Eljárás : 2018/2054(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0266/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0266/2018

Viták :

PV 10/09/2018 - 29
CRE 10/09/2018 - 29

Szavazatok :

PV 11/09/2018 - 6.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0327

JELENTÉS     
PDF 613kWORD 73k
18.7.2018
PE 620.924v02-00 A8-0266/2018

az EU határrégiói növekedésének és kohéziójának előmozdításáról

(2018/2054(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Krzysztof Hetman

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU határrégiói növekedésének és kohéziójának előmozdításáról

(2018/2054(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 162., 174–178. és 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletre(3),

–  tekintettel a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című, 2017. szeptember 20-i közleményére (COM(2017)0534),

–  tekintettel „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című bizottsági közleményt kísérő 2017. szeptember 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0307),

–  tekintettel a lemaradó uniós régiókról szóló, 2018. március 13-i állásfoglalására(5);

  tekintettel 2018. április 17-i állásfoglalására a gazdasági, társadalmi és területi kohézió Európai Unión belüli megerősítéséről: az Európai Bizottság hetedik jelentéséről(6);

–  tekintettel „A 2020 utáni uniós kohéziós politika alapelemei” című, 2017. június 13-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról szóló 2017. június 13-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „A megfelelő finanszírozási szerkezet Európa régiói számára: a pénzügyi eszközök és támogatások egyensúlya az uniós kohéziós politikában” című, 2017. május 18-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása: a jelentés értékelése a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerint” című, 2017. február 16-i állásfoglalására(10),

  tekintettel a Régiók Bizottságának a „Hiányzó közlekedési összeköttetések a határ menti régiókban” című véleményére(11),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiákról (RIS3) szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az „Európai területi együttműködésről – bevált gyakorlatok és innovatív intézkedések” című, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az „Új területfejlesztési eszközök a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában: integrált területi beruházás (ITI) és közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)” című, 2016. május 10-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az esb-alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport következtetéseire és ajánlásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0266/2018),

A.  mivel az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) tartozó közvetlen szomszédai 40 belső országhatárral és uniós belső határrégióval rendelkeznek és ezek a régiók alkotják az Unió területének 40 %-át, itt él az Európai Unió népességének 30 %-a, valamint az Unió GDP-jének közel egyharmadát állítják elő;

B.  mivel a határrégiókban – különösen az alacsonyabb népsűrűségűek esetében – többnyire rosszabbak a társadalmi és gazdasági fejlődés feltételei, és a határrégiók gazdaságilag általában kevésbé jól teljesítenek, mint a tagállamok más régiói, és nem aknázzák ki teljes egészében gazdasági lehetőségeiket;

C.  mivel a fizikai és/vagy földrajzi akadályok is hozzájárulnak az Európai Unión belül és kívül elhelyezkedő határrégiók – különösen a hegyvidéki régiók – gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának korlátozásához;

D.  mivel az eddigi erőfeszítések ellenére – főként adminisztratív, nyelvi és jogi korlátok miatt – a határrégiók között és azokon belül még mindig akadályokba ütközik a növekedés, a gazdasági és a társadalmi fejlődés, valamint a kohézió;

E.  mivel a Bizottság 2017-es becslései szerint ezen akadályok csupán 20 %-ának a kiküszöbölése már 2 %-os – azaz körülbelül 91 milliárd eurónyi – növekedést eredményezne a határrégiók GDP-jében, ami körülbelül egymillió új munkahelyet is teremtene; mivel széles körű az egyetértés abban a tekintetben, hogy a területi – többek között a határon átnyúló – együttműködés valódi és látható hozzáadott értéket jelent különösen a belső határok mentén élő uniós polgárok számára;

F.  mivel a más uniós országban dolgozó, illetve tanuló határátlépő ingázók, illetve diákok száma körülbelül 2 milliót tesz ki, amelyből a munkavállalók száma 1,3 millió, és az EU 28 tagállamában élő összes munkavállaló 0,6 %-át képviselik;

G.  mivel a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alapjainak 95 %-át a TEN-T törzshálózati folyosóira fordítják, míg ezzel szemben az átfogó hálózathoz tartozó kisebb projektek, valamint a TEN-T hálózathoz való kapcsolódásra irányuló kezdeményezések – jóllehet létfontosságúak a határon átnyúló összeköttetések és gazdaságok sajátos problémáinak megoldásához és fejlődéséhez – gyakran nem kapnak társfinanszírozást, de nemzeti finanszírozást sem;

H.  mivel a Bizottság állásfoglalásra készül a belső tengeri határrégiók ügyét illetően;

I.  mivel a számos kihívás ügyében, amelyekkel az Unió külső határrégiói néznek szembe – beleértve a legkülsőbb régiókat, vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket, valamint az elszigetelt, szigetjellegű vagy más súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő uniós régiókat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkének megfelelően – szükség lenne egy Bizottság által elfogadott álláspontra;

1.  üdvözli „A növekedés és a kohézió előmozdítása az Európai Unió határrégióiban” című bizottsági közleményt, amely két év kutatás és párbeszéd eredményeként értékes rálátást nyújt az Európai Unió belső határrégióit érintő kihívásokra és akadályokra; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a bevált gyakorlatok és sikertörténetek alkalmazásának és elterjesztésének fontosságát – ahogyan ezt ez a bizottsági közlemény teszi –, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy az Unió külső határai mentén elhelyezkedő régiókra vonatkozóan is készüljön hasonló elemzés;

A fennálló akadályok leküzdése

2.  felhívja a figyelmet arra, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés – a közszolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan – elengedhetetlen a 150 millió lakost számláló, határ menti belső területek számára, és ezt gyakran számos jogi, adminisztratív és nyelvi korlát nehezíti meg; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maximalizálják erőfeszítéseiket és fokozzák az együttműködést ezeknek a korlátoknak a kiküszöbölése érdekében, illetve segítsék elő és alakítsák ki az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, különösen az egészségügyi szolgáltatások, a közlekedés, az alapvető fizikai infrastruktúra kiépítése, az oktatás, a kultúra, a sport, a kommunikáció, a munkavállalói mobilitás, a környezet, valamint a szabályozás, a határon átnyúló kereskedelem és a vállalkozásfejlesztés területén;

3.  kiemeli, hogy a határrégiókat érintő problémák és kihívások bizonyos mértékben közösek, de eltérőek is lehetnek régió vagy tagállam szerint, és egy adott régió jogi, adminisztratív, gazdasági és földrajzi sajátosságaitól függhetnek, ami minden régió esetében egyedi megközelítést tesz szükségessé; elismeri a határ menti régiók általános közös fejlesztési potenciálját; testre szabott, integrált és a helyi sajátosságokból kiinduló megközelítésre – például közösségvezérelt helyi fejlesztésre – biztat;

4.  kiemeli, hogy a tagállamok eltérő jogi és intézményi keretei jogbizonytalansághoz vezethetnek a határrégiókban, ami növelheti a projektek megvalósításának idő- és pénzigényét, és újabb akadályt jelenthet a határrégiók lakosai, intézményei és vállalkozásai számára a jó kezdeményezéseket hátráltatva; hangsúlyozza ezért, hogy a tagállamok között – vagy legalább a határrégiók szintjén – nagyobb együttműködés, jobb koordináció és kommunikáció, interoperabilitás, valamint az akadályok elhárítására irányuló fokozott szándék lenne célszerű;

5.  elismeri a határt átlépő munkavállalók egyedi helyzetét, akiket a legsúlyosabban érintenek a határrégiókban jelen lévő nehézségek, beleértve a diplomák és más – átképzések során szerzett – képesítések elismertetését, az egészségügyet, a közlekedést és az álláslehetőségekkel, szociális biztonsággal, valamint az adórendszerekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét; ennek kapcsán felszólítja a tagállamokat, hogy jobban összpontosítsanak ezeknek az akadályoknak a kiküszöbölésére, és biztosítsanak nagyobb hatáskört, nagyobb forrásokat és elegendő rugalmasságot a határrégiók regionális és helyi önkormányzatainak ahhoz, hogy a határ menti ingázó munkavállalók életminőségének javítása érdekében az egymással szomszédos tagállamok jog- és igazgatási rendszere jobban összehangolható legyen; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok Unió-szerte való alkalmazásának és terjesztésének a jelentőségét; kiemeli, hogy ezek a problémák még összetettebbek a nem uniós tagállamban dolgozó határ menti munkavállalók esetében;

6.  felhívja a figyelmet a határrégiókban folytatott üzleti tevékenységeket érintő nehézségekre, különösen ha a munka- és kereskedelmi jog alkalmazásához és végrehajtásához, adózáshoz, közbeszerzéshez és szociális ellátórendszerhez kapcsolódnak; felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy hatékonyabban hangolják össze vagy harmonizálják a kapcsolódó jogi rendelkezéseket a határokon átnyúló területek által teremtett kihívások tekintetében, segítsék elő a komplementaritást és valósítsák meg a konvergenciát a keretszabályozásokban, nagyobb jogszabályi összhangot és rugalmasságot biztosítva a nemzeti jogszabályok végrehajtásában, valamint hatékonyabbá téve a határokon átívelő problémákkal kapcsolatos információk terjesztését, például egyablakos ügyintézés révén annak érdekében, hogy a munkavállalók és a vállalatok a szolgáltatásnyújtás helyszíne szerinti tagállam jogrendszere által állított követelményeknek megfelelően teljes mértékben teljesíteni tudják kötelezettségeiket és élhessenek jogaikkal; a meglévő megoldások hatékonyabb használatára, valamint a meglévő együttműködési struktúrák finanszírozásának biztosítására szólít fel;

7.  csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság közleménye nem tartalmaz a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében egyedi értékelést, amely magában foglalná a számukra rendelkezésre bocsátható külön támogatást is; úgy véli, hogy a kkv-k különleges kihívásokkal néznek szembe a határokon átnyúló interakciók során, amelyek többek között – de nem kizárólag – a nyelvvel, az igazgatási kapacitással, a kulturális különbségekkel és a jogi eltérésekkel függnek össze; hangsúlyozza, hogy különösen fontos e problémák kezelése, mert a kkv-k foglalkoztatják az Európai Unió nem pénzügyi üzleti ágazataiban tevékenykedők 67%-át, és termelik meg a hozzáadott érték 57 %-át(15);

8.  felhívja a figyelmet arra, hogy a személyszállítási szolgáltatások, főleg a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások még mindig nem elég fejlettek és összehangoltak a határ menti régiókban – különösen az alacsony népsűrűségű határ menti régiókban –, részben a hiányzó vagy kihasználatlan kapcsolatok miatt, ami megnehezíti a határokon átnyúló mobilitást és rontja a gazdasági fejlődési kilátásokat; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúrát különösen hátrányosan érintik a bonyolult szabályozási és közigazgatási rendelkezések; hangsúlyozza az elsősorban a tömegközlekedésen alapuló, fenntartható közlekedés kialakításának lehetőségét, és ezzel kapcsolatban várja az Európai Unió belső határai mentén hiányzó vasúti összeköttetésekről szóló, hamarosan megjelenő bizottsági tanulmányt; hangsúlyozza, hogy minden ilyen tanulmánynak vagy jövőbeli ajánlásnak többek között a helyi, regionális és nemzeti hatóságoktól származó adatokon és tapasztalatokon kell alapulnia, és tekintetbe kell vennie a határon átnyúló együttműködésre – illetve ott, ahol ez már megvalósult, a határon átnyúló jobb összeköttetésekre – irányuló valamennyi javaslatot, valamint felkéri a határon átnyúló regionális hatóságokat, hogy tegyenek javaslatokat a közlekedési hálózatok terén meglévő hiányosságok pótlására; emlékeztet arra, hogy a meglévő vasúti infrastruktúra egy része támogatás hiányában már nincsen használatban; kiemeli a vízi utak továbbfejlesztéséből a helyi és regionális gazdaság számára adódó hasznot; kéri, hogy a CEF egy megfelelő költségvetéssel rendelkező tengelyét a határ menti régiók fenntartható közlekedési infrastruktúrájából hiányzó összeköttetések megvalósításának szenteljék; hangsúlyozza, hogy a közlekedés terén meg kell szüntetni az olyan szűk keresztmetszeteket, amelyek például a közlekedés, az idegenforgalom és a polgárok utazásai területén gátolják a gazdasági tevékenységeket;

9.  megállapítja, hogy az, hogy a határ menti területek mennyire vonzóak lakhatási és befektetési szempontból, nagymértékben függ az életminőségtől, a polgároknak és a vállalatoknak biztosított köz- és kereskedelmi szolgáltatásoktól, valamint a közlekedés minőségétől, és hogy ezeket a feltételeket csak a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, valamint a határ két oldalán tevékenykedő vállalatokkal szorosan együttműködve lehet teljesíteni és fenntartani;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egészségügyi szolgáltatások előzetes engedélyeztetésének, valamint a kifizetési és költségtérítési módszereinek eltérő és összetett eljárásai, a szakértőkkel folytatott, határon átnyúló konzultációkból adódóan a betegekre háruló adminisztratív terhek, a technológiai és a betegek adatainak megosztására vonatkozó inkompatibilitás, valamint az egységes hozzáférhető információk hiánya nemcsak a határ mindkét oldaláról való hozzáférhetőséget akadályozzák, valamint az egészségügyi létesítmények teljes körű kihasználtságát korlátozzák, hanem a sürgősségi ellátást vagy mentést végző szolgálatok határon átnyúló bevetését is gátolják;

11.  hangsúlyozza a határ menti régiók szerepét e régiók környezetvédelme és megőrzése terén, mivel a környezetszennyezés és a természeti katasztrófák gyakran határokon átnyúló problémák; ezzel összefüggésben az Unió külső határrégiói esetében támogatja a határokon átnyúló környezetvédelmi projekteket, mivel ezek a régiók az Európai Unió szomszédságában fekvő országok eltérő környezetvédelmi normáiból és jogi szabályozásából eredően gyakran környezeti kihívásokkal szembesülnek; a természeti katasztrófák, mint például az árvizek megelőzése érdekében a belső vízgazdálkodás terén fokozottabb együttműködésre és koordinációra hív fel;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen kezelje a határrégiók között fennálló fizikai és földrajzi akadályokból adódó problémákat;

Az együttműködés és bizalom erősítése

13.  úgy véli, hogy a kölcsönös bizalom, a politikai akarat és a rugalmas hozzáállás az érdekelt felek több szintjén - a helyitől az országos szintig, a civil társadalmat beleértve - elengedhetetlen a fent említett akadályok leküzdéséhez; úgy véli, hogy a határrégiók kohéziós politikájának értéke a foglalkoztatás és a növekedés fellendítésére irányuló célkitűzésen alapul, és ezt a fellépést uniós, tagállami és helyi szinten kell kezdeményezni; ezért szorgalmazza a jobb koordinációt és párbeszédet, a hatékony információcserét és a bevált módszerek hatóságok közötti, elsősorban helyi és regionális szinten történő megosztását; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék ezt az együttműködést és nyújtsanak finanszírozást a együttműködési struktúráknak, hogy megfelelő működési és pénzügyi autonómiát biztosítsanak a helyi és regionális hatóságoknak;

14.  hangsúlyozza az oktatás és a kultúra és kiváltképpen a határrégiókban a többnyelvűséget és a kultúrák közti párbeszédet támogató kezdeményezések támogatását; hangsúlyozza az iskolákban és helyi tömegtájékoztatásban rejlő lehetőségeket a törekvések szempontjából, és bátorítja a tagállamokat, a belső határok menti régiókat és településeket, hogy a tantervbe az óvodától kezdve vezessék be a szomszédos országok nyelveinek tanítását; hangsúlyozza továbbá a többnyelvű megközelítés előmozdításának fontosságát valamennyi közigazgatási szinten;

15.  sürgeti a tagállamokat, hogy segítsék elő és szorgalmazzák a bizonyítványok, diplomák, valamint a szakképzési és szakmai képesítések kölcsönös elismertetését és érthetőbbé tételét a szomszédos régiók között; ösztönzi ezért bizonyos konkrét készségeknek a tantervbe való felvételét a határon átnyúló foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében, beleértve a készségek érvényesítését és elismerését;

16.  számos olyan intézkedést ösztönöz, amelyek célja a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem a határrégiókban, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek esetében a foglalkoztatás és a társadalomba való beilleszkedés útjában álló akadályok lebontása; e tekintetben támogatja a szociális vállalkozások ösztönzését és fejlesztését a határrégiókban a munkahelyteremtés forrásaként, különösen a kiszolgáltatott embercsoportok, például a fiatal munkanélküliek és a fogyatékkal élők számára;

17.  üdvözli a 2016–2020-as időszakra vonatkozó e-kormányzati cselekvési tervet(16) – amely a hatékony és befogadó közigazgatás kialakításának eszköze –, és elismeri a terv különleges értékét a határrégiókat érintő egyszerűsítési intézkedéseket illetően; megjegyzi, hogy nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szinten a meglévő e-kormányzati rendszerek interoperabilitására van szükség; aggodalmát fejezi ki azonban a terv hiányos végrehajtása miatt bizonyos tagállamokban; továbbá aggodalmát fejezi ki a hatóságok elektronikus rendszereinek gyakran nem megfelelő interoperabilitása, továbbá a külföldi vállalkozók rendelkezésére álló, a tevékenységük egy másik országban történő beindítását segíteni hivatott online szolgáltatások elégtelensége miatt; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék - beleértve a nyelvi eszközöket is - a digitális szolgáltatásaikhoz való hozzáférést a szomszédos területek potenciális felhasználói számára, felszólítja a határon átnyúló régiók hatóságait, hogy a határokon átnyúló üzleti kezdeményezések fejlesztésére hozzanak létre elektronikus portálokat; sürgeti a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy fokozzák a határ menti polgárok életét és munkáját a jövőben kedvezően befolyásoló e-kormányzati projektekkel kapcsolatos erőfeszítéseiket;

18.  rámutat arra, hogy bizonyos belső és külső határrégiók komoly migrációs kihívásokkal néznek szembe, amelyek gyakran meghaladják a határrégiók kapacitását és ösztönzi az Interreg-programok megfelelő használatát, valamint a bevált módszerek megosztását a határ mentén elhelyezkedő helyi és regionális hatóságok között a nemzetközi védelem alatt álló menekültek integrációjának a keretén belül; hangsúlyozza, hogy szükség van európai szintű támogatásra és koordinációra, valamint annak szükségességét, hogy a nemzeti kormányok támogassák a helyi és regionális hatóságokat e kihívások leküzdésében;

19.  sürgeti a Bizottságot, hogy adjon betekintést a belső tengeri, illetve a külső határrégiók előtt álló kihívások kezelésébe; további támogatást kér az EU külső határrégiói és a szomszédos országok határrégiói között létrejövő közös határokon átnyúló projektekhez, különösen azokhoz a harmadik országokhoz tartozó régiók esetében, amelyek érintettek az uniós integrációs folyamatban; megismétli ezzel összefüggésben, hogy a határrégiókat érintő kihívások és azok jellemzői bizonyos mértékben megegyeznek, ugyanakkor differenciált, testre szabott megközelítést igényelnek; hangsúlyozza, hogy különleges figyelmet kell fordítani és megfelelő támogatást kell biztosítani az EU külső határai mentén található legkülső régiók számára;

20.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kohéziós politikának megfelelően számba kell vennie és támogatást kell nyújtania azon uniós régiók számára, amelyeket a leginkább érintik az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei, különösen azoknak, amelyek ennek következtében uniós (tengeri vagy szárazföldi) határokon fognak elhelyezkedni;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy javítsák az egészségügyi szolgáltatásaik egymást kiegészítő jellegét a határrégiókban és biztosítsák a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását, valamint a tényleges együttműködést a határokon átnyúló segélyhívó szolgáltatások területén – például az egészségügyi, rendőri és tűzoltói beavatkozásokat illetően – a betegek jogainak tiszteletben tartása érdekében, ahogy azt a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv meghatározza; felszólítja a tagállamokat, a régiókat és az önkormányzatokat a határokon átnyúló egészségügyi együttműködésre vonatkozó két- vagy többoldalú keretmegállapodások megkötésére, és ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet az úgynevezett ZOAST területekre (Zones Organisées d'Accès aux Soins Transfrontaliers, ahol a határ menti területek lakosai adminisztratív vagy pénzügyi akadály nélkül kaphatnak a kijelölt egészségügyi intézményekben egészségügyi ellátást a határ mindkét oldalán, és amely területek Európa-szerte a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos együttműködés referenciájául szolgálnak.

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a külső határokon a szomszédos régiókkal, és különösen az uniós csatlakozásra felkészülő országok régióival való együttműködés fokozásának és a regionális fejlődés előtt álló akadályok leküzdésének lehetőségeit;

23.  hangsúlyozza, hogy a kis léptékű és a határokon átnyúló projektek fontos szerepet játszanak az emberek összefogásában, és ezáltal a helyi fejlődés új lehetőségeinek kialakításában;

24.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy tanuljanak a határ menti régiók sikertörténeteiből és felhasználják ezeket;

25.  hangsúlyozza a sport mint a határ menti régiókban élő közösségek integrációjának elősegítése eszközének fontosságát, és felszólítja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak a területi együttműködési programokban a helyi sportinfrastruktúra finanszírozására;

Uniós eszközök használata a jobb koherencia érdekében

26.  hangsúlyozza az európai területi együttműködési programok és különösen a határokon átnyúló együttműködési programok nagyon fontos és jótékony szerepét a határrégiók – beleértve a tengeri és külső határrégiókat – társadalmi fejlesztésében és kohéziójában; üdvözli, hogy a Bizottság 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre tett javaslatában továbbra is fontos célként tekint az európai területi együttműködésre a 2020-as időszak utáni kohéziós politikában jobban megkülönböztetett szerepkörrel, és kéri, hogy elsősorban a határokon átnyúló komponens tekintetében jelentősen megnövelt költségvetést biztosítson; hangsúlyozza az európai területi együttműködés érzékelhető európai hozzáadott értékét, és felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el az e tekintetben javasolt előirányzatokat; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a programokat, biztosítani kell az európai területi együttműködésnek az EU általános célkitűzéseivel való jobb koherenciáját, a programok rugalmasságát a helyi és regionális kihívások jobb kezelése érdekében, csökkentve a kedvezményezetteket érintő adminisztratív terheket, valamint határokon átnyúló együttműködési programokon keresztül elősegítve a fenntartható infrastruktúrális projektekbe való befektetéseket; felhívja a hatóságokat a határokon átnyúló régiókban, hogy intenzívebben használják fel az e programok keretében nyújtott támogatást;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen rendszeresen jelentést az Európai Parlamentnek a határokon átnyúló együttműködés területén elhárított akadályok jegyzékéről; ösztönzi a Bizottságot, hogy szélesítse ki a már meglévő innovatív eszközök alkalmazási körét, amelyek hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködések, például a határügyi kapcsolattartó pont, a megerősített SOLVIT és – a határokon átnyúló regionális kérdésekkel kapcsolatos szakértői vélemények és tanácsok rendszerezése szolgáló – egységes digitális ügyfélkapu folyamatos korszerűsítéséhez és elmélyítéséhez, valamint dolgozzon ki újabb eszközöket; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közigazgatásukat a lehető legteljesebb mértékben tegyék digitálissá, a határ menti régiókban biztosítva a végpontok közötti digitális közszolgáltatásokat a polgárok és a vállalkozások számára;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság a tagállamokkal, a régiókkal és az önkormányzatokkal együttműködve információkat gyűjtsön a határokon átnyúló együttműködésről a jobb és megalapozottabb döntéshozatali folyamat érdekében, kísérleti projektek, programok, tanulmányok, elemzések és területi kutatások támogatásával és finanszírozásával;

29.  felszólít arra, hogy jobban használják ki az EU makroregionális stratégiáiban rejlő lehetőségeket a határ menti régiókat érintő kihívások kezelésében;

30.  úgy véli, hogy a kohéziós politikának jobban az emberekbe történő befektetésekre kell irányulnia, mivel a határ menti régiók gazdaságát az innovációba, az emberi tőkébe, a felelősségteljes kormányzásba és az intézményi kapacitásba történő beruházások hatékony kombinációjával lehet fellendíteni;

31.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai területi együttműködési csoportosulásban rejlő lehetőségek nincsenek eléggé kiaknázva, aminek részben a regionális és helyi hatóságok fenntartásai, részben a hatáskörök átruházásával kapcsolatos félelmeik lehetnek az okai, továbbá a tudatosság és a megfelelő hatáskörök még mindig meglévő hiányának tudható be; felszólít e helyzet bármely más okának mielőbbi megállapítására és kezelésére; felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az ezen eszköz hatékony alkalmazását gátló akadályok leküzdése érdekében; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az európai területi együttműködési programokban betöltött elsődleges feladata a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése;

32.  sürgeti, hogy a határ menti régiókban élő polgárok gazdasági és társadalmi fejlődésének és életminőségének javítása érdekében fordítsanak kellő figyelmet számos olyan eurorégió tapasztalatára, amelyek az EU belső és külső határrégióiban léteznek és működnek; kéri, hogy értékeljék az eurorégióknak a regionális együttműködési terén végzett munkáját, valamint ezeknek az EU határ menti régióiban folytatott kezdeményezésekkel és munkájával való kapcsolatát az e téren végzett munkájuk eredményeinek összehangolása és optimalizálása érdekében;

33.  hangsúlyozza, hogy a területi hatásvizsgálat segít abban, hogy a politikák területi hatásairól tisztább kép alakuljon ki; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogy a területi hatásvizsgálat határozottabb szerepet kapjon az uniós jogalkotási kezdeményezések elindulásakor;

34.  határozottan úgy véli, hogy egy határokon átnyúló európai egyezmény – amely lehetővé tenné a területileg behatárolt határokon átnyúló infrastruktúra vagy szolgáltatás (pl. kórház vagy villamosvonal) esetében a nemzeti szabályozási keret és/vagy az érintett két vagy több országból csupán az egyik előírásainak alkalmazását – tovább csökkentené a határokon átnyúló akadályokat; üdvözli ezzel összefüggésben a nemrég közzétett javaslatot a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2018)0373);

35.  várja a Bizottságnak a határokon átnyúló együttműködést irányító eszközről szóló rendeletre irányuló jövőbeni javaslatát, hogy értékelhesse ezen eszköz hasznosságát a kérdéses régiókra nézve;

°

°  °

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának, valamint az EGSZB-nek.

(1)

HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(3)

HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

(4)

HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0067.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0105.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0254.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0245.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0222.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0053.

(11)

HL C 207., 2017.6.30., 19. o.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0320.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0321.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0211.

(15)

Éves jelentés az európai kkv-król 2016/2017, 6. o.

(16)

A Bizottság 2016. április 19-i, „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című közleménye (COM(2016)0179).


INDOKOLÁS

A belső határrégiók az Európai Unió területének 40%-át teszik ki, és 150 millió európai otthonát jelentik. Európa GDP-jének negyedét adják. Mindezek ellenére a határrégiók továbbra is akadályokkal néznek szembe, ami hátráltatja a növekedésüket és fejlődésüket, így gyengébb gazdasági teljesítményt mutatnak, mint a tagállamok belső területeinek régiói.

Annak érdekében, hogy feltérképezze ennek a helyzetnek az okait és megoldásokat kínáljon, az Európai Bizottság elkezdte a 2015–2017-es határokon átnyúló elemzést, amely egy jogi és adminisztratív korlátokról szóló tanulmányból, kiterjedt, online nyilvános konzultációkból és egy érdekelt felekkel folytatott műhelymunkákból állt. Ennek a munkának az eredménye „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közlemény, amely rámutat a határrégiók fejlődését hátráltató tíz leggyakoribb akadályra, és ezekre a problémákra megoldásokat is kínál.

Az előadó a meglévő akadályok értékes és alapos elemzésének találja a Bizottság által közzétett dokumentumot, és nagyra értékeli az ajánlott megoldásokat. Határozottan úgy véli, hogy a kölcsönös bizalom és a felelős hatóságok politikai akarata alkotják a leghatékonyabb eszközt a határrégiók fejlődését hátráltató nehézségek leküzdésére. A Bizottságnak és a nemzeti kormányoknak ezért nagyobb bizalmat kell mutatniuk a helyi és regionális hatóságok iránt. A határrégiókban történő hatékony együttműködés nagyobb rugalmasságot és külön intézkedéseket igényel, mivel az érintett tagállamok jogrendszerei gyakran nem kiegészítő jellegűek. Ez igaz még az uniós jogszabályok esetében is, mivel az irányelvek átültetése tagállamonként változhat. Ezért úgy gondolja, hogy a területi hatásvizsgálatot kötelezővé kellene tenni minden új uniós jogszabály esetében.

Az előadó hangsúlyozza, hogy az olyan égető problémák, mint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a határátlépő ingázókat és alkalmazottakat érintő jogbizonytalanság, valamint a közlekedési hálózatok elégtelensége, célirányosabb és intenzívebb intézkedéseket igényelnek főként a tagállamok, de az Unió szintjén is. A dolgozóknak el kell ismertetniük a képesítésüket és elegendő információkkal kell rendelkezniük a szociális biztonsági ellátásokról. A határokon átnyúló vállalkozásokkal szembeni korlátokat szintén meg kell szüntetni, mivel jelenleg a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok mintegy 60%-kal többet költenek, mint a belföldön működő társaik. A belső határrégiók közötti együttműködés, valamint fejlődésük és kohéziójuk javítható azoknak az adminisztratív folyamatoknak az egyszerűsítésével, amelyekkel a határ menti állampolgárok és vállalatok nap mint nap találkoznak. Ezért elengedhetetlen e folyamatok további egyszerűsítése.

Az előadó nagyra értékeli az európai területi együttműködési programok pozitív hatásait a határokat érintő akadályok kiküszöbölésében, azonban úgy látja, hogy még szükség van további fejlődésre. Ezért nagyban támogatja az európai területi együttműködés megőrzését és költségvetésének növelését a következő programozási időszakban. Ugyanakkor rámutat arra, hogy míg a finanszírozás és a befektetések fontosak, nem elegendőek a helyzet javítására, ezért úgy gondolja, hogy az olyan eszközöket, mint az európai területi együttműködési csoportosulás, ki kell bővíteni. Ezenkívül meg kell fontolni olyan új eszközök, mint a határokon átnyúló együttműködést irányító eszköz kialakítását.

Az előadó üdvözli a határügyi kapcsolattartó pont kialakítását a Bizottságon belül, amely tanácsokkal látja majd el a nemzeti és regionális hatóságokat a határokat érintő jogi és adminisztratív akadályok leküzdésében. Hangsúlyozza a Bizottság fontos szerepét a határokon átnyúló akadályok leküzdésében jogszabályok vagy finanszírozási mechanizmusok előterjesztésével, vagy a tagállamok segítésével, legyen szó jobb megoldások kialakításáról vagy az határrégiókat érintő akadályok leküzdését célzó együttműködésük elmélyítéséről.

Az előadó megjegyzi, hogy a bizottsági közlemény kizárólag az Európai Unió belső határrégióira érvényes. Az előadó támogatja a Bizottság meglátását, miszerint csak ezekre a régiókra kell koncentrálni, mivel ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe. Ugyanakkor nélkülözhetetlennek tart egy hasonló értékelést a külső és tengeri határrégiók helyzetéről, hogy hatékony megoldások szülessenek azokra a kihívásokra és akadályokra, amelyekkel ezek a régiók néznek szembe.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (25.6.2018)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az EU határrégiói növekedésének és kohéziójának előmozdításáról

(2018/2054(INI))

A vélemény előadója: Theodoros Zagorakis

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri a határrégiók előtt álló kihívásokat, és hangsúlyozza, hogy a különböző határrégiók közötti társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, köztük a kulturális és nyelvi különbségek akadályozhatják az integrációt, korlátozhatják a kapcsolatteremtést és szűkíthetik az egyének és vállalkozások lehetőségeit a határ mindkét oldalán;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU pozitívan járult hozzá a határrégiók fejlődéséhez, és hogy a jövőbeni finanszírozási programokat a lehető legeredményesebb és leghatékonyabb módon kell folytatni, kiemelt figyelmet fordítva a különösen magas európai hozzáadott értéket nyújtó területekre, és biztosítva, hogy a határ menti nehézségek megoldása a határokon átnyúló együttműködési programok központi eleme legyen;

3.  kijelenti, hogy a kohéziós politikának továbbra is támogatnia kell a kiszolgáltatott és perifériára szorult embereket, foglalkoznia kell a növekvő egyenlőtlenségekkel és szolidaritást kell építenie az oktatásba, képzésbe és kultúrába való befektetések révén, kiemelt figyelmet szentelve az olyan, határokon átnyúló együttműködési programoknak, amelyek az érintett régiókban fennálló kulturális, területi és adminisztratív akadályokra, illetve jövőbeni kihívásokra koncentrálnak;

4.  hangsúlyozza, hogy az EU határai szárazföldi és tengeri határokat is jelentenek, amelyeket egyaránt figyelembe kell venni; ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tengeri határrégiókat érintő kihívásokat, lehetővé téve az összes határrégióban fennálló akadályok, illetve e régiók együttműködési és fejlődési lehetőségeinek holisztikus elemzését;

5.  hangsúlyozza a határokon átnyúló együttműködési programok, köztük a makroregionális és régióközi programok fontosságát az oktatási, kulturális, kreatív, sport-, művészeti és egyéb tevékenységek finanszírozásában, amelyek európai hozzáadott értékükből adódóan közelebb hozzák egymáshoz a polgárokat, határokon átnyúló szinergiákat hoznak létre, kölcsönös bizalmat és megértést alakítanak ki és segítenek leküzdeni az előítéletek és sztereotípiák különböző formáit a határrégiókban; kiemeli e tekintetben az intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban a kulturális és kreatív ágazatok nyújtotta lehetőségeket, valamint a kultúrával és az örökséggel foglalkozó INTERREG projektek jelentős számát, amely bizonyítja, hogy a határrégiók körében jelentős szándék mutatkozik a közös, hagyományos kulturális javakba, valamint a modern kreatív projektek, kreatív ágazatok és az örökségre irányuló projektek fejlesztésébe való befektetésre; ismételten hangsúlyozza azt a nézetét, miszerint létfontosságú az ilyen kezdeményezések uniós pénzügyi támogatása, ezért azt tovább kell növelni a következő többéves pénzügyi keretben, különösen az esb-alapokból származó támogatás révén; felszólítja a Bizottságot, hogy azonosítsa és ösztönözze a helyi prioritások, valamint a meglévő uniós stratégiák és célkitűzések közötti szinergiákat, és teljes mértékben aknázza ki a határrégiókban rejlő lehetőségeket;

6.  rámutat a határokon átnyúló együttműködési programok jelenlegi keretrendszerének összetettségére, valamint azokra a strukturális nehézségekre és adminisztratív terhekre, amelyekkel a lehetséges kedvezményezettek szembesülnek az ilyen projektek előkészítése során; ebben a tekintetben üdvözli a 2020 utáni időszakra javasolt egyszerűsítési intézkedéseket, és ezeket fontos lépésnek tekinti a határokon átnyúló együttműködési programok egyszerűbb és hatékonyabb végrehajtása és elérhetősége tekintetében;

7.  emlékeztet a kultúra és a kulturális örökség fontos szerepére a városok és régiók gazdasági jóléte kapcsán, ezért felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ténylegesen megőrizzék és népszerűsítsék tárgyi és szellemi kulturális örökségüket, és ehhez használják fel a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló összes eszközt;

8.  a határokon átnyúló és regionális együttműködésről való tájékoztatás tekintetében új stratégiát szorgalmaz, amelynek célja közelebb kerülni a határrégiók lakosaihoz, felhívni a figyelmüket a határokon átnyúló uniós programok nyújtotta lehetőségekre és ezáltal hozzájárulni a hozzáállás megváltoztatásához egy, a regionális és határokon átnyúló kérdésekre nyitottabb szemléletmód kialakítása révén;

9.  hangsúlyozza a sport fontosságát a határ menti régiók gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, amint erről számos területi együttműködési projekt tanúskodik, amelyek során a sportot a társadalmi és kulturális integráció eszközeként használták fel;

10.  ösztönzi a fiatalokat, hogy legyenek aktívak, vegyenek részt és közreműködjenek a társadalmi fejlődést célzó valamennyi regionális és határokon átnyúló tevékenységben; támogatja az ifjúsághoz kapcsolódó olyan, határokon átnyúló elképzeléseket és tevékenységeket, mint például az ötletek és bevált gyakorlatok megosztására szolgáló felületek létrehozása, a határokon átnyúló együttműködésről szóló tájékoztatás és információcsere, valamint a közösségi és egyéb médián keresztül történő információterjesztés a fiatalok határokon átnyúló projektekben való részvételének és ezzel kapcsolatos lehetőségeinek bővítése céljából;

11.  hangsúlyozza az Unió által finanszírozott lehetőségekről való tájékoztatás hiányát az EU határrégióiban megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési programok kapcsán; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék hatékonyabbá a határokon átnyúló témákkal kapcsolatos információterjesztést, például egyablakos információs pontok létrehozásával;

12.  hangsúlyozza, hogy jelentősebb pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség a határokon átnyúló sporttevékenységek előmozdítása és különösen a helyi sportolást szolgáló kisméretű infrastruktúra kialakítása érdekében;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kultúrát és az oktatást tekintse horizontális prioritásnak a kohéziós politika keretében megvalósuló programok következő generációjánál;

14.  erőteljesen támogatja a határokon átnyúló projektek és programok szerepét a fiatalok oktatásának, foglalkoztathatóságának, társadalmi befogadásának és a társadalomban való részvételének javításában a határrégiókban élő fiatalokat érintő olyan társadalmi problémák kezelése révén, mint például a munkanélküliség és a radikalizálódás; a határrégiókat átfogó, szisztematikusabb együttműködésre szólít fel a fiatalok lehetőségeinek javítása érdekében a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, a kultúra, a sport és egyéb szociális politikák területén;

15.  hangsúlyozza, hogy a nyelvi korlátok még mindig jelentős akadályt jelentenek a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, különösen olyan határrégiók esetében, ahol nincs nagy hagyománya az együttműködésnek; megjegyzi, hogy a nyelv fontos tényező a bizalom növelésében és a társadalmi-kulturális nehézségek enyhítésében; úgy gondolja, hogy az esb-alapok célzottabb használata, valamint a nyelvi technológiákra nyújtott finanszírozás növelése javíthatja a kommunikációt és így támogathatja a többnyelvűség és az európai nyelvi sokféleség szisztematikus előmozdítását a határrégiók oktatásában és képzéseiben, már kora gyermekkortól kezdve, többek között sport- és kulturális rendezvények szervezése révén;

16.  úgy véli, hogy erősíteni kell az oktatási és képzési intézmények közötti, határokon átnyúló együttműködést a gyermekeknek szóló (már igen fiatal kortól kezdődő) határokon átnyúló iskolai látogatások és iskolán kívüli tevékenységek elősegítése révén, egyedülálló lehetőséget kínálva a gyermekeknek arra, hogy az osztálytermen kívül, közvetlen kapcsolatteremtés útján ismerkedhessenek meg a kultúrák és nyelvek sokféleségével vagy a szomszédos országok történelmével;

17.  megállapítja, hogy egyes határ menti területeken olyan közös nyelvet beszélnek, amely az Uniónak nem hivatalos nyelve; úgy véli, hogy a határ menti területeken beszélt, kevésbé használt nyelvek tanításának és előmozdításának jelentősebb pénzügyi támogatása erősítené az együttműködést, növelné a határokon átnyúló mobilitást, és gazdagítaná az említett területek kulturális sokféleségét és örökségét;

18.  ismételten kijelenti, hogy elengedhetetlen a kutatói közösség, az üzleti élet, a felsőoktatás, a közhatóságok és a civil társadalom kulcsfontosságú szereplőinek egybegyűjtése; felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az oktatási és képzési intézmények közötti, illetve az ezen intézmények és a vállalatok közötti, határokon átnyúló partnerségeket a határrégiókban a tanulók, tanárok, oktatók és az adminisztratív személyzet, valamint a doktoranduszhallgatók és kutatók mobilitásának elősegítése érdekében, ideértve a szakképzést is; hangsúlyozza, hogy az ilyen, határokon átnyúló partnerségekben a többnyelvűség jelenléte segíthet felkészülni a diplomásoknak a munkaerő-piacra való belépésre a határ mindkét oldalán; azon a véleményen van, hogy figyelmet kell fordítani a regionális kisebbségi nyelvekre is, amelyeket erőteljes nyelvi politikák hiányában folyamatosan az eltűnés veszélye fenyeget; úgy véli, hogy a regionális kisebbségi nyelvek megőrzésére és támogatására továbbra is uniós szintű finanszírozást kell biztosítani;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a határokon átnyúló kezdeményezéseket és az olyan különböző típusú eszmecseréket, illetve interkulturális és oktatási tevékenységeket, amelyek célja, hogy jobban felhívják a polgárok figyelmét a határrégiók jogszabályi és közigazgatási követelményeire, valamint javítsák a helyi hatóságok, illetve a kulturális és oktatási intézmények közötti együttműködést;

20.  sürgeti a tagállamokat, hogy segítsék elő és szorgalmazzák a bizonyítványok, diplomák, valamint a szakképzési és szakmai képesítések kölcsönös elismertetését és érthetőbbé tételét a szomszédos régiók között; ösztönzi ezért bizonyos konkrét készségeknek a tantervbe való felvételét a határon átnyúló foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében, beleértve a készségek érvényesítését és elismerését;

21.  ösztönzi a közös közszolgáltatások és a szomszédos határrégiókban kifejtett erőfeszítések összevonását annak érdekében, hogy egy sor célzott fellépést dolgozzanak ki a határrégiókban élő alacsonyan képzett vagy alacsony iskolázottságú felnőttek támogatására, és segítsék őket az írni-olvasni tudás, a számolási és a digitális készségek javításában azáltal, hogy szélesebb körű kompetenciákat és magasabb képesítést szereznek;

22.  ösztönzi a különböző határrégiók közötti kettős szakképzést biztosító határokon átnyúló együttműködést és programokat; úgy véli, hogy a határokon átnyúló szorosabb együttműködés és a határrégiókban fellelhető készségekbe való beruházás elősegíti a meglévő készséghiány megszüntetését, csökkenti a szegénységet, a munkanélküliséget és a társadalmi kirekesztést, és megoldást nyújt a szakképzett munkaerő hiányára és az agyelszívás jelenségére ezeken a peremterületeken;

23.  úgy véli, hogy a multikulturalizmus különösen fontos a határrégiók számára; erőteljesen ösztönzi a határokon átnyúló kulturális együttműködést a határrégiókon belül és azok között azáltal, hogy fokozza a kreatív emberek és a kulturális szereplők, például a művészek és a kulturális szervezetek képviselői, valamint a közigazgatás és az egyes határokon átnyúló és transzeurópai projektek hálózatai közötti együttműködést;

24.  ismételten hangsúlyozza, hogy a művészek és a kulturális szakemberek mobilitása felbecsülhetetlen szerepet játszik Európa kulturális és társadalmi fejlődésének előmozdításában, valamint a regionális, nemzeti és európai kulturális örökség fejlesztésében; úgy véli, hogy a stabil, határokon átnyúló együttműködés a kulturális és kreatív ágazatok terén, különös tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (akár vállalati csoportosulásokon keresztül is), a nem kormányzati szervezetekre és kisebb egyesületekre, segíthet társadalmi és gazdasági értékeket, fenntartható munkahelyeket és növekedést teremteni, különösen a fiatalok számára, és elősegíti a kulturális és nyelvi sokszínűséget és innovációt; továbbá úgy véli, hogy az ilyen együttműködés segíteni fog hidakat építeni a polgárok között, növelni a kölcsönös megértést, választ adni a közös kihívásokra, erősíteni a kulturális diplomáciát, továbbá kialakítani egy európai identitást a tárgyi és szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos projektekre irányuló közös kezdeményezéseken keresztül, például közös gyermekgondozási létesítmények, elérhető többnyelvű oktatás vagy az oktatási intézmények közötti partnerségek révén; hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatok jelentőségét a kulturális sokszínűség előmozdításában és megőrzésében, a társadalmi kohézió erősítésében, Európa újraiparosodásának fellendítésében, valamint számos más ágazatban az innováció továbbgyűrűző hatásának kiváltásában;

25.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló kulturális együttműködés fejlesztése alapvetően hozzájárul a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődéséhez, hatást gyakorolva a gazdaságra, a társadalmi kohézióra és a környezetre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös stratégiai megközelítést a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésére és támogatására, hidat építve a kulturális és kreatív ágazatok és a társadalom, valamint a gazdaság között az uniós határrégiók intelligens, fenntartható növekedésének előmozdítása érdekében;

26.  kiemeli a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését illetően azok jellege és mérete miatt fennálló jelenlegi túlzott korlátokat (a kulturális és kreatív ágazatok túlnyomórészt mikrovállalkozások és kkv-k), valamint néhány határrégió gyakran gyengébb gazdasági teljesítménye miatt felmerülő nehézségeket; ismételten hangsúlyozza, hogy e strukturális hiányosságok leküzdése érdekében rendkívül fontos a kulturális, kreatív és vállalkozói készségek fejlesztése;

27.  hangsúlyozza, hogy a régiók bizonyítottan képesek a kulturális és kreatív ágazatokban a határokon átnyúló együttműködés kialakítására, és megemlíti az intelligens szakosodás pozitív hatásait; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e téren tartsák fenn és erősítsék meg a meglévő szakpolitikákat, és hatékonyan használják fel az uniós programok és az európai strukturális és beruházási alapok keretében rendelkezésre álló támogatást;

28.  úgy véli, hogy a kohéziós politika pozitívan járulhat hozzá a határrégiókban a múzeumok, zenekarok, illetve a határokon átnyúló rádiós és televíziós projektek közötti együttműködéssel kapcsolatos új ötletek és lehetőségek kialakításához azáltal, hogy foglalkozik a művészek közös határokon átnyúló projektjeivel járó jogi és pénzügyi nehézségekkel;

29.  határozottan támogatja a határokon átnyúló kulturális projekteket és az Európa Kulturális Fővárosai és az európai határrégiók közötti együttműködést a kulturális „hegesztési pontok” láncolatának és az európai kulturális hálózatok új dimenziójának létrehozása érdekében, amelynek keretében a kulturális sokszínűség új gyakorlatait dolgozzák ki és integrálják konkrét európai projektek megvalósítása során;

30.  sajnálja, hogy a kulturális és szabadidős tevékenységek gyakran nem vonzzák a szomszédos országok különböző határrégióiban élő embereket annak ellenére, hogy e területek lakosainak hasonló az érdeklődésük és egymáshoz igen közel vannak; támogatja a több határrégióban létrehozott uniós regionális portálokat, amelyek hozzáférést biztosítanak a kulturális és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz, és ösztönzi a hasonló portálok népszerűsítését valamennyi határrégióban;

31.  határozottan úgy véli, hogy a határrégiók – a határok ellenkező oldalain elhelyezkedő kulturális intézmények, kulturális és kreatív ágazatok és érdekelt felek régóta fennálló kapcsolatának köszönhetően – kedvező körülményeket tudnak teremteni a művészeti és kulturális mobilitás számára, és ebből adódóan a tematikus turizmus fontos tényezői lehetnek, valamint segíthetnek Európa versenyképes és fenntartható úti célként való népszerűsítésében, növelve annak nemzetközi vonzerejét, és aktívan élénkíthetik az európai integráció folyamatát azáltal, hogy elősegítik az európai polgárok közötti kapcsolatokat és ösztönzik az összetartozás érzését; felhívja a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló fejlesztési kezdeményezésekbe építsen be kulturális dimenziót, amely magában foglalja mind a történelmi örökség értékeit, mind pedig a kortárs kreativitást; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és beruházásaikat egy fenntartható és hosszú távú kulturális idegenforgalmi politika kidolgozása érdekében;

32.  emlékeztet arra, hogy az oktatás és a határokon átnyúló kulturális eszmecsere elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet, a kölcsönös megértést, a konfliktusrendezést és a béketeremtést, különösen a konfliktusokat átélt határrégiókban; ebben az összefüggésben kiemeli a brexit által az emberek közötti eszmecserékre és a diákok, tanulók, művészek és kulturális szereplők mobilitására jelentett kockázatokat az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határ menti régiókban;

33.  számos olyan intézkedést ösztönöz, amelyek célja a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem a határrégiókban, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek esetében a foglalkoztatás és a társadalomba való beilleszkedés útjában álló akadályok lebontása; e tekintetben támogatja a szociális vállalkozások ösztönzését és fejlesztését a határrégiókban a munkahelyteremtés forrásaként, különösen a kiszolgáltatott embercsoportok, például a fiatal munkanélküliek és a fogyatékkal élők számára;

34.  határozottan úgy véli, hogy a média és a kommunikáció a kreatív ágazat révén erősítheti az EU határrégióit, és hogy a digitális platformok alkalmasak a társadalmi befogadás előmozdítására és a határrégiók kulturális sokszínűségének védelmére; továbbá úgy véli, hogy a mozi, a televízió, továbbá a kreatív dokumentumfilmek és az egyéb formátumú digitális tartalmak olyan felületek, amelyeket az uniós határrégiók örökségének és egyedi jellemzőinek támogatására lehet felhasználni;

35.  határozottan arra ösztönzi a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy javítsák a határokon átnyúló kulturális és oktatási tevékenységekre és kérdésekre vonatkozó információk terjesztését, és ezeken a területeken erősítsék meg a bevált gyakorlatok cseréjét egy erre a célra szolgáló portál és honlap létrehozásával;

36.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a művészeti és kulturális mobilitással kapcsolatos sajátos kihívásokkal olyan területeken, mint a társadalombiztosítás, az adózás (a művészek és a kulturális szakemberek kettős adóztatásának elkerülése) és a mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás (mobilitási ösztöndíjak, bentlakásos programok stb.);

37.  hangsúlyozza, hogy a sportturizmus az európai gazdaság egyre fontosabb ágazata; ezért a turizmus sporton keresztül történő előmozdítása érdekében kéri, hogy különítsenek el pénzügyi forrásokat a sportinfrastruktúra kiépítésére;

38.  megjegyzi, hogy a határokon átnyúló együttműködés – az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseként – segített enyhíteni a belső határok káros hatásait, és javíthatja az oktatás és a kultúra terén elért, határokon átnyúló eredményeket;

39.  támogatja a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel kapcsolatos intézkedéseket és a több érdekelt felet tömörítő platformokat a határrégiókban, amelyek célja a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének, kínálatának és arculatának javítása, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő fiatalok határokon átnyúló mobilitásának előmozdítása; úgy véli, hogy az érintett feleknek a tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és gyakornoki álláshelyek határokon átnyúló lehetőségeinek megteremtése érdekében való összefogása javítja a versenyt, az oktatást, a készségeket és a munkaerőpiacot az említett régiókban, és különösen ösztönzi a határokon átnyúló és nemzetközi együttműködésben részt vevő regionális és helyi intézményekben a gyakornoki álláshelyek létrehozását;

40.  tudomásul veszi azokat a súlyos migrációs kihívásokat, amelyekkel egyes határrégiók szembesülnek; e célból ösztönzi a határokon átnyúló uniós programok számára rendelkezésre álló finanszírozás hatékony felhasználását, valamint a bevált módszerek megosztását a határ mentén elhelyezkedő helyi és regionális hatóságok között a nemzetközi védelem alatt álló menekültek integrációjának keretén belül; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzeti kormányok támogassák a helyi és regionális hatóságokat e kihívások leküzdésében;

41.  felhívja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy működjenek együtt a határokon átnyúló oktatási vagy kulturális tevékenységeket akadályozó jogi vagy közigazgatási akadályok azonosításában és felszámolásában, többek között a vonatkozó szabályozási keretek harmonizációja révén.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Rupert Matthews, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marlene Mizzi, Liliana Rodrigues, Algirdas Saudargas, Remo Sernagiotto, Francis Zammit Dimech

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Rupert Matthews, Remo Sernagiotto

GUE/NGL

Curzio Maltese

PPE

Andrea Bocskor, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Algirdas Saudargas, Michaela Šojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Francis Zammit Dimech, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Marlene Mizzi, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Liliana Rodrigues, Julie Ward

VERTS/ALE

Jill Evans

0

-

 

 

1

0

ENF

Dominique Bilde

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Rosa D’Amato, Aleksander Gabelic, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Sławomir Kłosowski, Louis-Joseph Manscour, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ivana Maletić, Dimitrios Papadimoulis


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

32

+

ALDE

Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D'Amato

GUE/NGL

Younous Omarjee, Dimitrios Papadimoulis

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Maria Spyraki, Ramón Luis Valcárcel Siso, Lambert van Nistelrooij

S&D

Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Aleksander Gabelic,Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour,Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

VERTS/ALE

Terry Reintke, Monika Vana

1

-

ENF

Steve Briois

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat