Eljárás : 2016/0361(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0216/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0216/2018

Viták :

PV 15/04/2019 - 17
CRE 15/04/2019 - 17

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.13
CRE 16/04/2019 - 8.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0371

JELENTÉS     ***I
PDF 663kWORD 96k
25.6.2018
PE 610.851v02-00 A8-0216/2018

a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0851 – C8-0478/2016 – 2016/0361(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Gunnar Hökmark

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0851 – C8-0478/2016 – 2016/0361(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0851),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0478/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0216/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2016/0361 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) 2015. november 9-én közzétette a teljes veszteségviselő képességre (TLAC) vonatkozó feltételeket tartalmazó dokumentumot (a „TLAC-standard”), amelyet a G-20-ak 2015 novemberében elfogadtak. A TLAC-standard előírja a rendszerszempontból jelentős globális bankok számára – melyekre az uniós jogalkotási keretrendszer globálisan rendszerszinten jelentős intézményekként hivatkozik –, hogy elegendő minimumösszegű, kiemelten veszteségviselő (hitelezői feltőkésítésbe bevonható) kötelezettséggel rendelkezzenek, amelynek révén szanálás esetén gyorsan és zökkenőmentesen biztosítható a veszteségek fedezése és a feltőkésítés. 2015. november 24-i közleményében(4) a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2016 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő azzal a céllal, hogy a TLAC-standard bevezetése a nemzetközileg elfogadott 2019-es határidőig megtörténjen.

(2)  A TLAC-standard uniós bevezetése során figyelemmel kell lenni a már meglévő intézményspecifikus, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre („MREL”), mely a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint minden uniós hitelintézetre és befektetési vállalkozásra alkalmazandó(5). Mivel a TLAC és az MREL célja egyaránt annak biztosítása, hogy az uniós intézmények kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel rendelkezzenek, a két követelménynek egy közös keretrendszer egymást kiegészítő elemeit kell képeznie. Operatív szempontból a TLAC-standard globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, harmonizált minimumszintjét („TLAC-minimumkövetelmény”) az 575/2013/EU rendelet(6) módosítása révén kell az uniós jogszabályokba bevezetni, míg a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó intézményspecifikus többlettőkekövetelményt és a nem globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó intézményspecifikus követelményt (a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet célzott módosításaival kell kezelni(7). Ezen rendeletnek az intézmények veszteségviselő és feltőkésítési képességére vonatkozó releváns rendelkezéseit a fent említett jogszabályok és a 2013/36/EU irányelv(8) rendelkezéseivel együtt, egységesen és következetesen kell alkalmazni.

(3)  Az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő tagállamokban a TLAC-standard végrehajtására vonatkozó harmonizált szabályok hiánya többletköltségeket és jogbizonytalanságot teremteneés megnehezítené a hitelezői feltőkésítés alkalmazását a határokon átnyúló tevékenységet végző intézmények esetében. A harmonizált uniós szabályok hiánya továbbá versenytorzulások megjelenéséhez vezet a belső piacon, tekintve, hogy az intézményeket terhelő, a meglévő követelményeknek és a TLAC-standardnak való megfelelés költségei jelentősen eltérhetnek egymástól a részt vevő tagállamokban. Ezért a TLAC-standard végrehajtására vonatkozó harmonizált szabályok hiányából eredő belső piaci akadályokat meg kell szüntetni, és meg kell előzni az ebből fakadó versenytorzulások kialakulását. Következésképpen e rendelet tekintetében a megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(4)  A TLAC-standarddal összhangban a 806/2014/EU rendeletnek továbbra is el kell ismernie mind az egy pontból kiinduló, mind pedig a több pontból kiinduló szanálási stratégiákat. Az egy pontból kiinduló stratégia alapján egy adott csoportba tartozó szervezetek közül csak egy (általában az anyavállalat) kerül szanálásra, míg a csoportba tartozó egyéb szervezeteket – általában a működő leányvállalatokat – nem vonják szanálás alá, hanem azok veszteségeiket és feltőkésítési igényeiket a szanálandó vállalkozásra hárítják át. A több pontból kiinduló szanálási stratégia alapján egy adott csoporthoz tartozó több szervezet szanálására is sor kerülhet. A kívánt szanálási stratégia hatékony alkalmazása érdekében fontos egyértelműen azonosítani a szanálandó szervezeteket („szanálandó szervezetek”) és a hozzájuk tartozó leányvállalatokat („szanálandó csoportok”). A fenti azonosítás a pénzügyi intézmények által alkalmazandó, a veszteségviselő és feltőkésítési képességre vonatkozó szabályok alkalmazási szintjének meghatározásánál is fontos szerepet játszik. Ezért be kell vezetni a „szanálandó szervezet” és a „szanálandó csoport” fogalmát, és a csoportszintű szanálás tervezése tekintetében módosítani kell a 806/2014/EU rendeletet annak érdekében, hogy kifejezetten kötelezze az Egységes Szanálási Testületet („a Testület”) a szanálandó szervezetek és a szanálandó csoportok azonosítására egy adott csoporton belül, valamint arra, hogy a csoportszintű szanálás hatékonyságának biztosítása érdekében megfelelően mérlegelje valamennyi tervezett szanálási intézkedésnek az adott csoporton belül várható következményeit.

(5)  A Testületnek biztosítania kell, hogy az intézmények kellő mértékű veszteségviselő és feltőkésítési képességgel rendelkezzenek, amelynek révén szanálás esetén gyorsan és zökkenőmentesen, a pénzügyi stabilitásra és az adófizetőkre gyakorolt lehető legkisebb hatás mellett biztosítható a veszteségek fedezése és a feltőkésítés. A fenti cél megvalósítása érdekében az intézményeknek teljesíteniük kell a 806/2014/EU rendeletben előírt, intézményspecifikus, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt.

(6)  Az intézmények veszteségviselő és feltőkésítési képességének mérésére használt nevezők és a TLAC-standardban előírt nevezők összehangolása érdekében a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt az érintett intézményre vonatkozó teljes kockázatikitettség-érték és a tőkeáttételi mutató kitettségmértéke százalékában kell kifejezni.

(7)  Az MREL teljesítéséhez használható kötelezettségek elismerhetőségi kritériumait szorosan össze kell hangolni az 575/2013/EU rendeletben a TLAC-minimumkövetelményre vonatkozóan meghatározott kritériumokkal, az ebben a rendeletben bevezetett kiegészítő kiigazításokkal és követelményekkel összhangban. Különösen bizonyos beágyazott származtatott komponenssel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, például egyes strukturált értékpapíroknak kell elismerhetőnek lenniük az MREL teljesítésére, amennyiben a lejáratkor visszafizetendő, fix tőkeösszeggel rendelkeznek, amely mellett csak egy kiegészítő hozam kötődik származtatott ügylethez és függ a referenciaeszköz teljesítményétől. Fix tőkeösszegükre tekintettel ezek az instrumentumok magas veszteségviselő képességgel rendelkezőnek és a szanálás során a hitelezői feltőkésítésbe egyszerűen bevonhatónak tekinthetők.

(8)  Az MREL teljesítéséhez használható kötelezettségek köre elvileg magában foglalja a biztosíték nélküli és nem elsőbbségi hitelezők követeléseiből származó valamennyi kötelezettséget (nem alárendelt kötelezettségek), kivéve, ha nem felelnek meg az ebben a rendeletben foglalt egyedi elismerhetőségi kritériumoknak. Az intézmények szanálhatóságának a hitelezői feltőkésítés hatékony használatával történő javítása érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az intézményspecifikus követelményt alárendelt kötelezettségekkel teljesítsék, különösen, amikor egyértelmű jelei vannak, hogy a feltőkésített hitelezők valószínűleg olyan veszteséget viselnek a szanálás során, ami meghaladná a fizetésképtelenség esetén jelentkező potenciális veszteségeiket. Az a követelmény, hogy a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt alárendelt kötelezettségekkel kell teljesíteni, csak az annak megakadályozásához szükséges szinten írható elő, hogy a hitelezők veszteségei a szanálás során meghaladják az egyéb esetben fizetésképtelenség esetén jelentkező veszteségeiket. Amennyiben a Testület előírja a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok alárendelését a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése céljából, az nem sértheti azt a lehetőséget, hogy az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően, és a TLAC-standard által megengedett módon a TLAC-minimumkövetelmény teljesítése részben nem alárendelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok használatával történjen.

(9)  A szavatolótőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek lehetővé kell tennie az intézmények számára a szanálás során várható veszteségek fedezését, illetve az intézmények szanálást követő feltőkésítését. A Testületnek az általa választott szanálási stratégia alapján megfelelően indokolnia kell a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény előírt szintjét, különös tekintettel a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében ismertetett követelmény szükségességére és szintjére a feltőkésítési összeg kapcsán. Ezt a szintet az intézmények szavatolótőke-követelményének megfelelő, a szanálás során várható veszteségnek és annak a feltőkésítési összegnek az összege alkotja, amely lehetővé teszi az intézmény számára, hogy a szanálást követően teljesítse a szavatolótőke-követelményét, ami szükséges ahhoz, hogy az intézmény a választott szanálási stratégia alapján engedélyt kapjon tevékenységei folytatására. A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt a teljes kockázati kitettség és a tőkeáttételi mutató mértékének százalékos arányaként kell kifejezni, és az intézményeknek a két mértékből származó szinteket egyidejűleg kell teljesíteniük. A Testületnek megfelelően indokolt esetekben úgy kell kiigazítania a feltőkésítés összegét, hogy megfelelően tükrözze a szanálhatóságra hatással lévő, a szanálandó csoport üzleti modelljéből, finanszírozási profiljából és teljes kockázati profiljából eredő megnövekedett kockázatot is, ezért az ilyen korlátozott körülmények megkövetelik a 12d. cikk (3) és (4) bekezdésének első albekezdésében említett feltőkésítési összegek túllépését.

(10)  A szanálhatóságuk javítása céljából a Testületnek lehetősége kell legyen a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények esetében az 575/2013/EU rendeletben rögzített TLAC-minimumkövetelmény mellett az intézményspecifikus, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény előírására is. Ez az intézményspecifikus MREL csak akkor alkalmazható, ha a választott szanálási stratégia alapján a TLAC-minimumkövetelmény nem elégséges a veszteségek fedezéséhez és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény feltőkésítéséhez.

(11)  A MREL szintjének meghatározásakor a Testületnek figyelembe kell vennie az intézmény rendszerszintű jelentőségének fokát, valamint az intézmény fizetésképtelenségének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges negatív hatásait. A Testületnek figyelembe kell vennie az egyenlő versenyfeltételek iránti igényt a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és a részt vevő tagállamok hasonló, rendszerszintű jelentőséggel rendelkező intézményei között. A nem globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosított, de a részt vevő tagállamokon belül a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekhez hasonló rendszerszintű jelentőséggel rendelkező intézményekre vonatkozó MREL aránytalanul nem térhet el a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények esetében általában meghatározott MREL szintjétől és összetételétől.

(12)  A 2013/36/EU irányelvben az illetékes hatóságokra ruházott hatáskörökhöz hasonlóan lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény magasabb szintjeit írja elő, ugyanakkor rugalmasabban is kezelje ezen szintek megsértését, különösen a szintsértések automatikus hatásainak a maximálisan felosztható összeg korlátozása formájában történő enyhítésével. Lehetővé kell tenni, hogy a Testület iránymutatást adjon az intézményeknek olyan kiegészítő összegek teljesítése tekintetében, amelyek a szanálás esetén fedezik az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározott szavatolótőke-követelmények szintje feletti veszteségeket, és/vagy biztosítják, hogy a piacnak elegendő bizalma legyen az intézményben a szanálást követően. A 2013/36/EU irányelvvel való összhang biztosítása érdekében, csak akkor adható iránymutatás a további veszteségek fedezése tekintetében, ha az illetékes felügyeleti hatóságok a 2013/36/EU irányelv rendelkezései szerinti „tőkére vonatkozó iránymutatást” kértek, és az iránymutatásban kért szintet nem haladhatja meg. A feltőkésítési összegre vonatkozóan a piaci bizalmat biztosító iránymutatásban kért szintnek lehetővé kell tennie az intézmény számára, hogy egy megfelelő időszakon keresztül továbbra is teljesíthesse az engedélyezési feltételeket, beleértve annak lehetővé tételét, hogy a szanálást követően az intézmény fedezze a tevékenységeinek átalakításával kapcsolatos költségeket. A piaci bizalmat fenntartó puffer csak akkor haladhatja meg a 2013/36/EU irányelvben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, ha magasabb szint szükséges annak biztosításához, hogy a szanálást követően a szervezet egy megfelelő időszakon keresztül tovább teljesíthesse az engedélyezési követelményeket. Lehetőséget kell biztosítani a Testületnek arra, hogy amennyiben egy szervezet folyamatosan képtelen teljesíteni az iránymutatás alapján elvárt kiegészítő szavatolótőkét és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, az iránymutatás összegének fedezése céljából előírhassa a MREL összegének a megemelését. Annak megállapításához, hogy tartós mulasztásról van-e szó, a Testületnek figyelembe kell vennie a szervezetnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményről szóló jelentéseit a 2014/59/EU irányelv előírásainak megfelelően.

(13)  Az 575/2013/EU rendelettel összhangban a szanálandó szervezetnek minősülő intézményekre a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény csak a konszolidált szanálandó csoport szintjén vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a szanálandó szervezeteket kötelezni kell arra, hogy a MREL teljesítéséhez elismerhető instrumentumokat és elemeket bocsássanak ki külső, harmadik fél hitelezők számára, amelyeket a szanálandó szervezet szanálása esetén feltőkésítenének.

(14)  A szanálandó szervezetnek nem minősülő intézményeknek egyedi szinten kell megfelelniük az intézményspecifikus követelménynek. Az ilyen intézmények veszteségviselési és feltőkésítési igényeit általában a hozzájuk tartozó szanálandó szervezeteknek kell kielégíteni azáltal, hogy a szanálandó szervezetek megvásárolják az ezen intézmények által kibocsátott leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, majd leírják vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokká alakítják azokat, amikor az említett intézmények életképtelenné válnak. Ilyen módon a szanálandó szervezetnek nem minősülő intézményekre alkalmazandó, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt következetesen és együtt kell alkalmazni a szanálandó szervezetekre alkalmazandó követelményekkel. Ez lehetővé teszi a Testület számára, hogy egy szanálandó csoportot annak bizonyos leányvállalatai szanálás alá vonása nélkül szanáljanak, és így elkerüljék a piacon potenciálisan zavart okozó hatást. A Testület egyetértésének függvényében lehetővé kell tenni, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek a szanálandó szervezetek számára történő kibocsátását fedezett garanciák helyettesítsék a szanálandó szervezet és leányvállalatai között, amelyek akkor hívhatók le, ha a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását lehetővé tevő feltételekkel megegyező időbeli ütemezési feltételek teljesülnek. A garanciát nagy likviditású és minimális piaci és hitelkockázattal rendelkező biztosítéknak kell nyújtania. A Testület teljes mértékben eltekinthet a szanálandó szervezetnek nem minősülő intézményekre vonatkozó MREL alkalmazásától, ha a szanálandó szervezet és annak leányvállalatai ugyanabban a részt vevő tagállamban letelepedettek.

(15)  A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek a szanálandó szervezetnek nem minősülő intézményekre történő alkalmazása során biztosítani kell a választott szanálási stratégiának való megfelelést. Különösen tekintettel kell lenni arra, hogy az intézmény és a szanálandó csoportja közötti tulajdonviszonyok nem változhatnak meg az intézmények feltőkésítését követően.

(16)  A TLAC-minimumkövetelmény és a MREL bármilyen megszegését az illetékes hatóságoknak, a szanálási hatóságoknak és a Testületnek megfelelő módon kezelnie és orvosolnia kell. Mivel ezen követelmények megszegése akadályozhatja az intézmény vagy csoport szanálhatóságát, a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére érvényben lévő eljárást le kell rövidíteni, lehetővé téve, hogy a hatóságok késedelem nélkül kezeljék a fenti követelmények bármilyen megsértését. Lehetőséget kell biztosítani a Testületnek arra, hogy előírhassa az intézmények számára a leírható, illetve átalakítható instrumentumok és elemek lejárati profiljának módosítását és a követelményi szint helyreállítására vonatkozó tervezetek elkészítését, illetve végrehajtását.

(17)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen a Chartában elismert elveket, nevezetesen a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát, és ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban alkalmazandó.

(18)  Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az uniós helyreállítási és szanálási keretrendszert érintő egységes szabályok kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió elfogadhatja ezt a rendeletet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(19)  Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazására elegendő idő álljon rendelkezésre, ezt a rendeletet [a hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével] kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)  A 806/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„24a. »szanálandó szervezet«: olyan, az Unióban letelepedett szervezet, amelyet a Testület a 8. cikk alapján olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban a szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;

24b.  „szanálandó csoport”:

a) a Testület által a 8. cikk alapján azonosított szervezetekből álló csoport, amely valamely szanálandó szervezetből és annak olyan leányvállalataiból áll, melyek:

i. maguk nem szanálandó szervezetek;

ii. nem leányvállalatai más szanálandó szervezeteknek; vagy

iii. nem olyan, harmadik országban letelepedett szervezetek, amelyek nem részei a szanálási terv szerinti szanálandó csoportnak és leányvállalatainak;

aa) nem egy központi szervhez kapcsolt hitelintézetek, a központi szerv és bármely más, a központi szerv ellenőrzése alatt álló intézmény, amennyiben e szervezetek legalább egyike szanálandó szervezet.”;

b)  a 49. pontban a „leírható vagy átalakítható kötelezettségek” kifejezés helyébe a „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek” szöveg lép;

c) a szöveg a következő 49a. ponttal egészül ki:

49a.  „leírható, illetve átalakítható kötelezettségek”: a 12c. cikkben vagy a 12h. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek.”.

(2)  A 7. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)  a 12–12k. cikkel összhangban a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása;”.

(3)  A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)  A szanálási terv opciókat határoz meg az ebben a rendeletben említett szanálási eszközöknek az (1) bekezdésben említett szervezetekre való alkalmazására, illetve a szanálási hatásköröknek az ezek tekintetében történő gyakorlására vonatkozóan.”;

b)  a (6) bekezdés első és második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A szanálási tervben meg kell határozni azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket a Testület meghozhat, ha valamely, az (1) bekezdésben említett szervezet teljesíti a szanálási feltételeket.

A (9) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett szervezet tudomására kell hozni.”;

c)  a (9) bekezdés p) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„p)  a szavatolótőkére és a 12c. cikk szerinti alárendelt instrumentumokra vonatkozó minimumkövetelmények, és adott esetben azok teljesítésének határideje”;

d)  a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)  A csoportszintű szanálási tervek tartalmazzák az (1) bekezdésben említett, az egy részt vevő tagállamban letelepedett uniós anyavállalat által vezetett csoport szanálására vonatkozó szanálási tervet, és az alábbiak szanálására vonatkozó intézkedéseket határoznak meg:

a)  az EU-szintű anyavállalat;

b)  a csoport részét képező, az Unióban letelepedett leányvállalatok;

c)  a 2. cikk b) pontjában említett szervezetek; valamint

d)  a 33. cikkre figyelemmel, a csoport részét képező, az Unión kívül letelepedett leányvállalatok.

Az első albekezdésben említett intézkedésekkel összhangban a szanálási tervnek minden egyes csoportra vonatkozóan azonosítania kell a következőket:

a)  a szanálandó szervezetek;

b)  a szanálandó csoportok.”;

e)  a (11) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  meghatározza a (6) bekezdésben említett forgatókönyvek esetében a szanálandó szervezet tekintetében foganatosítandó szanálási intézkedéseket, és ezen intézkedések hatását az egyéb, csoporthoz tartozó vállalkozásokra, az anyavállalatra és a leányintézményekre az (1) bekezdésben említettek szerint;

a1)   amikor az (1) bekezdésben említett csoport egynél több szanálandó csoportot foglal magában, meghatározza a tervezett szanálási intézkedéseket az egyes szanálandó csoportok szanálandó szervezeteivel kapcsolatban, valamint azt, hogy ezen intézkedések milyen következményekkel járnak az alábbiak mindegyikére nézve:

i. az ugyanazon szanálandó csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetekre;

ii. egyéb szanálandó csoportokra;

b)  megvizsgálja, mennyire alkalmazhatók a szanálási eszközök és a szanálási hatáskörök az Unióban letelepedett szanálandó szervezetekre, és mennyire gyakorolhatók összehangolt módon, – ezen eszközök és hatáskörök közé értve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálandó csoportoknak a harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő intézkedéseket is –, és azonosítja az összehangolt szanálás akadályait;”.

(4)  a 10. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Valamely csoport akkor minősül szanálhatónak, ha az kivitelezhető és a Testület hitelt érdemlően tudja a csoportba tartozó szervezeteket a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolni vagy – a szanálási eszközöknek a szanálandó szervezetekre történő alkalmazása és a szanálási hatáskörök gyakorlása révén – azokat szanálni, a lehető legnagyobb mértékben elkerülve, hogy ez bármely jelentős negatív következménnyel járjon a csoportba tartozó szervezetek letelepedési helye szerinti tagállamok pénzügyi rendszereire nézve, illetve más tagállamok vagy az Unió pénzügyi rendszereire nézve, beleértve a szélesebb körű pénzügyi instabilitás körülményeit vagy a rendszerszintű eseményeket is, szem előtt tartva a csoporthoz tartozó szervezetek által ellátott kritikus funkciók folytonosságának a biztosítását vagy azáltal, hogy ezek rövid időn belül könnyen leválaszthatók, vagy más módon.

A Testület időben értesíti az EBH-t, amennyiben egy csoport nem minősül szanálhatónak.

Amikor a csoport egynél több szanálandó csoportból áll, a Testület e cikkel összhangban értékeli minden egyes szanálandó csoport szanálhatóságát.

Az első albekezdésben említett értékelést a teljes csoport szanálhatóságának értékelése mellett kell elvégezni.”;

b)  a (7) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a szervezet vagy csoport szanálhatóságának akadálya a 2013/36/EU irányelv 141a. cikkének (2) bekezdésében említett körülmény következtében merül fel, a Testület értesíti az uniós anyavállalatot a felmerült akadály értékeléséről.”;

c)  a (9) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a szanálhatóság akadálya a 2013/36/EU irányelv 141a. cikkének (2) bekezdésében említett körülmény következtében merül fel, az uniós anyavállalatnak a (7) bekezdésnek megfelelően elküldött értesítés kézhezvételétől számított két héten belül lehetséges intézkedéseket kell javasolnia a Testületnek az első albekezdésnek megfelelően azonosított akadályok kezelésére vagy kiküszöbölésére.”;

d)  a (11) bekezdés i) és j) pontjában a „12. cikk” szöveg helyébe a „12g. és 12h. cikk” szöveg lép.

e)  a (11) bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„k)  annak előírása valamely szervezet számára, hogy tervet nyújtson be, amely a 12g. és 12h. cikknek, és a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének (6) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés helyreállítására irányul;

l)  annak előírása valamely szervezet számára, hogy a 12g. és a 12h. cikknek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében változtassa meg a 12c. cikkben és a 12h. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett tételek lejárati szerkezetét.”.

(5)  A 806/2014/EU rendelet 12. cikke helyébe a következő cikkek lépnek:

„12. cikkA szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

(1)  A Testületnek az illetékes hatóságokkal, többek között az EKB-val folytatott konzultációt követően, figyelemmel a leírásra, illetve az átalakításra vonatkozó hatáskörökre, a 12a–12i. cikkben foglaltak szerint meg kell határoznia a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeket a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak, valamint – abban az esetben, ha e bekezdések alkalmazásának feltételei teljesülnek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak mindenkor teljesíteniük kell.

(2)  A szanálási terveknek a 9. cikkel összhangban történő elkészítése során a nemzeti szanálási hatóságoknak – az illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően, figyelemmel a leírási és átalakítási hatáskörre – a 12a–12i. cikkben foglaltak szerint meg kell határozniuk azokat a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeket a 7. cikk (3) bekezdésében említett szervezeteknek mindenkor teljesíteniük kell. E tekintetben a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)  A Testület az (1) bekezdésben említett határozatot a 8. cikk szerinti szanálási tervek elkészítésével és karbantartásával párhuzamosan hozza meg.

(4)  A Testület által hozott határozat címzettjei a nemzeti szanálási hatóságok. A nemzeti szanálási hatóságok a 29. cikknek megfelelően végrehajtják a Testület utasításait. A Testület előírja a nemzeti szanálási hatóságok számára annak ellenőrzését és biztosítását, hogy az intézmények és az anyavállalatok fenntartják az e cikk (1) bekezdésében meghatározott, szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt.

(5)  A Testület tájékoztatja az EKB-t és az EBH-t az általa az (1) bekezdés szerint az egyes intézményekre és anyavállalatokra vonatkozóan meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekről b.

(6)  E cikk eredményes és következetes alkalmazása érdekében a Testület iránymutatásokat ad ki, és utasításokat intéz a nemzeti szanálási hatóságokhoz egyes konkrét szervezetekkel vagy csoportokkal kapcsolatban.

          12a. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása és kiszámítása

(1)  A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok biztosítják, hogy a 12. cikk (1) és a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott szervezetek mindenkor teljesítsék a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt a 12a–12i. cikkel összhangban.

(2)  Ezt az (1) bekezdésben említett követelményt a 12d. cikk (3) vagy (4) bekezdését értelemszerűen figyelembe véve, a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként kell kiszámítani és az alábbiak százalékában kell kifejezni:

a)  az (1) bekezdésben említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámított teljes kockázatikitettség-értéke; valamint

b)  az (1) bekezdésben említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámított tőkeáttételimutató-kitettségértéke.

2a.  A 12. cikk (1) és (2) bekezdésében hivatkozott intézmények és szervezetek az e cikk (1) bekezdésben említett követelmény bármelyik részének elsődleges alapvető, kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumokkal tehetnek eleget.

          12b. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alóli mentesség

(1)  A 12a. cikk ellenére a Testület mentesíti a 12a. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény alól a biztosítékkal fedezett kötvényekből finanszírozott jelzáloghitel-intézeteket, amelyek birtokába a nemzeti jog szerint nem kerülhetnek betétek, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a)  ezen intézmények felszámolására nemzeti fizetésképtelenségi eljárások keretében, vagy a 2014/59/EU irányelv az ilyen intézményekre vonatkozó 38., 40. vagy 42. cikkében foglaltakkal összhangban lefolytatott egyéb eljárások keretében kerül sor; valamint

b)  e nemzeti fizetésképtelenségi eljárások és egyéb eljárások biztosítják, hogy az említett intézmények hitelezői – ideértve adott esetben a biztosítékkal fedezett kötvények birtokosait – a szanálási célkitűzéseknek megfelelő módon viseljenek veszteségeket.

(2)  Azok az intézmények, amelyek mentesülnek a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt követelmény alól, nem vehetnek részt a 12g. cikk (1) bekezdésében említett konszolidációban.

12c. cikk

A szanálandó szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségei

(1)  A szanálandó szervezetek esetében a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csak akkor képezhetik a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegének részét, ha teljesítik az 575/2013/EU rendelet alábbi cikkeiben említett feltételeket:

a)  72a. cikk;

b)  72b. cikk, a (2) bekezdés d) pontja kivételével;

c)  72c. cikk.

1a.  Az (1) bekezdéstől eltérve a(z) [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] előtt kibocsátott azon kötelezettségek, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének g)–o) pontjában meghatározott feltételeknek, beszámíthatók a MREL hatálya alá tartozó szanálandó szervezetek szavatolótőkéjének és leírható vagy átalakítható kötelezettségeinek összegébe.

(2)  Az 575/2013/EU rendelet 72a. cikke (2) bekezdésének l) pontjától eltérően, a hitelviszonyt megtestesítő, származékos jellemzőkkel rendelkező instrumentumokból eredő kötelezettségek, például a strukturált értékpapírok, csak az alábbi összes feltétel teljesülése esetén képezhetik a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegének részét:

a)  a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség meghatározott összege már a kibocsátás időpontjában előre tudható, rögzített, és nem befolyásolja származékos jellemző;

b)  sem a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, sem származékos jellemzője nem képezi nettósítási megállapodás tárgyát, és értékelésére nem vonatkozik a 49. cikk (3) bekezdése;

ba)  a szervezet a szanálási hatóság számára kielégítően bizonyította, hogy az instrumentum kellő veszteségviselő képességgel rendelkezik és hitelezői feltőkésítésbe történő bevonása nem indokolatlanul bonyolult, figyelembe véve a 2014/59/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendeletben szereplő prudens értékelés elveit.

Az első albekezdésben említett kötelezettségek csak az első albekezdés a) pontjában említett összegnek megfelelő részben képezhetik a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegének részét.

3.  A Testület a nemzeti szanálási hatósággal folytatott egyeztetést követően saját kezdeményezésére vagy a nemzeti szanálási hatóság javaslatára és az illetékes nemzeti hatóságokkal való konzultációt követően megvizsgálja és eldönti, hogy a 12g. cikkben említett követelményt a szanálandó szervezet olyan eszközökkel teljesítette-e –és ha igen, milyen mértékben –, amelyek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett valamennyi feltételnek megfelelnek, annak biztosítása céljából, hogy a szanálandó szervezetet a szanálási célok elérésére alkalmas módon lehessen szanálni.

A Testület e bekezdés szerint hozott határozatának tartalmaznia kell a határozat indokolását. Az ilyen indokok a következőkön alapulnak:

a)  az a tény, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, nem alárendelt kötelezettségek a nemzeti kielégítési sorrendben ugyanazon a besorolási szinten állnak, mint egyes kötelezettségek, amelyek a 2014/59/EU irányelv 44. cikkének (2) bekezdése és 44. cikkének (3) bekezdése alapján ki vannak zárva a leírási vagy átalakítási hatáskörök alkalmazásából;

b)  annak kockázata, hogy az olyan nem alárendelt kötelezettségekre vonatkozó leírási vagy átalakítási hatáskör tervezett alkalmazása következtében, amelyeket a 2014/59/EU irányelv 44. cikke (2) bekezdése és 44. cikke (3) bekezdése értelmében nem zártak ki a leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazásából, az említett kötelezettségekből eredő követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének, mint amilyen veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el;

Az e bekezdés szerinti határozat által előírt szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében hivatkozott valamennyi feltételnek megfelelő instrumentumokkal fedezendő összege nem lehet nagyobb, mint az alábbiak közül a magasabb összeg:

a)  az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a rendelet 92. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően számított teljes kitettségértékében kifejezett 18%-os kockázatalapú arány;

b)  6,75%-os nem kockázatalapú arány, amely az intézménynek a rendelet 429. cikke (4) bekezdésében említett teljes kitettségérték százalékos arányaként kifejezett szavatolótőkéjét és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit jelenti,

az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (3) bekezdésének és a rendelet 494. cikkében szereplő átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

A harmadik albekezdés szerint a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek e bekezdés szerinti határozatban előírt összege elegendő kell, hogy legyen annak biztosításához, hogy a második albekezdés b) pontjában említett hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.

12d. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

1.  Az egyes szervezetekre vonatkozó, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt a Testület határozza meg az illetékes hatóságokkal, többek között az EKB-val együttműködve, az alábbi kritériumok alapján:

a)  biztosítani kell, hogy a szanálandó szervezet szanálható legyen a szanálási eszközök szanálási céloknak megfelelő alkalmazásával, ideértve – adott esetben – a hitelezői feltőkésítést is;

b)  adott esetekben biztosítani kell, hogy a szanálandó szervezet és leányvállalatai, amelyek intézmények, de nem szanálandó szervezetek, elegendő leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítés, illetve a leírási vagy átalakítási hatáskör rájuk vonatkozó alkalmazása esetén a veszteségek fedezhetők legyenek, és az érintett szervezetek tőkekövetelményei vagy, adott esetben a tőkeáttételi mutatója elsődleges alapvető tőke formájában visszaállítható legyen az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek, és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU irányelv vagy a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

c)  amennyiben a szanálási terv azt vetíti előre, hogy sor kerülhet a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos kategóriáinak a 27. cikk (5) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítésből való kizárására, vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átadására, biztosítani kell, hogy a szanálandó szervezet elegendő egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzen annak biztosítására, hogy a veszteségek fedezhetők legyenek, és szanálandó szervezetre vonatkozó tőkekövetelmények vagy, adott esetben a tőkeáttételi mutató elsődleges alapvető tőke formájában visszaállítható legyen az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi szervezet számára, hogy továbbra is megfeleljen az engedélyezés feltételeinek, és folytassa azokat a tevékenységeket, amelyeket számára a 2013/36/EU irányelv vagy a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

d)  a szervezet mérete, üzleti modellje, finanszírozási modellje és kockázati profilja;

f)  az érintett szervezet csődje milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága révén a más intézményekre vagy szervezetekre való továbbterjedés miatt.

A Testület biztosítja, hogy a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény arányban álljon a szanálandó szervezet üzleti és finanszírozási modelljeinek sajátosságaival, figyelembe véve az alábbiakat:

i.  a betétek finanszírozási struktúrán belüli túlsúlya;

ii.  a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátásával kapcsolatos tapasztalatok hiánya a határokon átnyúló vagy nagybani tőkepiacokhoz való korlátozott hozzáférés miatt;

iii.  annak ténye, hogy az intézmény elsődlegesen CET1 instrumentumokra és tőkeinstrumentumokra támaszkodik a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény teljesítéséhez.

(2)  Amennyiben a szanálási terv előírja, hogy szanálási intézkedést kell tenni, vagy leírási és átalakítási hatásköröket kell gyakorolni, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelménynek meg kell egyeznie azzal az összeggel, amely elegendő annak biztosítására, hogy:

a)  teljes mértékben fedezze a szervezetek várhatóan felmerülő veszteségeit („veszteségviselés”);

b)  a szervezetet vagy annak leányvállalatait, melyek intézmények, de nem szanálandó szervezetek, az ahhoz szükséges mértékben feltőkésítsék, amely lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek, és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU irányelv vagy a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek („feltőkésítés”);

Ha a szanálási terv úgy rendelkezik, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény a szervezet vonatkozásában nem haladhatja meg az első albekezdés a) pontja szerint a veszteségek fedezéséhez szükséges összeget.

2a.   A Testület biztosítja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában hivatkozott veszteségviselés összegét ne tekintsék automatikusan magasabbnak vagy megegyezőnek a szervezet szavatolótőkéjének tényleges összegével.

3.  E bekezdés utolsó albekezdésének sérelme nélkül a szanálandó szervezetek esetében a (2) bekezdésben említett összeg meghatározása érdekében a Testület kiszámítja az alábbiak közül a nagyobbat:

a)   az alábbiak összege:

i. a szanálás során esetlegesen fedezendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében rögzített, a szanálandó szervezetre vonatkozó követelményeknek a szanálandó csoport konszolidált szintjén,

ii. az a feltőkésítési összeg, mely lehetővé teszi, hogy a szanálandó csoport a szanálás eredményeképpen helyreállítsa az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett teljes tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelménynek való megfelelést a szanálandó csoport konszolidált szintjén, a preferált szanálási intézkedés végrehajtását követően;

b)  az alábbiak összege:

i. a szanálás során fedezendő veszteségek összege, mely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a szanálandó szervezet tőkeáttételi mutatójára vonatkozó követelménynek a szanálandó csoport konszolidált szintjén; valamint

ii. az a feltőkésítési összeg, mely lehetővé teszi, hogy a szanálandó csoport a szanálás eredményeképpen helyreállítsa az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelménynek való megfelelést a szanálandó csoport konszolidált szintjén, a preferált szanálási intézkedés végrehajtását követően;

Az első albekezdés a) pontjának ii) alpontja és b) pontjának ii) alpontja alkalmazásában a feltőkésítési összeget ki kell egészíteni egy olyan kiegészítő összeggel, amelyet a Testület szükségesnek tart a szanálás utáni elegendő piaci bizalom fenntartásához, figyelembe véve a szanálandó szervezet üzleti modelljét, finanszírozási modelljét és kockázati profilját.

Az e bekezdés második albekezdése szerinti puffer összege nem haladhatja meg a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének (6) bekezdésében említett kombinált pufferkövetelmény mértékét, a rendelkezés a) pontjában említett követelmény kivételével, hacsak nem szükséges magasabb szint ahhoz, hogy a szanálási eseményt követően a szervezet megfelelő időszakon keresztül, mely nem hosszabb egy évnél, továbbra is eleget tegyen az engedélyezési követelményeknek.

A 12a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az a) pont szerint számított összeg és a teljes kockázati kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

A 12a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, a b) pont szerint számított összeg és a tőkeáttételimutató-kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

Az előző albekezdésekben említett feltőkésítési összegeket a Testület a szanálási tervben előirányzott szanálási intézkedéseknek megfelelően állapítja meg, és ezen feltőkésítési összegeket úgy módosíthatja, hogy azok megfelelően tükrözzék azokat a kockázatokat, amelyek a szanálandó csoport üzleti modelljéből, finanszírozási profiljából és általános kockázati profiljából eredően hatással vannak a szanálhatóságra.

3a.   Amennyiben a Testület úgy ítéli meg, hogy egy intézmény csődje esetén felszámolásra vagy másként fizetésképtelenségi eljárás alá kerülne, a 12a. cikk (1) bekezdésében hivatkozott követelmény nem haladhatja meg az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében foglalt követelményeket.

(4)  E bekezdés utolsó albekezdésének sérelme nélkül azon szervezetek esetében, amelyek maguk nem szanálandó szervezetek a (2) bekezdésben említett összeg meghatározása érdekében a Testület kiszámítja az alábbiak közül a nagyobbat:

a)  az alábbiak összege:

i. a szanálás során fedezendő veszteségek összege, mely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében rögzített, a szervezetre vonatkozó követelményeknek; és

ii. az a feltőkésítési összeg, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör 21. cikk szerinti gyakorlását követően helyreállítsa az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett teljes tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos követelménynek, valamint a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelménynek való megfelelést;

b)  az alábbiak összege:

i. a szanálás során fedezendő veszteségek összege, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a szervezet tőkeáttételi mutatójára vonatkozó követelménynek; valamint

ii. az a feltőkésítési összeg, mely lehetővé teszi, hogy a szervezet ismét megfeleljen az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelménynek azt követően, hogy e rendelet 21. cikkével összhangban gyakorolta a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskört.

Az első albekezdés a) pontjának ii) alpontja és b) pontjának ii) alpontja alkalmazásában a feltőkésítési összeget ki kell egészíteni egy olyan kiegészítő összeggel, amelyet a Testület szükségesnek tart a szanálás utáni elegendő piaci bizalom fenntartásához, figyelembe véve a szervezet üzleti modelljét, finanszírozási modelljét és kockázati profilját.

Az e bekezdés második albekezdése szerinti puffer összege nem haladhatja meg a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mértékét, a rendelkezés a) pontjában említett követelmény kivételével, hacsak nem szükséges magasabb szint ahhoz, hogy a szanálási eseményt követően a szervezet megfelelő időszakon keresztül, mely nem hosszabb egy évnél, továbbra is eleget tegyen az engedélyezési követelményeknek.

A 12a. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, az a) pont szerint számított összeg és a teljes kockázati kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

A 12a. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt százalékos formában, a b) pont szerint számított összeg és a tőkeáttételimutató-kitettségérték hányadosaként kell kifejezni.

A Testületnek az ebben a bekezdésben említett feltőkésítési összegeket a szanálási tervben előirányzott szanálási intézkedésekkel összhangban kell megállapítania, és ezeket a feltőkésítési összegeket úgy módosíthatja, hogy azok megfelelően tükrözzék a feltőkésítési szükségleteket érintő kockázatokat, amelyek a szervezet üzleti modelljéből, finanszírozási modelljéből és kockázati profiljából erednek.

(5)  Amennyiben a testület arra számít, hogy sor kerülhet a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos kategóriáinak a 27. cikk (5) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítésből való kizárására, vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átadására, a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény nem haladhatja meg azt az összeget, amely elegendő:

a)  a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban azonosított kizárt kötelezettségek összegének fedezésére;

b)  annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek teljesüljenek.

(6)  A Testület azon határozatának, amelyben az e cikk szerinti, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt ír elő, tartalmaznia kell a határozat indokolását is, beleértve a (2)–(5) bekezdésben említett elemek teljes körű értékelését.

(7)  A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a tőkekövetelményeket az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1., 2. és 4. fejezetében és az említett rendelet által az illetékes hatóságoknak biztosított opciókat érvényesítő nemzeti jogszabályokban meghatározott átmeneti rendelkezések illetékes hatóság általi alkalmazásával összhangban kell értelmezni.

12e. cikk

A követelmény meghatározása globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezetek esetében

(1)  A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő, vagy globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálandó szervezetek esetén az alábbiakból áll:

a)  az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (3) és (4) bekezdésének és a rendelet 494. cikkében szereplő átmeneti rendelkezéseknek megfelelően az alábbiak közül a nagyobb:

i.   az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a rendelet 92. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően számított teljes kitettségértékében kifejezett 18%-os kockázatalapú arány;

ii.  6,75%-os nem kockázatalapú arány, amely az intézménynek a rendelet 429. cikke (4) bekezdésében említett teljes kitettségérték százalékos arányaként kifejezett szavatolótőkéjét és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit jelenti; valamint

b)  a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó bármely olyan kiegészítő követelmény, amelyet a Testület a (2) bekezdéssel összhangban kifejezetten az érintett szervezetre vonatkozóan meghatároz, és amelyet a 12c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő kötelezettségekkel kell teljesíteni.

(2)  A Testület csak abban az esetben határozhat meg az (1) bekezdés b) pontjában említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre vonatkozó kiegészítő követelményt:

a)  ha az (1) bekezdés a) pontjában említett követelmény nem elegendő a 12d. cikkben foglalt feltételek teljesítéséhez; valamint

b)  csak olyan mértékben, hogy az előírt szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összege ne haladja meg a 12d. cikk teljesítéséhez szükséges szintet.

(3)  A Testület azon határozatának, amelyben előírja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény alkalmazását, tartalmaznia kell az említett határozat indokolását, ideértve a (2) bekezdésben említett elemek teljes körű értékelését.

12g. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálandó szervezetek esetében

(1)  A szanálandó szervezeteknek a 12d–12f. cikkben rögzített követelményeknek összevont alapon kell megfelelniük a szanálandó csoport szintjén.

(2)  A 12a. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményt valamely részt vevő tagállamban letelepedett szanálandó szervezetre vonatkozóan, az összevont szanálandó csoport szintjén a Testületnek kell megállapítania, a csoportszintű szanálási hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal folytatott konzultációt követően, a 12d–12f. cikkben foglalt követelmények alapján, valamint az alapján, hogy a csoport harmadik országbeli leányvállalatait a szanálási terv alapján elkülönülten kell-e szanálni.

12h. cikk

A követelmény alkalmazása olyan szervezetek esetében, amelyek maguk nem szanálandó szervezetek

(1)  Az olyan intézményeknek, amelyek egy szanálandó szervezet leányvállalatai, ám maguk nem szanálandó szervezetek, a 12d–12f. cikkben foglalt követelményeket egyéni alapon kell teljesíteniük.

A Testület – az illetékes hatóságokkal és az EKB-val folytatott konzultációt követően – úgy dönthet, hogy alkalmazza az ebben a cikkben meghatározott követelményt a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetre, amely egy szanálandó szervezet leányvállalata, de önmaga nem szanálandó szervezet.

(2)  A 12a. cikk (1) bekezdésben foglalt, az első bekezdésben említett szervezetekre vonatkozó követelményre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)  a szanálandó szervezet teljesíti a 12g. cikkben említett összevont követelményt;

b)  a szanálandó csoport leányvállalataira alkalmazandó valamennyi követelmény összegét a 12g. cikkben említett összevont követelmény fedezi, és ezek a követelmények nem haladhatják meg az összevont követelményt, kivéve abban az esetben, ha ez a 12g. cikk (1) bekezdésével összhangban csak a szanálandó csoport szintjén történt konszolidáció hatásából ered;

c)  teljesíti a (3) bekezdésben rögzített elismerhetőségi kritériumokat;

d)  a 12a. cikk (1) bekezdésének megfelelően számított követelmények 75%-a és 90%-a között kell megállapítani, és nem haladhatja meg a leányvállalat hozzájárulását a 12g. cikk (1) bekezdésében említett összevont követelményhez;

(3)  A 12a. cikk (1) bekezdésben említett követelményt az alábbiak közül eggyel vagy többel kell teljesíteni:

a)  olyan kötelezettségekkel:

i. amelyeket a szanálandó szervezet részére bocsátanak ki, és amelyeket a szanálandó szervezet vásárol meg közvetlenül vagy közvetve ugyanazon szanálandó csoport más szervezetein keresztül, amely az e cikk alá tartozó szervezet kötelezettségeit megvásárolta, vagy amelyeket egy olyan meglévő részvényes részére bocsátanak ki vagy amelyeket egy olyan meglévő részvényes vásárol meg, amely nem része ugyanazon szanálandó csoportnak, amennyiben a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör 21. cikk szerinti gyakorlása nincs hatással a leányvállalat szanálandó szervezet általi ellenőrzésére;

ii. amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumokat, a 72b. cikke (2) bekezdésének b) pontja kivételével;

iii. amelyek a rendes fizetésképtelenségi eljárások kielégítési sorrendje szerint a szavatolótőke-követelmények tekintetében elismerhető kötelezettségektől eltérő kötelezettségek mögé sorolódnak, és amelyeket a szanálandó szervezettől eltérő szervezetek számára bocsátanak ki, és ilyen szervezetek vásárolnak meg;

iv. amelyekre a 21. cikk értelmében alkalmazható a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör a szanálandó csoport szanálási stratégiájával összhangban, különösen azáltal, hogy az nincs hatással a leányvállalat szanálandó szervezet általi ellenőrzésére;

b)  a szanálandó szervezettől eltérő szervezetek számára kibocsátott és általuk megvásárolt figyelembe vehető szavatolótőke-instrumentumok, amikor a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör 21. cikk szerinti gyakorlása nincs hatással a leányvállalat szanálandó szervezet általi ellenőrzésére.

3a.  E cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontjától eltérve a(z) [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] előtt kibocsátott azon kötelezettségek, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének g)–o) pontjában meghatározott feltételeknek, beszámíthatók a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.

3b .  A Testület az olyan szanálandó csoport szanálási hatóságaként, amely maga nem szanálandó szervezet megfontolást követően részben vagy egészben eltekinthet az (1)–(5) bekezdés alkalmazásától azon szervezetek esetében, amelyek teljesítik az alábbi feltételek mindegyikét:

a) a szanálandó csoport szanálandó szervezete egy hálózat vagy szövetkezeti csoport központi szerve;

b) a szervezet e központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet;

c) a hálózat tagjai jogilag megalapozott belső szolidaritási mechanizmus hatálya alá tartoznak.

12i. cikk

Mentesülés a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása alól olyan szervezetek esetében, melyek maguk nem szanálandó szervezetek

A Testület teljes mértékben eltekinthet a 12h. cikk alkalmazásától a valamely részt vevő tagállamban letelepedett szanálandó szervezet leányvállalata esetében, amennyiben:

a)  a leányvállalat és a szanálandó szervezet egy részt vevő tagállamban letelepedett;

b)  a szanálandó szervezet teljesíti a 12g. cikkben említett követelményt;

c)  aktuálisan vagy előreláthatóan nincs érdemi gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálandó szervezet haladéktalanul szavatolótőkét adjon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amellyel kapcsolatban a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra került sor, különösen, ha a szanálandó szervezettel kapcsolatban szanálási intézkedés került foganatosításra.

12j. cikkA követelmény megsértése

(1)  A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek az szervezetek részéről történő bárminemű megsértésével szemben a Testület vagy más érintett hatóságok az alábbiak közül legalább egy eszköz alkalmazásával lépnek fel:

a)  a szanálhatóság előtt álló akadályok kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló hatáskörök révén, a 10. cikkel összhangban;

b)  a 2013/36/EK irányelv 104. cikkében említett intézkedésekkel;

c)  a 13. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedésekkel;

d)  a 2014/59/EU irányelv 110. és 111. cikkének megfelelő közigazgatási szankciókkal és egyéb közigazgatási intézkedésekkel.

1a.  A Testület és a többi szanálási hatóság negyedévente ellenőrzi a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítését, és tájékoztatja az illetékes hatóságot minden olyan szabálysértésről vagy releváns eseményről, amely hatással lehet a követelmény teljesítésére.

(2)  A Testület, a szanálási hatóságok és a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai konzultációt folytatnak egymással az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett vonatkozó hatásköreik gyakorlása során.”.

2a.  A 2013/36/EU irányelv 141a. cikkének (1) bekezdésétől eltérve egy intézmény nem tekinthető úgy, hogy az irányelv 141a. cikke szerint nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, ha megfelel az irányelv 141a. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő feltételeknek, ha a követelményeknek való meg nem felelés csak a rendelet 12d. és 12e. cikkében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket érinti, és ha az e követelménynek való meg nem felelés nem tart 12 hónapnál tovább.

12ja. cikk

Átmeneti és szanálás utáni intézkedések

A 12. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Testületnek megfelelő átmeneti időszakot kell meghatároznia az intézmények és a 2. cikk b) és c) pontjában említett szervezetek számára, hogy meg tudjanak felelni a 12g, a 12h. vagy a 12i. cikkben megállapított követelményeknek, illetve adott esetben a 12c. cikk (3) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek. A 12g. vagy a 12h. cikkben megállapított követelményeknek, illetve a 12c. cikk (3) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek való megfelelés határideje 2024. január 1.

A Testület meghatároz egy közbenső célszintet a 12g. vagy a 12i. cikkben megállapított követelmények, illetve adott esetben a 12c. cikk (3) bekezdésének alkalmazásából eredő követelmény vonatkozásában. Az intézmény vagy a 2. cikk b) és c) pontjában említett szervezet 2022. január 1-jéig eleget kell tegyen a közbenső célszintnek. A közbenső célszintnek biztosítania kell, hogy lineárisan haladjon az a folyamat, amely elvezet a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre és a szavatolótőkére vonatkozó követelmény teljesítéséhez.

(6)  a 16. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Testületnek szanálási intézkedést kell hoznia a 2. cikk b) pontjában említett valamely anyavállalat vonatkozásában, ha a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.”;

b)   a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Akkor is, ha valamely anyavállalat nem teljesíti a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, a Testület szanálási intézkedésről határozhat az anyavállalat vonatkozásában, amennyiben az szanálandó szervezet, és amennyiben annak legalább egy nem szanálandó szervezet intézményi leányvállalata tekintetében teljesülnek a 18. cikk (1) bekezdésében rögzített feltételek és azok olyan eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek miatt fizetésképtelenségük veszélyeztetné valamely intézményt vagy a csoport egészét és az anyavállalat vonatkozásában szanálási intézkedésre van szükség ezen intézményi leányvállalatok vagy a csoport egészének szanálásához.”

(7)  A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában a „releváns tőkeinstrumentumoknak” szöveg helyébe a „releváns tőkeinstrumentumoknak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek” szöveg lép.

(8)  A 20. cikk (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)  a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 21. cikk (7) bekezdésével összhangban való alkalmazása esetén információ nyújtása az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására vagy hígítására, és milyen mértékben kerüljön sor a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására;”.

(9)  A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása és átalakítása”;

b)  az (1) bekezdés első mondatában a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

c)  a (1) bekezdés b) pontjában a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

d)  a (3) bekezdés b) pontjában a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

e)  a (8) bekezdés második albekezdésében a „tőkeinstrumentumok” kifejezés helyébe a „tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek” szöveg lép;

f)  a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)  Ha az (1) bekezdésben említett feltételek közül legalább egy teljesül, a Testületnek a 18. cikkben meghatározott eljárás szerint eljárva meg kell határoznia, hogy a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatásköröket önállóan, vagy a 18. cikk szerinti eljárással összhangban valamely szanálási intézkedéssel kombinálva kell-e gyakorolni.

A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a szanálási intézkedéstől függetlenül történő gyakorlása csak azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek vonatkozásában lehetséges, amelyek megfelelnek a 12. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek, a kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozó feltétel kivételével.”;

g)  a (10) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d)  a (7) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a 14. cikkben említett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb.”.

9a.  A 27. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)  A tagállamok megtiltják az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmények vagy szervezetek számára, hogy olyan látszatot keltsenek, tájékoztatást adjanak vagy azt sugallják, hogy az e cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjában felsoroltaktól eltérő kötelezettség ki van zárva a leírási vagy átalakítási hatáskörök alkalmazásából. E tilalom bárminemű megsértése esetén a VI. fejezet szerinti szankciók alkalmazandók.”

9b.   A 38. cikk (2) bekezdése a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca) amennyiben olyan javaslatot, tájékoztatást vagy ábrázolást nyújtanak, mely szerint az e cikk (27) bekezdésének a)–g) pontjában felsoroltaktól eltérő kötelezettség ki van zárva a leírási vagy átalakítási hatáskörök alkalmazásából, megsértve a cikk (3a) bekezdését.”

6. cikkHatálybalépés

(1)  Ez a módosító rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségelnyelő és feltőkésítési képessége

Hivatkozások

COM(2016)0851 – C8-0478/2016 – 2016/0361(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

23.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

1.2.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

1.2.2017

AFCO

1.2.2017

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

25.1.2017

AFCO

30.1.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Gunnar Hökmark

24.11.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.2.2017

25.4.2017

3.5.2017

11.12.2017

 

22.2.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

8

11

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, David Coburn, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Cătălin Sorin Ivan, Barbara Kappel, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Gabriel Mato, Alex Mayer, Bernard Monot, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Cozzolino, Ashley Fox, Doru-Claudian Frunzulică, Syed Kamall, Alain Lamassoure, Thomas Mann, Luigi Morgano, Michel Reimon, Joachim Starbatty

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Christofer Fjellner, Petr Ježek, Wolf Klinz, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

Benyújtás dátuma

25.6.2018

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

HL C […], […], […] o.

(3)

HL C […], […], […] o.

(4)

  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A bankunió megvalósítása felé, 2015.11.24., COM(2015)0587.

(5)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete  a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 15-i 806/2014/EU rendelete a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.)

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

38

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells

ENF

Barbara Kappel

PPE

Burkhard Balz, Markus Ferber, Christofer Fjellner, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan

S&D

Pervenche Berès, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Doru-Claudian Frunzulică, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

8

-

EFDD

David Coburn, Bernard Monot, Marco Valli

ENF

Gerolf Annemans, Marco Zanni

GUE/NGL

Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

11

0

ALDE

Caroline Nagtegaal

ECR

Ashley Fox, Syed Kamall, Stanisław Ożóg, Joachim Starbatty, Kay Swinburne

S&D

Hugues Bayet

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Michel Reimon, Ernest Urtasun

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. július 10.Jogi nyilatkozat