintetben az előadó úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló 29 végrehajtási rendelet, valamint az energiacímkézésről szóló 16 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és a három önkéntes megállapodás (komplex dekóderek, játékkonzolok és képalkotó berendezések) már bizonyította hatékonyságát, és hogy a környezettudatos tervezésről szóló megközelítést, beleértve a környezet szolgálatában tett innovációkat az Európai Parlamentnek továbbra is támogatnia kell.

Az Egyesült Királyság hatóságainak 2015-ben megjelent tanulmánya megállapította, hogy a környezettudatos tervezésbe fektetett pénz 3,8-szoros arányban térül meg a brit gazdaság számára, tehát költséghatékony politikáról van szó(5).

Az eljárás azonban korántsem hibátlan: az érintett felek, a gyártók és a tagállamok nagy része felhívta a figyelmet a döntéshozatali folyamat folyamatos késedelmeire. Az Európai Bizottságnak ezért orvosolnia kell ezt a helyzetet, és egyértelműbb mérföldköveket és határidőket kell meghatároznia a végrehajtási intézkedések véglegesítése érdekében. Ezzel kapcsolatban egyébként az az energiacímkézés keretének meghatározásáról szóló (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke is rendelkezik.

Az energiamegtakarítástól az erőforrás-hatékonyságig

Az előadó úgy véli, hogy a jelenlegi irányelvben rejlő valamennyi potenciált ki kell aknázni, és a termék teljes környezetvédelmi dimenzióját számításba kell venni a körforgásos gazdaság új kihívásainak való megfelelés érdekében: ezek az összeszerelés, a tartósság, a szétszerelés, a javíthatóság és az újrahasznosíthatóság.

Olyan szakpolitikai cél ez, amely a termék általános környezeti teljesítményét is magában foglalja, és amelyet az Európai Parlament több alkalommal is kiemelt:

– Sirpa Pietikäinen 2015 júliusában megszavazott, „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című jelentésében(6);

– Pascal Durand 2017 júliusában elfogadott, a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló jelentésében(7).

Érdemes megjegyezni, hogy a környezettudatos tervezéssel kapcsolatban új foglalkozások jelennek meg: az anyagmérnökök, a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre specializálódott mérnökök és szaktanácsadók alkalmazása arra utal, hogy a környezettudatos tervezés egyre inkább megjelenik a vállalatok körében. Számos, például a háztartásihulladék-kezelésért felelős helyi és regionális önkormányzatra is jellemző az elköteleződés. Ezért is fontos, hogy az európai jogalkotók optimális keretet teremtsenek arra, hogy a környezettudatos tervezés tovább erősödjön az európai gazdaságon belül.

Mi a helyzet a mobiltelefonokkal és az okostelefonokkal?

A Bizottság elismeri az e termékekben a körforgásos gazdaság tekintetében rejlő potenciált, azonban azt javasolta, hogy különleges helyzetük miatt ne szerepeljenek a környezettudatos tervezésről szóló munkatervben. Az európai fogyasztók átlagosan kétévente cserélik le az okostelefonjaikat, míg a környezettudatos tervezésről szóló európai eljárás négy évre szól. A gazdasági időszak tehát nem egyezik a szabályozási időszakkal.

Az előadó szerint minél hamarabb be kell vonni a környezettudatos tervezésről szóló munkatervbe a mobiltelefonokat és okostelefonokat annak érdekében, hogy ne csupán a termékek energiahatékonysága szempontjából, hanem a termékekbe kerülő fémek újrahasznosítási kritériumai, valamint az alkatrészek kialakítása és az akkumulátorok szétszerelhetősége területén is történjen előrelépés.

A becslések szerint jelenleg a mobiltelefonok gyártása során használt nemesfémek, pl. volfrám, kobalt, grafit, indium csupán 1–5%-át hasznosítják újra.

A piacfelügyelet fejlesztése

Ez a környezettudatos tervezésről szóló európai politika másik nagy kihívása, ha azt szeretnénk, hogy a környezetkímélő termékek váljanak a normává, és ha nem akarjuk azokat az iparági szereplőket büntetni, amelyek betartják a szabályokat. Ezt a pontot többször is kiemeli az Európai Parlament Kutatószolgálatának tanulmánya, amely a végrehajtási jelentés elkészítésének alapjául szolgál, és amely emlékeztet arra, hogy a piacfelügyelet a tagállamok hatáskörébe tartozik(8).

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az irányelv által szabályozott termékek 10–25%-a nem felel meg a környezettudatos tervezés és az energiacímkézés követelményeinek. Ez pedig elfogadhatatlan.

Az előadó több javaslatot is megfogalmaz a piacfelügyeletet végző nemzeti hatóságok hatékonyabb koordinálása érdekében:

– azon legjobb gyakorlatok alkalmazása, amelyeket azon tagállamok alakítottak ki, amelyek a piacfelügyeleti tevékenységek eredményeit a piacfelügyeleti információcsere-rendszeren (ICSMS) keresztül megosztották a termékek biztonsága és annak a környezettudatos tervezésről szóló intézkedésekkel érintett termékekre való kiterjesztése céljából,

– gyors szűrési módszerek alkalmazása iparági szakértők közreműködésével a feltételezhetően nem megfelelő termékek kiszűrésére,

– visszatartó erejű intézkedések bevezetése a környezettudatos tervezésre vonatkozó szabályoknak való megfelelés javítása érdekében. A szabálytalanságot elkövető gyártókkal szemben alkalmazott szankcióknak a szabálytalanság teljes európai piacra gyakorolt hatásával arányos mértékűnek kell lenniük. Végezetül fontolóra kell venni azon fogyasztók kompenzációját, akik nem megfelelő terméket vásároltak, akár a kétéves jogi szavatossági időszakon túl is.

Egyéb ajánlások

A környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtásáról szóló értékelő jelentésben meg kell vizsgálni az olyan gyakori termékek, mint a táblagépek, a kávéfőzők vagy a nyomtatók idő előtti elavulásának kérdését.

Az Európai Parlament 2017. július 4-én nem kötelező erejű állásfoglalásban emlékeztetett arra, hogy az „ellenállóképességre vonatkozó minimumkritériumokat” már a termékek tervezésétől kezdve termékcsoportonként kell meghatározni. Ezeket a három európai szabványügyi szervezet (CEN, CENELEC és ETSI) által kidolgozott szabványok alapján lehetne megállapítani(9).

Az Eurobarométer 2014-ben készített felmérése szerint az európaiak 77%-a inkább megjavítaná a javait, mintsem újakat vásárolna, a javítási költségek azonban elriasztják őket. Ezért felkérjük az Európai Bizottságot és a tagállamokat azon gyártók támogatására, amelyek könnyen szétszerelhető és felcserélhető elemekből álló, moduláris termékeket gyártanak. Ez a környezettudatos tervezés lényege, és ezen múlik a termékek környezeti teljesítménye is.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(2)

Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról.

(4)

A környezettudatos tervezés munkaterve, 2016–2019. COM(2016)0773, 2. o.

(5)

A DEFRA (Department for Environment, Food and Rural Affairs) jelentése: https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/406225/defra-regulation-assessment-2015.pdf

(6)

Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé (2014/2208(INI)).

(7)

Az Európai Parlament 2017. július 4-i állásfoglalása a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről (2016/2272(INI)).

(8)

Anna Zygierewicz (koord.), The Ecodesign Directive (2009/125/EC) European Implementation Assessment, EPRS. PE 611.015, 2017. november, 43–44., 50., 80. old. stb.

(9)

Az Európai Parlament állásfoglalása a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről (2016/2272(INI)).


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a környezetbarát tervezésre vonatkozó irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról

(2017/2087(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 114. cikkére,

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: „környezettudatos tervezésről szóló irányelv”), valamint az irányelv alapján elfogadott végrehajtási rendeletekre és önkéntes megállapodásokra(1),

–  tekintettel a 2009/125/EK irányelvvel összhangban elfogadott, a környezettudatos tervezésről szóló, 2016–2019-re vonatkozó bizottsági munkatervre (COM(2016)0773),

–  tekintettel az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiahatékonyságra irányuló európai uniós célokra,

  tekintettel az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás az Unió és a tagállamok általi ratifikálására,

  tekintettel a fenti megállapodásban foglalt hosszú távú célra, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon,

–  tekintettel az általános uniós környezetvédelmi cselekvési programra (az Európai Parlament és Tanács 2013. november 20-i 1386/2013/EU határozata)(3),

–  tekintettel „A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2015)0614),

  tekintettel „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című 2018. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2018)0028),

  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról szóló, 2018. január 16-i „A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című bizottsági közleményre (COM(2018)0032),

  tekintettel az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok 2017. évi listájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2017)0490),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságra való áttérést lehetővé tévő ökoinnovációról szóló, 2017. december 18-án elfogadott tanácsi következtetésekre(4),

  tekintettel az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának a 2017. évi kibocsátási szakadékokról szóló, 2017. novemberi jelentésére,

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i állásfoglalására(5),

  tekintettel a hulladékokról szóló uniós jogszabályokra,

–  tekintettel a termékek hosszabb élettartama tekintetében a fogyasztók és a vállalatok számára jelentkező előnyökről szóló, 2017 július 4-i európai parlamenti állásfoglalásra(6),

–  tekintettel az Európai Parlament Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által a környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtása vizsgálatának kiegészítése érdekében készített európai végrehajtási értékelésre,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A8-0165/2018),

A.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv célja az energiahatékonyság, valamint a környezetvédelem szintjének növelése olyan összehangolt követelmények révén, amelyek biztosítják a belső piac működését és elősegítik az energiával kapcsolatos termékek környezetre gyakorolt hatásának folyamatos csökkentését; mivel ezek az intézkedések az energiafogyasztás csökkentésével pozitív hatást gyakorolnak az energiabiztonságra is;

B.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv az energiával kapcsolatos termékek életciklusuk során kifejtett környezeti hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő; mivel az irányelv alapján hozott határozatok eddig elsősorban a felhasználási szakasz során felmerülő energiafogyasztás csökkentésére összpontosítottak;

C.  mivel az irányelv végrehajtása nagyobb mértékben hozzájárulhatna az energiahatékonyság javítására irányuló uniós erőfeszítésekhez, és elősegíthetné az éghajlat-politikai célok elérését;

D.  mivel az energiával kapcsolatos termékek környezeti hatásának környezettudatos tervezési szakaszban történő csökkentése az élettartamukra és fejleszthetőségükre, javíthatóságukra, valamint a lehetséges újrahasznosításra és újrahasználatra vonatkozó minimumkövetelmények előírása révén jelentős lehetőségeket kínálhat a munkahelyteremtés szempontjából;

E.  mivel 2018 elejére 29 egyedi környezettudatos tervezésről szóló rendeletet vezettek be, amelyek különböző termékcsoportokat fednek le, továbbá három, az irányelv értelmében elismert önkéntes megállapodást fogadtak el;

F.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv elismeri, hogy bizonyos kritériumok teljesülése esetén az önkéntes megállapodások vagy más önszabályozó intézkedések a végrehajtási intézkedések alternatívái lehetnek; mivel a szabályozási intézkedéseknél a már meglévő önkéntes megállapodások nem mindegyike bizonyult hatékonyabbnak;

G.  mivel a környezettudatos tervezés mind az iparág, mind a fogyasztók számára gazdasági előnyökkel jár, valamint jelentősen hozzájárul az Unió éghajlati, energiaügyi és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikáihoz;

H.  mivel a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabályok szorosan összefüggnek az energiacímkézésre vonatkozó uniós jogszabályokkal, és mivel az e két irányelv szerinti intézkedések 2020-ig várhatóan évi további 55 milliárd eurós bevételt termelnek az ipari, valamint a nagy- és kiskereskedelmi szektorban, és évi 175 Mtoe-val növelik a primerenergia-megtakarítás mértékét 2020-ig, ami az EU 2020-ra kitűzött energiamegtakarítási céljának felét teszi ki, és csökkenti az energiabehozataltól való függést; mivel a jogszabályok ezenkívül jelentős mértékben hozzájárulnak az Unió éghajlati céljainak eléréséhez azáltal, hogy évente 320 millió tonna CO2-egyenértékkel csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását; mivel az energiamegtakarítások hosszabb távon még nagyobbak lehetnek;

I.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló hatásvizsgálati jelentés (Európai Bizottság, 2016) szerint 2020-ra az uniós fogyasztók összesen 112 milliárd eurót, azaz háztartásonként körülbelül 490 eurót fognak megtakarítani;

J. mivel az energiával kapcsolatos termékek környezeti hatásának több mint 80%-a már a tervezés fázisában eldől;

K.  mivel az érintett felek többsége számára a jogszabályok teljes körű végrehajtásának három akadálya van: az egyértelmű politikai támogatás és irányvonal hiánya, a szabályozó folyamatok lassúsága, valamint a nem megfelelő piacfelügyelet a tagállamokban;

L.  mivel becslések szerint a piacon megtalálható termékek 10–25%-a nem felel meg a környezettudatos tervezésről és az energiacímkézésről szóló irányelveknek, ami a tervezett energiamegtakarítások körülbelül 10%-os csökkenéséhez és tisztességtelen versenyhez vezet;

M.  mivel miközben a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alkalmazási köre 2009-ben (a közlekedési eszközökön kívül) minden energiával kapcsolatos termékre kibővült, a nem energiafelhasználó termékekre még mindig nem vonatkoznak a környezettudatos tervezésről szóló követelmények;

N.   mivel az EU-ban minden terméket úgy kell megtervezni, gyártani és forgalomba hozni, hogy minimális mértékben használjanak fel veszélyes anyagokat, és mindeközben biztosítsák a termék biztonságosságát annak érdekében, hogy megkönnyítsék újrahasznosítását és újrafelhasználását, ugyanakkor fenntartsák az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét;

O.  mivel a környezettudatos tervezésről szóló irányelv megállapítja, hogy a vegyi anyagokról szóló REACH-rendelettel való kiegészítő jellegének hozzá kell járulnia a két jogszabály hatásának fokozásához és a gyártókra vonatkozó koherens követelmények kialakításához, mivel a veszélyes vegyi anyagok használatával és azok újrahasznosításával kapcsolatos követelmények eddig korlátozottak voltak;

P.  mivel az új energiafogyasztási címkézési rendelet szerinti új adatbázist fejlesztenek ki, és az ICSMS piacfelügyeleti adatbázist néhány, de nem minden tagállamban alkalmazzák;

Q.  mivel a 2020-ig érvényes általános uniós környezetvédelmi cselekvési program (7. környezetvédelmi cselekvési program) egyik kiemelt célkitűzése az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá alakítása; mivel az európai környezetvédelmi cselekvési program megállapítja, hogy az uniós szakpolitikai keretnek biztosítania kell, hogy az uniós piacon forgalomba hozott kiemelt termékek tervezése az erőforrás- és anyaghatékonyság optimalizálása céljából környezettudatos legyen;

R.  mivel a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv magában foglalja a körforgásos gazdaság szempontjainak hangsúlyozását a környezettudatos tervezésről szóló irányelv szerinti jövőbeli terméktervezési követelmények tekintetében az olyan kérdések szisztematikus elemzése révén, mint a javíthatóság, a tartósság, a korszerűsíthetőség, az újrahasznosítás vagy egyes anyagok azonosítása;

S.  mivel a Párizsi Megállapodás olyan hosszú távú célkitűzést határoz meg, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C fokra korlátozódjon; mivel az Unió elkötelezett amellett, hogy az összes ágazat kibocsátáscsökkentésén keresztül hozzájáruljon e célok eléréséhez;

T.  mivel a környezettudatos tervezési intézkedéseknek a termékek teljes életciklusát le kell fedniük az Unión belüli forráshatékonyság javítása érdekében, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy termék környezeti hatásának több mint 80%-a már a tervezés fázisában eldől, ami rendkívül fontos szerepet játszik egy termék körforgásos gazdasági aspektusainak, tartósságának, korszerűsíthetőségének, javíthatóságának, újrahasználatának és újrahasznosításának az előmozdításában;

U.  mivel a fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállításán túl erősíteni kell a megosztásalapú és a szolgáltatásalapú gazdaság alapelveit, miközben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a leginkább erőforrás-hatékony termékek és szolgáltatások bevezetését támogató programjaik kialakításakor az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által fenyegetett háztartásokra;

V.  mivel az Unió részes fele a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek, ezért ezen veszélyes anyagok kivezetésére irányuló lépéseket kell tenni, beleértve az ilyen típusú anyagok használatának csökkentését már a terméktervezés fázisában;

A költséghatékony energiamegtakarítás eredményes eszköze

1.  úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv hatékony eszköz az energiahatékonyság fejlesztése terén, jelentős mértékben hozzájárult az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és gazdasági előnyöket biztosított a fogyasztók számára;

2.  azt ajánlja, hogy a Bizottság az irányelv 15. cikkében meghatározott módszertan alkalmazásával továbbra is vonjon be több, a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos potenciáljuk – beleértve mind energia-, mind anyaghatékonysági potenciáljukat –, valamint egyéb környezeti szempontok alapján kiválasztott termékcsoportot, valamint hogy az irányelv alkalmazási körének és célkitűzéseinek teljes kihasználása érdekében mindig frissítse a meglévő szabványokat;

3.  hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv a közös termékszabványok meghatározása révén javítja az Unió belső piacának működését; hangsúlyozza, hogy az uniós szinten harmonizált termékkövetelmények folyamatos elfogadása támogatja az innovációt, a kutatást és az uniós gyártól versenyképességét, valamint biztosítja a tisztességes versenyt, miközben elkerüli a szükségtelen adminisztratív terheket;

4.  emlékeztet arra, hogy az irányelv előírja, hogy a Bizottságnak végrehajtási intézkedéseket kell előterjesztenie, amennyiben egy termék megfelel a kritériumoknak, azaz jelentős mennyiségű terméket értékesítenek, jelentős a környezeti hatása és javulási potenciállal rendelkezik; hangsúlyozza a Bizottságra ruházott felelősséget e megbízatás teljesítése, valamint a fogyasztók, a körforgásos gazdaság és a környezet javát szolgáló előnyök tényleges elérése tekintetében, felismerve, hogy az ilyen termékszabványokat csak uniós szinten lehet alkalmazni, és ezért a tagállamoknak a Bizottságra kell bízniuk a szükséges fellépések meghozatalát;

5.  úgy véli, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezésekkel való összehangolás tovább növelné az irányelv hatékonyságát; ezért egy ambiciózus, a környezettudatos tervezésről és a körforgásos gazdaságról szóló terv elfogadására szólít fel, amely környezeti előnyökkel, valamint fenntartható növekedési és munkalehetőségekkel jár, többek között a kkv-ágazatban is, valamint előnyös a fogyasztók számára is; megállapítja, hogy a fokozottabb erőforrás-hatékonyság, valamint a gyártás során a másodlagos nyersanyagok felhasználása jelentős lehetőségeket kínál a hulladék csökkentésére és az erőforrások gazdaságos felhasználására;

6.  kiemeli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv egy nagyobb eszköztár részét képezi, és hatékonysága a más eszközökkel, különösen az energiacímkézéssel való szinergián múlik; úgy véli, hogy az egymást átfedő szabályozást el kell kerülni;

A döntéshozatali folyamat megerősítése

7.  kiemeli a konzultációs fórum kulcsfontosságú szerepét az iparág, a civil társadalom és a döntéshozatalban részt vevő egyéb érdekelt felek összekapcsolásában, és úgy véli, hogy ez a szervezet jól működik;

8.  aggodalmát fejezi ki a végrehajtási intézkedések kidolgozásának és elfogadásának időnként jelentős késedelme miatt, ami bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők körében, a fogyasztói energiamegtakarításra és az azzal összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére kínálkozó jelentős lehetőségek elszalasztásához vezetett, és az elfogadott szabványok technológiai fejlődéssel szembeni lemaradását eredményezheti;

9.  megállapítja, hogy a végrehajtásbeli késedelmek oka részben a Bizottságon belül rendelkezésre álló források korlátozottsága; felszólítja a Bizottságot, hogy a jogszabály jelentős uniós hozzáadott értékére való tekintettel biztosítson elegendő erőforrást a környezettudatos tervezési folyamat számára;

10.  sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kerülje el a végrehajtási intézkedések késedelmes elfogadását és közzétételét, valamint egyértelmű határidők és megvalósítási szakaszok megállapítását javasolja a meglévő rendeletek véglegesítése és felülvizsgálata tekintetében; úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó rendelkezéseket egyenként kell elfogadni, és kidolgozásukat követően azonnal közzé kell tenni;

11.  hangsúlyozza, hogy ragaszkodni kell a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2016–2019-es munkaprogramban előírt menetrendhez;

12.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket szilárd műszaki elemzésekre és hatásvizsgálatokra kell alapozni, referenciaként figyelembe véve a piacon legjobban teljesítő termékeket vagy technológiákat és az egyes ágazatok technológiai fejlődését; felszólítja a Bizottságot, hogy prioritásként kezelje az olyan termékekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtását és felülvizsgálatát, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek mind a primerenergia-megtakarítás szempontjából, mind a körforgásos gazdaság tekintetében;

13.  elismeri, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv lehetővé teszi önkéntes megállapodások alkalmazását; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási intézkedések helyett lehet önkéntes megállapodásokat is alkalmazni, ha ezek a piac jelentős részét lefedik, és ha úgy ítélik meg, hogy legalább egyenlő mértékű környezeti teljesítményt tudnak garantálni, valamint hogy e megállapodásoknak garantálniuk kell a gyorsabb döntéshozatali eljárást; úgy véli, hogy az önkéntes megállapodások felügyeletének hatékonyságát meg kell erősíteni, és biztosítani kell a civil társadalom megfelelő bevonását; e tekintetben üdvözli az ipari önszabályozó intézkedésekre vonatkozó iránymutatásokról szóló (EU) 2016/2125 bizottsági ajánlást, és felkéri a Bizottságot, hogy szigorúan kövesse nyomon a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alapján elismert valamennyi önkéntes megállapodást;

14.  ösztönzi a technológiai tanulási görbék beépítését az energiához kapcsolódó termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó módszertanba, hogy előre lehessen látni a technológiai fejlesztéseket, mire a szabályozások hatályba lépnek, és biztosítani lehessen a szabályozások folyamatos frissítését;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben foglalja bele a környezettudatos tervezési intézkedésekbe a mikroműanyagok vízi környezetbe történő kibocsátására vonatkozó értékeléseket is; felszólítja a Bizottságot, hogy a háztartási mosógépek és mosó-szárító berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó intézkedések felülvizsgálata során vezessen be kötelező követelményeket a mikroműanyag-szűrőkre vonatkozóan;

Az energiamegtakarítástól az erőforrás-hatékonyságig

16.  ismételten felszólít arra, hogy új lendületet kell adni a termékek körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontjainak, valamint úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv jelentős potenciált jelent az eddig a nem eléggé kihasznált erőforrás-hatékonyság fejlesztése terén;

17.  ezért úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv végrehajtásának – az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló folyamatos erőfeszítések mellett – az alkalmazási körén belül mostantól rendszeresen az egyes termékcsoportok teljes életciklusát meg kell céloznia, és ehhez minimális erőforrás-kritériumokat kell meghatároznia, amelyek többek között az újrahasznosított vagy másodlagos nyersanyagok tartósságával, szilárdságával, javíthatóságával és korszerűsíthetőségével, valamint megosztási potenciáljával, újrafelhasználásával, méretezhetőségével, újrahasznosíthatóságával, előállítási lehetőségeivel és tartalmával, illetve a kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználásával kapcsolatosak;

18.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy az irányelv végrehajtható maradjon, a körforgásos gazdaság egyes termékcsoportokra vonatkozó kritériumait egyértelműen és objektíven kell meghatározni, és ezeknek könnyen mérhetőknek és elérhetőknek kell lenniük, elfogadható költségek mellett;

19.  felszólít a körforgásos gazdaság potenciáljának módszeres elemzésére az egyes termékkategóriákkal kapcsolatos egyedi környezettudatos tervezési intézkedések előkészítő vizsgálatai során;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy etikai kritériumokat is vezessen be, például a felhasznált anyagok származására és kitermelési módszereire, továbbá a munkavállalók és a helyi lakosság szociális körülményeire vonatkozóan;

21.  hangsúlyozza, hogy a gyártóknak olyan egyértelmű és pártatlan utasításokat kell adniuk, amelyek lehetővé teszik a felhasználók és a független szervizek számára a termékek különleges felszerelés nélküli, könnyebb javítását; hangsúlyozza továbbá a pótalkatrészek hozzáférhetőségére és a termékek élettartamára vonatkozó információk lehetőség szerinti biztosításának fontosságát;

22.  hangsúlyozza az energiafelhasználáson túli más környezeti szempontok – például veszélyes vegyi anyagok használata, mikroműanyagok kibocsátása, a hulladéktermelés és az anyagbevitel – figyelembevételének lehetséges előnyeit, és felszólít az irányelv hatálya alá tartozó eszközöknek a nagyobb átláthatóság fogyasztók számára történő biztosítása érdekében történő felhasználására;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg kötelező kritériumokat az irányelv hatálya alá tartozó elektronikus berendezések szoftverfrissítéseinek hozzáférhetőségére vonatkozóan;

24.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az újrahasznosíthatóságot egykomponensű vagy egymással kompatibilis műanyag polimerek felhasználásával, támogatva az újrahasznosított anyagok konkrét felhasználását;

25.  úgy véli, hogy mivel a termékek környezetre gyakorolt hatásainak több mint 80%-a a tervezési szakaszban eldől, nagyrészt ebben a szakaszban van lehetőség az aggodalomra okot adó anyagok elkerülésére, helyettesítésére vagy korlátozására; hangsúlyozza, hogy az olyan kritikus fontosságú anyagokat, mint a ritkaföldfémek, vagy a mérgező vagy aggodalomra okot adó anyagokat, mint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) vagy az endokrin károsító anyagok, a környezettudatos tervezés kiszélesített feltételei értelmében külön figyelembe kell venni használatuk korlátozása vagy adott esetben helyettesítésük céljából, vagy legalább azon lehetőség biztosítása érdekében, hogy az élettartam végén kivonják vagy elkülönítsék őket, az említett anyagokra vonatkozó, uniós szinten megállapított egyéb harmonizált jogi követelmények sérelme nélkül;

26.  felszólít arra, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények az energiával kapcsolatos termékek esetében ne tűzzenek ki olyan célokat, amelyeket az uniós gyártók, különösen a kis- és középvállalkozások – amelyek szabadalmaztatott technológiákkal kapcsolatos kapacitása a piacvezető vállalatokénál jelentősen kisebb – nehezen tudnak teljesíteni;

27.  üdvözli e tekintetben a környezettudatos tervezésről szóló, 2016–2019-re vonatkozó munkaprogramot, amely olyan kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek az anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó követelmények és szabványok kialakítását célozzák, támogatva a másodnyersanyagok használatát, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy ezt a munkát prioritásként kezelje; úgy véli, hogy ezeknek a kritériumoknak termékspecifikusnak kell lenniük, megbízható elemzéseken kell alapulniuk, az egyértelmű fejlődési potenciállal rendelkező területekre kell összpontosítaniuk, valamint a piacfelügyeleti hatóságok által végrehajthatónak és ellenőrizhetőnek kell lenniük; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok meghatározása során támogatni kell az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozásával kapcsolatos korábbi és jelenleg zajló kutatások és élvonalbeli innovációk eredményeinek felhasználását;

28.  úgy véli, hogy a „rendszerszemléletű megközelítés” kidolgozása, azaz hogy a környezettudatos tervezés folyamatában ne csak a terméket, hanem a működéséhez szükséges teljes rendszert vizsgálják, egyre kritikusabb tényezővé válik az erőforrás-hatékonyság elérésének sikere szempontjából, és szorgalmazza, hogy a Bizottság több ilyen rendszerszintű lehetőséget építsen be a környezettudatos tervezésről szóló, soron következő munkaprogramba; 

29.  úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a vízfelhasználó termékekre, amelyek esetében fontos környezeti előnyök és a fogyasztók számára jelentős megtakarítások érhetők el;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kritikus fontosságú nyersanyagok többek között bányászati hulladékból való visszanyerését;

31.  megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a folyamatban lévő vizsgálatok kiértékeléséig egy későbbi időpontra halasztotta az információs és kommunikációs technológiákra, például a mobiltelefonokra és az okostelefonokra vonatkozó cselekvést a termékcsoportban megfigyelhető gyors technológiai változások miatt; úgy véli azonban, hogy ezekben a nagy számban értékesített és gyakran lecserélt termékekben egyértelmű javulási potenciál rejlik, különösen az erőforrás-hatékonyság tekintetében, és emiatt a környezettudatos tervezésre vonatkozó kritériumokat ezekre is alkalmazni kell, és erőfeszítéseket kell tenni a szabályozási folyamat észszerűsítése érdekében; hangsúlyozza, hogy körültekintően meg kell vizsgálni, hogyan lehetne javítani az olyan termékcsoportok környezettudatos tervezését, amelyek pótalkatrészeinek javíthatósága és cserélhetősége a környezettudatos tervezés szempontjából kulcsfontosságú paraméterek;

32.  nyomatékosítja, hogy

(a)  az elektronikai eszközök fejleszthetőségét szoftverfrissítések rendelkezésre állásával kell biztosítani,

(b)  a javíthatóságot a pótalkatrészek egész életcikluson keresztül, a termék teljes árához viszonyítva tisztességes áron történő rendelkezésre állásával kell elősegíteni,

(c)  az újrahasznosíthatóságot egykomponensű vagy egymással kompatibilis műanyag polimerek felhasználásával kell támogatni;

33.  az erőforrás-hatékonysági jellemzők szabályozása érdekében ismételten felszólít az uniós termékpolitikai keret széles körű felülvizsgálatára; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy a környezettudatos tervezés jelenlegi módszertana az energiával kapcsolatos termékeken kívül más termékkategóriákra is alkalmazható-e, és adott esetben terjesszen elő javaslatokat új jogszabály kidolgozására;

34.  hangsúlyozza, hogy az újrahasznosított/másodlagos nyersanyagok használatának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy jó minőségű másodlagos nyersanyagok álljanak rendelkezésre, és ezért ki kell alakítani a másodlagos nyersanyagok jól szervezett piacát;

35.  hangsúlyozza a gyártók felelősségvállalásának és a garanciális időszakok és feltételek kiterjesztésének fontosságát, illetve a gyártók és eladók kötelezését arra, hogy felelősséget vállaljanak egy termék teljes életciklusáért, növeljék a javíthatóságot, bővíthetőséget, modularitást és újrahasznosítást, valamint biztosítsák, hogy a nyersanyagok és a hulladékgazdálkodás az Európai Unión belül maradjon;

36.  felszólít a tartós fogyasztási cikkek minimális garanciáinak meghosszabbítására;

A piacfelügyelet fejlesztése

37.  kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a belső piacon megtalálható termékek felügyeletét, egyrészt a tagállamok, valamint a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés és koordináció révén, másrészt oly módon, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő pénzügyi eszközökhöz jutnak;

38.  felszólítja a Bizottságot, hogy az ökoinnovációról szóló 2017. december 18-i tanácsi következtetésekben javasoltak szerint vizsgálja meg egy digitális termékismertető („termékútlevél”) bevezetésének lehetőségét a termékekben felhasznált anyagokról és alapanyagokról szóló tájékoztatás eszközeként, ami megkönnyítené a piacfelügyeletet is;

39.  egységesebb és költséghatékonyabb uniós piacfelügyeleti rendszer létrehozására szólít fel a környezettudatos tervezésről szóló irányelvnek való megfelelés érdekében, és az alábbi javaslatokat teszi:

–  legyen kötelező a nemzeti hatóságok számára a piacfelügyeleti információcsere-rendszer (ICSMS) adatbázisának használata, amelyen keresztül megoszthatják a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabályok által érintett termékek esetében elvégzett megfelelőségi ellenőrzések és vizsgálatok minden eredményét; az adatbázisnak a megfelelő és meg nem felelő termékekre vonatkozó valamennyi releváns információt tartalmaznia kell, hogy más tagállamokban ne végezzenek fölösleges vizsgálatokat, valamint felhasználóbarátnak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie;

–  az energiacímkével ellátott termékekre vonatkozó általános termék-nyilvántartási adatbázis fedje le a környezettudatos tervezésről szóló jogszabályok által érintett valamennyi terméket;

–  legyen kötelező a nemzeti hatóság számára a környezettudatos tervezés területén végzett piacfelügyeleti tevékenységeikről szóló egyedi terv kidolgozása, amelyről a 765/2008/EK rendeletben(7) foglaltaknak megfelelően értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot; a tagállamoknak e terveikbe szúrópróbaszerű vizsgálatokat is építsenek be;

–  a szabályozásoknak meg nem felelő termékek azonosítására gyors szűrési módszereket alkalmazzanak, és ezeket az iparági szakértőkkel együtt dolgozzák ki, és osszák meg a közigazgatási szervekkel;

–  a Bizottság fontolja meg annak meghatározását, hogy a forgalomba hozott termékek legalább hány százalékát kelljen vizsgálatnak alávetni, valamint dolgozzon ki egy felhatalmazást saját független piacfelügyeletének elvégzésére és adott esetben javaslatok előterjesztésére;

–  vezessenek be elrettentő intézkedéseket, beleértve: a szabálytalanságot elkövető gyártókkal szemben a szabálytalanság teljes európai piacra gyakorolt hatásával arányos mértékű szankciókat, valamint a törvényes szavatossági időszakot meghaladó kártalanítást azon fogyasztók számára, akik nem megfelelő termékeket vásároltak, akár kollektív jogorvoslat révén;

–  fordítsanak különös figyelmet a harmadik országokból származó importra és az online értékesített termékekre;

–  biztosítsák a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló bizottsági javaslattal (COM(2017)0795) való összhangot, ugyanis annak hatálya alá tartoznak a környezettudatos tervezésről szóló irányelv által szabályozott egyes termékek; ezzel összefüggésben támogatja a közös tesztelés uniós szintű megkönnyítését;

40.  kiemeli a megfelelő és egyértelműen meghatározott vizsgálati követelmények fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a valós körülményekhez lehető leginkább hasonlító vizsgálati protokollokat kell kialakítani; hangsúlyozza, hogy a vizsgálati módszereknek szilárdaknak kell lenniük, és azokat oly módon kell megtervezni és kivitelezni, hogy kiküszöbölhető legyen az eredmények manipulálása és szándékos vagy nem szándékos kijavítása; úgy véli, hogy a vizsgálatoknak nem szabad indokolatlan teherrel járniuk a vállalkozások számára, különös tekintettel a kkv-k-re, amelyek nem rendelkeznek ugyanakkora kapacitással, mint nagyobb versenytársaik; üdvözli az ellenőrzési eljárásokban alkalmazott tűrések figyelembevételéről szóló (EU) 2016/2282 bizottsági rendeletet;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást a tagállamoknak a végrehajtási munkában és a fokozott együttműködés érdekében abban az esetben, ha egy termékről kiderül, hogy nem megfelelő; hangsúlyozza, hogy a gyártóknak és az importőröknek iránymutatásra van szükségük a piacfelügyeleti hatóságok számára benyújtandó dokumentumok részletes követelményeit illetően;

Egyéb ajánlások

42.  hangsúlyozza a konzisztencia és a konvergencia fontosságát a környezettudatos tervezésről szóló rendeletek és a horizontális rendeletek, például a vegyi anyagokra és a hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a REACH, valamint a WEEE és a RoHS irányelvek – között, valamint hangsúlyozza a zöld közbeszerzéssel és az uniós ökocímkével kapcsolatos szinergiák megerősítésének szükségességét;

43.  hangsúlyozza a környezettudatos tervezésről szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közötti kapcsolatot; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a hatékony termékek és szolgáltatások piaci elterjedését, és fokozzák ellenőrzési és tanácsadási tevékenységeiket; úgy véli, hogy az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének javítása pozitív hatással lehet az épületek energiateljesítményére;

44.  kiemeli a nagyközönség és különösen a média egyértelmű tájékoztatásának fontosságát a környezettudatos tervezés előnyeinek tekintetében még az intézkedés közzététele előtt, és ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy proaktív módon kommunikálják a környezettudatos tervezési intézkedésektől várható előnyöket, valamint hogy még aktívabban fogjanak össze az érintett felekkel a jogszabályok jobb megismertetésének területén;

45.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható és körforgásos gazdaságba való átmenet számos lehetőség mellett társadalmi kihívásokat is teremt; úgy véli, hogy mivel senki nem maradhat le, a Bizottságnak és a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a leginkább erőforrás-hatékony termékek bevezetését támogató programjaik kialakításakor az energiaszegénység által fenyegetett alacsony jövedelmű háztartásokra; úgy véli, hogy ezek a programok nem akadályozhatják az innovációt, hanem továbbra is lehetővé kell tenniük a gyártók számára, hogy a fogyasztóknak minőségi termékek széles körét kínálhassák, továbbá támogatniuk kell az olyan, energiával kapcsolatos és vízfelhasználó termékek piaci térnyerését, amelyek nagyobb erőforrás-hatékonyságra és a fogyasztók számára megtakarítások elérésére képesek;

46.  felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a körforgásos gazdaság és a zöld közbeszerzési stratégiák (GPP) kialakítása és teljes körű kihasználása révén mutassanak megfelelő példát a bizonyítottan fenntartható termékek, mint például az ökocímkével rendelkező termékek és minden beruházás során a legmagasabb szintű erőforrás-hatékonysági előírások előnyben részesítése érdekében, és mozdítsák elő a zöld közbeszerzés széles körű felhasználását a magánszektorban is;

º

º  º

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL L 285., 2017.10.31., 10 o.

(2)

HL L 198., 2017.7.28., 1. o.

(3)

HL L 354., 2013.12.28., 171. o.

(4)

http://www.consilium.europa.eu/media/32274/eco-innovation-conclusions.pdf

(5)

HL C 265., 2017.8.11., 65. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0287.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (22.3.2018)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a környezetbarát tervezésre vonatkozó irányelv (2009/125/EK) végrehajtásáról

(2017/2087(INI))

A vélemény előadója: Michèle Rivasi

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a környezettudatos tervezés mind az iparág, mind a fogyasztók számára gazdasági előnyökkel jár, valamint jelentősen hozzájárul az Unió éghajlati, energiaügyi és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikáihoz;

B.  mivel a Bizottság becslése szerint a környezetbarát tervezésről szóló irányelv és az energiafogyasztási címkézésről szóló rendelet eredményei együttesen a 2020-ig előirányzott energiamegtakarítási cél közel felét adják, és hosszú távon még nagyobb lehetőségek rejlenek bennük, és mivel a két jogi rendelkezés csökkenteni tudja a fosszilisenergia-import iránti szükségletet, 23%-kal a földgázra, és 37%-kal a szénre vonatkozóan, emellett segít az éghajlattal kapcsolatos céljaink elérésében azzal, hogy évi 320 millió tonnával csökkenti a széndioxid kibocsátást;

C.  mivel a környezetbarát tervezésről szóló irányelv és az energiafogyasztási címkézésről szóló rendelet keretében elért becsült energiamegtakarítás minden egyes háztartás energiára fordított kiadásait évi 490 euróval csökkentheti, miközben évi 55 milliárd euróval növeli az ipar, a nagy- és a kiskereskedelmi szektorok bevételeit, és 800 000 lehetséges, új, közvetlen munkahelyet teremt ezekben az ágazatokban;

D.  mivel a környezettudatos tervezési intézkedéseknek a termékek teljes életciklusát le kell fedniük az Unión belüli forráshatékonyság javítása érdekében, figyelembe véve azt a tényt, hogy egy termék környezeti hatásának több, mint 80%-a már a tervezés fázisában eldől, ami rendkívül fontos szerepet játszik egy termék körforgásos gazdasági aspektusainak, tartósságának, korszerűsíthetőségének, javíthatóságának, újrahasználatának és újrahasznosításának az előmozdításában;

E.  mivel a fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállításán túl erősíteni kell a megosztásalapú és a szolgáltatásalapú gazdaság alapelveit, miközben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a leginkább erőforrás-hatékony termékek és szolgáltatások bevezetését támogató programjaik kialakításakor az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által fenyegetett háztartásokra;

F.  mivel az Unió részes fele a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek, ezért ezen veszélyes anyagok kivezetésére irányuló lépéseket kell tenni, beleértve az ilyen típusú anyagok használatának csökkentését már a terméktervezés fázisában;

G.  mivel az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a fogyasztóvédelmi képviseletekkel, a tudományos közösséggel és a civil társadalmi szervezetek széles körével egyetemben számos alkalommal kérte a környezetbarát tervezésről szóló irányelv hatókörének szélesítését;

1.  javasolja, hogy még több fogyasztási cikket vonjanak a környezetbarát tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK) hatálya alá; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni az ikt-termékeket, amelyeket nagy számban értékesítenek és gyakran lecserélnek; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak körültekintően meg kell vizsgálnia és értékelnie kell, hogyan lehetne javítani és ellenőrizni az ilyen termékcsoportok, különösen a mobil- és okostelefonok fenntarthatóságát, amelyek pótalkatrészeinek, akkumulátorainak és tartozékainak könnyen cserélhetőnek és univerzálisnak kell lennie;

2.  elismeri, hogy az ikt-termékek technológiája gyorsan fejlődik, és ennek eredményeként az ezekre vonatkozó törvényi szabályozások már akár a hatálybalépésük idejére is elavulhatnak; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az ikt-termékeket érintő, a környezettudatos tervezési intézkedésekkel kapcsolatos szabályozási folyamatokat, melyek kiegészíthetik azokat a környezettudatos tervezési intézkedéseket, melyek segítségével a használatban lévő termékek forráshatékonyságát ellenőrzik, például a nagy adathalmazokat elemző technikák segítségével;

3.  figyelembe veszi, hogy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv fontos eszköz a termékek energiahatékonysága szempontjából, és bízik abban, hogy a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó kezdeményezésekkel való jövőbeni összehangolása ezt tovább erősítheti; ezért kéri egy olyan ambiciózus terv kidolgozását a környezettudatos tervezéssel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, mely a környezeti előnyök mellett egyedülálló munkahelyfejlesztési lehetőségeket teremt;

4.  hangsúlyozza a belső piac működésének megőrzése, az európai gyártók innovációjának, kutatásának és versenyképességének támogatása, valamint a tisztességes verseny biztosítása érdekében olyan mérhető és végrehajtható termékkövetelmények elfogadásának szükségességét, amelyek uniós szinten teljes mértékben összehangoltak és nem növelik a szükségtelen adminisztratív terheket;

5.  kéri, hogy a környezettudatos tervezés kritériumaiba foglalják bele az erőforrás-hatékonyságot, a körforgásos gazdaságot és a termékek egészségügyi vonatkozásait; szükségesnek tartja, hogy az erőforrás-hatékonyságot és az anyagok körforgását ötvözzék a folyamatos energiamegtakarítással, figyelembe véve az új követelmények meghatározásának történelmi javulási mértékét; hangsúlyozza, hogy az energiát, különösen a megújuló energiát alapvető erőforrásnak kell tekinteni, és a termékeket mind energia- és vízfogyasztás, mind nyersanyag-felhasználás tekintetében, és az életciklusuk szempontjából optimalizálni kell; úgy véli, hogy a tartósság, a korszerűsíthetőség, a javíthatóság és az újrahasznosíthatóság is támogatni tudja a munkahelyek fejlesztését;

6.  kitart amellett, hogy etikai kritériumokat kell bevezetni különösen a felhasznált anyagok származására és kitermelésére, továbbá a munkavállalók és a helyi lakosság szociális körülményeire vonatkozóan;

7.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő termékspecifikus intézkedések és az új termékcsoportok felülvizsgálatában kevés előrehaladás történt a körforgásos gazdasági szempontok körében; megjegyzi, hogy a témakör fontossága és a környezettudatos tervezésről szóló 2016–2019-es munkatervben és a Bizottság körforgásos gazdasági csomagjában a körforgásos gazdasági szempontokra fordított ígéretes figyelem ellenére a munka ebben a kérdésben csalódást okozott; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv jelentősen hozzájáruljon a körforgásos gazdasághoz;

8.  nyomatékosítja, hogy

a)  az elektronikai eszközök fejleszthetőségét szoftverfrissítések rendelkezésre állásával kell biztosítani,

b)  a javíthatóságot a pótalkatrészek egész életcikluson keresztül, a termék teljes árához viszonyítva tisztességes áron történő rendelkezésre állásával kell elősegíteni,

c)  az újrahasznosíthatóságot egykomponensű vagy egymással kompatibilis műanyag polimerek felhasználásával kell támogatni;

9.  hangsúlyozza, hogy az újrafeldolgozhatóság biztosításán kívül az újrahasznosított anyagok tényleges felhasználását is elő kell mozdítani; úgy véli, hogy egyrészt annak érdekében, hogy az életciklus végi termékeket kiváló minőségű másodlagos nyersanyagokká alakíthassák, be kell építeni a tervezési fázisba a termékek újrahasznosíthatóságát és könnyű szétszerelését, másfelől pedig elő kell mozdítani és támogatni kell a másodlagos nyersanyagok tényleges, ismételt felhasználását az új termékek előállítása során, például az új termékek előállítása során felhasznált újrahasznosított anyagok kötelező minimális mennyiségének megállapításával;

10.  hangsúlyozza, hogy az újrahasznosított / másodlagos nyersanyagok használatának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy magas minőségű másodlagos nyersanyagok álljanak rendelkezésre, és ezért ki kell alakítani a másodlagos nyersanyagok jól szervezett piacát;

11.  hangsúlyozza a gyártók felelősségvállalásának, és a garanciális időszakok és feltételek kiterjesztésének fontosságát, illetve a gyártók és eladók kötelezését arra, hogy felelősséget vállaljanak egy termék teljes életciklusáért, növeljék a javíthatóságot, bővíthetőséget, modularitást és újrahasznosítást, valamint biztosítsák, hogy a nyersanyagok és a hulladékgazdálkodás az Európai Unión belül maradjon;

12.  hangsúlyozza, hogy az olyan kritikus fontosságú anyagok, mint például a ritkaföldfémek, vagy a mérgező jellegű vagy a különös aggodalomra okot adó anyagok, mint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) különös tekintettel legyenek figyelembe véve a környezettudatos tervezés kiszélesített feltételeinek meghatározásakor;

13.  hangsúlyozza, hogy a döntéshozatali folyamatot optimalizálni kell és meg kell védeni; kiemeli, hogy a környezettudatos tervezési intézkedéseket egyenként és a megállapított és közölt határidőkön belül kell elfogadni és haladéktalanul végrehajtani; felszólítja a Bizottságot, hogy különítse el a végrehajtáshoz szükséges forrásokat;

14.  kitart amellett, hogy a Bizottság és a tagállamok, illetve a maguk a tagállamok közötti jobb együttműködés révén optimalizálni kell a forgalomba hozott termékek piacfelügyeletét; ajánlja, hogy az Európai Bizottság vezetésével szervezzék meg a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok uniós szintű koordinációját;

15.  hangsúlyozza, hogy a vizsgálati előírásoknak közelebb kell állniuk a valós körülményekhez, például a termékeket olyan körülmények között, és olyan környezetben kell vizsgálni, amelyek a lehető legpontosabban szimulálják az átlagos fogyasztói helyzetet; felszólít, hogy a beszállítói és a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálati módszereit úgy alakítsák ki és hajtsák végre, hogy a vizsgálati eredmények szándékos vagy nem szándékos manipulálása vagy kijavítása kimutatható és kiküszöbölhető legyen, és a vizsgált és a deklarált eredmények közötti megengedett eltérések a mérőberendezés statisztikai hibahatárán belül legyenek;

16.  kiemeli, hogy a Bizottság becslései szerint a piacon lévő termékek 10–25%-a nem felel meg a környezettudatos tervezés és az energiafogyasztási címkézés követelményeinek, ami a tervezett megtakarítások mintegy 10%-ának elvesztését jelenti; sürgeti a megfelelőség jobb ellenőrzését; rámutat a gyors átvilágítási módszerekben rejlő lehetőségek széles körére azon termékek és terméktípusok felderítésével kapcsolatban, amelyek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a környezetbarát tervezésről szóló irányelvnek;

17.  felhív az ágazatspecifikus szabályozással és más európai eszközökkel való fokozottabb koherencia és szinergia biztosítására, ideértve különösen a felelős közbeszerzés kritériumait, az ökocímkét vagy az energiacímkézés keretének meghatározásáról szóló (EU) 2017/1369 rendeletben létrehozott termékadatbázis közös használatát;

18.  felszólít a megfelelő támogatásra annak érdekében, hogy az Unió és a tagállamok biztosítani tudják a fejlesztési politika megfelelő ellenőrzését, el tudják végezni a piacfelügyeletet, új üzleti lehetőségeket tudjanak teremteni, nemzeti szintű konzultációkat tudjanak folytatni a tagállamok végrehajtási intézkedésekre vonatkozó szavazását megelőzően, és proaktív kommunikációs stratégiákat tudjanak kialakítani; kéri a Bizottságot, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó intézkedések elfogadási folyamatának lényeges szereplőjeként kommunikálja proaktív módon a környezettudatos tervezési intézkedésektől várható előnyöket az európai polgárok felé;

19.  felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a körforgásos gazdaság és a zöld közbeszerzési stratégiák (GPP) kialakítása és teljes körű kihasználása révén mutassanak megfelelő példát a bizonyítottan fenntartható termékek, mint például az ökocímkével rendelkező termékek és minden beruházás során a legmagasabb szintű erőforrás-hatékonysági előírások előnyben részesítése érdekében, és mozdítsák elő a zöld közbeszerzés széles körű felhasználását a magánszektorban is.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

58

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Julia Reda, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Luděk Niedermayer, Dennis Radtke, Dominique Riquet, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gerolf Annemans, Rosa D’Amato, Emilian Pavel

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

58

+

ALDE

Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

EFDD

Rosa D'Amato, Dario Tamburrano

ENF

Christelle Lechevalier

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

PPE

Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Gunnar Hökmark, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Angelika Niebler, Luděk Niedermayer, Dennis Radtke, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská

S&D

Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Dan Nica, Emilian Pavel, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Julia Reda, Claude Turmes

3

-

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Angelo Ciocca

PPE

Hermann Winkler

1

0

ENF

Gerolf Annemans

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

59

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Peter Liese, Joëlle Mélin, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Davor Škrlec, Renate Sommer, Estefanía Torres Martínez, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nikos Androulakis, Cristian-Silviu Buşoi, Caterina Chinnici, Fredrick Federley, Anja Hazekamp, Norbert Lins, Rupert Matthews, Alojz Peterle, Stanislav Polčák, Carolina Punset, Christel Schaldemose

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jude Kirton-Darling, Jeroen Lenaers, Mylène Troszczynski


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

59

+

ALDE

Fredrick Federley, Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Carolina Punset, Frédérique Ries

ECR

Urszula Krupa, Rupert Matthews, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Piernicola Pedicini

ENF

Sylvie Goddyn, Joëlle Mélin, Mylène Troszczynski

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Anja Hazekamp, Kateřina Konečná, Estefanía Torres Martínez

NI

Zoltán Balczó

PPE

Pilar Ayuso, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Jeroen Lenaers, Peter Liese, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Stanislav Polčák, Adina-Ioana Vălean

S&D

Nikos Androulakis, Biljana Borzan, Nessa Childers, Caterina Chinnici, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jude Kirton-Darling, Susanne Melior, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Damiano Zoffoli

Verts/ALE

Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Michèle Rivasi, Davor Škrlec

1

-

EFDD

Julia Reid

1

0

PPE

Renate Sommer

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. május 22.Jogi nyilatkozat