Eljárás : 2017/2225(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0240/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0240/2018

Viták :

PV 10/09/2018 - 21
CRE 10/09/2018 - 21

Szavazatok :

PV 11/09/2018 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0323

JELENTÉS     
PDF 579kWORD 62k
27.6.2018
PE 620.793v02-00 A8-0240/2018

az uniós kohéziós politika hatásáról Észak-Írországban

(2017/2225(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Derek Vaughan

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

Észak-Írország egyike Északnyugat-Európa legszegényebb régióinak. Ez részben egyes hagyományos iparágak visszaesésével magyarázható. Évtizedeken át Észak-Írországot is sújtotta „a bajok”-ként (the Troubles) emlegetett közösségen belüli erőszak. Az 1998-as „nagypénteki” vagy belfasti megállapodás kijelölte a béke felé vezető utat, ahol a brit és ír kormány, valamint az északi és déli társadalom elsöprő többséggel egy olyan hatalommegosztási megállapodást kötött, amely véget vet az erőszaknak és a szegregációnak.

A „nagypénteki megállapodás” aláírását követően az Európai Unió nagyobb szerepet játszott az észak-írországi békefolyamat elősegítése terén. Ez a támogatás két fő formában nyilvánult meg. Először is, az Európai Unió általános politikai keretet biztosít az Egyesült Királyság, az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti kapcsolatokhoz. Másodszor, az Európai Unió kohéziós politikája az évek során különös figyelmet fordított Észak-Írországra a békefolyamat során támogassa a gazdasági és társadalmi fejlődést. Ezt szem előtt tartva az Európai Parlament az előrevezető út kijelölése érdekében szeretné megvizsgálni az EU kohéziós politikájának hatását Észak-Írországban.

Észak-Írország számos kohéziós program kedvezményezettje, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az észak-írországi és az Írországgal határos régióbeli PEACE program, valamint az Interreg határon átnyúló programok révén részesül támogatásban.

Egyes esetekben az uniós alapok a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás ösztönzésével ugyanolyan szerepet játszanak Észak-Írországban, mint más európai régiókban. Vannak ugyanakkor olyan programok is, amelyek kifejezetten Észak-Írország speciális helyzetéhez igazodnak, és amelyek célja a két közösség és a határ két oldalának összekapcsolása.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Észak-Írországban

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó ERFA-program célja az általános versenyképesség fokozása Észak-Írországban. Külön figyelmet kap a kutatási és fejlesztési technológia észak-írországi vállalatoknak való átadása, amely 113 millió eurós befektetésben részesül.

Több mint 140 millió eurót használnak fel a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére, a pénzügyi eszközök és támogatások ötvözésével segítve őket a tőkéhez jutás terén. Több mint 6 000 vállalat kapott pénzügyi és nem pénzügyi támogatást 2 800 munkahely megteremtéséhez. Egy harmadik cél az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra irányuló alternatív fellépések támogatása Észak-Írországban. 47 millió EUR került elkülönítésre a szociális lakások energiahatékonyságának növelésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a fenntartható, több országot érintő városi közlekedés ösztönzésére szolgáló intézkedésekre Belfastban.

Az ERFA keretében Észak-Írországban finanszírozott legfontosabb projektek közé tartozik az Óriások útja (Giant's Causeway) látogatóközpont, amely hozzájárul a térség turisztikai vonzerejéhez, s ezáltal fellendíti a helyi gazdaságot.

Az ERFA operatív program összköltségvetése Észak-Írországban a 2014–2020-as időszakra 522 091 481 euró, ebből az EU hozzájárulása 313 254 888 euró.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) Észak-Írországban

Az ESZA 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fő célkitűzése Észak-Írországban a készségek növelése, különösen a fiatalok körében. A cél a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkanélküliség csökkentésén keresztül.

Az operatív program különösen 40 000 ember foglalkoztathatóságát kívánja javítani, beleértve a tartós munkanélkülieket is. A programban a munkanélküli fiatalok számára nyújtott pályaorientációra, tanácsadásra és képzésre van lehetőség. A gyakornoki program támogatása szintén a program egyik célkitűzése.

Az Európai Szociális Alap 2014–2020 közötti időszakban Észak-Írországnak nyújtott összköltségvetése 513 382 725 euró, ebből az EU hozzájárulása 205 353 090 euró.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Észak-Írországban

Észak-Írország vidékfejlesztési programja különösen fontos, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági ágazat továbbra is fontos szerepet játszik a helyi gazdaságban. A program főként az ökoszisztémák megőrzésére és javítására, a vidéki területek helyi fejlesztésére, illetve az agrár-élelmiszeripari versenyképesség növelésére összpontosít.

A mezőgazdasági termelők különösen arra a célra kapnak támogatást, hogy Észak-Írország mezőgazdasági területeinek 12%-ára vonatkozóan szerződésben vállalják a biológiai sokféleség megőrzését, és jelenleg 1 200 hektárnyi erdőültetés folyik az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A 2014–2020-as időszakban az észak-ír gazdaságok közel 20%-a részesül beruházási támogatásban a vállalkozásaik szerkezetátalakításához és korszerűsítéséhez. Ezenkívül a gazdaságok 10%-a és az agrár-élelmiszeripari vállalkozások 25%-a kap támogatást a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztéséhez. A program közel 30 000 képzési helyet fog teremteni a mezőgazdasági termelők és egyéb vidéki vállalkozások számára. Továbbá várhatóan minden észak-ír vidéki lakosra ki fog terjedni egy helyi fejlesztési stratégia, a vidéki lakosság nagyjából 12%-a pedig a szolgáltatások és infrastruktúra javulásának előnyeit élvezheti.

Az Észak-Írországra irányuló teljes operatív program költségvetése a 2014–2020 közötti időszakban 760 100 000 euró, ebből az EU hozzájárulása 228 400 000 euró.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) Észak-Írországban

Az ETHA támogatja a tengeri és halászati tevékenységeket, és elősegíti a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását.

Olyan projektek számára lehet támogatást igénybe venni, amelyek fenntartható gazdasági növekedést biztosítanak a tengeri halászati és akvakultúra-ágazatban. A finanszírozás különösen a halászhajók javítására – többek között az energiaellátás fejlesztésére és a motorcserére –, a haltenyésztésre, a halfeldolgozásra és -forgalmazásra, a part menti létesítményekbe történő beruházásokra, a halászati ágazatban nyújtott szolgáltatásokra, a munkahelyteremtésre és a képzésre, valamint a tengeri környezetre és a belvízi halászatra irányul.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében a 2014–2020 közötti időszakban az Észak-Írországra elkülönített teljes összeg 18 310 000 euró, amelyből az EU hozzájárulása 13 730 000 euró.

Az Észak-Írországban és Írország határ menti régiójában működő PEACE program

A PEACE IV egy olyan egyedülálló uniós kohéziós politikai program, amelynek célja a megbékélés előmozdításával a békés és stabil társadalom megerősítése Észak-Írországban, illetve az írországi határ menti régiókban, azaz Cavan, Donegal, Leitrim, Louth, Monaghan és Sligo megyékben. Olyan intézkedéseket kíván támogatni, amelyek megteremtik a bizalmat, illetve a közösségeken átívelve és határokon keresztül közelebb hozzák az embereket, valamint hozzájárulnának a mindenki számára kölcsönösen élhető társadalom megteremtéséhez.

A fent említett alapoktól és programoktól annyiban eltér, hogy a finanszírozást nem a nemzeti vagy regionális szervek, hanem a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv (Foras Um Chláir Speisialta An AE/Boord O Owre Ocht UE Projecks) kezeli. Ez egy különleges, határokon átnyúló testület, amelyet a nagypénteki megállapodás keretében hoztak létre, és amelyet az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság is elismer. A program négy célkitűzésre összpontosít.

A közös oktatás célja, hogy növelje a különféle háttérrel rendelkező diákok és tanárok közötti közvetlen, tartós és tantervi alapú kapcsolatok szintjét. A cél 350 iskola és 144 000 tanuló részvétele a közös oktatási tevékenységekben. A programban tanárképzésre is van lehetőség.

Ami a gyermekeket és a fiatalokat illeti, a program célja, hogy jó kapcsolatokba és mentori tevékenységekbe fektessen be a különböző hátterű gyermekek és fiatalok közötti kapcsolatok elmélyítése, a sokszínűség tiszteletben tartásának elősegítése és a pozitív kapcsolatok kialakítása iránti vágyuk növelése érdekében. Külön intézkedésekkel segítik a leginkább perifériára szorult, legsérülékenyebb és a legnehezebben elérhető személyeket. Több mint 43 000 gyermek és fiatal tesz szert új készségekre és kompetenciákra. E tevékenységekbe a helyi hatóságok és közösségek, valamint hivatalos és önkéntes szervezetek egyaránt bekapcsolódnak.

Közös terek és szolgáltatások létrehozásával a cél az, hogy átalakítsák a közösségi kapcsolatokat a program által érintett területeken, és különösen Észak-Írországban. Ez ösztönzi a határokon átnyúló, közösségek közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fellendülését is. Ami a szolgáltatásokat illeti, a program a konfliktus áldozatait és túlélőit célozza meg, például kezelve a traumákat, felmérve a fizikai és mentális egészségügyi szükségleteket és segítve a családokat a konfliktus történetének feldolgozásában.

A pozitív kapcsolatok kiépítésével a cél a határon átnyúló és a közösségek közötti tisztelet megteremtése. Ez magában foglalja a konfliktusmegoldást és a közvetítést, a kölcsönös bizalom és megértés megteremtésére irányuló helyi és regionális projekteket, a történelem érzékeny módon történő feltárására irányuló projekteket, a sport, a művészet és a kultúra területén végzett tevékenységeket, valamint a megosztott körzetekben lakók közötti személyes interakciók és a mobilitás megkönnyítését célzó projekteket.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó operatív program teljes költségvetése 269 610 967 euró, ebből az EU hozzájárulása 229 169 320 euró.

Interreg programok Észak-Írországban

Észak-Írország az Ír Köztársaság és Nyugat-Skócia szomszédos részeivel együtt részt vesz az Interreg V-A programban. Ezt a programot is a különleges uniós programok irányításáért felelős szerv kezeli.

A program négy olyan területre összpontosít, amelyek létfontosságúak a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából: a határokon átnyúló kutatási és innovációs kezdeményezések, a közös környezet megóvása, a határokon átnyúló fenntartható mobilitás, valamint a határokon átnyúló egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások. Különösen fontosak a határokon átnyúló tömegközlekedést, illetve a határ menti régiókban a korszerű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést elősegítő tevékenységek.

Az Észak-Írország–Írország–Skócia közötti Interreg V-A program 2014–2020-ra vonatkozó operatív programjainak összköltségvetése 282 761 998 euró, ebből az EU hozzájárulása 240 347 696 euró.

Észak-Írország az Interreg V-B (transznacionális: az Északi periféria és Északi-sarkvidék program, az Északnyugat-Európa program és az atlanti térségre vonatkozó program) és az Interreg V-C (interregionális, azaz Európa-szintű) programok keretében nyújtott finanszírozásra is jogosult.

Tényfeltáró küldöttség Észak-Írországba

A kohéziós politika Észak-Írországra gyakorolt hatásának részletesebb értékelése érdekében a Regionális Fejlesztési Bizottság 2018. április 21–23. között tényfeltáró missziót küldött Észak-Írországba. A tényfeltáró misszió során a képviselők különböző érdekeltekkel találkoztak az észak-írországi kohéziós politikára vonatkozó információk összegyűjtése érdekében, és több olyan projektet is meglátogattak, amelyeket a kohéziós programok segítségével finanszíroztak. Ezek közé tartoztak a belfasti városi projektek, a határokon átnyúló projektek Derry/Londonderry térségben és az Óriások útja (Giant's Causeway) vidéki projektjei.

A képviselők meglátogatták a Belfast keleti részén található Skainos Központot és a Belfast északi részén található „Girdwood Hub” nevű központot, amelyek a közösségek által közösen használt terek jó példái. Derry/Londonderry-ben a misszió résztvevői meglátogatták az Észak-nyugati Regionális Tudományos Parkot (Catalyst Inc), amely a kis- és középvállalkozások növekedését segíti elő a tudásalapú gazdaságban. Az Óriások útján a bizottság képviselői meglátogatták a térség idegenforgalmi vonzerejét növelő látogatóközpontot, továbbá három olyan helyi vállalkozás és kezdeményezést is meghallgattak, amelyek uniós finanszírozásban részesültek a helyi gazdaság fejlődésének elősegítéséhez. Belfastban találkozókra került sor a Bizottság helyi irodájával, a különleges uniós programok irányításáért felelős szervvel, a pénzügyminisztériummal és a gazdasági minisztériummal.

Az ülések és a projektlátogatások részletesen szerepelnek a misszióról szóló jelentésben, amelyet külön fognak közzétenni.

Következtetés

Az előadó azt az általános következtetést vonja le a kohéziós politika Észak-Írországra gyakorolt hatásáról, hogy a politika látványosan pozitív hatást gyakorolt Észak-Írország életére, különösen a hátrányos helyzetű városi és vidéki térségekben, valamint a közösségek közötti kapcsolatok tekintetében. Az Európai Unió kohéziós politikája hozzájárul Észak-Írország gazdasági és társadalmi helyzetének javításához a békefolyamat végrehajtását követően, és ennek köszönhetően jelenleg sokkal kevesebb Észak-Írországban a fejlettségbeli hiányosság, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A közösségek közötti kapcsolatok tekintetében különösen fontos a PEACE program. Ezt egy, a nemzeti vagy regionális hatóságoktól elkülönülő, független testület irányítja, és különös figyelmet szentel az észak-írországi és a határ túloldalán lévő közösségek közötti kapcsolatok kialakítására. Ezeket a kapcsolatokat nehéz lett volna megteremteni az EU által támogatott PEACE program nélkül.

Az észak-írországi kohéziós politika jövőjével kapcsolatban az előadó úgy véli, hogy a kohéziós finanszírozást lehetőség szerint 2020 után is fent kell tartani. A jelenlegi PEACE program, valamint az Észak-Írországban és a határ menti területeken megvalósuló INTERREG V-A program utódainak e tekintetben még nagyobb prioritást kellene kapniuk, mivel a közösségek közötti és a határokon átnyúló projektek finanszírozásának folytatódnia kell.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az uniós kohéziós politika hatásáról Észak-Írországban

(2017/2225(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós kohéziós politika hatására Észak-Írországban,

–  tekintettel az 1998-as belfasti („nagypénteki”) megállapodás rendelkezéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0240/2018),

A.  mivel az EU észak-írországi kohéziós politikája számos eszközön keresztül valósul meg, ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot, az Észak-Írországra és az Írországgal határos régióra irányuló PEACE programot és a határokon átnyúló Interreg-programot;

B.  mivel egyértelmű, hogy Észak-Írország olyan régió, amely nagymértékben részesült az EU kohéziós politikájának előnyeiből; mivel üdvözlendő a Bizottság elkötelezettsége a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettervezetében a jövőbeni finanszírozás iránt;

C.   mivel az általánosabb kohéziós politikai alapok mellett Észak-Írország különösen a határokon átnyúló és a közösségeken átívelő speciális programok kedvezményezettje volt, beleértve a PEACE programot is;

D.   mivel az EU kohéziós politikája – különösen a PEACE programon keresztül – határozottan hozzájárult az észak-írországi békefolyamathoz, támogatja a nagypénteki megállapodást és továbbra is támogatja e közösségek megbékélését;

E.  mivel az első PEACE program 1995-ös létrehozását követően több mint 1,5 milliárd eurót fordítottak az észak-írországi és írországi határ menti megyék közösségei közötti kohézió előmozdítására, valamint a gazdasági és társadalmi stabilitásra;

F.  mivel az uniós kohéziós finanszírozás sikere részben abból fakad, hogy „semleges pénznek” tekinthető, azaz nem kapcsolódik közvetlenül egyik közösség érdekéhez sem;

1.  hangsúlyozza az EU kohéziós politikájának jelentős és pozitív hozzájárulását Észak-Írországban különösen azáltal, hogy támogatja a hátrányos helyzetű városi és vidéki térségek rehabilitációját, kezeli az éghajlatváltozást, valamint a békefolyamat keretében kiépíti a közösségek közötti és a határokon átnyúló kapcsolatokat; különösen megjegyzi, hogy a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek megsegítése gyakran a tudásalapú gazdaságot előmozdító olyan új gazdasági fejlesztések támogatásának formáját ölti, amilyenek például a Belfastban és Derry/Londonderry-ben található Tudományos Parkok;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi finanszírozási időszakban több mint egymilliárd euró összegű uniós pénzügyi támogatást fognak fordítani az észak-írországi és a szomszédos régiók gazdasági és társadalmi fejlődésére, amelyből 230 millió eurót Észak-Írország (összesen közel 270 millió eurós költségvetésű) PEACE programjába, illetve 240 millió eurót az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló (összesen 280 millió eurós költségvetésű) INTERREG V-A programba fektetnek be;

3.   úgy véli, hogy az Észak-Írországra vonatkozó különleges uniós programok – különösen a PEACE program – kulcsfontosságúak a békefolyamat fenntartásához, mivel előmozdítják a megbékélést, továbbá a közösségeken belüli, a közösségek közötti és a határokon átnyúló kapcsolatokat; megjegyzi, hogy ebben a tekintetben különösen fontosak a közösségek közötti és a határokon átnyúló társadalmi központok és a megosztott szolgáltatások;

4.  üdvözli a PEACE program keretében elért jelentős előrehaladást Észak-Írországban, és elismeri az összes fél munkáját ezen folyamat során;

5.   úgy véli, hogy a közösségen belüli és a közösségek közötti bizalomépítő, valamint a békés együttélést szolgáló intézkedések – mint például a közösen használt terek és a támogató hálózatok – kulcsfontosságú szerepet játszottak a békefolyamatban, mivel e közös terek lehetővé teszik az észak-írországi közösségek számára, hogy egy közösségként összefogva közös tevékenységeket folytassanak, valamint kölcsönös bizalmat és tiszteletet alakítsanak ki, ezáltal segítve a megosztottság okozta sebek begyógyulását;

6.  hangsúlyozza a helyi vezetésű helyi fejlesztés és az alulról felfelé építkező megközelítés jelentőségét, amely arra ösztönzi az összes közösséget, hogy magukénak érezzék a projekteket, ezáltal erősítve a békefolyamatot;

7.  tudomásul veszi, hogy Észak-Írország valamennyi érdekeltje fontosnak tartja az EU kohéziós politikai céljainak folytatását a régióban; e tekintetben hangsúlyozza az összehangolt többszintű kormányzás és a partnerségi elv fontosságát;

8.   véleménye szerint azonban többet kell tenni az uniós finanszírozás Észak-Írországra gyakorolt hatásának és szükségességének általános megismertetése és láthatóvá tétele terén, különösen azáltal, hogy tájékoztatják a nagyközönséget az EU által finanszírozott projekteknek a békefolyamatra és a régió gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásáról;

9.  üdvözli, hogy a régiók igazgatási és ellenőrzési rendszerei megfelelően működnek, és ezért az EU pénzügyi támogatását hatékonyan költik el; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a program teljesítményének értékelése során a megfelelés mellett a PEACE program alapjául szolgáló célkitűzéseket is mindenkor figyelembe kell venni;

10.  az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül kulcsfontosságúnak tartja, hogy Észak-Írország 2020 után is részt vehessen az EU egyes speciális programjaiban, mint a PEACE program és az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló Interreg V-A program, mivel ez – különösen a hátrányos helyzetű, vidéki és határ menti területeken – rendkívül előnyös lenne a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés számára, a meglévő különbségek csökkentése révén; továbbá sürgeti, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összefüggésében használjanak fel minden lehetséges pénzügyi eszközt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kohéziós politika célkitűzéseinek folytatása;

11.  úgy véli, hogy 2020 után, az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül, folytatódnia kell az területi együttműködéshez nyújtott uniós támogatásnak, különösen a határon átnyúló és a közösségek közötti projektek esetében, tekintettel a különleges uniós kohéziós programok, vagyis a PEACE és az Interreg programok eredményeire Észak-Írországban, amelyek különösen fontosak a régió stabilitása szempontjából; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e programok megszüntetése veszélyeztetné a határokon átnyúló és a közösségeken belüli, illetve közösségeken átívelő bizalomépítő tevékenységeket, és ennek következtében a békefolyamatot;

12.  hangsúlyozza, hogy a PEACE és INTERREG programokat 85%-ban az EU finanszírozza; ezért fontosnak tartja, hogy az EU a 2020 utáni időszakban is elérje Észak-Írország valamennyi közösségét, aktív szerepet vállalva az elérhető uniós kohéziós, valamint közösségen belüli és közösségek közötti finanszírozás észak-írországi kezelésében, ezáltal segítve őket a társadalmi megosztottság felszámolásában; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a finanszírozást megfelelő szinten kell tartani 2020 után; hangsúlyozza, hogy ez fontos hozzájárulás a békeépítés munkájának folytatásához;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy az észak-írországi kohéziós finanszírozással, különösen a PEACE programmal kapcsolatos tapasztalatokat népszerűsítse annak példájaként, ahogy az EU a közösségeken belüli és a közösségek közötti konfliktusokat kezeli; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az észak-ír megbékélési folyamat pozitív példát nyújt az Unió egyéb olyan területei számára, ahol a múltban konfliktusok merültek fel;

14.  úgy véli, hogy a kohéziós alap és PEACE program bevált gyakorlatát a szembenálló közösségek közötti bizalmatlanság leküzdése uniós mintájává kell tenni és népszerűsíteni kell a tartós béke elérése érdekében Európa más részein is, sőt, világszerte;

15.  elengedhetetlennek tarja, hogy Észak-Írország lakossága, és különösen a fiatalok továbbra is hozzáférhessenek az európai szintű gazdasági, társadalmi és kulturális cserék lehetőségéhez, különösen az Erasmus+ programhoz;

16.   tudomásul veszi továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában javasolja a PEACE és az Interreg programok folytatását; tudomásul veszi továbbá az Egyesült Királyságnak a kohéziós politika jövőjéről szóló, 2018. áprilisi állásfoglalását, amelyben az Egyesült Királyság kijelenti, hogy kész a PEACE IV, valamint az Interreg V-A potenciális utódjának felkutatására a 2020 utáni időszakra Észak-Írország kormánya, az ír kormány és az EU részvételével, valamint elkötelezi magát amellett, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben tiszteletben tartja a PEACE és Interreg tekintetében tett kötelezettségvállalásokat;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a az Észak-Ír Nemzetgyűlésnek és végrehajtó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, illetve régióinak.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (15.5.2018)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az uniós kohéziós politika hatásáról Észak-Írországban

(2017/2225(INI))

A vélemény előadója: Derek Vaughan

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az uniós kohéziós politika hatására Észak-Írországban,

–  tekintettel az 1998-as belfasti („nagypénteki”) megállapodás rendelkezéseire,

A.  mivel Észak-Írország nagymértékben részesült az EU kohéziós politikájának előnyeiből;

B.  mivel az általánosabb kohéziós politikai alapok mellett Észak-Írország különösen a határokon átnyúló és a közösségek közötti speciális programok kedvezményezettje volt, beleértve az észak-írországi PEACE programot is; mivel ezek a programok döntő mértékben hozzájárultak az észak-írországi békefolyamathoz és a nagypénteki megállapodás fenntartásához, illetve továbbra is támogatják a katolikus és protestáns közösségek megbékélését;

C.  mivel az első PEACE program 1995-ös létrehozását követően több mint 1,5 milliárd eurót fordítottak az észak-írországi és Írország határ menti megyéiben élő közösségek közötti kohézió előmozdítására, valamint a gazdasági és társadalmi stabilitásra;

1.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi finanszírozási időszakban több mint egymilliárd euró összegű uniós pénzügyi támogatást fognak fordítani az észak-írországi és a szomszédos régiók gazdasági és társadalmi fejlődésére, amelyből 230 millió eurót Észak-Írország (összesen közel 270 millió eurós költségvetésű) PEACE programjába, illetve 240 millió eurót az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló (összesen 280 millió eurós költségvetésű) INTERREG V-A programba fektetnek be;

2.  elismeri, hogy az EU kohéziós politikája jelentős szerepet játszott a béke fenntartásában Észak-Írországban, és elősegítette a közösségek közötti megbékélést;

3.  üdvözli, hogy a régiók igazgatási és ellenőrzési rendszerei megfelelően működnek, és ezért az EU pénzügyi támogatását hatékonyan költik el; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a program teljesítményének értékelése során a megfelelés mellett a PEACE program alapjául szolgáló célkitűzéseket is mindenkor figyelembe kell venni;

4.  nem látja előre, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével összefüggésben milyen megoldást találnak majd Észak-Írország számára 2020 utánra, ugyanakkor hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy olyan megoldást találjanak a régió számára, amely lehetővé teszi a békeépítés fontos munkájának folytatását;

5.  meggyőződése, hogy e régiók békés és virágzó fejlődésének támogatása szempontjából az Egyesült Királyság, Írország és az Európai Unió egészének érdekében állna az Észak-Írországi PEACE program, valamint az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló INTERREG V-A program finanszírozásának folytatása; felszólítja az összes felet, hogy vessék be fantáziájukat annak kigondolásához, hogy hogyan oldható meg e fontos célkitűzéseknek a finanszírozása;

6.  hangsúlyozza, hogy a PEACE és INTERREG programokat 85%-ban az EU finanszírozza, illetve azt, hogy veszélybe kerülhetnek a programok által finanszírozott projektek, ha az uniós finanszírozás megszűnik;

7.  üdvözli az Egyesült Királyság kormányának 2017 augusztusában tett javaslatát, amely a PEACE IV potenciális utódját kívánja az észak-ír és az ír kormánnyal közösen megtalálni a 2020 utáni időszakra(1); kiemeli a 2017. decemberi közös jelentésben foglalt pozitív választ, amely szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalói egyaránt egyetértettek abban, hogy megvizsgálják a PEACE és az INTERREG finanszírozási programok(2) jövőbeli támogatásának lehetőségeit; tudomásul veszi továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában(3) javasolja e programok folytatását;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

15.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Jonathan Bullock, Martina Dlabajová, Raffaele Fitto, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Georgi Pirinski, Claudia Schmidt, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Julia Pitera

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

11

+

ALDE

Martina Dlabajová

ECR

Raffaele Fitto

PPE

Ingeborg Gräßle, Brian Hayes, Julia Pitera, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský

S&D

Zigmantas Balčytis, Cătălin Sorin Ivan, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

1

-

EFDD

Jonathan Bullock

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Észak-Írország és Írország: állásfoglalás, 17. bekezdés, 2017. augusztus.

(2)

Közös jelentés az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszában elért előrehaladásról, 55. bekezdés, 2017. december.

(3)

A Bizottság 2017. december 8-i közleménye az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások állásáról (COM(2017)0784), 9. oldal.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, John Flack, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Martina Anderson, John Howarth, Elsi Katainen, Tunne Kelam, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Bullock, Andrzej Grzyb


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

32

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

EFDD

Rosa D'Amato

GUE/NGL

Martina Anderson, Martina Michels, Ángela Vallina

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andrzej Grzyb, Marc Joulaud, Tunne Kelam, Ivana Maletić, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller, Milan Zver

S&D

Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, John Howarth, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Monika Vana

2

-

EFDD

Jonathan Bullock

NI

Konstantinos Papadakis

4

0

ECR

John Flack, Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 29.Jogi nyilatkozat