Eljárás : 2017/2224(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0173/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0173/2018

Viták :

PV 11/06/2018 - 18
CRE 11/06/2018 - 18

Szavazatok :

PV 12/06/2018 - 5.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0247

JELENTÉS     
PDF 873kWORD 111k
17.5.2018
PE 616.625v02-00 A8-0173/2018

az oktatás unióbeli korszerűsítéséről

(2017/2224(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Krystyna Łybacka

A vélemény előadója (*):

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az oktatás unióbeli korszerűsítéséről

(2017/2224(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–  tekintettel az oktatáshoz való jogra, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikke határoz meg,

–  tekintettel a hatékony tanárképzésről szóló, 2014. május 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikkére,

–  tekintettel az oktatást és képzést támogató minőségbiztosításról szóló, 2014. május 20-i tanácsi következtetésekre(1),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(2),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre(3),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381) és az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2017. szeptember 14-i parlamenti állásfoglalásra(4),

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 2., az oktatáshoz való jogra vonatkozó cikkére;

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyvének 2. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács 1904 (2012). számú, a szabad iskolaválasztáshoz való jogról szóló határozatára;

–  tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) végrehajtásáról szóló, „Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretének új prioritásai” című, 2015. évi közös jelentésére(5),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség jelentette közös értékeknek az előmozdításában az oktatás által játszott szerepről szóló, 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatra,

–  tekintettel a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről szóló, 2015. április 28-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (SDW(2016)0195),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „Az EU megújított felsőoktatási programja” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0247),

–  tekintettel a pályakövetésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2017. május 30-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0249),

–  tekintettel a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra irányuló 2017. május 30-i bizottsági javaslatra (SDW(2017)0322),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló, 2017. november 30-i véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az új uniós oktatási stratégiáról szóló, 2017. október 19-i véleményére,

–  tekintettel a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításáról, illetve a tanítás európai dimenziójáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2018. január 17-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0023),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2018. január 17-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0024),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(10),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel a 2017. november 17-én, a svédországi Göteborgban tartott, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó zárójelentésére(11),

–  tekintettel „A kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét” című, az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2011. május 19–20-i 3090. ülésén(12) elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Közösségben folyó oktatás szabadságáról szóló, 1984. március 14-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az oktatáshoz való jogra, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikke határoz meg,

–  tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre(14),

–  tekintettel „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2016. június 8-i közös bizottsági közleményre (JOIN(2016)29) és az erről szóló, 2017. július 5-i állásfoglalásra(15),

–  tekintettel Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a CM/Rec(2010) 7. számú ajánlás keretében elfogadott, a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről szóló chartájára,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló 1979. évi ENSZ-egyezmény 10. cikkére,

–  tekintettel a pekingi nyilatkozat és cselekvési platform (1995) B. stratégiai céljára,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 28. és 29. cikkére,

–  tekintettel a 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, amely 2016. január 1-jén lépett életbe, és különösen annak a 4. és 5. számú fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0173/2018),

A.  mivel az EUMSZ 6. cikkének e) pontja szerint az oktatás és a képzés a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Uniónak azonban fontos támogató szerepe van a kihívást jelentő célok kitűzésében és előmozdításában, valamint a bevált gyakorlatok cseréjében;

B.   mivel az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, és az oktatásnak minden formájában és minden szinten a következő, egymáshoz kapcsolódó és alapvető fontosságú jellemzőket kell felmutatnia: a) rendelkezésre állás; b) hozzáférhetőség; c) elfogadhatóság; és d) alkalmazkodóképesség;

C.  mivel a szociális jogok európai pillérének kiemelt prioritása a minőségi és inkluzív oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás biztosítása;

D.   mivel az esélyegyenlőség elérése az oktatás fontos funkciója, ezért megkülönböztetésmentessé kell tenni az oktatáshoz való hozzáférést; mivel ehhez több erőfeszítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindenkinek – különösen a legkiszolgáltatottabbaknak, a fogyatékossággal élő és speciális igényű személyeknek, valamint a hátrányos csoportokból származóknak is – egyforma esélye legyen az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésre és azok elvégzésére, illetve készségek elsajátítására minden szinten;

E.   mivel az európai oktatási rendszerek a kulturális, társadalmi és nyelvi sokszínűség hatalmas gazdagságát reprezentálják, de ugyanakkor a tagállamok az oktatás terén hasonló célokkal és kihívásokkal rendelkeznek, például a mindenki számára hozzáférhető oktatás biztosításával, amelyet európai szinten lehet megoldani;

F.   mivel az oktatási rendszerek minőségén, hozzáférhetőségén, sokszínűségén, hatékonyságán és méltányosságán, illetve a megfelelő emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások elérhetőségén múlik, hogy az oktatási rendszerek eleget tudjanak tenni a társadalmi, gazdasági és személyes igényeknek;

G.   mivel fontos emlékeztetni rá, hogy az oktatásra – beleértve a tanárképzést is – hatással volt a gazdasági és pénzügyi válság, és hogy az állami finanszírozás alapvető szerepet játszik az uniós oktatási rendszerekben; mivel ezért az oktatás, köztük a tanárképzés és a munkakörülmények, valamint a kutatás folyamatos és megnövelt mértékű állami támogatása elengedhetetlen az ingyenes, inkluzív és hozzáférhető közoktatás biztosításához;

H.  mivel az oktatásnak és a képzésnek hozzá kell járulnia a fiatalok személyes fejlődéséhez és növekedéséhez annak érdekében, hogy proaktív és felelős, egy technológiailag fejlett és globalizált világban élni és dolgozni képes polgárokká tegye őket, és ellássa őket az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákkal, amelyeket a személyes kibontakozáshoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges tudás, készségek és hozzáállás együtteseként határoznak meg;

I.  mivel a tanítás színvonala alapvetően meghatározza a tanulók és diákok eredményét, és ezért az oktatás és a képzés terén folytatott európai uniós együttműködés egyik prioritása az oktatás és az oktatók kiválóságának erőteljes támogatása;

J.  mivel az oktatáshoz való jog magában foglalja az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak;

K.  mivel az oktatásban használt nyílt koordinációs módszerek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az oktatás és képzés, valamint az ET2020 („Oktatás és képzés 2020”) online platform vonatkozásában közös stratégiát dolgozzanak ki és alkalmazzanak; mivel e stratégia teljesítménymérő referenciaértékeit az Oktatási és Képzési Figyelő a tagállamok és az egész EU vonatkozásában minden évben elemzi és értékeli;

L.   mivel az Oktatási és Képzési Figyelő legutóbbi, 2017. évi számában a Bizottság elismeri, hogy az oktatást és a képzést korán elhagyók száma a folyamatos csökkenés ellenére továbbra is nagyon magas Unió-szerte;

M.   mivel a legutóbbi PISA-felmérések eredményei szerint az európai tanulók 20,6%-a küzd problémákkal az alapkészségek elsajátítása, például a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén, és az európai polgárok jelentős hányada írástudatlan; mivel ez súlyos aggodalomra ad okot a továbbtanulás, a személyes fejlődés, valamint a közéletben és a munkaerőpiacon való megfelelő részvétel tekintetében;

N.  mivel az életben és az oktatási utakon való kedvező elindulás érdekében alapvető fontosságú annak lehetővé tétele, hogy minden gyermek magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz férjen hozzá;

O.  mivel a gondozók tevékenységének színvonala a kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások alapvető fontosságú tényezője;

P.  mivel a diákok és a tanárok mobilitásának előmozdítása fontos része az európai felsőoktatási rendszereknek, hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez, és stimulálhatja a gazdasági és társadalmi előrehaladást; mivel a diákok és a tanárok mobilitásának az Erasmus+ keretében történő kiterjesztése érdekében minőségi javulásra és megnövelt pénzügyi támogatásra van szükség;

Q.  mivel a módszertani és a digitális újítások a tartalomhoz és a tudáshoz való hozzáférés bővítésének hatásos eszközei, de nem helyettesítik a diákok közötti, valamint a diákok és tanárok közötti személyes kapcsolatot és interakciót, és nem válhatnak az oktatási rendszerek prioritásaivá;

R.  mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető elve, amelyet a Szerződések rögzítenek, és az összes uniós szakpolitikában, nem utolsósorban az oktatás és a kultúra területén is tükröződnie kell;

S.   mivel az oktatás hatásos eszköz a nemi alapú sztereotípiák és megkülönböztetés megszüntetésére, de ennek ellenére gyakran újratermeli vagy súlyosbítja a már meglévő megkülönböztetést; mivel a nemek közötti egyenlőség hiánya az oktatásban gátolja a személyes fejlődést és a foglalkoztatást, és számos szociokulturális területre van hatással;

T.  mivel annak ellenére, hogy a felsőoktatásban végzettek háromötöde (57,6%) nő, 2015-ben a nemek közötti foglalkoztatási különbség 11,6 százalékpontos volt;(16)

A tudás mint fontos gazdasági erőforrás és a polgárok jóllétének forrása

1.  megerősíti, hogy az egyetemes minőségi oktatás a személyes, kulturális, szakmai és társadalmi fejlődés alapvető része a tudásalapú társadalomban;

2.   úgy véli, hogy az európai közös értékek megvédése és az Unió gazdasági és szociális célkitűzéseinek, valamint a versenyképesség és a fenntartható növekedés elérése összefügg a demokratikus értékek, az emberi jogok, a társadalmi kohézió, az integráció és az egyéni siker előmozdításán keresztül a minőségi oktatással;

3.  kiemeli, hogy az oktatás gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kulcsszerepet játszik Európa jövőjének formálásában és gondoskodik az európai polgárok szükségleteinek kielégítéséről, emellett az állampolgároknak a közös alapértékek kötőereje révén sokféleségben egyesült közösségét építi;

4.  kiemeli, hogy a minőségi oktatási és képzési rendszerek előmozdítják az aktív polgárságot és a közös értékeket, és mint ilyenek segítik egy nyitott, inkluzív, pluralista, demokratikus és toleráns társadalom kialakítását;

5.   hangsúlyozza, hogy az oktatás segít a tanulóknak erkölcsi és polgári értékek kialakításában, és hogy aktív, felelős, nyitott tagjai legyenek a társadalomnak, akik képesek demokratikus jogaik és kötelességeik gyakorlására és megvédésére a társadalomban, értékelik a sokféleséget, aktív szerepet játszanak a demokratikus életben, és felelősséget vállalnak magukért és a közösségeikért; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az állampolgársági, a polgári, az erkölcsi és a környezetvédelmi oktatás fontosságát;

6.   hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fiatalok válaszolni tudjanak a kihívásokra, aktív európai polgárokká váljanak, és sikeresek legyenek az életben és a munkaerőpiacon, alakítva egyben a világ jövőjét, a minőségi és inkluzív oktatásnak el kell őket látnia a szükséges tudással, készségekkel, médiaműveltséggel, illetve kritikus és önálló gondolkodással, valamint demokratikus attitűdökkel;

7.   kiemeli, hogy a minőségi és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása az állandó társadalmi kohézió elérésének elengedhetetlen alapja, mivel segít megakadályozni a hátrányos és a kiszolgáltatott háttérrel rendelkező emberek társadalmi kirekesztését és a nemi sztereotípiákat, és ezért még mindig a társadalmi mobilitás legfőbb támogatója;

8.   megjegyzi, hogy a minőségi oktatás előmozdíthatja a társadalom számára fontos és előnyös kutatást és innovációt Európában;

9.  elismeri, hogy az oktatás fontos szerepet játszik a kulturális kompetenciák fejlesztésében és a kulturális fejlődés ösztönzésében; szorgalmazza az oktatási és a kulturális ágazat közötti szorosabb szinergiát azzal, hogy támogatja a kultúra és a művészetek formális, informális és nem formális oktatási kontextusokban játszott aktív szerepét;

10.  megjegyzi, hogy az oktatás szerepet játszik az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges hozzáállás kialakításában, amely segíti az embereket a modern világ változó követelményeihez való alkalmazkodásban;

11.  emlékeztet arra, hogy az iskolák és az oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a tanuláshoz – akár az egész életen át tartó tanuláshoz – való pozitív hozzáállás kialakításában és fenntartásában;

Az oktatás változó valósága és a kapcsolódó kihívások

12.   úgy véli, hogy a mindent felölelő, erős politikai és lakossági támogatású oktatáspolitikai megközelítés központi szerepet játszik az oktatási reform folyamatában, és hogy e célkitűzés elérése érdekében a társadalom egészét, valamint az összes érdekelt felet, köztük a szülőket is be kell vonni;

13.  úgy véli, hogy a hatékony kormányzás és az összes oktatási intézmény megfelelő finanszírozása, a modern minőségi oktatási források és a tanítás, a motivált és hozzáértő tanárok, illetve az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságúak a méltányosság, a sokszínűség és az oktatási kiválóság elérésében;

14.   kiemeli, hogy az új információs és kommunikációs technológiák (ikt) és az innováció új lehetőségeket kínálhatnak az oktatásban, hatékonyabban alkalmazkodva az egyes tanulók igényeihez – többek között a sajátos nevelési igényeket –, és növelhetik a tanulás és a tanítás rugalmasságát, személyreszabottság és felelősségét, valamint támogatják az együttműködés és a kommunikáció interaktív formáit;

15.   hangsúlyozza, hogy a digitalizálás és közös oktatási platformok létrehozása milyen lehetőségeket kínál a modern oktatás számára, különösen a távoktatás, a távképzés és az integratív tanulás (vegyes tanulási módszerek) területén, amelyek a tanulók személyhez szabása és életkörülményeikhez való igazítása révén nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé az oktatásban, az egész életen át tartó tanulás, az oktatás minőségének, a hozzáférhetőségnek és a jövőbeni készségek fejlesztésének a javát szolgálva; kiemeli az életkornak megfelelő ikt- és médiatantervek szükségességét, amelyek tiszteletben tartják a gyermekek fejlődését és jóllétét, és hangsúlyozzák mind a felelős felhasználás, mind a kritikus gondolkodás fontosságát;

16.   megjegyzi, hogy a digitális technológiákkal történő hatékony tanuláshoz és tanításhoz szükség van az egyenlő hozzáférésre, a megfelelő szintű digitális készségekre, minőségi oktatási forrásokra, a technológiai eszközök pedagógiai célokhoz való adaptációjával kapcsolatos képzésre, valamint az érdemi digitális részvételhez szükséges attitűdök és motiváció előmozdítására; úgy véli, hogy a digitális jártasságnak és a médiaműveltségnek az oktatáspolitikák alapvető fontosságú részét kell alkotniuk, és többek között a polgári kompetenciákat és a kritikus gondolkodást is tartalmazniuk kell; hangsúlyozza, hogy e tekintetben fontos a források – és azok megbízhatósága – kritikus értékelése és a médiaműveltségi projektek jelentősége;

17.   elismeri, hogy az egyre globalizáltabb és digitalizáltabb világban a tanulás, a tanítás és az értékelés innovatívabb és megfelelőbb módszereire van szükség, valamint megfelelő oktatási infrastruktúrára, amely lehetővé teszi a csapatmunkát és a csoportos oktatást, és ösztönzi a kreatív gondolkodást és a problémamegoldást, valamint a progresszív oktatás egyéb módszereit; emlékeztet arra, hogy a tanárokat, a diákokat és az iskolai személyzetet fontos bevonni annak értékelésébe, hogy a tanulási célkitűzések megvalósultak-e, illetve hogyan valósultak meg;

18.   megjegyzi, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az oktatási paradigmaváltáshoz, hogy az egyensúlyt teremtsen a tanár- és tartalomközpontú megközelítések között, konkrétan és egyéniesítve tanuló-, életkörülmény- és megértéscentrikusabb legyen, megértéscentrikusabb megközelítéssel, összekapcsolva a hagyományos és az online tanulási modellekhez adaptált tanulási módszereket, erősítve az oktatási folyamat személyre szabását, és növelve a megtartási és végzettség megszerzésére vonatkozó arányt;

19.  kiemeli, hogy az oktatási rendszereknek elő kell mozdítaniuk és fejleszteniük kell a tanulók és diákok tudással és készségekkel, köztük keresztirányú és humán, valamint szakmai, keresztirányú, szociális és polgári kompetenciákkal való ellátását célzó interdiszciplináris megközelítéseket, együttműködést, kreativitást és csapatmunkát;

20.  emlékeztet rá, hogy a minőségi oktatás és tanulás megvalósítása a párbeszédet, a közösség érzését és a kérdésfeltevést is magában foglaló folyamat, amelyet az oktatás modernizációja során prioritásnak kell tekinteni;

21.   hangsúlyozza, hogy a minőségi és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés elősegítése alapvető fontosságú a fogyatékossággal élő tanulók függetlensége és társadalmi integrációja szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az inkluzív, minőségi, többségi oktatáshoz való hozzáférést, figyelembe véve bármilyen típusú fogyatékossággal élő valamennyi diák szükségletét, ami például azt jelenti, hogy biztosítsanak kétnyelvű, inkluzív oktatást a siket gyermekeknek, figyelembe véve speciális nyelvi igényeiket; felhívja az iskolákat, hogy nyújtsanak formális és informális differenciált szolgáltatásokat, illetve külön támogatást, az új technológiák adta lehetőségeket is kihasználva, hogy minden tanuló egyéni igényei teljesüljenek; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az iskolák megkülönböztetést elutasító politikáját, és az Európa 2020 stratégiában határozzon meg fogyatékosságspecifikus mutatókat;

22.  hangsúlyozza, hogy az európai oktatás alapvető céljának az érvelés, a gondolkodás és a tudományos érdeklődés kialakításának kell lennie; hangsúlyozza, hogy ezenkívül alkalmasnak kell lennie arra, hogy a humán-, művészeti, tudományos és műszaki műveltség alapvető elemeit el lehessen sajátítani; valamint a helyi, regionális, nemzeti és az európai élet konkrét valóságából kiindulva a nemzeti és európai problémák megoldására kell tanítania, és érzékenyítenie kell a nemzetközi közösség problémái iránt;

23.  elismeri, hogy léteznek személyes különbségek a kognitív képességek és a jellemvonások terén, amelyek – a társadalmi és környezeti tényezőkkel kölcsönhatásban – befolyásolják az oktatási eredményeket; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az oktatás hatékonyabb, jobban biztosítja az egyenlőséget és méltányosabb, ha e különbségekre tekintettel van;

24.  elismeri, hogy a versenyorientált világban alapvető fontosságú az európai tehetség lehető legkorábban történő felismerése és támogatása;

25.  hangsúlyozza, hogy az általában vett oktatási eredmények javítása összeegyeztethető a kiválóság tehetséges diákok körében történő ösztönzésével; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy fontos olyan megfelelő intervenciós programokat alkotni, amelyek az emberi potenciál lehető legjobb kihasználása szempontjából releváns pszichológiai jellemvonásokat erősítik;

26.  kiemeli, hogy fontosságot kell tulajdonítani a vizuális műveltségnek mint új életviteli készségnek, elismerve, hogy manapság az emberek sokkal inkább képekkel, semmint hagyományos eszközökkel kommunikálnak;

27.   tudomásul veszi az európai oktatási térség létrehozására irányuló javaslatot, amely a 2017-ben Göteborgban tartott, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó témája volt; emlékeztet arra, hogy e kezdeményezésnek elő kell segítenie az együttműködés, a diplomák és a végzettségek kölcsönös elismerését, valamint megnövelt mobilitást és növekedést;

28.  támogatja a 2017. december 14-i tanácsi következtetéseket, amelyek a hallgatói mobilitás, valamint a hallgatók oktatási és kulturális tevékenységekben való részvételének előmozdítását sürgetik, többek között egy „európai diákigazolvány” bevezetésével, amely elősegítené a más tagállamban szerzett egyetemi kreditpontok elismerését;

29.  úgy véli, hogy az Erasmus+ az EU vezérprogramja az oktatás területén, amelynek hatása és népszerűsége az évek során igen nagynak bizonyult; sürgeti ezért, hogy a következő, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben a program forrásait jelentős mértékben növeljék meg, hogy hozzáférhetőbb és inkluzívabb legyen, valamint több diákhoz és tanárhoz érjen el;

30.  kiemeli, hogy a fiatalok munkanélkülisége Unió-szerte tapasztalható jelenség, amelynek mértéke a jelentések szerint a teljes átlagos munkanélküliségi arány körülbelül kétszerese; aggodalmának ad hangot a mediterrán tagállamokban tapasztalható aggasztóan magas ráta kapcsán, amely az Eurostat adatai szerint különösen Spanyolországban (44,4%), Olaszországban (37,8%) és Görögországban magas (ahol a fiatalok 47,3%-a és 30,5%-a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal);

31.  kiemeli, hogy a kétmillió betöltetlen uniós álláshely ellenére a diplomával rendelkező fiatalok 30%-a olyan munkát végez, amely nem felel meg készségeinek vagy elképzeléseinek, míg az európai munkaadók 40%-a számára problémát jelent, hogy a szükséges készségekkel rendelkező személyt találjon(17);

32.  megerősíti, hogy az oktatási rendszereknek minden szinten szem előtt kell tartaniuk a nemek közötti egyenlőség szempontjait, amelyek figyelembe veszik a diszkrimináció sokféle formájától szenvedők – köztük a fogyatékossággal élők, az LMBTI identitású személyek és a marginalizált közösségekből származók – igényeit;

Kisgyermekkori nevelés és gondozás

33.  hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú és hozzáférhető kisgyermekkori nevelés és gondozás teremti meg a méltányosabb és hatékonyabb oktatási rendszer alapját, emellett biztosítja az egyének személyes fejlődését, jóllétét és a további tanulás hatékonyságát;

34.   kiemeli a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel jelentős előnyeit minden gyermek, és különösen a hátrányos helyzetű csoportokból származó gyermekek számára, és hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy minden gyermek számára garantálni kell a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést; aggodalommal jegyzi meg e tekintetben, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás terén több tagállamban nagyobb az igény, mint az elérhető helyek száma, különösen a kisebb gyermekek esetében;

35.  kiemeli annak fontosságát, hogy nyomon kövessék a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségét annak érdekében, hogy a gyermekek kognitív készségei fejlődhessenek, valamint annak meghatározása céljából, hogy érvényesül-e a gyermekek mindenek felett álló érdeke;

Iskolai oktatás

36.   valamennyi iskolát a kritikus és kreatív gondolkodás autonóm központjainak tekinti, amelyek feladata többek között a demokratikus értékek és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása; úgy véli, hogy az iskoláknak arra kell összpontosítaniuk, hogy segítsék a fiatalokat a rendelkezésre álló információk megértéséhez és felhasználásához, valamint tanulási autonómiájuk és nyelvismeretük fejlesztéséhez szükséges készségek megszerzését;

37.   rámutat arra, hogy a hatékony iskolai működés középpontjában valamennyi diák specifikus szükségleteinek kell állnia, ami közös célok kitűzését és a végrehajtásukra vonatkozó egyértelmű menetrendet, valamint az egész iskolai közösség és adott esetben az érdekelt felek szoros együttműködését követeli meg;

38.   úgy véli, hogy a modern tantervnek kompetenciavezéreltnek kell lennie, meg kell erősítenie a személyes készségeket és az egészségtudatos, jövőorientált életvezetéshez kapcsolódó kompetenciát, emellett a fejlesztő értékelésre és a tanulók fizikai és érzelmi jóllétére kell koncentrálnia; úgy véli, hogy minden diáknak lehetőséget kell kapnia arra, hogy szellemi potenciálját teljes mértékben kihasználhassa; hangsúlyozza, hogy a készségek kialakítása és megerősítése egy állandó folyamat, amely az oktatás minden szintjét végigkíséri egészen a munkaerőpiacig, és hogy a készségeket és a kompetenciákat figyelembe kell venni mind az oktatási folyamat, mind a képesítések elismerése során;

39.   kiemeli, hogy alapvető fontosságú a tanulók számára az alap olvasás- és íráskészség és számolási készség elsajátítása a jövőbeli tanulás és a személyes fejlődés, valamint a digitális kompetencia elsajátítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) és a Bizottság új készségfejlesztési programjának ki kell egészítenie a nemzeti fellépést, és e tekintetben támogatnia kell a tagállamokat; felhívja a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy az alapkészségeket – más megoldások mellett – projekt- és problémaalapú tanuláson keresztül erősítsék meg;

40.  úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne hagyja el az iskolát alapvető készségek nélkül, beleértve az alapvető digitális készségeket; kiemeli, hogy napjainkban valamennyi munkához magasabb fokú írás-olvasási és számolási, valamint digitális és egyéb alapvető készségekre van szükség, és hogy a modern oktatási rendszereknek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatban szereplő mind a nyolc kulcskompetenciát, többek között a tudást és a viselkedésmódokat ötvözniük kell; üdvözli, hogy e javaslat a digitális készségeket alapvető készségekként definiálja;

41.  úgy véli, hogy – az új technológiák oktatásra gyakorolt hatása ellenére – az iskola továbbra is alapvető tanulási környezet marad, ahol a potenciál fejleszthető, és ahol minden egyénnek rendelkezésére áll a személyes és társadalmi növekedéshez szükséges tér és idő;

42.  felhívja a figyelmet arra, hogy ha az iskolák nagyobb autonómiát kapnak a tantervek, az értékelés és a pénzügyek terén, az bizonyítottan a tanulói teljesítmény javulásához vezet, amennyiben az iskolai kormányzás hatékony és a tanulási folyamatért az iskola felel;

43.   hangsúlyozza, hogy az iskolai kulturális sokszínűségnek és többnyelvűségnek pozitív hatása van a tanulók nyelvi és kognitív fejlődésére, valamint az interkulturális megismerés, a tisztelet és a pluralizmus előmozdítására;

44.  hangsúlyozza, hogy – annak érdekében, hogy az érintettek az anyanyelvük mellett két másik nyelven is tudjanak beszélni – elő kell segíteni a nyelvtanulást, valamint ösztönözni kell azt, hogy a középiskolákban legalább két tantárgy tanítása idegen nyelven történjen;

45.  hangsúlyozza, hogy a középiskolák közötti csereprogramok jelentős hatással vannak a diákok ösztönzésére az európai polgárságból származó készségek, kompetenciák, hozzáállás és értékek, valamint a kritikai és konstruktív gondolkodásmód elsajátítása terén;

46.  hangsúlyozza, hogy az iskolákat nyitottabbá kell tenni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nem formális és az informális tanulás elismerése, valamint zökkenőmentes legyen a különböző oktatási utak (például a műszaki és tudományos utak) közötti átmenet;

47.  kiemeli, hogy a tanulókat ösztönözni kell arra, hogy a tanulásban való előrehaladásuk mérésére önértékelési technikákat alkalmazzanak; arra ösztönzi az oktatási intézményeket, hogy biztosítsák, hogy a visszajelzést szolgáló eszközök megbízható információkat nyújtanak, többféle eszköz – például tanulói kérdőívek, fókuszcsoportok, javaslatok elhelyezésére szolgáló dobozok – alkalmazásával;

48.   kiemeli a sportra épülő aktív életmód fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az oktatási tantervekben minden szinten elő kell mozdítani és nagyobb szerepet kell szánni a sporttevékenységeknek és a testnevelésnek, és több lehetőséget kell biztosítani az oktatási létesítmények és a helyi sportszervezetek közötti együttműködés kialakítására; ösztönzi az oktatási kezdeményezéseket és a tanrenden kívüli tevékenységeket is, amelyek célja, hogy támogassák a diákok egyéni szükségleteinek és érdeklődésének kielégítését, ugyanakkor kapcsolatokat építsenek a helyi közösségekkel;

49.  kiemeli, hogy a minőségi oktatás, a szakképzés, valamint a közösségi és önkéntes tevékenység hozzájárul a munkaalapú szakmák megbecsültségének javításához;

50.  megállapítja, hogy jelentős számú új munkahely jön létre a megújuló energiával kapcsolatos iparágakban, és hogy a zöld ágazatokat és a foglalkoztatást az iskolai tantervekben ennek megfelelően kell kezelni;

51.  hangsúlyozza, hogy az információk kezelésének képessége, a kritikus gondolkodás és az elsajátított ismeretek alkalmazásának képessége a felsőfokú oktatás legfőbb céljai közé tartoznak;

52.  elismeri, hogy meg kell erősíteni a tudásháromszöget, és javítani kell a kutatás és a tanítás közötti kapcsolatokon a releváns programok számára odaítélt megfelelő erőforrások révén, valamint annak biztosításával, hogy a kutatási programokban részt vevő diákok megkapják a kutatásuk folytatásához szükséges pénzügyi eszközöket;

53.   úgy véli, hogy felsőoktatási rendszereknek rugalmasabbnak és nyitottabbnak kell lenniük, és hogy a duális képzéseket népszerűsíteni kellene az egyetemeken és további oktatási intézményekben, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések ösztönzése által, lehetővé téve az informális és a nem formális tanulás elismerését és biztosítva az oktatás különböző szintjei – többek között a szakképzés és képzés, illetve a felsőoktatás – közötti zökkenőmentes átmenetet, valamint a programvégrehajtás eltérő formáit; emlékeztet arra, hogy ennek a végzett hallgatók teljesítményének jobb megértésén kell alapulnia;

Felsőoktatás

54.   az európai oktatási térség létrehozásával összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos az együttműködést támogatni és Európa valamennyi felsőoktatási intézményének és tanulójának potenciálját kiaknázni a hálózatépítés, a nemzetközi együttműködés és a verseny előmozdítása érdekében;

55.  azon a véleményen van, hogy az európai felsőoktatási intézmények fontos elemét kell képeznie a nemzetköziesítéshez való mindent felölelő megközelítésnek, köztük a tanári kar és a diákok (beleértve a gyakornoki és tanulószerződéses gyakorlati képzésekben részt vevő diákokat is) megnövelt mobilitásának, valamint a tanterv és a tanítás, kutatás, együttműködés és további tevékenységek nemzetközi dimenziójának;

56.  támogatja, hogy előtérbe kerüljenek az interdiszciplináris oktatási programok, és ösztönzi a STEAM-tudományágak (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika), a humán és a társadalomtudományok párhuzamos előmozdítását; rávilágít arra, hogy támogatni kell a nők és más alulreprezentált csoportok részvételét a STEAM-tantárgyakban és a releváns szakmákban;

57.   síkra száll amellett, hogy a felsőoktatásnak együtt kell működnie a társadalom egészével az innovatív növekedés és a szociális jólét előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a felsőoktatási intézmények és a külső érdekelt felek közötti együttműködés kívánatos, mivel ez utóbbiak tudással és szakértelemmel tudnak hozzájárulni a felsőoktatási programok kialakításához és végrehajtásához; hangsúlyozza azonban, hogy a döntésért a diákok és a pedagógiai szakértők maradnak felelősek;

58.  elismeri, hogy az oktatók és a hallgatók kulcsszerepet játszanak a tudás, a tapasztalati eredmények és tények szélesebb körű megismertetésében; szorgalmazza ezzel kapcsolatban a gazdaságilag és politikailag független, a társadalom számára fontos és hasznos kutatást;

59.  hangsúlyozza a kutatásalapú oktatás és a pedagógiai kutatás szerepét az aktív tanulás ösztönzésében, a készségfejlesztés javításában és az oktatási módszertan fejlesztésében;

60.  kiemeli, hogy a tanulókat ösztönözni kell arra, hogy a tanulásban való előrehaladásuk mérésére önértékelési technikákat alkalmazzanak;

A tanár mint a minőségi tanítás biztosítéka

61.  úgy véli, hogy az oktatási rendszerek alapja a tanárok és az ő készségeik, elkötelezettségük és hatékonyságuk;

62.   hangsúlyozza, hogy nagyobb számú, stabil tudományos vagy szakmai háttérrel és pedagógiai kompetenciákkal rendelkező motivált jelöltet kell bevonzani a tanári szakmába; a célnak megfelelő kiválasztási eljárásokra szólít fel, valamint a tanári státusz, a képzés, a szakmai lehetőségek, a munkakörülmények – többek között az instabil foglalkoztatási formákat elkerülő fizetés – , a szociális jogok, a biztonság és a védelem javítását célzó intézkedésekre és kezdeményezésekre, valamint arra, hogy oktató személyzet számára biztosítsanak támogatást, amelyek mentori programokat, a társaktól való tanulást és a bevált gyakorlatok megosztását foglalják magukban; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nemek közötti egyenlőség nagyobb mértékű megvalósulását a tanári szakmában;

63.   hangsúlyozza a tanárképzés átalakításának és az abba való befektetés fontosságát a kezdetektől fogva és a tanárok szakmai fejlődése során végig annak érdekében, hogy a magas színvonalú oktatáshoz elengedhetetlen szilárd, frissített tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek, amelyek magukban foglalják a különböző oktatási módszereket, mint például a digitális tanulási technológiák által lehetővé vált távoktatást; hangsúlyozza a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének fontosságát, beleértve az egész életen át tartó tanulás programjait és a továbbképző tanfolyamokat, valamint a karrierjük során történő újraképzési és továbbképzési lehetőségek biztosításának fontosságát, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak a tanárok által az osztályteremben végzett munkájuk során tapasztalt kihívásokra és lehetőségeket a nemzetközi tanárcserékben való részvételre, ezáltal elősegítve az intézményi tanulási kultúrát is;

64.  egyetért azzal, hogy az iskolákban és a felsőoktatásban tanító tanárok kiváló minőségű pedagógiai, pszichológiai és módszertani képzése a jövő generációi sikeres oktatásának kulcsfeltétele; e tekintetben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok megosztásának, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztésének fontosságát a nemzetközi együttműködés, a mobilitási programok – mint az Erasmus+ – és a más tagállamokban végzett fizetett szakmai gyakorlatok révén;

65.  hangsúlyozza az oktatók kulcsszerepét a befogadó iskolai környezet biztosításában, amelyhez sokféle módszerre és megközelítésre van szükség az eltérő szükségletek kielégítése érdekében, lehetővé téve ezáltal valamennyi tanuló részére, hogy részt vegyen oktatási eredményeinek megtervezésében, megvalósításában és értékelésében; elismeri a tanárok alapvető fontosságú szerepét, mint olyan proaktív vezetők és mentorok, akik megtanítják az információk értékelésének módszerét, támogató szerepet töltenek be a kihívásokkal szemben, és a tanulókat felkészítik az életre;

66.  úgy véli, hogy a tanárok és az iskolai vezetők bevonása az oktatási rendszerek korszerűsítésébe alapvető fontosságú a hatékony reformfolyamatokhoz és az oktatási személyzet motiválásához az iskolapolitika fejlesztésének támogatása érdekében;

67.  úgy véli, hogy az átfogó iskolapolitikának garantálnia kell a tanárok hatékony támogatását az oktatási célok elérése, a támogató iskolai környezet, a hatékonyan működő és fejlődő iskola, valamint az együttműködésen alapuló irányítás biztosítása érdekében;

68.  elismeri az oktatók, valamint a szülők, a tanárok és az iskolai hatóságok közötti együttműködés fontos szerepét a formális, nem formális vagy informális oktatáson belül a jelenlegi és a leendő generációk támogatásában; ezzel összefüggésben ösztönzi a valamennyi releváns szereplő közötti fokozott együttműködést a formális, a nem formális és az informális tanulásban;

69.  úgy véli, hogy az iskolai pedagógusok, a kutatók és a tudósok közötti fokozott együttműködés kedvező hatással van valamennyi érintett félre, és a tananyag, a tanulási gyakorlatok és a pedagógia fejlesztését és aktualizálását eredményezi, valamint az innováció, a kreativitás és az új készségek elősegítését vonja maga után;

Ajánlások

70.  úgy véli, hogy az európai oktatási térségnek közös célok elérésére kell összpontosítania, beleértve a minőségi oktatás mindenki számára történő biztosítását, és mind az EU-n belül, mind azon kívül meglévő politikák, oktatási tendenciák és számadatok összehangolásán és kritikus értékelésén kell alapulnia a koherencia, a következetesség és az elérhető eredmények biztosítása érdekében, új lendületet is adva fejlődésüknek, valamint tiszteletben tartva a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás, a szabadság, az arányosság és az intézményi és oktatási autonómia elveit;

71.  úgy véli, hogy az európai oktatási térség nem veszélyeztetheti és nem helyettesítheti a bolognai folyamatot, mivel ez utóbbit kellene inkább fejleszteni és megerősíteni; hangsúlyozza az európai oktatási térség és az európai felsőoktatási térség közötti kölcsönös kapcsolatok és egymást kiegészítő jellegének fontosságát;

72.  felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az európai oktatási térség létrehozását, és erősítsék meg az együttműködést, annak céljai kidolgozása és végrehajtása terén; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az ötletek és bevált gyakorlatok megosztását e célok elérése érdekében;

73.  támogatja, az EU-n belüli és kívüli felsőoktatási intézményekkel való fokozott együttműködés alapjaként, az egyetemek európai hálózatának létrehozását, amely az egyetemek alulról felfelé irányuló megközelítésén és kezdeményezésein alapul, és amelynek többek között hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai oktatási térség innovatívabb, életképesebb és vonzóbb terület legyen a tanulásra és a kutatásra;

74.   felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el az oktatást mint a humán tőkébe való befektetést, és biztosítsanak átlátható, nagyobb állami finanszírozást az olyan kezdeményezések megvalósításához, amelyek célja a minőség, a részvétel és a méltányosság javítása az oktatásban és a tanulásban;

75.  hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerekbe való nagyobb mértékű befektetés, valamint azok modernizációja és korrekciója a társadalmi és gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele; ezért hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a szociális beruházás – különösen a mindenki számára elérhető oktatás és képzés terén – prioritást élvezzen a többéves pénzügyi keret következő, 2020–2026 közötti programozási időszaka során;

76.  a befogadóképesség növelését és az oktatási szabadság biztosítását illetően ösztönzi megfelelő pénzügyi támogatás nyújtását valamennyi kategóriába és szintbe tartozó – mind állami, mind nonprofit magán – iskolának, feltéve, hogy a kínált tanterv az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveken alapul, és megfelel az érintett tagállamban hatályban lévő, az oktatás minőségére és az ilyen pénzeszközök felhasználására vonatkozó jogrendszereknek és jogszabályoknak;

77.  úgy véli, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a kevésbé fejlett régiókban az oktatási infrastruktúrába jelentős beruházások történjenek, minden esetben az adott terület sajátosságaihoz igazítva az összehangolt beruházásokat; hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben különösen fontos az Európai Beruházási Bank és az uniós alapok regionális oktatásfejlesztési kezdeményezések támogatására irányuló tevékenységének növelése;

78.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy cseréljék ki az állami támogatási mechanizmusokkal és módszerekkel kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, beleértve a teljesítményalapú finanszírozást és a versenyeztetésen alapuló kutatási finanszírozást, hogy fenntartható és átlátható finanszírozási diverzifikációt érjenek el;

79.  felszólít a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre az oktatás korszerűsítése terén; sürgeti a tagállamokat, hogy kezdjék el a szociális jogok európai pillére alapelveinek végrehajtását, amelyek az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás révén csökkentik az Európa-szerte meglévő egyenlőtlenségeket;

80.  hangsúlyozza az európai szemeszter által a nemzeti reformok elősegítésében – nevezetesen az oktatással kapcsolatos országspecifikus ajánlások meghatározása révén – betöltött szerepet;

81.  elvárja, hogy a digitális oktatási cselekvési terv támogassa a tagállamokat és az oktatási intézményeket abban, hogy nagyobb mértékben és hatékonyabban használják ki az életkornak és a fejlettségnek megfelelő olyan legújabb technológiákat a tanulásban, a tanításban és az értékelésben, amelyek megfelelnek a minőségbiztosítási szabványoknak; úgy véli, hogy bármely digitális oktatási tervnek meg kell határoznia és rendszeresen értékelnie kell a digitális oktatási eszközök és a tanulási eredményeken alapuló képesítési keretek közötti kapcsolatot;

82.  Javasolja, hogy a tagállamok és az oktatási intézmények támogassák a tanulóközpontú, egyénre szabott tanulási módszereket, beleértve a testre szabott kurzusokat, amelyek a tanulók tudományos és szakmai tapasztalatain alapulnak és összekapcsolják azokat, valamint a tanárok és hallgatók közötti innovatív módszereket és interakciót, a folyamatos oktatás és a tervezett tanulási eredmények elérése érdekében, ahol a hallgatók aktív résztvevői saját tanulási folyamatuknak;

83.  felhívja a tagállamokat a holisztikus megközelítés oktatás tekintetében történő alkalmazására, és olyan egyedi és rugalmas tanulási lehetőségek biztosítására a tanulók részére, amelyek révén elsajátíthatják a sikeres munkaerőpiaci belépéshez szükséges alapvető kompetenciákat;

84.  felszólít, hogy fokozottabban építsék bele az oktatási programokba minden szinten a kérdező, aktív, projekt- és problémaalapú tanulást az együttműködés és a csapatmunka előmozdítása céljából; javasolja, hogy az oktatási rendszerek dolgozzanak a transzverzális készségek megerősítésén;

85.  ismételten leszögezi, hogy garantálni kell az oktatáshoz való jogot minden fogyatékossággal élő ember számára az óvodától az egyetemig, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő oktatási és technikai eszközökről, értékelési intézkedésekről és képzett személyzetről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek ténylegesen tudjanak élni ezzel a jogukkal.

86.  támogatja és ösztönzi a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás oktatás és képzés révén történő fejlesztésével kapcsolatos intézkedések végrehajtását; emlékeztet az e területet érintő meglévő, a 2016. május 30-i tanácsi következtetésekben körvonalazott kötelezettségvállalásokra; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja uniós szinten a szakpolitikai fejleményeket a médiaműveltség területén, az e területtel kapcsolatos aktuális ismeretek és bevált gyakorlatok terjesztése céljából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a médiaműveltséget és digitális jártasságot célzó olyan projektek támogatása érdekében, mint például a Médiaműveltség mindenkinek elnevezésű kísérleti projekt, valamint hogy dolgozzanak ki átfogó médiaműveltségi és digitális jártassági szakpolitikát, különös tekintettel az iskolai oktatásra;

87.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit a készségek megőrzése és megszerzése érdekében, különös figyelmet szentelve az alapkészségekre, a STEAM-tudományokra, a nyelvi kompetenciákra, a vállalkozói készségekre, a digitális kompetenciákra, a kreativitásra, a kritikai gondolkodásra és a csapatmunkára; ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék elő a kulcskompetenciák uniós keretrendszerének alkalmazását minden oktatási formában, és tegyék lehetővé annak alkalmazását a formális, a nem formális és az informális tanulás kapcsán, maximalizálva ezáltal az abban, mint az egész életen át tartó tanulás alapvető eszközében rejlő lehetőségeket;

88.  ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a közvélemény tudatosságát az egész életen át tartó tanulásról, és a nemek közötti egyenlőség szempontját integrálják a vonatkozó szakpolitikák és programok kidolgozásába, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nőkre összpontosítva – mind a városi, mind a vidéki területeken –, hogy továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak számukra;

89.  támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvétel uniós referenciamutatójának javítását; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon bevált gyakorlatokat e nagyratörő cél elérése érdekében; arra ösztönöz, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt az egész életen át tartó tanulásba az oktatás valamennyi szintjén; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a felsőoktatási intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában, a szakmailag aktív személyek oktatásában, a kompetenciák fejlesztésében és a különböző korú és különböző hátterű emberek tanulási kultúrájának alakításában;

90.  ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a felnőttoktatást és a felnőtteknek az oktatási rendszerbe történő aktív integrációját elősegítő képzési és oktatási programok kidolgozásában, előmozdításában és megerősítésében; emlékeztet arra, hogy a felnőttkori tanulásnak és oktatásnak változatos tanulási útvonalakat és rugalmas tanulási lehetőségeket kell biztosítania, köztük támogatást az egész életen át tartó tanulási útvonalak kezeléséhez, második esélyt kínáló programokat azoknak, akik sosem jártak iskolába, a korai iskolaelhagyóknak, valamint az iskolából kimaradóknak; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az olyan kötelezettségvállalásait, mint az új európai készségfejlesztési program által előírt Készséggarancia, valamint hogy javítsa az alacsonyan képzett felnőttek foglalkoztatási lehetőségeit az EU-ban;

91.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki generációk közötti projekteket, amelyek elősegítik az idősebb emberek előtt álló kihívások megértését, valamint lehetőségeket biztosítanak számukra készségeik, ismereteik és tapasztalatuk megosztására;

92.  ösztönzi a formális, nem formális és informális oktatás közötti szinergiák és együttműködések kiépítését; üdvözli az utóbbi néhány évben a nem formális és az informális tanulás 2018-ig történő érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtása felé történt előrelépést; felhívja azonban a tagállamokat, hogy 2018 után folytassák erőfeszítéseiket ezen ajánlások végrehajtásának további javítása érdekében, és hozzanak létre releváns jogi keretet és készítsenek átfogó érvényesítési stratégiákat az érvényesítés lehetővé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az informális és a nem formális tanulás, köztük az ingyenes online kurzusokon keresztül történő tanulás elismerése központi szerepet játszik abban az elképzelésben, hogy meg kell nyitni az oktatást a hátrányos helyzetűek számára;

93.  hangsúlyozza az oktatási háromszögben a szülők által betöltött kulcsfontosságú szerepet a gyermek tanulásának támogatásában; kiemeli a gyermekek oktatásában való szülői részvétel előnyeit a jobb tanulói teljesítmény, a tanulók jólléte és iskolai fejlődése szempontjából;

94.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a határon átnyúló kezdeményezéseket a nyitott online tanulás terén;

95.  hangsúlyozza, hogy az oktatás minőségét az alapján kell mérni, hogy a tanuló az ismereteken és kompetenciákon túl milyen mértékben sajátította el azt a képességet, hogy az egész életen át tartó tanulásra és a kreativitásra irányuló erőfeszítéseket tegyen;

96.  támogatja a Bizottságot a kulcskompetenciák, valamint a kompetencialapú oktatás, tanulás és képzés fejlesztésének támogatására szolgáló eredménytábla létrehozásában;

97.  felhívja a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen az oktatásban, hogy biztosítható legyen, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően; ezzel összefüggésben aggódik az egyes tagállamok tananyagaiban továbbra is meglévő sztereotípiák és a tanárok lányokkal és fiúkkal szembeni eltérő magatartásbeli elvárásai miatt; rámutat arra, hogy be kell építeni a nemek közötti egyenlőség elvét mind a tanárképzésbe, mind a továbbképzésbe, valamint a tanítási gyakorlatokba, hogy elháruljon minden olyan akadály, amely megakadályozza a diákokat abban, hogy nemüktől függetlenül teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket; felszólítja a tagállamokat, hogy – a nemek közötti egyenlőségnek a regionális oktatási rendszerek tantervébe és tananyagaiba történő beillesztése során – fordítsanak különös figyelmet a legkülső régiókra, szem előtt tartva a nők elleni erőszak ott regisztrált magas arányát; hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszereknek minden szinten tartalmazniuk kell a nemi dimenziót, és figyelembe kell venniük azok szükségleteit, akiket hátrányosan megkülönböztetnek;

98.  sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség elvét az oktatási intézményekben akár a formális, akár az informális oktatáson keresztül;

99.  ajánlja, hogy a Bizottság és/vagy a tagállamok hozzanak létre és támogassanak egy európai/nemzeti díjat, amely a nemek közötti egyenlőség kérdésére összpontosít az oktatási intézményekben, a bevált gyakorlatok ösztönzése céljából;

100.  hangsúlyozza, hogy az oktatás mind a kiskorú, mind pedig a felnőtt migránsok és menekültek társadalmi integrációja és készségei, valamint képesítései javításának kulcsfontosságú eszköze; ezzel összefüggésben ösztönzi az oktatáson keresztül megvalósuló integráció bevált gyakorlatainak cseréjét és a közös értékek átadását a diplomák és képesítések elismerésének javítása és elősegítése, ösztöndíjak biztosítása és a származási országok egyetemeivel való partnerségek kialakítása révén, valamint építve az „oktatási folyosók” értékes tapasztalatára;

101.   hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az őshonos kisebbségek soraiból származó tanulók hozzáférjenek az oktatás és képzés bármely szintjéhez, továbbá annak érdekében, hogy támogassák az őshonos etnikai vagy nyelvi kisebbségek számára anyanyelvükön szolgáltatásokat biztosító oktatási intézményeket; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse az európai regionális és kisebbségi nyelveken folyó oktatással kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére összpontosító programok támogatását; bátorítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a tanulók és diákok anyanyelven történő oktatásának fejlesztését;

102.  ösztönzi a tagállamokat, hogy olyan bevált gyakorlatok alkalmazásával növeljék a nyelvi kompetenciák szintjét, mint például az idegennyelv-ismeretet tanúsító hivatalos bizonyítvány, amelyet egy adott életkor előtt lehet megszerezni;

103.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a művészi és sporttehetség-gondozási céllal hozzanak létre egy innovatív és rugalmas támogatási rendszert az oktatás és a képzés területén; támogatja azon tagállamokat, amelyek ösztöndíjrendszereket kívánnak bevezetni a bizonyított szaktárgyi, művészi és sporttehetséggel rendelkező diákok számára;

104.  üdvözli e tekintetben az „Új európai készségfejlesztési program” című bizottsági közleményt(18), amely megoldásokat javasol a strukturális munkaerőhiányra és a szakemberhiányra, valamint a készségek elismerését elősegítő megfelelő módszer megtalálására; ezzel összefüggésben ösztönzi a tagállamokat, hogy a helyi és regionális gazdasági szereplőkkel való koordináció mellett és az egyes oktatási rendszerek sajátosságaival összhangban hozzanak létre minőségi duális oktatási rendszert (ahol a legnagyobb érték a holisztikus egyéni fejlődés, valamint olyan készségek fejlesztése, amelyek az élethosszig tartó tanulást szolgálják) és szakoktatást; megállapítja az erősen iskolai alapú és munkaalapú utakat egyenlő mértékben ötvöző hibrid szakoktatási és -képzési rendszer előnyeit és növekvő népszerűségét;

105.  javasolja a tanulmányi tanácsadás megerősítését, amely elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy a különböző képzési rendszerek rugalmasan átjárhatók legyenek, ami gazdagítja és naprakészen tartja az egyes rendszerek saját ismeret- és készséganyagát;

106.  támogatja és ösztönzi a tanulmányi és szakképzési tanácsadás alkalmazását, mint olyan, az oktatástól elválaszthatatlan feladatot, amely a fiatal generációk egyéni és társadalmi fejlődését szolgálja;

107.  úgy véli, hogy a vállalkozói készség a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, és a gazdaság versenyképesebbé és innovatívabbá tételének is egy módja, ami elősegíti a nők szerepének erősítését;

108.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások olyan növekvő területet jelentenek, amely fellendítheti a gazdaságot, a nélkülözés, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett; úgy véli emiatt, hogy a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdaság megvalósítása érdekében a vállalkozásoktatásnak a szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és olyan témákkal is foglalkoznia kell, mint a méltányos kereskedelem, a szociális vállalkozások, a vállalkozások társadalmi felelőssége és az alternatív üzleti modellek, például a szövetkezetek;

109.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatásban összpontosítsanak a vállalkozói és pénzügyi oktatásra, az önkéntességre és az idegennyelv-tudásra, valamint részesítsék előnyben ezeket a képességeket a szakképzési programokban is;

110.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatos konkrét foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a szakoktatás és -képzés munkaerőpiacon betöltött szerepét;

111.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan pályaválasztási tanácsadást, amely megkönnyíti a tanulók és a hallgatók képességeinek és hajlamainak azonosítását, valamint megerősíti a személyre szabott tanítás folyamatát;

112.  hangsúlyozza azon gyermekek és serdülők különleges oktatási helyzetét, akiknek a szülei a munka miatt utaznak Európában, és kéri a Bizottságot, hogy e gyermekek és serdülők iskola előtti neveléséből, illetve iskolai oktatásából adódó kihívásokra tekintettel készítsen tanulmányt különleges helyzetük feltérképezése érdekében;

113.  javasolja, hogy a Bizottság az EUMSZ 349. cikkével összhangban növelje a legkülső régiókkal rendelkező tagállamoknak nyújtott támogatásokat valamennyi oktatási szint javítása érdekében;

114.  ösztönzi a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy figyelembe véve a tanárok és a tanulók visszajelzéseit is, rendszeresen értékeljék és kövessék nyomon az oktatáspolitikák, az oktatási stratégiák és programok relevanciáját annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási rendszerek továbbra is megfeleljenek az adott ország változó igényeinek és alakuló társadalmi-gazdasági helyzetének; javasolja az oktatáspolitika és a különböző szakpolitikák közötti kapcsolat erősítését az oktatási reformok hatékonyságának és teljesítményének előmozdítása és értékelése érdekében;

115.  ismételten hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztatását célzó uniós programok teljesítménye és hatásvizsgálata nyomon követésének szükségességét; hangsúlyozza a hatékony és fenntartható beruházások jelentőségét;

116.  értékeli a Bizottságnak az oktatási rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeit, és ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy vegyenek jobban részt a javasolt fejlesztések végrehajtásában, illetve legyenek jobban elkötelezettek azok iránt;

117.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben támogassák az oktatási intézményeket a reformfolyamatok korszerűsítésében nemzeti és/vagy regionális szintű specializált kapcsolattartási pontok kijelölésével a vonatkozó információk, iránymutatás és segítségnyújtás biztosításának érdekében;

118.  megismétli, hogy jogokon alapuló, a nemi szempontokat figyelembe vevő tanulási környezetet kell teremteni a diákoknak, hogy megismerjék az emberi jogokat, ideértve a nő- és gyermekjogokat, az alapvető értékeket, a polgári részvételt, a polgári jogokat és kötelességeket, a demokráciát, a jogállamiságot, és hogy ki is álljanak ezek mellett, megbízva saját identitásukban, tudva, hogy meghallgatják őket és érezve közösségük nagyrabecsülését;

Kisgyermekkori nevelés és gondozás

119.   felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak szabad és tisztességes hozzáférést a minőségi kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, és ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy teljesüljenek az anyagi és pénzügyi feltételek ahhoz, hogy megkülönböztetés nélkül minden gyermek hozzáférjen a kisgyermekkori neveléshez, és hogy több bölcsődei és óvodai helyet biztosítsanak a gyermekek számára;

120.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a kisgyermekkori nevelés és gondozás közös európai keretének létrehozását a minőségi keretrendszerben javasolt elvekre építve; támogatja a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségére vonatkozó európai referenciamutatónak a tanárokkal és az ágazatban dolgozó szakemberekkel együttműködésben és nemzeti vagy regionális minőségügyi mutatóknak megfelelően történő kidolgozását;

121.  úgy véli, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a kisgyermekkori nevelési és gondozási intézmények irányító szervei ösztönzésére annak érdekében, hogy megvizsgálják az európai szintű projektek kialakításának lehetőségét; hangsúlyozza, hogy így a szakemberek nyomon követhetnék a pedagógiai innovációkat és így még meghatározóbbá tehetnék a kisgyermekkori nevelést;

122.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kisgyermekkori intézmények ne legyenek kizárva az európai oktatási térségből; úgy véli, hogy ezeknek az intézményeknek szintén elő kell mozdítaniuk a tagállamok közötti ismeretek cseréjére vonatkozó gyakorlatokat, mindenekelőtt az innovatív projektek megvalósítására vonatkozó információk megosztása terén;

123.   azt ajánlja, hogy növeljék a kisgyermeknevelő-gondozók és az óvodai nevelők közötti együttműködést, hogy javítsák az oktatás minőségét és az oktatási szintek közötti kapcsolódásokat, készítsék fel az óvodásokat az iskolába való átmenetre, és hogy a gyermekek fejlődésére koncentráljanak; hangsúlyozza a kisgyermekkori nevelést és gondozást nyújtók és a gyermekek szülei és gyámjai közötti, az iskolai személyzet és a gyermekek közötti, valamint a gyermekek egymás közötti kapcsolatainak fontosságát;

124.  ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a kisgyermekkori nevelés és gondozás finanszírozását, valamint különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező szülők és gyámok gazdasági támogatását és az őket célzó kezdeményezéseket (például adócsökkentések, segélyek, díjak elengedése), hogy elősegítsék és ösztönözzék a kisgyermekkori nevelés és gondozás szolgáltatásainak igénybevételét;

125.  felszólítja a tagállamokat, hogy továbbra is fektessenek be a személyi állományba, hogy több ember válassza ezt a fontos pályát, ezáltal biztosítva a magasan képzett személyi állomány rendelkezésre állását a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén;

126.  felszólítja a tagállamokat rendszereik reformjára és javítására, szem előtt tartva a barcelonai célkitűzés teljesítését, amely szerint a 3 év alatti gyermekek legalább 33%-a vegyen részt kora gyermekkori nevelési és gondozási programban;

Közoktatás

127.   az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés végrehajtását szorgalmazza az oktatás terén a társadalmi befogadás, az akadálymentesség, a demokratikus kormányzás, a minőség és a sokszínűség növelése érdekében, valamint a korai iskolaelhagyás és a NEET-fiatalok problémájának kezelése céljából, miközben azt célozza, hogy a tanulási eredményeket, a tanulók szükségleteit, jóllétét és az iskolai életben való részvételét állítsa valamennyi tevékenység középpontjába; kiáll a demokratikus iskolai hallgatói képviseleti struktúrák előmozdítása és támogatása mellett;

128.  kiemeli, hogy a NEET-fiatalok magas számát, (közel 6,3 millió 15–24 év közötti fiatal) a korai iskolaelhagyás megelőzésével, a iskolák gyakorlatiasabbá tételével és a környezetükkel való összekapcsolásával, valamint a helyi vállalatokkal, a helyi hatóságokkal, a szociális intézményekkel és a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolat kiépítésével lehetne csökkenteni; véleménye szerint a korai iskolaelhagyást, amely az egyik oka annak, hogy a fiatalok NEET-fiatalokká válnak, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel lehet kezelni; úgy véli, hogy támogatni kell a diákokat abban, hogy megtalálják saját tanulási módszereiket, többek között az online képzéseket és a vegyes tanulást; üdvözli a releváns és megfelelő tantervek kialakítását, valamint valamennyi diák számára erős és fejlett, útmutatást nyújtó rendszerek és minőségi konzultációs és orientációs szolgáltatások bevezetését;

129.  hangsúlyozza, hogy az iskolák szintjén meg kell erősíteni a belső és külső együttműködés lehetőségeit és struktúráit, ideértve az interdiszciplináris együttműködést, a csoportos tanítást, az iskolák alkotta klasztereket, illetve a tanulási útvonalak kidolgozásában és végrehajtásában érintett szereplőkkel, köztük a szülőkkel való interakciókat; megállapítja az Erasmus+ és az e-Twinning programokon keresztül megvalósuló nemzetközi cserék és iskolai partnerségi kapcsolatok fontosságát;

130.  hangsúlyozza, hogy az iskolai képzést a tanulók életkörülményeinek nagyobb fokú figyelembe vétele érdekében rugalmasabbá kell tenni, többek között az online lehetőségek szélesebb körű használata révén például a vegyes tanulási lehetőségek is javulnának;

131.   úgy véli, hogy az emberek minél korábban tesznek szert jártasságra a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) terén, annál jobbak az esélyeik a jövőbeni oktatási és szalmai sikerekre; ezért szorgalmazza, hogy több STEAM-kezdeményezés induljon a közoktatásban együtt a bölcsészet- és társadalomtudományok támogatásával a felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel való szorosabb együttműködésen keresztül;

132.  ösztönzi a Bizottságot, hogy innovatív, többnyelvű pedagógiák kidolgozása, a bevált többnyelvű pedagógiai gyakorlatok megosztása, valamint a tanárok nyelvi kompetenciáinak fejlesztése révén támogassa az európai fiatalok körében a nyelvi készségek fejlesztését a formális és a nem formális oktatás keretein belül;

133.   ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a meglévő kezdeményezéseket és dolgozzanak ki és hajtsanak végre további, az inkluzív oktatásra irányuló, mindenre kiterjedő szakpolitikákat, amelyek konkrét igényekre irányulnak és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportok jogainak előmozdítását célozzák, befogadóbb tanulási környezetet teremtve és előmozdítva a nyitottságot és az elkötelezettséget; felszólítja a Bizottságot, hogy a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért felelős Európai Ügynökséggel együtt dolgozzon ki innovatív módszereket és oktatási eszközöket az integráció elősegítése és az egyéni tanulói igények kielégítésének támogatása céljából;

134.  javasolja a tagállamoknak, hogy építsék be a középiskolai tananyagba az Európai Unióval kapcsolatos tanulmányokat, hogy a diákok tanulhassanak az Unió működéséről, történelméről és az európai állampolgárság értékéről;

135.  rámutat annak fontosságára, hogy az iskolai tanterveken és az oktatási tartalmon belül a női emancipáció történetéről, és különösen a nők választójogáról és a szimbolikus évfordulókról (például a nők választójoga elnyerésének 100. évfordulója Lengyelországban és Németországban 2018-ban) szóló ismereteket is figyelembe vegyék és támogassák a tudatosság fokozása érdekében, hogy felhívják a figyelmet a nők oktatási kereten belüli jogainak előmozdítására;

136.  hangsúlyozza az egészségügyi és kapcsolati oktatás fontosságát, melynek keretében meg kell tanítani a gyerekeket és a fiatalokat az egyenlőségen, beleegyezésen, tiszteleten és kölcsönösségen alapuló kapcsolatokra, a nők és lányok jogaira, többek között a reproduktív és szexuális egészséggel és joggal kapcsolatos ismeretekre a sztereotípiák elleni küzdelem és a nemi alapú erőszak elkerülése, valamint a jóllét elősegítése érdekében;

137.  ösztönzi diákok, tanárok és a személyzet részvételét a Vöröskereszt által nyújtott iskolai képzésekben, amelyek elősegítik az alapvető elsősegélynyújtó készségek elsajátítását, valamint azt, hogy képesek legyenek cselekedni vészhelyzet esetén;

138.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy kísérleti rendszert a középiskolások csereprogramjának támogatására, amelynek keretében a diákok legalább fél tanévet egy másik tagállamban tölthetnek;

139.  felszólítja a tagállamokat, hogy a szükséges minimális szintre korlátozzák a szabványosított tesztek alkalmazását az elsajátított ismeretek és készségek szintjének értékelésében;

140.  ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az oklevél vagy képesítés megszerzését nem eredményező külföldi iskolai tanulmányok elismerését biztosító intézkedések elfogadását; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy szolgáljon iránymutatásokkal a külföldi iskolai tanulmányok elismerésével összefüggésben, figyelembe véve a tagállamok meglévő bevált gyakorlatait, az oktatási rendszerek közötti kölcsönös elismerés elvét, a kulcskompetenciákon alapuló megközelítést, valamint a nemzeti oktatási rendszerek és kultúrák sajátosságait;

141.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy foglalkozzanak az iskolai megfélemlítés, az internetes megfélemlítés, a zaklatás, a függőség és az erőszak problémájával, és közoktatási szinten dolgozzanak ki megelőző programokat és tudatosságnövelő kampányokat a közvetlen kedvezményezettekkel és az összes érintett féllel (különösen a tanárokkal, szülői egyesületekkel, erre szakosodott nem kormányzati szervezetekkel) együttműködve;

142.  javasolja a tagállamoknak, azok oktatási intézményeinek és a Bizottságnak, hogy fokozottan ösztönözzék sportolásra a diákokat;

Felsőoktatás

143.  a meglévő keretek, például az Európai Kutatási Térség, az Innovatív Unió, az európai felsőoktatási térség potenciálját felhasználva felhív az európai oktatási térség létrehozására, hogy ezek erősítsék és kiegészítsék egymást;

144.  bátorítja a tagállamokat, hogy a GDP-jük legalább 2 %-át fordítsák a felsőoktatásra, és hogy feleljenek meg azon uniós teljesítménymutatónak, miszerint 2020-ig az EU GDP-jének 3 %-át a K+F területre fordítják;

145.   azt javasolja, hogy a nemzeti és regionális források felhasználásakor és az európai strukturális és beruházási támogatások elosztásánál a tagállami és regionális hatóságok részesítsék előnyben az oktatási programokat, és a felsőoktatás, a munka világa, az ipar, a kutatási közösségek, illetve a társadalom egésze közötti együttműködés támogatását;

146.  felszólítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a diákok, a gyakornokok, a tanulószerződéses tanulók, a tanárok, a kutatók és az adminisztratív személyzet inkluzívabb és hozzáférhetőbb mobilitását, mivel az hozzájárul mind személyes, mind pedig szakmai fejlődésükhöz, csakúgy, mint a tanulás, az oktatás, a kutatás és az adminisztráció jobb minőségéhez; támogatja a mindenkit megillető mobilitás elősegítését többek között a külföldön szerzett kreditek, egyetemi és szakmai képesítések zökkenőmentes elismerésén, a megfelelő finanszírozáson és személyes segítségnyújtáson, a szociális jogok garantálásán, valamint adott esetben az oktatási mobilitás oktatási programokba történő beépítésén keresztül; felhívja a figyelmet e tekintetben a Bizottság új kezdeményezésére, amelynek része a diákok határokon átnyúló mobilitását elősegítő elektronikus diákigazolvány;

147.  úgy véli, hogy növelni kell az oktatók és kutatók mobilitására fordított finanszírozást, és a költségtérítés mellett tanulmányi és kutatói ösztöndíjakat kell létrehozni, meg kell hosszabbítani a külföldi tartózkodás időtartamát, le kell egyszerűsíteni az engedélyeztetési eljárásokat, és ki kell használni az oktatói/kutatói közös mentorálás különböző formáit;

148.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy megerősítsék az Erasmus+ programban már szereplő felnőttképzés terén a mobilitást;

149.  hangsúlyozza, hogy fontos a képesítések és felsőfokú képesítések határokon átnyúló kölcsönös elismerésének és megfeleltetésének garantálása, mivel erősíti a minőségbiztosítási rendszert uniós szinten és minden országban, amely csatlakozott az európai felsőoktatási térséghez;

150.   hangsúlyozza, hogy átfogó stratégiákat és megfelelő eszközöket kell kidolgozni az új oktatási és tanulási módok, pl. az e-oktatás, a virtuális szabadegyetemek vagy a nyílt hozzáférésű források minőségének meghatározására; ezzel összefüggésben elismeri az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség és az egyéb releváns európai hálózatok szerepét a minőségbiztosítás létrehozásához történő hozzájárulásban;

151.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az EU megújított felsőoktatási programját a felsőoktatási intézmények, a regionális és helyi hatóságok, valamint a munkaadók körében a felsőoktatási intézmények és a hallgatók igényeinek való megfelelés, az őket érő kihívások leküzdése, a helyi és regionális szereplők közötti kapcsolat megteremtése, a helyi közösségek segítése, a helyi és regionális fejlődés és innováció előmozdítása, az inkluzív és összekapcsolt felsőoktatási rendszerek kialakítása, a munka világával való együttműködés megerősítése, valamint a regionális készségigények kielégítése érdekében; bátorítja a felsőoktatási intézményeket, hogy más fellépések mellett együttműködési közösségi projektekben való részvétel révén kapcsolódjanak be jobban a helyi és regionális fejlesztésbe;

152.   felszólít az új európai készségfejlesztési program szerinti kötelezettségvállalások teljesítésére, köztük azokat, amelyek támogatják a tagállamokat a végzett hallgatók munkaerőpiaci boldogulásáról szóló több információ hozzáférhetővé tételében; üdvözli azt a javaslatot, amely 2020-ra európai pályakövetési rendszert kíván létrehozni; úgy véli, hogy a végzést követő pályakövetési információk, valamint a pontos és releváns adatok gyűjtése (nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is) alapvető fontosságú egyrészt a minőségbiztosítás és a minőségi oktatás kialakítása tekintetében;

153.  bátorítja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamok és régiók közötti kutatási és innovációs különbségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy új kezdeményezéseket javasol a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken belül, valamint hogy támogassa a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések azon kedvezményezettjei kutatási és oktatási tevékenységeinek együttesét, akik tudományos pályára készülnek;

154.  javasolja, hogy az EU STE(A)M koalíció a tudományágak széles skáláját foglalja magában, hogy felkészítse a diákokat a dinamikusan változó világban való életre és munkára;

155.  támogatja, hogy a diákok az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerben krediteket kaphassanak az önkéntes közösségi munkáért, amely a szakmai és személyes fejlődésükhöz való hozzájárulás eszközének tekinthető;

156.  hangsúlyozza, hogy a felsőoktatás területén a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködési programok, kulturális diplomácia és szakpolitikai párbeszédek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a tudás szabadabban áramoljon, hanem hozzájárulnak az európai felsőoktatás minőségének és nemzetközi tekintélyének a javításához, a kutatás és az innováció fellendítéséhez, a mobilitás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához, valamint a nemzetközi fejlesztésnek az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban történő ösztönzéséhez is;

157.  úgy véli, hogy a jövőképes oktatási rendszereknek magukban kell foglalniuk a fenntarthatóságra és a béketeremtésre irányuló oktatást, és tekintve az európai társadalmak egyre növekvő digitalizálását és robotizálását a foglalkozási műveltséggel kapcsolatos szélesebb körű mérlegelések részét kell képezniük, nem csak a gazdasági növekedésre összpontosítva, de a tanulók személyes fejlődésére, jobb egészségére és jóllétére is;

158.  felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az oktatási intézmények és a munka világa közötti együttműködést annak érdekében, hogy a tanulók felkészültebben lépjenek a munkaerőpiacra, valamint intézkedjenek azzal kapcsolatban, hogy orvosolni kell a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat közötti eltéréseket, valamint a készségek hiányát; e tekintetben bátorítja az ECTS-kreditekkel elismert, magas színvonalú, megfelelő szakmai gyakorlatok felsőoktatási programokba és szakképzési rendszerekbe való beépítését, a felsőoktatási intézmények, a munka világa, a kutatási szektor és a helyi és regionális gazdasági szereplők közötti együttműködést a minőségi duális oktatási és szakképzési rendszerek, a pályaorientáció, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a szakmai gyakorlatok, valamint a valóságalapú képzés kialakítása során, amelyeknek a szakképzési és a felsőoktatási tantervek részévé kell válniuk; továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az EU-ban minden fiatal számára munkahelyet, tanulószerződéses gyakorlati képzést, kiegészítő képzési vagy munkával kombinált képzési lehetőséget kínáljanak fel;

159.  úgy véli, hogy a színvonalas kiközvetítések lehetővé tételének biztosítása érdekében alapvető fontosságú tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy gyakornoki szerződések megkötése, hogy valamennyi fél szerepkörét és felelősségét meg lehessen határozni és pontosítani lehessen a gyakornoki képzés hosszát, az egyértelműen meghatározott fejlesztendő készségeknek megfelelő tanulmányi célokat és feladatokat, a foglalkoztatási viszonyt, a túlmunkát is magában foglaló, megfelelő bérezést és javadalmazást, valamint az alkalmazandó nemzeti jogszabályok, kollektív szerződések, vagy mindkettő alapján meghatározott szociális védelmi és biztonsági rendszereket is beleértve;

160.  kiemeli a megfelelő oktatási és képzési tartalom és a megfelelő munkafeltételek biztosításának szükségességét a gyakornoki programokban és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekben annak érdekében, hogy ezeknek az oktatásból a munka világába való áttérésben játszott elengedhetetlen szerepe biztosítva legyen; hangsúlyozza, hogy a gyakornoki programok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések semmi esetre sem használhatók álláshelyek helyettesítésére, és a gyakornokok vagy tanulószerződéses tanulók nem kezelhetők olcsó vagy nem fizetett munkaerőként;

161.  javasolja, hogy az egyetemek és képzési központok biztosítsanak kezdeti és folyamatos képzést a szakképzésben részt vevő tanároknak az adott szakképzés szakterületein tevékenykedő szakemberek bevonásával;

A tanár mint a minőségi tanítás biztosítéka

162.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a tanárokat az innovációnak és a technológiának az oktatásba történő beépítésében a tanárok digitális készségeinek erősítése révén, valamint azáltal, hogy megfelelő forrásokat és támogatást nyújtanak számukra, pl. több ismeretfrissítő képzést nyújtva és online közösségek, nyitott oktatási források és képzések fejlesztése révén;

163.  támogatja az Oktatási Akadémia mint olyan kiegészítő létesítmény létrehozását, amely – rendelkezésre bocsátva az online eszmecserék, tapasztalatcserék és az egymástól való tanulás központját, valamint műhelymunkák, szemináriumok és konferenciák formáját öltő rendszeres találkozók olyan helyszíneként, amely elősegíti a tanárok közötti együttműködést, javítja az oktatás minőségét, és támogatja a tanárok szakmai fejlődését – a tanárok számára lehetővé teszi, hogy képezzék magukat és kicseréljék az európai szinten bevált gyakorlatokat; felszólatja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a fenti akadémia létrehozásával kapcsolatos projektre, amely többek között az Európai Iskolahálózat Akadémia know-how-ján alapul;

164.  emlékeztet a felsőoktatásban alkalmazott oktatók pedagógiai képzésének jelentőségére, valamint hogy az oktatók felvétele során fontos, hogy a pedagógiai kompetenciáknak legalább akkora jelentőséget tulajdonítsanak, mint a kutatási kompetenciáknak; kiemeli a kutatáson alapuló oktatás és a pedagógiai kutatás szerepét a tanulás és a tanítás tanulóközpontú megközelítése, az aktív tanulás ösztönzése, a készségfejlesztés javítása és a tanítási módszertan fejlesztése tekintetében;

165.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be ösztönzőket, amelyek meggyőzik és ösztönzik a fiatalokat és a képzett tanárokat arról, hogy belépjenek az oktatásba és ott dolgozzanak;

166.  hangsúlyozza, hogy szükség van a kisgyermeknevelő-gondozók szakmai státuszának elismerésére;

167.  felhív annak támogatására, hogy a tanárok többnyelvű órákat tudjanak tartani, mivel ez fontos tényező az oktatás nemzetköziesítésében;

168.  hangsúlyozza a tanárképzés részét képező interkulturális oktatás szerepét tekintettel a tanárok interkulturális képességeinek erősítésére az európai kultúra és a közös értékek, valamint az oktatás európai dimenziójának előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy az interkulturális kompetenciák nélkülözhetetlenek az egyre sokszínűbb társadalmakban való munkavégzéshez és az iskolák nemzetközivé tételének előmozdításához;

169.  elismeri, hogy szükséges a tanárok ismeretei és a tanulók technológiai potenciálja közötti szinergiák létrehozása a tanulási eredmények maximalizálása érdekében;

170.  támogatja a képzett mentorok által irányított gyakorlati pedagógusképzések beépítését a tanári tanulmányok minden fázisába;

171.  bátorítja a tanárokat és az iskolai vezetőket, hogy támogassák az innováció megvalósítását az iskolai környezetben, vállaljanak vezető szerepet benne és segítsék elő fejlődését;

172.  bátorítja a felsőoktatási intézményeket, hogy kezeljék prioritásként, támogassák és jutalmazzák a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók pedagógiai ismereteinek fejlesztését és korszerűsítését, beleértve a modern technológia által kínált oktatási lehetőségeket, amelyek a hallgatói teljesítmény és az oktatási hatékonyság növelését szolgálják;

173.  támogatja az új, innovatív és ambiciózus tanítási módszerek és oktatási szabványok kidolgozását a diákok és a felsőoktatási intézmények igényeinek, valamint a gyorsan változó világ kihívásainak való jobb megfelelés érdekében;

174.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 183., 2014.6.14., 30. o.

(2)

HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(3)

HL C 172., 2015.5.27., 17. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0360.

(5)

HL C 417., 2015.12.15., 25. o.

(6)

HL L 347., 2013.12.20., 50. o.

(7)

HL C 346., 2016.9.21., 2. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0018.

(9)

HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(10)

HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(11)

http://www.socialsummit17.se/wp-content/uploads/2017/11/Concluding-report-Gothenburg-summit.pdf

(12)

https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/educ/122123.pdf

(13)

HL C 104., 1984.4.16., 69. o.

(14)

HL C 135., 2010.5.26., 12. o.

(15)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0303.

(16)

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Gender_statistics

(17)

 http://www.cedefop.europa.eu/hu/publications-and-resources/publications/3072, https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1502en_0.pdf

(18)

A Bizottság 2016. június 10-i közleménye: „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” (COM(2016)0381).


INDOKOLÁS

„Ha úgy tanítjuk a mai diákokat, mint ahogy tegnap tanítottunk, megfosztjuk őket a holnaptól.”

John Devery

Gyorsan változó világban élünk.

A technológiai fejlesztések és a globalizáció új kihívásokat teremtenek, többek között az oktatási rendszereink számára is.

Az információs társadalomban az oktatási rendszerek feladata nem csupán a tudás és a felhasználásához szükséges készségek átadása, hanem az emberek arra való megtanítása is, hogy hogyan hozzanak létre tudást, amely a polgárok versenyképességének és boldogulásának forrása, és alapvető gazdasági erőforrás.

A modern humán tőke értéke az intellektuális potenciálból, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képességből, az innovációt támogató hozzáállásból, illetve a kockázat felé való nyitottságból ered. Az előadót három fő alapvető feltételezés irányította az oktatási rendszerek korszerűsítéséről szóló munkája során:

1.   A tanulás hagyományos helye, azaz az iskola kiegészül számos más elérhető információforrással. A modern technológiák felszabadították az oktatást, lehetőségeket teremtettek a többdimenziós oktatási tevékenységek számára, és OKTATÁSI TERET hoztak létre. A fő kihívás itt annak biztosítása, hogy e térben az iskola legyen a legérdekesebb hely.

2.   Az oktatási rendszerek szerepe egy sokoldalú SZEMÉLY kinevelése, aki egy sokszínű és globális környezetben meg tudja valósítani a szakmai, szociális, kulturális és polgári életét.

3.   Az emberi fejlődéshez nemcsak biztonság kell, amelyre az országok hajlandók pénzt áldozni, és védelmi szövetségeket létrehozni. A sikeres fejlődés előfeltétele egy befogadó, minőségi és megfelelően finanszírozott oktatási rendszeren alapuló CIVILIZÁCIÓS PAKTUM.

Az előadó elfogadta az alábbi jelentést.Az előadó először hangsúlyozta

az oktatás fontosságát mint a gazdasági potenciál fő szempontját és az információs társadalomban a fejlődés alapvető tényezőjét. Ezután megvizsgálta az oktatás változó valóságát, és megjelölte az oktatás egyes szakaszaira ezáltal mért kihívásokat. Az előadó a tanárok témájára tért át, akik az oktatási rendszerek sikeres korszerűsítésének fő biztosítékai. Végezetül, az előadó számos ajánlást fogalmazott meg az oktatási reformfolyamatok hatékony kidolgozására és végrehajtására.

Európa demográfiai és szociális kihívásai, a munkaerőpiac követelményei, az új technológiák, a személyes preferenciák és az oktatási igények határozzák meg az oktatás változásainak irányait. Fontos, hogy az oktatási rendszerek figyelembe vegyék e tényezőket, nemcsak azért, hogy minőségi tudást tudjanak ajánlani, hanem hogy biztosítsák a megfelelő kompetenciákat, ideértve a 21. század kulcskompetenciáját is: az egész életen át tartó sikeres tanulás képességét.

Óvodai és kisgyermekkori nevelés

Az előadó hangsúlyozza az óvodai és a kisgyermekkori nevelés fontosságát egy gyermek általános fejlődésében, hogy az oktatást elfogadó hozzáállása és tanulási készségek alakuljanak ki. Ezzel összefüggésben az előadó különös figyelmet fordít a minőségi óvodai és kisgyermekkori neveléshez való hozzáférés elősegítésére mindenki számára, illetve a hátrányos helyzetű családok esetében infrastrukturális és pénzügyi támogatás nyújtásának szükségességére. Alapvető fontosságú emellett a gyermekekkel dolgozó személyek szakmai tudása és kompetenciája, valamint szakmai státuszuk szabályozása. Az előadó felhív emellett az óvodai és a kisgyermekkori nevelés európai keretének létrehozására, amely biztosítaná a gyermek holisztikus fejlődését, valamint nyomon követné az óvodai és a kisgyermekkori nevelés minőségét. Az óvodai és a kisgyermekkori nevelés utolsó szakasza a gyermekkel foglalkozó személyek és jövőbeli tanáraik közötti együttműködés legyen, hogy személyre szabott oktatási folyamatot lehessen megtervezni, amely elősegíti a gyermek átfogó személyi fejlődését, figyelembe véve képességeit és preferenciáit. A tanári folyamat individualizációja – a világosan megfogalmazott tanulási eredményekkel és a motiváló tanulási környezettel összefüggésben – az előadó véleménye szerint a korszerű iskolai rendszer fő kihívása és célkitűzése.

Iskolák

Ma már a múlté az az iskola, ahol a tanár a diákok által elsajátítandó tudás egyedüli tárháza. Az előadó a korszerű iskolákat a kritikus és kreatív gondolkodás központjainak tekinti. Ez paradigmaváltást igényel a tanításban. A gépies tanulást fel kell váltania a gondolkodásnak, a megértésnek és a vitának. Ez minőségi tantervet és az alapvető készségek elsajátítására fordított különös figyelmet igényel. A globalizált világban nyelvi készségekre is szükség van.

A modern technológiák és az általuk teremtett lehetőségek megkönnyíthetik a tanár és a diák közötti interakciót, enyhíthetik a diákok környezeti feltételeiből adódó oktatási deficiteket, és hatékonnyá és érdekessé tehetik a tanítási folyamatot.

Az oktatási feladatuk mellett az iskolákban többrétegű szociális funkcióval is kell rendelkezniük, elősegítve a befogadást, az oktatási esélyegyenlőséget, a csapatmunka készségeit, a projektmegvalósítást és a polgári kötelességtudatot. Az iskoláknak emellett biztonságosnak kell lenniük a diákok és tanárok számára. Ebből kifolyólag az előadó stratégiák kidolgozására hív fel a kortársak közötti erőszak, az internetes zaklatás, a megkülönböztetés és a zaklatás minden formája elleni küzdelem érdekében.

Ezt csak hozzáértő vezetéssel, a tanárok és az iskolai struktúrák támogatásával, valamint iskolai szintű megközelítéssel lehet elérni, ahol az iskola egésze, a külső érdekelt felekkel és a helyi közösséggel együttműködik az iskola minőségének és minden funkciója hatékonyságának biztosítása érdekében.

Decentralizációhoz és nagyobb autonómiához vezet annak biztosítása, hogy az iskolák mélyebben gyökerezzenek a helyi közösségekben. Ez a hasznukra válhat, amennyiben az iskolák hatékonyan meg tudják tervezni és irányítani tudják a fejlődésüket, és munkájukban elszámoltathatók a szülők, a helyi közösségek és az oktatási hatóságok felé.

Felsőoktatás

A felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az európai gazdaság potenciáljának és versenyképességének kialakításában. Az oktatás szintje, a szociális vállalkozás és az innovációbarát hozzáállás az európai projekt sikerének kulcsa.

Ezzel kapcsolatban az előadó hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a tudásháromszöget, és javítani kell a kutatás és az oktatás közötti kapcsolatokon. Az előadó azt is hangsúlyozza, hogy a felsőoktatási rendszereknek rugalmasabbnak és nyitottabbnak kell lenniük, elősegítve az oktatás különböző szintjeibe való átmenetet, biztosítva a nem formális és az informális tanulás elismerését, és a tanterv végrehajtásának eltérő formáit használva, többek között az új technológiák felhasználása révén, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókra koncentráljanak, és hogy interdiszciplináris programokat hajtsanak végre.

A transzverzális, szociális és polgári kompetenciák kialakítása érdekében fontos gyakornoki programokat beiktatni, ECTS-kreditek formájában a felsőoktatási programok felé, valamint duális képzési rendszerre is szükség van, emellett figyelembe kell venni a helyi ügyeket és igényeket, integrálva őket a tantervbe és a kutatási projektekbe, erősítve ezzel az intelligens szakosodás kialakulását.

Az előadó úgy véli, hogy a diákok és tanárok megnövelt mobilitásán keresztül a bevált gyakorlatok cseréje és az átfogó együttműködés, a diplomák elismerésének javítása, valamint a tantervek és a kutatási programok nemzetközi dimenziója mind fontos aspektusa kell, hogy legyen az európai felsőoktatási intézményeknek.

A tanárok mint a tanítás minőségének biztosítékai

A tanárok és az ő készségeik és elkötelezettségük az oktatási rendszerek változásának fő elemei. Az előadó hangsúlyozza, hogy tanári elhivatottsággal rendelkező, erősen motivált jelölteket kell felvenni. Az előadó szerint mind a tantervet, mind a tanítási módszereket meg kell változtatni a tanárképzésben. A tanár munkájának előfeltétele a megfelelő akadémiai tudás, de alapvető a gyermekekkel és fiatalokkal történő munkavégzésre való képesség is.

Ezzel összefüggésben az előadó hangsúlyozza, hogy óriási jelentősége van hosszú gyakornoki modul beiktatásának a tanárképzési tantervbe, valamint hogy fejlett digitális kompetenciákkal kell felruházni a tanárokat, hogy elérjük a tanárok, illetve a diák tudása és kompetenciái közötti áhított szinergiákat.

Az előadó hangsúlyozza emellett, hogy javítani kell a tanárok státuszát, munkafeltételeit, karrierlehetőségeit és javadalmazását, be kell ruházni a tanárok folyamatos szakmai fejlődésébe, és növelni kell a nemzetközi cserékben való részvételt.

A fenti megfontolások fényében az előadó támogatja az európai oktatási térség létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést. Az előadó hangsúlyozza ugyanakkor, hogy annak összhangban kell lennie az európai felsőoktatási térség és az Európai Kutatási és Innovációs Térség által eddig elért eredményekkel. Úgy véli emellett az előadós, hogy az európai oktatási térségnek erős politikai támogatást kell kapnia a tagállamoktól, amelyek együttes erőfeszítései új lendületet adnak az oktatásfejlesztésnek, tiszteletben tartva közben a szubszidiaritás, az oktatási szabadság és az intézményi autonómia elveit.

Az előadó ösztönzi a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy növeljék az oktatási beruházásaikat, az európai strukturális és beruházási alapokat használva, és hogy támogassák a tanárokat és a vezetőket, mind a modern technológiák, mind a tanulóközpontú tanítási módszerek fejlesztése terén, biztosítva ugyanakkor az átadott tudás és készségek gazdagsága alapján mért minőségi oktatást, valamint a kreativitást és az egész életen át tartó tanulás képességét.

Jelentése elkészítése során az előadó az uniós intézményeket, az oktatás különböző szintjeit és az oktatás terén aktív egyesületeket képviselő számos érdekelt féllel egyeztetett. Az előadó emellett szemináriumot szervezett az oktatás korszerűsítéséről többek között Navracsics Tibor biztos, Petra Kammerevert, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke, európai parlamenti képviselők, valamint a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága képviselői, emellett a tudományos élet és számos szervezet és egyesület képviselőinek részvételével(1).

(1)

A szeminárium előadói: Dr. Jan Peeters, Centre for Innovation in the Early Years; Larissa Nenning, Európai Diákszövetségek Szervezőirodája (OBESSU); Dr. Thomas Ekman Jørgensen, Európai Egyetemek Szövetsége; Sarika Vij, The Guild of European Research-Intensive Universities; Asa Morberg, Association for Teacher Education in Europe; Eduardo Nadal, Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság (ETUCE); Brikena Xhomaqi, Az egész életen át tartó tanulás platformja; Horst Dreimann, European Association of Institutes for Vocational Training.

Részt vevő szervezetek (nem teljes lista): Democracy and Human Rights Education in Europe, AEGEE / Európai Hallgatók Egyesülete, International Organization for the Development of Freedom of Education, Erasmus diákhálózat, European University Foundation, Cserkész Világszövetség – Európai Regionális Iroda, Fogyatékossággal Élőknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Egyesülete, Európai Ifjúsági Fórum, Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség, ThinkYoung, European Association of Regions and Local Authorities for Lifelong Learning, Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége, The European Council for Steiner Waldorf Education Georg Jürgens, European Council of National Associations of Independent Schools, Youth for Exchange and Understanding, Német Felsőoktatási Csereszolgálat, European Educational Exchanges - Youth for Understanding, a Kultúrák Közötti Tanulás Európai Föderációja, Association for Teacher Education in Europe, ADS Insight Sprl. Állásfoglalást nyújtott be: Európai Szülők Egyesülete, Európai Diákunió, International Certificate Conference Languages.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (11.4.2018)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az oktatás unióbeli korszerűsítéséről

(2017/2224(INI))

A vélemény előadója (*): Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az uniós tagállamok felelősek az oktatási és képzési rendszerükért, és az EU segít nekik abban, hogy elérjék a közös célokat és megosszák a legjobb gyakorlatokat;

2.  emlékeztet, hogy az oktatás, amelynek a kritikai, elemző és független gondolkodást kell elősegítenie, valamint a kulturális és társadalmi aspektusokra, illetve a munkaerőpiaci igényekre kell összpontosítania, alapvető fontosságú a kölcsönös tisztelet és az alapvető értékek kultúráján alapuló felelős polgárság megteremtéséhez, emellett alapvető emberi jog is;

3.  emlékeztet továbbá arra, hogy a szociális jogok európai pillérének első elve kimondja, hogy mindenkinek joga van a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz azért, hogy olyan készségeket szerezzen meg és alakítson ki, amelyek képessé teszik a társadalomban való teljes körű részvételre és a munkaerőpiaci átmenetek sikeres kezelésére;

4.  megjegyzi továbbá, az elmúlt évtized során az Unióban tapasztalható növekvő társadalmi-gazdasági megosztottság kapcsán, hogy a minden szinten garantált minőségi oktatás egyrészt segíti az egyenlőtlenségek, többek között a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a nemi sztereotípiák és egyenlőtlenségek minimalizálását, másrészt fontos szerepet játszik a felfelé irányuló társadalmi mobilitás és konvergencia fokozásában;

5.  hangsúlyozza, hogy a tanárok minősége, valamint az oktatási programnak való megfelelés és az oktatási módszerek kiválasztása terén biztosított szabadságuk a diákok haladását és munkaerőpiaci sikereit megalapozó, minőségi oktatás előfeltétele;

6.  különösen hangsúlyozza e háttérrel összevetve, hogy a minőségi oktatáshoz való hozzáférést az EU-ban élő valamennyi gyermek és diák, így a fogyatékossággal élők számára is biztosítani kell, szüleik társadalmi-gazdasági, földrajzi vagy kulturális helyzetétől függetlenül; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy ruházzanak be a minőségi oktatási és képzési rendszerekbe;

7.  úgy véli, hogy a középfokú tanulmányok elvégzésének kötelezőnek és ingyenesnek kell lennie, és felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az alapfokú vagy középfokú tanulmányaikat el nem végző személyeknek legyen lehetőségük az iskolába való visszatérésre és tanulmányaik befejezésére;

8.  hangsúlyozza a helyi iskolák és oktatási intézmények fenntartásának szükségességét az EU valamennyi régiójában, ami nélkülözhetetlen alapfeltétele a jó oktatásnak és az esélyegyenlőségnek az élet- és munkakörülmények európai harmonizációjában;

9.  rámutat, hogy a posztindusztriális korszakban az uniós gazdaság előrehaladott fejlettségi szintjének átalakulása, valamint az uniós munkaerőpiac digitalizációja, automatizálása és robotizációja megnövelte a felsőfokú végzettség és készségek iránti keresletet (az IKT-val kapcsolatos ágazatokban végbemenő gyors változások például 756 000 betöltetlen IKT-szakemberi álláshelyet fognak eredményezni 2020-ra a teljes EU területén), míg az alacsony szintű végzettség és készségek iránti kereslet csökkent(1); felhívja a Bizottságot annak részletes értékelésére, hogy a digitalizáció, az automatizálás és a robotizáció milyen hatással van és milyen hatással lesz a munkahelyek számára és típusaira;

10.  megjegyzi, hogy gyakran eltérés van a munkaerőpiaci igények és a munkaerő képesítései között, és megjegyzi, hogy valójában annak ellenére, hogy a magas szintű készségek iránti munkaerőpiaci kereslet jelentősen nőtt, és az oktatási rendszerek erre adott válaszként jelentősen növelték a felsőoktatási intézmények fejlesztését(2), az európaiak hozzávetőlegesen 20%-a, köztük az egyetemi végzettséggel rendelkezők 1%-a nem rendelkezik olyan alapvető készségekkel, mint olvasás, írás vagy számolni tudás2(3); emlékeztet továbbá, hogy az európaiak 44%-a nem rendelkezik digitális alapkészségekkel3, ami komolyan akadályozza a technológiailag fejlett munkaerőpiacra való belépésüket, valamint a társadalomban való polgári és aktív részvételüket;

11.  megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne hagyja el az iskolát alapvető készségek nélkül, beleértve az alapvető digitális készségeket; kiemeli, hogy napjainkban valamennyi munkához magasabb fokú írás-olvasási és számolási, valamint digitális és egyéb alapvető készségekre van szükség, és hogy a modern oktatási rendszereknek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatban szereplő mind a nyolc kulcskompetenciát, többek között a tudást és a viselkedésmódokat ötvözniük kell; üdvözli, hogy a javaslat a digitális készségeket alapvető készségekként definiálja;

12.  hangsúlyozza ezért e háttérrel összevetve annak fontosságát, hogy az oktatás valamennyi formája maximálisan kiaknázza a digitalizációban rejlő lehetőségeket; felszólítja ezért a tagállamokat és a régiókat, támogassák a digitális és digitalizált képzést valamennyi típusú oktatási intézmény tekintetében;

13.  felszólítja különösen a tagállamokat, hogy már az oktatás korai szakaszától kezdve javítsák a polgárok digitális jártasságát olyan megfelelő oktatás révén, amely fejleszti a nyelvi, logikai és matematikai készségeket, illetve a szimbolikus gondolkodást, mint a kódolás, a programozás és a kapcsolódó tevékenységek alapjait, amelyek fontosak a high-tech ágazatokban kínált munkákhoz és általában a digitalizált munkaerőpiacon; megjegyzi, hogy ezek a készségek általános jellegűek, és hasznosak lehetnek számos más ágazatban és a mindennapi életben; üdvözli e tekintetben az olyan bizottsági kezdeményezéseket, mint a programozási hét, és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, és felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó nemzeti digitális készségfejlesztési stratégiákat, amelyek segíthetik és támogathatják a tanulókat és a diákokat az e-készségek megszerzésében;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az alapvető készségek birtoklása minden iskola elvégzésének előfeltétele legyen az alapfokú oktatástól az egyetemi képzésig, beleértve a felnőttképzési központokat, és felszólítja a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben az alacsony készségekkel rendelkező felnőttek készségekkel való felvértezését; üdvözli e tekintetben a kompetenciafejlesztési pályák kezdeményezést, amely az Új európai készségfejlesztési program fontos részét képezi;

15.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tanárképzés digitális jártasságot és készségeket is foglaljon magában mind egyetemi szinten, mind a szakmai képzés részeként a tanárok teljes szakmai pályafutása során;

16.  hangsúlyozza, hogy az alapvető digitális készségek és digitális jártasság kialakítása során az oktatási rendszerben meg kell tanítani az elektronikus berendezések észszerű használatát, megelőzendő a számítógépek, az internet vagy a mobiltelefonok túlzott használatát, és megvédendő a gyermekeket az e-játékoktól és a közösségi médiától való viselkedési függőségtől;

17.  hangsúlyozza az emberek megfelelő, rugalmas és minőségi képzésekben és szakmai előmenetelben való részvételét biztosító, egész életen át tartó pályaorientáció fontosságát; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a tanulószerződéses gyakorlati és képzési lehetőségeket a diákok, a szüleik, a felnőttképzésben részt vevők, az oktatást és képzést biztosító intézmények, a munkaadók és az állami foglalkoztatási szolgálatok figyelemfelkeltésére irányuló kezdeményezéseken keresztül;

18.  emlékeztet a továbbképzések és átképzések formájában megvalósuló, egész életen át tartó tanulás fontosságára az aktív befogadásra és a megnövekedett társadalmi részvételre irányuló lehetőségek megteremtésében, valamint a készségek és képesítések fejlesztésében, különösen az alacsony készségekkel rendelkező személyek, a tartósan munkanélküliek, a különleges igényekkel rendelkezők, az idősebb generációk és a migránsok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a szakmai előmenetel és az egész életen át tartó oktatás és képzés terén egyedi megközelítésre kell törekedni; ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a munkaerőpiacra visszatérő felnőttek aktív befogadását és visszailleszkedését megkönnyítő képzési és oktatási programok kialakításában;

19.  felszólítja a tagállamokat, hogy proaktívan mozdítsák elő és ismertessék az alacsony képzettséggel rendelkező felnőttek számára készségeik fejlesztésére irányuló lehetőségeiket, beleértve a pályaorientációs szolgáltatásokat; hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásnak elérhetőnek és felhasználóbarátnak kell lennie;

20.  kiemeli, hogy a kétmillió betöltetlen uniós álláshely ellenére a diplomával rendelkező fiatalok 30%-a olyan munkát végez, amely nem felel meg készségeinek vagy elképzeléseinek, míg az európai munkaadók 40%-a számára problémát jelent, hogy a szükséges készségekkel rendelkező személyt találjon(4);

21.  megállapítja, hogy a strukturális munkaerőhiány nem pusztán a nem megfelelő képzettségnek tudható be, hanem az alul- és túlképzettségnek is;

22.  hangsúlyozza, hogy mind a munkanélküliség, mind a munkaerőpiacon fellelhető betöltetlen álláshelyek tekintetében a strukturális munkaerőhiány és a szakemberhiányfontos tényező(5); úgy véli, hogy ezt az aggasztó jelenséget, többek között az alábbiak révén kell kezelni;

– az oktatási rendszereket képessé kell tenni az üzleti élettel és a szociális partnerekkel, mint a munkaadók szövetségeivel és szakszervezeteivel való szorosabb együttműködésre szakmabeliek és gyakorló szakemberek meghívása révén, hogy játsszanak szerepet a valós oktatási értéket nyújtó gyakornoki programok és tanulószerződéses gyakorlati képzések létrehozása terén;

– javítani kell a mobilitást a határokon átnyúló régiók között, többek között a legmagasabb politikai szinten való szakértelem-megosztás révén; valamint

– a diákok holisztikus fejlődésére kell összpontosítani, azaz nemcsak a foglalkoztathatóságukra, hanem a társadalmi és polgári kompetenciáikra; e tekintetben ösztönzi a tagállamokat, hogy jobban összpontosítsanak a transzverzális és humán készségekre, a kritikus és kreatív gondolkodásmódra, a problémamegoldó és a vállalkozói készségekre, minden készségre, amelyek a munkaerőpiacon szükségesek;

23.  megállapítja, hogy a különböző munkák ugyanazon készségeket tehetik szükségessé, és ugyanazokból a feladatokból állhatnak; ezért úgy véli, hogy az oktatási rendszereknek készség- és feladatorientáltnak kell lenniük annak érdekében, hogy lehetővé tegye a munkák közötti gyors váltást; kiemeli, hogy a társadalmi változással és a munkaerőpiac alakulásával összefüggésben az oktatási rendszereknek a megfelelő készségekkel, kompetenciákkal és tudással kell felvértezniük a diákokat, hogy segíteni tudják őket abban, hogy aktív európai polgárokká válhassanak, és sikeresek legyenek a munkaerőpiacon; hangsúlyozza, hogy a készségek kialakítása és megerősítése egy állandó folyamat, amely az oktatás minden szintjét végigkíséri egészen a munkaerőpiacig; úgy véli, hogy a mikroképzések rendszerében (rövid, hitelesített képzések) készségeket és kompetenciákat kellene használni mind az oktatási folyamat, mind az oktatás és a képesítések elismerése során;

24.  üdvözli e tekintetben az „Új európai készségfejlesztési program” című bizottsági közleményt(6), amely megoldásokat javasol a strukturális munkaerőhiányra és a szakemberhiányra, valamint a készségek elismerését elősegítő megfelelő módszer megtalálására; emlékeztet az e program keretében indított tíz fellépés fontosságára, amelyek megfelelő képzést nyújtanak, és támogatják a készségek elsajátítását az EU-ban; úgy véli, hogy a készségek és a munkaerőpiaci igények iránti kereslettel kapcsolatos tendenciák és minták megértése lehetővé teszi azt, hogy az emberek jobb döntéseket hozzanak karrierjükkel kapcsolatban, minőségi munkákat találjanak, és javítsák az esélyeiket; felszólít ezért a további készségek előrejelzésére;

25.  megjegyzi továbbá, hogy az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) előrejelzései mind a keresleti, mind a kínálati oldalon a készségek párhuzamos növekedését mutatják 2025-ig, és hogy a magas szintű készségek iránti igény a munkaerőpiacon meghaladja az oktatási rendszer által nyújtott kínálatot; emlékeztet különösen arra, hogy a TTMM-ágazatban 2020-ra az EU-n belül több mint 200 000 betöltetlen álláshely várható; felszólít a szociális partnerekkel való együttműködés fokozására a munkaerőpiaci igények figyelembevétele érdekében, és a további készségek előrejelzésére a munkaerőpiac fejlesztése érdekében; üdvözli a tényt, hogy a jövőbeli Europass platform felhasználói számára készségekkel kapcsolatos információk állnak rendelkezésre, amelyek segítik őket a tanulással és pályaválasztással kapcsolatos döntéseikben;

26.  megállapítja, hogy jelentős számú új munkahely jön létre a megújuló energiával kapcsolatos iparágakban, és hogy a zöld ágazatokat és a foglalkoztatást az iskolai tantervekben ennek megfelelően kell kezelni;

27.  kiemeli, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (úgynevezett NEET-fiatalok) magas számát, (közel 6,3 millió 15–24 év közötti fiatal) a korai iskolaelhagyás megelőzésével, a iskolák gyakorlatiasabbá tételével és a környezetükkel való összekapcsolásával, valamint a helyi vállalatokkal, a helyi hatóságokkal, a szociális intézményekkel és a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolat kiépítésével lehetne csökkenteni; véleménye szerint a korai iskolaelhagyást, amely az egyik oka annak, hogy a fiatalok NEET-fiatalokká válnak, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel lehet kezelni; úgy véli, hogy támogatni kell a diákokat abban, hogy megtalálják saját tanulási módszereiket, többek között az online képzéseket és a vegyes tanulást; üdvözli a releváns és megfelelő tantervek kialakítását, valamint valamennyi diák számára erős és fejlett, útmutatást nyújtó rendszerek és minőségi konzultációs és orientációs szolgáltatások bevezetését;

28.  rámutat, hogy fejleszteni kell a migránsok és a menekültek készségszintjét és képzettségét; rámutat, hogy mind uniós, mind nemzeti szinten támogatni kell hatékony munkaerőpiaci integrációjukat, valamint a munkaerőpiaci reformokat, hogy meglévő készségeiket és végzettségüket jobban ki lehessen használni; emlékeztet, hogy javítani kell a – többek között az EU-n kívül szerzett – készségek és végzettségek elismerésének és érvényesítésének rendszereit;

29.  örömmel üdvözli, hogy az uniós iskolai oktatás modernizálására irányuló erőfeszítések részeként a Bizottság a migráns diákok integrációjával kapcsolatos bevett gyakorlatok cseréjével és a közös értékek átadásával különös figyelmet fordít az inkluzív oktatás előmozdításának jelentőségére;

30.  hangsúlyozza még, hogy továbbra is ösztönözni kell a menekülteknek és a migránsoknak nyújtott átképzéseket és egyéb gyakorlati oktatási és képzési lehetőségeket;

31.  hangsúlyozza azon gyermekek és serdülők különleges oktatási körülményeit, akiknek a szülei a munka miatt utaznak Európában, és kéri a Bizottságot, hogy e gyermekek és serdülők iskola előtti neveléséből, illetve iskolai oktatásából adódó kihívásokra tekintettel készítsen tanulmányt különleges helyzetük feltérképezése érdekében;

32.  úgy véli, hogy az iskoláknak minden tanulót, különösen a fogyatékossággal élőket, támogatniuk kell, és számukra inkluzív oktatást kell nyújtaniuk; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő gyermekeket/tanulókat be kell vonni az oktatásba annak érdekében, hogy aktív résztvevőkként és valódi hozzájárulókként független életet élhessenek és teljes mértékben integrálódjanak a társadalomba; véleménye szerint a jelenlegi technológiai fejlődésnek köszönhetően a fogyatékossággal élő diákok könnyebben hozzájutnak a nem hivatalos oktatás formális vagy informális tanulási módszereihez; felhívja a tagállamokat, hogy segítsék elő az inkluzív, minőségi, többségi oktatáshoz való hozzáférést, figyelembe véve bármilyen típusú fogyatékossággal élő valamennyi diák szükségletét, ami például azt jelenti, hogy biztosítsanak kétnyelvű, inkluzív oktatást a siket gyermekeknek, figyelembe véve speciális nyelvi igényeiket; felszólítja a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az iskolák megkülönböztetést elutasító politikáját;

33.  rámutat arra, hogy a munkaerőpiaci változások üteme, az oktatási rendszerek sokszínűsége, valamint az egyre növekvő szintű munkavállalói mobilitás és migráció szükségessé teszi, hogy a munkaadók és az oktatást biztosító intézmények egy átfogó értékelési rendszerrel összhangban elismerjék a nem formális és informális oktatás keretében szerzett végzettséget, készségeket és kompetenciákat(7) azon tagállamok legjobb gyakorlataira támaszkodva, amelyek már bevezették ezeket az eszközöket; kiemeli e tekintetben a munkaerőpiacról kizárt és kiszolgáltatott csoportoknak szóló politikai válaszadás fontosságát;

34.  emlékeztet arra, hogy a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. évi tanácsi ajánlás(8) felszólította a tagállamokat, hogy legkésőbb 2018-ra vezessenek be a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére vonatkozó intézkedéseket;

35.  emlékeztet az informális és az iskolarendszeren kívüli oktatás elismerésére irányuló eljárások javításának vagy bevezetésének fontosságára(9), amit azon tagállamok legjobb gyakorlataira támaszkodva kell elvégezni, amelyek már bevezették ezeket az eszközöket;

36.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak lehetővé tétele érdekében, hogy a nem formális és informális tanulás eredményeit érvényesítsék, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a mikroképzések fontosságát és hasznosságát; üdvözli a virtuális szabadegyetemek (MOOC – Massive Online Open Courses) kialakítását, ami szélesebb körű hozzáférést biztosít az oktatáshoz a hátrányos helyzetű csoportok vagy olyan csoportok számára, amelyeket életkörülményeik megakadályoznak abban, hogy személyes oktatásban vegyenek részt, így növelve jobb munkaerőpiaci és életszínvonalbeli lehetőségeiket, és ezáltal lehetővé téve a munkanélküliség elleni küzdelmet, különösen a fiatalok körében;

37.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék nemzetközivé oktatási rendszereiket, és bővítsék ki a hallgatói mobilitási programokat a diákoknak az uniós munkaerőpiacra való jobb felkészítése érdekében, ahol az idegen nyelvek és kultúrák ismeretének a hiánya a mobilitás előtti első akadályt képezi; hangsúlyozza, hogy a diákmobilitási programok hozzájárultak az európai integrációhoz, és pozitív hatással vannak a fiatalok foglalkoztatására; e tekintetben felszólít arra, hogy külön figyelmet kell szentelni az oktatás határokon átnyúló szempontjainak, például a szomszédos nyelvek tanulásának és oktatásának előmozdításával, valamint különösen ezen a területen mind a tudományos, mind pedig a szakmai tagozatokon új tudományos prioritásokat kell meghatározni; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy ezek a fellépések minden iskolatípust és oktatási szintet érintsenek, és hogy az uniós munkaerőpiac minden egyetemet végzett, valamint a szakoktatásban és -képzésben tanult személy számára elérhető legyen;

38.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot annak biztosítására, hogy a mobilitási programok, mint az Erasmus+ időszakait a tagállamok kölcsönösen elismerjék, valamint biztosítsanak úgy nagyobb mértékű befektetést az Erasmus+-ba, mint pénzügyi és egyéni támogatást; megjegyzi, hogy az Erasmus+ 2016-ban 725 000 európainak nyújtott mobilitási ösztöndíjat a külföldi tanuláshoz, képzéshez, oktatáshoz, munkavégzéshez és önkénteskedéshez, jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 2014–2020 közötti időszakra kitűzött célját, az uniós fiatalok 3,7%-ának támogatását;

39.  javasolja, hogy a Bizottság a vállalkozásoktatást és -képzést a prioritások egyikeként tartsa meg a jövőbeni Erasmus+ programban a következő (2020 utáni) pénzügyi időszak során, valamennyi fellépésében, beleértve a mobilitást is;

40.  a magas szintű kompetenciák és készségek iránti növekvő igénnyel összefüggésben sajnálatát fejezi ki, hogy az idők folyamán a felsőoktatás fokozott fejlesztése a diplomák inflációját eredményezte, míg ezzel párhuzamosan egyre nagyobb lett a hiány a szakmai készségek és szakképesítések területén, ami a munkaerőpiac egyenlőtlenségeit eredményezi;

41.  ezzel összefüggésben felszólít a jobban a munkaerőpiaci igényekhez igazított készségek kialakítására, valamint a gyakorlati képzés arányának jelentős növelésére; felszólítja különösen a tagállamokat, hogy több felsőfokú szakképzést és képzést alakítsanak ki, hogy lehetővé tegyék a diákok számára gyakorlati készségekkel és képzéssel kapcsolatos magas szintű végzettségek megszerzését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a különféle oktatási rendszerek közötti átjárhatóság fontosságát;

42.  megjegyzi, hogy a diákok növekvő számától függetlenül a magas szintű készségekkel rendelkező diákok aránya megosztott a tagállamok között, és hogy a rendkívül alacsony készségekkel rendelkező diplomások száma 10% és 50% között mozog; ragaszkodik ahhoz, hogy felsőoktatási politikákban az értékelési kritériumok kvalitatív kritériumokat is tartalmazzanak, azaz a diákok számának növelésére irányuló tagállami teljesítménymutatónak(10) az elsajátított készségek tényleges szintjére kell összpontosítania, nem pedig a diplomák számára;

43.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az EU megújított felsőoktatási programját a felsőoktatási intézmények, a regionális és helyi hatóságok, valamint a munkaadók körében a felsőoktatási intézmények és a hallgatók igényeinek való megfelelés, az őket érő kihívások leküzdése, a helyi és regionális szereplők közötti kapcsolat megteremtése, a helyi közösségek segítése, a helyi és regionális fejlődés és innováció előmozdítása, az inkluzív és összekapcsolt felsőoktatási rendszerek kialakítása, a munka világával való együttműködés megerősítése, valamint a regionális készségigények kielégítése érdekében;

44.  hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamokban hiányzik az inkluzív és magas színvonalú pályaválasztási tanácsadás, és úgy véli, hogy kizárólag a vonzó, keresletre épülő, a szociális partnerek bevonásával és együttműködésével kialakított szakképzési és képzési programok segíthetnek abban, hogy több diák válassza ezeket;

45.  kiemeli ezért, hogy javítani kell az iskolákon belüli pályaválasztási tanácsadás színvonalát és, hogy az oktatás és a képzés minden szintjén elérhető, személyre szabott képzési tanácsadás és támogatás javíthatja a munkaerőpiacra való belépést;

46.  felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatos konkrét foglalkoztatási lehetőségeket, valamint a szakoktatás és -képzés munkaerőpiacon betöltött szerepét;

47.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EURES-hez hasonló platformok előmozdítása révén a szakképzést tegyék láthatóbbá, biztosítsák, hogy mindenki számára hozzáférhető, nemi szempontból kiegyensúlyozott és megkülönböztetésmentes legyen, biztosítsák az elegendő finanszírozást, illetve erősítsék meg annak minőségét és vonzerejét, továbbá mozdítsák elő a szakképzést, a duális képzési rendszert, a munka- és valóságalapú tanulást és oktatási formát minden szinten, többek között a felsőoktatásban annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az oktatás és a munkaerőpiac között, és rugalmasabb legyen az átjárás a különböző oktatási típusok között; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza az oktatási intézmények megfelelő digitális infrastruktúrával való modern, műszaki felszereltségének szükségességét; felszólít a fiataloknak szóló tanulószerződéses gyakorlati képzésre és vállalkozói készségre irányuló szakpolitikák előmozdítására, így téve a munkaerőpiacra való belépésüket gördülékenyebbé;

48.  úgy véli, hogy a színvonalas kiközvetítések lehetővé tételének biztosítása érdekében alapvető fontosságú tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy gyakornoki szerződések megkötése, hogy valamennyi fél szerepkörét és felelősségét meg lehessen határozni és pontosítani lehessen a gyakornoki képzés hosszát, az egyértelműen meghatározott fejlesztendő készségeknek megfelelő tanulmányi célokat és feladatokat, a foglalkoztatási viszonyt, a túlmunkát is magában foglaló, megfelelő bérezést és javadalmazást, valamint az alkalmazandó nemzeti jogszabályok, kollektív szerződések, vagy mindkettő alapján meghatározott szociális védelmi és biztonsági rendszereket is beleértve;

49.  kiemeli a megfelelő oktatási és képzési tartalom és a megfelelő munkafeltételek biztosításának szükségességét a gyakornoki programokban és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekben annak érdekében, hogy ezeknek az oktatásból a munka világába való áttérésben játszott elengedhetetlen szerepe biztosítva legyen; hangsúlyozza, hogy a gyakornoki programok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések semmi esetre sem használhatók álláshelyek helyettesítésére, és a gyakornokok nem tekinthetők olcsó vagy fizetetlen munkaerőnek;

50.  emlékeztet, hogy napjainkban az oktatási és képzési kiválósághoz az iskola és a munka közötti valódi integrációra van szükség, és kiemeli, hogy ez az integráció a gyermekek által elsajátított olvasási és számolási készségek, valamint az általuk elsajátítandó szakmai készségek minőségét is javítja; üdvözli e tekintetben a duális oktatási rendszereket és a valóságon alapuló oktatást, amely olyan innovatív megközelítés, amelyben az iskolák valódi vállalkozásokat működtetnek és valós szolgáltatásokat vagy termékeket kínálnak, illetve részt vesznek a munkaerőpiacon;

51.  úgy véli, hogy a végzést követő pályakövetési információk, valamint a pontos és releváns adatok gyűjtése nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is, alapvető fontosságú egyrészt a minőségbiztosítás és a tartalomalapú, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő minőségi oktatás kialakítása tekintetében, másrészt az oktatási rendszerek rugalmasabbá és inkluzívabbá tételére irányuló reformok tekintetében;

52.  meggyőződése, hogy a diplomások foglalkoztatási arányát és egyéb, szakmai előmenetellel kapcsolatos mutatókat nyomon követő pályakövetési rendszert az iskolai tantervek és az oktatásszervezés értékelésére is használni kell, nemcsak azért, hogy javuljanak a diplomások munkaerőpiaci esélyei, hanem azért is, hogy erősödjön a helyzetük, valamint a gazdaság építésére és új munkahelyek kialakítására gyakorolt befolyásuk;

53.  felszólít a felsőoktatásban és a szakoktatásban és -képzésben végzettek eredményeire vonatkozó, nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére is, ezen adatoknak a diplomások foglalkoztatásával kapcsolatos lehetséges felhasználásának javítása és az oktatás minőségének nemi szempontból történő értékelése érdekében;

54.  hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerekbe való nagyobb mértékű befektetés, valamint azok modernizációja és korrekciója a társadalmi és gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele; ezért hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a szociális beruházás – különösen a mindenki számára elérhető oktatás és képzés terén – prioritást élvezzen a 2020–2026 közötti többéves pénzügyi keret új programozási időszaka során;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse az ESZA-n és az európai szemeszteren keresztül az azon átfogó tagállami közpolitikák támogatására irányuló erőfeszítéseit, amelyek az oktatásból és a (tartós) munkanélküliségből a munkába való zökkenőmentesebb átmenet biztosítására, konkrétabban a tartósan munkanélküliek munkaerőpiaci integrációjáról szóló tanácsi ajánlásban felvázolt nemzeti szintű intézkedések teljes körű végrehajtására összpontosulnak;

56.  ismételten hangsúlyozza a fiatalok foglalkoztatását célzó uniós programok teljesítménye és hatásvizsgálata nyomon követésének szükségességét; megállapítja a hatékony és fenntartható beruházások jelentőségét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

22

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Michael Detjen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Dominique Martin, Miroslavs Mitrofanovs, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Amjad Bashir, Heinz K. Becker, Karima Delli, Tania González Peñas, Ivari Padar, Anne Sander, Sven Schulze, Jasenko Selimovic, Csaba Sógor, Neoklis Sylikiotis, Ivo Vajgl

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jude Kirton-Darling, Ana Miranda, James Nicholson, Massimo Paolucci

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

26

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, Robert Rochefort, Jasenko Selimovic, Ivo Vajgl, Renate Weber

ECR

Amjad Bashir, Arne Gericke, Czesław Hoc, James Nicholson, Ulrike Trebesius

PPE

Georges Bach, Heinz K. Becker, David Casa, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sógor, Romana Tomc

S&D

Siôn Simon

22

-

EFDD

Tiziana Beghin

ENF

Mara Bizzotto, Dominique Martin

GUE/NGL

Tania González Peñas, Patrick Le Hyaric, João Pimenta Lopes, Neoklis Sylikiotis

NI

Lampros Fountoulis

S&D

Guillaume Balas, Brando Benifei, Michael Detjen, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jude Kirton-Darling, Ivari Padar, Massimo Paolucci, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marita Ulvskog

VERTS/ALE

Karima Delli, Ana Miranda, Miroslavs Mitrofanovs

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=7711

(2)

Forrás: 2017. évi Oktatási és Képzési Figyelő: OECD-felmérés a felnőttek készségeiről, 2016

(3)

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/587312/IPOL_STU%282016%29587312_EN.pdf , https://www.oecd.org/skills/piaac/Skills_Matter_Further_Results_from_the_Survey_of_Adult_Skills.pdf [Annex A, table A3.3(L), A 3.3(N)].

(4)

 http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/3072, https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1502en_0.pdf

(5)

http://www.cedefop.europa.eu/en/events-and-projects/projects/assisting-eu-countries-skills-matching

(6)

A Bizottság 2016. június 10-i közleménye: „Új európai készségfejlesztési program: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” (COM(2016)0381).

(7)

Lásd az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalását: Új digitális menetrend kialakítása Európa számára. Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0360.

(8)

HL C 398., 2012.12.22, 1. o.

(9)

Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása: Új digitális menetrend kialakítása Európa számára.

(10)

2017. évi Oktatási és Képzési Figyelő.


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (4.4.2018)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az oktatás korszerűsítéséről az EU-ban

(2017/2224(INI))

A vélemény előadója: Michaela Šojdrová

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel az oktatás minőségének javítására irányuló döntés ugyan a tagállamok hatásköre, az Uniónak az EUMSZ 165. és 167. cikke értelmében kulcsfontosságú támogatói szerepe van a közös célok kitűzésében és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításában;

B.  mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető elve, amelyet a Szerződések rögzítenek, és az összes uniós szakpolitikában, nem utolsósorban az oktatás és a kultúra területén is tükröződnie kell;

C.  mivel az oktatás egyedülálló lehetőséget kínál a lányok és nők szerepvállalásának növelésére, illetve a hátrányos megkülönböztetés és sztereotípiák valamennyi formájának kezelésére, a benne rejlő potenciált azonban az Európai Unió még nem aknázta ki teljességgel; mivel az Eurostat 2014. évi adatai szerint több nő (42,3%) folytat felsőfokú tanulmányokat mint férfi (33,6%), de a nők nagyobb számban vannak jelen humán, mint tudományos területeken; mivel a felsőfokú oktatásban részt vevő női hallgatók mindössze 9,6%-a tanul ikt-hoz kapcsolódó szakmát, szemben a férfiak 30,6%-ával; mivel a nemi sztereotípiák hatása az oktatásra és a képzésre meg meghatározhatja az életünket alakító választásokat, amelyek hatással vannak a munkaerőpiacra, ahol a nők továbbra is horizontális és vertikális szegregációval szembesülnek; mivel a nők gyakran szembesülnek erőszakkal, amelyet az oktatás felszámolhat; mivel a nők még mindig meglehetősen alulreprezentáltak az e-oktatás és az e-készségek további előmozdítását célzó olyan kezdeményezésekben, mint az európai programozási hét, az „Ikt a jobb oktatásért”, „Startup Europe Leaders Club” és a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció;

D.  mivel a magas színvonalú oktatás szerepe alapvető az egyéni kiteljesedés, a felelős állampolgárság, az emberi jogok és a közös alapértékek megértésének és tiszteletben tartásának segítése, a társadalmi kohézió biztosítása, valamint a társadalmi-gazdasági és nemi egyenlőtlenségek, a nemi sztereotípiák és erőszak elleni küzdelem szempontjából; mivel az oktatás erőteljes eszköz a mélyen gyökerező nemi sztereotípiák és megkülönböztetés leküzdésére; mivel az oktatási rendszereknek nem csak a munkaerőpiacra, hanem az emberi, társadalmi és kulturális szükségletekre is összpontosítaniuk kell; mivel megkülönböztetés nélkül minden gyermeknek magas színvonalú oktatásban kell részesülnie; mivel Európában az elmúlt néhány évtizedben megnőtt a társadalmi-gazdasági szakadék, és mivel az egyenlőtlenség szorosan összefonódik a foglalkoztatási lehetőségekkel és típusokkal; mivel elengedhetetlen, hogy az oktatás, amely alapvető emberi jog, folyamatosan megfelelő finanszírozást kapjon; mivel a tanárok kulcsszerepet játszanak a tanulók személyes, állampolgári és társadalmi oktatásának alakításában, beleértve a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi egyenlőtlenségek kérdését is;

E.  mivel a megszorító intézkedések és a közkiadások szigorú csökkentése általában véve csökkentette a közoktatás költségvetését, kedvezőtlenül érintve a fiatalokat és a diákokat, különösen a nőket és a lányokat;

F.  mivel a vállalkozói készséget gyakran a proaktív projektirányítással, a tárgyalással és a proaktivitással kapcsolatos készségekkel társítják; mivel ezeket a készségeket ösztönözni és támogatni kell

G.  mivel a digitalizáció forradalmasította és alapjaiban megváltoztatta az emberek információkhoz való hozzáférését és azok biztosítását, valamint nagy potenciállal rendelkezik az oktatás terén, beleértve a nők és lányok oktatási lehetőségeit is; mivel az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és a digitális készségek tekintetében továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a nemek között a szakmai és oktatási lehetőségekhez való hozzáférésben;

H.  mivel a tudomány területén dolgozó szakembereknek csupán 20 %-a, a mérnöki diplomát szerzőknek(1)pedig mindössze 27 %-a nő; mivel 1000 női diplomás közül mindössze 29 nő, míg 1000 férfi diplomás közül 95 rendelkezik alapfokú diplomával az ikt terén, és az összes női diplomás csak 3%-ának van végzettsége e területen (szemben a férfi diplomások majdnem 10%-ával), és mivel 1000 nő közül csak 4 helyezkedik el az ikt-ágazatban; mivel a nők számának növelése az ikt területén – amely az egyik legjobban fizető ágazat – elsősorban az ikt és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) tanulásába, valamint az egyetemi tanulmányokba való bevonásuk révén hozzájárulhat pénzügyi helyzetük stabilizálásához és függetlenségükhöz, ezáltal csökkentve a nemek közötti bérszakadék egészét; mivel az uniós diákok 60%-a soha nem használ digitális eszközt az osztályteremben; mivel kevés nő van döntéshozatali pozícióban a tudomány és a technológia terén; mivel több női példakép kell a hagyományosan férfiak által uralt területeken;

I.  mivel az egész életen át tartó tanulás fontos szerepet játszik a nők versenyképességének és foglalkoztathatóságának munkahelyeken való növelésében ; mivel az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők csupán 15%-a(2) vesz részt az egész életen át tartó oktatásban és képzésben; mivel ezt az arányt növelni kell, ha a nők le akarják győzni a nehézségeket, amelyekkel akkor szembesülnek, mikor a változó munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés érdekében fejlesztik készségeiket;

J.  mivel az, hogy egyes szakmákban – mint például az oktatásban – aránytalanul magas a nők száma, potenciálisan azzal a hatással járhat, hogy csökken a szakma presztízse és csökkennek a bérek;

K.  mivel a nemzeti hatóságoknak minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük a nemek közötti egyenlőséget az oktatási intézményekben, és mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos oktatásnak szerepelnie kell az iskolai tantervekben és tananyagokban; mivel az európai és nemzeti hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy az oktatási anyagokban ne szerepeljenek diszkriminatív tartalmak;

L.  mivel a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező lányok és fiúk jelentős része az alacsony életszínvonal miatt nem fér hozzá az egyenlő oktatáshoz;

M.  mivel a szülők fontos szerepet játszanak gyermekeik oktatásában, ezért aktívan be kell őket vonni az oktatás modernizálását célzó valamennyi erőfeszítésbe és szakpolitikába;

N.  mivel az EU valamennyi régiójában szükséges az iskolák és képzési létesítmények – amelyek a lányok számára a jó oktatás és az esélyegyenlőség nélkülözhetetlen alapját jelentik – helyi közösség számára történő fenntartása;

1.  ösztönzi a tagállamokat, hogy oktatási rendszereikben biztosítsák az esélyegyenlőséget minden hallgató között, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévőkre, és kövessék nyomon a jó minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférésüket; úgy véli, hogy az iskolához való – néha fizikai és földrajzi – hozzáférés az egyik hatékony módja a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésének az oktatásban; ragaszkodik ahhoz, hogy több társadalmi tényezőt vegyenek figyelembe az EU-ban a társadalom peremére szorult lányok helyzetének javítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a társadalom peremére szorult lakosságból származó tanulók nagy része tanulmányai befejezése előtt elhagyja az iskolát, és/vagy szegregált iskolákban oktatják őket; úgy véli, hogy az oktatás az egyetlen mód arra, hogy a perifériára szorult gyermekek kikerüljenek a szegénységből és a kirekesztettségből; rámutat arra, hogy a szegénység és a gazdasági nehézségek erőteljes hatással vannak a nemek közötti egyenlőségre az oktatás területén, és túlzott mértékben befolyásolják a lányok hozzáférését a közoktatáshoz és az egyetemi tanulmányokhoz; ezért ösztönzi azokat a tagállami kezdeményezéseket, amelyek a segítségre szoruló családok közvetlen vagy közvetett oktatási költségeinek csökkentését célozzák; örömmel üdvözli az inkluzív oktatásnak a migráns tanulók integrációjával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjén és a közös értékek azonosítását szolgáló információcserén keresztül megvalósuló támogatását;

2.  rámutat, hogy a nők és lányok ikt-val kapcsolatos oktatásban és később foglalkoztatásban való alacsony részvétele a nemi sztereotipizálás összetett kölcsönhatásának tudható be, amely már korai életszakaszban és az oktatás korai fázisában megkezdődik, és folytatódik a munkahelyeken is; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen és mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget az oktatás valamennyi szintjén és típusánál, többek között a nemi alapon történő tantárgy- és pályaválasztással kapcsolatban, az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében (Oktatás és képzés 2020) meghatározott prioritásokkal összhangban;

3.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerén belül nyíltan működjenek együtt a korai digitális oktatással kapcsolatos, a lányokat is befogadó megoldások megtalálásával és a bevált gyakorlatok megosztásával kapcsolatban, beleértve az e-készségeket és a programozást, valamint a későbbi szakaszokban olyan programokkal kapcsolatban, amelyek célja azon nők arányának növelése, akik a TTMM területén folytatnak tanulmányokat és szereznek diplomát;

4.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a digitális jártasságot és a nők és lányok ikt-oktatásban és -képzésben való részvételét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a lányoknak szóló oktatási és képzési lehetőségek biztosítására a TTMM és ikt területén, valamint a nemek közötti digitális szakadék kezelésére, fejlesztve többek között a tanárok körében digitális készségeiket a programozás, az új médiumok és technológiák tantervbe való beépítésével a digitális szakadék csökkentése és felszámolása érdekében; ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskola korai szakaszában vezessenek be az életkornak megfelelő ikt-oktatást, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a lányokban érdeklődést és tehetséget fejlesszenek ki a digitális terület iránt, mivel a lányok tanulmányaik korai szakaszától tartózkodnak a TTMM-tantárgyaktól az e tantárgyakat övező nemi sztereotípiák, a szerepminták hiánya, valamint a tevékenységek és játékok terén megmutatkozó szegregáció miatt; sürget valamennyi tagállamot, hogy következetesen ruházzanak be tájékoztató, figyelemfelhívó és oktatási kampányokba, és javítsák a lányok és a fiúk részére biztosított pályaválasztási tanácsadást, amelynek során foglalkoznak a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákkal, valamint a nemi sztereotípiákkal a pályaorientáció során, nem utolsósorban a tudomány, a mérnöki pályák és az új technológiák területén; rámutat arra, hogy a fenti intézkedés csökkentené a nemek közötti szegregációt a munkaerőpiacon és erősítené a nők helyzetét, miközben lehetővé tenné a lányok és a nők által az EU-ban képviselt humántőke teljes mértékű kiaknázását;

5.  felhívja a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi sztereotípiák ellen az oktatásban, hogy biztosítható legyen, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekkel és döntési szabadsággal rendelkeznek az általuk választott hivatást illetően; ezzel összefüggésben aggódik az egyes tagállamok tananyagaiban továbbra is meglévő sztereotípiák és a tanárok lányokkal és fiúkkal szembeni eltérő magatartásbeli elvárásai miatt; rámutat arra, hogy be kell építeni a nemek közötti egyenlőség elvét mind a tanárképzésbe, mind a továbbképzésbe, valamint a tanítási gyakorlatokba,hogy elháruljon minden olyan akadály, amely megakadályozza a diákokat abban, hogy nemüktől függetlenül teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket; felszólítja a tagállamokat, hogy – a nemek közötti egyenlőségnek a regionális oktatási rendszerek tantervébe és tananyagaiba történő beillesztése során – fordítsanak különös figyelmet a legkülső régiókra, szem előtt tartva a nők elleni erőszak ott regisztrált magas arányát; hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszereknek minden szinten tartalmazniuk kell a nemi dimenziót, és figyelembe kell venniük azok szükségleteit, akiket hátrányosan megkülönböztetnek;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettség ne maradjon meg az elvek kinyilvánításának és a politikai szándék szintjén, és nyilvánuljon meg a befektetett erőfeszítések és erőforrások lényeges növelésében, szem előtt tartva az oktatás kulturális változásra gyakorolt fontos szerepét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a megkülönböztetés és zaklatás minden formája ellen az oktatási létesítményekben; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az LMBTI kérdésekre vonatkozó objektív tájékoztatás beépítését az iskolai tantervekbe;

7.  ajánlja, hogy a tagállamok és az oktatási intézmények hozzanak megelőző intézkedéseket a nemi alapú erőszak ellen; rámutat a megelőző intézkedések fontosságára – különösen a felsőoktatási intézményekben – a szexuális zaklatás eseteinek kezelésében;

8.  hangsúlyozza, hogy a szexuális és a kapcsolati oktatás pozitív hatással van a fiatalok egészségére és jólétére, valamint a nemek közötti egyenlőség elérésére, illetve a lányok és nők szerepének erősítésére; felhívja a tagállamokat, hogy az iskolai tantervekbe foglalják bele az átfogó szexuális oktatást, amely többek között a szexizmussal, a nemi szerepekkel, valamint a beleegyezés, a tisztelet és a kölcsönösség fogalmaival foglalkozik;

9.  hangsúlyozza a magas színvonalú, iskola előtti nevelés és gondozás jelentőségét, és emlékeztet arra, hogy ezeknek mindenki számára általánosan hozzáférhetőnek kell ennek lenniük a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében, különösen a nők és az anyák esetében; emlékeztet, hogy az iskola előtti nevelés és gondozás alapvető szerepet játszik a gyermekek általános iskolára való megfelelő felkészítésében;

10.  hangsúlyozza az életkornak megfelelő, gyermekbarát oktatás fontosságát, és ellenzi a gyermekek napközi gondozási központokban, óvodákban vagy általános iskolákban való indokolatlan, korai szexualizálást;

11.  rámutat arra, hogy a történelemben, a tudományban és más területeken a nők szerepe és eredményei nem mindig tükröződnek és jelennek meg kellőképpen az oktatási tantervekben és programokban; kiemeli, hogy a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködésben kell fellépniük a kapcsolódó területeken, hogy láthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon mutassák be a nőket és vonják be őket az oktatási tartalmakba; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szervezzenek fellépéseket, többek között kampányokat, a történelemben, a tudományban és más területeken fontos szerepet játszó nőkről szóló ismeretek terjesztése érdekében, valamint azzal a céllal is, hogy a lányok és nők körében az oktatás minden szintjén támogassák a női példaképeket;

12.  rámutat annak fontosságára, hogy az iskolai tanterveken és az oktatási tartalmon belül a női emancipáció történetéről, és különösen a nők választójogáról és a szimbolikus évfordulókról (például a nők választójoga elnyerésének 100. évfordulója Lengyelországban és Németországban 2018-ban) szóló ismereteket is figyelembe vegyék és támogassák a tudatosság fokozása érdekében, hogy felhívják a figyelmet a nők oktatási kereten belüli jogainak előmozdítására;

13.  úgy véli, hogy a vállalkozói készség a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, és a gazdaság versenyképesebbé és innovatívabbá tételének is egy módja, ami elősegíti a nők szerepének erősítését;

14.  emlékeztet arra, hogy az uniós felsőoktatás korszerűsítésének keretében szorosabb együttműködés kialakítására van szükség a felsőoktatási intézmények, a vállalatok és más érdekelt felek között különösen a regionális innováció terén a nemek közötti egyenlőség javítása érdekében vállalkozói életpályák keretében;

15.  ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a közvélemény tudatosságát az egész életen át tartó tanulásról, és a nemek közötti egyenlőség szempontját integrálják a vonatkozó szakpolitikák és programok kidolgozásába, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nőkre összpontosítva – mind a városi, mind a vidéki területeken –, hogy továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak számukra;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatásban összpontosítsanak a vállalkozói és pénzügyi oktatásra, az önkéntességre és az idegennyelv-tudásra, valamint részesítsék előnyben ezeket a képességeket a szakképzési programokban is;

17.  ösztönzi a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy biztosítsák a nők nagyobb képviseletét az iskolák, egyetemek és kutatóintézetek vezetőtestületében, ahol jelentősen alulreprezentáltak, továbbá az iskolák irányító testületeiben és a diákszövetségekben, valamint az oktatási rendszerek reformjának végrehajtásán dolgozó valamennyi munkacsoportban;

18.  sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák az oktatási intézményeket az olyan nemi sztereotípiákra utaló nyelvezet felszámolását minden dokumentumban és kommunikációs csatornán, amely súlyosbíthatja a nemek közötti egyenlőtlenséget;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszék vagy erősítsék meg a nemzeti jogszabályokat a nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiák káros hatásának leküzdése érdekében, amely a média és a reklámok által közvetített értékekből fakad, amelyek túlságosan gyakran aláássa az iskola e téren végzett munkáját;

20.  ajánlja, hogy a Bizottság és/vagy a tagállamok hozzanak létre és támogassanak egy európai/nemzeti díjat, amely a nemek közötti egyenlőség kérdésére összpontosít az oktatási intézményekben, a bevált gyakorlatok ösztönzése céljából;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

24

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Heinz K. Becker, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Angelika Mlinar, Angelika Niebler, Margot Parker, Marijana Petir, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Maria Gabriela Zoană

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Stefan Eck, Urszula Krupa, Branislav Škripek, Dubravka Šuica, Mylène Troszczynski, Julie Ward, Josef Weidenholzer

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Howarth, Arne Lietz, Francis Zammit Dimech

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Angelika Mlinar

ECR

Urszula Krupa, Branislav Škripek, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Malin Björk, Stefan Eck

PPE

Heinz K. Becker, Anna Maria Corazza Bildt, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Niebler, Dubravka Šuica, Francis Zammit Dimech

S&D

Vilija Blinkevičiūtė, Iratxe García Pérez, John Howarth, Arne Lietz, Liliana Rodrigues, Julie Ward, Josef Weidenholzer, Maria Gabriela Zoană

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Terry Reintke, Ernest Urtasun

2

-

EFDD

Margot Parker

ENF

Mylène Troszczynski

3

0

PPE

Marijana Petir, Michaela Šojdrová, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Európai Bizottság: Oktatási és Képzési Figyelő (2017), amely az alábbi hivatkozáson érhető el https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017_en.pdf

(2)

az EIGE nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatója, 2017.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Momchil Nekov, Yana Toom, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eider Gardiazabal Rubial, Elena Gentile, Sylvie Guillaume, Emma McClarkin, Martina Michels, Michel Reimon, Liliana Rodrigues, Remo Sernagiotto, Francis Zammit Dimech


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

27

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Emma McClarkin, Remo Sernagiotto

EFDD

Isabella Adinolfi

GUE/NGL

Curzio Maltese, Martina Michels

PPE

Andrea Bocskor, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Francis Zammit Dimech, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, Elena Gentile, Sylvie Guillaume, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Momchil Nekov, Liliana Rodrigues, Julie Ward

Verts/ALE

Jill Evans, Michel Reimon

1

-

ENF

Dominique Bilde

0

0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. június 1.Jogi nyilatkozat