Eljárás : 2016/0359(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0269/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0269/2018

Viták :

PV 27/03/2019 - 25
CRE 27/03/2019 - 25

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0321

JELENTÉS     ***I
PDF 1563kWORD 201k
25.7.2018
PE 610.684v03-00 A8-0269/2018

a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Angelika Niebler

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0723),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0475/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0269/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga eltávolítsa, az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak. Az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók ésszerű idő elteltével megtörténő teljes adósságelengedést követően kapjanak egy második esélyt; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére.

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga, eltávolítsa azokat az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak. A munkavállalók szabadságainak és alapvető jogainak sérelme nélkül az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások és vállalkozók – többek között a gazdaságilag életképes egyéni vállalkozók – számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók kapjanak egy második esélyt a teljes adósságelengedést követően, a fizetésképtelenségi eljárás lezárultával; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A szerkezetátalakításnak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek értékesítését. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt a lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ezeknek a kereteknek maximalizálniuk kell az összértéket a hitelezők, tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé, és meg kell akadályoznia az állások szükségtelen megszűnését és a tudás és szakértelem elvesztését. Továbbá várhatóan megelőzik a nemteljesítő hitelek felhalmozódását. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél jogait védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni.

(2)  A szerkezetátalakításnak, valamint a megfelelő és életképes szakértői jelentéseknek elő kell segíteniük, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások és a személyes felelősséggel tartozó vállalkozók teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek, vagy maga a vállalkozás értékesítését. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a gyors szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget és az életképes vállalkozások felszámolását. Ezeknek a gyors megelőző kereteknek meg kell akadályozniuk az állások megszűnését, illetve a tudás és szakértelem elvesztését, és maximalizálniuk kell az összértéket – azon összeghez képest, amelyet a társaság eszközeinek felszámolása esetén kaptak volna – a hitelezők, a tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé. Továbbá várhatóan megelőzik a nemteljesítő hitelek felhalmozódását. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél, köztük a munkavállalók jogait is védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni. Az időszerű megelőző szerkezetátalakítási eljárások rendelkezésre állása biztosítaná, hogy azelőtt kerüljön sor intézkedésekre, mielőtt a társaságok elkezdik nem fizetni adósságaikat. Ennek köszönhetően csökkenne annak kockázata, hogy a ciklikus gazdasági visszaesések során a hitelek nemteljesítő hitelekké válnak, és ezáltal csökkenne a pénzügyi szektorra gyakorolt kapcsolódó negatív hatás. A cégek és a munkahelyek jelentős hányadát meg lehetne menteni, ha minden olyan tagállamban, ahol üzleti létesítményekkel, eszközökkel és hitelezőkel rendelkeznek, léteznének megelőző eljárások.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok között különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen eljárások állnak rendelkezésre a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára vállalkozásuk átszervezésére. Egyes tagállamokban korlátozott számú eljárás létezik, vagyis a vállalkozások csak viszonylag késői szakaszban, a fizetésképtelenségi eljárás keretében szervezhetik át tevékenységüket. Más tagállamokban az átszervezés lehetséges korai szakaszban, ám a rendelkezésre álló eljárások nem olyan hatékonyak, mint lehetnének vagy nagyon formálisak, különösen a bíróságon kívüli eljárások használatát korlátozzák. A vállalkozók számára – különösen az üzleti tevékenységük alatt keletkezett adósságuk elengedése révén – második esélyt nyújtó nemzeti szabályok is különbözőek tagállamonként a mentesítési időszak hossza és a mentesítés megadásának feltételei tekintetében.

(3)  A tagállamok között különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen eljárások állnak rendelkezésre a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára vállalkozásuk átszervezésére. Egyes tagállamokban korlátozott számú eljárás létezik, vagyis a vállalkozások csak viszonylag késői szakaszban, a fizetésképtelenségi eljárás keretében szervezhetik át tevékenységüket. Más tagállamokban az átszervezés lehetséges korai szakaszban, ám a rendelkezésre álló eljárások nem olyan hatékonyak, mint lehetnének vagy nagyon formálisak, különösen a bíróságon kívüli eljárások használatát korlátozzák. A modern fizetésképtelenségi jogban egyre jellemzőbb trendet képviselnek a megelőző megoldások. A trend a csődben lévő vállalkozás felszámolását célzó klasszikus megközelítés helyett a vállalkozás – vagy annak még gazdaságilag működőképes részei – megmentésére irányuló megközelítéseket részesíti előnyben. Ez a gyakorlat gyakran elősegíti a munkahelyek megőrzését, illetve azt, hogy kevesebb munkahely szűnjön meg, amennyiben a megszűnés elkerülhető. A vállalkozók számára – különösen az üzleti tevékenységük alatt keletkezett adósságuk elengedése révén – második esélyt nyújtó nemzeti szabályok is különbözőek tagállamonként a mentesítési időszak hossza és a mentesítés megadásának feltételei tekintetében. Ehhez hasonlóan az igazságügyi és közigazgatási hatóságok, illetve az általuk kinevezett szakemberek bevonása a minimális bevonástól a teljesig terjed az egyes tagállamok között.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban fontos oka az alacsony visszafizetési rátáknak és annak, hogy a befektetők elrettennek a befektetéstől az olyan joghatósági területen, ahol az eljárások sokáig eltarthatnak.

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban fontos oka az alacsony visszafizetési rátáknak és annak, hogy a befektetők elrettennek a befektetéstől az olyan joghatósági területen, ahol az eljárások sokáig eltarthatnak és indokolatlanul költségesek lehetnek.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok kockázatok valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát.

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal vagy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások életképes tevékenységeinek átvételével kapcsolatos kockázatok, valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát. Ez a bizonytalanság ezért visszatartó tényező, amely akadályozza a vállalkozások letelepedési jogát és a vállalkozói szellem előmozdítását, továbbá káros a belső piac megfelelő működésére. Különösen a kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek a legtöbb esetben a határokon átnyúló tevékenységek kockázatainak értékeléséhez szükséges erőforrásokkal.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez való jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén.

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez való jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz, továbbá a gazdasági tevékenység fennmaradáshoz, és ebből következően a munkahelyek megtartásához és létrehozásához magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén. Ezzel párhuzamosan a nagyobb fokú harmonizáció még inkább előmozdítaná a közös európai kereskedelmi jogalkotást.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Széles körben elismert, hogy bármely szerkezetátalakítási műveletet, különösen a nagyobb méretű, jelentős következményeket generáló műveleteket az érintett szereplők számára adott magyarázatnak és indokolásnak kell kísérnie, amelyek magukban foglalják a tervezett intézkedéseknek a célkitűzések és alternatív megoldások fényében való kiválasztását, és biztosítaniuk kell a munkavállalók képviselőinek valamennyi szinten való teljes és megfelelő részvételét. A magyarázatot és az indokolást kellő időben kell elkészíteni ahhoz, hogy az érdekelt felek felkészüljenek a konzultációkra, mielőtt a vállalat1ahatározatot hozna.

 

_________________

 

1a Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005. A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, a szerkezetátalakítás előrejelzése és kezelése

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Különösen a kis- és középvállalatok számára hasznos a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és hasznot húzhassanak egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásaiból. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy szakértő tanácsát kérjék ki, ezért a korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat a cselekvés sürgősségére. Modell szerkezetátalakítási terveket kell nemzeti szinten kidolgozni és online elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Az adósoknak tudniuk kell használni ezeket a modelleket, és saját szükségleteik és vállalkozásuk tulajdonságai szerint alakítani azokat.

(13)  A vállalkozások, különösen az Unió összes vállalkozásának 99%-át képviselő kis- és középvállalatok számára hasznos a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel aránytalanul többen kerülnek felszámolás alá szerkezetátalakítás helyett, és ezeknek a belső folyamatok összehasonlítása alapján a nagyobb vállalatok költségeinek kétszeresét kell viselniük a határokon átnyúló folyamatok esetében. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, valamint a munkavállalók képviselői gyakran nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és hasznot húzhassanak egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásaiból. A szerkezetátalakítási tervekkel kapcsolatban ellenőrzőlistákat kell nemzeti szinten kidolgozni és elektronikusan elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Ezen ellenőrzőlisták összeállításakor a tagállamoknak fontolóra kell venniük különösen a kis- és középvállalkozások igényeit és sajátosságait. A kis- és középvállalkozásoknak a szakértők leszerződtetésére vonatkozó korlátozott kapacitásait figyelembe véve korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat, ha sürgős cselekvésre van szükség.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Lehetővé kell tenni a hitelezők és a munkavállalók számára, hogy alternatív szerkezetátalakítási tervre tegyenek javaslatot. A tagállamoknak kellene szabályozniuk, hogy a hitelezők és a munkavállalók mely feltételek esetén jogosultak ilyen terv előterjesztésére.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  Egy koherensebb megközelítés érdekében a Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy uniós fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozását, amely nagyobb átláthatóságot biztosítana a hitelezők számára, és egyszerűsítené az információkhoz való hozzáférést, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalók számára.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A fogyasztók túlzott eladósodása jelentős gazdasági és szociális probléma, és szorosan kapcsolódik a túlzott eladósodás csökkentéséhez. Továbbá, gyakran nem lehetséges világos különbséget tenni egy vállalkozó fogyasztói és üzleti adósságai között. A második esély rendszere a vállalkozók számára nem volna hatékony, ha a vállalkozónak eltérő hozzáférhetőségi feltételekkel és mentesítési időszakokkal rendelkező, külön eljárásokat kellene igénybevennie, hogy mentesüljön üzleti személyes adósságaitól és nem üzleti személyes adósságaitól. Ezekből az okokból kifolyólag, bár az irányelv nem ír elő kötelező érvényű szabályokat a fogyasztók túlzott eladósodottságára, a tagállamoknak a fogyasztókra vonatkozóan is képeseknek kell lenniük alkalmazni a mentesítési rendelkezést.

(15)  A fogyasztók túlzott eladósodása jelentős gazdasági és szociális probléma, és szorosan kapcsolódik a túlzott eladósodás csökkentéséhez. Továbbá, gyakran nem lehetséges világos különbséget tenni egy vállalkozó fogyasztói és üzleti adósságai között. A második esély rendszere a vállalkozók számára nem volna hatékony, ha a vállalkozónak eltérő hozzáférhetőségi feltételekkel és mentesítési időszakokkal rendelkező, külön eljárásokat kellene igénybe vennie, hogy mentesüljön üzleti személyes adósságaitól és nem üzleti személyes adósságaitól. Ezekből az okokból kifolyólag, bár az irányelv nem ír elő kötelező érvényű szabályokat a fogyasztók túlzott eladósodottságára, a tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül a fogyasztókra vonatkozóan is alkalmazniuk kell a mentesítési rendelkezést.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Annak érdekében, hogy világosabban lássák a helyzetet, a tagállamoknak és a Bizottságnak vizsgálatot kell folytatniuk annak meghatározása céljából, hogy melyek a személyek túlzott eladósodottságának fő ismertetőjegyei. A vizsgálat eredményeinek fényében a tagállamoknak és a Bizottságnak megfelelő intézkedésekkel ki kell alakítaniuk a fogyasztók túlzott eladósodottságával kapcsolatos korai előrejelző eszközök rendszerét.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Minél hamarabb tudja az adós saját pénzügyi nehézségeit felismerni és megfelelő lépéseket tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően a releváns információkkal rendelkező harmadik feleket, mint például a könyvelőket, adóügyi és társadalombiztosítási hatóságokat is ösztönözni vagy kötelezni lehet a nemzeti jogszabályokkal, hogy jelezzék a kedvezőtlen fejleményt.

(16)  Minél hamarabb fel tudják ismerni az adósok, a vállalkozók vagy a munkavállalók képviselői a vállalatok pénzügyi nehézségeit, és minél hamarabb megfelelő lépéseket tudnak tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően a releváns információkkal rendelkező harmadik feleket, mint például a könyvelőket, adóügyi és társadalombiztosítási hatóságokat is ösztönözni vagy kötelezni lehet a nemzeti jogszabályokkal, hogy jelezzék a kedvezőtlen fejleményt. A munkavállalók képviselőinek hozzáféréssel kell rendelkezniük a vonatkozó információkhoz, és jogot kell biztosítani a számukra arra, hogy a többi érintett féllel kapcsolatos aggályaikat közöljék. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy új informatikai technológiákat használjanak az értesítések és az online kommunikáció céljára, és a korai figyelmeztető rendszerről egy erre a célra létrehozott weboldalon kell tájékoztatást adniuk.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  A válság kialakulásáról szóló előzetes figyelmeztetésre irányuló korai előrejelzési szakasz célja, hogy segítsen jelezni a nehézségeket az adós számára, és lehetőséget biztosítson neki a vállalkozást érintő gazdasági és pénzügyi nehézségek gyors elemzésére és megoldására, e célból különböző források önkéntes alapon történő rendelkezésre bocsátásával, és anélkül, hogy meghatározott magatartást írna elő, vagy szükségszerűen harmadik feleket tájékoztatna a válságról. Ezért fontos, hogy a tagállamok dönthessenek azzal kapcsolatban, hogy a kötelező nyomon követést a kis- és középvállalkozásokra korlátozzák-e, ugyanis maguk a kis- és középvállalkozások gyakran nem képesek önállóan megkezdeni a szerkezetátalakítási folyamatokat számos olyan tényező miatt, amelyek csökkentik versenyképességüket, mint például alulméretezettségük, a hiányzó erős vállalatirányítás, hatékony működési eljárások, nyomonkövetési és tervezési források, valamint az, hogy ezeket kevésbé engedhetik meg maguknak.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Szerkezetátalakítási keretet kell elérhetővé tenni az adósok számára, hogy lehetőségük legyen korai szakaszban kezelni pénzügyi nehézségeikkel, amikor valószínű, hogy fizetésképtelenségük megelőzhető, és biztosítható az üzleti folytonosságuk. Szerkezetátalakítási keretet kell igénybevhetővé tenni még azelőtt, hogy az adós fizetésképtelenné válna a nemzeti jogszabályok értelmében, azaz mielőtt az adós teljesítené a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megkezdésének feltételeit, ami általában az adós tulajdonosi jogkörének elvonásával és felszámoló kijelölésével jár. Nem volna szabad, hogy az életképesség vizsgálata előfeltétele legyen a tárgyalások megkezdésének és a végrehajtás felfüggesztése megadásának. A vállalkozás életképességét inkább azoknak az érintett hitelezőknek kellene felmérnie, akik többségükben egyetértenek követeléseik bizonyos mértékű kiigazításával. Az eljárással való esetleges visszaélések potenciális kockázatának megelőzése érdekében azonban valószínűnek kell lennie, hogy az adós pénzügyi nehézségei fizetésképtelenséghez vezetnek, továbbá a szerkezetátalakítási tervnek alkalmasnak kell lennie az adós fizetésképtelenségének megakadályozására, valamint a vállalkozás életképességének biztosítására.

(17)  Szerkezetátalakítási keretet kell elérhetővé tenni az adósok számára, hogy lehetőségük legyen korai szakaszban kezelni pénzügyi nehézségeikkel, amikor valószínű, hogy fizetésképtelenségük megelőzhető, és biztosítható az üzleti folytonosságuk. Szerkezetátalakítási keretet kell igénybe vehetővé tenni még azelőtt, hogy az adós fizetésképtelenné válna a nemzeti jogszabályok értelmében, azaz mielőtt az adós teljesítené a kollektív fizetésképtelenségi eljárás megkezdésének feltételeit, ami általában az adós tulajdonosi jogkörének elvonásával és felszámoló kijelölésével jár. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozzák a szerkezetátalakítási hálózathoz való hozzáférést olyan vállalkozások tekintetében, amelyekről valamely tagállam bírósága megállapította, hogy megsértette a számviteli vagy könyvelési kötelezettségeket. A tagállamoknak emellett hozzáférést kell biztosítaniuk a hitelezők és a munkavállalók képviselői számára a szerkezetátalakítási kerethez. Nem volna szabad, hogy az életképesség vizsgálata előfeltétele legyen a tárgyalások megkezdésének és a végrehajtás felfüggesztése megadásának. A vállalkozás életképességét inkább azoknak az érintett hitelezőknek kellene felmérnie, akik többségükben egyetértenek követeléseik bizonyos mértékű kiigazításával. Az eljárással való esetleges visszaélések potenciális kockázatának megelőzése érdekében azonban valószínűnek kell lennie, hogy az adós pénzügyi nehézségei fizetésképtelenséghez vezetnek, továbbá a szerkezetátalakítási tervnek alkalmasnak kell lennie az adós fizetésképtelenségének megakadályozására, valamint a vállalkozás életképességének biztosítására.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  A számviteli és könyvelési kötelezettségek betartása hatékony eszköznek minősül ahhoz, hogy a vállalkozások és vállalkozók tisztában legyenek azzal, hogy mikor áll fenn annak a kockázata, hogy adósságaikat nem tudják azok esedékességekor rendezni. Helyénvaló annak biztosítása, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen a szerkezetátalakítási eljárásokhoz való hozzáférés korlátozására az ilyen számviteli és könyvelési kötelezettségeket betartó vállalkozások és vállalkozók esetében.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése végett elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeiket felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemelését. Akár mediátor támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, hanem eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási keresetek általában felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára.

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése végett elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeiket felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemelését. Akár mediátor támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, hanem eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Az ilyen kinevezések feltételeinek meghatározását a tagállamokra kell bízni. Szakértőt kell azonban kinevezni, ha biztosítják a felfüggesztést, ha a szerkezetátalakítási tervet egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak kell megerősítenie egy hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás révén, vagy ha az adós vagy a hitelezők többsége kéri azt. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási keresetek általában felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára. A tagállamoknak továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a munkavállalók képviselői egyértelmű és átlátható tájékoztatást kapjanak.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az adósnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ideiglenes egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését kérje az igazságügyi és közigazgatási hatóságoktól, ami fizetésképtelenségi eljárás megindításának kötelezettségét is fel kell, hogy függessze, amennyiben e keresetek hátrányosan érinthetnék a tárgyalásokat, és ronthatnák a hitelező vállalkozásának szerkezetátalakítására vonatkozó kilátásokat. A végrehajtás felfüggesztése lehet általános, ami azt jelenti, hogy minden hitelezőt érint, vagy irányulhat egyéni hitelezőkre. Annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők jogai megfelelő egyensúlyban legyenek, felfüggesztést nem lehet 4 hónapnál hosszabb távra megadni. Az összetett átszervezésekhez azonban több időre lehet szükség. Ezekben az esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság hosszabb időtartamról határoz, feltéve, hogy van arra bizonyíték, hogy szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalások haladnak, és hogy a hitelezőkkel nem bánnak méltánytalanul. Amennyiben további meghosszabbításokról határoznak, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak meg kell elégednie annak valószínűségével, hogy a szerkezetátalakítási tervet el fogják fogadni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felfüggesztés kezdeti időtartamának meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket ésszerű határidőn belül nyújtották be, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságok megfelelő határidőn belül hozhassák meg a döntésüket. Ha az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nem határoz a keresetek végrehajtása felfüggesztésének meghosszabbításáról annak lejárta előtt, a felfüggesztés hatásai azon a napon járnak le, amikor a felfüggesztési időszak lejár. A jogbiztosság érdekében a felfüggesztés teljes időszaka legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(19)  Az adós számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ideiglenes egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését kérje az igazságügyi és közigazgatási hatóságoktól, amennyiben e keresetek hátrányosan érinthetnék a tárgyalásokat, és ronthatnák a hitelező vállalkozásának szerkezetátalakítására vonatkozó kilátásokat. Ez a kérelem csak akkor lehetséges, ha a fizetésképtelenség iránti kötelezettség még nem merült fel. A végrehajtás felfüggesztése lehet általános, ami azt jelenti, hogy minden hitelezőt érint, vagy irányulhat egyéni hitelezőkre, de csak a tárgyalásokba bevont hitelezőkre. Annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők jogai megfelelő egyensúlyban legyenek, felfüggesztést nem lehet 4 hónapnál hosszabb távra megadni. Az összetett átszervezésekhez azonban több időre lehet szükség. Ezekben az esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság hosszabb időtartamról határoz, feltéve, hogy van arra bizonyíték, hogy szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalások haladnak, és hogy a hitelezőkkel nem bánnak méltánytalanul. A tagállamoknak meg kell határozniuk a felfüggesztés meghosszabbításának további feltételeit. Amennyiben további meghosszabbításokról határoznak, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak meg kell elégednie annak valószínűségével, hogy a szerkezetátalakítási tervet el fogják fogadni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felfüggesztés kezdeti időtartamának meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket ésszerű határidőn belül nyújtották be, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságok megfelelő határidőn belül hozhassák meg a döntésüket. Ha az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nem határoz a keresetek végrehajtása felfüggesztésének meghosszabbításáról annak lejárta előtt, a felfüggesztés hatásai azon a napon járnak le, amikor a felfüggesztési időszak lejár. A jogbiztosság érdekében a felfüggesztés teljes időtartama legfeljebb tíz hónap lehet. Ha azonban egy társaság a felfüggesztés engedélyezését megelőző három hónapon belül egy másik tagállamba helyezte át székhelyét, a felfüggesztés teljes időtartamát két hónapra kell korlátozni.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A hitelezők károsodásának elkerülése végett a felfüggesztés nem szabad megadni, vagy ha megadták nem szabad meghosszabbítani vagy be kell szüntetni, ha a végrehajtás felfüggesztése méltánytalanul sérti a hitelezőket. Annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogy a hitelezők nem szenvednek-e méltánytalan károsodást, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok megfontolhatják, hogy a felfüggesztés megőrzi-e az ingatlan átfogó értékét, és hogy az adós rosszhiszeműen, kárt okozva avagy általánosságban a hitelezők általános testületének jogos elvárásai ellen cselekszik-e. A felfüggesztés méltánytalanul sérti az egyéni hitelezőt vagy a hitelezők egy osztályát, ha például a követelések rosszabb helyzetbe kerülnek a felfüggesztés eredményeként, mint ha a felfüggesztést nem adták volna meg, vagy ha a hitelező hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a hasonló helyzetben lévő többi hitelező.

(20)  A hitelezők károsodásának elkerülése végett a felfüggesztést nem szabad megadni, vagy ha megadták nem szabad meghosszabbítani vagy be kell szüntetni, ha a végrehajtás felfüggesztése méltánytalanul sérti a hitelezőket vagy már fennáll a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettség. Annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogy a hitelezők nem szenvednek-e méltánytalan károsodást, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok megfontolhatják, hogy a felfüggesztés megőrzi-e az ingatlan átfogó értékét, és hogy az adós rosszhiszeműen, kárt okozva avagy általánosságban a hitelezők általános testületének jogos elvárásai ellen cselekszik-e. A felfüggesztés méltánytalanul sérti az egyéni hitelezőt vagy a hitelezők egy osztályát, ha például a követelések rosszabb helyzetbe kerülnek a felfüggesztés eredményeként, mint ha a felfüggesztést nem adták volna meg, vagy ha a hitelező hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a hasonló helyzetben lévő többi hitelező.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A hitelezőknek joga van vitatni a felfüggesztést, miután azt az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja. Ha a felfüggesztés a továbbiakban már nem szükséges a szerkezetátalakítási terv elfogadásának megkönnyítéséhez, mert például már világos, hogy a hitelezőknek a nemzeti jogszabályok által előírt többsége nem támogatja a szerkezetátalakítást, a hitelezők is kérhetik a felfüggesztést megszüntetését.

(23)  A hitelezőknek joga van vitatni a felfüggesztést, miután azt az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja. Ha a felfüggesztés a továbbiakban már nem szükséges a szerkezetátalakítási terv elfogadásának megkönnyítéséhez, mert például már világos, hogy a hitelezőknek a nemzeti jogszabályok által előírt többsége nem támogatja a szerkezetátalakítást, a hitelezők is kérhetik a felfüggesztést megszüntetését. Emellett az egyéni hitelezők vagy a hitelezők csoportja is ugyanolyan joggal kifogásolhatja a felfüggesztést, ha a terv tisztességtelen hátrányba helyezi őket, vagy olyan kiszolgáltatott hitelezők, amelyek jelentős gazdasági nehézségekkel szembesülnek.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  A szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden általa érintett hitelezőnek és (ahol a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik) tőketulajdonosnak joga van szavazni. A szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek nem kaphatnak szavazati jogot a tervvel kapcsolatban, és bármely terv jóváhagyásához sem szükséges az ő jóváhagyásuk. A szavazás lehet formális szavazási folyamat, vagy konzultáció és megállapodás az érintett felek előírt többségével. Ott azonban, ahol a szavazás a konzultáció és megállapodás formájában történik, azon érintett felek számára, akiknek a beleegyezésük nem volt szükséges, fel kell ajánlani a szerkezetátalakítási tervhez való csatlakozás lehetőségét.

(24)  A szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden általa érintett hitelezőnek, köztük a munkavállalóknak és (ahol a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik) tőketulajdonosnak joga van szavazni. A szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek nem kaphatnak szavazati jogot a tervvel kapcsolatban, és bármely terv jóváhagyásához sem szükséges az ő jóváhagyásuk. A szavazás lehet formális szavazási folyamat, vagy konzultáció és megállapodás az érintett felek előírt többségével. Ott azonban, ahol a szavazás a konzultáció és megállapodás formájában történik, azon érintett felek számára, akiknek a beleegyezésük nem volt szükséges, fel kell ajánlani a szerkezetátalakítási tervhez való csatlakozás lehetőségét. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok alapján a terv a munkavállalók által is megerősítést nyerjen, amennyiben ez a munkaszervezés vagy a szerződéses megállapodások változásához vezet.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Az alapvetően hasonlóak jogokkal való méltányos bánásmód biztosítása valamint annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási terveket olyan módon fogadják el, hogy az ne sértse méltánytalanul az érintett felek jogait, az érintett felekkel a nemzeti jogszabályok által meghatározott osztálykialakítási kritériumok szerint elkülönített osztályonként kell foglalkozni. Minimumkövetelmény, hogy a biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezőket külön csoportban kell kezelni. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a biztosított követeléseket a biztosítékok értékelése alapján osszák biztosított és biztosíték nélküli követelésekre. A nemzeti jogszabályok egyedi szabályokat is megállapíthatnak az osztályok kialakításának támogatására olyan esetekben, ahol a nem többrétű, vagy más szempontból különösen kiszolgáltatott hitelezők, mint például a munkavállalók vagy a kisebb beszállítók számára előnyt jelenthet az osztályok kialakítása. A nemzeti jogszabályoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy megfelelő bánásmódban részesülnek az osztálykialakítási célú, különös jelentőséggel bíró ügyek, mint például az egymáshoz kapcsolódó felek követelései, és a jogszabályoknak tartalmazniuk kell függő követelésekkel és vitatott követelésekkel foglalkozó szabályokat. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv esetében meg kell vizsgálnia az osztályok kialakítását, a tagállamok azonban kiköthetik, hogy ezek a hatóságok egy korábbi szakaszban is megvizsgálhatják az osztályok kialakítását, ha a terv ajánlattevője előzetesen kér jóváhagyást vagy útmutatást.

(25)  Az alapvetően hasonlóak jogokkal való méltányos bánásmód biztosítása valamint annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási terveket olyan módon fogadják el, hogy az ne sértse méltánytalanul az érintett felek jogait, az érintett felekkel a nemzeti jogszabályok által meghatározott osztálykialakítási kritériumok szerint elkülönített osztályonként kell foglalkozni. A munkavállalókat külön osztálynak kell tekinteni, ha a terv érinti őket. Minimumkövetelmény, hogy a biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezőket külön csoportban kell kezelni. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a biztosított követeléseket a biztosítékok értékelése alapján osszák biztosított és biztosíték nélküli követelésekre. A nemzeti jogszabályok egyedi szabályokat is megállapíthatnak az osztályok kialakításának támogatására olyan esetekben, ahol a nem többrétű, vagy más szempontból különösen kiszolgáltatott hitelezők, mint például a munkavállalók vagy a kisebb beszállítók számára előnyt jelenthet az osztályok kialakítása. A nemzeti jogszabályoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy megfelelő bánásmódban részesülnek az osztálykialakítási célú, különös jelentőséggel bíró ügyek, mint például az egymáshoz kapcsolódó felek követelései, és a jogszabályoknak tartalmazniuk kell függő követelésekkel és vitatott követelésekkel foglalkozó szabályokat. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv esetében meg kell vizsgálnia az osztályok kialakítását, a tagállamok azonban kiköthetik, hogy ezek a hatóságok egy korábbi szakaszban is megvizsgálhatják az osztályok kialakítását, ha a terv ajánlattevője előzetesen kér jóváhagyást vagy útmutatást.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  A nemzeti jogszabályoknak elő kell írniuk a szükséges többséget, hogy biztosítsák, hogy az érintett felek kisebbsége az egyes osztályokban ne akadályozhassa olyan szerkezetátalakítási terv elfogadását, amely nem csökkenti méltánytalanul jogaikat és érdekeiket. Az egyet nem értő, biztosítékkal rendelkező hitelezőkre nézve kötelező többségi szabály nélkül a korai szerkezetátalakítás sok esetben nem volna kivitelezhető, például olyankor, amikor az egyébként életképes üzletnek csak pénzügyi átszervezésre van szüksége. Annak érdekében, hogy a feleknek az üzletben való érdekeltségük arányában beleszólásuk legyen a szerkezetátalakítási tervbe, a szükséges többségnek minden egyes osztályban a hitelezői követelések vagy a tőketulajdonosok érdekek együttes értékén kell alapulnia.

(26)  A nemzeti jogszabályoknak elő kell írniuk a szükséges többséget, hogy biztosítsák, hogy az érintett felek kisebbsége az egyes osztályokban ne akadályozhassa olyan szerkezetátalakítási terv elfogadását, amely nem csökkenti méltánytalanul jogaikat és érdekeiket. Az egyet nem értő, biztosítékkal rendelkező hitelezőkre nézve kötelező többségi szabály nélkül a korai szerkezetátalakítás sok esetben nem volna kivitelezhető, például olyankor, amikor az egyébként életképes üzletnek csak pénzügyi átszervezésre van szüksége. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi fél tisztességes bánásmódban részesüljön a szerkezetátalakítási tervek elfogadása során, a szükséges többségnek képviselnie kell minden egyes osztályban a hitelezői követelések vagy a tőketulajdonosi érdekek többségét és az abba az osztályba tartozó hitelezők többségét.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Míg a szerkezetátalakítási tervet elfogadottnak kell tekinteni, ha az egyes érintett osztályokban a szükséges többség támogatja a tervet, azt a szerkezetátalakítási tervet, amelyet nem támogat a szükséges többség az egyes érintett osztályokban, még megerősítheti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, feltéve, hogy legalább egy érintett hitelezői osztály támogatja, és a javasolt terv nem sérti méltánytalanul az egyet nem értő osztályokat (hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás mechanizmusa). A tervnek különösen az abszolút elsőbbségi szabályt kell betartania, amely biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelezői osztály teljes mértékben ki legyen fizetve, mielőtt még egy alacsonyabb szintű osztály kaphatna a felosztásból vagy érvényesíthetné a szerkezetátalakítási terv szerinti érdekét. Az abszolút elsőbbségi szabály szolgál alapul a szerkezetátalakítás során a hitelezők között kilosztott értékekhez. Az abszolút elsőbbségi szabály velejárója, hogy egy hitelezői osztály sem kaphat vagy tarthat meg a szerkezetátalakítási terv alapján olyan gazdasági értékeket vagy előnyöket, amelyek meghaladják az adott osztály követeléseinek vagy érdekeinek teljes összegét. Az abszolút elsőbbségi szabály lehetővé teszi, hogy a szerekezetátalakítás alatt álló vállalat tőkestruktúrájához viszonyítva meghatározzák azt az értékkiosztást, amelyet a feleknek a szerkezetátalakítási terv szerint a folyamatosan üzemelő vállalat értéke alapján kapniuk kell.

(28)  Míg a szerkezetátalakítási tervet elfogadottnak kell tekinteni, ha az egyes érintett osztályokban a szükséges többség, valamint a hitelezők többsége támogatja a tervet, azt a szerkezetátalakítási tervet, amelyet nem támogat a szükséges többség az egyes érintett osztályokban, még megerősítheti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, feltéve, hogy az érintett hitelezők többsége támogatja, és a javasolt terv nem sérti méltánytalanul az egyet nem értő osztályokat (hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás mechanizmusa). Ez a megerősítés akkor is szükséges, ha a terv a munkaerő több mint 25%-ának elvesztését eredményezi. A tervnek különösen az abszolút elsőbbségi szabályt kell betartania, amely biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelezői osztály teljes mértékben ki legyen fizetve, mielőtt még egy alacsonyabb szintű osztály kaphatna a felosztásból vagy érvényesíthetné a szerkezetátalakítási terv szerinti érdekét. Az abszolút elsőbbségi szabály szolgál alapul a szerkezetátalakítás során a hitelezők között kiosztott értékekhez. Az abszolút elsőbbségi szabály velejárója, hogy egy hitelezői osztály sem kaphat vagy tarthat meg a szerkezetátalakítási terv alapján olyan gazdasági értékeket vagy előnyöket, amelyek meghaladják az adott osztály követeléseinek vagy érdekeinek teljes összegét. Az abszolút elsőbbségi szabály lehetővé teszi, hogy a szerkezetátalakítás alatt álló vállalat tőkestruktúrájához viszonyítva meghatározzák azt az értékkiosztást, amelyet a feleknek a szerkezetátalakítási terv szerint a folyamatosan üzemelő vállalat értéke alapján kapniuk kell. Emellett a munkavállalók képviselőinek megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a megerősítésről.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  Miközben a részvényesek vagy egyéb tőketulajdonosok jogos érdekeit meg kell védeni, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a részvényesek ne blokkolhassák ésszerűtlenül az adóst újra életképessé tevő szerkezetátalakítási tervek elfogadását. A szerkezetátalakítási terv elfogadása például nem függhet a kedvezőtlenül érintett tőketulajdonosok beleegyezésétől, nevezetesen azon tőketulajdonosoktól, akik a vállalkozás felértékelésekor nem jutnának pénzhez vagy egyéb kompenzációhoz, amennyiben a felszámolási prioritások szokásos rangsorát alkalmaznák. A tagállamok különböző eszközöket vethetnek be e cél elérése érdekében, például a tőketulajdonosoknak nem adják meg a szerkezetátalakításról való szavazás jogát. Akkor azonban, ha a tőketulajdonosoknak joguk van szavazni a szerkezetátalakítási tervről, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás mechanizmuson keresztül jóvá kell tudnia hagyni a tervet az egy vagy több tőketulajdonosi osztály egyet nem értése ellenére. Ott, ahol eltérő jogokkal rendelkező részesedések különböző osztályai léteznek, több tőketulajdonosi osztályra van szükség. Azok a kis- és középvállalatok tőketulajdonosok, akik nem csupán befektetők, hanem a cég tulajdonosai is és egyéb módokon, például vezetői szakértelemmel is hozzájárulnak a céghez, előfordulhat, hogy nem éreznek késztetést az ilyen feltételek melletti szerkezetátalakításra. Ezért a terv javaslattevője számára az osztályokon átnyúló adósságcsökkentési mechanizmus opcionális marad.

(29)  Miközben a részvényesek vagy egyéb tőketulajdonosok jogos érdekeit meg kell védeni, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a részvényesek ne blokkolhassák észszerűtlenül az adóst újra életképessé tevő és az osztályok többsége által támogatott szerkezetátalakítási tervek elfogadását. A szerkezetátalakítási terv elfogadása például nem függhet a kedvezőtlenül érintett tőketulajdonosok beleegyezésétől, nevezetesen azon tőketulajdonosoktól, akik a vállalkozás felértékelésekor nem jutnának pénzhez vagy egyéb kompenzációhoz, amennyiben a felszámolási prioritások szokásos rangsorát alkalmaznák. A tagállamok különböző eszközöket vethetnek be e cél elérése érdekében, például a tőketulajdonosoknak nem adják meg a szerkezetátalakításról való szavazás jogát. Akkor azonban, ha a tőketulajdonosoknak joguk van szavazni a szerkezetátalakítási tervről, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás mechanizmuson keresztül jóvá kell tudnia hagyni a tervet az egy vagy több tőketulajdonosi osztály egyet nem értése ellenére. Ott, ahol eltérő jogokkal rendelkező részesedések különböző osztályai léteznek, több tőketulajdonosi osztályra van szükség. Azok a kis- és középvállalatok tőketulajdonosok, akik nem csupán befektetők, hanem a cég tulajdonosai is és egyéb módokon, például vezetői szakértelemmel is hozzájárulnak a céghez, előfordulhat, hogy nem éreznek késztetést az ilyen feltételek melletti szerkezetátalakításra. Ezért a terv javaslattevője számára az osztályokon átnyúló adósságcsökkentési mechanizmus opcionális marad.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a)  A szerkezetátalakítási terv végrehajtása céljából a tervnek lehetővé kell tennie, hogy a kis-és középvállalkozások tőketulajdonosai nem pénzügyi eszközökkel hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz, például tapasztalatukkal, hírnevükkel vagy üzleti kapcsolataikkal.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  A szerkezetátalakítási terv sikeressége gyakran attól függhet, hogy vannak-e bevethető pénzügyi források elsősorban avállalkozásnak a szerkezetátalakítási tárgyalások alatti működéséhez, másodsorban a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követően annak végrehajtásához. Ezért az új vagy átmeneti finanszírozást mentesíteni kell azoktól a megtámadási keresetektől, amelyek ezt a finanszírozást egy későbbi fizetésképtelenségi eljárás során, mint az általános hitelezői testületre nézve káros intézkedést semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak kívánják nyilvánítani. Azon fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a megtámadást az adós fizetésképtelenné válása esetére vagy előírják, hogy az új hitelezők polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek a pénzügyi nehézségekkel küldő adósnak nyújtott hitelre tekintettel, veszélyeztetik a szerkezetátalakítási terv sikeres tárgyalását és a végrehajtásához szükséges finanszírozás elérhetőségét. Szemben az új finanszírozással, amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a szerkezetátalakítási terv részeként jóvá kell hagynia, amikor átmeneti finanszírozást hosszabbítanak meg, a felek nem tudják, hogy a tervet végül jóvá fogják-e hagyni vagy sem. Az átmeneti finanszírozás védelmének olyan esetekre való korlátozása, ahol a tervet a hitelezők elfogadják vagy azt egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja, elbátortalaníthatja az átmenti finanszírozást nyújtókat. A lehetséges visszaélések elkerülése végett csak azt a finanszírozást kell védeni, amelyik ésszerűen és azonnali módon szükséges az adós üzleti vállalkozásának folyamatos működéséhez vagy annak fennmaradásához, vagy a terv jóváhagyásától függő üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez. A megtámadási keresetek elleni és a személyes felelősségtől való védelem azok a minimális szintű biztosítékok, amelyek az átmeneti és új finanszírozásra kiterjednek. A pénzügyi problémákkal küzdő életképes adósokba való befektetés fokozott kockázatának vállalására bátorításához azonban a hitelezőknek további ösztönzésre lehet szüksége, mint például az elsőbbség megadása ezeknek a finanszírozásoknak legalább a biztosíték nélküli követelésekkel szemben a későbbi fizetésképtelenségi eljárásokban.

(31)  A szerkezetátalakítási terv sikeressége gyakran attól függhet, hogy vannak-e bevethető pénzügyi források elsősorban a vállalkozásnak a szerkezetátalakítási tárgyalások alatti működéséhez, másodsorban a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követően annak végrehajtásához. Ezért az új vagy átmeneti finanszírozást mentesíteni kell azoktól a megtámadási keresetektől, amelyek ezt a finanszírozást egy későbbi fizetésképtelenségi eljárás során, mint az általános hitelezői testületre nézve káros intézkedést semmisnek, megtámadhatónak vagy végrehajthatatlannak kívánják nyilvánítani. Azon fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a megtámadást az adós fizetésképtelenné válása esetére vagy előírják, hogy az új hitelezők polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókkal szembesülhetnek a pénzügyi nehézségekkel küldő adósnak nyújtott hitelre tekintettel, veszélyeztetik a szerkezetátalakítási terv sikeres tárgyalását és a végrehajtásához szükséges finanszírozás elérhetőségét. Szemben az új finanszírozással, amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a szerkezetátalakítási terv részeként jóvá kell hagynia, amikor átmeneti finanszírozást hosszabbítanak meg, a felek nem tudják, hogy a tervet végül jóvá fogják-e hagyni vagy sem. Az átmeneti finanszírozás védelmének olyan esetekre való korlátozása, ahol a tervet a hitelezők elfogadják vagy azt egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja, elbátortalaníthatja az átmenti finanszírozást nyújtókat. A lehetséges visszaélések elkerülése végett csak azt a finanszírozást kell védeni, amelyik ésszerűen és azonnali módon szükséges az adós üzleti vállalkozásának folyamatos működéséhez vagy annak fennmaradásához, vagy a terv jóváhagyásától függő üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez. A megtámadási keresetek elleni és a személyes felelősségtől való védelem azok a minimális szintű biztosítékok, amelyek az átmeneti és új finanszírozásra kiterjednek.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  Az érdekelt érintett feleknek meg kell adni a lehetőséget a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat megfellebbezésére. A terv hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a bizonytalanság csökkentésére és az indokolatlan késések elkerülése végett a fellebbezések nem lehetnek felfüggesztő hatályúak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására nézve. Ott, ahol megállapítást nyert, hogy a hitelezők kisebbsége méltánytalan károsodást szenvedett, a tagállamoknak a terv hatályon kívül helyezésének alternatívájaként fontolóra kell venniük a pénzbeli kompenzáció nyújtáását az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők kötelesek számukra kifizetni.

(32)  Az érdekelt érintett feleknek meg kell adni a lehetőséget a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat megfellebbezésére. A szerkezetátalakítási terv hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a bizonytalanság csökkentésére és az indokolatlan késések elkerülése végett a fellebbezések nem lehetnek felfüggesztő hatályúak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására nézve. Ott, ahol megállapítást nyert, hogy a hitelezők kisebbsége méltánytalan károsodást szenvedett, a tagállamoknak a szerkezetátalakítási terv hatályon kívül helyezésének alternatívájaként fontolóra kell venniük a pénzbeli kompenzáció nyújtását az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők (kivéve a munkavállalók osztályát) kötelesek számukra kifizetni.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljeskörű munkajogi védelem alatt állnak. Ez az irányelv különösen nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed a munkavállalók képviselői a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról való tájékoztatásának és az erről velük való egyeztetés kötelezettségére, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak elviekben ki kell venniük a munkavállalók a 2008/94/EK irányelv értelmében vett követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését. Ha a tagállamok kiterjesztik a 2008/94/EK irányelv által megállapított munkavállalói követelések kifizetése garanciájának hatályát az ezen irányelv által megállapított megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra, már nem lesz indokolt a munkavállalók kereseteinek kivétele a végrehajtás felfüggesztése alól az ezen garancia által biztosított mértékig. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hosszának, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljeskörű munkajogi védelem alatt állnak. Ez az irányelv különösen nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed a munkavállalók képviselői a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról való tájékoztatásának és az erről velük való egyeztetés kötelezettségére, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak ki kell venniük a munkavállalók követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel hasonló szinten biztosítják e követelések kifizetését. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hosszának, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

__________________

__________________

68 A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

68 A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

69 A Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

69 A Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

72 Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

72 Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a)  A szerkezetátalakítási javaslatot érintő minden dokumentumot és információt a munkavállalók és a munkavállalókat képviselők rendelkezésére kell bocsátani, ezzel biztosítva számukra, hogy a lehetséges akciótervek alapos értékelését megkezdhessék. Továbbá a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit aktívan be kell vonni a terv kidolgozásával kapcsolatos konzultáció és jóváhagyás fázisaiba, és szavatolni kell, hogy a szerkezetátalakítás keretei között tanácsadást is kérhessenek.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Amikor a szerkezetátalakítási terv egy vállalat vagy üzlet egy részének átruházásával jár, a munkavállalóknak a munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, különösen a bérezéshez való jogait, a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikke értelmében meg kell védeni, az irányelv 5. cikke szerinti fizetésképtelenségi eljárások esetén alkalmazandó egyedi szabályok, és különösen az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése által megengedett lehetőségek sérelme nélkül. Ezen túlmenően a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokon túl, és azok sérelme nélkül, beleértve az olyan döntéseket, amelyek valószínűsíthetően lényegi változásokhoz vezetnek majd a munkaszervezésben vagy a szerződéses viszonyokban, annak érdekében, hogy 2002/14/EK irányelv által garantált ilyen döntésekről való megállapodás megszülessen, ezen irányelv értelmében a szerkezetátalakítási terv által érintett munkavállalóknak joguk kell, hogy legyen szavazni a tervről. A szerkezetátalakítási tervről történő szavazás érdekében a tagállamok úgy dönthetnek, hogy a munkavállalókat külön osztályba sorolják, elválasztva őket a hitelezők egyéb osztályaitól.

(35)  Amikor a szerkezetátalakítási terv egy vállalat vagy üzlet egy részének átruházásával jár, a munkavállalóknak a munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, különösen a bérezéshez való jogait, a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikke értelmében meg kell védeni, míg az irányelv 5. cikkét csak fizetésképtelenségi eljárások esetén szabad alkalmazni, szerkezetátalakítási terv esetében nem. Ezen túlmenően a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokon túl, és azok sérelme nélkül, beleértve az olyan döntéseket, amelyek valószínűsíthetően lényegi változásokhoz vezetnek majd a munkaszervezésben vagy a szerződéses viszonyokban, annak érdekében, hogy 2002/14/EK irányelv által garantált ilyen döntésekről való megállapodás megszülessen, ezen irányelv értelmében a szerkezetátalakítási terv által érintett munkavállalóknak joguk kell, hogy legyen szavazni a tervről, és beleegyezésük kötelező erejű a terv jóváhagyásához. A szerkezetátalakítási tervről történő szavazás érdekében a tagállamoknak a munkavállalókat külön osztályba kell sorolniuk, elválasztva őket a hitelezők egyéb osztályaitól, és elsőbbségi jogot kell biztosítaniuk ezen osztály számára.

Indokolás

A 2001/23/EK irányelv 5. cikke olyan esetekre vonatkozik, „amelyben az átadó csődeljárás vagy ezzel egyenértékű más olyan fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, amely az átadó vagyonának felszámolása céljából indult”, így a szerkezetátalakítási tervekre nem alkalmazható.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

35 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(35a)  Minden javasolt szerkezetátalakítási műveletet teljes mértékben ismertetni kell a munkavállalók képviselőivel, akiknek azért van szükségük erre az információra, hogy mélyebb elemzést hajthassanak végre, és – adott esetben – felkészülhessenek a konzultációra.1a

 

_________________

 

1a Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0005 (A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, a szerkezetátalakítás előrejelzése és kezelése)

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  A megelőző szerkezetátalakítások további előmozdítása érdekében fontos biztosítani, hogy az igazgatókat ne tartsák vissza az ésszerű üzleti döntésektől vagy az ésszerű kereskedelmi kockázatok vállalásától, különösen akkor, ha ezek javítanák a potenciálisan életképes üzleti vállalkozás szerkezetátalakítási esélyeit. Amikor a vállalat pénzügyi nehézségekkel néz szembe, az igazgatóknak olyan lépéseket kell tenniük, mint a szakmai, többek között a szerkezetátalakítással és fizetésképtelenséggel kapcsolatos tanácsadás kérése, például adott esetben korai előrejelző eszközök használata révén; a vállalat eszközeinek védelme az értékmaximalizálás és a kulcsfontosságú eszközök elveszésének elkerülése érdekében; az üzleti vállalkozás szerkezetének és funkciójának átgondolása az életképesség megvizsgálása és a kiadások csökkentése érdekében; a vállalat olyan típusú ügyletektől való visszatartása, amelyeknél előfordulhat a nemteljesítés, kivéve, ha van a megkötésre megfelelő üzleti indok; a kereskedés olyan körülmények között való folytatása, ahol helyénvaló ezt tenni a folyamatos üzleti működés értékének maximalizálása érdekében; hitelezőkkel történő tárgyalások folytatása és a megelőző szerkezetátalakítási eljárások megindítása. Amikor az adós fizetésképtelenség közeli állapotba kerül, a hitelezők jogos érdekeit is fontos megvédeni az olyan vezetőségi döntésektől, amelyek hatással lehetnek az adós vagyonának összetételére, különösen akkor, amikor ezeknek a döntések tovább csökkenthetik a szerkezetátalakítási erőfeszítésekhez vagy a hitelezők számára való kiosztásokhoz elérhető vagyon értékét. Szükséges ezért, hogy ilyen körülmények között az igazgatók elkerüljék az olyan szándékos vagy durván gondatlan lépéseket, amelyek az érdekelt felek kárára eredményeznek személyes nyereséget, az érték alatti ügyletekben való megállapodásokat vagy az egy vagy több érdekelt fél tisztességtelen előnyéhez vezető intézkedéseket. Ezen irányelv alkalmazásában az igazgatók azok a személyek, akik a vállalat irányítását érintő döntésekért felelősek.

(36)  A megelőző szerkezetátalakítások további előmozdítása érdekében fontos biztosítani, hogy az igazgatókat és a vállalkozókat ne tartsák vissza az ésszerű üzleti döntésektől vagy az ésszerű kereskedelmi kockázatok vállalásától, különösen akkor, ha ezek javítanák a potenciálisan életképes üzleti vállalkozás szerkezetátalakítási esélyeit. Amikor a vállalat pénzügyi nehézségekkel néz szembe, az igazgatóknak olyan lépéseket kell tenniük, mint a szakmai, többek között a szerkezetátalakítással és fizetésképtelenséggel kapcsolatos tanácsadás kérése, például adott esetben korai előrejelző eszközök használata révén; a vállalat eszközeinek védelme az értékmaximalizálás és a kulcsfontosságú eszközök elvesztésének elkerülése érdekében; az üzleti vállalkozás szerkezetének és funkciójának átgondolása az életképesség megvizsgálása és a kiadások csökkentése érdekében; a vállalat olyan típusú ügyletektől való visszatartása, amelyeknél előfordulhat a nemteljesítés, kivéve, ha van a megkötésre megfelelő üzleti indok; a kereskedés olyan körülmények között való folytatása, ahol helyénvaló ezt tenni a folyamatos üzleti működés értékének maximalizálása érdekében; hitelezőkkel történő tárgyalások folytatása és a megelőző szerkezetátalakítási eljárások megindítása. Az igazgatóknak meg kell felelniük a hitelezők, a munkavállalók képviselői és más érdekelt felek tekintetében fennálló kötelezettségeiknek is. Amikor az adós fizetésképtelenség közeli állapotba kerül, a hitelezők jogos érdekeit is fontos megvédeni az olyan vezetőségi döntésektől, amelyek hatással lehetnek az adós vagyonának összetételére, különösen akkor, amikor ezeknek a döntések tovább csökkenthetik a szerkezetátalakítási erőfeszítésekhez vagy a hitelezők számára való kiosztásokhoz elérhető vagyon értékét. Szükséges ezért, hogy ilyen körülmények között az igazgatók elkerüljék az olyan szándékos vagy durván gondatlan lépéseket, amelyek az érdekelt felek kárára eredményeznek személyes nyereséget, az érték alatti ügyletekben való megállapodásokat, a cég értékének egyéb módon történő szándékos csökkentését vagy az egy vagy több érdekelt fél tisztességtelen előnyéhez vezető intézkedéseket. Ezen irányelv alkalmazásában az igazgatók azok a személyek, akik a vállalat irányítását érintő döntésekért felelősek. Ennek elmulasztása potenciálisan hosszabb mentesítési időszakot vagy szigorúbb mentesítési feltételeket eredményezhet.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  A különböző tagállamok eltérő másodikesély-lehetőségei arra ösztönözhetik a túlzottan eladósodott vállalkozókat, hogy más tagállamba tegyék át székhelyüket, hogy ott rövidebb mentesítési időszakhoz vagy kedvezőbb mentesítési feltételekhez jussanak, ami további jogbizonytalansághoz és költségekhez vezet a hitelezők számára követeléseik érvényesítésekor. Ezen túlmenően a csőd hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, úgy mint a vállalkozók eltiltása a vállalkozói tevékenység megkezdésétől és folytatásától, és az adósságok kiegyenlítésére való képtelenség folyamatos fennmaradása – komoly visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének szerezni, noha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a csődbe ment vállalkozók a második alkalommal nagyobb eséllyel lesznek sikeresek. Ezért lépéseket kell tenni a túlzott eladósodás és a csőd vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a számukra, hogy egy bizonyos idő elteltével teljesen mentesüljenek az adósságok alól, valamint hogy az adós túlzott mértékű eladósodottságával kapcsolatban elrendelt eltiltás hosszát korlátozzák.

(37)  A különböző tagállamok eltérő másodikesély-lehetőségei arra ösztönözhetik a túlzottan eladósodott vállalkozókat, hogy más tagállamba tegyék át székhelyüket, hogy ott rövidebb mentesítési időszakhoz vagy kedvezőbb mentesítési feltételekhez jussanak, ami további jogbizonytalansághoz és költségekhez vezet a hitelezők számára követeléseik érvényesítésekor. Ezen túlmenően a csőd hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, úgy mint a vállalkozók eltiltása a vállalkozói tevékenység megkezdésétől és folytatásától, és az adósságok kiegyenlítésére való képtelenség folyamatos fennmaradása – komoly visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének szerezni, noha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a csődbe ment vállalkozók a második alkalommal nagyobb eséllyel lesznek sikeresek. Ezért lépéseket kell tenni a túlzott eladósodás és a csőd vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a számukra, hogy egy bizonyos idő elteltével teljesen mentesüljenek az adósságok alól, valamint hogy az adós túlzott mértékű eladósodottságával kapcsolatban elrendelt eltiltás hosszát korlátozzák. A mentesítés határideje az adós első kérelmezésének időpontjától számított öt év, és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy második vagy azt követő mentesítési időszak esetén hosszabb időszakot határozzanak meg.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak arról, hogyan értékeljék a vállalkozó becsületességét. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók megkaphatják ugyan az adósságelengedést, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltják őket az adott szakma gyakorlásától.

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli, fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását követő megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást és kritériumokat kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak a vállalkozó becsületességének megítélését szolgáló módszerről. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók megkaphatják ugyan az adósságelengedést, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltják őket az adott szakma gyakorlásától.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony felszámolását. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Végül a 2015/848/EU rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése végett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő módon képzettek legyenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy potenciálisan jelentős gazdasági és szociális hatású döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi dolgozóknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszert szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

(39)  A szakosodott fizetésképtelenségi szakértők és bírák, valamint a digitális eszközök elérhetősége nagyban segíthetik csökkenteni az eljárások hosszát és költségét, illetve javíthatják a segítségnyújtás és felügyelet minőségét. Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a tisztességes vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony és gyors felszámolását. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Figyelembe véve a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát, szükség van az eljárásban használt digitális kommunikációs eszközök integrálására is. Végül a 2015/848/EU rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését és szakterületét hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése végett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő módon képzettek legyenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy potenciálisan jelentős gazdasági és szociális hatású döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi dolgozóknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszert szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértőit, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, megfelelő módon képezzék és feladataik végzését felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék. A szakértőknek is meg kell felelniük azoknak az önkéntes magatartási szabályoknak, amelyek biztosítják a megfelelő szakképesítési és képzési szintet, a szakértők feladatainak átláthatóságát, és díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni.

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértőit, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, megfelelő módon képezzék és feladataik végzését felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék, a vállalat életképességének visszaállítására vonatkozó elsődleges célkitűzés megvalósítása érdekében. A szakértőknek megmentőként és nem felszámolóként kell fellépniük, meg kell felelniük annak a szakmai magatartási kódexnek, amelynek célja biztosítani a megfelelő szakképesítési és képzési szintet, a szakértők feladatainak átláthatóságát, és díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni. A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértői felett felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló közigazgatási hatóságokra vonatkozó információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42)  Fontos megbízható adatokat gyűjteni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások teljesítményéről az irányelv végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzéséhez. Ezért a tagállamoknak kellően részletes adatokat kell gyűjteniük és összesíteniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az irányelv gyakorlati működésének pontos értékelését.

(42)  Fontos megbízható adatokat gyűjteni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások teljesítményéről az irányelv végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzéséhez. Ezért a tagállamoknak fokozniuk kell ezen adatok gyűjtésére és összesítésére irányuló erőfeszítéseiket, és az adatokat át kell adniuk a Bizottságnak. Az ilyen adatoknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az irányelv gyakorlati működésének pontos értékelését.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46a)  A munkavállalóknak nem szabad a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és mentesítési folyamatok terheit viselniük, és a nekik való tartozásokat (például a kifizetetlen munkabéreket) mindig elsőként kell elrendezni. A termelés és a foglalkoztatás folytonosságának garantálása, valamint a vállalatvezetés taktikai és csalárd gyakorlataival szembeni jobb ellenállás érdekében a munkavállalókat a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és mentesítési folyamatok kezdeti szakaszában kell tájékoztatni, illetve ekkor kell velük konzultálni.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(47a)  További értékelést kell végezni a jogalkotási javaslatok előterjesztése szükségességének értékelésére az olyan személyeket érintő fizetésképtelenség kezelése céljából, akik nem folytatnak a munkaadók tevékenységeivel azonosnak tekintett kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet, ugyanakkor fogyasztóként vagy köz- és magánjavak és -szolgáltatások felhasználójaként ideiglenesen vagy állandó jelleggel jóhiszeműen nem képesek az esedékessé váló adósságaikat fizetni. Az ilyen jogalkotási javaslatokban úgy kell rendelkezni, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés fenntartásra kerüljön az ilyen személyek számára tisztességes életkörülményeik biztosítása érdekében.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárások;

a)  fizetésképtelenség valószínűsége és a fizetésképtelenné válás megakadályozásának valós lehetősége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző gyors szerkezetátalakítási eljárások;

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozóknál felmerülő, adósságelengedéshez vezető eljárások, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy új tevékenységbe fogjanak;

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozóknál felmerülő, a fizetésképtelenségi eljárást követő adósságelengedéshez vezető eljárások, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy új tevékenységbe fogjanak;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  „fizetésképtelenségi eljárás”: kollektív fizetésképtelenségi eljárás, ami az adós rendelkezési jogkörének részleges vagy teljes elvonásával és felszámoló kijelölésével jár;

1.  „fizetésképtelenségi eljárás”: kollektív fizetésképtelenségi eljárás, ami az adós rendelkezési jogkörének részleges vagy teljes elvonásával és fizetésképtelenségi szakértő kijelölésével jár;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a.  „fizetésképtelenség valószínűsége”: olyan helyzet, amelyben az adós a nemzeti jogszabályok szerint nem fizetésképtelen, de amelyben valós és súlyos veszély fenyegeti az adós azon jövőbeli képességét, hogy adósságait azok lejártakor kifizesse;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „jövőben teljesülő szerződések”: az adós és egy vagy több hitelező közötti szerződések, amelyek szerint mindkét fél továbbra is köteles a szerződés teljesítésére az egyedi keresetek végrehajtása felfüggesztése elrendelése időpontjában;

5.  „jövőben teljesülő alapvető szerződések”: az adós és egy vagy több hitelező közötti szerződések, amelyek szerint mindkét fél továbbra is köteles a szerződés teljesítésére az egyedi keresetek végrehajtása felfüggesztése elrendelése időpontjában és amelyek a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükségesek, beleértve azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében az ellátás felfüggesztése a vállalkozás megszűnéséhez vezethet;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését;

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését; a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a hitelezők a tagállamok által szabályozott módon különböző osztályokra kerülnek felosztásra, amelynek során minimumkövetelmény, hogy a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön osztályokban kezeljék;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.  „hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás”: szerkezetátalakítási terv igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi jóváhagyása, figyelmen kívül hagyva a hitelezők egy vagy több érintett osztályát;

8.  „hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás”: szerkezetátalakítási terv igazságügyi vagy közigazgatási hatóság általi jóváhagyása, figyelmen kívül hagyva a hitelezők több érintett osztályát;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.  „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, amely a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges, amelyről abban megállapodtak, és amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a későbbiekben jóváhagy;

11.  „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, köztük a hitelnyújtás, amely a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges, amelyről abban megállapodtak, és amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a későbbiekben jóváhagy;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12.  „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, amely ésszerűen és azonnal szükséges az adós vállalkozásának további működéséhez vagy fennmaradásához, vagy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását váró üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez;

12.  „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, köztük a hitelnyújtás, amely észszerűen és azonnal szükséges az adós vállalkozásának további működéséhez vagy fennmaradásához, vagy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását váró üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13.  „túlzottan eladósodott vállalkozó”: kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy, aki ideiglenesen nem képes adósságait időszerűen fizetni;

13.  „túlzottan eladósodott vállalkozó”: kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy, aki ideiglenesen nem képes adósságait időszerűen fizetni, és olyan vállalkozó is, aki nem tudja kifizetni azokat az adósságokat, amelyeket természetes személyként halmozott fel, amelyek azonban az üzleti tevékenység elindulásának finanszírozásához kapcsolódnak, valamint azok a személyek is, akik kizárólag melléktevékenységként folytatnak üzleti tevékenységet, és akik esetében a szakmai és a személyes adósságok nem különíthetőek el.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14.  „teljes adósságelengedés”: a fennálló követelések törlése az eszközök értékesítését és/vagy visszafizetési/adósságrendezési tervet magában foglaló eljárást követően;

14.  „teljes adósságelengedés”: a fennálló követelések törlése fizetésképtelenségi eljárást követően;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  „szerkezetátalakítási szakember”: bármely olyan személy vagy testület, akit igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, hogy az alábbi feladatok közül egyet vagy többet elvégezzen:

15.  „szerkezetátalakítási szakember”: bármely olyan személy vagy testület, aki vagy amely a nemzeti jogszabályok szerint minősítéssel rendelkezik arra, hogy az alábbi feladatok közül egyet vagy többet elvégezzen:

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az adós vagy a hitelezők számára segítség nyújtása szerkezetátalakítási terv szövegezéséhez vagy tárgyalásához;

a)  az adós vagy a hitelezők számára segítség nyújtása szerkezetátalakítási, vagy az életképes tevékenység átruházására irányuló terv szövegezéséhez vagy tárgyalásához;

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a.  „visszafizetési terv”: meghatározott összegek meghatározott időpontokban történő kifizetéseinek programja, amelyeket a szerkezetátalakítási terv részeként az adós teljesít a hitelezők javára;

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15b.  „életképes”: megfelelő tervezett tőkemegtérülés biztosítására képes, minden költsége, többek között az amortizáció és a pénzügyi díjak fedezése után.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Korai előrejelzés

Korai előrejelzés és információkhoz való hozzáférés

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok és a vállalkozók hozzáférjenek azon korai előrejelző eszközökhöz, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó felé, hogy sürgősen cselekednie kell.

(1)  A tagállamok egyértelmű és átlátható korai előrejelző eszközöket dolgoznak ki, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó vagy a munkavállalók képviselője felé, hogy sürgősen cselekednie kell, valamint biztosítják az ilyen eszközökhöz való hozzáférést. E tekintetben a tagállamok az értesítések és az online kommunikáció céljára igénybe vehetnek új informatikai technológiákat.

 

(1a) A korai előrejelző eszközök az alábbiakat foglalhatják magukban:

 

a) számviteli és ellenőrzési feladatok az adós vagy az adós vezetősége számára;

 

b) hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségek; és

 

c) rendszeres jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek harmadik felek, például könyvelők, adóügyi és társadalombiztosítási hatóságok vagy bizonyos típusú hitelezők, például bankok felé;

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok és vállalkozók hozzáférjenek releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatáshoz a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok, vállalkozók és a munkavállalók képviselői hozzáférjenek releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatáshoz a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

 

(2a) A tagállamok egy erre a célra létrehozott weboldalon és felhasználóbarát módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az adósok és vállalkozók számára a korai előrejelző eszközökhöz való hozzáférés módját. A tagállamok biztosítják, hogy különösen a kis- és középvállalkozások hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.

 

(2b) A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviselői hozzáférjenek a vállalkozás helyzetével kapcsolatos releváns és naprakész információkhoz, valamint hogy közölhessék az adósokkal és vállalkozókkal a vállalkozás helyzetével kapcsolatos aggályokat és a szerkezetátalakítási mechanizmusok megfontolásának szükségességét.

(3)  A tagállamok korlátozhatják az (1) és (2) bekezdésben a kis- és középvállalkozások vagy vállalkozók számára előírt hozzáférést.

 

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok hozzáférjenek egy olyan hatékony megelőző szerkezetátalakítási kerethez, amely lehetővé teszi adósságaik vagy üzleti vállalkozásuk szerkezetének átalakítását, életképességük helyreállítását és a fizetésképtelenség elkerülését.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok hozzáférjenek egy olyan hatékony megelőző szerkezetátalakítási kerethez, amely lehetővé teszi adósságaik vagy üzleti vállalkozásuk szerkezetének átalakítását, életképességük helyreállítását és a fizetésképtelenség elkerülését, vagy a fizetésképtelenség elkerülését szolgáló egyéb megoldásokat tesz lehetővé, ezáltal biztosítva a munkahelyek védelmét és az üzleti tevékenység fenntartását.

 

(1a) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szerkezetátalakítási eljáráshoz való hozzáférés olyan vállalkozásokra korlátozódjék, amelyeket jogerősen nem ítéltek el a nemzeti jog szerinti számviteli és könyvelési kötelezettségek súlyos megsértéséért.

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több eljárásból vagy intézkedésből állhatnak.

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több bíróságon kívüli, vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által elrendelt eljárásból vagy intézkedésből állhatnak.

(3)  A tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, ezáltal biztosítják az érintett felek jogainak védelmét.

(3) A tagállamok bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, biztosítva az érintett felek jogainak védelmét.

(4)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állását az adósok, vagy az adósokkal történt megállapodás alapján a hitelezők kérelmezhetik.

(4) A megelőző szerkezetátalakítási kereteket az adósok kérésére elérhetővé kell tenni.

 

(4a) A tagállamok azt is biztosíthatják, hogy a szerkezetátalakítási kereteket az adós beleegyezésével a hitelezők és a munkavállalók képviselői kérésére is rendelkezésre bocsássák.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós

A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy megelőző szerkezetátalakítási eljárásban részt vevő adósok teljesen vagy legalább részben rendelkezhessenek saját eszközeikkel és irányíthassák vállalkozásuk napi üzletmenetét.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy megelőző szerkezetátalakítási eljárásban részt vevő adósok teljesen vagy legalább részben rendelkezhessenek saját eszközeikkel és irányíthassák vállalkozásuk napi üzletmenetét.

(2)  Szerkezetátalakítási szakember közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi kijelölése nem minden esetben kötelező.

(2)  Az érintett felek jogainak védelme érdekében minden esetben a nemzeti jog határozza meg, hogy kötelező legyen-e a szerkezetátalakítási eljárás szerkezetátalakítási szakértő általi felügyelete.

(3)  A tagállamok az alábbi esetekben írhatják elő szerkezetátalakítási szakértő kijelölését:

(3)  A tagállamok legalább az alábbi esetekben írják elő szerkezetátalakítási szakértő kijelölését:

a)  ha a 6. cikknek megfelelően jóváhagyták az adósnak az egyedi végrehajtási keresetek általános felfüggesztésére irányuló kérelmét;

a)  ha a 6. cikknek megfelelően jóváhagyták az adósnak a végrehajtási keresetek felfüggesztésére irányuló kérelmét;

b)  ha a szerkezetátalakítási tervet a 11. cikknek megfelelően közigazgatási vagy igazságügyi hatóságnak kell jóváhagynia hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás révén.

b)  ha a szerkezetátalakítási tervet a 11. cikknek megfelelően közigazgatási vagy igazságügyi hatóságnak kell jóváhagynia hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás révén.

 

ba)  ha azt az adós vagy a hitelezők többsége kéri.

 

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy az adós munkavállalóinak képviselői egyértelmű és átlátható információkat kapjanak a szerkezetátalakítási eljárásról és rendszeresen értesüljenek a fejleményekről.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. cikk

6. cikk

Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése

Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok abban az esetben és olyan mértékben részesülhessenek az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében, amennyiben azt a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások támogatása szükségessé teszi.

(1)  Amennyiben még nem áll fenn az adós azon kötelezettsége, hogy fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen, a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok abban az esetben és olyan mértékben részesülhessenek az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében, amennyiben azt a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások támogatása szükségessé teszi, és amennyiben fennáll annak a valószínűsége, hogy a vállalkozást fizetésképtelenségi eljárás alá vonják.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetében elrendelhető legyen, ideértve a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetében elrendelhető legyen, ideértve a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is, feltéve, ha az adós bevonja ezeket a hitelezőket egy szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalásba. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint.

(3)  A (2) bekezdés nem vonatkozik a munkavállalók fennálló követeléseire, kivéve és annyiban, amennyiben a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését olyan védelmi szinten, amely legalább egyenértékű a 2008/94/EK irányelvet átültető, vonatkozó nemzeti jogszabály előírásaival.

(3)  A (2) bekezdés nem vonatkozik a munkavállalók fennálló követeléseire, kivéve és annyiban, amennyiben a tagállamok más eszközökkel hasonló védelmi szinten biztosítják e követelések kifizetését.

(4)  A tagállamok legfeljebb négy hónapra korlátozzák az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének időtartamát.

(4)  Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének időtartama legfeljebb négy hónapra korlátozódik.

(5)  A tagállamok mindamellett lehetővé tehetik a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok számára az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése kezdeti időtartamának meghosszabbítását vagy új felfüggesztési határozat kibocsátását, amennyiben azt az adós vagy a hitelezők kérik. Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztési időtartamának meghosszabbítására vagy új felfüggesztési időszak meghatározására csak akkor van lehetőség, ha bizonyítottak az alábbiak:

(5)  A tagállamok mindamellett lehetővé tehetik a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok számára az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése kezdeti időtartamának meghosszabbítását vagy új felfüggesztési határozat kibocsátását, amennyiben azt az adós vagy a hitelezők kérik. A tagállamok meghatározzák a meghosszabbításra vagy új felfüggesztési időszakra vonatkozó feltételeket. Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztési időtartamának meghosszabbítására vagy új felfüggesztési időszak meghatározására csak akkor van lehetőség, ha bizonyítottak az alábbiak:

 

-a)  a terv által érintett, biztosítékkal rendelkező hitelezők beleegyeztek a meghosszabbításba vagy az új időszakba; és

a)  releváns előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről folyó egyeztetések során; és

a)  releváns előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről folyó egyeztetések során; és

b)  az egyedi végrehajtási keresetek további felfüggesztése nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem.

b)  az egyedi végrehajtási keresetek további felfüggesztése nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem; és

 

ba)  még nem áll fenn az adós nemzeti jogszabályok szerinti azon kötelezettsége, hogy fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen.

(6)  Bármely további meghosszabbításra csak abban az esetben van lehetőség, ha az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek teljesülnek, és az eset körülményeit figyelembe véve nagy a valószínűsége annak, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásra kerül.

(6)  Bármely további meghosszabbításra csak abban az esetben van lehetőség, ha az (5) bekezdés a) és ba) pontja szerinti feltételek teljesülnek, és az eset körülményeit figyelembe véve nagy a valószínűsége annak, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásra kerül.

(7)  Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének teljes időtartama – a meghosszabbításokat és megújításokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

(7)  Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének teljes időtartama – a meghosszabbításokat és megújításokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg a tíz hónapot. A felfüggesztés teljes időtartamát két hónapra kell korlátozni, amennyiben a vállalkozás bejegyzett székhelyét a szerkezetátalakítási eljárások megnyitására vonatkozó kérelem benyújtását megelőző három hónapos időszakon belül másik tagállamba helyezték át.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok részlegesen vagy egészében visszavonhassák az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, amennyiben

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok dönthessenek úgy, hogy nem adják meg az egyedi végrehajtási intézkedések felfüggesztését, vagy részlegesen vagy egészében visszavonják az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, amennyiben

a)  nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezőknek a szerkezetátalakítási terv elfogadását a nemzeti jogszabály értelmében megakadályozni képes része nem támogatja a tárgyalások folytatását; or

a)  nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezőknek a szerkezetátalakítási terv elfogadását a nemzeti jogszabály értelmében megakadályozni képes része nem támogatja a tárgyalások folytatását; or

b)  azt az adós vagy a szerkezetátalakítási szakértő kéri.

b)  azt az adós, a szerkezetátalakítási szakértő vagy az érintett hitelezők többsége kéri; or

 

ba)  amennyiben az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése méltánytalanul sérti vagy sértené egy egyedi hitelező vagy hitelezői osztály érdekeit;

 

bb) ha a kiszolgáltatott helyzetben lévő hitelező jelentős gazdasági nehézségekkel szembesülne;

(9)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése méltánytalanul sérti vagy sértené egy egyedi hitelező vagy hitelezői osztály érdekeit, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság dönthessen úgy, hogy az érintett hitelező kérésére az adott hitelező vagy hitelezői osztály vonatkozásában nem engedélyezi az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, vagy a már engedélyezett felfüggesztést megszünteti.

 

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Minden hitelezőre kiterjedő általános felfüggesztés esetén nem indíthatóak egy vagy több hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárások.

törölve

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne szakadjon meg automatikusan, és hogy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó sikeres megállapodás kilátásainak megvizsgálását követően a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozhasson úgy, hogy elhalasztja a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartja az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket.

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne szakadjon meg automatikusan, és hogy a szerkezetátalakítási tervre, vagy a gazdaságilag fenntartható tevékenység átruházására vonatkozó sikeres megállapodás kilátásainak megvizsgálását követően a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozhasson úgy, hogy elhalasztja a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartja az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztés által érintett hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan tartozások miatt, amelyek még a felfüggesztés előtt keletkeztek. A tagállamok korlátozhatják ezt a rendelkezést a legfontosabb, a napi üzletmenet folytatásához nélkülözhetetlen szerződésekre.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztés által érintett hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő lényeges szerződéseket az adós kárára olyan tartozások miatt, amelyek még a felfüggesztés előtt keletkeztek, feltéve, hogy nem okoznak súlyos pénzügyi nehézségeket a hitelezők számára. E bekezdés alkalmazásában egy jövőben teljesülő szerződés akkor lényeges, ha a napi üzletmenet folytatásához nélkülözhetetlen, beleértve azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében az ellátás felfüggesztése a vállalat tevékenységének megszűnéséhez vezethet.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan szerződéses kikötés révén, amely ilyen rendelkezéseket ír elő kizárólag amiatt, hogy az adós szerkezetátalakítási tárgyalásokba kezdett, kérelmezte az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, a felfüggesztést elrendelték vagy azzal kapcsolatban bármilyen hasonló esemény történt.

(5)  A tagállamok előírhatják, hogy a hitelezők nem tarthatják vissza a teljesítményt, ne mondhatnak fel, nem gyorsíthatnak és semmilyen más módon nem módosíthatnak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan szerződéses kikötés révén, amely ilyen rendelkezéseket ír elő kizárólag amiatt, hogy az adós szerkezetátalakítási tárgyalásokba kezdett, kérelmezte az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, a felfüggesztést elrendelték vagy azzal kapcsolatban bármilyen hasonló esemény történt, kivéve, ha a felfüggesztés érinti őket, és ha tudják igazolni, hogy egy ilyen esemény következtében jelentős hátrány érné őket.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az adóst semmi ne akadályozza meg abban, hogy a rendes üzletmenet során rendezze a felfüggesztés által nem érintett hitelezők felé fennálló tartozásait, illetve az érintett hitelezők felé a felfüggesztés engedélyezését követően keletkezett és a felfüggesztés időtartama során keletkező tartozásait.

törölve

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. cikk

8. cikk

A szerkezetátalakítási tervek tartalma

A szerkezetátalakítási tervek tartalma

(1)  A tagállamok előírják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terveknek ki kell terjedniük legalább az alábbiakra:

(1)  A tagállamok előírják, hogy a szerkezetátalakítási terveket igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak kell megerősítenie, és biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terveket tájékoztatás és konzultáció céljából a munkavállalók képviselőinek nyújtsák be. A szerkezetátalakítási terveknek ki kell terjedniük legalább az alábbiakra:

a)  az adós vagy az adós vállalkozásának megnevezése, aki/amely számára a szerkezetátalakítási terv javaslata készül;

a)  az adós vagy az adós vállalkozásának megnevezése, aki/amely számára a szerkezetátalakítási terv javaslata készül;

b)  az adós vagy az adós vállalkozása által képviselt jelenlegi érték értékelése, valamint indokolást tartalmazó nyilatkozat az adós pénzügyi nehézségeinek okairól és mértékéről;

b)  az adós vagy az adós vállalkozása által képviselt piaci érték értékelése, beleértve a pénzügyi kötelezettségek és a pénzügyi mozgások értékelését a szerkezetátalakítási terv időtartama alatt, a terv jóváhagyásra történt benyújtása időpontjában, valamint az adós vagy az adós üzleti tevékenységének várható felszámolási értéke – mindezeket bírósági szakértőnek kell elkészítenie –, valamint indokolással ellátott nyilatkozat az adós pénzügyi nehézségeinek okairól és mértékéről, beleértve az eszközök és tartozások leírását;

c)  az érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy egy vagy több adósságcsoportba való sorolással, továbbá követeléseik és a szerkezetátalakítási terv kapcsán felmerülő érdekeik megnevezése;

c)  az érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy egy vagy több adósságcsoportba való sorolással, továbbá követeléseik és a szerkezetátalakítási terv kapcsán felmerülő érdekeik megnevezése;

d)  a hitelezői osztályok, amelyekbe az érintett feleket a terv elfogadása céljából besorolták, ezen besorolás kialakításának indokolása, valamint a hitelezők és az egyes osztályokba sorolt érdekelt felek által képviselt értékekre vonatkozó információk;

d)  a hitelezői osztályok, amelyekbe – objektív kritériumok alapján – az érintett feleket a terv elfogadása céljából besorolták, ezen besorolás kialakításának indokolása, valamint a hitelezők és az egyes osztályokba sorolt érdekelt felek által képviselt értékekre vonatkozó információk;

e)  a nem érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy egy vagy több adósságcsoportba való sorolással, azon okok megnevezésével, miért javasolt nem érintett félként kezelni őket;

e)  a nem érintett felek azonosítása név szerinti megnevezéssel vagy egy vagy több adósságcsoportba való sorolással, azon okok megnevezésével, miért javasolt nem érintett félként kezelni őket;

 

ea)  adott esetben a szerkezetátalakítási szakember személyazonossága;

f)  a terv feltételei, többek között de nem kizárólag az alábbiak:

f)  a terv feltételei, többek között de nem kizárólag az alábbiak:

i.  tervezett időtartam;

i.  tervezett időtartam;

ii.  bármely olyan javaslat, amely révén az adósság átütemezhető, elengedhető vagy más kötelezettséggé alakítható;

ii.  bármely olyan javaslat, amely révén az adósság átütemezhető, elengedhető vagy más kötelezettséggé alakítható;

 

iia.  egyedi végrehajtási kereset felfüggesztésére vonatkozó, a szerkezetátalakítási terv keretében benyújtott bármely javaslat;

 

iib.  az információszolgáltatás és a munkavállalók képviselőivel való konzultáció módjai, az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

 

iic.  szervezeti szempontok, amelyek hatással vannak a foglalkoztatással kapcsolatos következményekre, például elbocsátásra, rövid idejű foglalkoztatásra vagy hasonlókra;

g)  a szerkezetátalakítási tervre irányuló javaslatért felelős személy által kiadott vélemény vagy indokolással ellátott nyilatkozat, amelyben kifejti, miért életképes a vállalkozás, miként várható, hogy a javasolt terv végrehajtásának eredményeképpen az adós elkerüli a csődöt és helyre tudja állítani hosszú távú életképességét, és amely megállapítja, hogy milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a folyamat sikerrel záruljon.

g)  a szerkezetátalakítási tervre irányuló javaslatért felelős személy által kiadott vélemény vagy indokolással ellátott nyilatkozat, amelyben kifejti, miért életképes a vállalkozás, miként várható, hogy a javasolt terv végrehajtásának eredményeképpen az adós elkerüli a csődöt és helyre tudja állítani hosszú távú életképességét, és amely megállapítja, hogy milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a folyamat sikerrel záruljon. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a véleményt vagy indokolással ellátott nyilatkozatot egy külső szakértőnek – például egy szerkezetátalakítási szakértőnek – kell hitelesítenie.

 

(1a)  A tagállamok meghatározhatják, hogy a hitelezők javasolhatnak-e alternatív szerkezetátalakítási tervet. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, a tagállam meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hitelezők alternatív szerkezetátalakítási tervet javasolhatnak.

(2)  A tagállamok interneten hozzáférhetővé tesznek egy mintaként használható szerkezetátalakítási tervet. Ez a minta tartalmazza legalább a nemzeti jogban előírt információkat, valamint általános, de gyakorlati útmutatást nyújt a használatára vonatkozóan. A mintát a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elérhetővé tenni. A tagállamok törekednek arra, hogy e mintát más – különösen a nemzetközi üzleti életben használt – nyelveken is hozzáférhetővé tegyék. A mintát oly módon kell kidolgozni, hogy az minden eset sajátos szükségleteire és körülményeire alkalmazható legyen.

(2)  A tagállamok interneten hozzáférhetővé tesznek egy, a szerkezetátalakítási tervekkel kapcsolatos ellenőrző listát. Ez az ellenőrző lista tartalmazza legalább a nemzeti jogban előírt információkat, valamint általános és gyakorlati útmutatást nyújt az adott tagállamban rendelkezésre álló szerkezetátalakítási eljárásokról. Az ellenőrző listát a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elérhetővé tenni. A tagállamok törekednek arra, hogy ezt az ellenőrző listát más – különösen a nemzetközi üzleti életben használt – nyelveken is hozzáférhetővé tegyék. A mintát oly módon kell kidolgozni, hogy az minden eset sajátos szükségleteire és körülményeire alkalmazható legyen.

(3)  A felek eldönthetik, hogy felhasználják-e a szerkezetátalakítási terv mintáját vagy sem.

 

 

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 6. cikke (3) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási tervek ne érintsék a munkavállalók követeléseit és bármely jogukat. A tagállamok azt is biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervek ne érintsék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket és rendszereket.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. cikk

9. cikk

A szerkezetátalakítási tervek elfogadása

A szerkezetátalakítási tervek elfogadása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden érintett hitelezőnek legyen joga szavazni. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden érintett hitelezőnek, beleértve a munkavállalókat is, legyen joga szavazni, azt követően, hogy megfelelő tájékoztatást kapott az eljárásról és annak lehetséges következményeiről. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják. A szerkezetátalakítási terv által nem érintett hitelezők nem rendelkeznek szavazati joggal e terv elfogadásával kapcsolatban.

 

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a munkaszervezés vagy a szerződéses kapcsolatok változásához vezetnek, azokat a munkavállalók megerősítik azokban az esetekben, amikor a nemzeti jog és gyakorlat ilyen megerősítést ír elő.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket a csoportképzési kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői csoportokban kezeljék. A csoportokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoportokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. A tagállamok a munkavállalók külön csoportban kezeléséről is rendelkezhetnek.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket a nemzeti jogszabályok szerinti csoportképzési kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői csoportokban kezeljék. A csoportokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoportokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. A tagállamok a munkavállalók külön csoportban kezeléséről is rendelkeznek, amennyiben érinti őket a terv. A tagállamok a tőketulajdonosok külön csoportban kezeléséről is rendelkezhetnek.

(3)  Amennyiben a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását kérelmezik, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság ellenőrzi a csoportok kialakítását.

(3)  Amennyiben a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását kérelmezik, egy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság ellenőrzi a szavazati jogokat és a csoportok kialakítását. A tagállamok előírhatják a szavazati jogoknak és a csoportok kialakításának egy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi korábbi ellenőrzését.

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői csoportban sikerül megszerezni a többségeit követeléseik vagy érdekeik tekintetében. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az adott csoportba sorolt követelések vagy érdekek 75 %-át.

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői csoportban sikerül megszerezni a többséget követeléseik vagy érdekeik tekintetében és a hitelezők körében. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget.

(5)  A tagállamok kiköthetik, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról szóló szavazás az egyes csoportokba tartozó érintett felek szükséges többségével folytatott konzultáció és a velük való megállapodás révén valósuljon meg.

(5)  A tagállamok kiköthetik, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról szóló szavazás az egyes csoportokba tartozó érintett felek szükséges többségével folytatott konzultáció és a velük való megállapodás révén valósuljon meg.

(6)  Amennyiben egy vagy több különböző szavazási csoportban nem sikerül elérni a szükséges többséget, a terv még akkor is elfogadható, ha eleget tesz a 11. cikk szerinti, hitelezői osztályokon keresztüli adósságcsökkentés feltételeinek.

(6)  Amennyiben egy vagy több eltérő véleményt képviselő szavazási csoportban nem sikerül elérni a szükséges többséget, a tervet még akkor is elfogadhatja egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, ha az eleget tesz a 11. cikk szerinti, hitelezői osztályokon keresztüli adósságcsökkentés feltételeinek.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. cikk

10. cikk

A szerkezetátalakítási tervek jóváhagyása

A szerkezetátalakítási tervek jóváhagyása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a következő szerkezetátalakítási tervek csak közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén válhassanak kötelező erejűvé a felek számára:

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a következő szerkezetátalakítási tervek csak közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén válhassanak kötelező erejűvé a felek számára:

a)  egyet nem értő érintett felek érdekeit érintő szerkezetátalakítási tervek;

a)  egyet nem értő érintett felek érdekeit érintő szerkezetátalakítási tervek;

b)  új finanszírozásról gondoskodó szerkezetátalakítási tervek.

b)  új finanszírozásról gondoskodó szerkezetátalakítási tervek.

 

ba)  olyan szerkezetátalakítási tervek, amelyek a munkaerő több mint 25%-ának megszűnésével járnak;

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szerkezetátalakítási terv közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyásának feltételei világosan meg legyenek határozva, és kiterjedjenek legalább a következőkre:

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szerkezetátalakítási terv közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyásának feltételei jogszabályaikban világosan meg legyenek határozva, és kiterjedjenek legalább a következőkre:

a)  a szerkezetátalakítási terv elfogadására a 9. cikknek megfelelően került sor, és arról minden ismert, a terv által valószínűleg érintett hitelezőt értesítettek;

a)  a szerkezetátalakítási terv elfogadására a 9. cikkben meghatározott követelmények betartásával került sor, és arról minden ismert, a terv által valószínűleg érintett hitelezőt értesítettek;

b)  a szerkezetátalakítási terv megfelel a hitelezők érdekei vizsgálatának;

b)  a szerkezetátalakítási terv megfelel a hitelezők érdekei vizsgálatának;

c)  bármely esetleges új finanszírozás szükséges a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához, és nem sérti méltánytalanul a hitelezői érdekeket.

c)  bármely új finanszírozás szükséges és arányos a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához.

 

ca)  a munkavállalók képviselőit tájékoztatták és konzultáltak velük.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok elutasíthatják a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, ha az nem tartalmaz ésszerű lehetőséget az adós fizetésképtelenségének megelőzésére és a vállalkozás életképességének biztosítására.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok elutasítsák a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, ha az nem tartalmaz ésszerű lehetőséget az adós fizetésképtelenségének megelőzésére és a vállalkozás életképességének biztosítására.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv kötelező erejűvé válásához közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot minden esetben indokolatlan késedelem nélkül, a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül meghozzák.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv kötelező erejűvé válásához közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot a jóváhagyás iránti kérelem benyújtását követően észszerű időn belül és indokolatlan késedelem nélkül meghozzák.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

Hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás

Hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett felek minden egyes csoportja által el nem fogadott szerkezetátalakítási tervet a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyhassa az adós kérésére vagy az adóssal történt megállapodás alapján a hitelező kérésére, és az kötelező erejűvé válhasson egy vagy több különböző hitelezői csoport részére, amennyiben a szerkezetátalakítási terv eleget tesz az alábbiaknak:

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett felek minden egyes csoportja által el nem fogadott szerkezetátalakítási tervet a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyhassa az adós kérésére vagy – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – az adóssal történt megállapodás alapján a hitelező kérésére, és az kötelező erejűvé válhasson egy vagy több különböző hitelezői csoport részére, amennyiben a szerkezetátalakítási terv eleget tesz az alábbiaknak:

a)  megfelel a 10. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeknek;

a)  megfelel a 10. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeknek, egyben garantálja a nemzeti jog által szabályozott valamennyi követelménynek való megfelelést;

b)  az érintett hitelezők legalább egy, nem törzstulajdonosokat tömörítő csoportja és egy másik olyan csoportja is elfogadta, amely a vállalkozás értékelésekor nem jutna pénzhez vagy egyéb kompenzációhoz, amennyiben a felszámolási prioritások szokásos rangsorát alkalmazták;

b)  az érintett hitelezői csoportok többsége elfogadta, amelyek között nincsenek sem tőketulajdonosok, sem más olyan csoportok, amelyek a vállalkozás értékelésekor nem jutnának pénzhez vagy egyéb kompenzációhoz, amennyiben a felszámolási prioritások szokásos rangsorát alkalmazták;

c)  megfelel az abszolút elsőbbségi szabályoknak.

c)  megfelel az abszolút elsőbbségi szabályoknak.

(2)  A tagállamok módosíthatják az érintett csoportoknak a terv elfogadásához szükséges, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális számát.

(2)  A tagállamok megemelhetik az érintett csoportoknak a terv elfogadásához szükséges, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális számát, amennyiben ez a minimális szám továbbra is a csoportok többségét képviseli.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben fennáll a fizetésképtelenség veszélye, a részvényesek és más tőketulajdonosok, akiknek az adóshoz kapcsolódó érdekeik vannak, indokolatlanul ne gátolhassák meg a vállalkozás életképességét helyreállítani képes szerkezetátalakítási terv elfogadását vagy végrehajtását.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben fennáll a fizetésképtelenség veszélye, a részvényesek és más tőketulajdonosok, akiknek az adóshoz kapcsolódó érdekeik vannak, indokolatlanul ne gátolhassák meg a vállalkozás életképességét helyreállítani képes szerkezetátalakítási terv elfogadását vagy végrehajtását, és ne gördíthessenek akadályt ez elé.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

Munkavállalók

 

A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne veszélyeztesse a munkavállalói jogokat, beleértve a jelen irányelvben lefektetett jogokat, és hogy független ellenőrök felügyeljék a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelést. E jogok különösen a következőket foglalják magukban:

 

(1)  a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jog; és

 

(2)  a tájékoztatáshoz és a konzultációban való részvételhez való jog, különösen beleértve bármely olyan eljárásról szóló tájékoztatást, amely hatással lehet a munkavállalók foglalkoztatására és/vagy a bérük és bármely jövőbeni fizetésük, többek között a foglalkoztatói nyugdíjuk visszaszerzésére való képességére.

 

A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a munkavállalókat mindig elsőbbségi és biztosított hitelezői csoportként kezelik.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a hitelezői testület érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

(1)  Amennyiben a hitelezők legjobb érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv vagy az értékesítési terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervek a tervben meghatározott minden egyes félre nézve kötelező erejűek legyenek.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  jóváhagyja a tervet és pénzbeli kompenzációt ítél meg az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők kötelesek számukra kifizetni.

b)  jóváhagyja a tervet és értékeli annak lehetőségét, hogy pénzbeli kompenzációt ítéljen meg a terv miatt indokolhatatlan károkat elszenvedő, eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, és adott esetben az adós által fizetendő ilyen kompenzációt rendeljen el.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok előírhatják a (2) bekezdés e) pontjában említett tranzakciók szerkezetátalakítási szakember vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyását annak érdekében, hogy azokra kiterjedjen az (1) bekezdés szerinti védelem.

(3)  A tagállamok előírják a (2) bekezdés e) pontjában említett tranzakciók szerkezetátalakítási szakértő vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyását annak érdekében, hogy azokra kiterjedjen az (1) bekezdés szerinti védelem.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18. cikk

18. cikk

Az igazgatók feladatai

Az igazgatók feladatai és kötelezettségei

A tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy fizetésképtelenség veszélye esetén az igazgatók eleget tegyenek az alábbi kötelezettségeknek:

(1) A tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy fizetésképtelenség veszélye esetén az igazgatók és a vállalkozók eleget tegyenek az alábbi kötelezettségeknek:

a)  azonnali intézkedések a hitelezői, munkavállalói, részvényesi és egyéb érdekelti veszteségek minimalizálása érdekében;

a)  azonnali intézkedések a hitelezői, munkavállalói, részvényesi és egyéb érdekelti veszteségek minimalizálása érdekében;

b)  a hitelezők és más érdekelt felek érdekeinek kellő mértékű figyelembe vétele;

b)  a hitelezők, munkavállalók és más érdekelt felek érdekeinek kellő mértékű figyelembe vétele;

 

ba)  a hitelezőkkel, munkavállalókkal, egyéb érdekelt felekkel, az állammal és annak emanációival szembeni kötelességek teljesítése;

c)  ésszerű intézkedések meghozatala a fizetésképtelenség elkerülése érdekében;

c)  ésszerű intézkedések meghozatala a fizetésképtelenség elkerülése érdekében;

d)  az üzlet életképességét veszélyeztető szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás elkerülése.

d)  az üzlet életképességét veszélyeztető szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás elkerülése.

 

da)  annak elkerülése, hogy a cég nettó eszközértékét szándékosan csökkentsék;

 

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása figyelembe veendő a mentesítés időtartamának és feltételeinek meghatározásánál, a 22. cikkel összhangban.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a túlzottan eladósodott vállalkozók ezen irányelv értelmében teljes mértékben mentesülhessenek adósságuk alól.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a jóhiszeműen túlzottan eladósodott vállalkozók ezen irányelv értelmében teljes mértékben mentesülhessenek adósságuk alól.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Csak abban az esetben alkalmazható a teljes mentesítés, ha az eladósodott vállalkozó eleget tett a jelen irányelv 18. cikkében szereplő követelményeknek. Azon vállalkozók, akik megsértették a foglalkoztatási és/vagy versenyjogi szabályokat, ki vannak zárva a teljes mentesítésből.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok vállalkozástámogató és rehabilitációs intézkedéseket biztosítanak a második esély által érintett vállalkozók számára, amelyek segítik őket vállalkozói kapacitásuk újraindításában.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

20. cikk

20. cikk

Mentesítési idők

Mentesítési idők

(1)  Az az időszak, amely után a túlzottan eladósodott vállalkozók teljes mértékben mentesülhetnek adósságaik alól, nem haladhatja meg az alábbi időpontoktól számított három évet:

(1)  Az az időszak, amely után a túlzottan eladósodott vállalkozók első alkalommal mentesülhetnek teljes mértékben adósságaik alól, nem haladhatja meg az alábbi időpontoktól számított öt évet:

a)  az az időpont, amikor a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozott az ilyen eljárás elindítására irányuló kérelemről, amennyiben az eljárás a túlzottan eladósodott vállalkozó eszközeinek felszámolásával végződik; vagy

a)  az az időpont, amikor a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozott az ilyen eljárás elindítására irányuló kérelemről, amennyiben az eljárás a túlzottan eladósodott vállalkozó eszközeinek felszámolásával végződik; vagy

b)  az az időpont, amikor a visszafizetési terv végrehajtása megkezdődött, amennyiben az eljárás visszafizetési tervet is magában foglal.

b)  az az időpont, amikor a visszafizetési terv végrehajtása megkezdődött, amennyiben az eljárás visszafizetési tervet is magában foglal.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a mentesítési időszak lejártakor a túlzottan eladósodott vállalkozók anélkül mentesüljenek adósságaik alól, hogy újfent kérelmet kellene benyújtaniuk a közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a mentesítési időszak lejártakor a túlzottan eladósodott vállalkozók mentesüljenek adósságaik alól.

 

(2a)  A tagállamok előírhatnak hosszabb mentesítési időt olyan esetben, amikor a vállalkozó másodszor vagy további alkalommal kérelmezi a mentesítési eljárást.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 19., 20. és 21. cikktől eltérve a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek a mentesítés igénybevételét korlátozó intézkedéseket, illetve meghatározott körülmények fennállása esetén meghatározhatnak hosszabb mentesítési időt a teljes mentesítés megszerzéséhez vagy hosszabb eltiltási időt, amennyiben ezeket a korlátozásokat az általános közérdek igazolja, különösen az alábbi esetekben:

(1)  A 19., 20. és 21. cikktől eltérve a tagállamok a mentesítés igénybevételét korlátozó intézkedéseket tartanak fenn vagy vezetnek be, illetve meghatározott körülmények fennállása esetén hosszabb mentesítési időt határoznak meg a teljes mentesítés megszerzéséhez vagy hosszabb eltiltási időt, amennyiben ezeket a korlátozásokat az általános közérdek igazolja, különösen az alábbi esetekben:

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a túlzottan eladósodott vállalkozó tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel szemben az eladósodás vagy a követelések behajtása során;

a)  a túlzottan eladósodott vállalkozó tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel szemben az eladósodás vagy a követelések behajtása során. A Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamok számára, hogy megállapítsa annak kritériumait, hogy mi minősül tisztességtelen vagy rosszhiszemű intézkedésnek;

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozó nem tesz eleget a visszafizetési tervnek vagy a hitelezők érdekeinek megóvására irányuló bármely egyéb jogi kötelezettségnek;

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozó nem tesz kellően eleget a visszafizetési tervnek vagy a hitelezők érdekeinek megóvására irányuló bármely egyéb jogi kötelezettségnek, figyelembe véve a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásoknak való megfelelés tekintetében a mikro- és kisvállalkozások által tapasztalt nehézségeket.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  amennyiben a vállalkozók vagy igazgatók megszegték a jelen irányelv 18. cikkében meghatározott kötelességeiket, illetve amennyiben a vállalkozók vagy igazgatók megsértették a foglalkoztatási vagy versenyjogi törvényt.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok előírhatnak hosszabb mentesítési időt is azokban az esetekben, ahol a túlzottan eladósodott vállalkozó állandó lakóhelye alkalmatlan eszközök értékesítésére, hogy ezáltal biztosítsák a túlzottan eladósodott vállalkozó és családja megélhetését.

(2)  A tagállamok előírhatnak hosszabb mentesítési időt is, hogy ezáltal biztosítsák a túlzottan eladósodott vállalkozó és családja megélhetését, amennyiben a vállalkozó állandó lakóhelye alkalmatlan eszközök értékesítésére.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok, amennyiben azt az általános közérdek indokolja, kizárhatnak a mentesítésből bizonyos adósságkategóriákat, például a biztosított adósságokat, vagy a büntetőjogi szankciókból vagy károkozó magatartásból eredő adósságokat, illetve megállapíthatnak hosszabb mentesítési időt.

(3)  A tagállamok kizárhatnak a mentesítésből bizonyos adósságkategóriákat, például a biztosított adósságokat, vagy a büntetőjogi szankciókból vagy károkozó magatartásból eredő adósságokat, illetve megállapíthatnak hosszabb mentesítési időt, amennyiben azt az általános közérdek indokolja.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 21. cikktől eltérve a tagállamok előírhatnak hosszabb vagy határozatlan időre szóló eltiltást, ha a túlzottan eladósodott vállalkozó olyan szakma képviselője, amelyre speciális etikai szabályok vonatkoznak, vagy ha az eltiltást büntetőeljárás során bíróság rendelte el.

(4)  A 21. cikktől eltérve a tagállamok előírhatnak hosszabb vagy határozatlan időre szóló eltiltást, ha a túlzottan eladósodott vállalkozó olyan szakma képviselője, amelyre speciális etikai szabályok vonatkoznak és a vállalkozó megsértette e szabályokat, vagy ha az eltiltást büntetőeljárás során bíróság rendelte el.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság iránymutatásokat ad a tagállamok számára, hogy megállapítsák azt a szempontrendszert, amely meghatározza, hogy mit jelent egy tisztességtelen vagy rosszhiszemű cselekvés ebben a kontextusban.

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy túlzottan eladósodott vállalkozónak a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége során keletkezett adósságai mellett e tevékenységektől függetlenül személyes adósságai is keletkeztek, a mentesítés céljából minden adósságát egyetlen eljáráson belül kezeljék.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy túlzottan eladósodott vállalkozónak a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége során keletkezett adósságai mellett e tevékenységektől függetlenül személyes adósságai is keletkeztek, a mentesítés céljából a szakmai tevékenységből származó adósságát a személyes adósságától külön kezeljék. Amennyiben léteznek eljárások a szakmai és személyes adósságok alól való egyidejű mentesítésre, ezeket az eljárásokat össze lehet hangolni az ezen irányelv szerinti mentesítés céljából.

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben előírtaktól, és kiköthetik, hogy a szakmai és személyes adósságokat külön eljárásban kell kezelni, amennyiben ezek az eljárások az ezen irányelv szerinti adósság alóli mentesítés céljából összehangolhatók.

törölve

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második eséllyel kapcsolatos ügyekben kijelölt mediátorok, fizetésképtelenségi és egyéb szakértők megkapják az annak biztosításához szükséges kezdeti, majd továbbképzést, hogy hatékony, pártatlan, független és kompetens szolgáltatást tudjanak nyújtani az érintett feleknek.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második eséllyel kapcsolatos ügyekben kijelölt mediátorok, fizetésképtelenségi és egyéb szakértők megkapják az annak biztosításához szükséges kezdeti, majd továbbképzést, illetve megszerzik az ahhoz szükséges képesítéseket, hogy hogy hatékony, pártatlan, független és kompetens szolgáltatást tudjanak nyújtani az érintett feleknek.

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Bizottság elősegíti a bevált módszerek tagállamok közötti megosztását abból a célból, hogy Unió-szerte javítsa a képzés minőségét, többek között kapcsolatépítés, tapasztalatcsere és kapacitásbővítési eszközök révén, és szükség esetén képzést szervez az igazságügyi és közigazgatási hatóságok szerkezetátalakítással, fizetésképtelenséggel és a második esély programmal foglalkozó tagjai számára.

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok minden általuk megfelelőnek tartott eszköz segítségével ösztönzik az önkéntes magatartási kódexeknek a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők általi kidolgozását és az ezekhez történő csatlakozást, valamint a közvetítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyéb hatékony felügyeleti mechanizmusokat.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők, valamint a közvetítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyéb hatékony felügyeleti mechanizmusok megfeleljenek a törvény szerint előírt magatartási kódexeknek, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak legalább a képzésre, a szakképesítésre, az engedélyezésre, a nyilvántartásba vételre, a személyes felelősségre, a biztosításra és a jó hírnévre vonatkozóan.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok hatékony szankciókat vezetnek be azokkal a szakértőkkel szemben, akik nem tartják be a jelen cikkben előírt kötelezettségeiket és az egyéb vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1а)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási szakértők felett felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló hatóságokra vonatkozó információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

27 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

27a. cikk

 

A második esélyben részesülő vállalkozók számára elérhető tájékoztatás

 

(1)  A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a második esélyben részesülő vállalkozók hozzáférjenek az egyénre szabott adminisztratív, jogi, üzleti és pénzügyi támogatás elérhetőségéről, valamint bármely rendelkezésükre álló eszközről szóló releváns, naprakész, egyértelmű, tömör és felhasználóbarát információkhoz az új vállalkozás elindításának megkönnyítése érdekében.

 

(2)  A tagállamok évente közlik a Bizottsággal az (1) bekezdés szerint nyújtandó információkat.

 

(3)  A Bizottság felhasználóbarát módon közzéteszi a honlapján az (1) bekezdés szerint nyújtandó és a (2) bekezdés szerint kapott tájékoztatást.

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Nem engedhető meg, hogy a szerkezetátalakítási eljárások ideje alatt az adósnak az (EU) 2015/848/EU rendeletben meghatározott fő érdekeltségi központja eltolódjon.

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a hitelezők értesítése;

c)  a hitelezők értesítése, beleértve a munkavállalók képviselőit is;

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  a megszűnt munkahelyek száma, az eszközök egy részének vagy egészének átruházása, a személyzet egy részének elbocsátása, a szerkezetátalakítási megállapodások hatása a foglalkoztatásra, az igazgatók kötelezettségszegéseire és a közfinanszírozás szintjére.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb)  azon adósok száma, akik – miután részt vettek az a) pont iii. alpontjában említett eljárások valamelyikében – új vállalkozást indítottak;

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gc)  az eljárás vége és az új vállalkozás indítása közötti átlagos idő azon adósok esetében, akik új vállalkozást indítottak, miután részt vettek az a) pont ii. és iii. alpontjában említett eljárások valamelyikében;

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gd)  a megszűnt munkahelyek száma, az eszközök egy részének vagy egészének átruházása, a személyzet egy részének elbocsátása és a szerkezetátalakítási megállapodások hatása a foglalkoztatásra és a közfinanszírozás szintjére;

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ge)  a megszűnt munkahelyek száma, a vállalkozás egy részének vagy egészének átruházása és a szerkezetátalakítási megállapodások hatása a foglalkoztatásra;

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gf)  a csalárd szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárások száma és a hatályban lévő végrehajtási mechanizmusok működése.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett összesített adatokból statisztikákat készítenek az adott év december 31-én záruló naptári évre vonatkozóan, első alkalommal a [a végrehajtási intézkedések alkalmazása megkezdésének időpontja] követő teljes naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatok alapján. A statisztikát minden évben, az adatgyűjtés évét követő naptári év március 31-ig, egy szabványos adatközlési formanyomtatvány segítségével be kell nyújtani a Bizottságnak.

(3)  A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett összesített adatokból statisztikákat készítenek az adott év december 31-én záruló naptári évre vonatkozóan, első alkalommal a [a végrehajtási intézkedések alkalmazása megkezdésének időpontja] követő teljes naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatok alapján. A statisztikát minden évben, az adatgyűjtés évét követő naptári év március 31-ig, egy szabványos adatközlési formanyomtatvány segítségével be kell nyújtani a Bizottságnak. A tagállamok a statisztikát felhasználóbarát honlapon mutatják be.

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Bizottság weboldalán nyilvános, ingyenes és felhasználóbarát módon központosítja a jelen cikk (1)–(3) bekezdésében meghatározott tájékoztatást.

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

30 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

30a. cikk

 

Jelentési kötelezettség

 

(1)  Minden olyan, egy tagállamban szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi vagy mentesítési eljárásban részt vevő hitelező, amely egy másik tagállamban is működik, köteles jelenteni mindkét tagállam illetékes hatóságának, igazgatási szervének vagy bíróságának, hogy az adott eljárás mikor indul.

 

(2)  Az adós köteles beszámolni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi vagy mentesítési eljárásban részt vevő igazgatási szervnek vagy bíróságnak a másik tagállamban vagy harmadik országban működő vállalkozásának tevékenységéről, annak volumenéről és a vállalkozás szerkezetéről.

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  2008/94/EK irányelv.

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság legkésőbb [a végrehajtási intézkedések alkalmazásának megkezdése után öt évvel], majd azt követően hétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, amelyben arra is kitér, hogy szükség van-e további intézkedésekre a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és a második esélyre vonatkozó jogi keret megszilárdítása és megerősítése érdekében.

A Bizottság legkésőbb [a végrehajtási intézkedések alkalmazásának megkezdése után három évvel], majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról és hatásáról. Az értékelés alapján, ha célszerű, a Bizottság a jelen irányelv áttekintését követően jogalkotási javaslatot nyújt be, fontolóra véve további, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és a második esélyre vonatkozó jogi keret megszilárdítását és harmonizálását szolgáló intézkedéseket, különösen az olyan területeken, mint például a fizetésképtelenségi eljárások megindításának feltételire vonatkozó szabályok, a fizetésképtelenség közös meghatározása, a követelések közötti rangsorolás és a szélesebb értelemben vett megtámadási keresetek.


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (7.12.2017)

a Jogi Bizottság részére

a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))

A vélemény előadója: Enrique Calvet Chambon

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga eltávolítsa, az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak. Az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók észszerű idő elteltével megtörténő teljes adósságelengedést követően kapjanak egy második esélyt; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére.

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga, a belső piac megfelelő működése érdekében eltávolítsa azokat az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak, és ezáltal hozzájáruljon a valódi tőkepiaci unió létrehozásához. Az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók észszerű idő elteltével megtörténő teljes adósságelengedést követően kapjanak egy második esélyt; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére. A néha „pre-pack” megoldásoknak (előzetes csomagnak) is nevezett megelőző megoldások a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jelenlegi jogszabályok azon egyre erősödő tendenciáját követik, amely a válságban lévő vállalkozás felszámolását célzó hagyományos megközelítés helyett a vállalkozás – vagy legalább annak gazdaságilag még életképes részei – megmentését részesíti előnyben, így hozzájárulva a munkahelyek megtartásához.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A szerkezetátalakításnak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek értékesítését. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt a lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ezeknek a kereteknek maximalizálniuk kell az összértéket a hitelezők, tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé, és meg kell akadályoznia az állások szükségtelen megszűnését és a tudás és szakértelem elvesztését. Továbbá várhatóan megelőzik a nemteljesítő hitelek felhalmozódását. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél jogait védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni.

(2)  A szerkezetátalakításnak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek vagy maga a vállalkozás értékesítését, feltéve, hogy ezek a műveletek, mint a csődeljárás, a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez is hozzájárulnak. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt a lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ezeknek a kereteknek továbbá maximalizálniuk kell az összértéket – azon összeghez képest, amelyet az eszközök felszámolása esetén kapnának – a hitelezők, tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé, és meg kell akadályozniuk az állások szükségtelen megszűnését és a tudás és szakértelem elvesztését. Továbbá meg kell előzniük a nemteljesítő hitelek felhalmozódását, aminek leghatékonyabb módja adott esetben a nemzeti és európai szintű szakpolitikai fellépéseket kiegészítő átfogó és összehangolt megközelítés. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél jogait védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban fontos oka az alacsony visszafizetési rátáknak és annak, hogy a befektetők elrettennek a befektetéstől az olyan joghatósági területen, ahol az eljárások sokáig eltarthatnak.

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban fontos oka az alacsony visszafizetési rátáknak és annak, hogy a befektetők elrettennek a befektetéstől az olyan államokban, ahol az eljárások sokáig eltarthatnak és indokolatlanul költségesek lehetnek.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok kockázatok valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát.

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal vagy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások életképes tevékenységeinek átvételével kapcsolatos kockázatok, valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát. Ez a bizonytalanság ezért visszatartó tényező, amely akadályozza a vállalkozások letelepedési jogát és a vállalkozói létre való hajlandóságot, továbbá káros a belső piac megfelelő működésére. Különösen a kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek a legtöbb esetben a határokon átnyúló tevékenységek kockázatainak értékeléséhez szükséges erőforrásokkal.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez való jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén.

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban, és akadályozzák a tőke szabad mozgását a belső piacon. Elemzések azt mutatják, hogy a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretek kedvezően hatnak a vállalkozói tevékenységre a tagállamokban, és kevésbé kedvezőtlen következményekhez vezethetnének a pénzügyi stabilitás és a gazdasági tevékenység szempontjából a hitelállomány-leépítés esetében is. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz, valamint a gazdasági vállalkozások életképességéhez magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályok összehangolása a közös európai üzleti jog irányába vezető szükséges lépés. Az üzleti jog terén elért uniós vívmányok azonban különböző fajtájúak és nem is teljesek. A további összehangolás elengedhetetlen az egységes európai piac megfelelő működéséhez.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az alapvető szabadságjogok gyakorlása előtt álló akadályok nem korlátozódnak a tisztán határokon átnyúló ügyletekre. Az egyre inkább összekapcsolódó belső piac – ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabadon mozognak – erősödő digitális dimenziójával azt jelenti, hogy nagyon kevés társaság számít tisztán nemzetinek, ha minden releváns elemet figyelembe veszünk, mint például ügyfélbázis, ellátási lánc, tevékenység kör, befektetők és tőkealap. Még a tisztán nemzeti fizetésképtelenség is befolyásolhatja az egységes piac működését a fizetésképtelenség úgynevezett dominóhatásán keresztül, ami által egy vállalkozás fizetésképtelensége további fizetésképtelenségeket válthat ki a beszállítói láncában.

(9)  Az alapvető szabadságjogok gyakorlása előtt álló akadályok nem korlátozódnak a tisztán határokon átnyúló ügyletekre. Az egyre inkább összekapcsolódó belső piac – ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabadon mozognak – erősödő digitális dimenziójával azt jelenti, hogy nagyon kevés társaság számít tisztán nemzetinek, ha minden releváns elemet figyelembe veszünk, mint például ügyfélbázis, ellátási lánc, tevékenység kör, befektetők és tőkealap. Még a tisztán nemzeti fizetésképtelenség is befolyásolhatja az egységes piac működését a fizetésképtelenség úgynevezett dominóhatásán keresztül, ami által egy vállalkozás fizetésképtelensége további fizetésképtelenségeket válthat ki a beszállítói láncában, aminek a kis- és középvállalkozások különösen ki vannak téve.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete62 joghatósági, elismerési és érvényesítési, az alkalmazandó joggal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, továbbá foglalkozik a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal, valamint a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolásával. Hatáskörébe tartoznak a megelőző eljárások, amelyek a gazdaságilag életképes adósok megmentését segítik elő, valamint a vállalkozók számára második esélyt adó eljárások. Mindazonáltal a 2015/848/EU rendelet nem a választ a nemzeti jog említett eljárásai közötti eltérésekre. Továbbá egy olyan intézkedés, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségekre korlátozódik, nem távolítana el minden akadályt a szabad mozgás elől, és a befektetők számára sem volna kivitelezhető, hogy ők határozzák meg, hogy adósuk jövőbeni potenciális pénzügyi zavarai határokon átnyúlóak vagy belföldi természetűek lesznek-e. Arra van szükség tehát, hogy túllépjünk az igazságügyi együttműködésen, és lényeges minimumelőírásokat fogalmazzunk meg.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015/848/EU rendelete62 joghatósági, elismerési és érvényesítési, az alkalmazandó joggal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, továbbá foglalkozik a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal, valamint a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolásával. Hatálya alá tartoznak a bírósági határozattal indított megelőző eljárások, amelyek a gazdaságilag életképes adósok megmentését segítik elő, valamint a vállalkozók számára második esélyt adó eljárások. Mindazonáltal az (EU) 2015/848 rendelet nem ad választ a nemzeti jog említett eljárásai közötti eltérésekre, és nem vonatkozik a bizalmas eljárásokra. Továbbá egy olyan intézkedés, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségekre korlátozódik, nem távolítana el minden akadályt a szabad mozgás elől, és a befektetők számára sem volna kivitelezhető, hogy ők határozzák meg, hogy adósuk jövőbeni potenciális pénzügyi zavarai határokon átnyúlóak vagy belföldi természetűek lesznek-e. Arra van szükség tehát, hogy túllépjünk az igazságügyi együttműködésen, és lényeges minimumelőírásokat fogalmazzunk meg.

_________________

_________________

62 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról, (HL L 141., 2015.6.5. 19. o.).

62 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról, (HL L 141., 2015.6.5. 19. o.).

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Szükséges a szerkezetátalakítás költségeinek csökkentése mind az adós, mind a hitelezők számára. Ezért csökkenteni kell azokat a különbségeket, amelyek akadályozzák a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások korai átszervezését és a becsületes vállalkozók második esélyének lehetőségét. Ez nagyobb átláthatóságot, jogbiztonságot és előre tervezhetőséget eredményezne az Unióban. Ezenkívül minden típusú hitelező és befektető számára maximalizálni kell a megtérülést, és ösztönözni kell a határokon átnyúló befektetéseket. A koherencia erősítése emellett a vállalatcsoportok szerkezetátalakítását is elő kell segíteni, függetlenül attól, hogy a csoport tagjai hol helyezkednek el az Unión belül.

(11)  Szükséges a szerkezetátalakítás költségeinek csökkentése mind az adósok, mind a hitelezők számára, akik visszatérítésük csökkenése révén gyakran közvetve viselik ezeket a költségeket. Ezért csökkenteni kell azokat a különbségeket, amelyek akadályozzák a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások korai átszervezését és a becsületes vállalkozók második esélyének lehetőségét. Ez nagyobb átláthatóságot, nagyobb jogbiztonságot és előre tervezhetőséget eredményezne az Unióban, mind az adósok, mind a hitelezők számára. Ezenkívül minden típusú hitelező és befektető számára maximalizálni kell a megtérülést, és ösztönözni kell a határokon átnyúló befektetéseket. A koherencia erősítése emellett a vállalatcsoportok szerkezetátalakítását is elő kell segíteni, függetlenül attól, hogy a csoport tagjai hol helyezkednek el az Unión belül.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítása előtt álló akadályok eltávolítása hozzájárul a munkahelyek elvesztésének minimalizálásához, a hitelezők veszteségének minimálisra csökkentéséhez a beszállítói láncban, a szakmai tudás és szakértelem megőrzéséhez, és ilyen módon kedvezően hat a szélesebb értelemben vett gazdaságra. A vállalkozók második esélyének megkönnyítésével elkerülhető, hogy a vállalkozók kiessenek a munkaerő-piacról, és ez lehetővé teszi számukra, hogy a tanulságokat levonva újrakezdjék vállalkozói tevékenységüket. Végül, a szerkezetátalakítási eljárások hosszának csökkentése magasabb visszafizetési rátát eredményezhet majd a hitelezők számára, mivel az idő múlása általában csak további értékveszteséget eredményez a vállalat számára. Emellett a fizetésképtelenségre vonatkozó hatékony keretek lehetővé tennék a hitelezéssel és a kölcsönfelvétellel kapcsolatos döntésekkel járó kockázatok értékelésének javítását, valamint a zökkenőmentes kiigazítást a túlzottan eladósodott cégek számára, minimálisra csökkentve hitelállományuk leépítésének gazdasági és társadalmi költségeit.

(12)  A pénzügyi nehézségekkel küzdő, életképes vállalatok hatékony szerkezetátalakítása előtt álló akadályok eltávolítása hozzájárul a munkahelyek elvesztésének minimalizálásához, a hitelezők veszteségének minimálisra csökkentéséhez a beszállítói láncban, a szakmai tudás és szakértelem megőrzéséhez, és ilyen módon kedvezően hat a szélesebb értelemben vett gazdaságra. E cél elérése, valamint a munkahelyek és a tevékenység fenntartása érdekében lehetővé kell tenni, hogy e folyamatokat részben vagy egészükben bizalmasan lehessen lebonyolítani, amihez különösen a munkavállalói jogok jobb meghatározására van szükség. A vállalkozók második esélyének megkönnyítésével elkerülhető, hogy a vállalkozók kiessenek a munkaerő-piacról, és ez lehetővé teszi számukra, hogy a tanulságokat levonva újrakezdjék vállalkozói tevékenységüket. Végül, a szerkezetátalakítási eljárások hosszának csökkentése magasabb visszafizetési rátát eredményezhet majd a hitelezők számára, mivel az idő múlása általában csak további értékveszteséget eredményez a vállalat számára. Emellett a fizetésképtelenségre vonatkozó hatékony keretek lehetővé tennék a hitelezéssel és a kölcsönfelvétellel kapcsolatos döntésekkel járó kockázatok értékelésének javítását, valamint a zökkenőmentes kiigazítást a túlzottan eladósodott cégek számára, minimálisra csökkentve hitelállományuk leépítésének gazdasági és társadalmi költségeit.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Különösen a kis- és középvállalkozások számára hasznos a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és élvezhessék egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásainak előnyeit. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy szakértő tanácsát kérjék ki, ezért korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat a cselekvés sürgősségére. Nemzeti szinten szerkezetátalakítási mintaterveket kell kidolgozni és online elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Az adósoknak tudniuk kell használni ezeket a mintaterveket, és saját szükségleteik és vállalkozásuk tulajdonságai szerint alakítani azokat.

(13)  Különösen a kis- és középvállalkozások számára hasznos a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és élvezhessék egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásainak előnyeit. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy szakértő tanácsát kérjék ki, ezért korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat a cselekvés sürgősségére. Nemzeti szinten szerkezetátalakítási mintaterveket kell kidolgozni és online elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Az adósoknak tudniuk kell használni ezeket a mintaterveket, és saját szükségleteik és vállalkozásuk tulajdonságai szerint alakítani azokat. Lehetővé kell tenni az adós számára, hogy eseti és egyedi megoldásokat találjon a harmadik felekkel vagy a hitelezőkkel, vagy úgy, hogy csökkenti a hitelezők mindegyike vagy nagy részük felé fennálló adósságot, vagy úgy, hogy – a hitelezők követeléseit az eszközök felszámolásához képest jobban kielégítve – átruházza az életképes tevékenységeket. Végül pedig biztosítani kell a szerkezetátalakítás szakértői által nyújtott szakmai tanácsadást vállalkozói szövetségek és egyéb érintett felek támogatásával a kkv-k sajátosságait figyelembe véve.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A fogyasztók túlzott eladósodása jelentős gazdasági és szociális probléma, és szorosan kapcsolódik a túlzott eladósodás csökkentéséhez. Továbbá, gyakran nem lehetséges világos különbséget tenni egy vállalkozó fogyasztói és üzleti adósságai között. A második esély rendszere a vállalkozók számára nem volna hatékony, ha a vállalkozónak eltérő hozzáférhetőségi feltételekkel és mentesítési időszakokkal rendelkező, külön eljárásokat kellene igénybevennie, hogy mentesüljön üzleti személyes adósságaitól és nem üzleti személyes adósságaitól. Ezekből az okokból kifolyólag, bár az irányelv nem ír elő kötelező érvényű szabályokat a fogyasztók túlzott eladósodottságára, a tagállamoknak a fogyasztókra vonatkozóan is képeseknek kell lenniük alkalmazni a mentesítési rendelkezést.

(15)  A fogyasztók túlzott eladósodása jelentős gazdasági és szociális probléma, és szorosan kapcsolódik a túlzott eladósodás csökkentéséhez. Továbbá míg egyes államokban világos különbséget tesznek egy vállalkozó fogyasztói és üzleti adósságai között, más államokban e különbségtétel bonyolultabb és nem bevett gyakorlat. Ezen államokban a második esély rendszere a vállalkozók számára esetleg nem lenne hatékony, ha a vállalkozónak eltérő hozzáférhetőségi feltételekkel és mentesítési időszakokkal rendelkező, külön eljárásokat kellene igénybe vennie, hogy mentesüljön üzleti személyes adósságaitól és nem üzleti személyes adósságaitól. Ezen okokból kifolyólag, bár az irányelv nem ír elő kötelező érvényű szabályokat a fogyasztók túlzott eladósodottságára, a tagállamoknak a fogyasztókra vonatkozóan is képeseknek kell lenniük alkalmazni a mentesítési rendelkezést.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Minél hamarabb tudja az adós saját pénzügyi nehézségeit felismerni és megfelelő lépéseket tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően a releváns információkkal rendelkező harmadik feleket, mint például a könyvelőket, adóügyi és társadalombiztosítási hatóságokat is ösztönözni vagy kötelezni lehet a nemzeti jogszabályokkal, hogy jelezzék a kedvezőtlen fejleményt.

(16)  Minél hamarabb tudja az adós saját pénzügyi nehézségeit felismerni és megfelelő lépéseket tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára – a kkv-k hiányzó pénzügyi forrásainak figyelembevételével –, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően a társadalombiztosítási hatóságoknak, az adóhatóságoknak és az ellenőrző hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a lehető legkorábban felhívják a figyelmet az üzleti adósságokkal kapcsolatos veszélyes fejleményekre. A szerkezetátalakítással és a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogi eljárásokról szóló nyilvános, ingyenes és felhasználóbarát tájékoztatáshoz való hozzáférés az első lépés az adósok és a vállalkozók figyelmének felhívása és a fizetésképtelenség elkerülése felé. A Bizottságnak továbbá az egységes digitális piacra vonatkozó stratégiájával összhangban ösztönöznie kell az értesítésekre és online kommunikációra irányuló új információs technológiák használatát és fejlesztését a hatékonyabb korai előrejelzési eljárások biztosítása érdekében.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  A válság kialakulásáról szóló előzetes figyelmeztetésre irányuló korai előrejelzési szakasz célja, hogy segítsen jelezni a nehézségeket az adós számára és lehetőséget biztosítson neki a vállalkozást érintő gazdasági és pénzügyi nehézségek gyors elemzésére és megoldására, e célból különböző források önkéntes alapon történő rendelkezésre bocsátásával, és anélkül, hogy meghatározott magatartást írna elő, vagy szükségszerűen harmadik feleket tájékoztatna a válságról. Ezért fontos, hogy a tagállamok dönthessenek azzal kapcsolatban, hogy a kötelező nyomon követést a kkv-kra korlátozzák-e, ugyanis maguk a kkv-k gyakran nem képesek önállóan megkezdeni a szerkezetátalakítási folyamatokat számos olyan tényező miatt, amelyek csökkentik versenyképességüket, mint például alulméretezettségük, a hiányzó erős vállalatirányítás, hatékony működési eljárások, nyomonkövetési és tervezési források, valamint az, hogy ezeket kevésbé engedhetik meg maguknak.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése végett elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeiket felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemelését. Akár mediátor támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, hanem eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási keresetek általában felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára.

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas és kellő időben zajló eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelméhez szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése érdekében elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeik felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemeltetését. Akár közvetítő támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, mivel ez a követelmény nem mindig lényeges, szükséges, hasznos vagy nem minden esetben szolgálja az adós érdekét – különösen a kevés hitelező részvételével megvalósuló egyértelmű esetekben –, valamint aránytalanul magas adminisztratív terhet róhatna egyes joghatóságokra. Ehelyett eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási kereseteket általában felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára, vagy amennyiben egyébként érvényesülne a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség, vagy amennyiben az üzleti tevékenység egy részét vagy egészét egy másik vállalkozásra ruházzák át.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az adósnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ideiglenes egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését kérje az igazságügyi és közigazgatási hatóságoktól, ami fizetésképtelenségi eljárás megindításának kötelezettségét is fel kell, hogy függessze, amennyiben e keresetek hátrányosan érinthetnék a tárgyalásokat, és ronthatnák a hitelező vállalkozásának szerkezetátalakítására vonatkozó kilátásokat. A végrehajtás felfüggesztése lehet általános, ami azt jelenti, hogy minden hitelezőt érint, vagy irányulhat egyéni hitelezőkre. Annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők jogai megfelelő egyensúlyban legyenek, felfüggesztést nem lehet 4 hónapnál hosszabb távra megadni. Az összetett átszervezésekhez azonban több időre lehet szükség. Ezekben az esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság hosszabb időtartamról határoz, feltéve, hogy van arra bizonyíték, hogy szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalások haladnak, és hogy a hitelezőkkel nem bánnak méltánytalanul. Amennyiben további meghosszabbításokról határoznak, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak meg kell elégednie annak valószínűségével, hogy a szerkezetátalakítási tervet el fogják fogadni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felfüggesztés kezdeti időtartamának meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket ésszerű határidőn belül nyújtották be, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságok megfelelő határidőn belül hozhassák meg a döntésüket. Ha az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nem határoz a keresetek végrehajtása felfüggesztésének meghosszabbításáról annak lejárta előtt, a felfüggesztés hatásai azon a napon járnak le, amikor a felfüggesztési időszak lejár. A jogbiztosság érdekében a felfüggesztés teljes időszaka legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(19)  Az adós számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ideiglenes egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését kérje az igazságügyi és közigazgatási hatóságoktól, aminek a fizetésképtelenségi eljárás megindításának kötelezettségét is fel kell függesztenie, amennyiben e keresetek hátrányosan érinthetnék a tárgyalásokat, és ronthatnák a hitelező vállalkozásának szerkezetátalakítására vonatkozó kilátásokat. A végrehajtás felfüggesztése lehet általános, ami azt jelenti, hogy minden hitelezőt érint, vagy irányulhat egyéni hitelezőkre. Az ilyen korlátozás nem veszélyeztetheti a szerkezetátalakítási terv hatékonyságát és sikerét. A tagállamoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt az üzletmenet folytonosságának fő célja és az állami hitelezőkkel kapcsolatos általános közérdek között. Annak érdekében, hogy az adós és a hitelezők jogai megfelelő egyensúlyban legyenek, a tagállamoknak a felfüggesztés időtartamát legalább három, de legfeljebb hat hónapos időtartamra kell korlátozniuk. Az összetett átszervezésekhez azonban több időre lehet szükség. Ezekben az esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság meghosszabbíthatja ezt az időtartamot, feltéve, hogy van arra bizonyíték, hogy a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalások haladnak, és hogy a hitelezőkkel nem bánnak méltánytalanul. Amennyiben további meghosszabbításokról határoznak, az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a szerkezetátalakítási tervet valószínűleg el fogják fogadni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felfüggesztés kezdeti időtartamának meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket észszerű határidőn belül nyújtották be, hogy az igazságügyi és közigazgatási hatóságok megfelelő határidőn belül hozhassák meg a döntésüket. Ha az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nem határoz a keresetek végrehajtása felfüggesztésének meghosszabbításáról annak lejárta előtt, a felfüggesztés hatálya azon a napon jár le, amikor a felfüggesztés időtartama lejár. A jogbiztosság érdekében a felfüggesztés teljes időtartama legfeljebb kilenc hónap lehet.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Az alapvetően hasonlóak jogokkal való méltányos bánásmód biztosítása valamint annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási terveket olyan módon fogadják el, hogy az ne sértse méltánytalanul az érintett felek jogait, az érintett felekkel a nemzeti jogszabályok által meghatározott osztálykialakítási kritériumok szerint elkülönített osztályonként kell foglalkozni. Minimumkövetelmény, hogy a biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezőket külön csoportban kell kezelni. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a biztosított követeléseket a biztosítékok értékelése alapján osszák biztosított és biztosíték nélküli követelésekre. A nemzeti jogszabályok egyedi szabályokat is megállapíthatnak az osztályok kialakításának támogatására olyan esetekben, ahol a nem többrétű, vagy más szempontból különösen kiszolgáltatott hitelezők, mint például a munkavállalók vagy a kisebb beszállítók számára előnyt jelenthet az osztályok kialakítása. A nemzeti jogszabályoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy megfelelő bánásmódban részesülnek az osztálykialakítási célú, különös jelentőséggel bíró ügyek, mint például az egymáshoz kapcsolódó felek követelései, és a jogszabályoknak tartalmazniuk kell függő követelésekkel és vitatott követelésekkel foglalkozó szabályokat. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv esetében meg kell vizsgálnia az osztályok kialakítását, a tagállamok azonban kiköthetik, hogy ezek a hatóságok egy korábbi szakaszban is megvizsgálhatják az osztályok kialakítását, ha a terv ajánlattevője előzetesen kér jóváhagyást vagy útmutatást.

(25)  Az alapvetően hasonló jogokkal való méltányos bánásmód biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási terveket olyan módon lehessen elfogadni, hogy az ne sértse méltánytalanul az érintett felek jogait, az érintett felekkel a nemzeti jogszabályok által meghatározott osztálykialakítási kritériumok szerint elkülönített osztályonként kell foglalkozni. Minimumkövetelmény, hogy a biztosítékkal rendelkező és a biztosíték nélküli hitelezőket külön csoportban kell kezelni. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a biztosított követeléseket a biztosítékok értékelése alapján biztosított és biztosíték nélküli követelésekre lehet felosztani. A nemzeti jogszabályoknak egyedi szabályokat is meg kell állapítaniuk az osztályok kialakításának támogatására olyan esetekben, ahol a nem diverzifikált, vagy más szempontból különösen kiszolgáltatott hitelezők, mint például a munkavállalók vagy a kisebb beszállítók számára előnyt jelenthet az osztályok kialakítása. A nemzeti jogszabályoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy megfelelő bánásmódban részesüljenek az osztályok kialakítása céljából különös jelentőséggel bíró ügyek, mint például az egymáshoz kapcsolódó felek követelései, és a jogszabályoknak tartalmazniuk kell a függő követelésekkel és a vitatott követelésekkel foglalkozó szabályokat. Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságnak a jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv esetében meg kell vizsgálnia az osztályok kialakítását, a tagállamok azonban kiköthetik, hogy ezek a hatóságok egy korábbi szakaszban is megvizsgálhatják az osztályok kialakítását, ha a terv előterjesztője előzetesen kér jóváhagyást vagy útmutatást.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Míg a szerkezetátalakítási tervet elfogadottnak kell tekinteni, ha az egyes érintett osztályokban a szükséges többség támogatja a tervet, azt a szerkezetátalakítási tervet, amelyet nem támogat a szükséges többség az egyes érintett osztályokban, még megerősítheti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, feltéve, hogy legalább egy érintett hitelezői osztály támogatja, és a javasolt terv nem sérti méltánytalanul az egyet nem értő osztályokat (hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet átalakítás mechanizmusa). A tervnek különösen az abszolút elsőbbségi szabályt kell betartania, amely biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelezői osztály teljes mértékben ki legyen fizetve, mielőtt még egy alacsonyabb szintű osztály kaphatna a felosztásból vagy érvényesíthetné a szerkezetátalakítási terv szerinti érdekét. Az abszolút elsőbbségi szabály szolgál alapul a szerkezetátalakítás során a hitelezők között kiosztott értékekhez. Az abszolút elsőbbségi szabály velejárója, hogy egy hitelezői osztály sem kaphat vagy tarthat meg a szerkezetátalakítási terv alapján olyan gazdasági értékeket vagy előnyöket, amelyek meghaladják az adott osztály követeléseinek vagy érdekeinek teljes összegét. Az abszolút elsőbbségi szabály lehetővé teszi, hogy a szerkezetátalakítás alatt álló vállalat tőkestruktúrájához viszonyítva meghatározzák azt az értékkiosztást, amelyet a feleknek a szerkezetátalakítási terv szerint a folyamatosan üzemelő vállalat értéke alapján kapniuk kell.

(28)  Míg a szerkezetátalakítási tervet elfogadottnak kell tekinteni, ha az egyes érintett osztályokban a szükséges többség támogatja a tervet, azt a szerkezetátalakítási tervet, amelyet nem támogat a szükséges többség az egyes érintett osztályokban, még megerősítheti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, feltéve, hogy legalább egy érintett hitelezői osztály támogatja, amely a követelések többségét képviseli, és a javasolt terv nem sérti méltánytalanul az egyet nem értő osztályokat (hitelezői osztályokon átnyúló oktrojált hitelszerkezet-átalakítás mechanizmusa). A tervnek különösen az abszolút elsőbbségi szabályt kell betartania, amely biztosítja, hogy az egyet nem értő hitelezői osztály teljes mértékben ki legyen fizetve, mielőtt még egy alacsonyabb szintű osztály kaphatna a felosztásból vagy érvényesíthetné a szerkezetátalakítási terv szerinti érdekét. Az abszolút elsőbbségi szabály szolgál alapul a szerkezetátalakítás során a hitelezők között kiosztandó érték megállapításához. Az abszolút elsőbbségi szabály velejárója, hogy egyetlen hitelezői osztály sem kaphat vagy tarthat meg a szerkezetátalakítási terv alapján olyan gazdasági értékeket vagy előnyöket, amelyek meghaladják az adott osztály követeléseinek vagy érdekeinek teljes összegét. Az abszolút elsőbbségi szabály lehetővé teszi, hogy a szerkezetátalakítás alatt álló vállalat tőkestruktúrájához viszonyítva meghatározzák azt az értékkiosztást, amelyet a feleknek a szerkezetátalakítási terv szerint a folyamatosan üzemelő vállalat értéke alapján kapniuk kell.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a)  A szerkezetátalakítási terv végrehajtása céljából a tervnek lehetővé kell tennie, hogy a kis-és középvállalkozások tőketulajdonosai nem pénzügyi eszközökkel hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz, például tapasztalatukkal, hírnevükkel vagy üzleti kapcsolataikkal.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljeskörű munkajogi védelem alatt állnak. Ez az irányelv különösen nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed a munkavállalók képviselői a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról való tájékoztatásának és az erről velük való egyeztetés kötelezettségére, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak elviekben ki kell venniük a munkavállalók a 2008/94/EK irányelv értelmében vett követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését. Ha a tagállamok kiterjesztik a 2008/94/EK irányelv által megállapított munkavállalói követelések kifizetése garanciájának hatályát az ezen irányelv által megállapított megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra, már nem lesz indokolt a munkavállalók kereseteinek kivétele a végrehajtás felfüggesztése alól az ezen garancia által biztosított mértékig. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hosszának, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljes körű munkajogi védelem alatt állnak. Amennyiben ez az irányelv nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat, akkor rendelkeznie kell a munkahelyek és a gazdasági tevékenység – és különösen az ehhez szükséges bizalmas jelleg – megőrzését lehetővé tevő jogok gyakorlásának módjáról, és biztosítania kell azok hatékony gyakorlását. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed arra a kötelezettségre, hogy a munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról és erről velük egyeztetni kell, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak elviekben ki kell venniük a munkavállalók 2008/94/EK irányelv értelmében vett követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól, tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését. Ha a tagállamok kiterjesztik a 2008/94/EK irányelv által megállapított munkavállalói követelések kifizetése garanciájának hatályát az ezen irányelv által megállapított megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra, már nem lesz indokolt a munkavállalók kereseteinek kivétele a végrehajtás felfüggesztésének hatálya alól az ezen garancia által biztosított mértékig. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hossza, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

_________________

_________________

68 A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

68 A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

69 A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

69 A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

72 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

72 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  A különböző tagállamok eltérő másodikesély-lehetőségei arra ösztönözhetik a túlzottan eladósodott vállalkozókat, hogy más tagállamba tegyék át székhelyüket, hogy ott rövidebb mentesítési időszakhoz vagy kedvezőbb mentesítési feltételekhez jussanak, ami további jogbizonytalansághoz és költségekhez vezet a hitelezők számára követeléseik érvényesítésekor. Ezen túlmenően a csőd hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, úgy mint a vállalkozók eltiltása a vállalkozói tevékenység megkezdésétől és folytatásától, és az adósságok kiegyenlítésére való képtelenség folyamatos fennmaradásakomoly visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének szerezni, noha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a csődbe ment vállalkozók a második alkalommal nagyobb eséllyel lesznek sikeresek. Ezért lépéseket kell tenni a túlzott eladósodás és a csőd vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a számukra, hogy egy bizonyos idő elteltével teljesen mentesüljenek az adósságok alól, valamint hogy az adós túlzott mértékű eladósodottságával kapcsolatban elrendelt eltiltás hosszát korlátozzák.

(37)  A különböző tagállamok eltérő másodikesély-lehetőségei arra ösztönözhetik a túlzottan eladósodott vállalkozókat, hogy más tagállamba tegyék át székhelyüket, hogy ott rövidebb mentesítési időszakhoz vagy kedvezőbb mentesítési feltételekhez jussanak, ami további jogbizonytalansághoz és költségekhez vezet a hitelezők számára követeléseik érvényesítésekor. Ezen túlmenően a csőd hatásai – különösen a társadalmi megbélyegzés, a jogi következmények, úgy mint a vállalkozók eltiltása a vállalkozói tevékenység megkezdésétől és folytatásától, és az adósságok kiegyenlítésére való képesség folyamatos hiányajelentős visszatartó erőt jelentenek azon vállalkozók számára, akik vállalkozást kívánnak alapítani vagy második esélyt szeretnének kapni, noha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a csődbe ment vállalkozók a második alkalommal nagyobb eséllyel lesznek sikeresek. Ezért lépéseket kell tenni a túlzott eladósodás és a csőd vállalkozókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a számukra, hogy egy bizonyos idő elteltével teljesen mentesüljenek az adósságok alól, egy felelősségi rendszer kialakításával az ilyen intézkedések előmozdítása érdekében, valamint azáltal, hogy az adós túlzott mértékű eladósodottságával kapcsolatban elrendelt eltiltás hosszát korlátozzák. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával a tagállamoknak üzleti támogatást, újrakezdési intézkedéseket, az egyénre szabott adminisztratív, jogi, üzleti és pénzügyi támogatás elérhetőségéről, valamint bármely rendelkezésükre álló eszközről szóló naprakész információkhoz való hozzáférést kell biztosítaniuk a második esélyben részesülő vállalkozók számára az új vállalkozás elindításának megkönnyítése és vállalkozásuk újrakezdésének elősegítése érdekében.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak arról, hogyan értékeljék a vállalkozó becsületességét. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók megkaphatják ugyan az adósságelengedést, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltják őket az adott szakma gyakorlásától.

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak arról, hogyan értékeljék a vállalkozó becsületességét. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kizárjanak bizonyos adósságkategóriákat. Amennyiben ezek a kizárások állami hitelezőket érintenek, a tagállamoknak figyelembe kell venniük az általános közérdek és a vállalkozói készségek előmozdítása közötti szükséges egyensúlyt. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart, vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók adóssága ugyan elengedhető lenne, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltanák őket az adott szakma gyakorlásától.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony felszámolását. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Végül a 2015/848/EU rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése végett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő módon képzettek legyenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy potenciálisan jelentős gazdasági és szociális hatású döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi dolgozóknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszert szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

(39)  Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony felszámolását. A fokozott átláthatóság és előre tervezhetőség továbbá nagyobb fokú jogbiztonságot nyújtana a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárásokban részt vevő befektetők és hitelezők számára is. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások túlzott hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Ez a csökkentés mindenekelőtt megvalósítható első lépésben bizalmas eljárások bevezetésével, amelyek – részben bizalmas jellegüknek köszönhetően – lehetővé teszik, hogy a szerkezetátalakítási tervet vagy az eladást az eljárás nyilvánosságával összefüggő értékvesztés elszenvedése nélkül készítsék elő. Végül a nyilvános eljárásokra alkalmazandó, az (EU) 2015/848 rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti, határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő képzésben részesüljenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy esetlegesen jelentős gazdasági és szociális hatással járó döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi alkalmazottaknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszer szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bírákat foglalkoztató bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértőit, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, megfelelő módon képezzék és feladataik végzését felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék. A szakértőknek is meg kell felelniük azoknak az önkéntes magatartási szabályoknak, amelyek biztosítják a megfelelő szakképesítési és képzési szintet, a szakértők feladatainak átláthatóságát, és díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni.

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértői, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, elegendő tapasztalattal rendelkezzenek, és feladataik végzését megfelelően felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék, szem előtt tartva a vállalat életképességének visszaállítására vonatkozó fő célkitűzést. A szakértőknek mentő, nem pedig felszámoló szerepet kell játszaniuk, és lényeges, hogy megfeleljenek azoknak a szakmai magatartási szabályoknak is, amelyek célja a megfelelő szakképesítési és képzési szint, illetve a szakértők feladatai átláthatóságának biztosítása, továbbá a díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42)  Fontos megbízható adatokat gyűjteni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások teljesítményéről az irányelv végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzéséhez. Ezért a tagállamoknak kellően részletes adatokat kell gyűjteniük és összesíteniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az irányelv gyakorlati működésének pontos értékelését.

(42)  Fontos megbízható adatokat gyűjteni a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások működéséről az irányelv végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzéséhez. Ezért a tagállamoknak kellően részletes adatokat kell gyűjteniük és összesíteniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az irányelv gyakorlati működésének pontos értékelését, szükség esetén további reformok indítása céljából. Ezért a tagállamoknak eljárástípusonként össze kell gyűjteniük és elemezniük kell az adatokat, hogy megbízható és használható összehasonlító statisztikák álljanak rendelkezésre.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  A pénzügyi piacok stabilitása erősen a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásoktól függ, különösen akkor, amikor a kijelölt rendszerekben vagy a központi banki műveletekben való részvételt értékpapír biztosítja, és amikor a központi szerződő feleknek eltéréseket tesznek lehetővé. Minthogy az adott pénzügyi eszközök értéke biztosítékként igen volatil lehet, döntő fontosságú gyorsan értékesíteni őket, mielőtt értékük csökkenne. Ezért ez az irányelv nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelvét74 (1998. május 19.) az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvét75 és a 648/2012/EU rendeletet76.

(43)  A pénzügyi piacok stabilitása jelentős mértékben a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásoktól függ, különösen akkor, amikor a kijelölt rendszerekben vagy a központi banki műveletekben való részvételt értékpapír biztosítja, és amikor a központi szerződő feleknek eltéréseket tesznek lehetővé. Mivel az adott pénzügyi eszközök értéke biztosítékként nagyon ingadozó lehet, döntő fontosságú gyorsan értékesíteni őket, mielőtt értékük csökkenne. Az 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv74, a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv75 és a 648/2012/EU rendelet76 rendelkezései elsőbbséget élveznek ezen irányelv rendelkezéseivel szemben.

_________________

_________________

74 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166/45., 1998.6.11.).

74 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166/45., 1998.6.11.).

75 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2012. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168/43., 2002.6.27.).

75 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2012. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168/43., 2002.6.27.).

76 Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201/1., 2012.7.27. 1. o.).

76 Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201/1., 2012.7.27. 1. o.).

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárások;

a)  fizetésképtelenség valószínűsége és a fennmaradás lehetősége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárások. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében pontosabban meghatározza, hogy mi minősül a „fizetésképtelenség valószínűségének”;

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  „fizetésképtelenségi eljárás”: kollektív fizetésképtelenségi eljárás, ami az adós rendelkezési jogkörének részleges vagy teljes elvonásával és felszámoló kijelölésével jár;

1.  „fizetésképtelenségi eljárás”: kollektív fizetésképtelenségi eljárás, ami az adós rendelkezési jogkörének részleges vagy teljes elvonásával és fizetésképtelenségi szakértő kijelölésével jár;

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  „szerkezetátalakítás”: az adós eszközei és kötelezettségi összetételének, feltételeinek, szerkezetének vagy tőkeszerkezetének (beleértve a részvénytőkét is) vagy ezen elemek kombinációjának megváltoztatása annak érdekében, hogy a társaság egészében vagy részében tovább működhessen, ideértve a vállalkozás eszközeinek vagy részeinek értékesítését;

2.  „szerkezetátalakítás”: olyan nyilvános vagy bizalmas eljárás vagy intézkedés, amely lehetővé teszi az adós eszközei és kötelezettségi összetételének, feltételeinek, szerkezetének vagy tőkeszerkezetének (beleértve a részvénytőkét is) vagy ezen elemek kombinációjának megváltoztatását annak érdekében, hogy a társaság egészében vagy részében tovább működhessen, ideértve a vállalkozás eszközeinek vagy a vállalkozás egészének vagy részeinek értékesítését;

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „érintett felek”: olyan hitelezők vagy hitelezői osztályok, és ahol a nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó, tőketulajdonosok, akiknek a szerkezetátalakítási terv érinti a követeléseit vagy érdekeit;

3.  „érintett felek”: olyan hitelezők vagy hitelezői osztályok, többek között állami hitelezők és a jövőben teljesülő szerződések szerződő felei és, ahol a nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó, tőketulajdonosok és munkavállalók, akiknek a szerkezetátalakítási terv érinti a követeléseit vagy érdekeit;

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  „egyedi keresetek végrehajtásának felfüggesztése”: a hitelező követelésének az adóssal szembeni érvényesítése jogának ideiglenes felfüggesztése, amelyet igazságügyi vagy közigazgatási hatóság rendel el;

4.  „egyedi keresetek végrehajtásának felfüggesztése”: a hitelező vagy hitelezők egy csoportja követelésének az adóssal vagy adósok egy csoportjával szembeni érvényesítése jogának ideiglenes felfüggesztése, amelyet igazságügyi vagy közigazgatási hatóság rendel el;

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését;

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését. A szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a hitelezők különböző osztályokba kerülnek felosztásra, amelynek során minimumkövetelmény, hogy a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön osztályokban kezeljék, ugyanakkor a munkavállalók is külön osztályt alkotnak;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.  „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, amely a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges, amelyről abban megállapodtak, és amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a későbbiekben jóváhagy;

11.  „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz vagy hitelnyújtás, amely a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges, amelyről abban megállapodtak, és amelyet az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a későbbiekben jóváhagy;

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12.  „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz, amely ésszerűen és azonnal szükséges az adós vállalkozásának további működéséhez vagy fennmaradásához, vagy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását váró üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez;

12.  „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzeszköz vagy hitelnyújtás, amely észszerűen és azonnal szükséges az adós vállalkozásának további működéséhez vagy fennmaradásához, vagy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását váró üzleti vállalkozás értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez;

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  „szerkezetátalakítási szakember”: bármely olyan személy vagy testület, akit igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, hogy az alábbi feladatok közül egyet vagy többet elvégezzen:

15.  „szerkezetátalakítási szakértő”: bármely olyan személy vagy testület, aki az alábbi feladatok közül egyet vagy többet elvégez:

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a.  „visszafizetési terv”: meghatározott összegek meghatározott időpontokban történő kifizetéseinek programja, amelyeket a szerkezetátalakítási terv részeként az adós teljesít a hitelezők javára;

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15b.  „életképes”: megfelelő tervezett tőkemegtérülés biztosítására képes, minden költsége, többek között az amortizáció és a pénzügyi díjak fedezése után.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok és a vállalkozók hozzáférjenek azon korai előrejelző eszközökhöz, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó felé, hogy sürgősen cselekednie kell.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok és a vállalkozók hozzáférjenek azon korai előrejelző eszközökhöz, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó felé, hogy sürgősen cselekednie kell. E tekintetben a Bizottság az egységes digitális piacra vonatkozó stratégiájával összhangban ösztönzi az értesítésekre és online kommunikációra irányuló új információs technológiák használatát és fejlesztését a hatékonyabb korai előrejelzési eljárások biztosítása érdekében.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok és vállalkozók hozzáférjenek releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatáshoz a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok és vállalkozók nyilvános, ingyenes, releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatást kapjanak a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság:

 

a)  kiad egy figyelmeztető mutatókat tartalmazó jegyzéket, amely az adósok és vállalkozók által e mutatók elérése esetén végrehajtandó intézkedésekhez van kötve;

 

b)  felhasználóbarát módon központosítja a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a honlapján. A tagállamok minden évben frissített információkat közölnek a Bizottsággal.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok korlátozhatják az (1) és (2) bekezdésben a kis- és középvállalkozások vagy vállalkozók számára előírt hozzáférést.

(3)  A tagállamok minden szakaszban biztosítják a kis- és középvállalkozások vagy vállalkozók számára, hogy szerkezetátalakítási szakértő szakmai tanácsát vehessék igénybe, például kereskedelmi kamarák vagy vállalkozói és jegyzői szövetségek révén annak figyelembevételével, hogy ezek az intézkedések megfizethetők legyenek a kkv-k számára.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok és az ellenőrző hatóságok a nemzeti jogszabályok értelmében megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelezni tudják az aggasztó fejleményeket.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok ösztönzik a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokat, hogy korai intézkedéseket tegyenek, azáltal, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtanak az elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több eljárásból vagy intézkedésből állhatnak.

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több bíróságon kívüli, vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság által elrendelt eljárásból vagy intézkedésből állhatnak.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok az ezen irányelv által megkövetelteken túl rendelkezhetnek egyéb eszközökről az adósok védelmére, beleértve a szerződéses eszközöket is.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, ezáltal biztosítják az érintett felek jogainak védelmét.

(3)  A tagállamok bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, biztosítva az érintett felek jogainak védelmét.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Szerkezetátalakítási szakember közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi kijelölése nem minden esetben kötelező.

(2)  A tagállamok előírhatják szerkezetátalakítási szakértő közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi kijelölését, amennyiben az szükséges és megfelelő az érintett felek jogainak védelme tekintetében annak figyelembevételével, hogy ezek az intézkedések megfizethetők legyenek a kkv-k számára.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok az alábbi esetekben írhatják elő szerkezetátalakítási szakértő kijelölését:

(3)  A tagállamok legalább az alábbi esetekben előírják szerkezetátalakítási szakértő közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi kijelölését:

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  ha egy adóst a nemzeti jog arra kötelez, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének időtartama alatt fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  ha a terv a vállalkozás egészének vagy egy részének egy másik vállalkozásra történő, a hitelezők teljes kifizetése és az összes munkavállaló átvétele nélküli átruházását irányozza elő.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok abban az esetben és olyan mértékben részesülhessenek az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében, amennyiben azt a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások támogatása szükségessé teszi.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében részesülhessenek. Külön feltételeket kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy ez a felfüggesztés szükséges legyen a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások lehetővé tételéhez. A tagállamok legalább azt megkövetelik, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében részesülő adósok vállalkozásai életképesek legyenek.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetébenelrendelhető legyen, ideértve a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetében elrendelhető legyen, ideértve az állami, a kereskedelmi, a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint. Az ilyen korlátozás nem veszélyeztetheti a szerkezetátalakítási terv hatékonyságát és sikerét. A tagállamok törekednek az üzletmenet folytonosságának fő célja és az állami hitelezőkkel kapcsolatos általános közérdek közötti egyensúly megteremtésére.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A (2) bekezdés nem vonatkozik a munkavállalók fennálló követeléseire, kivéve és annyiban, amennyiben a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését olyan védelmi szinten, amely legalább egyenértékű a 2008/94/EK irányelvet átültető, vonatkozó nemzeti jogszabály előírásaival.

(3)  A (2) bekezdés nem vonatkozik a mikro- és kisvállalkozások követeléseire, valamint a munkavállalók fennálló követeléseire, kivéve és annyiban, amennyiben a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését olyan védelmi szinten, amely legalább egyenértékű a 2008/94/EK irányelvet átültető, vonatkozó nemzeti jogszabály előírásaival.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok legfeljebb négy hónapra korlátozzák az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének időtartamát.

(4)  A tagállamok korlátozzák az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének maximális időtartamát. Ez az időtartam legalább három hónap, és legfeljebb hat hónap.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének teljes időtartama – a meghosszabbításokat és megújításokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

(7)  Az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésének teljes időtartama – a meghosszabbításokat és megújításokat is figyelembe véve – nem haladhatja meg a kilenc hónapot.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése méltánytalanul sérti vagy sértené egy egyedi hitelező vagy hitelezői osztály érdekeit, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság dönthessen úgy, hogy az érintett hitelező kérésére az adott hitelező vagy hitelezői osztály vonatkozásában nem engedélyezi az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, vagy a már engedélyezett felfüggesztést megszünteti.

(9)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése méltánytalanul sérti vagy sértené egy egyedi hitelező vagy hitelezői osztály érdekeit, vagy egy kiszolgáltatott hitelező pénzügyi nehézségekbe ütközne, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság dönthessen úgy, hogy az érintett hitelező kérésére az adott hitelező vagy hitelezői osztály vonatkozásában nem engedélyezi az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, vagy a már engedélyezett felfüggesztést megszünteti. A méltánytalan sérelem akkor áll fenn, ha a hitelező vagy hitelezői osztály jelentős gazdasági nehézségekkel szembesül.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Minden hitelezőre kiterjedő általános felfüggesztés esetén nem indíthatóak egy vagy több hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárások.

(2)  A szerkezetátalakítási terv tárgyalásában részt vevő minden hitelezőre kiterjedő általános felfüggesztés esetén – a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően a munkavállalók kivételével – nem indíthatók egy vagy több hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárások.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne szakadjon meg automatikusan, és hogy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó sikeres megállapodás kilátásainak megvizsgálását követően a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozhasson úgy, hogy elhalasztja a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartja az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket.

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jogosult arra, hogy elhalassza a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartsa az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket azzal a feltétellel, hogy az nem jár súlyos pénzügyi nehézségek hitelezőkre való átruházásával, annak érdekében, hogy megvizsgálják annak a kilátását, hogy a felfüggesztési időszakon belül megállapodásra jussanak egy sikeres szerkezetátalakítási terv vagy egy gazdaságilag életképes vállalkozás átruházása tekintetében.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztés által érintett hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan tartozások miatt, amelyek még a felfüggesztés előtt keletkeztek. A tagállamok korlátozhatják ezt a rendelkezést a legfontosabb, a napi üzletmenet folytatásához nélkülözhetetlen szerződésekre.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztés által érintett hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő lényeges szerződéseket az adós kárára olyan tartozások miatt, amelyek még a felfüggesztés előtt keletkeztek, feltéve, hogy nem okoznak súlyos pénzügyi nehézségeket a hitelezők számára. E bekezdés alkalmazásában egy jövőben teljesülő szerződés akkor lényeges, ha a napi üzletmenet folytatásához nélkülözhetetlen, beleértve azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében az ellátás felfüggesztése a vállalat tevékenységének megszűnéséhez vezethet.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan szerződéses kikötés révén, amely ilyen rendelkezéseket ír elő kizárólag amiatt, hogy az adós szerkezetátalakítási tárgyalásokba kezdett, kérelmezte az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, a felfüggesztést elrendelték vagy azzal kapcsolatban bármilyen hasonló esemény történt.

(5)  A tagállamok megkövetelhetik, hogy a hitelezők ne tartsák vissza a teljesítményt, ne mondjanak fel, ne gyorsítsanak és semmilyen más módon ne módosítsanak jövőben teljesülő szerződéseket az adós kárára olyan szerződéses kikötés révén, amely ilyen rendelkezéseket ír elő kizárólag amiatt, hogy az adós szerkezetátalakítási tárgyalásokba kezdett, kérelmezte az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztését, a felfüggesztést elrendelték vagy azzal kapcsolatban bármilyen hasonló esemény történt.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az adóst semmi ne akadályozza meg abban, hogy a rendes üzletmenet során rendezze a felfüggesztés által nem érintett hitelezők felé fennálló tartozásait, illetve az érintett hitelezők felé a felfüggesztés engedélyezését követően keletkezett és a felfüggesztés időtartama során keletkező tartozásait.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az adóst semmi ne akadályozza meg abban, hogy a rendes üzletmenet során rendezze a felfüggesztés által nem érintett hitelezők felé fennálló tartozásait, illetve az érintett hitelezők felé a felfüggesztés időtartama során bármikor keletkező tartozásait. Ezen időtartam alatt az adósok számára lehetőséget kell nyújtani olyan ügyletek végrehajtására, amelyek a vállalkozás folytonosságának érdekét szolgálják.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  a szerkezetátalakítási tervre irányuló javaslatért felelős személy által kiadott vélemény vagy indokolással ellátott nyilatkozat, amelyben kifejti, miért életképes a vállalkozás, miként várható, hogy a javasolt terv végrehajtásának eredményeképpen az adós elkerüli a csődöt és helyre tudja állítani hosszú távú életképességét, és amely megállapítja, hogy milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a folyamat sikerrel záruljon.

g)  a szerkezetátalakítási tervre irányuló javaslatért felelős személy által kiadott vélemény vagy indokolással ellátott nyilatkozat, amelyben kifejti, miért életképes a vállalkozás, miként várható, hogy a javasolt terv végrehajtásának eredményeképpen az adós elkerüli a csődöt és/vagy helyre tudja állítani hosszú távú életképességét, és amely megállapítja, hogy milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a folyamat sikerrel záruljon.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  a munkavállalók követeléseit vagy egyéb jogait annak figyelembevételével kell kezelni, hogy a munkavállalók minden pénzügyi követelése teljes elsőbbséget élvez.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogszabályaik hatékonyan garantálják a titoktartási kötelezettségvállalást aláíró személyek részvételével zajló viták, eszmecserék, tárgyalások vagy tájékoztatók bizalmas jellegét.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A tagállamok olyan rendelkezéseket vezethetnek be, amelyek egy vagy több hitelező számára lehetővé teszik, hogy alternatív tervet javasoljanak az adós által, vagy az adós hozzájárulásával rendelkező hitelező által bemutatott tervvel szemben.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)  Az olyan szerkezetátalakítási tervek végrehajtását célzó eljárások, amelyek legalább akkora osztalékot biztosítanak a hitelezőknek, mint amekkorát fizetésképtelenségi eljárást követően az eszközök eladása és a hitelezők sorrendjének megállapítása esetén kaptak volna, a fent említett irányelvek szerinti csődeljárásnak minősülnek.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

A szerkezetátalakítási tervek nem érinthetik a munkavállalók követeléseit és egyéb jogait.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden érintett hitelezőnek legyen joga szavazni. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden érintett hitelezőnek, köztük az állami hitelezőknek és a munkavállalóknak, joga legyen szavazni, a rájuk vonatkozó következmények teljes ismeretében. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket a csoportképzési kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői csoportokban kezeljék. A csoportokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoportokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. A tagállamok a munkavállalók külön csoportban kezeléséről is rendelkezhetnek.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket a az osztályok kialakítására vonatkozó kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői osztályokban kezeljék. Az osztályokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes osztályokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. A tagállamok a munkavállalók külön csoportban kezeléséről is rendelkeznek. A tagállamok külön szabályokat állapíthatnak meg külön osztályok kialakításának támogatására a kiszolgáltatott hitelezők, mint például a kisebb beszállítók és a kis- és középvállalkozások számára.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői csoportban sikerül megszerezni a többségeit követeléseik vagy érdekeik tekintetében. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az adott csoportba sorolt követelések vagy érdekek 75%-át.

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői osztálynál sikerül megszerezni a többséget követeléseik vagy érdekeik tekintetében. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az adott osztályba sorolt követelések vagy érdekek 75%-át. Az értékesítési tervet az illetékes bíróság engedélyezi azon nemzeti eljárás szerint, amely lehetővé teszi ezen értékesítés engedélyezését és végrehajtását.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Amennyiben egy vagy több különböző szavazási csoportban nem sikerül elérni a szükséges többséget, a terv még akkor is elfogadható, ha eleget tesz a 11. cikk szerinti, hitelezői osztályokon keresztüli adósságcsökkentés feltételeinek.

(6)  Amennyiben egy vagy több eltérő véleményt képviselő szavazási csoportban nem sikerül elérni a szükséges többséget, a tervet még akkor is elfogadhatja egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, ha az eleget tesz a 11. cikk szerinti, hitelezői osztályokon keresztüli adósságcsökkentés feltételeinek.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok garantálják, hogy amennyiben az egyéb hitelezők nem működnek együtt, a munkavállalók szerkezetátalakítási tervét az illetékes közigazgatási szerv vagy bíróság elé lehessen terjeszteni, és az együttműködést megtagadó hitelezők beleegyezése nélkül is el lehessen fogadni.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a következő szerkezetátalakítási tervek csak közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén válhassanak kötelező erejűvé a felek számára:

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az eltérő véleményt képviselő érintett felek érdekeit érintő szerkezetátalakítási tervek csak közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén válhassanak kötelező erejűvé a felek számára.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a szerkezetátalakítási terv megfelel a hitelezők érdekei vizsgálatának;

b)  ha a hitelezők kétségbe vonják, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelel-e a hitelezők érdekei vizsgálatának;

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  bármely esetleges új finanszírozás szükséges a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához, és nem sérti méltánytalanul a hitelezői érdekeket.

c)  bármely esetleges új finanszírozás szükséges a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához, és nem sérti méltánytalanul a meglévő hitelezők érdekeit.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv kötelező erejűvé válásához közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot minden esetben indokolatlan késedelem nélkül, a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül meghozzák.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv megerősítéséhez vagy egy átruházási terv engedélyezéséhez közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot minden esetben indokolatlan késedelem nélkül, a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül meghozzák.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  megfelel a 10. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeknek;

a)  megfelel a 10. cikk (2) bekezdésében előírt feltételeknek, és nem ellentétes a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal, azáltal, hogy teljesíti az abban foglalt feltételt;

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy engedélyezik a kis-és középvállalkozások tőketulajdonosai számára, hogy a terv keretében nem pénzügyi eszközökkel segítséget nyújtsanak.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

Munkavállalók

 

A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne ássa alá a munkavállalók jogait, és független felülvizsgálatot végeznek a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak, köztük az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében. E jogok különösen a következőket foglalják magukban:

 

i.  a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való jog;

 

ii.  a munkavállalók és a munkavállalói képviselők tájékoztatásához és a velük folytatott konzultációhoz való jog, különösen beleértve bármely olyan eljárásról szóló tájékoztatást, amely hatással lehet a munkavállalók foglalkoztatására és/vagy a bérük és bármely jövőbeni fizetésük, többek között a foglalkoztatói nyugdíjuk visszaszerzésére való képességére.

 

A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a munkavállalókat mindenhol elsőbbségi és biztosítékkal rendelkező hitelezői osztályként kezeljék.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a hitelezői testület érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

(1)  Amennyiben a hitelezők legjobb érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv vagy az értékesítési terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A közigazgatási vagy igazságügyi hatóság a folyamatosan működő vállalkozás értéke alapján vállalati értéket állapít meg az alábbi esetekben:

(2)  A közigazgatási vagy igazságügyi hatóság a folyamatosan működő vállalkozás értéke alapján és az eszközök fizetésképtelenségi szakértő által fizetésképtelenségi eljárás során történt értékesítését követően a bevétel értéke alapján vállalati értéket állapít meg az alábbi esetekben:

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A szerkezetátalakítási terv elfogadásába be nem vont hitelezőket a terv nem érinti.

(2)  Az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által megerősített szerkezetátalakítási tervben nem azonosított hitelezőket a terv nem érinti.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  jóváhagyja a tervet és pénzbeli kompenzációt ítél meg az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők kötelesek számukra kifizetni.

b)  jóváhagyja a tervet és értékeli annak lehetőségét, hogy pénzbeli kompenzációt ítéljen meg a terv miatt indokolhatatlan károkat elszenvedő, eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, és adott esetben az adós által fizetendő ilyen kompenzációt ítéljen meg.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok előírhatják a (2) bekezdés e) pontjában említett tranzakciók szerkezetátalakítási szakember vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyását annak érdekében, hogy azokra kiterjedjen az (1) bekezdés szerinti védelem.

(3)  A tagállamok előírják a (2) bekezdés e) pontjában említett tranzakciók szerkezetátalakítási szakértő vagy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi jóváhagyását annak érdekében, hogy azokra kiterjedjen az (1) bekezdés szerinti védelem.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a hitelezők és más érdekelt felek érdekeinek kellő mértékű figyelembe vétele;

b)  a hitelezők és más érdekelt felek érdekeinek kellő mértékű figyelembevétele, többek között a foglalkoztatással kapcsolatban is;

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a munkavállalók számára jogokat biztosító uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeknek a titoktartással legjobban összeegyeztethető módon való teljesítése.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  annak elkerülése, hogy a cég nettó eszközértéke szándékosan olyan szint alá csökkenjen, amely ahhoz kellene, hogy kifizessék a munkavállalókkal szemben felhalmozódott kötelezettségeket;

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok vállalkozástámogató és rehabilitációs intézkedéseket biztosítanak a második esély által érintett vállalkozók számára, amelyek segítik őket vállalkozásuk újraindításában.

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a mentesítési időszak lejártakor a túlzottan eladósodott vállalkozók anélkül mentesüljenek adósságaik alól, hogy újfent kérelmet kellene benyújtaniuk a közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a mentesítési időszak lejártakor a túlzottan eladósodott vállalkozók hivatalos megerősítés után mentesüljenek adósságaik alól.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a túlzottan eladósodott vállalkozó tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel szemben az eladósodás vagy a követelések behajtása során;

a)  a túlzottan eladósodott vállalkozó tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel szemben az eladósodás vagy a követelések behajtása során. A Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamok számára, hogy megállapítsa annak kritériumait, hogy mi minősül tisztességtelen vagy rosszhiszemű intézkedésnek;

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozó nem tesz eleget a visszafizetési tervnek vagy a hitelezők érdekeinek megóvására irányuló bármely egyéb jogi kötelezettségnek;

b)  a túlzottan eladósodott vállalkozó nem tesz kellően eleget a visszafizetési tervnek vagy a hitelezők érdekeinek megóvására irányuló bármely egyéb jogi kötelezettségnek, figyelembe véve a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásoknak való megfelelés tekintetében a mikro- és kisvállalkozások által tapasztalt nehézségeket.

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a mentesítési eljáráshoz való hozzáféréssel kapcsolatos visszaélés esetén;

törölve

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a mentesítési eljáráshoz bizonyos időszakon belüli többszöri hozzáférés esetén.

d)  a mentesítési eljárás bizonyos időszakon belüli többszöri és visszaélésszerű igénybevétele esetén.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok, amennyiben azt az általános közérdek indokolja, kizárhatnak a mentesítésből bizonyos adósságkategóriákat, például a biztosított adósságokat, vagy a büntetőjogi szankciókból vagy károkozó magatartásból eredő adósságokat, illetve megállapíthatnak hosszabb mentesítési időt.

(3)  A tagállamok, amennyiben azt az általános közérdek indokolja, kizárhatnak a mentesítésből bizonyos adósságkategóriákat, például a biztosított adósságokat, vagy a tartásdíjhoz való jogból, a büntetőjogi szankciókból vagy károkozó magatartásból eredő adósságokat, illetve megállapíthatnak hosszabb mentesítési időt. Amennyiben a kizárás állami hitelezőket érint, a tagállamok figyelembe veszik az általános közérdek és a vállalkozói készségek előmozdítása közötti szükséges egyensúlyt.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy túlzottan eladósodott vállalkozónak a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége során keletkezett adósságai mellett e tevékenységektől függetlenül személyes adósságai is keletkeztek, a mentesítés céljából minden adósságát egyetlen eljáráson belül kezeljék.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy túlzottan eladósodott vállalkozónak a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége során keletkezett adósságai mellett e tevékenységektől függetlenül személyes adósságai is keletkeztek, a mentesítés céljából a szakmai tevékenységből származó adósságát a személyes adósságától külön kezeljék. Amennyiben léteznek eljárások a szakmai és személyes adósságok alól való egyidejű mentesítésre, ezeket az eljárásokat össze lehet hangolni az ezen irányelv szerinti mentesítés céljából.

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben előírtaktól, és kiköthetik, hogy a szakmai és személyes adósságokat külön eljárásban kell kezelni, amennyiben ezek az eljárások az ezen irányelv szerinti adósság alóli mentesítés céljából összehangolhatók.

törölve

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítással, fizetésképtelenséggel és a második esély programmal foglalkozó igazságügyi és közigazgatási hatóságok tagjai saját feladatkörüknek megfelelő szintű kezdeti képzésben, majd továbbképzésben részesüljenek.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítással, fizetésképtelenséggel és a második esély programmal foglalkozó igazságügyi és közigazgatási hatóságok tagjai saját feladatkörüknek megfelelő szintű szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezzenek.

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második eséllyel kapcsolatos ügyekben kijelölt mediátorok, fizetésképtelenségi és egyéb szakértők megkapják az annak biztosításához szükséges kezdeti, majd továbbképzést, hogy hatékony, pártatlan, független és kompetens szolgáltatást tudjanak nyújtani az érintett feleknek.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második eséllyel kapcsolatos ügyekben kijelölt mediátorok, fizetésképtelenségi és egyéb szakértők rendelkezzenek az annak biztosításához szükséges kiterjedt szakértelemmel és tapasztalattal, hogy hatékony, pártatlan, független és kompetens szolgáltatást tudjanak nyújtani az érintett feleknek. A tagállamok továbbá biztosítják a bejegyzett szakértők és közvetítők nyilvános jegyzékének rendelkezésre állását, amely megkönnyíti az adósok arra való ösztönzését, hogy szerződéses úton szerezzenek az ezen irányelv által előírtakon túli védelmet.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Bizottság elősegíti a bevált módszerek tagállamok közötti megosztását abból a célból, hogy Unió-szerte javítsa a képzés minőségét, többek között kapcsolatépítés, tapasztalatcsere és kapacitásbővítési eszközök révén, és szükség esetén képzést szervez az igazságügyi és közigazgatási hatóságok szerkezetátalakítással, fizetésképtelenséggel és a második esély programmal foglalkozó tagjai számára.

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok minden általuk megfelelőnek tartott eszköz segítségével ösztönzik az önkéntes magatartási kódexeknek a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők általi kidolgozását és az ezekhez történő csatlakozást, valamint a közvetítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyéb hatékony felügyeleti mechanizmusokat.

(2)  A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minimumszabályokat állapítsanak meg a szakértők számára, például képzéseket és szakmai képesítést, szakértőként való nyilvántartásba vételt, engedélyezést, személyes felelősségvállalást és szakmai etikai kódexet, továbbá biztosítást és jó hírnevet írjanak elő.

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ahol a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértőket igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezi ki, a tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság az ilyen szakértők kiválasztása céljából lefolytatott eljárás során világos és átlátható szempontok szerint döntsön. A szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők kiválasztásakor kellő figyelmet kell fordítani a szakértők tapasztalatára és szakértelmére. Adott esetben a szakértő kiválasztása során az adósokkal és a hitelezőkkel is konzultálni kell.

(3)  Ahol a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértőket igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezi ki, a tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság az ilyen szakértők kiválasztása céljából lefolytatott eljárás során világos és átlátható szempontok szerint döntsön. A szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők kiválasztásakor kellő figyelmet kell fordítani a szakértők tapasztalatára és szakértelmére, nemcsak jogi, hanem kereskedelmi ügyekben is. Adott esetben a szakértő kiválasztása során az adósokkal és a hitelezőkkel is konzultálni kell.

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők által felszámolt díjak kalkulációja olyan szabályok alapján történjen, amelyek – az ügy összetettségének kellő figyelembevétele mellett – ösztönzik az eljárások időszerű és hatékony lefolytatását. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy beépített biztosítékokat tartalmazó, megfelelő eljárások legyenek elérhetőek, ezáltal biztosítva azt, hogy a díjazás kapcsán felmerülő vitákat időben megoldják.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők által felszámolt díjak kiszámítása olyan szabályok alapján történjen, amelyek – az ügy összetettségének kellő figyelembevétele mellett – ösztönzik az eljárások időszerű és hatékony lefolytatását. Az eljárás hatékonyságát mérni kell nemcsak a hitelezői igények kielégítésének aránya, hanem a társaság vagy a vállalkozó fizetőképessége, és az életképesség helyreállítása tekintetében is, egy közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felelőssége mellett. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy beépített biztosítékokat tartalmazó, megfelelő eljárások legyenek elérhetőek, ezáltal biztosítva azt, hogy a díjazás kapcsán felmerülő vitákat időben megoldják.

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

27 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

27a. cikk

 

A második esélyben részesülő vállalkozók számára elérhető tájékoztatás

 

(1)  A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a második esélyben részesülő vállalkozók hozzáférjenek az egyénre szabott adminisztratív, jogi, üzleti és pénzügyi támogatás elérhetőségéről, valamint bármely rendelkezésükre álló eszközről szóló releváns, naprakész, egyértelmű, tömör és felhasználóbarát információkhoz az új vállalkozás elindításának megkönnyítése érdekében.

 

(2)  A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a (1) bekezdés szerint nyújtandó információkat.

 

(3)  A Bizottság felhasználóbarát módon közzéteszi a honlapján a (1) bekezdés szerint nyújtandó és a (2) bekezdés szerint kapott tájékoztatást.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a hitelezők értesítése;

c)  a hitelezők és a munkavállalói képviselők értesítése;

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  azon adósok száma, akik miután részt vettek az e bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett eljárások valamelyikében, újabb ugyanolyan eljárásban, vagy az e bekezdés a) pontjában említett valamely más eljárásban vesznek részt.

g)  azon adósok száma, akik miután részt vettek az e bekezdés a) pontjának ii. és iii. alpontjában említett eljárások valamelyikében újabb ugyanolyan eljárásban, vagy az e bekezdés a) pontjában említett valamely más eljárásban vesznek részt.

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  az eljárás vége és az új vállalkozás indítása közötti átlagos idő azon adósok esetében, akik új vállalkozást indítottak, miután részt vettek az a) pont ii. és iii. alpontjában említett eljárások valamelyikében;

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb)  a megszűnt munkahelyek száma, az eszközök egy részének vagy egészének átruházása, a személyzet egy részének elbocsátása és a szerkezetátalakítási megállapodások hatása a foglalkoztatásra és a közfinanszírozás szintjére;

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gc)  az egyes szakértők által végzett munka és annak eredményei, az e bekezdés a)–e) pontjában említett adatok tekintetében;

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gd)  a csalárd szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárások száma és a hatályban lévő végrehajtási mechanizmusok működése.

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett összesített adatokból statisztikákat készítenek az adott év december 31-én záruló naptári évre vonatkozóan, első alkalommal a [a végrehajtási intézkedések alkalmazása megkezdésének időpontja] követő teljes naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatok alapján. A statisztikát minden évben, az adatgyűjtés évét követő naptári év március 31-ig, egy szabványos adatközlési formanyomtatvány segítségével be kell nyújtani a Bizottságnak.

(3)  A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett összesített adatokból statisztikákat készítenek az adott év december 31-én záruló naptári évre vonatkozóan, első alkalommal a [a végrehajtási intézkedések alkalmazása megkezdésének időpontja] követő teljes naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatok alapján. A statisztikát minden évben, az adatgyűjtés évét követő naptári év március 31-éig, egy szabványos adatközlési formanyomtatvány segítségével be kell nyújtani a Bizottságnak. A tagállamok a statisztikát felhasználóbarát honlapon mutatják be.

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Bizottság weboldalán felhasználóbarát módon központosítja az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást.

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv nem érinti az alábbi jogi aktusokat:

(1)  A tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikben biztosítják, hogy:

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve80 a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről;

a)  a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv80, és különösen az annak 3–9. cikkében említett jogok és kötelezettségek védelme;

__________________

__________________

80 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről, HL L 166/45., 1998.6.11.

80 Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről, HL L 166/45., 1998.6.11.

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve81 a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról; és

b)  a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv81, és különösen az annak 4–8. cikkében említett jogok és kötelezettségek védelme;

__________________

__________________

81 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2012. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról, HL L 168/43., 2002.6.27.

81 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2012. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról, HL L 168/43., 2002.6.27.

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete82 a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

c)  a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet82, és különösen az annak 11., 41. és 46. cikkében említett, biztosítékeszközök és biztosítékok biztosítására vonatkozó követelmény

__________________

__________________

82 Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról, HL L 201/1., 2012.7.27.

82 Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról, HL L 201/1., 2012.7.27.

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

elsőbbséget élvezzen ezen irányelv rendelkezéseivel és különösen a 6. cikknek megfelelően a végrehajtási keresetek felfüggesztésének hatálya alá tartozó adósok jogaival szemben.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság legkésőbb [a végrehajtási intézkedések alkalmazásának megkezdése után öt évvel], majd azt követően hétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, amelyben arra is kitér, hogy szükség van-e további intézkedésekre a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és a második esélyre vonatkozó jogi keret megszilárdítása és megerősítése érdekében.

A Bizottság legkésőbb [a végrehajtási intézkedések alkalmazásának megkezdése után három évvel], majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, amelyben arra is kitér, hogy szükség van-e további intézkedésekre, többek között források és különös hatáskörű törvényszékek elérhetővé tételére a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és a második esélyre vonatkozó jogi keret megszilárdítása és megerősítése érdekében.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A megelőző szerkezetátalakítás keretei, a második esély, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések

Hivatkozások

COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.1.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.1.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Enrique Calvet Chambon

24.11.2016

Vizsgálat a bizottságban

30.8.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

4.12.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Jonás Fernández, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Petr Ježek, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Olle Ludvigsson, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Ashley Fox, Marian Harkin, Alain Lamassoure, Verónica Lope Fontagné, Paloma López Bermejo, Tibor Szanyi

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eleonora Evi, Sylvie Goddyn, Carlos Iturgaiz, Claudia Schmidt, Sven Schulze, Bogdan Brunon Wenta

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, Petr Ježek, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

Ashley Fox, Sander Loones

PPE

Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Carlos Iturgaiz, Alain Lamassoure, Werner Langen, Verónica Lope Fontagné, Luděk Niedermayer, Anne Sander, Claudia Schmidt, Sven Schulze, Tom Vandenkendelaere, Bogdan Brunon Wenta

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Tibor Szanyi, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato

2

-

ENF

Gerolf Annemans, Sylvie Goddyn

4

0

EFDD

Eleonora Evi

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (5.12.2017)

a Jogi Bizottság részére

a megelőző szerkezetátalakítás kereteiről, a második esélyről, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és a 2012/30/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD))

A vélemény előadója: Edouard Martin

RÖVID INDOKOLÁS

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nézőpontja szerint e jogalkotási javaslatban aggodalomra ad okot az, hogy a vállalati alkalmazottakat – mint hitelezőket – bankokkal vagy bármely tőketulajdonossal egy szinten lévőnek minősítik.

Ez a vállalati elképzelés egyrészt a pénzügyi aspektusokra korlátozza a javaslatot, miközben a vállalat fellendítését kizárólag részvényeseinek egy „új kezdet” céljából történő pénzügyi átszervezésének tekinti és minősíti, a dolgozók valós figyelembevétele nélkül.

Továbbá ez az elképzelés a hitelezőket gyakorlatilag a fogyasztókkal azonosítja, amint azt a bevezető szöveg hangsúlyozza, amely vonakodik ezt kimondani, azonban felvázolja az irányelvnek a fogyasztás terén való alkalmazásának lehetőségét. A javasolt módosítások több tengely köré épülnek:

  elismertetni a vállalat társadalmi felelősségét, amely nem összegezhető a vállalkozók, a tőketulajdonosok, a tőkehitelezők, a beszállítók, az ügyfelek és az alkalmazottak közötti szerződéses hálózatban, hiszen egy társadalmi szervezetről van szó, amely munkatársai egyéni és kollektív munkája révén értéket teremt, és ezért a munkavállalók nem alkotnak a többiekkel egyenlő csoportot;

  lehetőséget adni a munkavállalóknak és képviselőiknek, akik jól ismerik a munkakörnyezetet, hogy figyelmeztetési joggal élhessenek egy általuk aggasztónak vélt gazdasági helyzetben; valamint hogy egy korai szerkezetátalakítás keretében a többi érdekelt féllel vagy hitelezővel (ahogy a szöveg hívja őket) egyenlő szerepet játszhassanak azáltal, hogy a munkavállalóknak és képviselőiknek jogot és hozzáférést biztosítanak az elemzési és tanácsadási eszközökhöz, amellyel jelenleg nem rendelkeznek;

  figyelembe venni azokat az eseteket, amelyekben egy csőddel fenyegetett vállalkozás nyugdíjasai esetlegesen érintettek lehetnek (vállalati megtakarítási tervek, nyugdíjalapok) és ezekben az esetekben az irányelv értelmében vett „osztálynak” tekinteni őket.

Az Európai Bizottság bevezetőjében üdvözli a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jog pozitív hatását, ami azonban csak akkor igaz, ha ezek a jogok ténylegesek, amit eddig nem ellenőriztek. Emlékeztetőül, az Alapjogi Charta 27. cikke biztosítja a munkavállalók jogát a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz. Lényeges, hogy a korai szerkezetátalakítások során nem elég betartani ezeket az elveket, hanem a szociális párbeszédnek is meg kell adni az azt megillető helyet. Az ebben a véleményben javasolt intézkedések kedvezően fogják befolyásolni ezt a jogot, mivel nem érintik az uniós jogszabályokat ezen a területen, valamint jogot biztosítanak az érintett munkavállalók számára, hogy szavazhassanak a szerkezetátalakítási tervekről.

Végezetül, a javasolt módosítások megerősítenek négyet a hatástanulmányban azonosított nyolc előnyből (1., 3., 5., 8.): „hatékony lehetőségek a korai szerkezetátalakításra”; „az adós üzleti vállalkozása folytatásának megkönnyítése a szerkezetátalakítás alatt”; „a szerkezetátalakítási tervek sikere esélyének növelése” és „a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások hatékonyságának növelése”.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) Minden munkavállaló számára jogot kell biztosítani követelései védelméhez munkáltatója fizetésképtelensége esetén, ahogyan ezt az Európai Szociális Charta előírja.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga eltávolítsa, az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak. Az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók ésszerű idő elteltével megtörténő teljes adósságelengedést követően kapjanak egy második esélyt; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére.

(1)  Az irányelv célkitűzése, hogy az olyan alapvető szabadságjogok gyakorlata elől, mint amilyen a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadságának joga, a belső piac megfelelő működése érdekében eltávolítsa azokat az akadályokat, amelyek a megelőző szerkezetátalakításra, fizetésképtelenségre és második esélyre vonatkozó eljárásokról szóló nemzeti jogszabályok közötti eltérésből származnak. A munkavállalók szabadságainak és alapvető jogainak sérelme nélkül az irányelv célja, hogy ezeket az akadályokat eltávolítsa azáltal, hogy biztosítja a pénzügyi nehézségekkel küzdő életképes vállalkozások számára a hatékony megelőző szerkezetátalakítási keretekhez való hozzáférést, ami lehetővé teszi számukra, hogy folytassák működésüket, így csökkentve az álláshelyek elkerülhető elvesztését, miközben ugyanúgy hozzájárul a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez, mint felszámolás esetén; hogy a becsületes és túlzottan eladósodott vállalkozók ésszerű idő elteltével megtörténő teljes adósságelengedést követően kapjanak egy második esélyt; és hogy a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságát növeljék, különös tekintettel azok időtartamának rövidítésére.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A szerkezetátalakításnak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek értékesítését. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt a lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ezeknek a kereteknek maximalizálniuk kell az összértéket a hitelezők, tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé, és meg kell akadályoznia az állások szükségtelen megszűnését és a tudás és szakértelem elvesztését. Továbbá várhatóan megelőzik a nemteljesítő hitelek felhalmozódását. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél jogait védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni.

(2)  A szerkezetátalakításnak, valamint a megfelelő és életképes szakértői jelentéseknek elő kell segíteniük, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközök és források összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkéjük szerkezetét, ideértve az eszközök vagy üzletrészek értékesítését. A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy korai szakaszban hajtsák végre a szerkezetátalakítást, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget és az életképes vállalkozások felszámolását. Ezeknek a kereteknek meg kell előzniük az állások megszűnését, illetve a tudás és szakértelem elvesztését, és maximalizálniuk kell az összértéket – azon összeghez képest, amelyet a társaság eszközeinek felszámolása esetén kapnának – a hitelezők, a tulajdonosok, valamint a gazdaság egésze felé. Továbbá várhatóan megelőzik a nemteljesítő hitelek felhalmozódását. A szerkezetátalakítási folyamatban minden érintett fél, köztük a munkavállalók jogait is védeni kell. Ugyanakkor az életképtelen vállalkozásokat, amelyeknek nincs kilátásuk a túlélésre, a lehető leghamarabb fel kell számolni.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamoknak tanulmányozniuk kell olyan mechanizmusok ajánlásának lehetőségét, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók túlzott mértékben vagy visszaélésszerűen vegyenek igénybe a vállalkozás által fizetett szakértőket, minthogy ez a gyakorlat végeredményben negatív következményekkel járna a vállalkozás pénzügyi helyzetére nézve.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

3 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Egy közös jogalkotási keret kedvező hatással lenne a tevékenységüket más tagállamokra kiterjeszteni kívánó vállalkozások és vállalkozók érdekeire, valamint a transznacionális befektetőkre, mivel csökkentené a jogbizonytalanságot.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

3 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)  Egyedi elbánást kell előirányozni a nyugdíjas munkavállalók vonatkozásában, akik nyugdíja részben vagy egészben a vállalati nyugdíjrendszerektől függ, és akiket hátrányosan érinthetnek a megelőző szerkezetátalakítások.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Számos tagállamban több mint 3 évig tart, hogy a csődbement, ám becsületes vállalkozók mentesüljenek az adósságaik alól és újrakezdhessenek. A nem hatékony másodikesély-keretek eredménye, hogy a vállalkozóknak más joghatóság alá kell helyezniük a székhelyüket, hogy ésszerű időn belül újrakezdhessenek, ami jelentős további költséggel jár mind a hitelezőik, mind az adósok számára. A hosszú távra szóló eltiltás elrendelése, ami gyakran bekövetkezik mentesítéshez vezető eljárás esetén, akadályokat képez az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének vagy folytatásának szabadsága előtt.

(4)  Számos tagállamban több mint 3 évig tart, hogy a csődbement, ám becsületes vállalkozók mentesüljenek az adósságaik alól és újrakezdhessenek. A nem hatékony másodikesély-keretek eredménye, hogy a vállalkozóknak más joghatóság alá kell helyezniük a székhelyüket, hogy ésszerű időn belül újrakezdhessenek, ami jelentős további költséggel jár mind a hitelezőik, mind az adósok számára. A hosszú távra szóló eltiltás elrendelése, ami gyakran bekövetkezik mentesítéshez vezető eljárás esetén, akadályokat képez a vállalkozói tevékenység folytatásának szabadsága előtt.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A második esélyt a siker felé vezető lépésként kell értelmezni, nem pedig a kudarc szinonimájaként. A második esélyt nyújtó mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a jóhiszeműnek tekintett adósok kifizetetlen adósságainak elengedését, visszatartják a feketegazdaságot és előmozdítják a vállalkozói kultúrát, ezáltal pozitív hatással vannak a foglalkoztatásra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a második esélyt nyújtó mechanizmusokat természetes személyekre is kiterjeszthessék.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban fontos oka az alacsony visszafizetési rátáknak és annak, hogy a befektetők elrettennek a befektetéstől az olyan joghatósági területen, ahol az eljárások sokáig eltarthatnak.

(5)  A szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások aránytalan hosszúsága néhány tagállamban, illetve egyes esetekben ezen eljárások tulajdonképpeni hiánya fontos oka az érintett munkavállalókra gyakorolt hosszú távú káros hatásoknak és a vállalkozások alacsony visszafizetési rátáinak, elrettenti a befektetőket a befektetéstől az érintett országokban, valamint drámai módon hozzájárul a szegénységnek vagy társadalmi és munkaerőpiaci kirekesztésnek kitett polgárok számának növekedéséhez, ezáltal aláásva a társadalom egészének társadalmi és gazdasági rezilienciáját.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok kockázatok valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát.

(6)  Mindezek a különbségek további költségeket eredményeznek a befektetők vagy bankok számára az egy vagy több tagállamban pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal vagy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások tevékenységének nyereséges újraindításával kapcsolatos kockázatok, valamint azon költségek értékelésekor, amelyek azoknál a szerkezetüket átalakító vállalatoknál merülnek fel, amelyeknek más tagállamokban van létesítményük, hitelezőjük vagy eszközük, ahogyan ez leginkább a vállalatok nemzetközi csoportjainak átszervezéskor szokott előfordulni. Sok befektető a másik országbeli fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás körüli bizonytalanságot vagy a hosszadalmas és bonyolult eljárások kockázatát említi, mint a saját országukon kívüli befektetés vagy partnerrel való üzleti kapcsolat létesítésének fő akadályát. Az ilyen bizonytalanság visszatartó hatással van a befektetésekre, akadályozza a társaságok letelepedési szabadságát és ártalmas a belső piac megfelelő működésére.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez való jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén.

(7)  Ezek a különbségek egyenlőtlen feltételekhez vezetnek a hitelhez való jutás tekintetében, és egyenlőtlen visszafizetési rátához a tagállamokban. Ebből következően általában a jól működő egységes piachoz és különösen a működő tőkepiaci unióhoz, továbbá a gazdasági tevékenység fennmaradáshoz, és ebből következően a munkahelyek megtartásához és létrehozásához magasabb szintű harmonizáció szükséges a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területén.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Továbbá meg kell szüntetni a további kockázatértékelési és határokon átnyúló végrehajtási költségeket, amelyeket azoknak a túlzottan eladósodott adósoknak a hitelezője fizet, akik más tagállamba teszik át a székhelyüket, hogy ott sokkal rövidebb időn belül kapjanak második esélyt. A második esélyben való részesülés miatti másik tagállamba való székhelyáthelyezés szükségességéből származó további költségeket is csökkenteni kell. Továbbá, a vállalkozó túlzott mértékű eladósodottságához kapcsolódó, hosszú távra szóló eltiltás elrendeléséből származó akadályok elnyomják a vállalkozói kedvet.

(8)  Továbbá meg kell szüntetni a további kockázatértékelési és határokon átnyúló végrehajtási költségeket, amelyeket azoknak a túlzottan eladósodott adósoknak a hitelezője fizet, akik más tagállamba teszik át a székhelyüket, hogy ott sokkal rövidebb időn belül kapjanak második esélyt. A második esélyben való részesülés miatti másik tagállamba való székhelyáthelyezés szükségességéből származó további költségeket is csökkenteni kell. Továbbá, a vállalkozó túlzott mértékű eladósodottságához kapcsolódó, hosszú távra szóló eltiltás elrendeléséből származó akadályok visszafogják a vállalkozói kedvet.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Széles körben elismert, hogy minden szerkezetátalakítási műveletet, különösen a nagyobb méretű, jelentős következményeket generáló műveleteket az érintett szereplők számára adott magyarázatnak és indokolásnak kell kísérnie, amelyek magukban foglalják a tervezett intézkedéseknek a célkitűzések és alternatív megoldások fényében való kiválasztását, tiszteletben tartva a munkavállalók képviselőinek valamennyi szinten való teljes és megfelelő részvételét, és ezeket megfelelő időben el kell készíteni, hogy az érintett szereplőknek maradjon ideje felkészülni a konzultációkra, mielőtt a vállalat döntést hozna1a.

 

__________________

 

1a (P7_TA(2013)0005 A munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, a szerkezetátalakítás előrejelzése és kezelése)

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Különösen a kis- és középvállalatok számára hasznos a koherensebb, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és hasznot húzhassanak egyes tagállamok hatékonyabb szerkezetátalakítási eljárásaiból. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy szakértő tanácsát kérjék ki, ezért a korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat a cselekvés sürgősségére. Modell szerkezetátalakítási terveket kell nemzeti szinten kidolgozni és online elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Az adósoknak tudniuk kell használni ezeket a modelleket, és saját szükségleteik és vállalkozásuk tulajdonságai szerint alakítani azokat.

(13)  Különösen a kis- és középvállalatok számára hasznos a koherens, uniós szintű megközelítés, mivel nem rendelkeznek az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy állni tudják a magas szerkezetátalakítási költségeket, és hasznot húzhassanak egyes tagállamok hatékonynak bizonyult szerkezetátalakítási eljárásaiból. A kis- és középvállalkozások, különösen azok, amelyek pénzügyi nehézséggel küzdenek, akárcsak a munkavállalók képviseleti szervei gyakran nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy szakértő tanácsát kérjék ki, ezért a korai előrejelző eszközöket kell létesíteni, hogy figyelmeztessék az adósokat a cselekvés sürgősségére. Modell szerkezetátalakítási terveket kell nemzeti szinten kidolgozni és online elérhetővé tenni, hogy segíteni lehessen ezeknek a vállalkozásoknak, hogy alacsony költségekkel valósítsák meg az átszervezést. Az adósoknak tudniuk kell használni ezeket a modelleket, és saját szükségleteik és vállalkozásuk tulajdonságai szerint alakítani azokat.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Egy koherensebb megközelítés érdekében a Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy uniós fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozását, amely nagyobb átláthatóságot biztosítana valamennyi hitelező számára és egyszerűsítené az információkhoz való hozzáférést, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalók számára.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Minél hamarabb tudja az adós saját pénzügyi nehézségeit felismerni és megfelelő lépéseket tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően a releváns információkkal rendelkező harmadik feleket, mint például a könyvelőket, adóügyi és társadalombiztosítási hatóságokat is ösztönözni vagy kötelezni lehet a nemzeti jogszabályokkal, hogy jelezzék a kedvezőtlen fejleményt.

(16)  Minél hamarabb beszámolnak az adósok vagy a munkavállalók képviselői egy vállalat aggasztó helyzetéről vagy pénzügyi nehézségeiről, és minél hamarabb megfelelő lépéseket tudnak tenni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy elkerülhető lesz a fizetésképtelenség, vagy az olyan üzleti vállalkozás esetén, amelynek életképessége visszafordíthatatlanul károsodott, annál rendezettebben és hatékonyabban zajlik majd a felszámolási folyamat. A rendelkezésre álló megelőző szerkezetátalakítási eljárásokról és a korai előrejelző eszközökről világos tájékoztatást kell adni, hogy a pénzügyi problémákat észlelő adósokat korai fellépésre ösztönözzék, és hogy az érintett munkavállalókat képessé tegyék a tevékeny szerepvállalásra a szerkezetátalakítási folyamatban. A lehetséges korai előrejelző mechanizmusoknak könyvelési és ellenőrzési feladatokat is magukban kell foglalniuk az adós vagy az adós vezetősége számára, valamint a hitelmegállapodásokba foglalt jelentéstételi kötelezettségeket. Ezen túlmenően az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok, a versenyhivatalok és a számvevőszékek a nemzeti jogszabályok értelmében megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelezzék az anomáliákat.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése végett elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeiket felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemelését. Akár mediátor támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, hanem eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási keresetek általában felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára.

(18)  A hatékonyság elősegítése és a késedelmek és költségek csökkentése érdekében a nemzeti megelőző szerkezetátalakítási kereteknek rugalmas eljárásokat kell magukban foglalniuk, amelyek az igazságügyi és közigazgatási hatóságok részvételét a feltehetően érintett hitelezők és egyéb érdekelt felek érdekeinek védelme érdekében szükséges és arányos mértékére korlátozzák. A szükségtelen kiadások elkerülése és az eljárás korai jellegének kifejezése végett elviekben hagyni kell az adósokat, hogy eszközeiket felett maguk gyakorolhassák az ellenőrzést és vállalkozásuk napi üzemelését. Akár mediátor támogatja a szerkezetátalakítási tervről szóló tárgyalásokat, akár fizetésképtelenségi szakértő felügyeli az adós lépéseit, a szerkezetátalakítási szakértő kinevezése nem lehet minden esetben kötelező, hanem eseti alapon kell őket kijelölni az eset körülményeitől vagy az adós egyedi igényeitől függően. Továbbá, a szerkezetátalakítási folyamat megindításához nem kell szükségszerűen bírósági elrendelés, a folyamat lehet informális is, amennyiben a harmadik felek érdeke nem sérül. Mindazonáltal biztosítani kell a felügyelet egy bizonyos fokát, amikor egy vagy több hitelező vagy egyéb érdekelt fél jogos érdekeinek védelme ezt megkívánja. Ez különösen akkor fordul elő, amikor az egyedi végrehajtási kereseteket felfüggeszti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, vagy amikor szükségesnek látszik a szerkezetátalakítási terv kötelezőként való előírása az egyet nem értő hitelezői osztályok számára, vagy amennyiben a tevékenység egy részét vagy egészét egy másik vállalatra ruházzák át.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  Az érdekelt érintett feleknek meg kell adni a lehetőséget a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat megfellebbezésére. A terv hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a bizonytalanság csökkentésére és az indokolatlan késések elkerülése végett a fellebbezések nem lehetnek felfüggesztő hatályúak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására nézve. Ott, ahol megállapítást nyert, hogy a hitelezők kisebbsége méltánytalan károsodást szenvedett, a tagállamoknak a terv hatályon kívül helyezésének alternatívájaként fontolóra kell venniük a pénzbeli kompenzáció nyújtáását az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők kötelesek számukra kifizetni.

(32)  Az érdekelt érintett feleknek meg kell adni a lehetőséget a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat megfellebbezésére. A szerkezetátalakítási terv hatékonyságának biztosítása érdekében azonban a bizonytalanság csökkentésére és az indokolatlan késések elkerülése végett a fellebbezések nem lehetnek felfüggesztő hatályúak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására nézve. Ott, ahol megállapítást nyert, hogy a hitelezők kisebbsége méltánytalan károsodást szenvedett, a tagállamoknak a szerkezetátalakítási terv hatályon kívül helyezésének alternatívájaként fontolóra kell venniük a pénzbeli kompenzáció nyújtását az eltérő véleményt képviselő hitelezőknek, amelyet az adós vagy a terv mellett szavazó hitelezők kötelesek számukra kifizetni.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljeskörű munkajogi védelem alatt állnak. Ez az irányelv különösen nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed a munkavállalók képviselői a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról való tájékoztatásának és az erről velük való egyeztetés kötelezettségére, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak elviekben ki kell venniük a munkavállalók a 2008/94/EK irányelv értelmében vett követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését. Ha a tagállamok kiterjesztik a 2008/94/EK irányelv által megállapított munkavállalói követelések kifizetése garanciájának hatályát az ezen irányelv által megállapított megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra, már nem lesz indokolt a munkavállalók kereseteinek kivétele a végrehajtás felfüggesztése alól az ezen garancia által biztosított mértékig. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hosszának, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

(34)  A megelőző szerkezetátalakítási eljárások során a munkavállalók teljes körű munkajogi védelem alatt állnak. Ez az irányelv különösen nem érinti a 98/59/EK tanácsi irányelv68, a 2001/23/EK tanácsi irányelv69, a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv70, a 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv71 és a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 által garantált munkavállalói jogokat. A fenti irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok szerinti, a munkavállalók tájékoztatására és konzultációjára vonatkozó kötelezettségek nem változnak. Ez kiterjed a munkavállalók képviselői a megelőző szerkezetátalakítási kerethez folyamodásról szóló határozatról való tájékoztatásának és az erről velük való egyeztetés kötelezettségére, összhangban a 2002/14/EK irányelvvel. A munkavállalók megfelelő szintű védelme szükségességének biztosítására tekintettel a tagállamoknak ki kell venniük a munkavállalók a 2008/94/EK irányelv értelmében vett követeléseit a végrehajtás bármely felfüggesztésének hatálya alól tekintet nélkül arra, hogy ezek a követelések a felfüggesztés jóváhagyása előtt vagy után merültek fel. Az ilyen keresetek felfüggesztése csak azon összegek és időszakok esetében lenne lehetséges, amelyek tekintetében a tagállamok más eszközökkel biztosítják e követelések kifizetését. Ha a tagállamok kiterjesztik a 2008/94/EK irányelv által megállapított munkavállalói követelések kifizetése garanciájának hatályát az ezen irányelv által megállapított megelőző szerkezetátalakítási eljárásokra, már nem lesz indokolt a munkavállalók kereseteinek kivétele a végrehajtás felfüggesztése alól az ezen garancia által biztosított mértékig. Ha a nemzeti jogszabályok szerint korlátozzák a biztosító intézetek felelősségét akár a biztosítás hosszának, akár a munkavállalóknak kifizetett összeg tekintetében, a munkavállalóknak képesnek kell lenniük bármely hiányosság miatt kereseteiket érvényesíteni a munkaadóval szemben a végrehajtás felfüggesztésének időszaka alatt is.

__________________

__________________

68 A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

68 A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 225., 1998.8.12., 16. o.

69 A Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

69 A Tanács 2001. március 12-i 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 82., 2001.3.22., 16. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

70 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról, HL L 80., 2002.3.23., 29. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

71 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről, HL L 283., 2008.10.28., 36. o.

72 Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

72 Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 122., 2009.5.16., 28. o.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Amikor a szerkezetátalakítási terv egy vállalat vagy üzlet egy részének átruházásával jár, a munkavállalóknak a munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, különösen a bérezéshez való jogait, a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikke értelmében meg kell védeni, az irányelv 5. cikke szerinti fizetésképtelenségi eljárások esetén alkalmazandó egyedi szabályok, és különösen az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése által megengedett lehetőségek sérelme nélkül. Ezen túlmenően a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokon túl, és azok sérelme nélkül, beleértve az olyan döntéseket, amelyek valószínűsíthetően lényegi változásokhoz vezetnek majd a munkaszervezésben vagy a szerződéses viszonyokban, annak érdekében, hogy 2002/14/EK irányelv által garantált ilyen döntésekről való megállapodás megszülessen, ezen irányelv értelmében a szerkezetátalakítási terv által érintett munkavállalóknak joguk kell, hogy legyen szavazni a tervről. A szerkezetátalakítási tervről történő szavazás érdekében a tagállamok úgy dönthetnek, hogy a munkavállalókat külön osztályba sorolják, elválasztva őket a hitelezők egyéb osztályaitól.

(35)  Amikor a szerkezetátalakítási terv egy vállalat vagy üzlet egy részének átruházásával jár, a munkavállalóknak a munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, különösen a bérezéshez való jogait, a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikke értelmében meg kell védeni, az irányelv 5. cikke szerinti fizetésképtelenségi eljárások esetén alkalmazandó egyedi szabályok, és különösen az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése által megengedett lehetőségek sérelme nélkül. Ezen túlmenően a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokon túl, és azok sérelme nélkül, beleértve az olyan döntéseket, amelyek valószínűsíthetően lényegi változásokhoz vezetnek majd a munkaszervezésben vagy a szerződéses viszonyokban, annak érdekében, hogy 2002/14/EK irányelv által garantált ilyen döntésekről való megállapodás megszülessen, ezen irányelv értelmében a szerkezetátalakítási terv által érintett munkavállalóknak joguk kell, hogy legyen szavazni a tervről. A szerkezetátalakítási tervről történő szavazás érdekében a tagállamok úgy dönthetnek, hogy a munkavállalókat külön osztályba sorolják, elválasztva őket a hitelezők egyéb osztályaitól. Helyénvaló figyelembe venni a Mengozzi főtanácsnok által a C-126/16. számú ügyben nemrégiben említett, az Európai Bíróság által korábban hozott határozatokat.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak arról, hogyan értékeljék a vállalkozó becsületességét. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók megkaphatják ugyan az adósságelengedést, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltják őket az adott szakma gyakorlásától.

(38)  Nem minden körülmények között helyénvaló a teljes mentesítés vagy az eltiltás rövid időn belüli megszüntetése, például olyan esetekben, amikor az adós nem becsületes vagy rosszhiszeműen járt el. A tagállamoknak világos útmutatást és kritériumokat kell adniuk az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak a vállalkozó becsületességének megítélését szolgáló módszerről. Például annak megállapítására, hogy az adós nem volt becsületes, az igazságügyi és közigazgatási hatóságok figyelembe vehetik az olyan körülményeket, mint az adósságok természete és mennyisége, azt az időszakot, amikor az adósságok keletkeztek, az adósnak az adósságai törlesztésére és a jogi kötelezettségeinek teljesítésére tett erőfeszítéseit, beleértve az állami engedélyezési követelményeket és a szabályos könyvelést, és azokat a lépéseket, amelyeket a hitelezők általi visszkereseti jog érvénytelenítésére tett. Az olyan helyzetekben, amikor a vállalkozó olyan szakmákat űz, amelyeket a tagállam érzékenynek tart vagy ahol a vállalkozót bűncselekményért elítélték, az eltiltás elrendelése hosszabb vagy határozatlan idejű is lehet. Ilyen esetekben a vállalkozók megkaphatják ugyan az adósságelengedést, ám hosszabb vagy határozatlan időre eltiltják őket az adott szakma gyakorlásától.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony felszámolását. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Végül a 2015/848/EU rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése végett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő módon képzettek legyenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy potenciálisan jelentős gazdasági és szociális hatású döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi dolgozóknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszert szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

(39)  Szükséges fenntartani és növelni azoknak az eljárásoknak az átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amelyek eredményei kedvezően hatnak a vállalkozások megőrzésére és a vállalkozók második esélyben való részesítésére, vagy amelyek lehetővé teszik a nem életképes vállalatok hatékony felszámolását. Szükséges továbbá csökkenteni a fizetésképtelenségi eljárások aránytalan hosszúságát a tagállamokban, ami jogbizonytalansághoz és alacsony visszafizetési rátához vezet a hitelezők és befektetők számára. Végül a 2015/848/EU rendelet által megállapított, a bíróságok és szakértők közötti határokon átnyúló fokozott együttműködési mechanizmusokat figyelembe véve, minden érintett szereplő hozzáértését hasonlóan magas szintre kell emelni az egész Unióban. Ezen célkitűzések elérése végett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi vagy közigazgatási testületek tagjai megfelelő módon képzettek legyenek, és speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a fizetésképtelenségi ügyekben. Az igazságügyi dolgozók szakképzése várhatóan lehetővé teszi, hogy potenciálisan jelentős gazdasági és szociális hatású döntések rövid időn belül megszülessenek, és nem jelentheti azt, hogy az igazságügyi dolgozóknak kizárólag szerkezetátalakítást, fizetésképtelenséget és második esélyt érintő ügyekkel kelljen foglalkozniuk. Az igazságügyi rendszert szervezetét irányító, a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott, szakosodott bírókat foglalkoztató bíróságok vagy kamarák hatékony módon szolgálhatják ezen célkitűzések elérését.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértőit, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, megfelelő módon képezzék és feladataik végzését felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék. A szakértőknek is meg kell felelniük azoknak az önkéntes magatartási szabályoknak, amelyek biztosítják a megfelelő szakképesítési és képzési szintet, a szakértők feladatainak átláthatóságát, és díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni.

(40)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a szerkezetátalakítás, a fizetésképtelenség és a második esély területeinek szakértőit, akiket az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság nevezett ki, megfelelő módon képezzék és feladataik végzését felügyeljék, továbbá, hogy kinevezésük átlátható módon történjen, kellő tekintettel a hatékony eljárások biztosításának szükségességére, valamint hogy feladataikat feddhetetlenül végezzék és tartsák szem előtt a vállalat életképességének visszaállítására vonatkozó célkitűzést. A szakértőknek mentő, nem pedig felszámoló szerepet kell játszaniuk, és meg kell felelniük azon magatartási kódexnek, amely biztosítja a megfelelő szakképesítési és képzési szintet, a szakértők feladatainak átláthatóságát, és díjazásuk meghatározására, a szakmai felelősségbiztosítás megkötésére és a felügyeleti és szabályozási mechanizmusok kiépítésére vonatkozó szabályoknak, amelyek közé tartozik a megfelelő és hatásos szankciórendszer a kötelezettségszegőkkel szemben. Ezek az előírások elvben anélkül teljesíthetők, hogy új szakmákat és szakképesítéseket kellene létrehozni.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(47a)  További értékelést kell végezni a jogalkotási javaslatok szükségességének értékelésére és következésképpen azok előterjesztésére az olyan személyeket érintő fizetésképtelenség kezelése céljából, akik nem folytatnak a munkaadók tevékenységeivel azonosnak tekintett kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet, ugyanakkor fogyasztóként vagy köz- és magánjavak és -szolgáltatások felhasználójaként ideiglenesen vagy állandó jelleggel jóhiszeműen nem képesek az esedékessé váló adósságaikat fizetni. Az ilyen jogalkotási javaslatokban úgy kell rendelkezni, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés fenntartásra kerüljön az ilyen személyek számára tisztességes életkörülményeik biztosítása érdekében.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárások;

a)  fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok számára elérhető megelőző szerkezetátalakítási eljárások; vagy olyan eljárások, amelyek révén csökkenteni lehet a hitelezők egy részének vagy egészének követeléseit, vagy a még életképes tevékenységek egy részét vagy egészét egy hosszú távú stratégia keretében át lehet ruházni másik vállalkozásra;

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését;

6.  „osztályok kialakítása”: az érintett hitelezők és tőketulajdonosok csoportokba rendezése olyan módon, hogy az tükrözze az érintett követelések és érdekek jogait és a kielégítési sorrendben betöltött helyét, figyelembe véve a lehetséges elővásárlási jogosultságokat, kapcsolatokat vagy hitelezők közötti megállapodásokat, és azoknak a szerkezetátalakítási terv szerinti kezelését; e csoportok meghatározásáért a tagállamok felelősek és figyelembe kell venniük, hogy a munkavállalók az elsőbbségi hitelezők osztályába tartoznak; a jogbiztonság biztosítása érdekében az e kategóriák meghatározására vonatkozó bármely jogszabályi változás nem érint folyamatban lévő szerkezetátalakítási tervet;

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  „oktrojált hitelszerkezet átalakítás az egyet nem értő hitelezőkkel szemben”: olyan szerkezetátalakítási terv igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok általi jóváhagyása, amelyet a hitelezők többsége vagy a hitelezői osztályok minden tagja támogat a kisebbségben lévő, egyet nem értő hitelezőkkel szemben, vagy az egyet nem értő hitelezők egyes csoportokon belüli kisebbségével szemben;

7.  „oktrojált hitelszerkezet átalakítás az egyet nem értő hitelezőkkel szemben”: olyan szerkezetátalakítási terv igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok általi jóváhagyása, amelyet a hitelezők többsége vagy a hitelezői osztályok minden tagja támogat, vagy olyan szerkezetátalakítási terv, amelynek eladási ára nem elégít ki teljesen minden hitelezőt a kisebbségben lévő, egyet nem értő hitelezőkkel szemben, vagy az egyet nem értő hitelezők egyes csoportokon belüli kisebbségével szemben vagy a követelésüket nem teljes egészében megkapó, egyet nem értő hitelezőkkel szemben;

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az adós vagy a hitelezők számára segítség nyújtása szerkezetátalakítási terv szövegezéséhez vagy tárgyalásához;

a)  az adós vagy a hitelezők számára segítség nyújtása egy életképes szerkezetátalakítási vagy átruházási terv szövegezéséhez vagy tárgyalásához;

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az adós tevékenységének felügyelete a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során, és jelentéstétel az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak;

b)  az adós tevékenységének felügyelete a szerkezetátalakítási vagy átruházási tervről folytatott tárgyalások során, és jelentéstétel az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak;

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok és a vállalkozók hozzáférjenek azon korai előrejelző eszközökhöz, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó felé, hogy sürgősen cselekednie kell.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adósok, a vállalkozók, valamint a munkavállalók és képviselőik hozzáférjenek azon korai előrejelző eszközökhöz, amelyek ki tudják mutatni a romló üzleti fejleményeket és jelzik az adós vagy vállalkozó felé, hogy sürgősen cselekednie kell.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok és vállalkozók hozzáférjenek releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatáshoz a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az adósok, a vállalkozók, valamint a munkavállalók és képviselőik hozzáférjenek releváns, naprakész, világos, tömör és felhasználóbarát tájékoztatáshoz a korai előrejelző eszközökről és bármilyen más olyan eszközről, amelyek elérhetőek a számukra a korai szakaszban történő szerkezetátalakításhoz vagy a személyes adósság elengedéséhez.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviselői teljes hozzáféréssel rendelkezzenek az információkhoz és konzultációt folytassanak velük, ha intézkedésekre van szükség.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviselői értesíthessék az adósokat és a vállalkozókat a vállalaton belüli nehézségekről és a nehézségek sürgős jellegéről.

 

A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviselői egy általuk kiválasztott független szakértőt vehessenek igénybe a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban a vállalkozás pénzügyi helyzetére, és a tervbe vett különböző szerkezetátalakítási stratégiákra – köztük a tulajdonjog munkavállalókra való átruházására – vonatkozó releváns, aktualizált, világos, tömör és felhasználóbarát információkhoz való hozzáférés céljából.

 

A tagállamok azt is biztosítják, hogy az adóhatóságok, a társadalombiztosítási hatóságok, a versenyhivatalok és a számvevőszékek a nemzeti jogszabályok értelmében eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a lehető leghamarabb jelezzék az aggasztó pénzügyi fejleményeket.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állása

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok hozzáférjenek egy olyan hatékony megelőző szerkezetátalakítási kerethez, amely lehetővé teszi adósságaik vagy üzleti vállalkozásuk szerkezetének átalakítását, életképességük helyreállítását és a fizetésképtelenség elkerülését.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy fizetésképtelenség valószínűsége esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok hozzáférjenek egy olyan hatékony megelőző szerkezetátalakítási kerethez, amely lehetővé teszi adósságaik vagy üzleti vállalkozásuk szerkezetének átalakítását, életképességük helyreállítását vagy életképes működésük másik vállalkozás révén történő biztosítását, a fizetésképtelenség elkerülését vagy a hitelezők követeléseinek az eszközök felszámolásánál jobb módon történő kielégítését, valamint a munkahelyek és a tevékenység megőrzését.

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több eljárásból vagy intézkedésből állhatnak.

(2)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek egy vagy több eljárásból vagy intézkedésből állhatnak, amelyek megfelelő tárgyalások és konzultációk tárgyát képezték a munkavállalók képviselőivel – ha vannak ilyenek –, akik a kollektív tárgyaláshoz és a szervezett fellépéshez való összes jogukat fenntartják. A keretek rendelkeznek továbbá az eladósodott vállalkozás munkavállalók általi megmentésére szolgáló eljárásokról és intézkedésekről, az erre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

(3)  A tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, ezáltal biztosítják az érintett felek jogainak védelmét.

(3)  A tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részvételét a szükséges és arányos mértékre korlátozzák, biztosítva egyúttal az érintett felek jogainak védelmét.

(4)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állását az adósok, vagy az adósokkal történt megállapodás alapján a hitelezők kérelmezhetik.

(4)  A megelőző szerkezetátalakítási keretek rendelkezésre állását az adósok vagy a munkavállalók, vagy az adósokkal történt megállapodás alapján más hitelezők kérelmezhetik.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok az alábbi esetekben írhatják elő szerkezetátalakítási szakértő kijelölését:

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy legalább az alábbi esetekben szerkezetátalakítási szakértő kerüljön kijelölésre:

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  ha a terv a vállalkozás egészének vagy egy részének egy másik vállalkozásra történő, az összes munkavállaló átvétele nélküli átruházását irányozza elő.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok abban az esetben és olyan mértékben részesülhessenek az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében, amennyiben azt a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások támogatása szükségessé teszi.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási vagy átruházási tervet hitelezőikkel egyeztető adósok abban az esetben és olyan mértékben részesülhessenek az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésében, amennyiben azt a szerkezetátalakítási tervről folyó tárgyalások támogatása szükségessé teszi.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetébenelrendelhető legyen, ideértve a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztése minden hitelezői típus tekintetében elrendelhető legyen, ideértve a biztosítékkal rendelkező és az elsőbbségi hitelezőket is, de kizárva a munkavállalókat. A felfüggesztés lehet általános, amely minden hitelezőre kiterjed, vagy korlátozott, amely – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – egy vagy több egyéni hitelezőt érint.

Indokolás

Bár a 6. cikk (3) bekezdése megfelelő védelmet biztosít, a 6. cikk (1) bekezdésének általános szövegében ki kell jelenteni, hogy a munkavállalók osztálya különleges státuszt élvez.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  releváns előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről folyó egyeztetések során; és

a)  releváns előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről vagy az életképes vállalkozásnak egy másik vállalkozásra – a jelen irányelvben előírt feltételek szerint – történő átruházásáról folyó tárgyalások során; és

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne szakadjon meg automatikusan, és hogy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó sikeres megállapodás kilátásainak megvizsgálását követően a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozhasson úgy, hogy elhalasztja a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartja az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket.

(3)  A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, ha az adós illikviddé válik, és ezáltal nem tudja törleszteni a felfüggesztés ideje alatt esedékessé vált tartozásait. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási folyamat ne szakadjon meg automatikusan, és hogy a szerkezetátalakítási tervre vagy az átruházási tervre vonatkozó sikeres megállapodás kilátásainak megvizsgálását követően a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság határozhasson úgy, hogy elhalasztja a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, és továbbra is fenntartja az egyedi végrehajtási keresetek felfüggesztésével járó előnyöket.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az adós vagy az adós vállalkozása által képviselt jelenlegi érték értékelése, valamint indokolást tartalmazó nyilatkozat az adós pénzügyi nehézségeinek okairól és mértékéről;

b)  az adós vagy az adós vállalkozása által képviselt jelenlegi érték értékelése, a problémamegoldási vagy eszközfelszámolási eljárásokat követően, valamint indokolást tartalmazó nyilatkozat az adós pénzügyi nehézségeinek okairól és mértékéről; az uniós és nemzeti titoktartási szabályok sérelme nélkül, az értékelés tartalmazza az eszközök, az adósságok és azok elhelyezkedése, valamint az anyavállalatok és a leányvállalatok felé fennálló pénzügyi kötelezettségek és a velük folytatott pénzforgalom közötti kapcsolat részletes ismertetését.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a terv feltételei, többek között de nem kizárólag az alábbiak:

f)  a terv feltételei, többek között de nem kizárólag az alábbiak:

i.  tervezett időtartam;

i.  tervezett időtartam;

ii.  bármely olyan javaslat, amely révén az adósság átütemezhető, elengedhető vagy más kötelezettséggé alakítható;

ii.  bármely olyan javaslat, amely révén az adósság átütemezhető, elengedhető vagy más kötelezettséggé alakítható;

iii.  a szerkezetátalakítási terv részeként bármely várható új finanszírozási forma.

iii.  a szerkezetátalakítási terv részeként bármely várható új finanszírozási forma.

 

iiia.  a nyugdíjas és aktív állományban lévő dolgozók összes nyugdíjtípusára gyakorolt hatás.

 

iiib.  a munkavállalók munkakörülményeire és javadalmazására gyakorolt hatás.

 

iiic.  a leányvállalatokra és az alvállalkozókra gyakorolt hatás.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  a terv által érintett munkavállalók foglalkoztathatóságának, valamint egyéni és kollektív kompetenciáinak értékelése.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A szerkezetátalakítási tervek nem érinthetik a munkavállalók követeléseit és egyéb jogait, és a munkavállalók osztálya elsőbbséget élvez.

A szerződéses feltételek – kivételes esetben – vállalati szinten, a vezetőség és a munkavállalók képviselői között újratárgyalhatók a korai szerkezetátalakítási eljárások során, amennyiben ez az üzleti tevékenység megfelelő folytatását és a munkahelyek megtartását szolgálja.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor minden érintett hitelezőnek legyen joga szavazni. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jogban előírt eljárások lehetővé teszik a hitelezők – többek között a követelések csökkentésére vonatkozó terv által érintett munkavállalók – számára, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor szavazati joggal rendelkezzenek, miután teljes körű tájékoztatást kaptak az eljárásról és annak a vállalatot érintő lehetséges következményeiről. A tagállamok a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt a szavazati jogot az érintett tőketulajdonosok számára is biztosíthatják.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az érintett feleket a csoportképzési kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői csoportokban kezeljék. A csoportokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoportokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. A tagállamok a munkavállalók külön csoportban kezeléséről is rendelkezhetnek.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a követelések csökkentésére vonatkozó terv által érintett feleket a csoportképzési kritériumoknak megfelelő, külön hitelezői csoportokban kezeljék. A csoportokat úgy kell kialakítani, hogy az egyes csoportokba hasonlóan megalapozott, jogos követelések vagy érdekek kerüljenek, így a csoport egységes érdekekkel rendelkező tagokból álló, homogén csoportnak legyen tekinthető. Minimumkövetelmény, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából a biztosított és a biztosíték nélküli követeléseket külön csoportokban kezeljék. Figyelembe véve, hogy a munkavállalók preferenciális hitelezői osztályt alkotnak, kivéve kellően indokolt esetekben, a tagállamok azt is biztosítják, hogy az aktív munkavállalók fennálló bérköveteléseit és a nyugdíjba vonult munkavállalók nyugdíjjogosultságait külön preferenciális csoportban kezelik és garantálják az ilyen kérelmek elsődlegességét.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői csoportban sikerül megszerezni a többségeit követeléseik vagy érdekeik tekintetében. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az adott csoportba sorolt követelések vagy érdekek 75 %-át.

(4)  A szerkezetátalakítási tervet az érintett felek által elfogadottnak kell tekinteni, ha minden egyes hitelezői csoportban – többek között a munkavállalók osztályában – sikerül megszerezni a többséget követeléseik vagy érdekeik tekintetében, illetve a szavazati joggal rendelkező tagok száma alapján kiszámított többséget. A tagállamok meghatározzák a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges többséget, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg az adott csoportba sorolt követelések vagy érdekek 75 %-át. Az átruházási tervet az illetékes joghatóság engedélyezi azon nemzeti jogszabályoknak megfelelően, amelyek lehetővé teszik ezen átruházás engedélyezését és megvalósítását.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok kiköthetik, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról szóló szavazás az egyes csoportokba tartozó érintett felek szükséges többségével folytatott konzultáció és a velük való megállapodás révén valósuljon meg.

(5)  A tagállamok kiköthetik, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról szóló szavazás az egyes csoportokba tartozó érintett felek szükséges többségével folytatott konzultáció és a velük való megállapodás révén valósuljon meg. A munkavállalók csoportjában ez a szavazás a nemzeti jogszabályoknak megfelelően valósul meg.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  olyan szerkezetátalakítási tervek, amelyek több mint 10 munkahelyet megszüntetnek a vállalatban egy hónapon belül;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  olyan szerkezetátalakítási tervek, amelyekhez a munkavállalók ellenjavaslatokat nyújtanak be, különösen azokhoz, amelyek a munkavállalók által támogatott részvényesi változást tartalmazzák, vagy olyan szerkezetátalakítási tervek, amelyek szerint a munkavállalók vásárolják ki a vállalkozást, és amelyeket a munkavállalók osztálya tájékoztatási és konzultációs eljárást követően jóváhagyott.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy egy folyamatosan működő vállalkozás átruházására vonatkozó tervek csak a nemzeti jogban előírt közigazgatási vagy igazságügyi hatóság jóváhagyása esetén válhassanak kötelező erejűvé a felek számára.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok elutasíthatják a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, ha az nem tartalmaz ésszerű lehetőséget az adós fizetésképtelenségének megelőzésére és a vállalkozás életképességének biztosítására.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok elutasíthatják a követelések csökkentését magával vonó szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, ha az nem tartalmaz észszerű lehetőséget az adós fizetésképtelenségének megelőzésére és a vállalkozás életképességének biztosítására vagy ha az adós nem teljesítette a munkavállalókkal szembeni, a meglévő irányelvekben előírt kötelezettségeit. A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok elutasíthatják az átruházási terv jóváhagyását, ha az nem tartalmaz észszerű lehetőséget a hitelezőknek fizetett legalább akkora összegű osztalék kifizetésére, amennyit az eszközök átruházási értékének felszámolása során kaptak volna egy csődeljárás után, és ha a tevékenységet folytató vállalkozás nem nyújt garanciát az átruházott tevékenységek életképességére.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv kötelező erejűvé válásához közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot minden esetben indokolatlan késedelem nélkül, a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül meghozzák.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy szerkezetátalakítási terv vagy egy átruházási terv kötelező erejűvé válásához közigazgatási vagy igazságügyi hatósági jóváhagyásra van szükség, a határozatot minden esetben indokolatlan késedelem nélkül, a jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül meghozzák.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a hitelezői testület érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

(1)  Amennyiben a hitelezői testület érdekének állítólagos megsértése miatt kifogást emelnek a szerkezetátalakítási terv vagy az átruházási terv ellen, a közigazgatási vagy igazságügyi hatóság felszámolási értéket állapít meg.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A közigazgatási vagy igazságügyi hatóság a folyamatosan működő vállalkozás értéke alapján vállalati értéket állapít meg az alábbi esetekben:

(2)  A közigazgatási vagy igazságügyi hatóság a folyamatosan működő vállalkozás értéke alapján és az eszközöknek fizetésképtelenségi szakértő fizetésképtelenségi eljárás során történt értékesítését követően a realizálható érték alapján vállalati értéket állapít meg az alábbi esetekben:

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  ha a terv egy tevékenység egy részének vagy egészének átruházását vonja magával.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtókat felruházhatják azzal a joggal, hogy egy későbbi fizetésképtelenségi eljárás során elsőbbséggel kifizetéshez jussanak más, olyan hitelezőkkel szemben, akiknek egyébként az övéknél előbbre sorolt vagy az övékével egyenértékű pénz- vagy eszközbeli követelésük lenne. Ilyen esetekben a tagállamok legalább a rendes, biztosítékkal nem rendelkező hitelezők követelései elé sorolják az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtókat.

törölve

Indokolás

Ez a rendelkezés jelentős privilégiumot biztosít az új és ideiglenes finanszírozást nyújtó szereplők számára. Egyéb hitelezők leminősítését eredményezheti, beleértve a munkavállalókat, és továbbgyengítheti az érintett vállalkozást, még inkább veszélybe sodorva a munkavállalókat.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  azonnali intézkedések a hitelezői, munkavállalói, részvényesi és egyéb érdekelti veszteségek minimalizálása érdekében;

a)  azonnali intézkedések a hitelezői, munkavállalói, részvényesi és egyéb érdekelti veszteségek minimalizálása érdekében, beleértve a foglalkoztatást, valamint a munkavállalók érdekeit és jogait;

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok kiterjeszthetik a második esélyt nyújtó mechanizmus hatályát a vállalkozókra, hogy természetes személyeket is magába foglaljon, lefedve azokat a személyeket, akik nem folytatnak a munkaadók által folytatottal azonosnak tekintett kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységet. A hatály bővítésének célja a természetes személyek jóhiszeműen való túlzott eladósodásának elkerülése egy mentesítési eljárás révén, fenntartva az adósságokat egy részleges visszatérítést követően és lehetővé téve számukra a hitelhez való hozzáférésük megújítását. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kell készítenie arról, hogy a második esélyt nyújtó mechanizmus hatályának kiterjesztése miként segítené a tagállamokat a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésében és a gazdasági tevékenységek előmozdításában.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok minden általuk megfelelőnek tartott eszköz segítségével ösztönzik az önkéntes magatartási kódexeknek a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők általi kidolgozását és az ezekhez történő csatlakozást, valamint a közvetítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyéb hatékony felügyeleti mechanizmusokat.

(2)  A tagállamok minden általuk megfelelőnek tartott eszköz segítségével ösztönzik a magatartási kódexnek a szerkezetátalakítási, a fizetésképtelenségi és a második esélyt biztosító eljárások során alkalmazott szakértők általi kidolgozását és az ezekhez történő csatlakozást, valamint a közvetítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó egyéb hatékony felügyeleti mechanizmusokat, úgymint engedélyezés és nyilvántartásba vétel.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a hitelezők értesítése;

c)  a hitelezők értesítése, beleértve a munkavállalók képviselőit;

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  a megszűnt munkahelyek száma, a vállalkozás egy részének vagy egészének átruházásai, a személyzet egy részének elbocsátása és a szerkezetátalakítási megállapodások hatása a foglalkoztatásra és a közfinanszírozásra;

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb)  a szakértők által elvégzett munka és az elért eredmények értékelése;

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

29 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság a (3) bekezdés szerinti adatközlési formanyomtatványt végrehajtási jogi aktusok útján írja elő. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)  A Bizottság a (3) bekezdés szerinti adatközlési formanyomtatványt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján írja elő.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A megelőző szerkezetátalakítás keretei, a második esély és a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések

Hivatkozások

COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.1.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

16.1.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Edouard Martin

17.1.2017

Vizsgálat a bizottságban

3.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

1

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Arne Gericke, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Dominique Martin, Emilian Pavel, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Dennis Radtke, Terry Reintke, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Siôn Simon, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Amjad Bashir, Heinz K. Becker, Dieter-Lebrecht Koch, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Anne Sander, Sven Schulze, Jasenko Selimovic, Theodoros Zagorakis, Flavio Zanonato, Kosma Złotowski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

39

+

ALDE

EFDD

GUE/NGL

NI

PPE

 

 

S&D

 

VERTS/ALE

Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Jasenko Selimovic, Renate Weber

Laura Agea

Rina Ronja Kari, Paloma López Bermejo, João Pimenta Lopes

Lampros Fountoulis

Georges Bach, Heinz K. Becker, David Casa, Dieter-Lebrecht Koch, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Dennis Radtke, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Theodoros Zagorakis

Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Agnes Jongerius, Jan Keller, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Maria João Rodrigues, Siôn Simon, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

1

-

ENF

Dominique Martin

5

0

ECR

Amjad Bashir, Arne Gericke, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská, Kosma Złotowski

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A megelőző szerkezetátalakítás keretei, a második esély, a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések

Hivatkozások

COM(2016)0723 – C8-0475/2016 – 2016/0359(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

22.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.1.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.1.2017

EMPL

16.1.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Angelika Niebler

28.11.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

12.7.2017

10.10.2017

7.12.2017

 

Az elfogadás dátuma

2.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Mary Honeyball, Emil Radev, Julia Reda, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Geoffroy Didier, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Angelika Niebler, Virginie Rozière, Viktor Uspaskich, Tiemo Wölken, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nicola Danti, Kateřina Konečná, Nils Torvalds

Benyújtás dátuma

25.7.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

14

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, Viktor Uspaskich

ECR

Angel Dzhambazki, Kosma Złotowski

EFDD

Joëlle Bergeron

PPE

Rosa Estaràs Ferragut, Angelika Niebler, Emil Radev, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

VERTS/ALE

Max Andersson, Pascal Durand, Julia Reda

7

-

ENF

Marie-Christine Boutonnet

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Mady Delvaux, Mary Honeyball, Virginie Rozière, Tiemo Wölken

1

0

EFDD

Laura Ferrara

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. augusztus 27.Jogi nyilatkozat