Eljárás : 2018/0082(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0309/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0309/2018

Viták :

PV 11/03/2019 - 20
CRE 11/03/2019 - 20

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.3
CRE 25/10/2018 - 13.3
PV 12/03/2019 - 9.18
CRE 12/03/2019 - 9.18
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0152

JELENTÉS     ***I
PDF 1588kWORD 193k
10.10.2018
PE 623.672v02-00 A8-0309/2018

az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Paolo De Castro

A vélemény előadója (*): Marc Tarabella

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0173),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0139/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd parlament által a román szenátus közreműködésével a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire (A8-0309/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság által vezetett, az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum 2010-ben jóváhagyta az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek többségét képviselő szervezetek által elfogadott, az élelmiszer-ellátási lánc vertikális kapcsolataiban követendő helyes gyakorlat elveit. Ezek az elvek a 2013-ben indított ellátásilánc-kezdeményezés alapjául szolgáltak.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  2011-ben az OECD elfogadta a multinacionális vállalatokra vonatkozó, a felelősségteljes üzleti magatartással kapcsolatos aktualizált iránymutatást, amely a kormányok által támogatott, legátfogóbb ajánlásokat tartalmazza, valamint az üzleti etika valamennyi fő területét lefedi.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna, amely az élelmiszert eljuttatja a termelőtől a fogyasztóig. E gazdasági szereplők élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként kívánják felhasználni.

(3)  Az mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelése, feldolgozása, importálása, exportálása, marketingje, forgalmazása, kiskereskedelme és a végfogyasztók számára történő értékesítése szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna a termékek szállítására. E gazdasági szereplők mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és mezőgazdasági termékként és élelmiszerként kívánják felhasználni.

 

(Az „élelmiszer-ellátási lánc” kifejezés „mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc” kifejezésre történő cseréje a teljes szöveget érinti. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különösen ártalmasak az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, főként kis és közepes méretűek.

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különösen ártalmasak a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára az Unión belül és kívül egyaránt. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, gyakran kis és közepes méretűek, de méretétől függetlenül minden beszállító érzékeny a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A piaci szereplők tárgyalási pozícióját a beszállító a vevőtől való – elsősorban gazdasági – függési szintje határozza meg a szereplők méretétől függetlenül.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Egyes – nyilvánvalóan tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatokkal szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e gyakorlatok visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is, feltéve, hogy e személyek mindegyike megfelel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a 2003/361/EK bizottsági ajánlás12 mellékletében megadott fogalommeghatározásnak. A szóban forgó, mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szempontjából, és a legkevésbé képesek arra, hogy azokat a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a kis- és középvállalkozásokra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak a kis és közepes méretű közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

(7)  Egyes – nyilvánvalóan tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatokkal szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e gyakorlatok visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő vagy bármely, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket, a termelői szervezetek társulásait és a szövetkezeteket is. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által okozott pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, és ezért a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak a közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

_________________

 

12 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

 

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Mivel a vevő székhelye nem mindig egyezik meg azzal a hellyel, ahová a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállítják, illetve ahol azokat forgalmazzák, a vonatkozó szabályokat a székhelytől függetlenül minden vevőre alkalmazni kell, amennyiben az általuk vásárolt termékeket az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül kívánják felhasználni. Annak érdekében, hogy az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők jobban végrehajtsák és tiszteletben tartsák ezen irányelvet, a Bizottságnak különleges záradékokat kell belefoglalnia az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásokba.

Indokolás

A módosítás célja, hogy bevonja az irányelv hatálya alá azokat a gazdasági szereplőket, amelyek – bár az EU-n kívül telepedtek le – termékeket vásárolnak és értékesítenek az uniós piacon, továbbá annak kiküszöbölése, hogy a vevő egyszerűen elkerülje a rendelkezéseket azáltal, hogy székhelyét az EU-n kívülre helyezi.

E módosítás célja, hogy az irányelv hatályát azokra a vevőkre is kiterjessze, akik – bár az EU-n kívül telepedtek le – az uniós piacon vásárolnak és értékesítenek termékeket. Az irányelv rendelkezéseinek jobb végrehajtása és tiszteletben tartása érdekében a Bizottságnak különleges záradékokat kell belefoglalnia az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásokba.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  Bele kell foglalni ezen irányelv hatályába a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítéséhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat. Az olyan szolgáltatások, mint például a szállítás, a fertőtlenítés vagy a számlázás, nem tekinthetők a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését kiegészítő szolgáltatásoknak, ezért azok nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor élelmiszert adnak el az Unióban letelepedett vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket adnak el a vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

Indokolás

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok következtében a fejlődő országok kisüzemi élelmiszertermelő és munkásai a bevételek egyre kisebb hányadához jutnak hozzá és nem megfelelő munkakörülményekkel szembesülnek, ami aláássa az uniós fejlesztéspolitikát és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Az erőviszonyok ellátási láncban tapasztalható egyenlőtlenségéért és a szupermarketek tisztességtelen forgalmazói magatartásáért nagy árat kell fizetni, ezek a legtöbb mezőgazdasági termeléssel foglalkozó és szegény országban jelentős negatív társadalmi és környezeti hatásokat – többek között az alapvető emberi jogok megtagadását, a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, a megélhetéshez szükséges szinttől elmaradó béreket és hosszú munkaidőt – okoznak vagy felerősítik azokat.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A megfelelő szabályokat az élelmiszer-ellátási lánc nagyobb, azaz a nem kis, illetve közepes méretű gazdasági szereplői által tanúsított üzleti magatartásra is alkalmazni kell, mivel szokásosan ezek rendelkeznek viszonylag erőteljesebb tárgyalási pozícióval a kis és közepes méretű beszállítókkal folytatott kereskedelemben.

(9)  A megfelelő szabályokat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjére alkalmazni kell.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, noha ezek eltérőek, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak a kis és közepes méretű beszállítóknak és vevőknek az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, noha ezek eltérőek, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak méretétől függetlenül minden beszállítónak és vevőnek a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában előfordulhatnak, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

(11)  Mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a mezőgazdasági termékek és az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, vagy a vevő vagy vevők egy csoportja által a beszállítónak nyújtott, az adott termék értékesítését kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatban is előfordulhatnak, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Annak eldöntésekor, hogy egy egyedi kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető-e, fontos a felek között elfogadott, tisztességes és hatékonyságteremtő megállapodások alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos kockázat csökkentése. Meg kell különböztetni tehát azokat a gyakorlatokat, amelyeket a felek közötti beszállítási szerződés egyértelmű, világos kifejezésekkel ír le még az ügylet megkezdése előtt, azoktól a gyakorlatoktól, amelyek az ügylet megkezdése után állnak elő, anélkül, hogy azokban előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodnának, és gondoskodni kell arról, hogy tilos legyen a beszállítási szerződés szóban forgó releváns feltételeinek egyoldalúan és visszamenőleges hatállyal történő módosítása. Ugyanakkor egyes, jellegüknél fogva tisztességtelennek tekintett kereskedelmi gyakorlatok esetében nem szabad arra hagyatkozni, hogy a felek szerződési szabadságuknál fogva nem alkalmazzák őket.

(12)  Annak eldöntésekor, hogy egy egyedi kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető-e, fontos a felek között elfogadott, tisztességes és hatékonyságteremtő megállapodások alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos kockázat csökkentése. Meg kell különböztetni tehát azokat a gyakorlatokat, amelyek a beszállító vevőtől való gazdasági függőségéből fakadó kizsákmányolás eredménye, és amelyeket a felek közötti beszállítási szerződés egyértelmű, világos kifejezésekkel ír le még az ügylet megkezdése előtt, azoktól a gyakorlatoktól, amelyek az ügylet megkezdése után állnak elő, anélkül, hogy azokban előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodnának, és gondoskodni kell arról, hogy tilos legyen a beszállítási szerződés szóban forgó releváns feltételeinek egyoldalú módosítása. Ugyanakkor egyes, jellegüknél fogva tisztességtelennek tekintett kereskedelmi gyakorlatok esetében nem szabad arra hagyatkozni, hogy a felek szerződési szabadságuknál fogva nem alkalmazzák őket.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Amennyiben panaszt nyújtanak be a jogalkalmazó hatósághoz, a vevő viseli annak bizonyítási terhét, hogy a beszállítási szerződés világosan és egyértelműen kiterjed a szóban forgó kereskedelmi gyakorlatra.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  A vevő által a beszállítónak az ésszerű határidőn túl teljesített kifizetés tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekintendő, és azt meg kell tiltani. Ez a tilalom nem érinti a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásai – beleértve a szövetkezeteket is – alapszabályában megállapított fizetési feltételekre vonatkozó szabályokat, amennyiben az alapszabály olyan szabályokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a tagok számára, hogy demokratikus módon ellenőrizzék szervezetüket és határozataikat, vagy az elismert ágazati szervezetekben olyan megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek célja az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó fizetési feltételek módosítása.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12c)  Írásbeli szerződések alkalmazása a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncon belül megerősíti a gazdasági szereplők felelősségét és elősegíti bizonyos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülését, valamint annak tudatosítását, hogy jobban figyelembe kell venni a piac jelzéseit, javítani kell az ártranszmissziót, és a kínálatot a kereslethez kell igazítani. Az ilyen szerződések használatának ösztönzése érdekében a beszállítóknak vagy társulásaiknak jogosultnak kell lenniük írásbeli szerződés igénylésére. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekintendő, ha a vevő nem hajlandó írásbeli szerződést kötni a szolgáltatóval annak ellenére, hogy az ezen irányelvvel összhangban ilyen szerződést kért, és a felek megállapodtak a feltételekben.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

12 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12d)  A vevők által a beszállítókra egyoldalúan rákényszerített tápértékjelölési rendszerek, amelyek nem nyújtanak átfogó tájékoztatást a fogyasztók számára, megkülönböztetést jelenthetnek a termelők között, és félrevezethetik a fogyasztókat a termékek kiválasztásakor. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen rendszerek bevezetése a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalom meghatározása alá tartozó gyakorlatnak tekinthető legyen.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az irányelvben foglalt tilalmak hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az érvényesítésükkel megbízott hatóságot kell kijelölniük. A hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy hivatalból vagy az élelmiszer-ellátási láncban megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal érintett felek által benyújtott panaszok alapján eljárjon. Ha egy panaszos azt kéri, hogy személyazonosságát kezeljék bizalmasan, mivel fél a megtorlástól, a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk ezt a kérést.

(13)  Az irányelvben foglalt tilalmak hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az érvényesítésükkel megbízott hatóságot kell kijelölniük. A hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy hivatalból vagy a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncban megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal érintett felek által benyújtott panaszok alapján eljárjon. Panasz benyújtásakor a tagállami jogalkalmazó hatóságnak a megtorlástól való félelem miatt, a nemzeti joggal összhangban minden esetben biztosítania kell a panaszos anonimitását.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tilalom hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a kijelölt jogalkalmazó hatóságok rendelkezésére kell bocsátani az összes szükséges erőforrást, személyzetet és szakértelmet.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

(14)  A termelői vagy beszállítói szervezetek, az ilyen szervezetek társulásai – köztük a mezőgazdasági és az ellátási láncban előforduló kereskedelmi gyakorlatokat ismerő képviseleti szervezetek szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Ha a hatóság az irányelvvel összhangban eleget tesz határozatai közzétételére vonatkozó kötelezettségnek, különös figyelmet kell fordítani a panaszosok vagy a gyakorlatok egyéb áldozatai személyazonosságának védelmére.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján ténylegesen begyűjthetnek minden tényállási információt tájékoztatás iránti megkeresések útján. Hatáskörrel kell rendelkezniük adott esetben a tiltott gyakorlat megszüntetésének elrendelésére. Az elrettentő hatás megléte, például a bírság kiszabásának és a vizsgálati eredmények közzétételének hatásköre magatartásbeli változáshoz vezethet, emellett elősegítheti a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. A Bizottságnak és a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak fokozottan együtt kell működniük, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést. A jogalkalmazó hatóságoknak különösen kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak, például az információ megosztásával és az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatok során nyújtott támogatással.

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján ténylegesen begyűjthetnek minden tényállási információt tájékoztatás iránti megkeresések útján. A hatóságoknak pártatlan, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági szereplői tekintetében összeférhetetlenséggel nem bíró szerveknek kell lenniük, és mélyreható ismeretekkel kell rendelkezniük a lánc működéséről. Garantálniuk kell a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc tisztességes és megfelelő működését, és hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy adott esetben arra kötelezzék a vevőt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a tiltott gyakorlatot. Az elrettentő hatás megléte, például a bírság vagy egyéb, hasonlóan hatékony szankciók kiszabásának és a vizsgálati eredmények közzétételének hatásköre magatartásbeli változáshoz vezethet, emellett elősegítheti a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. Az ismétlődő jogsértéseket figyelembe kell venni az alkalmazandó szankció meghatározásakor. A Bizottságnak és a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak fokozottan együtt kell működniük, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést, különös tekintettel a bírságokra és szankciókra. A jogalkalmazó hatóságoknak különösen kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak, például az összes vonatkozó információ megosztásával és az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatok során nyújtott támogatással.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  A jogalkalmazó hatóságnak ésszerű határidőn belül tájékoztatnia kell a panaszost arról a döntéséről, hogy eljár vagy nem jár el a panasz ügyében. A panasz elutasításáról szóló határozatot bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti. Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy elegendő indok áll rendelkezésre a panasz kivizsgálására, vizsgálatot folytat le, amelyet a vizsgálat megindításától számított észszerű határidőn belül le kell zárni. Amennyiben ezen irányelv megsértését állapítják meg, a jogalkalmazó hatóságnak fel kell szólítania a vevőt a tiltott kereskedelmi gyakorlat haladéktalan megszüntetésére, és pénzbírságot és/vagy egyéb, hasonlóan hatékony szankciót kell kiszabnia, a nemzeti joggal összhangban. A bírságnak és az egyéb szankcióknak hatékonynak, az okozott kárral arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát. Az alkalmazandó pénzbírság és egyéb szankciók meghatározásakor figyelembe kell venni az ugyanazon vevő által elkövetett ismételt jogsértéseket. A jogalkalmazó hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy eltekintsen egy ilyen intézkedés meghozatalától, amennyiben egy ilyen határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt meghatározta; A jogalkalmazó hatóságnak közzé kell tennie a kiszabott szankciókra vonatkozó határozatait.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15b)  A tagállamoknak – jogalkalmazó hatóságaik hatásköreinek és kötelezettségeinek sérelme nélkül – az irányelvben meghatározottak szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a beszállító és vevő között kialakult vita esetén elő kell segíteniük a hatékony és független közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását. A közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazása nem érintheti a beszállító azon jogát, hogy panaszt nyújtson be. A Bizottságnak elő kell segítenie a párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a közvetítés vagy az alternatív vitarendezési mechanizmus uniós szintű alkalmazásával kapcsolatban.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15c)  Létre kell hozni a Bizottság keretei között működő uniós jogérvényesítési hálózatot (a továbbiakban: a hálózat), amelynek célja a tagállamok nemzeti jogszabályaival és a jogérvényesítés terén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok összehangolt és rendszerszintű megosztásának koordinálása és elősegítése, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést. A hálózatnak segítenie kell az azzal kapcsolatos közös értelmezés javításában is, hogy egy üzleti gyakorlat mely sajátos típusa tekintendő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, továbbá hozzá kell járulnia a lehetséges határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jobb kezeléséhez.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A hatékony jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak segítséget kell nyújtania a tagállamok jogalkalmazó hatóságai közötti értekezletek megszervezésében, amelyeken átadhatók a bevált gyakorlatok és a releváns információk. A Bizottságnak létre kell hoznia és kezelnie kell egy weboldalt, amely megkönnyíti ezt az eszmecserét.

(16)  A hatékony jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak segítséget kell nyújtania a hálózat értekezleteinek megszervezésében, amelyeken átadhatók a bevált gyakorlatok és a releváns információk. A Bizottságnak létre kell hoznia és kezelnie kell egy weboldalt, amely megkönnyíti ezt az eszmecserét.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az ezen irányelvben megállapított szabályok nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy fenntartsák a meglévő, nagyobb horderejű szabályaikat, vagy hogy ilyen szabályokat fogadjanak el a jövőben, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel. E szabályokat az önkéntes szabályozási intézkedések mellett kell alkalmazni.

(17)  Az ezen irányelvben megállapított szabályok nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy fenntartsák a jelen irányelvben meghatározott, vagy egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben szigorúbb, már meglévő szabályaikat, vagy hogy ilyen szabályokat fogadjanak el a jövőben, a belső piac működésére, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgására, a szabad letelepedésre, a megkülönböztetésmentességre, valamint a pártatlan és független bírósági felülvizsgálathoz való hozzáférésre alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel. E szabályokat előzetes bejelentési eljáráshoz kell kötni, és az önkéntes szabályozási intézkedések mellett kell alkalmazni.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy indokolt-e a védelmet a jövőben a kis, illetve közepes méretű beszállítókon túlmenően az élelmiszer-ellátási lánc részét képező, kis és közepes méretű vevőkre is kiterjeszteni,

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv megállapítja az ellátási láncban a vevők és beszállítók közötti tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok minimumlistáját, meghatározza az érvényesítésükre vonatkozó minimumszabályokat, valamint rendelkezik a jogalkalmazó hatóságok közötti koordinációról.

(1)  Ez az irányelv megállapítja a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncban a vevők és beszállítók közötti tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok minimumlistáját, meghatározza az érvényesítésükre vonatkozó minimumszabályokat, valamint rendelkezik a jogalkalmazó hatóságok közötti koordinációról.

 

(Az „élelmiszer-ellátási lánc” kifejezés „mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc” kifejezésre történő cseréje a teljes irányelv szövegét érinti.)

Indokolás

A módosítás célja bármely mezőgazdasági termelő védelme, az irányelv hatályát kiterjesztve a Szerződés I. mellékletében szereplő valamennyi termékre, mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok érinthetik azokat a termelőket is, akik nem emberi fogyasztásra szánt, feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket értékesítenek (pl. vágott virágok, takarmány és egyebek).

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kell alkalmazni, amelyek a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti élelmiszer-értékesítésekkel összefüggésben fordulnak elő.

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kell alkalmazni, amelyek a beszállítók, valamint a vevők közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítésével, valamint a vevő által biztosított, e termékekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokkal összefüggésben fordulnak elő.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat”: minden olyan gyakorlat, amely:

 

– nagymértékben eltér a jó kereskedelmi magatartástól, ellentétes a jóhiszeműséggel és a tisztességes magatartással, és amelyet az egyik kereskedelmi partner egyoldalúan kényszerít a másikra;

 

– a vevő gazdasági kockázatát indokolatlan és aránytalan mértékben terheli a beszállítóra vagy kísérli meg a beszállítóra terhelni; vagy

 

– a kereskedelmi kapcsolatban a szerződés előtt, alatt vagy után a fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében jelentős aránytalanságot kényszerít vagy próbál a beszállítóra kényszeríteni.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „vevő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

a)  „vevő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely – az adott személy letelepedési helyétől függetlenül — olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket vásárol, amelyeket az Unión belül szállítanak ki kereskedelmi céllal, és/vagy e termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „beszállító”: letelepedésének helyétől függetlenül bármely mezőgazdasági termelő, illetve természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert értékesít. A „beszállító” kifejezés az ilyen mezőgazdasági termelők, természetes és jogi személyek csoportjait is magában foglalhatja, ideértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait;

b)  „beszállító”: letelepedésének helyétől függetlenül bármely mezőgazdasági termelő, illetve természetes vagy jogi személy, aki/amely mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket értékesít. A „beszállító” kifejezés az ilyen mezőgazdasági termelők, természetes és jogi személyek csoportjait is magában foglalhatja, ideértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek és szövetkezetek társulásait;

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  „gazdasági függés”: a beszállító és a vevő közötti olyan viszony, amelyben a felek eltérő alkupozícióval rendelkeznek, és amelyben a beszállító a vevő hírneve, piaci részesedése, megfelelő alternatív értékesítési lehetőségek hiánya miatt, vagy azért, mert a beszállító által a vevő felé kiszámlázott teljes összeg a beszállító előző évi forgalmának jelentős részét teszi ki, a vevőtől függ;

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  „beszállítási szerződés”: a beszállító és a vevő közötti szerződés, amely egyértelműen és átlátható módon rendelkezik a kereskedelmi szerződés fontos elemeiről, ideértve a felek megnevezését, jogaikat és kötelezettségeiket, az árat, az időtartamot, a szállítási feltételeket, a fizetési feltételeket, valamint a szerződés célját, teljesítését és a szerződés megszüntetésének következményeit.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „kis- és középvállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a 2003/361/EK bizottsági ajánlás14 mellékletében foglalt meghatározása értelmében vett vállalkozás;

törölve

_________________

 

14 A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

 

Indokolás

Mivel az előző módosítás törli a kis- és középvállalkozásokat a szövegből, a fogalom meghatározása feleslegessé válik.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „élelmiszer”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, amelyet élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, valamint az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak;

d)  „mezőgazdasági és élelmiszeripari termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, valamint az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak;

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  „saját márkás élelmiszerek”: olyan élelmiszerek, amelyeket a kiskereskedő márkaneve alatt értékesítenek;

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „romlandó élelmiszer”: az az élelmiszer, amely emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik tárolás, kezelés, csomagolás vagy az állapotának megőrzését szolgáló más eljárás nélkül.

e)  „romlandó élelmiszer”: az a mezőgazdasági termék és élelmiszer, amely természetéből adódóan legfeljebb harminc napig alkalmas forgalomba hozatalra és felhasználásra, vagy amely természetes jellemzői miatt gyorsan megromlik, különösen megfelelő tárolási feltételek hiányában;

Indokolás

E módosítás célja az egyértelműsítés.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  „nem romlandó termék”: az e) pontban említett termékektől eltérő termék.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat:

(1)  A tagállamoknak biztosítani kell legalább a következő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát:

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vevő több mint 30 naptári nappal azt követően fizet a beszállítónak a romlandó élelmiszerekért, hogy a beszállító számláját kézhez vette, vagy hogy a romlandó élelmiszert leszállították, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. E tilalom nem érinti:

a)  a vevő a beszállítónak az alábbi időtartamokat meghaladóan fizet:

 

  – a romlandó mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó beszállítói számla kézhezvételének utolsó napjától számított 30 naptári nap, vagy a romlandó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szerződésben megállapítottak szerinti leszállítását követő 30 naptári napot meghaladóan; vagy

 

  a nem romlandó mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó beszállítói számla kézhezvételének utolsó napjától számított 60 naptári nap, vagy a nem romlandó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szerződésben megállapítottak szerinti leszállítását követő 60 naptári napot meghaladóan.

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az értékesítési ügyletek és az olyan szolgáltatások esetében, amelyeknél a vevő állami hatóság, az említett gyakorlatok szintén tiltottak legyenek.

 

A tilalmak nem érintik:

– a késedelmes fizetések 2011/7/EU irányelvben meghatározott következményeit és a tekintetükben igénybe vehető, ott megállapított jogorvoslatokat;

  a késedelmes fizetések 2011/7/EU irányelvben meghatározott következményeit és a tekintetükben igénybe vehető, ott megállapított jogorvoslatokat;

 

  olyan termelői szervezet vagy termelői szervezet társulásának – beleértve a szövetkezeteket is – alapszabályában megállapított fizetési feltételeket, amelynek mezőgazdasági termelő vagy beszállító tagja van, amennyiben az alapszabály olyan szabályokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a tagok számára a szervezet demokratikus módon történő ellenőrzését és döntéseit;

a vevő és a beszállító lehetőségét arra, hogy az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet15 172a. cikke értelmében vett értékmegosztási záradékokban állapodjanak meg;

  a vevő és a beszállító lehetőségét arra, hogy az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet15 172a. cikke értelmében vett értékmegosztási záradékokban állapodjanak meg;

 

  az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásait, döntéseit és összehangolt magatartását, amelyek célja az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendeletével, 1151/2012/EU rendeletével, 1308/2013/EU rendeletével és 251/2014/EU rendeletével összhangban létrehozott minőségrendszerek hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó értékesítési ügyletek fizetési feltételeinek módosítása.

____________

_______________

15 Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

15 Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a romlandó élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

b)  a vevő a romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek megrendelését a termékek szerződésben megállapítottak szerinti kijelölt szállítási határidejétől számított 60 napnál rövidebb határidővel egyoldalúan felmondja anélkül, hogy a beszállítóval megállapodott volna a teljes ellentételezésben;

Indokolás

A módosítás célja, hogy pontosabban, 60 napos rögzített határidőben állapítsa meg a „rövid értesítés” fogalmát (amikor a vevő felmondja a romlandó élelmiszeripari termékek megrendeléseit).

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak tekintetében;

c)  a vevő egyoldalúan a beszállítási szerződés feltételeire vonatkozó változtatásokat szab meg a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, módja, ütemezése vagy mennyisége, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre és/vagy az e termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi előírások, fizetési feltételek vagy árak tekintetében;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a vevő egyoldalúan felmondja a beszállítási szerződést;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)  a vevő a csökkenő árak miatt egyoldalúan felmondja a beszállítási szerződést.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cc)  a vevő olyan előnyt szerez vagy próbál szerezni a beszállítótól, amely semmilyen ellentételezésnek vagy ténylegesen teljesített kereskedelmi szolgáltatásnak nem felel meg, vagy nyilvánvalóan nem áll arányban az ellentételezés vagy a teljesített szolgáltatás értékével;

Indokolás

E módosítás célja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé felvegye az olyan előny megszerzését vagy az arra tett kísérletet, amely semmilyen tényleges szolgáltatásnak vagy ellentételezésnek nem felel meg, vagy nyilvánvalóan nem áll arányban a szolgáltatás vagy az ellentételezés értékével.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cd)  a vevő anélkül kér utólagosan fizetséget, hogy azért bármilyen szolgáltatást nyújtott volna;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ce)  a vevő a beszállító mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékei értékesítésének teljes vagy részleges megszüntetésével való fenyegetéssel különleges feltételeket ér el vagy akar elérni a beszállítónál;

Indokolás

E módosítás célja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé felvegye azt, ha a beszállító termékei értékesítésének teljes vagy részleges megszüntetésével való fenyegetéssel kísérelnek meg elérni vagy érnek el különleges feltételeket.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cf)  a vevő a kereskedelmi kapcsolatban a szerződés előtt, alatt vagy után a fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében jelentős aránytalanságot kényszerít vagy próbál a beszállítóra kényszeríteni;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cg)  a vevő a gazdasági kockázatát indokolatlan vagy aránytalan mértékben terheli a beszállítóra vagy kísérli meg a beszállítóra terhelni;

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ch)  a vevő az értékesítés kockázatát egyoldalúan a beszállítóra hárítja;

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ci)  a vevő árengedményrendszereket ír elő és listázási díjakat szab ki;

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c j pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cj)  a vevő elektronikus fordított aukciót vagy kétlépcsős aukciót alkalmaz az árak leszorítására. Ezek szabályozatlanok és nem biztosítják a tárgyalások, az árképzés és az ajánlattevők átláthatóságát a tanúsított uniós minőségű és eredetű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, valamint a tanúsítás nélküli termékek beszerzése során;

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c l pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cl)  a kis- és nagykereskedők beszerzői csoportokba tömörítése;

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a beszállító fizet az élelmiszerekben a vevő telephelyén bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

d)  a vevő arra kötelezi a beszállítót, hogy fizessen a határidőben és szerződés szerinti minőségben leszállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben akkor bekövetkezett veszteségekért, amikor a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a vevő tulajdonában vannak, és amely veszteségek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  ha a vevő és a beszállító megállapodott a feltételekről, a vevő nem hajlandó írásbeli szerződést kötni a szolgáltatóval annak ellenére, hogy a 3. cikkel összhangban ilyen szerződést kért, vagy a vevő nem hajlandó a 2. cikk bb) pontjában meghatározott, a beszállítási szerződésre vonatkozó részletes és egyértelmű információkat nyújtani a beszállítónak.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  a vevő a beszállítási szerződésre vonatkozó bizalmas információkat, ezen belül a beszállító által a vevővel megosztott érzékeny kereskedelmi információkat szándékosan vagy más módon megosztja harmadik felekkel, vagy visszaél ezen információkkal;

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc)  A vevő olyan kommunikációs vagy promóciós tevékenységet, vagy olyan kereskedelempolitikát folytat, amely – többek között időbelisége okán – sérti vagy sértheti az 1151/2012/EU rendelet, az 110/2008/EK rendelet, vagy az 251/2014/EU rendelet értelmében földrajzi jelzéssel ellátott termékekről alkotott képet;

Indokolás

Az egyedi földrajzi jelzésekkel ellátott termékek esetében a promóciós gyakorlatok széles spektrumát alkalmazzák (mint az árun aluli értékesítés, holland aukció, túlságosan hosszú ideig tartó promóció), melyek eredményeképpen az adott termékről alkotott kép gazdasági és kereskedelmi szempontból leértékelődik. Ez az intézkedés lehetővé tenné a beszállítóknak, hogy ne csupán a termékhamisítással szemben lépjenek fel, hanem ezen értékcsökkentő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd)  a vevő annak érdekében, hogy a meglévő szerződések mellett vagy új szerződés tárgyalásakor jobb feltételeket érjen el, kereskedelmi megtorlást alkalmaz a beszállítóval szemben vagy azzal fenyegeti a beszállítót, olyan gyakorlatok révén, mint például a termékek beszállítói listáról való levétele, az adatmegosztási szolgáltatások leállítása, túlzott mértékű promóciók, késedelmes fizetések, egyoldalú levonások és/vagy a promóciók befagyasztása;

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

de)  a vevő kereskedelmi megtorlással fenyegeti a beszállítót vagy ilyen megtorlást alkalmaz vele szemben, ha a beszállító szerződéses és törvényes jogaival él, többek között panaszt nyújt be, vagy együttműködik a nemzeti jogalkalmazó hatóságokkal.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

df)  a vevő megtagadja a kereskedelmi intézkedések meghozatalát, amennyiben a beszállító él szerződéses jogaival, beleértve a panasz benyújtását és az együttműködést a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal, vagy a beszállító fenyegetését a megfelelő intézkedésekkel.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dg)  a vevő egyoldalúan olyan előírásokat vezet be, amelyek nem a hatályos jogszabályokon, a minőségrendszereken, a tudományos tényeken vagy az aktuális gyakorlatokon alapulnak, és amelyek kereskedelemtorzító hatásúak lehetnek;

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dh)  a vevő olyan, a környezetvédelemre és állatjólétre vonatkozó szabályokat vezet be, amelyek a hatályos jogszabályi előírásoknál szigorúbbak;

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

di)  a vevő túl szigorú feltételeket alkalmaz a termék átvételt követő eltarthatósága tekintetében annak érdekében, hogy egy korábban egyeztetett megrendelést visszautasítson, vagy visszautasítson egy rendelést olyan okok miatt, amelyek nem a beszállító általi nem elég gyors feldolgozáshoz kapcsolódnak;

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d j pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dj)  a vevő egyoldalú terheléshez folyamodik, amely a beszállítási szerződésekben meghatározott feltételek visszaható hatályú, noha nem szerződéses megváltoztatására vonatkozik, vagy azt jelenti, valamint az áruk vagy szolgáltatások szállításáért járó számlaérték összegének a másik fél előzetes beleegyezése nélküli csökkentésére vonatkozik;

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d k pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dk)  a vevő a beszállítási szerződés megkötését az éves díjfizetés függvényében állapítja meg, és visszamenőleges hatállyal alkalmazza;

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d l pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dl)  a vevő az üzleti együttműködést és a beszállítási szerződés megkötését árukkal és szolgáltatásokkal való ellensúlyozástól teszi függővé;

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d m pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dm)  a vevő díjat számít fel a beszállító mezőgazdasági termékeinek vagy élelmiszereinek átvételéért;

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d n pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dn)  a vevő a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termék beszállítása után díjat számít fel a tárolásért és a kezelésért;

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d o pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

do)  a vevő díjat számít fel a nem nyújtott szolgáltatásokért, valamint azokért a nyújtott szolgáltatásokért, amelyekre nem kötöttek szerződést a felek;

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d p pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dp)  a vevő díjat számít fel a csökkent forgalomért, az értékesítésért vagy a beszállító árréséért, az adott mezőgazdasági termék vagy élelmiszer alacsonyabb mértékű értékesítése miatt;

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d q pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dq)  a vevő a beszállításról és az üzleti együttműködésről szóló szerződés megkötését kedvezményekben és akciókban való részvételi kötelezettséghez köti, a vételár beszállító költségére történő csökkentése révén;

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d r pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dr)  a vevő díjat számít fel a beszállítóval kötendő beszállítási szerződés megkötésére, amely nem arányos azzal az adminisztratív költséggel, amelyet a beszállító visel;

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d s pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ds)  a vevő nem átlátható módon csökkenti a szokásos minőségű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek mennyiségét és/vagy értékét;

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d t pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dt)  a vevő megtagadja a beszállító tájékoztatását a beszállító megkülönböztetett kezeléséről a saját márkákhoz képest.

 

Ez a tájékoztatás tartalmazhatja legalább a különböző kezelések minden elemét a konkrét intézkedések vagy eljárások értelmében az alábbiakkal összefüggésben:

 

a) a mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek vásárlásával kapcsolatban gyűjtött személyes vagy egyéb adatokhoz való hozzáférés;

 

b) felsorolás, megjelenítés, osztályozás vagy egyéb tényezők, amelyek befolyásolják a fogyasztói vásárlási döntéseket;

 

c) közvetlen vagy közvetett díjazás a vevő által nyújtott szolgáltatások igénybevételére;

 

d) a beszállítási szerződéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés vagy azok feltételei;

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d u pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

du)  a vevő a szerződés tárgyának értékéhez és jelentőségéhez képest aránytalanul magas szerződéses szankciókat szab meg;

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d v pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dv)  a vevő az 1307/2013/EU rendelet értelmében a beszállító közvetlen kifizetéseinek teljes, részleges vagy előzetes átruházását követeli meg.

Indokolás

Ez a módosítás megtiltja a közvetlen kifizetések átruházását. Ez összhangban áll a Bizottság beavatkozásával a Harms C-434/08. és Arts C-227/16. ügyekben. A Bizottság kijelenti, hogy a támogatási jogosultságok átruházása megkerüli a mezőgazdasági támogatások valódi célját.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d w pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dw)  a beszállítót észszerű felmondási idő, a döntés írásos magyarázata és valódi kereskedelmi indokok nélkül törlik a beszállítói listáról;

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d x pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dx)  a vevő kötelezi a beszállítót arra, hogy fizessen személyzetet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékesítésére vagy kezelésére szolgáló helyiségek belső kialakítására;

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d y pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dy)  a vevő a beszállító termékével kapcsolatos fogyasztói panaszok kivizsgálása költségeinek ellentételezését kéri a beszállítótól;

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d z pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dz)  a vevő a bármilyen előrejelzési hiba következtében felmerült bármely költségek viselését követeli a beszállítóktól, kivéve, ha:

 

a vevő jóhiszeműen és kellő gondossággal, a beszállítóval való egyeztetést követően készítette el az előrejelzéseket;

 

a beszállítási szerződés tartalmaz egy kifejezett és egyértelmű rendelkezést, amely szerint a teljes kártérítés nem helyénvaló;

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

daa)  a vevő beszállítási szerződéssel kötelezi a beszállítót, hogy ne árulja a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket más vevőknek és/vagy feldolgozóknak alacsonyabb áron annál, amit a vevő és/vagy feldolgozó fizetett értük;

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dab)  a vevő közvetlenül vagy közvetve a beszállító termékének a beszállítói listáról való törlésével fenyegetőzik, ha a beszállító nem tesz eleget vagy nem óhajt eleget tenni a vevő árcsökkentésre vonatkozó igényének;

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dac)  a vevő arra kényszeríti a beszállítót, hogy ugyanazt a terméket a kiskereskedő saját márkás termékeként történő értékesítésre gyártsa a beszállító márkajelzésével ellátott termék előállítási költségén vagy annál alacsonyabb költségen;

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dad)  a vevő a beszállító költségére visszaküldi az el nem adott élelmiszert a beszállítónak, anélkül, hogy az el nem adott élelmiszert kifizetné.

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan és egyértelműen:

(2)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor vagy a beszállítói szerződés hatálya alatt a vevő és a beszállító között létrejött bármilyen későbbi megállapodásban nem állapodnak meg világosan és egyértelműen, vagy amennyiben azok annak a következményei, hogy a beszállító gazdaságilag függ a vevőtől, és így a vevő rá tudta kényszeríteni az adott feltételeket:

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vevő visszaküldi az el nem adott élelmiszert a beszállítónak;

törölve

Indokolás

Áthelyezve a 3. cikk (1) bekezdésébe.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a vevő törli azokat a termékeket a szerződött termékek listájáról, amelyeket a beszállító a vevőnek szállít vagy jelentősen csökkenti egyes mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek megrendelését előzetes írásos értesítés nélkül, a szerződésben meghatározott idő alatt, vagy 30 napnál nem rövidebb határidőn belül abban az esetben, ha a határidő nincs meghatározva a szerződésben;

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a beszállító fizet a vevő által értékesített élelmiszer promóciójáért. A promóciót megelőzően, és ha e promóciót a vevő kezdeményezte, a vevőnek meg kell határoznia a promóció időszakát és a megrendelendő élelmiszerek várható mennyiségét;

c)  a beszállító fizet a vevő által értékesített élelmiszer promóciójáért vagy reklámozásáért. A promóciót megelőzően, és ha e promóciót a vevő kezdeményezte, a vevőnek meg kell határoznia a promóció időszakát és a megrendelendő élelmiszerek várható mennyiségét;

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)   a vevő a mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket a számla szerinti vételárnál alacsonyabb áron értékesíti – csökkentve a számlán szereplő árengedmények arányos részével, hozzáadva a szállítási költségeket és az ügylet után felszámított adókat – marketing célból, és a veszteséget vagy költséget végső soron a szállító viseli;

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  a vevő áthárítja a termékek szállítása és tárolása során felmerült költségeket a beszállítóra;

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc)  a vevő kötelezi a beszállítót, hogy a termékeket csak a beszállító platformjára szállítsa;

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említett kereskedelmi gyakorlatok tilalmát, ha a beszállítótól a vevőhöz irányuló járulékos kifizetések nem kapcsolódnak a vevő által viselt költségekhez.

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Amennyiben a (2) bekezdésben említett valamely gyakorlattal kapcsolatban panaszt nyújtanak be a jogalkalmazó hatósághoz, a vevő viseli annak bizonyítási terhét, hogy a beszállítási szerződés világosan és egyértelműen kiterjed a szóban forgó kereskedelmi gyakorlatra.

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c)  A tagállamok az e cikk (1) és (2) bekezdésében említetteken túl a 2. cikk -a) pontjában meghatározottak szerint további tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat is megtilthatnak.

Indokolás

A módosítás egyértelművé teszi annak lehetőségét, hogy a tagállamok ambiciózusabb megközelítést alkalmazzanak az általuk tiltani kívánt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok száma tekintetében.

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ha a vevő a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában leírt helyzetekben fizetést kér, a beszállító kérésére megadja a beszállító számára az egységnyi fizetendő összegek vagy adott esetben a teljes fizetendő összeg becslését, és a (2) bekezdés b) és d) pontjában leírt esetekben a költségek becslését is, valamint e becslések alapját.

(3)  Ha a vevő a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában leírt helyzetekben fizetést kér, megadja a beszállító számára az egységnyi fizetendő összegek vagy adott esetben a teljes fizetendő összeg becslését, és a (2) bekezdés b) és d) pontjában leírt esetekben a költségek becslését is, valamint e becslések alapját. Ezeket a becsléseket a vevő írásban nyújtja be, a beszállító pedig az érintett szolgáltatás nyújtása előtt jóváhagyja azokat.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a szolgáltatók számára nagyobb biztonságot és átláthatóságot biztosítsanak az általuk fizetett szolgáltatások tekintetében.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdésben megállapított tilalmak olyan kiemelkedően fontos, kötelező rendelkezéseknek minősüljenek, amelyeket a hatályuk alá tartozó minden helyzetben alkalmazni kell, függetlenül a felek közötti beszállítási szerződésre egyébként alkalmazandó jogtól.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és a (2) bekezdésben megállapított tilalmak olyan kiemelkedően fontos, kötelező rendelkezéseknek minősüljenek, amelyeket a hatályuk alá tartozó minden helyzetben alkalmazni kell, függetlenül a felek közötti beszállítási szerződésre egyébként alkalmazandó jogtól. A tagállamok elfogadhatnak olyan szabályokat, amelyek túlmutatnak az (1) és (2) bekezdésben említett, az egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tilalmakon.

Indokolás

A módosítás egyértelművé teszi annak lehetőségét, hogy a tagállamok ambiciózusabb megközelítést alkalmazzanak a 3. cikkben felsorolt tilalmak tekintetében.

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tagállamok biztosítják a késedelmi kamat fizetését kizáró szerződéses feltételeknek vagy gyakorlatoknak a 2011/7/EU irányelv 7. cikkében foglaltak szerinti tilalmát.

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

Szerződéses kapcsolatok

 

(1)  A beszállító megkövetelheti, hogy mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek vevőhöz történő bármilyen szállítása a felek közötti írásbeli szerződés és/vagy az első felvásárló szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatának tárgyát képezze.

 

(2)   Az (1) bekezdésben említett valamennyi szerződést vagy szerződési ajánlatot:

 

(a)a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

 

b)  írásban rögzíteni kell; valamint

 

c)  oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

 

i.   a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

 

– állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

 

– kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele;

 

ii.   a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése;

 

iii.   a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék;

 

iv.   a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek;

 

v.   a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint

 

vi.   vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

 

(3)   Az (1) és (2) bekezdést az 1308/2013/EU rendelet 125., 148. és 168. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

 

(4)   A tagállamok a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncon belül a termelők alkupozíciójának erősítése céljából azonosíthatják, megoszthatják és népszerűsíthetik a hosszú távú szerződéskötéssel kapcsolatos gyakorlatokat.

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden tagállam kijelöl egy hatóságot a 3. cikkben foglalt tilalmak nemzeti szintű érvényesítésére (a továbbiakban: jogalkalmazó hatóság).

(1)  Minden tagállam kijelöl egy vagy több hatóságot a 3. cikkben foglalt tilalmak nemzeti szintű érvényesítésére (a továbbiakban: jogalkalmazó hatóság), és tájékoztatja a Bizottságot a kijelölésről.

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Amennyiben egy tagállam területén egynél több végrehajtó hatóságot jelöl ki, a végrehajtó hatóságok közötti együttműködés és a Bizottsággal való együttműködés tekintetében egyetlen kapcsolattartó pontot jelöl ki.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

Illetékes jogalkalmazó hatóság

 

(1)   A vevő által elkövetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálásában azon tagállam jogalkalmazó hatósága illetékes, amelyben a tiltott kereskedési gyakorlattal gyanúsított vevő letelepedett.

 

(2)   Ha egy beszállító a terméket a vevőhöz kapcsolódó, azonban olyan tagállamban letelepedett címzetthez szállítja, amely nem felel meg a tiltott kereskedelmi gyakorlattal gyanúsított vevő letelepedési helyének, e tagállam jogalkalmazó hatósága hatáskörrel rendelkezik a vevő által elkövetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálására. A termékek címzettje együttesen felelősnek tekintendő az elkövetett jogsértésekért.

 

(3)   Amennyiben a vevő az Unión kívüli székhellyel rendelkezik, a beszállító letelepedési helye szerinti tagállam jogalkalmazó hatósága rendelkezik hatáskörrel a beszállítóval szemben elkövetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálására.

 

(4)   A jogalkalmazó hatóság ezenkívül hatáskörrel rendelkezik a beszállítási szerződéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával összefüggő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kivizsgálására. A vevő együttesen felelősnek tekintendő a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél által elkövetett valamennyi jogsértésért.

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlatot a gyanú szerint folytató vevő letelepedett.

(1)  A panaszokat annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához kell benyújtani, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlatot a gyanú szerint folytató vevő letelepedett. Amennyiben a vevő Unión kívüli székhellyel rendelkezik, a panaszt azon tagállam jogalkalmazó hatóságához kell címezni, amelyben a beszállító található. E jogalkalmazó hatóságnak kell intézkednie.

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához nyújthat be panaszt, amelyben a beszállító letelepedett. E tagállam jogalkalmazó hatósága ezt követően továbbítja a panaszt azon tagállam jogalkalmazó hatóságához, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlattal gyanúsított vevő letelepedett. E jogalkalmazó hatóságnak kell intézkednie.

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni.

(2)  Azok a termelői vagy beszállítói szervezetek vagy a termelői vagy beszállítói szervezetek azon társulásai, a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok terén szakértelemmel rendelkező beszállítókkal dolgozó szervezetek és képviseleti szervezetek, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni és megfelelő módon részt venni az eljárásokban.

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A jogalkalmazó hatóság a panaszos kérésére garantálja a panaszos személyazonosságának és bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos a bizalmas kezelés iránti esetleges kérelemben meghatározza ezt az információt.

(3)  A jogalkalmazó hatóság garantálja a panaszos személyazonosságának és bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos a bizalmas kezelés iránti esetleges kérelemben meghatározza ezt az információt. Az eljárás során a jogalkalmazó hatóság garantálja az eljárás bizalmasságát és az érzékeny információk bizalmas kezelését, miközben mindkét fél eljárási jogait védelmezi.

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Mindazonáltal, amennyiben ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák, a vevő ezen információk alapján a szállítóval szemben semmilyen hátrányos cselekményt nem hajthat végre. Amennyiben a vevő megszegi ezt a tilalmat, akkor ő felel a szállító számára okozott kár megtérítéséért, beleértve a veszteséget, az elmaradt hasznot és a hírnév csorbulását.

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy véli, hogy nem indokolt a panasz alapján eljárnia, ennek okairól tájékoztatja a panaszost.

törölve

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Bizottság többnyelvű útmutatót készít, amely a honlapján lesz elérhető, és amely elmagyarázza, hogyan kell összeállítani egy panaszt, és Unió-szerte milyen típusú információkat kell benyújtani a megfelelő jogalkalmazó hatóságok számára annak eldöntéséhez, hogy indítható-e hivatalos vizsgálat.

Indokolás

A kkv-k gyakran nem rendelkeznek a jogaik megvédéséhez szükséges szakértelemmel és know-how-val. Ez különösen igaz a fejlődő világban található kkv-kra. Ezért a Bizottság tanácsa és támogatása elengedhetetlen a kkv-k számára jogaik védelméhez és érvényesítéséhez.

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a jogalkalmazó hatóság rendelkezzen a megfelelő felszereltséggel, és a következő hatásköröket ruházzák :

A tagállamok biztosítják, hogy a jogalkalmazó hatóságaik rendelkezzenek a megfelelő felszereltséggel és a szükséges forrásokkal – többek között elegendő költségvetéssel és szakértelemmel – a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc megfelelő és tisztességes működésének biztosításához. A tagállamok a következő hatásköröket ruházzák a jogalkalmazó hatóságokra:

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  vizsgálatok indítása és lefolytatása hivatalból vagy panasz nyomán;

a)  vizsgálatok proaktív indítása és lefolytatása hivatalból, észszerű gyanú alapján vagy – többek között névtelen vagy visszaélést bejelentő személyek által benyújtott – panaszok nyomán;

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a vizsgálatai keretén belül előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések végrehajtása;

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a 3. cikkben megállapított tilalmak megsértését megállapító határozat meghozatala és a vevőnek a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére való kötelezése. A jogalkalmazó hatóság eltekinthet e határozat meghozatalától, ha a határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározta;

c)  a 3. cikkben megállapított tilalmak megsértését megállapító határozat meghozatala és a beszállító számára a tiltott kereskedelmi gyakorlatok megszüntetését célzó ideiglenes intézkedés biztosítása, valamint a vevőnek a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére és a vonatkozó rendelkezések vagy jogellenes szerződések megsemmisítésére való kötelezése. A jogalkalmazó hatóság eltekinthet e határozat meghozatalától, ha a határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározta;

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  pénzbírság kiszabása a jogsértés elkövetőjére. A bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát;

d)  pénzbírság és/vagy egyéb hasonlóan hatékony szankciók kiszabása a nemzeti joggal összhangban – azon természetes vagy jogi személyre, akiről vagy amelyről megállapították, hogy megsértette ezt az irányelvet. A bírságnak és az egyéb szankcióknak hatékonynak, az okozott kárral arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát. Az alkalmazandó pénzbírság és egyéb szankciók meghatározásakor figyelembe kell venni az ugyanazon vevő által elkövetett ismételt jogsértéseket.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a jogsértés elkövetője általi kártérítés biztosítása azokban az esetekben, amikor a panaszos bizalmas kezelést kért;

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a c) és a d) ponttal kapcsolatos határozatainak közzététele;

e)  a c) és a d) ponttal kapcsolatos határozatainak rendszeres közzététele;

Indokolás

Ez a módosítás lehetővé teszi a jogalkalmazó hatóságok által kibocsátott határozatok rendszeres közzétételét. Ez lehetővé teszi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok folytatásában vétkes vállalatok megnevezését és elmarasztalását.

Módosítás    119

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a vevők és a beszállítók tájékoztatása a tevékenységeiről éves jelentések formájában, amelyek többek között leírják a beérkezett panaszok, valamint a megkezdett és lezárt vizsgálatok számát. Az egyes vizsgálatok tekintetében a jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyának és kimenetelének összefoglaló bemutatását.

f)  áttekintés közzététele a jogalkalmazói intézkedéseiről és tevékenységeiről éves jelentések formájában, amelyek többek között leírják az azonosított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jellemzőit és a beérkezett panaszok, valamint a megkezdett, folyamatban lévő és lezárt vizsgálatok számát, és közlik azon vállalkozások listáját, amelyek esetében jogsértést állapítottak meg. Az egyes vizsgálatok tekintetében a jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyának és a vizsgálat következtetéseinek összefoglaló bemutatását, valamint tájékoztatást az eljárás kimeneteléről és a hozott döntésről, a nemzeti jogban meghatározott titoktartási szabályokkal összhangban.

Indokolás

E módosítás célja az, hogy a titoktartásra vonatkozó nemzeti szabályok szerint biztosítsa a jogalkalmazó hatóságok munkájával és a folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartást.

Módosítás    120

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  a tagállamok biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az uniós jog alapelveivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a védelmi jogra vonatkozó megfelelő biztosítékok mellett történjen, többek között azokban az esetekben, amikor a panaszos az 5. cikk (3) bekezdése szerint az információk bizalmas kezelését kéri.

Indokolás

A névtelen panaszokkal kapcsolatban figyelembe be kell venni a tárgyalások és bírósági eljárások átláthatóságára vonatkozó nemzeti szabályokat. Fontos a panaszos személyazonosságának bizalmas kezelése. Azonban arról is gondoskodni kell, hogy ne legyen ellentmondás az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkével.

Módosítás    121

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

A jogalkalmazó hatóság kötelezettségei

 

(1)   A jogalkalmazó hatóságok ellenőrzik és biztosítják az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc megfelelő és tisztességes működését.

 

(2)   A panasz beérkezésétől számított 30 napon belül a jogalkalmazó hatóság tájékoztatja a panaszost arról a döntéséről, hogy eljár vagy nem jár el a panasz ügyében.

 

(3)   Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt a panasz alapján eljárnia, a panaszt elutasító hivatalos, indokolással ellátott határozatot fogad el, és erről tájékoztatja a panaszost. A határozat bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.

 

(4)   Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy elegendő indok áll rendelkezésre a panasz kivizsgálására, vizsgálatot kezdeményez és folytat le, amelyet a vizsgálat megindításától számított hat hónapon belül le kell zárni. Kellően indokolt esetekben a hat hónapos időszak további hat hónappal meghosszabbítható. A jogalkalmazó hatóság tájékoztatja a panaszost az időtartam meghosszabbításáról és annak okairól.

 

(5)   Amennyiben a vizsgálat eredményeként ezen irányelv megsértését állapítják meg, a jogalkalmazó hatóság felszólítja a vevőt a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére, és pénzbírságot és/vagy egyéb, hasonlóan hatékony szankciót szab ki a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személyre, a nemzeti joggal összhangban. A bírságnak és az egyéb szankcióknak hatékonynak, az okozott kárral arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát. Az alkalmazandó pénzbírság és egyéb szankciók meghatározásakor figyelembe kell venni az ugyanazon vevő által elkövetett ismételt jogsértéseket.

 

(6)   A jogalkalmazó hatóság eltekinthet az e cikk (5) bekezdésében említett bármely intézkedés meghozatalától, ha a határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítél, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározta.

 

(7)   A jogalkalmazó hatóság úgy határozhat, hogy közzéteszi az e cikk (5) bekezdésével kapcsolatos határozatait.

Módosítás    122

Irányelvre irányuló javaslat

6 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6b. cikk

 

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

 

A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyekben a jogalkalmazó hatóságok által a pénzbírság meghatározásakor alkalmazandó kritériumokat és közös módszertant állapít meg, legalább a következő tényezőkre tekintettel: a jogsértő árbevétele, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat következtében a jogsértőnél keletkezett haszon, a jogsértés sértettjeinek száma és státusza, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vevő általi ismételt alkalmazása.

Módosítás    123

Irányelvre irányuló javaslat

6 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6c. cikk

 

Közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus

 

(1)   A jogalkalmazó hatóság 6. és 6a. cikkben meghatározott hatásköreinek és kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok a 2. cikk -a) pontjában meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a beszállító és vevő között kialakult vita esetén ösztönzik a hatékony és független közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását.

 

(2)   A közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazása nem érinti a beszállító azon jogát, hogy az 5. cikkben foglaltak szerint panaszt nyújtson be.

 

(3)   A Bizottság elősegítheti a párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a közvetítés vagy az alternatív vitarendezési mechanizmus uniós szintű alkalmazásával kapcsolatban.

Módosítás    124

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jogalkalmazó hatóságok közötti együttműködés

Uniós jogérvényesítési hálózat

Módosítás    125

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogalkalmazó hatóságaik hatékonyan együttműködjenek egymással és kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatokban.

(1)  Létrejön az Európai Unió Jogérvényesítési Hálózata („a hálózat”).

Módosítás    126

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jogalkalmazó hatóságok évente egyszer találkoznak, hogy megvitassák az irányelv alkalmazását a 9. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentések és az irányelv által lefedett terület bevált gyakorlatai alapján. A Bizottság elősegíti ezen értekezletek megtartását.

(2)  A hálózat célja, hogy a tagállamok jogalkalmazó hatóságai és a Bizottság közötti strukturált együttműködés platformjaként szolgáljon, és az Unión belül észszerűbbé tegye a jogalkalmazó hatóságok gyakorlatait.

Módosítás    127

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság létrehoz és kezel egy weboldalt, amely biztosítja a jogalkalmazó hatóságok és a Bizottság közötti információcsere lehetőségét, különösen az éves értekezletek vonatkozásában.

törölve

Módosítás    128

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság biztosítja, hogy a DG AGRI a honlapján rendelkezzen egy funkcionális postaládával annak érdekében, hogy az Unión belül és kívül található kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) egyaránt támogassa jogaiknak a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben történő megvédése és érvényesítése terén, tájékoztatást nyújtva az eljárásokról. Minden vonatkozó információt valamennyi uniós nyelven rendelkezésre kell bocsátani.

Módosítás    129

Irányelvre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Az Európai Unió Jogérvényesítési Hálózatának összetétele

 

(1) A hálózat a 4. cikkben említett minden egyes jogalkalmazó hatóság egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

 

(2) A hálózat üléseit rendszeres időközönként össze kell hívni, és annak – ha szükséges – a Bizottság vagy valamely tagállam kellően indokolt kérésére is össze kell ülnie.

 

(3) A hálózat valamennyi érintett felet bevonja az irányelv alkalmazásáról szóló vitába, a párbeszéd és a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése, valamint a közös megközelítés előmozdítása céljából.

Módosítás    130

Irányelvre irányuló javaslat

7 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7b. cikk

 

Összehangolt jogérvényesítési feladatok

 

(1) A hálózat az alábbi feladatokat látja el:

 

a) ezen irányelv alkalmazásának megvitatása a 9. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentések alapján;

 

b) az információcsere megkönnyítése a releváns témákról, beleértve a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vizsgálatok eredményeit, valamint a tisztességtelen forgalmazói magatartás új eseteit is;

 

c) a tagállamok nemzeti jogszabályaival és a jogérvényesítés terén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok összehangolt és rendszerszintű cseréjének koordinálása és elősegítése annak érdekében, hogy javuljon az azzal kapcsolatos közös értelmezés, hogy egy üzleti gyakorlat mely sajátos típusa tekintendő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, valamint hogy jobban kezelje a határokon átnyúló lehetséges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat;

 

d) ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdés megvizsgálása, valamint iránymutatások és ajánlások elfogadása a következetes alkalmazás ösztönzése érdekében, többek között a szankciók meghatározására és megállapítására szolgáló közös módszertan létrehozása révén;

 

e) az egyéb releváns hálózatokkal és csoportokkal, különösen az ellátásilánc-kezdeményezéssel való együttműködés előmozdítása és megkönnyítése.

 

(2) A Bizottság az alábbi feladatokat látja el:

 

a) egy honlap létrehozása és kezelése, amely biztosítja a jogalkalmazó hatóságok és a Bizottság közötti információcsere lehetőségét, különösen az éves értekezletek vonatkozásában;

 

b) a jogalkalmazó hatóságok közös képzési programjai szervezésének és személyzete cseréjének elősegítése, adott esetben harmadik országok jogalkalmazó hatóságainak részvételével;

 

c) a hálózat 7a. cikk (2) bekezdésében említett üléseinek megszervezése;

 

d) a jogalkalmazás területén létrejövő igazgatási együttműködést szolgáló műszaki vagy tudományos szakértelem megszerzésének elősegítése.

Módosítás    131

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírhatnak a 3., 5., 6. és 7. cikkben meghatározottakon túlmutató szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal.

(1)   A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal, ideértve az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a letelepedés szabadságát, a megkülönböztetésmentességet, valamint a pártatlan és független bírósági felülvizsgálathoz való hozzáférést.

Módosítás    132

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot bármely új nemzeti szabályról, amely szigorúbb az ezen irányelvben meghatározottaknál.

Módosítás    133

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Ez az irányelv nem érinti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását célzó, az ezen irányelv alkalmazási körén kívül eső nemzeti szabályokat, feltéve, hogy e szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal.

Módosítás    134

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  A 6. cikk c)-e) pontjaival összefüggő eljárásoknak meg kell felelniük az adott tagállam közigazgatási és jogi eljárásainak és elveinek.

Indokolás

A névtelen panaszokkal kapcsolatban figyelembe be kell venni a tárgyalások és bírósági eljárások átláthatóságára vonatkozó nemzeti szabályokat.

Módosítás    135

Irányelvre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

A mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működésével foglalkozó nemzeti megfigyelőközpontok

 

(1)  A tagállamok a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működésével foglalkozó nemzeti megfigyelőközpontokat hozhatnak létre annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és a jogalkalmazó hatóságokat felvilágosítsák a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működéséről.

 

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti megfigyelőközpontjaik rendelkezzenek a megfelelő felszereltséggel, és a következő hatásköröket ruházzák rájuk:

 

a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül az árképzési mechanizmusok és az árrések, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulásának elemzéséhez szükséges, valamennyi rendelkezésre álló statisztikai adat összegyűjtése;

 

b)   az összegyűjtött adatok elemzése és a tevékenységükhöz szükséges kutatómunkák elvégzése vagy elvégeztetése;

 

c)   összefoglaló jelentések készítése a vizsgált ágazatokról és az eredmények rendszeres terjesztésének biztosítása;

 

d)   hozzájárulás és/vagy segítség nyújtása a jogalkalmazó hatóság részére a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jelentés elkészítéséhez, a 9. cikkben előírtak szerint.

Indokolás

Ez a módosítás arról rendelkezik, hogy a tagállamok az agár-élelmiszeripari ellátási lánc működésével foglalkozó nemzeti megfigyelőközpontokat hoznak létre annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és a jogalkalmazó hatóságokat felvilágosítsák az agár-élelmiszeripari ellátási lánc működéséről.

Módosítás    136

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos releváns adatokra.

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos releváns adatokra, valamint az előző évben az érintett tagállam jogalkalmazó hatósága által végrehajtott intézkedések hatékonyságára. A tagállami hatóságok biztosítják az összes érdekelt féllel, köztük a fogyasztói szervezetekkel folytatott párbeszédet az ellátási lánc működéséről az adott tagállam területén.

Módosítás    137

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság – leghamarabb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(1)  A Bizottság ezen irányelv alkalmazásának időpontját követő három éven belül elvégzi az irányelv első értékelését, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

Módosítás    138

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Ezen értékelésnek – nem kizárólagos jelleggel – a következőket kell vizsgálnia:

 

a)   a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban részt vevő leggyengébb szereplők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmének hatékonysága;

 

b)   az illetékes végrehajtó hatóságok közötti együttműködés hatékonysága, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós jogszabályok betartatását és nyomon követését célzó koordináció szükségessége.

 

 

Módosítás    139

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A jelentés megállapításai alapján a Bizottság megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő.

Módosítás    140

Irányelvre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a. cikk

 

Jelentés a fogyasztókra gyakorolt hatásokról

 

(1)   A Bizottság értékelést készít annak megállapítása céljából, hogy a tisztességtelennek tekintendő egyedi kereskedelmi gyakorlatoknak vannak-e a fogyasztókat érintő negatív hatásai, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

 

(2)   A jelentés megállapításai alapján a Bizottság megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő.

Módosítás    141

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A ... [ezen irányelv hatálybalépését] megelőzően kötött meglévő árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a tagállamok [ezen irányelv hatálybalépése]... után legfeljebb hat hónapos átmeneti időszakot írhatnak elő az irányelvben megállapított szabályoknak való megfelelés érdekében.

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

A Bizottság javaslatának háttere

Egy olyan agrárpolitikai környezetben, amely határozottan piacorientáltabb lett, a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási lánc megfelelő irányítása alapvető fontosságúvá vált az összes szereplő, különösen pedig a mezőgazdasági termelők számára. Ez utóbbiak különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mivel gyakran nincsenek a termékeiket megvásárló partnerekkel egyenlő alkupozícióban. Ez főként annak tudható be, hogy korlátozott alternatívák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy termékeiket a végső fogyasztók számára értékesítsék, illetve hogy a mezőgazdasági rendszer az ellátási láncban utánuk következő partnerekhez képest strukturálisan gyenge.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a gazdasági szereplők nyereségét és árrését nyomás alá helyezhetik, minek következtében az amúgy életképes és versenyképes szereplők kiszorulhatnak az üzleti életből. A romlandó áruk szerződéses mennyiségének egyoldalú csökkentése például bevételkiesést eredményez egy olyan szereplőnél, amely nem könnyen talál alternatív értékesítési lehetőséget ezen áruk számára. A romlandó termékek leszállítást és a vevő általi értékesítést követő késedelmes kifizetése pénzügyi többletköltségként jelenik meg a beszállítónál. A beszállítók által nem értékesített termékek visszavételére vonatkozó esetleges kötelezettségek a beszállítók számára indokolatlan kockázatot jelenthetnek. Ha a beszállítót arra kényszerítik, hogy járuljon hozzá a forgalmazók áruházon belüli általános promóciós tevékenységeihez, anélkül, hogy ebből tisztességes haszna származna, az méltánytalanul csökkentheti a beszállító árrését.

Széles körű az egyetértés abban, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ellátási lánc bármely pontján megjelenhetnek. Jellemző, hogy 2009 óta nem kevesebb mint három bizottsági közlemény foglalkozott az élelmiszer-ellátási lánccal, ideértve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat is. A Parlament 2016 júniusában állásfoglalást fogadott el, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós jogi keretre. A Tanács 2016 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy uniós jogi keretet vagy nem jogalkotási intézkedéseket javasoljon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére.

20 tagállamban már léteznek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok. Ezek azonban jelentősen eltérnek egymástól. Egyes tagállamok nem is biztosítanak konkrét védelmet e gyakorlatokkal szemben, vagy védelmük hatástalan. Egy másik meglévő eszköz az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés (SCI), amely egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozására irányuló magánszektorbeli kezdeményezés, és fórumot biztosít a korai és nem peres vitarendezés számára. Az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés ugyanakkor valószínűleg nem alakul átfogó szabályozási keretté, mivel a kezdeményezésben való részvétel önkéntes, így az SCI jelenleg még nem terjed ki az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjére. Míg a kiskereskedők például részt vesznek az SCI-ben, sem a kiskereskedelmi beszerzési szövetségek, sem a mezőgazdasági termelőket képviselő szervezetek vesznek részt benne. Ez utóbbiak azért nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, mivel meglátásuk szerint az nem biztosít kellő bizalmasságot a panasztevő felek számára, sem független vizsgálatot vagy szankciókat.

Ezen okok miatt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jelenlegi bizottsági javaslat megfelel az európai mezőgazdasági közösség erős és régóta fennálló igényeinek, valamint annak a meggyőződésnek, hogy a mezőgazdasági termelőket jobban védeni kell a feldolgozók és a kiskereskedők visszaéléseitől. Kijelenthető, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó közös keret hiánya élesen elüt a KAP által szabályozott, a piaci szereplők szempontjából közvetlenül releváns egyéb területektől, mint például a versenyszabályok, az állami támogatási szabályok és a forgalmazási előírások. E területeken a közös piacszervezés (1308/2013/EU rendelet) közös szabályokat határoz meg azon uniós piaci feltételek vonatkozásában, amelyekkel a piaci szereplők találkoznak, hogy hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi kohézióhoz, továbbá az egységes piacon az egyenlő feltételek megteremtéséhez.

Ezen irányelvjavaslat célja, hogy csökkentse a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását az élelmiszer-ellátási lánc mentén azáltal, hogy általános védelmi minimumszintet vezet be az egész EU-ban, amely a konkrét tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok rövid listájából áll. A védelem kiterjed a beszállítókra az élelmiszer-ellátási láncban, amennyiben élelmiszert értékesítenek nem kis és közepes méretű vevők részére. Ezen alkalmazási kör célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalához, ami az EUMSZ 39. cikke értelmében a KAP célkitűzése.

Az EUMSZ 43. cikke – amely a KAP fő jogalapja – a Bizottság javaslatának egyedi jogalapja. A javaslatban előirányzott intézkedések a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncban előforduló, a mezőgazdasági termelőktől származó termékek kereskedelmével kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoznak. Megjegyzendő, hogy az EUMSZ 38. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a KAP elsődlegesen az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozik. Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága kifejezetten megerősítette, hogy az EUMSZ I. mellékletében fel nem sorolt élelmiszerek (az I. mellékletben szereplő termékek minősülnek „mezőgazdasági termékeknek” a Szerződés értelmében) az EUMSZ 43. cikkének megfelelően elfogadott aktusok alkalmazási körébe is vonhatók, ha ez hozzájárul a KAP egy vagy több célkitűzésének eléréséhez és az aktus alapvetően mezőgazdasági termékekre vonatkozik(1).

Ezenfelül, annak a megközelítésnek, amely a mezőgazdasági termelőket és társulásaikat (szövetkezeteket és más termelői szervezeteket) védi, figyelembe kell vennie azokat a közvetett negatív hatásokat is, amelyeket az élelmiszer-ellátási lánc downstream szakaszán alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt szenvednek el, például olyan szereplők, akik ugyan nem mezőgazdasági termelők, de a lánc downstream szakaszán meglévő gyenge alkupozíciójuk miatt kiszolgáltatottak az ilyen gyakorlatoknak. A downstream beszállítókra alkalmazott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem megakadályozza a mezőgazdasági termelőket érintő, abból adódó nem szándékolt következményeket, hogy a kereskedelmet a befektetői tulajdonban álló olyan versenytársaik felé térítik el – például a feldolgozási szakaszban –, amelyek nem részesülnek védelemben (pl. kisebb a jogi kockázata annak, hogy a vevőket tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolják meg).

A Bizottság továbbá rámutat, hogy a javasolt intézkedések kiegészítik a tagállamokban meglévő intézkedéseket és az SCI magatartási kódexét.

Az előadó álláspontja és javasolt módosításai

Az előadó támogatja a Bizottság javaslatát a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belüli alkupozíciójának megvédésére vonatkozó hosszú távú jogalkotási eszközként; olyan eszközként, amely végül kiegészítheti a (EU) 2017/2393 rendelet, az úgynevezett salátarendelet révén bevezetett intézkedéseket, amelyek célja az uniós mezőgazdasági termelők tárgyalási előjogainak megerősítése. Ne feledjük, hogy a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó munkacsoport 2016. november közzétett következtetései támogatták egy ilyen eszköz szükségességét, amit a Parlament 2016. június 7-én elfogadott állásfoglalásában szintén támogatott, valamint az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei a 2016. december 12. és 13 közötti pozsonyi informális tanácsi ülésen erre vonatkozóan egyhangú következtetéseket fogadtak el.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló javaslattal kapcsolatos jogalkotási eljárás jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt történő lezárása fontos és reális célkitűzés a Parlament számára, hogy ezáltal konkrét eredményeket lehessen felmutatni az európai mezőgazdasági termelők számára. A másik társjogalkotó részéről az osztrák elnökség egyértelműen jelezte azon szándékát, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó javaslatot kiemelt prioritásként kezeli, amint azt az osztrák fenntarthatóságért és turizmusért felelős osztrák miniszter, Elisabeth Köstinger AGRI bizottság elnökéhez intézett 2018. június 4-i levele is jelzi. A levél az osztrák elnökség egyik fő prioritásaként jelölte meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló javaslatot, és emlékeztetett arra, hogy mind a Parlament, mind a Tanács ismételten kérte, hogy az ellátási lánc leggyengébb láncszemének számító mezőgazdasági termelők védelme érdekében a Parlament és a Tanács terjesszen elő jogszabályokat, mivel „itt az ideje a húsz különböző nemzeti szabályozás harmonizálásának és valamennyi tagállamra vonatkozó minimumszabályok meghatározásának”.

Az előadó által javasolt módosítások

A javaslat széles körű támogatása mellett az előadó ugyanakkor számos módosítást javasol a hatékonyság javítása érdekében. Ezek a következők:

•  Az alkalmazási kör kiterjesztése az élelmiszer-ellátási lánc olyan beszállítóira, amelyek nem kkv-k, a termelői szervezetek bevonása, illetve a kereskedelem kkv-któl való esetleges eltérítésének elkerülése végett;

•  A hatály kiterjesztése valamennyi mezőgazdasági termékre – azaz nem csak az élelmiszer-ipari termékekre – a kertészeti ágazat, a takarmányipar és az élelmiszertermelés alá nem tartozó egyéb mezőgazdasági ágazatok bevonása érdekében;

•  A „vevő” fogalommeghatározásának kiterjesztése azokra a szereplőkre, akik – bár az EU-n kívül telepedtek le – vásárolnak és értékesítenek termékeket az uniós piacon. A cél annak elkerülése, hogy a vevő az irányelv rendelkezéseit megkerülhesse azáltal, hogy egyszerűen az EU-n kívülre helyezi telephelyét;

•  A „vevő” fogalmának meghatározását illetően a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy kiskereskedelmi értékesítésével együtt be kell vonni a meghatározás körébe;

•  A „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” fogalmának beillesztése (egy átfogó elv értelmében), a Tanács 2016. december 12-i következtetéseiben szereplő meghatározás szerint, amelyet a javasolt irányelv (1) preambulumbekezdése tükröz;

•  A „gazdasági függés” mint a beszállító és a vevő közötti hatalmi viszony fogalmának bevezetése;

•  A nem romlandó termékekre vonatkozó fizetési határidő – a számla kézhezvételétől számított 60 nap – bevezetése, amint azt a késedelmes fizetésről szóló 2011/7/EU irányelv is előírja;

•  Mentesség a mezőgazdasági termelők által a termelői szervezetek és szövetkezetek részére nyújtott valamennyi hozzájárulás fizetési feltételeire vonatkozó rendelkezések alól, valamint az ágazati szervezetek azon megállapodásai esetében, ahol e megállapodások minőségi termékekre vonatkoznak;

•   A „rövid értesítés” fogalmának (amikor a vevő felmondja a romlandó élelmiszer-ipari termékek megrendeléseit) meghatározása egy 60 napos rögzített határidő megállapítása révén;

•  A 3. cikk (2) bekezdésének bevezető mondatának (úgynevezett „szürke tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok”) javítása a „gazdasági függőség” fogalmának beillesztése révén;

•  Azon lehetőség bevezetése a tagállamok számára, hogy a 2. cikk foglalt „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” meghatározása alapján egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat is betiltsanak (azaz a 3. cikkben szereplő tilalmakon túl egyéb tilalmakat is alkalmazhassanak);

•  A beszállító kérésére történő kötelező írásbeli szerződések belefoglalása – a salátarendelet keretében – az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 168. cikkébe, annak a lehetőségnek a bevezetése, hogy a tagállamok ösztönözzék az ellátási lánc különböző szereplői közötti nagyobb mértékű szerződéskötési kötelezettséget;

•  A panaszosok számára annak lehetőségnek a bevezetése, hogy saját nemzeti hatóságaikon keresztül nyújtsanak be panaszt a külföldi hatóságokhoz;

•  A panasz benyújtására vonatkozó jog kiterjesztése a képviseleti szövetségek egy vagy több tagja nevében benyújtott panaszokra;

•  A jogalkalmazó hatóság azon kötelezettségének bevezetése, hogy a panasz benyújtásától számított 60 napon belül megkezdje a vizsgálatot, és azt 6 hónapon belül lezárja. Kellően indokolt esetekben a 6 hónap további 6 hónappal meghosszabbítható (így a teljes vizsgálatot a panasztól számított 14 hónapon belül le kell zárni);

•  A jogalkalmazó hatóság azon kötelezettségének bevezetése, hogy jogsértés megállapítása esetén a vevőt kötelezzék a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére;

•  Azon lehetőség bevezetése a tagállamok számára, hogy előmozdítsák a közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását;

•  Azon kötelezettség bevezetése a tagállamok számára, hogy éves jelentésükbe foglalják bele a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma érdekében végrehajtott intézkedések eredményességére vonatkozó értékelést.

(1)

A Bíróság 2009. július 2-i ítélete, C-343/07, 50–51. pont.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (26.9.2018)

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

Vélemény előadója(*): Marc Tarabella

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Összességében az előadó üdvözli a Bizottság által javasolt megközelítést, amelyet az első lépésnek tekint az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartás szabályozása felé. Az előadó azonban meg van győződve arról, hogy a javaslatot több ponton is tisztázni és javítani kell.

Az előadó által bevezetett főbb módosítások a következők:

1. A hatókör kiterjesztése 3 tengely mentén:

• A mezőgazdasági termékek körének kiterjesztése valamennyi beszállító védelme érdekében, beleértve azokat a mezőgazdasági termelőket is, akik a Szerződés I. mellékletében felsorolt, nem emberi fogyasztásra szánt termékeket szállítják. Ezek a termelők nincsenek más helyzetben, mint az élelmiszereket szállító termelők. Ha eltérő módon kezelnék őket, az megkülönböztetés lenne, amit a Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája is tilt.

• A teljes ellátási lánc hatókörének kiterjesztése, valamennyi termelő és vásárló javára megtiltva a tisztességtelen forgalmazói magatartást. A javaslatnak cselekvési eszközt kell biztosítania a legkiszolgáltatottabb piaci szereplők számára, akik gyenge alkupozícióban vannak. Hasonlóképpen megkérdőjelezhető az a döntés, hogy csak bizonyos szereplők esetében tiltják meg a tisztességtelen forgalmazói magatartást. Ha ez a magatartás tisztességtelen, akkor minden gazdasági szereplő esetében meg kell tiltani azt. Minden vállalatnak tiszteletben kell tartania a helyes versengő magatartás, a jóhiszeműség és a szerződéses viszonyban alkalmazott lojalitás szabályait. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezeket az eltérő bánásmódokat nem indokolják az objektív helyzetekben meglévő eltérések, és ezért azok megkülönböztetést jelentenek.

• A hatókör kiterjesztése minden olyan vevőre, akik a belföldi piacon vásárolnak és értékesítenek, beleértve azokat is, akiknek telephelye az Unión kívül van. A hatókörnek ez a kiterjesztése összhangban van a legkiszolgáltatottabb beszállítóknak nyújtott nagyobb védelemmel.

2. A tisztességtelen forgalmazói magatartás meghatározása és tilalma

Az uniós jog nem határozza meg a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartást. Ezért egy kellően tág fogalommeghatározást kell javasolni. Egy ilyen fogalommeghatározás különösen olyan helyzetekben hasznos, amelyek nem felelnek meg a forgalmazói magatartás tételes listájában meghatározott helyzeteknek.

Mivel az uniós jog még nem hozott létre jogi keretet a vállalkozások közötti tisztességtelen szerződési feltételekre, foglalkozni kell a beszállítókkal, akik sok esetben mezőgazdasági termelők vagy kkv-k, és így a szerződésben „gyenge felek”, és egy védelmi rendszert kell életbe léptetni. E védelemnek helyre kell állítania az erőegyensúlyt a vevőkkel a szerződésről folytatott tárgyalások során. Az előadó úgy véli, hogy elvi kérdésként meg kell tiltani a vevő és a beszállító közötti tisztességtelen forgalmazói magatartást, és nem csak azokat, amelyek szerepelnek a Bizottság által javasolt korlátozó listán. Ez az értelme a javasolt irányelv 1. cikke (1) bekezdésének. Ez a lista nem zárhatja ki azon tisztességtelen magatartás szankcionálását, amely nem szükségszerűen szerepel rajta. Meg kell tiltani minden tisztességtelen forgalmazói magatartást, valamint a gazdasági függőség kihasználását, ellenkező esetben megfosztjuk az irányelvet a valódi értelmétől. Az előadó javasolja, hogy a tiltott tisztességtelen forgalmazói magatartás listájára vegyék fel azt is, ha visszautasítják az írásbeli szerződés megkötését a beszállítóval, illetve nem közlik a beszállítóval az általános értékesítési feltételeket, vagy nem adnak nekik kellően részletes vagy egyértelmű tájékoztatást a vásárlás szerződéses feltételeiről. Végezetül az előadó javasolja, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartás listájára vegyék fel a mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek veszteséges értékesítésének tilalmát, kivéve, ha az olyan termékeket érint, amelyek szavatossági ideje az értékesítés időpontja után két nappal lejár; az ilyen gyakorlatok tilosak, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan és egyértelműen.

3. A beszállító által benyújtott panaszok olyan esetekben, amikor a vevő vagy a beszállító székhelye egy uniós tagállamban van

A Bizottság javaslata, amely szerint a beszállítónak azon tagállam jogalkalmazó hatóságához kell benyújtania a panaszt, ahol a tiltott forgalmazói magatartás alkalmazásával gyanúsított vevő székhelye van, nem védi kellően a beszállítót, akinek így nem a saját nyelvén kell megírnia a panaszt, ráadásul olyan módon, amelyet nem lesz képes megérteni. Jobban védi őket egy olyan rendelkezés, amely előírja, hogy a székhelyük szerinti tagállam hatóságához kell fordulniuk, és ez a hatóság továbbítja a panaszt azon tagállam illetékes hatóságához, ahol a vevő székhelye van.

4. Közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus

Az előadó egy új cikk beillesztését javasolja, amely a közvetítés vagy egyéb eszközök alkalmazását szabályozza a beszállító és a vevő között a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt felmerülő jogvita esetén.

5. Egy uniós jogérvényesítési hálózat létrehozása

Az előadó határozottan úgy véli, hogy a jogalkalmazó hatóságok koordinációs mechanizmusára van szükség, amely egy hálózat formáját ölthetné, hogy előmozdítsák a jogalkalmazó hatóságok, az uniós intézmények és az ellátási lánc érintett szereplői közötti jobb koordinációt. Az előadó valódi európai dimenziót kíván adni a hálózatnak azzal, hogy hatáskörrel ruházza fel azt a tagállamok nemzeti jogszabályaival és a jogérvényesítés terén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok összehangolt és rendszerszintű cseréjének koordinálására és elősegítésére, hogy javítsa az azzal kapcsolatos közös értelmezést, hogy egy üzleti gyakorlat mely sajátos típusa tekintendő tisztességtelen forgalmazói magatartásnak. Hasonló mechanizmus létezik a versenyjog terén (az Európai Versenyhatóságok Hálózata), amely hozzájárul a nemzeti versenyhatóságok közötti koordinációhoz és a bizonyítékokon és alkalmazáson alapuló vitákhoz.

MÓDOSÍTÁS:

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság által vezetett magas szintű fórum 2010-ben jóváhagyta az élelmiszer-ellátási lánc minden elemét, egyebek mellett a mezőgazdasági termelőket képviselő üzleti szervezetek által elfogadott, az élelmiszer-ellátási lánc vertikális kapcsolataiban követendő helyes gyakorlat elveit. Ezek az elvek a 2013-ban indított ellátásilánc-kezdeményezés alapjául szolgáltak.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna, amely az élelmiszert eljuttatja a termelőtől a fogyasztóig. E gazdasági szereplők élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként kívánják felhasználni.

(3)  A mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc a termékek vevőhöz való eljuttatásának messze a legfontosabb csatornája. E gazdasági szereplők mezőgazdasági termékekkel ésélelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként vagy mezőgazdasági termékként kívánják felhasználni.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különösen ártalmasak az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, főként kis és közepes méretűek.

(5)  A szerződési szabadság a vállalkozások közötti kapcsolat egyik alapköve a piacgazdaságban, és a felek számára lehetővé kell tenni, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő szerződéseket alakítsanak ki. A gazdasági szereplők száma és mérete azonban eltér az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek tehát a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen forgalmazói magatartás alkalmazásával. A tisztességtelen forgalmazói magatartás különösen ártalmas az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, főként kis és közepes méretűek.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok többsége, de nem mindegyikük, bevezetett konkrét nemzeti szabályokat a beszállítóknak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére. Noha a szerződési jogra vagy az önszabályozási kezdeményezésekre is lehetne támaszkodni, a panaszossal szemben alkalmazott megtorlástól való félelem korlátozza a jogorvoslat e formáinak gyakorlati értékét. Ezért egyes tagállamok, amelyek bevezettek konkrét szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, közigazgatási hatóságokat bíznak meg e szabályok érvényesítésével. Ugyanakkor a tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályai, amennyiben vannak ilyenek, jelentős mértékben eltérnek egymástól.

(6)  A tagállamok többsége, de nem mindegyikük, bevezetett konkrét nemzeti szabályokat a beszállítóknak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni védelmére. A panaszossal szemben alkalmazott megtorlástól való félelemre gyakran hivatkoznak problémaként a jogorvoslat kérésekor. Ezért egyes tagállamok, amelyek bevezettek konkrét szabályokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás vonatkozásában, közigazgatási hatóságokat bíznak meg e szabályok érvényesítésével. Ugyanakkor a tagállamok tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó szabályai, amennyiben vannak ilyenek, jelentős mértékben eltérnek egymástól.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Egyes – nyilvánvalóan tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatokkal szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e gyakorlatok visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is, feltéve, hogy e személyek mindegyike megfelel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a 2003/361/EK bizottsági ajánlás1 mellékletében megadott fogalommeghatározásnak. A szóban forgó, mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szempontjából, és a legkevésbé képesek arra, hogy azokat a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a kis- és középvállalkozásokra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak a kis és közepes méretű közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

(7)  Bizonyos – nyilvánvalóan tisztességtelen – forgalmazói magatartással szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e magatartás visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is. A szóban beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, és a legkevésbé képesek arra, hogy azt a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a tisztességtelen forgalmazói magatartás által okozott pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén, és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó szabályoknak a közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

____________________

 

1 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

 

Indokolás

Ez a módosítás valamennyi termelő és vevő javára kiterjeszti a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának hatókörét. A javaslatnak cselekvési eszközt kell biztosítania a legkiszolgáltatottabb piaci szereplők számára, akik gyenge alkupozícióban vannak. Ha a tisztességtelen forgalmazói magatartás tisztességtelen, akkor minden gazdasági szereplő esetében meg kell tiltani azt. Minden vállalatnak tiszteletben kell tartania a helyes versengő magatartás, a jóhiszeműség és a szerződéses viszonyban alkalmazott lojalitás szabályait. Az eltérő bánásmódokat nem indokolják az objektív és kielégítő helyzetekben meglévő eltérések, és ezért azok megkülönböztetést jelentenek.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Bele kell foglalni ezen irányelv hatályába a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc részét képező feldolgozáshoz és forgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Nem kell e szolgáltatások hatálya alá vonni az olyan szolgáltatásokat, mint például a szállítás, a fertőtlenítés vagy a számlázás, mivel azok nem kapcsolódnak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc részét képező feldolgozáshoz és forgalmazáshoz.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  Mivel a vevő székhelye nem mindig egyezik meg azzal a hellyel, ahová a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket szállítják, illetve ahol azokat forgalmazzák, a vonatkozó szabályokat a székhelytől függetlenül minden vevőre alkalmazni kell, amennyiben az általuk vásárolt termékeket az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül kívánják felhasználni.

Indokolás

E módosítás célja, hogy bevonja az irányelv alkalmazási körébe az összes olyan vevőt, akik a belső piacon termékeket vásárolnak és értékesítenek, beleértve azokat is, amelyek székhelye az Unión kívül van, az olyan helyzetek kiküszöbölése érdekében, amikor a vevők elkerülhetik, hogy az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozzanak.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor élelmiszert adnak el az Unióban letelepedett vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékeket adnak el a vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

Indokolás

A tisztességtelen forgalmazói magatartás következtében a fejlődő országok kis méretű élelmiszertermelői és munkásai a bevételek egyre kisebb hányadához jutnak hozzá, és nem megfelelő munkakörülményekkel szembesülnek, ami aláássa az uniós fejlesztéspolitikát és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, noha ezek eltérőek, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak a kis és közepes méretű beszállítóknak és vevőknek az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás vonatkozásában, noha ez eltérő, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak a beszállítóknak és vevőknek a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában előfordulhatnak, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

(11)  Mivel tisztességtelen forgalmazói magatartás az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában előfordulhat, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, vagy a vevő által a beszállító számára történő szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

(14)  A termelői vagy beszállítói szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai, valamint a termelőkkel foglalkozó vagy a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban előforduló kereskedelmi gyakorlatok terén bizonyított szakértelemmel rendelkező szervezetek, ideértve a nem kormányzati és civil szervezeteket, szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen forgalmazói magatartásnak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A hatóság a 6. cikk e) pontja szerinti kötelezettségének teljesítésekor kiemelt figyelmet fordít a panaszosok és a gyakorlatok más sértettjei személyazonosságának védelmére.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján ténylegesen begyűjthetnek minden tényállási információt tájékoztatás iránti megkeresések útján. Hatáskörrel kell rendelkezniük adott esetben a tiltott gyakorlat megszüntetésének elrendelésére. Az elrettentő hatás megléte, például a bírság kiszabásának és a vizsgálati eredmények közzétételének hatásköre magatartásbeli változáshoz vezethet, emellett elősegítheti a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. A Bizottságnak és a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak fokozottan együtt kell működniük, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést. A jogalkalmazó hatóságoknak különösen kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak, például az információ megosztásával és az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatok során nyújtott támogatással.

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján el tudják látni feladataikat. Hatáskörrel kell rendelkezniük adott esetben a tiltott magatartás megszüntetésének elrendelésére, hogy biztosítsák a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc tisztességes és megfelelő működését. Az elrettentő hatás megléte, például a büntetések, köztük a bírság vagy egyéb szankciók kiszabásának és a vizsgálati eredmények közzétételének hatásköre magatartásbeli változáshoz vezethet, emellett elősegítheti a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. Létre kell hozni a Bizottság keretei között működő uniós jogérvényesítési hálózatot (a továbbiakban: a hálózat), amelynek célja a tagállamok nemzeti jogszabályaival és a jogérvényesítés terén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok összehangolt és rendszerszintű cseréjének koordinálása és elősegítése, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést. A hálózatnak segítenie kell az azzal kapcsolatos közös értelmezés javításában is, hogy egy üzleti gyakorlat mely sajátos típusa tekintendő tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, továbbá hozzá kell járulnia a lehetséges határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartás jobb kezeléséhez.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy – a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működésének javítását szolgáló eszközként – ösztönözzék a közvetítés vagy az alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását, ugyanakkor a Bizottságnak uniós szinten elő kell segítenie a párbeszédet és a bevált gyakorlatok megosztását valamennyi érintett érdekelt fél körében.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A hatékony jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak segítséget kell nyújtania a tagállamok jogalkalmazó hatóságai közötti értekezletek megszervezésében, amelyeken átadhatók a bevált gyakorlatok és a releváns információk. A Bizottságnak létre kell hoznia és kezelnie kell egy weboldalt, amely megkönnyíti ezt az eszmecserét.

(16)  A hatékony jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak segítséget kell nyújtania a hálózat értekezleteinek megszervezésében, amelyeken átadhatók a bevált gyakorlatok és a releváns információk. A Bizottságnak létre kell hoznia és kezelnie kell egy weboldalt, amely megkönnyíti ezt az eszmecserét.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az ezen irányelvben megállapított szabályok nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy fenntartsák a meglévő, nagyobb horderejű szabályaikat, vagy hogy ilyen szabályokat fogadjanak el a jövőben, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel. E szabályokat az önkéntes szabályozási intézkedések mellett kell alkalmazni.

(17)  Az ezen irányelvben megállapított szabályok nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy fenntartsák a meglévő, szigorúbb szabályaikat, vagy hogy ilyen szabályokat fogadjanak el a jövőben, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel. E szabályokat előzetes bejelentési eljáráshoz kell kötni, és az önkéntes szabályozási intézkedések mellett kell alkalmazni.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy indokolt-e a védelmet a jövőben a kis, illetve közepes méretű beszállítókon túlmenően az élelmiszer-ellátási lánc részét képező, kis és közepes méretű vevőkre is kiterjeszteni,

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy indokolt-e a védelmet a jövőben a beszállítókon túlmenően az élelmiszer-ellátási lánc részét képező vevőkre is kiterjeszteni,

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv megállapítja az ellátási láncban a vevők és beszállítók közötti tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok minimumlistáját, meghatározza az érvényesítésükre vonatkozó minimumszabályokat, valamint rendelkezik a jogalkalmazó hatóságok közötti koordinációról.

(1)  Ez az irányelv megállapítja a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vevők és beszállítók közötti tiltott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok minimumlistáját, meghatározza az érvényesítésükre vonatkozó minimumszabályokat, valamint rendelkezik a jogalkalmazó hatóságok közötti koordinációról.

 

(Az „élelmiszer-ellátási lánc” kifejezés „mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc” kifejezésre történő cseréje a teljes szöveget érinti. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kell alkalmazni, amelyek a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti élelmiszer-értékesítésekkel összefüggésben fordulnak elő.

(2)  Az irányelvet az olyan tisztességtelen forgalmazói magatartásra kell alkalmazni, amely a beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékesítésével összefüggésben fordul elő.

 

(Az „élelmiszerek” kifejezés „mezőgazdasági termékek és élelmiszerek” kifejezésre történő cseréje a teljes szöveget érinti. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  „tisztességtelen forgalmazói magatartás”: olyan gyakorlat, amely eltér a jó kereskedelmi magatartástól, ellentétes a jóhiszeműséggel és tisztességes gyakorlattal, és amelyet az egyik kereskedelmi partner egyoldalúan kényszerít a másikra;

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „vevő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

a)  „vevő”: az a nem kis- vagy középvállalkozásnak minősülő természetes vagy jogi személy, aki/amely – az adott személy letelepedési helyétől függetlenül – mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban Unión belüli feldolgozás vagy terjesztés céljából, vagy aki/amely feldolgozással és terjesztéssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt beszállítók számára. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „élelmiszer”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, amelyet élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, valamint az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak;

d)  „mezőgazdasági termék és élelmiszer”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, amelyet élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, valamint az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, és mezőgazdasági termékek;

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „romlandó élelmiszer”: az az élelmiszer, amely emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik tárolás, kezelés, csomagolás vagy az állapotának megőrzését szolgáló más eljárás nélkül.

e)  „romlandó mezőgazdasági termék és élelmiszer”: az a friss mezőgazdasági termék és élelmiszer, amely – különösen a termék természetes jellemzői miatti gyors romlás eredményeként – emberi fogyasztásra vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik tárolás, kezelés, csomagolás vagy az állapotának megőrzését szolgáló más eljárás nélkül;

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  „gazdasági függőség”: olyan helyzet, ahol a vevő és a beszállító közötti kereskedelmi kapcsolatok megszüntetése veszélyeztetheti az utóbbi tevékenységének folytatását, és amikor a beszállítónak nincs olyan alternatív megoldása a szóban forgó kereskedelmi kapcsolatra, amelyet észszerű időn belül meg lehetne valósítani. E helyzet fennállását vélelmezik, amikor a vevő a beszállító forgalmának legalább 40%-át teszi ki.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat:

(1)  A tagállamok tiltják legalább a következő forgalmazói magatartást:

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a romlandó élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

b)  a vevő a romlandó mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el egyoldalúan, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak tekintetében;

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, a mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások, árak vagy a fizetési feltételek tekintetében;

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a beszállító fizet az élelmiszerekben a vevő telephelyén bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

d)  a beszállító fizet a mezőgazdasági termékekben vagy az élelmiszerekben a vevő tulajdonába való átadásukat követően bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő;

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a vevő a beszállító által a tudomására hozott bizalmas információt – ideértve a beszállítói szerződés tartalmát vagy az üzleti titkokat – szándékosan vagy gondatlanul harmadik fél tudomására hoz, vagy azzal más módon visszaél; ide tartozik az ilyen információkat a vevő saját versengő termékének kifejlesztésére való felhasználása is;

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  a vevő saját gazdasági kockázatait indokolatlan és aránytalan mértékben terheli a beszállítóra vagy kísérli meg a beszállítóra terhelni.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan és egyértelműen:

(2)  A tagállamok biztosítják az alábbi forgalmazói magatartás tilalmát, ha azokban a szerződő felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan, egyértelműen és könnyen érthetően, vagy ha azok annak a következményei, hogy a beszállító gazdaságilag függ a vevőtől, és így a vevő rá tudta kényszeríteni az adott feltételeket:

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a beszállító általi fizetéshez köti a beszállító élelmiszereinek raktározását, bemutatását vagy listázását;

b)  a vevő a beszállító általi fizetéshez köti a beszállító mezőgazdasági termékeinek vagy élelmiszereinek raktározását, bemutatását vagy listázását;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek veszteséges viszonteladása, kivéve, ha az olyan termékeket érint, amelyek szavatossági ideje az értékesítés időpontja után két nappal lejár.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

Szerződéses kapcsolatok

 

A beszállító minden termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megkövetelheti olyan, a kereskedelmi megállapodás valamennyi lényeges vonatkozását tartalmazó írásbeli beszállítói szerződés megkötését, amely világos és egyértelmű nyelvezetet használ, és amely legalább a következő feltételeket meghatározza:

(

a) az ügylet szerződő feleit;

 

b) a szerződés tárgyát;

 

c) az értékesített termékek és a nyújtott szolgáltatások mennyiségét, árát és minőségét;

 

d) a kifizetést;

 

e) a szerződés teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazott szankciókat;

 

f) a szerződés időtartamát és adott esetben megújítását;

g) a szerződés megszűnésének okait, ideértve egy észszerű felmondási időt;

 

h) az irányadó jogot.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölt végrehajtó hatóságról.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlatot a gyanú szerint folytató vevő letelepedett.

(1)  A panasz benyújtását megelőzően a beszállító – amennyiben azok rendelkezésre állnak – használhatja a létrehozott közvetítési szolgáltatásokat. Ha e szolgáltatások használata nem célszerű, vagy nem eredményezi a probléma megoldását, a beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett, vagy annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához, amelyben a beszállító letelepedett. Ez utóbbi esetben a jogalkalmazó hatóság továbbítja a panaszt azon tagállam jogalkalmazó hatóságához, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni.

(2)  Azok a beszállítói vagy termelői szervezetek vagy az 1308/2013/EU rendelet szerinti beszállítói vagy termelői szervezetek és mezőgazdasági szakmai szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott forgalmazói magatartás, a nonprofit nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek, a termelőkkel foglalkozó vagy a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban előforduló forgalmazói magatartás terén bizonyított szakértelemmel rendelkező szervezetek – tekintettel a jogsértés megállapítására vonatkozó célkitűzésre, és megfelelve a 6. cikk rendelkezéseinek – jogosultak panasszal élni a szervezet vagy társulás tagja nevében, és megfelelő módon részt venni az eljárásokban.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A jogalkalmazó hatóság a panaszos kérésére garantálja a panaszos személyazonosságának és bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos a bizalmas kezelés iránti esetleges kérelemben meghatározza ezt az információt.

(3)  A jogalkalmazó hatóság a panaszos kérésére garantálja a panaszos anonimitását vagy személyazonosságának és bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos az anonimitás vagy a bizalmas kezelés iránti esetleges kérelemben meghatározza ezt az információt. Az alperes érdekében a hatóság biztosítja az eljárás anonimitását és bizalmas jellegét. Ez nem érinti az alperes eljárási jogait.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy elegendő indok áll rendelkezésre a panasz kivizsgálására, legfeljebb hat hónapig tartó vizsgálatot folytat le. Összetett és megfelelően indokolt esetekben ez az időtartam legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A jogalkalmazó hatóság tájékoztatja a panaszost az időtartam meghosszabbításáról és annak okairól.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

Közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus

 

(1)  A jogalkalmazó hatóság 6. cikkben meghatározott hatásköreinek és kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt a beszállító és vevő között kialakult vita esetén ösztönözhetik közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását.

 

(2)  A közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazása nem érinti a beszállító azon jogát, hogy az 5. cikkben foglaltak szerint panaszt nyújtson be.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a jogalkalmazó hatóság rendelkezzen a megfelelő felszereltséggel, és a következő hatásköröket ruházzák rá:

A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt jogalkalmazó hatóság rendelkezzen a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal, ideértve az elegendő pénzügyi forrást és szakértelmet, és a következő hatásköröket ruházzák rá:

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések lefolytatása az általa végzett vizsgálatok keretében;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a 3. cikkben megállapított tilalmak megsértését megállapító határozat meghozatala és a vevőnek a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére való kötelezése. A jogalkalmazó hatóság eltekinthet e határozat meghozatalától, ha a határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározta;

c)  az irányadó nemzeti jog alkotta kereten belül a 3. cikkben megállapított tilalmak megsértését megállapító határozat meghozatala és a vevőnek a tiltott kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére való kötelezése. A jogalkalmazó hatóság eltekinthet e határozat meghozatalától, ha a határozat azzal a kockázattal járna, hogy nyilvánosságra kerülne a panaszos személyazonossága vagy bármely olyan információ, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli, feltéve, hogy a panaszos ezt az információt az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározta;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  pénzbírság kiszabása a jogsértés elkövetőjére. A bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát;

d)  szankció, köztük pénzbírság vagy bármely más visszatartó erejű szankció kiszabása a jogsértés elkövetőjére, a nemzeti joggal összhangban. A szankciónak hatékonynak, az okozott kárral arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát.

 

A jogalkalmazó hatóságnak figyelembe kell vennie az ugyanazon gazdasági szereplő által elkövetett ismétlődő jogsértéseket az alkalmazandó szankció meghatározásakor;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogalkalmazó hatóságaik hatékonyan együttműködjenek egymással és kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatokban.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogalkalmazó hatóságaik hatékonyan együttműködjenek egymással, és kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatokban az uniós jogérvényesítési hálózat keretein belül.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jogalkalmazó hatóságok évente egyszer találkoznak, hogy megvitassák az irányelv alkalmazását a 9. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentések és az irányelv által lefedett terület bevált gyakorlatai alapján. A Bizottság elősegíti ezen értekezletek megtartását.

(2)  A jogalkalmazó hatóságok évente egyszer találkoznak, hogy az uniós jogérvényesítési hálózat keretein belül megvitassák az irányelv alkalmazását. A Bizottság elősegíti ezen értekezletek megtartását.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Az uniós jogérvényesítési hálózat összetétele és feladatai

 

(1)  Az uniós jogérvényesítési hálózat (a továbbiakban: a hálózat) a jogalkalmazó hatóságok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből és a megfelelő póttagokból áll.

 

A hálózat üléseit rendszeres időközönként össze kell hívni, és annak – ha szükséges – a Bizottság vagy valamely tagállam kellően indokolt kérésére is össze kell ülnie.

 

A hálózat valamennyi érintett érdekelt felet bevonja az irányelv alkalmazásáról szóló vitába, a párbeszéd elősegítése, a bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése és a közös megközelítés előmozdítása érdekében.

 

(2)  A hálózat a következő feladatokat látja el:

 

a)  az ezen irányelv alkalmazásának megvitatása a 9. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentések alapján;

 

b)  az információcsere megkönnyítése a megfelelő témákról, beleértve a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vizsgálatok eredményeit, valamint a tisztességtelen forgalmazói magatartás új eseteit is;

 

c)  a tagállamok nemzeti jogszabályaival és a jogérvényesítés terén szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos információk és a bevált gyakorlatok összehangolt és rendszerszintű cseréjének koordinálása és elősegítése, hogy javítsa az azzal kapcsolatos közös értelmezést, hogy egy üzleti gyakorlat mely sajátos típusa tekintendő tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, valamint hogy jobban kezelje a határokon átnyúló lehetséges tisztességtelen forgalmazói magatartást;

 

d)  a tisztességtelen forgalmazói magatartás új formáinak megvizsgálása és elemzése;

 

e)  bármely, az ezen irányelv alkalmazásának vonatkozásában felmerülő kérdés megvizsgálása, valamint ezen irányelv következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében iránymutatások és ajánlások elfogadása, többek között a szankciók meghatározására és kiszabására vonatkozó közös módszertan létrehozása révén.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírhatnak a 3., 5., 6. és 7. cikkben meghatározottakon túlmutató szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal.

A tagállamok előírhatnak a 3., 5., 6. és 7. cikkben meghatározottakon túlmutató szabályokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal, ideértve az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a letelepedés szabadságát, a megkülönböztetésmentességet, valamint a pártatlan és független bírósági felülvizsgálathoz való hozzáférést;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottságot értesíteni kell az ezen irányelv rendelkezésein túlmutató bármely új nemzeti szabályról annak hatálybalépése előtt három hónappal, amely hatálybalépés a Bizottságnak az (EU) 2015/1535 irányelv 5.  és 6. cikkében meghatározott eljárás szerint lefolytatandó vizsgálatának függvénye.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállami hatóságoknak megbeszéléseket kell folytatniuk valamennyi érdekelt féllel, többek között a fogyasztói szervezetekkel az ellátási lánc működéséről az adott tagállamban, valamint a hatóságok által meghozott intézkedések eredményességéről ezen irányelv céljainak elérése tekintetében.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság – leghamarabb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(1)  A Bizottság – legkésőbb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Ezen értékelés keretében mérlegelni kell ezen irányelv felülvizsgálatának szükségességét, különösen azt illetően, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartás új formáit is be kell-e vonni.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Hivatkozások

COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

2.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

2.5.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Marc Tarabella

23.4.2018

Vizsgálat a bizottságban

11.7.2018

3.9.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

24.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo, Igor Šoltes, Ivan Štefanec

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Birgit Collin-Langen, Marc Tarabella, Matthijs van Miltenburg

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eric Andrieu, Philippe Loiseau

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21

+

ECR

Richard Sulík

EFDD

Marco Zullo

ENF

Philippe Loiseau

GUE/NGL

Jiří Maštálka

PPE

Pascal Arimont, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Jiří Pospíšil, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein

S&D

Eric Andrieu, Nicola Danti, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Marc Tarabella

VERTS/ALE

Pascal Durand, Igor Šoltes

6

-

ALDE

Matthijs van Miltenburg, Jasenko Selimovic

ECR

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik

EFDD

John Stuart Agnew

PPE

Anna Maria Corazza Bildt

3

0

ECR

Anneleen Van Bossuyt

PPE

Carlos Coelho, Andreas Schwab

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (26.9.2018)

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

A vélemény előadója: Linda McAvan

RÖVID INDOKOLÁS

A Fejlesztési Bizottság üdvözli az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló bizottsági irányelvjavaslatot. Az európai élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartás hozzájárul a jövedelmi bizonytalansághoz, az élelmiszer-pazarláshoz, az alacsonyabb szintű élelmiszerszabványokhoz és a modern rabszolgasághoz az EU határain belül és kívül egyaránt. Ez az irányelv értékes lehetőséget nyújt arra, hogy Unió-szerte kezeljük a tisztességtelen forgalmazói magatartás kérdését, és biztosítsuk, hogy az élelmiszer-ellátási láncok mindenki javát szolgálják.

A Fejlesztési Bizottság különösen üdvözli azt a tényt, hogy az irányelv minden beszállítóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy az EU-n belül vagy kívül rendelkezik telephellyel. A nem uniós országban telephellyel rendelkező, az uniós élelmiszerláncot ellátó beszállítók előfordulhat, hogy csak korlátozottan férnek hozzá információkhoz, jogi ismeretekhez és pénzeszközökhöz, ami különösen kiszolgáltatottá teszi őket a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben. Ezen egyenlőtlenség megszüntetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy valóban egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre, ami mind az uniós, mind a nem uniós termelők számára előnyös, mivel egyenlő versenyfeltételeket biztosít, megelőzi az alákínálás gyakorlatát és a mezőgazdasági termelők számára világszerte méltányos nyereséget biztosít.

Az Európai Unió a Szerződésekben elkötelezte magát amellett, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a fenntartható fejlesztési célokhoz. Amennyiben az európai vevők elfogadnák, hogy tisztességtelen forgalmazói magatartást alkalmaznak a nem uniós termelőkkel szemben, az ellentmondana a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti uniós kötelezettségvállalásnak, és aláásná az EU szakpolitikai célkitűzéseit a partnerországokban.

A nem uniós mezőgazdasági termelők bevonását teljes mértékben támogatják a Bizottság hatásvizsgálatában szereplő érvek, amelyek a 6.3.3. szakaszban olvashatók: „az alkalmazási körből való kimaradásuk versenytorzulást és kereskedelemeltérítést eredményezhet; ez arra ösztönözné a vevőket, hogy olyan külföldi beszállítóktól szerezzenek be, akiket nem védenek a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó szabályok”. Következésképp az uniós beszállítók érdeke is azt diktálja, hogy az irányelvet valamennyi beszállítóra egységesen alkalmazzák. Az említett hatásvizsgálatban a Bizottság arra is figyelmeztet, hogy „az ellátási láncok nemzetközi dimenziójának figyelmen kívül hagyása ahhoz vezethet, hogy az érintett gyakorlatok a végrehajtó hatóságok hatáskörén kívül maradnak. A bizottsági hatásvizsgálatban azt is hozzáteszik, hogy „a megkülönböztetéssel kapcsolatos megfontolások is amellett szólnak, hogy az alkalmazás hatályát ki kell terjeszteni a harmadik országbeli beszállítókra”. Ennek megfelelően az alábbiakban javasolt módosítások célja, hogy az uniós és nem uniós és a nem uniós mezőgazdasági termelőkre egyaránt vonatkozó, egyértelmű szabályokat biztosítsanak.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna, amely az élelmiszert eljuttatja a termelőtől a fogyasztóig. E gazdasági szereplők élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként kívánják felhasználni.

(3)  A mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az agrárélelmiszerek termelése, feldolgozása, importálása, exportálása, marketingje, forgalmazása, kiskereskedelme és a végfogyasztóknak történő értékesítése szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna, amely az agrárélelmiszert eljuttatja a termelőtől a fogyasztóig. E gazdasági szereplők mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként kívánják felhasználni.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különösen ártalmasak az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, főként kis és közepes méretűek.

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az élelmiszer- és mezőgazdasági ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen forgalmazói magatartás alkalmazásával. A tisztességtelen forgalmazói magatartás különösen ártalmas az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára az Unión belül és kívül egyaránt. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, gyakran a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű szereplői.

Indokolás

A fejlődő országok kis méretű élelmiszertermelői és munkásai közvetlenül vagy közvetve szembesülnek az élelmiszer-ellátási lánc legjelentősebb szereplői által kikényszerített tisztességtelen forgalmazói magatartással.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Egyes – nyilvánvalóan tisztességtelen – kereskedelmi gyakorlatokkal szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e gyakorlatok visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is, feltéve, hogy e személyek mindegyike megfelel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a 2003/361/EK bizottsági ajánlás12 mellékletében megadott fogalommeghatározásnak. A szóban forgó, mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szempontjából, és a legkevésbé képesek arra, hogy azokat a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a kis- és középvállalkozásokra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak a kis és közepes méretű közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

(7)  A tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e magatartás visszaszorítása, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében az Unión belül és kívül egyaránt, a nem biztonságos és nem fenntartható gyakorlatok, a bizonytalan munkakörülmények megelőzése, valamint az élelmiszer-biztonsági kockázatok és az élelmiszer-ellátási lánc mentén történő élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, mezőgazdasági terméket és élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is, adminisztratív terheik növelése nélkül. A mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen forgalmazói magatartás szempontjából, és a legkevésbé képesek arra, hogy azokat a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a vállalkozásokra a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó szabályoknak a közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók Unión belüli és kívüli védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

__________________

 

12 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

 

Indokolás

A tisztességtelen forgalmazói magatartás kiváltó oka az élelmiszer-pazarlásnak, a nem biztonságos és nem fenntartható gyakorlatoknak, a bizonytalan munkakörülményeknek, és a teljes élelmiszer-ellátási lánc mentén veszélyezteti a kis- és közepes méretű élelmiszertermelők és munkások jövedelmét az Unión belül és világszerte. Továbbá, mivel a védelmet tovább kell bővíteni a downstream piacon, azt általában ki lehet terjeszteni a beszállítókra is.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor élelmiszert adnak el az Unióban letelepedett vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

(8)  Biztosítandó, hogy az EU teljesíti a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó, Szerződésben foglalt kötelezettségeit, valamint a fenntartható fejlesztési célokból fakadó kötelezettségvállalásait, az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor mezőgazdasági terméket és élelmiszert adnak el az ezen termékeket az uniós piacon forgalomba hozó és értékesítő vevő részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

Indokolás

A tisztességtelen forgalmazói magatartás következtében a fejlődő országok kisüzemi élelmiszertermelői és munkásai a bevételek egyre kisebb hányadához jutnak hozzá és nem megfelelő munkakörülményekkel szembesülnek, ami aláássa az uniós fejlesztéspolitikát és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Az erőviszonyok ellátási láncban tapasztalható egyenlőtlenségéért és a szupermarketek tisztességtelen forgalmazói magatartásáért nagy árat kell fizetni, ezek a legtöbb mezőgazdasági termeléssel foglalkozó és szegény országban jelentős negatív társadalmi és környezeti hatásokat – többek között az alapvető emberi jogok megtagadását, a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést, a megélhetéshez szükséges szinttől elmaradó béreket és hosszú munkaidőt – okoznak vagy felerősítik azokat.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

(14)  A termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai, valamint a termelőkkel foglalkozó vagy az élelmiszer-ellátási láncban előforduló forgalmazói magatartás terén bizonyított szakértelemmel rendelkező szervezetek, ideértve a nem kormányzati és civil szervezeteket, vagy bármely más érintett fél, szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen forgalmazói magatartásnak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a képviseleti egyesületekre is kiterjessze az egy vagy több tagjuk nevében történő panasztétel jogát, mivel az egyéni beszállítók többsége nem tud önállóan eljárni.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kell alkalmazni, amelyek a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti élelmiszer-értékesítésekkel összefüggésben fordulnak elő.

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen forgalmazói magatartási formákra kell alkalmazni, amelyek a beszállítók, valamint a vevők közötti mezőgazdaságitermék- és élelmiszer-értékesítésekkel – ideértve a termelői szervezetek vagy szövetkezetek és a tagjaik közötti ügyleteket – összefüggésben fordulnak elő.

Indokolás

A rendelet hatályának minden vevőre történő kiterjesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzhető legyen a dominóhatás, azaz a tisztességtelen forgalmazói magatartás továbbadása az ellátási lánc mentén úgy, hogy közben semmiféle panasztételi mechanizmus nem áll az érintett termelők és beszállítók rendelkezésére. Az irányelv hatályát ki kell terjeszteni a szövetkezetek és a tagjaik közötti kapcsolatokra, különös tekintettel a tejágazatra, ahol a szövetkezetek gyakran lényegesen kedvezőbb tárgyalási pozíciót vívtak ki maguknak a tagjaikkal szemben.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „vevő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

a)  „vevő”: letelepedésének helyétől függetlenül bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban azzal a céllal, hogy azt forgalomba hozza az uniós piacon. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  „tisztességtelen forgalmazói magatartás”: olyan magatartás, amely nagymértékben eltér a jó és tisztességes kereskedelmi magatartástól, ellentétes a jóhiszeműséggel és a tisztességes magatartással, és amelyet a vevő egyoldalúan kényszerít a beszállítóra, vagy amely során a vevő indokolatlan és aránytalan mértékben ruházza át vagy próbálja átruházni a beszállítóra saját gazdasági kockázatát; vagy a fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében jelentős aránytalanságot kényszerít rá vagy próbál rákényszeríteni a beszállítóra a kereskedelmi kapcsolatban a szerződés előtt, alatt vagy után;

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  „beszállítási szerződés”: a beszállító és a vevő közötti írásbeli szerződés, amely egyértelműen és átlátható módon rendelkezik a kereskedelmi szerződés fontos elemeiről, ideértve a felek megnevezését, jogaikat és kötelezettségeiket, az árat, az időtartamot, a szállítási feltételeket, a fizetési feltételeket, valamint a szerződés célját, teljesítését és a szerződés megszüntetésének következményeit.

Indokolás

E meghatározás az irányelvben javasolt egyéb elemek kidolgozását és nyomon követését szolgálja. Az átláthatóság biztosítása érdekében írásbeli szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik – az irányelv által szabályozott és tiltott – visszaélésszerű magatartások nyomon követését és felszámolását.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat:

(1)  A tagállamok tiltanak minden tisztességtelen forgalmazói magatartási formát, ideértve legalább a következő forgalmazói magatartást:

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a romlandó élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

b)  a vevő a romlandó élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei azonos értéken történő értékesítésére vagy felhasználására;

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a vevő elektronikus fordított aukciót vagy kétlépcsős aukciót alkalmaz az árak leszorítására; ezek szabályozatlanok és nem biztosítják a tárgyalások, az árképzés és az ajánlattevők átláthatóságát a tanúsított uniós minőségű és eredetű mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek, valamint a tanúsítás nélküli termékek beszerzése során;

Indokolás

L'asta elettronica inversa, o al doppio ribasso, utilizzato inizialmente dai grandi gruppi del discount, oggi è una pratica comune di gran parte delle catene distributive. Ai fornitori, le centrali d’acquisto della GDO chiedono tramite e-mail di avanzare un’offerta per la vendita di uno stock di prodotto. Raccolte le proposte, lanciano una seconda asta, nuovamente al ribasso, partendo dal prezzo inferiore spuntato nella prima. In pochi minuti, su un portale web, il fornitore è chiamato a competere selvaggiamente con altri per aggiudicarsi la commessa. Chi si aggiudica la fornitura, spesso si è spinto talmente al limite da doversi rivalere nei confronti dei produttori da cui acquista la merce. A loro volta, questi ultimi si possono trovare in difficoltà nel garantire i diritti fondamentali ai lavoratori agricoli. In tal modo, il meccanismo delle aste al doppio ribasso contribuisce a rendere più difficile l’eradicazione dello sfruttamento e del caporalato, dei lavoratori in nero e dei migranti irregolari, all'interno e all'esterno dell'Unione.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak tekintetében;

c)  a vevő egyoldalúan megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak, vagy a fizetési feltételek tekintetében;

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a beszállító fizet az élelmiszerekben a vevő telephelyén bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

d)  a beszállító fizet az élelmiszerekben a vevő tulajdonába való átadásukat követően bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a vevő egy agrár-élelmiszeripari terméket beszerzési költség alatt értékesít, hogy ezzel ösztönözze más termékek forgalmát (veszteséggel értékesített forgalomépítő termék);

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  a vevő következetlenül érvel a beszállítási szerződésben rögzített feltételek törlése vagy mérséklése mellett azzal, hogy a termékek nem felelnek meg a küllemmel kapcsolatos előírásoknak;

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc)  a vevő túl szigorú feltételeket alkalmaz a termék átvételt követő eltarthatósága tekintetében annak érdekében, hogy egy korábban egyeztetett megrendelést visszautasítson, vagy visszautasítson egy rendelést olyan okok miatt, amelyek nem a beszállító általi nem elég gyors feldolgozáshoz kapcsolódnak;

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd)  a vevő azt kéri a beszállítótól, hogy viselje az előrejelzések pontatlanságából fakadó költségeket azon előrejelzések tekintetében, amelyeket a vevő bocsátott a beszállító rendelkezésére, hogy az azokban előrejelzett megrendeléseknek megfelelően tervezze a termelését.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlatot a gyanú szerint folytató vevő letelepedett.

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott forgalmazói magatartást a gyanú szerint folytató vevő letelepedett, és az ezzel járó adminisztratív és eljárási költségeket nem ő viseli.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az Európai Unión kívül letelepedett beszállító bármely tagállam jogalkalmazó hatóságához nyújthat be panaszt. A panasz kézhezvételét követően a jogalkalmazó hatóság továbbítja azt azon tagállam (amennyiben eltérő) jogalkalmazó hatóságához, amelyben a gyanú szerint tiltott forgalmazói magatartást folytató vevő letelepedett.

Indokolás

Az irányelv az EU-n kívüli beszállítókra is alkalmazandó, ezért ez a módosítás panaszbenyújtási mechanizmust biztosít a számukra. Ez alapvető fontosságú az uniós és nem uniós beszállítók közötti megkülönböztetés elkerüléséhez, valamint a versenytorzulás és a kereskedelemeltérítés elkerüléséhez. Ez a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó, a Szerződésben foglalt kötelezettség és a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez való hozzájárulás szempontjából is fontos.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Amennyiben a vevő az Unión kívül telepedett le, a beszállító a saját telephelye szerinti tagállam jogalkalmazó hatóságához nyújtja be a panaszt. Abban az esetben, ha a beszállító az Unión kívüli országban telepedett le, a beszállító bármely kijelölt jogalkalmazó hatósághoz benyújthatja a panaszt.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni.

(2)  Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott forgalmazói magatartás, , valamint a termelőkkel foglalkozó vagy az élelmiszer-ellátási láncban előforduló forgalmazói magatartás terén bizonyított szakértelemmel rendelkező szervezetek, ideértve a nem kormányzati és civil szervezeteket, vagy a termelők nevében eljáró egyéb szervezetek, vagy bármely más érintett fél, jogosultak panasszal élni.

Indokolás

A félelemtényező legyőzésének és a kiszolgáltatott szereplők hatékony hozzáférésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az irányelv biztosítsa a jogot arra, hogy az érintettek olyan szervezetekhez fordulhassanak panasszal, amelyek az ellátási láncok méltányosságának előmozdításán és a kiszolgáltatott szereplők, egyebek mellett a kisüzemi élelmiszertermelők és a nők támogatásán dolgoznak. Ez különösen igaz azokban az országokban, ahol alacsony a kormányzás szintje és magas az egyenlőtlenségek szintje.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4a)  A Bizottság többnyelvű útmutatót készít, amely a honlapján lesz elérhető, és amely elmagyarázza, hogyan kell összeállítani egy panaszt, és Unió-szerte milyen típusú információkat kell benyújtani a megfelelő végrehajtó hatóságok számára annak eldöntéséhez, hogy indítható-e hivatalos vizsgálat.

Indokolás

A kkv-k gyakran nem rendelkeznek a jogaik megvédéséhez szükséges szakértelemmel és know-how-val. Ez különösen igaz a fejlődő világban található kkv-kra. Ezért a Bizottság tanácsa és támogatása elengedhetetlen a kkv-k számára jogaik védelméhez és érvényesítéséhez.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a jogalkalmazó hatóságok számára a pénzbüntetés kiszabásakor alkalmazandó kritériumokat és módszertant, figyelembe véve legalább a következő elemeket: a jogsértő árbevétele, a jogsértő tisztességtelen forgalmazói magatartásból származó haszna, a jogsértés áldozatainak száma és státusza, a tisztességtelen forgalmazói magatartás vevő általi ismételt alkalmazása.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság biztosítja, hogy a DG AGRI a honlapján rendelkezzen egy funkcionális postaládával annak érdekében, hogy az Unión belül és kívül található kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) egyaránt támogassa, védje és érvényesítse jogaikat a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben1a, azáltal hogy tájékoztatást nyújt az eljárásokról. Minden vonatkozó információt az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre kell bocsátani.

 

______________

 

1a http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/actions-against-imports-into-the-eu/

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3b)  A Bizottság és a tagállamok jogalkalmazó hatóságai szoros együttműködésben alkalmazzák ezen irányelv előírásait. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben megállapítja és felülvizsgálja a hálózaton belüli együttműködés további módozatait, ideértve a határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteivel kapcsolatos tájékoztatásra, konzultációra és az esetek kiosztására vonatkozó szabályokat.

Indokolás

Az uniós szintű koordináció alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a több tagállam szereplőit és az EU-n kívül telephellyel rendelkező szereplőket érintő tisztességtelen forgalmazói magatartás esetében egyenlő módon járjanak el, és hogy a végrehajtó hatóságok meg tudják osztani egymással információikat, ki tudják osztani a határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteit, és össze tudják hangolni megközelítésüket. Ezenkívül, egy ilyen hálózat kapcsolattartó pontként is szolgál azon nem uniós beszállítók számára, akik nem biztosak abban, hogy melyik nemzeti végrehajtó hatósághoz kell fordulniuk panaszukkal.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos releváns adatokra.

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásról. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos releváns adatokra, különös tekintettel a határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartásra, valamint ez által a beszállítókra – ideértve az Unión kívüli beszállítókat is – kifejtett közvetlen és közvetett hatásokra. A tagállamok arról nyújtanak be jelentést, hogy a szóban forgó irányelv végrehajtása milyen hatást fejt ki az élelmiszerpazarlás csökkentésére, az élelmiszerek minőségének javítására és a fenntartható gyakorlatok előmozdítására az élelmiszer-ellátási láncon belül.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság – leghamarabb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(1)  A Bizottság három évvel ezen irányelv alkalmazásának időpontját követően értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A jelentés különös figyelmet szentel arra, hogy az irányelv mennyire hatékony az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben leginkább kiszolgáltatott szereplők védelme terén, az Unión belül és kívül egyaránt. A jelentés azt is értékeli, hogy az irányelv mennyire járul hozzá az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, az élelmiszerek minőségének javításához és a fenntartható gyakorlatok előmozdításához az élelmiszer-ellátási láncon belül. A jelentés megvizsgálja az irányelv felülvizsgálatának szükségességét, különösen azt, hogy szükség van-e a tisztességtelen forgalmazói magatartás új formáinak beillesztésére, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belül a ráfordítási költségekkel és az ártranszmisszióval kapcsolatos adatok használatára annak érdekében, hogy kritériumokat lehessen megállapítani a beszállítási szerződésbe foglalandó tisztességes árak meghatározásához. A Bizottság e jelentés alapján megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújthat be.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Hivatkozások

COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

2.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

13.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Linda McAvan

11.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

24.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

1

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Ignazio Corrao, Doru-Claudian Frunzulică, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Eleni Theocharous, Mirja Vehkaperä, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cécile Kashetu Kyenge, Florent Marcellesi, Paul Rübig, Adam Szejnfeld

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Asim Ademov, Andrea Bocskor

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

11

+

ALDE

Charles Goerens, Mirja Vehkaperä

EFDD

Ignazio Corrao

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon

VERTS/ALE

Maria Heubuch, Florent Marcellesi

1

-

ECR

Eleni Theocharous

5

0

PPE

Asim Ademov, Andrea Bocskor, Paul Rübig, Adam Szejnfeld, Željana Zovko

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (17.9.2018)

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD))

A vélemény előadója: Pilar Ayuso

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Unióban az élelmiszerláncon belül a mezőgazdasági termelők vannak a legrosszabb helyzetben, mivel alkupozíciójuk nagyon gyenge. A közös agrárpolitika (KAP) az utóbbi években bizonyos új rendelkezéseket vezetett be, melyek célja a mezőgazdasági termelők piaci helyzetének javítása a termelői szervezetek által biztosított beszállítás nagyobb mértékű összevonásának előmozdításával.  

Bár a szakpolitika terén pozitív elmozdulás tapasztalható, a jogalkotás további javításra szorul, és még sok a teendő a különböző szereplők közötti optimális egyensúly megvalósítása terén is. Az agrár-élelmiszeripari ellátás nagyfokú széttöredezettsége, az, hogy a KAP támogatási eszközeire piacorientált megközelítés jellemző, valamint a növekvő áringadozás mind olyan tényezők, amelyek miatt alapvető fontosságú a megfelelő, egyenlő versenyfeltételek biztosítása a beszállítók és a vevők számára.  

Fontos kiemelni, hogy a tisztességtelen gyakorlatok következtében a mezőgazdasági termelők gazdasági veszteséget szenvedhetnek el, ami gyengíti az egyre inkább a környezeti fenntarthatósághoz kötött KAP-támogatások pozitív hatásait. A tisztességtelen gyakorlatoknak sok fajtája létezik, de vannak olyanok – például a veszteséggel történő értékesítés –, amelyek nagyon gyakoriak és amelyek esetében az áldozatoknak a joghézagok és a jogi bizonytalanságok következtében kisebb mozgásterük van arra, hogy reagáljanak. 

Itt az ideje annak, hogy az Európai Unió reagáljon erre a helyzetre, és megpróbáljon olyan jogi keretet kialakítani, amely segíti a jobb egyensúly kialakítását az élelmiszerláncon belül. Az Európai Unióban a tisztességtelen gyakorlatok számos mezőgazdasági vállalkozás nyereségességét rontják, és a tagállamok egyszerűen nem hunyhatnak szemet e helyzet felett. A néhány évvel ezelőtt elfogadott úgynevezett ellátásilánc-kezdeményezés (SCI) kialakította a helyes gyakorlat elveit, de sajnálatos módon ezek nem elegendők a tisztességtelen gyakorlatok elleni fellépéshez, ha be nem tartásuk nem von maga után szankciókat, valamint nincs lehetőség panaszok bizalmas benyújtására. 

Gratulálnunk kell az Európai Bizottságnak azért, hogy megtette az első lépést, és megkezdte az uniós jogalkotást e téren, és valamennyi tagállam számára minimumszabályokat javasol. Azonban annak érdekében, hogy a javaslat ne csak politikai gesztus legyen, bizonyos elemein javítani kell.  

Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy az uniós jogi szöveg ne gyengítse az eredményeket, amelyeket egyes tagállamok a tisztességtelen gyakorlatok kezelése terén már elértek. Az előadó véleménye szerint kulcsfontosságú, hogy a nemzeti kormányok az irányelvben megállapított minimumszabályokban előírtaknál többet teljesíthessenek. Egyes országok olyan szabályozásokat fogadtak el, amelyek jelentősen javítottak az értéklánc valamennyi szereplője közti kapcsolatokon. 

A javaslat hatálya túlságosan korlátozó, mivel csak azokra a visszaélésekre terjed ki, amelyeket a nagy vevők követnek el a kis és közepes beszállító vállalkozásokkal szemben. Az előadó úgy véli, hogy az uniós jogi védelmet a tisztességtelen helyzetek teljes skálájára ki kell terjeszteni. 

A bizottsági szöveg nem foglalkozik a költség alatti értékesítéssel, amely pedig az egyik legfontosabb tárgya azoknak a panaszoknak, amelyeket a mezőgazdasági termelők a nagy vevők által a vásárlók megnyerése céljából alkalmazott, a romlandó termékeket érintő egyes kiszámíthatatlan promóciós gyakorlatok kapcsán nyújtanak be. 

Az előadó szilárd meggyőződése, hogy írásbeli szerződések hiányában az uniós jogalkotás nem lehet hatásos. Bár a közös agrárpolitikával összefüggő jogszabályok uniós szinten még nem teszik kötelezővé az írásbeli szerződéseket, az új irányelvnek legalább tükröznie kell a mezőgazdasági közös piacszervezés keretén belül elért előrehaladás egy részét, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy területükön kötelezővé tegyék az írásbeli szerződéseket. Az előadó arra biztatja valamennyi tagállamot, hogy követve az olyan országok példáját, mint Spanyolország, vezessék be a kötelező szerződéseket.  

Annak érdekében, hogy az egész Európai Unióban egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek, a tagállamoknak egységes kritériumok alapján kellene kiszámolniuk a tisztességtelen gyakorlatok esetében alkalmazandó bírságok mértékét, mégpedig anélkül, hogy ez gyengítené a nemzeti hatásköröket. Az előadó olyan megfogalmazást javasol, amely hasonló a meglévő uniós jogalkotási szövegekben már megtalálható megfogalmazásokhoz.   

A piacon érvényesülő átláthatóság szintén fontos elem, amelyet az uniós jogalkotásnak a tisztességtelen forgalmazói magatartás kezelése során tekintetbe kell vennie. Az előadó – bizonyos, már elfogadott nemzeti rendelkezések nyomán – azt javasolja, hogy valamennyi tagállam hozzon létre az agrár-élelmiszeripari lánc terén működő nemzeti megfigyelőközpontot a piaci árak nyomon követésére és a szabálytalanságok feltárására. Ez az eszköz nagyon hasznos lenne a jogszabályok végrehajtásának jövőbeni felülvizsgálatok fényében történő értékelése, valamint a nemzeti adatok cseréje szempontjából. 

A bizottsági javaslat kulcsfontosságú eleme a panaszt benyújtó termelő bizalmas adatainak védelme, amely lehetővé tenné, hogy a panaszok benyújtását ne befolyásolja a „félelmi tényező”. Az előadó szeretné megerősíteni a bizottsági szöveget annak érdekében, hogy az adatok bizalmas kezeléséhez való jog automatikus legyen. 

A Bizottság javaslatának egyéb lényeges módosításai mellett az előadó azt is szeretné kiemelni, hogy az irányelv hatályát ki kell terjeszteni olyan, harmadik országokban letelepedett vevőkre is, amelyek a tagállamok piacain értékesítésre szánt uniós termékeket vásárolnak. A cél annak elkerülése, hogy egyes vevők az uniós rendelkezéseket megkerülhessék azzal, hogy egyszerűen az EU-n kívülre települnek.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az élelmiszer-ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna, amely az élelmiszert eljuttatja a termelőtől a fogyasztóig. E gazdasági szereplők élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként kívánják felhasználni.

(3)  Az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban különböző gazdasági szereplők tevékenykednek a mezőgazdasági termékek vagy az élelmiszerek termelése, feldolgozása, marketingje, forgalmazása és kiskereskedelme szakaszában. A lánc messze a legfontosabb csatorna a termékek szállítására. E gazdasági szereplők mezőgazdasági termékekkel vagy élelmiszerrel kereskednek, azaz olyan elsődleges mezőgazdasági termékekkel, ideértve a halászati és akvakultúra-termékeket, amelyeket a Szerződés I. melléklete sorol fel és amelyeket élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, továbbá olyan élelmiszerekkel, amelyek az említett mellékletben nem szerepelnek, de mezőgazdasági termékekből állítják elő őket, és élelmiszerként és mezőgazdasági termékként kívánják felhasználni.

 

(Az „élelmiszer-ellátási lánc” kifejezés „agrár-élelmiszeripari ellátási lánc” kifejezésre történő cseréje a teljes szöveget érinti.) Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az élelmiszer-ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok különösen ártalmasak az élelmiszer-ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői számára. A mezőgazdasági termelők, amelyek az elsődleges mezőgazdasági termékek beszállítói, főként kis és közepes méretűek.

(5)  A gazdasági szereplők száma és mérete eltér az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc különböző szakaszaiban. A tárgyalási pozícióban rejlő különbségek a gazdasági szereplők különböző szintű koncentrációjával függenek össze, és lehetővé tehetik a tárgyalási pozíció tisztességtelen kihasználását tisztességtelen forgalmazói magatartás alkalmazásával. A tisztességtelen forgalmazói magatartás különösen ártalmas az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc kis és közepes méretű gazdasági szereplői és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára

az Unión belül és kívül egyaránt. Azonban gazdasági méretétől függetlenül valamennyi gazdasági szereplő ki van téve a tisztességtelen forgalmazói magatartásnak.

Indokolás

A módosítás első részére vonatkozóan: lásd a 7. módosítás indokolását. A második rész előkészíti a hatály valamennyi gazdasági szereplőre történő kiterjesztését, függetlenül azok gazdasági méretétől. A fejlődő országok kis méretű élelmiszertermelői és munkavállalói közvetlenül vagy közvetve szembesülnek az élelmiszer-ellátási lánc legjelentősebb szereplői által tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartással.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az elsődleges mezőgazdasági termékeket beszállító mezőgazdasági termelők főként kis és közepes méretűek. A kis- és középvállalkozások meghatározása során alkalmazott korlátozó kritériumokat azonban gyakran túllépik a mezőgazdasági termelés terén, többek között akkor, ha idénymunkásokat alkalmaznak. Ezért az irányelv hatályának a közepes tőkeértékű vállalatokra történő kiterjesztésére van szükség. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok olyan vállalkozások vagy termelői szervezetek, szövetkezetek vagy termelői szervezetek társulásai, amelyek közepes méretűek, magas tőkemegfelelési mutatóval rendelkeznek és alkalmazotti létszámuk nem haladja meg a 3000 főt. A közepes piaci tőkertékű vállalatok emellett lehetnek családi vállalkozások is. A kis- és középvállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok csekély piaci erővel rendelkeznek a mezőgazdasági vagy az élelmiszer-ellátási lánc jelentős szereplőihez képest.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A forgalmazói magatartás egyes nyilvánvalóan tisztességtelen formáival szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e magatartás visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is, feltéve, hogy e személyek mindegyike megfelel a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a 2003/361/EK bizottsági ajánlás12 mellékletében megadott fogalommeghatározásnak. A szóban forgó, mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő beszállítók különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szempontjából, és a legkevésbé képesek arra, hogy azokat a gazdasági életképességükre gyakorolt kedvezőtlen hatások nélkül átvészeljék. Mivel a kis- és középvállalkozásokra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak a kis és közepes méretű közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

(7)  A forgalmazói magatartás egyes nyilvánvalóan tisztességtelen formáival szemben minimális szintű uniós védelmet kell bevezetni e magatartás visszaszorítása és a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosításához való hozzájárulás érdekében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e védelemben valamennyi mezőgazdasági termelő és bármely, élelmiszert beszállító természetes vagy jogi személy részesüljön, beleértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait is. Mivel a vállalkozásokra a tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt nehezedő pénzügyi teher gyakran továbbadódik a lánc mentén és eléri a mezőgazdasági termelőket, a tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó szabályoknak a közbenső beszállítókat is védenie kell az elsődleges termeléshez képest downstream szakaszban. A közbenső beszállítók védelme során kerülni kell továbbá a kereskedelem feldolgozott termékeket előállító mezőgazdasági termelőktől és társulásaiktól a nem védett beszállítók felé történő eltérítésének nem szándékolt következményeit (különösen az indokolatlanul emelkedő árakat illetően).

__________________

 

12 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

 

Indokolás

E módosítás előkészíti a hatály valamennyi gazdasági szereplőre történő kiterjesztését, függetlenül azok gazdasági méretétől.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor élelmiszert adnak el az Unióban letelepedett vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás.

(8)  Az Unión kívül letelepedett beszállítók számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós minimumszintre hivatkozzanak, amikor élelmiszert adnak el az Unióban letelepedett vevők részére, hogy elkerülhető legyen az uniós beszállítók védelméből eredő, nem szándékolt torzító hatás. Az uniós politikának következetesnek kell lennie a fenntartható fejlesztési célok szerinti kötelezettségvállalások tekintetében is.

Indokolás

A tisztességtelen forgalmazói magatartás következtében a fejlődő országok kisüzemi élelmiszertermelői és munkavállalói a bevételek egyre kisebb hányadához jutnak hozzá és nem megfelelő munkakörülményekkel szembesülnek, ami aláássa az uniós fejlesztéspolitikát és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A megfelelő szabályokat az élelmiszer-ellátási lánc nagyobb, azaz a nem kis, illetve közepes méretű gazdasági szereplői által tanúsított üzleti magatartásra is alkalmazni kell, mivel szokásosan ezek rendelkeznek viszonylag erőteljesebb tárgyalási pozícióval a kis és közepes méretű beszállítókkal folytatott kereskedelemben.

(9)  A megfelelő szabályokat az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjére alkalmazni kell.

Indokolás

E módosítás előkészíti a hatály valamennyi gazdasági szereplőre történő kiterjesztését, függetlenül azok gazdasági méretétől.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában, noha ezek eltérőek, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak a kis és közepes méretű beszállítóknak és vevőknek az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

(10)  Mivel a tagállamok többsége már elfogadott nemzeti szabályokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás vonatkozásában, noha ezek eltérőek, helyénvaló az irányelv eszközével élni az uniós jog által biztosított minimális védelmi szint bevezetéséhez. Ennek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a megfelelő szabályokat nemzeti jogrendjükbe beépítsék oly módon, hogy koherens rendszert hozzanak létre. A tagállamok nem korlátozhatók abban, hogy a területükön szigorúbb nemzeti jogszabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak – gazdasági mérettől függetlenül – valamennyi beszállítónak és vevőnek az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni védelmére, a belső piac működésére alkalmazandó uniós jog jelentette korlátokra is figyelemmel.

Indokolás

E módosítás előkészíti a hatály valamennyi gazdasági szereplőre történő kiterjesztését, függetlenül azok gazdasági méretétől.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Mivel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában előfordulhatnak, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

(11)  Mivel a tisztességtelen forgalmazói magatartás a mezőgazdasági termékek és az élelmiszer értékesítésének bármely szakaszában, azaz az értékesítési ügylet előtt, alatt vagy után, vagy a vevő által az értékesítési folyamattal kapcsolatban a beszállítónak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban is előfordulhat, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók legyenek e gyakorlatokra, bármikor jelentkezzenek is.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Annak eldöntésekor, hogy egy egyedi kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető-e, fontos a felek között elfogadott, tisztességes és hatékonyságteremtő megállapodások alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos kockázat csökkentése. Meg kell különböztetni tehát azokat a gyakorlatokat, amelyeket a felek közötti beszállítási szerződés egyértelmű, világos kifejezésekkel ír le még az ügylet megkezdése előtt, azoktól a gyakorlatoktól, amelyek az ügylet megkezdése után valósulnak meg, anélkül, hogy azokban előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodnának, és gondoskodni kell arról, hogy tilos legyen a beszállítási szerződés szóban forgó releváns feltételeinek egyoldalúan és visszamenőleges hatállyal történő módosítása. Ugyanakkor egyes, jellegüknél fogva tisztességtelennek tekintett kereskedelmi gyakorlatok esetében nem szabad arra hagyatkozni, hogy a felek szerződési szabadságuknál fogva nem alkalmazzák őket.

(12)  Annak eldöntésekor, hogy egy egyedi forgalmazói magatartás tisztességtelennek tekinthető-e, fontos a felek között elfogadott, tisztességes és hatékonyságteremtő megállapodások alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos kockázat csökkentése. Meg kell különböztetni tehát azokat a gyakorlatokat, amelyeket a felek közötti beszállítási szerződés egyértelmű, világos kifejezésekkel ír le még az ügylet megkezdése előtt, azoktól a gyakorlatoktól, amelyek az ügylet megkezdése után valósulnak meg, anélkül, hogy azokban előzetesen, világosan és egyértelműen megállapodnának, és gondoskodni kell arról, hogy tilos legyen a beszállítási szerződés szóban forgó releváns feltételeinek egyoldalúan és visszamenőleges hatállyal történő módosítása. Ugyanakkor egyes, jellegüknél fogva tisztességtelennek tekintett forgalmazói gyakorlatok esetében nem szabad arra hagyatkozni, hogy a felek szerződési szabadságuknál fogva nem alkalmazzák őket. Emellett a beszállítókkal szemben nem alkalmazható kényszer, amikor elfogadják a beszállítási szerződést.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az irányelvben foglalt tilalmak hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az érvényesítésükkel megbízott hatóságot kell kijelölniük. A hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy hivatalból vagy az élelmiszer-ellátási láncban megjelenő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal érintett felek által benyújtott panaszok alapján eljárjon. Ha egy panaszos azt kéri, hogy személyazonosságát kezeljék bizalmasan, mivel fél a megtorlástól, a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk ezt a kérést.

(13)  Az irányelvben foglalt tilalmak hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak az érvényesítésükkel megbízott hatóságot kell kijelölniük. A hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy hivatalból vagy az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban megjelenő tisztességtelen forgalmazói magatartás által érintett felek által benyújtott panaszok alapján eljárjon. Panasz benyújtásakor a tagállami jogalkalmazó hatóságnak minden esetben biztosítania kell a panaszos névtelenségét.

Indokolás

E módosítás a panaszok névtelenségét biztosítja.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A tisztességtelen forgalmazói magatartásra vonatkozó tilalom hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében a kijelölt jogalkalmazó hatóságok rendelkezésére kell bocsátani az összes szükséges erőforrást, személyzetet és szakértelmet.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A termelői szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

(14)  A termelői vagy beszállítói szervezetek vagy az ilyen szervezetek társulásai szolgálhatják azt a célt, hogy megvédjék a szervezetek vagy családi gazdaságok azon kis, illetve közepes méretű beszállító tagjainak személyazonosságát, akik úgy vélik, tisztességtelen forgalmazói magatartásnak vannak kitéve. A tagállami jogalkalmazó hatóságoknak tehát be kell tudniuk fogadni az ilyen jogalanyoktól érkező panaszokat, és azok alapján el kell tudniuk járni, biztosítva egyúttal a védelemhez való jogot.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján ténylegesen begyűjthetnek minden tényállási információt tájékoztatás iránti megkeresések útján. Hatáskörrel kell rendelkezniük adott esetben a tiltott gyakorlat megszüntetésének elrendelésére. Az elrettentő hatás megléte, például a bírság kiszabásának és a vizsgálati eredmények közzétételének hatásköre magatartásbeli változáshoz vezethet, emellett elősegítheti a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. A Bizottságnak és a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak fokozottan együtt kell működniük, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést. A jogalkalmazó hatóságoknak különösen kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak, például az információ megosztásával és az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatok során nyújtott támogatással.

(15)  A tagállami jogalkalmazó hatóságokat fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel, amelyek alapján ténylegesen begyűjthetnek minden tényállási információt tájékoztatás iránti megkeresések útján. Ezen irányelv hatékony végrehajtása érdekében a jogalkalmazó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a tisztességtelen forgalmazói magatartás megtiltására, bírság kiszabására és a vizsgálati eredményeik közzétételére. Ezek a hatáskörök visszatartó erővel bírhatnak, és magatartásbeli változáshoz vezethetnek, emellett elősegíthetik a felek közötti peren kívüli megoldásokat, ezért e hatáskört biztosítani kell a jogalkalmazó hatóságok számára. A jogalkalmazó hatóságoknak figyelembe kell venniük ezen irányelv ismételt megsértéseit. A Bizottságnak és a tagállami jogalkalmazó hatóságoknak fokozottan együtt kell működniük, hogy garantálják az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásával kapcsolatos közös megközelítést, különös tekintettel a bírságokra és szankciókra. A jogalkalmazó hatóságoknak különösen kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak, például az információ megosztásával és az uniós dimenzióval rendelkező vizsgálatok során nyújtott támogatással.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  A jogalkalmazó hatóságoknak megfelelő és arányos büntetéseket kell kiszabniuk az ezen irányelvben megállapított szabályokat megszegőkre. A büntetés meghatározásakor figyelembe kell venni a szabályok ugyanazon kereskedelmi egység általi ismételt megsértését.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy indokolt-e a védelmet a jövőben a kis, illetve közepes méretű beszállítókon túlmenően az élelmiszer-ellátási lánc részét képező, kis és közepes méretű vevőkre is kiterjeszteni,

(19)  Annak érdekében, hogy a szakpolitikát eredményesen hajtsák végre az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartása vonatkozásában, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. E felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a tisztességtelen forgalmazói magatartásformák ebben az irányelvben foglalt felsorolásának esetleges bővítésére, és arra is, hogy indokolt-e a védelmet a jövőben a kis, illetve közepes méretű beszállítókon túlmenően az ellátási láncban az élelmiszert megvásárló, kis és közepes méretű vevőkre is kiterjeszteni,

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az irányelvet egyes olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kell alkalmazni, amelyek a kis- és középvállalkozásnak minősülő beszállítók, valamint a nem kis- és középvállalkozásnak minősülő vevők közötti élelmiszer-értékesítésekkel összefüggésben fordulnak elő.

(2)  Az irányelvet a tisztességtelen forgalmazói magatartás egyes olyan eseteire kell alkalmazni, amelyek a beszállítók, valamint a vevők közötti élelmiszer-értékesítésekkel összefüggésben fordulnak elő.

Indokolás

Alapvető fontosságú, hogy az irányelv az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjére kiterjedjen az ellátási lánc mentén a tisztességtelen forgalmazói magatartás megelőzése és a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó szabályok megkerülése céljából a vállalkozások áthelyezésének megakadályozása érdekében. A „kis- és közepes méretű gazdasági szereplők” „valamennyi gazdasági szereplő”-re történő változtatását az egész szövegben alkalmazni kell.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „vevő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban. A „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

a)  „vevő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely – az adott személy letelepedési helyétől függetlenül – mezőgazdasági terméket és élelmiszert vásárol kereskedelmi forgalomban feldolgozás, terjesztés vagy kiskereskedelem céljából és/vagy e termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt az Unióban; a „vevő” kifejezés az ilyen természetes és jogi személyek csoportját is magában foglalhatja;

Indokolás

E módosítás célja, hogy az irányelv hatályát kiterjessze azokra a szereplőkre, akik – bár az EU-n kívül telepedtek le – vásárolnak és értékesítenek termékeket az uniós piacon. Ezzel elkerülhető lenne az, hogy a vevő elmenekülhessen az irányelv hatálya alól azáltal, hogy egyszerűen az EU-n kívülre települ.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „beszállító”: letelepedésének helyétől függetlenül bármely mezőgazdasági termelő, illetve természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert értékesít. A „beszállító” kifejezés az ilyen mezőgazdasági termelők, természetes és jogi személyek csoportjait is magában foglalhatja, ideértve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait;

b)  „beszállító”: az Unióban letelepedett bármely mezőgazdasági termelő, élelmiszer-feldolgozó, illetve természetes vagy jogi személy, aki/amely élelmiszert értékesít. a „beszállító” kifejezés az ilyen mezőgazdasági termelők, természetes és jogi személyek csoportjait is magában foglalhatja, ideértve a termelői szervezeteket, a termelői szervezetek társulásait vagy a mezőgazdasági szövetkezeteket;

Indokolás

A tagállamoknak csak az EU-ban letelepedett beszállítókat kell védeniük, mivel az európai beszállítók sem részesülnek egyenlő bánásmódban a harmadik országokban. A szövetkezetek saját jogi személyiséggel rendelkeznek, és e cikknek rájuk is ki kell terjednie.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „kis- és középvállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a 2003/361/EK bizottsági ajánlás14 mellékletében foglalt meghatározása értelmében vett vállalkozás;

törölve

__________________

 

14 A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

 

Indokolás

Az irányelv hatályát kiterjesztő módosításoknak megfelelően nincs szükség a kkv fogalommeghatározására.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  „gazdasági függőség”: olyan kapcsolat, ahol a beszállító árbevételének legalább 30%-a a vevőtől származik;

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „élelmiszer”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, amelyet élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, valamint az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak;

d)  „mezőgazdasági termék vagy élelmiszer”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, amelyet élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, az említett mellékletben nem szereplő termék, amelyet az előbbi termékekből állítanak elő és élelmiszerként történő felhasználásra szánnak, és mezőgazdasági termékek;

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „romlandó élelmiszer”: az az élelmiszer, amely emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik tárolás, kezelés, csomagolás vagy az állapotának megőrzését szolgáló más eljárás nélkül.

e)  „romlandó élelmiszer”: az a mezőgazdasági termék és élelmiszer, amely természetéből adódóan legfeljebb harminc napig alkalmas forgalomba hozatalra és fogyasztásra, vagy amelynek a tárolásához és/vagy forgalomba hozatalához és/vagy szállításához szabályozott hőmérsékletre vagy csomagolási körülményekre van szükség;

Indokolás

E módosítás célja az egyértelműsítés.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  „nem romlandó termék”: a romlandó élelmiszerektől eltérő termék.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

eb)  „tisztességtelen forgalmazói magatartás”: az a gyakorlat, amely eltér a jó kereskedelmi magatartástól, ellentétes a jóhiszeműséggel és tisztességgel, és amelyet az egyik kereskedelmi partner egyoldalúan kényszerít a másikra.

Indokolás

Alapvető fontosságú a tisztességtelen forgalmazói magatartás fogalmának meghatározása és az ilyen magatartás általános tilalma annak megakadályozása érdekében, hogy az ellátási lánc erős szereplői a tisztességtelen forgalmazói magatartás új formáit alkalmazzák az irányelv megkerülésének céljából.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat:

(1)  A tagállamok tiltják legalább a következő tisztességtelen forgalmazói magatartást:

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vevő több mint 30 naptári nappal azt követően fizet a beszállítónak a romlandó élelmiszerekért, hogy a beszállító számláját kézhez vette, vagy hogy a romlandó élelmiszert leszállították, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. E tilalom nem érinti:

a)  a vevő több mint 30 naptári nappal azt követően fizet a beszállítónak a romlandó mezőgazdasági termékekért vagy élelmiszerekért, hogy a beszállító számláját kézhez vette, vagy hogy a romlandó mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert leszállították, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. E tilalom nem érinti:

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a vevő több mint 60 naptári nappal azt követően fizet a beszállítónak a nem romlandó termékekért, hogy a beszállító számláját kézhez vette, vagy hogy a romlandó élelmiszert leszállították, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. E tilalom nem érinti:

 

– a késedelmes fizetések következményeit és azok orvoslását a 2011/7/EU irányelvben meghatározottak szerint;

 

– a vevő és a beszállító lehetőségét arra, hogy az 1308/2013/EU rendelet 172. cikke szerinti értékmegosztási záradékban állapodjanak meg.

Indokolás

E módosítás kiterjeszti az irányelv hatályát a nem romlandó termékekre is a késedelmes fizetésről szóló 2011/7/EU irányelv és a közös piacszervezésről szóló rendeletben bevezetett „értékmegosztási” záradék sérelme nélkül.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a romlandó élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

b)  a vevő a romlandó mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre vonatkozó megrendelésétől olyan rövid határidővel áll el, hogy a beszállítótól észszerűen nem várható, hogy alternatív megoldást találjon termékei értékesítésére vagy felhasználására;

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak tekintetében;

c)  a vevő egyoldalúan és visszaható hatállyal megváltoztatja a beszállítási szerződés feltételeit a szállítás vagy a teljesítés gyakorisága, ütemezése vagy mennyisége, a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó minőségi előírások vagy árak, vagy a fizetési feltételek tekintetében;

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a vevő a költségeknél alacsonyabb áron értékesít mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket;

Indokolás

A mezőgazdasági ágazatban leggyakrabban megfogalmazott probléma, amelyre ezen irányelvnek ki kell terjednie.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a beszállító fizet az élelmiszerekben a vevő telephelyén bekövetkezett veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

d)  a beszállító fizet a mezőgazdasági termékekben és élelmiszerekben a vevő telephelyén bekövetkezett azon veszteségekért, amelyek nem a beszállító gondatlanságából vagy hibájából álltak elő.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a vevő egyoldalúan megszünteti a beszállítási szerződést;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) a vevő tájékoztatja a beszállítót arról, ha a tulajdonában álló vagy az általa kezelt versengő márkák tekintetében bármilyen megkülönböztetett bánásmódot alkalmaz vagy alkalmazni szándékozik; a megkülönböztetett bánásmód magában foglalja legalább a vevő által a következőkkel kapcsolatban tett külön intézkedéseket vagy tanúsított magatartást: a) listázás, b) üzletben való elhelyezés c) kereskedelmi árrések;

Indokolás

Ez a tisztességtelen forgalmazói magatartás az online közvetítőkről szóló rendeletre vonatkozó javaslat 6. cikkén alapul. A korábban már kifejtettek szerint, a független márkák és a kiskereskedők saját márkái közötti méltányos verseny rendkívül fontos az innováció és az érdemeken alapuló verseny tényleges ösztönzése szempontjából. Ha vertikálisan integrált kiskereskedők a saját márkáikat kereskedelmi előnyben kívánják részesíteni, a független márkák beszállítóinak legalább tudniuk kell ezeknek az előnyöknek a meglétéről és köréről, hogy versenystratégiájukat az egyenlőtlen versenyfeltételekhez igazíthassák.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc)  a vevő nem átlátható módon csökkenti a szokásos minőségű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek mennyiségét és/vagy értékét;

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd)  a vevő kereskedelmi megtorló intézkedésekkel fenyegeti a beszállítót, illetve ilyen intézkedéseket alkalmaz vele szemben, ha a beszállító a szerződéses és törvényes jogaival él, ideértve a panasztételt és a nemzeti jogalkalmazó hatóságokkal való együttműködést;

Indokolás

E tisztességtelen forgalmazói magatartást nevesíteni kell a beszállítók kereskedelmi megtorlástól (pl. a rendelt mennyiségek részleges csökkentése vagy a beszállítási szerződés megszüntetése) való védelme érdekében olyankor, amikor azok jogi lépéseket tesznek a szerződéses és az ezen irányelvben biztosított jogaik érvényesítése érdekében.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

de)  a vevő az üzleti együttműködést és a beszállítási szerződés megkötését árukkal és szolgáltatásokkal való ellensúlyozástól teszi függővé;

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

df)  a vevő azt kéri a beszállítótól, hogy viselje a vevő által rendelkezésre bocsátott előrejelzések pontatlanságából fakadó pénzügyi költségeket;

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dg)  a vevő részlegesen vagy teljesen lecsökkenti az érvényben lévő szerződések alapján történő vásárlásokat az érvényben lévő szerződés módosításának kikényszerítése vagy új szerződés megkötése érdekében;

Indokolás

E tisztességtelen forgalmazási magatartás az élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak kezeléséről szóló bizottsági zöld könyvön (5.6. szakasz) és az ellátásilánc-kezdeményezésen (SCI) alapul. A vevőknek gyakran nem is kell megszüntetniük a beszállítási szerződést ahhoz, hogy tisztességtelen előnyökhöz jussanak, elég, ha csökkentik a beszerzési mennyiséget.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dh)  a vevő olyan kommunikációs vagy promóciós tevékenységet vagy kereskedelmi stratégiát valósít meg, amely sérti vagy sértheti az 1151/2012/EU1a, a 110/2008/EK1b és a 251/2014/EU1c rendeletek értelmében földrajzi árujelzéssel ellátott termékekről kialakult képet.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

 

1b Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

 

1c Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

Indokolás

A földrajzi árujelzéssel ellátott termékeket gyakran olyan gyakorlatoknak vetik alá, amelyek rontják a róluk kialakult képet. Ilyen többek között a költség alatti értékesítés, az olyan árverés, ahol a legalacsonyabb ajánlat nyer, a mértéktelen promóció stb.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

di)  a vevő üres kötelezvényt ad ki az átvett nyersanyag fejében, és a beszállító nem köteles biztosítékot adni az átvett, de ki nem fizetett mezőgazdasági- vagy élelmiszertermékekre;

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d j pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dj)  a vevő díjat számít fel a beszállító mezőgazdasági termékeinek vagy élelmiszereinek átvételéért;

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d k pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dk)  a vevő visszaküldi az átvett, de el nem adott termékeket, díjat kér az ilyen termékek megsemmisítéséért, díjat kér a beszállítótól az olyan el nem adott termékekért, amelyeknek lejárt a szavatossági idejük, kivéve ha olyan termékekről van szó, amelyeket először szállítottak a kereskedőnek, valamint azokért a termékekért, amelyeknek az értékesítését a beszállító kifejezetten kérte, és amelyek esetében írásban már előre figyelmeztették, hogy az alacsony forgalom miatt lejárhat a termékek szavatossági ideje;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d l pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dl)  a vevő díjat kér a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer egyeztetett szállítási ponton kívülre való szállításáért;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d m pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dm)  a vevő a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer szállítása után díjat kér a tárolásért és a kezelésért;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d n pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dn)  a vevő díjat kér a kisebb mértékű forgalomért, az értékesítésért vagy a beszállító árréséért, az adott mezőgazdasági termék vagy élelmiszer kisebb mértékű értékesítése miatt;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d o pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

do)  a vevő a mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert a végső fogyasztónak alacsonyabb áron adja, mint az adott termék ellátási láncában bármely beszerzési ár héával együtt, kivéve, ha olyan termékekről van szó, amelyek közelítenek a szavatossági idő lejártához, a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer forgalomból való kivonásához, valamint a teljes kiárusításhoz az értékesítési hely bezárása miatt;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d p pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dp)  a vevő a beszállítási szerződés megkötését és az üzleti együttműködést kedvezményekben és akciókban való részvételi kötelezettségtől teszi függővé a vételárnak a beszállító költségére való csökkentésével;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan és egyértelműen:

(2)  A tagállamok tiltják a következő kereskedelmi gyakorlatokat, ha azokban a felek a beszállítói szerződés megkötésekor nem állapodnak meg világosan és egyértelműen, vagy ha azok a beszállító vevőtől való gazdasági függőségének következményei, amely lehetővé teszi, hogy a vevő rá tudja kényszeríteni az adott feltételeket:

Indokolás

A módosítás célja annak tisztázása, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében felsorolt gyakorlatokat abban az esetben is tiltani kell, ha a két fél közötti megállapodás a beszállító gazdasági függőségének eredménye.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a vevő visszaküldi az el nem adott élelmiszert a beszállítónak;

a)  a vevő visszaküldi az el nem adott mezőgazdasági termékeket és élelmiszert a beszállítónak;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a vevő nem fogadja el vagy nem veszi át a mezőgazdasági termékek vagy élelmiszer szerződéses mennyiségét az egyeztetett beszerzési ütemtervnek megfelelően, azaz a beszállítóra vonatkozó szállítási kötelezettség esedékességekor, kivéve a beszállítási szerződésben meghatározott indokolt esetekben;

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ab)  a vevő termékeket töröl a szerződés szerinti termékek jegyzékéről, amelyet a beszállító bocsát a vevő rendelkezésére, vagy jelentősen csökkenti egy adott mezőgazdasági termék vagy élelmiszer megrendelését a szerződésben meghatározott határidőn belüli előzetes írásbeli értesítés nélkül, vagy 30 napnál nem rövidebb határidőn belül abban az esetben, ha a határidő nincs meghatározva a szerződésben;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a vevő a beszállító általi fizetéshez köti a beszállító élelmiszereinek raktározását, bemutatását vagy listázását;

b)  a vevő a beszállító általi fizetéshez köti a beszállító mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek raktározását, bemutatását és/vagy polcon való tárolását a vevő értékesítési helyén, kivéve, ha a beszállító a vevőtől kifejezetten raktározást, bemutatást és/vagy terméke tárolását kéri egy adott polcon a vevő értékesítési helyén;

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a vevő a beszállítási szerződéshez kapcsolódó bizalmas információt – ideértve az üzleti titkokat, amelyeket a beszállító hozott a vevő tudomására – szándékosan vagy gondatlanul harmadik fél tudomására hoz, vagy azzal visszaél;

Indokolás

E gyakorlat a Bizottság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló zöld könyvében szerepelt.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  a vevő kereskedelmi megtorlást alkalmaz a beszállítóval szemben – vagy ilyen megtorlással fenyegeti – többek között olyan gyakorlatok alkalmazásával, mint például termékek törlése a listáról, adatmegosztási szolgáltatások leállítása, túlzott mértékű akciók, késedelmes fizetés, a promóciók egyoldalú csökkentése és/vagy leállítása azzal a céllal, hogy a meglévő szerződések keretein belül vagy új szerződés tárgyalása során kedvezőbb feltételeket alakítson ki a maga számára;

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bc)  a vevő saját gazdasági kockázatait indokolatlan és aránytalan mértékben terheli a beszállítóra vagy kísérli meg a beszállítóra terhelni;

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a beszállító fizet a vevő által értékesített élelmiszer promóciójáért. A promóciót megelőzően, és ha e promóciót a vevő kezdeményezte, a vevőnek meg kell határoznia a promóció időszakát és a megrendelendő élelmiszerek várható mennyiségét;

c)  a beszállító fizet a vevő által értékesített mezőgazdasági termék vagy élelmiszer promóciójáért. A promóciót megelőzően, és ha e promóciót a vevő kezdeményezte, a vevőnek meg kell határoznia a promóció időszakát és a megrendelendő mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek várható mennyiségét;

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a beszállító fizet az élelmiszerrel kapcsolatban a vevő által végzett marketingtevékenységért.

d)  a beszállító fizet a mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel kapcsolatban a vevő által végzett marketingtevékenységért.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a vevő áthárítja a szállítási és tárolási költségeket a beszállítóra vagy a termelőre.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tagállamok biztosítják a késedelmi kamat fizetését kizáró szerződéses feltételeknek vagy gyakorlatoknak a 2011/7/EU irányelv 7. cikkében foglalt rendelkezések szerinti tilalmát.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

Szerződéses kapcsolatok

 

(1)   A beszállító megkövetelheti, hogy mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek egy vevőhöz történő bármilyen szállítása a felek közötti írásbeli szerződés és/vagy az első felvásárló szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatának tárgyát képezze.

 

(2)   Az (1) bekezdésben említett valamennyi szerződést vagy szerződésre vonatkozó ajánlatot:

 

a)   a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;

 

b)   írásban rögzíteni kell; továbbá

 

c)   oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

 

i.   a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

 

  állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

 

  kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele,

 

ii.   a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,

 

iii.   a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,

 

iv.   a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

 

v.   a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint

 

vi.   vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

 

(3)   Az (1) és (2) bekezdést a 1308/2013/EU rendelet 148. és 168. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

 

(4)   A tagállamok a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási láncon belül a termelők alkupozíciójának erősítése céljából azonosíthatják, megoszthatják és népszerűsíthetik a hosszú távú szerződéskötéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

Indokolás

A módosítás az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel összhangban lehetőséget ad minden beszállítónak (nem csak a mezőgazdasági termelőknek) írásbeli szerződések megkötésére, ami lehetővé teszi a tagállamok számára is, hogy ösztönözzék a mezőgazdasági és az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplői közötti szerződéskötést.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

3 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3b. cikk

 

Átfogó tisztességtelen forgalmazói magatartás

 

A tagállamok tiltják a következő átfogó tisztességtelen forgalmazói magatartásformákat:

 

a)   a vevő gazdasági kockázatának indokolatlan és aránytalan mértékű átruházása a beszállítóra vagy az erre tett kísérlet;

 

b)   a fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében jelentős aránytalanság beszállítóra való kényszerítése vagy az erre tett kísérlet a kereskedelmi kapcsolatban a szerződés előtt, alatt vagy után.

Indokolás

1) Ezen átfogó tisztességtelen forgalmazási magatartás a tisztességtelen forgalmazói magatartás indokolásban foglalt fogalommeghatározásán és az élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatainak kezeléséről szóló bizottsági zöld könyvön (5.4. szakasz) és az ellátásilánc-kezdeményezésen (SCI) alapul.2) A tisztességtelen forgalmazói magatartás a francia kereskedelmi kódex L442-6 sz. cikkén alapul. Kereskedelmi kapcsolat jelentős aránytalansága merülhet fel például akkor, ha a szerződés kétértelmű kifejezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a vevő számára, hogy kibújjon a végrehajtás alól, vagy módosítsa a szerződést.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden tagállam kijelöl egy hatóságot a 3. cikkben foglalt tilalmak nemzeti szintű érvényesítésére (a továbbiakban: jogalkalmazó hatóság).

Minden tagállam egyetlen hatóságot jelöl ki a 3. cikkben foglalt tilalmak nemzeti szintű érvényesítésére (a továbbiakban: jogalkalmazó hatóság).

Indokolás

Egyetlen ellenőrző hatóságot kell létrehozni, mivel több jogalkalmazó hatóság létezése a tagállamokban az egységesség hiányát okozhatja, valamint ronthatja az ellenőrzések hatékonyságát.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt jogalkalmazó hatóság rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal, többek között a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges elegendő költségvetéssel és szaktudással.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

Illetékes hatóság

 

(1)   A vevő által tanúsított tiltott forgalmazói magatartás kivizsgálására annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatósága rendelkezik hatáskörrel, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett.

 

(2)   Ha egy beszállító a terméket a vevőhöz kapcsolódó, azonban olyan tagállamban letelepedett címzetthez szállítja, amely nem felel meg a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedési helyének, e tagállam jogalkalmazó hatósága rendelkezik hatáskörrel a vevő által tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás kivizsgálására. A termékek címzettje közösen felel minden elkövetett jogsértésért.

 

(3)   Amennyiben a vevő az Unión kívül telepedett le, a beszállító letelepedési helye szerinti tagállam jogalkalmazó hatósága rendelkezik hatáskörrel a beszállítóval szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás kivizsgálására.

 

(4)   Az (1)–(3) bekezdés szerinti illetékes hatóság rendelkezik emellett hatáskörrel a beszállítási szerződéshez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás tekintetében felmerülő tisztességtelen forgalmazói magatartás kivizsgálására. A vevő és adott esetben a termék harmadik fél címzettje közösen felel minden, a vonatkozó szolgáltatást nyújtó harmadik fél által elkövetett jogsértésért.

Indokolás

E módosítás a joghatósági szabályokról szól, és a (4) bekezdés biztosítja, hogy a hatóságok ellenőrzése kiterjedjen a szolgáltatási szerződésekre, és hogy az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők ne kerüljék el az Unió joghatóságát azáltal, hogy visszautasítják az illetékes hatóságok által elfogadott határozatok végrehajtását (ha nem a hatóság székhelye szerinti tagállamban működnek, a hatóság által elfogadott pénzbírság vagy jogorvoslat esetleg nem hajtható végre). Ez az új bekezdés biztosítja, hogy a joghatóság és a közös felelősség tekintetében a szolgáltatások kövessék a beszállítási szerződést, így a nemzetközi szövetségek által kötött szolgáltatási szerződéseket a szövetség uniós tagjainak székhelye szerinti nemzeti hatóságok fogják kivizsgálni, és ez utóbbiakat a szövetséggel közösen fogják felelősségre vonni (egyébként uniós vevők svájci székhelyű szövetsége egyszerűen semmibe veheti az illetékes uniós hatóságok valamennyi határozatát, amennyiben az illetékes hatóság területén nem rendelkezik eszközökkel).

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott kereskedelmi gyakorlatot a gyanú szerint folytató vevő letelepedett.

(1)  A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához fordul panasszal, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett, vagy annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához, amelyben a beszállító letelepedett. Ez utóbbi esetben a jogalkalmazó hatóság továbbítja a panaszt azon tagállam jogalkalmazó hatóságához, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A beszállító annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához nyújthat be panaszt, amelyben letelepedett. E tagállam jogalkalmazó hatósága ezt követően továbbítja a panaszt annak a tagállamnak a jogalkalmazó hatóságához, amelyben a tiltott forgalmazói magatartással gyanúsított vevő letelepedett.

Indokolás

Egyes kkv-knek esetleg nincs lehetőségük arra, hogy panaszt nyújtsanak be azokban az országokban, ahol nem rendelkeznek székhellyel. Lehetőséget kell tehát kapniuk arra, hogy beavatkozást kérjenek saját országuk jogalkalmazó hatóságától, amely így képviselőként vesz részt a beszerzési folyamatban.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Azok a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni.

(2)  Azok a beszállítói szervezetek vagy a beszállítói szervezetek azon társulásai, amelyeknek tagja(i) vagy tagjaik tagja(i) úgy véli(k), hogy érinti őt/őket a tiltott kereskedelmi gyakorlat, jogosultak panasszal élni és félként részt venni az eljárásokban.

Indokolás

Ahhoz, hogy összhangban legyen az irányelvben használt kifejezésekkel, e rendelkezésnek a beszállítói társulásokra kell vonatkoznia. A panaszt benyújtó társulásokat el kell fogadni az eljárásokban beavatkozó félként. Spanyolországban az élelmiszerláncra vonatkozó törvény alapján panaszt benyújtó társulások nem élvezik ezt a jogi státuszt, és ennek következtében sem a tisztességtelen forgalmazói magatartás egyéni áldozatai (félelmi tényező), sem az őket képviselő társulások nem férnek hozzá az eljáráshoz.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A jogalkalmazó hatóság a panaszos kérésére garantálja a panaszos személyazonosságának és bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos a bizalmas kezelés iránti esetleges kérelemben meghatározza ezt az információt.

(3)  A jogalkalmazó hatóság garantálja a panaszos személyazonosságának, valamint bármely olyan információnak a bizalmas kezelését, amelynek közzétételét a panaszos saját érdekeire nézve sérelmesnek ítéli. A panaszos határozza meg ezt az információt.

Indokolás

A „félelmi tényező” kiküszöbölése érdekében e módosítás biztosítja a panaszok névtelenségét.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy véli, hogy nem indokolt a panasz alapján eljárnia, ennek okairól tájékoztatja a panaszost.

(4)  Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy véli, hogy nem indokolt a panasz alapján eljárnia, ennek okairól késedelem nélkül tájékoztatja a panaszost.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A jogalkalmazó hatóság észszerű időtartamot határoz meg, amelyen belül elindítja és lefolytatja a vizsgálatokat, majd azok lezárultakor indokolással ellátott határozatot hoz, és a feleket tájékoztatja határozatáról.

Indokolás

E módosítás biztosítja, hogy megfelelő időtartam álljon rendelkezésre a vizsgálatok elindítására, lefolytatására és lezárására, valamint a feleknek a jogalkalmazó hatóság határozatáról való tájékoztatására.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  vizsgálatok indítása és lefolytatása hivatalból vagy panasz nyomán;

a)  vizsgálatok indítása és lefolytatása hivatalból vagy panasz nyomán, többek között névtelen panaszok vagy visszaélést bejelentő személyek által benyújtott panaszok nyomán;

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tiltott kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információ vevőtől és beszállítótól való bekérése;

b)  azon tiltott forgalmazói magatartással kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információ vevőtől és beszállítótól való bekérése, amely a kereskedelmi kapcsolatokban valósult meg, továbbá annak értékelése, hogy az tiltott-e vagy eltér-e a jó kereskedelmi gyakorlatoktól;

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  pénzbírság kiszabása a jogsértés elkövetőjére. A bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát;

d)  pénzbírság és adott esetben egyéb visszatartó erejű szankciók kiszabása a nemzeti joggal összhangban – azon természetes vagy jogi személyre, akiről vagy amelyről megállapították, hogy megsértette ezt az irányelvet. A bírságnak és adott esetben a szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát, valamint ezen irányelv minden korábbi és ismételt megsértését;

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a c) és a d) ponttal kapcsolatos határozatainak közzététele;

e)  a c) és a d) ponttal kapcsolatos határozatainak közzététele, beleértve a bírság mértékét is, és adott esetben a panaszos bizalmas adatainak megvédése, amennyiben azt kéri;

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a vevők és a beszállítók tájékoztatása a tevékenységeiről éves jelentések formájában, amelyek többek között leírják a beérkezett panaszok, valamint a megkezdett és lezárt vizsgálatok számát. Az egyes vizsgálatok tekintetében a jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyának és kimenetelének összefoglaló bemutatását.

f)  a vevők és a beszállítók tájékoztatása a tevékenységeiről éves jelentések formájában, amelyek többek között leírják a beérkezett panaszok, valamint a megkezdett és lezárt vizsgálatok számát. Az egyes vizsgálatok tekintetében a jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyánakés a vizsgálat következtetéseinek összefoglaló bemutatását, valamint tájékoztatást az eljárás kimeneteléről és a hozott döntésről, továbbá az azonosított tisztességtelen forgalmazói magatartás tipológiáját.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

Közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus

 

(1)   A jogalkalmazó hatóság 6. cikkben meghatározott hatásköreinek és kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok a 2. cikkben meghatározott tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt a beszállító és vevő között kialakult vita esetén ösztönözhetik közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazását.

 

(2)   A közvetítés vagy alternatív vitarendezési mechanizmus alkalmazása nem érinti a beszállító azon jogát, hogy az 5. cikkben foglaltak szerint panaszt nyújtson be.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

6 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6b. cikk

 

Szankciók

 

(1)   A tagállamok az ezen irányelvben foglaltak megsértése esetén szankciókat szabnak ki. A kiszabott bírság minimális összege a vevő utolsó pénzügyi kimutatása szerinti teljes árbevételének legalább 2%-a.

 

(2)   Amennyiben a vevő ismételten ugyanazt a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsítja, a kiszabott bírság összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, amelyet minden ismételt jogsértés alkalmával 20%-kal meg kell emelni.

Indokolás

Ennek az új cikknek az a célja, hogy – a többi uniós rendelkezés példáját követve – uniós szinten egységesítse a bírságok meghatározására vonatkozó kritériumokat a bírság mértékére vonatkozó döntéssel kapcsolatos nemzeti előjogok sérelme nélkül.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság a tagállamok végrehajtó hatóságaival együtt kialakít egy olyan hatósági hálózatot, amely szoros együttműködésben alkalmazza ezen irányelv előírásait. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben megállapítja és felülvizsgálja a hálózaton belüli együttműködés további módozatait, ideértve a határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteivel kapcsolatos tájékoztatásra, konzultációra és az esetek felosztására vonatkozó szabályokat.

Indokolás

Az uniós szintű koordináció alapvető fontosságú a több tagállam szereplőit és az EU-n kívül letelepedett szereplőket érintő tisztességtelen forgalmazói magatartás esetében az egyenlő bánásmód biztosításához, és ahhoz, hogy a végrehajtó hatóságok meg tudják osztani egymással az információkat, fel tudják osztani a határokon átnyúló tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteit, és össze tudják hangolni megközelítésüket. Ez a javaslat, amely uniós szintű hálózatot hoz létre, az Európai Versenyhatóságok Hálózatának tapasztalataira épít (1/2003 rendelet).

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Nemzeti megfigyelőközpontok

 

(1)   A tagállamok az agrár-élelmiszeripari lánc működésének nyomon követésére nemzeti megfigyelőközpontokat hoznak létre.

 

(2)   A nemzeti megfigyelőközpontok legalább a következő feladatokat ellátják:

 

a)   felmérések és piacelemzések végzése révén nyomon követik és értékelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat;

 

b)  a feltárt jogsértéseket jelentik a jogalkalmazó hatóság felé;

 

c)   jelentéseket és ajánlásokat dolgoznak ki; továbbá

 

d)   a 7. és a 9. cikkben foglaltaknak való megfelelés érdekében segítik a jogalkalmazó hatóságokat az információnyújtásban.

Indokolás

Az értéklánc jó működésének garantálásához kulcsfontosságú a piac átláthatósága. Ez az eszköz nagyon hasznos lenne az uniós jogszabályok végrehajtásának a jövőbeni felülvizsgálatok fényében történő értékelése, valamint a nemzeti adatok cseréjének előmozdítása szempontjából is.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírhatnak a 3., 5., 6. és 7. cikkben meghatározottakon túlmutató szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal.

A magasabb szintű védelem biztosítása céljából a tagállamok előírhatnak az ezen irányelvben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás felszámolása érdekében, feltéve, hogy e nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére irányadó szabályokkal.

Indokolás

A módosítás célja, hogy biztosítsa a gazdálkodók élelmiszerláncon belüli helyzetét, szavatolja a szubszidiaritás tiszteletben tartását a végrehajtás terén, valamint lehetőséget nyújtson a tagállamoknak arra, hogy az irányelv minden része tekintetében szigorúbban járjanak el.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos releváns adatokra.

(1)  A tagállamok minden évben március 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról, különös hangsúlyt helyezve az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartásra. A jelentésben kitérnek különösen az ezen irányelv szabályainak az adott tagállamban az előző évben történő alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatos lényeges adatokra.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság – leghamarabb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(1)  A Bizottság – legkésőbb az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével – értékeli az irányelvet, és a főbb megállapításokat jelentésbe foglalja, amelyet megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az értékelés keretében meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a tisztességtelen forgalmazói magatartás további formáinak meghatározására.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Ennek az értékelésnek – nem kizárólagos jelleggel – a következőket kell vizsgálnia:

 

a)   a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban részt vevő leggyengébb szereplők tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni védelmének hatékonysága;

 

b)   az illetékes jogalkalmazó hatóságok közötti együttműködés hatékonysága;

 

c)   szükség van-e európai szabályozó hatóság kijelölésére az uniós jogszabályok élelmiszer-ellátási láncon belüli végrehajtása és ellenőrzése érdekében.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Hivatkozások

COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

2.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

31.5.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Pilar Ayuso

29.5.2018

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

5

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Peter Liese, Lukas Mandl, Jiří Maštálka, Susanne Melior, Rory Palmer, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, John Procter, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Dominique Bilde, Michel Dantin, Jørn Dohrmann, Eleonora Evi, Eleonora Forenza, Christophe Hansen, Rebecca Harms, Martin Häusling, Jan Huitema, Norbert Lins, Carolina Punset, Christel Schaldemose, Mihai Ţurcanu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jacques Colombier, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Alex Mayer, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Kathleen Van Brempt

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

55

+

ALDE

Anneli Jäätteenmäki, Carolina Punset

ECR:

Mark Demesmaeker, Jørn Dohrmann, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

EFDD:

Evi Eleonora, Piernicola Pedicini

ENF :

Dominique Bilde, Jacques Colombier, Sylvie Goddyn

PPE:

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Michel Dantin, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, ELisabetta Gardini, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Christophe Hansen, György Hölvényi, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Lukas Mandl, Annie Schreijer-Pierik, Mihai Ţurcanu, Adina-Ioana Vălean

S&D:

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Karin Kadenbach, Alex Mayer, Susanne Melior, Rory Palmer, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Kathleen Van Brempt, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE:

Margrete Auken, Bas Eickhout, Rebecca Harms, Martin Häusling, Michèle Rivasi, Davor Škrlec

5

-

ALDE

Gerben-Jan Gerbrandy, Jan Huitema, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR

John Procter

5

0

GUE/NGL:

Lynn Boylan, Stefan Eck, Eleonora Forenza, Kateřina Konečná, Jiří Maštálka

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Hivatkozások

COM(2018)0173 – C8-0139/2018 – 2018/0082(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

12.4.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

2.5.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

13.9.2018

ENVI

31.5.2018

IMCO

2.5.2018

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

5.7.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Paolo De Castro

17.4.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

12.4.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

1.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Jacques Colombier, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Esther Herranz García, Jan Huitema, Martin Häusling, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Michela Giuffrida, Elsi Katainen, Manolis Kefalogiannis, Gabriel Mato, Anthea McIntyre, Momchil Nekov, Molly Scott Cato, Vladimir Urutchev, Thomas Waitz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Renata Briano

Benyújtás dátuma

10.10.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

38

+

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

ECR

Zbigniew Kuźmiuk, Anthea McIntyre, James Nicholson

EFDD

Giulia Moi, Marco Zullo

ENF

Jacques Colombier, Philippe Loiseau

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

NI

Diane Dodds

PPE

Richard Ashworth, Daniel Buda, Michel Dantin, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Renata Briano, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Michela Giuffrida, Karine Gloanec Maurin, Momchil Nekov, Maria Noichl, Tibor Szanyi

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Molly Scott Cato

4

-

ECR

Jørn Dohrmann

EFDD

John Stuart Agnew

GUE/NGL

Matt Carthy

PPE

Albert Deß

2

0

GUE/NGL

Maria Lidia Senra Rodríguez

VERTS/ALE

Martin Häusling

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. október 24.Jogi nyilatkozat