Eljárás : 2010/0310M(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0224/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0224/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 04/07/2018 - 6.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0286

JELENTÉS     
PDF 605kWORD 73k
26.6.2018
PE 619.389v02-00 A8-0224/2018

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről szóló nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal

(10209/1/2012 – C8-0038/2018 – 2010/0310(NLE))

Külügyi Bizottság

Előadó: Tokia Saïfi

PR_Consent_Motion

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(10209/1/2012 – C8-0038/2018 – 2010/0310(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10209/1/2012),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra(1),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkével, 207. cikkével, 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0038/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság közös, az Unió Irakkal kapcsolatos – 2018. január 8-án elfogadott – stratégiájának elemeit ismertető közleményére,

–  tekintettel a Tanács 2018. január 22-i, az Irakkal kapcsolatos új stratégiát megalapozó következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság Irakkal kapcsolatos többéves indikatív programjára (2014–2017),

–  tekintettel a vallási kisebbségekhez tartozóknak az úgynevezett ISIS/Dáis általi tömeges és szisztematikus lemészárlásáról szóló 2016. február 4-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az észak-iraki/mószuli helyzetről szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2017. július 14-én és 2017. szeptember 21-én elfogadott 2367(2017) és 2379(2017) számú határozatokra,

–  tekintettel a határozattervezetről szóló …-i jogalkotási állásfoglalására ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0224/2018),

A.  mivel Európát és Irakot évezredek óta kölcsönös kulturális hatások és közös történelem kötik össze;

B.  mivel Irakot feldúlta Szaddam Husszein évtizedekig tartó diktatórikus uralma, aki erőszakos háborút indított 1980-ban Irán, majd 1990-ben Kuwait ellen, illetve a gazdaság életét megbénító szankciók, és a 2003-as, USA vezette megszállást követően fellobbant belső konfliktusok, beleértve a szektariánus erőszakot, a kurd szeparatizmust és a Dáis dzsihadista terrorját; mivel mindezen tényezők szemléltetik az Irak előtt álló kihívások nagyságrendjét, miközben az ország arra törekszik, hogy előrelépjen a jobb kormányzás, a gazdasági fejlődés és a nemzeti megbékélés terén;

C.  mivel az Unió megerősítette elkötelezettségét a partnerségi és együttműködési megállapodáson alapuló erős EU–Irak partnerség mellett, valamint amellett, hogy a demokratikus átmenet során és az újjáépítési folyamatban, továbbá a politikai, társadalmi és gazdasági instabilitás kiváltó okainak felszámolásában támogatni fogja az iraki hatóságokat; mivel a helyreállítási erőfeszítések költsége becslések szerint mintegy 88 milliárd amerikai dollárra tehető;

D.  mivel a 2003-as háborúban részt vevő uniós tagállamok és az Unió egésze különleges felelősséggel bír az iraki lakosság megsegítésében és az ország békéjének és stabilitásának megteremtésére irányuló erőfeszítések támogatásában;

E.  mivel 2018. május 12-én parlamenti választásokra került sor; mivel a tekintélyelvű rezsimek és hagyomány általi megszorításokkal sújtott térségben Irak azon kevés példamutató országok közé tartozik, ahol versenyképes politikai környezet, többek között többpártrendszer és viszonylag szabad tömegtájékoztatás működik; mivel az ország politikai erői kezdik felismerni, hogy felekezetközi szövetségek kialakítására van szükség a rendszer legitimitásának és stabilitásának fejlesztése érdekében; mivel a valódi és versenyképes választások alapvető fontosságúak az iraki demokrácia megszilárdulása szempontjából; mivel az iraki társadalom valamennyi csoportjának teljes részvétele fontos lépést jelent majd a befogadó demokrácia és a közös nemzeti tudat kialakításának irányába;

F.  mivel az országban a biztonsági helyzet jelentős javulására van szükség a nemzeti és helyi szintű stabilizálás, megbékélés, inkluzív kormányzás és gazdasági-társadalmi fejlődés elősegítése érdekében; mivel a megbékéléshez elszámoltathatóságra van szükség az összes szereplő által elkövetett bűncselekmények tekintetében; mivel az EU segítséget nyújt az iraki biztonsági ágazat reformjához az uniós tanácsadó misszión keresztül; mivel az ENSZ iraki segítségnyújtási missziója (UNAMI) 2003 óta jelen van az országban, és jelentős munkát végzett a befogadó politikai párbeszéd és a nemzeti megbékélés előmozdítása terén; mivel a NATO továbbra is folytatja a kapacitásépítési kezdeményezését Irakban, amely a rögtönzött robbanószerkezetek elleni tevékenységre, robbanótest-mentesítésre, aknamentesítésre, polgári-katonai tervezésre, a szovjet időszakból származó felszerelések karbantartására, katonai orvoslásra és az iraki védelmi intézmények reformjára irányul;

G.  mivel az iraki kormányzatnak le kell küzdenie az intézményi és igazgatási kapacitás, valamint a jogállamiság, a törvényesség érvényesülése és az emberi jogoknak – köztük a nők jogainak, valamint az iraki társadalom valamennyi etnikai és vallási szereplője jogainak – a tiszteletben tartása terén előtte álló kihívásokat;

H.  mivel nagy hangsúlyt kell helyezni a különösen a fiatalokat sújtó munkanélküliség és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre annak megakadályozása végett, hogy radikalizálódjanak, és így a terrorista szervezetek vagy más bűnszervezetek könnyűszerrel soraikba vonzhassák őket;

I.  mivel az iraki terrorizmus elleni erők, amelyek első számú szerepet játszottak Moszul felszabadításában, súlyos veszteségeket szenvedtek, és megfelelő elismerésre és támogatásra van szükségük annak érdekében, hogy fokozzák a toborzási kapacitásukat, és ismét megfelelő és fenntartható állománnyal rendelkezzenek;

J.  mivel az iraki hatóságoknak az ország kőolajból származó bevételeit lehetőségként és eszközként kell számba venniük a társadalom és a gazdaság tartós, az iraki társadalom egészének javát szolgáló újjáépítéséhez, ahelyett, hogy e bevételeket klientizmus alapján osztanák szét; mivel a Kurdisztáni iraki autonóm régióban jelentős olajtartalékok találhatók; mivel az alkotmány rendelkezéseivel összhangban normalizálni kell a kapcsolatokat a bagdadi központi kormány és a Kurdisztáni iraki autonóm régió kurd regionális kormányzata között;

K.  mivel Irak olyan közösségekből áll, amelyek gyakran versengenek a hatalomért és a nemzeti erőforrások felügyeletéért; mivel a Dáis több ezer iraki állampolgárt, köztük kisebbségi közösségek tagjait, és különösen nőket és lányokat irtott ki vagy kényszerített rabszolgaságra embertelen módon háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények során; mivel a terrorista és szélsőséges csoportok még mindig könnyen kihasználhatják a felekezetközi és helyi feszültségeket; mivel Irakban 2003-ban másfél milliónál több keresztény (káldeus, szír, asszír és más keresztény kisebbségi) iraki polgár élt régi őslakos népességként, amely sokat szenvedett az üldöztetésektől és a száműzetésbe kényszerüléstől; mivel több millió iraki állampolgár, köztük keresztények kényszerültek arra, hogy elmeneküljön az erőszak elől – vagy teljesen elhagyva az országot, vagy a határokon belül kényszerülve lakóhely-változtatásra; mivel a kurdok az iraki népesség jelentős kisebbségét teszik ki, és többségük a Kurdisztáni iraki autonóm régióban él;

L.  mivel a Dáis, az al-Kaida és a hasonló nézeteket valló terrorista szervezetek a szalafizmus/vahabizmus szélsőséges változatából merítenek ihletet; mivel a Dáis felett aratott katonai és területi győzelem ellenére az ezen ideológia jelentette fenyegetést továbbra is le kell küzdeni fejlettebb kormányzás, oktatás, szolgáltatásnyújtás, deradikalizálódási törekvések és a szunnita közösségnek az iraki politikai folyamatokba történő teljes bevonása révén;

M.  mivel a 26 millió lakosú országban 11 millióan szorulnak humanitárius segélyre, és a lakóhely-változtatásra kényszerülő irakiak száma, akik közül a legtöbbet Irak kurdisztáni régiója fogadta be, a mai napra meghaladta a hárommilliót, a Szíriából érkező menekültek száma pedig 000; mivel a belső menekülteknek a megélhetésük újbóli megteremtéséhez nyújtott gazdasági támogatás elengedhetetlen a hazatérésük szempontjából;

N.  mivel a Dáis területi veresége a Dáis elleni globális koalíció által támogatott iraki fegyveres erők, valamint a különböző népi mozgósítású egységek, a Pesmerga és egyéb szövetséges erők erőfeszítéseinek tudható be; mivel a Dáis iraki területeken történő veresége ellenére a dzsihadista fenyegetés továbbra is fennáll és veszélyezteti az ország stabilitásának és biztonságának megszilárdítását, különösen a szíriai határ mentén; mivel az ország újjáépítéséhez és az iraki társadalom integrációjához felül kell emelkedni a vallási alapú különbségeken, fel kell oszlatni a népi mozgósítású egységeket és az állam szükségletei alapján integrálni kell a tagjaikat, amely lépés nélkül lehetetlen megvalósítani egy demokrácián és pluralizmuson alapuló működő államot; mivel 2016-ban az iraki parlament olyan törvényt fogadott el, amely gyakorlatilag az iraki védelmi erők állandó elemévé tette a milíciákat; mivel az egységes, pluralista és demokratikus iraki állam előfeltétele az ország stabilitásának és fejlődésének, valamint állampolgárai boldogulásának;

1.  üdvözli az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötését; kéri, hogy az általa létrehozott mechanizmusokat teljes mértékben használják fel az Unió és Irak közötti kapcsolatok elmélyítéséhez;

2.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás alapvető eszköz az Irakkal kapcsolatos uniós stratégia végrehajtásához, valamint egy hosszú távú stratégia keretében együttműködésünk megerősítéséhez az ország nemzeti és helyi szintű újjáépítése, stabilizációja és megbékélése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Irak felelősséget vállaljon az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló demokratikus, szövetségi és pluralista állam létrehozása iránt;

3.  üdvözli az iraki újjáépítést szolgáló – 2018. február 12-én Kuvaitban megtartott – nemzetközi konferencia megszervezését; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy teljesítsék pénzügyi és technikai segítségnyújtásra vonatkozó vállalásaikat;

4.  üdvözli, hogy az Unió elkötelezett az ország hosszú távú támogatása mellett, és hogy kísérleti országnak nyilvánította Irakot, ahol a humanitárius segélyről a hosszabb távú újjáépítésre és stabilizációra történő átállás előmozdítása érdekében hatékonyabban kell majd kezelni és működőképessé tenni a humanitárius segélyezés és a fejlesztés közötti kapcsolatot; emlékeztet arra, hogy az iraki válságot az ENSZ a 3. szükséghelyzeti fokozatba sorolta, és hogy jelenleg 11 millió ember szorul támogatásra; ezért sürgeti az Európai Uniót és tagállamait, hogy először arra összpontosítsanak, hogy haladéktalanul kezeljék a legégetőbb humanitárius kihívásokat és elégítsék ki az alapvető emberi szükségleteket, különösen a több mint 3 millió belső menekültet illetően;

5.  hangsúlyozza, hogy a szegénység országszerte elterjedt probléma és noha Irak közepes jövedelmű ország, az évek óta tartó erőszak, konfliktus és szektarianizmus jelentősen aláásta a fejlődési folyamatot; felhívja az Uniót, hogy célzott projekteken keresztül a legkiszolgáltatottabb, leginkább rászoruló csoportokra és emberekre, úgymint a nőkre, a gyermekekre, a fiatalokra, a belső menekültekre és a menekültekre összpontosítson;

Az Európai Unió iraki tevékenységének prioritásai

6.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy továbbra is tartsák szinten a jelenleg nyújtott humanitárius támogatást a konfliktusoktól szenvedő valamennyi iraki megsegítése és védelme érdekében, a segélyt a kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására használva fel; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy biztosítsák az általuk nyújtott pénzügyi támogatás alapos felügyeletét annak garantálása érdekében, hogy a pénzügyi támogatásban valóban a rászorulók részesüljenek; hangsúlyozza, hogy valamennyi irakinak törvényes joga van ahhoz, hogy polgári iratokhoz jusson, valamint mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen hozzáférjen a segítségnyújtáshoz;

7.  kéri az Uniót, hogy fokozza együttműködését a nemrég felszabadított övezetek stabilizációjának és biztonságának elősegítése érdekében, ily módon lehetővé téve az országon belül lakóhely-változtatásra kényszerült emberek biztonságos, kellő tájékozottságon alapuló, önkéntes és méltó hazatérését; felszólítja az Uniót az iraki hatóságok támogatásának folytatására annak érdekében, hogy biztosítsák a demokratikus választási eljárásokat, továbbá arra, hogy segítse az iraki választási testület azon törekvéseit, hogy engedélyezzék a választást a belső menekültek számára; ösztönzi az Uniót, hogy nyújtson technikai támogatást az iraki képesség megerősítéséhez a felszabadított területek aknáktól és robbanóanyagoktól való mentesítése terén; felszólítja az iraki kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az aknamentesítéssel foglalkozó szervezetek bejegyzési eljárásainak meggyorsítására;

8.  sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy nyújtsanak azonnali pénzügyi támogatást az elsőrendűen fontos infrastruktúrák helyreállításához és az alapvető közszolgáltatások – vízellátás és szennyvízkezelés, áramellátás, oktatás, egészségügyi szolgáltatások – újbóli beindításához, hogy a lakosság számára biztosítva legyenek az alapvető életkörülmények, továbbá arra, hogy növeljék a civil társadalom támogatását, és tegyék prioritássá az olyan projektek finanszírozását, amelyek támogatják az elszámoltathatóságot és a demokratikus átalakulást ösztönző szereplőket; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy támogassanak egy olyan városhelyreállítási és -tervezési eljárást, amely a várostervezés és -helyreállítás befogadó jellegének biztosítása érdekében lehetővé teszi a polgárok részvételét a helyreállítással kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban azzal a céllal, hogy fokozza a bizalmat az állam és állampolgárai között; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a helyreállítási támogatásokat egyenlően osszák el a rászoruló közösségek között, függetlenül a kedvezményezett etnikai vagy vallási önmeghatározásától, és az állami szint alatti szereplők helyett törvényes állami ügynökségeken keresztül folyósítsák azokat; úgy véli, hogy a helyi vállalkozók és vállalkozások számára is pénzügyi támogatást kell kidolgozni és nyújtani, hogy tőke álljon rendelkezésre a kis- és középvállalkozások számára;

9.  kéri az Uniót, hogy tegyen meg mindent a központi hatalom és a Kurdisztáni iraki régió hatóságai közötti folyamatos és konstruktív párbeszéd fenntartása érdekében, különösen a Kurdisztánban 2017 szeptemberében tartott népszavazást követően, hogy a két fél között olyan stabil kapcsolatok jöjjenek létre, amelyek mindkét fél megelégedésére szolgálnak, támogatva az inkluzív döntéshozást a legmagasabb szinten, az ország sokféleségének, az iraki társadalom valamennyi összetevőjét megillető jogoknak és az iraki alkotmány elveinek, Irak egységének, függetlenségének és területi integritásának maradéktalan tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy az ENSZ támogatásával zajló párbeszéd révén megoldást kell találni a kurd régió és Irak többi része közötti demarkációs vonalak kérdését illetően; úgy véli, hogy Irak és az autonóm kurdisztáni regionális kormány számára lehetővé kell tenni, hogy külső beavatkozás nélkül hasznuk származzon az olajexportokból; felszólítja továbbá az Uniót, hogy ösztönözzön határozottabb együttműködést a szövetségi és helyi önkormányzatok között az ország hatékony újjáépítése, a hosszú távú stabilitás elérése és a békés együttélés érdekében; hangsúlyozza, hogy a Kurdisztáni iraki régiónak sürgősen végre kell hajtania a szükséges politikai és gazdasági reformokat, le kell küzdenie a korrupciót, lehetővé kell tennie az újonnan létrejövő pártok működését, valamint valódi és versenyképes regionális parlamenti választásokat kell biztosítania 2018-ban;

10.  úgy véli, hogy a sürgősségi segélyről a fejlesztésre való áttérés során a fejlesztéstámogatás szempontjából kiemelkedően fontos a hosszú távú megközelítés, a stabilizáció, a jó kormányzás és az elszámoltathatóság területén elért reformok és javulás, az oktatás és a készségfejlesztés, a megélhetési lehetőségek, valamint az egészségügyi ellátás és az alapvető szociális szolgáltatások; hangsúlyozza továbbá a társadalmi nemek egyensúlyának és az országban a nők politikai életben való részvételének javítását szolgáló reformok fontosságát; várja a fenti igényeket kielégítő intézkedésekre irányuló konkrét javaslatokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy bizonyítékokkal támassza alá a 2014–2017-es többéves indikatív program keretében elért eredményeket és hatásokat;

11.  kifejezi aggodalmát az iraki társadalom jelentős mértékű széttagoltsága miatt; felhívja az Uniót, hogy – az ENSZ iraki segítségnyújtási missziójával (MANUI) és az iraki hatóságokkal együttműködésben – teljes mértékben támogassa a nemzeti megbékélési bizottság munkáját a közösségközi megbékélés és az irakiak által irányított nemzeti megbékélési folyamat ösztönzése, Irak sokféleségének tiszteletben tartása, valamint az inkluzív és képviseleti kormányzás elősegítése érdekében mind országos, mind helyi szinten, hozzájárulva az iraki állampolgárság közös tudatának megszilárdításához; megjegyzi, hogy a konfliktusmegelőzésnek és a biztonsági kihívások kezelésének szükségessége, valamint a megbékélési, békeközvetítési és párbeszédteremtési kezdeményezések iránti igény megköveteli, hogy jelentősen növeljék az ilyen kezdeményezések rendelkezésére álló támogatásokat, elsősorban a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) révén; üdvözli az iraki vallási vezetők által az iraki kormánynak címzett ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy hozzanak létre egy rangidős vallási vezetőkből és tudósokból álló tanácsot, amely kérelmet nyújtana be az iraki parlamenthez, hogy vezessenek be egy olyan törvényt, amely bűncselekménynek minősíti a gyűlöletre és erőszakra buzdító szélsőséges vallási beszédeket, és bünteti az azokra sarkalló személyeket, reformálják meg a tantervet, valamint hogy a felekezeti azonosulás helyett a megbékélésre és a nemzeti állampolgárságra helyezzék a hangsúlyt;

12.  arra ösztönzi a nemzetközi közösséget és az Uniót, hogy nyújtson támogatást Irakban az etnikai, kulturális és vallási identitások sokszínűségének megőrzéséhez; kéri, hogy Irak alkotmányának vonatkozásában térképezzék fel, miként lehetne elismerni, megvédeni és fejleszteni az olyan etnikai és vallási kisebbségek helyi önrendelkezését, amelyek olyan területen élnek, ahol a történelem során markánsan jelen voltak és békésen megéltek egymás mellett – például a Szindzsár-hegységben (jeziditák) és a Ninivei-síkságon (káldeusok, szírek, asszírek); felszólítja az iraki hatóságokat, hogy engedélyezzék a kurdok, a keresztények és a jeziditák számára, hogy visszatérjenek eredeti lakóhelyükre, valamint biztosítsák ennek biztonságosságát;

Politikai párbeszéd

13.  felhívja az Uniót, hogy erősítse politikai párbeszédét az iraki hatóságokkal az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, a demokratikus intézményeknek a jogállamiság elveit nagyobb mértékben szem előtt tartó megszilárdítása, a jó kormányzás és egy hatékony igazságszolgáltatási rendszer érdekében; kéri, hogy ezzel összefüggésben a halálbüntetés eltörlését tekintse e párbeszéd során prioritásnak, az iraki hatóságokat pedig a halálbüntetést illetően felhívja azonnali moratórium bevezetésére;

14.  emlékeztet rá, hogy szükség van az iraki civil társadalom fejlődésének, valamint a különféle reformfolyamatokban való teljes és maradéktalan politikai képviseletének és részvételének a támogatására; állítja, hogy különös figyelmet kell fordítani a nők, a fiatalok és az iraki társadalom valamennyi etnikai és vallási elemének – különösen a keresztényeknek, a síita és szunnita muzulmánoknak, a jeziditáknak, a sabakoknak, a kurdoknak, a türkméneknek és más népcsoportoknak – a képviseletére, akik igényeit ki kell elégíteni; hasonlóképp hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni egy olyan befogadó, nem felekezeti alapú politikai osztály kialakítását, amely az iraki társadalom valamennyi szereplőjét képviseli;

15.  kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy – támaszkodva a korrupció elleni küzdelemben elért európai eredményekre – az iraki hatóságokkal közösen indítsanak igazságügyi együttműködési programokat, megosztva egymással a jó gyakorlatokat és a széles körben elterjedt korrupció elleni konkrét fellépést szolgáló hatékony eszközöket, ekképpen garantálva az ország vagyonának méltányos eloszlását; hangsúlyozza az Unió szerepét az iraki stabilitás érdekében történő, az iraki kormány számára a biztonság és a kormányzás terén szolgáltatott tanácsadással kapcsolatban;

16.  méltatja az iraki fegyveres erők részvételét a Dáis terrorista szervezet ellen folytatott globális küzdelemben; továbbra is határozottan támogatja a – terrorista szervezet felett aratott közelmúltbeli győzelmek ellenére továbbra is kiemelt fenyegetést jelentő – Dáis ellen szövetkezett nemzetközi koalíció által a terrorizmus ellen viselt kiterjedt küzdelmeket, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; felismeri, hogy az iraki terrorizmus elleni küzdelmet nagyban befolyásolják az ország körüli olyan konfliktusok, mint a szíriai háború; felszólítja az EU-t, hogy alakítson ki párbeszédet a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekről a terrorizmusellenes jogszabályok reformja és az ország terrorista fenyegetésekkel szembeni fellépési kapacitásának megerősítése érdekében, valamint arra, hogy működjön együtt az iraki hatóságokkal a bármely csoport – legyen az etnikai, vallási vagy egyéb csoport, beleértve a kisebbségeket is – ellen elkövetett bármilyen bűncselekmények büntetlenségének leküzdése érdekében; úgy véli, hogy ahhoz, hogy a terrorizmust le lehessen küzdeni, megoldást kell találni annak fő okaira;

17.  kéri az Uniót, hogy ösztönözze az iraki hatóságokat a Dáis által elkövetett bűncselekmények kezelését célzó nemzeti stratégia elfogadására és a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumához való csatlakozásra, önkéntesen elfogadva a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát az ISIS/Dáis által elkövetett háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények átlátható és méltányos kivizsgálása, és az értük való elszámoltatás biztosítása terén; hangsúlyozza, hogy a Dáis által elkövetett bűncselekményekért felelős személyek hiteles felelősségre vonására van szükség, amelyben az áldozatok is érdemben részt vesznek, és amely során létrehozzák az ezen bűncselekményeket tartalmazó részletes igazságügyi nyilvántartást; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a túlzottan széles körű, vádemelések további igazságtalanságok kockázatát rejtik magukban, akadályozva ezáltal a jövőbeni közösségi megbekélést és újbóli beilleszkedést;

18.  hangsúlyozza, hogy a médiával és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kérdéseket érintő széleskörű szakértelemre van szükség a helyi médiaszereplők békét előmozdító újságírásra vonatkozó képzése során;

19.  felszólítja az Uniót, hogy ismerje el felelősségét azon uniós polgárokkal kapcsolatban, akik a Dáis által elkövetett bűncselekményekben való részvétel céljából Irakba utaztak, és akik ellen bírósági eljárást kell indítani a jogállamiság elve szerint; egyértelmű eljárások létrehozására szólít fel Irak és az érintett tagállamok között a szóban forgó személyek hazaszállítása és jogi felelőssége tekintetében;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy a kormányzati szerkezeteken belüli elszámoltathatóság biztosítása érdekében támogassa – különösen az átmeneti igazságszolgáltatás tekintetében – az igazságügyi rendszer reformját a jogszerű eljárásra, a tisztességes pervezetésre és a bíróságok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó nemzetközi normák érvényesülésének garantálása végett; felszólítja az Uniót, hogy működjön együtt az iraki hatóságokkal azért, hogy felszámolják az etnikai, vallási vagy egyéb csoportok, köztük a kisebbségek ellen irányuló bűncselekmények valamennyi formájára vonatkozó büntetlenséget;

21.  felszólítja az iraki hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a nemek közötti egyenlőséget és a nők és lányok elleni mindennemű erőszak, köztük a nemi alapú erőszak felszámolását; hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy eltöröljék azt a törvényt, amely felmenti a vádlottat a nemi erőszakért, szexuális támadásért, kiskorú ellen elkövetett nemi erőszakért, gyermekrablásért vagy hasonló bűncselekményért való vádemelés alól, amennyiben az erőszaktevő házasságot köt az erőszak áldozatával;

22.  valamint lépjen fel az Irak és szomszédai közötti jó és építő kapcsolatok érdekében, továbbá fokozza hozzájárulását a régió békéjéhez; hangsúlyozza, hogy Irak széles körben együttműködik az Egyesült Államokkal és Iránnal, és a közelmúltban javultak a Szaúd-Arábiával ápolt kapcsolatai is, aminek következtében Irak potenciálisan a feszültségek enyhítésére tett regionális erőfeszítések középpontjává válhat; felszólít az 598 számú ENSZ BT-határozat 8. bekezdésének végrehajtására, amely regionális biztonsági megállapodásokat szorgalmaz a Perzsa-öböl part menti államai között;

23.  felhívja az Uniót, hogy működjön együtt az iraki hatóságokkal, és segítse őket egy, a tömegsírok védelmére és kihantolására irányuló nemzeti stratégia kidolgozásában a jelenleg vagy korábban konfliktus helyszínéül szolgáló területeken található (tömeg)sírok megőrzése érdekében annak céljával, hogy lehetővé váljon az áldozatok maradványainak megfelelő elföldelése vagy az áldozatok családjához történő szállítása, valamint bizonyítékokat gyűjthessenek, és lehetővé váljon az emberiesség elleni bűncselekmények gyanúsítottjai elleni nyomozás és eljárás; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy sürgősen hozzanak létre egy olyan szakértői csoportot, amelynek feladata, hogy összegyűjtsön minden bizonyítékot valamennyi folyamatban lévő nemzetközi bűncselekményről, a népirtást is ideértve, bárhol is forduljon az elő, hogy előkészítsék a felelősök nemzetközi büntetőeljárás alá vonását;

24.  szorgalmazza, hogy az egész világban vezessék be a Dáis, al-Kaida és hasonló terrorista szervezetek által elkövetett atrocitások áldozatainak emléknapját;

Ágazati együttműködés

25.  hangsúlyozza, hogy az újjáépítési és stabilizációs folyamatot valamennyi iraki polgár érdekét fenntartható és befogadó módon szolgáló koherens gazdaság- és társadalomfejlesztési politikákkal kell kísérni; felhívja az Uniót, hogy maradéktalanul működjön együtt az iraki hatóságokkal nem csupán a gazdasági és költségvetési egyensúlyhiányok kiküszöbölése érdekében, hanem szem előtt tartva a munkahelyek – itt a fiatalok állnak első helyen – létrehozására képes tartós és inkluzív gazdasági növekedés elősegítését is, továbbá egy kereskedelmi keretrendszer és kedvező beruházási környezetet kialakításában; felszólítja az Uniót, hogy ösztönözze és támogassa Irakot abban, hogy azon fiatalok számára, akik nem tudtak részt venni a közoktatásban, mert a Dáis lakóhelyük elhagyására kényszerítette őket, kínáljanak lehetőségeket a formális oktatási programokra való beiratkozásra, amelyek felvértezik majd őket azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyekkel nagyobb eséllyel találhatnak munkát;

26.  kéri az Uniót, hogy ösztönözze és támogassa Irakot gazdaságának diverzifikálásában;

27.  aggasztónak tartja, hogy az iraki iskolákban mindkét nem körében nagy az iskolaelhagyók aránya (civil társadalmi szervezetek kimutatása szerint a 2015-ben általános iskolába beiratkozók 60%-a azóta lemorzsolódott); rámutat arra, hogy az írás-olvasási készségek magas szintje alapvető fontosságú a pozitív békeépítés szempontjából a konfliktus sújtotta területeken;

28.  felhívja az Uniót, hogy erősítse együttműködését az oktatási ágazatban, olyan oktatási reform érdekében, amely mindenki – és különösen a kiskorú gyermekek– számára minden szinten garantálná a minőségi oktatáshoz való hozzáférést; felismeri, hogy problémát jelent az, hogy a lányok nem járhatnak iskolába a hagyományok, valamint a társadalmi megítélés, a szegénység és a biztonság hiánya miatt; felszólítja az Uniót, hogy fokozza a tudatosságot a lányok oktatásával kapcsolatban, és működjön együtt az iraki kormánnyal a helyzet javítása érdekében, mivel ez létfontosságú kérdés a lányok életminőségének javítás szempontjából;

29.  felszólítja az Európai Uniót, hogy dolgozzon ki együttműködési lehetőségeket a tudomány és kutatás terén, nevezetesen egyetemi együttműködési programokat és partnerségeket, különösen ami az Erasmus+ programot és a tanítás és kutatás területén megvalósuló cserelehetőségeket illeti;

30.  kéri az Uniót, hogy vállalja és erősítse meg együttműködését a kultúra terén az iraki művészeti és kulturális örökség védelme, megőrzése és újjáépítése céljából;

31.  üdvözli, hogy az iraki hatóságok kérésére és az iraki biztonsági stratégia keretében misszió (EUAM Irak) létesült a biztonsági ágazat reformjának támogatása érdekében; szeretné, ha ez a misszió elősegítené a közintézmények megerősítését, valamint pártatlan és inkluzív rendőrség felállítását; kiemeli, hogy az iraki biztonsági ágazat reformja jelentős kihívást jelent, amelyet támogatnia kell az ENSZ-nek; hangsúlyozza, hogy a biztonsági ágazat megreformálására tett jelentősebb erőfeszítés keretében, és szükség esetén személyre szabott reintegrációs programokkal ösztönözni kell a milíciák leszerelését és a harcosok reintegrálását;

32.  felszólítja az Uniót, hogy nyújtson fokozott technikai segítséget az iraki hatóságoknak a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáshoz, az adóbeszedés javításához és az illegális pénzmozgások visszaszorításához, annak érdekében, hogy Irak önállóan tudja finanszírozni a belföldi fejlődését középtávon és mérsékelni tudja a népességen belüli és a régiók közötti egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy rendszeresen tanácsokkal kell ellátni a magánszektort és a befektetőket a konfliktusérzékenység elmélyítése, valamint a békeépítéshez és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk megerősítése érdekében;

33.  felhívja az Uniót, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodásban előirányzottak szerint kezdjen Irakkal a migráció minden oldalát érintő párbeszédet, továbbá dolgozzon ki egy emberi jogokon alapuló, mind az Unió, mind Irak polgárainak érdekét szolgáló megközelítést a migráció kezelésére, szem előtt tartva, hogy hosszú távú, hatékony és megvalósítható megoldásokra van szükség;

34.  hangsúlyozza, hogy Irak fontos partner lehet az energiával kapcsolatos infrastruktúra újjáépítésében és az energiaforrások kiterjedtebb diverzifikálása tekintetében Irak számára, valamint az Unió ellátási forrásainak diverzifikálása tekintetében; ezért felszólítja az EU-t, hogy támogassa Irakot az energetikai átállás során, és hogy működjön együtt Irakkal közös projektek létrehozása, valamint az olyan kulcsterületekre vonatkozó bevált gyakorlatok és know-how megosztása terén, mint az energiahatékonyság, a megújuló energia, a környezetvédelem és a forrásokkal – például a vízzel – való hatékony gazdálkodás, többek között azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a fenntartható fejlesztési célok végrehajtását;

35.  emlékeztet arra, hogy a nők és lányok aránytalanul nagy mértékben szenvednek a konfliktus és a szélsőségesség miatt és hogy ők jobban ki vannak téve az erőszak és a visszaélések, így a szexuális erőszak, kínzás, embercsempészet, rabszolgaság és a gyermekházasság kockázatának; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nőket és lányokat érintő sajátos humanitárius és fejlesztési szükségletekkel, különösen a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségekben; felhívja az Uniót, hogy a fejlesztésre irányuló munkája során mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, illetve a nők társadalmi szerepvállalását, és helyezzen hangsúlyt a nők szerepére az ország helyreállítása és a békeépítés során;

36.  kiemeli, hogy be kell ruházni az iraki mezőgazdaságba, figyelembe véve az ágazat magas foglalkoztatási potenciálját, továbbá, hogy fontos lenne azoknak a vidéki területeknek az újbóli benépesítése, ahol a konfliktusok miatt folyamatosan fogy a népesség.

37.  üdvözli Irak határozott elkötelezettségét, hogy csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez, és kéri a Bizottságot, hogy segítse az iraki hatóságokat a globális gazdaságba és kereskedelembe való belépés érdekében tett erőfeszítéseiben;

Intézményi kapcsolatok

38.  kitart amellett, hogy az EU által nyújtott minden támogatásra szigorú megfelelési kritériumok vonatkoznak az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében, és azokat folyamatos értékelési eljárások kísérik, amelyekről az Európai Parlament a partnerségi és együttműködési megállapodás 113. cikkével összhangban kellő időben értesül;

39.  vállalja, hogy – az iraki parlamenttel közösen és a partnerségi és együttműködési megállapodásnak megfelelően – együttműködéssel foglalkozó parlamenti bizottságot hoz létre, amelynek többek között feladata lesz az Irak és az Európai Unió közötti együttműködési projektek megvalósulásának nyomon követése;

40.  szeretné, ha Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja (DEG) Irakot felvenné a 2019-ben prioritást élvező országok listájára és beindítaná az iraki parlament kapacitásainak megerősítését célzó programok kidolgozását; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa ezeket a programokat;

°

°  °

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottság elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Iraki Köztársaság kormányának és képviselőtanácsának.

(1)

HL L 204., 2012.7.31, 20. o.

(2)

HL C 440., 2015.12.30., 83. o.

(3)

HL L 35., 2018.1.31, 77. o.

(4)

HL L 215., 2018.6.19, 194. o.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (23.5.2018)

a Külügyi Bizottság részére

az Európai Unió és az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról

(2010/0310M(NLE))

A vélemény előadója: Paavo Väyrynen

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli, hogy az Unió elkötelezett az ország hosszú távú támogatása mellett, és hogy kísérleti országnak nyilvánította Irakot, ahol a humanitárius segélyről a hosszabb távú újjáépítésre és stabilizációra történő átállás előmozdítása érdekében hatékonyabban kell majd kezelni és működőképessé tenni a humanitárius segélyezés és a fejlesztés közötti kapcsolatot; emlékeztet arra, hogy az iraki válságot az ENSZ a 3. szükséghelyzeti fokozatba sorolta, és hogy jelenleg 11 millió ember szorul támogatásra; ezért sürgeti az Európai Uniót és tagállamait, hogy először arra összpontosítsanak, hogy haladéktalanul kezeljék a legégetőbb humanitárius kihívásokat és elégítsék ki az alapvető emberi szükségleteket, különösen a több mint 3 millió belső menekültet illetően;

2.  sürgeti az Uniót, hogy továbbra is kötelezze el magát az országban biztosított sürgősségi segély mellett, tekintettel arra, hogy 3 millió belső menekült van az országban, közülük 1,6 millió rendkívül rossz higiéniai és egészségügyi körülmények között él; hangsúlyozza, hogy a belső menekültek mintegy fele kiskorú, és közülük 600 000 nem részesült semmiféle oktatásban;

3.  hangsúlyozza, hogy a szegénység országszerte elterjedt probléma és noha közepes jövedelmű országról van szó, az évek óta tartó erőszak, konfliktus és szektarianizmus jelentősen aláásta a fejlődési folyamatot; felhívja az Uniót, hogy célzott projekteken keresztül a legkiszolgáltatottabb, leginkább rászoruló csoportokra és emberekre, úgymint a nőkre, a gyermekekre, a fiatalokra, a belső menekültekre és a menekültekre összpontosítson;

4.  hangsúlyozza, hogy a jogállam, az emberi jogok és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés továbbra is komoly kihívást jelentenek, és hogy Irak az átláthatósági index szerint a legalacsonyabb helyen álló országok között van; kitart amellett, hogy az Uniónak elsőbbségben kell részesítenie az intézményes kapacitások építését és a demokrácia megszilárdítását célzó politikai és gazdasági reformok végrehajtását;

5.  kitart amellett, hogy az iraki nemzeti fejlesztési prioritások szerint támogatni kell a fenntartható és inkluzív növekedést;

6.  megjegyzi, hogy a társadalmi és politikai folyamatokat és dinamikákat alapvetően a férfiak határozzák meg, és a vallási vezetőknek túlságosan nagy befolyásuk van; sajnálatosnak tartja, hogy ennek eredményeképpen a nők és a világi csoportok gyakran ki vannak zárva a társadalmi párbeszédből;

7.  úgy véli, hogy a sürgősségi segélyről a fejlesztésre való áttérés során a fejlesztéstámogatás szempontjából kiemelkedően fontos a hosszú távú megközelítés, a stabilizáció, a jó kormányzás és az elszámoltathatóság területén elért reformok és javulás, az oktatás és a készségfejlesztés, a megélhetési lehetőségek, valamint az egészségügyi ellátás és az alapvető szociális szolgáltatások; hangsúlyozza továbbá a társadalmi nemek egyensúlyának és az országban a nők politikai életben való részvételének javítását szolgáló reformok fontosságát; várja a fenti igényeket kielégítő intézkedésekre irányuló konkrét javaslatokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy bizonyítékokkal támassza alá a 2014–2017-es többéves indikatív program keretében elért eredményeket és hatásokat;

8.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell Irakot a gazdaság fenntartható diverzifikációja felé való elmozdulásban az olyan nyersanyagok, mint például a kőolaj – amely 2016-ban az ország kivitelének 46,8%-áért felelt – kizsákmányolásának és exportjának csökkentése érdekében;

9.  hangsúlyozza, hogy a környezet és az infrastruktúra pusztulása, a sorozatos szárazságok és a sivatagosodás rendkívül komolyan sújtotta a vidéki lakosságot és növelte az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és a vízhiányt, különösen a belső menekültek esetében; felhívja az Uniót, hogy szorosan működjön együtt az iraki hatóságokkal a természeti erőforrások hatékonyabb és igazságosabb kezelése érdekében;

10.  aggasztónak tartja, hogy az iraki iskolákban mindkét nem körében nagy az iskolaelhagyók aránya (civil társadalmi szervezetek kimutatása szerint a 2015-ben általános iskolába beiratkozók 60%-a azóta lemorzsolódott); rámutat arra, hogy az írás-olvasási készségek magas szintje alapvető fontosságú a pozitív békeépítés szempontjából a konfliktus sújtotta területeken;

11.  felhívja az Uniót, hogy dolgozzon ki a békét és az erőszakos szélsőségesség megelőzését célzó oktatási programokat, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedését célzó leszerelési kampányokat;

12.  hangsúlyozza, hogy egyéni szinten elő kell mozdítani az emberi jogokkal kapcsolatos tájékozottságot a közösségek közötti harmónia ösztönzése és az erőszaknak és a szélsőségességnek kitett fiatalok katonai alakulatokba való toborzásának visszaszorítása érdekében;

13.  hangsúlyozza, hogy a médiával és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kérdéseket érintő széleskörű szakértelemre van szükség a békét előmozdító újságírásban tevékenykedő helyi médiaszereplők képzése során;

14.  kitart amellett, hogy a humanitárius segély és a fejlesztéstámogatás kiosztásának a szükségleteken kell alapulnia és részlehajlástól mentesnek kell lennie a hatékony stabilizációs és újjáépítési folyamat érdekében, beleértve a vallási kisebbségek és etnikai csoportok biztonságos hazatérését is; hangsúlyozza, hogy a külső feleknek – az Uniót is beleértve – tevőlegesen csökkenteniük kell annak a kockázatát, hogy a segélyt belföldi politikai szereplők eszközként használják, vagy annak elosztása során bizonyos csoportok hátrányos megkülönböztetésben vagy előnyben részesüljenek;

15.  felhívja az Uniót annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközöket az iraki lakosságot támogató projektekbe fektessék, és hogy a települések elegendő támogatásban részesüljenek az alapvető szolgáltatások nyújtása és a helyi önkormányzat kiépítése során annak érdekében, hogy garantálják a minimális életszínvonalat a lakosság számára; sürgeti továbbá az EU-t, hogy biztosítsa a központi hatóságok és a helyi önkormányzatok közötti koordinációt annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat a kiemelt területeket, ahol a civil társadalomra, különösen az emberi jogok védelmezőire irányuló beruházásokra és támogatásokra van szükség; felhívja a figyelmet különösen arra, hogy elsőbbséget kell biztosítani az olyan projektek finanszírozásának, amelyek az elszámoltathatóságot és a demokratikus változást előmozdító szereplőket támogatják, és amelyek előmozdítják a helyi beágyazottságú, különösen a fiatalokat bevonó párbeszéd- és konfliktusmegoldási mechanizmusokat;

16.  rendkívül aggasztónak találja az Irakban széles körben elterjedt és több szinten jelenlévő korrupciót, és azt, hogy úgy tűnik, nincs egyértelmű stratégia a kezelésére;

17.  hangsúlyozza, hogy érzékelhető hiányosságok vannak az igazságszolgáltatásban és kettős mérce működik az iraki jogrendszerben; megjegyzi, hogy úgy tűnik, az iraki igazságügyi intézmények nem teszik meg a szükséges intézkedéseket az emberi jogokat megsértők és egyéb bűnözők büntetőeljárás alá vonására;

18.  megjegyzi, hogy a biztonsági ágazat reformja komoly kihívás Irakban, amelyet az ENSZ-nek és az EU-nak támogatnia kellene; hangsúlyozza, hogy a biztonsági ágazat reformjának részeként a milíciák leszerelésére és a harcosok reintegrációjára kellene törekedni;

19.  felszólítja az Uniót, hogy nyújtsanak fokozott technikai segítséget az iraki hatóságoknak a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáshoz, az adóbeszedés javításához és az illegális pénzmozgások visszaszorításához, annak érdekében, hogy Irak önállóan tudja finanszírozni a belföldi fejlődését középtávon és mérsékelni tudja a népességen belüli és a régiók közötti egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy rendszeresen tanácsokkal kell ellátni a magánszektort és a befektetőket a konfliktusérzékenység elmélyítése, valamint a békeépítéshez és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk megerősítése érdekében;

20.  felhívja az Uniót, hogy a vállalkozásoknak és a kkv-knak nyújtott, illetve a szakképzésre fordított támogatások növelése, a kiemelt területek, például az energia és a mezőgazdaság területére irányuló beruházások, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek ösztönzése révén ruházzon be a helyi gazdaság helyreállításába és fejlesztésébe; úgy véli, hogy a magánszektor fejlődését ösztönző kedvező környezet kialakítása nemcsak a fiatalok munkanélküliségének kezelését teszi lehetővé az országban, hanem elősegíti a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek konfliktus utáni visszatérésének lehetőségét is;

21.  emlékeztet arra, hogy a nők és lányok aránytalanul nagy mértékben szenvednek a konfliktus és a szélsőségesség miatt és hogy ők jobban ki vannak téve az erőszak és a visszaélések, így a szexuális erőszak, kínzás, embercsempészet, rabszolgaság és a gyermekházasság kockázatának; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nőket és lányokat érintő sajátos humanitárius és fejlesztési szükségletekkel, különösen a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségekben; felhívja az Uniót, hogy a fejlesztésre irányuló munkája során mozdítsa elő a nők és férfiak közötti egyenlőséget, illetve a nők társadalmi szerepvállalását, és hangsúlyozza, hogy a nők fontos szerepet játszanak az ország helyreállításában és a békeépítésben;

22.  felhívja az Uniót, hogy erősítse meg az iraki civil társadalmi szereplőkkel folytatott együttműködést; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó megközelítést kell alkalmazni a stabilizációs és rekonstrukciós folyamatban a nők hatékony bevonása érdekében;

23.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet nem csupán megtorló intézkedésekre kellene korlátozni, hanem az emberi jogokat és a nemzetközi jogot is következetesen tiszteletben kellene tartani a további vagy az újabb radikalizáció elkerülése érdekében; felhívja a politikai, fejlesztési biztonsági és egyéb társadalmi szereplőket, hogy alaposan és koherens módon elemezzék a radikalizáció, az erőszakos szélsőségesség és a terroristák toborzásának mozgatórugóit;

24.  ösztönzi a civil társadalmi szervezeteknek az iraki lefegyverzési, leszerelési és reintegrációs folyamatokban való részvételét;

25.  felhívja az Uniót, hogy hajtsa végre azokat a programokat, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy részt vegyenek a helyi döntéshozó folyamatokban, továbbá erősítse meg az intézmények átláthatóságát és elszámoltathatóságát;

26.  kiemeli, hogy be kell ruházni az iraki mezőgazdaságba, figyelembe véve az ágazat magas foglalkoztatási potenciálját, továbbá, hogy fontos lenne azoknak a vidéki területeknek az újbóli benépesítése, ahol a konfliktusok miatt folyamatosan fogy a népesség.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás

Hivatkozások

2010/0310M(NLE)

Illetékes bizottság

 

AFET

 

 

 

 

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Paavo Väyrynen

12.4.2018

Vizsgálat a bizottságban

24.4.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

16.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Doru-Claudian Frunzulică, Charles Goerens, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Jean-Luc Schaffhauser, Elly Schlein, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cécile Kashetu Kyenge, Juan Fernando López Aguilar

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Charles Goerens, Paavo Väyrynen

EFDD

Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

PPE

Andor Deli, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Cristian Dan Preda, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Juan Fernando López Aguilar, Linda McAvan, Norbert Neuser, Elly Schlein

VERTS/ALE

Maria Heubuch

2

-

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az EU és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodás

Hivatkozások

2010/0310M(NLE)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

 

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

 

INTA

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

INTA

23.4.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Tokia Saïfi

4.12.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.4.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

3

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Wajid Khan, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Cristian Dan Preda, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Jean-Luc Schaffhauser, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Andrea Bocskor, Reinhard Bütikofer, Neena Gill, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Jo Leinen, Urmas Paet, Tokia Saïfi, Mirja Vehkaperä, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Birgit Collin-Langen, Monika Smolková

Benyújtás dátuma

26.6.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

51

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Urmas Paet, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Mirja Vehkaperä

ECR

Amjad Bashir, Bas Belder, Charles Tannock

EFDD

Fabio Massimo Castaldo, Aymeric Chauprade

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Andrea Bocskor, Birgit Collin-Langen, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Andrzej Grzyb, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Alojz Peterle, Cristian Dan Preda, Tokia Saïfi, Željana Zovko, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Wajid Khan, Jo Leinen, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Monika Smolková, Elena Valenciano

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Michel Reimon, Alyn Smith, Jordi Solé

3

-

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

7

0

ENF

Mario Borghezio

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Miguel Urbán Crespo

NI

James Carver

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. július 2.Jogi nyilatkozat