Eljárás : 2017/0085(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0270/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0270/2018

Viták :

PV 04/04/2019 - 3
CRE 04/04/2019 - 3

Szavazatok :

PV 04/04/2019 - 6.16
CRE 04/04/2019 - 6.16

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0348

JELENTÉS     ***I
PDF 493kWORD 161k
23.8.2018
PE 618.193v02-00 A8-0270/2018

a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: David Casa

Rapporteur for the opinion (*):

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Committee on Women's Rights and Gender Equality

(*) Associated committee – Rule 54 of the Rules of Procedure

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0253),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (1) bekezdésének i) pontjára és 2. cikkének b) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8–0137/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. december 6-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. november 30-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményeire (A8-0270/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió egyik célja a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23cikke megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

(2)  A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés elleni küzdelem, a társadalmi igazságosság és védelem, a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása, továbbá a gyermekek jogainak védelme. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke úgy rendelkezik, hogy tevékenységeinek folytatása során az Unió törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Emellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának IIIcíme előírja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, hogy tiltott a megkülönböztetés, és hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell (az Alapjogi Charta 20., 21. és 23. cikke).

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 33. cikke akként rendelkezik, hogy a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

(3)  A Charta 33. cikke biztosítja a család jogi, gazdasági és szociális védelmét, és akként rendelkezik, hogy a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Unió részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Az említett egyezmény rendelkezései ezért az egyezmény hatálybalépésétől fogva szerves részét képezik az Európai Unió jogrendjének, és az uniós jogszabályokat lehetőség szerint olyan módon kell értelmezni, amely összhangban van az egyezménnyel. Az egyezmény – egyebek mellett – a 7. cikkében előírja, hogy a feleknek minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.

(4)  Az Unió és minden tagállam részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, általánosabb összefüggésben pedig minden uniós tagállamnak elő kell mozdítania és védelmeznie kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített alapvető jogokat. Az említett egyezmény rendelkezései ezért az egyezmény hatálybalépésétől fogva szerves részét képezik az Európai Unió jogrendjének, és az uniós jogszabályokat lehetőség szerint olyan módon kell értelmezni, amely összhangban van az egyezménnyel. Az egyezmény – egyebek mellett – a 24. preambulumbekezdésében és a 7. cikkében előírja, hogy a feleknek minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű és egyenlő gyakorlását. Emellett az egyezmény a 23. cikkében rendelkezik arról, hogy a részes feleknek minden szükséges és hatékony intézkedést meg kell tenniük a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért a házasság, a család, a szülői szerep és a másokkal egyenlő alapú kapcsolatok terén.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tagállamok aláírták és ratifikálták a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és ezért jogilag kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a vonatkozó jogok érvényre juttatása érdekében. Az egyezmény 18. cikkében egyebek mellett kimondja, hogy a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul a felelősség, akiknek cselekedeteit a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie. Az egyezmény emellett emlékezteti a részes államokat arra, hogy minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, megkönnyítik a férfiak számára a gondozási feladatokban való részvételt a nőkkel egyenértékű módon, és felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek és díjazás tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait.

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, ösztönzik és megkönnyítik a férfiak számára a gondozási feladatokban való részvételt a nőkkel egyenértékű módon, és felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek, a díjazás és a nyugdíjak tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a nemi sztereotípiák csökkentését, a gondozási feladatok elismerését és újraelosztását, valamint minőségi előírások kidolgozását és bevezetését valamennyi gondozási szolgáltatás vonatkozásában, továbbá el kell ismerniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait, valamint ezeknek a gondozási feladatokra gyakorolt hatását. A demográfiai változás miatt felmerülő kihívás kezelése létfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy felkészítsék a munka és a magánélet egyensúlyára irányuló szakpolitikákat a jövőbeli munkára. Különös figyelmet kell fordítani a nők kiszolgáltatott kategóriáinak munkaerőpiaci részvételére.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A munka és a magánélet közötti egyensúlynak a – jelenleg Unió-szerte a gondozási feladatok 80%-át ingyenesen ellátó – nem hivatásos gondozók vonatkozásában történő megteremtésére irányuló szakpolitikák relevánsak és arányban állnak a demográfiai változások jelentette kihívásokkal. E politikák várhatóan hozzájárulnak az abból adódó hatások enyhítéséhez, hogy egyrészről egyre nagyobb az igény a gondozásra, másrészről a családok egyre kisebbekké és földrajzilag szétszórtabbakká válnak, a nők pedig egyre nagyobb számban lépnek be a munkaerőpiacra, amiből adódóan csökkennek az informális gondozás lehetőségei. Az effajta támogatás jelentőségét a jövőben várhatóan tovább fogja növelni az informális gondozás Unión belüli elterjedtsége és ezzel együtt az, hogy egyes országokban egyre nagyobb nyomás helyeződik a közkiadásokra. Ezért egyértelmű, hogy támogatni kell az informális gondozást, és nélkülözhetetlenek az olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a gondozók számára a gondozás és a munka összeegyeztetését.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az uniós intézmények által 2017. november 17-én kihirdetett „szociális jogok európai pillére” további jogokat és hatékonyabb jogérvényesítést hivatott biztosítani az uniós polgároknak. A pillér 20 alapelvre épül, melyek közül a második a nemek közötti egyenlőségre, a harmadik az esélyegyenlőségre, a kilencedik pedig a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozik. Ez utóbbi megállapítja, hogy „A szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk van a megfelelő szabadsághoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatások igénybevételéhez. A nőknek és a férfiaknak azonos feltételekkel ki kell tudniuk venni külön szabadságot abból a célból, hogy el tudják látni gondozási feladataikat, és ösztönözni kell őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel kiegyensúlyozott módon éljenek.”

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk kellene, hogy legyen a megfelelő szabadsághoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatások igénybevételéhez A nőknek és a férfiaknak azonos feltételekkel ki kell tudniuk venni külön szabadságot abból a célból, hogy el tudják látni gondozási feladataikat, és ösztönözni kell őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel kiegyensúlyozott módon éljenek.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  Az Európai Parlament „ A válság hatása a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésére” című, 2013. június 18-i jelentése kifejezetten szorgalmazza egy gondozók szabadságáról szóló irányelv elfogadását.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

6 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6d)  A Bizottság 2017. októberi adatai (Eurostat) szerint a férfiak foglalkoztatási rátája az Unióban 71,9%, a nőké pedig 61,4% volt, a nők magasabb iskolázottsági szintje ellenére.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A munka és a magánélet közötti egyensúly azonban továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik oka az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a munkával és a családdal kapcsolatos kötelezettségek között. A gyermekvállalást követően a nők általában kisebb óraszámban végeznek keresőtevékenységet, és több időt töltenek fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Az adatok szerint a beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és vannak nők, akik emiatt teljesen kiesnek a munkaerőpiacról.

(7)  A munka és a magánélet közötti egyensúly továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik meghatározó oka a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, a munkavállalói státuszukat, a munkabérüket, valamint a számukra elérhető munkatípusokat érintő diszkrimináció mellett az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a munkával és a családdal kapcsolatos felelősségek között. A gyermekvállalást követően a nők általában kisebb óraszámban végeznek keresőtevékenységet, és több időt töltenek fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Emellett a munkaórák egyre gyakrabban nyúlnak a késő esti órákba, bizonyos ágazatokban elterjedt az éjszaki, vagy ünnepnapokon való munkavégzés, ami megnehezíti a munkavállalók számára a munka és a gyermekekkel, a többi hozzátartozóval vagy a közvetlen környezetükben élő, támogatásra szoruló személyekkel szembeni kötelezettségei teljesítésének összeegyeztetését. Az adatok szerint a támogatásra vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és sok olyan nő van, aki emiatt részlegesen vagy teljesen kiesik a munkaerőpiacról. Ennek negatív hatása van a gondozók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságaira, a nyugdíjak terén, ami bizonyos esetekben növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatát, különösen időskorban. A kutatások és a gyakorlat szerint a munkáltatók javára válik, ha kezelik a dolgozó gondozók szükségleteit, hiszen ez jobb eredményekhez vezet, mint például a távollét csökkenése, a személyzet odavonzása és megtartása, valamint a személyzet jobb motiváltsága.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A gyermekek és a gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozók gondozása céljából biztosított minőségi, hozzáférhető és megfizethető infrastruktúra rendelkezésre állása döntő fontosságú tényezőnek bizonyult a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló azon szakpolitikák esetében, amelyek elősegítik az anyák munkába való gyors visszatérését, illetve a nők munkaerőpiaci részvételének növekedését. A tagállamok többsége azonban 2018-ig még mindig nem valósította meg a gyermekgondozásra vonatkozóan 2002-ben meghatározott barcelonai célkitűzéseket. E célkitűzések megvalósítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nők teljes mértékben részt tudjanak venni a munkaerőpiacon, és a helyzet megoldásához elengedhetetlen, hogy a többéves pénzügyi keret kiemelten kezelje a minőségi, hozzáférhető és megfizethető, közösségi alapú gyermekgondozásba való beruházást. Az egyéni gondozói szabadság bevezetése ezért nem helyettesítheti a szakszerű, elérhető, megfizethető és magas színvonalú, közösségi alapú gondozói szolgáltatásokat.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság tovább erősíti a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok vagy a rugalmas munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására.

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya, valamint a szülői szabadság átruházhatósága sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság tovább erősíti a nemi sztereotípiákat és a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok vagy az alakítható munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására. Emellett a Eurofound kutatásai szerint a szülők általi igénybevétel aránya számos, egymással összefonódó tényező függvénye. Különösen nagy jelentőségűek a kiváló minőségű, hozzáférhető és megfizethető gyermekgondozási és idősgondozási, valamint a fogyatékossággal élő személyek gondozására szolgáló létesítmények; a szabadságra vonatkozóan rendelkezésre álló információk; a szabadság idejére biztosított ellentételezés és a bérkülönbségek; az uralkodó családszervezési modellek; annak mértéke, hogy a munkavállalók mennyire tartanak attól, hogy elszigetelődnek a munkaerőpiactól, ha szabadságra mennek. A fiatalok egyértelműen az összes tényezőnek leginkább kiszolgáltatottabb csoportok között vannak.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében az olyan megkülönböztető gyakorlatokat, mint a nemek közötti állandó bérszakadékot fel kell számolni, hogy nagyobb fokú egyenlőséget teremtsenek a munkaerőpiacon. A tagállamoknak a szociális partnerekkel és az érintett érdekelt felekkel közösen be kell építeniük a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos oktatást a kötelező oktatási és iskola előtti nevelési tanterveikbe, ezt követően pedig az állami hatóságoknak erőfeszítéseket kell tenniük a tájékoztatás és figyelemfelhívás érdekében. Az egyenlő bánásmódra irányuló politikáknak törekedniük kell arra, hogy kezeljék a sztereotípiák kérdését mind a férfi, mind pedig a női szakmákban és szerepekben, a szociális partnereknek pedig eleget kell tenniük azon alapvető szerepüknek, hogy tájékoztassák a munkavállalókat és a munkaadókat, és felhívják a figyelmüket a megkülönböztetés elleni küzdelemre.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b)  Az alapul szolgáló és egyéb kapcsolódó jogszabályok jobb értékelése érdekében helyi, regionális és nemzeti szinten össze kell gyűjteni és közzé kell tenni a megfelelő adatokat, például a munkaidőre, a fizetésre és a beosztásokra vonatkozó adatokat, nemek és életkor szerinti bontásban is, annak érdekében, hogy dokumentálják az interszekcionális megkülönböztetést, és célzott és erőforrás-hatékony módon alakítsák ki a politikákat. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért nevű ügynökséggel (EUROFOUND) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központnak (Cedefop) az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti és regionális szervezetekkel együttműködve folyamatosan frissíteniük kell a munka és a magánélet közötti egyensúly mutatóit annak biztosítása érdekében, hogy az adatok helytállóak legyenek és időben rendelkezésre álljanak.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

8 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8c)  A fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott közösségi alapú szolgáltatásokba és az életkorhoz kapcsolódóan nyújtott támogatási szükségletekbe történő befektetés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a nők ne szoruljanak ki a munkaerőpiacról, illetve továbbra is keresőtevékenységet folytassanak vagy visszatérjenek abba, összhangban az önálló életvitelt segítő közösségi alapú támogatás és gondozás bővítéséről szóló, 2017. december 7-i tanácsi következtetésekkel.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

8 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8d)  A társadalmilag és gazdaságilag fenntartható társadalom kiépítése érdekében a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyával kapcsolatos felelősséget meg kell osztani a munkavállalók, a családok, a szociális partnerek, a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az összes állami és magán munkaadó és szolgáltató között.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A tagállamoknak ösztönözniük kell a szociális partnereket, hogy folytassák a munkájukat a munka, a magán- és a családi élet összeegyeztetésének, valamint a munkaerőpiacon a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód előmozdítása terén, mégpedig az oktatáson, a felnőttképzésen, valamint a figyelemfelhívó és tájékoztató kampányokon keresztül.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b)  A nemzeti gyakorlatoknak megfelelően konzultálni kell a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakításáról és végrehajtásáról. Arra kell őket ösztönözni, hogy – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett – az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak, és kollektív szerződéseket kössenek.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Indokolt hatályon kívül helyezni és felváltani a 2010/18/EU irányelvet, amely – a szociális partnerek között létrejött keretmegállapodás hatálybaléptetése útján – jelenleg szabályozza a szülői szabadságot. Ez az irányelv elsősorban a 2010/18/EU irányelvben meghatározott szabályokra épít, és kiegészíti azokat a meglévő jogok megerősítésével és új jogok bevezetésével.

(10)  Indokolt hatályon kívül helyezni és felváltani a 2010/18/EU irányelvet, amely – a szociális partnerek között létrejött keretmegállapodás hatálybaléptetése útján – jelenleg szabályozza a szülői szabadságot. Ez az irányelv elsősorban a 2010/18/EU irányelvben meghatározott szabályokra épít, és kiegészíti azokat a meglévő jogok megerősítésével és új jogok bevezetésével. Jelen irányelv egyik intézkedése sem értelmezhető az említett irányelv értelmében korábban már meglévő jogok korlátozásaként.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Ez az irányelv meghatározza az apasági, szülői és gondozói szabadságra, valamint a szülők és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók számára biztosított rugalmas munkafeltételekre vonatkozó minimális követelményeket. Azáltal, hogy elősegíti a szülők és a gondozók munkájának és családi életének összehangolását, ez az irányelv várhatóan hozzájárul azokhoz a Szerződésen alapuló célkitűzésekhez, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság előmozdítására irányulnak.

(11)  Ez az irányelv meghatározza az apasági, szülői és gondozói szabadságra, valamint a szülők és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók számára biztosított alakítható munkafeltételekre vonatkozó minimális követelményeket. Azáltal, hogy elősegíti a szülők és a gondozók munkájának és családi életének összehangolását, ez az irányelv várhatóan hozzájárul azokhoz a Szerződésen alapuló célkitűzésekhez, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság előmozdítására irányulnak. Az irányelv emellett emlékeztet a jelenlegi demográfiai fejleményekre, amelyek a társadalom elöregedéséből adódóan megnövekedő gondozási igényekhez vezettek, és ebből következően a kiváló minőségű, hozzáférhető és megfizethető, a gondozók számára az aktív szakmai élet fenntartását lehetővé tevő gyermekgondozási és idősgondozási létesítményekbe való beruházás és azok felépítésének szükségességére.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Ennek az irányelvnek minden munkaszerződéssel vagy más munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóra alkalmazandónak kell lennie. Ahogyan a 2010/18/EU irányelv melléklete 2. szakaszának 3. pontja szerint jelenleg is, ide kell érteni a részmunkaidős munkavállalók, határozott idejű szerződés alapján munkát vállalók, illetve munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatására vagy munkaviszonyára vonatkozó szerződéseket is.

(12)  Ennek az irányelvnek minden munkaszerződéssel vagy más munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóra alkalmazandónak kell lennie. Ahogyan a 2010/18/EU irányelv melléklete 2. szakaszának 3. pontja szerint jelenleg is, ide kell érteni a részmunkaidős munkavállalók, határozott idejű szerződés alapján munkát vállalók, illetve munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatására vagy munkaviszonyára vonatkozó szerződéseket is. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy ki lehet-e terjeszteni az irányelvben biztosított jogokat az önálló vállalkozókra. A Bizottságnak adott esetben ennek alapján jogalkotási javaslatot kell benyújtania.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Az uniós jogszabályok jelenleg is biztosítják az egyenlő bánásmód elvét a különböző típusú munkaviszonyok tekintetében, tiltják a nemi alapon történő közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a foglalkoztatás, a munkavégzés, a szociális védelem, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén, biztosítják a jogok hordozhatóságát és megőrzését a tagállamok közötti mobilitás esetén, garantálják a kiegészítő nyugdíjjogosultságok határokon átnyúló megszerzésének és megőrzésének minimumkövetelményeit, valamint a foglalkoztatói rendszerek átláthatóságára vonatkozó minimumkövetelményeket.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a férfiak jogát arra, hogy apasági szabadságot vegyenek ki gyermekük születésekor. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani.

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának erősítése érdekében be kell vezetni az apák, illetve a nemzeti jogban meghatározott, velük egyenértékű társszülők jogát arra, hogy fizetett apasági szabadságot vegyenek ki a gyermekük születése vagy örökbefogadása vagy halva születése időpontja körüli időszakban, a szülési szabadság időtartamának korlátain belül. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük az irányelvben meghatározott valamennyi kedvezmény alkalmazására vonatkozóan, amennyiben a szülők a nemzetközi örökbefogadás lebonyolítása esetén hosszabb ideig külföldön tartózkodnak.

 

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát.

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát. Annak biztosítása, hogy négy hónapnyi szülői szabadság csak a férfiak számára áll rendelkezésre, arra ösztönzi az apákat, hogy igénybe vegyék ezt a szabadságot, ami előmozdítja az apaságot. Ez egyben előmozdítja és megkönnyíti a nők visszailleszkedését a munka világába a szülési vagy szülői szabadság után. A gondozási feladatok két szülő közötti kiegyensúlyozottabb megosztására vonatkozó feltételek megteremtése mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen a férfiak és nők részvétele a foglalkoztatásban.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tizenkét éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák, a munkavállalónak mennyi idővel előre kell tájékoztatnia a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén, és hogy eldöntsék, hogy a szülői szabadsághoz való jog köthető-e bizonyos szolgálati időszakhoz. Tekintettel a szerződéses megállapodások növekvő sokféleségére, az ugyanazzal a munkáltatóval kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződések összességét kell figyelembe venni a szolgálati időszak kiszámításakor. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy eldöntsék, előírják-e, hogy a munkáltatónak bizonyos körülmények között lehetősége lehet elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak meg kell indokolnia az elhalasztást.

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tíz éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások korlátait figyelembe véve – meghatározzák, a munkavállalónak észszerűen mennyi idővel előre kell tájékoztatnia a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén, és hogy eldöntsék, hogy a szülői szabadsághoz való jog köthető-e bizonyos szolgálati időszakhoz. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bevezessenek egy minimális – legfeljebb hathónapos időtartamú – szolgálati időre vonatkozó követelményt, amelynek leteltével a munkavállaló jogosult e jog igénybevételére. Tekintettel a szerződéses megállapodások növekvő sokféleségére, az ugyanazzal a munkáltatóval kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződések összességét kell figyelembe venni a szolgálati időszak kiszámításakor. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy előírják-e, hogy a munkáltatónak objektív körülmények között lehetősége lehet észszerű időtartamra elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia az elhalasztást.

Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a különösen hátrányos helyzetben lévő szülők sajátos igényeihez igazítani a szülői szabadság feltételeit és részletszabályait.

Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a különösen hátrányos helyzetben lévő szülők sajátos igényeihez igazítani a szülői szabadság feltételeit és részletszabályait, különös tekintettel a fogyatékossággal, mentális egészségi problémával vagy súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szüleire, valamint az egyedülálló szülőkre, akiknek legalább ugyanolyan szintű jogokhoz és védelemhez kell hozzáférniük, mint amelyet ezen irányelv biztosít a szülők számára, és a nemzeti joggal összhangban – sajátos helyzetükre figyelemmel – külön rendelkezések is vonatkozhatnak rájuk.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében ösztönözni kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók maradjanak kapcsolatban a szülői szabadság ideje alatt, így együtt határozhatják meg az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot.

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében ösztönözni kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók önkéntes módon maradjanak kapcsolatban a szülői szabadság ideje alatt, így együtt határozhatják meg az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedéseket, például a képzést vagy átképzést, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot. Egyértelművé kell tenni, hogy a kapcsolatot tartani nem kívánó munkavállalókat erre nem lehet kötelezni, és velük szemben semmiféle megkülönböztetés nem alkalmazható. A munkáltatóknak továbbá tájékoztatniuk kell a munkavállalókat a szabadságuk vagy a rugalmas munkafeltételek időtartama alatt a többi munkavállalónak felkínált képzésekről, előléptetésekről és belső megüresedésekről, és ezek a munkavállalók továbbra is jogosultak részt venni ezekben.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak érdekében, hogy az idős családtagokat és/vagy gondozásra szoruló más hozzátartozókat gondozó férfiaknak és nőknek több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, azoknak a munkavállalóknak, akiknek súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozójuk van, jogot kell biztosítani arra, hogy gondozói szabadság formájában távol maradhassanak a munkától hozzátartozójuk gondozása érdekében. Az e joggal való visszaélések megakadályozása érdekében a szabadság kiadása előtt kérhető a súlyos betegségre vagy a gondozásra szoruló állapotra vonatkozó bizonyíték benyújtása.

(17)  Annak érdekében, hogy az idős családtagokat és/vagy gondozásra szoruló más hozzátartozókat gondozó munkavállalóknak több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, azoknak a munkavállalóknak, akiknek súlyos egészségügyi okból vagy életkorral összefüggő korlátozottság miatt gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójuk van, jogot kell biztosítani arra, hogy gondozói szabadság formájában távol maradhassanak a munkától hozzátartozójuk gondozása érdekében. A szabadság kiadása előtt kérhető a gondozás vagy támogatás orvosi indokára vonatkozó orvosi bizonyíték benyújtása, védelmet nyújtva eközben mind a munkavállaló, mind pedig a gondozásra szoruló személy magánélete és személyes adatai számára, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Az ebben az irányelvben biztosított, gondozói szabadsághoz való jogon felül minden munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák a jelenleg a 2010/18/EU irányelvben biztosított jogot arra, hogy sürgős és váratlan családi okból adódó vis maior alapján távol maradhassanak a munkából, a tagállamok által megállapított feltételek mellett.

(18)  Az ebben az irányelvben biztosított, gondozói szabadsághoz való jogon felül minden munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák a jelenleg a 2010/18/EU irányelvben biztosított jogot arra, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok elvesztése nélkül sürgős és váratlan családi okból adódó vis maior alapján távol maradhassanak a munkából, a nemzeti jogszabályokkal összhangban megállapított feltételek mellett.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A juttatás összegének el kell érnie legalább azt az összeget, amely az érintett munkavállalót betegszabadság esetén illetné meg. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság folyamatossága.

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a díjazáshoz vagy megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A díjazás vagy juttatás összegének a szülői és a gondozói szabadság esetében el kell érnie legalább a munkavállaló bruttó bérének 78%-át. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így a nyugdíjra és az egészségügyi ellátásra való jogosultság folyamatossága.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A 2010/18/EU irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk a munkaszerződés, illetve a munkaviszony jellegét a szülői szabadság idejére. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a munkavállaló és a munkáltatója közötti munkaviszony fennmarad a szabadság ideje alatt, és ebből következően a szabadságot igénybe vevő személy az érintett időszakban az uniós jog alkalmazásában munkavállaló marad. Ezért a munkaszerződés vagy munkaviszony jellegének – ideértve a társadalombiztosításra való jogosultság kérdését is – az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságok időszaka tekintetében történő meghatározásakor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkaviszony fennmaradjon.

(20)  A 2010/18/EU irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk a munkaszerződés, illetve a munkaviszony jellegét a szülői szabadság idejére. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a munkavállaló és a munkáltatója közötti munkaviszony fennmarad a szabadság ideje alatt, és ebből következően a szabadságot igénybe vevő személy az érintett időszakban az uniós jog alkalmazásában munkavállaló marad. Ezért a munkaszerződés vagy munkaviszony jellegének – ideértve a társadalombiztosításra való jogosultság kérdését is – az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságok időszaka tekintetében történő meghatározásakor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkaviszony fennmaradjon, a társadalombiztosítási jogosultságok, köztük a nyugdíjjogosultságok sérelme nélkül, amelyek a szabadság időtartama alatt is vonatkoznak a munkavállalóra. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv szerinti szabadság ne legyen hatással a munkavállaló mindezen időszak alatti nyugdíjjogosultságaira.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. A dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák a rugalmas munkafeltételek biztosításának időtartamát, így a csökkentett óraszámban történő munkavégzés időtartamát is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. A munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló rugalmas munkafeltételek iránti kérelmét. A rugalmas munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy adott, megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik.

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. A dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy alakítható munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, alakítható munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák az alakítható munkafeltételek biztosításának időtartamát, így a csökkentett óraszámban történő munkavégzés időtartamát is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás vagy a gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozók gondozása után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. Ez a közvetlen és a jövőbeni bevétel kiesése miatt számos gondozó esetében pénzügyi nehézségekhez vezethet, miközben az informális gondozás nyújtása végső soron nagymértékű hozzájárulást jelent a társadalom és a szűkös egészségügyi és szociális költségvetések szempontjából. A munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló alakítható munkafeltételek iránti kérelmét; az elutasítást a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia. Az alakítható munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy adott, kölcsönös megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik. A tagállamoknak ezen intézkedések végrehajtása során figyelembe kell venniük a munkafeltételek és munkatervezés sajátosságait és korlátait a mikro- és kisvállalkozások esetében.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a)  A 2010/18/EU tanácsi irányelv egy kiinduló hivatkozási alapot biztosít a tagállamok és a munkavállalók fellépése számára a szülői szabadság esetében.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés vagy kedvezőtlenebb bánásmód ellen.

(23)  A szabadsághoz vagy az alakítható munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés vagy kedvezőtlenebb bánásmód minden formája ellen. Ugyanakkor biztosítani kell mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekeinek védelmét.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy alakítható munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen alakítható munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy írásban közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Abban az esetben, ha a munkavállalók bíróság vagy egyéb illetékes hatóság előtt olyan tényeket állítanak, amelyek alapján vélelmezni lehet, hogy az említett indokokból bocsátották el őket, a munkáltatót kell kötelezni annak bizonyítására, hogy az elbocsátásra nem a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt került sor.

(25)  Abban az esetben, ha a munkavállalók bíróság vagy egyéb illetékes hatóság előtt olyan tényeket állítanak, amelyek alapján vélelmezni lehet, hogy az említett indokokból bocsátották el őket, a munkáltatót kell kötelezni annak bizonyítására, hogy az elbocsátásra nem a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele miatt került sor.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértésének esetére a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk. Az egyenlő bánásmód elvének hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára az ebben az irányelvben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények ellen. Az áldozatokat elrettentheti joguk gyakorlásától a megtorlás veszélye, ezért meg kell védeni őket az ebben az irányelvben előírt jogok gyakorlása miatti esetleges kedvezőtlen bánásmódtól. Ez a védelem különösen fontos a munkavállalók képviselői tekintetében feladataik ellátása során.

(26)  Az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértésének esetére a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk. Az egyenlő bánásmód elvének hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára az ebben az irányelvben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények ellen. Az áldozatokat elrettentheti joguk gyakorlásától a megtorlás veszélye, ezért meg kell védeni őket az ebben az irányelvben előírt jogok gyakorlása miatti esetleges kedvezőtlen bánásmódtól. Ez a védelem különösen fontos a munkavállalók képviselői tekintetében feladataik ellátása során. A munkaügyi és szociális ellenőröknek megfelelő eszközökkel nyomon kell követniük ezen irányelv megfelelő végrehajtását a megkülönböztetés elkerülése és a munkavállalók szociális és munkavállalói jogokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  Az ebben az irányelvben foglalt jogok védelmének további javítása érdekében az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületeknek is hatáskörrel kell rendelkezniük az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken.

(27)  Az ebben az irányelvben foglalt jogok védelmének további javítása érdekében az egyenlőséggel és a gyermekek jogaival foglalkozó nemzeti testületeknek is hatáskörrel kell rendelkezniük az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27a)  A javasolt intézkedések végrehajtásába be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat is, amelyek központi szerepet töltenek be a szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és értékelésében olyan területeken, amelyeken gyakran alapvető szakértelemmel rendelkeznek; ilyen például a gyermekek támogatása (köztük a gyermekgondozási lehetőségek), az idősek és a fogyatékossággal élők gondozása, az oktatás, a szociális szolgáltatások vagy a foglalkoztatás, valamint a társadalmi integráció és a foglalkoztathatóság. A helyi és regionális önkormányzatoknak ezenkívül elő kell mozdítaniuk a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos bevált gyakorlatokat és kölcsönös tanulást.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

27 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27b)  A civil társadalomnak, az egyenlőséggel foglalkozó testületeket is beleértve szerepet kell vállalniuk a munkaviszony terén a nemek közötti egyenlőségre irányuló jogszabályok és rendelkezések hatékony alkalmazásában, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot. A tagállamoknak javítaniuk kell a szociális párbeszédet, valamint a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét minden érintett érdekelt fél között.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

27 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27c)  A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére irányuló intézkedések elfogadásának javítása érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az olyan önkéntes tanúsítási rendszereket, amelyek értékelik az állami és magánszervezetek teljesítményét. E tanúsítási rendszerek bevezetését ösztönzők révén kell támogatni.

 

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, megadva ezzel a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A meglévő jogi keretek között megszerzett jogokat továbbra is alkalmazni kell, kivéve, ha ez az irányelv kedvezőbb rendelkezéseket vezet be. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem indokolhatja az ezen a területen már létező uniós jogszabályokban meghatározott meglévő jogok korlátozását, és nem jelenthet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

(28)  Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, lehetővé téve ezzel a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A meglévő jogi keretek között megszerzett jogokat továbbra is alkalmazni kell, kivéve, ha ez az irányelv kedvezőbb rendelkezéseket vezet be. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem indokolhatja az ezen a területen már létező uniós jogszabályokban, nemzeti törvényekben és kollektív szerződésekben meghatározott meglévő jogok korlátozását, és nem jelenthet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Ez az irányelv nem írhat elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre.

(30)  Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését, vagy túlterhelnék a munkavállalókat. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a mikro-, kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak rendszeres és alapos előzetes értékelésére és nyomon követésére, hogy az átültető jogi aktusaik milyen hatást gyakorolnak rájuk, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és különös tekintettel a szülői szabadság feltételeinek és a rugalmas munkavégzési megoldásoknak a munkaszervezésre gyakorolt hatásaira, továbbá felkérést kapnak ezen értékelések eredményeinek közzétételére. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy iránymutatást és tanácsot adjanak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, továbbá dönthetnek úgy, hogy csökkentik az ilyen vállalkozások adminisztratív terheit, mindezt anélkül, hogy csökkentenék a munkavállalók ezen irányelv alapján létrehozott jogait, és hogy alapvetően fenntartják az ilyen vállalkozások és más vállalkozások munkavállalóival szembeni egyenlő bánásmódot.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a)  A munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, valamint a nemek közötti nagyobb egyenlőség elérése érdekében a hivatás és a családi élet összeegyeztetése terén, valamint az ezen irányelvben kitűzött célok teljes körű elérése érdekében a Bizottságnak meg kell fontolnia a 92/85/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálatát is, figyelembe véve a jelen irányelvben elfogadott jogokat és rendelkezéseket.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.

Ez az irányelv minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések és/vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik, a munkavállalói jogállás megállapítása tekintetében az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában meghatározott kritériumoknak megfelelően.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „apasági szabadság”: az apák számára gyermekük születése alkalmával biztosított munkahelyi szabadság;

a)  „apasági szabadság”: az apák vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott, velük egyenrangú társszülők számára gyermekük születésének vagy örökbefogadásának vagy a halvaszületés körüli időszakban biztosított munkahelyi szabadság;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a gyermek gondozása céljából biztosított munkahelyi szabadság;

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése, örökbefogadása vagy gyermekelhelyezés esetén a gyermek gondozása céljából biztosított fizetett munkahelyi szabadság;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „gondozó”: olyan munkavállaló, aki személyes gondozást vagy támogatást nyújt hozzátartozója súlyos betegsége vagy gondozásra szoruló állapota esetén;

c)  „gondozó”: olyan munkavállaló, aki nonprofit alapon személyes gondozást vagy támogatást nyújt súlyos orvosi indokból, többek között fogyatékosság, krónikus betegség vagy mentális egészségi probléma, valamint kórházi ellátás, kórházi ellátás nélküli sebészeti beavatkozás, vagy életkorral összefüggő probléma miatt:

 

i.  egy hozzátartozónak; vagy

 

ii.  a munkavállalóval közvetlen kapcsolatban álló személynek, aki nem hozzátartozó, az illető írásos kérését követően.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  „gondozói szabadság”: olyan munkavállaló fizetett szabadsága, aki személyes gondozást vagy támogatást nyújt egy hozzátartozónak vagy a munkavállalóval közvetlen kapcsolatban álló személynek annak írásos kérését követően, súlyos orvosi indokból, többek között fogyatékosság, krónikus betegség vagy mentális egészségi probléma, valamint kórházi ellátás, kórházi ellátás nélküli sebészeti beavatkozás, vagy életkorral összefüggő probléma miatt;

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „hozzátartozó”: a munkavállaló fia, lánya, anyja, apja, házastársa vagy élettársa, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatároznak ilyen élettársi viszonyt;

d)  „hozzátartozó”: a munkavállaló második fokig visszavezethető rokona, köztük nevelt gyermeke és törvényes gyámja, vagy élettársa, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatároznak ilyen élettársi viszonyt;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „gondozásra szoruló állapot”: olyan helyzet, amelyben egy személy átmenetileg vagy tartósan gondozást igényel fogyatékossága vagy súlyos betegségtől eltérő, orvosi kezelésre szoruló súlyos állapota miatt;

e)  „gondozásra és támogatásra szoruló állapot”: olyan fogyatékossággal élő, mentális egészségügyi problémával küzdő, rossz egészségi állapotú vagy életkorral összefüggő korlátozottsággal élő személy számára nyújtott személyre szóló segítség vagy támogatás, amely lehetővé teszi a társadalomban való teljes körű részvételt.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  „rugalmas munkafeltételek”: a munkavállalók számára biztosított lehetőség arra, hogy átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján.

f)  „alakítható munkafeltételek”: a munkavállalók számára biztosított lehetőség arra, hogy önkéntes alapon átszervezzék munkarendjüket, többek között lehetőség szerinti távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az apák jogát legalább tíz munkanapos szabadságra gyermekük születése alkalmával.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az apák vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott, velük egyenrangú társszülők jogát legalább tíz munkanapos szabadságra a gyermekük születése vagy örökbefogadása körüli időszakban. A tagállamok eldönthetik, hogy a szabadság csak közvetlenül a gyermek születése, örökbefogadása vagy halvaszületése után vehető-e igénybe, vagy részben igénybe vehető-e azt megelőzően is.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az apasági szabadsághoz való jogot a munkaviszonyban töltött időtartamtól függetlenül kell biztosítani.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy megfelelő-e hozzáigazítani a nemzeti jogszabályokban az apasági szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az apák igényeihez olyan speciális helyzetekben, amikor nagyobb mértékben van szükség az apa jelenlétére. Ilyen speciális helyzetek magukba foglalhatják a fogyatékossággal élő apákat, a fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémákkal vagy súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek apáit, a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerinti egyedülálló apákat.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok értékelik, hogy szükség lenne-e azt biztosító szabályokra, hogy az apasági szabadság igénybevétele igazodjon az ikerszülés, koraszülés, az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők, a mentális egészségi problémákkal élő szülők és a fogyatékossággal élő vagy mentális egészségi problémákkal élő gyermeket nevelő szülők szükségleteihez. A tagállamok egyéb eseteket is meghatározhatnak, amelyekben egyedi szabályokkal vehető igénybe az apasági szabadság.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább négy hónapos szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tizenkét éves kort.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább négy hónapos szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tíz éves kort. A tagállamok fogyatékossággal élő vagy krónikus betegséggel küzdő gyermekek, örökbefogadó szülők, fogyatékossággal élő vagy mentális egészségi problémákkal élő szülők esetében felemelhetik ezt az életkori korlátozást.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy ki lehet-e terjeszteni az irányelvben foglalt, a szülői szabadságra vonatkozó rendelkezéseket az egyedülálló szülőkre. Az egyedülálló szülőknek legalább ugyanolyan szintű jogokhoz és védelemhez kell hozzáférniük, mint amelyet ezen irányelv biztosít a szülők számára, és a nemzeti joggal vagy kollektív szerződésekkel összhangban – egyedi helyzetüktől függően – a saját helyzetüket figyelembe vevő külön rendelkezések is vonatkozhatnak rájuk.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok meghatározzák, hogy a munkavállalóknak milyen értesítési határidő betartásával kell tájékoztatniuk a munkáltatót a szülői szabadsághoz való jog gyakorlásakor. Ennek során a tagállamok egyaránt figyelembe veszik a munkáltatók és a munkavállalók igényeit. A tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók kérelmében szerepeljen a szabadság időszakának tervezett kezdete és vége.

(3)  A tagállamok észszerű értesítési határidőt határoznak meg, amelyen belül a munkavállalóknak a munkáltatót tájékoztatniuk kell a szülői szabadsághoz való jog gyakorlásakor, megadva a szabadság idejének kezdetét és végét. Ennek során a tagállamok egyaránt figyelembe veszik a munkáltatók – különösen a mikro- és kisvállalkozások – és a munkavállalók igényeit.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük az irányelvben meghatározott valamennyi kedvezmény alkalmazására vonatkozóan, amennyiben a szülők a nemzetközi örökbefogadás lebonyolítása esetén hosszabb ideig külföldön kényszerülnek tartózkodni.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg az egy évet. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv21 szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kell figyelembe venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg a hat hónapot. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv21 szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kell figyelembe venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

__________________

__________________

21A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

21A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok meghatározhatják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató – a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak megfelelő egyeztetést követően – észszerű időtartamra elhalaszthatja a szülői szabadság kiadását azzal az indokkal, hogy az súlyosan megzavarná a létesítmény megfelelő működését. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a szülői szabadság elhalasztását.

(5)  A tagállamok meghatározhatják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató – a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak megfelelő egyeztetést követően – észszerű időtartamra elhalaszthatja a szülői szabadság kiadását azzal az indokkal, hogy az súlyosan megzavarná a létesítmény megfelelő működését, vagy súlyosan negatív hatással lenne a munkáltató vállalkozására. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a szülői szabadság elhalasztását. Indokolt elhalasztása esetén a munkáltató e cikk (6) bekezdésének értelmében – lehetőség szerint – felajánlja a szülői szabadság rugalmas formáit.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek a szülői szabadság részleges szabadság formájában, munkavégzési időszakokkal elválasztott blokkokban vagy egyéb rugalmas formában történő kérelmezésére is. A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az ilyen kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

(6)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek a szülői szabadság részleges szabadság formájában, munkavégzési időszakokkal elválasztott blokkokban vagy egyéb rugalmas formában történő kérelmezésére is. A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az ilyen kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt, különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében. A munkáltatók a kérelem benyújtását követő észszerű időtartamon belül kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e hozzáigazítani a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők és a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő szülők igényeihez.

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e hozzáigazítani a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők, a mentális egészségi problémákkal élő szülők és a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő szülők igényeihez, különösen olyan intézkedések révén, mint a gyermek életkora tekintetében a szülői szabadság céljából meghatározott határ megemelése, részmunkaidős munkához való könnyített hozzáférés a munkahelyre való visszatéréskor vagy a szülői szabadság időtartamának meghosszabbítása.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságra. Ez a jog a munkavállaló hozzátartozója orvosi kezelésre szoruló állapotának megfelelő igazolásához köthető.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságra. Ez a jog a munkavállaló hozzátartozója vagy a 3. cikk ca) pontjának értelmében a munkavállaló által gondozott személy gondozási és ápolási igényeinek megfelelő orvosi igazolásához köthető. Az orvosi kezelésre szoruló állapottal kapcsolatos információkat bizalmasan kell kezelni, és csak korlátozott számú, részt vevő szolgálattal oszthatók meg, mind a munkavállaló, mind pedig a gondozást vagy támogatást igénylő személy adatvédelemhez való jogának védelme érdekében.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A hozzátartozóknak vagy a munkavállalóval közvetlen kapcsolatban álló személyeknek nyújtott személyes gondozáshoz vagy támogatáshoz való munkavállalói jogot biztosító tagállami rendelkezéseket gondozói szabadságként lehet elismerni az (1) bekezdés értelmében, ha a nemzeti rendszer az ezen irányelvben meghatározottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű védelmet nyújt.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok megvizsgálják, hogy különösen nehéz helyzetek figyelembevétele érdekében szükség van-e a „gondozó” fogalommeghatározásának kiigazítására vagy kiterjesztésére a vonatkozó szabadság igénylése céljából.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók legalább az érintett munkavállalót betegszabadság esetén megillető összeggel egyenértékű díjazásban vagy juttatásban részesüljenek.

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók az alábbiak szerinti díjazásban vagy megfelelő juttatásban részesüljenek:

 

a)  a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott apasági szabadság esetén legalább a munkavállaló bruttó munkabérének 80%-át elérő díjazás vagy juttatás;

 

b)  az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott szülői szabadság esetén legalább a munkavállaló bruttó munkabérének 78%-ával egyenértékű díjazás vagy juttatás;

 

c)  a 6. cikkben meghatározott gondozói szabadság esetén legalább a munkavállaló bruttó munkabérének 78%-ával egyenértékű díjazás vagy juttatás.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Rugalmas munkafeltételek

Alakítható munkafeltételek

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tizenkét év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen rugalmas munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tíz év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy alakítható munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen alakítható munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok keretjellegű iránymutatásokat határozhatnak meg arra az értesítési határidőre vonatkozóan, amelyen belül a munkavállalóknak a munkáltatót tájékoztatniuk kell az alakítható munkafeltételekhez való jog gyakorlásakor, megadva e jog gyakorlása idejének kezdetét és végét. Ennek során a tagállamok egyaránt figyelembe veszik a munkáltatók – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – és a munkavállalók igényeit. A tagállamoknak figyelembe kell venniük továbbá a vis maiort, valamint annak a lehetőségét, hogy a munkáltató kölcsönös megállapodást köt az értesítési határidők megváltoztatásáról.

Indokolás

Ez a módosítás minden vállalkozás – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – érdekében hozzájárul a jogi egyértelműséghez, és észszerű értesítési időt határoz meg az alakítható munkafeltételek elterjedésének keretében.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, rugalmas munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek megindokolni a kérelem elutasítását.

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, alakítható munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók a kérelem benyújtása után észszerű időn belül kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását vagy elhalasztását azzal az indokkal, hogy az súlyosan megzavarná a létesítmény megfelelő működését, vagy súlyosan negatív hatással lenne a munkáltató vállalkozására.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rugalmas munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Ezenfelül a munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést bármikor, amikor a körülményekben bekövetkezett változás azt indokolja. A munkáltatók kötelesek megvizsgálni az ilyen kérelmeket és válaszolni azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett alakítható munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Ezenfelül a munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést bármikor, amikor a körülményekben bekövetkezett változás azt indokolja. A munkáltatók kötelesek megvizsgálni az ilyen kérelmeket és írásban válaszolni azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükség van-e olyan intézkedésekre, amelyek révén biztosítható, hogy az alakítható munkaidő alkalmazása igazodjon azoknak a szülőknek az egyedi igényeihez, akik a jelenlétüket nagyobb mértékben igénylő speciális helyzetben vannak, különös tekintettel a fogyatékossággal élő szülőkre és a fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával vagy súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szüleire, valamint a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerinti egyedülálló szülőkre. .

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A munkavállaló által a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság megkezdésének napjáig megszerzett vagy akkor megszerzés alatt álló jogokat az ilyen szabadság végéig fenn kell tartani. Az ilyen szabadság végével ezek a jogok érvényesülnek, beleértve a nemzeti jogból, kollektív szerződésekből, illetve gyakorlatból származó bármely változást is.

(1)  A munkavállaló által a 4., az 5., a 6., a 7. vagy a 9. cikkben említett szabadság megkezdésének napjáig megszerzett vagy akkor megszerzés alatt álló jogokat az ilyen szabadság vagy az alakítható munkafeltételek igénybevételének érintett időtartama végéig fenn kell tartani. Az ilyen szabadság végével ezek a jogok érvényesülnek, beleértve a nemzeti jogból, kollektív szerződésekből, illetve gyakorlatból származó bármely változást is.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság végén a munkavállalók jogosultak legyenek visszatérni korábbi munkahelyükre vagy azzal egyenértékű álláshelyre számukra nem kedvezőtlenebb feltételek mellett, és részesüljenek a munkakörülmények azon javulásából, amelyre távollétük során jogosultak lettek volna.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság végén a munkavállalók jogosultak legyenek visszatérni korábbi munkahelyükre vagy azzal egyenértékű álláshelyet kapni számukra nem kedvezőtlenebb feltételek mellett, valamint a munkaszerződéssel összhangban, és részesüljenek a munkakörülmények azon javulásából, amelyre távollétük során jogosultak lettek volna.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikkben említett szabadság végén szükség esetén visszailleszkedési tervet határozzanak meg a munkavállalók számára annak érdekében, hogy elősegítsék újbóli beilleszkedésüket a foglalkoztató vállalatnál.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok meghatározzák a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság időszakában fennálló munkaszerződés vagy munkaviszony jellegét, többek között a társadalombiztosításra való jogosultság tekintetében, miközben biztosítják, hogy a munkaviszony fennmaradjon az adott időszakban.

(3)  A tagállamok meghatározzák a 4., az 5., a 6., a 7. vagy a 9. cikkben említett szabadság időszakában fennálló munkaszerződés vagy munkaviszony, vagy az alakítható munkafeltételek adott időszakának jellegét, miközben biztosítják, hogy a munkaviszony fennmaradjon az adott időszakban, és nem befolyásolják a társadalombiztosításra, többek között a nyugdíjjárulékra való jogosultságot, amely a szabadság ideje alatt továbbra is vonatkozik a munkavállalóra.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni, azon alapuló kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni, azon alapuló megkülönböztetést vagy kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5., a 6. vagy a 7. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett alakítható munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a szociális partnerekkel együtt megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy észszerű, elérhető és hozzáférhető jogi tanácsadás és segítségnyújtás legyen igénybe vehető és biztosított azok számára, akiknek szükségük van rá, beleértve az egyenlőséggel foglalkozó szervek vagy alkalmas közvetítők által nyújtott bizalmas és személyes tanácsadást.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt történő elbocsátást, illetve az elbocsátásra irányuló bármiféle előkészületet.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett alakítható munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt történő elbocsátást, illetve az elbocsátásra irányuló bármiféle előkészületet.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt bocsátották el őket, kérhetik a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait. A munkáltatónak az említett indokokat írásban kell közölnie.

(2)  Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele miatt bocsátották el őket, kérhetik a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait. A munkáltatónak az említett indokokat írásban kell közölnie.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a (2) bekezdésben említett munkavállalók bíróság vagy egyéb illetékes hatóság előtt olyan tényeket állítanak, amelyek alapján vélelmezni lehet, hogy ilyen elbocsátásra került sor, az alperes legyen köteles bizonyítani, hogy az elbocsátásra nem az (1) bekezdésben említett okokból került sor.

(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben azok a munkavállalók, akik úgy vélik, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele miatt bocsátották el őket, bíróság vagy egyéb illetékes hatóság előtt olyan tényeket állítanak, amelyek alapján vélelmezni lehet, hogy ilyen elbocsátásra került sor, az alperes legyen köteles bizonyítani, hogy az elbocsátásra nem a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezéséből vagy igénybevételéből eredő okokból került sor.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

Mikro-, kis- és középvállalkozások

 

A tagállamok adókedvezmény vagy más ösztönzők formájában segítik a mikro-, kis és középvállalkozásokat a jelen irányelv betartásában.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelv 20. cikke alapján a szülők és a gondozók egyenlő, nemi megkülönböztetéstől mentes bánásmódjának elősegítése, elemzése, ellenőrzése és támogatása érdekében kijelölt testület vagy testületek illetékesek legyenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben is.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelv 20. cikke alapján a szülők és a gondozók egyenlő, nemi alapú megkülönböztetéstől mentes bánásmódjának elősegítése, elemzése, ellenőrzése és támogatása érdekében kijelölt testület vagy testületek illetékesek legyenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben is. Ezek a nemzeti testületek ezen irányelv nemzeti szintű végrehajtásának nyomon követésében is illetékesek és nemek szerint lebontott adatokat szolgáltatnak a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) részére annak érdekében, hogy megfelelően lehessen ellenőrizni és értékelni ezen irányelv végrehajtását.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16. cikk

16. cikk

A védelem szintje

A védelem szintje

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, melyek előnyösebbek a munkavállalók számára az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknél. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható.

(1)  A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben rögzítetteknél a munkavállalókra előnyösebb rendelkezéseket is. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható.

 

(2)  Ez az irányelv nem jelent jogalapot a tagállamok által a munkavállalóknak már biztosított jogok vagy védelmi szint bármilyen formában történő csökkentésére.

 

(3)  Ez az irányelv nem korlátozza a tagállamoknak azt az előjogát, hogy a munkavállalókra nézve kedvezőbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, vagy a munkavállalókra nézve kedvezőbb kollektív szerződések alkalmazását szorgalmazzák vagy engedélyezzék.

 

(4)  Ez az irányelv nem sérti az Unió egyéb jogi aktusai által a munkavállalók számára biztosított jogokat.

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön az érintett személyek minden megfelelő eszközzel tájékoztatást kapjanak az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekről és a már hatályban lévő, az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott tárgyhoz kapcsolódó releváns rendelkezésekről.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön az érintett munkavállalók és munkáltatók – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások – minden megfelelő eszközzel tájékoztatást kapjanak az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekről és a már hatályban lévő, az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott tárgyhoz kapcsolódó releváns rendelkezésekről.

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok megvizsgálják az önkéntes tanúsítási rendszerek előmozdításának lehetőségét. Annak elősegítése érdekében, hogy az állami és magánszervezetek szélesebb körben alkalmazzák a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedéseket, az állami hatóságok ösztönző intézkedéseket hozhatnának a tanúsított szervezetek javára.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a. cikk

 

Párbeszéd az érdekeltekkel

 

Ezen irányelv célkitűzéseinek előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai ösztönzik az érdekeltekkel, különösen a szülői és családi egyesületekkel, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való párbeszédet.

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok legkésőbb öt évvel ezen irányelv hatálybalépése után közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó mindazon releváns információkat, amelyekre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról.

(1)  A tagállamok ...[három évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig kiértékelik az irányelv célkitűzéseinek végrehajtását, különösen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzést és a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésére gyakorolt hatást, és közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó mindazon releváns információkat, amelyekre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról.

 

 

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok által az (1) bekezdés értelmében szolgáltatott információk alapján a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést, amelyben áttekinti az irányelv alkalmazását; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(2)  A tagállamok által az (1) bekezdés értelmében szolgáltatott információk alapján a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést, amelyben áttekinti az irányelv alkalmazását, ideértve az ezen irányelvben foglalt különféle szabadságok igénybevételére vonatkozó adatokat, nemek szerinti bontásban, valamint az irányelv mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri, és megvizsgálja, hogy ki lehet-e terjeszteni az irányelvben foglalt jogokat az önálló vállalkozókra.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A (2) bekezdésben említett jelentés hatásvizsgálatot is tartalmaz többek között a következőkkel kapcsolatban:

 

a)  a gondozási szabadság meghosszabbításának lehetőségei;

 

b)  a „gondozó” fogalommeghatározásának kibővítésére vonatkozó lehetőségek;

 

c)  az irányelv hatása a házi gondozókra, akik használják a gondozási szabadság lehetőségét, akik éltek az alakítható munkafeltételek kérelmezésének lehetőségével, és akik az ezen irányelvben meghatározott rendelkezések egyikét sem használták ki.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A Bizottság ...[...ezen irányelv hatálybalépése után]-ig azt is megvizsgálja, hogy az irányelv megfelel-e a különféle szabadságok esetén járó jövedelempótlás különböző szintjeinek egyenlő bánásmódjára vonatkozó elvnek, és amennyiben e tekintetben megkülönböztetést állapít meg, azonnal meghozza a szükséges jogalkotási intézkedéseket.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb két évvel annak hatálybalépését követően megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ...[...két évvel ezen irányelv hatálybalépése után]-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

 

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett intézkedésekről a szociális partnereket is bevonó konzultációs eljárás folyjon, az egyedi nemzeti sajátosságoknak megfelelően.

(1)

  HL C ...

(2)

  HL C ...


INDOKOLÁS

A Bizottság által javasolt irányelv a szociális jogok európai pillérének egyik első elérendő célja. Alapja az "Új kezdet” kezdeményezés, amely a dolgozó szülők és gondozók munkája és magánélete közötti egyensúly megteremtésével kapcsolatos kihívásokat hivatott kezelni. A kezdeményezés segít elérni a Szerződésben rögzített azon célkitűzéseket, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság előmozdítására irányulnak.

A jogalkotási javaslat célja, hogy a nők foglalkoztatásbeli alulreprezentáltságának problémáját kezelő célzott intézkedésekre koncentráljon a szakmai és a magánélettel összefüggő kötelezettségeik összeegyeztetése jobb feltételeinek megteremtése révén, illetve foglalkozik a nők egyenlőtlen bánásmódjával és az esélyegyenlőség hiányával is a munkaerőpiacon. Emellett ösztönzi a férfiak családi gondozóként betöltött szerepének megerősítését, amely a gyermekek javára is válik. Számos jelentés van arról, hogy igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására. Támogatja ezzel a megkülönböztetésmentességet, és előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget. A javasolt irányelv jelenlegi formájában minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.

Új vagy magasabb minimumszabványok bevezetését kísérli meg a szülői, az apasági és a gondozói szabadság tekintetében, amelyek a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly elérését gátló, a szülők és a gondozók előtt álló anomáliák leküzdésében hivatottak segítséget nyújtani. Az előadó úgy véli, hogy ezek az intézkedések időszerűek és szükségesek a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedésekhez való hozzáférés javítása, valamint a társadalmunkban a változó munkarendhez való alkalmazkodás érdekében.

Az előadó emellett úgy véli, hogy a minőségi, hozzáférhető és megfizethető gyermekgondozási infrastruktúra rendelkezésre állása a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák döntő fontosságú elemének bizonyult a tagállamokban, amely elősegíti a nők gyors visszatérését a munkába és a megnövekedett munkaerőpiaci részvételüket. Ösztönzi ezért a tagállamokat a gyermekgondozási létesítmények javítására, és szeretné, ha ez a szövegben is tükröződne: egy ehhez kapcsolódó preambulumbekezdést javasolt ezért az irányelvben.

Az EUMSZ 153. cikkének szellemében – amelyre az irányelvre irányuló javaslat is alapszik – az előadó szeretne a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mellett a mikrovállalkozásokra is speciális hangsúlyt helyezni, mivel úgy véli, hogy a kkv-któl eltérő sajátos helyzetük és korlátaik miatt nagyobb nehézségekbe ütközhetnek az irányelv bizonyos részeinek végrehajtása során.

A szöveg egészében gondoskodott róla az előadó, hogy további rendelkezések szóljanak a mikro-, kis- és középvállalkozásokról (mkkv-k) annak biztosítása érdekében, hogy az irányelvben ne írjanak elő olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák az ilyen vállalkozások alapítását és fejlődését, anélkül, hogy elvennénk a munkavállalóik jogát a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések igénybevételétől. Az előadó például az egyik módosításában – függetlenül attól, hogy a munkáltatónak teljesítenie kell- e az ilyen kérelmeket vagy sem – annak megfontolására hívta fel a figyelmet, hogy a rugalmas munkakörülmények nehézségeket okozhatnak az mkkv-knak.

Azon aggodalomra válaszolva, hogy bizonyos adminisztratív terhek súlyosan károsíthatják a mikrovállalkozásokat, az előadó azt javasolta, hogy a tagállamoknak legyen lehetőségük a mikrovállalkozások terheit korlátozó intézkedések elfogadására a 12. cikken belül (Elbocsátás elleni védelem és bizonyítási teher), hogy elkerüljék annak kockázatát, hogy aránytalan terhet rónak az ilyen vállalkozásokra.

A Bizottság fő javaslatai az alábbi úgy elemeket vezetik be a már érvényben lévők mellé:

• Az irányelv bevezeti a legalább 10 munkanapos apasági szabadsághoz való jogot a gyermek születésekor. Ez fontos új elem, figyelembe véve, hogy jelenleg nincsenek európai szintű minimumszabályok az apasági szabadságra vonatkozóan. Az előadó teljes mértékben támogatja ezt az új javaslatot, mivel jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban az apák számára nyújtott lehetőségek és ösztönzők, hogy szabadságot vegyenek ki. Ahol van ilyen szabadság, ott is jelentős eltérések vannak a fizetés és a napok száma tekintetében.

Az előadó úgy módosította a szöveget, hogy az örökbefogadása alkalmával is biztosítsa az apasági szabadsághoz való jogot. Egy gyermek születése vagy örökbefogadása alkalmával egyértelműen fontos, hogy az apa jelen legyen, és partnerével osztozzanak a feladatokon. Ez a kötődés ideje, ami mind a gyermek, mind az apa számára fontosnak bizonyult. Az előadó módosítást javasolt annak tisztázása érdekében, hogy az apaként megjelölt munkavállaló a nemzeti jogszabályok által meghatározott, vele egyenjogú társszülő is lehet.

A díjazás vagy juttatás szintjével kapcsolatban az előadó megtartotta a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az apasági szabadságot igénybe vevő személyek legalább a betegszabadság alatt járó juttatást kapják, tükrözve a gyermek születésekor járó szabadságra vonatkozó meglévő uniós jogszabályokat.

• A javasolt irányelv életbe lépése után hatályon kívül kerülő, a szülői szabadságról szóló irányelv (2010/18/EU) tekintetében a munkavállalóknak legalább 4 hónapos egyéni szülői szabadsághoz van joguk gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor, amelyből egy hónap nem átruházható. Ezt legalább a gyermek 8 éves koráig lehet kivenni. Jelenleg nincs kötelezettség a szülői szabadság alatti díjazással kapcsolatban, és a tagállamok, illetve a szociális partnerek feladata az ilyen szabadságra vonatkozó részletes feltételek meghatározása.

A jelenlegi javaslat ugyanakkor megerősíti a szülői szabadsághoz való jogot azáltal, hogy legalább a betegszabadság alatt járó díjazást ír elő, és előírja az egyik szülőről a másikra való átruházást tilalmát is. A szülőknek joguk lesz a teljes szabadság rugalmas módon való kivételére is, a szabadság jogosultságaként pedig 8 évről 12 évre emelik a gyermek életkorát. Az előadó egyetért ezzel a javaslattal, mivel a jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. Számos jelentés van arról, hogy igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására.

Másrészről viszont, bár az előadó egyetért azzal, hogy a szülői szabadságnak fizetett szabadságnak kell lennie, eltér a bizottsági javaslattól, és azt javasolja, hogy a munkavállaló a bruttó munkabérének legalább 75%-ával egyenértékű díjazást vagy juttatást kapjon. Az előadó úgy véli, hogy ha uniós szinten állapítanak meg egy adott fizetési százalékot, azzal kezelni lehet az egyes tagállamokban a betegszabadság alatt járó juttatások különböző szintje miatt kialakult anomáliákat, és ez egyenlő versenyfeltételeket teremthet minden munkavállaló számára, és hozzájárulhat, hogy több apa vegyen ki szülői szabadságot, akik számára a gazdasági megtérülés hiánya komoly visszatartó tényező a szülői szabadság ellen.

Az előadó bevezetett egy javaslatot a szülői szabadságra vonatkozó kérelem jobb kezelésére a szabadságot kérelmező munkavállaló által a munkáltató felé biztosított egyértelmű értesítési határidő meghatározása révén, amelyben azt is pontosan meg kell határozni, hogy a munkavállaló mikor szándékozik gyakorolni a szülői szabadságra vonatkozó jogát. Az előadó úgy véli, hogy ez a munkáltatók javát is szolgálná a tervezés során, és a munkavállalók javát is, mivel lehetőséget biztosít számukra, hogy akkor vehessék ki ezt a szabadságot, amikor erre a legnagyobb szükségük van. Ez még inkább releváns az mkkv-k esetében, mivel ezek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy nagy számú munkavállalójuk legyen, vagy hogy a további ideiglenes munkavállalók felvételéhez szükséges pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek.

•  Az előadó üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy bevezessék a gondozói szabadságot a súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozójukat ellátó munkavállalók számára. A szabadság legalább öt nap lesz évente, az alatta járó díjazás pedig legalább a betegszabadság alatt járó juttatás szintje. Az előadó azt javasolja, hogy a gondozói szabadság alatt inkább a bruttó munkabérének legalább 75%-ával egyenértékű díjazást vagy juttatást kapjon a munkavállaló.

•  Ezzel párhuzamosan az új javaslat a legalább 12 éves korú gyermekek minden dolgozó szülőjére kiterjeszti a rugalmas munkakörülmények iránti kérelemhez, valamint a szülői szabadság kivételéhez való jogot is. Az előadó megérti, hogy ez bizonyos nehézségeket generálhat, főleg az mkkv-k számára, és ezért a minimum életkort 10 évre változtatta.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

Joëlle Mélin és Dominique Martin kisebbségi véleménye a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD))

Egy munkavállaló gyermekének, szülőjének vagy hozzátartozójának gondozásra szoruló állapota gyakori helyzet, amely kizárólag a magánügye. Ez az akár nehéz vagy fájdalmas helyzet semmiben nem változtathatja meg a munka szokásos feltételeit és a szülői szabadság jelenleg hatályos feltételeit, mivel az felborítaná a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, hiszen így az utóbbi gyakorlatilag előnybe kerülne. Ráadásul ez a teljes szuverenitás elvben és a díjazás összegében is érvényesül; Európa – ellentétben állításával – nem nyújt többlettámogatást. Végezetül, nem a munkáltatók feladata, hogy az egyes alkalmazottaik életéből adódó különböző hiányosságokat pótolják, kockáztatva, hogy a nemzeti szociális védelmi rendszereket az iparágak egészében veszélybe sodorják.

Joëlle Mélin                  Dominique Martin


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (30.5.2018)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD))

A vélemény előadója: Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések nem csupán a nők jogaira korlátozódnak, hanem általában véve a férfiak jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek az általános érvényesítéséhez is szükségesek. Ezenkívül fontos szerepet játszanak az EU gazdaságában, többek között a népesség elöregedése és a munkaerőhiány által gyakorolt negatív hatások elleni küzdelem tekintetében.

A nők munkaerő-piaci helyzete továbbra is kihívást jelent – a nők foglalkoztatási aránya átlagosan 64% az EU-ban, míg a férfiaké 76%. A jelek szerint a nők munkaerő-piaci inaktivitásának az a legfőbb oka, hogy nincsen lehetőség a szakmai és a családi feladatok hatékony összeegyeztetésére. Ennek következtében a nemek közötti nyugdíjkülönbség – amely a nők egész élete során felhalmozódott egyenlőtlenségek és a munkaerőpiactól való távolléti időszakok eredménye – az Unióban drasztikus 40%-os átlagon van(1). A nemek közötti egyenlőség munkaerőpiacon való megvalósításában az előrehaladás lassú volt, és a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedésekre van szükség e tendencia megváltoztatása érdekében(2). Ezenkívül a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák a munkaerőhiány és az egyre öregedő népesség problémáinak hatékony megválaszolásához szükségesek(3).

Az előadó az irányelvnek a nők foglalkoztatási aránya növelésére irányuló célkitűzésére kíván összpontosítani, továbbá megfelelően kívánja tükrözni az irányelv jogalapját. A javaslat két lényeges pillére, amelyeket az előadó e célkitűzések megvalósításához alapvető fontosságúnak tart:

1)  A szülői szabadság átruházhatóságának tilalma a szabadság nők és férfiak közötti egyenlő elosztásának előfeltétele, valamint a nők a munkaerőpiacon való jelenléte és a férfiak családi feladatokban való részvétele növelésének eszköze.

2)  A szabadság idejére biztosított, a táppénznek megfelelő mértékű ellentételezés összeegyeztethető a meglévő jogi kerettel és a szülési szabadságról szóló irányelvvel. Az apák akkor kezdik meg a szabadságot, amennyiben kellően magas szintű ellentételezést biztosítanak számukra(4).

A fizetett apasági szabadság az első előfeltétele annak, hogy az apák bekapcsolódhassanak a gondozási feladatokba(5). Az előadó azonban úgy döntött, hogy bizonyos szintű rugalmasságot vezet be az apasági szabadság megkezdésére vonatkozóan, amely lehetővé teszi az apák számára, hogy ezt a jogot a születés vagy az örökbefogadás első évében gyakorolhassák: valószínűleg több apa fog szabadságot kivenni, mivel néhány férfi nem eléggé magabiztos a gyermek közvetlenül a születés utáni gondozása szempontjából. Az előadó mégis úgy döntött, hogy fenntartja, hogy az apasági szabadságot lehetőleg a születés vagy örökbefogadás alkalmával kell megkezdeni, és bizonyítékként bemutatta, hogy az apa-gyermek kötődés a leghatékonyabban a korai szakaszban alakul ki(6). Ami a gondozók szabadságát illeti, az előadó úgy véli, hogy üdvözlendő válasz az öregedő népesség problémájára, mivel a gondozási kötelezettségek nem korlátozódnak csupán a gyermekgondozásra.

Az előadó több módosítást is bevezet azzal a szándékkal, hogy a javaslat ki tudja elégíteni az uniós gazdaságok igényeit:

Először is, miközben a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések hosszú távú beruházások, amelyek a gazdasági fellendülést és a nők foglalkoztatásának javítását szolgálják, különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy megvédjék az üzleti tevékenység rövid és hosszú távú működését, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokban. A vállalatoknak nagyobb egyértelműségre van szükségük, hogy hatékonyabban tervezhessenek és megakadályozhassák a termelékenység elvesztését. E célból az előadó hangsúlyozza, hogy egyértelmű értesítési határidőkre, valamint a szabadságra és a rugalmas munkafeltételekre vonatkozó megfelelő időszakokra van szükség.

Miközben az előadó elismeri, hogy különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű csoportokra, úgy döntött, hogy nem vezet be hosszabb szabadságra való jogot az egyedülálló dolgozó szülők számára, mivel az irányelv célkitűzései a nők munkaerő-piaci jelenlétének növelésére összpontosítanak. A szabadság időtartamának egyedülálló szülők számára való meghosszabbítása a gyakorlatban meghosszabbíthatja az egyedülálló anyák – akik az egyedülálló szülők többségét alkotják – foglalkoztatásból való távollétét, és akadályozhatja az irányelv célját, hátrányosan befolyásolva e nők pénzügyi függetlenségét. Az irányelv a hátrányos helyzetű családok esetében a támogatás jellegének és szerkezetének meghatározását a tagállamok hatáskörében hagyja, és ezt az előadó teljes mértékben támogatja.

Végezetül az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlament álláspontjának az irányelv fő célkitűzéseinek védelmére, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőségen alapuló jogalap védelmére kell összpontosítania. Az Európai Parlamentnek továbbá stratégiai jelleggel kell eljárnia, és meg kell akadályoznia egy túlzottan ambiciózus javaslat elbukását azáltal, hogy a Tanácsban történő gyors elfogadás céljából tiszteletben tartja a tagállamok által kifejezett fenntartásokat.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió egyik célja a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

(2)  A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében az Unió egyik célja az egyenlőtlenségek megszüntetése és a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerint tilos a nők és férfiak közötti, bármilyen alapú különbségtétel, míg a 23. cikk szerint a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Unió részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Az említett egyezmény rendelkezései ezért az egyezmény hatálybalépésétől fogva szerves részét képezik az Európai Unió jogrendjének, és az uniós jogszabályokat lehetőség szerint olyan módon kell értelmezni, amely összhangban van az egyezménnyel. Az egyezmény – egyebek mellett – a 7. cikkében előírja, hogy a feleknek minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.

(4)  Az Unió és valamennyi tagállama részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek és családtagjaiknak meg kell kapniuk a szükséges védelmet és támogatást, amely lehetővé teszi, hogy a családok hozzájárulhassanak a fogyatékossággal élő személyek jogainak teljes körű és egyenlő gyakorlásához. Az említett egyezmény rendelkezései szerves részét képezik az Európai Unió jogrendjének, és az uniós jogszabályokat lehetőség szerint olyan módon kell értelmezni, amely összhangban van az egyezménnyel. Az egyezmény – egyebek mellett – a 7. cikkében előírja, hogy a feleknek minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását. Emellett az egyezmény 23. cikkében rendelkezik arról, hogy a részes felek minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért a házasság, a család, a szülői szerep és a rokoni kapcsolatok terén.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, megkönnyítik a férfiak számára a gondozási feladatokban való részvételt a nőkkel egyenértékű módon, és felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek és díjazás tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait.

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, ösztönzik és megkönnyítik a férfiak számára a gondozási feladatokban való részvételt a nőkkel egyenértékű módon, és felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek, a díjazás és a nyugdíjak tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait. Továbbá hozzá kell járulniuk a nemi szerepekhez fűződő sztereotípiák kezeléséhez.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok által 2017. november 17-én kihirdetett „szociális jogok európai pillére” további jogokat és hatékonyabb jogérvényesítést hivatott biztosítani az uniós polgároknak. A pillér 20 alapelvre épül, melyek közül a második a nemek közötti egyenlőségre, a harmadik az esélyegyenlőségre, a kilencedik pedig a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozik. Ez utóbbi megállapítja, hogy „a szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk van a megfelelő szabadsághoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Gondozási feladataik ellátása érdekében a nőknek és férfiaknak egyenlő hozzáféréssel kellene rendelkezniük a külön szabadsághoz, és ösztönözni kellene őket arra, hogy azt kiegyensúlyozott módon vegyék igénybe.”

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  Az informális – rendszerint nem fizetett – gondozás mintegy 80%-át Unió-szerte családtagok és barátok végzik, akiknek hozzájárulása nélkülözhetetlen az egészségügyi és szociális gondozási rendszerek biztosításához, megszervezéséhez és fenntarthatóságához. Európában a gondozók körülbelül kétharmada nő. A nem fizetett informális gondozás gazdasági értéke a hosszú távú formális ápolás-gondozás teljes költségéhez viszonyítva a becslések szerint 50–90% közé tehető az Unióban.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A munka és a magánélet közötti egyensúly azonban továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik fő oka az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a munkával és a családdal kapcsolatos kötelezettségek között. A gyermekvállalást követően a nők általában kisebb óraszámban végeznek keresőtevékenységet, és több időt töltenek fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Az adatok szerint a beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és vannak nők, akik emiatt teljesen kiesnek a munkaerőpiacról.

(7)  A munka és a magánélet közötti egyensúly azonban továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik fő oka az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a családdal és a munkával kapcsolatos feladatok között. A gyermekvállalást követően a nők általában kisebb óraszámban végeznek keresőtevékenységet, és több időt töltenek fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Az adatok szerint a támogatást vagy gondozást igénylő beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és vannak nők, akik emiatt részlegesen vagy teljesen kiesnek a munkaerőpiacról, ami negatív pénzügyi hatást gyakorol a fizetésükre és a nyugdíjukra.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság tovább erősíti a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok vagy a rugalmas munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására.

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya, valamint a szülői szabadság átruházhatósága sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság tovább erősíti a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok vagy a rugalmas munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására. Emellett a Eurofound kutatásai szerint a szülők általi igénybevétel aránya számos, egymással összefonódó tényező függvénye. Ilyen tényezők az alábbiak: a szabadságra vonatkozóan rendelkezésre álló információk; a szabadság idejére biztosított ellentételezés és a bérkülönbségek; a gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása és rugalmassága; az uralkodó családszervezési modellek; annak mértéke, hogy a munkavállalók mennyire tartanak attól, hogy elszigetelődnek a munkaerőpiactól, ha szabadságra mennek1a

 

__________________

 

1aEurofound: Promoting uptake of parental and paternity leave among fathers in the European Union (A szülői és az apasági szabadság előmozdítása az apák körében) (2015), valamint The gender employment gap:Challenges and solutions (A nemek közötti foglalkoztatási szakadék: Kihívások és megoldások) (2016)

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A gyermekek és a gondozásra szoruló hozzátartozók gondozása céljából biztosított minőségi, hozzáférhető és megfizethető infrastruktúra rendelkezésre állása döntő fontosságú tényezőnek bizonyult a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló azon szakpolitikák esetében, amelyek elősegítik az anyák munkába való gyors visszatérését, illetve a nők munkaerőpiaci részvételének növekedését. Az uniós tagállamok többsége azonban 2018-ig még mindig nem valósította meg a gyermekgondozásra vonatkozóan 2002-ben meghatározott úgynevezett barcelonai célkitűzéseket. E célkitűzések megvalósítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nők teljes mértékben részt tudjanak venni a munkaerőpiacon, és a helyzet megoldásához elengedhetetlen, hogy a többéves pénzügyi keret kiemelten kezelje a minőségi, hozzáférhető és megfizethető, közösségi alapú gyermekgondozásba való beruházást.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b)  A legtöbb tagállamban aránytalanul nagy adóteher hárul a második keresőre, aminek továbbra is jelentős visszatartó hatása van a nők munkaerőpiaci részvétele tekintetében. A nemi alapon elfogult adókedvezmény-rendszerekből eredő valamennyi akadály azonosítása és felszámolása elengedhetetlen a nők teljes körű munkaerőpiaci részvételének előmozdításához, valamint a reproduktív munka és a gondozói feladatok egyenlő megosztásának ösztönzéséhez.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a férfiak jogát arra, hogy apasági szabadságot vegyenek ki gyermekük születésekor. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani.

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a férfiak, illetve a nemzeti jogban meghatározott, velük egyenjogú második szülők jogát arra, hogy fizetett apasági szabadságot vegyenek ki a gyermekük születése vagy örökbefogadása időpontja körüli időszakban, a szülési szabadság időtartamának korlátain belül. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy az apasági szabadság feltételei és részletes alkalmazása igazodik-e azoknak az apáknak az egyedi igényeihez, akik a jelenlétüket nagyobb mértékben igénylő speciális helyzetben vannak, különös tekintettel a fogyatékossággal élő apákra, a fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémákkal, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek apáira, a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerinti egyedülálló apákra.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát.

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák, hogy két hónap időtartamú szülői szabadságot a gyermek életének első négy éve alatt kell kivenni. Ha azonban azt e határidőn belül nem használják fel, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ez a két hónap szabadság ne vesszen el, és a gyermek legalább 10 éves koráig felhasználható legyen.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tizenkét éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák, a munkavállalónak mennyi idővel előre kell tájékoztatnia a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén, és hogy eldöntsék, hogy a szülői szabadsághoz való jog köthető-e bizonyos szolgálati időszakhoz. Tekintettel a szerződéses megállapodások növekvő sokféleségére, az ugyanazzal a munkáltatóval kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződések összességét kell figyelembe venni a szolgálati időszak kiszámításakor. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy eldöntsék, előírják-e, hogy a munkáltatónak bizonyos körülmények között lehetősége lehet elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak meg kell indokolnia az elhalasztást.

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tíz éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – figyelembe véve különösen a mikrovállalkozások korlátait – meghatározzák, mi az az észszerű idő, amennyivel előre kell tájékoztatnia a munkavállalónak a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén. Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bevezessenek egy minimális – legfeljebb hathónapos időtartamú – szolgálati időre vonatkozó követelményt, amelynek leteltével a munkavállaló jogosult e jog igénybevételére. Tekintettel a szerződéses megállapodások növekvő sokféleségére, az ugyanazzal a munkáltatóval kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződések összességét kell figyelembe venni a szolgálati időszak kiszámításakor. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy eldöntsék, előírják-e, hogy a munkáltatónak bizonyos körülmények között lehetősége lehet elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak írott formában meg kell indokolnia az elhalasztást.

Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a különösen hátrányos helyzetben lévő szülők sajátos igényeihez igazítani a szülői szabadság feltételeit és részletszabályait.

Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a szülői szabadság feltételeit és részletes szabályait azoknak a szülőknek az egyedi igényeihez igazítani, akik a jelenlétüket nagyobb mértékben igénylő speciális helyzetben vannak, különös tekintettel a fogyatékossággal élő szülőkre, a fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szüleire, a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerinti egyedülálló szülőkre.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében ösztönözni kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók maradjanak kapcsolatban a szülői szabadság ideje alatt, így együtt határozhatják meg az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot.

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a munkavállalók önkéntes jelleggel kapcsolatban maradjanak munkáltatójukkal a szülői szabadság ideje alatt. A munkavállalók és a munkáltatók közötti kapcsolat nem jelenthet semmiféle terhet és nem okozhat stresszt a munkavállalók és családtagjaik számára, és elő kell segítenie az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedések meghatározását, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot. A kapcsolatot tartani nem kívánó munkavállalókkal szemben semmiféle megkülönböztetés nem alkalmazható.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak érdekében, hogy az idős családtagokat és/vagy gondozásra szoruló más hozzátartozókat gondozó férfiaknak és nőknek több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, azoknak a munkavállalóknak, akiknek súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozójuk van, jogot kell biztosítani arra, hogy gondozói szabadság formájában távol maradhassanak a munkától hozzátartozójuk gondozása érdekében. Az e joggal való visszaélések megakadályozása érdekében a szabadság kiadása előtt kérhető a súlyos betegségre vagy a gondozásra szoruló állapotra vonatkozó bizonyíték benyújtása.

(17)  Annak érdekében, hogy az idős családtagokat és/vagy gondozásra szoruló más hozzátartozókat gondozó munkavállalóknak több lehetőségük legyen a munkaerőpiacon maradni, azoknak a munkavállalóknak, akiknek súlyos egészségügyi okból gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójuk van, jogot kell biztosítani arra, hogy gondozói szabadság formájában távol maradhassanak a munkától hozzátartozójuk gondozása érdekében. Az e joggal való visszaélések megakadályozása érdekében a szabadság kiadása előtt meg kell követelni a gondozást vagy támogatást szükségessé tevő súlyos egészségügyi okra vonatkozó orvosi bizonyíték benyújtását.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  Az egyéni gondozói szabadság bevezetése nem helyettesítheti a szakszerű, elérhető, megfizethető és magas színvonalú, közösségi alapú gondozói szolgáltatásokat, amelyek szintén nagyban hozzájárulnak a jövőbeli gazdasági fejlődéshez.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A juttatás összegének el kell érnie legalább azt az összeget, amely az érintett munkavállalót betegszabadság esetén illetné meg. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság folyamatossága.

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A juttatás összegét a tagállamnak kell meghatároznia, és az apasági szabadság esetében egyenértékűnek kell lennie a nemzeti szinten meghatározott szülési szabadságra fizetett ellátással, míg a szülői szabadság és a gondozói szabadság esetében el kell érnie a munkavállaló bruttó bére legalább 80%-át. A tagállamok ezáltal gondoskodnának a díjazás vagy juttatás mértékének oly módon történő meghatározásáról, hogy az ösztönözze a szülőket a jogosultságok jobb megosztására, és figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjrendszerekhez való jogosultság folyamatossága.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A 2010/18/EU irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk a munkaszerződés, illetve a munkaviszony jellegét a szülői szabadság idejére. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a munkavállaló és a munkáltatója közötti munkaviszony fennmarad a szabadság ideje alatt, és ebből következően a szabadságot igénybe vevő személy az érintett időszakban az uniós jog alkalmazásában munkavállaló marad. Ezért a munkaszerződés vagy munkaviszony jellegének – ideértve a társadalombiztosításra való jogosultság kérdését is – az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságok időszaka tekintetében történő meghatározásakor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkaviszony fennmaradjon.

(20)  A 2010/18/EU irányelvnek megfelelően a tagállamoknak meg kell határozniuk a munkaszerződés, illetve a munkaviszony jellegét a szülői szabadság idejére. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a munkavállaló és a munkáltatója közötti munkaviszony fennmarad a szabadság ideje alatt, és ebből következően a szabadságot igénybe vevő személy az érintett időszakban az uniós jog alkalmazásában munkavállaló marad. Ezért a munkaszerződés vagy munkaviszony jellegének az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságok időszaka tekintetében történő meghatározásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkaviszony – a társadalombiztosítási jogosultságok sérelme nélkül, ideértve a munkavállalóra a szabadság ideje alatt is alkalmazandó a nyugdíjjárulékokat – fennmaradjon. Erre tekintettel a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv szerinti szabadság ne legyen hatással a munkavállaló mindezen időszak alatti nyugdíjjogosultságaira.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. A dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák a rugalmas munkafeltételek biztosításának időtartamát, így a csökkentett óraszámban történő munkavégzés időtartamát is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. A munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló rugalmas munkafeltételek iránti kérelmét. A rugalmas munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy adott, megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik.

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. A dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között adott esetben távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák a rugalmas munkafeltételek biztosításának időtartamát, így a csökkentett óraszámban történő munkavégzés időtartamát is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. Bár a munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló rugalmas munkafeltételek iránti kérelmét, a döntés során figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit, valamint a munkafeltételek és munkatervezés korlátait a mikrovállalkozások esetében, az elutasító döntést pedig indokolni kell. A rugalmas munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy kölcsönös megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A szabadságra vonatkozó intézkedések célja a dolgozó szülők és gondozók támogatása egy adott időszak során, valamint a munkaerőpiaci kötődésük fenntartása és elősegítése. Ezért indokolt kifejezett rendelkezést hozni az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságot igénybe vevő munkavállalók foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogainak védelmére vonatkozóan, különösen azon joguk vonatkozásában, hogy ugyanabba vagy hasonló állásba térjenek vissza, és távolmaradásuk miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a foglalkoztatásuk feltételei tekintetében. Szükséges, hogy a munkavállalók az ilyen szabadság végéig őrizzék meg a már megszerzett vagy megszerzés alatt álló jogaikat.

(22)  A szabadságra vonatkozó intézkedések célja a dolgozó szülők és gondozók támogatása egy adott időszak során, valamint a munkaerőpiaci kötődésük fenntartása és elősegítése. Ezért indokolt kifejezett rendelkezést hozni az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabadságot igénybe vevő munkavállalók foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogainak védelmére vonatkozóan, különösen azon joguk vonatkozásában, hogy ugyanabba vagy hasonló állásba térjenek vissza, és távolmaradásuk miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a foglalkoztatásuk feltételei tekintetében. Szükséges, hogy a munkavállalók az ilyen szabadság végéig őrizzék meg a már megszerzett vagy megszerzés alatt álló jogaikat. Hasonlóan fontos a szabadságra vonatkozó intézkedések azon célja, amely szerint biztosítani kell, hogy a dolgozó szülők megőrizhessék családi életük minőségét, gondoskodva gyermekeikről és a lehető legjobban ellátva feladataikat – ideértve elsődleges nevelői szerepük betöltését, különösen a kisgyermekkor idején –, valamint minőségi időt töltve gyermekeikkel. A családi élet és a munka nem megfelelő összeegyeztetése a gyermekek és a szülők fizikai és mentális egészségére is negatívan hathat.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés vagy kedvezőtlenebb bánásmód ellen.

(23)  A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés vagy kedvezőtlenebb bánásmód minden formája ellen. Ugyanakkor, a munkáltatók és a munkavállalók érdekei közti egyensúly biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a munkáltatók jogainak védelmét a jogokkal való visszaélésekkel szemben.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy írásban közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértésének esetére a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk. Az egyenlő bánásmód elvének hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára az ebben az irányelvben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények ellen. Az áldozatokat elrettentheti joguk gyakorlásától a megtorlás veszélye, ezért meg kell védeni őket az ebben az irányelvben előírt jogok gyakorlása miatti esetleges kedvezőtlen bánásmódtól. Ez a védelem különösen fontos a munkavállalók képviselői tekintetében feladataik ellátása során.

(26)  Az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértésének esetére a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk. Az egyenlő bánásmód elvének hatékony érvényesítése érdekében megfelelő bírósági védelmet kell biztosítani a munkavállalók számára az ebben az irányelvben előírt jogokhoz kapcsolódó panaszból vagy eljárásból eredő kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények ellen. Az áldozatokat elrettentheti joguk gyakorlásától a megtorlás veszélye, ezért meg kell védeni őket az ebben az irányelvben előírt jogok gyakorlása miatti esetleges kedvezőtlen bánásmódtól. Ez a védelem különösen fontos a munkavállalók képviselői tekintetében feladataik ellátása során. A munkaügyi és szociális ellenőrzések keretében megfelelő eszközökkel nyomon kell követni ezen irányelv megfelelő végrehajtását a megkülönböztetés elkerülése és a munkavállalók szociális és munkavállalói jogokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  Az ebben az irányelvben foglalt jogok védelmének további javítása érdekében az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületeknek is hatáskörrel kell rendelkezniük az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken.

(27)  Az ebben az irányelvben foglalt jogok védelmének további javítása érdekében az egyenlőséggel és a gyermekek jogaival foglalkozó nemzeti testületeknek is hatáskörrel kell rendelkezniük az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, megadva ezzel a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A meglévő jogi keretek között megszerzett jogokat továbbra is alkalmazni kell, kivéve, ha ez az irányelv kedvezőbb rendelkezéseket vezet be. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem indokolhatja az ezen a területen már létező uniós jogszabályokban meghatározott meglévő jogok korlátozását, és nem jelenthet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

(28)  Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, lehetővé téve ezzel a tagállamoknak, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. A meglévő jogi keretek között megszerzett jogokat továbbra is alkalmazni kell, kivéve, ha ez az irányelv kedvezőbb rendelkezéseket vezet be. Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem indokolhatja az ezen a területen már létező uniós jogszabályokban, nemzeti jogszabályokban és kollektív szerződésekben meghatározott meglévő jogok korlátozását, és nem jelenthet jogalapot a munkavállalóknak az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a)  A tagállamoknak meg kell fontolniuk ezen irányelv rendelkezéseinek kiterjesztését az önálló vállalkozókra.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Ez az irányelv nem írhat elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre.

(30)  Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan indokolatlan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis-, közép- és mikrovállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak rendszeres értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és különös tekintettel a szülői szabadság feltételeinek és a rugalmas munkavégzési megoldásoknak a munkaszervezésre gyakorolt hatásaira, továbbá felkérést kapnak ezen értékelések eredményeinek közzétételére.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a)  A munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, valamint a nemek közötti nagyobb egyenlőség elérése érdekében a hivatás és a családi élet összeegyeztetése terén, valamint az ezen irányelvben kitűzött célok teljes körű elérése érdekében a Bizottságnak azt is meg kell fontolnia, hogy értékelje a 92/85/EGK tanácsi irányelv 1992. évi felülvizsgálatát, figyelembe véve a jelen irányelvben elfogadott új jogokat és rendelkezéseket.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.

Ez az irányelv minden olyan munkavállalóra alkalmazandó, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések és/vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik, a munkavállalói jogállás megállapítása tekintetében az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában meghatározott kritériumoknak megfelelően.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „apasági szabadság”: az apák számára gyermekük születése alkalmával biztosított munkahelyi szabadság;

a)  „apasági szabadság”: az apák vagy a nemzeti jogszabályokban a gyermek születésére vagy örökbefogadására vonatkozóan meghatározott, velük egyenjogú társszülők számára gyermekük születése vagy örökbefogadása időpontjához közeli időben biztosított munkahelyi szabadság, a szülési szabadság időtartamának korlátain belül;

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a gyermek gondozása céljából biztosított munkahelyi szabadság;

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a gyermek gondozása céljából biztosított fizetett munkahelyi szabadság;

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „gondozó”: olyan munkavállaló, aki személyes gondozást vagy támogatást nyújt hozzátartozója súlyos betegsége vagy gondozásra szoruló állapota esetén;

c)  „gondozó”: olyan munkavállaló, aki személyes gondozást vagy támogatást nyújt súlyos egészségügyi ok vagy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben meghatározott súlyos fogyatékosság miatt gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  „gondozói szabadság”: súlyos egészségügyi okból vagy fogyatékosság miatt gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozónak nyújtandó személyes gondozás vagy támogatás céljából a gondozást végzőknek biztosított fizetett munkahelyi szabadság;

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „hozzátartozó”: a munkavállaló fia, lánya, anyja, apja, házastársa vagy élettársa, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatároznak ilyen élettársi viszonyt;

d)  „hozzátartozó”: legalább a munkavállaló fia, lánya, anyja, apja, testvére, mostohagyermeke, nevelt gyermeke, unokája, nagyszülője, törvényes gyámja vagy gondviselője, házastársa vagy élettársa, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatároznak ilyen élettársi viszonyt;

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  „kijelölt harmadik fél”: olyan munkavállaló, akire egy szülő átruházza az ezen irányelv alá tartozó szabadságokhoz való jogát;

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „gondozásra szoruló állapot”: olyan helyzet, amelyben egy személy átmenetileg vagy tartósan gondozást igényel fogyatékossága vagy súlyos betegségtől eltérő, orvosi kezelésre szoruló súlyos állapota miatt;

e)  „gondozásra és támogatásra való rászorultság”: olyan helyzet, amelyben egy személy átmenetileg vagy tartósan gondozást igényel fogyatékosság miatt vagy súlyos egészségügyi okból, és személyes segítségre vagy támogatásra szorul;

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  „rugalmas munkafeltételek”: a munkavállalók számára biztosított lehetőség arra, hogy átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján.

f)  „rugalmas munkafeltételek”: a munkavállalók számára biztosított lehetőség arra, hogy önkéntes alapon átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, lehetőség szerinti rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az apák jogát legalább tíz munkanapos szabadságra gyermekük születése alkalmával.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az apák vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott, velük egyenjogú második szülők jogát legalább tíz munkanapos szabadságra a gyermekük születése vagy örökbefogadása körüli időszakban, a szülési szabadság időtartamának korlátain belül.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy hozzá kell-e igazítani az apasági szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az apák igényeihez olyan, a tagállamok által meghatározandó speciális helyzetekben, amikor nagyobb mértékben szükség van az apa jelenlétére. Ilyen speciális eset lehet például: fogyatékossággal élő apa, a fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek apja, egyedülálló apa a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerint.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább négy hónapos szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tizenkét éves kort.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább négy hónapos fizetett és át nem ruházható szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tízéves éves kort. A tagállamok megvizsgálják, hogy ki lehet-e terjeszteni a szülői szabadsághoz való jogot a tagállamok által meghatározandó speciális helyzetekben lévő olyan munkavállalók esetében, akiknek nagyobb mértékben szükség van a jelenlétére. Ilyen speciális helyzet lehet például: fogyatékossággal élő szülők, fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szülei, egyedülálló szülők a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerint.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik, hogy az egyik szülő átruházza a neki járó szülői szabadságot a másik szülőre, biztosítaniuk kell, hogy legalább négy hónapos szülői szabadság ne legyen átruházható.

(2)  Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik, hogy az egyik szülő átruházza a neki járó szülői szabadságot a másik szülőre, biztosítaniuk kell, hogy legalább négy hónapos szülői szabadság ne legyen átruházható. Amennyiben a tagállamok négy hónapnál több szülői szabadságot határoznak meg, e szabadság korlátozott időtartamának átruházhatónak kell lennie nemcsak a másik szülőre, hanem a gyermekről ténylegesen gondoskodó kijelölt harmadik felekre is.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg az egy évet. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv21 szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kell figyelembe venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg a hat hónapot. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv21 szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kell figyelembe venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

__________________

__________________

21 A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

21 A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok meghatározhatják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató – a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak megfelelő egyeztetést követően – észszerű időtartamra elhalaszthatja a szülői szabadság kiadását azzal az indokkal, hogy az súlyosan megzavarná a létesítmény megfelelő működését. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a szülői szabadság elhalasztását.

(5)  A tagállamok meghatározhatják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a munkáltató – a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak megfelelő egyeztetést követően – észszerű időtartamra, legfeljebb két alkalommal és legfeljebb hat hónapos időtartamra elhalaszthatja a szülői szabadság kiadását azzal az indokkal, hogy az súlyosan megzavarná a létesítmény megfelelő működését. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a szülői szabadság elhalasztását. A tagállamok ezen kívül figyelembe veszik különösen a mikrovállalkozások korlátait.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek a szülői szabadság részleges szabadság formájában, munkavégzési időszakokkal elválasztott blokkokban vagy egyéb rugalmas formában történő kérelmezésére is. A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az ilyen kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

(6)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalók jogosultak legyenek a szülői szabadság részleges szabadság formájában, munkavégzési időszakokkal elválasztott blokkokban vagy egyéb rugalmas formában történő kérelmezésére is. A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az ilyen kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók a kérelem benyújtását követő észszerű időtartamon belül kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e hozzáigazítani a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők és a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő szülők igényeihez.

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e hozzáigazítani a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait a tagállamok által meghatározandó speciális helyzetekben lévő szülők igényeihez. Ilyen speciális helyzet lehet például: fogyatékossággal élő szülők, fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szülei, egyedülálló szülők a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerint.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságra. Ez a jog a munkavállaló hozzátartozója orvosi kezelésre szoruló állapotának megfelelő igazolásához köthető.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságra. Ez a jog a munkavállaló hozzátartozója gondozási és ápolási igényeinek megfelelő orvosi igazolásához köthető.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

Az orvosi kezelésre szoruló állapottal vagy az önállóság elvesztésével járó helyzettel kapcsolatos információkat bizalmasan kell kezelni, és csak korlátozott számú, részt vevő szolgálattal oszthatók meg, mind a munkavállaló, mind pedig a gondozást igénylő személy adatvédelemhez való jogának védelme érdekében.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók legalább az érintett munkavállalót betegszabadság esetén megillető összeggel egyenértékű díjazásban vagy juttatásban részesüljenek.

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók az alábbiak szerinti díjazásban vagy megfelelő juttatásban részesüljenek:

 

a) a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott apasági szabadság esetén a nemzeti szinten meghatározott szülési szabadságra fizetett ellátással egyenértékű díjazás vagy juttatás, biztosítva a nők és férfiak közötti egyenlő fizetés elvének tiszteletben tartását;

 

b) az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott szülői szabadság esetén legalább a munkavállaló bruttó munkabérének 80%-ával egyenértékű díjazás vagy juttatás;

 

c) a 6. cikkben meghatározott gondozói szabadság esetén legalább a munkavállaló bruttó munkabérének 80%-ával egyenértékű díjazás vagy juttatás.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tizenkét év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen rugalmas munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tíz év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen rugalmas munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, rugalmas munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek megindokolni a kérelem elutasítását.

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, rugalmas munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és írásban válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt, különösen a mikrovállalkozásokban. A munkáltatók kötelesek megindokolni a kérelem elutasítását, valamint a munkafeltételekre vonatkozó alternatív lehetőségeket nyújtani.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rugalmas munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Ezenfelül a munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést bármikor, amikor a körülményekben bekövetkezett változás azt indokolja. A munkáltatók kötelesek megvizsgálni az ilyen kérelmeket és válaszolni azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rugalmas munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Ezenfelül a munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést bármikor, amikor a körülményekben bekövetkezett változás azt indokolja. A munkáltatók kötelesek megvizsgálni az ilyen kérelmeket és írásban válaszolni azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükség van-e olyan intézkedésekre, amelyek révén biztosítható, hogy a rugalmas munkaidő alkalmazása igazodjon azoknak a szülőknek az egyedi igényeihez, akik a jelenlétüket nagyobb mértékben igénylő speciális helyzetben vannak, különös tekintettel fogyatékossággal élő szülőkre, fogyatékossággal, többek között mentális egészségi problémával, súlyos egészségügyi állapotban élő vagy beteg gyermekek szüleire, a tagállami jog és gyakorlat meghatározása szerinti egyedülálló szülőkre. .

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok meghatározzák a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság időszakában fennálló munkaszerződés vagy munkaviszony jellegét, többek között a társadalombiztosításra való jogosultság tekintetében, miközben biztosítják, hogy a munkaviszony fennmaradjon az adott időszakban.

(3)  A tagállamok meghatározzák a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság időszakában fennálló munkaszerződés vagy munkaviszony jellegét, miközben biztosítják, hogy a munkaviszony fennmaradjon az adott időszakban, ugyanakkor nem befolyásolják a társadalombiztosításra, többek között a nyugdíjjárulékra való jogosultságot, amely a szabadság ideje alatt továbbra is vonatkozik a munkavállalóra.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni, azon alapuló kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni megkülönböztetés minden formáját, valamint az azon alapuló kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók kiszabhatók pénzbírság formájában. A szankciók jelenthetik kártérítés fizetését is.

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciókat pénzbírság formájában kell kiszabni. A szankciók jelenthetik kártérítés fizetését is.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

16. cikk

16. cikk

A védelem szintje

Csökkentést kizáró rendelkezés

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, melyek előnyösebbek a munkavállalók számára az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknél. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható.

(1) A tagállamok és/vagy a szociális partnerek bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben rögzítetteknél a munkavállalókra előnyösebb rendelkezéseket is. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható.

 

(2) Ez az irányelv nem sérti az uniós jog konkrét rendelkezéseit, különösen a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódra vagy az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseket.

 

(3) Ennek az irányelvnek a végrehajtása nem jelenthet jogalapot a munkavállalók jogainak és a nekik nyújtott védelem általános szintjének csökkentésére.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön az érintett személyek minden megfelelő eszközzel tájékoztatást kapjanak az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekről és a már hatályban lévő, az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott tárgyhoz kapcsolódó releváns rendelkezésekről.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön az érintett személyek minden megfelelő eszközzel – ideértve az egységes digitális ügyfélkapukat is – tájékoztatást kapjanak az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekről és a már hatályban lévő, az ezen irányelv 1. cikkében meghatározott tárgyhoz kapcsolódó releváns rendelkezésekről.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok legkésőbb öt évvel ezen irányelv hatálybalépése után közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó mindazon releváns információkat, amelyekre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról.

(1)  A tagállamok legkésőbb három évvel ezen irányelv hatálybalépése után közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó mindazon releváns információkat, amelyekre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról, és kiértékelje az irányelv célkitűzéseinek végrehajtását, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzést és a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésére gyakorolt hatást is.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok által az (1) bekezdés értelmében szolgáltatott információk alapján a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést, amelyben áttekinti az irányelv alkalmazását; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

(2)  A tagállamok által az (1) bekezdés értelmében szolgáltatott információk alapján a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést, amelyben áttekinti az irányelv alkalmazását, ideértve az ezen irányelvben foglalt különféle szabadságok igénybevételére vonatkozó adatokat, nemek szerinti bontásban, valamint az irányelv mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri, amely megvizsgálja, hogy a jövőben ki lehet-e terjeszteni az irányelvben foglalt jogokat az önálló vállalkozókra.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság röviddel ezen irányelv hatálybalépése után azt is megvizsgálja, hogy az irányelv megfelel-e a különféle szabadságok esetén járó jövedelempótlás különböző szintjeinek egyenlő bánásmódjára vonatkozó elvnek, és amennyiben e tekintetben megkülönböztetést állapít meg, azonnal meghozza a szükséges jogalkotási intézkedéseket.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése a szülők és a gondozók vonatkozásában

Hivatkozások

COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

15.5.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM

15.5.2017

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

14.9.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

20.10.2017

Vizsgálat a bizottságban

19.2.2018

27.3.2018

15.5.2018

 

Az elfogadás dátuma

28.5.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

8

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Anna Hedh, Mary Honeyball, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Angelika Mlinar, Angelika Niebler, Maria Noichl, Margot Parker, Marijana Petir, Pina Picierno, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská, Maria Gabriela Zoană

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eleonora Forenza, Julie Girling, Kostadinka Kuneva, Clare Moody, Branislav Škripek, Mylène Troszczynski, Julie Ward

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Angelika Mlinar

EFDD

Daniela Aiuto

PPE

Heinz K. Becker, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Michaela Šojdrová

S&D

Vilija Blinkevičiūtė, Anna Hedh, Mary Honeyball, Clare Moody, Maria Noichl, Pina Picierno, Liliana Rodrigues, Julie Ward, Maria Gabriela Zoană

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Terry Reintke, Ernest Urtasun

8

-

ECR

Branislav Škripek, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Margot Parker

ENF

Mylène Troszczynski

GUE/NGL

João Pimenta Lopes

PPE

Anna Maria Corazza Bildt, Julie Girling, Angelika Niebler

4

0

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Kostadinka Kuneva

PPE

Marijana Petir, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

A DG JUST adatai: https://ec.europa.eu/info/strategy/justice-and-fundamental-rights/discrimination/gender-equality/equal-economic-independence_hu#womeninwork

(2)

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: A nemek közötti egyenlőség 2017. évi indexe: A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2015 – Főbb megállapítások. fejezet – A munka világa: 10 év lassú előrehaladás.

(3)

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Europe_2020_indicators_-_employment

(4)

Eurofound: Promoting uptake of parental and paternity leave among fathers in the European Union (2015) (A szülői és az apasági szabadság előmozdítása az apák körében), https://www.eurofound.europa.eu/publications/customised-report/2015/working-conditions-industrial-relations/promoting-uptake-of-parental-and-paternity-leave-among-fathers-in-the-european-union

OECD (2017), The Pursuit of Gender Equality: An Uphill Battle, OECD Publishing, Paris.

http://dx.doi.org/10.1787/9789264281318-en

(5)

Tanulmányok azt mutatják, hogy az apasági szabadság előfeltétele az apák gondozásban való további részvételének, például szülői szabadság megkezdésének formájában, de általánosságban a gyermeknevelésben való részvételük szempontjából is:

Linda Haas & C. Philip Hwang (2008) The Impact of Taking Parental Leave on Fathers’ Participation In Childcare And Relationships With Children: Lessons from Sweden, Community, Work & Family, 11:1, 85-104, DOI: 10.1080/13668800701785346

Sakiko Tanaka & Jane Waldfogel (2007) EFFECTS OF PARENTAL LEAVE AND WORK HOURS ON FATHERS’ INVOLVEMENT WITH THEIR BABIES, Community, Work & Family, 10:4, 409-426, DOI: 10.1080/13668800701575069

Eyal Abraham, Talma Hendler, Irit Shapira-Lichter, Yaniv Kanat-Maymon, Orna Zagoory-Sharon and Ruth Feldman: Father's brain is sensitive to childcare experiences, Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) 2014 July, 111 (27) 9792-9797

(6)

Minél erősebb a kötelék, annál valószínűbb, hogy az apa részt fog venni a gondozásban, és minél nagyobb arányú az apa részvétele az első gyermeknél, annál nagyobb az esély arra, hogy a család második gyermeket is vállaljon.

Ann-Zofie Duvander & Gunnar Andersson (2008) Gender Equality and Fertility in Sweden, Marriage & Family Review, 39:1-2, 121-142, DOI: 10.1300/J002v39n01_07


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (23.5.2018)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD))

A vélemény előadója: Joëlle Bergeron

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság véleménye szerint ez az irányelvjavaslat megfelel a munka és a magánélet közötti egyensúly tágabb megközelítése iránti szükségletnek, és figyelembe veszi az utóbbi évek során a társadalomban bekövetkezett változásokat.

A javaslat célja, hogy kezelje a nők foglalkoztatásbeli alulreprezentáltságának problémáját, valamint hogy támogassa a nők szakmai fejlődését olyan jobb feltételek megteremtése révén, amelyek lehetővé teszik a szakmai és a magánélettel összefüggő kötelezettségeik összeegyeztetését. Ebből a célból az irányelv a férfiak és nők szükséges munkaerőpiaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód érdekében minimumfeltételeket állapít meg. Ezenkívül az uniós jogi keret kiigazításával és korszerűsítésével ösztönzi a megkülönböztetésmentességet és a nemek közötti egyenlőséget.

Az EU-ban a részmunkaidős munkaszerződéssel foglalkoztatottak elsősorban a nők közül kerülnek ki (32%, szemben a 8%-os férfiaránnyal), aminek az oka a szakmai és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségekben keresendő. Természetesen ez számos esetben jelentős bérezési és nyugdíjbeli különbséget is eredményez a férfiak és a nők között. Az Unió és a tagállamok szintjén jelenleg érvényben lévő jogi keret csak kevés rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a férfiak a nőkkel egyenlő részt vállaljanak a gondozási kötelezettségekből. Nyilvánvaló, hogy ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölni. Az előadó maradéktalanul egyetért az irányelvjavaslatban foglalt konkrét feladatokkal, amelyeknek célja a magánélet és a munkavállalás összeegyeztetését segítő módozatokhoz való hozzáférés javítása, a férfiak esetében pedig a családi szabadság és a rugalmas munkavégzési formák igénybevételi arányának növelése. Az utóbbi tekintetében lényeges pont a szülői szabadság esetén járó jövedelem összegének kérdése, mivel kívánatos, hogy a férfiak és a nők egyenlő arányban vegyék igénybe. Ma messze nem ez a helyzet, mivel a szülői szabadság esetén járó összegek nevetséges mértékűek. A Bizottság előremutató javaslata szerint ennek a jövedelemnek a szintjét összhangba kell hozni a betegszabadság idején járó összeggel. Az, amivel jelenleg foglalkoznunk kell és aminek meg kell határoznia az irányvonalat, az a gyermekek védelme. Az előadó számára nem kétséges, hogy a gyermek legfőbb érdeke az, hogy két szülője kiegyenlített módon nevelje, gondozza és foglalkozzék vele. Az előadó ezért szükségesnek tartja, hogy a férfiak és nők képesek is legyenek egyenlő mértékben részt venni a család fenntartásában. Ez akkor válik lehetségessé, ha kiküszöböljük a férfiak és nők között a fizetett és nem fizetett munkavégzés terén fennálló egyenlőtlenségeket, valamint ha elősegítjük a kötelezettségek, illetve a gyermekek és a támogatásra szoruló családtagok gondozási feladatának egyenlő megosztását.

Ugyanakkor nem szabad lekicsinyelni a munkaadókra nehezedő követelményeket és kényszereket, különösen az egészen kis méretű – két-három foglalkoztatottal működő – vállalkozások esetében. A szülői szabadság igénybevétele ugyanis a vállalkozás teljes ellehetetlenülésével járhat. Az előadó ebben a kérdésben fenntartja, hogy gondoskodni kell a munkaadók megfelelőbb védelméről, ugyanakkor elejét kell venni a sürgős családi okból történő munkahelyi hiányzásokkal kapcsolatos visszaéléseknek. Ezzel összefüggésben lényeges követelmény az igazolás bemutatása, sőt akár az, hogy a szülői szabadságra való jogosultságot kilenc hónapot nem meghaladó munkavégzési vagy foglalkoztatottsági időszakhoz kössék. A gondozási szabadságot a munkaadó jogosultságot érintő visszaélésekkel szembeni védelme érdekében szintén szabályozni szükséges. Egyszersmind nagyon fontos, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik családtag gondozására vállalkoznak, legyen lehetőségük jobb egyensúlyt találni magánéletük és munkavégzésük között, azaz ne legyenek kénytelenek véglegesen kilépni a munkaerőpiacról.

Az előadó arra is rá kíván mutatni, hogy a fogyatékossággal élő vagy súlyosan beteg gyermeket gondozó szülők helyzetével, továbbá a többes születés vagy többes örökbefogadás esetével a Bizottság nem foglalkozott. Véleménye szerint a szülői szabadság időtartamát ezekben az esetekben duplájára kellene növelni.

Végül pedig hasonlóképpen kellene eljárni a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében is, mert az utóbbiak száma egyre növekszik, és ezt a realitást nem szabad figyelmen kívül hagyni.

MÓDOSÍTÁS:

A Jogi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió egyik célja a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.

(2)  A férfiak és nők közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió egyik célja a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása. Hasonlóképpen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke megköveteli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. Jelen irányelv hozzájárul az említett célkitűzések megvalósításához az egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a nemek közötti egyenlőség erősítése révén, a foglalkoztatás magas szintjének előmozdításával és az Unió szociális dimenziójának erősítésével, valamint a szociális juttatások tekintetében a felfelé történő konvergencia erősítésével a tagállamokban.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 33. cikke akként rendelkezik, hogy a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

(3)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a Charta) 33. cikke biztosítja a család jogi, gazdasági és szociális védelmét, és akként rendelkezik, hogy a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van olyan jövedelemtámogatásra, amely számukra méltósággal élhető életet, a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételüket lehetővé tevő szolgáltatásokat, valamint a szükségleteikhez igazított munkakörnyezetet biztosít.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget valamennyi területen biztosítani kell, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. A nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, megkönnyítik a férfiak számára a gondozási feladatokban való részvételt a nőkkel egyenértékű módon, és felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek és díjazás tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait.

(5)  A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez azáltal, hogy előmozdítják a nők munkaerőpiaci részvételét, és ösztönzik a férfiak részvételét és szerepét a családi életben a gyermekekkel kapcsolatos nevelési és gondozási feladatok egyenlő megosztása érdekében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkével összhangban, amely szerint minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes, hozzájárulva ahhoz, hogy felszámolják a nemek közötti különbségeket a jövedelmek, a díjazás és a nyugdíj tekintetében. Az ilyen szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a demográfiai változásokat, így a népesség elöregedésének a hatásait. Ezzel összefüggésben a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly előmozdítása fontos ösztönző lehet a születések számának növeléséhez.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A 2017. októberi adatok (a Bizottság statisztikái) szerint a férfiak foglalkoztatási rátája az Unióban 71,9%, a nőké pedig 61,4% volt, a nők magasabb iskolázottsági szintje ellenére.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A munka és a magánélet közötti egyensúly azonban továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik fő oka az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a munkával és a családdal kapcsolatos kötelezettségek között. A gyermekvállalást követően a nők általában kisebb óraszámban végeznek keresőtevékenységet, és több időt töltenek fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Az adatok szerint a beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és vannak nők, akik emiatt teljesen kiesnek a munkaerőpiacról.

(7)  A kétkeresős háztartások elterjedése a munkaterhelés növekedéséhez, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly iránti nagyobb igényhez vezetett, illetve növelte az utóbbira helyezkedő nyomást. A munka és a magánélet közötti egyensúly ezáltal továbbra is jelentős kihívást jelent sok szülő és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállaló számára, ami hátrányosan befolyásolja a nők foglalkoztatását. A nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának egyik fő oka az, hogy nehéz egyensúlyt teremteni a munkával és a családdal kapcsolatos kötelezettségek között. A gyermekvállalást követően vagy eltartott idősek vagy munkaképtelenséget okozó, krónikus betegségben szenvedő közvetlen családtagok esetében a nőknek gyakran kisebb óraszámban kell végezniük keresőtevékenységet, és több időt kell tölteniük fizetés nélküli gondozási feladataik teljesítésével. Ez jelentősen hozzájárul a nemek közötti (egyes tagállamokban akár 28%-os) bérkülönbséghez, amely a munkával töltött életszakasz során felhalmozódva a nemek közötti (az Unióban átlagosan 40%-os) nyugdíjszakadékhoz vezet, és a nők esetében növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát. Az adatok szerint a beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók is hátrányosan befolyásolják a nők foglalkoztatását, és vannak nők, akik emiatt teljesen vagy részlegesen kiesnek a munkaerőpiacról.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Az EUROFOUND adatai alapján több mint hárommillió munkavállaló hagyta ott teljes munkaidős állását, mivel az nem rendelkezett a gyermekek vagy a rászoruló családtagok gondozására vonatkozó támogatási rendszerrel.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság tovább erősíti a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok vagy a rugalmas munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bír a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására.

(8)  A jelenlegi uniós jogi keret csak korlátozott mértékben ösztönzi a férfiakat arra, hogy egyenlő mértékben vegyék ki részüket a gondozási feladatokból. Jelenleg nincs az apasági szabadságot vagy a beteg, illetve eltartott hozzátartozók gondozására járó szabadságot előíró összehangolt uniós jogszabály, a vis maior szabadság kivételével. A fizetett apasági és szülői szabadság hiánya sok tagállamban hozzájárul ahhoz, hogy az apák alacsony mértékben veszik igénybe az ilyen szabadságokat. A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó szakpolitikák kialakításában jelentkező, a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanság és elégtelenség lassítja a növekedést, eltávolít a társadalmi befogadás célkitűzéseitől, különösen idősebb korukban túlságosan kiszolgáltatja a nőket a szegénység kockázatának, és tovább erősíti a nemek közötti különbségeket a munka és a gondozás terén. Ezzel szemben igazolást nyert, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére vonatkozó intézkedések, mint például a szabadságok, elegendő ösztönzéssel a férfiak számára, hogy igénybe vehessék ezeket a szabadságokat, vagy a rugalmas munkafeltételek apák általi igénybevétele pozitív hatással bírnak a tekintetben, hogy csökken a nők által végzett nem fizetett családi munka relatív mennyisége, és a nőknek több ideje marad keresőtevékenység folytatására, valamint társadalmi, gazdasági és szakmai egyenjogúságuk nagyobb mértékű érvényesítésére.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó más személyeknek joguk kellene, hogy legyen a megfelelő szabadsághoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Gondozási feladataik ellátása érdekében a nőknek és férfiaknak egyenlő hozzáféréssel kellene rendelkezniük a külön szabadsághoz, és ösztönözni kellene őket arra, hogy azt kiegyensúlyozott módon vegyék igénybe.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A szakmai, magán- és családi életet olyan átfogó koncepció alapján kell összeegyeztetni, amely magában foglal jogalkotási és nem jogalkotási lépéseket egyaránt, köztük olyan hathatós támogatásokat és intézkedéseket, mint a gyermekgondozásért és az ápolásra szoruló személyek gondozásáért járó adójóváírás.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b)  A nemzeti gyakorlatoknak megfelelően konzultálni kell a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakításáról és végrehajtásáról. Arra kell őket ösztönözni, hogy – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett – az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak, és kollektív szerződéseket kössenek.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Indokolt hatályon kívül helyezni és felváltani a 2010/18/EU irányelvet, amely – a szociális partnerek között létrejött keretmegállapodás hatálybaléptetése útján – jelenleg szabályozza a szülői szabadságot. Ez az irányelv elsősorban a 2010/18/EU irányelvben meghatározott szabályokra épít, és kiegészíti azokat a meglévő jogok megerősítésével és új jogok bevezetésével.

(10)  Indokolt hatályon kívül helyezni és felváltani a 2010/18/EU irányelvet, amely – a szociális partnerek között létrejött keretmegállapodás hatálybaléptetése útján – jelenleg szabályozza a szülői szabadságot. Ez az irányelv elsősorban a 2010/18/EU irányelvben meghatározott szabályokra épít, és kiegészíti azokat a meglévő jogok megerősítésével és új jogok bevezetésével. Jelen irányelv egyik intézkedése sem értelmezhető az említett irányelv értelmében korábban már meglévő jogok korlátozásaként.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Ez az irányelv meghatározza az apasági, szülői és gondozói szabadságra, valamint a szülők és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók számára biztosított rugalmas munkafeltételekre vonatkozó minimális követelményeket. Azáltal, hogy elősegíti a szülők és a gondozók munkájának és családi életének összehangolását, ez az irányelv várhatóan hozzájárul azokhoz a Szerződésen alapuló célkitűzésekhez, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság előmozdítására irányulnak.

(11)  Ez az irányelv meghatározza az apasági, szülői és gondozói szabadságra, valamint a szülők és gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók számára biztosított rugalmas munkafeltételekre vonatkozó minimális követelményeket, tiszteletben tartva ugyanakkor a szabadságokra, valamint a rugalmas munkafeltétekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, melyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek, valamint azt, hogy a tagállamok és a szociális partnerek e tekintetben konkrét rendelkezéseket állapítsanak meg. Jelen irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a munkavállalók és a családok szabadságát és preferenciáit arra vonatkozóan, hogy saját életüket megszervezzék, és nem ír elő számukra kötelezettséget a rendelkezéseiből származó előnyök igénybevételére. Bár az egyéni és a nemzeti döntéseknek nagy a mozgástere, azáltal, hogy elősegíti a szülők és a gondozók munkájának és családi életének összehangolását, ez az irányelv várhatóan hozzájárul azokhoz a Szerződésen alapuló célkitűzésekhez, amelyek a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségére és az egyenlő munkahelyi bánásmódra, valamint az Unión belüli magas szintű foglalkoztatottság, illetve a munkavállalók és családjuk megfelelő életszínvonalának előmozdítására irányulnak.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Ennek az irányelvnek minden munkaszerződéssel vagy más munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóra alkalmazandónak kell lennie. Ahogyan a 2010/18/EU irányelv melléklete 2. szakaszának 3. pontja szerint jelenleg is, ide kell érteni a részmunkaidős munkavállalók, határozott idejű szerződés alapján munkát vállalók, illetve munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatására vagy munkaviszonyára vonatkozó szerződéseket is.

(12)  Ennek az irányelvnek minden munkaszerződéssel vagy más munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóra alkalmazandónak kell lennie. Ahogyan a 2010/18/EU irányelv melléklete 2. szakaszának 3. pontja szerint jelenleg is, ide kell érteni a részmunkaidős munkavállalók, határozott vagy határozatlan idejű szerződés alapján munkát vállalók, illetve munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munkaszerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatására vagy munkaviszonyára vonatkozó szerződéseket is.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Az irányelv elsőbbséget ad a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének anélkül, hogy bizonytalan vagy atipikus foglalkoztatási formák bevezetéséhez folyamodna.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  Az irányelv célja továbbá, hogy javítsa és erősítse azokat az intézkedéseket, amelyek a fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő gyermekek szülei számára a szülői szabadság megadására és biztosítására vonatkozó szabályokat érintik, mindenekelőtt azért, hogy elkerüljék a szabadság engedélyezésével kapcsolatos visszaéléseket a jelenleg érvényben lévő előírásokon kívül eső korcsoportok esetén, valamint utalványok vagy különleges járulékok bevezetése a gyermekgondozási szolgáltatások költségeinek fedezésére.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a férfiak jogát arra, hogy apasági szabadságot vegyenek ki gyermekük születésekor. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani.

(13)  A gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának ösztönzése érdekében be kell vezetni a társszülők jogát arra, hogy kérésre apasági szabadságot vegyenek ki gyermekük születésekor vagy gyermek örökbefogadásakor. A tagállamok közötti különbségekre való tekintettel az apasági szabadság jogát a nemzeti jogban meghatározott házassági vagy családi állapottól függetlenül kell biztosítani, és függetlenül a szolgálati időtől vagy a munkáltatóval kötött szerződés jellegétől.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát.

(14)  Mivel az apák többsége nem él a szülői szabadsághoz való jogával, vagy a neki járó szabadság jelentős részét átruházza az anyára, ez az irányelv – annak érdekében, hogy támogassa a korai szoros kapcsolat kialakítását a gyermekkel, és hogy ösztönözze a második szülőt a szülői szabadság igénybevételére, és amellett, hogy fenntartja mindkét szülő jogát arra, hogy a 2010/18/EU irányelv jelenlegi előírásainak megfelelően legalább négy hónap szülői szabadságot vegyen igénybe – egy hónapról négy hónapra hosszabbítja meg a szülői szabadság másik szülőre át nem ruházható időszakát.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tizenkét éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák, a munkavállalónak mennyi idővel előre kell tájékoztatnia a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén, és hogy eldöntsék, hogy a szülői szabadsághoz való jog köthető-e bizonyos szolgálati időszakhoz. Tekintettel a szerződéses megállapodások növekvő sokféleségére, az ugyanazzal a munkáltatóval kötött egymást követő, határozott idejű munkaszerződések összességét kell figyelembe venni a szolgálati időszak kiszámításakor. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy eldöntsék, előírják-e, hogy a munkáltatónak bizonyos körülmények között lehetősége lehet elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak meg kell indokolnia az elhalasztást. Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a különösen hátrányos helyzetben lévő szülők sajátos igényeihez igazítani a szülői szabadság feltételeit és részletszabályait.

(15)  Annak érdekében, hogy a szülőknek több lehetőségük legyen szülői szabadságot kivenni gyermekeik növekedése során, a szülői szabadságnak legalább a gyermek tizenhárom éves koráig kell járnia. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghatározzák, a munkavállalónak mennyi idővel előre kell tájékoztatnia a munkáltatót szülői szabadság kérelmezése esetén. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek egyensúlyba hozása érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy eldöntsék, előírják-e, hogy a munkáltatónak bizonyos körülmények között lehetősége lehet elhalasztani a szülői szabadság kiadását. Ilyen esetekben a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia az elhalasztást. Mivel a rugalmasság megnöveli annak a valószínűségét, hogy a második szülők, jellemzően az apák élnek az ilyen szabadsághoz való jogukkal, lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára arra, hogy a szülői szabadság kivételét teljes munkaidőben, részleges szabadság formájában vagy egyéb rugalmas formákban kérelmezzék. A munkáltatóra kell bízni, hogy eleget tesz-e az ilyen, a teljes munkaidőtől eltérő rugalmas formában kivett szülői szabadságra vonatkozó kéréseknek. A tagállamoknak továbbá fel kell mérniük, hogy szükséges-e a különösen hátrányos helyzetben lévő (gyermeküket egyedül nevelő, fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő gyermeket nevelő) szülők sajátos igényeihez igazítani a szülői szabadság feltételeit és részletszabályait.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében ösztönözni kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók maradjanak kapcsolatban a szülői szabadság ideje alatt, így együtt határozhatják meg az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot.

(16)  A szülői szabadságot követően a munkába való visszatérés megkönnyítése érdekében ösztönözni kell, hogy a munkavállalók és a munkáltatók együtt határozzák meg az érintett felek közötti, az újbóli beilleszkedést segítő megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat, a kollektív szerződéseket és a szokásos gyakorlatot.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Az ebben az irányelvben biztosított, gondozói szabadsághoz való jogon felül minden munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák a jelenleg a 2010/18/EU irányelvben biztosított jogot arra, hogy sürgős és váratlan családi okból adódó vis maior alapján távol maradhassanak a munkából, a tagállamok által megállapított feltételek mellett.

(18)  Az ebben az irányelvben biztosított, gondozói szabadsághoz való jogon felül minden munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy fenntartsák a jelenleg a 2010/18/EU irányelvben biztosított jogot arra, hogy sürgős és váratlan családi okból távol maradhassanak a munkából, a tagállamok által megállapított feltételek mellett.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A juttatás összegének el kell érnie legalább azt az összeget, amely az érintett munkavállalót betegszabadság esetén illetné meg. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság folyamatossága.

(19)  A gyermekes, illetve a gondozási kötelezettséggel bíró munkavállalók, különösen a férfiak arra való ösztönzésének növelése érdekében, hogy vegyék igénybe az ebben az irányelvben biztosított szabadságokat, biztosítani kell számukra a megfelelő juttatásokhoz való jogot a szabadságuk alatt. A juttatás összegének megfelelőnek, de nem kevesebbnek kell lennie, mint az az összeg, amely az érintett munkavállalót betegszabadság esetén illetné meg. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, mennyire fontos a társadalombiztosításra, így az egészségügyi ellátásra való jogosultság folyamatossága.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, lehetővé kell tenni számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. A dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák a rugalmas munkafeltételek biztosításának időtartamát, így a csökkentett óraszámban történő munkavégzés időtartamát is. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. A munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló rugalmas munkafeltételek iránti kérelmét. A rugalmas munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy adott, megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik.

(21)  Annak ösztönzése érdekében, hogy a dolgozó szülők és a gondozók munkavállalók maradjanak, a munkaadóknak lehetővé kell tenniük számukra, hogy munkarendjüket személyes igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák. Anélkül, hogy visszaélnének ezzel a joggal, a dolgozó szülők és gondozók számára ezért lehetővé kell tenni, hogy rugalmas munkafeltételeket kérjenek; ez a munkavállalók azon lehetőségét jelenti, hogy gondozási célokból átszervezzék munkarendjüket, többek között távmunka, rugalmas munkabeosztás vagy a munkaórák számának csökkentése útján. A munkavállalók és a munkáltatók szükségleteinek figyelembevétele és ezek megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy korlátozzák a részmunkaidős foglalkoztatás időtartamát, és előnyben részesítsék az egyéb rugalmas munkafeltételek biztosítását. Miközben a részmunkaidős foglalkoztatás valóban hasznosnak bizonyult a tekintetben, hogy egyes nők számára lehetővé tette, hogy gyermekvállalás vagy más családi kötelezettség után is a munkaerőpiacon maradjanak, a hosszú ideig tartó csökkentett munkavégzés alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokhoz vezet, ami csökkent vagy nem létező nyugdíjjogosultságot eredményez. A munkáltatóra kell bízni a végleges döntést abban a kérdésben, hogy elfogadja-e a munkavállaló rugalmas munkafeltételek iránti kérelmét. A rugalmas munkafeltételek szükségességét alátámasztó egyedi körülmények megváltozhatnak. A munkavállalóknak ezért nem csupán arra kell jogot biztosítani, hogy visszatérjenek az eredeti munkarendjükhöz egy adott, megállapodás szerinti időszak végén, hanem lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy ezt bármikor kérelmezhessék, ha ez a mögöttes körülményekben bekövetkezett változás miatt szükségessé válik.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés vagy kedvezőtlenebb bánásmód ellen.

(23)  A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalókat védeni kell az emiatt elszenvedett megkülönböztetés, megtorlások vagy kedvezőtlenebb bánásmód ellen. A szabadsághoz vagy a rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása nem lehet kedvezőtlen hatással a foglalkoztatási szintre vagy egyéb munkakörülményekre.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

(24)  Az ebben az irányelvben biztosított, szabadság igénybevételéhez vagy rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogukkal élő munkavállalóknak védelmet kell élvezniük az elbocsátás, a feléjük megnyilvánuló nyomás és lelki megfélemlítés, illetve az esetleges elbocsátásra irányuló bármilyen előkészület ellen, ha arra ilyen szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve az ilyen rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt kerül sor. Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy az említett indokok miatt bocsátották el őket, lehetővé kell tenni számukra, hogy megkérjék a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv olyan minimumkövetelményeket állapít meg, amelyek célja a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének és az egyenlő munkahelyi bánásmódnak a biztosítása azáltal, hogy könnyebbé válik a dolgozó szülők és gondozók munkájának és családi életének összehangolása.

Ez az irányelv olyan minimumkövetelményeket állapít meg, amelyek célja a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének és a szociális, valamint bérezés tekintetében érvényesülő egyenlő munkahelyi bánásmódnak a biztosítása azáltal, hogy könnyebbé válik a dolgozó szülők és gondozók munkájának és családi életének összehangolása.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.

Ez az irányelv minden olyan férfi és női munkavállalóra alkalmazandó, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések és/vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „apasági szabadság”: az apák számára gyermekük születése alkalmával biztosított munkahelyi szabadság;

a)  „apasági szabadság”: a társszülők számára gyermekük születése vagy gyermek örökbefogadása alkalmával biztosított fizetett munkahelyi szabadság;

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a gyermek gondozása céljából biztosított munkahelyi szabadság;

b)  „szülői szabadság”: gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a gyermek gondozása céljából biztosított fizetett munkahelyi szabadság;

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  „egyedülálló szülő”: olyan személy, aki nem él sem házasságban, sem a nemzeti jog szerint meghatározott partneri viszonyban, és aki a gyermek tekintetében egyedül gyakorolja az elsődleges szülői felelősséget.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az apák jogát legalább tíz munkanapos szabadságra gyermekük születése alkalmával.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a társszülők jogát legalább tizennégy munkanapos kötelező fizetett szabadságra gyermekük születése vagy gyermek örökbefogadása alkalmával, vagy legalább tizenöt napos szabadságra többes születés vagy többes örökbefogadás esetén.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az (1) bekezdésben említett apasági szabadsághoz való jogot a társszülő által a munkaviszonyban töltött időtartamtól és munkaszerződésük jellegétől függetlenül kell biztosítani.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább négy hónapos szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tizenkét éves kort.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alanyi jogát legalább hathónapos szülői szabadságra, mielőtt gyermekük elér egy meghatározott, de legalább tizenhárom éves kort.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A szülői szabadság időtartama az egyedülálló szülő esetében kétszeres.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik, hogy az egyik szülő átruházza a neki járó szülői szabadságot a másik szülőre, biztosítaniuk kell, hogy legalább négy hónapos szülői szabadság ne legyen átruházható.

(2)  Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik, hogy az egyik szülő átruházza a neki járó szülői szabadságot a másik szülőre, biztosítaniuk kell, hogy legalább négy hónapos szülői szabadság ne legyen átruházható. A szülői szabadság időtartama a fogyatékossággal élő vagy súlyosan beteg gyermek esetében kétszeres.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg az egy évet. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv21 szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kell figyelembe venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

(4)  A tagállamok a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő nem haladhatja meg a kilenc hónapot. Az 1999/70/EK tanácsi irányelv szerinti, ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott idejű munkaszerződések esetén a szerződések összességét kötelező módon figyelembe kell venni a jogosultságot megnyitó időtartam kiszámításakor.

__________________

__________________

21A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

21A Tanács irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A munkavállalókat a munkaviszony megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a munkaviszonyból, köztük a próbaidőből eredő jogaikról és kötelezettségeikről.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e hozzáigazítani a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők és a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő szülők igényeihez.

(7)  A tagállamok megvizsgálják, hogy szükséges-e kiterjeszteni a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletszabályait az örökbefogadó szülők, a fogyatékossággal élő szülők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők (egyszülős családok) és a fogyatékossággal élő vagy krónikus betegségben szenvedő gyermeket nevelő szülők igényei alapján. Különösen a nemzeti egészségügyi hatóságok által kiállított igazolások alapján bizonyítottan fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő gyermekeket nevelő szülők esetében tilos a szülői szabadság iránti kérelmek elutasítása.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságra. Ez a jog a munkavállaló hozzátartozója orvosi kezelésre szoruló állapotának megfelelő igazolásához köthető.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát munkavállalónként évente legalább hét munkanapos fizetett gondozói szabadságra. Ezt a jogot a munkavállaló hozzátartozója orvosi kezelésre szoruló állapotának megfelel igazolásához kötik.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

Fogyatékossággal élő anyák és társszülők szabadsága

 

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott, különböző típusú szabadságok időtartamát a fogyatékossággal élő anyák és társszülők esetében legalább 50%-kal meg lehessen hosszabbítani.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát arra, hogy sürgős családi okból adódó vis maior alapján távol maradhassanak a munkából olyan betegség vagy baleset esetén, amely elengedhetetlenné teszi a munkavállaló azonnali jelenlétét. A tagállamok korlátozhatják a munkából történő vis maior miatti távolmaradás jogát bizonyos évenkénti vagy esetenkénti időtartamra, vagy mindkét tekintetben.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogát arra, hogy sürgős családi okból adódó vis maior alapján távol maradhassanak a munkából olyan betegség vagy baleset esetén, amely elengedhetetlenné teszi a munkavállaló azonnali jelenlétét. A tagállamok a munkából történő vis maior miatti távolmaradás jogát az általuk megfelelőnek ítélt igazolások bemutatásától tehetik függővé.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók legalább az érintett munkavállalót betegszabadság esetén megillető összeggel egyenértékű díjazásban vagy juttatásban részesüljenek.

A tagállamok a nemzeti körülményeknek – például a nemzeti jognak, a kollektív szerződéseknek és/vagy a szokásos gyakorlatnak – megfelelően, a szociális partnerekre ruházott hatáskört is figyelembe véve biztosítják, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadsághoz való jogukat gyakorló munkavállalók legalább az érintett munkavállalót betegszabadság esetén megillető összeggel egyenértékű díjazásban, adójóváírásban vagy juttatásban részesüljenek.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tizenkét év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen rugalmas munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott kor, de legalább tizenhárom év alatti gyermeket nevelő munkavállalók, valamint a gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek gondozás céljából. Az ilyen rugalmas munkafeltételek időtartama észszerű korlátozások alá eshet.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, rugalmas munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek megindokolni a kérelem elutasítását.

(2)  A munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett, rugalmas munkafeltételekre irányuló kérelmeket, és írásban válaszolniuk kell azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rugalmas munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Ezenfelül a munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést bármikor, amikor a körülményekben bekövetkezett változás azt indokolja. A munkáltatók kötelesek megvizsgálni az ilyen kérelmeket és válaszolni azokra, figyelembe véve a munkáltatók és a munkavállalók igényeit egyaránt.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rugalmas munkafeltételek időtartama korlátozott, a munkavállalónak jogában áll visszatérni az eredeti munkarendhez a megállapodás szerinti időtartam végén. Indokolt továbbá egy „átmeneti védett időszak” biztosítása a munkavállaló visszatérésekor, hogy könnyebben és hatékonyabban visszailleszkedhessen a szakmai életbe, szem előtt tartva, hogy ebben az átmeneti időszakban az új technológiák használata elősegítheti a fenntartható, de naprakész és hatékonyabb újrakezdést. A munkavállalónak jogában áll kérelmezni az eredeti munkarendhez való visszatérést ugyanazon a foglalkoztatási szinten. A munkáltatók kötelesek írásban megindokolni a kérelem elutasítását.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni, azon alapuló kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák a munkavállalókkal szembeni, azon alapuló megkülönböztetést vagy kedvezőtlenebb bánásmódot, hogy a munkavállaló a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadságot kérelmezett vagy vett igénybe, illetve gyakorolta a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jogát.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt bocsátották el őket, kérhetik a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait. A munkáltatónak az említett indokokat írásban kell közölnie.

(2)  Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy a 4., az 5. vagy a 6. cikkben említett szabadság kérelmezése vagy igénybevétele, illetve a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog gyakorlása miatt bocsátották el őket, jogosultak kérni a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait. A munkáltatónak az említett indokokat megfelelő határidőn belül írásban kell közölnie.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciók kiszabhatók pénzbírság formájában. A szankciók jelenthetik kártérítés fizetését is.

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok bevezetik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék a munkavállalókat – ideértve a munkavállalók képviseletét ellátó munkavállalókat – minden olyan, a munkáltató által alkalmazott hátrányos bánásmóddal vagy hátrányos következménnyel szemben, amely a vállalkozáson belül tett panaszból vagy bármely, az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezett jogi eljárásból fakad.

A tagállamok bevezetik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék a munkavállalókat minden olyan, a munkáltató által alkalmazott hátrányos bánásmóddal vagy hátrányos következménnyel szemben, amely a vállalkozáson belül tett panaszból vagy bármely, az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezett jogi eljárásból fakad.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelv 20. cikke alapján a szülők és a gondozók egyenlő, nemi megkülönböztetéstől mentes bánásmódjának elősegítése, elemzése, ellenőrzése és támogatása érdekében kijelölt testület vagy testületek illetékesek legyenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben is.

A munkaügyi felügyelőségek vagy a munkavállalók jogainak érvényesítésére hivatott más szervek – köztük a szociális partnerek – hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 2006/54/EK irányelv 20. cikke alapján a szülők és a gondozók egyenlő, nemi megkülönböztetéstől mentes bánásmódjának elősegítése, elemzése, ellenőrzése és támogatása érdekében kijelölt testület vagy testületek illetékesek legyenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben is.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, melyek előnyösebbek a munkavállalók számára az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknél. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható.

A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak olyan rendelkezéseket, melyek előnyösebbek a munkavállalók számára az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknél, de nem csökkenthetik a nemzeti jogszabályaikban előírt normákat. Biztosítaniuk kell azonban, hogy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően legalább négy hónap szülői szabadság továbbra se legyen átruházható, valamint hogy a nemzeti egészségügyi hatóságok által kiállított igazolások alapján bizonyítottan fogyatékossággal és súlyos betegséggel élő gyermeket nevelő szülők esetében a szülők szabadsága kötelezően biztosított legyen.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok legkésőbb öt évvel ezen irányelv hatálybalépése után közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó mindazon releváns információkat, amelyekre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy jelentést készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv alkalmazásáról.

(1)  A tagállamok ...-ig [három évvel ezen irányelv hatálybalépése után] közlik a Bizottsággal az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó releváns információkat, valamint az irányelv női foglalkoztatási statisztikákra gyakorolt hatásának mélyreható értékelését, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése a szülők és a gondozók vonatkozásában

Hivatkozások

COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

15.5.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

15.5.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Joëlle Bergeron

3.5.2017

Vizsgálat a bizottságban

9.10.2017

21.11.2017

21.2.2018

 

Az elfogadás dátuma

27.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Kostas Chrysogonos, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luis de Grandes Pascual, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Evelyne Gebhardt, Virginie Rozière, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mylène Troszczynski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDE

António Marinho e Pinto

EFDD

Joëlle Bergeron

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos

PPE

Rosa Estaràs Ferragut, Luis de Grandes Pascual, Emil Radev, Pavel Svoboda, Axel Voss, Rainer Wieland, Francis Zammit Dimech

S&D

Enrico Gasbarra, Evelyne Gebhardt, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner, Virginie Rozière

VERTS/ALE

Max Andersson, Pascal Durand, Julia Reda

2

-

ENF

Marie-Christine Boutonnet, Mylène Troszczynski

1

0

ECR

Angel Dzhambazki

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése a szülők és a gondozók vonatkozásában

Hivatkozások

COM(2017)0253 – C8-0137/2017 – 2017/0085(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

27.4.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

15.5.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

15.5.2017

FEMM

15.5.2017

 

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM

14.9.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

David Casa

3.10.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.1.2018

21.2.2018

27.3.2018

15.5.2018

Az elfogadás dátuma

11.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

14

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Mara Bizzotto, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Michael Detjen, Geoffroy Didier, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Miroslavs Mitrofanovs, Georgi Pirinski, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Lynn Boylan, Karima Delli, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Ivari Padar, Evelyn Regner, Joachim Schuster, Csaba Sógor, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Maria Noichl, Francis Zammit Dimech

Benyújtás dátuma

31.7.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, António Marinho e Pinto, Robert Rochefort, Yana Toom, Renate Weber

ECR

Arne Gericke, Jana Žitňanská

EFDD

Laura Agea

ENF

Mara Bizzotto

PPE

Georges Bach, David Casa, Geoffroy Didier, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Verónica Lope Fontagné, Claude Rolin, Francis Zammit Dimech

S&D

Maria Arena, Michael Detjen, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Javi López, Maria Noichl, Ivari Padar, Georgi Pirinski, Evelyn Regner, Joachim Schuster, Siôn Simon, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Karima Delli, Jean Lambert, Miroslavs Mitrofanovs

14

-

ECR

Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius

ENF

Dominique Martin

GUE/NGL

Rina Ronja Kari

NI

Lampros Fountoulis

PPE

Dieter-Lebrecht Koch, Ádám Kósa, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Sofia Ribeiro, Csaba Sógor, Romana Tomc

S&D

Ole Christensen

4

0

GUE/NGL

Lynn Boylan, Tania González Peñas, Kostadinka Kuneva, Paloma López Bermejo

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2019. március 28.Jogi nyilatkozat