Eljárás : 2018/0044(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0261/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0261/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 8.4

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0086

JELENTÉS     ***I
PDF 526kWORD 83k
16.7.2018
PE 621.985v02-00 A8-0261/2018

a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0096 – C8-0109/2018 – 2018/0044(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Pavel Svoboda

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0096 – C8-0109/2018 – 2018/0044(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0096),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 81. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0109/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0261/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A belső piac megfelelő működése – annak érdekében, hogy előreláthatóbbá váljon a jogviták kimenetele, valamint hogy javuljon az alkalmazandó joggal kapcsolatos biztonság és az ítéletek szabad mozgása – szükségessé teszi azt, hogy a tagállamokban hatályos kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg alkalmazandó jogként, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban található az a bíróság, amely előtt keresetet indítanak.

(3)  A belső piac megfelelő működése – annak érdekében, hogy előreláthatóbbá váljon a jogviták kimenetele, valamint hogy javuljon az alkalmazandó joggal kapcsolatos jogbiztonság és az ítéletek szabad mozgása és elismerése – szükségessé teszi azt, hogy a tagállamokban hatályos kollíziós szabályok ugyanazt a nemzeti jogot határozzák meg alkalmazandó jogként, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban található az a bíróság, amely előtt keresetet indítanak.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Jelenleg uniós szinten nem léteznek a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett (vagy tulajdonjogi) hatásaira irányadó kollíziós szabályok. E kollíziós szabályokat tagállami szinten határozzák meg, azok azonban következetlenek és gyakran nem világosak. A követelések határon átnyúló engedményezése során a nemzeti kollíziós szabályok következetlensége jogbizonytalansághoz vezet abban a tekintetben, hogy melyik jogot kell alkalmazni az engedményezések harmadik felekre kifejtett hatásaira. A jogbiztonság hiánya olyan jogi kockázatot teremt a követelések határon átnyúló engedményezései esetében, ami a belföldi engedményezések esetén nem létezik, ugyanis különböző nemzeti anyagi jogi szabályok alkalmazására kerülhet sor attól függően, hogy melyik tagállam bíróságai vagy hatóságai vizsgálják a követelések feletti jogcímmel kapcsolatos jogvitát.

(11)  Jelenleg uniós szinten nem léteznek a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira irányadó harmonizált kollíziós szabályok. E kollíziós szabályokat tagállami szinten határozzák meg, azok azonban következetlenek – mivel az alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó, eltérő kapcsoló elvre épülnek – és ezért nem világosak, különösen azokban az országokban, ahol az ilyen szabályokra nem vonatkoznak külön jogszabályok. A követelések határon átnyúló engedményezése során a nemzeti kollíziós szabályok következetlensége jogbizonytalansághoz vezet abban a tekintetben, hogy melyik jogot kell alkalmazni az engedményezések harmadik felekre kifejtett hatásaira. A jogbiztonság hiánya olyan jogi kockázatot teremt a követelések határon átnyúló engedményezései esetében, amely a belföldi engedményezések esetén nem létezik, ugyanis különböző nemzeti anyagi jogi szabályok alkalmazására kerülhet sor attól függően, hogy melyik tagállam bíróságai vagy hatóságai vizsgálják a követelések feletti jogcímmel kapcsolatos jogvitát; amennyiben határon átnyúló engedményezést követően elsőbbségi összeütközés merül fel azt illetően, hogy egy követelés kinek a tulajdonában van, annak kimenetele hallgatólagos módon az alkalmazott nemzeti jogtól függ.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Ha az engedményesek nincsenek tisztában a jogi kockázattal vagy úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják azt, nem várt pénzügyi veszteség érheti őket. A határon átnyúlóan engedményezett követelések feletti jogcím birtokosával kapcsolatos bizonytalanság dominóhatást fejthet ki, valamint elmélyítheti és elnyújthatja a pénzügyi válság hatását. Ha az engedményesek úgy döntenek, hogy konkrét jogi tanácsadás igénybevételével enyhítik a jogi kockázatot, magasabb tranzakciós költséget fognak viselni, amire belföldi engedményezések esetén nem volna szükség. Ha a jogi kockázat elriasztja az engedményeseket, akik úgy döntenek, hogy elkerülik azt, üzleti lehetőségeket mulaszthatnak el és csökkenhet a piaci integráció.

(12)  Ha az engedményesek nincsenek tisztában a jogi kockázattal vagy úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják azt, nem várt pénzügyi veszteség érheti őket. A határon átnyúlóan engedményezett követelések feletti jogcím birtokosával kapcsolatos bizonytalanság dominóhatást fejthet ki, valamint elmélyítheti és elnyújthatja a pénzügyi válság hatását. Ha az engedményesek úgy döntenek, hogy konkrét jogi tanácsadás igénybevételével enyhítik a jogi kockázatot, magasabb tranzakciós költséget fognak viselni, amire belföldi engedményezések esetén nem volna szükség.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Ez a jogi kockázat visszatartó erőként is működhet. Az engedményesek és az engedményezők dönthetnek úgy, hogy elkerülik a kockázatot és így üzleti lehetőségeket szalasztanak el. Ezért úgy tűnik, hogy az egyértelműségnek ez a hiánya nem egyeztethető össze a piaci integráció célkitűzésével és a szabad tőkemozgás elvével, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63–66. cikke határoz meg.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  E rendelet célja, hogy jogbiztonságot nyújtson olyan közös kollíziós szabályok meghatározása révén, amelyek kijelölik, hogy melyik jogot kell alkalmazni a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira.

(13)  E rendelet célja, hogy jogbiztonságot nyújtson olyan közös kollíziós szabályok meghatározása révén, amelyek kijelölik, hogy melyik nemzeti jogot kell alkalmazni a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira, ezáltal növelve a határon átnyúló követelésekkel kapcsolatos ügyletek számát és így ösztönözve az Unión belüli határon átnyúló beruházásokat, valamint megkönnyítve a vállalatok – köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – és a fogyasztók forráshoz jutását.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Ez a rendelet nem kívánja módosítani az 593/2008/EK rendeletnek az önkéntes engedményezés engedményező és engedményes közötti, illetve engedményes és adós közötti tulajdonjogi hatására vonatkozó rendelkezéseit.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Helyénvaló, hogy az e rendeletben meghatározott kollíziós szabályok legyenek irányadók a követelések engedményezésének tulajdonjogi hatásaira az engedményezésben részt vevő valamennyi fél között (vagyis az engedményező és az engedményes, valamint az engedményes és az adós között), továbbá harmadik felek (például az engedményező hitelezője) tekintetében.

(15)  Helyénvaló, hogy az e rendeletben meghatározott kollíziós szabályok legyenek irányadók a követelések engedményezésének hatásaira a harmadik felek, például az engedményező hitelezője tekintetében, az adós kivételével.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó követelések a vevőkövetelések, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelvben meghatározott pénzügyi eszközökből származó követelések44, valamint a hitelintézeti számlán jóváírt pénz. A 2014/65/EU irányelvben meghatározott pénzügyi eszközök közé tartoznak azok az értékpapírok és származtatott termékek, amelyekkel a pénzügyi piacokon kereskednek. Míg az értékpapírok vagyoni eszközök, a származtatott termékek olyan szerződések, amelyek a szerződés feleinek jogaira (vagy követeléseire) és kötelezettségeire is kiterjednek.

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó követelések részét képezik a vevőkövetelések, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben44 meghatározott pénzügyi eszközökből származó követelések, valamint a hitelintézeti számlán jóváírt pénz. A 2014/65/EU irányelvben meghatározott pénzügyi eszközök közé tartoznak azok az értékpapírok és származtatott termékek, amelyekkel a pénzügyi piacokon kereskednek. Míg az értékpapírok vagyoni eszközök, a származtatott termékek olyan szerződések, amelyek a szerződés feleinek jogaira (vagy követeléseire) és kötelezettségeire is kiterjednek.

___________________

___________________

44 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

44 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)   Ez a rendelet a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira vonatkozik. Nem terjed ki az olyan szerződések (így a származtatott ügyletek) átruházására, amelyekben jogok (vagy követelések) és kötelezettségek is szerepelnek, illetve a szóban forgó jogokra és kötelezettségekre kiterjedő novációs szerződésekre. Mivel e rendelet nem fedi le a szerződések átruházását vagy novációját, a pénzügyi eszközökkel való kereskedést, valamint ezen eszközök elszámolását és kiegyenlítését, ezeket továbbra is a Róma I. rendeletben meghatározott, szerződéses kötelezettségre alkalmazandó jog szabályozza. Ezt a jogot általában a szerződés felei választják meg vagy a pénzügyi piacokra alkalmazandó megkülönböztetésmentes szabályok jelölik ki.

(17)  Ez a rendelet a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira vonatkozik. Kiterjed különösen az olyan szerződések (így a származtatott ügyletek) átruházására, amelyekben jogok (vagy követelések) és kötelezettségek is szerepelnek, illetve a szóban forgó jogokra és kötelezettségekre kiterjedő novációs szerződésekre.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Helyénvaló, hogy e rendelet ne érintse a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv45, az elszámolások véglegességéről szóló irányelv46, a felszámolási irányelv47 és a kibocsátásforgalmi-jegyzékekre vonatkozó rendelet48 által szabályozott kérdéseket.

(18)  Helyénvaló, hogy e rendelet ne érintse a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv44, a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv45, a 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv46 és a 389/2013/EU bizottsági rendelet47 által szabályozott kérdéseket, mivel így az e rendeletben foglalt kollíziós szabályok és az említett három irányelvben foglalt kollíziós szabályok hatálya között nem lesznek átfedések.

_________________

_________________

45 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)

44 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)

46 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

45 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

47 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

46 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).

48 A Bizottság 389/2013/EU rendelete (2013. május 2.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2013.5.3., 1. o.).

47 A Bizottság 389/2013/EU rendelete (2013. május 2.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2013.5.3., 1. o.).

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A piaci gyakorlatnak és a piaci szereplők szükségleteinek megfelelően célszerű, hogy kivételesen az engedményezett követelés joga, vagyis a hitelező és az adós közötti, a követelés alapját képező eredeti szerződést szabályozó jog legyen az egyes követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira irányadó jog.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Rugalmasságot kell biztosítani az értékpapírosítás keretében történő követelés-engedményezések harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog meghatározása során az értékpapírosítást végző összes szereplő igényeinek kielégítése, valamint a határon átnyúló értékpapírosítási piac kisebb szereplőkre való kiterjesztésének megkönnyítése érdekében. Jóllehet főszabály szerint az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jogot kell alkalmazni az értékpapírosítás keretében történő követelés-engedményezések harmadik felekre kifejtett hatásaira, az engedményező (kezdeményező) és az engedményes (különleges célú gazdasági egység) részére lehetővé kell tenni, hogy az engedményezett követelés jogát válasszák a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogként. Az engedményező és az engedményes számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az értékpapírosítás keretében történő követelés-engedményezések harmadik felekre kifejtett hatásai továbbra is az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti főszabály hatálya alatt maradnak-e, vagy az ügylet szerkezetétől és jellemzőitől, például a kezdeményezők számától és helyétől, valamint az engedményezett követelésre irányadó jogok számától függően az engedményezett követelés jogát választják.

törölve

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  Ugyanazon követelés engedményesei közötti elsőbbségi összeütközés merülhet fel, ha a követelés engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásai az egyik engedményezés esetében az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jog, a másik engedményezés esetében pedig az engedményezett követelés jogának hatálya alá tartoznak. Ilyen esetekben célszerű, hogy az engedményezésre alkalmazandó jog alapján harmadik felekkel szemben először érvényesíthetővé vált követelés-engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog legyen az elsőbbségi összeütközés feloldására alkalmazandó jog.

(29)  Ugyanazon követelés engedményesei közötti elsőbbségi összeütközés merülhet fel, ha a követelés engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásai az egyik engedményezés esetében az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jog, a másik engedményezés esetében pedig az engedményezett követelés jogának hatálya alá tartoznak. Ilyen esetekben célszerű, hogy az engedményezésre alkalmazandó jog alapján harmadik felekkel szemben először érvényesíthetővé vált követelés-engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog legyen az elsőbbségi összeütközés feloldására alkalmazandó jog. Ha mindkét követelés-engedményezés egyszerre válik érvényesíthetővé harmadik felekkel szemben, akkor az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jog irányadó.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandóként e rendeletben meghatározott nemzeti jog hatályának egységesnek kell lennie. Az alkalmazandóként meghatározott nemzeti jognak különösen az alábbiakat kell szabályoznia: i. az engedményezés harmadik felekkel szembeni érvényesíthetősége, vagyis az engedményezett követelés feletti jogcím megszerzése érdekében az engedményes által megteendő lépések (például az engedményezés regisztrálása egy közigazgatási szervnél vagy nyilvános nyilvántartásban, vagy az adós írásbeli értesítése az engedményezésről); valamint ii. az elsőbbségi kérdések, vagyis a követelés felett jogcímmel rendelkező több érdekelt fél közötti konfliktusok (például két engedményes között, ha ugyanazt a követelést kétszer engedményeztek, vagy az engedményes és az engedményező hitelezője között).

(30)  A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandóként e rendeletben meghatározott nemzeti jog hatályának egységesnek kell lennie. Az alkalmazandóként meghatározott nemzeti jognak különösen az alábbiakat kell szabályoznia: i. az engedményezés harmadik felekkel szembeni érvényesíthetősége, vagyis az engedményezett követelés feletti jogcím megszerzése érdekében az engedményes által követendő lépések és eljárások (például az engedményezés regisztrálása egy közigazgatási szervnél vagy nyilvános nyilvántartásban, vagy az adós írásbeli értesítése az engedményezésről); valamint ii. az elsőbbségi kérdések, vagyis határon átnyúló engedményezést követően a követelés felett jogcímmel rendelkező több érdekelt fél közötti konfliktusok feloldása (például két engedményes között, ha ugyanazt a követelést kétszer engedményeztek, vagy az engedményes és az engedményező hitelezője között).

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ez a rendelet különösen törekszik a tulajdonhoz való jogról, illetve a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 17. és 47. cikk alkalmazásának az előmozdítására.

(34)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ez a rendelet különösen törekszik a tulajdonhoz való jogról, illetve a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 17. és 47. cikk, valamint a vállalkozás szabadságáról szóló 16. cikk alkalmazásának az előmozdítására.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területén a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira kell alkalmazni olyan esetekben, amelyek több állam jogához kapcsolódnak.

Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területén a követelések engedményezésének – az engedményezett követelés adósától eltérő – harmadik felekre kifejtett hatásaira kell alkalmazni olyan esetekben, amelyek több állam jogához kapcsolódnak.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Ez a rendelet nem érinti az uniós és nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a házassági vagyonjogból eredő és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és öröklésből eredő követelések engedményezése;

b)  a házassági vagyonjogból eredő és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra – többek között a bejegyzett élettársi kapcsolatokra – alkalmazandó vagyonjogi jogszabályokból, továbbá a végrendeletből és az öröklésből eredő követelések engedményezése;

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  követelések engedményezése az (EU) 2015/848 rendelet szerinti kollektív eljárás során.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „harmadik felekre kifejtett hatások”: tulajdonjogi hatások, vagyis az engedményes joga, hogy érvényesítse a rá engedményezett követelés feletti jogcímét más engedményesekkel vagy ugyanazon vagy funkcionálisan egyenértékű követelés kedvezményezettjeivel, az engedményező hitelezőivel és más harmadik felekkel szemben;

e)  „harmadik felekre kifejtett hatások”: az engedményes joga, hogy érvényesítse a rá engedményezett követelés feletti jogcímét más engedményesekkel vagy ugyanazon vagy funkcionálisan egyenértékű követelés kedvezményezettjeivel, az engedményező hitelezőivel és más harmadik felekkel szemben, az adós kivételével;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  „pénz”: valamely hitelintézeti számlán bármely pénznemben jóváírt pénz;

törölve

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

Alkalmazandó jog

Alkalmazandó jog

(1)  E cikk eltérő rendelkezése hiányában a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásait azon ország jogának kell szabályoznia, amelyben az engedményező szokásos tartózkodási helye található az engedményezés időpontjában.

(1)  E cikk eltérő rendelkezése hiányában a követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásait azon ország jogának kell szabályoznia, amelyben az engedményező szokásos tartózkodási helye található az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában.

Ha az engedményező ugyanazon követelés különböző engedményeseknek történő két engedményezése között megváltoztatja a szokásos tartózkodási helyét, az egyik engedményes jogának a másik engedményes jogával szembeni elsőbbségét az engedményező azon időpontbeli szokásos tartózkodási helye szerinti jognak kell szabályoznia, amikor arra az engedményezésre sor került, amely az első albekezdés alapján alkalmazandóként kijelölt jog szerint elsőként vált érvényesíthetővé harmadik felekkel szemben.

Ha az engedményező ugyanazon követelés különböző engedményeseknek történő két engedményezése között megváltoztatja a szokásos tartózkodási helyét, az egyik engedményes jogának a másik engedményes jogával szembeni elsőbbségét az engedményező azon időpontbeli szokásos tartózkodási helye szerinti jognak kell szabályoznia, amikor arra az engedményezésre sor került, amely az első albekezdés alapján alkalmazandóként kijelölt jog szerint elsőként vált érvényesíthetővé más harmadik felekkel szemben.

(2)  Az alábbiak engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásait az engedményezett követelésre alkalmazandó jog szabályozza:

(2)  E cikk (1) bekezdésétől eltérően az alábbiak engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásait az engedményezett követelésre alkalmazandó jog szabályozza:

a)  hitelintézeti számlán jóváírt pénz;

a)  hitelintézeti számlán jóváírt pénz;

b)  pénzügyi eszközökből származó követelések.

b)  pénzügyi eszközökből származó követelések.

(3)  Az engedményező és az engedményes választhatják az engedményezett követelésre alkalmazandó jogot a követelések értékpapírosítás céljából történő engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jogként.

 

Az engedményezési szerződésben vagy külön megállapodásban kifejezetten meg kell tenni a jogválasztást. A jogválasztást tartalmazó aktus tartalmi és formai érvényességére a választott jog az irányadó.

 

(4)  Ugyanazon követelés engedményesei között, ha az egyik engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira annak az országnak a joga irányadó, amelyben az engedményező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, a másik engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira pedig az engedményezett követelés joga az irányadó, a felmerülő elsőbbségi összeütközésre azon engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jognak kell irányadónak lennie, amely először vált érvényesíthetővé harmadik felekkel szemben az engedményezésre alkalmazandó jog alapján.

(4)  Ugyanazon követelés engedményesei között, ha az egyik engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira annak az országnak a joga irányadó, amelyben az engedményező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, a másik engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira pedig az engedményezett követelés joga az irányadó, a felmerülő elsőbbségi összeütközésre azon engedményezés harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jognak kell irányadónak lennie, amely először vált érvényesíthetővé harmadik felekkel szemben az engedményezésre alkalmazandó jog alapján. Ha mindkét engedményezés egyszerre válik érvényesíthetővé harmadik felekkel szemben, akkor az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga irányadó.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Figyelembe kell venni azon tagállam jogának imperatív rendelkezéseit, amelyben az engedményezésre sor kell hogy kerüljön vagy sor került, amennyiben ezen imperatív rendelkezések alapján az engedményezési szerződés teljesítése nem jogszerű.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az e rendelet szerint alkalmazandó jog határozza meg, hogy egy harmadik felet valamely, e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követően engedményezett követelés tekintetében megillető jogok elsőbbséget élveznek-e egy másik harmadik fél e rendelet alkalmazandóvá válását megelőzően megszerzett jogaival szemben.

(2)  Az e rendelet szerint alkalmazandó jog határozza meg, hogy egy harmadik felet valamely, e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját követően engedményezett követelés tekintetében megillető jogok elsőbbséget élveznek-e egy másik harmadik fél e rendelet alkalmazandóvá válását megelőzően megszerzett jogaival szemben. Az engedményezések tárgyát képező több követelés versengése esetén az érintett engedményesek jogait az e rendelet szerint alkalmazandó jog kizárólag azon engedményezések tekintetében határozza meg, amelyekre [e rendelet hatálybalépésének dátuma] után került sor.


INDOKOLÁS

A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó joggal kapcsolatos szabályok szerepeltek abban a bizottsági javaslatban, amelynek alapján később létrejött a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Róma I. rendelet), de e rendelet végleges szövegébe az említett szabályok nem kerültek be. E kérdéseknek a Róma I. rendeletben való mellőzésével a jogalkotóknak egyértelműen az volt a szándékuk, hogy a Bizottság egy későbbi szakaszban újabb javaslatot nyújtson be.

A tőkepiaci unió megteremtéséről szóló, 2015. évi cselekvési terv kapcsán ezek a kérdések újból felvetődtek. 2017 májusában a félidős bizottsági értékelés meghatározta azokat a fennmaradó intézkedéseket, amelyeket meg kell hozni a tőkepiaci unió elemeinek 2019-ig történő megvalósításához azzal a céllal, hogy megszüntessék a határokon átnyúló beruházások előtt álló akadályokat és csökkentsék a finanszírozási költségeket.

A jelentés tárgya

A Bizottság javaslata 15 cikkből áll, és szorosan követi a Róma I. és Róma II. rendelet szövegét. Ez a jelentés kifejezetten az e javaslat által bevezetett rendelkezésekkel foglalkozik, míg a Róma I. és Róma II. rendeletből csupán átemelt rendelkezéseket változatlanul hagyja. Ez az álláspont azzal a konkrét céllal született, hogy a jogalkotási eljárás a jogalkotási ciklus végéig adott esetben lezárásra kerülhessen.

A főszabály

A bizottsági javaslatban az engedményezésekre alkalmazandó jog főszabály szerint az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jog. Egyes tagállamokban ez a szabály van érvényben, míg más tagállamokban egyéb, például az engedményezett követelésre alkalmazandó jog az irányadó. Az engedményezés legfőbb negatív következményei az engedményező hitelezőit, illetve az engedményezőhöz kapcsolódó más harmadik feleket érinthetik. Ezért az engedményező szokásos tartózkodási helye szerinti jog nagyfokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít az esetlegesen érintett harmadik felek számára.

Az adósok kifejezett kizárása

Az engedményezésnek az adóst érintő következményeire alkalmazandó jogról a Róma I. rendelet 14. cikke rendelkezik. Ha az adósokat nem zárnák ki kifejezetten a jelen rendelet szerinti harmadik felek köréből, ez azt jelentené, hogy a Róma I. rendelet rendelkezése különös szabályként lenne alkalmazandó, azonban felvetődhetne a kérdés, hogy e rendelet milyen mértékben egészíti ki a Róma I. rendeletet. Annak érdekében, hogy az adósokat mint harmadik feleket érintő következményeket csak a Róma I. rendelet szabályozza, e rendeletbe kifejezett kizárást kell belefoglalni.

A fizetésképtelenségi eljárások kizárása

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat. Ezért a kollektív eljárás során, az említett rendelet alapján történő engedményezéseket ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből.

Értékpapírosítás

A Bizottság azt javasolta, hogy az engedményező és az engedményes választhassák meg az engedményezés harmadik feleket érintő következményeire alkalmazandó jogot. Egy ilyen szabály ellentétes az európai polgári jog egyik alapelvével, mégpedig azzal, hogy egy szerződésben a szerződő felek nem rendelkezhetnek harmadik felek jogairól. Az az elképzelés, hogy az engedményezési szerződés szerződő felei kapjanak szabad kezet ebben a tekintetben, túl messzire menne, különösen a 3. cikk tükrében. Egy olyan megoldás azonban, ahol az értékpapírosítási megállapodás szerződő felei dönthetnek úgy, hogy a legnagyobb számú követelésre alkalmazandó jog legyen irányadó az összes követelésre, biztosítaná a kellő mértékű észszerűsítést, ugyanakkor elegendő védelmet nyújtana a harmadik felek számára.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A követelések engedményezésének harmadik felekre kifejtett hatásaira alkalmazandó jog

Hivatkozások

COM(2018)0096 – C8-0109/2018 – 2018/0044(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

7.3.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.4.2018

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ECON

20.6.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pavel Svoboda

27.3.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.4.2018

15.5.2018

20.6.2018

 

Az elfogadás dátuma

10.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Rosa Estaràs Ferragut, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Evelyne Gebhardt, Răzvan Popa

Benyújtás dátuma

17.7.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

17

+

ALDE

EFDD

ENF

PPE

S&D

VERTS/ALE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

Joëlle Bergeron

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

Rosa Estaràs Ferragut, Emil Radev, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

Evelyne Gebhardt, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Razvan Popa

Max Andersson, Pascal Durand

0

-

 

 

1

0

ECR

Angel Dzhambazki

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 14.Jogi nyilatkozat