Eljárás : 2017/2120(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0191/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0191/2018

Viták :

PV 11/06/2018 - 20
CRE 11/06/2018 - 20

Szavazatok :

PV 12/06/2018 - 5.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0243

JELENTÉS     
PDF 399kWORD 61k
25.5.2018
PE 615.424v03-00 A8-0191/2018

a horgászat és a rekreációs halászat jelenlegi helyzetéről az Európai Unióban

(2017/2120(INI))

Halászati Bizottság

Előadó: Norica Nicolai

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a horgászat és a rekreációs halászat jelenlegi helyzetéről az Európai Unióban

(2017/2120(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 43. cikkére,

–  tekintettel „A kohézió és a fejlődés előmozdításáról az Unió legkülső régióiban: az EUMSZ 349. cikkének végrehajtása” című, 2017. július 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 77. cikkére,

–  tekintettel a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. május 17-i (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 5. cikkére.

–  tekintettel „A tengeri horgászat és rekreációs halászat és a keresetkiegészítési céllal folytatott halászat értéke és halállományokra gyakorolt hatása” című, a Strukturális és Kohéziós Politikák Tematikus Főosztálya által 2017. júliusban közzétett kutatási tanulmányra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0191/2018),

A.  mivel a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által 2013-ban elfogadott meghatározás szerint a horgászat és rekreációs halászat „élő vízi erőforrások szabadidős és/vagy személyes fogyasztás céljából való befogása vagy annak kísérlete. Ez magában foglalja az aktív halászati módszereket, többek között a horgászeszközökkel vagy szigonnyal történő és a kézi halászatot, valamint a passzív halászati módszereket, többek között a hálós, csapdás, rákcsapdás és horogsoros halászatot”; mivel egyértelmű fogalommeghatározásokra van szükség a horgászat és rekreációs halászat, valamint a tengeri horgászat és rekreációs halászat tekintetében, figyelembe véve az 1224/2009/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdését, amely kimondja, hogy „a szabadidős horgászatból származó fogások forgalmazása tilos”;

B.  mivel fontos megérteni a horgászat és rekreációs halászat, illetve a keresetkiegészítési céllal folytatott halászat közötti különbséget, mivel e kettőt külön kell értékelni és szabályozni, és egyértelművé kell tenni, hogy a horgászat és rekreációs halászat nem keresetkiegészítési céllal folytatott halászat; mivel a közös halászati politikáról szóló rendelet egyáltalán nem említi ez utóbbit; mivel e kettőt ennek megfelelően külön kell értékelni és szabályozni;

C.  mivel az uniós jogszabályok csak kétszintű halászati kategorizálási rendszerben működnek, amely a horgászatra és a rekreációs halászatra, illetve a kereskedelmi halászatra terjed ki, és így a keresetkiegészítési céllal folytatott halászatot és a félkereskedelmi halászatot nem ismeri el;

D.  mivel a horgászat és rekreációs halászat nagyságrendjéből adódóan jelentős hatást gyakorolhat a halállományokra, de a kérdés szabályozása elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik;

E.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének meghatározása szerint a megélhetési célú halászat „a vízi élőlények halászata, amely lényegesen hozzájárul az egyén táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez”;

F.  mivel a horgászat és rekreációs halászat, a keresetkiegészítési céllal folytatott és a félkereskedelmi halászat közötti egyértelmű jogi különbségtétel nélkül bizonyos jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek felderítetlenek maradhatnak annak révén, hogy azokat nem veszik megfelelően számba vagy nem szabályozzák megfelelően;

G.  mivel nincs a horgászat és rekreációs halászat fogalmának uniós szinten elfogadott, egyértelmű meghatározása, ami nagyon megnehezíti a horgászat és rekreációs halászat ellenőrzését, az arra vonatkozó adatok gyűjtését, valamint a halállományokra és a környezetre gyakorolt hatásának, továbbá gazdasági jelentőségének az értékelését;

H.  mivel bármely halászati tevékenység – többek között a horgászat és a rekreációs halászat – megfelelő kezelése érdekében megbízható adatok rendszeres gyűjtésére és idősorokra van szükség a halállományokra vagy egyéb tengeri élőlényekre és a környezetre gyakorolt hatás felmérése céljából; mivel ezek az adatok jelenleg hiányoznak vagy nem teljesek; mivel a halállományokra gyakorolt közvetlen hatások mellett a horgászat és rekreációs halászat további környezeti hatásaira sem irányult még elegendő kutatás;

I.  mivel a tanulmányok azt bizonyítják, hogy a tengerekben, tavakban és folyókban lévő, nyomon követhető műanyag hulladékok jelentős része vízi rekreációs tevékenységekből – a hajózásból, az idegenforgalomból és a halászatból – ered; mivel az elvesztett horgászati és rekreációs halászati eszközök formájában jelentkező szemét az élőhelyek súlyos károsodásához vezethet és ökológiai kárt idézhet elő;

J.  mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) pénzügyi támogatást biztosít az adatok gyűjtéséhez, többek között a horgászat és a rekreációs halászat számára;

K.  mivel az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések arra utalnak, hogy gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyöket kell elérni, és hogy helyre kell állítani és olyan szinten kell tartani a halállományokat és egyéb tengeri élőlényeket, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet;

L.  mivel egy, az Európai Parlament megbízásából készült friss tanulmány szerint a horgászat és a rekreációs halászat hatása halállományonként eltérő lehet, és az a teljes fogás 2–72%-át adja;

M.  mivel a közös halászati politika (KHP) célkitűzéseinek eléréséhez a halállományokat és a halászati tevékenységeket kezelni kell és egyensúlyba kell hozni; mivel e célkitűzéseket nem lehet elérni, ha a fogásokra és a halászati tevékenységek – többek között a horgászat és a rekreációs halászat – gazdasági jelentőségére vonatkozó adatok egy része hiányzik;

N.  mivel a tagállamok kötelesek adatokat gyűjteni, ideértve az (EU) 2017/1004 rendeletben felsorolt és adott esetben többéves gazdálkodási tervek tárgyát képező fajokra vonatkozó rekreációs fogások és visszaengedések számára vonatkozó becsléseket; mivel e tekintetben csak néhány tagállam rendelkezik átfogó adatokkal a területén folytatott horgászatról és rekreációs halászatról;

O.  mivel ugyan a tengeri horgászat és rekreációs halászat számos faj fogására irányul, a kötelező adatgyűjtés csak néhány fajra vonatkozik, ezért országspecifikusabb, több fajra kiterjedő felmérésre és elemzésre van szükség; mivel a horgászat és a rekreációs halászat fogásait bele kellene foglalni a teljes halászati mortalitásba és a biomasszabecslésekbe;

P.  mivel a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozó adatok elérhetősége régiónként eltérő, ugyanis az Északi- és a Balti-tengerről bővebb információ áll rendelkezésre a tengeri horgászatról és rekreációs halászatról, mint a Földközi-, a Fekete-tengerről vagy az Atlanti-óceánról;

Q.  mivel a tengeri horgászatot és rekreációs halászatot folytatók becsült száma az Unióban 8,7 és 9 millió fő, azaz az európai lakosság 1,6%-a körül mozog, akik évente összesen mintegy 77 millió napot halásznak;

R.  mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének 6. pontja szerint „halász” bármely olyan személy, aki a tagállam által elismerten kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytat, és mivel ezért egy másik fogalommeghatározást kell találni, amely kiterjed az A. preambulumbekezdésben említett horgászattal és rekreációs halászattal foglalkozókra;

S.  mivel az európai tengeri horgászat és rekreációs halászat becsült gazdasági hatása 10,5 milliárd euró, amely 5,1 milliárd euró közvetlen, 2,3 milliárd euró közvetett és 3,2 milliárd euró indukált kiadás (az idegenforgalom keretében folytatott halászat értéke nélkül); ha csak az EU-t tekintjük, e hatás 8,4 milliárd euró (4,2 milliárd euró közvetlen, 1,8 milliárd euró közvetett és 2,5 milliárd euró indukált kiadás);

T.  mivel közvetlen összefüggés áll fenn a halállományok bősége/struktúrája, a halászati lehetőségekhez való hozzáférés és az ebből eredő foglalkoztatási, gazdasági és társadalmi-gazdasági hatások között; mivel fontos értékelni a halászat valamennyi típusa által a valamely meghatározott állományra gyakorolt hatást, valamint annak gazdasági értékét annak értekében, hogy olyan gazdálkodási intézkedéseket fogadjanak el, amelyek segítenek mind a környezetvédelmi, mind a gazdasági célkitűzések elérésében;

U.  mivel a tengeri horgászat és rekreációs halászat becslések szerint 99 000 teljes munkaidős alkalmazottal egyenértékű munkahelyet tart el a Európában, ami 57 000 közvetlen, 18 000 közvetett és 24 000 indukált munkahelyet foglal magában, és teljes munkaidős egyenértékű munkahelyenként évente átlagosan 49 000 euró gazdasági értéket generál; mivel csak az EU-t tekintve ez becslések szerint 84 000 teljes munkaidővel egyenértékű munkahelyet (50 000 közvetlen, 15 000 közvetett és 20 000 indukált munkahelyet) jelent;

V.  mivel a turisztikai jellegű tengeri horgászat és rekreációs halászat sok régió és ország gazdasága számára igen fontosnak bizonyult, és azt ezért elemezni kell, hogy jobban fel lehessen mérni az értékét, hatását és fejlesztési potenciálját;

W.  mivel a horgászat és rekreációs halászat valamennyi típusa nagyobb gazdasági és társadalmi hatást fejt ki helyi és regionális szinten, mint nemzeti szinten, azáltal, hogy az idegenforgalom, a termelés, a felszerelések kiskereskedelmi értékesítése és bérbeadása, valamint a horgászattal és rekreációs halászattal kapcsolatos más szolgáltatások révén támogatja a helyi és part menti közösségeket;

X.  mivel egyes esetekben a horgászat és rekreációs halászat fogásai az állomány teljes halászati mortalitásának jelentős részét teszik ki, és ezért e fogásokat figyelembe kell venni a halászati lehetőségek meghatározásakor; mivel egy, a Parlament által megrendelt közelmúltbeli tanulmány szerint a tengeri horgászat és rekreációs halászat összes fogásban képviselt becsült százalékos aránya a célzott fajtól függően jelentős eltéréseket mutat: a makréla esetében becsült 1,8%-tól az európai angolna esetében becsült 13–72%-ig terjed;

Y.  mivel fontos egyedileg értékelni a horgászat és rekreációs halászat ICES 2013-as meghatározásában leírt különböző halászati módszereit és szegmenseit;

Z.  mivel a horgászat és rekreációs halászat halállományokra gyakorolt hatásának értékelése kiterjed a visszatartott fogásokra és a visszadobott halak mortalitási arányára is; mivel a horgászbottal és horgászeszközökkel kifogott (a kifogás után visszadobott) halak túlélési aránya a legtöbb esetben nagyobb lehet, mint az egyéb eszközökkel és egyéb eljárásokkal kifogott halaké, és ezt ezekben az esetekben figyelembe kell venni; mivel további információkra van szükség a tengeri horgászat és rekreációs halászat legfontosabb eszközeire vonatkozóan, hogy össze lehessen hasonlítani a kereskedelmi halászatban visszadobott halak túlélési valószínűségét, valamint a horgászat és rekreációs halászat keretében kifogott és visszaengedett halak túlélési esélyeit;

AA.  mivel a horgászat és rekreációs halászat a különböző állományok esetében más-más felszerelések és eszközök használatával és különféle környezeti hatásokkal jár, így azt ennek megfelelően kell értékelni és szabályozni;

AB.  mivel az északi tengeri sügér és a nyugati-balti-tengeri tőkehalállományok silány állapota miatt a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozó korlátozásokat vezettek be uniós szinten, előírva a legnagyobb kifogható mennyiséget vagy megtiltva a megtartást (a sügér esetében) ezen állományok helyreállításának elősegítésére; mivel azok a vészhelyzet-kezelési intézkedések, amelyeket akkor hoznak, amikor úgy vélik, hogy egy állomány állapotára kihat a rekreációs halászat, nem biztosítanak kellő láthatóságot az ágazat számára;

AC.  mivel a horgászok és rekreációs halászok egy része diadróm fajokat is megcéloz, például a lazacot, a pisztrángot és az angolnát; mivel a halállományok időbeli változásának értékelése céljából az e fajokra vonatkozó adatgyűjtést édesvízben és sósvízben is el kell végezni;

AD.  mivel a horgászok és rekreációs halászok számára legkönnyebben hozzáférhető területek a part menti övezetek, ahol a halfajok mellett gyakran gerinctelen állatokat és algákat is kifognak; mivel ezek nagy szerepet játszanak e területek ökológiájában; mivel e fajok kifogásának hatását nemcsak az érintett populációk vonatkozásában kell vizsgálni, hanem figyelembe kell venni az őket körülvevő ökoszisztémára gyakorolt hatást is;

AE.  mivel a lazacok visszatérnek ívóhelyeikre, ideális esetben csak azokban a folyókban szabadna rájuk halászni, ahol lehetséges a hatékony ellenőrzés és végrehajtás; mivel a lazacok tengeri halászata során megkülönböztetés nélkül, az egészséges és a sérülékeny populációkból egyaránt fognak ki egyedeket;

AF.  mivel a horgászat és a rekreációs halászat a halászati mortalitás jelentős forrása lehet, míg az édesvízi horgászat és rekreációs halászat legsúlyosabb környezeti hatása annak lehetőségével függ össze, hogy nem őshonos fajokat hordoznak be az ökoszisztémába, a tengeri horgászat és rekreációs halászat esetén e hatás csekély mértékben merül fel;

AG.  mivel a közös halászati politikát azzal a céllal hozták létre, hogy a kereskedelmi halászatot irányítsa, teljességgel figyelmen kívül hagyva a horgászatot és rekreációs halászatot, annak sajátosságait és meghatározott gazdálkodási eszközök és tervezés iránti igényét;

AH.  mivel a horgászat és a rekreációs halászat más típusú környezeti hatásokkal is jár a halak eltávolításán kívül, de a világos adatok hiánya megnehezíti ezeknek az egyéb antropogén forrásoktól való elkülönítését;

AI.  mivel a tengeri horgászat és rekreációs halászat jövőbeli kezelése szempontjából figyelembe kell venni az Egyesült Királyság Unióból való kilépését, tekintettel e tevékenység egyesült királyságbeli fontosságára és a közös halállományok tekintetében fennálló jelentőségére;

AJ.  mivel a horgászat és a rekreációs halászat sok társadalmi és közegészségügyi előnnyel jár azáltal, hogy növeli a résztvevők életminőségét, ösztönzi a fiatalok közötti kapcsolatokat, és nevelő hatást fejt ki az emberekre a környezettel és fenntarthatóságának fontosságával kapcsolatban;

1.  hangsúlyozza a horgászatra és a rekreációs halászatra, és különösen a tengeri horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó elégséges mértékű adatgyűjtés fontosságát valamennyi állomány teljes halászati mortalitásának megfelelő felmérése szempontjából;

2.  hangsúlyozza, hogy a horgászat és a rekreációs halászat a legtöbb európai országban növekvő tendenciát mutat, és hogy a horgászat és a halászat e fajtája társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokkal járó, fontos tevékenység, különös tekintettel a halászati erőforrásokra gyakorolt jelentős hatására; rámutat arra, hogy a tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy e tevékenységet a KHP célkitűzéseivel összeegyeztethető módon folytassák;

3.  kiemeli, hogy a rekreációs kikötőkhöz és a szezonális turizmushoz kapcsolódó rekreációs tevékenységek bővülése ellenében védeni kell a kisipari flottát, és biztosítani kell annak túlélését és a nemzedékváltást;

4.  úgy véli, hogy adatokat kell gyűjteni a hobbihorgászok számára, az általuk kifogott mennyiségre, valamint az általuk a part menti közösségekben generált hozzáadott értékre vonatkozóan;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy az új ellenőrzési rendeletbe vegyen fel a horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó rendelkezéseket, valamint javítsa a horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó meglévő rendelkezéseket;

6.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és szükség esetén bővítse a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozó adatgyűjtést annak érdekében, hogy azt további halállományokra is kiterjessze, valamint hogy készítsen megvalósíthatósági vizsgálatot az annak társadalmi-gazdasági hatásaira vonatkozó adatok egységes gyűjtéséről, és tegye kötelezővé ezen adatok gyűjtését;

7.  hangsúlyozza, hogy javítani szükséges a rekreációs halászathoz kapcsolódó fogások bejelentését és ellenőrzését; emlékeztet arra, hogy a 2018. évi uniós költségvetés elfogadása során a Parlament jóváhagyott egy kísérleti projektet, amelynek célja a tengerisügér-fogásokra vonatkozó havi jelentéstételi rendszer bevezetése, és nyomatékosan felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzanak további nyomonkövetési projekteket a horgászatnak és rekreációs halászatnak a leginkább kitett fajokra vonatkozóan; felhívja a figyelmet a nyomonkövethetőség jelentőségére, és kéri a Bizottságot, hogy az új ellenőrzési rendeletbe vegyen fel a horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó rendelkezéseket, valamint javítsa a horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó meglévő rendelkezéseket;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az uniós horgászat és rekreációs halászat hatásvizsgálatát; úgy ítéli meg, hogy a Bizottság hatásvizsgálatról szóló végleges jelentésébe be kell illeszteni a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó gazdálkodási tervek értékelését is;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges technikai lépéseket az adatgyűjtésről szóló jelenlegi rendelet végrehajtására, és annak hatályát terjesszék ki úgy, hogy az további állományokat, valamint a horgászat és rekreációs halászat szempontjait is magában foglalja;

10.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozó valamennyi szükséges adatot rendszeresen gyűjtsék a halállományok és egyéb tengeri élőlények teljes felmérése érdekében, az ágazat láthatóságának növelése céljából; figyelmeztet arra, hogy ilyen átfogó értékelés és az ezen értékelésen alapuló megfelelő intézkedések hiányában a többéves tervek adott esetben nem érik el az 1380/2013/EU rendelet célkitűzéseit, és nem teremtenek egyensúlyt a horgászat és rekreációs halászat, illetve a kereskedelmi halászat között;

11.  úgy véli, hogy amennyiben a rekreációs fogások jelentős hatást gyakorolnak az állományra, azokat az ökoszisztéma, illetve és a többéves gazdálkodási tervek társadalmi és gazdasági megfontolásainak szerves részévé kell tenni a halászati lehetőségek meghatározása és a vonatkozó technikai intézkedések elfogadása céljából; felhívja ezért a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges, a horgászatot és rekreációs halászatot vegye fel a már elfogadott vagy rövidesen elfogadásra kerülő többéves gazdálkodási tervekbe;

12.  hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés a tagállamok kötelessége; rámutat ugyanakkor, hogy a horgászat és rekreációs halászat megfelelő meghatározása javítaná az adatok minőségét; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a horgászat és rekreációs halászat fogalmának uniós szinten egységes meghatározására, amely egyértelmű különbséget tesz a horgászat és rekreációs halászat, a kereskedelmi, illetve keresetkiegészítési céllal folytatott halászat között, azon az alapon, hogy a horgászat és rekreációs halászat fogásait sosem szabad értékesíteni;

13.  úgy véli, hogy a Bizottságnak az adatok és a hatásvizsgálatról szóló jelentés alapján és a tagállamok horgászatra és rekreációs halászatra vonatkozó hatásköreit figyelembe véve értékelnie kell a horgászat és rekreációs halászat jövőbeli KHP-ban betöltött szerepét, hogy a tengeri halászat mindkét formáját – a kereskedelmi és a rekreációs célú halászatot egyaránt – kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható módon lehessen kezelni, a kívánt célok elérésére;

14.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az idegenforgalmi ágazatban – többek között pénzügyi támogatás révén – támogassa a horgászat és rekreációs halászat fejlesztését, mivel az jelentős mértékben hozzájárul a kis közösségek és a part menti közösségek és szigetek kék gazdaságának fejlődéséhez, különösen a legkülső régiók esetében; úgy véli, hogy ez pozitív hatást gyakorolna az idegenforgalmi idény nyári hónapokon túli időszakra való meghosszabbítását célzó erőfeszítésekre; javasolja, hogy a Bizottság a konkrét végrehajtás érdekében tegye meg a horgászatot és rekreációs halászatot a fenntartható turizmussal foglalkozó EDEN projekt tematikus évének egyik témájává, és a COSME alapból indítson a horgászat és rekreációs halászat kis part menti közösségekben való előmozdítását célzó projekteket;

15.  hangsúlyozza, hogy a rekreációs halászati tevékenységek fejlődése a halállományok érdemi tudományos adatokon alapuló kezelésének kontextusán kívül nem járhat a professzionális halászati lehetőségek csökkenésével vagy a hiánynak a professzionális és rekreációs tevékenységek közötti elosztásával, különös tekintettel a kisüzemi és hagyományos halászatra;

16.  elismeri, hogy a horgászatot és a rekreációs halászatot évszázadok óta űzik szerte az Unióban, és az számos part menti és szigeti közösség kultúrájának, hagyományainak és örökségének szerves része; megállapítja, hogy a horgászat és a rekreációs halászat különböző típusai épp olyan sokszínűek, mint magának az Uniónak a kultúrája is, és erre az e területre irányuló jogalkotást célzó bármely törekvés során figyelmet kell fordítani;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a horgászat és rekreációs halászat szabályozását célzó jövőbeli rendelkezések megfelelőek legyenek, és ne érintsék hátrányosan a hivatásszerű halászati tevékenységeket;

18.  kiemeli, hogy alapvető szabályokat kell megállapítani a horgászat és rekreációs halászat irányítására, és javasolja, hogy készüljön egy, a horgászati és rekreációs halászati tevékenységeket tartalmazó katalógus is, amelynek információkat kell magában foglalnia a halászati eszközökről és műveletekről, valamint tartalmaznia kell a halászati területek, a célzott fajok és a járulékos fogások leírását;

19.  rámutat az ETHA jelentőségére a tagállamok tudományos kapacitásépítéshez való hozzájárulása, valamint teljes körű és megbízható, a horgászatra és a rekreációs halászatra is kiterjedő, tengeri erőforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok biztosítása szempontjából; emlékeztet arra, hogy az ETHA forrásokat biztosít az adatgyűjtés számára is, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy szélesítse ki az ETHA jövőbeli alkalmazási körét annak érdekében, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a kutatáshoz és az összegyűjtött adatok elemzéséhez;

20.  hangsúlyozza, hogy határozott és alapvető szükség van az adatok megosztására, és emlékeztet arra, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap támogatja az adatgyűjtést, többek között a horgászatra és a rekreációs halászatra vonatkozóan is; kéri ezért a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az adatgyűjtés érdekében, és nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a kutatók számára elérhető, átfogó és megbízható adatokat tartalmazó adatbázist, lehetővé téve számukra, hogy nyomon kövessék és értékeljék a halászati erőforrások állapotát; javasolja ezeknek az intézkedéseknek az ETHA-ból származó finanszírozás igénybevételével történő megvalósítását;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0316.

(2)

HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(3)

HL L 343., 2009.11.24., 1. o.

(4)

HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(5)

HL L 157., 2017.6.20., 1. o.


INDOKOLÁS

A horgászat és rekreációs halászat hobbi, ám e tevékenység gazdasági, társadalmi és környezeti jelentősége egyaránt olyan tényezők, amelyek e tevékenység fontosságát mutatják, ezért a jövőbeli szabályozás fontolóra vételekor figyelembe kell venni és elemezni kell őket.

Becslések szerint a horgászok és rekreációs halászok száma uniós szinten 8,7–9 millió, ami az európai lakosság 1,6%-ának felel meg, és mivel ez nem foglalja magában az édesvízi horgászatot és halászatot, alulbecsült szám lehet. E személyek évente 77 millió napot horgásznak és halásznak, mintegy 10,5 milliárd eurót hozva a gazdaság számára, és e pénz nagy része kis közösségekhez vagy elmaradott térségekbe jut. A kék gazdaság fejlesztésére irányuló stratégiánk keretében az idegenforgalmi célú horgászat és rekreációs halászat pénzügyi és szabályozási támogatása hozzásegíti majd e közösségeket jövedelmeik és gazdaságuk diverzifikálásához.

Ugyanakkor – amint az ismeretes – a horgászati és rekreációs halászati ágazatban hiányos adatok állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs adatgyűjtés. Ez a probléma egyértelműen megfogalmazódott a Bizottsággal és más érdekelt felekkel folytatott tárgyalásokon, illetve az e kérdéseket megállapításaiban rendszeresen kihangsúlyozó tematikus főosztály által ismertetett kutatási jelentésben. És a probléma nem csupán a fogásokra vonatozó adatokat érinti, hanem az ágazat gazdasági jelentőségére, környezeti hatására és minden egyéb szempontra vonatkozó adatok hiányát is. Az adatok hiánya igencsak megnehezíti a horgászat és rekreációs halászat bármilyen szempontú, megfelelő értékelését.

Igaz, hogy néhány faj, például a közönséges tőkehal, az európai tengeri sügér, az európai angolna és a lazac esetében a tagállamok gyűjtenek bizonyos adatokat. Ezen adatok gyűjtésére azért kerül sor, mert az adatgyűjtési keret azt a tagállamok számára előírja. Ez azonban nem elegendő állományaink szempontjából, és más célzott fajokra nem terjeszthető ki, továbbá nem képezhet tudományos alapot a megfelelő szabályozás számára. Fel kell kérnünk a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyűjtsenek több adatot, és fogadják el a szükséges szabályozást annak érdekében, hogy Unió-szerte és valamennyi tengeri medencénkre vonatkozóan megfelelő szintű adat álljon rendelkezésre.

Ezen adatok hiányában nem tudjuk pontosan megbecsülni a horgászat és rekreációs halászat – és kiváltképp a tengeri horgászat és rekreációs halászat – által az állományainkra gyakorolt hatást. Állományainkat átfogóbb módon kell felmérnünk, ami nem valósul meg, ha az állományok megoszlanak a horgászat és rekreációs halászat, illetve a kereskedelmi halászat között. Ha tengeri erőforrásainkat megfelelő módon kívánjuk kezelni, és el kívánjuk érni a KHP célkitűzéseit, a fogásokra és a halak mortalitására vonatkozó teljes képet meg kell ismernünk. Láttuk már, hogy a tengeri sügér esetében a tengeri horgászat és rekreációs halászat jelentőségét nagynak ítélték meg, és hogy a horgászatot és rekreációs halászatot a legnagyobb kifogható mennyiség rögzítése révén beillesztették a helyreállítási tervbe. Ez azonban nem teljes körű adatok elemzése alapján történt, hanem a rendelkezésre álló adatok extrapolálásával, és nem foglalta magában az ágazat gazdasági jelentőségének elemzését. Ezen információk nélkül a gazdálkodási tervek és az elfogadott szabályozás nem arányosak és nem méltányosak az ugyanazon állományt célzó két halászati ágazatra – a kereskedelmi halászatra, illetve a horgászatra és rekreációs halászatra – nézve.

Igen fontos továbbá a horgászat és rekreációs halászat fogalmát megfelelően meghatározni, mivel ennek hiányában nehéz lesz megérteni, hogy a tagállamoknak milyen adatokat kell gyűjteniük. E meghatározásnak egyértelmű különbséget kell tennie a horgászat és rekreációs halászat, illetve a keresetkiegészítési célú halászat között. Ez a különbségtétel fontos, ha el akarjuk kerülni, hogy az IUU-halászat a horgászat és rekreációs halászat álcája mögé rejtőzzön. Ebben a szellemben támogattam és javasoltam e jelentésben az ICES által adott meghatározást, amely véleményem szerint jól fedi a horgászatot és rekreációs halászatot és annak valamennyi szempontját. E meghatározásnak magában kell foglalnia a sporthorgászatot is, amely az ICES szövegében nem szerepel elég egyértelműen, és így mozgásteret hagyhat a különböző értelmezésekre. A sporthorgászatot eltérő módon kell értelmezni, és esetében lehetővé kell tenni, hogy a fogásokat értékesítsék vagy jótékonyági programok számára odaajándékozzák.

A Brexitre való tekintettel igen fontos figyelembe venni a horgászok és rekreációs halászok érdekeit. A hobbijukkal összefüggésben utazó horgászok és rekreációs halászok érdekeit figyelembe kell venni a jövőbeli szabályozás kialakítása során, hogy könnyen, méltányosan és jogszerűen hozzáférjenek a halászati területekhez és állományokhoz.

Meg kell találnunk a megfelelő módját annak, hogy a horgászatot és rekreációs halászatot beillesszük a következő KHP-ba. Támogatom a jövőbeli gazdálkodási tervekbe való beillesztését, de – a kereskedelmi halászathoz hasonlóan – csak megbízható, teljes körű adatok alapos értékelése után, mivel minden gazdálkodási tervnek ugyanazon elven, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen kell alapulnia.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, David Coburn, Linnéa Engström, João Ferreira, Sylvie Goddyn, Carlos Iturgaiz, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Liadh Ní Riada, Ulrike Rodust, Annie Schreijer-Pierik, Ricardo Serrão Santos, Ruža Tomašić, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Verónica Lope Fontagné

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tim Aker, Nessa Childers


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

António Marinho e Pinto, Norica Nicolai

ECR

Peter van Dalen, Ruža Tomašić

ENF

Sylvie Goddyn

GUE/NGL

João Ferreira, Liadh Ní Riada

PPE

Alain Cadec, Norbert Erdős, Carlos Iturgaiz, Verónica Lope Fontagné, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Jarosław Wałęsa

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Nessa Childers, Ulrike Rodust, Ricardo Serrão Santos

VERTS/ALE

Marco Affronte, Linnéa Engström

2

-

EFDD

Tim Aker, David Coburn

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. június 1.Jogi nyilatkozat