Eljárás : 2017/0136(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0190/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0190/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 18/04/2019 - 10.18

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0438

JELENTÉS     ***I
PDF 1005kWORD 150k
25.5.2018
PE 616.847v02-00 A8-0190/2018

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0331 – C8‑0191/2017 – 2017/0136 (COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Danuta Maria Hübner

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA,AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0331 – C8‑0191/2017 – 2017/0136 (COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0331),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján az Európai Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0191/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. október 4-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. szeptember 20-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0190/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás:    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(4),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében(6),

mivel:

(1)  A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) előírása szerint a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket – más G20-országok hasonló követelményeivel összhangban – központi szerződő félen keresztül kell elszámolni. Az említett rendelet szigorú prudenciális, szervezeti és üzleti magatartási követelményeket vezetett be a központi szerződő felekre vonatkozóan, és rendelkezett prudenciális felügyeletükről annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a központi szerződő fél felhasználóinak kockázatait, és megerősítse a pénzügyi stabilitást. Folytatni kell a G20-ak által a 2009-es pittsburghi csúcstalálkozón elfogadott célok teljes körű megvalósítását, hogy a lehetőségekhez mérten maradéktalanul kihasználják a pénzügyi stabilitást biztosító előnyöket.

(2)  A 648/2012/EU rendelet elfogadása óta a központi szerződő felek tevékenységének nagysága mennyiségben és terjedelemben egyaránt gyorsan növekedett az Unióban és világszinten is. A központi szerződő felek tevékenységének bővülése a további elszámolási kötelezettségek bevezetésével – különös tekintettel az eredeti alkalmazási körbe tartozó eszközosztályokba sorolt tőzsdén kívüli származtatott részvény- és devizaügyletekre – és az elszámolási kötelezettség alá nem tartozó szerződő felek általi önkéntes elszámolás növekedésével az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog. A Bizottságnak a 648/2012/EU rendelet(8) célzott, a rendelet hatékonyságának és arányosságának javítására irányuló 2017. május 4-i javaslata további ösztönzőket ad a központi szerződő feleknek ahhoz, hogy a szerződő felek részére származtatott ügyletek központi elszámolását kínálják, és megkönnyítsék a kis pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést. A pénzügyi stabilitás tartós javítása szempontjából ezek a G20-ak által elfogadott célok teljes körű végrehajtásának alapvető elemei. A tőkepiaci unió eredményeként mélyebb és integráltabb tőkepiacok tovább növelik majd a határokon átnyúló elszámolás iránti igényt az EU-ban, fokozva ezáltal a központi szerződő felek pénzügyi rendszeren belüli jelentőségét és összekapcsoltságát.

(3)  Az Unióban székhellyel rendelkező és a 648/2012/EU rendelet alapján engedélyezett központi szerződő felek száma továbbra is viszonylag alacsony (2017 júniusában 17 volt). 28 harmadik országbeli központi szerződő fél elismerésére került sor az említett rendelet egyenértékűségi rendelkezései alapján, lehetővé téve számukra is, hogy az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak és kereskedési helyszíneknek kínálják szolgáltatásaikat(9). Az elszámolási piacok Unió-szerte jól integráltak, de bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak és szorosan összefonódtak. Bár alacsony a valószínűsége, egy központi szerződő fél csődje a kockázatkoncentráció miatt potenciálisan rendkívül nagy hatású esemény lehet. A G20-ak konszenzusával összhangban a Bizottság 2016 novemberében elfogadta a központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát(10) annak biztosítása érdekében, hogy a hatóságok megfelelően felkészültek legyenek a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek kezelésére, a pénzügyi stabilitás megőrzésére és az adófizetők költségeinek korlátozására.

(4)  Az említett jogalkotási javaslat ellenére és tekintettel az elszámolási tevékenységnek az Unióban és világszinten is megfigyelhető növekvő méretére, összetettségére és határokon átnyúló dimenziójára, felül kell vizsgálni az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályokat. A beazonosított problémák korai szakaszban történő kezelésével, valamint az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó egyértelmű és koherens felügyeleti szabályok megállapításával erősödik az Unió pénzügyi rendszerének általános stabilitása, és még tovább csökken a központi szerződő felek csődjének kockázata.

(5)  Ezen szempontokat figyelembe véve a Bizottság 2017. május 4-én közleményt fogadott el a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről(11), amelyben megállapította, hogy a 648/2012/EU rendelet további módosítása szükséges a pénzügyi stabilitást biztosító jelenlegi keret javításához, és támogatja a tőkepiaci unió továbbfejlesztését és elmélyítését.

(6)  A 648/2012/EU rendelet szerinti felügyeleti szabályok elsősorban a székhely szerinti ország hatóságára támaszkodnak. Az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő feleket jelenleg a nemzeti felügyeletek kollégiumai, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) releváns tagjai és más érintett hatóságok engedélyezik és felügyelik. A kollégiumok a 648/2012/EU rendeletben megállapított rendelkezések végrehajtásáért felelős nemzeti illetékes hatóság által megvalósított koordinációra és információcserére támaszkodnak. A központi szerződő felekre vonatkozó Unió-szerte eltérő felügyeleti gyakorlatok szabályozási és felügyeleti arbitrázs kockázatával járhatnak, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást és káros versenyt tesz lehetővé. A tőkepiaci unióról szóló 2016. szeptemberi közleményében(12) és az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultáció(13) keretében a Bizottság felhívta a figyelmet ezekre az újonnan felmerülő kockázatokra és a nagyobb felügyeleti konvergencia iránti igényre.

(7)  A KBER révén teljesítendő alapvető feladatok közé tartozik az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. Az alapvető feladatok ellátásához és a KBER elsődleges céljának, azaz az árstabilitás fenntartásának eléréséhez elengedhetetlenek a biztonságos és hatékony pénzügyi piaci infrastruktúrák, különösen az elszámolási rendszerek. Tekintettel a monetáris politika transzmissziója során igénybe vett eszközöket és szerződő feleket érintő azon potenciális kockázatokra, amelyeket a központi szerződő felek működési zavara jelenthet az említett alapvető feladatok ellátása és az elsődleges cél elérése szempontjából, a központi szerződő felek által elszámolt pénzügyi eszközök pénznemeinek kibocsátó központi bankjaként a KBER érintett tagjait be kell vonni a központi szerződő felek felügyeletébe. Következésképp a kibocsátó központi bankokat be kell vonni a központi szerződő fél kockázatkezelésének értékelésébe. Jóllehet a központi bankok és a felügyeleti hatóságok megbízatása átfedésben lehet, fennáll az ütközés lehetősége, amikor a felügyeleti intézkedések hatással vannak a központi bankok alapvető feladataira például az árstabilitás, a monetáris politika és a fizetési rendszerek terén. Válsághelyzetekben ezek az ütközések felnagyíthatják a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat, ha a hatóságok közötti feladatelosztás tisztázatlan marad.

(8)  A szerződések által létrehozott gazdasági és monetáris unió pénzneme az euró, amelynek kibocsátója az Európai Központi Bank (EKB), az Unió intézménye. Az eurórendszert az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai alkotják, amelyek pénzneme az euró, és mindezek együttesen határozzák meg, illetve az KBER révén együttesen hajtják végre az Unió monetáris politikáját. Ezért el kell ismerni az eurórendszernek mint az Unió közös valutáját kibocsátó központi banknak ▌a különleges szerepét. Figyelmet kell fordítani az eurón kívüli uniós pénznemekre és az ezeket kibocsátó központi bankokra is.

(9)  A pénzügyi piacok globális jellegére, valamint az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felek felügyelete terén fennálló ellentmondások feloldásának szükségességére való tekintettel fokozni kell az ESMA azon képességét, hogy előmozdítsa a központi szerződő felek felügyelete terén a konvergenciát. Az új funkcióknak és feladatoknak az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra való ruházása érdekében új szervet kell létrehozni az ESMA meglévő struktúráján belül.

(9a)  Az ESMA hatásköreinek a céljai elérését elősegítő megerősítéséhez szükséges a megfelelő irányítás és a kielégítő finanszírozás is. A megerősített hatáskörök önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy az ESMA elérje céljait, ha nem rendelkezik ehhez kielégítő finanszírozással, vagy ha irányítása nem hatékony és eredményes módon zajlik.

(10)  Az ESMA-n belül külön ESMA belső bizottságot („központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot”) kell létrehozni a központi szerződő felekkel kapcsolatos döntések előkészítésére és feladatok végrehajtására, a központi szerződő felekkel kapcsolatos általános feladatok kezelésére, és különösen az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletére. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságnak a központi szerződő felek felügyelete terén tapasztalattal rendelkező hatóságokból kell állnia. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság az ESMA szervezetébe történő zökkenőmentes integrálásának biztosítása érdekében, a központi szerződő felek felügyelete sajátos igényeinek figyelembevétele mellett, valamint a gyors döntéshozatali eljárás megőrzése érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöki tisztségét egy független elnöknek kell betöltenie, akinek munkáját egy független alelnöknek kell segítenie. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság határozatait az ESMA felügyeleti tanácsának is jóvá kell hagynia, amennyiben a központi szerződő felek felügyeletének legfontosabb területeit érintik, a felügyeleti tanács minden más esetben pedig ellenvetéssel élhet. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottság ESMA-n belüli függetlenségének biztosítására megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni.

(11)  A koherens felügyeleti megközelítés biztosítása és valamennyi illetékes hatóság központi szerződő felek felügyeletébe való bevonása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyeleti bizottságnak egy állandó elnökből, egy állandó alelnökből, négy állandó igazgatóból és az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagokból kell állnia. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének, alelnökének és igazgatóinak függetlenül és objektíven, az Unió érdekében kell eljárniuk. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság egyes érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagjai közé a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállamnak a 648/2012/EU rendelettel összhangban kijelölt nemzeti illetékes hatóságának képviselője, továbbá az érintett kibocsátó központi bank(ok) képviselője tartozik. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy megfigyelőként meghívhassa a felügyeleti kollégium tagjait, továbbá az ESMA által elismert harmadik országbeli központi szerződő felek hatóságainak képviselőit annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság más érintett hatóságok véleményét is figyelembe vegye. Míg az állandó tagoknak a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság minden ülésén részt kell venniük, az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagoknak és a megfigyelőknek csak szükség esetén és a felügyeletük alá tartozó központi szerződő felek tekintetében indokolt esetben kell részt venniük. A mind a független , mind az érintett központi szerződő felek tekintetében illetékes tagok jelenlétén keresztül biztosítható, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság által hozott döntések következetesek, megfelelőek és arányosak legyenek az Unió egésze tekintetében, valamint hogy az érintett nemzeti illetékes hatóságok, kibocsátó központi bankok és megfigyelők részt vegyenek a valamely tagállamban székhellyel rendelkező központi szerződő felet érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban.

(11a)  A következetes felügyeleti megközelítés érdekében az ESMA az e rendeletben meghatározott stresszteszteken túlmenően tudomásul veszi a központi szerződő felek által helyreállítási és szanálási intézkedéseik keretében elvégzett stresszteszteket is. E stresszteszteket, amelyek során a központi szerződő félnek az egész Uniót tekintve kell vizsgálnia intézkedéseit az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt összesített hatásaik szempontjából, figyelembe kell venni a potenciális rendszerszintű stresszesemények tekintetében folytatott válságszimulációs gyakorlatokban.

(12)  A valamely tagállamban székhellyel rendelkező központi szerződő felet érintő kérdésekről való döntéskor a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságnak össze kell ülnie és biztosítania kell, hogy állandó tagjai és a tagállam által a 648/2012/EU rendelettel összhangban kijelölt nemzeti illetékes hatóságokat képviselő érintett tag(ok) és az érintett kibocsátó központi bankok által kinevezett megfigyelők részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban. Harmadik országbeli központi szerződő félről való döntéskor a döntéshozatali folyamatban csak az állandó tagok, az érintett kibocsátó központi bank(ok) és a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság érintett megfigyelői vehetnek részt.

(13)  A megfelelő, hatékony és gyors döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, alelnöke és igazgatói, valamint a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának képviselője rendelkezik szavazati joggal. Az EKB, a Bizottság és az érintett központi bank(ok) képviselői, valamint a megfigyelők nem rendelkeznek szavazati joggal. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság döntéseit tagjainak egyszerű többségével hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök döntő szavazattal rendelkezik.

(14)  A belső piac megfelelő működésének, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság felelős a 648/2012/EU rendelet értelmében ráruházott különleges feladatok ellátásáért.

(15)  A hatékony felügyelet biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságnak megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkező külön személyzettel, valamint megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie a feladataival kapcsolatos autonómiájának, függetlenségének és megfelelő működésének biztosításához. A központi szerződő felek feletti új felügyeleti hatáskörök költségvetési hatását az ESMA által az 1095/2010/EU rendelettel összhangban készített kimutatásban kell figyelembe venni.

(16)  A megfelelő szintű szakértelem és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökét, alelnökét és igazgatóit érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján kell kinevezni. Az említett személyeket nyílt kiválasztási eljárás alapján kell kiválasztani. A Bizottságnak a nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott egyeztetés után jóváhagyás céljából a jelöltek kinevezésére vonatkozó javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek. A javaslatnak az Európai Parlament általi jóváhagyását követően a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia.

(17)  Az átláthatóság és a demokratikus ellenőrzés biztosítása, valamint az uniós intézmények jogainak védelme érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének, alelnökének és igazgatóinak elszámoltathatónak kell lenniük az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján hozott döntésekért.

(18)  A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének, alelnökének és igazgatóinak függetlenül és objektíven, az Unió érdekében kell eljárniuk. Biztosítaniuk kell, hogy kellő mértékben figyelembe vegyék a belső piac megfelelő működését, valamint az egyes tagállamok és az Unió egészének pénzügyi stabilitását.

(19)  Az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felek Unió-szerte következetes felügyeletének előmozdítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének kell elnökölnie és irányítania a kollégiumokat, és a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság állandó tagjainak részt kell venniük ezekben. Indokolt esetben és az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel összhangban az EKB-nek is csatlakoznia kell a kollégiumokhoz, hogy gyakorolhassa az EUMSZ 127. cikke szerinti megbízatását.

(20)  A megfelelő és hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének egy szavazattal kell rendelkeznie a kollégiumokban, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság alelnöke, igazgatói és a Bizottság képviselője pedig nem rendelkezhetnek szavazati joggal. Biztosítani kell, hogy a kollégiumok jelenlegi tagjai továbbra is gyakorolhassák jelenlegi szavazati jogukat.

(20a)  E módosító rendelet értelmében a nemzeti illetékes hatóságok a 648/2012/EU rendelet alapján továbbra is ellátják jelenlegi felügyeleti feladataikat. A központi szerződő felek Unión belüli következetes felügyeletének elősegítése érdekében ugyanakkor az érintett határozatoktól függően meg kell határozni a hatáskörök megosztását. Három határozatkategóriát kell megkülönböztetni: azt, amelyhez az illetékes hatóságoknak be kell szerezniük az ESMA előzetes hozzájárulását, azt, amelynek esetében az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell az ESMA-val, illetve azt, amelyért továbbra is kizárólag az illetékes hatóságok felelnek.

(20b)  A központi szerződő felek hatékony felügyelete a kompetenciák, a szakértelem, a képességek, valamint az együttműködő viszony kiépítésén és az intézmények közötti kapcsolattartáson nyugszik. Mivel ezek mind olyan folyamatok, amelyek kibontakozásához idő kell, és amelyek saját dinamikájukat követik, a központi szerződő felek működőképes, eredményes és hatékony felügyeleti rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni annak potenciális hosszú távú fejlődését. Ezért az ezen módosító rendeletben meghatározott hatáskörmegosztás az ESMA szerepének és képességeinek fejlődésével párhuzamosan fog alakulni.

(21)  Mivel bizonyos meghozandó határozatok tekintetében az ESMA és a nemzeti illetékes hatóságok között vita alakulhat ki, külön mechanizmus kerül bevezetésre az ESMA és a nemzeti illetékes hatóságok közötti egyet nem értés esetére. Amennyiben valamely illetékes hatóság nem ért egyet az ESMA által javasolt módosítással vagy az általa előterjesztett kifogással, úgy a kifogás vagy módosítás értékelésének kérése céljából indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a felügyeleti tanácshoz. A felügyeleti tanács az ESMA kifogásait vagy módosításait jóváhagyja vagy elutasítja. Hasonlóképpen, tekintettel a központi szerződő felek működési zavarai által az Unió monetáris politikájának végrehajtását érintő potenciális kockázatokra és a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására, jobban figyelembe kell venni a kibocsátó központi bankok monetáris politikai feladataikkal összefüggő megbízatását.

(21a)  Ezért az ESMA-nak vagy adott esetben az illetékes hatóságnak ▌bizonyos döntések esetében konzultálnia kell az érintett kibocsátó nemzeti bankokkal, különösen akkor, ha e határozatok a központi szerződő fél fizetési és elszámolási rendszereire, valamint a kapcsolódó likviditási kockázat kezelésének eljárásaira vonatkoznak a kibocsátó központi bank pénznemében denominált ügyletek tekintetében. A kibocsátó központi bankokkal való konzultáció időszakának lezárulásakor az ESMA-nak vagy az illetékes hatóságnak mindent el kell követnie azért, hogy megfeleljen a központi bankok által javasolt módosításoknak. Amennyiben a határozattervezet nem tartalmazza a valamely kibocsátó nemzeti bank által javasolt módosításokat, az ESMA vagy az illetékes hatóság írásban tájékoztatja a kibocsátó központi bankot valamennyi indokáról, és magyarázatot ad az említett módosításoktól való jelentős eltérések mindegyikére.

(22)  Annak érdekében, hogy az ESMA hatékonyan végezhesse központi szerződő felekkel összefüggő feladatait, mind az uniós, mind a harmadik országbeli központi szerződő feleknek felügyeleti díjat kell fizetniük az ESMA felügyeleti és adminisztratív feladataiért. E díjaknak arányban kell állniuk az érintett központi szerződő felek forgalmával, és ki kell terjedniük az uniós központi szerződő felek engedély iránti kérelmeire, a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerés iránti kérelmeire, valamint az ESMA hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos éves díjakra. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell részletesen rendelkeznie a díjak típusairól, a díjköteles ügyekről, a díjak összegéről, valamint az engedélyezett és kérelmező uniós központi szerződő felek, illetve az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek általi díjfizetés módjáról.

(23)  E rendeletnek az Unión belül elszámolási szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szabályai szintén felülvizsgálatra szorulnak. Az uniós szervezetek pénzügyi stabilitását érintő jelentős következmények elkerülése érdekében javítani kell az információkhoz való hozzáférést, a helyszíni ellenőrzések elvégzésének lehetőségét, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó információknak az érintett uniós és tagállami hatóságok közötti megosztásának lehetőségét. Fennáll annak a kockázata is, hogy nem lehet figyelembe venni egy harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó szabályait vagy egy harmadik ország szabályozási keretét érintő változásokat, és ez negatív hatást gyakorolhat a szabályozási vagy felügyeleti eredményekre, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezetne az uniós és a harmadik országbeli központi szerződő felek között.

(24)  A tagállamok pénznemeiben denominált pénzügyi eszközök jelentős részét elismert harmadik országbeli központi szerződő felek számolják el. Ennek mértéke jelentősen meg fog nőni, ha az Egyesült Királyság kilép az Unióból, és az ott székhellyel rendelkező központi szerződő felekre már nem vonatkoznak e rendelet követelményei. A felügyeleti kollégiumokban elfogadott együttműködési megállapodásokra a továbbiakban nem vonatkoznak majd e rendelet biztosítékai és eljárásai, így az Európai Unió Bíróságának hatásköre sem. Ez jelentős kihívást jelent az uniós és tagállami hatóságok számára a pénzügyi stabilitás megőrzése terén.

(25)  Az integrált pénzügyi piacok iránti elkötelezettsége részeként a Bizottságnak az egyenértékűségre vonatkozó határozatok útján továbbra is el kell döntenie, hogy a harmadik országok jogi és felügyeleti keretrendszerei teljesítik-e a 648/2012/EU rendelet követelményeit. A központi szerződő felekre vonatkozó jelenlegi egyenértékűségi rendszer végrehajtásának javítása érdekében a Bizottságnak szükség esetén képesnek kell lennie a harmadik országok központi szerződő felekre vonatkozó rendszerei egyenértékűségének értékeléséhez szükséges további kritériumok meghatározására. Szükséges továbbá, hogy az ESMA felügyelje azon harmadik országoknak a központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási és felügyeleti rendszerét érintő változásokat, amelyeket a Bizottság egyenértékűnek minősített. Ez annak biztosítására irányul, hogy az egyenértékűségi kritériumoknak és a használatukra vonatkozóan megállapított egyedi feltételeknek a harmadik országok továbbra is eleget tegyenek. Az ESMA-nak megállapításait bizalmas alapon kell a Bizottság rendelkezésére bocsátania.

(26)  A Bizottság jelenleg bármikor módosíthatja, felfüggesztheti, felülvizsgálhatja vagy visszavonhatja az egyenértékűségi határozatokat, különösen abban az esetben, ha olyan fejlemények történnek valamelyik harmadik országban, amelyek jelentős hatással vannak az e rendeletben foglalt egyenértékűségi követelmények alapján vizsgált elemekre. Amennyiben egy harmadik ország érintett hatóságai már nem működnek együtt jóhiszeműen az ESMA-val vagy más uniós felügyeleti hatóságokkal, vagy nem teljesítik folyamatosan az egyenértékűségre vonatkozó követelményeket, a Bizottság többek között figyelmeztetheti a harmadik ország hatóságát vagy külön ajánlást tehet közzé. Amennyiben a Bizottság bármikor úgy határoz, hogy visszavonja a harmadik ország egyenértékűségét, a pénzügyi stabilitással vagy a piaci zavarokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében elhalaszthatja a határozat alkalmazásának kezdő napját. A jelenleg rendelkezésére álló jogkörökön túlmenően a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyedi feltételeket állapítson meg annak biztosítása érdekében, hogy az egyenértékűségi határozat által érintett harmadik ország továbbra is folyamatosan biztosítsa az egyenértékűségi kritériumoknak való megfelelést. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan feltételeket állapítson meg, amelyek biztosítják, hogy az ESMA hatékonyan gyakorolhassa az e rendelet alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel vagy a harmadik országok szabályozási és felügyeleti rendszereit érintő azon fejlemények nyomon követésével kapcsolatos feladatait, amelyek jelentőséggel bírnak az elfogadott egyenértékűségi határozatok szempontjából.

(27)  Tekintettel a központi szerződő felek növekvő határokon átnyúló dimenziójára és az Unió pénzügyi rendszerén belüli fokozódó összefonódottságra, javítani kell az Unió képességét a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos potenciális kockázatok beazonosítása, nyomon követése és csökkentése terén. Az ESMA szerepét ezért meg kell erősíteni úgy, hogy hatékony felügyeletet tudjon gyakorolni az olyan harmadik országbeli központi szerződő felek tekintetében, amelyek az Unión belüli elszámolási szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérelmezik. Ugyancsak fokozni kell az uniós kibocsátó központi bankoknak az általuk kibocsátott pénznemben aktív harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésében és felügyeletében való részvételét. Ezért konzultálni kell az uniós kibocsátó központi bankokkal a monetáris politikai feladataikat érintő bizonyos kérdésekről azon uniós pénznemekben denominált pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, amelyek elszámolását jelentős mértékben az Unión kívüli központi szerződő felek végzik.

(28)  Miután a Bizottság a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét az uniós kerettel egyenértékűnek minősítette, az adott harmadik ország központi szerződő feleinek elismerésére irányuló folyamat során figyelembe kell venni azon kockázatokat, amelyeket a szóban forgó központi szerződő felek az Unió vagy a tagállamok pénzügyi stabilitása szempontjából jelentenek.

(29)  Harmadik országbeli központi szerződő fél elismerés iránti kérelmének mérlegelésekor az ESMA-nak értékelnie kell, hogy a központi szerződő fél ▌milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió, illetve egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására. Ezen értékelés során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a központi szerződő fél által az Unióban folytatott üzleti tevékenységet, valamint az Unión kívül folytatott egyéb üzleti tevékenységet annyiban, amennyiben ez az Unión kívül folytatott üzleti tevékenység érintheti a központi szerződő fél általános összetettségét.

(29a)  Az ESMA-nak értékelnie kell, hogy az elismerést kérelmező központi szerződő fél az e rendeletben meghatározott objektív és átlátható kritériumok alapján milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió, illetve egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására. E kritériumok részleteit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozza meg. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak a kritériumok meghatározása során figyelembe kell vennie a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek jellegét, ideértve azok összetettségét, áringadozását és átlagos lejáratát, valamint az érintett piacok átláthatóságát és likviditását, illetve azt, hogy a központi szerződő fél elszámolási tevékenységei milyen arányban euróban vagy más uniós pénznemben denomináltak. E tekintetben a harmadik országokban, szabályozott piacokon jegyzett és végrehajtott, bizonyos mezőgazdasági származtatott ügyleteket érintő meghatározott jellemzők, amelyek olyan piacokhoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban nagyrészt az ezen ügyleteikkel a kereskedelmi kockázataikat kezelő belföldi, nem pénzügyi szerződő feleket szolgálnak ki, elhanyagolható kockázatot jelenthetnek az uniós klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mivel alacsony fokú a pénzügyi rendszer többi részével való rendszerszintű összekapcsoltságuk. Amennyiben az elismerést kérő központi szerződő fél székhelye szerinti harmadik országban érvényben van egy, a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszer, azt az ESMA szintén figyelembe veszi annak értékelésekor, hogy az adott központi szerződő fél milyen mértékű rendszerszintű kockázatot jelent az Unió, illetve egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására.

(30)  Az Unió vagy annak egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel nem bíró központi szerződő feleket 1. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Az Unió vagy annak egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vagy valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőséggel bíróvá váló központi szerződő feleket 2. szintű központi szerződő feleknek kell tekinteni. Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió, illetve egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából nem bír rendszerszintű jelentőséggel, az adott központi szerződő félre a 648/2012/EU rendelet szerinti meglévő elismerési feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír, az adott központi szerződő fél által jelentett kockázat mértékével arányos kiegészítő követelményeket kell megállapítani. Az ESMA-nak csak akkor kell elismernie egy ilyen központi szerződő felet, ha az a központi szerződő fél megfelel ezen követelményeknek.

(31)  A kiegészítő követelményeknek tartalmazniuk kell a 648/2012/EU rendeletben meghatározott bizonyos prudenciális követelményeket, amelyek célja a központi szerződő fél biztonságának és hatékonyságának növelése. Az ESMA-nak közvetlenül felelősnek kell lennie annak biztosításáért, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő felek megfeleljenek e követelményeknek. A vonatkozó előírásoknak egyúttal lehetővé kell tenniük az ESMA számára az adott központi szerződő fél teljes körű és hatékony felügyeletét.

(32)  A kibocsátó központi bank(ok) megfelelő bevonásának biztosítása érdekében a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő félnek teljesítenie kell mindazon e rendeletben meghatározott, vonatkozó követelményeket is, amelyeket a kibocsátó központi bank(ok) szükségesnek tart(anak). A kibocsátó központi bank(ok)nak a központi szerződő fél hiánytalan kérelmének ▌benyújtásától számított 150 napon belül meg kell erősítenie(/erősíteniük) az ESMA részére, hogy a központi szerződő fél teljesíti-e ezeket a kiegészítő követelményeket.

(32a)  Amennyiben valamely kibocsátó központi bank úgy határoz, hogy valamely rendszerszinten jelentős, harmadik országbeli központi szerződő fél számára kiegészítő követelményt ír elő, törekednie kell arra, hogy határozatát a lehető legátláthatóbb módon hozza meg, és mindeközben tartsa tiszteletben a bizalmas vagy érzékeny információk védelmének szükségességét.

(32b)  A kibocsátó központi bankoknak értékelniük kell az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességét, tekintetbe véve a kibocsátó központi bank pénznemének stabilitására gyakorolt kockázatukat, a monetáris politika transzmisszióját és a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését. Ilyen esetekben a kettőzések elkerülésére biztosítani kell a kibocsátó központi bankok és az ESMA közötti együttműködést és információmegosztást.

(32c)  A monetáris politika transzmisszióját vagy a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését érintő rendkívüli helyzetek – a kibocsátó központi bank intézményi kerete által megengedett mértékben – szükségessé tehetik olyan követelmények előírását a rendszerszinten jelentős, harmadik országbeli központi szerződő fél számára, amelyek a likviditási kockázatokkal, elszámolási rendszerekkel, biztosítékokkal, fedezeti vagy interoperabilitási mechanizmusokkal kapcsolatosak. Ilyen helyzetekben a kibocsátó központi bankoknak és az ESMA-nak együtt kell működniük és meg kell osztaniuk egymással információikat, különösen a helyzettel járó kockázatokra és a helyzet lehetséges időtartamára vonatkozó értékeléseiket, valamint az előírandó követelmények tervezett hatásait.

(32d)  Az uniós és a harmadik országbeli felügyeletek közötti együttműködés és információmegosztás alapvetően fontos a harmadik országbeli központi szerződő felek hatékony felügyelete, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy valamennyi érintett hatóság összehangolt, hatékony és eredményes módon tudjon reagálni a vészhelyzetekre. Ezért az ESMA-nak azokkal az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokkal, amelyek jogi és felügyeleti keretét e rendelettel egyenértékűnek ismerték el, olyan együttműködési mechanizmusokat kell kidolgoznia, amelyek többek között a zökkenőmentes információmegosztás, a felügyeleti tevékenységek összehangolása, a harmadik országon belüli szabályozási és felügyeleti fejlemények hatékony nyomon követése és a hatékony vészhelyzeti együttműködés biztosításához szükséges valamennyi elemre kiterjednek.

(33)  A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felek által az Unió pénzügyi rendszerére és stabilitására jelentetett kockázat mértéke változó. A rendszerszintű jelentőséggel bíró központi szerződő felekre vonatkozó követelményeket ezért az adott központi szerződő fél által az Unió számára jelentett kockázattal arányos módon kell alkalmazni. Amennyiben az ESMA ▌az érintett kibocsátó központi bank(ok)kal egyetértésben megállapítja, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél olyan rendszerszintű jelentőséggel bír, hogy az e rendeletben meghatározott kiegészítő követelményeknek való megfeleléssel nem kezelhető kellőképpen az Uniót, illetve egy vagy több tagállamát érintő pénzügyi stabilitási kockázat, az ESMA-t fel kell jogosítani arra, hogy azt ajánlja a Bizottságnak, hogy az adott központi szerződő felet ne ismerje el, és hogy meghatározza azokat a konkrét elszámolási szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyeket véleménye szerint kizárólag az e rendelettel összhangban engedélyezett központi szerződő fél nyújthat az Unióban letelepedett klíringtagok és kereskedési helyszínek számára. Ezen ajánlás alapján a Bizottság számára lehetővé kell tenni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadását, amelyben megállapítja, hogy az adott központi szerződő fél által nyújtott néhány vagy valamennyi szolgáltatást az Unióban letelepedett klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára kizárólag valamely, az Unióban letelepedett és vonatkozó engedéllyel rendelkező központi szerződő fél nyújthat. Lehetővé kell tenni, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus megfelelő alkalmazkodási időszakot határozzon meg a központi szerződő fél, annak klíringtagjai és ügyfelei számára, valamint előírja azokat a feltételeket, amelyek mellett a központi szerződő felet az alkalmazkodási időszak alatt átmenetileg elismerik, továbbá az ezen időszak alatt a különösen az Unióban letelepedett klíringtagok és ügyfeleik számára felmerülő potenciális költségek korlátozása érdekében végrehajtandó intézkedéseket.

(34)  Az ESMA-nak rendszeresen felül kell vizsgálnia a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerését, valamint az 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolását. E tekintetben az ESMA-nak mérlegelnie kell többek között a harmadik országbeli központi szerződő felek üzleti tevékenységének jellegében, méretében és összetettségében bekövetkezett változásokat. Ezeket a felülvizsgálatokat legalább kétévente vagy ötévente kell elvégezni attól függően, hogy a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök milyen mértékben uniós pénznemekben denomináltak. A felülvizsgálatokra az elismert központi szerződő fél uniós tevékenységei és szolgáltatásai körének bővülése esetén is sort kell keríteni. Az ilyen felülvizsgálatok eredményeként az ESMA számára lehetővé kell tenni a központi szerződő felek 1. szintűről 2. szintűre, illetve fordítva történő átsorolását, ami nem érinti az ESMA azon jogát, hogy azt az ajánlást tegye a Bizottságnak, hogy valamely központi szerződő felet ne ismerje el. Az 1. szintűről 2. szintűre való átsorolás esetén alkalmazkodási időszakot kell biztosítani.

(35)  Az ESMA számára lehetővé kell tenni annak figyelembevételét is, hogy a rendszerszintű jelentőséggel bíró harmadik országbeli központi szerződő félnek az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfelelése mennyiben hasonlítható ahhoz, hogy az adott központi szerződő fél megfelel a 648/2012/EU rendelet követelményeinek. Ezen értékelés elvégzésekor az ESMA-nak adott esetben figyelembe kell vennie, hogy a Bizottság elfogadott-e olyan végrehajtási jogi aktust, amely megállapítja, hogy a központi szerződő fél székhelye szerinti harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű az e rendeletben foglalt keretrendszerrel, valamint minden olyan feltételt figyelembe kell vennie, amelytől az említett végrehajtási jogi aktus alkalmazása függhet. Ezen értékelés elvégzésekor az arányosság elvének biztosítása érdekében az ESMA-nak azt is vizsgálnia kell, hogy a központi szerződő fél által elszámolt pénzügyi eszközök milyen mértékben denomináltak uniós pénznemekben. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben meghatározza az összehasonlításon alapuló megfelelés értékelésére vonatkozó további részletes szabályokat és feltételeket.

(36)  Az ESMA-nak rendelkeznie kell az elismert harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletéhez szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy biztosítsa a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való folyamatos megfelelésüket. Bizonyos területeken ▌konzultálni kell a kibocsátó központi bank(ok)kal a határozattervezet általa (általuk) kibocsátott pénznemmel kapcsolatos vonatkozásairól. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a központi kibocsátó bankokkal való konzultációra nyitva álló időszakot követően minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy eleget tegyen az általuk javasolt módosításoknak. Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a felügyeleti tanácsnak benyújtandó határozattervezetében nem érvényesíti a valamely kibocsátó központi bank által javasolt módosításokat, írásban tájékoztatja a kibocsátó központi bankot valamennyi indokáról, és magyarázatot ad az említett módosításoktól való jelentős eltérések mindegyikére.

(36a)  A harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó információmegosztás megkönnyítése érdekében a harmadik országok központi szerződő feleivel foglalkozó kollégiumokat kell létrehozni. E kollégiumokban a központi szerződő felek felügyelő bizottságának állandó tagjainak, a tagállamok illetékes hatóságainak, a kibocsátó központi bankoknak, valamint az Unióban letelepedett azon szervezetek felügyeleteinek is részt kell venniük, amelyeket a harmadik országbeli központi szerződő felek műveletei esetlegesen érinthetnek, nevezetesen a klíringtagoknak, a kereskedési helyszíneknek és a központi értéktáraknak. A harmadik országbeli központi szerződő felekkel foglalkozó kollégiumok felkérhetik a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökét a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos konkrét kérdések megvitatására.

(38)  Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, hogy kényszerítse a harmadik országbeli szerződő feleket a jogsértés megszüntetésére, az ESMA által kért, a valóságnak megfelelő információk hiánytalan szolgáltatására, illetve arra, hogy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek vessék alá magukat.

(39)  Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy pénzbírságot szabhasson ki mind az 1. szintű, mind a 2. szintű központi szerződő felekre, amennyiben megállapítja, hogy szándékosan vagy gondatlanságból megsértették e rendeletet azzal, hogy az ESMA számára a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltattak. Emellett az ESMA számára azokban az esetekben is lehetővé kell tenni pénzbírság kiszabását a 2. szintű központi szerződő felekre, ha megállapítja, hogy azok – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértették az e rendelet alapján rájuk alkalmazandó kiegészítő követelményeket.

(40)  A pénzbírságok mértékének igazodnia kell a rendelkezések megsértésének súlyosságához. A jogsértéseket különböző kategóriákba kell sorolni, és az egyes kategóriákhoz meghatározott pénzbírságokat kell rendelni. Az egyes konkrét jogsértésekre vonatkozó bírságok kiszámítására az ESMA-nak kétlépcsős módszert kell alkalmaznia: elsőként az alapösszeget kell meghatároznia, majd szükség esetén bizonyos együtthatók alkalmazásával ezen alapösszeget kiigazítania. Az alapösszeget az érintett harmadik országbeli központi szerződő fél éves forgalmának figyelembevételével kell megállapítani, a kiigazítás során pedig az alapösszeget az e rendelet szerinti megfelelő együtthatók alkalmazásával kell növelni vagy csökkenteni.

(41)  Ahhoz, hogy az ESMA-nak rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a harmadik országbeli központi szerződő fél által elkövetett jogsértés súlyosságával arányos, a jogsértés elkövetésének körülményeit is figyelembe vevő mértékű pénzbírság megállapításához, e rendeletben meg kell határozni a súlyosbító és enyhítő körülményekhez kapcsolódó együtthatókat.

(42)  A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntésnek független vizsgálaton kell alapulnia.

(43)  A pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó döntés meghozatala előtt az ESMA-nak meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárás alá vont személyek számára a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében.

(44)  Az ESMA-nak tartózkodnia kell a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság kiszabásától olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

(45)  Az ESMA pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak végrehajthatónak kell lenniük, és a végrehajtásra azon állam hatályos polgári eljárásjogi szabályainak kell vonatkozniuk, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A polgári eljárásjogi szabályok nem foglalhatnak magukban büntető-eljárásjogi szabályokat, de magukban foglalhatnak közigazgatási eljárási szabályokat.

(46)  Az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy 2. szintű központi szerződő fél által elkövetett jogsértés esetén különböző felügyeleti intézkedéseket alkalmazzon, így többek között felszólítsa a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, illetve végső megoldásként visszavonja a 2. szintű központi szerződő fél elismerését, ha az továbbra is súlyosan vagy ismételten megsérti e rendeletet. A felügyeleti intézkedések alkalmazásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. A felügyeleti intézkedésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az ESMA-nak a védekezéshez való joguk tiszteletben tartása érdekében meghallgatási lehetőséget kell biztosítania az eljárások alanyai számára.

(47)  A központi szerződő félre vonatkozó biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények és más kockázatkezelési mechanizmusok kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket érintő jelentős változások validálását össze kell hangolni azzal az új követelménnyel, hogy a nemzeti illetékes hatóságnak az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó bizonyos döntéseihez az ESMA előzetes jóváhagyása is szükséges. A modellek validálási eljárásának egyszerűsítése érdekében a nemzeti illetékes hatóság és az ESMA által egymástól függetlenül elvégzendő két validálás helyébe az ESMA előzetes hozzájárulásával a nemzeti illetékes hatóság által elvégzendő validálás lép. Ezenkívül egyértelművé kell tenni a validálás és a kollégium határozata közötti kapcsolatot. Szükséges esetekben lehetővé kell tenni az említett modelleket vagy paramétereket érintő jelentős változtatás előzetes elfogadását, különösen akkor, ha gyors változtatásra van szükség a központi szerződő fél kockázatkezelése megfelelőségének biztosítása érdekében.

(48)  A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a fizetendő díjak összege és megfizetésük módja további részletes meghatározása tekintetében; azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján megállapítják az annak eldöntéséhez szükséges kritériumokat, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél rendszerszintű jelentőséggel bír-e vagy valószínűleg rendszerszintű jelentőséggel bíróvá válik az Unió vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából, valamint azon kritériumok meghatározása tekintetében, amelyek alapján megvizsgálják, hogy valamely központi szerződő fél lényeges rendszerszintű jelentőséggel bír-e; azon további követelmények tekintetében, amelyeket a kibocsátó központi bankok valamely harmadik ország rendszerszinten jelentős központi szerződő fele számára előírhatnak; annak rögzítése tekintetében, hogy a harmadik országbeli központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatásokat kizárólag a 14. cikknek megfelelő engedélyezés és a vonatkozó alkalmazkodási időszak után lehet nyújtani; a harmadik országokra vonatkozó egyenértékűségi értékelésekben alkalmazandó kritériumok további pontosítása tekintetében; a harmadik országbeli központi szerződő felek által teljesítendő bizonyos követelményeknek való megfelelés módjának és feltételeinek pontosítása tekintetében; a pénzbírságok, illetve időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos további eljárási szabályok elfogadása tekintetében, beleértve a védekezéshez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőket, a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok behajtását, valamint a bírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket is; valamint a IV. mellékletnek a pénzügyi piacok fejleményeinek figyelembevétele érdekében történő módosítása tekintetében.

(49)  Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, különös tekintettel a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére és a harmadik országok jogi kereteinek egyenértékűségére, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(50)  Mivel a rendelet céljait, nevezetesen a központi szerződő felek biztonságának és hatékonyságának a tevékenységükre vonatkozó egységes követelmények megállapításával történő növelését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)  Az ESMA-nak a harmadik országbeli központi szerződő fél 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való elismerésére vonatkozó hatáskörének alkalmazását el kell halasztani mindaddig, amíg részleteiben meghatározásra kerülnek azok a kritériumok, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy egy harmadik országbeli központi szerződő fél az Unió vagy egyik vagy több tagállama pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszintű jelentőségű-e, vagy valószínűsíthetően ilyenné válik-e.

(52)  Az 1095/2010/EU rendeletet és a 648/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

2. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosításai

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 17. cikknek megfelelően engedélyezett vagy a 25. cikknek megfelelően elismert központi szerződő felek, továbbá az engedélyezés vagy az elismerés dátuma, feltüntetve az elszámolási kötelezettség céljára engedélyezett vagy elismert központi szerződő feleket;”

1a.  A 15. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tevékenységi kör új tevékenységekkel vagy szolgáltatásokkal történő bővítéséhez az engedély kiterjesztése szükséges, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az új szolgáltatás vagy tevékenység a központi szerződő felet új vagy fokozott kockázatoknak teszi ki;

b) az új szolgáltatás nyújtására vagy az új tevékenységre eltérő kockázati profilú vagy a központi szerződő fél által már elszámolt termékektől jelentősen különböző pénzügyieszköz-kategória tekintetében kerül sor;

c) az új szolgáltatás nyújtására vagy az új tevékenységre a központi szerződő fél engedélyezésére vonatkozó határozatban nem szereplő pénzügyieszköz-kategória tekintetében kerül sor;

1b. Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH – szorosan együttműködve a KBER-rel – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben kidolgozza az (1a) bekezdésben említett feltételeket részletesebben meghatározó mutatók jegyzékét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

2.  A 17. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Amennyiben a kérelem hiányos, az illetékes hatóság határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmező központi szerződő félnek be kell nyújtania a hiányzó információkat. Az illetékes hatóság a hiányzó információk kézhezvételekor haladéktalanul továbbítja azokat az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak és a 18. cikk (1) bekezdése szerint létrehozott kollégiumnak. Az illetékes hatóság, miután az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva megállapította a kérelem hiánytalanságát, értesíti erről a kérelmező központi szerződő felet és a kollégium tagjait.”

2a.  A 17. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kollégium nem tud a harmadik albekezdés szerinti, kölcsönös egyetértéssel történő közös véleményt kialakítani, illetve amennyiben a kollégium egyszerű többséggel negatív véleményt fogalmazott meg, bármelyik illetékes hatóság a negatív vélemény elfogadásától számított 30 naptári napon belül, az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság elé utalhatja az ügyet.”

3.  A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél illetékes hatósága a hiánytalan kérelem 17. cikknek megfelelő benyújtásától számított 30 naptári napon belül létrehoz egy kollégiumot a 15., 17., 49., 51. és 54. cikkben említett feladatok ellátásának megkönnyítésére.

A kollégium elnöke a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság ▌22a. cikk szerinti elnöke, aki a kollégium igazgatásáért is felel.”

b)  a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a ▌22a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság állandó tagjai;”

c)  a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a központi szerződő fél azon három klíringtagjának felügyeletéért felelős illetékes hatóságok, amelyek ▌a központi szerződő félnek a 42. cikkben említett garanciaalapjához összesített alapon egy egyéves időtartamra számított legnagyobb mértékben hozzájárulnak, ideértve adott esetben az EKB-t, amely a Tanács által az 1024/2013/EU(14) rendelet értelmében az egységes felügyeleti mechanizmuson belül ráruházott, a hitelintézet prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatokat teljesít, amennyiben e hatóságok kinyilvánítják érdeklődésüket az e kollégiumban való részvétel iránt.

ca)  a (2) bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) a klíringtagok c) pontban említettektől eltérő illetékes hatóságai a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulásától függően. Ezen illetékes hatóságoknak a központi szerződő fél illetékes hatóságának hozzájárulását kell kérniük a kollégiumban való részvételre, kérelmüket annak értékelésére alapozva, hogy a központi szerződő fél pénzügyi nehézségei milyen hatással lehetnek az általa kibocsátott pénznem helyi piacának pénzügyi stabilitására nézve. Amennyiben a központi szerződő fél illetékes hatósága nem ad helyt a kérelemnek, írásban teljes körű és részletes indokolást kell adnia.”

cb)  a (4) bekezdés a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)  vélemény készítése a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság számára, amennyiben a 21a. cikkel összhangban e bizottságnak hozzájárulását kell adnia vagy e bizottsággal konzultálnak.”

cc)  a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a kollégium bármely tagja úgy értékeli a b) pont értelmében megosztott információk alapján, hogy valamely központi szerződő fél kockázatkezelési gyakorlatai nem felelnek meg az e rendeletben megállapított valamennyi követelménynek, vagy egyébként az alkalmazkodóképességét érintő hiányosságokkal járnak, a tag ajánlást nyújthat be az illetékes hatóságnak és a kollégiumnak e probléma kezelésére és a központi szerződő fél alkalmazkodóképességének javítására vonatkozóan. A kollégium elnöke ezt követően a tag által feltárt probléma megvitatását a kollégium következő ülésének napirendjére tűzheti. E vitát követően ha – a vitát eredetileg kezdeményező tagot leszámítva – a kollégium tagjainak legalább egyharmada támogatja a feltárt probléma kezelését és a központi szerződő fél alkalmazkodóképességének javítását célzó ajánlás megfogalmazását, az elnök felkéri a kollégiumot egy ilyen ajánlás kidolgozására.

A kollégium az első albekezdésben említett ajánlást a tagok egyszerű többségével fogadhatja el.

Az EÉPH az ajánlás kollégium általi elfogadását követően 30 napon belül értékeli a kérdést és az ajánlást, és eldönti, hogy a 21a. cikk (3) bekezdése szerinti meghatározott felügyeleti intézkedést kér-e.

Döntéséről azonnal tájékoztatja az illetékes hatóságot és a kollégiumot. Az illetékes hatóság folyamatosan tájékoztatja a kollégiumot az ajánlással kapcsolatos további intézkedésekről, illetve azok hiányáról.

Amennyiben az illetékes hatóság az ajánlás elfogadása után 90 napon belül nem tesz intézkedést, és amennyiben az intézkedés elmulasztása az e rendeletben megállapított követelményeknek való megfelelés hiányát eredményezheti, a 90 napos időszak lejártát követően 30 napon belül az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban bármely kollégiumi tag az EÉPH elé utalhatja az ügyet.”

cd)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégiumok egységes és következetes módon működjenek szerte az Unióban, az EÉPH a KBER-rel szoros együttműködésben kidolgozza olyan szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek meghatározzák, hogy a (2) bekezdés h) pontjában említett uniós pénznemek milyen feltételek mellett tekinthetők legfontosabb pénznemnek, illetve rögzítik az (5) bekezdésben említett gyakorlati szabályok részleteit.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [egy évvel e módosító rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

3a.  A 19. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kollégium bármely tagjának kérésére és a kollégium többsége általi elfogadás után a vélemény a központi szerződő fél alkalmazkodóképességének javítására vonatkozó ajánlásokat foglalhat magában.”

4.  A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A kollégium a tagok egyszerű többségével fogadja el többségi véleményét.

A 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb két kollégiumi tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van. A 12 tagnál több tagot számláló kollégiumok esetében ugyanazon tagállamból legfeljebb három tag rendelkezhet szavazati joggal, és minden szavazó tagnak egy szavazata van.

Amennyiben az EKB a 18. cikk (2) bekezdésének a), c) és h) pontja értelmében is a kollégium tagja, úgy a következő számú szavazattal rendelkezik:

i. 12 vagy annál kevesebb tagot számláló kollégiumban legfeljebb 2 szavazat;

ii. 12 tagnál több tagot számláló kollégiumban legfeljebb 3 szavazat.

A Bizottság képviselője szavazati joggal nem rendelkező tag. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke egy szavazattal rendelkezik, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság alelnöke és igazgatói pedig szavazati joggal nem rendelkező tagok a kollégiumokban.

5.  A 20. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(6) A központi szerződő fél illetékes hatósága a határozat tervezetéről teljes körű indokolással ellátott értesítést küld az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és a kollégium tagjai számára, amelyben figyelembe veszi a kollégium tagjainak esetleges fenntartásait.”

6.  A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 22. cikkben említett illetékes hatóságok a kollégium hatáskörének sérelme nélkül az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal szorosan együttműködve felülvizsgálják mindazokat az intézkedéseket, stratégiákat, folyamatokat és mechanizmusokat, amelyeket a központi szerződő felek az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés érdekében vezettek be, és értékelik a központi szerződő feleket érintő vagy potenciálisan érintő kockázatokat, többek között legalább a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat.

b)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét az Európai Értékpapírpiaci Hatóság állapítja meg, figyelembe véve különösen az érintett központi szerződő felek tevékenységeinek méretét, rendszerszintű jelentőségét, jellegét, hatókörét, összetettségét és az egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal való összekapcsoltságát▌. A felülvizsgálatot és az értékelést legalább éves gyakorisággal frissíteni kell.

A központi szerződő feleknél szükség esetén megfelelő helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság személyzete határozhat úgy, hogy részt vesz a helyszíni ellenőrzésekben▌.

Az illetékes hatóságnak a központi szerződő felektől kapott információkat továbbítania kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára, és az érintett központi szerződő féltől ki kell kérnie az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által igényelt minden olyan információt, amelyet önmaga nem tud rendelkezésre bocsátani.”

ba)  A (6) bekezdés második albekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

a) az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban elvégzi az összes illetékes hatóság felügyeleti tevékenységének szakértői felülvizsgálatát a központi szerződő felek engedélyezését és felügyeletét illetően, valamint az e rendelet 14. cikkével összhangban engedélyezett központi szerződő felek kockázatkezelési gyakorlatainak összehasonlító elemzését; valamint

7.  A III. cím 2. fejezete a következő 21a., 21b. és 21c. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

Az engedélyezett központi szerződő felekkel kapcsolatos együttműködésre és döntéshozatalra szolgáló eljárások

(1) Az illetékes hatóságok a 22. cikk (1) bekezdése szerinti feladataik ellátása során:

a) az ezen rendelet 14., 15., 20., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36. és 49. cikke alapján elfogadott határozatok, valamint az említett cikkekben meghatározott követelményekből eredő feladataik ellátása során elfogadott határozatok elfogadása előtt elkészítik és hozzájárulásra benyújtják az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz azok tervezetét;

b) az ezen rendelet 24. és 54. cikke alapján elfogadott határozatok, valamint az említett cikkekben meghatározott követelményekből eredő feladataik ellátása során elfogadott határozatok elfogadása előtt elkészítik és konzultáció céljából benyújtják az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz azok tervezetét;

c) az ezen rendelet 7., 8., 16., 21., 26., 27., 28., 29., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 50., 51., 52. és 53. cikke alapján és a 600/2014/EU rendelet 35. és 36. cikke alapján elfogadott határozatok, valamint az említett cikkekben meghatározott követelményekből eredő feladataik ellátása során elfogadott határozatok elfogadása előtt elkészítik és hozzájárulásra vagy konzultáció céljából benyújtják az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz azok tervezetét.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság minden olyan információt továbbít az illetékes hatóságoknak, amely az (1) bekezdésben említett valamely határozat elfogadását eredményezheti, és konkrét felügyeleti intézkedést kérhet, ideértve az engedély visszavonását is. Az illetékes hatóságok tájékoztatják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot bármely későbbi intézkedésről vagy annak elmulasztásáról.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja értelmében hozzájárulásra határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, annak hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Hatóság a határozatról való értesítést követő legfeljebb 15 naptári napon belül módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él. Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság módosításokat javasol, vagy a határozattervezettel szemben kifogással él, írásban teljes körű és részletes indokolást kell adnia.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja értelmében hozzájárulásra határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, és az módosításokat javasol, az illetékes hatóság csak a Hatóság által módosított formában fogadhatja el a határozatot.

Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja értelmében hozzájárulásra határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, és az a végleges határozattervezettel szemben kifogással él, az illetékes hatóság nem fogadhatja el a határozatot.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja értelmében hozzájárulásra határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, és az illetékes hatóság nem ért egyet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által javasolt módosítással vagy a Hatóság által előterjesztett kifogással, úgy a kifogás vagy módosítás értékelése céljából 5 napon belül indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az 1095/2010/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti tanácshoz. A felügyeleti tanács a kérelemtől számított 10 napon belül jóváhagyja vagy elutasítja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kifogásait vagy módosításait, az (5) bekezdést pedig ennek megfelelően kell alkalmazni.

(6a) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja értelmében konzultáció céljából határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, annak a határozattervezetről való értesítéstől számított legfeljebb 15 naptári napon belül válaszolnia kell a konzultációs megkeresésre.

(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja értelmében konzultáció céljából határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, az illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a Hatóság javaslatait.

(7) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság – a Bizottság Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti hatáskörének sérelme nélkül – olyan határozatot fogadhat el valamely pénzügyi piaci szereplőnek címezve, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve bármely gyakorlat megszüntetését a következő esetekben:

a) amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a végleges határozattervezet kapcsán módosítást vagy kifogást terjeszt elő, és az illetékes hatóság nem tesz eleget az (5) bekezdésnek;

b) amennyiben az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (3) bekezdés szerinti kérését követően észszerű időn belül nem teszi meg a kért intézkedést, és e mulasztás következményeként valamely pénzügyi piaci szereplő megszegi ezen rendelet IV. és V. címének alkalmazandó követelményeit.

Az első albekezdés alapján elfogadott határozatok elsőbbséget élveznek az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

21aa. cikkA kibocsátó központi bankkal való konzultáció

A 14., 15., 20., 41., 44., 46., 50. és 54. cikken alapuló határozatokat illetően a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett minden egyes kibocsátó központi bankkal konzultál a határozattervezet azon vonatkozásairól, amelyek az általa kibocsátott pénznemet érintik.

A kibocsátó központi bankoknak a határozattervezet továbbítását követően 10 munkanapon belül kell válaszolniuk a konzultációs megkeresésre.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a 24. cikkre való tekintettel úgy ítéli meg, hogy az észlelt helyzet vészhelyzetnek minősül, az előző albekezdésben említett időszak nem haladhatja meg a 24 órát.

A kibocsátó központi bankokkal való konzultáció időszakának lezárultával a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságnak vagy az illetékes hatóságnak mindent el kell követnie azért, hogy megfeleljen a kibocsátó központi bankok által javasolt módosításoknak.

Amennyiben a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében hozzájárulásra vagy (1) bekezdésének b) pontja értelmében konzultáció céljából határozattervezetet nyújtanak be az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, és az illetékes hatóság a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságnak benyújtandó határozattervezetében nem érvényesíti valamely kibocsátó központi bank javasolt módosításait, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság írásban tájékoztatja az érintett kibocsátó központi bankot valamennyi indokáról, és magyarázatot ad a javasolt módosításoktól való jelentős eltérések mindegyikére.

21c. cikkDíjak

(1) A központi szerződő feleknek meg kell fizetniük a következő díjakat:

a) a 17. cikkben említett engedélykérelmekkel vagy a 25. cikken alapuló elismerés iránti kérelmekkel kapcsolatos díjak, és

c) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság e rendelet szerinti feladataival kapcsolatos éves díjak.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti díjaknak a központi szerződő fél forgalmával arányosaknak kell lenniük, és teljes mértékben fedezniük kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnál a központi szerződő fél engedélyezése, illetve elismerése, valamint a feladatainak e rendelettel összhangban történő végrehajtása kapcsán felmerülő költségeket.

(2) Az Európai Bizottság a 82. cikkel összhangban ▌felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiak részletes meghatározása érdekében:

a) díjtípusok;

b) díjköteles ügyek;

c) a díjak összege;

ca) a következő szervezetek által fizetendő díjak megfizetésének módja:

i. az Unióban letelepedett, engedélyezett vagy engedélyezésüket kérő központi szerződő felek;

ii. a 25. cikk (2b) bekezdésének megfelelően elismert, harmadik országbeli székhellyel rendelkező központi szerződő fél.”

(7a)  A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

22a. cikkAz Európai Értékpapírpiaci Hatóság központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottsága

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke értelmében létrehoz egy állandó belső bizottságot az Unió és a harmadik országbeli központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos döntések előkészítésére és feladatok végrehajtására (központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság).

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a 22c. cikkel összhangban teljes határozattervezeteket nyújt be a felügyeleti tanácshoz jóváhagyásra.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a következő tagokból áll:

a) állandó tagok:

i. az elnök, aki szavazati joggal rendelkezik;

ii. az alelnök, aki az elnök távolléte esetén ellátja annak feladatait, és aki szavazati joggal rendelkezik;

iii. négy igazgató, akik szavazati joggal rendelkeznek;

iv. az EKB egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal; és

v. a Bizottság egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;

b) az azon központi szerződő felek tekintetében illetékes következő nem állandó tagok, amelyekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot összehívják:

i. a 22. cikkben említett illetékes hatóság képviselője minden egyes olyan, az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő fél esetében, amellyel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot összehívják. Ezek a képviselők szavazati joggal rendelkeznek, de amennyiben egy tagállam több illetékes hatóságot is kijelölt, akkor ez a tagállam csak egy szavazattal rendelkezik ezen alpont értelmében.

ii. a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett érintett kibocsátó központi bankok képviselője minden egyes olyan, az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő fél esetében, amellyel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot összehívják, szavazati jog nélkül;

iii. amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot a 41., 44., 46., 50. és 54. cikkel kapcsolatos döntés vagy vita vonatkozásában hívják össze, az azon központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó uniós pénznemeket kibocsátó központi bankok képviselői, amellyel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot összehívják, és amely képviselők a ii. alpont értelmében nem rendelkeznek tagsággal, szavazati jog nélkül.

Az elnök a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság ülésére, adott esetben és amennyiben az szükséges, meghívhatja megfigyelőként az érintett központi szerződő fél kollégiumának a 18. cikk (2) bekezdésében említett egyéb tagjait.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok bármelyikét látja el, a 25. cikk értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által elismert harmadik országbeli központi szerződő felek hatóságai – adott esetben és amennyiben az szükséges – megfigyelőként meghívhatók.

A 25. cikk (2a) és (2c) bekezdésével, a 25b. cikkel, illetve a 41., 44. és 46. cikkel kapcsolatos határozatok megvitatása esetén a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság ülésére megfigyelőként meghívhatók az azok által a harmadik országbeli központi szerződő felek által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközöket kibocsátó központi bankok, amelyekkel kapcsolatban a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot összehívják.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság üléseit annak elnöke hívja össze saját kezdeményezésére vagy bármely tagjának kérésére. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság évente legalább öt alkalommal ülésezik.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság valamely feladata nem kapcsolódik valamely konkrét, az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő félhez, akkor a bizottság csak az e bekezdés a) pontjában említett állandó tagokból, a b) pont i. alpontjában említett összes hatóságból, valamint adott esetben az e bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett kibocsátó központi bankokból áll.

(3) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság feladata a felügyeleti tanácshoz benyújtandó határozattervezetek elkészítése:

a) amennyiben e rendelet 21a. cikke értelmében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság köteles hozzájárulást adni vagy amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálnak; és

b) amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25., 25a., 25b., 25c., 25d., 25e., 25f., 25g., 25h., 25i., 25j., 25m. és 25n. cikkel összhangban harmadik országbeli központi szerződő feleket ismer el és felügyel.

(4) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke és a 22a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett igazgatók feladatukat teljes munkaidőben ellátó, független szakemberek. Kinevezésük az érdemeik, készségeik, az elszámolási, kereskedés utáni és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos ismereteik, valamint a központi szerződő felek felügyelete és szabályozása terén szerzett tapasztalatuk alapján történik.Kiválasztásukra a Bizottság által szervezett nyílt kiválasztási eljárás alapján kerül sor, a nemek arányának egyensúlyára, a szakmai tapasztalatokra és végzettségre vonatkozó elvek tiszteletben tartásával. Az Európai Parlament és a Tanács az eljárás valamennyi szakaszában megfelelő módon és kellő időben tájékoztatást kap.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökének, alelnökének és igazgatóinak megbízatása öt évre szól, és egyszer meghosszabbítható. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, alelnöke és igazgatói semmilyen más uniós, nemzeti vagy nemzetközi tisztséget nem tölthetnek be.

A Bizottság a nemzeti felügyeleti hatóságokkal folytatott egyeztetéseket követően az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja az elnöki, alelnöki és igazgatói tisztségre előválogatott jelöltek listáját, és tájékoztatja a Tanácsot az előválogatott jelöltek listájáról.

A Bizottság jóváhagyás céljából javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek az elnök, az alelnök és az igazgatók kinevezésére vonatkozóan. A Tanács e javaslat jóváhagyását követően végrehajtási határozatban nevezi ki az elnököt, az alelnököt és az igazgatókat. A Tanács minősített többséggel jár el.

Amennyiben az elnök, az alelnök vagy az igazgatók egyike már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács a Bizottság – Európai Parlament által jóváhagyott – javaslata alapján végrehajtási határozattal felmentheti az érintettet megbízatása alól. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztathatja a Bizottságot arról, hogy a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, illetve az alelnök vagy igazgató esetében teljesültnek tekinti a hivatalból való felmentés feltételeit, amely tájékoztatásra a Bizottság válaszol.

(5) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot megfelelő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkező külön személyzet támogatja, és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megfelelő forrásokkal látja el feladatai végrehajtásához.

(6) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság tájékoztatja az érintett felügyeleti kollégiumot az általa az (1) bekezdésnek megfelelően a felügyeleti tanácshoz benyújtott teljes határozattervezetekről.

(7) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság gondoskodik róla, hogy a 18. cikk (2) bekezdésében említett kollégiumi tagok, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében említett hatóságok, valamint az ERKT az 1092/2010/EK rendelet 15. cikkének megfelelően hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyre szükségük van a feladataik teljesítéséhez.

22b. cikkFüggetlenség

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, alelnöke és igazgatói feladataik teljesítése kapcsán nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi szervtől. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság 22a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett elnökét, alelnökét és igazgatóit sem a tagállamok, sem az uniós intézmények vagy szervek, sem bármely más köz- vagy magánjogi szerv nem kísérelheti meg befolyásolni feladataik ellátása során. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság 22a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett elnöke, alelnöke és igazgatói – az 1095/2010/EU rendelet 68. cikkében említett személyzeti szabályzattal összhangban – megbízatásuk megszűnését követően is kötelesek tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, alelnöke és igazgatói esetében a megbízatás megkezdése előtt és befejeződése után megfelelő átmeneti időszak alkalmazandó.

22c. cikkJelentéstétel

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnökét, alelnökét vagy igazgatóit – függetlenségük teljes körű tiszteletben tartása mellett – felkérheti arra, hogy tegyenek nyilatkozatot. Az érintettek az Európai Parlament előtt tesznek nyilatkozatot, és kérésre bármely, a képviselők által feltett kérdésre válaszolnak.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke felkérésre és az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtétele előtt legalább 15 nappal írásbeli jelentést nyújt be a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság főbb tevékenységeiről az Európai Parlamentnek.

(3) Az elnök megad az Európai Parlament által eseti alapon igényelt valamennyi kapcsolódó információt is.

(4) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke felkérésre zárt ülésen bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével és alelnökeivel, amennyiben ezek a megbeszélések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa az EUMSZ-ben foglalt hatásköreit.

(5) Az Európai Parlament által folytatott vizsgálatok során a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság az EUMSZ-szel és az annak 226. cikkében említett rendeletekkel összhangban együttműködik az Európai Parlamenttel. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke, alelnöke és igazgatói kinevezését követő hat hónapon belül a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság és az Európai Parlament megfelelő megállapodásokat köt a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságra e rendelettel ruházott feladatok ellátására vonatkozó demokratikus elszámoltathatóság és felügyelet gyakorlásáról. Az Európai Parlamentnek az EUMSZ 226. cikke szerinti hatásköreire figyelemmel e megállapodások kiterjednek többek között az információhoz való hozzáférésre, többek között a titkos vagy egyéb módon bizalmas információ kezelésére és védelmére vonatkozó szabályokra, a meghallgatásokon való együttműködésre, a bizalmas szóbeli megbeszélésekre, a jelentésekre, a kérdések megválaszolására, a vizsgálatokra, továbbá az e rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett elnök, alelnök és igazgatók kiválasztási eljárására vonatkozó információkra.

22d. cikkDöntéshozatal a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságon belül

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a tagok egyszerű többségével hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

22e. cikkA felügyeleti tanács döntéshozatala

A 21a. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a 14., 15., 20., 41., 44., 46., 50. és 54. cikkre vonatkozóan benyújtott határozattervezetek, illetve – a 25. cikk (2a) bekezdése értelmében 2. szintűnek minősülő központi szerződő felek esetében – a 25a. cikk és a 25. cikk (2a), (2b), (2c) és (5) bekezdése kapcsán benyújtott határozattervezetek tekintetében a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság által benyújtott határozattervezeteket a felügyeleti tanács tagjai egyszerű többséggel fogadják el.

Ami az első albekezdésben említettektől eltérő cikkek szerinti határozatokat illeti, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság által benyújtott határozattervezeteket elfogadottnak kell tekinteni, ha azokat egyszerű többséggel jóváhagyják, kivéve, ha az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében és az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott blokkoló kisebbséget képviselő tagok elutasítják azokat a továbbításuktól számított tíz munkanapon belül.

Különösen sürgős esetekben a határozattervezet megvizsgálásának időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Amennyiben a felügyeleti tanács elutasít valamely határozattervezetet, annak indokairól írásban kell nyilatkoznia.

(8)  A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A központi szerződő fél illetékes hatósága vagy bármely más érintett hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, a kollégiumot, a KBER érintett tagjait és más érintett hatóságokat minden olyan, valamely központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről, ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is, amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a monetáris transzmissziós mechanizmusra, a fizetési rendszerek zavartalan működésére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.”

(9)  A 25. cikk a következőképpen módosul:

-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

  „(1) Harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára csak akkor nyújthat elszámolási szolgáltatásokat, ha az adott központi szerződő felet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság elismerte vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak, vagy pedig a (4) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően.”

a)  a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

e) a központi szerződő félről a (2a) bekezdésnek megfelelően nem állapították meg, hogy rendszerszinten jelentős vagy valószínű lenne, hogy azzá válik, ezért 1. szintű központi szerződő félnek minősül.

b)  a szöveg a következő (2a), (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság azt, hogy a központi szerződő fél az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából rendszerszinten jelentős-e, vagy valószínűleg azzá válik-e (2. szintű központi szerződő fél), az adott központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök legfontosabb uniós pénznemeit kibocsátó központi bankokkal való konzultációt követően, a következő összes szempont figyelembevételével állapítja meg:

a) a központi szerződő fél által az Unióban folytatott üzleti tevékenység, valamint az Unión kívül folytatott egyéb üzleti tevékenység jellege, mérete és összetettsége, amennyiben ez az üzleti tevékenység valószínűsíthetően érinti a központi szerződő fél általános összetettségét, beleértve:

i. a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek összesített és uniós pénznemek szerint bontott értékét vagy az elszámolási tevékenységekben részt vevő központi szerződő félnek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagjaival, valamint lehetőség szerint azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleivel és közvetett ügyfeleivel szembeni összesített kitettségét, beleértve azt az esetet is, ha bármely ilyen tagot vagy ügyfelet globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek (G-SII) vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek (O-SII) minősítettek a 2013/36/EU irányelv 131. cikke szerint;

ii. a központi szerződő fél kockázati profilját, többek között a jogi, működési és üzleti kockázat tekintetében, különös tekintettel a kiberkockázatra;

b) a hatás, amelyet a központi szerződő fél csődje vagy zavara gyakorolna a pénzügyi piacokra, pénzügyi intézményekre vagy a szélesebb pénzügyi rendszerre és az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitására;

c) a központi szerződő fél klíringtagi struktúrája, valamint a klíringtagjainak ügyfeleiből és közvetett ügyfeleiből álló hálózat struktúrája, amennyiben azok könnyen azonosíthatók, illetve különösen az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagjainak, illetve a klíringtagok Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleinek és közvetett ügyfeleinek aránya;

d) a központi szerződő fél más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel vagy a szélesebb pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolata, kölcsönös függősége vagy egyéb kölcsönhatásai, amennyiben ezek a kölcsönhatások valószínűsíthetően hatással vannak az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi rendszerére;

da) az az azonnali és középtávú hatás, amelyet a központi szerződő fél csődje vagy zavara gyakorolna az általa kiszolgált piacok likviditására vagy a monetáris politikának a kibocsátó központi bankok általi végrehajtására.

A Bizottság [az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett szempontok pontosítása érdekében.

(2b) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a központi szerződő fél rendszerszinten jelentős, vagy valószínűleg azzá válik (2. szintű központi szerződő fél), úgy a központi szerződő felet csak akkor ismeri el, ha a 25. cikk (2) bekezdésének a), b)▌ és d) pontjában említett feltételek mellett teljesülnek a következő feltételek is:

a) a központi szerződő fél az elismerés időpontjában, majd azt követően folyamatosan megfelel a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25a. cikk (2) bekezdésének megfelelően figyelembe veszi, hogy a központi szerződő fél e követelményeknek mennyiben felel meg a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek való megfeleléssel;

b) a központi szerződő fél folyamatosan teljesíti, vagy megfelelő intézkedéseket vezetett be, hogy folyamatosan teljesítse a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankok által monetáris politikai feladataik ellátása során esetlegesen előírt alábbi követelményeket:

i. az érintett kibocsátó központi bank számára minden kért információ megadása, amennyiben az említett információt az Európai Értékpapírpiaci Hatóság más módon még nem szerezte be;

ii. a központi szerződő fél kötelezettségvállalása arra, hogy teljes körűen és megfelelően együttműködik a kibocsátó központi bankkal az utóbbi által a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekhez való alkalmazkodóképességével kapcsolatban elvégzett értékelés során;

iii. egynapos betéti számla nyitása a központi szerződő fél által a kibocsátó központi banknál, a kibocsátó központi bank vonatkozó hozzáférési kritériumaival és követelményeivel összhangban;

iv. kivételes esetekben az e rendelet 16. cikkében, valamint IV. és V. címében meghatározott követelményekkel összhangban álló követelmények alkalmazása a kibocsátó központi bank hatáskörén belül a likviditási kockázat kezeléséhez, az elszámolási szabályokhoz, a biztosítékokhoz, illetve a biztosítékeszközökre vonatkozó vagy interoperabilitási megállapodásokhoz kapcsolódóan, a monetáris transzmissziós mechanizmust vagy a fizetési rendszerek zavartalan működését érintő rendszerszintű likviditási kockázat kezelése érdekében.

A teljes kérelem benyújtásától számított 150 napon belül az érintett kibocsátó központi bankok írásban megerősítik az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, hogy a központi szerződő fél folyamatosan teljesíti, vagy megfelelő intézkedéseket vezetett be, hogy folyamatosan teljesítse az első albekezdésben említett követelményeket.

Amennyiben az érintett kibocsátó központi bankok nem bocsátják az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére az írásbeli megerősítést az i.–iv. pontokban felsorolt egy vagy több követelmény központi szerződő fél általi teljesítéséről, a Hatóság teljesítettnek tekintheti a vonatkozó követelményeket.

Az érintett kibocsátó központi bank kellően alátámasztott és indokolt magyarázattal szolgál a központi szerződő fél és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára azon döntésére nézve, hogy előírja az első albekezdésben meghatározott bármely követelményt a döntésnek a monetáris politikai feladatok szempontjából vett jelentősége alapján.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott bármely követelményt a kibocsátó központi bank egy központi szerződő fél elismerését követően ír elő, a központi szerződő félnek haladéktalanul eleget kell tennie ezeknek a követelményeknek a 25b. cikkel összhangban, a kibocsátó központi banknak pedig haladéktalanul értesítenie kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot.

A központi bank által az első albekezdés iv. alpontja értelmében előírt követelmények legfeljebb hat hónapos időtartamra írhatók elő. Amennyiben a központi bank úgy véli, hogy az első albekezdés iv. alpontjában említett kivételes helyzet továbbra is fennáll, akkor az első időszak végén, a Bizottsággal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal való konzultációt követően továbbra is alkalmazhatja az adott követelményeket legfeljebb további hat hónapon keresztül.

A Bizottsághoz bármely kibocsátó központi bank benyújthat megfelelően indokolt kérelmet az első albekezdésben megállapított lista egy vagy több további követelménnyel való kiegészítésére.

A Bizottság az említett kérelem alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el az első albekezdésben megállapított listának az érintett követelményekkel való kiegészítése vagy az említett albekezdés iv. alpontjának megfelelően előírt követelmények időtartamának meghosszabbítása céljából.

Amennyiben a központi bank által benyújtott kérelem alapján a Bizottság úgy határoz, hogy az első albekezdésben megállapított listát nem egészíti ki a központi bank által a kérelmében kért egy vagy több követelménnyel, az érintett központi bank számára a döntéséről írásban teljes körű és részletes indokolást ad.

c) a központi szerződő fél a jogi képviselője által aláírt írásos nyilatkozatot adott át az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, amelyben feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a Hatóság kérésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja az általa a kérelem kézhezvételének időpontjában tárolt dokumentumokat, nyilvántartásokat, információkat és adatokat, továbbá hogy a Hatóság hozzáférhet az üzlethelyiségeihez, emellett átadta egy független jogi szakértő indokolással ellátott jogi véleményét, amely megerősíti, hogy az említett hozzájárulás az alkalmazandó releváns jogszabályok értelmében érvényes és végrehajtható;

d) a központi szerződő fél minden szükséges intézkedést megtett és végrehajtott, illetve minden szükséges eljárást kialakított az a) és a c) pontban meghatározott követelményeknek való tényleges megfelelés érdekében;

da) létrejöttek a (7a) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások;

e) a Bizottság nem fogadott el a (2c) bekezdésnek megfelelő végrehajtási jogi aktust.

(2c) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokkal egyetértésben megállapíthatja, hogy a központi szerződő félnek olyan rendszerszintű jelentősége van, hogy a (2b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nem garantálja kellő mértékben az Unió vagy egy vagy több tagállama pénzügyi stabilitását▌. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak ilyen esetben arra vonatkozó ajánlást kell tennie, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával tiltsa meg az érintett központi szerződő félnek a (2) vagy (2b) bekezdéssel összhangban történő elismerését.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság elemzésében meghatározhat olyan konkrét elszámolási szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyek esetében úgy véli, hogy azokat kizárólag a 14. cikknek megfelelően engedélyezett központi szerződő fél nyújthatja az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára.

Az ajánlást az alábbi elemek mindegyikére kiterjedő elemzésnek kell kísérnie:

a) a 25. cikk (2a) bekezdésének a)–da) pontjában említett elemek;

b) a központi szerződő fél által nyújtott elszámolási szolgáltatások jellemzői, különösen az ilyen szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó likviditási, illetve fizikai elszámolási követelmények, továbbá ennek kapcsán annak valószínűsége, hogy súlyos stressz esetén a központi szerződő félnek a központi bankhoz kell fordulnia likviditási támogatásért;

c)  az érintett elszámolási szolgáltatásokat helyettesítő működőképes lehetőségek rendelkezésre állása a klíringtagok, illetve az Unióban székhellyel rendelkező ügyfeleik és közvetett ügyfeleik számára az érintett pénznemekben;

d) a központi szerződő fél számára a saját országában rendelkezésre álló likviditási támogatási mechanizmusok megléte és jellege, valamint bármely egyéb kockázatcsökkentési intézkedés megléte;

e) a központi szerződő félnél meglévő még nyitott ügyleteknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá történő besorolásának lehetséges következményei;

f) amennyiben a központi szerződő félnek engedélyt kell kérelmeznie az Unióban, a költségek és hasznok szempontjából vett lehetséges következmények a következőkre nézve:

i. a központi szerződő fél klíringtagjai, valamint azoknak az Unióban székhellyel rendelkező ügyfelei és közvetett ügyfelei;

ii. a központi szerződő fél kapcsolt és interoperábilis pénzügyi piaci infrastruktúrái;

iii. az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása, beleértve azt is, hogy a rendszerszintű kockázat csökkenni fog-e, amennyiben a központi szerződő félnek engedélyt kell kérelmeznie az Unióban.

Az első albekezdésben említett ajánlás és az azt kísérő értékelés alapján a Bizottság elfogadhatja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amelyben előírja, hogy a szóban forgó központi szerződő fél ▌által nyújtott valamely vagy összes szolgáltatást kizárólag a 14. cikknek megfelelően engedélyezett központi szerződő fél nyújthatja az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, adott esetben egy alkalmazkodási időszakot követően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a következők bármelyikét előírhatja:

a) megfelelő alkalmazkodási időszak a központi szerződő fél, klíringtagjai és azok ügyfelei számára;

b) azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a központi szerződő fél az a) pontban említett alkalmazkodási időszak folyamán ideiglenesen elismerhető; és

c) az alkalmazkodási időszak folyamán annak érdekében meghozandó bármely intézkedés, hogy korlátozni lehessen a klíringtagok és ügyfeleik, különösen az Unióban székhellyel rendelkezők potenciális költségeit”

ba)  a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

  i. a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

  „(3)  Annak megállapítása során, hogy a (2) vagy adott esetben a (2a) bekezdésben említett feltételek teljesülnek-e, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a következőkkel konzultál:”

  ii. az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

  „f)   a harmadik országbeli központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó pénzügyi eszközök valamennyi uniós pénznemét kibocsátó központi bankok.”

bb)  a (4) bekezdés hatodik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

  „Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett központi szerződő felek listáját, hivatkozva 1. vagy 2. szintű központi szerződő félként való besorolásukra.”

c)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a (3) bekezdésben említett hatóságokkal és intézményekkel is konzultálva felülvizsgálja a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél elismerését az alábbiak szerint:

a) az érintett központi szerződő fél uniós tevékenységi és szolgáltatási körének bővülése esetén;  és vagy

b) legalább kétévente, amennyiben az érintett központi szerződő fél az ötödik albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott küszöbértékeket – az érintett pénznem tekintetében – meghaladó összegben számol el uniós pénznemben denominált pénzügyi eszközöket; vagy

c) minden más esetben legalább ötévente.

A felülvizsgálatra a (2), a (3) és a (4) bekezdésnek megfelelően kerül sor.

E felülvizsgálatot követően a (2c) bekezdés sérelme nélkül és az (1a) bekezdésben meghatározott követelmények megfelelő figyelembevételével az Európai Értékpapírpiaci Hatóság:

a) a (2a) bekezdésnek megfelelően megállapíthatja, hogy egy 1. szintű központi szerződő fél az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása szempontjából jelentőssé vált vagy valószínűleg azzá válik, és ezért 2. szintű központi szerződő féllé kerül átsorolásra;

b) megállapíthatja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél az Unió vagy egy vagy több tagállamának pénzügyi stabilitása szempontjából már nem jelentős vagy valószínűleg nem válik azzá, és ezért 1. szintű központi szerződő féllé kerül átsorolásra; vagy

c) megállapíthatja, hogy az érintett központi szerződő fél jelentősége változatlan, és ezért annak besorolását változatlanul hagyja.

Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az első albekezdésben említett felülvizsgálatot követően megállapítja, hogy egy korábban általa 1. szintű központi szerződő félként besorolt harmadik országbeli központi szerződő felet 2. szintű központi szerződő félként kellene besorolni, akkor 12 hónapot meg nem haladó, megfelelő alkalmazkodási időszakot állapít meg, amelynek végéig a központi szerződő félnek eleget kell tennie a (2b) bekezdésben említett követelményeknek.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a központi szerződő fél vagy az annak klíringtagjai felügyeletéért felelős illetékes hatóság indokolással ellátott kérelme alapján az említett alkalmazkodási időszakot legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben ezt kivételes körülmények és a központi szerződő fél Unióban székhellyel rendelkező klíringtagjainak sajátos igényei indokolják.

(5a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a KBER-rel szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben minden egyes uniós pénznem tekintetében meghatározza az (5) bekezdés első bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ... [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

d)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság a 182/2011/EU rendelet 5. cikke értelmében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja a következőket:

a) a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendelet IV. címében megállapított követelményekkel;

b) az említett központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek;

c) az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek elismeréséhez.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának feltételéül szabhatja, hogy a harmadik ország folyamatosan és ténylegesen teljesítse az abban meghatározott követelményeket, és hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság képes legyen ténylegesen gyakorolni hatásköreit a (2) és a (2b) bekezdés alapján elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vagy a (6b) bekezdésben említett monitoring tekintetében, ideértve a (7) bekezdésben említett együttműködési megállapodások megkötését és végrehajtását is.”

e)  a szöveg a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szempontok pontosítása érdekében.

(6b) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság folyamatosan monitorozza az azon harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményeket, amelyek vonatkozásában az (6) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktusokat fogadtak el.

Ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az említett harmadik országokban olyan szabályozási vagy felügyeleti fejleményt észlel, amely hatással lehet az Unió vagy egy vagy több tagállam pénzügyi stabilitására, erről bizalmasan és haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság évente bizalmas jelentést nyújt be a Bizottságnak az első albekezdésben említett harmadik országokban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejleményekről.”;

f)  a (7) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Amennyiben a (2a) bekezdéssel összhangban elvégzett értékelést követően megállapítják, hogy valamely központi szerződő fél 1. szintű központi szerződő fél, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatékony együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdésnek megfelelően e rendelettel egyenértékűnek ismerték el.”;

g)  a (7) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

a felügyeleti tevékenységek összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25d. és a 25e. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések vonatkozásában;

e) az érintett harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony monitoringjához szükséges eljárásokat.”

ga)  a (7) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„f) a 24. cikkben említett helyzetekben alkalmazott együttműködési eljárásokat, többek között az alábbiakat:

i. a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságainak beleegyezését abba, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és a harmadik ország központi szerződő fele által elszámolt vagy elszámolandó legjelentősebb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokat az említett hatóságok által felügyelt központi szerződő feleket érintő minden ilyen helyzetről; és

ii. a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságainak beleegyezését abba, hogy megfelelően bevonják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és a harmadik ország központi szerződő fele által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokat az ilyen helyzetekben hozott döntésekbe.”

gb)  a (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az f) pontban említett ügyekre vonatkozó együttműködési megállapodások rendelkezéseinek kidolgozása során az Európai Értékpapírpiaci Hatóság konzultációt folytat az elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokkal.”

gc)  a 25. cikk a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Amennyiben a (2a) bekezdéssel összhangban elvégzett értékelést követően megállapítják, hogy valamely központi szerződő fél 2. szintű központi szerződő fél, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatékony együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (6) bekezdésnek megfelelően e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Az együttműködési megállapodásokban meghatározzák legalább a következőket:

a) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, a harmadik országokban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozóan az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által kikért valamennyi információhoz való hozzáférést is beleértve, valamint az Unióra alapvető hatást gyakorló változások, például a kockázati modellek és paraméterek jelentős változása, a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak bővítése, az ügyfélszámla-struktúra és a fizetési rendszerek változása esetén alkalmazandó információcsere és jelentéstétel mechanizmusát;

b) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmus arra az esetre, ha egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy véli, hogy egy általa felügyelt harmadik országbeli központi szerződő fél megszegte az engedélyében vagy valamely egyéb, rá nézve kötelező jogszabályban foglalt feltételeket;

c) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság harmadik országbeli illetékes hatóság általi azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmus arra az esetre, ha egy általa felügyelt központi szerződő fél engedélyt kapott az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy ügyfelek számára való elszámolási szolgáltatás nyújtására;

d) a felügyeleti tevékenységek összehangolásával kapcsolatos eljárásokat, ideértve a harmadik országbeli hatóságok beleegyezését a 25d. és a 25e. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések vonatkozásában;

e) az érintett harmadik ország szabályozási és felügyeleti fejleményeinek hatékony monitoringjához szükséges eljárásokat;

f) a harmadik ország kifejezett hozzájárulását az általa az a)–d) pont értelmében szolgáltatott információk (3) bekezdésben említett hatóságokkal való megosztásához a 83. cikkben meghatározott szakmai titoktartási követelményeknek megfelelően.

g) amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25b. cikkel összhangban határozathozatali jogot kapott, az említett jogok tényleges végrehajtására vonatkozó eljárásokat;

h) a 24. cikkben említett helyzetekben alkalmazott együttműködési eljárásokat, többek között az alábbiakat:

i. a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságainak beleegyezését abba, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és a harmadik ország központi szerződő fele által elszámolt vagy elszámolandó legjelentősebb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokat az említett hatóságok által felügyelt központi szerződő feleket érintő minden ilyen helyzetről;

ii. a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságainak beleegyezését abba, hogy megfelelően bevonják az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot és a harmadik ország központi szerződő fele által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokat az ilyen helyzetekben hozott döntésekbe.

A h) pontban említett ügyekre vonatkozó együttműködési megállapodások rendelkezéseinek kidolgozása során az Európai Értékpapírpiaci Hatóság konzultációt folytat az elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokkal.

(7b) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország illetékes hatósága nem tesz eleget a (7) vagy (7a) bekezdés szerint létrejött együttműködési megállapodásban meghatározott valamely rendelkezésnek, erről bizalmasan és késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ilyen esetben úgy határozhat, hogy felülvizsgálja a (6) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust.”

(10)  A szöveg a következő 25a., 25b., 25c., 25d., 25e., 25f., 25g., 25h., 25i., 25j., 25k., 25l., 25m. és 25n. cikkel egészül ki:

„25a. cikkÖsszehasonlításon alapuló megfelelés

(1) A 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett központi szerződő fél indokolt kérelem benyújtásával kérheti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot annak vizsgálatára, hogy a harmadik ország alkalmazandó keretrendszerének való megfelelésével kellő mértékben megfelel-e a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett és a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek ▌.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a kérelem alapján elvégzi az első albekezdésben említett vizsgálatot. Az említett vizsgálat elvégzése során az Európai Értékpapírpiaci Hatóság figyelembe veszi a 25. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus rendelkezéseit.

Amennyiben a vizsgálat eredményeként az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy a harmadik országban alkalmazandó hasonló követelményeknek való megfeleléssel a központi szerződő fél kielégítő módon megfelel a 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett és a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelményeknek, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság figyelembe veszi ezt a 25. cikk (2b) bekezdése a) pontjának alkalmazásában.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az összehasonlíthatóságot alátámasztó tényeket és annak indoklását, hogy a harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való megfeleléssel miért teljesülnek a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények.

(3) A Bizottság – annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értékelés ténylegesen tükrözze a 16. cikkben, valamint a IV. és V. címben meghatározott követelmények szabályozási céljait, valamint az Unió egészének érdekeit – felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a következők meghatározására:

a) az (1) bekezdés alkalmazásában értékelendő kötelező elemeket;

b) az értékelés végrehajtásának módozatait és feltételeit.

A Bizottság a 82. cikkel összhangban elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

25b. cikk

Az elismerési feltételeknek való folyamatos megfelelés

(1) A 2. szintű központi szerződő felek 25. cikk (2b) bekezdésének a) pontjában említett követelményeknek való megfelelése kapcsán ezen rendeletben előírt folyamatos felügyelet ellátásáért az Európai Értékpapírpiaci Hatóság felel.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság legalább évente annak megerősítését kéri minden 2. szintű központi szerződő féltől, hogy továbbra is teljesülnek a 25. cikk (2b) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett követelmények.

Amennyiben a 18. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bank úgy ítéli meg, hogy a 2. szintű központi szerződő fél már nem teljesíti a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában említett feltételt, erről haladéktalanul értesíti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot.

(1a)  Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti értesítést kap, illetve amennyiben egy 2. szintű központi szerződő fél elmulasztja megküldeni az Európai Értékpapírpiaci Hatóság számára az (1) bekezdés második albekezdésében említett megerősítést, a továbbiakban a központi szerződő fél nem tekintendő a 25. cikk (2b) bekezdése szerinti elismerési feltételeket teljesítő központi szerződő félnek, ezért le kell folytatni a 25m. cikk (2)–(4) bekezdésében foglalt eljárásokat.

(2) A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a 41., 44., 46., 50. és 54. cikken alapuló határozatok tekintetében konzultál az elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankok mindegyikével a határozattervezetnek az említett bank által kibocsátott pénznemet érintő szempontjairól.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság konzultáció iránti megkereséseire minden egyes kibocsátó központi bank a határozattervezet megküldésétől számított 10 munkanapon belül válaszol.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a 24. cikkre való tekintettel úgy ítéli meg, hogy az észlelt helyzet vészhelyzetnek minősül, az előző albekezdésben említett időszak nem haladhatja meg a 24 órát.

A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a központi kibocsátó bankokkal való konzultációra nyitva álló időszakot követően minden erőfeszítést megtesz arra, hogy eleget tegyen az általuk javasolt módosításoknak.

Amennyiben a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság a felügyeleti tanácsnak benyújtandó határozattervezetében nem ad helyt valamely kibocsátó központi bank javasolt módosításainak, a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság írásban tájékoztatja az érintett kibocsátó központi bankot valamennyi indokáról, és magyarázatot ad az említett módosításoktól való jelentős eltérések mindegyikére.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a harmadik országok hatóságaival, a kibocsátó központi bankokkal és az ERKT-val szoros együttműködésben az 1095/2010/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően elvégzi az elismert központi szerződő felek kedvezőtlen piaci fejleményekhez való alkalmazkodóképességének értékelését. Ezen értékelések elvégzése során az Európai Értékpapírpiaci Hatóság figyelembe veszi legalább a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat, és biztosítja az egységességet az uniós központi szerződő felek stressztűrő képességének e rendelet 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerint elvégzett értékelésével.

25ba. cikkA harmadik országbeli központi szerződő felek kollégiuma

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az információmegosztás előmozdítása érdekében kollégiumot hoz létre a harmadik országbeli központi szerződő felek számára,

(2) A kollégium tagjai a következők:

a) a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság állandó tagjai;

b) a tagállamok által a 22. cikknek megfelelően a központi szerződő felek felügyeletére kijelölt illetékes hatóságok;

c) a 25. cikk szerint elismert valamennyi harmadik országbeli központi szerződő fél Unióban székhellyel rendelkező klíringtagja felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

d) a 25. cikk szerint elismert valamennyi harmadik országbeli központi szerződő fél által kiszolgált vagy kiszolgálandó, az Unióban székhellyel rendelkező kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok;

e) azon illetékes hatóságok, amelyek az Unióban székhellyel rendelkező olyan központi értéktárakat felügyelnek, amelyekkel valamely 25. cikk szerint elismert harmadik országbeli központi szerződő fél kapcsolatban áll vagy kapcsolatban kíván állni; és

f) a KBER tagjai.

(3) A kollégium felkérheti a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottságot a harmadik országbeli központi szerződő felekkel kapcsolatos konkrét kérdések megvitatására. A központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság megfelelően megvizsgálja az ilyen megkereséseket, és megfelelő választ ad.

(4) A kollégium elnöki tisztségét a központi szerződő felekkel foglalkozó felügyelő bizottság elnöke látja el. A kollégium létrehozása és működése az összes tag között létrejött írásos megállapodáson alapul.

25bb. cikkAz 25c–25e. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 25c–25e. cikk által az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra vagy valamely tisztviselőjére vagy az általa felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok közzétételének az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

25c. cikkInformációkérés

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság egyszerű kérés formájában vagy határozattal előírhatja, hogy az elismert központi szerződő felek és a velük kapcsolatban álló harmadik felek, amelyekhez az említett központi szerződő felek kiszerveztek bizonyos operatív funkciókat vagy tevékenységeket, minden szükséges információt adjanak meg számára az e rendelet szerinti feladatai ellátásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az Európai Értékpapírpiaci Hatóság feltünteti:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozást;

b) a kérés célját;

c) a kért információt;

d) az információ nyújtásának határidejét;

e) az információszolgáltatásra kért személynek szóló tájékoztatást, miszerint az nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozattal előírt információkérés esetén az Európai Értékpapírpiaci Hatóság feltünteti:

a) erre a cikkre mint a kérés jogalapjára való hivatkozást;

b) a kérés célját;

c) a kért információt;

d) az információ nyújtásának határidejét;

e) a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha a nyújtott információ hiányos;

f) a III. melléklet V. szakaszának a) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a kérdésekre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető; és

g) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek vagy szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

25d. cikkÁltalános vizsgálatok

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében elvégezheti a 2. szintű központi szerződő felekre irányuló szükséges vizsgálatokat. E célból az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a) a feladatai végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c) a 2. szintű központi szerződő feleknek, képviselőjüknek vagy személyzetük tagjainak berendelése, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul, valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

A központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankok indokolt kérelemmel fordulhatnak az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz, hogy részt vehessenek ezekben a vizsgálatokban, amennyiben ezek a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában foglalt monetáris politikai feladatok ellátásához szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a III. melléklet V. szakaszának b) pontjával összefüggésben a 25g. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságot, ha a 2. szintű központi szerződő feleknek feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 25h. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, mielőtt a vizsgálatról értesítené a 2. szintű központi szerződő felet, tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot, ahol joghatóságában a vizsgálatra sor kerül. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői az Európai Értékpapírpiaci Hatóság kérésére segíthetik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői jelen lehetnek a vizsgálaton is. Az e cikk szerinti vizsgálatokat el kell végezni, amennyiben a harmadik országbeli érintett illetékes hatóság nem emel kifogást azokkal szemben.

25e. cikkHelyszíni ellenőrzések

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása érdekében szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet a 2. szintű központi szerződő felek üzlethelyiségeiben vagy ingatlanán. A központi szerződő fél által elszámolt vagy elszámolandó legfontosabb uniós pénznemeket kibocsátó központi bankokat fel kell kérni az ilyen helyszíni ellenőrzésekben való részvételre, amennyiben ezek az ellenőrzések a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontjában foglalt monetáris politikai feladatokhoz kapcsolódnak.

(2) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek a Hatóság vizsgálati határozatával érintett jogi személyek bármely üzlethelyiségébe és területére beléphetnek, és rendelkeznek a 25d. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon érintett harmadik országbeli illetékes hatóságnak, ahol az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság – az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tájékoztatása után – a központi szerződő fél előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, amennyiben a harmadik országbeli érintett illetékes hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást azokkal szemben.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 25h. cikkben arra az esetre előírt időszakos kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(4) A 2. szintű központi szerződő felek kötelesek alávetni magukat az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 25h. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgálható.

(5) Azon harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, aktívan segíthetik a Hatóság által felhatalmazott tisztviselőket és más személyeket. Az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság tisztviselőit fel kell kérni, hogy legyenek jelen ▌a helyszíni ellenőrzéseken▌.

(6) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság arra is felkérheti a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy a nevében végezzék el az e cikkben és a 25d. cikk (1) bekezdésében előírt konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(7) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által felhatalmazott tisztviselők és más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett harmadik országbeli illetékes hatóság – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező hatóság bevonásával – megadhatja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

25f. cikkA felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kivetésének eljárási szabályai

(1) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor a Hatóságon belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett központi szerződő fél elismeréséhez vagy felügyeletéhez kapcsolódó eljárásokban, és feladatait az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak.

A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 25c. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 25d. és a 25e. cikkel összhangban vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkör gyakorlása közben teljesítenie kell a 25bb. cikkben foglaltakat.

A vizsgálatvezető feladatai ellátása során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a tevékenységei során összegyűjtött.

(3) A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védekezéshez való jogát az e cikk alapján történő vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4) Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság belső előkészítő dokumentumaira.

(5) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint – amennyiben ezt az érintett személyek kérik – a vizsgálat által érintett személyeknek a 25i. cikk szerinti meghallgatását követően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e a III. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 25n. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint a 25g. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(6) A vizsgálatvezető nem vesz részt az Európai Értékpapírpiaci Hatóság tanácskozásain, és más módon sem avatkozik bele a Hatóság döntéshozatalába.

(7) A Bizottság a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok pontosítása céljából, beleértve a védekezéshez való jogra, a határidőkkel kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére, továbbá a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(8) Az ESMA az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából a megfelelő vizsgálati és esetlegesen bűnüldöző hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján tudomása szerint az irányadó jog értelmében felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nem szab ki pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor tudomása van arról, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

25g. cikkPénzbírságok

(1) Amennyiben a 25f. cikk (5) bekezdésével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy egy központi szerződő fél szándékosan vagy gondatlanságból elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, úgy e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

A központi szerződő fél által elkövetett jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy a központi szerződő fél vagy annak felső vezetése kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságok alapösszege a jogsértés révén realizált nyereség vagy elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben meghatározható, vagy a jogi személy előző üzleti évi, vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-a.

(3) A (2) bekezdésben megadott alapösszeget a súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, a IV. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint szükség esetén módosítani kell.

A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az összegeket, amelyeket az alapösszeg és az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbségeiként kapunk.

A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni azokat az összegeket, amelyeket az alapösszeg és az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával kapott összegek különbségeiként kapunk.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére, a pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett központi szerződő fél által az előző üzleti évben elért éves árbevétel 20%-át, ha azonban a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság összege megfelel legalább ennek az előnynek.

Amennyiben a központi szerződő fél által elkövetett cselekmények, illetve mulasztások a III. mellékletben felsorolt több jogsértésnek minősülnek, csak egy jogsértés után kell kiszabni bírságot, mégpedig a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kiszámított pénzbírságok közül a magasabbat.

25h. cikkIdőszakos kényszerítő bírságok

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatban időszakos kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezze:

a) a 2. szintű központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 25n. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozattal;

b) a 25c. cikk (1) bekezdésében említett személyt a 25c. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

c) a 2. szintű központi szerződő felet:

i. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 25d. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

ii. arra, hogy vesse alá magát a 25e. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) Az időszakos kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A (2) bekezdés ellenére, az időszakos kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3%-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2%-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot kivető határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság az Európai Értékpapírpiaci Hatóság határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság felülvizsgálja az intézkedést.

25i. cikkAz érintett személyek meghallgatása

(1) A 25g. és a 25h. cikk szerinti, pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot elrendelő határozat meghozatala előtt az Európai Értékpapírpiaci Hatóság meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(1a) Az első bekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a pénzügyi rendszer jelentős és várhatóan hamarosan bekövetkező kárának megelőzése érdekében sürgős intézkedésre van szükség. Ilyen esetekben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítja a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(2) Az eljárás alá vont személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság belső előkészítő dokumentumaira.

25j. cikkA pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és elhelyezése

(1) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság közzétesz minden, a 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és időszakos kényszerítő bírságot, kivéve ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2) A 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokat.

(4) A 25g. és a 25h. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok behajthatók.

A behajtásra annak a tagállamnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül.

(5) A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

25k. cikkAz Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága rendelkezik▐ jogkörrel az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

25l. cikkA IV. melléklet módosításai

A pénzügyi piaci folyamatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítására vonatkozóan.

25m. cikkAz elismerés visszavonása

(1) A 25n. cikk sérelme nélkül és a következő bekezdésekre is figyelemmel, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság visszavonja a 25. cikkel összhangban elfogadott elismerési határozatot, amennyiben ▌:

a) az érintett központi szerződő fél 6 hónapon belül nem élt az elismeréssel, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy több mint hat hónapja nem végez üzleti tevékenységet;

b) az érintett központi szerződő fél hamis nyilatkozattal vagy más szabálytalan módon szerezte meg az elismerést;

c) az érintett központi szerződő fél már nem felel meg a 25. cikk (2b) bekezdése szerinti elismerési feltételeknek;

ca) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nem képes az e rendelet szerint az érintett központi szerződő féllel kapcsolatos feladatainak eredményes ellátására, mivel a központi szerződő fél harmadik országbeli felügyeleti hatósága elmulasztotta a körülményeknek megfelelően a 25. cikk (7) vagy (7a) bekezdésével összhangban valamennyi fontos információ átadását;

d) a 25. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust visszavonták vagy felfüggesztették, vagy már nem teljesülnek az ahhoz csatolt feltételek.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az elismerés visszavonását korlátozhatja egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre.

Az elismerést visszavonó határozat hatálybalépési időpontjának meghatározásakor az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak arra kell törekednie, hogy minimálisra csökkentse a piaci zavarokat.

(2) Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy ítéli meg, hogy az első bekezdés c) pontjában említett kritérium valamely központi szerződő féllel, konkrét szolgáltatással, tevékenységgel vagy annak egy pénzügyieszköz-osztályával kapcsolatban teljesül, úgy – mielőtt visszavonná az elismerési határozatot – tájékoztatja erről a központi szerződő felet és a harmadik országbeli érintett hatóságokat, és kéri, hogy a helyzet orvoslása érdekében legfeljebb 3 hónapon belül hozzanak megfelelő intézkedéseket.

Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy az előírt határidőn belül nem történt meg a korrekciós intézkedések megtétele vagy a megtett intézkedés nem megfelelő, visszavonja az elismerési határozatot.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságot az elismert központi szerződő fél elismerésének visszavonására vonatkozó határozatról.

(4) Amennyiben a 25. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában említett hatóságok bármelyike vagy egy harmadik ország központi szerződő fele által elszámolt vagy elszámolandó legjelentősebb uniós pénznemeket kibocsátó bármely központi bank úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike teljesül, felkérheti az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, hogy vizsgálja meg, az elismert központi szerződő fél vagy a központi szerződő fél tekintetében elismert konkrét szolgáltatás, tevékenység vagy pénzügyieszköz-osztály tekintetében teljesülnek-e az elismerés visszavonására vonatkozó feltételek. Amennyiben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy határoz, hogy az érintett elismert központi szerződő felet nem törli a nyilvántartásból, e határozatát teljes körűen meg kell indokolnia a törlést kérő illetékes hatóság számára.

25n. cikkFelügyeleti intézkedések

(1) Amennyiben a 25f. cikk (5) bekezdésével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megállapítja, hogy egy 2. szintű központi szerződő fél elkövette a III. mellékletben felsorolt valamely jogsértést, úgy meghozza az alábbi egy vagy több határozatot:

a) kötelezi a központi szerződő felet a jogsértés megszüntetésére;

b) kiszabja a 25g. cikk szerinti pénzbírságokat;

c) nyilvános közleményt ad ki;

d) a 25m. cikket alkalmazva visszavonja a központi szerződő fél vagy a szóban forgó központi szerződő fél által kínált konkrét szolgáltatás, tevékenység vagy pénzügyieszköz-osztály elismerését.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az Európai Értékpapírpiaci Hatóság figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő szempontokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés fényt derített-e súlyos vagy rendszerszintű hiányosságokra a központi szerződő fél eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban;

c) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

d) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el.

(3) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett központi szerződő felet az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatokról, és közli azokat az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal. A határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a határozatnak az első albekezdés szerinti közzétételekor azt is közzéteszi, hogy az érintett központi szerződő fél jogosult a határozat ellen jogorvoslattal élni, valamint adott esetben közzéteszi a jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, és ezzel egyidejűleg közli, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, valamint azt, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.”

(11)  A 49. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi szerződő fél rendszeresen felülvizsgálja a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek veti alá, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket, és visszamérést hajt végre az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél a modellek és a paraméterek jelentős módosítása előtt gondoskodik a független validálásról, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot az elvégzett tesztek eredményeiről, és az (1a) bekezdésnek, valamint a 21a. cikknek megfelelően megszerzi az illetékes hatóság rá vonatkozó validálását.

A kollégium a következő bekezdéseknek megfelelően véleményt ad az elfogadott modellekről és a paraméterekről, valamint azok jelentős módosításairól.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság gondoskodik arról, hogy az európai felügyeleti hatóságok, a KBER és az Egységes Szanálási Testület megkapják a stressztesztek eredményeire vonatkozó információkat annak érdekében, hogy felmérhessék a pénzügyi vállalkozások nemteljesítő központi szerződő felekkel szembeni kitettségét.”

b)  A szöveg a következő (1a), (1b), (1c), (1d), (1e) és (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a központi szerződő fél jelentősen módosítani kívánja az (1) bekezdésben említett modelleket és paramétereket, az illetékes hatóságtól kérelmeznie kell a módosítás validálását. A központi szerződő félnek kérelméhez be kell csatolnia a kívánt módosítás független validálását.

(1b) Az illetékes hatóság az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva a kérelem beérkezésétől számított 30 munkanapon belül elvégzi a központi szerződő fél kockázatelemzését, és arról jelentést tesz a 18. cikkel összhangban létrehozott kollégiumnak.

(1c) A kollégium az (1b) bekezdésben említett jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően eljárva többségi véleményt fogad el.

(1d) Az illetékes hatóság az (1a) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás mellett tájékoztatja a központi szerződő felet a validálás megadásáról vagy elutasításáról.

(1e) A központi szerződő fél az (1d) bekezdésben említett validálás megszerzése előtt nem hajthatja végre a modellek és a paraméterek (1) bekezdésben említett jelentős módosítását. A központi szerződő fél illetékes hatósága megfelelően indokolt esetben, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hozzájárulásának megszerzését követően, a validálást megelőzően is lehetővé teheti a modellek vagy paraméterek módosításának ideiglenes elfogadását.

ba)  A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

(4a) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az Európai Értékpapírpiaci Hatóság – szorosan együttműködve a Központi Bankok Európai Rendszerével – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azon mutatók jegyzékét, amelyeket a központi szerződő feleknek, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük annak értékelése során, hogy az (1) bekezdésben említett modellek és paraméterek változása jelentős-e, és szükséges-e hozzá az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, illetve az illetékes hatóság validálása.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [e módosító rendelet hatálybalépését követő 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

(11a)  A 84. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 83. cikkben foglalt szakmai titoktartási követelmények szerint információkat adnak a kibocsátó központi bankoknak, ha ezek az információk fontosak feladataik ellátása során.”

(12)  A 89. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság [illessze be az említett cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontját]-ig nem gyakorolhatja a 25. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdése szerinti hatásköreit.

(3b) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálja [az e módosító rendelet hatálybalépése] előtt elfogadott elismerési határozatokat annak megállapítása érdekében, hogy az említett határozatok értelmében elismert egyes központi szerződő felek 1. vagy 2. szintű központi szerződő felek-e. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság a 25. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül kategóriába sorolja az elismert központi szerződő feleket.”

(12a)  A 89. cikk a következő (9a) bekezdéssel egészül ki.

„A Bizottság [három évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig felülvizsgálja e rendelet III., IV. és V. címeinek végrehajtását a központi szerződő felek engedélyezésével, elismerésével és felülvizsgálatával kapcsolatosan. Értékeli további feladatoknak az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra való átruházását, különösen az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra és a felügyeleti kollégiumokra a III., IV. és V. cím értelmében ruházott szerepek működését és hatékonyságát. A Bizottság erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is kell csatolni.”

(12b)  A 90. cikk helyébe a következő szöveg lép:

90. cikkAz Európai Értékpapírpiaci Hatóság személyzete és erőforrásai

„Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság [két évvel e módosító rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.”

(13)  A szöveg ezen rendelet mellékletének szövegével mint III. és IV. melléklettel egészül ki.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

MELLÉKLET

A 648/2012/EU rendelet a következő III. és IV. melléklettel egészül ki.

„III. MELLÉKLET

A 25g. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések listája

I.  A tőkekövetelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik legalább 7,5 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló indulótőkével;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 16. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan összegű tőkével – beleértve az eredménytartalékokat és a tartalékokat is –, amely arányban áll a tevékenységeiből eredő kockázattal, és mindenkor elegendő annak biztosítására, hogy a tevékenységek felszámolása vagy átstrukturálása megfelelő időn belül, rendezett módon megvalósulhasson, valamint hogy a központi szerződő fél kellően feltőkésített legyen mindazon hitel-, partner-, piaci, működési, jogi és üzleti kockázatokkal szemben, amelyeket nem fedeznek a 41–44. cikkben említett célirányos pénzügyi források.

II.  Szervezeti követelményekkel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogsértések:

a)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható vállalatirányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok;

b)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (2) bekezdését, azáltal, hogy nem fogad el olyan megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetői és alkalmazottai megfelelését e rendelet valamennyi rendelkezésének;

c)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (3) bekezdését, azáltal, hogy nem tart fenn, illetve nem működtet olyan szervezeti struktúrát, amely biztosítja szolgáltatásainak és tevékenységeinek folyamatosságát és szabályos működését, illetőleg nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat;

d)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem választja el egymástól egyértelműen a kockázatkezelési beszámolási láncot és a működésének más területei tekintetében érvényes beszámolási láncot;

e)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket;

f)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és jellegének kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket szigorú biztonsági előírások, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében;

g)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé irányítási rendszerét, a rá irányadó szabályokat és a klíringtagság felvételi kritériumait;

h)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 26. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem képezi gyakori független audit tárgyát, vagy az említett auditok eredményeit nem közli az igazgatósággal, vagy az eredményeket nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére;

i)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (1) bekezdését vagy a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdését, mivel nem ügyel arra, hogy stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felső vezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezzenek;

j)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (2) bekezdését, mivel nem biztosítja, hogy az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de legalább két tag független legyen, vagy hogy a klíringtagok ügyfeleinek képviselőit meghívják a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatósági ülésekre, vagy a központi szerződő fél független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazását a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez köti;

k)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 27. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen az igazgatóság szerepét és felelősségi körét, vagy az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság vagy az ellenőrök rendelkezésére;

l)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre kockázatkezelési bizottságot, vagy a kockázatkezelési bizottságot nem klíringtagjaiból, a független igazgatósági tagokból és a központi szerződő fél ügyfeleinek képviselőiből állítja össze; vagy a kockázatkezelési bizottságot oly módon hozza létre, hogy a képviselők valamely említett csoportja többséget alkot a kockázatkezelési bizottságban; vagy ha nem tájékoztatja megfelelően az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a kockázatkezelési bizottság azon tevékenységeiről és határozatairól, amelyek kapcsán az Európai Értékpapírpiaci Hatóság megfelelő tájékoztatást kért;

m)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen megbízatását és a függetlenségét biztosító irányítási rendelkezéseket, az operatív eljárásokat, a kockázatkezelési bizottság tagjaira vonatkozó felvételi kritériumokat vagy kiválasztási mechanizmust, vagy nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé ezeket az irányítási rendelkezéseket, vagy nem határozza meg, hogy a kockázatkezelési bizottság elnökségét egy független igazgatósági tag látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak tartozik beszámolni, és rendszeresen ülésezik;

n)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (3) bekezdését, mivel nem teszi lehetővé a kockázatkezelési bizottság számára, hogy tanáccsal lássa el az igazgatóságot olyan intézkedésekkel összefüggésben, amelyek hatással lehetnek a központi szerződő fél kockázatkezelésére, vagy vészhelyzetben nem tesz észszerű erőfeszítéseket a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekkel kapcsolatban;

o)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 28. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát;

p)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa nyújtott szolgáltatásokra és végzett tevékenységekre vonatkozó azon adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ellenőrizhesse a központi szerződő fél e rendeletnek való megfelelését;

q)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy egy ügylet lezárását követően nem őrzi meg legalább tíz éven keresztül az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó valamennyi információt úgy, hogy lehetséges legyen a tranzakció eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítása;

r)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy kérés ellenére sem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és a KBER érintett tagjai rendelkezésére a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és információkat, vagy – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt;

s)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljes körűen tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényeseinek vagy tagjainak kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek;

t)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 30. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy lehetővé teszi a 30. cikk (1) bekezdésében említett személyek számára olyan befolyás gyakorlását, amely káros hatással lehet a központi szerződő fél megbízható és prudens irányítására;

u)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja, illetőleg hibásan vagy nem teljes körűen tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot a vezetésében bekövetkező minden változásról, vagy nem bocsátja az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendelkezésére a 27. cikk (1) bekezdésének vagy a 27. cikk (2) bekezdése második albekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

v)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn vagy nem működtet hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint a közvetlen vagy közvetett ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azoknak a központi szerződő fél számára ismert ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, illetve nem tart fenn vagy nem hajt végre az esetleges összeférhetetlenségek megoldását célzó megfelelő eljárásokat;

w)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy – mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól – nem hozza világosan a klíringtag, vagy – amennyiben a központi szerződő fél előtt ismert az ügyfél – az adott klíringtaghoz tartozó érintett ügyfél tudomására az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását, amennyiben az összeférhetetlenség kezelésére szolgáló szervezeti vagy adminisztratív szabályai nem tudják kellő megbízhatósággal elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát;

x)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy írott szabályaiban nem vesz figyelembe minden olyan körülményt, amelyről tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a vele anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet;

y)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 33. cikk (5) bekezdését, mivel nem tesz meg minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megakadályozza a rendszereiben tárolt információkkal való bármely visszaélést vagy ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását, illetőleg a központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információknak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló természetes személy vagy a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő jogi személy általi kereskedelmi célra történő felhasználását (kivéve, ha az az ügyfél, amelyre a bizalmas információ vonatkozik, ehhez előzetesen hozzájárul);

z)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem jár el tisztességesen és szakszerűen, klíringtagjainak és azok ügyfeleinek legfőbb érdekeivel összhangban;

aa)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 36. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal a panaszok időben történő kezeléséhez;

bb)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (1) vagy (2) bekezdését azáltal, hogy folyamatosan megkülönböztető, nem átlátható vagy szubjektív felvételi kritériumokat alkalmaz, vagy egyéb módon nem biztosít folyamatosan méltányos és nyílt hozzáférést szolgáltatásaihoz, vagy nem biztosítja folyamatosan, hogy klíringtagjai elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a részvételből eredő kötelezettségeik teljesítéséhez, illetőleg nem végez évente a klíringtagjai megfelelésére vonatkozó átfogó felülvizsgálatot;

cc)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik objektív és átlátható eljárásokkal azon klíringtagok felfüggesztésére és rendezett kizárására, amelyek már nem teljesítik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat;

dd)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy megtagadja a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat teljesítő klíringtag számára a részvételt, amennyiben a hozzáférés megtagadását nem átfogó kockázatelemzésre alapozza, és nem indokolja meg megfelelően írásban;

ee)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi lehetővé klíringtagjainak ügyfelei számára az általa nyújtott konkrét szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét;

ff)  a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem kínál észszerű kereskedelmi feltételek mellett az adott bekezdésben említett különböző szintű elkülönítést.

III.  A működési követelményekhez kapcsolódó jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem dolgoz ki, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzeti helyreállítási tervet, amelynek célja működőképességének fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása és a központi szerződő fél kötelezettségeinek teljesítése, és amely terv lehetővé teszi legalább a fennakadás bekövetkezésekor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését, és a tervezett időpontban le tudja zárni az ügyleteket;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre, hajt végre vagy tart fenn olyan megfelelő eljárást, amely biztosítja az ügyfél és a klíringtagok eszközeinek és pozícióinak időben történő és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben az elismerést a 25. cikk szerinti határozatnak megfelelően visszavonják;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdését azáltal, hogy az adott központi szerződő fél kockázatkezeléséhez kapcsolódó fontosabb tevékenységeket kiszervez;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vezet olyan elkülönített nyilvántartást és számlákat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy mindenkor és késedelem nélkül egyértelműen megkülönböztesse a nála vezetett számlákon egy klíringtag javára tartott eszközöket és pozíciókat a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól, valamint a saját eszközeitől;

e) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon tartott eszközeinek és pozícióinak egyértelmű megkülönböztetése a más klíringtagok javára tartott eszközöktől és pozícióktól;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem kínál, illetőleg kérés esetén nem biztosít olyan elkülönített nyilvántartást és számlavezetést, amellyel minden klíringtag számára lehetővé válik a központi szerződő félnél vezetett számlákon az ügyfél javára tartott eszközök és pozíciók egyértelmű megkülönböztetése a más ügyfelek javára tartott eszközöktől és pozícióktól, vagy nem kínálja fel klíringtagjainak, hogy kérés esetén több, saját nevükre szóló számlát nyithassanak ügyfeleik javára;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 40. cikket azáltal, hogy nem méri és értékeli közel valós időben az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, vagy nincs hozzáférése azon releváns árazási forrásokhoz, amelyek révén a kitettségeit észszerű költségalapon hatékonyan mérni tudja;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a hitelkockázati kitettség korlátozására nem ír elő, hív le és gyűjt be biztosítékot a klíringtagoktól vagy adott esetben az interoperabilitási megállapodással rendelkező központi szerződő felektől, vagy nem ír elő, hív le és gyűjt be olyan biztosítékot, amely elegendő azon potenciális kockázatok fedezésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók lezárásáig felmerülhetnek, vagy a kitettség megfelelő időszak alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, vagy annak biztosításához, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékeszközzel fedezze kitettségét valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szemben, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött, illetőleg hogy szükség esetén figyelembe vegye a lehetséges prociklikus hatásokat;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy biztosítéki követelményeinek kidolgozása során nem alkalmaz olyan modelleket és paramétereket, amelyek megfelelnek az elszámolt termékek kockázati jellemzőinek, és figyelembe veszik a biztosítékok beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a tranzakciók időtartama során bekövetkező változások lehetőségét;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 41. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem napközbeni alapon hívja le és szedi be a biztosítékokat, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 42. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tart fenn olyan garanciaalapot, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy a központi szerződő fél – rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között is – képes legyen ellensúlyozni azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a kitettsége a legnagyobb, illetve a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítését, amennyiben az azokkal szembeni összkitettsége nagyobb, vagy azáltal, hogy olyan forgatókönyvet dolgoz ki, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, sem azokat a különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek figyelembe veszik a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 43. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 42. cikkben említett garanciaalapja és a 43. cikk (1) bekezdésében említett egyéb pénzügyi forrásai nem elegendőek arra, hogy a központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között ellensúlyozni tudja legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége;

m) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 44. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem tud mindenkor hozzájutni a szolgáltatásai és tevékenységei teljesítéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz vagy nem méri napi szinten potenciális likviditási szükségletét;

o) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (1), (2) és (3) bekezdését azáltal, hogy a veszteségek fedezésére nem a nemteljesítő klíringtag által befizetett biztosítékot használja fel először, más pénzügyi források igénybevétele előtt;

p) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz való hozzájárulásainak igénybevétele előtt nem használja fel elkülönített saját forrásait;

q) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékeszközöktől eltérő eszközt fogad el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére, amennyiben a 46. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus keretében más biztosíték nem megengedett;

r) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy pénzügyi forrásait pénzeszközöktől vagy magas likviditású és minimális piaci és hitelkockázatú, gyorsan, minimális negatív árhatással értékesíthető pénzügyi instrumentumoktól eltérő eszközökbe fekteti;

s) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a biztosítékként, illetve a garanciaalaphoz való hozzájárulásként befizetett pénzügyi eszközöket nem olyan értékpapírkiegyenlítésirendszer-üzemeltetőknél helyezi el biztosítékként, amelyek biztosítják ezen pénzügyi eszközök teljes körű védelmét, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, vagy nem alkalmaz engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított más, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásokat;

t) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy készpénzletéteit az engedélyezett pénzügyi intézményekkel kialakított, nagy fokú biztonságot nyújtó megállapodásoktól, vagy a központi bankok által biztosított letéti rendelkezésre állástól, illetve a központi bankok által kínált más hasonló eszközök igénybevételétől eltérő módon helyezi el;

u) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy úgy helyez el harmadik félnél biztosítékba eszközöket, hogy nem biztosítja a klíringtagok által biztosítékba helyezett eszközök megkülönböztethetőségét a központi szerződő fél eszközeitől és az említett harmadik fél eszközeitől, úgy, hogy a harmadik fél könyveiben eltérő névvel ellátott számlán vezeti azokat, vagy nem alkalmaz más egyenértékű, azonos szintű védelmet biztosító intézkedéseket, vagy szükség esetén nem jut hozzá azonnal a pénzügyi eszközökhöz;

v) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 47. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy tőkéjét vagy a 41., 42., 43., illetve 44. cikkben meghatározott követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba fekteti be;

w) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik részletes eljárásokkal arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 37. cikkben meghatározott, részvételre vonatkozó követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően, vagy nem határozza meg részletesen az abban az esetben követendő eljárásokat, ha a klíringtag nemteljesítését nem a központi szerződő fél állapítja meg, vagy évente nem vizsgálja felül az említett eljárásokat;

x) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem hoz haladéktalanul intézkedéseket a klíringtag nemteljesítéséből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és annak biztosítására, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása ne okozzon zavart a működésben, és ne tegye ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előre jelezni vagy kezelni;

y) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot haladéktalanul, még a nemteljesítési eljárás bejelentése vagy megindítása előtt;

z) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 48. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem ellenőrzi nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát, és nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját számlás pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak áthelyezéséhez vagy likviddé tételéhez;

aa) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a biztosítéki követelmények, a garanciaalaphoz való hozzájárulások, a biztosítékeszközökre vonatkozó követelmények kiszámításához alkalmazott modelleket és paramétereket, továbbá a kockázat kézben tartására szolgáló többi mechanizmust, és nem veti alá a modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek, hogy értékelni tudja rendkívüli, de valószerű piaci körülményekhez való alkalmazkodóképességüket, vagy nem hajt végre visszamérést az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére, vagy nem szerez be érvényességre vonatkozó független jóváhagyást, illetőleg nem tájékoztatja az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot az elvégzett tesztek eredményeiről, vagy nem szerzi meg a jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely jelentős módosításának elfogadása előtt;

bb) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem teszteli rendszeresen nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait, vagy nem tesz meg minden észszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal, és nem rendelkezik megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz;

cc) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (1a) bekezdését azáltal, hogy jelentősen módosítja a 49. cikk (1) bekezdésében említett modelleket és paramétereket a szóban forgó módosítás Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi validálását megelőzően;

dd) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben lehetőség lenne rá – nem használ központi banki pénzt a tranzakciók kiegyenlítéséhez, illetőleg, ha nem használ központi banki pénzt, nem teszi meg a készpénz-kiegyenlítési kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket;

ee) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy – amennyiben pénzügyi eszközök átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van – „fizetés ellenében történő átadás” mechanizmusa révén nem küszöböli ki a lehető legnagyobb mértékben az elsődleges kockázatot;

ff) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a vagy 50b. cikket azáltal, hogy a KCCP-t nem az említett cikkben meghatározottak szerint számítja ki, vagy nem tartja be a KCCP kiszámítására vonatkozóan az 50a. cikk (2) bekezdésében, az 50b. cikkben és az 50d. cikkben meghatározott szabályokat;

gg) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50a. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a KCCP -t a negyedéves vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az 50a. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt gyakoriságnál ritkábban számítja ki;

hh) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 51. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik megkülönböztetésmentes hozzáféréssel sem az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, amennyiben megfelel az adott kereskedési helyszín által megállapított működési és technikai követelményeknek, sem az érintett kiegyenlítési rendszerhez;

ii) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 52. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy úgy köt interoperabilitási megállapodást, hogy nem teljesíti az említett bekezdés a), b), c) és d) pontjában meghatározott követelmények bármelyikét;

jj) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 53. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem különbözteti meg a számlákon az azon központi szerződő felek javára tartott eszközöket és pozíciókat, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött;

kk) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 54. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság előzetes jóváhagyása nélkül köt interoperabilitási megállapodást.

IV.  Az átláthatósággal és az információk rendelkezésre állásával összefüggő jogsértések:

a) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé elkülönítve az általa nyújtott szolgáltatások árait és díjait, ideértve az árengedményeket és kedvezményeket, továbbá nem teszi közzé az említett árengedmények és kedvezmények igénybevételének feltételeit;

b) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal az általa nyújtott szolgáltatások költségeire és bevételeire vonatkozó adatokat;

c) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokról;

d) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem ismerteti klíringtagjaival vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettségeinek kiszámításához használt árinformációkat, vagy nem hozza nyilvánosságra az egyes eszközök esetében a központi szerződő fél által összesítve elszámolt tranzakciók volumenét;

f) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá a harmadik felekkel való kapcsolattartásban általa használt tartalmi és üzenetformátumokra vonatkozó kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve a 7. cikkben említetteket is;

g) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 38. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra, ha a klíringtagok megsértik a 37. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokat vagy a 38. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, kivéve, ha az Európai Értékpapírpiaci Hatóság úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozatal fenyegetné a pénzügyi stabilitást vagy a piacba vetett bizalmat, illetőleg súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek;

h) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 39. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem teszi nyilvánossá az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket;

i) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti a 49. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem hozza nyilvánosságra a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú szempontokat vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt elvégzésénél alkalmazott feltételezéseket;

j) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem mutatja be egyértelműen a pénzügyi eszközök átadására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz átadásának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve, hogy kártalanítja-e a résztvevőket az átadási folyamat során keletkezett veszteségekért;

k) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem közli az 50c. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában említett adatokat az intézménynek minősülő klíringtagjaival, vagy azok illetékes hatóságaival;

l) a 2. szintű központi szerződő fél megsérti az 50c. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy intézménynek minősülő klíringtagjait a negyedéves vagy az 50c. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által előírt gyakoriságnál ritkábban tájékoztatja;

V.  A felügyeleti tevékenységek akadályozásával összefüggő jogsértések:

a) a központi szerződő fél megsérti a 25c. cikket azáltal, hogy elmulasztja az információszolgáltatást a 25c. cikk (2) bekezdése alapján információnyújtást előíró határozatra adott válaszában, vagy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 25c. cikk (2) bekezdése vagy 25c. cikk (3) bekezdése szerinti egyszerű információkérésére vagy a 25c. cikk (3) bekezdése szerinti, információnyújtást előíró határozatára adott válaszában a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információt szolgáltat;

b) a központi szerződő fél a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető választ ad a 25d. cikk (1) bekezdésének c) pontja vagy a 25d. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján feltett kérdésekre;

c) a 2. szintű központi szerződő fél nem teljesíti időben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a 25n. cikk szerint elfogadott határozatban előírt felügyeleti intézkedést;

d) a 2. szintű központi szerződő fél nem veti alá magát az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a 25e. cikk szerint elfogadott ellenőrzési határozatban előírt helyszíni ellenőrzésnek.”

(1)  A rendelet a következő IV. melléklettel egészül ki:

„IV. MELLÉKLET

A 25g. cikk (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó súlyosbító és enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó együtthatók listája

A 25g. cikk (2) bekezdésében említett alapösszegekre kumulatív módon az alábbi korrekciós együtthatókat kell alkalmazni:

I.  Súlyosbító tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) amennyiben a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére további 1,1-szeres korrekciós együttható alkalmazandó;

b) ha a jogsértés elkövetésének időtartama meghaladja a hat hónapot, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

c) ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a központi szerződő fél szervezetében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy belső ellenőrzési mechanizmusaiban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2;

d) ha a jogsértés negatív hatással van a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak minőségére, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

e) a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó korrekciós együttható 2;

f) ha a jogsértés azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,7;

g) ha a központi szerződő fél felső vezetése nem működött együtt az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5.

II.  Enyhítő tényezőkhöz kapcsolódó korrekciós együtthatók:

a) ha a jogsértés elkövetésének időtartama nem éri el a 10 munkanapot, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,9;

b) ha a központi szerződő fél felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges lépést megtett a jogsértés megakadályozására, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,7;

c) ha a központi szerződő fél gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul az Európai Értékpapírpiaci Hatóság tudomására hozta a jogsértést, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,4;

d) ha a központi szerződő fél önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére, az alkalmazandó korrekciós együttható 0,6.”

(1)

  HL C 385., 2017.11.15., 3. o.

(2)

  HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

(3)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

  HL C 385., 2017.11.15., 3. o.

(5)

  HL C 434., 2017.12.15., 63. o.

(6)

  Az Európai Parlament …-i álláspontja (HL ...) és a Tanács …-i határozata.

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(8)

  Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról (COM(2017)0208).

(9)

  A 648/2012/EU rendelettel összhangban az ESMA elkészíti azon harmadik országbeli központi szerződő felek jegyzékét, amelyek rendelkeznek a szükséges elismeréssel ahhoz, hogy az Unióban szolgáltatásokat és tevékenységeket kínáljanak. A harmadik országbeli központi szerződő felek székhelyei a Bizottság által elfogadott, a központi szerződő felekre vonatkozó egyenértékűségi határozatok alá tartozó 15 országban találhatók, úgy mint Ausztrália, Hongkong, Szingapúr, Japán, Kanada, Svájc, Dél-Korea, Mexikó, Dél-Afrika és az USA CFTC (Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság), Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ, India és Új-Zéland.

(10)

  Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról. COM(2016)0856.

(11)

  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Központi Banknak a kritikus pénzügyi piaci infrastruktúrákat érintő kihívások kezeléséről és a tőkepiaci unió továbbfejlesztéséről, Brüsszel, 2017.5.4., COM(2017)0225.

(12)

  Közlemény: „Az Unió helyzete 2016-ban: A tőkepiai unió megvalósítása – A Bizottság gyorsítja a reformokat”; 2016. szeptember 14.

(13)

  Nyilvános konzultáció az európai felügyeleti hatóságok működéséről; 2017. március 21. – 2017. május 16.

(14)

  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA,AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során:

Szervezet és/vagy személy

 

az Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce): a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság tagjai

Association Française de gestion: Virginie Buey, Virginie Gaborit, Pierre Garrault, Jean-Louis Laurens

 

az Európai Pénzpiacokért Szövetség (Association for Financial Markets in Europe): Stephen Burton, Michael Cole-Fontayn

Francia Értékpapírpiaci Hatóság (Autorité des Marchés Financiers): Patrice Aguesse, Claire Guillaumot, Isabelle Massonat

Bank of England: David Bailey, Barry King, Zertasha Malik, Holly Snaith, Richard Spooner

Banque de France: Emmanuelle Assouan, Claudine Hurman, Ivan Odonnat, Francois Villeroy de Galhau,

Blackrock: Stephen Fisher, Carey Evans

Brunswick Csoport: Michael Feuerstein

CEPS (Európai Politikai Tanulmányok Központja): Karel Lannoo

Chicagói Árutőzsde (CME): Sunil Cutinho, Sean Downey, Emily Hendrix, Simon Turek

City Bank: Slawomir Sikora

City UK: John Mac Farlane

City of London: Jeremy Browne

Commerzbank: Martin Zielke

The Depository Trust and Clearing Corporation (DTCC): Ann Schuman, Michalis Sotiropoulos, Mark Wetjen

Deutsche Bank: Jürgen Feil, Arthur Marquis, Nina Schindler, Katharina Wolf

Deutsche Börse: Niels Brab, Claire Bravard Alexandra Hachmeister

Eurex: Thomas Book, Niels Brab, Matthias Graulich, Erik Müller

European Association of Public Banks (Állami Bankok Európai Szövetsége): Filip Chraska, Thorsten Guthke

European Association of CCP Clearing Houses (Központi Szerződő Felek Elszámolóházainak Európai Szövetsége): Chiara Bergamaschi, Rafael Plata

Európai Központi Bank: Marguerite Connell, Benoit Coeure, Stephanie.Bergbauer, Corinna Freund, Jean-Francois Jamet, Pierre Marmara, Yves Mersch, Panagiotis Papapaschalis, Clement Rouveyrol

Európai Értékpapírpiaci Hatóság: Giampiero Carla , Steven Maijoor, Jakub Michalik, Maud Thimon

Federation of European Securities Exchange (Európai Tőzsdeszövetség): Richard Fenner

Francia Bankszövetség: Taha Bousmaha, Philippe de Soumagnat, Benjamin Quatre

Német Alapkezelők Szövetsége (BVI): Felix Ertl, Rudolf Siebel

Intercontinental Exchange (ICE): Nicolas Kügler, Finbarr Hutcheson

KPDW CCP: Slawomir Panasiuk, Marcin Truchanowicz, Karolina Ziolkowska

London Clearing House (LCH): Julien Jardelot, Daniel Maguire, Corentine Poilvet-Clediere, Nikhil Rathi

Luxemburgi Bankárszövetség és Luxemburgi Alapkezelők Szövetsége: Marc-André Bechet, Antoine Kremer, Gilles Pierre

 

FIA: Walt Lukken, Jackie Mesa, Corinna Schempp, Simon Puleston Jones

International Swaps and Derivatives Association (Csereügyletek és Derivatívák Nemzetközi Társasága, ISDA): Roger Cogan, Ulrich Karl

International Regulatory Strategy Group (Nemzetközi Szabályozási Stratégiai Csoport): Mark Hoban

Moody’s: Nigel Phipps

Japan Center for International Finance: Jutaro Kaneko

NASDAQ: Erica Brown, Julia Haglind, Hans-Ole Jochumsen,

Nomura Bank: Yuji Nakata

SIX-clear : Matthias Heer, Urs Wieland

Hessen német szövetségi tartomány: Mark Weinmeister, Robert Möhrle

Union Investment: Andreas Illenseer

Amerikai Határidős Árutőzsdei Bizottság (US Commodities Futures Trading Commission): John Behnam, Chris Giancarlo, Brian Quintenz, Eric Pan, Tracey Wingate

US treasury (Amerikai Kincstár): Corrado Camera, Lawrence Norton, Rebekah Goshorn-Jurata

US Chamber of Commerce (Amerikai Kereskedelmi Kamara): Thomas Quaadman, Samantha DeZur, Sean Downey, Giovanni Campi

Az alábbi szervek rendeztek olyan felszólalási rendezvényeket, melyeken Hübner asszony részt vett és ismertette a központi szerződő felek felügyeletével kapcsolatos munkáját:

APCO, Német Bankszövetség, Európai Pénzpiacokért Szövetség (AFME), Brit Kereskedelmi Kamara, Eurofi, European Parliamentary Financial Services Forum (EPFSF), Financial Future, Fleishmann Hillard, Linklaters, QED


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet módosítása, valamint a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felekre vonatkozó engedélyezési eljárások és az abban részt vevő hatóságok, illetve a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésének feltételei tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2017)0331 – C8-0191/2017 – 2017/0136(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

13.6.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

11.9.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

11.9.2017

ITRE

11.9.2017

JURI

11.9.2017

AFCO

11.9.2017

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

29.6.2017

ITRE

11.10.2017

JURI

12.7.2017

AFCO

11.9.2017

Előadók

       A kijelölés dátuma

Danuta Maria Hübner

6.7.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

10.10.2017

21.2.2018

24.4.2018

 

Az elfogadás dátuma

16.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

4

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Cozzolino, Ramón Jáuregui Atondo, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Joachim Starbatty, Romana Tomc, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

Benyújtás dátuma

25.5.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

45

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Sander Loones, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Joachim Starbatty

PPE

Burkhard Balz, Markus Ferber, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Georgios Kyrtsos, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Romana Tomc, Tom Vandenkendelaere

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

4

-

ECR

Kay Swinburne

ENF

Gerolf Annemans, Bernard Monot, Marco Zanni

5

0

EFDD

Marco Valli

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Martin Schirdewan

S&D

Neena Gill, Alex Mayer

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. június 8.Jogi nyilatkozat