Eljárás : 2018/2024(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0247/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0247/2018

Viták :

PV 04/07/2018 - 19
CRE 04/07/2018 - 19

Szavazatok :

PV 05/07/2018 - 6.11
CRE 05/07/2018 - 6.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0311

JELENTÉS     
PDF 1101kWORD 123k
29.6.2018
PE 623.666v02-00 A8-0247/2018

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2018/2024(BUD))

Költségvetési Bizottság

Előadó: Daniele Viotti

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 MELLÉKLET: A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: A HALÁSZATI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

(2018/2024(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2018. május 23-án fogadott el (COM(2018)0600),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és annak a 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendelet(3) általi későbbi módosítására,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a 2019. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2018. március 15-i állásfoglalására, III. Szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2019. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2018. február 20-i következtetéseire (06315/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0247/2018),

2019. évi költségvetési tervezet – a szolidaritás megerősítése és felkészülés a fenntartható jövőre

1.  emlékeztet, hogy 2018. március 15-i állásfoglalásában a Parlament a következő prioritásokat határozta meg a 2019. évi uniós költségvetés tekintetében: fenntartható növekedés, innováció, versenyképesség, biztonság, éghajlatváltozás elleni küzdelem, áttérés a megújuló energiára és migráció, valamint felszólított arra, hogy a fiatalok kapjanak kiemelt figyelmet;

2.  emlékeztet, hogy a 2019. évi költségvetés a jelenlegi parlamenti ciklusban az utolsó lesz, és megvitatására a következő többéves pénzügyi keretről és az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló tárgyalásokkal egy időben kerül sor; emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Királyság vállalta, hogy hozzájárul a 2019. és 2020. évi uniós költségvetés végrehajtásához, és abban részt vesz, mintha 2019. március után is az Unióban maradna;

3.  üdvözli a Bizottság javaslatát, és úgy véli, hogy az nagyjából megfelel a Parlament saját prioritásainak; még inkább meg kívánja erősíteni legfontosabb programjait és biztosítani kívánja ezek finanszírozásának megfelelő szintjét; tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,1%-os növekedését és a 2018-hoz képest alacsonyabb GNI-arányt, mind a kötelezettségvállalási előirányzatok (1,02% helyett 1%), mind a kifizetési előirányzatok (0.92% helyett 0.9%) tekintetében;

4.  üdvözli a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+ és az uniós polgárok biztonságának növeléséhez hozzájáruló programok javasolt megerősítését; rámutat azonban, hogy tovább kell erősíteni a kkv-k támogatását, amelyek kulcsfontosságúak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és hogy megfelelő elkülönített forrásokra van szükség az uniós ipar digitalizálása, a digitális készségek és a digitális vállalkozás, valamint a fiatalokat támogató programok, konkrétan az Erasmus Pro előmozdítása érdekében; emlékeztet azon meggyőződésére, hogy az Erasmus+ 2019. évi költségvetését legalább meg kell kétszerezni;

5.  sajnálja, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME) növekedése – a 2018-as költségvetéshez képest – csak 2,3%-os (362,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatokban), és hogy a javasolt kifizetési előirányzatok 0,6%-kal alacsonyabbak; emlékeztet arra, hogy ez egy sikeres program, amelyre jóval többen pályáznak, mint ahányan támogatást kapnak; hangsúlyozza, hogy a kkv-k a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a versenyképesség fontos mozgatórugói az EU-ban, az európai gazdaság gerincét jelentik, és képesek növekedést és munkahelyeket teremteni; kiemelt prioritásként sürgeti, hogy ezt a kkv-programok megfelelő finanszírozása és a COSME előirányzatainak további növekedése is tükrözze, tekintettel e program sikerére;

6.  méltatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét az EU-n belüli beruházási hiány mérséklésében; az optimális regionális és ágazati egyensúly keretében felszólít az ESBA szociális dimenziójának megerősítésére, beleértve az egészségügy és a gyógyszerek, a szociális infrastruktúra, a környezetvédelem, a fenntartható közlekedés, a megújuló energia és az energiatárolási infrastruktúra terén megvalósuló innovációt; megismétli azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy a többéves pénzügyi kereten belüli új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni, nem pedig a meglévő programok kárára; szintén megismétli elkötelezettségét a Horizont 2020 program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megerősítése mellett, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszafordítsák az e programokon az ESBA bővítésének finanszírozása céljából eszközölt csökkentést a 2019-es költségvetésben;

7.  tudomásul veszi a megújított uniós védelmi menetrend melletti elkötelezettséget, nevezetesen az Európai Védelmi Iparfejlesztési Programról (EDIDP) szóló megállapodás révén, ami az Európai Védelmi Alap első szakasza; úgy véli, hogy ez a közös kötelezettségvállalás hozzájárul a méretgazdaságosság eléréséhez, illetve a tagállamok és vállalkozások közötti fokozottabb koordinációhoz, lehetővé téve az EU számára, hogy megőrizze stratégiai autonómiáját és valódi világszereplővé váljon;

8.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság a pénzügyi programozással összhangban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 233 millió EUR összegű emelését javasolta; ismételten megerősíti, hogy a Parlament nem értett egyet a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata nyomán keletkező, a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó kiegészítés előütemezésével; fenntartja, hogy a költségvetési hatóság teljes mértékben fenntartja előjogait az összes program finanszírozási szintjének meghatározása tekintetében, beleértve azokat is, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának tárgyát képezték; hangsúlyozza az intézmények közötti jóhiszemű együttműködés fontosságát, és felhívja az érintett szereplőket, hogy őrizzék meg a bizalmat a 2019. évi költségvetési eljárás során;

9.  továbbra is elkötelezett a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem mellett; e tekintetben úgy véli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretösszegének módosítása esetén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ESZA-programok átprogramozásával kapcsolatos bonyodalmak ellenére tovább kell erősíteni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, ennek következtében a szociális jogok pillérének megvalósítása érdekében fokozni kell az uniós finanszírozás fokozásának szükségességét; elismeri, hogy az ifjúsági munkanélküliséggel nem foglalkoztak megfelelően az EU-ban, mivel az ifjúsági munkanélküliség rátája még mindig magasabb, mint 2007-ben; felhívja a Bizottságot, hogy garantálja, hogy a tagállamok ne helyettesítsék saját politikáikat és finanszírozásaikat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozásával az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem érdekében, hanem inkább kiegészítésképpen használják azt; kiemeli, hogy mind a szakképzés, mind a tanulószerződéses gyakorlati képzések hatékony gyakorlatot jelentenek az ifjúsági munkanélküliség kezelésére; hangsúlyozza, hogy az Erasmus Pro programon keresztül megvalósuló mobilitás határozottan ösztönzi a teljesítményértékelést, hogy végrehajtsák a bevált gyakorlatokat;

10.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2019-ben teljes gőzzel haladnak majd, és kiemeli a Parlament elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson e programokra; üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti programok irányító hatóságainak szinte mindegyikét kijelölték már; rámutat arra, hogy az operatív programok végrehajtásának elfogadhatatlan késedelme nagyrészt az említett hatóságok késői kijelölésének tudható be; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a programok végrehajtásának felgyorsításáról, hogy a késéseket behozzák, és kérjenek segítséget a Bizottságtól e tekintetben;

11.  tudomásul veszi az uniós regionális és kohéziós politika működéséről szóló jelentéseket, valamint a lemaradt régiók előtt álló gazdasági kihívásokat, amelyek visszatérően rámutatnak a hiányosságokra a hatékonyság és az eredmények terén;

12.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság javaslata lehetővé tenné azon cél elérését, hogy 2019-ben a költségvetés 20%-át fordítsák az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra; sajnálja azonban, hogy a Bizottság nem teljesítette a Parlament azon kérését, hogy a többéves pénzügyi keret első éveiben nyújtott alacsonyabb összegeket ellensúlyozza; úgy véli, hogy e javaslat nem elegendő, mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésnek összesen csak 19,3%-át szánnák az éghajlathoz kapcsolódó intézkedésekre, ami megakadályozná, hogy az EU teljesítse a 2014–2020-as időszakra az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatban vállalt, legalább 20%-os célját, és ha 2020-ben ismét csak a költségvetés 20%-át irányozza elő az éghajlatvédelemre; sajnálja, hogy a Bizottság nem tudott olyan költségvetési tervezeteket előterjeszteni, melyek illeszkednének az Unió által az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben ezen a területen vállalt kötelezettségekhez és megszabott célokhoz; úgy véli, hogy többet kell tenni a nagy potenciállal rendelkező programokon – például a Horizont 2020, a Kohéziós Alap, az ESZA, az EMGA, az EMVA, az ETHA vagy a LIFE+ keretén belüli – cselekvési terv kidolgozása révén, mivel ezek a programok lehetővé teszik különösen az energiahatékonyságba és a megújuló energiába történő beruházásokat; emlékeztet a Számvevőszék a Bizottság által alkalmazott módszerrel kapcsolatos, indokolással ellátott kritikájára, és ennek fényében és e tekintetben mielőbbi javításokra szólít fel;

13.  üdvözli a Bizottság az irányú kötelezettségvállalását, hogy javítja a biológiai sokféleség nyomon követésének módszerét; helyteleníti azonban a biológiai sokféleség védelmére szánt teljes hozzájárulás javasolt, 8,2%-ra történő csökkentését, amely ellentétes a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások 2020-ig történő csökkenése megállításának és visszafordításának célkitűzésével;

14.  úgy véli, hogy az uniós polgárok biztonságának biztosítása, valamint a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos kihívások kezelése 2019-ben is az Unió egyik kiemelt prioritása marad; elengedhetetlennek tartja, hogy e területeken a kiadások olyan szinten maradjanak, amely megfelel az afrikai kontinensen, különösen a Száhil övben, valamint Irakban és Szíriában és a Földközi-tenger térségében tapasztalható migrációs és menekültügyi válság által támasztott igényeknek; véleménye szerint az uniós költségvetésnek tükröznie kell a migrációs áramlások kezelése érdekében a tagállamok között szükséges szolidaritást, különösen amint elfogadják a dublini rendelet felülvizsgálatát; megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet tartalmazza a Bizottság javaslatának költségvetési vonzatait;

15.  hangsúlyozza, hogy számos, tárgyalás alatt vagy a végrehajtás korai szakaszában lévő fontos jogalkotási kezdeményezés, mint például a dublini rendelet felülvizsgálata, a határregisztrációs rendszer létrehozása és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozása, a Schengeni Információs Rendszer korszerűsítése, valamint a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén alkalmazott uniós információs rendszerek interoperabilitására irányuló kezdeményezés várhatóan jelentős költségvetési hatással lesz a 2019. évi költségvetésre, és hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás fontosságát az Unió e területekhez kapcsolódó ambícióinak eléréséhez; bátorítja a Bizottságot, hogy a fenti kezdeményezésekről kezdjen nyílt és proaktív párbeszédet a költségvetési hatósággal, hogy lehetővé tegye számára az előirányzatok kiigazítását ott, ahol szükséges, anélkül, hogy az éves költségvetési eljárás során befolyásolni kívánná a folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményét;

16.  sajnálja a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozására vonatkozó bizottsági javaslatot; támogatja a törökországi menekülteket támogató eszköz folytatását, de fenntartja, hogy – amint azt a Bizottság 2018. március 14-én javasolta – az uniós költségvetésnek 1 milliárd EUR összegű finanszírozást kell biztosítania, a tagállamoknak pedig 2 milliárd EUR-t kétoldalú hozzájárulások révén, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keretben a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két évében előre nem látható eseményekre vonatkozó különleges eszközei, valamint más prioritások finanszírozása érdekében; azt is fenntartja, hogy mivel a törökországi menekülteket támogató eszköz e többéves pénzügyi kereten belül új kezdeményezés, azt friss előirányzatokból kell finanszírozni; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy a Parlament egyértelműen kérte a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatali folyamatba való bevonását, többek között a létrehozásával kapcsolatos eljárás megismétlésének elkerülése érdekében, a Parlament és a Tanács között eddig nem folytattak tárgyalásokat a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozásáról; tájékoztatja a tagállamokat, hogy a Parlamentnek jogában áll élni az Unió költségvetési hatóságának egyik ágaként ráruházott szereppel, és így is fog tenni, amint azt már korábban többször is bejelentette; sajnálja, hogy a sürgető humanitárius helyzet ellenére a Tanácsnak eddig nem sikerült közös álláspontot kialakítania a törökországi menekülteket támogató eszköz finanszírozásáról;

17.  tudomásul veszi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet nagyon korlátozott mozgásteret hagy vagy egyáltalán nem hagy mozgásteret a többéves pénzügyi keret 1a., 1b., 3. és 4. fejezete alatt, mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret korlátozott rugalmasságot biztosít az új kihívásoknak való megfelelés és az új kezdeményezések kezelése terén; kifejezi szándékát a felülvizsgált többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseinek további felhasználására a módosító folyamat részeként;

18.  továbbra is aggódik a kifizetetlen számláknak a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé történő esetleges újbóli felhalmozódása miatt; tudomásul veszi a kifizetési előirányzatok 2,7 %-os mérsékelt növekedését a 2018-as költségvetésben, főként az AMIF, a Belső Biztonsági Alap és a törökországi menekülteket támogató eszköz miatt; tudomásul veszi a kifizetési felső határra javasolt 19,3 milliárd EUR-s mozgásteret; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is ügyeljen a kifizetések alakulására, hogy a költségvetési hatóság megtehesse a szükséges intézkedéseket a túlzott hátralék kellő időben történő elkerülése érdekében; meggyőződése, hogy az EU hitelessége összefügg azon képességével is, hogy megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat biztosítson az uniós költségvetésben a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

19.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1a. alfejezeten belüli kötelezettségvállalási előirányzatok 2019-es összegére (22 860 millió EUR) vonatkozó javaslata 2018-hoz képest +3,9%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a nagy infrastrukturális projektek és az Erasmus+ e növekedés jelentős részét teszi ki, mivel ezek esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok 8,5%-kal, 36,4%-kal, 7,8%-kal, illetve 10,4%-kal nőttek; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a növekedések jórészt összhangban vannak a pénzügyi programozással, és így nem képeznek további megerősítést;

20.  emlékeztet, hogy a kutatási és innovációs programok, mint például a Horizont 2020 rendkívül fontos szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben és a versenyképesség terén Európán belül; sürgeti a Bizottságot, hogy tükrözze ezt prioritásai keretében; a kutatással és innovációval kapcsolatos programok megfelelő szintű finanszírozására szólít fel; hangsúlyozza, hogy különösen a gazdasági és pénzügyi nehézségekkel szembesülő tagállamokat kell támogatni ezen a területen;

21.  emlékeztet arra, hogy az elmúlt néhány évben az olyan új kezdeményezések, mint az ESBA (I és II), a Wifi4EU és az európai védelmi iparfejlesztési program (EDIDP) számos, az 1a. alfejezet alá tartozó program rovására jöttek létre, amelyeket az átcsoportosítások súlyosan érintettek, ezek a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Galileo, az ITER, a Kopernikusz és az EGNOS voltak;

22.  hangsúlyozza, hogy továbbra is az Erasmus+ marad a fő program a mobilitás erősítésére az oktatás és a szakképzés minden szintjén, és arra buzdítja a fiatalokat, hogy vegyenek részt az európai demokráciában; emlékeztet, hogy adminisztratív erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon az Erasmus+ hozzáférhetősége és hogy a támogatható kérelmek mennyisége messze meghaladja a jelenlegi költségvetést; úgy véli ezért, hogy az Erasmus+ költségvetésének ki kell tudnai elégíteni a program iránti támogatásra vonatkozó igényeket, nevezetesen az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos igényt;

23.  aggodalommal veszi tudomásul az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról folyó vitákat, amelyek megerősítették a Parlament azon félelmét, hogy ismét új kezdeményezések jöhetnek létre a meglévő, jól teljesítő programok kárára; aggodalommal veszi tudomásul a háromoldalú eljárás kimenetele révén létrejött precedenst is, amely nem tisztázza a kezdeményezés finanszírozási forrásai, további pontosításokat téve szükségessé az éves költségvetési eljárás során; elvárja a Bizottságtól, hogy a megállapodást oly módon hajtsa végre, amely teljes mértékben tükrözi a háromoldalú egyeztetés során folytatott megbeszéléseket és a megállapodás szellemét;

24.  üdvözli, hogy az EDIDP finanszírozásáról szóló megállapodás sokkal alacsonyabb csökkentést irányoz elő az 1a. alfejezet programjaira, mint a Bizottság által eredetileg javasolt intézkedések; aggódik azonban amiatt, hogy a Tanács nagyobb hangsúlyt helyez a mozgástér fenntartására, mint a megfelelő finanszírozás biztosítására, amit maga is kiemelt prioritásként azonosít;

25.  üdvözli, hogy 2019-re és 2020-ra 500 millió EUR-t különítettek el az európai védelmi iparfejlesztési programra (EDIDP); megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálatának becslése szerint a nemzeti iparok közötti együttműködés hiánya ezen a területen évente 10 milliárd euróba kerül az EU-nak; úgy véli, hogy a védelem egyértelmű példa arra, hogy miként érhető el nagyobb hatékonyság bizonyos jelenleg tagállami szintű kompetenciák és fellépések átadásával és megfelelő uniós előirányzatok biztosításával; hangsúlyozza, hogy ez jól demonstrálná az európai hozzáadott értéket, és lehetővé tenné az uniós állami kiadások általános terhének mérséklését;

26.  üdvözli az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozására irányuló javaslatot, amely a legújabb nagyteljesítményű számítástechnikai és adatfeldolgozási infrastruktúrát, valamint a kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztését fogja támogatni számos különféle területen a tudósok, az ipar és a közszféra javára;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

27.  megállapítja, hogy az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatai összesen 57 113,4 millió EUR-t tesznek ki, ami a 2018. évi költségvetéshez képest 2,8%-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatokra javasolt 47 050,8 millió EUR összeg 1,1%-kal magasabb, mint 2018-ban;

28.  üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti időszak programjainak végrehajtása teljes sebességgel halad, és megismétli, hogy a jövőben kerülni kell a kifizetetlen számlák normálistól eltérő mértékű felhalmozódását; üdvözli azt is, hogy mostanra a nemzeti irányító hatóságok nagy többségét kijelölték; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy oldják meg a lezáratlan kérdéseket annak érdekében, hogy a végrehajtás zökkenőmentesen történjen;

29.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok felülvizsgált előrejelzéseinek eredményeként a 6/2017 sz. költségvetés-módosítás 5,9 milliárd EUR-val csökkentette az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatait; őszintén reméli, hogy a 2019-es költségvetésben mind a nemzeti hatóságok, mind a Bizottság javították a kifizetési igényekre vonatkozó becsléseiket, és hogy a kifizetési előirányzatok javasolt szintjét teljes körűen végrehajtják;

30.  hangsúlyozza, hogy a gyors technológiai fejlődés – többek között olyan területeken mint például a mesterséges intelligencia – mélyítheti a gyorsan fejlődő és a lemaradó régiók közötti szakadékot, ha a strukturális alapok hatását nem erősítik a hatékonysághoz kapcsolódó feltételekkel;

31.  tudomásul veszi a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatásának finanszírozására tett javaslatát, és 233,3 millió EUR javasolt igénybevételét a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források növelését össze kell egyeztetni az Európai Szociális Alap (ESZA) megfelelő összegeivel; emlékeztet a Bizottság által a 2018. évi költségvetés egyeztetése során tett azon kötelezettségvállalásra, hogy gyorsan beterjeszti a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) felülvizsgálatát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2018. évi növelésének szerepeltetése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem teljesítette kötelezettségvállalását, és kéri, hogy részletesen fejtse ki, miért késett a közös rendelkezésekről szóló rendelet felülvizsgálata;

32.  kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatai 2019-ben való ambiciózus növelésének az ESZA keretében a tagállamokban futó bármely más program aláásása nélkül való megkönnyítése érdekében késlekedés nélkül elfogadja az IFK-ra és az ESZA-ra vonatkozó jogszabályok szükséges módosításait, hogy ezáltal lehetőleg mentesítse a tagállamokat az ifjúsági foglalkoztatásra elkülönített ESZA-források rájuk eső részének megfelelő összeg befizetésének kötelezettsége alól, azzal a szigorú feltétellel, hogy a javasolt módosítások nem teszik lehetővé, hogy a tagállamok mentesüljenek az ügyben már korábban tett pénzügyi kötelezettségvállalásaik alól, illetve nem foglalják magukban az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre szánt uniós költségvetési előirányzatok általános csökkentését;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

33.  tudomásul veszi a 2. fejezetre javasolt 59 991,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot (+1,2% 2018-hoz képest) és 57 790,4 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot (3%); megállapítja, hogy az EMGA-kiadások 2019-re becsült összege 44 162,5 millió EUR, ami alacsonyabb, mint a 2018. évi költségvetésben (-547,9 millió EUR-val);

34.  megjegyzi, hogy a Bizottság 344,9 millió EUR-s tartalékot hagyott a 2. fejezet felső határa alatt; rámutat arra, hogy a mezőgazdasági piacok fokozott volatilitása – mint például az orosz tilalom esetében – e tartalék felhasználását teheti szükségessé; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a felső határ alatt fennmaradó mozgástér elegendő legyen bármilyen válsághelyzet kezelésére;

35.  megállapítja, hogy az orosz tilalommal kapcsolatos és a 2018. évi költségvetésben szereplő egyes intézkedések nem kerülnek meghosszabbításra (például a gyümölcs- és zöldségfélék esetében, ahol a piaci helyzet még mindig nehéz), miközben a tejágazat továbbra is piaci nehézségekkel küzd; várakozással tekint a Bizottság októberre várható módosító indítványa elé, amelynek az EMGA finanszírozására vonatkozó naprakész információkon kell alapulnia a mezőgazdasági ágazat valós igényeinek felmérése érdekében; hangsúlyozza, hogy azok az esetek, amikor az EMGA keretében piaci beavatkozásra van szükség, továbbra is korlátozottak, és az EMGA viszonylag kis részét képviselik (körülbelül 5,9%);

36.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó megoldás egy részét a vidéki területeken élő fiatalok megfelelő támogatása képezi; sajnálja, hogy a Bizottság nem javasolta a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó költségvetési tétel növelését;

37.  hangsúlyozza, hogy az ETHA végrehajtása gyorsuló ütemben halad, és a programozási időszak lassú kezdete után 2019-ben meg kell közelítenie a teljes kapacitást; üdvözli a LIFE+ programra vonatkozó kötelezettségvállalások növekedését (+6%), összhangban a pénzügyi programozással; megjegyzi, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) további feladatai lesznek a 2019–2020 közötti időszakban a környezeti monitoring és jelentéstétel, valamint a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése terén;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

38.  tudomásul veszi, hogy a 3. fejezetre javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok összesen 3728,5 millió EUR-t tesznek ki, ami 6,7%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, és hogy a kifizetési előirányzatok teljes összege 3486,4 millió EUR, azaz 17%-os növekedés a tavalyi javaslatokhoz képest; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a növelések több év csökkenő finanszírozási szintjeit követik, és hogy a különböző kulcsfontosságú területek – például a migráció, a határigazgatás vagy a belső biztonság – teljes finanszírozása 2019-ben az összes javasolt uniós kiadás csupán 2,3%-át teszi ki; megkérdőjelezi az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatására, valamint a méltányos és hatékony visszatérési stratégiák javítására javasolt 281,2 millió eurós kötelezettségvállalást, ami 2018-hoz képest több mint 14,4%-os csökkenést jelent; felhívja a Bizottságot, hogy adjon további magyarázatot e csökkenés okairól;

39.  megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső korlátja alatti valamennyi mozgástér a negyedik egymást követő évben merül ki, ami azt bizonyítja, hogy az uniós költségvetés a mai napig nincs teljes mértékben felkészülve az Unió előtt álló migrációs és biztonsági kihívások nagyságrendjére és mélységére; e tekintetben üdvözli a Rugalmassági Eszköz 927,5 millió EUR összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételét;

40.  arra számít, hogy az egyes tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben is magas marad, és sürgeti az Uniót, hogy továbbra is éberen figyeljen a jövőbeli, előre nem látható szükségletekre e területeken; e tekintetben kéri az ellenőrzési eszközök megerősítését a külső határokon, és ebben az összefüggésben az e kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökségek megfelelő finanszírozásának és létszámának biztosítását, és ismételten megerősíti, hogy a migrációs és menekültügyi válság kiváltó okainak kezelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása jelenti a hosszú távú, fenntartható megoldást, és hogy e cél elérése érdekében kulcsfontosságúak a migránsok és a menekültek származási országaiban végrehajtott beruházások;

41.  tudomásul veszi, hogy az Unión belüli sürgősségi humanitárius segítségnyújtást lehetővé tevő eszköz 2019. márciusban jár le; felkéri a Bizottságot, hogy – a menekültek és menedékkérők egyes tagállamokban fennálló tartós humanitárius szükségleteinek figyelembevételével – értékelje, hogy az eszköz újraaktiválása és feltöltése helyénvaló lenne-e; rámutat, hogy nagyobb szolidaritásra van szükség azokkal az országokkal szemben, ahol az érkezők és menedékkérők koncentrálódnak; ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) keretében a sürgősségi segítségnyújtási mechanizmusok révén továbbra is rendelkezésre álljanak források, különösen Görögország folyamatos támogatására; úgy véli, hogy Olaszországnak is pénzügyi támogatást kellene nyújtani; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fejtse ki annak okait, hogy miért nem javasolta ezt; emlékeztet, hogy Olaszország az egyetlen olyan tagállam, ahol a lakosság többsége úgy véli, hogy egyáltalán nem részesültek az európai uniós tagság előnyeiből; sajnálja, hogy jelentősen csökkentek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) második elemének („az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatása és a méltányos és hatékony visszatérési stratégiák elősegítése”) kötelezettségvállalási előirányzatai;

42.  úgy véli, hogy a biztonsági aggályok széles körével összefüggésben – ideértve a radikalizálódás, a kiberbűnözés, az erőszak és a terrorizmus változó formáit is, amelyek meghaladják az egyes tagállamok válaszadási képességét –, az uniós költségvetésnek ösztönöznie kell az együttműködést a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a meglévő uniós ügynökségek segítségével; ebben az összefüggésben megkérdőjelezi, hogy ez a magas kockázatú biztonsági kontextus hogyan egyeztethető össze a Belső Biztonsági Alap (ISF) kötelezettségvállalási előirányzataira javasolt jelentős (-26,6%-os) csökkentéssel; hangsúlyozza, hogy ezen a területen a kiadások csak akkor hatékonyak, ha az Európán belüli együttműködést és a célzott információmegosztást gátló akadályokat eltávolítják, miközben teljes mértékben alkalmazzák az uniós jogszabályokkal összhangban lévő releváns adatvédelmet; sajnálja, hogy a Bizottság még nem terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely uniós szinten biztosítaná a pénzügyi szolidaritás kifejezését a terrorcselekmények áldozatai és családtagjaik felé, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen támogatás gyorsan megvalósuljon;

43.  tudomásul veszi az uniós polgári védelmi mechanizmus jogalapjának javasolt felülvizsgálatát, amely – elfogadása után – várhatóan jelentős költségvetési hatással lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két évében: 256,9 millió EUR-s költségvetését egyedül a 3. fejezetnek kell majd viselnie; kitart amellett, hogy csak az logikus, ha egy kulcsfontosságú uniós szakpolitika e jelentős korszerűsítését új és további eszközökkel finanszírozzák; óva int az átcsoportosításoktól, amelyek egyértelműen más értékes, jól működő politikák és programok rovására valósulnak meg;

44.  újólag megerősíti, hogy a Parlament határozottan támogatja az uniós programokat a kultúra, az igazságügy, az alapvető jogok és az uniós polgárság területén; üdvözli a Kreatív Európa program javasolt növelését; ragaszkodik továbbá az Európa a polgárokért program és az európai polgári kezdeményezések finanszírozásához, különösen az európai választásokhoz közeledvén;

45.  emlékeztet arra, hogy a Parlament támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programot és az Igazságügy programot; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fenn kell tartania elkötelezettségét a nők és az LMBTI-személyek jogainak érvényesítése mellett;

46.  üdvözli az Élelmiszer- és takarmányprogram kötelezettségvállalási előirányzatainak növekedését, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy hatékonyan kezelje a súlyos állatjárványok kitörését és a növénykárosítókat, beleértve az utóbbi években több tagállamot is sújtó madárinfluenza-járványt is;

47.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő összegű költségvetési forrást annak érdekében, hogy a nyilvánosságot megfelelően lehessen tájékoztatni a 2019. évi európai parlamenti választásokról, és a választásokról készülő médiabeszámolók hatékonyabbak legyenek, és különösen abból a célból, hogy a listavezetők – az Európai Bizottság elnöki posztjának jelöltjei – közismertebbekké váljanak;

4. fejezet – Globális Európa

48.  tudomásul veszi, hogy összességében nőtt a 11 384,2 milliárd EUR összegű 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak javasolt finanszírozása (+13,1% 2018-hoz képest); megjegyzi, hogy ez a növekedés elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozásához kapcsolódik, amelyre a Bizottság a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék mobilizálását javasolja (1116,2 millió EUR); megjegyzi, hogy ez a javaslat a 4. fejezet felső határa alatti tartalék hiányát eredményezné;

49.  felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak nagyobb hozzájárulást a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, a „Madad-alap”, valamint az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára a stabilizálás támogatása érdekében a válságrégiókban, nyújtsanak segítséget a menekülteknek és erősítsék az afrikai földrész és az európai szomszédság országainak társadalmi és gazdasági fejlődését;

50.  továbbra is meggyőződése, hogy az EU külső fellépéseit érintő kihívások a 4. fejezet jelenlegi méretét meghaladó fenntartható finanszírozást tesznek szükségessé; fenntartja, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokkal kell finanszírozni, és valamennyi rugalmassági lehetőséget teljes mértékben fel kell használni; ellenzi azonban a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításának javasolt finanszírozását, mivel az jelentősen korlátozná a 4. fejezeten belül a többi kiemelt terület finanszírozási lehetőségeit, valamint az uniós költségvetés alapvető szerepét a rászorulók és az alapvető értékek elérésében;

51.  üdvözli a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalhoz kapcsolódó, migrációval kapcsolatos projektek növekedését, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti komponensének mérsékelt növekedését, és a prioritások újraelosztását a Fejlesztési Együttműködési Eszközben a Közel-Keletre; felszólít arra, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre az UNRWA számára a régióban tartózkodó palesztin menekültek folyamatos támogatásának biztosítása érdekében, figyelemmel az Egyesült Államok által az ügynökségnek nyújtott hozzájárulás visszavonására vonatkozó közelmúltbeli határozatra;

52.  üdvözli a nyugat-balkáni regionális fellépések fokozott támogatását; azon a véleményen van azonban, hogy a politikai reformok támogatását tovább kell fokozni; sajnálja a törökországi politikai reformok fokozott támogatását (IPA II), és felveti a kérdést, hogy az összhangban áll-e a költségvetési hatóság arra vonatkozó döntésével, hogy a jelenlegi költségvetési évben csökkenti e tétel előirányzatait; megismétli álláspontját, amelyben szorgalmazta, hogy a török hatóságoknak az IPA II keretében szánt pénzeszközöket tegyék függővé az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén elért javulástól; felszólít arra, hogy – ha nem történik előrelépés ezeken a területeken, és tekintettel a korlátozott mozgástérre – a tétel előirányzatait irányítsák át túlnyomórészt a civil társadalmi szereplőknek olyan intézkedések végrehajtása céljából, amelyek támogatják a jogállamisággal, a demokráciával, az emberi jogokkal és a médiával kapcsolatos szabadságokat; támogatja, hogy a Törökországra vonatkozó juttatások kisebb részét fordítsák a politikai reformokra;

53.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetésben fel kell tüntetni az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot, valamint a makroszintű pénzügyi támogatás tervezett összegének jelentős csökkentését, a korábban becsültnél alacsonyabb EBB-hitelek alacsonyabb összege, valamint a legutóbbi pénzügyi programozáshoz képest az MFA-kölcsönök alacsonyabb kifizetése miatt;

54.  újólag megerősíti az EU által a Szíriával foglalkozó brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokat, megerősítve a korábbiakat; egyetért az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a humanitárius segély egyenként 120 millió EUR összegű megerősítésével e kötelezettségvállalás 2019-es teljesítése érdekében;

55.  megismétli, hogy támogatja, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat fordítsanak az EU stratégiai kommunikációjára a félretájékoztatási kampányok és a kibertámadások kezelése és a saját határain túl az Unióról alkotott objektív kép előmozdítása érdekében;

5. fejezet — Igazgatás

56.  megjegyzi, hogy az 5. fejezet kiadásait – a 2018-as költségvetéshez képest 3,0%-kal – 9956,9 millió EUR-ra növelték (+291,4 millió EUR) a kötelezettségvállalási előirányzatok vonatkozásban; megjegyzi, hogy az előző költségvetési évhez hasonlóan a növekedést elsősorban a nyugdíjak alakulása váltotta ki (+116,7 millió EUR), ami az 5. fejezet kiadásainak 20,2%-át teszi ki; megállapítja, hogy a költségvetési tervezetben szereplő igazgatási kiadások aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok 6,0%-os szintjén változatlan marad;

57.   tudomásul veszi a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy saját költségvetésében integrál minden megtakarítási és észszerűsítési lehetőséget a nem bérjellegű kiadásokkal kapcsolatban; megjegyzi, hogy a Bizottság kiadásainak alakulása (+2,0%) főként a bérkiadások és a szerződéses kötelezettségvállalások automatikus kiigazításának tudható be; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság személyzetének belső átcsoportosítása az új prioritások teljesítéséhez szükséges;

58.  megjegyzi, hogy a felső határ alatt tényleges fennmaradó mozgástér 575,2 millió EUR, a rendkívüli tartalék 253,9 millió EUR összegű, 2018-ban történő igénybevételének beszámítását követően; úgy véli, hogy a mozgástér nominális értelemben jelentős, és úgy véli, hogy tükrözi a Bizottság erőfeszítéseit, különösen a nem bérjellegű kiadások alakulásának befagyasztására; úgy véli, hogy a Bizottság igazgatási kiadásainak stabilizálása vagy csökkentése érdekében tett további erőfeszítések jelentős beruházások elhalasztásához vagy az adminisztráció megfelelő működésének veszélyeztetéséhez vezethetnek;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

59.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; folytatni kívánja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait és figyelembe veszi a Bizottság általi megfelelő és időben történő előzetes technikai értékelést; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatban korlátozott a mozgástér vagy nem is létezik, és meg kívánja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne teret adni lehetséges kísérleti projekteknek és előkészítő intézkedéseknek más politikai prioritások meggyengítése nélkül;

Ügynökségek

60.  tudomásul veszi a decentralizált ügynökségek részesedésének +10,8%-os növekedését a 2019. évi költségvetési tervezetben (a címzett bevételek nélkül) és a 259 új álláshelyet; üdvözli, hogy az ügynökségek többsége növeli saját költségvetését, miközben az uniós hozzájárulás csökken; e tekintetben megjegyzi, hogy a Parlament jelenleg vizsgálja a decentralizált ügynökségek díjalapú finanszírozása további kiterjesztésének lehetőségeit; megelégedéssel nyugtázza, hogy az „új feladatokkal” rendelkező ügynökségek (ESMA, eu-LISA és Frontex) esetében jelentős mértékű az előirányzatok és a létszámtervben szereplő alkalmazottak számának növelése; a migrációs és biztonsági kihívások kezelésével foglalkozó ügynökségek további pénzügyi támogatását kéri; úgy véli, hogy az Europolt és az Eurojustot tovább kell erősíteni, és az EASO-nak megfelelő finanszírozást kell kapnia Európai Menekültügyi Ügynökséggé történő átalakításához;

61.  megismétli azon álláspontját, hogy az 5 %-os létszámcsökkentési cél sikeresen teljesült, és hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék gyors felülvizsgálatának fényében ez a gyakorlat nem feltétlenül érte el a várt eredményt; úgy véli, hogy a decentralizált ügynökségeket esetenkénti megközelítéssel kell értékelni; üdvözli az intézményközi munkacsoport ajánlásainak valamennyi intézmény általi jóváhagyását;

62.  üdvözli két új uniós szerv – az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) – létrehozását, amelyek decentralizált ügynökségnek minősülnek; megállapítja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságra vonatkozó előirányzatokat a jogalkotási eljárás véglegesítéséig tartalékba helyezték; megállapítja, hogy az Európai Ügyészség székhelye Luxembourg, és kéri, hogy a költségvetési rendelet értelmében nyújtson be minden információt ingatlanpolitikájáról a költségvetési hatóság két ágának; úgy véli, hogy új ügynökségeket kell létrehozni friss források és új álláshelyek biztosításával, elkerülve ugyanakkor az átcsoportosítás bármilyen fajtáját, kivéve, ha egyértelműen bizonyítható, hogy bizonyos tevékenységeket teljes mértékben a Bizottságtól vagy más meglévő szervektől, például az Eurojusttól az új ügynökségekhez utalnak át; megjegyzi, hogy továbbra is az Eurojust rendelkezik hatáskörrel a PIF-irányelvben meghatározott ügyekben – szoros együttműködésben az Európai Ügyészséggel –, miközben teljes mértékben részt vesz a tagállamok számára nyújtott operatív támogatás biztosításában a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a számítástechnikai bűnözés és a migránscsempészet elleni küzdelem terén; emlékeztet az újonnan létrehozott decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésben megállapított rendelkezésekre;

63.  elvárja, hogy a 2019. évi költségvetésről szóló tárgyalások azon az elven alapuljanak, hogy a költségvetési hatóság két ága kötelezettséget vállal arra, hogy a tárgyalásokat a lehető legkorábbi szakaszban megkezdi és teljes mértékben kihasználja a teljes egyeztetési időszak időkeretét, olyan szintű képviseletet biztosítva, amely garantálja a valódi politikai párbeszédet;

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)

HL L 163., 2017.6.24., 1. o.

(4)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0089


MELLÉKLET: EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

A.  A költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás mellékletének A. részével összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2019. évi költségvetési eljárás legfontosabb időpontjai tekintetében a következőkben állapodik meg:

1.  A Bizottság törekedni fog arra, hogy a 2019. évi költségvetési irányszámokat május végéig benyújtsa.

2.  A Tanács álláspontjának elfogadását megelőzően, július 12-én (délelőtt) háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

3.  A Tanács arra törekszik, hogy a 37. hétig (szeptember harmadik hete) elfogadja az álláspontját és továbbítsa azt az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse a megállapodás mihamarabbi kialakítását az Európai Parlamenttel.

4.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága törekedni fog arra, hogy legkésőbb a 41. hét végéig (október közepe) szavazzon a tanácsi álláspont módosításairól.

5.  Az európai parlamenti olvasat előtt, október 18-án délelőtt háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

6.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 43. héten (az október 22–25-i plenáris ülésen) szavaz az olvasatáról.

7.  Az egyeztetési időszak október 30-án veszi kezdetét. Az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően egyeztetésre 2018. november 19-ig van lehetőség.

8.  Az egyeztetőbizottság november 7-én délelőtt tartandó ülésének az Európai Parlament, november 16-i ülésének pedig a Tanács ad helyet, és az ülések szükség esetén tovább folytatódhatnak; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztetés(ek) keretében kell előkészíteni. Egy háromoldalú egyeztető ülésre november 7-én délelőtt kerül sor. További háromoldalú egyeztetés(ek)re kerülhet sor a 21 napos egyeztetési időszak alatt, többek között lehetőség szerint november 14-én (Strasbourgban).

B.  Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó szabályokat a fent említett intézményközi megállapodás mellékletének E. része tartalmazza.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (19.6.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról

(2018/2024(BUD))

A vélemény előadója: Marita Ulvskog

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2019-es költségvetésnek hozzá kell járulnia az Európa 2020 szociális és foglalkoztatási célkitűzéseihez, amelyek a legmesszebb állnak a megvalósulástól, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, különös tekintettel az ifjúsági és a tartós munkanélküliség, a növekvő egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni fellépésre; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2019-as költségvetés nem értelmezhető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten kívül;

2.  emlékeztet arra, hogy a nagymértékű helyreállítás és a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú tényező a minőségi foglalkoztatást eredményező tisztességes munkateremtéshez, a közös jólét növeléséhez és felfelé irányuló szociális konvergencia növeléséhez, továbbá szükség van arra, hogy az európai strukturális és befektetési alapokat hatékonyabban irányítsák az inkluzív növekedés előmozdítása, a társadalmi és területi kohézió elősegítése, a strukturális reformok támogatása , az egyenlőtlenségek csökkenése, valamint a továbbképzési intézkedések és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása felé; hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontos szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése szempontjából;

3.  kiemeli, hogy forrásokat kell biztosítani a szegénység, különösen a gyermekszegénység elleni küzdelemhez és a gyermekek alapvető szükségletei – például élelmezés, lakhatás, oktatás és egészségügyi ellátás – kielégítésének támogatásához;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret azon programjai és kezdeményezései számára, amelyek a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelésére, és különösen a társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjaira irányulnak, amilyen például az Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK), az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának (EaSI) különböző tengelyei – amelyek többek között támogatják a kkv-kat mint a munkahelyteremtés forrásait –, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD); ezért kitart amellett, hogy 2019-ben e programok forrásait reálértéken növelni kell vagy legalább az előző évi költségvetés szintjén kell tartani;

5.  hangsúlyozza továbbá, hogy az európai szociális párbeszédet és a szociális partnerekre vonatkozó intézkedéseket támogató költségvetési tételek kiemelt fontossággal bírnak a szociális partnerek például az európai szemeszterben és a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában való részvételének megerősítése során; ezért kulcsfontosságúnak tartja e finanszírozást;

6.  rámutat, hogy a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek hiánya egyes régiókban valós szociális vészhelyzet, amely gyorsan végrehajtott innovatív és célzott megoldásokat tesz szükségessé a helyzet konkrét, rövid távon való javítása érdekében; ezért reméli, hogy a 2019. évi költségvetés továbbra is nagyon ambiciózus lesz az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem terén;

7.  kötelezettséget vállal arra, hogy az IFK előirányzatai 2019-ben való ambiciózus növelésének az ESZA keretében a tagállamokban futó bármely más program aláásása nélkül való megkönnyítése érdekében késlekedés nélkül elfogadja az IFK-ra és az ESZA-ra vonatkozó jogszabályok szükséges módosításait, hogy ezáltal lehetőleg mentesítse a tagállamokat az ifjúsági foglalkoztatásra elkülönített ESZA-források rájuk eső részének megfelelő összeg befizetésének kötelezettsége alól, azzal a szigorú feltétellel, hogy a javasolt módosítások nem teszik lehetővé, hogy a tagállamok mentesüljenek az ügyben már korábban tett pénzügyi kötelezettségvállalásaik alól, illetve nem foglalják magukban az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre szánt uniós költségvetési előirányzatok általános csökkentését;

8.  elismeri, hogy az ifjúsági garancia előrelépést jelent az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem terén; megjegyzi ugyanakkor, hogy a legújabb bizonyítékok szerint az ifjúsági garancia egyes térségekben nem hozza a kívánt eredményeket a tervezett ritmusban, aminek okai nem a rendszerben, hanem annak végrehajtásában, de leginkább a kompromisszumok iránti hajlandóság és a politikai akarat egyes nemzeti kormányok részéről mutatkozó hiányában, a szociális partnerek és a regionális és helyi önkormányzatok részvételének elmaradásában, az ajánlatok megkérdőjelezhető minőségében és a résztvevők hatékony, az ajánlat időtartamán túli munkaerőpiaci integrációjának sikertelenségében keresendők;

9.  felhív az IFK végrehajtásának javítására irányuló erőfeszítések többek között annak biztosítása révén való folytatására, hogy az állásajánlatok, az oktatás vagy képzés megfeleljenek a résztvevői profiloknak és a munkaerő-piaci keresletnek a résztvevők tartós elhelyezkedése érdekében;

10.  kéri a Bizottságot, hogy indítson el egy az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó, az IFK-t kiegészítő, 500 millió eurós költségvetéssel rendelkező vészhelyzeti tervet olyan, a minőségi foglalkoztatást célzó programok végrehajtásának támogatására, amelyek előmozdítják a munkahelyteremtést és a vállalkozási lehetőségeket azokban az uniós régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya 40% fölött van; kiemeli, hogy ennek a rendszernek kell finanszíroznia az innovációt, a minőséget és a bevett gyakorlatokat, valamint jutalmaznia azokat a projekteket, amelyek a 30 év alattiak számára való munkahelyteremtés terén a minőség és fenntarthatóság legmagasabb szintjét biztosítják;

11.  megjegyzi, hogy a 2018. évi költségvetésben biztosított kifizetési előirányzatok ezidáig elégségesek voltak a tagállami kifizetési kérelmek teljesítéséhez, és a Bizottság előrejelzése szerint várhatóan megfelelnek a tagállamok éves igényeinek, nem úgy, mint a jelenlegi programozási időszak előző éveiben, mivel a strukturális alapokat akkor nem használták fel olyan gyorsan, mint ahogyan az várható volt; emiatt hangsúlyozza, hogy a 2019-es költségvetésnek elegendő kifizetési előirányzatot kell biztosítania; megjegyzi, hogy az alacsony felhasználási arány részben adminisztratív akadályoknak tudható be; ezért az alapokhoz való hozzáférés javítása érdekében felszólít az adminisztratív akadályok további csökkentésére;

12.  ragaszkodik ahhoz, hogy a 2019. évi költségvetésből kellő kötelezettségvállalási, és különösen kifizetési előirányzatot biztosítsanak az ESZA-nak, tekintettel arra, hogy az ESZA intenzív végrehajtás időszakába lép, és nőni fog a tagállamok kifizetési kérelmeinek száma;

13.  emlékeztet arra, hogy a strukturális programok irányításában és ellenőrzésében az arányosság elvének kell érvényesülnie; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy online alkalmazási rendszer lehetőségeit, amely jobban elősegítené az adminisztratív eljárások egyszerűsítését a projektvezetők számára;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszék 06/2018. számú különjelentésének megfelelően azonosítsa és kövesse nyomon jobban az EaSI és az ESZA keretében a munkavállalói mobilitásra elkülönített finanszírozást az alapok komplementaritásának és jobb teljesítmény-monitoringjának, és ezáltal hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében;

15.  hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések nagyon értékes eszközök új tevékenységek és szakpolitikák kezdeményezésére; hangsúlyozza, hogy a múltban a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság számos ötletét is sikeresen végrehajtották kísérleti projektként vagy előkészítő intézkedésként; kéri, hogy a Bizottság rendszeresen és részletesen tájékoztassa a Parlamentet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végrehajtásának különböző szakaszairól, továbbá kéri a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre a kísérleti projekteket és intézkedéseket, illetve tartsa tiszteletben ezeknek a Parlament és a Tanács által elfogadott és jóváhagyott tartalmát;

16.  hangsúlyozza, hogy valamennyi foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó ügynökség (Cedefop, ETF, Eurofound és EU-OSHA) jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatási és szociális ügyek széles körének kezeléséhez; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy feladataik folyamatosan gyarapodnak, és ezért ezen ügynökségek számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, hogy elláthassák feladataikat és a lehető legjobb eredményeket érjék el az uniós jogalkotási és szakpolitikai célkitűzések támogatásában; támogatja az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, amely a tervek szerint 2019-ben kezdi meg működését; hangsúlyozza, hogy további finanszírozást kell előirányozni annak biztosítására, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához, valamint hogy ezt ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források átcsoportosításával érjék el;

17.  ismételten aggodalmának ad hangot a növekvő ír országkoefficiens negatív költségvetési hatása miatt, amely egyre inkább veszélyezteti az Eurofound pénzügyi kapacitását megbízatásának teljesítésére; elvárja az uniós intézményektől, hogy fellépnek e hatások ellensúlyozása érdekében, az Eurofund 2016. évi mentesítéséről szóló jelentésben foglaltak szerint; hangsúlyozza, hogy az ügynökség által végzett kutatás szinten tartása, és különösen a páneurópai felmérések munkájának biztosítása érdekében kiegészítő támogatásra van szükség.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

7

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Enrique Calvet Chambon, Ole Christensen, Michael Detjen, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Czesław Hoc, Rina Ronja Kari, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Miroslavs Mitrofanovs, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Dennis Radtke, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Yana Toom

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Heinz K. Becker, Rosa D’Amato, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Ivari Padar, Evelyn Regner, Anne Sander, Joachim Schuster, Michaela Šojdrová, Ivo Vajgl, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Malin Björk, Karoline Graswander-Hainz, Jytte Guteland, Angelika Mlinar, Keith Taylor

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

37

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, António Marinho e Pinto, Angelika Mlinar, Robert Rochefort, Yana Toom, Ivo Vajgl

GUE/NGL

Kostadinka Kuneva

PPE

Georges Bach, Heinz K. Becker, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Marek Plura, Dennis Radtke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Michaela Šojdrová, Romana Tomc

S&D

Guillaume Balas, Ole Christensen, Michael Detjen, Elena Gentile, Karoline Graswander-Hainz, Jytte Guteland, Javi López, Edouard Martin, Ivari Padar, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Evelyn Regner, Joachim Schuster, Siôn Simon

VERTS/ALE

Miroslavs Mitrofanovs, Keith Taylor

7

-

ECR

Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Kosma Złotowski

ENF

Dominique Martin

GUE/NGL

Malin Björk, Rina Ronja Kari, João Pimenta Lopes

3

0

EFDD

Laura Agea, Rosa D’Amato

NI

Lampros Fountoulis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (21.6.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról

(2018/2024(BUD))

A vélemény előadója: Ramón Luis Valcárcel Siso

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  kiemeli mind a mezőgazdaság, mind a vidékfejlesztés fontos szerepét számos uniós célkitűzés megvalósításában az élelmezésbiztonság, a fenntartható gazdasági növekedés, az állatjólét, a munkahelyteremtés, az erdészet, az éghajlatváltozás, az innováció, valamint a környezeti és területi egyensúly kapcsán; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés az Unió általános költségvetésének fontos részét képezik, és kiemeli ezen területek tartós finanszírozásának szükségét; emlékeztet arra, hogy a mezőgazdaságra fordított kiadások visszaestek, és a KAP költségvetési csökkentése negatív hatásokkal járhat, veszélyeztetve a nyomonkövetési és ellenőrzési folyamatot, valamint a KAP célkitűzéseinek teljesítését;

2.  kiemeli, hogy a mezőgazdasági ágazat innovációjának ösztönzése érdekében alapvető fontosságú az agrár-élelmiszeripari ágazati kutatás céljára elkülönített, különösen a Horizont 2020 költségvetéséből származó források teljes mértékű hozzáférhetősége;

3.  támogatja a mezőgazdasági költségvetés stabilitását, ezért határozottan elutasítja annak bármiféle 2019-es csökkentését, különösen az utóbbi években a mezőgazdasági ágazat által elszenvedett súlyos válságok és áringadozás fényében;

4.  felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék az uniós költségvetéshez való hozzájárulásukat a stabilitás biztosítása és a mezőgazdasági ágazat lehetséges jövőbeli válságainak elkerülése érdekében;

5.  kiemeli a KAP közvetlen támogatásainak az országok és a nagy, kis- és közepes méretű gazdaságok közti méltányosabb elosztásának szükségességét;

6.  megjegyzi, hogy a válságok gyakorisága és a fokozott áringadozás a mezőgazdasági költségvetés növelésének szükségességét jelzik;

7.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő időben kövessék figyelemmel a mezőgazdasági termékek áringadozásait, amelyek negatívan hatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, és szükség esetén tegyenek gyors és hatékony válaszlépéseket, ezáltal lehetőséget adva a mezőgazdasági termelőknek az ilyen áringadozások közvetlen leküzdésére;

8.  rámutat arra, hogy vissza kell fordítani a mezőgazdasági termelőket érintő jövedelemcsökkenés utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hosszú távú tendenciáját;

9.  aggodalmának és csalódottságának ad hangot – miután bebizonyosodott, hogy a termelők milyen nehezen találnak új piacokat – az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy 2018. június 30-ával megszünteti az orosz tilalom által negatívan érintett ágazatokat támogató intézkedéseket, mivel ezzel valójában olyan események miatt bünteti ezeket az ágazatokat, amelyekre nincsen befolyásuk;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy folyamatosan tegyen új erőfeszítéseket új felvevőpiacok azonosítására;

11.  hangsúlyozza az új piacok kialakításának jelentőségét a versenyképesség megőrzésében és az uniós mezőgazdaság piaci válságokkal – mint például az orosz embargó által okozott válsággal – szembeni ellenálló képességének növelésében; felszólít ezért az új piaci lehetőségek pénzügyi támogatásának biztosítására;

12.  kéri a Bizottságot, fogadjon el határozatot az Oroszország által elrendelt embargó miatti támogatások meghosszabbítására a 2019. évi költségvetésről szóló jogszabálytervezet, illetve legkésőbb az őszi módosító indítvány elfogadása előtt;

13.  kifejezi aggodalmát amiatt, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalások kudarca milyen következményekkel járhat a 2019-es költségvetésre nézve;

14.  felhívja a figyelmet az Egyesült Királyság piacára jelenleg irányuló élelmiszer-behozatal volumenére, amelyet a későbbiekben az egységes piacnak kell felszívnia;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az uniós piacokhoz igazított, fenntartható mezőgazdaságot, és ösztönözze a növényvédő szerek biztonságos és környezetbarát alternatíváinak használatát, valamint hogy ennek megfelelően 2019-ben növelje az ilyen megoldásokhoz nyújtott támogatás mértékét;

16.  megállapítja ismét a jelenlegi válságtartalék és a pénzügyi fegyelmi mechanizmus hasznosságának hiányát, amely a 2019. évi költségvetés tekintetében ismét pusztán bürokratikus terhet jelent; megjegyzi, hogy az európai mezőgazdaságot egyre több válság érte az elmúlt években; sürgeti ezért a Bizottságot, fontolja meg egy többéves, a közvetlen kifizetésektől független tartalék létrehozását, amely kezelné a túlfűtött piacokat és a súlyos válságokat;

17.  rámutat, hogy a többlettermelés elkerülése érdekében a piaci szervezeteknek garantálniuk kell a célzott mennyiségellenőrzést;

18.  sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy 2019-ben erősítsék meg a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására irányuló intézkedéseket, hogy ezáltal fokozzák a mezőgazdasági ágazat generációs megújulását, amely jelenleg alacsony szinten áll és hosszú távú hatással van az európai mezőgazdaságra; rámutat arra, hogy az elégtelen mértékű generációs megújulás elsősorban a gazdálkodói tevékenységből származó méltányos és megélhetést biztosító jövedelem hiányából ered; fontosnak tartja ezért a fiatalok által tapasztalt bürokratikus akadályok leegyszerűsítését és csökkentését, valamint a több tagállamban is sikeresen alkalmazott olyan bevált gyakorlatok bevezetését, amelyek bizonyíthatóan hozzájárulhatnak a generációs megújuláshoz;

19.  hangsúlyozza az új technológiákba és innovációkba való, az európai gazdálkodás versenyképesebbé és környezeti szempontból fenntarthatóbbá tételét célzó befektetések fontosságát; felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy olyan mezőgazdasági költségvetést alakítson ki, amelyik a gazdálkodók szükségleteit és olyan szakpolitikai célokat állít középpontba, amelyek nagyobb mértékben alkalmaznak az uniós mezőgazdaság életképességét hosszú távon biztosító intelligens és innovatív megközelítéseket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

1

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Karin Kadenbach, Elsi Katainen, Anthea McIntyre, Momchil Nekov, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Krzysztof Hetman

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

ECR

Jørn Dohrmann, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Anthea McIntyre

ENF

Philippe Loiseau

NI

Diane Dodds

PPE

Richard Ashworth, Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Karine Gloanec Maurin, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Maria Noichl, Marc Tarabella, Maria Gabriela Zoană

Verts/ALE

José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė

1

-

EFDD

John Stuart Agnew

7

0

ALDE

Jan Huitema

EFDD

Giulia Moi, Marco Zullo

GUE/NGL

Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez, Miguel Viegas

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (7.6.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról

(2018/2024(BUD))

A vélemény előadója: Morten Løkkegaard

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kiemeli, hogy az oktatás, az ifjúság, a kultúra és az európai uniós polgárság területein megvalósuló programok továbbra is fontos szerepet játszanak közös európai identitásunk általános megerősítésében;

2.  többek között az Erasmus+ 30. évfordulójára való tekintettel felhívja a figyelmet arra, hogy a program továbbra is az ifjúsági mobilitás fő eszköze, ahogyan ezt a beküldött pályázatok száma jelzi, amelyek meghaladják a rendelkezésre álló finanszírozási keretet; mélységesen sajnálja, hogy a 2019. évi költségvetés tervezetében az Erasmus+ számára javasolt finanszírozás jóval a Parlament által elvárt szint alatt marad, és csupán azt tükrözi, hogy az Erasmus+ finanszírozási szintje most éri el a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belüli legmagasabb értéket, és még a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során megmaradt kiegészítő finanszírozást sem tudja biztosítani; kitart amellett, hogy meg kell növelni a finanszírozást, különösen az egész életen át tartó tanulás és az ifjúsági ágazat – többek között a nem formális oktatás – tekintetében, valamint hogy a veszélyeztetett csoportok – különösen a fogyatékossággal élő fiatalok – fokozottabb részvételét biztosítani lehessen; megismétli arra irányuló felhívását, hogy az Erasmus+ program számára a következő többéves pénzügyi keretben legalább háromszoros mértékű finanszírozást biztosítsanak, tekintettel a program népszerűségére, illetve arra a képességére, hogy elősegíti az európai összetartozás érzését, valamint növeli az Erasmus+-ban részt vevő fiatalok munkaerőpiaci kilátásait;

3.  felhívja ezenkívül a figyelmet arra, hogy a – jelenlegi nevén – Európai Szolidaritás Testülethez, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások, saját költségvetési sort és saját forrásokat kell rendelni, amelyek az Erasmus+ program keretein belül megvalósuló korábbi európai önkéntes szolgálat forrásaiból és kizárólag egyéb, el nem különített forrásokból állnak;

4.  hangsúlyozza a Kreatív Európa program jelentőségét az Unió audiovizuális és kulturális ágazatainak támogatásában; ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozási szint megfeleljen a program célkitűzéseinek, különösen a kultúrával foglalkozó, krónikusan alulfinanszírozott alprogram esetében, amely ennek következményeképpen nehézségekkel küzd a kielégítő sikerességi arány elérésében, és ezért nem felel meg a jelöltek elvárásainak; hangsúlyozza, hogy az alacsony sikerességi arány rendszerszintű finanszírozási hiányra utal, ami nem felel meg a program ambiciózus céljainak; úgy véli, hogy a Kreatív Európa program kulturális-kreatív ágának megerősítése lehetőséget biztosítana arra, hogy a Bizottság egyre több erőfeszítést tehessen az álhírek kezelése érdekében, a médiaműveltség növelésére irányuló tevékenység és az ágazati párbeszéd előmozdítása által egyaránt; úgy véli, hogy továbbra is ki kellene használni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze között keletkező szinergiahatásokat, többek között annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok képesek legyenek teljes mértékben kifejezni kettős szerepüket egyrészt Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzésében és hangsúlyozásában, másrészt a magas színvonalú munkahelyek teremtésének támogatásában, a fenntartható növekedés biztosításában, valamint az innováció és a termelés ösztönzésében; kitart amellett, hogy az ESBA-nak jelentős forrásokkal kell hozzájárulnia az oktatás, a képzés és a kutatás területein megvalósuló befektetésekhez, valamint hogy a kulturális és a kreatív ágazatoknak megfelelő támogatást kell biztosítani; kiemeli, hogy az ágazatra szabott támogatás elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA-hitelek a kulturális és a kreatív ágazatok javát is szolgálják;

5.  nyugtázza a 2018-ban megnyitott, kulturális örökség európai éve által keltett érdeklődést; kéri ezért, hogy a kulturális örökség európai évével kapcsolatos irányítási kezdeményezések és eszközök 2018 után is folytatódjanak, többek között az egyéb többéves programok – például a kutatási, külső tevékenységre irányuló, kohéziós, Erasmus+ programok és a kulturális örökség digitalizálását célzó kezdeményezések – keretében zajló célzott finanszírozás, valamint a digitális oktatási cselekvési tervbe való felvétel segítségével;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre – a Parlament részére – a „multimédiás tevékenységek” sor alatti valamennyi tevékenység teljes körű felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meggyőződjön róla, hogy teljesülnek-e a legfontosabb célkitűzéseik, illetve megfelelő-e a többéves pénzügyi keret tevékenységek közötti súlyozása; emlékeztet arra, hogy a „multimédiás tevékenységek” sort azért hozták létre, hogy a polgárokat az Unióval kapcsolatos műveletekről általánosan tájékoztató tevékenységeket finanszírozza, ami fokozni hivatott az uniós intézmények munkájának, a meghozott döntéseknek és az európai integráció szakaszainak láthatóságát; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy az e sor alatti jelenlegi, más célkitűzéseket szolgáló tevékenységeket az egyéb megfelelő költségvetési sorokból finanszírozza; többletfinanszírozás biztosítását kéri 2019-re az Euranet Plus által a többéves pénzügyi keret hátralévő részében folytatott tevékenység biztosítása érdekében; nyomatékosítja azonban, hogy a hálózat jelenlegi „máról holnapra” való finanszírozása fenntarthatatlan, továbbá hosszú távú finanszírozási alap biztosítását kéri a következő többéves pénzügyi keretben;

7.  tudomásul veszi az „Európai kulturális televíziós tartalmak feliratozása Európa-szerte” című előkészítő intézkedés sikerét, melyet jelenleg az ARTE Europe hajt végre, és amely 2018 után már nem lesz jogosult uniós költségvetési támogatásra; hangsúlyozza, hogy a projekt már öt – hamarosan pedig hat – uniós nyelven biztosítja az európai kulturális tartalmak terjesztését, és a különböző médiaplatformokon keresztül potenciálisan az uniós lakosság 70%-át éri el anyanyelvén; úgy véli, hogy a projekt kiemelkedően népszerű a közönség körében, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az európai kulturális tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés, és fokozódjon a kultúrák közötti párbeszéd; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a minőségi programokhoz való többnyelvű hozzáférést az uniós polgárok nagy száma részére oly módon, hogy a feliratozási kezdeményezést beilleszti egy már meglévő programba vagy költségvetési sorba, például a Kreatív Európa keretében;

8.  az európai sajtó- és médiaszabadság erősen romló helyzetére tekintettel szorgalmazza, hogy mind a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó firenzei központ (CMPF), mind a sajtó- és médiaszabadság lipcsei európai központja (ECPMF) működése legyen biztosítva a többéves pénzügyi keret hátralévő idejére, és e célból 2019-re kiegészítő finanszírozás álljon rendelkezésre; rámutat arra, hogy az ezekben a központokban folytatott tevékenységek kiválóan kiegészítik egymást, és nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben mindkét intézménynek biztosítson hosszú távú finanszírozást annak érdekében, hogy mindkét központ a lehető legfüggetlenebb módon dolgozzon ki a médiaszabadságot és a média sokszínűségét szolgáló hatékony európai eszközöket, valamint a veszélyes helyzetben lévő újságíróknak személyre szabott segítséget és támogatást tudjon nyújtani;

9.  hangsúlyozza az Európa a polgárokért program jelentőségét a polgárok uniós ismereteinek bővítésében és a polgári tudat elősegítésében, valamint az európai társadalmi szervezetek számára nyújtott operatív támogatás tekintetében, amelyek kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az Unióban, és célzott pénzügyi támogatásra szorulnak; újra megerősíti a program finanszírozási szintjének javítására vonatkozó elkötelezettségét, és minden rendelkezésre álló eszközt megragad annak érdekében, hogy 2019-ben, az európai parlamenti választások évében, valamint azt követően is nőjön a program sikerességi aránya, és megfelelő finanszírozási szintet biztosítson; emlékeztet arra, hogy a 2018. évi költségvetésben a Bizottság a pénzügyi programozáshoz képest a Parlament ellenvetésének ellenére 740 000 euróval csökkentette az Európa a polgárokért program költségvetését az európai polgári kezdeményezés fellendítése érdekében; sajnálatát fejezi ki ennélfogva amiatt, hogy a pénzügyi programozásnak a Bizottság által küldött 2018. január havi frissített változata szerint az átdolgozott európai polgári kezdeményezés finanszírozása céljából további 2,5 millió EUR (2019-ben 1,1 millió EUR, 2020-ben pedig 1,4 millió EUR) kerül elvonásra az Európa a polgárokért programtól, amit – a pénzügyi programozás frissített változata szerint – az új európai polgári kezdeményezésről szóló új rendeletre vonatkozó javaslat irányoz elő; megjegyzi, hogy sem maga a javaslat, sem az azt kísérő pénzügyi kimutatás nem utal az Európa a polgárokért programra gyakorolt költségvetési hatásra; emlékeztet arra, hogy a javasolt jogszabályok vizsgálata során a Parlamentnek ismernie kell minden tényt, és emlékezteti a Bizottságot az e tények közzétételére vonatkozó kötelezettségére; hangsúlyozza, hogy elkötelezett a hatékony, megfelelő forrásokkal ellátott Európa a polgárokért program mellett, határozottan ellenzi a javasolt költségvetési csökkentést, valamint a 2019. és 2020. évi költségvetési eljárásokban vissza kívánja vonni e csökkentéseket;

10.  sürgeti a Bizottságot, hogy növelje a kulturális és oktatási programok, illetve az egyéb programokon és eszközökön – nevezetesen az európai strukturális és beruházási alapokon, az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) és a Horizont 2020 keretprogramon – keresztül elérhető finanszírozás közötti szinergiát; ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy a kultúrával és oktatással kapcsolatos projektekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007–2013-as és 2014–2020-as programozási időszaka során legalább 11 milliárd EUR-t fordítottak;

11.  hangsúlyozza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek (IFK) az ifjúsági munkanélküliség leküzdésében játszott kulcsfontosságú szerepét; kiemeli, hogy az IFK-t a céloknak teljes mértékben megfelelően kell finanszírozni, valamint hogy fokozni kell a szinergiahatásokat az IFK, az Európai Szociális Alap és a tagállamok nemzeti költségvetései között;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő összegű költségvetési forrást annak érdekében, hogy a nyilvánosságot megfelelően lehessen tájékoztatni a 2019. évi európai parlamenti választásokról, és a választásokról készülő médiabeszámolók hatékonyabbak legyenek, különösen abból a célból, hogy a listavezetők – az Európai Bizottság elnöki posztjának jelöltjei – közismertebbekké váljanak;

13.  rámutat a kísérleti projektekben és előkészítő intézkedésekben rejlő lehetőségre, amelyek eszközt jelentenek az uniós szakpolitikai területeken tett intézkedések vizsgálatához és az olyan új, innovatív kezdeményezések bevezetéséhez, amelyek hosszú távú uniós intézkedésekké válhatnak;

14.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése különösen nagy kihívást jelent az Európai Iskolák számára, különösen az angol nyelvi szekció mérete (a tanulók mintegy 21%-a) és az angol mint második nyelv túlsúlya miatt (a 2016–2017-es tanévben a tanulók 61%-a); üdvözli a tárgyalások során eddig elért eredményeket és különösen az átmeneti időszakról szóló ideiglenes megállapodást, amely alapján az Egyesült Királyság a 2020–2021-es tanév végéig az Európai Iskolákról szóló egyezmény részes fele maradna; megjegyzi ugyanakkor, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 120. cikkében rögzített rendelkezések ellenére továbbra is fontos költségvetési és oktatási kérdések merülnek fel a kiváló minőségű angolnyelv-oktatás hosszú távú biztosításával és az európai érettségi vizsgának az Egyesült Királyságban történő folytatólagos elismerésével kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot és az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy tegyen jelentést a Kulturális és Oktatási Bizottságnak a brexit kihívásaira vonatkozó hosszú távú terveiről;

15.  üdvözli a kifizetési hátralékok problémájának megoldása érdekében az elmúlt években tett erőfeszítéseket; rámutat arra, hogy az illetékes szervek és a kedvezményezettek közötti szerződések késedelmes véglegesítése, valamint a késedelmes kifizetések veszélyeztetik a programok Bizottság általi teljes körű végrehajtását; kiemeli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok növekedésének az időben történő kifizetések érdekében a kifizetési előirányzatok megfelelő növekedésével kell együtt járnia;

16.  hangsúlyozza a befogadás jelentőségét, és kéri, hogy az Európai Parlament plenáris ülésein vezessék be a jelnyelvi tolmácsolást;

17.  hangsúlyozza a migránsok és menekültek integrációjának fontosságát, és azt, hogy új tartózkodási helyükön az oktatáshoz, képzéshez és tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, valamint az ottani egyedi kultúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása segíti őket abban, hogy úgy érezzék, örömmel fogadják őket, illetve az integrációban és a beilleszkedésben is támogatja őket;

18.  elismeri a természeti és kulturális örökség társadalmi értékét, valamint a gazdaság hajtóerejeként benne rejlő lehetőség kiaknázásának előnyeit;

19.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a társadalmi kirekesztéssel és a hátrányos helyzetű személyek befogadásával annak biztosítása érdekében, hogy teljes körűen és egyenlő módon hozzáférjenek a kultúrához és az oktatáshoz.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

7.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Rupert Matthews, Luigi Morgano, John Procter, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Andrzej Zdrojewski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Sylvie Guillaume, Morten Løkkegaard, Martina Michels

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Flack, Gabriel Mato

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Morten Løkkegaard

EFDD

Isabella Adinolfi

GUE/NGL

Nikolaos Chountis, Martina Michels

PPE

Andrea Bocskor, Norbert Erdős, Svetoslav Hristov Malinov, Gabriel Mato, Sabine Verheyen, Bogdan Andrzej Zdrojewski

S&D

Silvia Costa, Damian Drăghici, Giorgos Grammatikakis, Sylvie Guillaume, Petra Kammerevert, Luigi Morgano, Julie Ward

Verts/ALE

Jill Evans

0

-

4

0

ECR

John Flack, Rupert Matthews, John Procter

ENF

Dominique Bilde

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (20.6.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról

(2018/2024(BUD))

A vélemény előadója: Malin Björk

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Unió egyik alapelve, ezért a költségvetési eljárás keretében fontos eszköznek számít a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés ezen elv uniós politikákba, intézkedésekbe és fellépésekbe való beépítése érdekében, az egyenlőség előmozdítása, a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a nők aktív munkaerő-piaci és gazdasági-társadalmi tevékenységekben való részvételének növelése céljából;

B.  mivel az egyenlőtlenség növekvő probléma az EU-ban, és mivel az uniós költségvetést egyre inkább úgy kell megtervezni, hogy az jelentős mértékben hozzájáruljon a szociális jogok, a jóléti szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés, valamint a tisztességes munkakörülmények megőrzéséhez és fejlesztéséhez, különös hangsúlyt fektetve a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok helyzete javítására;

C.  mivel a sztereotípiák továbbra is akadályt jelentenek a nők számára, különösen a munkaerőpiacon; mivel a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítása a nők szerepvállalásának növelése és az uniós gazdaság fejlődése szempontjából egyaránt előnyös;

D.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség a 2014–2020 közötti időszakra szóló jelenlegi többéves pénzügyi keretre vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet előzetes feltétele; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi kerethez mellékelt intézményközi nyilatkozat megerősíti, hogy be fognak építeni az éves költségvetési eljárásokba a nemek szempontját érvényesítő elemeket, figyelembe véve, hogy miként járul hozzá az Unió átfogó pénzügyi kerete a nemek közötti megnövekedett egyenlőséghez (és biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését);

E.  mivel a nők szerepvállalásának növelése – ahogyan ez már bizonyítást nyert – gazdasági növekedéshez vezet, és a nők vállalkozói potenciálja a gazdasági fejlődés és az új munkahelyek kiaknázatlan forrását jelenti; mivel a vidéken élő nők különleges kihívásokkal szembesülnek vállalkozásuk kiépítése során, az uniós költségvetést úgy kell kialakítani, hogy az jelentős mértékben hozzájáruljon az információhoz, képzéshez és finanszírozáshoz való egyenlő hozzáférés javításához;

F.  mivel a nők gazdasági függetlensége kulcsfontosságú tényező a nők emancipációjában; mivel a nők foglalkoztatási rátája az EU-ban még mindig elfogadhatatlanul alacsony szinten áll, és a nők és a lányok lehetőségeit tovább kell szélesíteni, különösen a digitális gazdaság, valamint a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (TTMM), illetve az IKT-ágazatok területén a valódi nemek közötti egyenlőség elérése, a nemi sztereotípiák meghaladása, valamint a gazdaság növekedéséhez és innovációjához való hozzájárulás érdekében;

G.  mivel annak ellenére, hogy egyre nagyobb az igény az IKT-szakemberek és a digitális profillal rendelkezők iránt, csökken a digitális területen dolgozó nők száma(1); mivel ugyanezen tanulmány szerint évente 16 milliárd eurós GDP-növekedést teremthetne az EU-ban, ha több nőt alkalmaznának a digitális szektorban; mivel a digitális készségek és a női szerepmodellek hiánya a TTMM területen eltántorítja a nőket és a lányokat attól, hogy a technológiai ágazatban helyezkedjenek el; mivel az IKT-ágazat jelentős potenciállal rendelkezik a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly megteremtésében azzal, hogy a távmunka-lehetőségek jóvoltából összeegyeztethetővé vált a munkavégzés a gyermekgondozással;

H.  mivel nagyjából minden harmadik nőt ért 15 éves kora óta fizikai és/vagy szexuális erőszak, és a családon belüli erőszak elkövetését vagy az elkövető személyét krónikusan kevés esetben jelentik be az EU-ban, akár félelem vagy az áldozatok jogaival kapcsolatos információk hiánya miatt; mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) becslései szerint a nőkkel szembeni kapcsolati erőszak költsége az EU-ban elérheti az évi 109 milliárd eurót(2); mivel a nőkkel és lányokkal, illetve az LMBTQI személyekkel szembeni nemi alapú erőszak az emberi jogok megsértését jelenti, amely a társadalom valamennyi rétegét érinti; mivel lényeges, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program végrehajtásában a Daphné a lehető legnagyobb láthatóságot megőrizze; mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie a megfelelő finanszírozási szintek fenntartásának igényét, és biztosítania kell a fellépések folyamatosságát és a finanszírozás kiszámíthatóságát az egyedi célkitűzések által lefedett valamennyi területen;

I.  mivel jelenleg zajlik az EU isztambuli egyezményhez való csatlakozása, amely az ahhoz szükséges lépést jelenti, hogy az EU javítsa és megerősítse a nemi alapú erőszak európai felszámolása terén végzett munkáját; mivel ugyanakkor több tagállam nem ratifikálta az egyezményt;

J.  mivel az Unió és tagállamai együttesen a világ vezető adományozói, az összes globális fejlesztési segély több mint 50%-át biztosítva; mivel amiatt, hogy a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, illetve a nők reproduktív egészségével kapcsolatos területeken csökkent a többi adományozótól érkező támogatás, az Unió és tagállamai kénytelenek növelni a jelenlegi finanszírozást, különösen a nemi dimenzióval rendelkező területeken;

1.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek a költségvetési eljárás szerves részévé kell válnia annak minden szakaszában és minden költségvetési sorban – és nem csak olyan programokban, amelyekben a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatás a legnyilvánvalóbb –, ahhoz, hogy a költségvetési kiadások a nemek közötti egyenlőség előmozdításának hatékony eszközévé váljanak; megerősíti az erőforrások növelésére irányuló kérelmét a nők és lányok jogainak érvényesítése, gazdasági függetlenségének előmozdítása és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, többek között a meglévő uniós és tagállami szintű eszközök, például a nemi szempontú hatásvizsgálat felhasználása révén; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szisztematikusan – különösen pedig a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során – alkalmazza a közkiadásokra a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és valamennyi költségvetési fejezetben juttassa érvényre a nemek közötti egyenlőség elvét;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem érvényesítik következetesen a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjait a meglévő uniós programok többségében, a pénzügyi eszközökben és az Európai Stratégiai Beruházási Alapban (ESBA); ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a következő programozási időszakban fordítsa vissza ezt a helyzetet a nemek közötti egyenlőségre szánt források megfelelő elosztásának biztosítása érdekében;

3.  felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) , a Leader+ és a Horizont 2020 keretében jelenleg is rendelkezésre álló pénzeszközöket; felszólít továbbá a rendelkezésre álló eszközök nagyobb szinergájára a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása, valamint mindenki számára jobb élet- és munkakörülmények megteremtése érdekében, a nők és lányok szerepvállalását célzó, személyre szabott politikákon, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások – nevezetesen a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások, beleértve a nemi alapú és szexuális erőszak áldozatait célzó átfogó szexuális nevelést, tanácsadást, kezelést és gondozást – nyújtásán, valamint az ilyen magas színvonalú állami gondozási szolgáltatásokba történő befektetések növelésén keresztül;

4.  felszólít finanszírozás elkülönítésére olyan programok számára, amelyek a nők vállalkozásait és munkavállalását – többek között a nők által létrehozott és vezetett kkv-ban – támogatják a COSME program részeként, és amelyek biztosítják és ösztönzik a nők kölcsönökhöz és sajáttőke-bevonáshoz való hozzáférését; kéri, hogy támogassák az ápolási-gondozási feladatokat ellátó nők és férfiak vállalkozásait, mivel az ő vállalkozásuk nemcsak a munka és a magánélet sikeres összeegyeztethetőségét példázza, de egyben új munkalehetőségek és olyan szerepmodellek ösztönzéséhez is hozzájárul, amelyek saját projektjeik gyakorlati megvalósítására sarkallják különösen a nőket, ezáltal elősegítve a nők gazdasági függetlenségét és emancipációját;

5.  kiemeli, hogy több nőt kell bevonni a TTMM területére és az IKT-ágazatokba; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020, az Erasmus+, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés részeként olyan programokat kell finanszírozni, amelyek a nők digitális korszakhoz való alkalmazkodása előtti kihívásokra, valamint a nemek közötti szakadék kezelésére összpontosítanak oly módon, hogy fejlesztik a nők digitális készségeit, minőségi oktatást és képzést nyújtanak a nőknek és a lányoknak, és felhívják a figyelmüket a TTMM- és az IKT-ágazatok által kínált lehetőségekre;

6.  megismétli azon felhívását, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program minden egyedi célkitűzése – a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének céljából is – külön költségvetési sorral rendelkezzen a pénzeszközök felhasználására vonatkozó átláthatóság növelése, valamint az egyes egyedi célkitűzésekhez és azok láthatóságához szükséges finanszírozás biztosítása érdekében, különösen ami a nemi alapú erőszak, a szexuális zaklatás és a megkülönböztetés elleni küzdelmet és annak láthatóságát illeti, különös figyelmet fordítva a nyilvánosság figyelmének felhívására, a női áldozatok jogaikkal és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatására, valamint az érintett szakemberek képzésének biztosítására; felszólít a nemi alapú és a családon belüli erőszak női és gyermek áldozatai számára szolgáltatásokat nyújtó női menedékhelyek költségvetésének növelésére, hogy ezáltal megszilárdítsák a megelőzés, illetve az áldozatok támogatása és megerősítése érdekében végzett munkájukat;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós költségvetésben konkrét költségvetési kötelezettségvállalásokban és ajánlásokban kell testet ölteniük azoknak a kötelezettségvállalásoknak, amelyek az áldozatok védelmére és az elkövetők bíróság elé állítása vonatkozóan intézkedéseket tartalmazó isztambuli egyezmény végrehajtására, illetve a nőkkel és lányokkal, valamint az LMBTQI személyekkel szembeni nemi alapon történő erőszak – tartózkodási jogállásuktól független – felszámolására irányulnak;

8.  emlékeztet arra, hogy a nők és a gyermekek teszik ki az EU-ba érkező menekültek és menedékkérők jelentős részét; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése szerepel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között; ezért felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak és megfelelő pénzeszközöket biztosítsanak a menekült nők erőszakkal szembeni védelmére az egész menekültügyi eljárás során, azáltal, hogy minőségi egészségügyi ellátást, különálló és biztonságos alvóhelyeket nyújtanak számukra, a tranzit- és befogadóállomásokon női higiéniai helyiségeket, biztonságos tereket hoznak létre, ahol megfelelő létszámú női alkalmazott van jelen, valamint tájékoztatást kínálnak számukra a jogokról és segítségnyújtási szolgáltatásokról, speciális képzést nyújtanak a tranzit- és befogadóállomások alkalmazottai számára a nemi alapú erőszak felderítéséről és megakadályozásáról, támogatják az áttelepítési és áthelyezési programokat, amelyek az Európába való bejutás biztonságos és jogszerű módozatait teszik lehetővé a menedékkérők és menekültek számára, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, amilyenek például a nők, a lányok és az LMBTQI személyek;

9.  kéri az EU-t, hogy az uniós fejlesztési támogatáson keresztül segítse a nőjogi szervezeteket, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel, a nők jogaival, a lányok szerepvállalásával és a nők döntéshozatali képviseletével foglalkozó és annak előmozdításán dolgozó civil társadalmi szervezeteket; emlékeztet arra, hogy sürgősen növelni kell a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó uniós finanszírozást és ebbe be kell vonni a tagállamokat annak érdekében, hogy ellensúlyozni lehessen a finanszírozási hiány hatását, amelyet az Egyesült Államok okozott az úgynevezett általános tilalmi szabály visszaállításával és kiszélesítésével;

10.  felszólítja az EU-t, hogy növelje a nők jogait előmozdító civil szervezetek költségvetését, és ezzel erősítse meg az Európában és a világ déli országaiban a nők jogaival foglalkozó egyesületek kapacitásait;

11.  felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a fejlesztési segélyek keretében megvalósuljanak a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére vonatkozó célkitűzések, illetve hogy az EU valamennyi jelentésében következetesen alkalmazzák a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatókat és egyedi kódokat, köztük az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) számára készült jelentésekben is, amely bizottság a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) végrehajtása során szintén nyomon követi a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket;

12.  emlékeztet arra, hogy az EIGE fontos szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség terén, és konszolidált költségvetésre van szüksége az adatok begyűjtéséhez és a szakismeretek elsajátításához, beleértve a nőkkel és a lányokkal szembeni erőszak elleni küzdelmet is; felszólít az EIGE költségvetésének, létszámtervének és függetlenségének stabilan tartására.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Maria Arena, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Margot Parker, Pina Picierno, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Maria Gabriela Zoană

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

José Inácio Faria, Lívia Járóka, Kostadinka Kuneva, Marc Tarabella, Mylène Troszczynski, Julie Ward

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ivan Štefanec

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Angelika Mlinar

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Malin Björk, Kostadinka Kuneva, João Pimenta Lopes

PPE

Heinz K. Becker, José Inácio Faria, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ivan Štefanec

S&D

Maria Arena, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Hedh, Maria Noichl, Pina Picierno, Liliana Rodrigues, Marc Tarabella, Julie Ward, Maria Gabriela Zoană

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Terry Reintke, Ernest Urtasun

5

-

ECR

Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Margot Parker

ENF

Mylène Troszczynski

PPE

Michaela Šojdrová, Anna Záborská

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

A Bizottság tanulmánya: Nők a digitális korban, 2018. március.

(2)

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: A nemi alapú erőszak költségeinek felbecsülése az Európai Unióban, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2014.


MELLÉKLET: A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

David McAllister, a Külügyi Bizottság elnöke és Brando Benifei, a Külügyi Bizottság előadója 2018. június 19-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  az AFET hozzájárulása a költségvetésről folytatott háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatáshoz

Tisztelt Elnök Úr!

Bizottságának „2019. évi költségvetés: a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás (2018/2024(BUD))” című jelentésére való tekintettel szeretnénk tájékoztatni Önt a Külügyi Bizottság (AFET) 2019. évi uniós költségvetéssel kapcsolatos prioritásairól.

Meggyőződésünk, hogy az EU-nak elegendő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy globális szereplőként képes legyen teljes mértékben kiaknázni a lehetőségeit. A jelenlegi globális környezetben, amelyet nagyfokú bizonytalanság és növekvő számú fenyegetések és kihívások jellemeznek, több forrást kell az EU külső fellépésére szánni. Elismerjük a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak növekedését, jóllehet ez a növekedés a törökországi menekülteket támogató eszközhöz való megnövelt hozzájárulásnak tudható be. Kiemeljük továbbá, hogy a költségvetési tervezet teljes mértékben kimeríti a 4. fejezet tartalékait. Ennek következtében az EU nagyon kicsi mozgástérrel rendelkezik majd előre nem látható külső válságok esetén. A Parlamentnek garanciát kell kapnia arra, hogy sürgős igény esetén tovább bővíthető a 4. fejezet.

Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a bővítési folyamatnak és ahhoz kapcsolódóan a tagjelölt országok számára az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) révén nyújtott pénzügyi támogatásnak. Hangsúlyozzuk különösen, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a nyugat-balkáni stratégia 2018–2020-as cselekvési tervének végrehajtása céljából, prioritásnak tekintve a jogállamiság és a regionális integráció támogatását. E tekintetben csalódást kelt, hogy a Bizottság javaslata 10 millió euróval csökkentené a Nyugat-Balkán politikai reformjainak támogatását. Másrészről viszont pozitív fejlemény, hogy jelentős mértékben nőttek a nyugat-balkáni regionális intézkedésekre szánt kötelezettségvállalási előirányzatok, mivel ily módon komoly lépéseket lehet tenni a nyugat-balkáni stratégia célkitűzéseinek elérése felé.

A jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén való folyamatos visszalépések fényében, illetve a feltételesség elvének megfelelően Törökország esetében támogatjuk a gazdasági, szociális és területi fejlődéshez kapcsolódó intézkedésekre szánt összegek csökkentését, illetve azok átirányítását a civil társadalom és az alapvető jogok területére.

A törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozása tekintetében a Parlamentnek ragaszkodnia kell a jelenlegi hozzájárulási arány (2 milliárd euró a tagállamoktól és 1 milliárd euró az uniós költségvetésből) fenntartásához, ahogyan azt a 2018. március 14-i Bizottság javaslat is szorgalmazza. A költségvetési tervezetben e célra javasolt előirányzatot ezért felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a teljes uniós hozzájárulás 1 milliárd euróra csökkenjen (figyelembe véve a 2018. évi költségvetés keretében rendelkezésre bocsátott összegeket). Ezen kívül biztosítani kell, hogy a 4. fejezetből a törökországi menekülteket támogató eszközre szánt hozzájárulások ne eredményezzék a meglévő programok rendelkezésére álló források csökkenését. A Parlament ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a törökországi menekülteket támogató eszköz forrásainak felhasználását, illetve azt, hogy a kifizetések teljes mértékben összhangban állnak-e az eszköz jogalapjával.

Az AFET másik prioritása az Unió számára hatalmas stratégiai fontossággal bíró keleti és déli szomszédságnak nyújtott támogatás. Aggasztónak tartjuk, hogy Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz költségvetése 2019-ben is jelentős nyomás alatt lesz. Ezt a nyomást csak tovább súlyosbítja, hogy az eszköz forrásait használják fel a szíriai válsággal és a konfliktus által érintett országokkal kapcsolatos második brüsszeli konferencián tett ígéretek teljesítésére is, valamint hogy további 100 millió eurót költenek migrációval kapcsolatos projektekre az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap keretében. Teljes mértékben támogatjuk ugyan a szíriai vállalásokat és a migráció okainak kezelését, ám ez nem történhet más szomszédsági prioritások rovására. Sajnos ezeket az új kötelezettségvállalásokat csak részben ellensúlyozza a költségvetés megerősítése, és így csökkennek az eszköz elsődleges feladataira jutó források. Sürgetjük a Költségvetési Bizottságot, hogy a költségvetési tárgyalások során találjon megoldást erre a problémára.

Az AFET üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is kiemelt támogatást kíván nyújtani Ukrajnának és Tunéziának. Ezen túlmenően meg kell fontolni Líbia stabilizálásának támogatását a legfrissebb politikai fejlemények tükrében. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy támogatni kell a moldovai és a grúziai politikai reformokat. Ragaszkodunk természetesen a végrehajtás és a reformfolyamat megfelelő nyomon követéséhez az érintett partnerországokban. Ezen kívül alapvető fontosságú, hogy az EU támogassa a közel-keleti békefolyamatot, továbbá erősítse a Palesztin Hatóságot és az UNRWA-t, szem előtt tartva a romló helyzetet, és azt, hogy az USA drasztikusan csökkenteni fogja a kötelezettségvállalásait.

Ami a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét illeti, több forrást kell biztosítani a veszélyben lévő emberijog-védők védelmére, többek között az emberijog-védőket célzó uniós mechanizmus (ProtectDefenders.eu) keretében, amelynek képesnek kell lennie a kiszámítható működésre. Ezen kívül szeretnénk, ha fokozott támogatást kapnának harmadik országok parlamentjei annak érdekében, hogy aktívan támogatni lehessen az emberi jogokkal kapcsolatos belső szakértelem kialakítását. Megfelelő finanszírozást kell biztosítani továbbá az uniós választási megfigyelő missziók számára.

A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) költségvetése továbbra is nagy nyomás alatt van, és a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók számának növekedése csak súlyosbítani fogja a helyzetet 2019-ben. A sürgősségi intézkedések költségvetési sorát több mint a harmadával csökkentették (10,1 millió euró), aminek következtében csökken a rugalmasság a váratlan válságok kezelése terén. Ezt a csökkentést tehát el kell utasítani, a KKBP költségvetését pedig ennek megfelelően növelni kell.

Hangsúlyozzuk továbbá a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz folyamatos fejlesztésének és biztonsági vonatkozásainak fontosságát, és kérjük, hogy további források álljanak rendelkezésre a meglévő eszköz alkotóelemei keretében.

Végül üdvözöljük, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet tartalmazza az európai védelmi ipari fejlesztési programot. Hangsúlyozzuk, hogy az új feladatokhoz új pénzügyi forrásokra van szükség az uniós tagállamok és az uniós költségvetés részéről, és ezeket nem szabad más szakpolitikák költségvetési keretének terhére finanszírozni. Az uniós védelmi kutatásra irányuló előkészítő intézkedéssel együtt ez a program létfontosságú a kooperatív képességfejlesztés előmozdítása és az európai védelmi ipar konszolidálása tekintetében. Ismételten kérjük továbbá, hogy az Unió költségvetése fedezze az Európai Védelmi Ügynökség és az állandó strukturált együttműködés igazgatási és működési kiadásait.

Hálásak lennénk, ha bizottságunk javaslatait figyelembe vennék a költségvetési tárgyalások során.

(Udvariassági formula és aláírás)

Másolatot kap:  Daniele Viotti, a 2019. évi uniós költségvetésről szóló jelentés előadója


MELLÉKLET: A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG LEVELE

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Elnök

EXPO-COM-INTA  D (2018) 24544

Daniele Viotti úr

a 2019. évi költségvetés előadója

Költségvetési Bizottság

Tárgy:  A 2019. évi költségvetésről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás

Tisztelt Viotti Úr!

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökeként szeretném tájékoztatni Önt az INTA prioritásairól a 2019. évi költségvetés vonatkozásában, az INTA koordinátorainak 2018. június 20-i megállapodása szerint.

Először is, az INTA véleménye szerint az európai uniós költségvetésnek kellő pénzügyi eszközökkel kellene alátámasztania azt, hogy a Bizottság munkaprogramjában az egyik legfőbb prioritásként határozza meg a kereskedelmet. A kereskedelem nemcsak erőteljes eszköze az európai növekedés és munkahelyek megteremtésének, de fontos külpolitikai eszköz is, amely az európai értékeket mozdítja elő külföldön. A kereskedelem továbbá a közeli országok geopolitikai helyzete stabilizálásának is eszköze, mivel jobb jövőbeli kilátásokat hoz, új piacokat jelent a helyi termelők számára és a közvetlen külföldi befektetések forrása is.

Kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtás – az EU kereskedelmi segítséget nyújt a partnerországoknak, például a kereskedelemösztönző támogatás rendszeréhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyetlen országnak sem sikerült hosszú távú gazdasági növekedést elérnie a regionális és globális piacokon való részvétel nélkül. A fokozottabb mértékű kereskedelem hozzájárul a hatékonyabb termeléshez a szakosodás és a regionális és globális értékláncokban való részvétel révén. A kereskedelemmel kapcsolatos megfelelő segítségnyújtás hozzájárulhat a tárgyalási kapacitás megerősítéséhez és a kereskedelmet megkönnyítő szabályozási keret létrehozásához szükséges kapacitáshoz. Az Unió kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtása nagyobb hangsúlyt fektet a partnerrégiókon belüli régión belüli kereskedelem növekedésének támogatására.

Kis- és középvállalkozások (kkv-k) – a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét, az új munkahelyek 85%-át teszik ki, és kulcsszerepet játszanak az EU-n belüli társadalmi kohézió megerősítésében. A költségvetésben hangsúlyt kell fektetni a kis- és középvállalkozások támogatására az uniós források teljes mértékű igénybe vétele révén a nemzetközivé válás támogatására.

Elfogadott tény, hogy a kkv-k vezetik a gazdaságot, nem pedig követik azt. A kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a növekedéshez és az innovációhoz. Ezt a hozzájárulást el kell ismerni az uniós költségvetésben.

Kereskedelmi megállapodások – az EU jelenlegi kereskedelmi tárgyalási menetrendje ambiciózusabb, mint valaha. Az EU nemrégiben tárgyalásokat folytatott Japánnal, Szingapúrral, Vietnammal, Mexikóval, és jelenleg tárgyalásokat folytat többek között a Mercosur országokkal, Indonéziával, Chilével, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Tunéziával. Ahhoz, hogy ez a menetrend sikeres legyen, megfelelő forrásokkal kell kiegészíteni a harmadik országoknak az EU felé fennálló, a kereskedelmi megállapodásokhoz kapcsolódó egyéb szakpolitikai kérdések – például az emberi és munkajogi jogok és a környezetvédelmi szabványok végrehajtása – tekintetében vállalt kötelezettségeik teljesítésének ideiglenes és utólagos értékelését. További figyelmet kell fordítani a civil társadalom nagyobb átláthatóságára, és elegendő erőforrást kell elkülöníteni az érdekelt felekkel folytatott elemzéshez és párbeszédhez.

Értékalapú kereskedelempolitika – a nemzetközi kereskedelempolitika elsősorban a kölcsönösen előnyös gazdasági növekedés előmozdítására szolgál, az egyéb olyan értékek előmozdításának eszköze is, amelyeket az Európai Unió a multilaterális színtéren szorgalmaz, mint például az emberi jogok tiszteletben tartása, ideértve a nők és férfiak egyenlő jogait, a jogállamiságot, a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtását és a környezetvédelmet. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteknek teljes mértékben kötelező erejűnek és végrehajthatónak kell lenniük, és a harmadik országok általános vámkedvezmény-rendszer keretében vállalt kötelezettségei elegendő erőforrást igényelnek e kérdésekről szóló nyomon követéshez, párbeszédhez és együttműködéshez.

A brexit okozta szakadék áthidalása – amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, a következő többéves pénzügyi keret tekintetében megszűnik az Egyesült Királyság uniós költségvetéshez való hozzájárulása. Az Egyesült Királyságnak az EU-val való együttműködésével kapcsolatos jövőbeli pénzügyi hozzájárulásokat még meg kell határozni. A brexit mindenesetre jelentős bevétel-csökkenést jelent. Annak érdekében, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikákban zökkenőmentes legyen az átmenet a következő többéves pénzügyi keretig, a 2019. évi költségvetés tekintetében figyelembe kell venni a várható bevételkiesésre való felkészülést. Remélhetőleg az EU kielégítő kereskedelmi megállapodást köt az Egyesült Királysággal. Mindkét partner számára előnyös lenne egy ilyen megoldás.

Tisztelettel:

Bernd Lange


MELLÉKLET: A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG LEVELE

Ingeborg Gräßle, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, és Joachim Zeller, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagja, 2018. május 31-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  A Költségvetési Ellenőrző Bizottság hozzájárulása a 2019. évi költségvetésről folytatott háromoldalú költségvetési egyeztetésre vonatkozó megbízatáshoz

Tisztelt Arthuis Úr!

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe a következőket a háromoldalú költségvetési egyeztetésre vonatkozó megbízatásában:

1.  Bizottságunk az elmúlt évekhez hasonlóan nagyon aggódik a fennálló kötelezettségvállalások rekordszintje miatt. A fennálló kötelezettségvállalások 2016 végére elérték a 238 milliárd eurót, ami 72%-kal magasabb, mint 2007-ben, és 2,9 évnyi kifizetésnek felel meg, szemben a 2007. évi 2,2 évvel. Bizottságunk hangsúlyozza, hogy a fennálló kötelezettségvállalások végső összege 2017. december 31-én elérte a 266,8 milliárd eurót, és hogy 2017-ben a növekedés a reméltnél magasabb volt, elérve a 28,8 milliárd eurót.

2.   Bizottságunk rámutat, hogy különösen a programok végrehajtásának a jelenlegi többéves pénzügyi keret első három évére jellemző késedelme miatt a 2014-es kötelezettségvállalási előirányzatokat főként 2015-re és 2016-ra kellett átvinni, és 2016-ban alacsony volt a kifizetések szintje (és az uniós költségvetés végrehajtása 7%-os volt a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2014 és 2016 közötti időszakában); Elismerjük azonban, hogy 2017-ben az esb-alapokból finanszírozott programok végrehajtása felgyorsult. Reményeink szerint ez a tendencia 2018-ban és 2019-ben is folytatódni fog. Bizottságunk úgy véli, hogy elegendő összegű finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen.

3.   Bizottságunk attól tart, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé és az új többéves pénzügyi keret első éveiben megint növekedhet a hátralékos kifizetések mennyisége. Úgy véljük, hogy az új többéves pénzügyi keret finanszírozásakor a fennálló kötelezettségvállalások tervezett szintjének fedezéséhez reális költségvetési előirányzatokra lesz szükség.

4.   Bizottságunk rámutat, hogy az uniós források jelentős részét teszik ki egyes tagállamok – és különösen kilenc tagállam: Litvánia, Bulgária, Lettország, Románia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észtország és Szlovákia – államháztartási kiadásainak, és hogy az esb-alapokra vonatkozó fennálló kötelezettségvállalások az államháztartási kiadások több mint 15%-ának pénzügyi támogatását teszik ki.

5.   Bizottságunk sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a jelentős mértékű hosszú lejáratú kötelezettséggel, garanciákkal és jogi kötelezettséggel átfogóan nőtt az uniós költségvetés pénzügyi kitettsége. Ezek a kötelezettségek a jövőben körültekintő gazdálkodást tesznek szükségessé.

6.   Bizottságunk attól tart, hogy a különleges eszközök (a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a Rugalmassági Eszköz) széles körű alkalmazása és a rendelkezésre álló keretek kihasználása következtében a költségvetési sorokon fennmaradó összegek nem lesznek elegendőek a 2020 előtt esetlegesen bekövetkező váratlan események finanszírozására.

7.   Bizottságunk rámutat különösen arra, hogy a Bizottság különböző forrásokat mozgósított a menekültügyi és migrációs válság kezelésére, ám sajnálja, hogy a Bizottság nem alakított ki egy olyan beszámolási struktúrát, amelynek révén átfogóan beszámolhatna a források felhasználásáról az említett területen. Sajnáljuk, hogy jelenleg nem lehet tudni, hogy mennyi az egy migránsra vagy menekültre költött összeg.

8.   Bizottságunk ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Ügyészség megfelelő finanszírozásban részesüljön és megfelelő személyzettel rendelkezzen. Megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós hozzájárulás összesen 4 911 000 eurót tesz ki. Rámutat, hogy az előirányzat az Európai Ügyészség személyzettel kapcsolatos kiadásainak, infrastrukturális és igazgatási kiadásainak és operatív kiadásainak fedezésére szolgál az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerének elindítása céljából. Sajnálja, hogy csak 35 álláshelyet irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a 23 helyettes ügyész álláshelyeinek levonása után csak 12 álláshelyet irányoztak elő az igazgatási feladatokra. Úgy ítéli meg, hogy ez nem reális.

9.  Bizottságunk rámutat arra is, hogy az Unió egyre nagyobb mértékben használja fel a pénzügyi eszközöket, és sajnálja, hogy az ESBA létrehozása ráadásul új irányítási rendszert hozott létre, amelynek nyilvános ellenőrzése továbbra sem kielégítő, így az Európai Parlament gondosabb felügyeletét követeli meg.

10.  Bizottságunk ezért felhívja a Bizottságot, hogy:

a)  tegyen intézkedéseket a fennálló kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos szabályok és ütemtervek szigorú betartása céljából;

b)  segítse proaktív módon a rendelkezésre álló uniós finanszírozás gyors és zökkenőmentes felhasználása tekintetében nehézségekkel szembesülő tagállamokat, és ennek során a Bizottság kezdeményezésére használja fel a technikai segítségnyújtás céljaira meglévő forrásokat;

c)  irányítási és beszámolási céllal alakítsa ki az uniós költségvetési kiadások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi majd a menekültügyi és migrációs válsággal kapcsolatos minden finanszírozásról való beszámolást.

11.  Végezetül bizottságunk emlékeztet arra, hogy a felülvizsgált költségvetési rendelet tervezetének 247. cikke szerint a Bizottságnak a következő pénzügyi év július 31-ig integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmaz különösen egy hosszú távú előrejelzést a következő 5 évre vonatkozó jövőbeli bevételekről és kiadásokról.

Tisztelettel:

Ingeborg Gräβle     Joachim Zeller

a CONT bizottság elnöke    a Bizottság mentesítéséért felelős előadó


MELLÉKLET: A KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG LEVELE

D(2018) 22301

Daniele VIOTTI Úr

a 2019. évi költségvetés főelőadója

Költségvetési Bizottság

ASP 15G217

Tisztelt Viotti Úr!

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) 2018. március 20-án hozott döntésének megfelelően – mint az ENVI bizottság elnöke és a költségvetésért felelős állandó előadó – szeretném tájékoztatni a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazással kapcsolatos ajánlásainkról.

Általánosságban az ENVI bizottság nevében szeretnék ismételten hangot adni annak a határozott meggyőződésünknek, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és az erőforrás-hatékonyságnak az összes uniós politikába történő beépítése horizontális szempontból fontos ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit megvalósíthassuk. Az EU költségvetésének hozzá kell járulnia például olyan nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, mint a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása és a Párizsi Megállapodás betartása. Kizárólag megfelelő szintű pénzügyi támogatással lehetséges az éghajlatváltozás hatásait enyhíteni és ösztönözni a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. Továbbá az uniós finanszírozású projekteknek nem szabad hátráltatniuk ezt az átállást. E tekintetben aggodalommal tölt el minket annak a kockázata, hogy nem sikerül teljesíti azt a célkitűzést, amely szerint 2014 és 2020 között az uniós költségvetés legalább 20%-át az éghajlatváltozással elleni fellépésre kell fordítani. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy mindent meg kell tenni, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet kapcsolódó juttatásai úgy legyenek meghatározva, hogy biztosítani tudják az uniós költségvetési cél teljesítését 2020 végére. Továbbá felhívnám a figyelmet arra, hogy érdeklődéssel vettük tudomásul a legújabb fejleményeket a zöld és fenntartható finanszírozás területén, amely további lehetőségeket ad az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságba való befektetések előmozdítására. Ebben a tekintetben fontos a fenntartható eszközökre vonatkozó kiegyensúlyozott meghatározás megalkotása.

Emellett szeretném kérni, hogy a 2019-es költségvetésben megfelelő finanszírozást irányozzanak elő a biológiai sokféleség hosszú távú védelmére az EU egész területén. A biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem az egyik kulcsfontosságú célunk és elválaszthatatlanul összekapcsolódik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével. Ezért fontos, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aggályok más szakpolitikai területeken is megjelenjenek. A Natura 2000 finanszírozása mellett még elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátani a különböző projektek megvalósítására is, a különféle finanszírozási források közötti szinergiákat kihasználva. Továbbá fejleszteni kell a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére alkalmazott módszereket. Különösen a káros hatású kiadásokat kell még nyomon követni, amelyek akadályozhatják a környezetvédelmet.

Emellett a tagállamoknak a környezet- és éghajlatbarát politikákat, intézkedéseket és projekteket olyan lehetőségnek kell tekinteniük a gazdasági fellendülés érdekében tett intézkedéseik során, amelyekkel javítható a közegészségügy, támogatható a munkahelyek teremtése és a gazdasági növekedés a kis- és középvállalkozásoknál (kkv).

Az egészség önmagában értéket képvisel és az uniós szintű növekedés elősegítésének előfeltétele. Ezért elengedhetetlen, hogy az egészségügyi program ismét önálló program legyen a következő többéves pénzügyi keretben. A közegészségügy kiemelkedően fontos az ENVI bizottság számára, ezért fontos, hogy többek között az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos folyamatban lévő munkákat és az egészségügyi technológia értékelését illetően megfelelő legyen a szükséges finanszírozás, hogy biztosítva legyen egy olyan ambiciózus uniós egészségpolitika, amely a tagállamok szintjén ösztönzi és kiegészíti az intézkedéseket.

A környezet, az éghajlatváltozás, a közegészségügy, a polgári védelem, a fogyasztóvédelem, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság kulcsfontosságú tényezők az uniós állampolgárok számára. Ezért szeretném hangsúlyozni az ENVI bizottság nevében, hogy a többéves pénzügyi keretben jóváhagyott felső határokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és hogy minden olyan módosítást, amely csökkentené a költségvetési sorok szerinti költségvetési programozást, határozottan el kell utasítani. Szeretném továbbá kiemelni a LIFE és az „Egészségügy a növekedésért” program, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus jelentőségét, amelyeket a jövőben is meg kell őrizni. A kisebb programok sem szorulhatnak háttérbe a társadalmi és politikai figyelem középpontjában lévő programokhoz képest. Továbbá a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén a 2018-as költségvetésbe belefoglalt új kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket kötelezettségvállalási előirányzatokkal kell nyomon követni a 2019-es költségvetésben, hogy biztosítva legyen a teljes körű végrehajtásuk.

Ezenkívül szeretném szóvá tenni, hogy különösen aggasztanak minket a bizottságunk hatáskörébe tartozó decentralizált uniós ügynökségeket érintő költségvetési megszorítások. Annak ellenére, hogy feladataik és felelősségük köre folyamatosan bővül, a legtöbbjük jelentős létszámleépítéseken ment keresztül, függetlenül a munkatehertől. Úgy gondolom, hogy ezeknek az ügynökségeknek több pénzügyi és emberi erőforrást kell biztosítani annak érdekében, hogy képesek legyenek megbízatásukat teljesíteni és feladataikat ellátni, és hogy egy tudományos alapú megközelítést tudjunk támogatni az Unión belül. Ezért határozottan támogatunk egy esetenkénti megközelítést a decentralizált ügynökségek egyéni igényeinek felmérését illetően.

Végezetül pedig az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének költségvetési következményeire várva kérjük – nem kizárólag a hatáskörébe tartozó ügynökségek (különösen az Európai Gyógyszerügynökség), hanem a környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság területén megjelenő uniós finanszírozások esetében is – ezen források megerősítését és védelmét.

Hasonló levelet küldtem Jean Arthuis úrnak, a Költségvetési Bizottság elnökének.

Tisztelettel:

Adina-Ioana Vălean


MELLÉKLET: AZ IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIAÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

Jean ARTHUIS úr

elnök

Költségvetési Bizottság (BUDG)

Európai Parlament

D(2018)21285

AA/ge

Strasbourg,

Tárgy:  Az ITRE bizottságnak a 2019. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatással kapcsolatos prioritásai

Tisztelt elnök úr, tisztelt Arthuis úr!

Az ITRE bizottság 2019. évi költségvetésért felelős előadójaként, és tekintettel a közelgő háromoldalú költségvetési egyeztetésre, szeretném Önt tájékoztatni az ITRE bizottság prioritásairól a 2019. évi költségvetéssel kapcsolatban.

Ezúton szeretnénk az ITRE tagjai nevében köszönetet mondani a 2019. évi költségvetés előadójának, Daniele Viotti úrnak, az ITRE bizottsággal 2018. április 24-én tartott eszmecseréért, valamint a BUDG bizottság titkárságától az eljárási kérdésekkel kapcsolatban kapott információkért.

2018. március 15-én az Európai Parlament elfogadta a 2019. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló állásfoglalását (2017/2286(BUD)). Az ITRE bizottság nevében megvizsgáltuk ezeket az iránymutatásokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a 2019. évi költségvetésre vonatkozó számos fő prioritásunkkal, amelyet a Viotti úrral márciusban tartott eszmecserén is hangsúlyoztunk, már a Költségvetési Bizottság állásfoglalásában is foglalkoztak.

Nagyra értékeljük, hogy a 2019. évi költségvetés prioritásai közé tartoznak az ITRE legfontosabb kérdései, mint például a növekedés, a kutatás és az innováció, a versenyképesség, a digitalizáció, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a megújuló energiára való áttérés a párizsi megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, és egyetértünk a Költségvetési Bizottsággal abban, hogy az uniós költségvetés az e kihívásokra való megfelelő reagálás alapvető eszköze. Az ITRE bizottság így megismétli a Költségvetési Bizottság felszólítását az 1a. fejezet költségvetésének növelésére, különösen a vonatkozó programok és költségvetési sorok tekintetében, amelyeket az alábbiakban részletesebben is bemutatunk. Ez különösen fontos a Tanács 2018. évi költségvetésre vonatkozó, e fejezet alá tartozó súlyos csökkentései miatt.

A kutatás és az innováció kulcsfontosságú eszközök a fenntartható növekedés, a minőségi munkahelyek és a versenyképesség eléréséhez a globális piacokon egy előretekintő uniós ipari alap érdekében. Az Európai Uniónak ezért törekednie kell arra, hogy vezető szerepet töltsön be az innováció és a technológiák terén minden európai régióban, ahol az jelenleg lemaradásban van. E tekintetben riasztó, hogy a benyújtott kiváló minőségű pályázatok mindössze 25%-a kerül kiválasztásra a Horizont 2020 keretében történő finanszírozásra, ami rendkívül alacsony sikerességi arányokhoz vezet. Ez e sikeres program erős alulfinanszírozottságának jele. A program keretében a legalacsonyabb sikerarány a „Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák”, a kkv-támogató eszköz, az „Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak” és a „Kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés” programokban tapasztalható, amelyek mindegyike kiemelt fontosságú szerepet tölt be az innováció terén elérendő vezető szerep szempontjából, az innovációnak a kutatási szakaszból a végrehajtásig való eljuttatásában a kereskedelmi célú üzleti tevékenység terén és a fent említett kihívások kezelése érdekében. Ezért az ITRE bizottság nagyra értékelné a 2019. évi költségvetés megfelelő költségvetési tételeinek növelését.

Osztjuk a BUDG bizottság azon véleményét, hogy a kkv-k az európai gazdaság gerincét képezik. A magas színvonalú és fenntartható foglalkoztatás szempontjából is jelentős források, valamint az induló innovatív vállalkozásokkal, a növekvő vállalkozásokkal és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokkal az innováció motorjai lehetnek, mint például az ökoinnovációk. Ezért támogatjuk az innovációt és a kutatást elősegítő kedvező környezet megteremtésére, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a COSME program e célból történő növelésére vonatkozó felhívásukat.

Az ITRE bizottság üdvözli továbbá a fiatalabb nemzedékre való összpontosítást és a nők vállalkozói készségének támogatását annak érdekében, hogy a társadalom valamennyi része számára fenntartható munkahelyeket teremtsenek. Ezt fontosnak tartjuk ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az Európai Unióban rejlő lehetőségeket, ezért felhívjuk az Európai Bizottságot, hogy a Horizont 2020 és a COSME program keretében új, nagyobb mértékű támogatást nyújtson a fiatal és női kutatók és vállalkozók számára.

Az energiapolitika területén az ITRE bizottság kiemeli a belső energiapiac megvalósításának, valamint energiarendszereink összekapcsolásának és dekarbonizációjának fontosságát. Ezért úgy látjuk, hogy prioritásként kell kezelni az e célt szolgáló költségvetési területeket, különösen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra, a kibocsátáscsökkentésre, az ágazati összekapcsolásra, az intelligens hálózatokra és az energiaszegénység kezelésére vonatkozó projektek megfelelő finanszírozása révén, például az ESBA technikai segítségnyújtásával és a Horizont 2020 keretprogrammal. Továbbá, az energetikai és gázhálózataink összekapcsolhatóságának és az energiaforrások diverzifikálásának támogatása érdekében, hogy minden európai számára tiszta, megfizethető és biztonságos energiát lehessen biztosítani, az ITRE bizottság hangsúlyozza a közös érdekű projektek megfelelő finanszírozásának fontosságát, valamint további források biztosítását az ESBA technikai segítségnyújtásához az intelligens hálózatokkal, energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos projektek egyesítése és létrehozása érdekében. Az ITRE bizottság hangsúlyozza továbbá a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós érdekű projektek finanszírozásának fontosságát.

Ugyanezen célból, valamint az energia-, a közlekedési és a digitális hálózatok összekapcsolásának növelése érdekében az ITRE bizottság hangsúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) jelentőségét, és ezért felszólít költségvetésének növelésére 2019-ben.

Amint azt a BUDG bizottság is kiemelte, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és gazdaságunk dekarbonizációja alapvető fontosságú, mivel az EU törekszik éghajlat-politikai céljainak elérésére, valamint az ENSZ fenntarthatósági céljainak és a Párizsi Megállapodás teljesítésére. Az ITRE bizottság ezért nagyra értékeli a BUDG bizottságnak az éghajlat-politikai érvényesítési mechanizmus optimalizálására irányuló felhívását. Ismételten megerősítjük, hogy a fenntartható fejlődésre és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordított kiadásokra vonatkozó célkitűzés még nem teljesült, és így támogatjuk a BUDG bizottság azon kérését, hogy az uniós költségvetés legalább 20%-át éghajlat-politikai és szén-dioxid-mentesítési célokra fordítsák. Elegendő finanszírozást kell biztosítani a szén- és szén-dioxid-intenzív régiók igazságos átmenetéhez.

Elismerjük az ESBA jelentőségét és hasznosságát, valamint annak kiterjesztését, és kiemeljük nyilatkozatukat arról, hogy az összes régió fejlődésének előmozdítása érdekében előrelépést kell tenni a földrajzi lefedettség javítása felé. Mivel a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kulcsfontosságú eszközök az uniós prioritások elérése érdekében, az ITRE bizottság javasolja az ESBA garanciaalapja által csökkentett programok költségvetési sorának helyreállítását. Ez a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet értelmében rendelkezésre álló összes pénzügyi eszköz felhasználása révén valósítható meg. E tekintetben az ITRE bizottság emlékeztet arra, hogy az ESBA-tárgyalások során a Parlament kötelezettséget vállalt arra, hogy minimálisra korlátozza a két programra gyakorolt negatív hatást. Hangsúlyozzuk, hogy a BUDG bizottság általános álláspontja az, hogy az új prioritásokat új forrásokból kell finanszírozni.

Ezen indoklás miatt tudomásul vesszük azokat a biztonsági kihívásokat, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie, valamint az Európai Védelmi Iparfejlesztési Programot (EDIDP), amelyet a Parlament elfogadott. Üdvözöljük a BUDG bizottság azon álláspontját, hogy ezt a programot kizárólag le nem kötött tartalékból vagy különleges eszközökből származó pénzügyi források révén finanszírozzák, és megismételjük, hogy az EDIDP nem akadályozhat meglévő programokat.

Ezen túlmenően a digitalizálás kulcsfontosságú kérdés az ITRE bizottság számára annak érdekében, hogy társadalmunk és gazdaságunk megfeleljen a jövőnek. Ehhez fontos a digitális egységes piac véglegesítése. Ezért az ITRE bizottság megfelelő pénzügyi eszközökre szólít fel a WIFI4EU kezdeményezés számára, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kezdeményezés 2017 és 2019 között 120 millió EUR kifizetési előirányzattal rendelkezzen.

Továbbá az ITRE bizottság osztja azon álláspontjukat, hogy az ügynökségeknek elegendő finanszírozást kell kapniuk ahhoz, hogy biztosítsák az uniós jogalkotási prioritások megfelelő végrehajtását. Azt is hangsúlyozzuk, hogy a személyzet 5%-os létszámcsökkentése és az átcsoportosítási állomány e költségvetéssel megszűnik. Ezért az ITRE bizottság azt az álláspontot támogatja, hogy az ügynökségek esetében ne csökkentsék tovább a forrásokat. Emellett emlékeztetünk arra, hogy a növekvő vagy új feladatokkal szembesülő ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásait ennek megfelelően növelni kell. Ezért, mivel a folyamatban lévő jogszabályok több feladatot ruháznak az ACER-re és az ENISA-ra, és valószínűleg több feladatot ruháznak a BEREC Hivatalra, támogatjuk a személyzet és a költségvetés növelését. Az ITRE bizottság többször hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kibővített megbízatásokat erősítsék meg a megfelelő erőforrásokkal. Az erőforrások tartós hiánya súlyosan aláássa az ügynökségek jogszabályban előírt megbízatásai teljesítését. Mivel a GNSS Ügynökség egyre nagyobb kihívással szembesül a kiberbiztonság garantálásában, és mivel a kiszervezés valószínűleg összeférhetetlenséghez vezetne ezen az érzékeny területen, az ITRE bizottság azt is szükségesnek tartja, hogy növelje ezen ügynökség humán és pénzügyi erőforrásait.

Továbbá az ITRE bizottság örül, hogy az Egyesült Királyság ugyanúgy hozzájárul a 2019. évi és a 2020. évi költségvetéshez, mintha az EU-ban maradt volna. Ezért úgy véljük, hogy a brexit nem gyakorol közvetlen hatást a 2019. évi költségvetésre, és így az ITRE hatáskörébe tartozó programokra.

Végezetül az ITRE bizottság egyetért a BUDG bizottsággal azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a megfelelő pénzügyi források iránti igény egyre növekszik és döntő fontosságú, figyelembe véve, hogy közeledünk a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéhez, és ezért a többéves programok végrehajtása gyors ütemben halad.

Nagyon hálásak lennénk, ha a BUDG bizottság megfontolná prioritásainkat és aggályainkat a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló jelentése elkészítésekor. Várakozással tekintünk a bizottságaink közötti további együttműködés elé a 2019. évi teljes költségvetési ciklusban és azon túl.

Tisztelettel:

Jerzy Buzek            Jens Geier  

ITRE-elnök            ITRE-előadó

              a 2019. évi költségvetéssel kapcsolatban

Másolat: Daniele Viotti, a 2019. évi költségvetés előadója


MELLÉKLET: A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG LEVELE

CM/ds

D(2018)19768

Jean Arthuis úr

a Költségvetési Bizottság elnöke

WIC M02024

Tárgy:   Levél formájában megfogalmazott vélemény a költségvetésről szóló júliusi háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról

Tisztelt Elnök Úr!

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) felhívja a Költségvetési Bizottságot, hogy a következő javaslatokat foglalja bele a 2019. évi költségvetés megtárgyalására vonatkozó megbízatásról szóló állásfoglalási indítványába:

Az IMCO emlékeztetni kíván arra, hogy az áruk, szolgáltatások, emberek és tőke akadálytalan mozgását biztosító, jól működő egységes piac kulcsfontosságú eleme az Európai Unió gazdasági növekedésének, elősegíti iparának versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremt és hozzájárul polgárai életszínvonalának növeléséhez. Még ma is, a termékek és szolgáltatások szabad cseréjének indokolatlan akadályai, a meglévő szabályok nem megfelelő végrehajtása, a határokon átnyúló közbeszerzések alacsony szintje és a strukturális reformok elégtelen politikai támogatása korlátozza a vállalkozások (különösen a kkv-k) és a polgárok lehetőségeit, ami kevesebb munkahelyet és szükségtelenül magas árakat eredményez.

Ezért az IMCO véleménye szerint alapvető fontosságú az uniós költségvetés megfelelő szintű részvétele az egységes piac megvalósításának és a hatékony fogyasztóvédelem támogatásában, különösen a gazdasági tevékenységek digitális korszakban történő átalakításának jelenlegi összefüggésében. A Bizottság egységes piaci stratégiájával és digitális egységes piaci stratégiájával összhangban az IMCO a 2019. évi költségvetés következő kulcsfontosságú elemeinek megfelelő finanszírozását szorgalmazza.

1. Fogyasztóvédelem

Az egészséges fogyasztói környezet kulcsfontosságú tényező az egységes piac megvalósítása és a gazdasági növekedés szempontjából Európa-szerte. Az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok számos területen kiszámíthatóságot és bizalmat biztosítottak a polgárok és a vállalkozások számára, például az utasjogok, a fogyasztói jogok, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem, a tisztességtelen szerződési feltételek, a termékhamisítás vagy a termékek kettős minősége terén.

A fogyasztói politika kihívásai azonban továbbra is fennállnak, mind a digitális, mind a fizikai szférában. A nem biztonságos és nem megfelelő termékek továbbra is jelen vannak az európai piacon, ami a piacfelügyelet jobb összehangolását és hatékonyságát teszi szükségessé. A digitális egységes piac tekintetében az átlagos fogyasztó oktatásának és tudatosságának növelése rendkívüli jelentőséggel bír, csakúgy mint a fogyasztói jogoknak a technológiai változásokhoz való igazítása. Ezért az IMCO biztosítani szeretné, hogy a 2019. évi költségvetésben megfelelő finanszírozás irányuljon a fogyasztóvédelemre, figyelembe véve, hogy a szóban forgó területen várhatóan még 2018-ban vagy 2019-ben is hatályba lépnek jelentős jogszabályok, többek között:

•  „Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv” COM(2015)0635COM(2017)0637 2015/0288 (COD) IMCO/8/05564;

•  „A digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelv” COM(2015)0635 – 2015/0287 (COD) CJ24/8/06371;

•  „Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendelet” COM(2017)0256 final – 2017/0086 (COD) – IMCO/8/09874;

•  „A nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló rendelet” COM(2017)0495 final – 2017/0228 (COD) IMCO/8/11036;

•  „A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárásokról szóló irányelv” COM(2018)0184 – 2018/0089 (COD) IMCO/8/12818;

•  „Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló irányelv” COM(2018)0185 – 2018/0090 (COD) IMCO/8/12813;

•  „A belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a diszkrimináció egyéb formáival szembeni fellépésről szóló rendelet” COM (2016)0289 – 2016/0152 (COD) IMCO/8/06772;

•  „Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a termékekre vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok betartására és érvényesítésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról” COM (2017)0795 – 2017(0353) COD.

2. Vámpolitika

A vámpolitikának olyan szakpolitikai területnek kell lennie, ahol az állami kiadások lehetővé teszik a gazdaság egésze, valamint minden tagállam és a kereskedelmi tevékenységet folytatni kívánó vállalatok és egyének számára a teljes gazdasági előnyöket. A vámok védik az egységes piacot, valamint a polgárok egészségét és biztonságát. Az Uniós Vámkódex meghatározza a vámterület szabályozási keretét. Emlékeztetni kell arra, hogy az Uniós Vámkódex előnyei csak azt követően válnak teljes körűvé, miután az összes ügyletet az elektronikus feldolgozási módszerekre ruházták át.

Ennek érdekében az átfogó vámügyi stratégiának koherens, ambiciózus és hatékony módon kell megvalósulnia. Az eljárások egyszerűsítése és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú a csalás elleni küzdelem és a verseny ösztönzése szempontjából.

Szükség van a tagállamok erőfeszítései és az Unió költségvetése közötti igazságos egyensúly fenntartására, újraértékelve, hogy az interoperábilis IT-rendszerek gyors fejlesztésének társfinanszírozása érdekében fokozni kell-e az e területre vonatkozó kiadások szintjét. A vámügyi tevékenységek teljes mértékben elektronikus környezete segítene hatékonyan megakadályozni az exportőrök által az Unióba irányuló „kikötői vásárlás” gyakorlatát, és megfelelően felderíteni a behozatal esetleges alulértékelését annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió saját forrásainak megfelelő beszedését. Ez különösen fontos a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módszerek átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról szóló rendeletre iárnyuló javaslat (COM(2018)0085 – 2018/0040 (COD) IMCO/8/12381) lehetséges hatálybalépésének összefüggésében, amely ténylegesen kiterjeszti a viszonylag kevésbé hatékony papíralapú eljárások bevezetésének idejét addig a jövőbeni időpontig, amikor az azok helyettesítésére szolgáló elektronikai rendszerek működésbe lépnek.

Az elkövetkező években e szakpolitikai területen a megfelelő kiadások valóban biztosítanák a beruházás jövőbeli megtérülését, és így a jobb uniós kiadások példájává válnának. A Bizottság számára e területen elegendő személyzeti szint is elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatékony e-vámkörnyezetre való áttérés zökkenőmentes legyen.

3. Kkv-k és mikrovállalkozások

A kkv-k és a mikrovállalkozások kulcsfontosságú elemei az európai gazdaságnak. Az IMCO rendkívül fontosnak tartja, hogy továbbra is élvezze az információs és segítségnyújtó szolgáltatások előnyeit, mint például az Európa Önökért SOLVIT-ja, és általában véve a tevékenységük szempontjából releváns európai jogszabályokkal kapcsolatban, hogy nagyobb támogatást kapjanak a külföldi piacokra való belépéshez, valamint több segítséget a digitális átalakuláshoz és a körkörös gazdaság üzleti modelljeinek alkalmazásához. A megfelelő tőkeszint hozzájárulhat ahhoz, hogy képesek legyenek megbirkózni a gazdaság kihívásaival és a digitális kereskedelemre való átállással. Ezért hangsúlyozni kell a COSME megfelelő költségvetési keretének fontosságát.

4. Szabványosítási tevékenységek

Végül fontos, hogy az európai szabványügyi szervezetek szabványosítási tevékenységeihez megfelelő finanszírozási szint maradjon. A szabványok az egységes piac sarokkövét képezik, és alátámasztják az európai ipar versenyképességét. A fogyasztóknak és az érdekelt feleknek az uniós jog által előírt szabványalkotási folyamat részét kell képezniük.

Tisztelettel:

Anneleen Van Bossuyt

Másolat: Daniele Viotti


MELLÉKLET: A HALÁSZATI BIZOTTSÁG LEVELE

Alain Cadec, a Halászati Bizottság elnöke 2018. április 11-i levele Daniele Viotti, a 2018-as évre vonatkozó költségvetés főelőadója részére

Fordítás

Tárgy:  A Halászati Bizottság prioritásai a Bizottság 2019-es költségvetésében

Tisztelt Képviselőtársam!

A Halászati Bizottság úgy döntött, hogy írásbeli eljárás keretében – egy, a 2018. március 28-i ülésen elfogadott levél formájában – tájékoztatja a Költségvetési Bizottságot a Bizottság 2019-es költségvetését illető prioritásairól.

A Halászati Bizottság ennek megfelelően úgy határozott, hogy az alább prioritásokat kell beépíteni a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásba:

A közös halászati politika (KHP) pénzügyi erőforrásai a III. szakasz, 11. cím alatt csoportosulnak „Tengerügyek és halászat, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)”, illetve a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez, valamint más nemzetközi szervezetekhez és fenntartható halászati megállapodásokhoz való kötelező hozzájárulás néven.

1.  elkülönített és elérhető halászati alapokra van szükség a közös halászati politika (KHP) végrehajtása, az európai akvakultúra és halászat fenntarthatóságának biztosítására, a kirakodási kötelezettséggel járó pénzügyi terhek kezelése, valamint a maximális fenntartható hozam céljának elérése érdekében;

2.  az Európai Unió a halászati termékek legfontosabb importőre a világon: az EU-ba érkező halászatitermék-ellátmány több mint 60%-a nemzetközi vizekről, illetve harmadik országok kizárólagos gazdasági övezeteiből származik. Megfelelő és megbízható költségvetési előírásokat kell a 2019. évi költségvetésben érvényesíteni, különös tekintettel a jegyzőkönyvek Mauritániával és Szenegállal való megújítására;

3.  a Halászati Bizottság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társfinanszírozott tevékenységek esetén megfelelő pénzügyi előirányzatok álljanak rendelkezésre a part menti, a kisüzemi halászat és a kisüzemi flottaágazat finanszírozásához; elismeri, hogy az ETHA-nak köszönhető új általános keret alapján a finanszírozással kapcsolatos prioritásokat oly módon kell a tagállamoknak meghatározniuk, hogy azok választ adjanak e szegmens sajátos problémáira;

4.  megjegyzi, hogy a tagállamok elfogadták a halászatra vonatkozó összes operatív programot, így a 2019-es pénzügyi évben a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak fel kell gyorsítaniuk az érintett projektek időben történő végrehajtását biztosító intézkedéseket;

5.  hangsúlyozza, hogy az ETHA 2014–2020-as költségvetésének végrehajtása négy évvel 2014. május 15-i elfogadása után nem kielégítő, mivel 2018. márciusra a 6,4 milliárd eurós alapnak csak 3,5%-a került felhasználásra; reméli, hogy az ETHA végrehajtási szintje végül javulni fog; rámutat arra, hogy a végrehajtás alacsony szintje nagyrészt a nemzeti szintű bürokratikus terheknek tudható be;

6.  további rugalmasságot kér az előirányzatok elosztásában, és különösen azt, hogy a tagállamok által ki nem használt, adatokhoz kapcsolódó finanszírozás átruházható legyen kutatóintézetekre, illetve ellenőrzési célból az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalra (EFCA);

7.  megjegyzi, hogy a hivatal az európai parti őrség létrehozására irányuló közös kísérleti projekt keretében minőségi és releváns együttműködést folytat az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel és a Frontex-szel; azonban emlékezteti a Bizottságot arra, hogy elegendő forrást kell biztosítani az ügynökségnek az ilyen projektekre vagy minden más jövőbeli projektre;

8.  hangsúlyozza, hogy rendkívül jó a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya (99,6 %) – amely magasabb, mint az előző évben –, illetve a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya (88,5%);

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a maximális fenntartható hozam elérése és a kimerített halállományú fajok helyreállításának megszilárdítása érdekében legalább ugyanolyan szintű finanszírozás álljon a tengeri és halászati kutatás rendelkezésére;

10.  emlékeztet arra, hogy javítani kell a tudományos adatok gyűjtését, és jobb hozzáférést kell biztosítani azokhoz, valamint elő kell mozdítani egyrészt a tengeri és halászati ágazat, másrészt a tudományos közösség közötti együttműködést és a tudományos adatok cseréjét;

11.  hangsúlyozza a halászati ellenőrzés, valamint a tudományos adatgyűjtés fontosságát, mivel ezek a közös halászati politika pillérei; úgy ítéli meg, hogy ezeknek továbbra is uniós finanszírozásban kell részesülniük, továbbá hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az érintett források felhasználásának növelésére irányuló erőfeszítéseiket.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

Claude Moraes, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke ...-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  A LIBE bizottság prioritásai a 2019. évi költségvetés tervezetéhez

Tisztelt Elnök Úr!

Ezúton szeretném megküldeni Önnek a LIBE bizottság prioritásait a 2019. évi költségvetés tervezetéhez.

A bizottság reméli, hogy a bel- és igazságügy területére a többéves pénzügyi keretben 2019-re biztosított pénzügyi források a 2017-es félidős felülvizsgálat részeként a III. fejezetre (Biztonság és uniós polgárság) megállapított emeléssel együtt teljes mértékben bekerülnek a költségvetésbe. Ami az Unión belüli humanitárius szükséghelyzetekre szóló támogatást illeti, azt várjuk a Bizottságtól, hogy 2018 végére elköltse a 2016–2018-as időszakra biztosított teljes 650 millió eurós keretet.

Az Unió határaira érkező megnövekedett számú migránshoz kapcsolódó folytatódó kihívások miatt kiemelt jelentősége van annak, hogy biztosítsuk a szükséges finanszírozást ahhoz, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt teljes jogkörrel bíró Európai Menekültügyi Ügynökséggé alakítsuk át, amely garantálja minden kérelmező eljárási jogainak nyomon követését és tiszteletben tartását, továbbá megfelelő befogadó intézményeket, valamint a migránsok beilleszkedésének támogatását szolgáló intézkedéseket kell biztosítani. A LIBE bizottság felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy elegendő forrás kerüljön elkülönítésre a menekültügy területén, ha a menekültügy területén kulcsfontosságú jogszabályok kerülnek elfogadásra ebben az évben. Ezzel összefüggésben a Frontex számára elegendő finanszírozást kell biztosítani annak érdekében, hogy megbízatását hatékonyan végre tudja hajtani és kezelni tudja az EU külső határain felmerülő kihívásokat.

Ami a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapot (ISF) illeti, a LIBE bizottság számít arra, hogy a Bizottság 2018-ban szorosan együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy elfogadják az AMIF-ból és az ISF-ből rendelkezésre álló finanszírozás igénybevételéhez szükséges intézkedéseket. A jövőben el kell kerülni a 2017 végén kialakult helyzetet, ami 275 millió euró kifizetési előirányzat átosztását eredményezte az AMIF-ból egyes tagállamok támogatások igénybevételével kapcsolatos nehézségei miatt. Ezzel összefüggésben a bizottság szeretné fenntartani azon kérését, hogy az alap minden egyes céljára külön költségvetési tétel kerüljön elkülönítésre (4 költségvetési tétel 2 helyett), hogy a LIBE bizottság betölthesse ellenőrző szerepét és növekedjen az uniós finanszírozás átláthatósága. Az AMIF költségvetési tételeinek jelenlegi felosztása egyáltalán nem kielégítő a LIBE bizottság számára, ahogy azt a bizottság által tavaly elfogadott költségvetési módosítások is tükrözték. Külön költségvetési sort kell létrehozni a tagállamok vagy egyes támogatható magánszereplők tengeri kutatási-mentési műveleteinek pénzügyi támogatására.

Ami az alapvető jogok védelmét illeti, a bizottság hangsúlyozni szeretné, hogy megfelelő felügyeleti mechanizmusokat kell finanszírozni a bel- és igazságügy területén. Mivel nyilvánvaló, hogy az alapvető jogok nyomásnak vannak kitéve az Európai Unióban, a bizottság az Alapjogi Ügynökség és az európai adatvédelmi biztos költségvetéseinek megfelelő növelését javasolja. Ezzel összefüggésben az emberi jogi és esélyegyenlőségi szerveknek is megfelelő pénzügyi támogatásban kell részesülniük. Szintén lényeges lenne az eu-LISA elegendő forrással való ellátása 2019-re, hogy fel tudja venni azt a személyzetet és be tudja szerezni azt a szakértelmet, amelyre szüksége van a rá bízott további feladatok teljesítéséhez.

Ami a Belső Biztonsági Alapot illeti, a bizottság szeretné kiemelni, hogy elsődleges szempont számára a rendőrségi és igazságügyi együttműködés erősítése a terrorizmus, egyéb súlyos, határokon átnyúló bűncselekmények és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre való tekintettel. A környezeti bűnözés és az embercsempészet elleni küzdelmet is megfelelően finanszírozni kell 2019-ben. Mivel ezek a jelenségek lényegesen felerősödtek az Európai Unióban, az EUROJUST költségvetését megfelelő forrásokkal kell ellátni, hogy javíthassa a tagállamok illetékes hatóságai között a vizsgálatok és a büntetőeljárások terén zajló együttműködéssel kapcsolatos szerepét, különösen a nemzetközi kölcsönös jogsegély nyújtásának és a kiadatási kérelmek végrehajtásának megkönnyítésével. A bizottság ragaszkodik ahhoz is, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani az Európai Ügyészség mielőbbi létrehozására. Tekintettel a különböző típusú bűncselekmények elleni küzdelem terén betöltött fontos szerepére és harmadik országokkal folytatott bővülő együttműködésére, az Europol számára is megfelelő finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani.

Továbbá a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) finanszírozását is növelni kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy hatékonyan elláthassa fő feladatát, és megbízható és összehasonlítható tájékoztatást adhasson a kábítószerekről Európában, valamint fejleszteni tudja az országokra vonatkozó adatok harmonizált és optimális módon való gyűjtéséhez szükséges infrastruktúrát és eszközöket. Ez fontos a kábítószer-kereskedelem erősödése miatt, amely lényeges szerepet játszik a világszintű terrorizmus finanszírozásában, valamint az opioidokhoz kapcsolódó túladagolásban elhunytak számának az Európai Unióban való növekedésében is.

A bizottság kritikus fontosságúnak tartja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatásának felülvizsgálatát a kiberbűnözés elleni küzdelem javítása, a kritikus infrastruktúra védelmének növelése, valamint fejlettebb informatikai biztonsági szabványok révén az alapvető jogok online védelme céljából. Ezzel összefüggésben megfelelő finanszírozást kell biztosítani 2019-ben az ENISA megbízatásának felülvizsgálatára.

(Udvariassági formula és aláírás)


MELLÉKLET: AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

Danuta Maria Hübner, az Alkotmányügyi Bizottság elnöke ...-i levele Jean Arthuis, a Költségvetési Bizottság elnöke részére

Fordítás

Tárgy:  Az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) prioritásai a 2019. évi költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás tekintetében

Tisztelt Elnök Úr!

A 2019. évi költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, Ön által készített jelentés elfogadására vonatkozó rendkívül szoros menetrend miatt az AFCO bizottság 2019. évi költségvetésről szóló véleményének előadójaként megbízást kaptam arra, hogy a jelentéstervezetre reagálva levél formájában fogalmazzam meg az AFCO bizottság prioritásait a következő évi költségvetés tekintetében.

Az Alkotmányügyi Bizottság az alábbi kiemelt területekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyekkel az ez évi költségvetési tárgyalások során foglalkozni kell:

– mint mindig, az AFCO bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Európa a polgárokért program és az európai polgári kezdeményezés megfelelő finanszírozásban részesüljön. Úgy véljük, hogy e két program kiegészíti egymást, de ugyanakkor egymástól függetlenül kell finanszírozni azokat, mert mindkettő fontos a polgárok bevonása tekintetében, különböző módokon;

– ahogy azt Ön is bizonyára tudja, jelenleg dolgozunk az európai polgári kezdeményezés reformjának a Bizottság által előterjesztett javaslattervezetén, és ennek során ragaszkodunk pénzügyi szempontból az Európa a polgárokért programtól való elkülönítéséhez. A két program finanszírozásának teljes átláthatóságát akarjuk elérni, és ezért úgy véljük, hogy költségvetési forrásaikat észszerűsíteni kell, és azoknak világosan nyomon követhetőnek kell lenniük;

– az AFCO bizottság másik prioritása elegendő finanszírozás biztosítása a polgárokkal folytatott kommunikációra a 2019-es európai parlamenti választásokra és az új jogalkotási ciklus kezdetére való tekintettel. Szeretnénk megerősíteni az Európa jövőjéről szóló vitát is. E tekintetben szeretnénk megvizsgálni az uniós költségvetés úgynevezett „polgári konzultációk” finanszírozására való felhasználásának lehetőségét.

Bízom benne, hogy a Költségvetési Bizottság figyelembe fogja venni javaslatainkat a 2019-es költségvetéssel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás előkészítése során.

(Udvariassági formula és aláírás)

Másolat:  Daniele Viotti, a BUDG bizottság előadója, 2019. évi költségvetés – III. szakasz – Bizottság

  Paul Rübig, a BUDG bizottság előadója, 2018. évi költségvetés – egyéb szakaszok


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

28.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Richard Ashworth, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Urmas Paet, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Bullock, David Coburn, Thomas Waitz, Bogdan Brunon Wenta


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

20

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez, Urmas Paet

PPE

Richard Ashworth, José Manuel Fernandes, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Siegfried Mureşan, Paul Rübig, Inese Vaidere, Bogdan Brunon Wenta

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, John Howarth, Vladimír Maňka, Manuel dos Santos, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Indrek Tarand

4

-

EFDD

Jonathan Bullock, David Coburn

ENF

André Elissen

NI

Eleftherios Synadinos

1

0

VERTS/ALE

Thomas Waitz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. július 4.Jogi nyilatkozat