Eljárás : 2017/2128(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0268/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0268/2018

Viták :

PV 13/09/2018 - 4
CRE 13/09/2018 - 4

Szavazatok :

PV 13/09/2018 - 10.14
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0356

JELENTÉS     
PDF 813kWORD 81k
23.7.2018
PE 618.104v02-00 A8-0268/2018

a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról

(2017/2128(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Pavel Poc

MÓDOSÍTÁSOK
INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK

Általános háttér és a források áttekintése

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI) 2017 májusában kérte, hogy készüljön jelentés a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) végrehajtásáról. Ez a jelentés az ENVI bizottság végrehajtás-ellenőrzési programjának részét képezi.

A Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatóságához (DG EPRS) tartozó Hatásvizsgálatok és az Európai Hozzáadott Érték Igazgatóságának Utólagos Értékelések Osztálya (EVAL) nyújtott szakmai segítséget a rendelet végrehajtásának vizsgálatához. A szükséges kutatási bizonyítékok megszerzésének előkészítése érdekében tanulmányt rendeltek meg a rendelet végrehajtásának értékeléséről. Az eredményeket európai végrehajtási értékelésben összegezték, amelyet hivatalosan 2018 áprilisában tettek közzé(1).

A tanulmány négy, egymással összefüggő kutatási irányon alapult:

–  a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásának és hatásainak értékelése, valamint a rendelet 53. cikke szerinti eltérések tagállamok általi alkalmazásának feltérképezése;

–  a hatóanyagok megbízható és harmonizált veszélyazonosítására vonatkozó kritériumok és képességek értékelése;

–  annak értékelése, hogy a tagállamok mennyire képesek a növényvédő szerek megbízható és egységes engedélyezésére;

–  a növényvédő szerekben használt hatóanyagok tudományos értékelése (kockázatértékelés) céljából alkalmazott gyakorlatok feltérképezése;

A rendelet végrehajtásának átfogó tanulmányozására korábban még nem került sor. Az európai végrehajtási értékelés új adatokat és megállapításokat gyűjtött össze, és ezek képezik a jelen végrehajtási jelentés fő információforrásait.

Meg kell jegyezni, hogy 2016 novemberében a Bizottság közzétette a növényvédő szerekkel és növényvédőszer-maradványokkal kapcsolatos uniós szabályozás REFIT értékeléséről szóló menetrendet(2), amelynek eredményei 2019 elejére várhatók.

Mindkét értékelés fő célja az 1107/2009/EK rendelet végrehajtásának értékelése. Annak ellenére, hogy a Bizottság értékelésének hatóköre szélesebb(3), azonosak az értékelési kritériumok.

Ezen kívül, az európai ombudsman 2016 februárjában megfogalmazta a következtetéseit az Európai Bizottság növényvédő szerek engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlatairól szóló 12/2013/MDC ügyben.A Bizottság a kockázatok kezeléséért felelős intézményként köteles biztosítani, hogy az általa jóváhagyott hatóanyagok ne legyenek ártalmasak az emberi egészségre, az állati egészségre és a környezetre nézve. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság túlságosan elnéző lehet és talán nem veszi kellő mértékben figyelembe az elővigyázatosság elvét.

Az előadó figyelembe vette az Európai Bíróság több vonatkozó ítéletét és előzetes döntését.

A glifozát hatóanyagként való jóváhagyásával kapcsolatos vita közelmúltbeli ismételt fellángolása is mutatja, hogy megrendült a növényvédő szerek Európai Unión belüli engedélyezésébe vetett bizalom. A Bizottság 2017 októberében elfogadhatónak minősítette a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezést(4). Több mint 1 millió polgár kérte a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak a glifozát betiltását, vizsgálja felül a növényvédő szerek jóváhagyására vonatkozó eljárást, és határozzon meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használatának tekintetében.

Ezzel összefüggésben az Európai Parlament 2018 februárjában úgy határozott, hogy a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottságot hoz létre, amely elemzi és értékeli többek között a peszticidek engedélyezési eljárását az Unióban, ideértve a használt módszertant és annak tudományos minőségét, az eljárásnak az iparágtól való függetlenségét, valamint a döntéshozatali folyamat és eredményei átláthatóságát.

A Bizottság az európai polgári kezdeményezésre adott válaszának folytatásaként(5) 2018 áprilisában hivatalos javaslatot tett az általános élelmiszerjog célzott felülvizsgálatára, és előterjesztette az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelési modell átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló rendeletre irányuló javaslatot(6), amely módosítaná többek között azokat a rendeleteket is, amelyek értékeléséről jelenleg szó van.

Ez azt mutatja, hogy a politikai napirenden fontos helyet kap a növényvédő szerek uniós belső piacon történő forgalomba hozatalának harmonizálására és nyomon követésére irányuló összetett szabályozási rendszer értékelése.

A jelentés elkészítésekor támaszkodtunk az összes fent említett elemre. Az előadó szem előtt tartott továbbá a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek által készített egyéb tanulmányokat és jelentéseket is.

A rendelet a peszticidekkel kapcsolatos uniós szakpolitika szélesebb összefüggésében

A Bizottság 2006-ban elfogadta a peszticidek tagállamokban való fenntartható használatának tematikus stratégiáját. Ennek nyomán a Bizottság ugyancsak 2006-ban javaslatot tett a 91/414/EGK irányelv hatályon kívül helyezésére. A végleges jogi aktust (a jelen jelentés tárgyát képező 1107/2009/EK rendeletet) 2009-ben tették közzé a Hivatalos Lapban.

Ez a rendelet megállapítja a kereskedelmi formában kapható növényvédő szerek EU-n belüli engedélyezésére, forgalomba hozatalára, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Megállapítja egyrészt a növényvédő szerekben előforduló vagy növényvédő szereket alkotó hatóanyagoknak, védőanyagoknak és kölcsönhatás-fokozóknak a jóváhagyására, másrészt a hatásjavítókra és segédanyagokra vonatkozó szabályokat.

A rendelet által fontos új elemként bevezetett néhány szigorú kizárási kritériumot(7) a hatóanyagok uniós szinten történő jóváhagyására vonatkozóan. A kritériumokat azzal a szándékkal vezették be, hogy ki lehessen tiltani a piacról a leginkább toxikus anyagokat. A kizárási kritériumok bevezetése azt jelenti, hogy a jóváhagyási folyamatot a veszélyeken alapuló megközelítés vezérli, ellentétben a 91/414/EGK irányelv szerinti rendszerrel.

A veszélyeken alapuló megközelítést támasztotta alá az uniós környezetvédelmi szabályrendszer egy másik elve, az elővigyázatosság elve is. Ennek értelmében a tagállamok nem akadályozhatók meg az elővigyázatosság elvének alkalmazásában, amennyiben bizonytalan a növényvédő szerek által az emberi és állati egészségre vagy a környezetre jelentett kockázatok tudományos megítélése.

A hatóanyagok jóváhagyásának és a növényvédő szerek engedélyezésének szabályozási eljárásai

Az Európai Unióban a növényvédő szerek kettős jóváhagyási eljárás tárgyát képezik: a hatóanyagokat uniós szinten hagyják jóvá, a kereskedelmi formában kapható növényvédő szereket pedig tagállami szinten engedélyezik.

Három fő eszköz áll a rendelet középpontjában:

a)  a hatóanyagok jóváhagyását az illetékes nemzeti hatóságok, az EFSA és a Bizottság végzik tagállami szakértőkkel együtt (a szakértők a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában dolgoznak);

b)  a jóváhagyott hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezése;

c)  a jóváhagyás és az engedélyezés keretében hozott szabályozási döntések végrehajtása.

A jóváhagyási eljárás több szakaszból áll:

1.  a jóváhagyás iránti kérelem benyújtása valamelyik uniós tagállamban (referens tagállam);

2.  a referens tagállam megvizsgálja a kérelem elfogadhatóságát;

3.  a referens tagállam elkészíti az értékelési jelentés tervezetét;

4.  az EFSA megfogalmazza a következtetéseit;

5.  a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága szavaz a jóváhagyásról;

6.  a Bizottság általi elfogadás:

7.  egy rendelet Hivatalos Lapban való közzététele.

A növényvédő szerek általában több komponensből állnak. A kártevőkkel/nővénybetegségekkel szembeni aktív komponenst hatóanyagnak nevezik. A növényvédő szerek legalább egy jóváhagyott hatóanyagot tartalmaznak, amelyek közé mikroorganizmusok, feromonok és a növényi kivonatok is tartozhatnak.

A növényvédő szerek forgalomba hozatalát a tagállamok ellenőrzik.

Az aggodalomra okot adó legfőbb területek

Az EPRS által közzétett európai végrehajtási értékelés több aggodalomra okot adó szempontot azonosított a rendelet végrehajtását illetően. A jelentéstervezetben az előadó elsősorban azokra a szempontokra összpontosít, amelyek negatív hatásokat gyakorolnak az egészségi és környezeti célok elérésére.

Ezek közé tartozik különösen az 53. cikk szerint engedélyezett, de kielégítő indokolás nélküli eltérések számának növekedése, valamint az, hogy számos lényeges szempontot nem vizsgálnak kellő mértékben (például a nem szándékos keverékeket és a kombinált hatásokat, a biológiai sokféleségre gyakorolt környezeti hatást, a peszticidek alacsony koncentráció melletti lebomlását, fejlődési immunotoxicitást és a fejlődési neurotoxicitást).

Annak ellenére, hogy a rendelet a veszélyeken alapuló kizáró kritériumok bevezetésével egyértelmű előrelépést hozott a közegészség és a környezet jobb védelme tekintetében, az elégtelen harmonizáció (például az ökotoxikológia terén) gátolja az anyagok értékelését, és ezáltal az érintett tudományos területeken való hatékony végrehajtást.

Az értékelés az átláthatósággal kapcsolatosan is több aggályt fogalmazott meg. Különösen problematikus a gazdaságilag életképes és elérhető alternatívák hiánya, valamint az, hogy nem támogatják kellő mértékben az integrált növényvédelemhez illeszkedő jó mezőgazdasági gyakorlatokat és az alacsony kockázatú anyagok fokozott használatát és rendelkezésre állását. Úgy tűnik, hogy a rendeletben rögzített célkitűzések és eszközök nem állnak összhangban a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban megengedett növényvédőszer-maradékok határértéke terén folytatott uniós politikákkal. A rendelet végrehajtása is problematikus. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az elmúlt években nőtt az illegális és hamisított növényvédő szerek kereskedelme.

Az előadó ajánlásai

Az előadónak meggyőzése, hogy a rendelet hatékony végrehajtásának biztosításához további erőfeszítésekre van szükség uniós és nemzeti szinten egyaránt. Annak ellenére, hogy a jelentések szerint a rendelet egészséggel és környezettel kapcsolatos célkitűzései összhangban állnak a tényleges szükségletekkel, az értékelés rámutatott, hogy e két célkitűzés a gyakorlatban nem teljesül. Ez annak tudható be, hogy problémák jellemzik a rendelet EPRS-értékelésben azonosított három fő eszközének (a) az anyagok jóváhagyása, b) a jóváhagyott anyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezése, c) a jóváhagyás és az engedélyezés keretében hozott szabályozási döntések végrehajtása) gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosan.

A közegészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokkal összefüggésben az előadó úgy véli, hogy a végrehajtás több szempontból is rendkívül problematikus. Ezek közé tartoznak a következők: a szükséghelyzeti engedélyezési eljárással való visszaélések ( amelyekről az 53. cikk szerinti eltérések növekvő száma tanúskodik), a megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás gyakori használata, a rendelet összhangja az elővigyázatosság elvével, az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek tökéletlen harmonizációja, valamint az anyagok kizáró kritériumok fényében történő értékelése céljából bizonyos tudományos területeken alkalmazott módszertanok.

Az előadó üdvözli a Bizottság közelmúltbeli javaslatát a többek között a növényvédő szerekre is kiterjedő uniós kockázatértékelési modell átláthatóságát és fenntarthatóságát illetően, ugyanakkor megjegyzi, hogy a szabályozási döntések meghozásának eljárásán belül bizonyos fontos szempontokat nem kezelnek megfelelően ebben a javaslatban, ilyen például különösen a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága által végzett kockázatkezelési szakasz a hatóanyagok jóváhagyásával összefüggésben. Fokozott átláthatóságra van szükség a tagállamok illetékes hatóságai általi engedélyezés bizonyos szempontjait illetően is.

A hatékony végrehajtás nem érhető el továbbá az uniós szakpolitikákkal való jobb összehangolás és az alternatív megoldások előmozdítását szolgáló hatékonyabb ösztönzők nélkül.

A tények azt mutatják, hogy a rendelet értelmében hozott szabályozói döntések végrehajtása nem kielégítő, és hogy hatékonyabb nemzeti szintű ellenőrzésekre van szükség.

(1)

http://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document.html?reference=EPRS_STU(2018)615668

(2)

https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/refit_en

(3)

Ugyanazok a kritériumok vonatkoznak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendeletre (amely e végrehajtási jelentés tárgyát képezi) és a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendeletre is.

(4)

http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/initiatives/successful/details/2017/000002/hu?lg=hu

(5)

http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2017/EN/C-2017-8414-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF

(6)

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/com-2018-179_en

(7)

Az 1107/2009/EK rendelet 4. cikk előírja, hogy csak azokat a hatóanyagokat szabad engedélyezni, amelyek nincsenek rákkeltőként, mutagénként, reprodukciós toxicitású anyagként, perzisztens és bioakkumulatív anyagként, a környezetre nézve toxikus anyagként vagy az emberre és a nem célzott szervezetekre nézve endokrin károsító anyagként besorolva. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a veszély azonosításának szakaszában a hatóanyag besorolása megfelel az említett kizárási kritériumok valamelyikének, a hatóanyagot és annak az Európai Unión belüli növényvédő szerekben való használatát be kell tiltani (Bozzini 2018, az európai végrehajtási értékelés II. melléklete, 21. o.).


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról

(2017/2128(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel az alacsony kockázatú biológiai peszticidekről szóló, 2017. február 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel európai ombudsman által az Európai Bizottság növényvédő szerek (peszticidek) engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlatairól szóló, 2016. február 18-i 12/2013/MDC ügyben hozott határozatára(6),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet európai végrehajtási értékelésére és annak vonatkozó mellékleteire, amelyeket az Európai Parlament Kutatószolgálata (DG EPRS) tett közzé(7) 2018 áprilisában,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által a C-673/13 P Bizottság kontra Stichting Greenpeace Nederland és PAN Europe, valamint a C-442/14 Bayer CropScience és Board for the azthorisation of plant production products and biocides ügyben 2016. november 23-án hozott ítéletekre,

–  tekintettel az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. április 11-i bizottsági javaslatra(8),

–  tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó európai parlamenti különbizottság megbízására és munkájára;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i, a saját kezdeményezésű jelentések készítésének engedélyezési eljárásáról szóló határozata 1. cikke (1) bekezdésének (e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0268/2018),

A.  mivel az 1107/2009/EK rendelet (a továbbiakban: a rendelet) végrehajtásának értékelése azt mutatta, hogy az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmére vonatkozó célkitűzések nem valósulnak meg teljes mértékben, és hogy a rendelet valamennyi célkitűzésének megvalósítása érdekében javításokat lehet eszközölni;

B.  mivel a rendelet végrehajtását az EU átfogó peszticidpolitikájával összefüggésben kell értékelés alá vetni, figyelembe véve többek között a 2009/128/EK irányelvben (a fenntartható felhasználásról szóló irányelvben), a 528/2012/EU rendeletben (a biocid termékekről szóló rendeletben), a 396/2005/EK rendeletben (a szermaradék-határértékekre vonatkozó rendeletben) és a 178/2002/EK rendeletben (az általános élelmiszerjogi törvényben) megállapított szabályokat;

C.  mivel a rendelet végrehajtása nem bizonyult kielégítőnek, és összhangban kell állnia más kapcsolódó – többek között a peszticidek terén követett – uniós szakpolitikákkal;

D.  mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a rendelet három fő eszközének (jóváhagyás, engedélyezés és szabályozási határozatok) gyakorlati alkalmazása terén még van tér javításra, és nem biztosított a rendelet célkitűzéseinek maradéktalan teljesülése;

E.  mivel a rendelet bizonyos rendelkezéseit – különösen a védőanyagok és kölcsönhatás-fokozók jóváhagyásáról szóló 25. cikket, valamint a nem engedélyezhető segédanyagok jegyzékéről szóló 27. cikket – a Bizottság egyáltalán nem hajtotta végre;

F.  mivel más kulcsfontosságú rendelkezések – például az endokrin károsító anyagokra vonatkozó kizáró kritériumok – alkalmazása a Bizottság jogszerűtlen magatartásának következményeképpen jelentős késedelmet szenvedett;

G.  mivel az érintett szereplők aggályokat vetettek fel a jogszabályban előírt értékelési megközelítés tekintetében, különösen azzal kapcsolatban, hogy kinek kell tudományos tanulmányokkal és bizonyítékokkal alátámasztania a hatóanyagok értékelését, és hogy ezen értékelések során a veszélyeken alapuló megközelítés alkalmazandó;

H.  mivel a bizonyítási terhet továbbra is a kérelmezőnek kellene viselnie annak biztosítása érdekében, hogy a közpénzeket ne olyan tanulmányokra fordítsák, amelyek adott esetben magánérdekeket szolgálhatnak; mivel ugyanakkor a szellemitulajdon-jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett az engedélyezési eljárás minden szakaszában biztosítani kell az átláthatóságot, és egyúttal arról is gondoskodni kell, hogy a helyes laboratóriumi gyakorlattal kapcsolatos elveket Unió-szerte következetesen betartsák;

I.  mivel aggodalmak fűződnek az előírt értékelési megközelítés gyakorlati végrehajtásához; mivel komoly aggályok fűződnek az adatokkal kapcsolatos előírások hiányos harmonizációjához és az alkalmazott módszertanokhoz, ami akadályozhatja az értékelési folyamatot;

J.  mivel megállapítást nyert, hogy az illetékes nemzeti hatóságok teljesítménye jelentős mértékben befolyásolja a hatóanyagok értékelését; mivel az egyes tagállamok között a rendelkezésükre álló szakértelem és személyzet tekintetében komoly különbségek vannak; mivel a rendeletet és a vonatkozó jogi előírásokat a tagállamok nem egységesen hajtják végre, jelentős hatásokkal jár a közegészségre és a környezetre;

K.  mivel a jóváhagyási eljárás valamennyi szakaszában javítani kell az átláthatóságot, és a fokozott átláthatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a közvélemény jobban megbízzon a növényvédő szereket szabályozó rendszerben; mivel számos esetben nem kielégítő az illetékes hatóságok engedélyezéshez kapcsolódó tevékenységeinek átláthatósága sem; mivel a Bizottság az értékelési folyamat során benyújtott adatokkal és bizonyítékokkal kapcsolatos aggodalmak kezelése és az átláthatóság fokozása céljából az általános élelmiszerjog tekintetében módosításokat javasolt;

L.  mivel a növényvédő szerek engedélyezése, ami kizárólag nemzeti szinten történik, gyakran szenved késedelmet a kockázatkezelési döntések terén; mivel ennek következtében bizonyos esetekben nő a tagállamok által a rendelet 53. cikkének megfelelő eltérés alapján kiadott engedélyek száma; mivel előfordultak olyan esetek, amikor az eltérést a jogalkotó eredeti szándékával ellentétesen alkalmazták;

M.  mivel a rendelet azt a rendelkezést vezette be, hogy az integrált növényvédelmet fel kell venni a közös agrárpolitika kölcsönös megfeleltetési szabályain alapuló, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények közé; mivel ez még várat magára;

N.  mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy ez az uniós szintű szabályozás javítja a nemzeti erőfeszítéseket és intézkedéseket, valamint növeli azok értékét;

O.  mivel az alternatív megoldások mérlegelésére gyakran csak a jogi követelmények megváltozását követően kerül sor; mivel például a neonikotinoidokra kiterjesztett tilalom esetében jelenleg a legfrissebb (2018. május 30-i) értékelés(9) ajánlása szerint a neonikotinoid-használat 78%-a tekintetében már léteznek azonnal hozzáférhető, nem vegyi jellegű alternatív megoldások;

P.  mivel 2016. május 31. óta nem terjesztettek elő új hatóanyagokat jóváhagyásra; mivel fontos az új termékekkel, különösen az alacsony kockázatú termékekkel kapcsolatos innováció és fejlesztés;

Q.  mivel a hamisított peszticidek piaci elérhetősége valódi aggodalomra ad okot; mivel a hamisított peszticidek károsak lehetnek a környezetre és a rendelet hatékonyságát is veszélybe sodorhatják;

Fő következtetések

1.  úgy véli, hogy a növényvédő szerek tekintetében a szabályozási fellépés megfelelő szintje az uniós szint;

2.  rámutat, hogy valamennyi jelenlegi és jövőbeni fellépés középpontjában továbbra is olyan környezetvédelmi intézkedéseknek kell állniuk, amelyek célja a kórokozók és a kártevők terjedésének megelőzése, korlátozása és visszaszorítása;

3.  úgy véli, hogy a rendelet elfogadása és végrehajtása a múlthoz képest jelentős előrelépést jelent az EU-ban a növényvédő szerek kezelését illetően;

4.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) új termékek kifejlesztésében játszott szerepére, mivel a kkv-k gyakran nem rendelkeznek azokkal a jelentős erőforrásokkal, amelyekre az új anyagok kifejlesztésével és jóváhagyásával kapcsolatos eljárások során van szükség;

5.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendelet hatékony megvalósítása elmaradt, és hogy ennek következményeképpen a rendeletben a mezőgazdasági termeléssel és innovációval kapcsolatban kitűzött célok a gyakorlatban nem valósulnak meg; kiemeli, hogy részben az innováció alacsony foka miatt csökken a peszticid-hatóanyagok száma;

6.  emlékeztet arra, hogy jelentős igény van az integrált megközelítésre, és hogy a peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló 1185/2009/EK rendeletet(10) az értékelés részévé kell tenni, felhasználva annak eredményeit a mennyiség csökkentésére, és ezáltal a kockázatok, ezáltal a lehető legkisebbre szorítva le az egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásukat;

7.  megjegyzi, hogy sem a rendeletben rögzített célkitűzések és eszközök, sem a rendelet végrehajtása nem mindig áll elégséges összhangban a mezőgazdaság, az egészségügy, az állatjólét, az élelmiszerbiztonság, a vízminőség, az éghajlatváltozás, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban megengedett növényvédőszer-maradékok határértéke terén folytatott uniós politikákkal;

8.  emlékeztet arra, hogy az elővigyázatosság elve az Európai Unióról szóló szerződés 191. cikkében lefektetett általános uniós elv, és hogy ezen elv célja a környezetvédelem magas szintjének biztosítása az elképzelhető kockázatokra felkészülő megelőző döntéshozatal révén; ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az elővigyázatosság elvét a peszticidekre vonatkozó kockázatelemzést általános összefüggésrendszerében nem alkalmazzák;

9.  elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet 25. cikkével ellentétben még mindig nem alkalmazzák a védőanyagokra és kölcsönhatás-fokozókra vonatkozó jóváhagyási követelményeket;

10.  elfogadhatatlannak tartja, hogy még mindig nem fogadták el a segédanyagok negatív listáját, különösen a polietoxilált faggyúaminok glifozáttal együtt történő alkalmazásának betiltását követően, ami rávilágított az egyes segédanyagok esetleges káros hatásaira;

11.  tudomásul veszi az 1107/2009/EK rendelet Bizottság által jelenleg végzett REFIT-értékelését és annak 2018 novemberére tervezett befejezését; bízik abban, hogy ennek megállapításai megfelelő alapot szolgáltatnak majd a társjogalkotók számára a rendelet jövőbeli továbbfejlesztésének megvitatásához;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban egyre gyakrabban kerül sor és derül fény az 53. cikk szerinti szükséghelyzeti engedélyezésekkel kapcsolatos visszaélésekre; megjegyzi, hogy egyes tagállamok más tagállamokhoz képest jelentősen gyakrabban veszik igénybe az 53. cikk alkalmazását; tudomásul veszi, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a sürgősségi engedélyek alkalmazásának vizsgálata során a rendelet 53. cikkének (2) bekezdésével összhangban technikai segítséget nyújt; tudomásul veszi a három neonikotinoidból 2017-ben kiadott sürgősségi engedélyekkel kapcsolatos EFSA-vizsgálat eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy bár egyes sürgősségi engedélyek szükségesek voltak és a jogszabályokban meghatározott paramétereken belül maradtak, voltak azonban olyanok is, amelyeket indokolatlanul bocsátottak ki; alapvetőnek tartja annak biztosítását, hogy a tagállamok rendelkezésre bocsássák az EFSA megbízatásának hatékony teljesítéséhez szükséges adatokat;

13.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tudomány szabályozási alapot teremtsen a politikai döntéshozók számára, nemzetközileg elfogadott tudományos elveket alkalmazó megbízható és megismételhető bizonyítékokkal – például iránymutatásokkal, bevált laboratóriumi gyakorlatokkal és szakértők által felülvizsgált kutatással – szolgálva a tudományos vonatkozásokról;

14.  aggodalmát fejezi ki annak kapcsán, hogy az adatszolgáltatási és ellenőrzési követelmények összehangolásának hiánya miatt egyes tudományos területeken a munkamódszerek nem megfelelők, a nemzeti hatóságok nem bíznak meg egymásban és az engedélyezési folyamat elhúzódik, ami káros hatásokat gyakorolhat az emberi és az állati egészségre, a környezetre és a mezőgazdasági termelésre;

15.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az értékelési és engedélyezési eljárásra vonatkozó információk csak korlátozottan állnak a nyilvánosság rendelkezésére, és az információkhoz való hozzáférés is korlátozott; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy (a jóváhagyási eljárás keretében intézkedő) referens tagállamokban alacsony szintű az átláthatóság, továbbá hangot ad azon véleményének, hogy az EFSA-szakaszban mód lenne a tájékoztatáshoz való hozzáférés és a felhasználóbarát tájékoztatás javítására, és hogy a kockázatkezelési szakaszban az átláthatóság a jelek szerint ugyancsak hiányos, és az érintett szereplők is problematikusnak tekintik; üdvözli az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy weboldalát átláthatóbbá és felhasználóbarátabbá tegye, és úgy véli, hogy ez a jövőre nézve modellül szolgálhat az átláthatóság javítását illetően;

16.  kiemeli, hogy a növényvédő szerek engedélyezési rendszerének hitelessége erősen függ attól, hogy a közvélemény megbízik-e a jóváhagyások és a kockázatkezelés alapját képező tudományos szakvéleményeket kibocsátó ügynökségekben; hangsúlyozza, hogy a közvélemény bizalmának fenntartásához fontos a tudományos értékelési folyamat átláthatósága; szorgalmazza tehát az érintett ügynökségek megfelelő finanszírozását és kellő létszámú személyzettel való ellátását a független, átlátható és a kellő időben lefolytatott engedélyezési eljárás biztosítása érdekében; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a Bizottság az általános élelmiszerjog REFIT-értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy az EFSA messzemenően átláthatóan működik, és a társjogalkotók által előírt szigorú titoktartási szabályok keretei között megosztotta az adatokat; üdvözli továbbá, hogy az EFSA folyamatosan a függetlenség és az esetleges összeférhetetlenségek kezelésének biztosítására irányuló rendszerének javítására törekszik, amelyről a Számvevőszék elismerően állapította meg, hogy a legfejlettebb a 2012-ben ellenőrzött ügynökségek rendszerei közül, és amelyet nemrégiben, 2017 júniusában korszerűsítettek; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a szabályozási folyamat átláthatóságának további növelésére, beleértve a gyártók által a növényvédő szerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló kérelmeik részeként benyújtott biztonsági vizsgálatok adataihoz való hozzáférést; elismeri, hogy az értékelések javítása, a vizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságok függetlenségének növelése, az összeférhetetlenségek elkerülése és az eljárás átláthatóbbá tétele érdekében felül kell vizsgálni az eljárást;

17.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a rendelet harmonizációjának javítása érdekében hozzon létre egy európai szintű felhasználási katalógust;

18.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes esetekben a piacon rendelkezésre álló növényvédő szerek és a felhasználók által történő alkalmazásuk nem áll szükségszerűen összhangban az e szerek összetételére és alkalmazására vonatkozó engedélyezési feltételekkel; hangsúlyozza, hogy a helytelen használat visszaszorítása érdekében a nem foglalkozásszerű felhasználást lehetőség szerint korlátozni kell;

19.  kiemeli a foglalkozásszerű felhasználók képzésének fontosságát a növényvédőszerek megfelelő használatának biztosítása szempontjából; helyénvalónak tartja, hogy különbséget tegyenek a foglalkozásszerű és amatőr felhasználók között; megjegyzi, hogy növényvédő szereket használnak magánkertekben, vasúti területeken és közparkokban is;

20.  kijelenti, hogy a tagállamok továbbra is jogosultak engedélyezett növényvédő szerek visszautasítására;

21.  hangsúlyozza, hogy a rendeletnek jobban kell tükröznie az integrált növényvédelmen alapuló mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításának szükségességét, többek között ösztönözve az alacsony kockázatú hatóanyagok kidolgozását; kiemeli, hogy az alacsony kockázatú növényvédő szerek korlátozott beszerezhetősége akadályozza az integrált növényvédelem fejlesztését; aggasztónak tartja, hogy mindössze tíz anyagot hagytak jóvá alacsony kockázatú növényvédő szerként, miközben az uniós piacon csaknem 500 ilyen szert forgalmaznak;

22.  hangsúlyozza, hogy a nem vegyi jellegű alacsony kockázatú peszticidek engedélyezése és népszerűsítése fontos intézkedés az alacsony peszticidfelhasználású növényvédelem támogatása szempontjából; elismeri, hogy több kutatásra van szükség e termékeket illetően, mivel azok összetétele és működési elve jelentősen eltér a hagyományos termékekétől; hangsúlyozza, hogy ebbe az is beletartozik, hogy e biológiai hatóanyagok értékeléséhez az EFSA-n és a nemzeti hatóságokon belül egyaránt nagyobb szakértelemre van szükség; hangsúlyozza, hogy a biológiai eredetű növényvédő szereket éppolyan szigorú ellenőrzés alá kell vetni, mint az egyéb anyagokat; felhívja a Bizottságot – a biológiai eredetű alacsony kockázatú növényvédő szerekről szóló 2017. február 8-i állásfoglalásával összhangban –, hogy a REFIT-kezdeményezés kapcsán végzett általános felülvizsgálattól függetlenül terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatot az 1107/2009/EK rendelet módosítására az alacsony kockázatú biológiai peszticidekre vonatkozó gyorsított értékelési, engedélyezési és regisztrációs eljárás kialakítása céljával;

23.  úgy véli, hogy az 1107/2009/EK rendeletet is módosítani kell annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegye azokat a növényvédő szernek nem minősülő anyagokat, amelyek ugyanennek a rendeletnek a hatálya alá tartoznak abban az esetben, ha azokat növényvédelmi célokra használják; megjegyzi, hogy ezek az anyagok érdekes alternatívát jelenthetnek az integrált termelési módszerekkel kapcsolatban és a biológiai védekezésre szolgáló egyes termékek esetében;

24.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a kisebb jelentőségű felhasználásra szánt növényvédő szerekre, és támogatni kell azokat, mivel jelenleg a vállalkozások csekély gazdasági ösztönzést kapnak az ilyen termékek kifejlesztésére; üdvözli a kisebb jelentőségű felhasználásokra vonatkozó koordinációs eszköz létrehozását, amely fórumként szolgál a tagállamok, a termesztői szervezetek és az iparág közötti koordináció javításához a kisebb jelentőségű felhasználásokkal kapcsolatos megoldások kidolgozása terén;

25.  hangsúlyozza, hogy a késedelmes engedélyezési eljárások miatt számos engedélyezett növényvédő szer esetében az utóbbi 15 év folyamán nem került sor az uniós előírásoknak való megfelelés értékelésére;

26.  hangsúlyozza, hogy olyan innovációbarát keretszabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a régebbi vegyi anyagok új és jobb növényvédő szerekkel történő kiváltását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különféle hatásmechanizmusú növényvédő szerek széles skálája álljon rendelkezésre, így meg lehessen előzni a rezisztencia kialakulását, és fenn lehessen tartani a növényvédő szerek alkalmazásának hatékonyságát;

27.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem egységesítették az iránymutatásokat;

28.  hangsúlyozza, hogy a hiányzó vagy hiányos iránymutatások súlyos hiányosságok, amelyek károsan hatnak a rendelet végrehajtására, és ezáltal a rendeletben kitűzött célok elérésére;

29.  hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló iránymutató dokumentumok nem mindig bírnak kötelező jogi erővel, ami szabályozási bizonytalanságot kelt az alkalmazók számára, és kétségbe vonja a jóváhagyási eljárás keretében végzett értékelések eredményeit;

30.  üdvözli a zónarendszerrel kapcsolatos elképzelést, amely a növényvédő szerek hatékony engedélyezésének megkönnyítését célozza; elengedhetetlennek tartja a kölcsönös elismerési eljárást a munkaterhek megosztása és a határidők betartásának előmozdítása szempontjából; sajnálatának ad hangot a kölcsönös elismerés elvével kapcsolatos végrehajtási nehézségek miatt; kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve törekedjen a zónarendszer működésének javítására; hangsúlyozza, hogy a meglévő jogszabályok maradéktalan megvalósítása révén ki kell zárni a párhuzamos munkavégzést, és az új anyagokat szükségtelen késedelmek nélkül a mezőgazdasági termelők rendelkezésére kell bocsátani;

31.  szükségnek tartja a vegyi növényvédő szerek alternatíváival és az integrált növényvédelemmel kapcsolatos ismeretek megosztását és készségek elsajátítását, többek között kialakítva a mezőgazdasági termelők piacai és az éghajlati viszonyok szempontjából optimális vetésforgót; megjegyzi továbbá, hogy a közös agrárpolitikára vonatkozó horizontális rendeletben ez a célkitűzés már szerepel, különös tekintettel a vidékfejlesztés keretében finanszírozott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokra;

32.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy csak kevés számú új anyagot engedélyeztek, de ugyanakkor több más anyagot kivontak a forgalomból; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a növényvédő szerek megfelelő eszköztára álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére annak érdekében, hogy biztosítani tudják az EU élelmiszer-ellátását;

33.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közelmúltban lezajlott viták során a növényvédő szerek tudományos alapú uniós értékelési rendszerének megfelelőségét egyre többen vonták kétségbe; hangsúlyozza, hogy a hatóanyagok engedélyezésére tudományosan megalapozott, objektív, szakértők által értékelt, nyílt, független, holisztikus és multidiszciplináris tudományos megközelítésből eredő rendszert kell fenntartani és tovább erősíteni, összhangban az EU kockázatelemzésre vonatkozó alapelveivel és az általános élelmiszerjogban meghatározott elővigyázatosság elvével; nyomatékosan felszólít arra, hogy a hatóanyagok újbóli engedélyezése során figyelembe vegyék a növényvédő szerek gyakorlati felhasználását, valamint az e téren bekövetkező tudományos és technológiai fejlődést; rámutat, hogy a jelenlegi értékelési és engedélyezési rendszer összetettsége a határidők elmulasztásához és az egész rendszer működési zavaraihoz vezethet; hangsúlyozza ezért a rendszer felülvizsgálatának és egyszerűsítésének szükségességét;

34.  kiemeli, hogy egyazon zónán belül egyes tagállamok között nincs egyensúlyban a kérelmek száma, jóllehet e tagállamok méretei és mezőgazdasági feltételei hasonlók;

Ajánlások

35.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jóváhagyási és engedélyezési eljárások során konkrétan rájuk háruló feladatokat elvégezve gondoskodjanak a rendelet hatékony végrehajtásáról;

36.  kéri a tagállamokat, hogy kezeljék az illetékes nemzeti hatóságok súlyos és krónikus humánerőforrás-hiányát, ami késedelmekhez vezet a veszélyek azonosításának és a tagállamok által végzett előzetes kockázatértékelések minden szakaszában;

37.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak elismerésére, hogy az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelme a jogszabályok kulcsfontosságú célja, csakúgy, mint a mezőgazdasági termelés javítása és a mezőgazdasági ágazat versenyképességének megőrzése is;

38.  felhívja az ipart, hogy egységes elektronikus és gépi olvasásra alkalmas formában bocsássa a referens tagállamok és az uniós ügynökségek rendelkezésére az összes adatot és tudományos tanulmányt; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki harmonizált adatszolgáltatási modellt, a folyamat minden szakaszában lehetővé téve a tagállamok közötti adatcserét; elismeri, hogy ezen adatokat az uniós adatvédelmi és szellemi tulajdonra vonatkozó jog paraméterein belül kell kezelni;

39.  kéri a tagállamokat, hogy szigorúan alkalmazzák a rendeletnek a kérelmek elfogadhatóságáról szóló 9. cikkét, és csak a hatóanyag értékelésére vonatkozó hiánytalan kérelmeket fogadják el;

40.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévő összehangolt iránymutatásokat követve biztosítsák a veszélyeken alapuló kizáró kritériumok maradéktalan és egységes alkalmazását, valamint gondoskodjanak arról, hogy a hatóanyagokat csak abban az esetben vessék kockázatelemzés alá, ha bizonyíték van arra, hogy nem rendelkeznek az e rendelet értelmében vett veszélyes (kizáró) tulajdonságokkal;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a segédanyagokra, a védőanyagokra és kölcsönhatás-fokozókra vonatkozó rendelkezéseket, állítsa össze a nem engedélyezhető segédanyagok jegyzékét, dolgozzon ki szabályokat a védőanyagok és a kölcsönhatás-fokozók uniós szinten vizsgálata tekintetében és biztosítsa, hogy csak az uniós jóváhagyási kritériumoknak megfelelő vegyi anyagokat lehessen forgalomba hozni;

42.  üdvözli az elővigyázatosság elvének Bizottság általi, az általános élelmiszerjog REFIT-értékelése(11) keretében kinyilvánított értelmezését, amely szerint az nem a kockázatkezelési megközelítés egyik alternatívája, hanem inkább annak egyik sajátos formája; emlékeztet arra, hogy ezt a véleményt az Európai Bíróság ítéletei is alátámasztják(12); felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a rendeletben megállapított kritériumok e tekintetben megfelelnek-e a célnak;

43.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jóváhagyási és engedélyezési eljárások keretében kockázatkezelőként intézkedve alkalmazzák megfelelően az elővigyázatosság elvét, és fordítsanak különös figyelmet a rendelet 3. cikkének (14) bekezdésében meghatározott sérülékenyebb csoportokra;

44.  kéri a Bizottságot, az ügynökségeket és az illetékes hatóságokat, hogy az engedélyezési rendszerbe vetett közbizalom javítása érdekében vizsgálják felül és javítsák a kockázatértékelési eljárásokkal és a kockázatkezelési döntésekkel kapcsolatos kommunikációjukat;

45.  felhívja a tagállamokat, hogy jobban hajtsák végre a nemzeti engedélyezési eljárásokat, korlátozva a rendelet 53. cikke alapján a felmerülő vészhelyzetekre megadott eltéréseket és kiterjesztéseket; kéri a Bizottságot, hogy teljes körűen gyakorolja az 53. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jogkörét; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy az 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítve tájékoztassák a többi tagállamot és a Bizottságot, különösen a felhasználók, a sérülékeny csoportok és a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében hozott intézkedések tekintetében;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabályok tartalmának vagy szellemének megváltatása nélkül dolgozzon ki módszereket annak meghatározására, hogy mikor kell bizonyos eltéréseket kell alkalmazni, különös tekintettel az „elhanyagolható mértékű expozíció” és a „növények egészségét fenyegető komoly veszély” eseteire; figyelmezteti a Bizottságot, hogy az „elhanyagolható mértékű expozíció” fogalmának „elhanyagolható kockázatként” való bármilyen újraértelmezése ellentétes lenne a jog tartalmával és szellemével;

47.  a Bizottság és a tagállamok részéről több beruházásra van szükség a hatóanyagok – köztük a biológiai kis kockázatú anyagok és a „Horizont 2020” keretprogramon belüli köz-magán társulások – és a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret tekintetében a kutatási kezdeményezések ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy a növényvédő szerekre vonatkozó uniós keretszabályozásnak védenie kell a környezetet és az emberi egészséget, de egyúttal ösztönöznie kell a hatékony és biztonságos növényvédő szerek kifejlesztését célzó kutatást és innovációt is, mindemellett fenntartható mezőgazdasági tevékenységet és integrált növényvédelmet biztosítva; hangsúlyozza, hogy a növényi egészség védelméhez biztonságos és hatékony eszközök széles választékára van szükség; hangsúlyozza, hogy a precíziós mezőgazdasági technológiák sok lehetőséget kínálnak annak elősegítéséhez, hogy az európai mezőgazdasági termelők célzottabban és fenntarthatóbb módon optimalizálják a kártevők elleni küzdelmet;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy szigorúan a rendelet 6. cikkének f) pontjában meghatározott célra korlátozza a megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás alkalmazását, mégpedig arra az esetre, ha az értékelési eljárás során vagy új tudományos és műszaki ismeretek eredményeként új követelményeket megállapítására kerül sor; hangsúlyozza a hiánytalan dokumentáció fontosságát a hatóanyagok jóváhagyása szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megerősítő adatokon alapuló eltéréssel kapcsolatos eljárás olyan növényvédő szerek elfogadásához vezetett, amelyeket egyébként a piacról már régen kitiltottak volna;

49.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az eljárások általános átláthatóságát, többek között a komitológiai megbeszélésekről és a vonatkozó álláspontokról szóló részletes jegyzőkönyv rendelkezésre bocsátása révén, és különösen a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (PAFF-bizottsága) határozatainak magyarázatával és indokolásával;

50.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a rendelet végrehajtása során biztosítsanak következetes összhangot a kapcsolódó uniós jogszabályokkal és politikákkal, különösen a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvvel, valamint – többek között a kellő erőforrások rendelkezésre bocsátása mellett – biztosítsanak olyan ösztönzőket, amelyek rövid távon előmozdítják és ösztönzik a növényvédő szerek biztonságos és nem mérgező alternatíváinak kifejlesztését és alkalmazását; rámutat arra, hogy a keretszabályozás kudarcot vallott az olyan elkerülhetetlen hatások fontolóra vétele tekintetében, amelyek nemcsak a megcélzott kártevőkre hatnak, hanem különösen a méhekre és más beporzókra, valamint a mezőgazdaság számára hasznos rovarokra, köztük a kártevők ellenségeire is; felhívja a figyelmet a „rovar-Armageddont” szemléltető, közelmúltban készült tudományos tanulmányra, amely hangsúlyozza, hogy Németországban a szárnyas rovarok 75%-a regionális szinten kihalt, még olyan természetvédelmi területeken is, ahol nem használtak növényvédő szereket a mezőgazdaságban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a közös agrárpolitika és a növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok közötti összhangot, különösen az 1107/2009/EK rendelet és a 2009/128/EK irányelv szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (12. és 13. sz. JFGK) listájával kapcsolatos kötelezettségek fenntartásával, miként azt a Bizottság azt a KAP stratégiai tervről szóló rendeletben(13) javasolta;

51.  felhívja a tagállamokat, hogy az EU-ban piaci forgalomba hozott termékek növényvédelmi ellenőrzése tekintetében fordítsanak különös figyelmet a rendelet hatékony végrehajtására, függetlenül attól, hogy e termékeket az EU-ban állították-e elő vagy harmadik országokból kerültek behozatalra;

°

°  °

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)

HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(3)

HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(4)

HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0042.

(6)

https://www.ombudsman.europa.eu/hu/cases/decision.faces;jsessionid=2F76982671ECA6EC3A2F0EFD798E4DEB

(7)

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/615668/EPRS_STU(2018)615668_EN.pdf

(8)

COM(2018)0179.

(9)

ANSES – Nemzeti Élelmiszer-, Környezet- és Munkabiztonsági Ügynökség (Franciaország) – Következtetések, 2018

(10)

HL L 324., 2009.12.10., 1. o.

(11)

SWD(2018)0038.

(12)

Például a Törvényszék 2011. szeptember 9-i ítélete a Franciaország kontra Bizottság ügyben, T-257/07, ECLI:EU:T:2011:444.

(13)

Javaslat a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletre (COM(2018)0392)


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (22.6.2018)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról

(2017/2128(INI))

A vélemény előadója: Peter Jahr

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza egy olyan keretszabályozás jelentőségét, amely bátorítja a versenyképességet, ösztönzi és elősegíti a jobb és biztonságosabb növényvédő szerek kifejlesztésére irányuló kutatást és innovációt, miközben biztosítja a növényvédő szerek széles választékának elérhetőségét; úgy véli, hogy a szabályozási keret jövőbeli felülvizsgálata során olyan növényvédő szerek engedélyezését kell ösztönözni, amelyek összhangban állnak a fenntartható mezőgazdasági rendszerekkel, környezeti szempontból megfelelőek, eredményesek és megfizethetőek, valamint megfelelően figyelembe veszi a nem célfajokra – különösen a méhekre és más beporzókra, illetve egyéb, a mezőgazdaság számára hasznos rovarokra, köztük a kártevők ellenségeire – gyakorolt hatásokat;

2.  megjegyzi, hogy a növényvédő szerek uniós jóváhagyási folyamata világszerte a legszigorúbbak közé tartozik, és egy termék uniós piacon történő forgalomba hozatala jelenleg több mint 11 évbe telik, átlagosan több mint 200 tudományos tanulmányt tesz szükségessé és több mint 220 millió euróba kerül; hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint a rendelet célkitűzéseit akkor lehet a leghatékonyabban megvalósítani, ha a mezőgazdasági termelők és a gyártók – függetlenül attól, hogy mely tagállamokban működnek – a hatóanyagok és a növényvédő szerek széles választékához férnek hozzá, amelyek lehetővé teszik számukra a kártevőkkel szembeni hatékony fellépést; hangsúlyozza, hogy minden érdemi csökkentési stratégia alapja a növényvédő szerek széles választékának elérhetősége, mivel ennek hiányában a mezőgazdasági termelők kevésbé célzott és ezért kevésbé hatékony növényvédő szerekre lennének utalva, ami nagyobb fogyasztáshoz vezetne; ezért aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az 1107/2009/EK rendelet hatálybalépése óta kevés új hatóanyagot engedélyeztek; rámutat, hogy a jelenlegi szabályozás bevezetése óta csupán nyolc új hatóanyagot engedélyeztek az uniós piacon való felhasználás céljából; hangsúlyozza, hogy a fenntartható, alacsony kockázatot jelentő növényvédő szerek (és a bennük található hatóanyagok) kulcsfontosságú szerepet játszanak; hangsúlyozza, hogy amennyiben nem állnának a mezőgazdasági termelők rendelkezésére növényvédő szerek, nem tudnák megelőzni a növényekben előforduló egyes természetes kórokozók kifejlődését, ami veszélybe sodorná élelmezésbiztonságunkat;

3.  rámutat arra, hogy e rendelet része a növényvédő szerek szélesebb körű uniós rendszerének, amely magában foglalja a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, a maradékanyag-határértéket megállapító rendeletet és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló rendeletet is, és hogy e négy elemet együttesen kell megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e az adott célra, többek között a felhasznált növényvédő szerek teljes mennyiségének csökkentésére, különösen azáltal, hogy a tagállamok és a Bizottság gondoskodnak az integrált növényvédelem végrehajtásáról és ösztönzik az alacsony kockázatú növényvédő szerek és mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását; emlékeztet arra, hogy jelentős igény van az integrált megközelítésre, és hogy figyelembe kell venni a peszticidekre vonatkozó statisztikákról szóló 1185/2009/EK rendeletet;

4.  megjegyzi, hogy a növényvédő szerek helyes és megfelelő használatának összhangban kell lennie a 2009/128/EK irányelv rendelkezéseivel és különösen az integrált növényvédelem általános elveivel és annak holisztikus megközelítésével; sajnálja, hogy a tagállamok nem alkalmazzák teljes körűen ezeket az elveket, és hogy az integrált növényvédelmet akadályozza az alacsony kockázatú, nem vegyi növényvédő szerek korlátozott elérhetősége, ideértve a növényvédelem alacsony kockázatú alternatíváit is; megjegyzi, hogy a rezisztencia a gyorsan szaporodó kártevők és kórokozók esetében biológiailag elkerülhetetlen; kiemeli az integrált növényvédelem rezisztenciamegelőzési módszerként történő alkalmazását, valamint azt, hogy kerülni kell az átfogó kezelést, amely gyakran fordul elő olyan esetekben is, ha egyetlen kártevőt sem fedeztek fel;

5.  kiemeli a mezőgazdasági termelők helyes és megfelelő növényvédőszer-használattal kapcsolatos folyamatos képzésének és oktatásának fontosságát; sürgeti a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy jobban használjanak fel minden rendelkezésre álló intézkedést a növényvédő szerek biztonságos használatának javítása és a káros környezeti hatások csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a növényvédő szerek szakmai és magáncélú használata között, mivel azokra nem egyforma kötelezettségek vonatkoznak, valamint felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek egyértelmű különbséget e kétféle felhasználási mód között, és ennek megfelelően igazítsák ki a szabályokat; hangsúlyozza, hogy a növényvédő szereket nemcsak a mezőgazdaságban alkalmazzák, hanem a városi területeken, például a közparkokban és a vasutak mentén történő gyomirtáshoz és kártevők elleni védekezéshez is; hangsúlyozza, hogy a növényvédő szereket használó szakembereknek és nem szakembereknek megfelelő képzésben kell részesülniük;

6.  kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyeket a precíziós mezőgazdasági technológiák kínálhatnak annak elősegítésében, hogy az európai mezőgazdasági termelők a 2009/128/EK irányelv elveivel összhangban célzottabban és fenntarthatóbb módon optimalizálják a kártevők elleni küzdelmet; kiemeli, hogy a növényvédelem terén hatékonyságjavulást lehetne elérni a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazásával, ami a felhasznált mennyiség jelentős csökkenéséhez vezetne és egyben a környezeti hatásokat is enyhítené; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben karolja fel a tudományos és technológiai fejlődés e formáját, és biztosítsa, hogy az a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet javát is szolgálja;

7.  megjegyzi, hogy az „eszköztár” egyes eszközei, például a kártevők természetes ellenségeinek vagy élősködőinek, illetve parazitoidjainak felhasználásával történő biológiai növényvédelem tekintetében fontos, hogy a nem célzott, széles spektrumú növényvédő szereket kerüljék és csak legvégső esetben használják;

8.  rámutat a növényvédő szerek abban játszott jelentős szerepére, hogy a növényeket a betegségekből és kártevőfertőzésből eredő veszteségek csökkentése mellett lehessen termeszteni és betakarítani, és növelni lehessen a minőségi termés mennyiségét és a vidéken élők jövedelmét;

9.  megjegyzi, hogy a növényvédő szerek a növénytermesztési rendszerek részeként jelentős kiadást jelentenek a mezőgazdasági termelők számára;

10.  szükségnek tartja a vegyi növényvédő szerek alternatíváival és az integrált növényvédelemmel kapcsolatos ismeretek megosztását és készségek elsajátítását, beleértve a mezőgazdasági termelők piacai és az éghajlati viszonyok szempontjából optimális vetésforgó megtalálását is; megjegyzi továbbá, hogy a közös agrárpolitikára vonatkozó horizontális rendeletben ez már szerepel, különös tekintettel a vidékfejlesztés keretében finanszírozott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokra;

11.  hangsúlyozza, hogy az alacsony kockázatú növényvédő szerek engedélyezése rövid távon hozzájárul a fenntartható uniós mezőgazdasági ágazathoz és fontos biztosítani az elérhetőségüket, továbbá hogy az alacsony kockázatú növényvédő szerek fontos szerepet tölthetnek be egy átfogó integrált növényvédelmi stratégiában; felhívja a figyelmet a működőképesebb mezőgazdasági ökoszisztémához és a fenntartható gazdálkodási ágazat szerepéhez való hozzájárulás fontosságára, ugyanakkor rámutat arra, hogy a növényvédő szerek elérhetőségének hiánya veszélyezteti a mezőgazdaság diverzifikációját és rezisztenssé teheti a károsító szervezeteket a növényvédő szerekkel szemben; úgy véli ezzel kapcsolatban. hogy biztosítani kell a hatékonyságuk és kockázataik, valamint a mezőgazdaság környezeti, egészségügyi és gazdasági igényeinek kielégítésére való képességük értékelését, ahhoz, hogy fokozni lehessen elfogadottságukat, és elő lehessen segíteni, hogy a mezőgazdasági termelők széles körben vegyék fel őket a növényvédelmi stratégiáikba; ösztönzi az alacsony kockázatú növényvédő szerek kifejlesztésének előmozdítását; megjegyzi, hogy nem kellene hosszadalmas engedélyezési eljárásoknak alávetni azokat a természetes anyagokat és termékeket, amelyekről ismert, hogy kevesebb kockázatot jelentenek; ezért kéri egy gyorsított eljárás bevezetését az alacsony kockázatú biológiai peszticidek értékeléséhez, engedélyezéséhez és regisztrációjához;

12.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy kevés számú új anyagot engedélyeztek, miközben más anyagokat kivontak a forgalomból; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a növényvédő szerek megfelelő eszköztára álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, hogy biztosítani tudják az EU élelmiszer-ellátását;

13.  üdvözli, hogy végrehajtási jelentés készül az 1107/2009/EK rendeletre vonatkozóan annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen, mennyiben biztosítja a rendelet az élelmiszer-biztonságot, a környezet védelmét, valamint az emberi, növényi és állati egészség magas szintű védelmét; hasonlóképp hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az EU mezőgazdasági ágazatának versenyképességét azáltal, hogy a hatóanyagok és növényvédő szerek széles választékához való hozzáféréssel egyenlő versenyfeltételeket biztosít valamennyi mezőgazdasági termelő és a gyártó számára, függetlenül attól, hogy mely tagállamokban működnek; emlékeztet az 1107/2009/EK rendelet (8) preambulumbekezdésére, amely egyértelműen rámutat arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a népesség sérülékeny csoportjainak a védelmére, illetve alkalmazni kell az elővigyázatosság elvét; e tekintetben aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamok nincsenek kellően felkészülve az illegális és hamis növényvédő szerek problémájának kezelésére;

14.  nyugtázza az 1107/2009/EK rendelet Bizottság által jelenleg végzett REFIT-értékelését és annak 2018 novemberére tervezett befejezését; bízik abban, hogy ennek megállapításai megfelelő alapot fognak szolgáltatni a társjogalkotók számára az 1107/2009/EK rendelet továbbfejlesztésének megvitatásához;

15.  rámutat arra, hogy 1993 és 2009 között 70%-kal csökkent az engedélyezett növényvédő hatóanyagok száma, miközben ugyanebben az időszakban a kártevők számának növekedése volt megfigyelhető az Unióban;

16.  elismeri, hogy a növényvédő szerek jelentős szerepet játszottak abban, hogy a mezőgazdasági ágazat jobban képes kielégíteni a globális táplálkozási szükségleteket, ami hozzájárult ahhoz, hogy a FAO szerint az 1990–1992-es 18,6%-ról 2014–2016-ra világszerte 10,9% körülire csökkent az alultáplált emberek népességen belüli aránya(1); ezért véleménye szerint a jelenlegi rendszert a káros hatások kiiktatására irányuló erőfeszítések fokozásával tökéletesíteni kell, nem pedig feladni anélkül, hogy rendelkezésre állnának az élelmiszerkínálat fenntartására és további javítására egyformán alkalmas alternatívák;

17.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közelmúltban lezajlott viták során egyre inkább megkérdőjelezték az Európai Unió növényvédő szerekre vonatkozó jelenlegi tudományos alapú értékelési rendszerét; hangsúlyozza egy tudományosan megalapozott, objektív, szakértők által értékelt, valamint nyílt, független, holisztikus és multidiszciplináris tudományos megközelítésből eredő rendszer fenntartásának és tovább erősítésének jelentőségét bármely hatóanyag engedélyezése során, összhangban az EU kockázatelemzésre vonatkozó alapelveivel és az általános élelmiszerjogban (178/2002/EK rendelet) meghatározott elővigyázatosság elvével; ragaszkodik, hogy a hatóanyagok újbóli engedélyezése során figyelembe kell venni a növényvédő szerek gyakorlati felhasználását, valamint az e téren végbemenő tudományos és technológiai fejlődést; rámutat arra, hogy a jelenlegi értékelési és engedélyezési rendszer összetettsége a határidők be nem tartásához és a rendszer egészének nem megfelelő működéséhez vezethet; ezért hangsúlyozza a rendszer felülvizsgálatának és egyszerűsítésének szükségességét;

18.  üdvözli az elővigyázatosság elvének Bizottság általi, az általános élelmiszerjog REFIT-értékelése(2) keretében kinyilvánított értelmezését, amely szerint az nem a kockázatkezelési megközelítés egyik alternatívája, hanem annak egyik sajátos formája; emlékeztet arra, hogy ezt a véleményt az Európai Bíróság ítéletei is alátámasztják(3); felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy ebben a tekintetben megfelelnek-e a célnak az 1107/2009/EK rendeletben megállapított kritériumok;

19.  megjegyzi, hogy a jelentéstevő tagállamnak jelentést kell készítenie és benyújtania a Bizottságnak (ún. értékelőjelentés-tervezet), megküldve belőle egy példányt a Hatóságnak, amelyben értékeli, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e a 4. cikkben előírt jóváhagyási kritériumoknak; hangsúlyozza, hogy a jelentéstevő tagállamnak a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek fényében független, objektív és átlátható értékelést kell végeznie;

20.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 834/2007/EK rendelet a növényvédő szerek ökológiai termelésben történő engedélyezése tekintetében nem biztosít tudományosan ugyanilyen megalapozott és alapos rendszert az emberi és állati egészségre, illetve környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez; megjegyzi, hogy az említett rendelet nem alkalmazza a kockázatelemzés és a kockázatkezelés szétválasztásának elvét;

21.  aggodalmát fejezi ki az engedélyezési folyamatok rendszeres késedelmei és az 1107/2009/EK rendelet 53. cikkében foglalt eltérések fokozottabb alkalmazása miatt; hangsúlyozza, hogy ezek a késedelmek komolyan akadályozzák a hatékony és biztonságosabb innovatív termékek piaci bevezetését, emellett a szükséghelyzeti engedélyezések fokozott alkalmazásához vezetnek, amelyek nagyobb környezeti terhet jelentenek; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük a jogi határidőknek, hogy kiszámíthatóságot biztosítsanak a kérelmezők számára és elősegítsék a szigorúbb követelményeknek megfelelő innovatív növényvédő szerek piaci bevezetését; úgy véli, hogy minden eltérésnek kellően indokoltnak kell lennie és azt rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, emlékeztet az 1107/2009/EK rendelet (10) preambulumbekezdésére, amely egyértelműen rámutat arra, hogy a növényvédő szerek csak olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyekről kimutatták, hogy egyértelműen előnyösek a növénytermesztés szempontjából, és várhatóan nem hatnak károsan az emberek és állatok egészségére, illetve nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet; kiemeli, hogy egy 2016-ban és 2017-ben hét tagállamban elvégzett európai bizottsági ellenőrzés azt mutatta, hogy az ellenőrzött tagállamok többségében nem a helyes rendszerek működtek, amelyek biztosítanák a kérelmek jogszabályban előírt határidőkön belül történő feldolgozását;

22.  kifogásolja a tagállamok által egyoldalúan hozott olyan határozatokat, amelyek megszüntetik vagy korlátozzák a más tagállamok által jóváhagyott termékek használatát, valamint az engedélykérelmek feldolgozására vonatkozó határidők harmonizációjának hiányát, ami versenytorzulásokat idéz elő a belső piacon, valamint mind a környezetre nézve káros, mind pedig a mezőgazdasági üzemek versenyképessége szempontjából kontraproduktív technikai zsákutcákba kényszeríti a mezőgazdasági termelőket;

23.  kiemeli, hogy a növényvédő szerek engedélyezési rendszerének hitelessége erősen függ a közvélemény olyan európai ügynökségekbe vetett bizalmától, amelyek a jóváhagyások és a kockázatkezelés alapjául szolgáló tudományos szakvéleményeket kiadják; hangsúlyozza, hogy a közvélemény bizalmának fenntartásához fontos a tudományos értékelési folyamat átláthatósága; ezért egy független, átlátható és időszerű engedélyezési eljárás biztosítása érdekében szorgalmazza az érintett ügynökségek megfelelő finanszírozását, valamint kellő létszámú személyzettel való ellátását; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság az általános élelmiszerjog REFIT-értékelésében(4) arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) messzemenően átláthatóan működik és a társjogalkotók által előírt szigorú titoktartási szabályok keretei között osztotta meg az adatokat; üdvözli továbbá, hogy az EFSA folyamatosan a függetlenség és az esetleges összeférhetetlenségek kezelésének biztosítására irányuló rendszerének javítására törekszik, amelyről a Számvevőszék elismerően állapította meg, hogy a legfejlettebb a 2012-ben ellenőrzött ügynökségek rendszerei közül(5), és amelyet nemrégiben, 2017 júniusában korszerűsítettek(6); felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a szabályozási folyamat átláthatóságának további növelésére, beleértve a gyártók által a növényvédő szerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló kérelmeik részeként benyújtott biztonsági vizsgálatok adataihoz való hozzáférést; elismeri, hogy az értékelések javítása, a vizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságok függetlenségének növelése, az összeférhetetlenségek elkerülése és az eljárás átláthatóbbá tétele érdekében felül kell vizsgálni az eljárást;

24.  kiemeli, hogy egyazon zónán belül egyes – hasonló méretű és hasonló mezőgazdasági feltételekkel rendelkező – tagállamok között nincs egyensúlyban a kérelmek száma;

25.  hangsúlyozza, hogy a belső piac optimális működésének biztosítása érdekében ösztönözni kell a tagállamok közötti munkamegosztást és információcserét azáltal, hogy az értékelések elvégzéséhez elősegítik a harmonizált módszerek és modellek elérhetőségét és felhasználását, miközben csökkentik a szükségtelen kiegészítő nemzeti követelményeket; rámutat, hogy a tagállamok közötti bizalomhiánynak és a saját nemzeti modelleken alapuló újraértékelés alkalmazásának fő oka, hogy minden egyes tagállamban léteznek egyedi követelmények, és nincsenek harmonizálva az értékeléseknél alkalmazott módszertanok; kiemeli a tagállamok szerepét az 1107/2009/EK rendelet eredményes végrehajtásában; rámutat a hatékony engedélyezés előnyeire, ideértve a növényvédő szerekhez, köztük az alacsony kockázatú alternatívákhoz való időszerűbb hozzáférést; a versenytorzulások elkerülése érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartja a növényvédő szerek EU-ban történő forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok harmonizációjának javítását; hangsúlyozza, hogy a meglévő jogszabály maradéktalan végrehajtása azt hivatott szolgálni, hogy ne kerüljön sor párhuzamos munkavégzésre, és az új anyagok szükségtelen késedelmek nélkül a mezőgazdasági termelők rendelkezésére állhassanak;

26.  üdvözli a zónák szerinti engedélyezési rendszer elképzelését és céljait, ugyanakkor elismeri, hogy ezeket a célokat adott esetben hatékonyabban el lehetne érni egy uniós szintű egységes engedélyezési rendszerrel; annak értékelésére kéri a Bizottságot, hogy gyorsabban és költséghatékonyabban elvégezhető lenne-e az engedélyezési folyamat a jelenlegi rendszer javítása révén (például a módszerek, a modellek és az alkalmazási követelmények szigorításával és/vagy a zóna felelős tagállama általi kedvező értékelést követő, egész zónára vonatkozó kötelező engedélyezés bevezetésével) vagy egy egységes uniós jóváhagyási rendszer létrehozásával;

27.  üdvözli a zónák szerinti engedélyezési rendszer elképzelését és céljait, és emlékeztet arra, hogy e rendszernek elvben valamennyi érintett fél számára gyorsabbá és költséghatékonyabbá kellene tennie a növényvédő szerek engedélyezését; rámutat arra, hogy a növényvédő szerekre vonatkozó kérelmek zónák szerinti értékelésének – amely lehetővé teszi a pályázók számára, hogy egy adott zónáról jelentést tevő tagállamot javasoljanak az értékelés elvégzésére – azt kell eredményeznie, hogy az érintett tagállamok egymással együttműködve és legkésőbb 120 napon belül határozzanak attól számítva, hogy az adott zónáról jelentést tevő tagállam közzétette a nyilvántartásba vételről szóló jelentést; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a gyakorlatban ezek az előnyök egyáltalán nem érvényesültek, az engedélyezési folyamatok rendszeres késéséhez és szükséghelyzeti engedélyezések fokozott alkalmazásához vezetve; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben éljenek a zónák szerinti engedélyezési rendszer kínálta munkamegosztás lehetőségével, és ösztönzi a Bizottságot és az illetékes hatóságokat, hogy támogassák ebben a tagállamokat;

28.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac keretében az egy meghatározott földrajzi területhez tartozó tagállamok közötti kölcsönös elismerési eljárás célja az volt, hogy egyszerűbbé tegye az eljárásokat és növelje a tagállamok közötti bizalmat; úgy véli, hogy a felhasználók optimális védelmének biztosítása mellett a kölcsönös elismerési eljárás alkalmazása fontos eszköz a munkamegosztás növeléséhez és a határidők betartásának biztosításához, mivel lehetővé teszi a kérelmezők számára, hogy egy másik tagállamban kérjenek engedélyt, amely – az eredeti tagállamban történő engedélyezésre vonatkozó értékelés alapján – ugyanazon mezőgazdasági gyakorlatot követve ugyanolyan módon használja fel a kérdéses terméket, miközben az eredeti tagállam mindvégig felelősséget kell viselnie a kiadott értékelésért a kölcsönös elismerést alkalmazó tagállamokkal szemben;

29.  a tagállamok közötti gyakorlati különbségekre figyelemmel és a ténylegesen engedélyezett termékek listájára tekintettel úgy véli, hogy ezek a célkitűzések nem teljesültek; felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az engedélyezett növényvédő szerek tekintetében továbbra is fennmaradnak a tagállamok közötti jelentős eltérések és a bizalmatlanság, nem valósítható meg hatékonyan a kölcsönös elismerés elve; ezért felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kölcsönös elismerési rendszer működését, az alábbi két lépésben eljárva:

a) a kölcsönös elismerési eljárás felülvizsgálata azzal a céllal, hogy az hatékonyabbá váljon, valamint javuljon a végrehajtás, a határidők betartása és a növekedjen a tagállamok közötti kölcsönös bizalom;

b) hatásvizsgálat lefolytatása a szabályok tagállamok közötti harmonizációja, a költségek és a határidők drasztikus csökkentése és a tisztességtelen versennyel összefüggő problémák megoldása érdekében annak értékelése céljából, hogy kivitelezhető-e a növényvédő szerekre vonatkozó – lehetőleg európai szinten a Bizottság által koordinált – engedélyezési eljárás bevezetése, figyelembe véve a földrajzi sajátosságokat, megerősítve a növényvédő szerek belső piacát, és emellett szem előtt tartva azt, hogy egy ilyen európai engedélyezési eljárás nem jöhet létre, ha a tagállamok nem biztosítják a megfelelő költségvetési forrásokat és szakértelmet;

30.  annak megerősítését várja a hatásvizsgálattól, hogy hogy egy, a hatóanyagok értékelésének és engedélyezésének minden vonatkozásáért felelős uniós szintű közös hatóság létrehozásával elkerülhető lenne-e a párhuzamos munkavégzés, lényegesen csökkennének-e a költségek és az adminisztratív terhek, valamint biztosítható lenne-e a környezet és az emberi egészség egységesen magas szintű védelme, és biztosítaná-e az „egyablakos ügyintézést” a hatóanyagok értékelése és nyilvántartásba vétele tekintetében;

31.  úgy véli, hogy egy európai szinten harmonizált növényvédőszer-engedélyezési eljárás közös megoldásokkal szolgálhat azoknak a kisebb gazdaságoknak, amelyek az engedélyezési költségek miatt, valamint a magán- és állami szereplők által megvalósított beruházások és kutatások hiányában jelenleg technikai patthelyzetben vannak;

32.  megjegyzi, hogy a tagállamok közötti koordináció hiánya párhuzamos munkavégzéshez vezet, ami gazdaságtalan kiadásokat és adminisztratív terheket eredményez;

33.  aggodalommal állapítja meg, hogy a mezőgazdasági termelőknek kevesebb eszköz áll rendelkezésére abból adódóan, hogy az 1107/2009/EK rendelet végrehajtása óta kevés új hatóanyagot hagytak jóvá; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az arra irányuló kutatás és innováció – például köz- és magánszféra közötti partnerségek révén történő – finanszírozásának fontosságára, hogy környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból életképes, biztonságos és eredményes megoldásokat találjanak a növényvédő szerekre, és hangsúlyozza, hogy segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek ezen alternatív megoldások alkalmazásához, hogy csökkenteni tudják növényvédőszer-felhasználásukat, valamint biztosítsák, hogy a fenntartható mezőgazdaság ki tudja elégíteni a világ növekvő népessége által támasztott keresletet és kezelni lehessen a környezetvédelmi és az egészségügyi aggályokat; kiemeli, hogy a kutatásnak és a technológiának fontos szerepet kell játszania az elérhető eszközök számának annak érdekében történő növelésében, hogy meg lehessen felelni a mezőgazdaság előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásoknak, köztük a rezisztencia megakadályozásának;

34.  üdvözli a Bizottságnak a növényvédő szerek kisebb jelentőségű felhasználásokra történő engedélyezésére irányuló koordinációs eszköz létrehozásával kapcsolatos erőfeszítéseit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az ilyen célokra szolgáló hatóanyagok szélesebb körű elérhetőségét, és emlékeztet arra, hogy számos tagállamban a növények túlnyomó többsége esetében a kisebb jelentőségű felhasználás a jellemző;

35.  úgy véli, hogy az 1107/2009/EK rendeletet is módosítani kell annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegye azokat a növényvédő szernek nem minősülő anyagokat, amelyek ugyanennek a rendeletnek a hatálya alá tartoznak abban az esetben, ha azokat növények védelmére használják; ezek az anyagok érdekes alternatívát jelenthetnek az integrált termelési módszerekkel kapcsolatban és a biológiai védekezésre szolgáló egyes termékek esetében;

36.  üdvözli a kisebb jelentőségű felhasználásokra vonatkozó koordinációs eszköz létrehozását, amely fórumként szolgál a tagállamok, a termesztői szervezetek és az iparág közötti koordináció javításához a kisebb jelentőségű felhasználásokkal kapcsolatos megoldások kidolgozása terén; hangsúlyozza ezen eszköz hosszú távú és folyamatos finanszírozásának szükségességét;

37.  felhívja a tagállamokat a növényekre káros szervezetek elleni küzdelemmel kapcsolatos kutatási eredményekből származó információk és bevált gyakorlatok cseréjére, lehetővé téve környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból életképes alternatív megoldások biztosítását;

38.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) új termékek kifejlesztésében játszott szerepére, mivel a kkv-k gyakran nem rendelkeznek azokkal a jelentős erőforrásokkal, amelyekre az új anyagok fejlesztési és jóváhagyási folyamata során van szükség;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az adatok, különösen a szermaradékokra vonatkozó adatok előállításának tagállamok közötti koordinációját;

40.  úgy véli, hogy az Unión kívülről importált, növényvédő szerek használatával termesztett termékekre ugyanolyan szigorú kritériumoknak kell vonatkozniuk, mint az EU-n belül előállítottakra; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az importált termékek előállításához felhasználhatók olyan növényvédő szerek, amelyek az Unióban nincsenek nyilvántartásba véve;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy páneurópai engedélyezési rendszerre a kisebb jelentőségű felhasználás és a különleges növényi kultúrák vonatkozásában, valamint a nagyobb/kisebb jelentőségű növényi kultúrák uniós szinten alkalmazandó közös jegyzékére;

42.  véleménye szerint az alacsony kockázatú növényvédő szerek fontos szerepet játszhatnak az integrált növényvédelemben, és a növényvédelmi stratégiákba történő bevonásuk elősegítése érdekében kéri ezen anyagok engedélyezési folyamatának felgyorsítását;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

11

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Karin Kadenbach, Elsi Katainen, Anthea McIntyre, Momchil Nekov, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Krzysztof Hetman

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

32

+

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

ECR

Jørn Dohrmann, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Anthea McIntyre

NI

Diane Dodds

PPE

Richard Ashworth, Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Karine Gloanec Maurin, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Maria Noichl, Maria Gabriela Zoană

11

-

EFDD

John Stuart Agnew, Giulia Moi, Marco Zullo

ENF

Philippe Loiseau

GUE/NGL

Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez, Miguel Viegas

VERTS/ALE

José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė

1

0

S&D

Marc Tarabella

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Lásd FAO (2015): „The State of Food Security in the World” (Az élelmezésbiztonság helyzete a világon); http://www.fao.org/3/a-i4646e.pdf

(2)

SWD(2018)0038.

(3)

Például a Törvényszék 2011. szeptember 9-i ítélete a Franciaország kontra Bizottság ügyben, T-257/07, ECLI:EU:T:2011:444.

(4)

SWD(2018)0038.

(5)

https://www.eca.europa.eu/Lists/News/NEWS1210_11/NEWS1210_11_EN.PDF

(6)

https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/corporate_publications/files/policy_independence.pdf


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

2

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Guillaume Balas, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Alojz Peterle, Christel Schaldemose, Keith Taylor

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marc Joulaud, Stanisław Ożóg


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

48

+

ALDE

Catherine Bearder, Jan Huitema, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries

ECR

Mark Demesmaeker

EFDD

Piernicola Pedicini

ENF

Sylvie Goddyn

GUE/NGL

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Merja Kyllönen

NI

Zoltán Balczó

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Marc Joulaud, Giovanni La Via, Peter Liese, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Annie Schreijer-Pierik, Adina-Ioana Vălean

S&D

Guillaume Balas, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Davor Škrlec, Keith Taylor

2

-

EFDD

Julie Reid

PPE

Julie Girling

8

0

ECR

Arne Gericke, Urszula Krupa, Stanisław Ożóg, Bolesław G. Piecha, John Procter

PPE

Karl-Heinz Florenz, György Hölvényi, Renate Sommer

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 29.Jogi nyilatkozat