Eljárás : 2017/2211(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0184/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0184/2018

Viták :

PV 12/06/2018 - 19
CRE 12/06/2018 - 19

Szavazatok :

PV 13/06/2018 - 8.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0254

JELENTÉS     
PDF 631kWORD 76k
23.5.2018
PE 619.126v03-00 A8-0184/2018

a kohéziós politikáról és a körforgásos gazdaságról

(2017/2211(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Davor Škrlec

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

A körforgásos gazdaság új európai koncepció, amely gazdaságunkat oly módon kívánja megreformálni, hogy a jelenleg elterjedt „Vedd meg! – Használd! – Dobd ki!” modellt a környezetbarát körforgásos modell váltsa fel. A Bizottság e váltás és jövőnk átformálása érdekében 2015-ben közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. E nagyívű közpolitikai keret célja az áruk és szolgáltatások létrehozására és fogyasztására vonatkozó társadalmi magatartásformák új alapokra helyezése. A kohéziós politika az európai politikák egyik sarokköve, valamint a fő beruházási források egyikének tekinthető. Ezen túlmenően, a kohéziós politika az arányosság elve és a szubszidiaritás elve tekintetében is a legjobb végrehajtási eszközt kínálja a körforgásos gazdaság számára. A sokszintű kormányzás a kohéziós politika motorjaként, ugyanezen elv szerint működik. E két közpolitikát tehát ugyanaz a logika mozgatja, így saját politikai céljaik elérése mellett ki kell egészíteniük egymást. Fel kell ismerni és meg kell erősíteni mindkét politika már meglévő olyan eszközeit, amelyek hozzájárulhatnak a fent említett potenciális lehetőségek maradéktalan kihasználásához.

A kohéziós politika szerepe a körforgásos gazdaság előmozdításában

A 2014–2020 közötti programozási időszak előkészítése során a körforgásos gazdaságot nem ismerték el az Európai Unió szakpolitikai prioritási területének. Ezért a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv elfogadását követően erőfeszítések történtek az európai strukturális és beruházási alapok keretében a körforgásos gazdaság megvalósításának szolgálatába állítható érdemleges és rendelkezésre álló beruházási lehetőségek elismerése érdekében.

Az Európai Unióban prioritást élvező hulladékkezelési lehetőségek – többek között a hulladékgazdálkodás javítása, a hulladékkeletkezés megelőzése, az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás – céljaira fordítható potenciális beruházási keret 5,5 milliárd euró. Ezen kívül 2,3 milliárd euró áll a kkv-k rendelkezésére a környezetbarát termelési folyamatok és az erőforrás-hatékonyság céljaira. A kohéziós politika a 2014–2020 közötti időszakban a víz újrafelhasználását a vízügyi ágazatban foganatosított beruházásokra elkülönített 15 milliárd eurós keretből támogathatja. Komoly kutatási és innovációs finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre állnak, és a körforgásos gazdaság az e beruházásokra vonatkozó intelligens szakosodási stratégiákban prioritást élvez.

A körforgásos gazdaság mint a fenntartható és regionális fejlődés mozgatórugója

Az Európai Unió valamennyi városa és települése a körforgásos gazdaság megvalósítását elősegítő intézkedések motorja lesz. A helyi és regionális hatóságok állnak a legközelebb a polgárokhoz és a kihívásokhoz, így a legjobb rálátással ők rendelkeznek a helyi szükségletekre és lehetőségekre. Ezért rendkívül fontos a helyi és regionális hatóságok megfelelő működési és pénzügyi autonómiájának biztosítása, különös tekintettel arra a jogukra, hogy saját maguk dolgozhatják ki és hajthatják végre közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáikat (CLLD) és integrált területi beruházásaikat (ITB) annak érdekében, hogy segítsék a helyi szereplőket a finanszírozási források kombinálásában, továbbá helyi kezdeményezéseket is szervezhetnek a körforgásos gazdaság kibontakoztatásának szándékával.

A rendszerekben való gondolkodás a körforgásos gazdaság egyik alapelvét képezi, mivel gazdaságunk lineáris modelljéről a körforgásos modellre történő átállás csak az üzleti és termelési modellek együttműködése és összekapcsolása révén valósítható meg. A jelentés fontos szerepet tulajdonít a helyi piacokat jobban ismerő kis- és középvállalkozásoknak is, amelyek a közösséggel folytatott kommunikáció révén hozzájárulhatnak a pozitív gyakorlatok tudatosításához, valamint helyi értéket és fenntartható helyi munkahelyeket teremthetnek. A kkv-k az innovációnak és a fejlesztésnek köszönhetően új megoldásokkal és körforgásos üzleti modellekkel gazdagítják a piacot és a társadalmat. E folyamatban a kkv-k a kohéziós politikára – kiváltképpen az intelligens szakosodásra, a „Horizont 2020” kutatási keretprogrammal való szinergiákra, az európai strukturális és beruházási alapokra, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által működésbe hozott beruházásokra – támaszkodhatnak. Ezeket az erőfeszítéseket támogatnunk kell, és mindkét politika folyását ebbe a mederbe kell terelnünk azzal a céllal, hogy a jelenlegi innováció megalapozhassa a jövő valóságát. Sajnos továbbra sem elegendő a körforgásos gazdaság termékei és szolgáltatásai iránti kereslet, aminek oka gyakran az, hogy drágábbak a lineáris termékeknél és szolgáltatásoknál, amelyek negatív externáliát nem veszik figyelembe. A zöld közbeszerzés a körforgásos közbeszerzéssel ötvözve kitűnő eszköz a hatóságok kezében ahhoz, hogy fellendítsék a körforgásos termékek és szolgáltatások piacait.

A makroregionális megközelítés emellett kulcsfontossággal bír a regionális együttműködés és koordináció sikere szempontjából, valamint lehetőséget kínál regionális piacok létrehozására is, különösen a másodlagos nyersanyagok tekintetében. Egyszerűsíteni kell tehát a közös kapacitások létrehozását többek között a hulladékolajok regenerálása és más újrahasznosítási kapacitások tekintetében. A határokon átnyúló és transznacionális együttműködési programok döntő fontosságúak a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tevékenységek kapcsán folytatott régióközi együttműködés, az ipari szimbiózis, a tudatosság növelése, valamint az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréje szempontjából.

Ezek az erőfeszítések mind hozzájárulnak régióink és helyi közösségeink ellenállóképességének fokozásához és világpiaci versenyképességük megerősítéséhez. A körforgásos gazdaság helyi munkalehetőségeket és üzleti modelleket biztosít az Európai Unió, valamint az uniós régiók és helyi önkormányzatok számára. A maradéktalanul működő körforgásos gazdasági modell megvalósításának egyik fő előfeltétele a fenntartható és helyi energiatermelés növelése, de ezzel párhuzamosan növelni kell az energiahatékonyságot és az újrahasználatra kerülő anyagok mennyiségét is. A megújuló energiaforrások a körforgásos gazdaság egyik alapvető tartópillérét képezik, így a körforgásos gazdaságba fektetett közvetett beruházások egyik fő forrását is jelentik, komoly potenciális lehetőségeket kínálva a helyi „zöld foglalkoztatás” fellendítéséhez.

A biogazdaság már kialakult európai közpolitikai terület, amely kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedéseivel jelentősen hozzájárulhat a körforgásos gazdaság megvalósításához. A biológiai nyersanyagokra történő átállásnak és bizonyos biológiai feldolgozási módszereknek köszönhetően 2030-ig évente akár 2,5 milliárd tonna CO2-egyenérték is megtakarítható, és egyszersmind csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség is, ami az Európai Unió számára a döntő fontosságú hosszú távú kihívások egyike. A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható anyagok, valamint az állandó anyagok fontosak a jobb erőforrás-hatékonyság és a körforgásos hurkok értékes anyagainak megőrzése szempontjából. A jövő innovációs potenciálja a biotakarmány-készletek hatékonyabb kezelésében, valamint a mérgező alkotóelemek minden anyagból történő fokozatos kivonásában áll.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag végrehajtására irányuló egyik első jogalkotási intézkedés a „hulladékcsomag”, amely számos szükséges rendelkezést határozott meg a hulladék megfelelő kezelése tekintetében, ez jelenti ugyanis a helyi önkormányzatok és a régiók számára a legfőbb kihívást. A hulladékcsomagban kitűzött célok eléréséhez elkerülhetetlen a kohéziós politika keretében juttatott pénzügyi támogatás. Tekintettel az európai szinten meghatározott újrafeldolgozási arányokra és a tervezett végrehajtási időkeretre, a beruházásokat a célok megvalósítása és a hosszú távú technológiai akadályok elkerülése érdekében a magasabb szintű hulladékhierarchiára kell összpontosítani. A tagállamoknak hosszú távú szakpolitikai eszközként a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiákat és nemzeti hulladékgazdálkodási terveket kell használniuk, amelyek egyértelmű iránymutatást adnak minden érintett szereplő számára, és jelzik az Európai Bizottságnak, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítása a megfelelő úton halad.

Világszerte elismerik, hogy az élelmiszer-pazarlás az egyik legsúlyosabb gazdasági és etikai probléma, amelyet az élelmiszer-értéklánc minden szakaszában kezelni kell. Az Európai Unióban az élelmiszer-pazarlás mértéke 173 kilogramm/fő/év, ami az európai élelmiszer-termelés 20%-át teszi ki. A helyi fellépés igen hatékonynak bizonyult e komoly kihívás kezelésében, Európa-szerte vannak már sikertörténetek és megvalósult projektek. Ezért növelni kell az e fontos szakpolitikai terület rendelkezésére álló finanszírozási lehetőségeket.

A szemét keletkezése az egyik legégetőbb fontosságú globális kihívás, amely általában a legnagyobb hatást gyakorolja a helyi közösségekre és életminőségükre. Egyes becslések szerint a szemétmentesítés minden európai adófizető 25 eurójába kerül évente, de egyes tagállamokban e költség elérheti az évi 54 eurót. A szemétmentesítést jobban elő kell mozdítani és az európai strukturális és beruházási alapokból is finanszírozni kell, mivel mind környezetvédelmi, mind társadalmi előnyökkel jár. A tétlenség következményei a társadalom legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben. Mindezen túlmenően azt is meg kell jegyezni, hogy a tengeri hulladék problémájának megoldását is a szárazföldi szemét keletkezésének megelőzésével kell elkezdeni.

A körforgásos gazdaság a 2020 utáni kohéziós politikában

A kohéziós politika és a körforgásos gazdaság nemcsak az infrastruktúrára vonatkozó politikákról, hanem a társadalmi kohézióról és a szolidaritásról is szól. Választ ad azokra a kihívásokra, amelyekkel a helyi és regionális közösségek az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdések kezelése terén szembesülnek. Ezért e jelentés új előzetes feltételrendszer bevezetését mérlegeli a körforgásos gazdaságnak a kohéziós politikai kereten belüli megvalósítása tekintetében annak érdekében, hogy az új operatív programok még jobban igazodhassanak a körforgásos gazdaság elveihez. A jelentés megfelelő módszertan alkalmazására szólít fel annak pontos nyomonkövetése tekintetében, hogy a kohéziós politika miként járul hozzá a körforgásos gazdaság megvalósításához, valamint kéri, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika költségvetésében jelentősen emeljék meg a körforgásos gazdasággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra fordítható pénzügyi keretet.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kohéziós politikáról és a körforgásos gazdaságról

(2017/2211(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 4., 11., 174–178., 191. és 349. cikkére,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP11),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás 7. cikke (2) bekezdésére és a 11. cikk (2) bekezdésére, amelyek elismerik az éghajlatváltozás és az éghajlat-politika helyi, szubnacionális és regionális dimenzióit,

–  tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra, és különösen a 7. számú célra: tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra, és különösen a 7. számú célra („A megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása”9, valamint a 11. számú célra („Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok és települések alakítása”),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet)(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

  tekintettel a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló, 2018. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2018)0029),

–  tekintettel „A hulladék energetikai hasznosításának szerepe a körforgásos gazdaságban” című, 2017. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0034),

–  tekintettel „A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentés” című, 2017. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2017)0033),

–  tekintettel a „Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

–  tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0614),

–  tekintettel a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló, 2018. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2018)0029),

–  tekintettel a „Zöld cselekvési terv a kkv-k számára – a környezeti kihívások üzleti lehetőséggé formálásának lehetővé tételéről” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0440),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című, 2012. február 13-i bizottsági közleményre, COM(2012)0060),

–  tekintettel az „Intelligens városok és közösségek – európai innovációs partnerség” című, 2012. július 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)4701),

–  tekintettel a Bizottság megbízásából készült, „Környezetvédelmi megfontolások integrálása a kohéziós politikai alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) felhasználásába: eredmények, fejlemények és tendenciák három programozási időszak (2000–2006, 2007–2013, 2014–2020) tapasztalatai alapján” című, 2017. decemberi tanulmányra,

–  tekintettel „A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a jelentés értékelése a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerint” című, 2017. február 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai területi együttműködésről – bevált gyakorlatokról és innovatív intézkedésekről szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a 2016. július 6-i, „Szinergiák az innováció érdekében: az európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és más uniós innovációs alapok és programok“ című állásfoglalására(10),

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A kkv-k zöld növekedési lehetőségei” című, 2015. május 19-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az intelligens szigetekről szóló 2017. március 28-i máltai nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0184/2018),

A.  mivel a helyi és regionális viszonyokra a legjobb rálátással rendelkező helyi és regionális hatóságok nemcsak a kohéziós politika eredményes végrehajtásának kulcsszereplői, hanem a körforgásos gazdaságra való áttérés élharcosai is; mivel e váltás sikerének záloga – a polgárok megfelelő tájékoztatása és aktív bevonása mellett – a különböző kormányzati szintek és az érintett szereplők közötti tevékeny és építő jellegű együttműködésre alapozott többszintű európai kormányzási modell;

B.  mivel a városok a földfelszínnek mindössze 3 %-át képviselik, ám a világ népessége több mint felének adnak otthont, a globális erőforrások több mint 75 %-át fogyasztják el, valamint az üvegházhatást okozó gázok 60-80 %-át bocsátják ki, és mivel a várakozások szerint 2050-re a világ lakosságának 70 %-a a városokba költözik;

C.  mivel az erősebb és körkörösebb körforgásos gazdaságra való áttérés nagy lehetőséget kínál, ugyanakkor nagy kihívást is jelent az Unió, valamint az uniós tagállamok és polgárok számára abban, hogy korszerűsítsék az európai gazdaságot, továbblépve a fenntarthatóság növelése felé vezető úton; mivel ez lehetőséget jelent valamennyi európai régió és önkormányzat számára, a helyi közösségekhez legközelebbi kormányzati szintekről lévén szó; mivel ez lehetőségeket teremt a fejlődés és a növekedés terén az európai régiók számára, és segítheti őket egy olyan fenntartható modell kiépítésében, amely fellendíti a gazdasági fejlődést, átalakítja a meglévő ágazatokat, a fokozott termelékenység révén javítja kereskedelmi mérlegüket és ipari versenyképességüket, valamint új, színvonalas, jól fizetett munkahelyeket teremt és új értékláncokat hoz létre;

D.  mivel jelenleg az EU hulladékának mintegy 60%-át nem dolgozzák fel újra, és mivel az uniós kkv-k számára jelentős költségmegtakarítást és üzleti lehetőségeket biztosíthat az új körforgásos vállalkozási modellek felfedezése és bevezetése;

E.  mivel a párizsi megállapodásban kitűzött célok eléréséhez át kell térni a körforgásos gazdaságra, és ez alapvető hozzájárulást jelent egy olyan gazdasági modell kidolgozásához, amelynek céljai között a profit mellett a környezet megóvása is szerepel;

F.  mivel a kohéziós politika nemcsak a helyi és regionális igények kielégítésére irányuló beruházási lehetőségeket kínál az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) révén, hanem olyan integrált szakpolitikai keretet is biztosít, amely számos fejlesztési kihívás leküzdésében és a fejlettségbeli különbségek csökkentésében is segíti az európai régiókat, támogatva többek között az erőforrás-hatékonyságot, a fenntartható fejlődést, a területi együttműködést és a kapacitásépítést, valamint vonzza és előmozdítja a magánbefektetéseket is;

G.  mivel a kohéziós politika jelenlegi jogi kerete nem említi célkitűzésként a körforgásos gazdaságra való áttérést, és mivel az ESB-alapok felhasználása tekintetében közös rendelkezéseket meghatározó rendelet 8. cikke és közös stratégiai keret (I. melléklet) meghatározása szerint a fenntartható fejlődés horizontális elv, amely lehetővé teszi a körforgásos gazdaságra irányuló projektek támogatására meglévő eszközök közötti kapcsolat megerősítését;

H.  mivel az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozóan előírt tematikus célkitűzések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégia, valamint a kapcsolódó előzetes feltételrendszer meghatározó szerepet kapnak a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek megvalósításában is;

I.  mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikke értelmében az ESB-alapokból támogatott műveletek kötelesek megfelelni az alkalmazandó uniós jognak és az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos nemzeti jogszabályoknak, különösen a környezetvédelem vonatkozásában;

J.  mivel a körforgásos gazdaság egyik célja a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, és mivel a tagállamok területén kialakított legális és illegális hulladéklerakók biztonságossá tételét és helyreállítását abszolút prioritásnak kell tekinteni;

K.  mivel Kína 2018. január 1-jétől megtiltotta a műanyagtörmelékek és a szelektálatlan papírhulladék behozatalát, és mivel ez a tilalom jelentős újrafeldolgozási problémákat okoz majd az Unió számára, amelyekkel regionális és helyi szinten is foglalkozni kell;

A kohéziós politika szerepe a körforgásos gazdaság előmozdításában

1.  üdvözli a Bizottság törekvéseit a körforgásos gazdaságnak a kohéziós politika keretében történő támogatására, különösen az uniós tagállamok és régiók azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyekhez a kohéziós alapok forrásait a körforgásos gazdaságra céljaira kívánják felhasználni;

2.  megjegyzi, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés szerint a 2014–2020 közötti időszakban az innovációra, a kkv-kra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a környezetvédelemre fordítható uniós támogatás összege 150 milliárd euró, és e területek közül sok hozzájárul a körforgásos gazdaság megvalósításához is;

3.  megállapítja, hogy a partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások eredményének és az Európai Szociális Alap (ESZA) jelenlegi programozási időszakra szóló operatív programjainak elemzéséből az derült ki, hogy az ESZA-t felhasználták a munkaszervezés környezetbarátabb modelljeinek bevezetését célzó fellépéseknek és a zöld ágazat fellépéseinek a támogatására;

4.  megállapítja azonban, hogy – amint azt a Bizottság megbízásából készült egyik tanulmány is hangsúlyozza – a jelenlegi szakpolitikai keret nem teszi lehetővé a kohéziós politika körforgásos gazdasághoz kínált hozzájárulásának maradéktalan kihasználását; rámutat ezzel összefüggésben, hogy a pénzügyi juttatások odaítélésekor használt, beavatkozási területek szerinti meglévő kategóriák meghatározása nem terjed ki a „körforgásos gazdaság” fogalmára;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a körforgásos gazdaságra vonatkozóan tervezett intézkedéseket, betartva a helyes szabályozási gyakorlatot, és hangsúlyozza a végrehajtási intézkedések nyomon követésének szükségességét;

6.  hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani a körforgásos gazdaságra vonatkozó nyomonkövetési keret(13) iránti bizottsági kötelezettségvállalást azzal a céllal, hogy növeljék és értékeljék a körforgásos gazdaságra való átállás terén uniós és tagállami szinten elért eredményeket, miközben csökkentik az adminisztratív terheket.

7.  kéri a Bizottságot, hogy foganatosítson rendkívüli intézkedést a veszélyes hulladékok illegális lerakására és hulladéktelepeken történő elhelyezésére használt területek mentesítése érdekében, mert ezek veszélyeztetik az érintett lakosság egészségét, valamint gazdasági és társadalmi jólétét;

8.  hangsúlyozza a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram és a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó LIFE program szerepét az innovatív projektek finanszírozásában és a hulladékmennyiség csökkentésére, az újrafeldolgozásra és az újrahasznosításra irányuló, a körforgásos gazdaság szempontjából fontos projektek támogatásában;

9.  nagyra értékeli, hogy számos régió intelligens szakosodási stratégiát dolgozott ki a körforgásos gazdasággal kapcsolatos prioritások meghatározására, és e cél érdekében a kohéziós politikát alkalmazva irányítja kutatási és innovációs beruházásait, kulcsfontosságú szerepet játszva a kkv-k igényeit kielégítő beruházások és infrastruktúrák támogatásában; kéri a regionális hatóságokat, hogy ezt a jó gyakorlatot egyfajta „modus operandi” gyanánt használják, és alkalmazzák ezeket az intelligens szakosodási stratégiákat;

10.  üdvözli a kkv-kat célzó Európai erőforrás-hatékonysági kiválósági központ, valamint a körforgásos gazdaság pénzügyi támogatási platformja létrehozását;

11.  ismételten kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy a körforgásos gazdaság a hulladékgazdálkodáson messze túlmutatva olyan területeket is magába foglal, mint a zöld munkahelyek; a megújuló energia; az erőforrás-hatékonyság; a biogazdaság; az agrárpolitika és a halászati politikák, bioalapú iparágaikkal együtt, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése; a vízgazdálkodás; az energiahatékonyság; az élelmiszer-pazarlás; a tengeri hulladék; a levegő minőségének javítása; a kutatás és fejlesztés, valamint innováció a kapcsolódó területeken; elismeri ugyanakkor, hogy a hulladékgazdálkodási infrastruktúra elengedhetetlenül szükséges a termelés és a fogyasztás lineáris sémáinak csökkentéséhez, és hogy a műanyaghulladék nagyságrendekkel történő csökkentése érdekében támogatni kell az innovációt a környezettudatos tervezés terén;

12.  emlékeztet, hogy az elsőként megoldandó probléma a másodlagos anyagok piaca, mivel ha a nyersanyagok olcsóbbak mint az újrahasznosított anyagok, egyértelmű, hogy a zöld gazdaság felé vezető út jelentősen lelassul, és hogy a strukturális alapok felhasználása ördögi körben vész el; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy néhány „ad hoc” jogszabály (közöttük a Bizottság közeljövőben előterjesztendő, az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó javaslata) és a megfelelő uniós szintű adóztatás, valamint a következő többéves pénzügyi keret saját forrásai döntően hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság felé történő elmozduláshoz;

13.  hangsúlyozza, hogy az újrafeldolgozott anyagok az uniós alapanyag-szükséglet mindössze mintegy 10 %-át elégítik ki; tudomásul veszi a globális piacok legújabb fejleményeit, különösen azt, hogy Kína nemrég betiltotta a műanyagtörmelék és a szelektálatlan papírhulladék behozatalát, valamint azt, hogy a régiók és a helyi közösségek számára új lehetőség kínálkozik az újrafeldolgozási infrastruktúrába való beruházásba, új környezetbarát munkahelyek megteremtésére és az Unió előtt álló aktuális kihívások kezelésére;

14.  hangsúlyozza az ESB-alapok felhasználására vonatkozó meglévő előzetes feltételrendszer jelentőségét, különösen a környezet megőrzésére és védelmére, valamint az erőforrás-hatékonyság előmozdítására irányuló célkitűzések kapcsán; emlékeztet különösen a „hulladékágazatban a gazdasági és környezeti szempontból fenntartható beruházások előmozdítására vonatkozó feltételrendszerre”, sajnálatának ad azonban hangot amiatt, hogy a hulladékhierarchia kérdését mostohán kezelik, és hogy az ESB-alapokból folyósított finanszírozások keretében nem kerül sor a hosszú távú eredmények alapos, környezetvédelmi szempontú értékelésére;

15.  felszólít a régiók, a kkv-k, valamint a köz- és magánszférához tartozó egyéb entitások között egyeztetés és együttműködés fokozására annak érdekében, hogy intelligens szakosodást alkalmazó új tematikus platformok jöjjenek létre, különösen az agrár-élelmiszeripari, az energetikai és az ipari ágazatokban;

16.  hangsúlyozza a körforgásos gazdaság egyik előfeltételét jelentő hulladékhierarchia jelentőségét és az ellátási láncok nagyobb átláthatóságának szükségességét annak érdekében, hogy az életciklusuk végéhez ért termékek és alapanyagok nyomon követhetőek és hatékonyan mentesíthetők legyenek; elismeri továbbá azt a negatív tendenciát, hogy az ESB-alapokból finanszírozott beruházások a hulladékhierarchia alacsonyabb szintjeire süllyednek, különösen a mechanikai biológiai kezelő (MBT) létesítmények és az égetés esetében, ami egyes esetekben kapacitásfelesleghez és hosszú távú technológiai bénultsághoz vezet, veszélyeztetve ezáltal az uniós újrafeldolgozási célok elérését; emlékeztet arra, hogy a vállalkozói közösség bátorítása a hierarchia tiszteletben tartására további alapanyagokat generálhat az erőforrások körében, és emellett potenciális megoldásokat kínál a gyártásban való felhasználásukra;

17.  emlékeztet a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok felülvizsgálata során 2025-re, 2030-ra és 2035-re kitűzött új hulladékgazdálkodási célokra, és hangsúlyozza, hogy e célok eléréséhez nemzeti, regionális és helyi szintű politikai kötelezettségvállalásra, valamint gazdasági beruházásokra van szükség; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat az ilyen beruházások támogatására, és hangsúlyozza, hogy ezek jelentős megtérülést eredményeznek majd a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából;

18.  hangsúlyozza, hogy a regionális projektek fontos szerepet játszanak a fenntartható, második generációs bioüzemanyagok előállítása céljából teljesen nem újrahasznosítható maradékhulladék feldolgozásában, a hulladékhierarchiával összhangban lévő gondos elkülönítés vagy szelektív gyűjtés után;

19.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a hulladékkal kapcsolatos valamennyi fogalommeghatározás összhangban álljon a hulladékokról szóló keretirányelvben foglaltakkal, és hogy a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok által elért eredményekkel kapcsolatos összehasonlítható adatok rendelkezésre álljanak;

20.  hangsúlyozza a városi innovatív fellépésekre vonatkozó kezdeményezés jelentőségét, ennek keretében ugyanis már nyolc esetben került jóváhagyásra ERFA-finanszírozás városi önkormányzatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos innovatív projektjeihez, és kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és értékelje ezek végrehajtását, levonva a tanulságokat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szélesebb körű szakpolitikák kidolgozása érdekében; 

A körforgásos gazdaság mint a fenntartható és a regionális fejlődés mozgatórugója

21.  hangsúlyozza a partnerség elvének jelentőségét és az összes érintett szereplő – különösen a regionális és a helyi hatóságok és a nem kormányzati szektor, közöttük a kkv-k és a szociális gazdaságban működő vállalkozások – által a partnerségi megállapodások és operatív programok kidolgozása során betöltött szerep fontosságát; felszólít arra, hogy a partnereket ténylegesen vonják be a politikai folyamatokba, és hozzanak létre horizontális partnerségeket, a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseket pedig megfelelően építsék be a programozási dokumentumokba; ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját nemzeti stratégiáikat e területen, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós megközelítéssel összehangolva; rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok vezető szerepet tölthetnek be a körforgásos gazdaság megvalósításában;

22.  hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek szerepének fontosságát olyan új termékek és szolgáltatások kialakítása során, amelyek figyelembe veszik az élettartamot annak érdekében, hogy alkalmazni tudják azt a négy kialakítási modellt, amelyek működőképesek lennének a körforgásos gazdaságban: hosszú élettartamra történő tervezés, bérlésre/szolgáltatás végzésére történő tervezés, gyártás keretében újrafelhasználásra történő tervezés, beépített anyaghasznosításra történő tervezés;

23.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi piaci stratégiákat és modelleket módosítani kell és ki kell igazítani, támogatva az átalakulóban lévő régiókat a fenntarthatóbb gazdasági formákra történő átállásban, és fellendítve egyúttal a gazdasági, ipari és környezeti versenyképességet;

24.  felszólít a körforgásos gazdaságnak az összehangolt többszintű kormányzás és partnerség elve keretében történő végrehajtására, teljes átláthatóság, a helyi közösségek bevonása és széles körű nyilvános részvétel mellett;

25.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a körforgásos gazdaság folyamataiban részt vevő valamennyi szereplő közötti nagyobb együttműködést;

26.  megjegyzi, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek, amelyek kohéziós politikai támogatásban részesültek, az eleve fejlettebb régiók számára nagyobb előnyöket hoztak; elismeri, hogy a kevésbé fejlett régiók az igazgatási kapacitások tekintetében is lemaradással küzdenek, ezért felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt arra, hogy szakértői támogatást nyújtsanak és megerősítsék a régiók kapacitásait azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a számukra erőfeszítéseik fokozásában, és egyrészt a körforgásos gazdaság elveinek megfelelő projektek számának gyarapításával, másrészt a kedvezményezettek csoportjaival (például anyagszakértőkkel, vegyészekkel, termelőkkel és újrafeldolgozókkal) kialakított partnerségek és szorosabb együttműködés révén megteremtsék a technológiai szintjavítás feltételeit, különösen „Az ipar 2020 és a körforgásos gazdaság” kezdeményezés keretében;

27.  nyomatékosan felhívja a figyelmet azokra a becslésekre, amelyek szerint a biológiai nyersanyagokra és a biológiai feldolgozási módszerekre való átállás révén 2030-ra akár 2,5 milliárd tonna CO2-egyenértéket is meg lehet megtakarítani évente, ezzel többszörösére növelve a bioalapú nyersanyagok és az új fogyasztói termékek piacát; hangsúlyozza a természeti erőforrások fenntartható kezelésének és a biológiai sokféleség megőrzésének, valamint e források bioalapú termékekké, nyersanyagokká és üzemanyagokká történő átalakításának kiemelt fontosságát;

28.  úgy véli, hogy a biogazdaság elengedhetetlen a helyi és a regionális fejlődés szempontjából, ugyanis a vidéki munkahelyteremtés és növekedés terén meglévő potenciáljának köszönhetően fokozza a régiók közötti kohéziót; kéri az ESB-alapoknak az érintett szereplők ösztönzésére irányuló szakpolitikák révén történő nagyobb mértékű felhasználását a meglévő innovatív megoldások alkalmazására, és ezzel egyidejűleg az innováció további erősítését a fenntartható gazdálkodás tárgyát képező biotakarmány-készletekből előállított bioalapú, biológiailag lebomló, újrafeldolgozható és komposztálható anyagok kifejlesztése terén; emlékeztet arra, hogy a biogazdaság következetes megvalósítása megoldást jelenthet az élelmiszerhulladék problémájára is; kéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságok megfelelőbb együttműködését olyan rendszerek és platformok létrehozásában, amelyek összekapcsolják az élelmiszer-termelés, a szállítás, a kiskereskedelem, a fogyasztói és a hulladékágazat különféle szereplőit és más érdekelt feleket, és ezáltal fokozott szinergiákat valósítanak meg hatékony megoldások létrehozása érdekében;

29.  rámutat arra, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok ösztönzésén túlmenően folyamatos tájékoztatás és bátorítás révén magukat a fogyasztókat is motiválni kell arra, hogy változtassanak fogyasztási szokásaikon olyan kérdésekben, mint a hulladék kezelése és termelése, az újrahasznosítás, valamint a mindennapi életükben alkalmazható fenntartható megoldások;

30.  felhív a helyi és a regionális hatóságok finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, megkönnyítésére és átláthatóbbá tételére, többek között igazgatási kapacitásaik megerősítése és az EBB-vel az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) keretében folytatott együttműködés szorosabbra vonása révén, lehetővé téve új beruházásokat a környezetbarát munkahelyek teremtésébe, a hulladékkezelésbe, az intelligens szakosodásba, a vidéki térségek szükséges infrastruktúra és környezetbarát technológiák tekintetében történő továbbfejlesztésébe, a fosszilis üzemanyagokról a megújuló energiaforrásokra történő áttérésbe és a helyi energetikai átállásba (többek között az energiahatékonyságba, az energia decentralizált elosztásába, a tiszta energiával kapcsolatos innovációba és a körforgásos gazdaságba); üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) mintegy 2,4 milliárd eurót fordított a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek társfinanszírozására (a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés céljaira); hangsúlyozza, hogy az ESB-alapokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) a korforgásos gazdagág finanszírozása tekintetében jobban össze kell hangolni egymással, többek között annak biztosítása érdekében, hogy programjaik foglaljanak magukba regionális megközelítést is, és hogy a fenntartható energiaforrások tekintetében rendelkezésre álló regionális lehetőségek jobban kihasználásra kerüljenek;

31.  kéri a tagállamokat, a régiókat és a helyi önkormányzatokat, hogy ösztönözzék és támogassák az újrahasznosítási és javítási hálózatok létrehozását (különösen, ha szociális vállalkozásokról van szó), valamint az újrahasznosítás, a javítás és az újrahasználat révén a növeljék a termékek élettartamát, megkönnyítve az ilyen hálózatok hulladékgyűjtő pontokhoz való hozzáférését és előmozdítva az ESB-alapok, a gazdasági eszközök, a közbeszerzési kritériumok, a mennyiségi célkitűzések és más, hasonló jellegű intézkedések alkalmazását;

32.  hangsúlyozza, hogy az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás életcikluson keresztüli fenntarthatósága a közlekedés energiafogyasztásától is függ; hangsúlyozza, hogy ez különösen azokra a vidéki térségekre vonatkozik, ahol a begyűjtési és a feldolgozási helyszínek között hosszabb távolságokat kell megtenni; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az életciklus-alapú megközelítést a vidéki területekre vonatkozó körforgásos gazdaságra irányuló stratégiáikban annak érdekében, hogy elkerüljék a kedvezőtlen általános környezeti és éghajlati hatásokat;

33.  rámutat, hogy a környezeti szempontoknak a kohéziós politikai alapok felhasználásába történő beépítéséről készült egyik tanulmány mintavételének tárgyát képező 32 operatív projekt közül kilenc vonatkozott a körforgásos gazdaságra és hat a zöld munkahelyekre; üdvözli a nemzeti és regionális hatóságok által tett erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívja a tagállamokat, hogy operatív és regionális programjaikba és partnerségi megállapodásaikba jobban építsék be a körforgásos gazdaság szempontjait; nyomatékosan kéri, hogy a régiók a körforgásos gazdaságra történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében támogatást kapjanak;

34.  felkéri a tagállamokat a körforgásos gazdaság szakterületeken átívelő, megfelelő beépítését az oktatási programokba, a szakképzésbe, valamint az átképzési programokba olyan új képességek létrejöttének előmozdítása érdekében, amelyek hozzájárulnak új üzleti modellek kialakításához és új munkahelyek teremtéséhez;

35.  kéri az operatív programok elkészítéséért felelős nemzeti és regionális hatóságokat, hogy a körforgásos gazdaság tematikáját szorosabban építsék be a területi együttműködési programokba különösen a határokon átnyúló programokba, eredményesebb és kevesebb kiadással járó eredményekkel kecsegtető, határokon átnyúló megoldások alkalmazása érdekében;

36.  úgy véli, hogy a következő programozási időszakban az ESB-alapok jövőbeli tervezését jobban össze kell hangolni a 2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel, lehetőség szerint az energiaunió irányításáról szóló rendeletben szereplő mutatókhoz hasonló közös mutatókat alkalmazva; kéri a tagállamokat, hogy kövessenek nagyratörő és koherens stratégiát, és maradéktalanul tegyenek eleget az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére vonatkozó (már meglévő) kötelező érvényű uniós célkitűzéseknek;

37.  kéri a tagállamokat, hogy a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló lehetőséget megragadva építsék bele erőteljesebben a körforgásos gazdaság szempontjait jelenlegi operatív programjaikba; úgy véli, hogy a Bizottságnak elő kell mozdítania ezt a folyamatot, ugyanakkor segítséget kell nyújtania a tagállamok számára a jelenlegi helyzet és azon területek elemzése során, amelyeken a körforgásos gazdaságot és elveit alkalmazni lehet, és amelyek ezekkel kiegészíthetők;

38.  úgy ítéli meg, hogy az európai területi együttműködésnek a körforgásos gazdaság végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelésében játszott szerepét bővíteni kell; felhívja a tagállamokat, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek végrehajtása során erősítsék meg a határokon átnyúló együttműködést, különösen az európai területi együttműködés keretében; hangsúlyozza továbbá, hogy a nem uniós államokkal kötött előcsatlakozási megállapodásokban rögzítendő fenntartható megoldásokat kell találni a jelenlegi kihívások kezelésére, különösen a levegőszennyezés problémájára;

39.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi makroregionális stratégiák még kihasználatlan lehetőségeket kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, nemcsak a tagállamokban, hanem a velük egy térségben fekvő harmadik országok számára is; hangsúlyozza, hogy e stratégiáknak azokra a prioritásokra kell összpontosítaniuk, amelyek támogathatják az Unió másodlagos nyersanyagpiacának létrehozását; kéri a szomszédos országokkal folytatandó együttműködésére irányuló uniós kezdeményezések kidolgozását;

40.  ismételten hangsúlyozza a helyi, regionális és nemzeti hatóságok megfelelő kapacitásainak kiépítését és fenntartását, ami igen fontos a körforgásos gazdaságra való áttérés szempontjából; rámutat, hogy e a technikai segítség fontos szerepet játszhat; elismeri, hogy a régiók és a városi területek alapvető szerepet töltenek be az alulról felfelé építkező energetikai átállásért való felelősségvállalás előmozdításában, és a legalkalmasabbak az integrált energetikai megoldásoknak a polgárokkal közvetlen kapcsolatban történő tesztelésére és megvalósítására; hangsúlyozza az „intelligens városokra” irányuló kezdeményezések fontosságát a körforgásos gazdaságban az ökotechnológiai modellek előmozdítása révén a fenntartható városfejlesztési stratégiák kidolgozásában; hangsúlyozza, hogy a fenntartható és „körforgásos” városok a hatékony körforgásos gazdaság megteremtésének egyik eszközét jelentik;

41.  hangsúlyozza a körforgásos gazdaság hajtóerejeként működő zöld közbeszerzést, amelynek potenciális piaca a becslések szerint évente 1,8 billió eurós nagyságrendet ér el közmunkák, áruk és szolgáltatások formájában(14);

42.  hangsúlyozza, hogy olyan energiaszabályozási keretre van szükség, amely arra ösztönzi a polgárokat és az energiaközösségeket, hogy – az öntermeléshez és a sajátenergia-fogyasztáshoz való jogukkal, a folyamatos támogatási rendszerekkel, a hálózatokhoz való garantált elsőbbségi hozzáféréssel és a megújulóenergia-szállítás prioritásával élve – részt vegyenek az energetikai átállásban;

43.  ösztönzi a regionális és helyi hatóságokat az oktatási programokba, a dolgozók szakképzésébe és átképzésébe, valamint a tudatosító kampányokba eszközölt befektetések fokozására, kidomborítva a körforgásos gazdaság kohéziós politikai projektek révén történő megvalósítását célzó valamennyi fellépés hasznát és előnyeit, ezáltal is növelve a polgárok részvételét és befolyásolva a fogyasztói magatartást; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az ESZA keretében kínált potenciális lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy bátorítani kell a fiatal vállalkozókat a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásra, különösen azokban a régiókban, ahol alacsonyak a jövedelmek és gyenge a növekedés; hangsúlyozza, hogy a körkörös gazdaság megoldást jelenthet a vidéki területek elnéptelenedésének problémájára, és lehetőséget ad a vidéki gazdaságok diverzifikálására és kockázataik elhárítására; rámutat ezzel összefüggésben arra, hogy a vidéki területek hiányt szenvednek a fenntartható értékláncokra való áttérést segítő ösztönzőkben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szigeti régiók vonatkozásában külön stratégia kerüljön kidolgozásra;

44.  ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a közösségvezérelt helyi fejlesztés és az integrált területi beruházások alkalmazását annak érdekében, hogy segítse a helyi érintett szereplőket a finanszírozási források ötvözésében és a körforgásos gazdaságra irányuló helyi kezdeményezések megtervezésében;

45.  megállapítja, hogy a tengeri hulladék 80 %-a szárazföldi forrásokból származik; hangsúlyozza ezért, hogy a szárazföldi és a tengeri hulladékot olyan helyi és regionális intézkedések útján kell kezelni, amelyek a környezet és az emberi egészség szempontjából egyaránt előnyösek; kéri a tagállamokat, a régiókat és a helyi önkormányzatokat, hogy összpontosítsák erőfeszítéseiket a szárazföldi hulladék keletkezésének megakadályozására;

46.  felkéri a Bizottságot, hogy az európai szemeszterrel összefüggésben mérje fel a körforgásos gazdasággal kapcsolatos projektek számára az európai strukturális alapokból társfinanszírozásban részesített regionális és nemzeti beruházásoknak a nemzeti költségvetési hiány kiszámítására gyakorolt hatását;

47.  üdvözli az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely meg fogja könnyíteni a körforgásos gazdaságra való átállást azáltal, hogy csökkenti a palackozott vízből származó műanyaghulladékot, és többek között jelentős energiamegtakarítást, valamint hatékony ivóvízforrás-gazdálkodást biztosít;

A körforgásos gazdaság a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikában

48.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő programozási időszakra dolgozzon ki megfelelő nyomonkövetési módszereket, valamint megfelelő mutatókat annak érdekében, hogy jobban fel lehessen mérni a kohéziós politika hozzájárulását a körforgásos gazdaság megvalósításához, pontosabb képet alkotva a környezeti és gazdasági-társadalmi feltételekről;

49.  rámutat, hogy más programok, például a LIFE, a COSME és a Horizont 2020 is jelentős támogatást bocsátanak rendelkezésre a körforgásos gazdaságra való áttérés céljaira; hangsúlyozza, hogy a Bizottság körforgásos gazdasággal kapcsolatos cselekvési tervében meghatározott célok eléréséhez fokozni kell a fent említett eszközök közötti szinergiákat;

50.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli kohéziós politikai keretre vonatkozó új jogalkotási javaslatokkal összefüggésben dolgozzon ki megfelelő előzetes feltételeket a körforgásos gazdaság megvalósításával kapcsolatban; úgy véli, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiákat kell kialakítani a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, valamint a gazdasági és szociális partnerekkel közösen;

51.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a „Horizont 2020” keretprogram még nagyobb figyelmet és finanszírozást fordítson a körforgásos gazdaság terén megvalósuló innovációs és kutatási projektekre;

52.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a kohéziós politika keretében a fenntartható város- és vidékfejlesztésre nyújtott támogatást, és kéri, hogy ezzel összefüggésben kapjanak tekintélyesebb szerepet a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzések; kéri innovatív város- és vidékfejlesztési intézkedések foganatosítását e téren, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőre vonatkozó javaslatok előkészítése során a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe a 2014–2020 közötti időszakban levont tanulságokat; kéri, hogy a városi menetrend végrehajtása során rugalmas, személyre szabott megközelítés érvényesüljön, amely ösztönzőket és iránymutatást biztosít annak érdekében, hogy teljes körűen kiaknázhatók legyenek a városokban a körforgásos gazdaság végrehajtását illetően rejlő potenciális lehetőségek;

53.  kéri a Bizottságot, hogy alkalmazza a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló fórumként annak érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználhatók legyenek a kohéziós politika erőforrásai a körforgásos gazdaságra való átállás érdekében;

54.  hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaság és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése kölcsönösen összefügg egymással, és felszólít ezért a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika égisze alatt a körforgásos gazdaságra és az éghajlattal kapcsolatos beruházásokra fordítható kiadások növelésére; hangsúlyozza továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (TPK) az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat általában véve növelni kell a jelenlegihez képest;

°

°  °

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL C 347., 2013.12.20., 289. o.

(3)

HL C 347., 2013.12.20., 470. o.

(4)

HL C 347., 2013.12.20., 259. o.

(5)

HL C 347., 2013.12.20., 303. o.

(6)

HL C 347., 2013.12.20., 281. o.

(7)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0053.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0321.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0311.

(11)

HL C 265., 2017.8.11., 65. o.

(12)

HL C 353., 2016.9.27., 27. o.

(13)

A körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló, 2018. január 16-i bizottsági közlemény (COM(2018)0029),

(14)

„Buying green! – A handbook on green public procurement” (Zöld vásárlás! – Kézikönyv a zöld közbeszerzésről), 3. kiadás, Európai Bizottság, 2016.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (27.4.2018)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

a kohéziós politikáról és a körforgásos gazdaságról

(2017/2211(INI))

A vélemény előadója: Stanislav Polčák

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való átállás nem választás kérdése, hanem szükségszerűség; úgy véli, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás csökkentené a hulladékot, új, magas színvonalú munkahelyeket teremtene, növelné a kkv-k versenyképességét, lehetőségeket teremtene a társadalmi integrációhoz, erősítené a tiszta technológiák fejlesztését, javítaná az energia- és erőforrás-hatékonyságot, csökkentené a nyersanyagok felhasználását és lazítana Európa nyersanyag- és energiaimporttal – például a szénhidrogénekkel – szembeni függő helyzetén, azonban úgy véli, hogy ez az átállás olyan innovatív üzleti modelleket tesz szükségessé, amelyek célja, hogy az emberek fogyasztási igényeit a környezetre káros hatások nélkül elégítsék ki;

2.  rámutat a körforgásos gazdaságnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióban betöltött szerepére; rámutat, hogy a körforgásos gazdaság kialakítása újfajta know-how-t és megközelítést, az érdekelt felek közötti együttműködést, a működési környezet fejlesztését, valamint változásokat igényel a vállalkozások üzleti tevékenységének módjában; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kohéziós politika finanszírozását fordítsák hatékonyabban a körforgásos gazdaságot támogató intézkedésekre, beleértve a képzési tevékenységeket is;

3.  többszereplős partnerséget ajánl a kohéziós politika és a körforgásos gazdaság elvei közötti jó szinergiák előmozdítása érdekében azáltal, hogy a termék teljes életciklusába egyenlő alapon von be minden szereplőt, nevezetesen a közigazgatási szerveket, a magánszektort, a tudományos szakembereket és a nem kormányzati szervezeteket;

4.  felszólít arra, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint arra, hogy a biogazdaságban rejlő lehetőségeket hatékonyabban állítsák a körforgásos gazdaság szolgálatába, mivel a vidéki térségekben ez az életszínvonal és a megélhetés előmozdításának eszköze is lehet; rámutat arra, hogy a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítható lenne a fosszilis termékek támogatásának a fenntartható termékekre és termelésre való átcsoportosítása révén;

5.  úgy véli, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások jobb finanszírozás és megfelelő területfejlesztési eszközök révén, valamint a körforgásos gazdaság támogatásával kezelhetők; kiemeli, hogy hosszú távú perspektívát és egyértelmű beruházási jelzéseket kell kialakítani a körforgásos gazdaságra való áttéréshez; úgy véli, hogy az előzetes feltételrendszer segítette a jelenlegi kohéziós alapok stratégiai célkitűzéseinek végrehajtási szakaszát, de a 2020 utáni időszakra vonatkozóan részletesebben is meg lehetne határozni azt; ezzel összefüggésben felszólít a hulladékhierarchia tiszteletben tartására, amely kifejezhető egy sor előzetes feltételrendszerben is, amelyek anélkül korlátozzák a pénzeszközök felhasználását a körforgásos gazdaság végrehajtására, hogy megsértenék a szubszidiaritás elvét; felszólít a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló olyan pénzügyi ösztönzők bevezetésére, amelyeket szigorúan összehangolnak a hulladékokról szóló keretirányelv(1) 4. cikkében rögzített hulladékhierarchiával; hangsúlyozza, hogy a hulladék megelőzésére, újrafeldolgozására és újrafelhasználására létrehozott kohéziós alapoknak szintén meg kell felelniük e hierarchiának; felhívja az uniós hulladékhierarchia alkalmazására kötelezett tagállamokat, hogy a hulladékgazdálkodási infrastruktúrába történő beruházások terén részesítsék előnyben a megelőzést, az újrafelhasználást, az újrafelhasználásra való előkészítést és az újrafeldolgozást; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy szabályokat állapítsanak meg a hulladékok csökkentésére vonatkozó adatok nyomon követéséért felelős eszközök és szervek számára a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás minden területén;

6.  támogatja a gyártói felelősségre vonatkozó követelmények megerősítését, és felszólít a műanyag csomagolás jelentős csökkentésére és a praktikus hulladékmegelőzési eszközként szolgáló újrafelhasználható csomagolási rendszerek kialakítására a nagy értékesítési láncoknál; kiemeli, hogy további lépésekre – többek között a túlzott csomagolásért kivetett pénzügyi szankciókra – van szükség a termékek tartósságának növelése, valamint azok újrafelhasználásának és újrahasznosításának ösztönzése tekintetében;

7.  emlékeztet a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok felülvizsgálata során 2025-re, 2030-ra és 2035-re kitűzött új hulladékgazdálkodási célokra, és hangsúlyozza, hogy e célok eléréséhez nemzeti, regionális és helyi szintű politikai kötelezettségvállalásra, valamint gazdasági beruházásokra van szükség; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat az ilyen beruházások támogatására, és hangsúlyozza, hogy ezek jelentős megtérülést eredményeznek majd a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából;

8.  hangsúlyozza, hogy a biohulladékot a keletkezés helyén kell szelektíven gyűjteni, és létre kell hozni a szükséges keretrendszert a biohulladékból nyert komposztok mezőgazdaságban és más szektorokban való felhasználásához; kiemeli, hogy a vegyes települési hulladék nagy százalékát biohulladék alkotja, és rámutat arra, hogy az effajta hulladék nem megfelelően szelektív gyűjtésének hiánya lehetetlenné teszi, hogy a biohulladékot felhasználhassák és komposzt formájában visszajuttathassák a talajba;

9.  hangsúlyozza, hogy az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás életcikluson keresztüli fenntarthatósága a közlekedés energiafogyasztásától is függ; hangsúlyozza, hogy ez különösen azokra a vidéki térségekre vonatkozik, ahol a begyűjtési és a feldolgozási helyszínek között hosszabb távolságokat kell megtenni; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az életciklus-alapú megközelítést a vidéki területekre vonatkozó körforgásos gazdaságra irányuló stratégiáikban annak érdekében, hogy elkerüljék a kedvezőtlen általános környezeti és éghajlati hatásokat;

10.  hangsúlyozza, hogy a regionális projektek fontos szerepet játszanak a fenntartható, második generációs bioüzemanyagok előállítása céljából egyáltalán nem újrahasznosítható maradékhulladék feldolgozásában, a hulladékhierarchiával összhangban lévő gondos elkülönítés vagy szelektív gyűjtés után;

11.  emlékeztet a zöld gazdaság új munkahelyeivel kapcsolatos képzés fontosságára: az Európai Szociális Alapnak, és vele együtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap beruházásainak hozzá kell járulniuk a körforgásos gazdaságon belüli új munkahelyek létrehozásához;

12.  tudomásul veszi, hogy Kína új, korlátozó megközelítése az európai hulladék importjával kapcsolatban rövid távon negatív hatást gyakorolhat az uniós hulladékgazdálkodásra; ugyanakkor elvben lehetőségnek tekinti ezt az uniós hulladékgazdálkodás számára, és ezért felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a hulladékkeletkezés csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket, gondolják újra hulladékgazdálkodási politikájukat, javítsák erőforrás-hatékonyságukat és hozzanak létre egy működőképes uniós újrahasznosítási infrastruktúrát, ami fellendítené a körforgásos gazdaságot az EU-ban; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság új műanyagstratégiáját, és azt javasolja, hogy az EU és Kína, illetve más partnerek között nagyobb konvergencia jöjjön létre ahhoz, hogy lefektessék egy olyan fenntartható műanyaggazdaság alapjait, ahol a tervezés és a gyártás magasabb szintű tartósságot, újrafelhasználást és újrafeldolgozást tesz lehetővé;

13.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi hulladékkal kapcsolatos fogalommeghatározás összhangban álljon a hulladékokról szóló keretirányelvben foglaltakkal, és hogy a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok által elért eredményekkel kapcsolatos összehasonlítható adatok rendelkezésre álljanak.

14.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamok általi végrehajtás nyomon követését a körforgásos gazdaságra való átállás megvalósításának biztosítása érdekében;

15.  hangsúlyozza, hogy számos tagállam még nem alakította ki a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját; rámutat arra, hogy ezért alapvetően fontos az intézkedésekhez és beruházásokhoz iránymutatást nyújtó hosszú távú szakpolitikai célokat meghatározni, különösen annak megelőzése érdekében, hogy a maradékhulladék kezelése terén strukturális kapacitásfeleslegek alakuljanak ki, vagy az újrafeldolgozásra alkalmas anyagok a hulladékhierarchia alsóbb szintjein rekedjenek; megjegyzi, hogy ebből a célból az is elengedhetetlen, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat a megelőzéshez, az újrafelhasználáshoz és az újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására használják fel;

16.  emlékeztet, hogy az elsőként megoldandó probléma a másodlagos anyagok piaca, mivel ha a nyersanyagok olcsóbbak mint az újrahasznosított anyagok, egyértelmű, hogy a zöld gazdaság felé vezető út jelentősen lelassul, és hogy a strukturális alapok felhasználása ördögi körbe kerülhet; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy néhány ad hoc jogszabály (mint például a Bizottság következő, az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó javaslata) és a megfelelő uniós szintű adóztatás, valamint a következő többéves pénzügyi keret saját forrásai döntően hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaság felé történő elmozduláshoz;

17.  üdvözli az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely meg fogja könnyíteni a körforgásos gazdaságra való átállást azáltal, hogy csökkenti a palackozott vízből származó műanyaghulladékot, amely jelentős energiamegtakarítással és az ivóvízforrások hatékony gazdálkodásával jár;

18.  támogatja az innovatív trágya kezelésére és az állati eredetű ásványciklus lezárására irányuló regionális projekteket, amelyek segítik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a nitrátkioldódás csökkentését, és hozzájárulnak a zöld bioenergia előállításához;

19.  sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a körforgásos gazdaságra vonatkozóan tervezett intézkedéseket, betartva a helyes szabályozási gyakorlatot, és hangsúlyozza a végrehajtási intézkedések nyomon követésének szükségességét;

20.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szerves trágyák, például a trágyakezelés során nyert jó minőségű ásványi koncentrátumok terén mozdítsák elő a körforgásos gazdaságra irányuló regionális projektek, valamint az uniós jogszabályi keretek közötti szinergiákat, többek között azáltal, hogy ásványi koncentrátumokat engedélyeznek a vegyi műtrágya zöld alternatíváiként, azzal a feltétellel, hogy kellő mennyiségű rendelkezésre állási együtthatóval rendelkeznek, és ezáltal hozzájárulnak a felszín alatti és a felszíni vizek minőségének javításához; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szüntessék meg az állati trágya alapú, fenntartható szerves trágyákkal szembeni jogi megkülönböztetést a hagyományos ásványi műtrágyához képest, és e célból módosítsák az uniós jogszabályokat és meghatározásokat;

21.  szükségesnek véli, hogy nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása, valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára és a körforgásos gazdaságra irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak először a megelőzés és az újrafelhasználás, majd a hulladékhierarchiával összhangban történő újrahasznosítás előmozdítása révén vegyék igénybe az európai strukturális és beruházási alapokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak a hulladékhierarchiával összhangban nagyobb szinergiákat kell kialakítania a Horizont 2020 keretprogram és az európai strukturális és beruházási alapok között annak érdekében, hogy olyan hatékony pénzügyi keret jöjjön létre, amely segíti a helyi hatóságokat a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok követelményeinek végrehajtásában és az innovatív hulladékgazdálkodási technológiák és módszerek bevezetésének finanszírozásában;

22.  hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani a körforgásos gazdaságra vonatkozó nyomonkövetési keret iránti bizottsági kötelezettségvállalást azzal a céllal, hogy növeljék és értékeljék a körforgásos gazdaságra való átállás terén uniós és tagállami szinten elért eredményeket, miközben csökkentik az adminisztratív terheket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

59

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Peter Liese, Joëlle Mélin, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Davor Škrlec, Renate Sommer, Estefanía Torres Martínez, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nikos Androulakis, Cristian-Silviu Buşoi, Caterina Chinnici, Fredrick Federley, Anja Hazekamp, Norbert Lins, Rupert Matthews, Alojz Peterle, Stanislav Polčák, Carolina Punset, Christel Schaldemose

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jude Kirton-Darling, Jeroen Lenaers, Mylène Troszczynski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

59

+

ALDE

Fredrick Federley, Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Carolina Punset, Frédérique Ries

ECR

Urszula Krupa, Rupert Matthews, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Piernicola Pedicini

ENF

Sylvie Goddyn, Joëlle Mélin, Mylène Troszczynski

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Anja Hazekamp, Kateřina Konečná, Estefanía Torres Martínez

PPE

Pilar Ayuso, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Jeroen Lenaers, Peter Liese, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Stanislav Polčák, Renate Sommer, Adina-Ioana Vălean

S&D

Nikos Androulakis, Biljana Borzan, Nessa Childers, Caterina Chinnici, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jude Kirton-Darling, Susanne Melior, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Michèle Rivasi, Davor Škrlec

1

-

EFDD

Julia Reid

1

0

NI

Zoltán Balczó

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (OJ L 312, 22.11.2008, p. 3).


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Aleksander Gabelic, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Paul Nuttall, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Isabella Adinolfi, John Howarth, Ivana Maletić, Miroslav Mikolášik, Bronis Ropė, Davor Škrlec, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Dariusz Rosati, Boris Zala


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

31

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Sławomir Kłosowski, Ruža Tomašić

EFDD

Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato

GUE/NGL

Younous Omarjee

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Ivana Maletić, Miroslav Mikolášik, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Dariusz Rosati, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller

S&D

Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Aleksander Gabelic, John Howarth, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Kerstin Westphal, Boris Zala, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Davor Škrlec

3

-

EFDD

Paul Nuttall

ENF

Steeve Briois

NI

Konstantinos Papadakis

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. május 31.Jogi nyilatkozat