Eljárás : 2017/2255(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0169/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0169/2018

Viták :

PV 13/06/2018 - 22
CRE 13/06/2018 - 22

Szavazatok :

PV 14/06/2018 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0262

JELENTÉS     
PDF 450kWORD 71k
14.5.2018
PE 615.438v02-00 A8-0169/2018

a kultúrához való hozzáférés strukturális és anyagi korlátairól

(2017/2255(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Bogdan Andrzej Zdrojewski

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kultúrához való hozzáférés strukturális és anyagi korlátairól

(2017/2255(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére;

  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikkére,

  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 22. és 25. cikkére,

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kultúrához való hozzáférés maximalizálásában az iskolák és az iskolai nevelés által betöltött szerepről szóló, 2004. február 20-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a könyvekre, újságokra és folyóiratokra alkalmazott hozzáadottérték-adóról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(14),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásáról szóló, 2017. november 30-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 2-i állásfoglalására(19),

  tekintettel az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményére (UNCRPD) és különösen annak a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételről szóló 30. cikkére,

  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2015 szeptemberében aláírt fenntartható fejlesztési menetrendjének 11. célkitűzésére a befogadó, biztonságos, tartós és fenntartható városokról és településekről,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. október 27-i európa tanácsi keretegyezményre (Farói Egyezmény),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(20),

–  tekintettel az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra,

–  tekintettel a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről szóló, 2014. december 23-i tanácsi következtetésekre(21),

–  tekintettel az EU 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervére,

–  tekintettel az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről szóló, 2016. május 31-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a fogyatékossággal élők kulturális infrastruktúrához és kulturális tevékenységekhez való hozzáféréséről szóló, 2003. május 6-i tanácsi állásfoglalásra,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak címzett, „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2016)0543),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0477),

–  tekintettel a tagállami szakértőkből álló munkacsoport kultúrához való hozzáférésről szóló, 2012-es jelentésére,

–  tekintettel a kulturális javakhoz való hozzáférésről és a kulturális részvételről szóló 399. sz. Eurobarométer felmérés, és a kulturális örökségről szóló 466. sz. Eurobarométer felmérés eredményeire,

–  tekintettel az Eurostat 2016-os statisztikai kutatási adataira (statisztikai adatok a kultúra területéről),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0169/2018),

A.  mivel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikke szerint „[m]inden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez”, és mivel a kultúrához való hozzáférés és a kreatív önkifejezési lehetőségek elengedhetetlenek a kifejezés szabadságán és egyenlőségen alapuló, demokratikus társadalom kialakításához;

B.  mivel a Farói Egyezmény elismeri a kulturális örökséghez való jogot, és felhív olyan innovatív módszerek kidolgozására az ápolása érdekében, , amelyek révén a közigazgatási szervek együttműködhetnek a többi szereplővel, ideértve az egyesületeket és a magánszemélyeket is;

C.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 22. cikke felhív a kulturális sokszínűség tiszteletben tartására, 25. cikke pedig elismeri az idősek kulturális életben való részvételének jogát;

D.  mivel a kultúra jelentős hatással van az európai és transzeurópai közösségek közötti szolidaritás előmozdítására, megértésére és fejlesztésére;

E.  mivel az Európai Unió tagállamai többségének alkotmánya közvetlen vagy közvetett módon utal a kultúrára, és az ahhoz való hozzáférésre;

F.  mivel az EU kiegészítheti vagy ösztönözheti a kulturális politikákat, ugyanakkor az EUMSZ 167. cikke értelmében a szubszidiaritás elvének megfelelően az EU-ban a nemzeti, regionális és helyi hatóságok felelnek a kulturális politikáért;

G.  mivel a korlátozások bármely olyan formája, amely megakadályozza az emberek és a közösségek hozzáférését és teljes körű részvételét a kulturális folyamatokban és ökoszisztémákban, gátolja egy ténylegesen demokratikus és befogadó társadalom létrejöttét;

H.  mivel a kultúra révén az európai polgároknak több lehetőségük van a személyes, szociális, kreatív és interkulturális készségeik fejlesztésére;

I.  mivel az ENSZ becslései szerint jelenleg az emberiség fele, azaz 3,5 milliárd ember él városokban; mivel 2030-ra a világ lakosságának közel 60%-a fog városi területeken élni; mivel ebből kifolyólag ki kell dolgozni olyan, hatékony szakpolitikákkal támogatott stratégiákat, amelyek megoldják a még fennálló problémákat, és kellő időt biztosítanak a ténylegesen befogadó városi területek kialakításához szükséges változtatások végrehajtására;

J.  mivel a Parlament és Tanács élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i ajánlása a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz szükséges alapvető kompetenciaként tartja számon(22);

K.  mivel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2007. május 10-i bizottsági közlemény (COM(2007)0042) hangsúlyozza a kultúrához és a kulturális alkotásokhoz való hozzáférés megkönnyítésének, valamint a kulturális sokféleség elősegítésének szükségességét;

L.  mivel az Európai Unió kulturális innovációjának jövője a kreatív erőforrásokba, ismeretekbe és tehetségekbe való befektetésen múlik;

M.  mivel az EU kulturális munkaterve (2015–2018), amelyet a Tanács 2014 decemberében fogadott el, prioritásként határozza meg az elérhető és befogadó kultúrát, illetve a kulturális sokszínűség elősegítését;

N.  mivel az EU és a tagállamok egyik célja a szociális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése kell hogy legyen, az inkluzív társadalom elmozdítása érdekében, amelyben mindenki részt vehet; mivel az erős, dinamikus és sokszínű kulturális ágazat alapvető fontosságú az inkluzív társadalomhoz;

O.  mivel a kulturális tevékenységekben való részvétel a társadalomhoz tartozás érzése felkeltésének egyik formája; mivel a társadalmi identitás szorosan összefügg a kulturális részvétellel; mivel a kulturális tevékenységekben való részvétel hozzájárulhat az önbecsülés és az életminőség javításához, különösen azoknál a személyeknél, akik munkanélküliségből, betegségből vagy más okból kifolyólag a társadalom peremére szorultak;

P.  mivel az inkluzív kulturális ágazat mindenki számára egyenlően lehetővé teszi a részvételi lehetőséget és a kreatív készségeik fejlesztését, függetlenül a társadalmi-gazdasági, kulturális, vallási hátterüktől, vagy bármilyen fogyatékosságtól;

Q.  mivel számos régióban a közkönyvtárak és a közösségi kulturális intézmények látogatottsága magas, és sokszor kizárólag ezeken a helyeken lehet információhoz vagy kultúrához jutni, különösen a vidéki vagy távoli területeken;

R.  mivel az új digitális technológiák hatást gyakorolhatnak a kulturális ágazat irányítására, a párbeszédre, az új közönségek kialakítására és a kulturális tevékenységek népszerűsítésére;

S.  mivel az új digitális technológiák és online platformok kulcsfontosságú lehetőségeket kínálnak a kulturális részvétel és alkotások arányának növelésére;

T.  mivel a harmadik országokból származó személyek számos kulturális területen alulreprezentáltak az EU-ban; mivel ehhez hasonló helyzetben vannak a valamilyen fogyatékossággal élő személyek is;

U.  mivel a tagállami szakértőkből álló munkacsoport kultúrához való hozzáférésről szóló jelentése(23) a hozzáférést az új közönségek már meglévő kulturális kínálathoz való hozzáférése alapján kategorizálja; mivel ehhez további közönségeket és polgárokat kell elérni és közelebb hozni a kulturális örökséghez és más kulturális forrásokhoz;

V.  mivel a digitális technológiák változásokat hoztak abban, ahogyan az emberek elérik, létrehozzák, terjesztik és felhasználják a kulturális tartalmakat;

W.  mivel a 2008-ban elindított Európai Digitális Könyvtár (Europeana) közös európai kulturális projektté alakult, amely elősegíti az európai kulturális örökséghez való digitális hozzáférést;

X.  mivel a „Kreatív Európa” program egyik egyedi célkitűzése a kulturális és kreatív alkotások újabb közönségeinek megteremtése, illetve az alkotásokhoz való hozzáférés javítása az unión belül és azon kívül egyaránt, különös tekintettel a gyermekekre, a fiatalokra, a fogyatékkal élőkre és az alulreprezentált csoportokra;

Y.   mivel léteznek közösségi és tagállami szintű kezdeményezések, amelyek célja a fogyatékkal élők számára a kulturális infrastruktúrához és a kulturális tevékenységekhez való jobb hozzáférés biztosítása;

Z.  mivel az Unión belüli adózási eljárások és rendszerek sokfélesége megnehezíti a művészek és általában véve a kulturális területen dolgozók mobilitását a rájuk háruló túlzott adminisztratív teher miatt, amely gyakran aránytalan a tevékenységükből származó tényleges, szerény bevételekhez képest;

AA.  mivel a megalapozott kultúrpolitikai tervezés alapjául szolgáló hiteles, összehasonlítható és naprakész kulturális statisztikák kidolgozása egyike a 2015–2018-as időszakra vonatkozó kulturális munkaterv ágazatközi prioritásainak, amely munkaterv hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatok gazdasági potenciálját és társadalmi jólétre gyakorolt hatását;

AB.  mivel a kvalitatív kutatásokhoz és az összehasonlító adatokat tartalmazó erőforrásokhoz való hozzáférés lehetővé teszi a kulturális politikák kulturális, gazdasági és társadalmi hatásainak hatékony nyomon követését és elemzését;

AC.  mivel a kultúra hozzájárul a tudáson, illetve a tapasztalatok és a világtörténelmi ismeretek megosztásán alapuló társadalom előmozdításához;

AD.  mivel az EU-ban a kulturális ágazat körülbelül 8,4 millió embert foglalkoztat (a teljes munkaerő 3,7%-a)(24), és mivel a gazdasági növekedés tekintetében bennük rejlő potenciál még mindig nincs teljesen kiaknázva;

AE.  mivel nehézségekkel és kihívásokkal állnak szemben azok, akik kulturális termékek létrehozása révén kívánnak hozzájárulni identitásuk kifejezéséhez, valamint a kultúrához való hozzáférés kiszélesítéséhez és fenntartható előmozdításához;

Hozzáférés a kultúrához és a kultúrában való részvétel

1.  hangsúlyozza, hogy a kultúrához való hozzáférést minden polgár alapvető jogaként ismeri el, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkével, amely szerint a kulturális életben való részvétel egyike az emberek alapvető jogainak; ezenkívül emlékeztet arra, hogy ezt a jogot szentesíti a Farói Egyezmény, amely elismeri a kulturális életben való részvétel jogát, és hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalmak létrehozásában; ennek kapcsán felszólítja az aláíró tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot, az abban részt nem vevő tagállamokat pedig arra, hogy írják alá az egyezményt a kulturális örökség európai évének egyedülálló alkalmából; 

2.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a hozzáférés fogalmát holisztikusan alkalmazzák, és olyan eszközként tekintsenek rá, amely biztosítja, hogy minden, a kultúrát, kulturális helyszíneket és kezdeményezéseket használó embert a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyenek, és ebből kifolyólag tartsák szem előtt a fogyatékossággal élő személyek különleges igényeit az esélyegyenlőség, a valódi társadalmi befogadás és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítása érdekében;

3.   hangsúlyozza az aktív és elérhető kulturális ágazat elvitathatatlan jelentőségét a befogadó társadalom kialakításában, valamint az egyetemes értékek közös magjának és az aktív uniós állampolgárságnak az erősítésében, melyek alapvető jelentőséggel bírnak a polgárok közéletben való eredményes és hasznos részvétele szempontjából, és ezzel egyidejűleg előmozdítják Európa kulturális hagyatékának népszerűsítését és az európai kulturális, illetve nyelvi sokszínűség fejlesztését; felszólítja ezért a tagállamokat és hatáskörének megfelelően az Uniót, hogy dolgozzák ki és hajtsák végre a kulturális életben való részvétel és az ahhoz való hozzáférés biztosításához szükséges konkrét intézkedéseket;

4.  ösztönzi, hogy a befogadás és a sokszínűség az európai, nemzeti és regionális szintű kulturális ágazaton belüli programozásnak, szervezeti fejlesztésnek és munkaerő-felvételnek elválaszthatatlan része legyen; ösztönzi továbbá a tagállamokat arra, hogy az e célt szolgáló eszközöket rendszeresen kövessék nyomon;

5.  emlékeztet az EU szerepére a kulturális politika elősegítésében és megfelelő koordinációjának elősegítésében minden szinten; megjegyzi, hogy az uniós szereplők csak így tudnak majd olyan összetett és hatékony politikát kialakítani, amely elősegíti a kultúrához való hozzáférést és a kultúrában való részvételt, illetve elhelyezi a kultúrát az európai integráció kiemelten fontos elemei között;

6.  úgy véli, hogy a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel horizontális kérdés, ezért hangsúlyozza a kulturális politika összehangolásának fontosságát az egyéb politikák területeivel, mint például az oktatási, szociális, gazdasági, regionális, kül-, digitális vagy médiapolitika;

7.  javasolja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki egy, a gyermekeket és a fiatalokat célzó kulturális cselekvési stratégiát;

8.  a kultúrához való befogadó és érdemi hozzáférés ösztönzését és megvalósítását a politikai menetrend egyik prioritásának tekinti, és felszólít a kultúrában való részvétel és a kultúrához való hozzáférés aspektusainak egyéb politikai területeken való általános érvényesítésére, mivel ez nem csak e területekre lesz pozitív hatással, hanem a horizontális és szinergikus együttműködésre is, az EUMSZ 167. cikkének szellemében;

9.  kijelenti, hogy az Európa Tanács és egy szakértői platform által kidolgozott és kezelt, a tagállami kulturális politikákat egybefoglaló összeállítás rendkívül hasznos eszköznek bizonyult az európai és az azon túli kulturális politikák szempontjából; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2011 óta csak csekély előrelépés történt az adatgyűjtés és különösen az adatelemzés terén, és azt javasolja ezért, hogy a Tanács végezze el a jelenleg rendelkezésre álló tartalmak, köztük a helyi és regionális szintű kulturális politikák felülvizsgálatát;

10.  hangsúlyozza, hogy a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel fogalmai egymással szorosan összefüggnek; megjegyzi, hogy a hozzáférés és a kultúrában való részvétel erősítésének stratégiáját az alulreprezentált csoportok azonosításán, és olyan kezdeményezések és programok tervezésén és megvalósításán keresztül kell végrehajtani, amelyek célja a részvételük növelése és a fennálló akadályok elhárítása;

11.  hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek kulturális tevékenységekben való részvételére vonatkozó adatok gyűjtésének szükségességét;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pénzügyi akadályok továbbra is hátráltatják a polgárokat, különösen a leginkább hátrányos helyzetű csoportokat abban, hogy teljes körűen éljenek a kulturális életben való részvételhez és a kultúrához való hozzáféréshez fűződő alapvető jogaikkal, ami ezáltal fenyegeti az ilyen alapvető jogok tényleges gyakorlását;

13.  emlékeztet arra, hogy a tapasztalatok megosztására és cseréjére szolgáló platformokat kell létrehozni regionális, nemzeti és európai szinten;

14.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a minőségi és minden polgár számára elérhető kulturális kínálat biztosítása az aktív, demokratikus és inkluzív polgárság előmozdításának alapjaként;

Anyagi korlátok

15.   hangsúlyozza, hogy a stabil és folyamatos állami finanszírozás alapvető szerepet játszik egy vibráló kulturális élet biztosításában, és továbbra is elengedhetetlen eszköze a kulturális tevékenységek támogatásának az EU-ban (ekképpen biztosítva gazdasági potenciáljuk kiaknázását), a fenntartható növekedés és a társadalmi kohézió előmozdításának, valamint a kulturális infrastruktúra finanszírozásának; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját hatáskörükben megfelelő részt fordítsanak költségvetésükből a kultúra köztámogatására, és hogy erősítsék meg az ERFA és a kultúrát támogató egyéb alapok közötti szinergiákat, beleértve a kutatást és innovációt célzó programokat, valamint a meglévő kohéziós politikai eszközöket;

16.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a kultúra állami támogatása a tagállamok által tapasztalt jövőbeni esetleges gazdasági nehézségektől függetlenül ne csökkenjen;

17.   sajnálatát fejezi ki, hogy a gazdasági visszaesések a múltban és továbbra is elsősorban a kultúrára fordított állami kiadások csökkentését eredményezték, és negatívan befolyásolták a kulturális tevékenységek költségvetését;

18.   emlékeztet arra, hogy a kulturális és a kreatív ágazatokba való befektetések lehetővé teszik az ezekben a szektorokban lévő jelentős és továbbra is alulértékelt lehetőségek felszabadítását a kulturális sokszínűség és a társadalmi innováció előmozdítása terén, ugyanakkor fenntartható gazdasági jólétet és minőségi foglalkoztatást hoznak létre, és hogy az ilyen befektetések közvetlen hatással vannak az új készségek, a digitalizáció, a vállalkozói szellem, az innováció és az új üzleti modellek fejlődésére, valamint erősítik az európai kulturális és a kreatív ágazatok versenyképességét, megragadják a lehetőségeket és hozzáférést biztosítanak az új nemzetközi lehetőségekhez, piacokhoz és közönségekhez; ezért úgy véli, hogy a magánszektor döntő és a közberuházásokat kiegészítő szereppel rendelkezik, és felszólítja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra olyan jogszabályi intézkedések végrehajtását, amelyek értelmében a magánszemélyek a kultúra támogatására kibocsátott pénzösszegek után adójóváírásban részesülnek;

19.  megjegyzi, hogy az elaprózottság, az alacsony hozzáadott érték és a kreatív ágazatban tevékenykedő számos önfoglalkoztató férfi és nő tevékenységei, melyeket általában érdekes elfoglaltságnak vélnek, nem vezethet ahhoz, hogy a kulturális és kreatív ágazat a rosszul fizetett és szociálisan rosszul biztosított munka mintájává váljon; javasolja ezért a kulturális ágazatban elért jó teljesítményre vonatkozó szigorú felülvizsgálati eljárások kidolgozását;

20.  hangsúlyozza, hogy a lakosság kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférése, valamint a kulturális termékek és kulturális kifejezés támogatása megerősíti a kreatív gazdaságot, és ezáltal hozzájárul az országok fejlődéséhez;

21.  megjegyzi, hogy a kulturális iparágak finanszírozási hiányát le lehetne csökkenteni a magánszféra támogató tevékenységeinek szánt adókedvezményeken keresztül;

22.  emlékeztet a határokon átnyúló jövedelmek megadóztatásának problémájára, amellyel az művészeknek Európa-szerte meg kell birkózniuk, és ezért olyan egységes modellt javasol, amely az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók javát is szolgálja, és amellyel elkerülhető a kettős adóztatás;

23.  felszólít a mikrovállalatokba való beruházásra, a kreativitás és az innováció ösztönzése érdekében, előmozdítva ezáltal a regionális és helyi fejlődést;

24.  hangsúlyozza, hogy a kulturális javak és szolgáltatások magas ára egyike a kultúrában való részvételt akadályozó tényezőknek, az Eurobarométer és az Eurostat felmérésekben résztvevő megkérdezettek szerint(25); ezzel összefüggésben határozottan ajánlja, hogy a tagállamok és a régiók hajtsanak végre konkrét befogadói csoportokat, nevezetesen a diákokat, a nagycsaládokat és az időseket célzó tevékenységeket, a hozzáférés pénzügyi akadályainak felszámolása céljával;

25.  hangsúlyozza, hogy a kiállítási tárgyakra és az előadásokra alkalmazandó magas biztosítási költségek szintén felelősek a múzeum-, színház- és galériabelépők magas áráért, és gyakran lehetetlenné teszik a kisebb intézmények számára, hogy a közönségükre szabják, illetve az ambíciójuk szerint alakítsák a programjaikat, ami egyre inkább szélesíti a közönségükhöz közelebb álló, kisebb intézmények és a nagyobb, nemzetközileg elismert intézmények között tátongó szakadékot;

26.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó megfelelő költségvetési politika szerepét a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel serkentésében; ugyanakkor megjegyzi, hogy a kulturális örökség közvetett támogatása a héa csökkentésével nem helyettesítheti a közvetlen támogatást; sürgeti az állami kulturális politikák és a héa mértékének jobb összehangolását, mint a kultúrában való részvételt serkentő eszközt;

27.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a tagállamok vizsgálják meg az olyan kulturális munkavállalók és művészek bevételeire vonatkozó egységesebb adópolitikák lehetőségét, akik több különböző országban csak rövid időt töltenek, és akik minden egyes előadására, szakmai műhelyére vagy lakóhelyére különböző szabályok és adminisztrációs eljárások vonatkozhatnak; javasolja, hogy a művészek és kulturális munkavállalók mobilitását támogató minimális szintű harmonizációra tekintsenek elsőrendű célként, hogy ösztönözzék az alkotás és a kultúra sokszínűségét az Unión belül és azon túl, ahelyett hogy akadályokat hoznak létre a kultúra terén végzett munka tényleges bevételeihez képest aránytalan adminisztratív terhek révén;

28.  ösztönzi a tagállamokat és az állami intézményeket, hogy fektessenek be a kulturális tevékenységek megszervezésének decentralizációjába, akár a legtávolabbi régiókban az infrastruktúra kialakításával, akár különböző ideiglenes kiállítások szervezésével; ösztönzi a magánkézben lévő kulturális intézményeket is, hogy fektessenek be a földrajzi decentralizációba;

29.  megelégedéssel fogadja a héa-rendelet változtatásait érintő javaslatot, amely lehetővé tenné a tagállamok számára az e-kiadványokra és a nyomtatott kiadványokra vonatkozó héa mértékének egységesítését; úgy véli, hogy a fizikai és elektronikus kiadványokra vonatkozó héa mértéke közötti megkülönböztetés elavult és nem tartható fenn a digitális korban; felszólítja a Tanácsot, hogy indokolatlan késedelem nélkül fogadja el a Bizottság erre vonatkozóan beadott javaslatát;

30.  hangsúlyozza a munka és a magánélet összehangolásának jelentőségét a különböző kulturális tevékenységekhez való hozzáférés, azok élvezete és az azokban való részvétel tekintetében;

Oktatással kapcsolatos kihívások és akadályok

31.  hangsúlyozza, hogy az oktatás szintje egyike a legfontosabb tényezőknek, amelyek jelentősen befolyásolják a kultúrában való részvétel szintjét; hangsúlyozza, hogy a magasabb iskolai végzettség emeli a kulturális eseményeken való részvétel arányát(26); hangsúlyozza, hogy az iskolákban biztosított zenei tantárgyak és nyelvi képzés, valamint az informális kulturális képzés az általános műveltség alapvető fontosságú részét képezi, mivel alkalmas a társadalmi különbségek leküzdésére, és ezért a reáltárgyakkal (TTMM) azonos támogatásra van szüksége;

32.  hangsúlyozza, hogy a tudás kialakulása olyan kulturális interakciók eredménye, amelyek befolyásolják és egyben tükrözik is azokat az egyéneket, akik magukban hordozzák a kultúra lenyomatát;

33.  szorgalmazza az interaktív és befogadó közösségalapú szemléletet a kulturális és oktatási politikák kidolgozása terén annak érdekében, hogy fokozzák a kulturális érdeklődést és részvételt, előmozdítsák Európa kulturális örökségét, valamint fejlesszék az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget;

34.  megállapítja, hogy az Eurostat és az Eurobarométer kutatásai során a megkérdezettek a kultúrában való részvétel egyik akadályaként leggyakrabban az érdektelenséget emelik ki(27); ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kereslet támogatásának, azaz a kultúra iránti érdeklődés felkeltésének és a kultúra megértése elősegítésének a formális, nem formális és informális oktatáson keresztül elsődleges fontosságú feladatnak kell lennie a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel serkentése tekintetében;

35.  javasolja az „európai diákigazolvány” elterjesztését és hogy az lehetőséget szolgáltasson az EU kulturális intézményeibe való ingyenes belépésre;

36.  emlékeztet az iskolák és a családok alapvető szerepére mint a fiatalok elsődleges kulcsfontosságú találkozási pontjaira a kultúrával, illetve a kulturális szükségletek és kompetenciák fő alakítóira; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a kulturális és művészeti oktatásnak az iskolai tantervekbe és tananyagokba való széleskörű bevezetése érdekében mind a formális, mind pedig az informális oktatás terén;

37.  hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a tagállamok a regionális és helyi hatóságokkal szoros együttműködésben és a finanszírozás és/vagy támogatások révén biztosítsák az állami oktatási intézményekben a zenei képzést;

38.  javasolja, hogy a tagállamok tekintsék az oktatást az egyik legfontosabb kulturális tevékenységnek, mivel a kultúra iránti igény előmozdítása mindenekelőtt azzal jár, hogy az emberek olyan kompetenciákat és ismereteket szereznek, amelyek révén értékelni tudják a művészeteket; emlékeztet, hogy a kultúra iránti érdeklődés kialakítása hatékonyabb fiatal korban, és ezért úgy véli, hogy meg kell erősíteni a kultúra tantervekben betöltött szerepét, és hogy e cél elérése érdekében több humán és anyagi erőforrásra van szükség; javasolja, hogy az iskolák kapjanak támogatást a múzeumok és egyéb kulturális intézmények látogatására, mivel ezáltal nő a kultúra iránti érdeklődés és a fiatalok részvétele, valamint hogy a kulturális intézmények további erőforrásokkal gazdagodjanak;

39.  hangsúlyozza a közoktatási rendszerek jelentőségét a gyermekeknek a kulturális világ sokszínűségébe való bevezetése terén, hozzájárulva ezáltal az új közönség kialakításához és a kultúra terjesztéséhez; továbbá hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a különböző kulturális intézmények partnerséget alakítsanak ki az oktatási intézményekkel helyi, regionális és nemzeti szinten;

40.  ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák az „iskolán kívüli” kulturális oktatási programokat mindenki, és különösképpen a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok számára olyan programokon keresztül, amelyek célja, hogy ezeket a fiatalokat megismertessék a különböző művészi kifejezési formákkal, illetve elősegítsék a meglévő kulturális örökséggel való megismerkedésüket;

41.  hangsúlyozza a helyi kulturális intézmények, köztük a kulturális központok és könyvtárak szerepét, mint olyan kulcsfontosságú intézményekét, melyek elősegítik a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel akadályainak felszámolását; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan támogassák ezeket a kulturális intézményeket;

42.  felszólít a közkönyvtárak és közösségi kulturális intézmények társadalmi szerepének nagyobb mértékű elismerésére és megértésére, különösen a vidéki vagy legtávolabbi régiókban, nem csupán az állami finanszírozás megerősítésével, hanem partnerségek létrehozásával, a megfelelő ikt és humán erőforrásokkal és az utóbbi számára képzési lehetőségének biztosításával, , az intézmények olyan jellegű átalakítását eredményezve, amely révén képessé váljanak az emberek életminőségének javítására és a helyi fejlődés előmozdítására;

43.  rámutat, hogy a partnerségek kialakítása alapvető fontosságú a művészeti tevékenységek potenciális közönségének elérése érdekében, és ez például a diák-, migráns- vagy fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetekkel való együttműködés révén, az ő igényeiknek és érdeklődési körüknek megfelelő programokkal érhető el;

44.  hangsúlyozza az olyan nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezések előmozdításának fontosságát, amelyek segítik a hagyományos művészetek, a kulturális intézmények és a különböző multikulturális vagy kisebbségi szervezetek, valamint a professzionális és amatőr kulturális ágazatok közötti kapcsolatot, együttműködést és tapasztalatcserét;

45.  javasolja koherens stratégia kidolgozását a kulturális intézmények által javasolt oktatási projektek támogatására; hangsúlyozza, hogy ezek a projektek a kulturális tudatosság és kompetencia, valamint a kultúraközi ismeretek építő és támogató eszközei, és így kiindulópontként szolgálhatnak a közönség kulturális tevékenységekbe való hosszútávú bevonásához;

46.  ösztönzi a tagállamokat a fiataloknak szóló, kulturális intézményekben tartandó szabadidős programok létrehozására;

47.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el a kulturális intézményekhez való szélesebb körű hozzáférést biztosító intézkedéseket, és dolgozzanak ki átfogó európai stratégiát a nyilvános terekhez való hozzáférésre vonatkozóan, különös tekintettel a kultúrához kapcsolódó terekre az épített városi környezetben, úgymint múzeumok, színházak, mozik, könyvtárak, koncerttermek stb.;

48.  felszólítja a tagállamokat, hogy kezdeményezzék tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjak létrehozását a kulturális intézményekben vagy a kulturális menedzsmenttel foglalkozó intézményekben az állami vagy magán oktatási rendszerben részt vevő diákok számára;

Szerkezeti akadályok

49.  felhívja a figyelmet a vidéki lakosság kultúrában való részvételének alacsonyabb arányára, aminek gyakran strukturális okai vannak(28), valamint ezzel összefüggésben a kis helyi kulturális központok, a közlekedési infrastruktúra és a fenntartható kulturális turizmus támogatásának a szerepére a kulturális intézményekhez való hozzáférés megkönnyítésében;

50.  hangsúlyozza, hogy az európai kulturális hagyaték sokszínűsége és gazdagsága a világon egyedülálló, és rámutat, hogy a kulturális turizmus hatalmas potenciállal rendelkezik a fenntartható gazdaság, valamint a társadalmi kohézió és befogadás előmozdítása terén; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy fokozzák az erőfeszítéseiket és a beruházásaikat egy fenntartható és hosszú távú kulturális idegenforgalmi politika kidolgozása érdekében;

51.  felszólít a kulturális ágazatba való befektetések erősítésére a helyi gazdaságok előmozdítása és a kulturális turizmushoz való hozzájárulás érdekében; úgy véli, hogy a kulturális turizmus a tudománnyal, a primer szektorral és a kézműves és ipari központokkal, valamint a mobilitással szinergiában a fejlettebb és humanistább Európa megteremtésének egyik legfontosabb eleme;

52.  a legkülső, hegyvidéki és legtávolabbi régiók kultúrához való hozzáférésébe való nagyobb befektetést javasol decentralizált kulturális lehetőségek létrehozása érdekében;

53.  megjegyzi, hogy további intézkedésekre van szükség a fogyatékkal élők fizikailag és műszakilag akadálymentes kulturális infrastruktúrához, kulturális tevékenységekhez és a médiához való hozzáférésének javítása érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül folytassák a munkát a fogyatékkal élő emberek kulturális integrációjával kapcsolatban, és tegyenek erőfeszítéseket a meglévő akadályok felszámolására;

54.  elismeri a kulturális örökség részvételen alapuló kezelésének szükségességét, amely a helyi közösségekre fókuszál a kereslet felbecsülése és szélesebb körű közönség bevonása érdekében, különös tekintettel a fiatalokra, a fogyatékkal élőkre, valamint az alulreprezentált és a marginális helyzetben lévő csoportokra;

55.  kéri, hogy a tagállamok és a tőlük függő kulturális intézmények mindenki számára elérhető kulturális kínálatot biztosítsanak, különleges intézkedéseket hozva a lakosság egyes csoportjai, így például többek között a gyermekek és a fiatalok, az idősek, a fogyatékossággal élők és a migránsok tekintetében;

56.  felhívja a tagállamok figyelmét a Braille-rendszer, azaz a taktilis írás és olvasás univerzális kódrendszerének kialakításába való nagyobb befektetés szükségességére a legkülönbözőbb kulturális infrastruktúrákban és technológiákban; felszólít a hangoskönyvek, -folyóiratok és -újságok gyártásába, valamint a színpadi produkciók során a jelnyelv használatába való nagyobb befektetésre;

57.  rámutat arra, hogy fel kell számolni a művészek és szakemberek mobilitásának – főként adózási – akadályait a kultúra területén; hangsúlyozza, hogy a fenti tevékenységek nagy hatással vannak a kulturális kínálat kibővítésére Európában; gratulál a „Kreatív Európa” programnak a kulturális mobilitás, illetve az ágazat szakembereinek sikeréhez való hozzájárulásért, valamint a minőségi kulturális projektek és események terjesztésének ösztönzéséért;

58.  emlékeztet, hogy a kultúrához való hozzáférés akadályai egyértelműbben jelennek meg helyi szinten, ezért a differenciált kulturális mobilitási projektekbe való befektetést meg kell erősíteni olyan módon, hogy lehetővé váljon a helyi közösségek fejlődése és kohéziója;

59.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai és harmadik országbeli művészek mobilitását tekintse a béke, a különböző nézetek megosztása, a sztereotip társadalmi és kulturális ábrázolások ledöntése előmozdítójának;

60.  emlékeztet, hogy a nyelvi akadályok károsan hathatnak a kulturális keresletre, ezért javasolja a kulturális alkotások többnyelvűségének megerősítését;

61.  javasolja, hogy a tagállamok hozzák meg a szükséges intézkedéseket a fogyatékossággal élők és a csökkent mozgásképességű személyek szállításának és kulturális intézményekhez való hozzáférésének elősegítése érdekében;

Digitális akadályok és kihívások

62.   meg van győződve arról, hogy a digitális eszközök – amennyiben megfelelően használják és kivitelezik őket, illetve egyenletes szintű digitális jártasság mellett – elősegíthetik a kultúrához való hozzáférést gátló akadályok leküzdését, melyeket olyan tényezők befolyásolnak, mint például a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés, fogyatékosság, társadalmi hovatartozás, nyelv, idő- vagy pénzügyi források hiánya; rámutat, hogy a digitális eszközök a társadalmi vagy mentális akadályok leküzdésében is segíthetnek anélkül, hogy ez a kulturális tevékenységek földrajzi decentralizációjába való befektetés megvonásával járna; ebből kifolyólag úgy véli, hogy a digitális nevelés egészen fiatal kortól kezdve a tanulási folyamat részét kell, hogy képezze a megfelelő tudás és képességek elsajátítása érdekében;

63.  javasolja, hogy a Bizottság határozzon meg egy következetes digitális stratégiát, amely a kulturális infrastruktúrákra és tevékenységekre irányul azok kapacitásának megerősítése érdekében;

64.  tudomásul veszi a digitális kirekesztés problémáját, és hangsúlyozza leküzdésének szükségességét; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a digitalizálás új kompetenciák, készségek és ismeretek megszerzését követeli meg a kulturális és oktatási intézményektől és a befogadóktól; hangsúlyozza az új technológiák és a kulturális intézmények digitális lehetőségeinek kihasználásával, illetve a technológiai változásokból fakadó kihívásokhoz való alkalmazkodásukkal kapcsolatos kapacitásépítés szükségességét;

65.  hangsúlyozza, hogy a digitalizációt és az európai kulturális anyagokhoz való online hozzáférést az alkotók jogainak és a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartásával kell végrehajtani; úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jog e tekintetben nem akadályozhatja azt az általános közérdekű célt, hogy növeljék a kreatív tartalmakhoz, információkhoz és tudáshoz való hozzáférést, illetve ösztönözzék ezek terjesztését; kitart továbbá amellett, hogy sürgősen létre kell hozni egy megbízható digitális környezetet a művészek és az alkotók számára a munkájukért járó kellő mértékű ellentételezés és a határokon átnyúló hozzáférés méltányos ellentételezésének biztosítása érdekében;

66.  felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós programokban továbbra is elsőbbséget élvezzenek az innovatív megközelítések a közönség fejlesztésében és bevonásában, beleértve az új technológiákat, különös tekintettel a „Kreatív Európa” programra és annak következő generációira;

67.  felszólítja a tagállamokat a közönségfejlesztés kulturális és digitális stratégiáikban való figyelembevételére, valamint a digitális technológiák kulturális tartalmakhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében történő felhasználásának elősegítésére;

68.  elismeri az Europeana platform és a tagállami intézmények hozzájárulását a kulturális tartalom digitalizálásához és hozzáférhetőségéhez; az Európai kulturális örökség évével összefüggésben kéri a projekt folyamatos támogatását és erőforrásainak növelését, valamint a kulturális örökség digitális forrásaihoz és szolgáltatásaihoz való széleskörű hozzáférés elősegítését; kéri, hogy a platformot érdemben alakítsák át úgy, hogy jobban megfeleljen a fejlett technológiai elvárásoknak, és hogy alakítsanak ki egy tényleges kommunikációs politikát, amely összhangban van a platformon összegyűjtött tartalmak gazdagságával;

69.  hangsúlyozza a kulturális adatok gyűjtésének és azoknak a digitális fogyasztók tekintetében történő kezelésének szükségességét annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kulturális szervezetek számára a fogyasztók igényeinek jobb megértése, és a digitális közönségre vonatkozó egységes megközelítés kidolgozása;

70.  megállapítja, hogy a kulturális tartalmak alapvető szerepet játszanak az új technológiák nagyközönség általi elfogadásában, valamint az európai polgárok digitális kompetenciáinak és médiaműveltségének fejlesztésében;

o

o  o

71.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 377. E, 2012.12.07., 142. o.

(2)

HL C 93., 2016.03.09., 95. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.

(4)

HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.

(5)

HL C 125. E, 2008.05.22., 223. o.

(6)

HL C 377. E, 2012.12.07., 135. o.

(7)

HL C 98. E, 2004.04.23., 179. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0293.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.

(11)

HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.

(12)

HL C 93., 2016.03.09., 95. o.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0233.

(15)

HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.

(16)

HL C 81E, 2011.3.15., 16. o.

(17)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0453.

(18)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0474.

(19)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0062.

(20)

HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

(21)

HL C 463., 2014.12.23., 4. o.

(22)

HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(23)

Politikák és bevált gyakorlatok a művészeti ágazatban és kulturális intézményekben a kultúrához való jobb hozzáférés és a kultúrában való szélesebb körű részvétel előmozdítása érdekében, 2012. október.

(24)

Eurostat – Kulturális statisztikák – kulturális foglalkoztatás (2017), http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Culture_statistics_-_cultural_employment

(25)

Eurobarométer 399.

(26)

Eurostat kulturális statisztikák, 2016-os kiadás, 116-136. o. és Eurostat adatok 2015-ből - A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztika, (EU-SILC).

(27)

Eurobarométer felmérés, Eurostat (a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó 2015-ös közösségi statisztikából (EU-SILC) származó adatok).

(28)

Eurostat (2015-ös adatok) - A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztika, EU-SILC.


INDOKOLÁS

Bevezetés

Ez a jelentés a Kulturális és Oktatási Bizottság első átfogó jelentése, amely közvetlenül foglalkozik a kultúrához való hozzáférés kérdésével. Az előadó úgy véli, hogy a kultúrához való hozzáférés problémája a kulturális politika alapvető kérdése nemzeti és közösségi szempontból egyaránt, a polgárok szemszögéből pedig ez a legfontosabb kérdés. Emlékeztetve egy aktív és hozzáférhető kulturális ágazat befogadó demokratikus társadalom kialakításában betöltött döntő jelentőségére, az előadó hangsúlyozza a kultúrához való hozzáférés támogatásának és javításának a politikai napirend egyik legfontosabb prioritásaként betöltött szerepét, és felszólít arra, hogy a kultúrához való hozzáférést és részvételt általánosan érvényesítsék más politikai területeken is.

A jelentés célja a kultúrához való hozzáférés és részvétel akadályainak átfogó elemzése. A jelentés sokkal szélesebb területet fed le, mint amit a címe sejtet, mivel nem csak a hozzáféréshez kapcsolódó strukturális és pénzügyi akadályokkal foglalkozik, hanem a társadalmi és a digitális, valamint a (kétségtelenül legfontosabb) oktatási akadályokkal is. Az elemzett akadályok többsége együtt létezik vagy szorosan összefügg, ami a hozzáférés és a kultúrában való részvétel problémájának összetettségét mutatja, és megerősíti az előadó tézisét a kérdés átfogó jellegéről és a kultúrpolitika más szakpolitikai területekkel való összehangolásának alapvető fontosságáról.

A kultúrához való hozzáférés mint jog és érték

A kultúrához való hozzáférés az egyik alapvető jog, amelyet számos jogi dokumentum szentesít: az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától kezdve, melynek 27. cikke kimondja, hogy „[m]inden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez”, az Európai Unió tagállamai alkotmányainak többségével befejezve, amelyek közvetlenül vagy közvetetten utalnak a kultúrára és az ahhoz való hozzáférésre. A hozzáférés és a kultúrában való részvétel kérdése közösségi szinten prioritásnak tekintendő. A 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkaterv, amelyet a Tanács 2014-ben fogadott el, a legfontosabb prioritásként a hozzáférhető és befogadó kultúrát említi.

A kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel akadályai

Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a kultúrához való hozzáférés és részvétel fogalmait szorosan összefüggőknek tekinti. Osztja azt a véleményt is, mely szerint a hozzáférés és a kultúrában való részvétel erősítésének stratégiáját az alulreprezentált csoportok azonosításán, és olyan kezdeményezések és programok tervezésén és megvalósításán keresztül kell végrehajtani, amelyek célja a részvételük növelése és a fennálló akadályok elhárítása. Ebben a kontextusban az előadó számára elsődleges fontosságú egy olyan, tényeken alapuló politika kialakítása, melyet a kultúrához való hozzáférés és részvétel akadályaira, a közönségfejlesztésre és mindezeknek az egyénre és a társadalomra kifejtett hatásaira vonatkozó széleskörű kutatások során szerzett adatok támasztanak alá. Az Eurostat és ESSnet-Culture kulturális statisztikák területén kifejtett tevékenységeinek értékelése mellett az előadó továbbra is hangsúlyozza a statisztikai és minőségi kutatások, illetve az összehasonlítható adatbázisok alapvető szerepét, amelyeknek köszönhetően hatékonyan felügyelhető és elemezhető a kulturális, gazdasági és társadalmi politikák kultúrára kifejtett hatása.

Az előadó álláspontja szerint a hozzáférés meglévő akadályait kiindulópontnak kell tekinteni annak a stratégiának a kiépítésében, amely választ ad azokra a kihívásokra, amelyekkel jelenleg a kulturális intézményeknek, a tagállamoknak és a helyi és regionális vezetésnek kell szembenézniük, mivel a szubszidiaritás elvével összhangban a kulturális politika alakítása elsősorban az ő felelősségük. Ugyanakkor határozottan hangsúlyozza az EU kulcsfontosságú szerepét a kulturális politikák jobb koordinációjának előmozdításában és elősegítésében minden szinten. Üdvözli ebben az összefüggésben a nyílt koordinációs módszer (OMC) keretében végzett tevékenységeket, amely továbbra is a tagállamok közötti elsődleges együttműködési módszer a kulturális politikára vonatkozóan. E jelentés összefüggésében az előadó kiemeli a tagállami szakértőkből álló munkacsoport nyílt koordinációs módszer szerint készített, a kultúrához való hozzáférésről szóló jelentésének értékét.(1)

Anyagi korlátok

Az előadó rámutat arra, hogy folyamatosan pénzügyi megfontolások akadályozzák a kultúrához való hozzáférést és a kultúrában való részvételt. Megjegyzi, hogy a kulturális javak és szolgáltatások magas ára a kultúrában való részvétel második leggyakoribb akadálya az Eurobarométer 399. sz., a kultúrához való hozzáférésről és részvételről szóló speciális felmérésében megkérdezett válaszadók szerint. Pénzügyi okok akadályozzák a válaszadókat többek között a koncerteken való részvételben (25%), mozilátogatásban (22%), színházlátogatásban (20%) vagy opera, balett és táncelőadásokon való részvételben (14%).(2) Ebben az összefüggésben az előadó nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kulturális tevékenységek támogatásának elsődleges eszköze továbbra is az állami támogatás, ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját hatáskörükben elegendő részt fordítsanak költségvetésükből a kultúra állami támogatására. Az előadó arra ösztönöz, hogy támogassák a hozzáférést kedvezményes jegyárak biztosításával meghatározott csoportok számára, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy ezek az intézkedések akkor lesznek teljesen hatékonyak a részvétel növelése szempontjából, ha egy átfogóbb stratégia részeként és a nemzeti kulturális politikákkal szorosan összehangolva hajtják végre őket. Ugyanígy a költségvetési politika tekintetében az előadó – elismerve az abban rejlő lehetőségeket a kultúrához való hozzáférés és részvétel közvetett támogatásának serkentése terén – megjegyzi, hogy a héa mértékének csökkentése nem helyettesítheti a közvetlen támogatásokat, és a tagállami kulturális politikák és a héa mértékének jobb összehangolására szólít fel a kultúrában való részvétel ösztönzésének érdekében.

Oktatással kapcsolatos kihívások és akadályok

Az előadó úgy véli, hogy végső soron ma nem a kínálat, hanem a kereslet kérdése a legfontosabb a kultúrában való részvétel szempontjából. Ebben az összefüggésben különösen aggasztónak tartja az Eurostat kulturális részvételre vonatkozó legfrissebb adatait, amelyek azt mutatják, hogy az Európai Unióban a kulturális eseményeken való részvétel elmulasztása csaknem 40%-ban az érdeklődés hiányából fakad.(3) Az előadó ezt az adatot azon oktatási akadályok és kihívások tüneteként ismeri el, amelyekkel a kultúrában való részvétellel kapcsolatban szembesülünk. Jelzi, hogy az oktatás szintjét az egyik legfontosabb tényezőnek tekinti, amely nemcsak a kultúrában való részvétel mértékét, de mindenekelőtt annak minőségét is jelentősen meghatározza. Ezzel együtt messzemenőkig hangsúlyozza, hogy a kereslet – azaz a kultúra iránti érdeklődés és a kultúra megértésének oktatáson keresztül történő – előmozdítását elsődleges fontosságúnak tekinti a kultúrához való hozzáférés és részvétel növelésének szempontjából. Ebben az összefüggésben hangsúlyozza az iskolák alapvető szerepét a kulturális igények és kompetenciák alakításában, valamint a helyi kulturális közösségek és a könyvtárak szerepét mint olyan kulcsfontosságú intézményekét, amelyek elősegítik a kultúrához való hozzáférés és a kultúrában való részvétel akadályainak felszámolását.

Szerkezeti akadályok

Ami a strukturális akadályokat illeti, az előadó először is felhívja a figyelmet a földrajzi akadályokra, azaz a kulturális élet központjaitól (színházak, múzeumok, könyvtárak, kulturális központok és mozik) való távolságra. Amint azt a közvélemény-kutatások (399. sz. Eurobarométer felmérés) eredményei mutatják, azok az emberek, akik vidéken vagy a nagy agglomerációktól távol élnek, sokkal kisebb valószínűséggel vesznek részt a kulturális életben, elsősorban a kínálat hiánya, és csupán másodsorban a pénzügyi akadályok miatt. Érdekes, hogy a kultúra iránti érdeklődés hiányának mértéke a falvak és kisvárosok lakóinak soraiban hasonló (38%, illetve 37%), és nem sokban különbözik a nagyvárosok lakosainál mérttől (32%).(4) Ebben az összefüggésben az előadó hangsúlyozza a közlekedési infrastruktúra javításának és a kulturális turizmus támogatásának szerepét a kulturális intézményekhez való hozzáférés megkönnyítésében. Az eladó tisztában van azzal is, hogy milyen kihívásokkal állunk szemben a fogyatékkal élők kulturális infrastruktúrához, a kulturális tevékenységekhez és médiáihoz való hozzáférésének javítása tekintetében. Arra is rámutat, hogy a fogyatékkal élők számára a kulturális intézményekhez való hozzáféréssel összefüggésben nem áll rendelkezésre elegendő adat. Sem a hozzáféréssel széles körben foglalkozó 345. sz. Eurobarométer felmérés, sem a 399. sz. Eurobarométer felmérés nem próbálta részletesen figyelembe venni ezeket a szempontokat. A kulturális kínálat bővítésének szempontjából kulcsfontosságú megemlíteni a művészek és az európai kultúra területén dolgozó szakemberek mobilitásának meglévő akadályait.

Digitális akadályok és kihívások

Az előadó, hangsúlyozva a kultúrával való közvetlen kapcsolat alapvető fontosságát, nélkülözhetetlennek tekinti a digitalizálást és az online kulturális tartalomhoz való hozzáférést a kultúrához és a tudáshoz való hozzáférés lehetővé tétele szempontjából. Azt is hangsúlyozza, hogy az új technológiák kulturális célokra történő felhasználása segítségével új, nehezen elérhető vagy nem hagyományos befogadók érhetők el. Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy az online kultúrában már kialakultak a hozzáférés és a részvétel új formái, részben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésének köszönhetően, rámutatva, hogy 2010 és 2015 között az internet-hozzáféréssel rendelkező uniós háztartások aránya 70%-ról 83%-ra emelkedett.(5) Ugyanakkor az előadó rámutat arra, hogy ez a jelentős növekedés közvetetten jelzi a digitális kirekesztés problémájának fennállását is, amely szintén akadályozza a kultúrához való hozzáférést és a részvételt. Ebben az összefüggésben az előadó emlékeztet arra, hogy a digitalizálás új készség és tudás elsajátítását követeli meg a kulturális és oktatási intézményektől, valamint maguktól a befogadóktól. Különösen szeretné felhívni a figyelmet az új technológiák és a kulturális intézmények digitális lehetőségeinek kihasználásával, illetve a technológiai változásokból fakadó kihívásokhoz való alkalmazkodásukkal kapcsolatos kapacitásépítés szükségességére. Végezetül a kulturális anyagok digitalizálásával és online elérhetőségével kapcsolatos valamennyi tevékenység összefüggésében az előadó emlékeztet arra, hogy a kulturális tartalmakhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés elérését célzó törekvések során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az alkotók jogát.

Következtetések

Az előadó úgy véli, hogy a fenti akadályok beazonosítása és feltárása létfontosságú a kultúrához való hozzáférés és részvétel fokozásának folyamatában. Az előadó, miközben elismeri a kreativitást és az innovációt mint a kultúra immanens elemeit, hangsúlyozza, hogy a művészeti tevékenységeket a művészek számára meg kell könnyíteni, a polgárok számára pedig biztosítani kell a kulturális és kreatív iparágak termékeihez való hozzáférését. Az előadó hangsúlyozza a kulturális kérdések átfogó jellegét és hatását a társadalmi élet más területeire, beleértve a kultúra fontosságát a gazdasági növekedés szempontjából. Ezzel összefüggésben különösen fontosnak tartja, hogy a tagállamok kormányainak biztosítaniuk kell a művészek és a nyilvánosság megfelelő oktatását, valamint védelmezniük kell a művészeti infrastruktúrát és a kézzelfogható kulturális örökséget. Az ilyen módon felvázolt célok hosszú távon lehetővé teszik egy befogadó társadalom megfelelő kialakítását és az aktív európai polgárság erősítését.

(1)

Politikák és bevált gyakorlatok a művészeti ágazatban és kulturális intézményekben a kultúrához való jobb hozzáférés és a kultúrában való szélesebb körű részvétel előmozdítása érdekében, 2012. október.

(2)

Eurobarométer 399.

(3)

Eurostat (2015-ös adatok) - A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó uniós statisztika, EU-SILC.

(4)

Eurobarométer 399.

(5)

Eurostat kulturális statisztikák, 2016-os kiadás.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Momchil Nekov, Yana Toom, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Francis Zammit Dimech, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eider Gardiazabal Rubial, Elena Gentile, Sylvie Guillaume, Emma McClarkin, Martina Michels, Michel Reimon, Liliana Rodrigues, Remo Sernagiotto


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

27

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Emma McClarkin, Remo Sernagiotto

EFDD

Isabella Adinolfi

ENF

Dominique Bilde

GUE/NGL

Curzio Maltese, Martina Michels

PPE

Andrea Bocskor, Stefano Maullu, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Francis Zammit Dimech, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, Elena Gentile, Sylvie Guillaume, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Momchil Nekov, Liliana Rodrigues, Julie Ward

VERTS/ALE

Jill Evans, Michel Reimon

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. május 31.Jogi nyilatkozat