Eljárás : 2018/2038(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0244/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0244/2018

Viták :

PV 10/09/2018 - 22
CRE 10/09/2018 - 22

Szavazatok :

PV 11/09/2018 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0324

JELENTÉS     
PDF 551kWORD 61k
28.6.2018
PE 620.798v03-00 A8-0244/2018

a Görögországra vonatkozó egyedi intézkedések 2015/1839 rendelet szerinti végrehajtásáról

(2018/2038(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Pascal Arimont

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

A 2008. évi gazdasági és pénzügyi válság jelentős hatással volt a nemzeti és regionális költségvetésekre, megnehezítve valamennyi típusú beruházás finanszírozását általában véve az összes tagállamban és különösen Görögországban.

A 2007–2013 közötti programozási időszak Görögországban hosszan tartó, súlyos recesszióval esett egybe: ennek kiváltó oka a globális gazdasági és pénzügyi válság volt, amely felszínre hozta a gazdaság hosszú távú strukturális hiányosságait. 2007 és 2013 között a GDP reálértéken 26%-kal csökkent, és bár a recesszió 2014-ben véget ért, a két év között a növekedés üteme kevesebb mint 1% volt. A foglalkoztatási ráta a 20–64 év közötti lakosság körében 2007 és 2013 között 66%-ról 53%-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korúak csupán alig több mint fele állt alkalmazásban. A munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban 8,4%-ról 27,5%-ra nőtt a gazdaságilag aktív népesség százalékában.

A közszféra pénzügyi mérlege, amely már 2007-ben jelentős hiányt mutatott, a GDP zuhanásának következtében tovább romlott. 2009-ben a hiány elérte a GDP 15%-át, és a pénzintézetek által bevezetett hitelezési megszorítások ellenére 2013-ban még mindig a GDP 13%-án állt. A konszolidált államadósság, amely már a válság előtt is jelentős mértékű volt, 2013-ra a GDP 178%-ára nőtt, és 2015-ben is nagyjából ugyanez volt a helyzet. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2007 és 2013 között a felére csökkent, és bár a következő két évben mutatkozott némi növekedés, 2015-ben reálértéken számítva alig haladta meg a 2006-os szint felét.

Ebben az igen kedvezőtlen gazdasági környezetben az európai strukturális és beruházási alapok még fontosabbá váltak az állami beruházási programok társfinanszírozása szempontjából. Az esb-alapokból származó kötelezettségvállalások Görögországban és számos más tagállamban is meghatározó szerepet játszottak: előfordult, hogy az összes állami beruházás több mint 50%-át tették ki.

A kohéziós politika 2007–2013 közötti időszakra szánt teljes költségvetéséből összesen 20,4 milliárd eurót nyújtottak Görögországnak. Ez alatt az időszak alatt az ERFA és a Kohéziós Alap segítségével Görögország több mint 21 ezer munkahelyet tudott teremteni; több mint 2400 vállalkozás alapítását tette lehetővé, és több mint 30 ezer kkv-ba fektetett be közvetlenül; újabb 800 ezer állampolgárnak biztosított szélessávú internet-hozzáférést; fejlesztette a városi közlekedést, aminek előnyeit több mint 27 ezer ember élvezhette; olyan vízügyi projektekbe fektetett be, amelyek több mint 450 ezer ember javát szolgálták.

A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti időszakra Görögországnak 20 nemzeti és regionális program keretében 20,38 milliárd eurót juttattak az esb-alapokból, amely a 4,6 milliárd eurós nemzeti hozzájárulással együtt összesen 24,98 milliárd euróra növelte a különféle beruházásokra fordítható költségvetést.

2008 és 2015 között valamennyi görögországi régióban jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest: ez a visszaesés nagyobb mértékű volt, mint amennyi javulást sikerült elérni a 2000 és 2008 közötti konvergencia során. Görögország legtöbb régiójában a csökkenés mértéke meghaladta az évi 3%-ot. 2008-ban az egy főre jutó GDP a 13 régió közül háromban haladta meg az uniós átlag 75%-át, míg 2015-ben csupán kettőben: az egyik Attika, ahol a főváros is található (95%), a másik pedig a Dél-Égei-szigetek (75%).

Ezzel egyidejűleg Görögországnak a menekültek és migránsok soha nem tapasztalt áradatával kellett szembenéznie. 2015 januárja és 2016 márciusa között több mint egymillió ember haladt át Görögországon, és több mint 57 ezer migráns maradt az országban.

A pénzügyi és a menekültválság következményeként Görögország likviditási problémákkal küzdött, és híján volt a fenntartható gazdasági fellendülést elősegítő közberuházásokhoz szükséges forrásoknak.

Emellett igen fontos volt, hogy a likviditás és az állami források hiánya ne szabjon gátat Görögországban az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) által támogatott programokat megvalósító beruházásoknak.

Mindezek tükrében egyedi intézkedésekre volt szükség a rendkívüli helyzet kezeléséhez, ezért a Bizottság a közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítását javasolta azzal a céllal, hogy célzott intézkedéseket hozzanak kifejezetten Görögország számára. A Parlament és a Tanács társjogalkotókként azonnal támogatták a bizottsági javaslatot. A cél az volt, hogy rövid időn belül célzott intézkedéseket hozzanak kifejezetten Görögország számára.

A 2015/1839 rendelet egyedi intézkedéseket vezet be Görögországra vonatkozóan: ezek közé tartozik a társfinanszírozás arányának 100%-ra történő emelése, az előfinanszírozás és az időközi kifizetések halmozott összegére vonatkozó 95%-os felső határérték eltörlése a 2007–2013 közötti programoknál az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap tekintetében, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló kezdeti előfinanszírozás szintjének 7%-kal történő emelése 2015-ben és 2016-ban az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA tekintetében.

E rendkívüli intézkedések eredményeként Görögország a korábban tervezetteken felül további mintegy 2 milliárd EUR összegű uniós finanszírozásban részesült 2015-ben és 2016-ban. A pénzügyi forrásoknak ez az előreütemezése hozzájárult a Görögország támogatására irányuló általános erőfeszítésekhez, és fontos szerepet játszott a gazdaság fenntartásában a pénzügyi likviditás szűkössége idején.

Az Unió által a 2015/1839 rendelet végrehajtásának eredményeként fizetett támogatás nagyban segített csökkenteni azon projektek számát, amelyek máskülönben nem fejeződtek volna be a programozási időszak végéig, így a 2007–2013 közötti időszak sikeresen lezárult, és ez általában véve kedvező hatással volt a gazdaságra.

A kohéziós és regionális fejlesztési politikák keretében megvalósult járulékos beruházások révén a görög GDP a becslések szerint 2015-ben több mint 2%-kal növekedett ahhoz képest, amennyi a nyújtott finanszírozás nélkül lett volna.

Így a társfinanszírozási arány növelése és az uniós beruházások rugalmas végrehajtása révén a módosító rendelet valóban lehetővé tette, hogy az EU regionális politikája hatékonyan hozzájáruljon a görög gazdasági és pénzügyi válság hatásainak mérsékléséhez.

Bár kivételes körülmények esetén az ilyen rugalmasság támogatandó, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Unió kohéziós politikájának elsődleges célja az, hogy hozzáadott értéket teremtsen az állami és magánfinanszírozások számára. Ezért a 2015/1839 rendeletben előírtakhoz hasonló rendkívüli intézkedések csak kivételes esetben indokoltak.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Görögországra vonatkozó egyedi intézkedések 2015/1839 rendelet szerinti végrehajtásáról

(2018/2038(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az „Új fejezet a görögországi munkahelyteremtésben és növekedésben” című, 2015. július 15-i bizottsági közleményre (COM(2015)0400),

–  tekintettel az 1303/2013/EU rendeletnek a Görögországra vonatkozó egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 14-i (EU) 2015/1839 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló (EU) 2017/825 rendeletre(3),

–  tekintettel az ERFA és a Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékeléséről szóló, 2016. szeptember 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0318),

–  tekintettel a görög gazdasági és fejlesztési minisztériumnak az (EU) 2015/1839 rendelet szerinti összegek felhasználásáról szóló jelentésére (2007–2013 közötti programozási időszak)(4),

tekintettel a Görögországra vonatkozó egyedi intézkedésekről szóló (EU) 2015/1839 rendelet végrehajtásáról szóló, a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000100/2017(B8-0001/2018)),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0244/2018),

A.  mivel a kohéziós politika a szolidaritás kifejeződése és az Európai Unió fő beruházási eszköze, amely valamennyi régióra kiterjed és csökkenti az egyenlőtlenségeket; mivel hozzáadott értékének és rugalmasságának jelentősége több alkalommal is bebizonyosodott a gazdasági és pénzügyi válság kezelése során; mivel a meglévő költségvetési források révén a kohéziós politika hozzájárult az igencsak szükséges állami beruházási lehetőségek fenntartásához és a válság súlyosbodásának megakadályozásához, továbbá lehetővé tette a tagállamok és a régiók számára, hogy testre szabott válaszokat fogadjanak el a váratlan eseményekkel és a külső sokkokkal szembeni ellenálló képességük növelése érdekében;

B.  mivel Görögországban a 2007 és 2015 között az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás összege 15,8 milliárd EUR volt, ami az összes kormányzati tőkekiadás mintegy 19%-ának felel meg;

C.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság Görögországban a három nemzetközi mentőcsomag révén sem orvosolható tartósan negatív növekedési mutatókhoz, súlyos likviditási problémákhoz és az állami források hiányához vezetett;

D.  mivel Görögországot és a görög szigeteket különösen súlyosan érintette – és érinti továbbra is – a menekült- és migrációs válság, és nagy nyomás nehezedik rájuk a migránsok és menekültek növekvő áradata miatt, amely komoly megrázkódtatást jelent a helyi gazdaságra, különösen az idegenforgalomra nézve;

E.  mivel 2007 és 2013 között Görögország GDP-je reálértéken 26%-kal csökkent, és bár a recesszió 2014-ben véget ért, a két év között a növekedés üteme 1% alatt volt; mivel a foglalkoztatási ráta 2013-ban 66%-ról 53%-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosságnak alig több mint a fele volt foglalkoztatott, míg ugyanebben az időszakban a munkanélküliség 8,4%-ról 27,5%-ra nőtt, ami erősen befolyásolta a görög lakosság vásárlóerejét és súlyosan érintett számos ágazatot, beleértve az egészségügyet is; mivel az Eurostat legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta 20,8%, és magas az ifjúsági munkanélküliség aránya;

F.  mivel a Bizottság és a társjogalkotók 2015-ben elismerték, hogy Görögországot a pénzügyi válság következményei sajátosan érintették, ami komoly hatással lehet mind a 2000–2006 és 2007–2013 közötti operatív programok részét képező tevékenységek lezárására, mind pedig a kohéziós politika 2014–2020 közötti időszakra szóló programjai végrehajtásának megkezdésére;

G.  mivel az (EU) 2015/1839 rendelet elfogadása arra irányult, hogy likviditást biztosítson Görögországnak még az azt megelőző döntő pillanatban, hogy leállna a programok végrehajtása és elszalasztanák a szükséges beruházási lehetőségeket, mivel a 2000–2006 és a 2007–2013 közötti időszak projektjeinek sikertelen lezárása esetén jelentős összegeket kellett volna visszafizettetni;

H.  mivel az (EU) 2015/1839 rendelet előírta a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan egy kiegészítő kezdeti előfinanszírozás biztosítását – két részletben, amelyek mértéke egyenként a kohéziós politikához tartozó alapokból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) nyújtott hozzájárulás összegének 3,5%-a –, a 2007–2013 közötti programozási időszakban egy 100%-os társfinanszírozási rátának az elszámolható költségekre történő alkalmazását, valamint a fennmaradó 5%-os uniós kifizetés korábbi folyósítását, amelyet a programok lezárulásáig vissza kellett volna tartani;

I.  mivel a rendeletet azzal a céllal fogadták el, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a súlyos válsághelyzetre, továbbá hogy Görögország elegendő forrással rendelkezzen a 2007–2013 közötti programozási időszakot érintő projektek befejezéséhez és a jelenlegi időszakra tervezettek végrehajtásának megkezdéséhez;

J.  mivel a 152. cikk (6) bekezdésének második albekezdése szerint Görögországnak 2016 végéig jelentést kellett benyújtania a Bizottságnak a 100%-os társfinanszírozási ráta alkalmazásához és a programokra vonatkozó kifizetések programozási időszak végén érvényes felső határához kapcsolódó rendelkezések végrehajtásáról;

K.  mivel az Unió Görögország esetében a 2007–2013 közötti finanszírozási időszakra eső teljes beruházási költség 95%-át fizette (szemben az egyébként alkalmazandó 85%-kal) az 1311/2011/EU rendelet szerint, az úgynevezett „kiegészítési” intézkedés keretében;

L.  mivel 2015 októberében létrehoztak egy elkülönített számlát, amelyre az uniós finanszírozású projektekre előirányzott valamennyi pénzösszeget utaltak annak érdekében, hogy ezek az összegek kizárólag az operatív programok kedvezményezettjeit és tevékenységeit támogató kifizetésekre legyenek felhasználhatók;

M.  mivel Görögország további támogatásban részesült 2011 óta a Bizottság Görögországgal foglalkozó munkacsoportja által az ország reformfolyamatához nyújtott technikai segítség révén, 2015 óta pedig a Strukturálisreform-támogató Szolgálaton keresztül, amely a növekedésösztönző reformok előkészítéséhez, megtervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez nyújtott segítséget; mivel 2017. május 20-án hatályba lépett a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló (EU) 2017/825 rendelet, ami fontos momentum volt a Strukturálisreform-támogató Szolgálatnak az érdekelt tagállamokkal, többek között Görögországgal szembeni kötelezettségvállalása tekintetében;

1.  ismételten hangsúlyozza a kohéziós politika fontos szerepét az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljainak elérésében, a munkanélküliség elleni küzdelemben, az egyenlőtlenségek csökkentésében, az összes uniós régió versenyképességének erősítésében, az európai szolidaritás kifejezésében és más szakpolitikák kiegészítésében; továbbá emlékeztet arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) a közvetlen beruházások legfontosabb forrását jelentik Görögországban;

2.  tudomásul veszi az (EU) 2015/1839 rendelet szerinti, a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozó összegek felhasználásáról szóló jelentést, amelynek benyújtása 2016 végén volt esedékes; megjegyzi, hogy a jelentést a görög hatóságok csak 2017 májusában nyújtották be, és azt csak 2017 decemberében, többszöri felszólítást követően bocsátották a Parlament rendelkezésére; nagyra értékeli, hogy a Bizottság a Parlament rendelkezésére bocsátotta a 181 kiemelt projekt listájának értékelését, amely projektek értéke 11,5 milliárd EUR-t tett ki, ami az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA által a 2007–2013 közötti időszakra Görögországnak nyújtott teljes összeg mintegy 55%-ának felel meg, és amelyekből 118 a programozási időszak végére már sikeresen végrehajtásra került, 24 projekt esetében pedig a fokozatos megszüntetés lehetőségét vizsgálják;

3.  hangsúlyozza, hogy a fenti jelentésben közölt adatok szerint a Görögországra vonatkozó egyedi intézkedésekről szóló rendelet elfogadását követően a likviditásra gyakorolt közvetlen hatás 2015-ben 1 001 709 731,50 EUR, a 2016. évi hozzájárulás összege pedig 467 674 209,45 EUR volt; továbbá megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó megemelt kezdeti előfinanszírozással együtt Görögország körülbelül 2 milliárd eurót kapott 2015-ben és 2016-ban;

4.  méltányolja, hogy a kifizetett összegekből projektek széles körét finanszírozták, például a közlekedés és egyéb infrastruktúrák (környezet, idegenforgalom, kultúra, város- és vidékrehabilitáció, szociális infrastruktúra), az információs társadalomra irányuló projektek, valamint az emberi erőforrások fejlesztését célzó intézkedések területén; üdvözli ezenkívül, hogy az állami támogatási projektekre szánt összes kifizetés 63%-ából vállalatokat és üzleti projekteket támogattak, ami közvetlenül hozzájárult a versenyképességhez és a vállalkozói kockázat csökkentéséhez, 37%-ából pedig államilag támogatott infrastrukturális projekteket, kiegészítve a piaci feltételeket és az üzletfejlesztést érintő intézkedéseket;

5.  méltányolja, hogy a görög hatóságok által benyújtott jelentés elismeri, hogy a likviditás növelése egyidejűleg támogatta a pénzügyi bevételeket – megközelítőleg 1,5 milliárd euróval –, valamint a 2015–2016-ra szóló állami beruházási programot;

6.  üdvözli a gazdasági tevékenység élénkítésére, a jelentős számú vállalkozás árbevételének és forgótőkéjének normalizálására és konszolidálására, a munkahelyek teremtésére és megőrzésére, valamint a fontos termelési infrastruktúrák kialakítására irányuló intézkedések hatásait, amelyek a költségvetésben szereplő adóbevételekben is nagy változást eredményeztek;

7.  értelmezése szerint az Unió által a rendelet végrehajtásának eredményeként fizetett összegeket 2015-ben az operatív programok részét képező projekteknek az elszámolhatósági időszak végéig történő befejezésére használták fel, 2016-ban pedig a fennmaradó – a nemzeti források mellett fizetett – összeget szintén egyéb projektek befejezésére fordították;

8.  nagyra értékeli, hogy a görög hatóságok vállalták, hogy átalakítják a projektek besorolását és meghatározzák a befejezés céljából kiválasztandó főbb projekteket; hangsúlyozza, hogy ez nagyban elősegítette az intézményi és adminisztratív akadályok leküzdését és a további késedelem nélkül megvalósítandó kiemelt intézkedések meghatározását, ezáltal pedig a pénzügyi korrekciók elkerülését is; üdvözli, hogy az Unió által az (EU) 2015/1839 rendelet alapján fizetett összegek jelentősen csökkentették a befejezetlennek nyilvánított projektek számát; megjegyzi, hogy a 2000–2006-os programozási időszakhoz képest, amelyben mintegy 900 projekt nem zárult le, ezúttal 79 projekt nem zárult le a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó végleges kérelmek benyújtásakor, de ezek várhatóan nemzeti források felhasználásával le fognak zárulni;

9.  hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok felhasználása jelentősen javult, és 2016. március végén Görögországban a 2007–2013 közötti programozási időszak tekintetében a kifizetési arány több mint 97% volt(5)4, és hogy a 2007–2013 közötti programokra vonatkozó összes kifizetés végrehajtása és a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) 2018. március 31-i állapota alapján Görögországban az 1b. alfejezet alatt nem volt fennálló kötelezettségvállalás5; üdvözli, hogy Görögország az első olyan tagállam volt, amely teljes mértékben felhasználta a rendelkezésre álló forrásokat és 100%-os felhasználási arányt ért el, szemben a 96%-os uniós átlaggal;

10.  elismeri azonban, hogy a felhasználási arányok csupán tájékoztató jellegű információval szolgálnak, és hogy az alapok felhasználására való törekvés nem mehet a hatékonyság, a hozzáadott érték és a beruházások minőségének rovására; megjegyzi, hogy az egyedi intézkedések makrogazdasági jellegűek, és a hatásaikat nehéz különálló projektekben nyomon követni;

11.  emlékeztet arra, hogy az esb-alapok több tagállamban jelentős hatással vannak a GDP-re és más mutatókra, illetve általában a szociális, gazdasági és területi kohézióra is, és hogy a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politikák révén támogatott beruházások Görögországban 2015-ben, az előző programozási időszak végén a becslések szerint több mint 2%-kal növelték a GDP-t ahhoz képest, amennyi a nyújtott finanszírozás nélkül lett volna; emlékeztet arra, hogy az uniós strukturális alapok felhasználása során mindig a Szerződéseken alapuló célkitűzések elérésére, valódi uniós hozzáadott érték teremtésére, valamint az uniós prioritások elérésére kell törekedni és nem csupán a GDP növelésére;

12.  tudomásul veszi a görög hatóságok által benyújtott, az (EU) 2015/1839 rendelet szerinti, a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozó összegek felhasználásáról szóló, főként mennyiségi szempontú jelentést, ami megfelel a jogi előírásoknak; elismeri, hogy az egyedi intézkedések hatását nem lehet elválasztani az esb-alapok Görögországban kifejtett általános hatásától, ám úgy véli, hogy a minőségi értékelés, még ha nehezen végezhető is el, segítené az elemzés kiegészítését és az elért eredmények megértését; ösztönzi a Bizottságot, hogy több információt nyújtson a versenyképesség és a termelékenység növelése, valamint a társadalmi és ökológiai szempontok fenntarthatósága tekintetében;

13.  nagyra értékeli, hogy a Bizottság által 2016. december 31-én közölt adatok szerint a görög hatóságok által benyújtott kifizetési kérelmek összege 1,6 milliárd EUR volt, és hogy Görögország 2018. március 31-én 28%-os végrehajtási arányt mutatott ki a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan(6)6, ami általánosságban az egyik legjobb eredmény volt a tagállamok között, a bontás szintje vagy az alaponkénti felhasználási arány terén fennálló kisebb különbségek ellenére; támogatja továbbá a 2015/1839 rendelet elfogadását, amely fontos intézkedés volt, és képes volt egy kulcsfontosságú időszakban testre szabott támogatást nyújtani Görögországnak; üdvözli, hogy az előírtaknak megfelelően a kiegészítő előfinanszírozások összegét az időközi kifizetési kérelmek teljes mértékben lefedték az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap esetében, ugyanakkor megjegyzi, hogy az Európai Szociális Alapból (kb. 4%) vagy az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból származó összegeket nem sikerült teljesen lefedni;

14.  ismételten felhívja a figyelmet a vonatkozó szerkezeti reformok fontosságára; elismeri az eddigi erőfeszítéseket, és felhívja Görögországot, hogy továbbra is teljes mértékben használja ki a strukturálisreform-támogató program keretében elérhető támogatási lehetőségeket egy olyan stabil üzleti környezet kialakítása érdekében, amely segíti az esb-alapok hatékony és eredményes felhasználását, továbbá társadalmi-gazdasági hatásaik maximalizálását;

15.  elismeri, hogy az állami beruházások támogatásával és az uniós beruházások rugalmas – az alapok átprogramozásával vagy a társfinanszírozási ráta növelésével történő – végrehajtásával a regionális politika több tagállamban is enyhítette a pénzügyi válság és a hosszan tartó költségvetési konszolidáció hatásait; ebben az összefüggésben hangsúlyozza ezek megfelelő finanszírozásának fontosságát a következő többéves pénzügyi keretben; mindazonáltal megismétli, hogy a kohéziós politikát a közberuházások legfőbb eszközének és a további állami és magánforrások bevonását ösztönző katalizátornak kell tekinteni, és hogy az olyan hasonló intézkedéseket, amelyek a strukturális alapokból finanszírozott operatív programokra való forrásszerzéshez szükséges nemzeti társfinanszírozási kvóták csökkenését eredményezik, Görögország és egy másik tagállam esetében csak kivételes esetben szabad fontolóra venni, és ezek elfogadása és végrehajtása előtt meg kell vizsgálni a hatékonyságukat, illetve megfelelően indokolni kell a döntést;

16.  megjegyzi, hogy egyes régiók nehézségekkel szembesülnek az esb-alapok keretében megvalósuló projektek társfinanszírozása során; ezért felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vegye fontolóra az európai szemeszter és a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében az esb-alapokon keresztül társfinanszírozott regionális beruházások kormányzati hiányának kiszámítására gyakorolt hatást, különösen a kevésbé fejlett régiókban;

17.  emlékezteti a görög hatóságokat az esb-alapokból támogatott beruházásokra vonatkozó megfelelő kommunikáció és e beruházások láthatóvá tételének fontosságára;

18.  üdvözli az előzetes értékelést, amely szerint a 2007–2013-as programozási időszakot várhatóan úgy fogják lezárni, hogy az eredményez forráscsökkenést Görögország számára; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a lezárási folyamat eredményeiről, amelyek 2018 első félévében várhatók, valamint nyújtson naprakész tájékoztatást a nemzeti források felhasználásával lezárandó projektekről és a 2018. március 31-én lezáratlan projektekről is;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 270., 2015.10.15., 1. o.

(3)

HL L 129., 2017.5.19., 1. o.

(4)

Athén, 2017. május.

(5)

4 Az ERFA és a Kohéziós Alap 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum.

5 Az összes kifizetés végrehajtásának állapota és a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje az 1b. alfejezet alatt (2007–2013 közötti programok) – A nemzeti hatóságok megnevezése és a 2014–2020 közötti, esb-alapokból támogatott operatív programokhoz kapcsolódó időközi kifizetések végrehajtásának állapota (2018. március 31-én).

(6)

6 Az összes kifizetés végrehajtásának állapota és a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje az 1b. alfejezet alatt (2007–2013 közötti programok) – A nemzeti hatóságok megnevezése és a 2014–2020 közötti, esb-alapokból támogatott operatív programokhoz kapcsolódó időközi kifizetések végrehajtásának állapota (2018. március 31-én).


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, John Flack, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

John Howarth, Elsi Katainen, Tunne Kelam, Ivana Maletić, Bronis Ropė, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Bullock, Andrzej Grzyb


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

John Flack, Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D'Amato

GUE/NGL

Martina Michels, Ángela Vallina

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andrzej Grzyb, Marc Joulaud, Tunne Kelam, Ivana Maletić, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller, Milan Zver

S&D

Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, John Howarth, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Liliana Rodrigues, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Monika Vana

2

-

EFDD

Jonathan Bullock

NI

Konstantinos Papadakis

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 29.Jogi nyilatkozat