Eljárás : 2018/2046(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0313/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0313/2018

Viták :

PV 22/10/2018 - 14
CRE 22/10/2018 - 14

Szavazatok :

PV 24/10/2018 - 11.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0404

JELENTÉS     
PDF 1280kWORD 181k
11.10.2018
PE 626.971v02-00 A8-0313/2018(1. rész)

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

(11737/2018 – C8-0410/2018 – 2018/2046(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány

Költségvetési Bizottság

Előadók: Daniele Viotti (III. szakasz – Bizottság)

Paul Rübig (egyéb szakaszok)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11737/2018 – C8-0410/2018 – 2018/2046(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4) (a továbbiakban: „a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet”),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel a költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló 2018. március 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2019-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2018. június 21-án fogadott el (COM(2013)0600),

–  tekintettel az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezetéről szóló, a Tanács által 2018. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2018. szeptember 13-án továbbított álláspontra (11737/2018 – C8-0410/2018),

–  tekintettel a 2019. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0313/2018),

III. szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi az általános iránymutatásokról szóló 2018. március 15-i, valamint a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló 2018. július 5-i, fent említett állásfoglalásokban elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat; emlékeztet rá, hogy e központi prioritások a következők: fenntartható növekedés, innováció, versenyképesség, biztonság, a menekült- és migrációs áramlások kiváltó okai elleni fellépés, a menekült- és migrációs áramlások kezelése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható energiára való áttérés, valamint a fiatalokra való kiemelt összpontosítás;

2.  kiemeli, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése előtt az Uniónak megfelelő pénzügyi forrásokra van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjon lépni az előtte álló, korábban felsorolt számos prioritás és kihívás terén, és javíthassa polgárai mindennapi életét;

3.  kiemeli, hogy az európai polgárok azt várják az Uniótól, hogy minden régióban egyenlően tegyen meg minden tőle telhetőt a gazdasági növekedés biztosítása és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében; emlékeztet rá, hogy az említett elvárásoknak való megfeleléshez a kutatásba és innovációba, a digitalizációba, az oktatásba, az infrastruktúrába, a kis- és középvállalkozásokba (kkv) való beruházásokra van szükség, valamint a foglalkoztatás előmozdítására, különösen az európai fiatalok körében, elutasítja, hogy a Tanács ismét pont azon programok költségvetésének csökkentését javasolja, amelyek az uniós gazdaságot hivatottak versenyképesebbé és innovatívabbá tenni; hangsúlyozza továbbá, hogy e programok közül sok – például a Horizont 2020 – jelentősen túljegyzett, ami a források rossz felhasználását jelenti, és így sok kiváló projekt nem részesül finanszírozásban; kiemeli azt is, hogy az olyan programok, mint az Erasmus+ és a Horizont 2020, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) hathatósan bizonyítja az Unión belüli együttműködés előnyeit, és elősegíti az európai összetartozás érzésének megteremtését; ezért úgy határoz, hogy jelentősen megerősíti az Erasmus+ programot, és megerősíti a növekedést és munkahelyteremtést elősegítő programokat, beleértve a Horizont 2020 programot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) és a COSME programot;

4.   hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezett az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA) folytatott tárgyalások során tett ígéretei mellett, nevezetesen amellett, hogy a lehető legkisebbre csökkenti az ESBA-val kapcsolatos csökkentéseknek a Horizont 2020 keretprogramra és a CEF-re gyakorolt hatását az éves költségvetési eljárás keretében; ezért az említett csökkentések ellentételezését javasolja a két program eredeti éves profiljának visszaállításával, hogy teljes mértékben el tudják érni a rájuk vonatkozó jogszabályok elfogadása során kitűzött célokat; 

5.  kiemeli, hogy az ifjúsági munkanélküliség alacsonyabb mint az előző években, az Európai Unió egyes tagállamaiban, különösen a gazdasági lemaradásban lévő régiókban azonban továbbra is elfogadhatatlanul magas, és a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) és a tartósan munkanélküliek helyzete különösen aggasztó; hangsúlyozza, hogy a fiatalok a szegénység, valamint a társadalmi és gazdasági kirekesztés kockázatának leginkább kitett csoport; ezért úgy határoz, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) a Bizottság által javasolt szinthez képest; hangsúlyozza, hogy ezt a megerősítést semmiképpen sem lehet az IFK többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében jóváhagyott előirányzatának az időszak elejére történő ütemezésének tekinteni; kiemeli azonban, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést tovább kell javítani és hatékonyabbá kell tenni, hogy több európai hozzáadott értéket nyújtson a tagállamok ifjúsági foglalkoztatási politikáihoz, biztosítva ugyanakkor, hogy a kezdeményezés ne vegye át a korábbi nemzeti politikák finanszírozásának helyét;

6.  emlékeztet rá, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik az Unió fejlődésében és növekedésében, valamint a tagállamok és a régiók konvergenciájában; kiemeli a Parlament azon elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson ezekre a programokra, amelyek az Unió egyik alapvető szakpolitikáját képviselik;

7.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés mindössze 19,3%-át kellene az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítani, így nem sikerül a – még a Párizsi Megállapodás előtt kitűzött – 20%-os cél elérése; megérti, hogy ez nagyrészt a kohéziós politika és a vidékfejlesztési programok késedelmeinek tudható be; arra ösztönzi az e programokat kezelő tagállamokat, hogy a többéves pénzügyi keret első éveiben nyújtott alacsonyabb összegek ellensúlyozása érdekében gyorsítsák fel a végrehajtást, különös tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet azon programokon belül, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadási cél eléréséhez; szorgalmazza, hogy legyen szigorú éves konszolidációs gyakorlat annak érdekében, hogy előrelépés történjen az éghajlat-politikai szempontok általános érvényesítési célja felé, és e gyakorlatnak legyenek részei olyan konkrét és következetes biztosítékok, amelyek garantálják, hogy az éghajlatváltozás szempontjából biztonságos költségvetési döntések összhangban legyenek az Unió által a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel, és átfogó jelentéstétel induljon abban az esetben, ha a célszámok nem teljesülnek;

8.  hangsúlyozza, hogy a 3. fejezet az elmúlt években nagymértékben igénybevételre került a migrációs és menekültügyi kihívás kezelésére, és hogy ezeket az intézkedéseket folytatni kell és meg kell erősíteni, amilyen mértékben és amíg csak szükséges; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan kísérje figyelemmel a 3. fejezeten belüli előirányzatok megfelelőségét, és használjon ki teljes mértékben minden rendelkezésre álló eszközt arra, hogy időben választ adjon bármilyen előre nem látható eseményre, amely kiegészítő finanszírozást tehet szükségessé a migráció területén, különös tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének hatálya alá tartozó szigeti régiókra; úgy határoz, hogy a migráció területén felmerülő uniós igények teljes körű kielégítése érdekében megerősíti a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alapot (AMIF), hogy támogassa a tagállamokat a befogadási feltételek, a menedékkérők és migránsok integrációját szolgáló intézkedések és gyakorlatok javításában, a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozásában, valamint a méltányos és hatékony visszaküldési stratégiák javításában; ismételten megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani e prioritások belső dimenziójára, valamint a prioritást élvező egyéb programokra például az egészség, az élelmiszer-biztonság, a védelem, a jogérvényesülés, az uniós polgárság és a kultúra területén; úgy véli, hogy az uniós áttelepítési programot támogatni szándékozó helyi hatóságokat további támogatásban kell részesíteni az AMIF közvetlen irányítású ága révén;

9.  kitart amellett, hogy tekintettel a közelmúltban az Unióban felmerülő biztonsági aggodalmakra, a 3. fejezet keretében nyújtott támogatás biztosítása során különös figyelmet kell fordítani az olyan intézkedésekre, amelyek az uniós polgárok biztonságának növelését eredményezik; ezért úgy határoz, hogy megerősíti a bel- és igazságügy területén működő ügynökségeket, például az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökségét (EUROPOL), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (CEPOL), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (eu-LISA), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (Eurojust) és az új Európai Ügyészséget, amelyek megnövekedett munkaterhelésük és kiegészítő feladataik miatt az elmúlt években munkaerőhiánnyal és finanszírozási nehézségekkel szembesültek;

10.  emlékeztet rá, hogy a migráció és menekültügy jelentette kihívás, valamint az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos aggályai megoldásának egy részét a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint elegendő pénzügyi eszköz biztosítása jelenti az olyan kérdések kezelésére irányuló belső és külső eszközök számára, mint a szegénység, a foglalkoztatás, az oktatás és a gazdasági lehetőségek hiánya, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás az európai szomszédságban és Afrikában; véleménye szerint az Uniónak optimálisan kellene felhasználnia a 4. fejezet alatti pénzügyi eszközöket, amelyek nem bizonyultak elegendőnek arra, hogy egyformán foglalkozzanak minden külső kihívással;

11.  elismeri, hogy a migránsok és menedékkérők nagy számban való beáramlása egyes tagállamokat kihívások elé állít; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós szintű, tisztességes és humánus migrációs rendszer kialakítására tett erőfeszítések egyelőre sikertelenek voltak;

12.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Parlamentet nem vonták be megfelelően a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításáról szóló vitákba; megismétli azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az új kezdeményezések nem finanszírozhatók a már meglévő uniós külső projektek kárára; amellett, hogy továbbra is támogatja a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbítását, fenntartja, hogy a 4. fejezetnek a külső kihívásokra – többek között a migrációra – való reagálás terén fennálló szűkös helyzetére tekintettel az uniós költségvetésnek ugyanolyan arányban kellene hozzájárulnia a második részlet finanszírozásához, mint az elsőéhez, azaz 1 milliárd euróval, míg a tagállamoknak 2 milliárd euróval;

13.  visszaállítja a Tanács által a 2019. évi költségvetési tervezethez javasolt összes csökkentést az összes fejezetben, néhány korlátozott kivétellel a 4. és az 1b. fejezetben; elutasítja a legmagasabb európai hozzáadott értéket képviselő programokat érintően javasolt csökkentéseket, például a Horizont 2020 és a CEF – az ESBA-hoz történő átcsoportosítások által már érintett két program – esetében, valamint a külső politikák terén javasolt csökkentések többségét; hangsúlyozza, hogy a Tanács csökkentéseinek logikáját nem támasztják alá a tényleges végrehajtási adatok, és e logika figyelmen kívül hagyja egyes programok eltérő végrehajtási módjait;

14.  úgy ítéli meg, hogy minden sürgető igény kielégítő mértékű finanszírozása céljából, továbbá figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szűk, vagy egyes fejezetekben teljesen hiányzó 2019-es tartalékait, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben a rugalmasság tekintetében rendelkezésre álló minden eszközt igénybe kell venni; reméli, hogy a Tanács egyet fog érteni ezzel a megközelítéssel, és hogy az egyeztetés során sikerül majd könnyen megállapodásra jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra, különös tekintettel arra, hogy az ez évi egyeztetés lesz az utolsó a 2019. májusi választások előtt;

15.  a 2019. évi előirányzatok átfogó szintjét 166 340 415 936 EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 149 349 039 470 EUR kifizetési előirányzatban határozza meg, ami a 2019. évi költségvetés-tervezethez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok 721 061 034 EUR összegű növekedését jelenti;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

16.  elutasítja a Tanács által az 1a. alfejezetben javasolt 794 millió eurós indokolatlan csökkentést, amely önmagában a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatai terén a Tanács által végrehajtott teljes csökkentésnek kevéssel több mint felét teszi ki; megjegyzi, hogy ez a csökkentés ellentmond a Tanács saját politikai prioritásainak; aggodalmát fejezi ki továbbá, mert ez a csökkentés akadályozhatja a növekedésben és a munkahelyteremtésben létfontosságú szerepet játszó programok végrehajtását, ami kedvezőtlen hatással lehet az Unió gazdaságára;

17.  kiemeli ezzel kapcsolatban a Horizont 2020 és a CEF programot, valamint a kiemelt űrprogramokat, például a Kopernikusz programot, amelyek igen magas európai hozzáadott értéket biztosítanak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a kutatási és innovációs közös stratégiai keretet jelentősen csökkenti, ami túlnyomórészt a Horizont 2020 keretprogramra gyakorol negatív hatást, és különösen sajnálatát fejezi ki a vonatkozó költségvetési tételek, például a kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén és az európai kutatási infrastruktúra megerősítése terén bekövetkező csökkentések miatt; megjegyzi továbbá, hogy e programok közül sok jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és úgy véli, hogy ezt a hozzájárulást meg kell erősíteni; ezért úgy határoz, hogy visszaállít a Tanács által bevezetett minden csökkentést, továbbá teljes mértékben helyreállítja a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre szánt költségvetési sorok (az ESBA-garanciaalapra képzett tartalék miatt megkurtított) eredeti profilját;

18.  emlékeztet arra, hogy az Erasmus+, amely a fiatalok tanulási célú mobilitását és szakképzését hivatott előmozdítani, továbbra is nagyra tartott és rendkívül népszerű program, mint ahogy azt a beérkezett pályázatok összmennyisége is mutatja, amely messze meghaladja a rendelkezésre álló pénzösszeget, megjegyzi azt is, hogy e program elősegíti az erős európai identitás kialakítását, és arra ösztönzi a fiatalokat, hogy vegyenek részt az európai demokráciában; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Erasmus+ 2019. évi tervezett költségvetése jóval elmarad a Parlament várakozásaitól, és nem haladja meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rögzített összegeket; ezért alapvető fontosságúnak tartja az Erasmus+ oktatási, képzési és ifjúsági ágainak megerősítését, az IFK 1b. alfejezet alatti megerősítésének folyományaként;

19.  emlékeztet a „CEF Közlekedés” és a „CEF Digitális gazdaság” közötti kiterjedt szinergia előmozdításának fontosságára, a TEN-T folyosók digitalizációjának felgyorsítására irányuló projektek tőkeáttételének maximalizálása érdekében;

20.  ismét hangsúlyozza, hogy a kkv-k az Unió gazdaságának lényeges részét képezik, és alapvető szerepet játszanak a munkahelyteremtésben az egész Unióban; úgy véli, hogy kedvező üzleti környezetet kell biztosítani a kkv-k számára, és támogatni kell a kkv-klasztereket és -hálózatokat, támogatni kell továbbá a szociális, szolidáris és etikus tevékenységet folytató szövetkezeteket; ugyanakkor mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a Tanács csökkenti a kkv-eszközt, amely ellentmondásos üzenet a vállalkozások felé az Unióban; úgy véli, hogy az uniós költségvetés és a finanszírozáshoz való, általa támogatott hozzáférés, az induló innovatív vállalkozások és a mikrovállalkozások kulcsfontosságú eszközök lehetnek a kkv-k versenyképesebbé és innovatívabbá tételében, valamint az uniós vállalkozói szellem előmozdításában; e tekintetben emlékeztet a COSME és a Horizont 2020 programokra;

21.  ezért úgy határoz, hogy a 2019. évi költségvetési tervezeten és az ESBA-t megelőző profilokon túl tovább erősíti a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából kulcsfontosságú és a széles körben elfogadott uniós prioritásokat tükröző programokat, nevezetesen az Erasmus+-t, a Horizont 2020 keretprogramot (beleértve a Marie Curie és a Vezető szerep az űrkutatásban programokat, az Európai Kutatási Tanácsot és a kkv-támogató eszközt), a COSME-t, a CEF-et és az EaSI-t;

22.  ezért megemeli a 2019. évi költségvetési tervezet 566 773 112 eurós szintje fölé az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak szintjét (a pre-ESBA helyreállításán, az Európai Munkaügyi Hatóságra irányuló javaslat ellentételezésén, valamint a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), amit a rendelkezésre álló mozgástéren belül, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék további igénybevételéből kell finanszírozni;

23.  örömmel veszi tudomásul a megújított uniós védelmi menetrend melletti elkötelezettséget, nevezetesen az európai védelmi iparfejlesztési programról (EDIDP) szóló megállapodás révén; szándékában áll különös figyelmet fordítani az EDIDP-ről és az Európai Szolidaritási Testületről szóló megállapodások Bizottság általi végrehajtására, amelyet a Bizottság által 2018 októberében előterjesztendő módosító indítványban kell rögzíteni;

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

24.  örvendetesnek tartja, hogy az ifjúsági munkanélküliségi ráta uniós szinten 14,8%-kal csökkent (2018. október 1-jei adat), de sajnálattal állapítja meg, hogy egyes tagállamokban még mindig elfogadhatatlanul magas a szintje; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében fontos, hogy az IFK és az Európai Szociális Alap (ESZA) biztosítsa az ifjúságigarancia-programok megfelelő támogatását; üdvözli az IFK friss forrásokkal való ellátásának szükségességéről kötött megállapodást, és a megfelelő előirányzatok belefoglalását a 2019. évi költségvetési tervezetbe; mindazonáltal úgy véli, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség jelentette kihívásokra és kockázatokra való tekintettel az IFK előirányzatait növelni kell, ezért úgy határoz, hogy az IFK kötelezettségvállalási előirányzatait 2019-re 580 millió euróra növeli; úgy tekinti, hogy ez a növelés hozzáadódik az IFK 2014–2020 közötti időszakra programozott összegéhez;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítását a lemaradások beérése érdekében; megjegyzi, hogy bár a Tanács nem kérdőjelezte meg a kifizetési előirányzatok Bizottság által javasolt szintjét, a Parlament gondosan meg fogja vizsgálni a Bizottság aktualizált előrejelzéseit, hogy a kifizetési előirányzatokat a valós szükségletekhez igazítsa annak érdekében, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakának végén ne keletkezzenek ismét kifizetési hátralékok;

26.  a strukturálisreform-támogató program felülvizsgálatáról szóló megállapodással összhangban egyetért 40 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat és 17,2 millió kifizetési előirányzat átcsoportosításával az 1b. alfejezetből a 2. fejezetbe;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

27.  emlékeztet rá, hogy a Bizottságnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) igényeinek finanszírozására szolgáló előirányzatok növelésére irányuló javaslata nagyrészt annak tudható be, hogy 2019-ben várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre;

28.  tudomásul veszi, hogy a Tanács 310 millió euróval csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat (a 2019. évi költségvetési tervezethez képest 0,52%-kal) és 328,13 millió euróval (a 2019. évi költségvetési tervezethez képest 0,57%-kal) a kifizetési előirányzatokat, de úgy ítéli meg, hogy továbbra is a Bizottság módosító indítványának kell az EMGA számára biztosított előirányzatok megbízható felülvizsgálatának alapját képeznie, és ennek megfelelően visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő szintet, a módosító indítvány egyeztetés során való megvizsgálásáig;

29.   úgy határoz, hogy növeli a szükséghelyzeti támogatás finanszírozását, különösen a sertéshús tekintetében a sertéspestis miatt, annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a járvány által leginkább érintett régiók gazdálkodóira és munkavállalóira nehezedő negatív következményeket; úgy határoz, hogy határozott támogatását fejezi ki az uniós mezőgazdasági ágazat felé a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó előirányzatok növelésével annak érdekében, hogy ellensúlyozza az ágazat válsága és az orosz embargó hatásait, valamint intézkedések szülessenek a Xylella fastidiosa hatásainak és az olívaolaj áringadozásának megfékezésére;

30.  kiemeli, hogy az Unió decentralizált ügynökségei alapvető szerepet játszanak a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén, elősegítik, hogy az Unió és a tagállamok tájékozott és tudományosan megalapozott döntéseket hozzanak a környezet és az közegészség védelméről, ugyanakkor javítják a tagállamok közötti, az uniós polgárok aggályainak eloszlatása érdekében folytatott együttműködést;

31.  úgy dönt, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet szintjén felül 20 millió eurós növelést javasol az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára a mezőgazdasági és erdészeti innováció előmozdítása és az ezen ágazatok biztosította megélhetés jövedelmezőségének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

32.  úgy határoz, hogy az Európa 2020 stratégiára vonatkozó céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre a 2019. évi költségvetési tervezetben megállapított összeg 15,6 millió eurós növelését javasolja; emlékeztet továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokra, és hangsúlyozza, hogy ez a növelés hozzájárul a biológiai sokféleség védelméhez is;

33.  úgy határoz, hogy a strukturálisreform-támogató program felülvizsgálatáról folytatott tárgyalások sikeres lezárása fényében megszünteti a Tanács által az 1b. alfejezetből átcsoportosított összegekre vonatkozó tartalékot;

34.  rámutat az elmúlt hónapokban a tagállamokat sújtó rendkívüli aszály hatásaira, amely jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdaság számára, és számos vállalkozást sodor veszélybe, továbbá kiemeli e tekintetben a legsúlyosabban érintett mezőgazdasági termelőket célzó támogatási intézkedések biztosításának szükségességét;

35.  úgy dönt, hogy a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programok (POSEI) előirányzatainak a vonatkozó rendeletben(9) előírt maximális szintjét felhasználja, hangsúlyozva, hogy ezek a programok nagyon fontosak a mezőgazdasági termelők megbirkózási képességének biztosításához, és rámutat a legkülső régiók kiszolgáltatott gazdasági helyzetére;

36.   ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 154,1 millió euróval növeli, a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kizárásával, így 190,8 millió euró összegű tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok felső határa alatt;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

37.  ismételten hangsúlyozza azon régi meggyőződését, hogy a 3. fejezet felső határértéke közel sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelően finanszírozza az egyrészt a belső biztonsággal és az állampolgárok védelmével, másrészt a menekültekkel és a migrációval kapcsolatos lényeges kihívások belső dimenzióját;

38.  arra számít, hogy az e tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben és az azt követő években is magas marad, ezért véleménye szerint a menekültügy és a migráció területén további támogatásra van szükség a jövőbeli, előre nem látható szükségletek miatt e területen; megerősíti ezért az AMIF-ot az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatása és a méltányos és hatékony visszaküldési stratégiák elősegítése tekintetében, különösen a tagállamoknak a menekültek és migránsok, különösen a gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak integrációját szolgáló intézkedések javításában való támogatása érdekében;

39.  üdvözli az AMIF kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését az új Dublin II szabályozás finanszírozása érdekében (feltételezve, hogy azt 2018 végéig elfogadják), és elutasítja a Tanácsnak a vonatkozó előirányzatokat tartalékba helyezéséről szóló döntését;

40.  hangsúlyozza, hogy a belső biztonság kérdésének továbbra is az Unió egyik fő prioritásának kell maradnia, és hangsúlyozza a Belső Biztonsági Alap mint a tagállamoknak a biztonság – ideértve a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni fellépés – területén támogatást nyújtó kulcsfontosságú pénzügyi eszköz szerepét; ezért úgy határoz, hogy növeli a Belső Biztonsági Alap költségvetési előirányzatait, a határigazgatás támogatásának megerősítése és a terrorcselekmények áldozatainak nyújtott segítség érdekében is;

41.  kiemeli a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek kulcsszerepét a tagállamok közötti együttműködés javítása és az uniós polgárok aggályainak eloszlatása terén; úgy határoz, hogy növeli az EUROPOL, a CEPOL, az eu-LISA, az Eurojust és az Európai Ügyészség költségvetési előirányzatait és személyzetének létszámát;

42.  ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek megfelelő finanszírozásra és személyzetre van szüksége; megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós hozzájárulás összesen 4 911 000 EUR-t tesz ki; rámutat, hogy ez az előirányzat az Európai Ügyészség személyzettel kapcsolatos kiadásainak, infrastrukturális és egyéb igazgatási kiadásainak, valamint működési kiadásainak fedezetére szolgál; megjegyzi, hogy csak 35 álláshelyet irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a 23 európai ügyész álláshelyeinek levonása után csak 12 álláshely jut az adminisztratív feladatokra; úgy véli, hogy mindez nem reális, különösen azon két további tagállam tekintetében, amelyek a közelmúltban úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az Európai Ügyészséghez; ezért úgy határoz, hogy előrehozza a 2020-ra tervezett létszámnövelést, és hogy a főügyész és az európai ügyészek besorolási fokozatát hozzáigazítja az OLAF és az Europol vezetőinek besorolási szintjéhez;

43.  sajnálja, hogy a Tanács önkényesen több mint 35 millió EUR-val csökkentette számos program kötelezettségvállalási előirányzatait a kultúra, az európai polgárság, a jogérvényesülés és a közegészségügy területén, tekintet nélkül e programok kitűnő végrehajtási arányára, és annak ellenére, hogy a finanszírozás szintje már most sem kielégítő, ami ahhoz vezet, hogy sok színvonalas projekt nem részesül támogatásban; minden soron visszaállítja legalább a költségvetési tervezet szintjét, és a megfelelő sorok további növelését javasolja;

44.  hangsúlyozza a Kreatív Európa program jelentőségét az Unió audiovizuális és kulturális ágazatainak támogatásában, és ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozási szint megfeleljen a program célkitűzéseinek; kéri a MEDIA és a Kultúra alprogramok kötelezettségvállalási előirányzatainak növelését, többek között az alacsony végrehajtási sikerességi arány javítása érdekében; szintén növeli a multimédiás fellépésekre és az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó előirányzatokat;

45.  emlékeztet rá, hogy támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programot és a Jogérvényesülés programot; úgy határoz, hogy növeli a megkülönböztetésmentesség és általában az egyenlőség, valamint különösen a Daphné program, továbbá a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet és a nők és LMBTQI+ személyek jogaiért való küzdelmet szolgáló eszközök kötelezettségvállalási előirányzatait;

46  emlékeztet arra, hogy számos uniós program és eszköz támogat a kultúrával és oktatással kapcsolatos projekteket, nevezetesen az esb-alapok, az ESBA és a Horizont 2020; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a programok közötti szinergiákat a hatékony költekezés érdekében; kéri – elsősorban a Bizottságot –, hogy teljes mértékben használja ki a különböző uniós programok, például a Horizont 2020, a CEF, az Erasmus+, az EaSI, a Kreatív Európa, a COSME, valamint az ESBA és az esb-alapok közötti lehetséges szinergiákat annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok terén több projektet támogathasson;

47.  a költségvetési tervezethez képest 127,75 millió euróval megerősíti a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait, a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül, és javasolja, hogy ezt a megerősítést a különleges eszközök további igénybevételéből finanszírozzák;

4. fejezet – Globális Európa

48.  hangsúlyozza, hogy az Unió előtt álló összetett geopolitikai kihívások sürgősen szükségessé teszik az Unió külső jelenlétének megerősítését; ismételten hangsúlyozza, hogy az Unió külső tevékenysége csak akkor hiteles, ha elegendő pénzügyi forrással párosul; emlékeztet arra, hogy a finanszírozási igények jelentősen meghaladják a 4. fejezet jelenlegi méretét, és kéri, hogy az előre nem látható külső válságok esetére hozzanak létre megfelelő mozgásteret;

49.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok megvalósításának érvényesülni kell az Unió belső és külső politikáiban egyaránt, miközben különös figyelmet kell fordítani az elegendő jó minőségű élelmiszer és tiszta víz biztosítására, valamint további szennyvízkezelő létesítmények kiépítésére a 2. és a 6. fenntartható fejlesztési cél megvalósítása érdekében; továbbá felhívja a figyelmet a fejlődő országokban fennálló energiaszegénységre, és további intézkedésekre szólít fel az energiaszegénység csökkentése érdekében a 7. fenntartható fejlesztési céllal összhangban, különösen a hálózaton kívüli energetikai régiók távoli vidéki területein;

50.  e tekintetben – a fent említett, 2018. július 5-i állásfoglalásában kifejtett álláspontjával összhangban – megerősíti, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközhöz való hozzájárulás jelenlegi részarányát (1 milliárd EUR az uniós költségvetésből és 2 milliárd EUR a tagállamoktól) fenn kell tartani az eszköz második részletének finanszírozásakor is; ezért úgy határoz, hogy az uniós költségvetés hozzájárulását 1,45 milliárd euróról 450 millió euróra csökkenti; úgy véli, hogy a különbséget ehelyett a tagállamok kétoldalú hozzájárulásaiból kell finanszírozni;

51.  hiszi, hogy a fejlődő országokban a béke, a biztonság és az jogérvényesülés előmozdítása alapvető fontosságú a migráció kiváltó okainak és a déli szomszédságban, például Líbiában jelentkező, kapcsolódó humanitárius kihívásoknak a kezelésében; hangsúlyozza a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az élénk civil társadalom támogatásának fontosságát a szegénység hosszú távú hatékony leküzdése és az éghajlatváltozás fejlődő országokban jelentkező kihívásaival való szembenézés érdekében; ezért úgy határoz, hogy megnöveli a fejlesztési és együttműködési eszköz forrásait, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) déli részének forrásait a különböző ágak keretében annak érdekében, hogy tükrözze a jelentős nyomást, amely 2019-ben továbbra is az ENI-re nehezedik;

52.   emlékeztet rá, hogy az Unió elkötelezett az iránt, hogy külső politikájában átfogó módon védelmezze és előmozdítsa a gyermekek, lányok és nők, valamint a fogyatékossággal élő és speciális igényű személyek jogait, hangsúlyozza, hogy az Európai Unió külső kapcsolataiban fontos alkalmazni a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokat, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó európai uniós cselekvési tervet és az európai fogyatékosságügyi politikát; ennek szellemében helyénvalónak tartja, hogy a humanitárius segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló források 10%-át az oktatáshoz való hozzáférés céljára fordítsák a válságövezetekben;

53.   hangsúlyozza, hogy stratégiai fontosságú, hogy csatlakozási előkészületeik megerősítése érdekében elegendő finanszírozást biztosítsanak a Nyugat-Balkán számára; nem érti a politikai reformok előirányzatainak csökkentésére irányuló tanácsi javaslatot, mivel e reformok képezik a demokratikus átalakulás gerincét; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni stratégia 2018–2020-as cselekvési tervéhez megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség, következésképpen úgy határoz, hogy a régió vonatkozásában növeli az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) előirányzatát;

54.  hangsúlyozza, hogy a keleti szomszédság országaiban fennálló helyzet szintén jelentős kihívást jelent az Unió számára; meggyőződése, hogy kiegészítő finanszírozást kell biztosítani a szomszédaink reformtörekvéseink támogatása, a reziliencia növeléséhez való hozzájárulás, a béke előmozdítása, valamint ezen országok polgárai mindennapi életének javítása érdekében;

55.  kéri az UNRWA uniós támogatásának növelését, összhangban 2018. február 8-i állásfoglalásával(10) és szem előtt tartva a romló helyzetet, valamint az USA azon döntését, hogy megvonja éves támogatását az ügynökségtől; leszögezi, hogy a javasolt emelés kizárólag az UNRWA-nak szól az említett veszteség kompenzálása érdekében;

56.  meggyőződése, hogy az emberek közötti kapcsolatok és a fiatalok mobilitása lehetőséget rejt magában, és az egyik kulcsfontosságú stratégia az EU külső fellépésének és a partnerországok nyilvánossága körében való ismertségének fokozása érdekében; ezért úgy határoz, hogy megerősítik a fejlesztési és együttműködési eszköz, az ENI, az IPA II és a Partnerségi Eszköz hozzájárulását az Erasmus+ programhoz;

57.  a feltételesség elvének megfelelően támogatja, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok terén való folyamatos visszalépések fényében az összes költségvetési tételen csökkenjen a Törökországnak juttatott összeg; ugyanakkor szükségesnek tartja a civil társadalom közvetlen támogatásának, valamint az emberek közötti kapcsolatoknak a további erősítését;

58.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, a harmadik Bécsi Egyezménynek megfelelően a visszatelepülni kívánó maroniták és az enklávéban élő összes személy jólétéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

59.  elismeri a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) nyújtandó, Bizottság által javasolt finanszírozás mérsékelt növekedését, miközben megjegyzi, hogy a KKBP költségvetése továbbra is nagy nyomás alatt van, figyelembe véve a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók számának növekedését is, ami a probléma súlyosbodásával fenyeget 2019-ben; visszaállítja a más válságkezelési intézkedésekre és műveletekre vonatkozó, a Tanács által javasolt csökkentéseket, mivel ezek a rugalmasság csökkenését eredményeznék a váratlan válságok kezelésében;

60.  ennek eredményeképpen úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott szinte minden csökkentést visszaállít, és a 4. fejezetet a 2019. évi költségvetési tervezethez képest 425,4 millió euróval megerősíti (a kísérleti projekteken és az előkészítő intézkedéseken kívül), emellett csökkenti a törökországi menekülteket támogató eszközt és a Törökországgal kapcsolatos költségvetési tételeket, és nem állítja vissza a Tanács által eszközölt bizonyos csökkentéseket, aminek hatása összesen -1,24 milliárd EUR, így a 4. fejezet 2019. évi költségvetési tervezet alatti nettó különbség -819,1 EUR;

5. fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

61.  véleménye szerint a Tanács csökkentései nem indokoltak, és nem tükrözik a valós szükségleteket; ezért helyreállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatástámogatási költségeket;

Decentralizált ügynökségek

62.  általánosságban támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását; különösen bosszantja a CEPOL-tól önkényesen elvont, csupán 10 000 eurós összeg, és felkéri a Tanácsot, hogy ossza meg a Parlamenttel azokat a lényeges részleteket, amelyek alapján úgy gondolja, hogy az efféle csökkentések szükségesek és észszerűek;

63.  megállapítja, hogy az ügynökségek díjalapú finanszírozása évente 1 milliárd euróval csökkenti az uniós költségvetés terheit; hangsúlyozza, hogy a közfeladatok ellátását például az egészségügy, a környezetvédelem, vagy a biztonság és a jogérvényesülés területén mindig az uniós költségvetésből kell finanszírozni; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak továbbra is foglalkoznia kell az ügynökségek díjalapú finanszírozásából eredő összeférhetetlenségek kockázatával, és intézkedéseket kell hoznia ezek elkerülése érdekében;

64.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Unió a növekedést és munkahelyteremtést eredményező versenyképességre összpontosítson; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az Európai GNSS Ügynökségnek (GSA) és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) további előirányzatokra és személyzetre van szüksége; tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrejöttét, és hangsúlyozza, hogy az intézmény számára új forrásokat kell mozgósítani; visszaállítja az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) előirányzatainak Tanács általi jelentős csökkentését, ugyanakkor az előirányzatok egy részét tartalékba helyezi az EFH-k felülvizsgálata idejére;

65.  a migráció és a biztonság tekintetében még mindig az Unió előtt álló kihívásokkal összefüggésben, és szem előtt tartva, hogy összehangolt európai válaszra van szükség, úgy határoz, hogy megerősíti az EUROPOL, az eu-LISA, a CEPOL, az Eurojust, az Európai Ügyészség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) előirányzatait;

66.  arra számít, hogy egyes tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben továbbra is magas marad, és valószínűleg növekszik, hangsúlyozza, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) költségvetésének jövőbeli igényeit a működési forrásokat és a személyzetet illetően szorosan nyomon fogják követni és lehetőség szerint aktualizálni fogják a 2019. évi költségvetést; ezért várakozással tekint a Bizottság módosító indítványa elé; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson áttekintést a 2019. évi költségvetés szükségleteiről ezen ügynökségek javasolt reformjaira vonatkozóan;

67.  megismétli azon álláspontját, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél sikeresen teljesült; kifejezi azon szándékát, hogy az egyszeri gyakorlat lezárását megerősítő, minden intézmény által közösen tett nyilatkozatot illesszen be; úgy ítéli meg, hogy az álláspontjában elfogadott új álláshelyekre szükség van az új szakpolitikai fejlemények és az új jogszabályok miatt felmerülő további feladatok teljesítése céljából;

68.  emlékeztet rá, hogy a decentralizált ügynökségek erőforrásaival foglalkozó 2. intézményközi munkacsoport az 5%-os létszámcsökkentési cél eléréséhez alkalmazott módszerből, az új feladatok ellátásából, az ügynökségek értékeléséből, az ügynökségek megosztásából, a több helyszínen működő ügynökségek értékeléséből és az ügynökségek díjalapú finanszírozási modelljéből levont következtetések alapján tett ajánlások elfogadásával lezárta munkáját; üdvözli az említett ajánlások intézmények általi megerősítését; szándékában áll továbbra is ellenőrizni a Bizottság munkáját az említett ajánlásokkal kapcsolatban;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

69.  emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzése után, valamint figyelembe véve a Bizottság által a jogi követelményekre és végrehajthatóságra vonatkozóan végzett értékelést, úgy dönt, hogy a kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből olyan kiegyensúlyozott csomagot fogad el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait;

70.  üdvözli a Discover EU („Fedezd fel az EU-t”) elindítását, 15 000 Interrail jegy szétosztását a 18 éves európaiak között 2018-ban, valamint a Bizottság 700 millió eurós javaslatát a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében, amely jól illeszkedik az Unió tanulási mobilitást, aktív állampolgári szerepvállalást, társadalmi befogadást és valamennyi fiatal közötti szolidaritást szorgalmazó ambícióihoz; úgy határoz, hogy 2019-ben folytatja a vonatkozó előkészítő intézkedést, és eltökélt szándéka 2020-ban is folytatni;

Speciális eszközök

71.  emlékeztet a speciális eszközök hasznosságára, melyek rugalmasságot biztosítanak az aktuális többéves pénzügyi keret rendkívül szigorú felső határain felül és azokon túl, és üdvözli a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet félidős felülvizsgálata révén elért javulást; felszólít a Rugalmassági Eszköz és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék széles körű alkalmazására a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós költségvetés előtt álló új kihívások és további feladatok széles körének finanszírozása érdekében; emlékeztet továbbá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), a sürgősségisegély-tartalék (EAR) és az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) jelentőségére;

Kifizetések

72.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legutóbbi felzárkózás ellenére az elmúlt három évben – nevezetesen az 1b. alfejezetben – a kifizetések terén tapasztalható alulteljesítés rekordszintű; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen késedelmek akadályozzák az uniós prioritásokban és projektekben rejlő lehetőségek maradéktalan megvalósulását és a polgárokhoz kellő időben való eljuttatását; rámutat arra, hogy ennek eredményeként a 2019. évi költségvetési tervezet példa nélküli, 19,3 milliárd eurós mozgásteret hagy a kifizetések felső határa alatt; megerősíti a kifizetési előirányzatokat azokon a sorokon, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Egyéb szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

73.  továbbra is fenntartja 2019. évi költségvetésének általános szintjét, összhangban a 2018. április 19-i plenáris ülésen elfogadott, a tervezett bevételekről és kiadásokról szóló állásfoglalásával(11), 1 999 144 000 EUR összegben; költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat illeszt be, hogy tükröződjenek azok a friss információk, melyek az év korábbi szakaszában nem álltak rendelkezésre;

74.  megállapítja, hogy a 2019. évi költségvetési javaslat szintje 18,53%-os, amely alacsonyabb, mint a 2018-ban elért érték (18,85%), és az elmúlt több mint tizenöt évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből;

75.  megállapítja, hogy a 2019. évi európai parlamenti választások miatt egyes területeken magasabbak lesznek a kiadások, különösen a nem újraválasztott képviselők és asszisztenseik tekintetében, míg más területeken, bár kisebb mértékben, megtakarítások várhatók a választási évben a parlamenti munka mennyiségének csökkenése miatt;

76.  örömmel veszi tudomásul, hogy a 2019. évi költségvetés tartalmazza a 2016-ban megkezdett jelentős beruházások további részleteit, amelyek célja a Parlament biztonságának jelentős javítása; rámutat arra, hogy ezek a projektek különböző területeken valósulnak meg, főként az épületek vonatkozásában, azaz a bejáratok, a berendezések és a személyzet olyan biztonsági korszerűsítését, mint például az iPACS projekt, valamint a kiberbiztonság és a kommunikációs biztonság javítását;

77.  tudomásul veszi az Elnökség azon döntését, hogy két lehetőséget választ – strukturális felújítás és újratervezés – a PHS épület további átalakítása céljából; sürgeti a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a műszaki specfikációk mellett terjesszen részletes költségvetést a költségvetési hatóság elé mindkét lehetőségről;

78.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően, amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak, a Parlament 2019-ben 59 álláshellyel (1%-os létszámcsökkentési cél) csökkenti főtitkársága létszámtervét;

79.  tudomásul veszi a Törvényszék 2018. szeptember 25-i döntését, amely alátámasztotta a képviselők napidíjára, utazási költségeire és parlamenti asszisztensi juttatásaira vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférés engedélyezésének Parlament általi elutasítását (T-639/15–T-666/15. sz., Maria Psara és mások kontra Parlament és T-94/16. sz., Gavin Sheridan kontra Parlament ügyekben hozott ítéletek);

80.  emlékeztet rá, hogy 1997. október 23-án a Parlament az 1998. évi általános költségvetésről szóló állásfoglalásában felszólította az Elnökséget, hogy kérje a Számvevőszéktől a Parlament önkéntes nyugdíjrendszerének átvilágítását, amelynek eredménye az Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapjáról és nyugdíjrendszeréről szóló, 1999. június 16-i 5/99. számú számvevőszéki vélemény megalkotása lett; felszólítja most az Elnökséget, hogy sürgősen kérje fel a Számvevőszéket, hogy 2019-ben alkosson hasonló véleményt a nyugdíjrendszerről és -alapról;

81.  emlékeztet rá, hogy főtitkára az Elnökséghez intézett 2018. március 8-i feljegyzésében elfogadta, hogy a képviselők önkéntes nyugdíjrendszeréhez kapcsolódó nyugdíjalap „jóval a nyugdíjkötelezettségek vége előtt, akár már 2024-re kimeríti tőkéjét”; felhívja ezért a főtitkárt és az Elnökséget, hogy – a képviselői statútum teljes körű tiszteletben tartása mellett – a nyugdíjalappal együtt sürgősen alkossanak meg egy olyan egyértelmű tervet, amely a 2019. évi választásokat követően haladéktalanul teljesíti és vállalja a képviselők önkéntes nyugdíjrendszerével kapcsolatos kötelezettségeket és terheket;

82.  követeli a WTO parlamenti dimenziójának további uniós támogatását, különösen a felelős titkárságnak nyújtott pénzügyi és személyzeti támogatás növelése által;

83.  kéri a 2018-as költségvetésben elfogadott, televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködést megvalósító európai tudományos médiaközpont továbbfejlesztését annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg a fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejleményekkel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

84.  emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió euróra becsülte; kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló 2013. október 23-i állásfoglalásának(12) megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye. kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

85.  sürgeti a főtitkárt, hogy dolgozzon ki részletes tervet a háttérirodai funkciók és szolgáltatások további megosztására a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között;

IV. szakasz – Bíróság

86.  a Tanács által csökkentett minden olyan költségvetési tétel tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet, amely létfontosságú a Bíróság működéséhez, és annak érdekében, hogy a Bíróság jobban tudja kezelni egyre növekvő fordítási szükségleteit, visszaállítja két költségvetési tétel becsült összegeit;

87.  visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetből a Bizottság által kiiktatott 16 álláshelyet és a vonatkozó költségvetési tételeket minden olyan szűkösség megelőzése érdekében, amely hátráltathatná a bíróságok teljesítőképességét a Bíróság által felvállalt új tevékenységek és a folyamatosan növekvő munkateher tekintetében; véleménye szerint biztosítani kell a támogató szolgálatok számára a Bíróság által kezdetben javasolt – és a Bizottság által elutasított – 16 új állandó álláshely létrehozását;

V. szakasz – Számvevőszék

88.  a Tanács által csökkentett valamennyi tétel tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját, és el tudja készíteni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

89.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

90.  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

91.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

92.  a Régiók Bizottságának saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

VIII. szakasz - Európai ombudsman

93.  változatlan formában fenntartja – a Bizottság által a 2019. évi költségvetési tervezetben javasoltakkal összhangban – az ombudsman 2019-re vonatkozó költségvetésének általános szintjét;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

94.  úgy határoz, hogy a Tanács által kiiktatott sor tekintetében – a teljes költségvetés megelőző évhez képest tetemes növelése miatt – nem állítja vissza a 2019. évi költségvetés tervezetét;

X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

95.  a Tanács által csökkentett minden sor tekintetében visszaállítja a 2019. évi költségvetési tervezetet;

96.  az EKSZ saját becsléseivel összhangban a 2019. évi költségvetési tervezethez képest megemel több sort;

97.  ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament támogatja a stratégiai kommunikációs képességet és meg is erősíti annak érdekében, hogy az Unió határozottabban adhasson egységes választ a félretájékoztatás jelentette kihívásra;

98.  visszaállítja a Tanács által kiiktatott 28+5 álláshelyet és a vonatkozó előirányzatokat, mivel ez a személyzeti létszám mérsékelt növelését jelenti, amit az EKSZ jelentős új feladatai indokolnak – különösen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatosak (nevezetesen új uniós küldöttség létrehozása Londonban, illetve egy új központi egységé is) –, illetve az elmúlt hónapokban számos, a biztonság és védelem területén indított kezdeményezés elfogadása is indokolja;

o

o  o

99.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)

HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

(2)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3)

HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(4)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(5)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6)

E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0089.

(7)

E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.

(8)

E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0311.

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0042.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0182.

(12)

HL C 436., 2016.11.24., 2. o.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (31.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Brando Benifei

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak növekedését, bár megjegyzi, hogy ez a növekedés jórészt a törökországi menekülteket támogató eszközhöz való megnövelt hozzájárulásnak tudható be; hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy az EU számos kihívással szembesül a nemzetközi színtéren, a külső fellépés csak akkor lehet hiteles, ha elegendő forrás áll rendelkezésre;

2.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a költségvetési tervezet teljes mértékben kimeríti a 4. fejezet tartalékkeretét, így nagyon kevés mozgásteret hagy az Uniónak váratlan külső válságok esetében;

3.  hangsúlyozza, hogy stratégiai fontosságú, hogy csatlakozási előkészületeik megerősítése érdekében elegendő finanszírozást biztosítsunk a Nyugat-Balkán számára, amely az EU számára kiemelt fontossággal bíró térség, és e tekintetben sajnálja a nyugat-balkáni politikai reformokra szánt juttatások javasolt 10 millió eurós csökkentését; e tendencia visszafordítására szólít fel, figyelembe véve, hogy a politikai reformok a demokratikus átalakulás és az uniós csatlakozási folyamat gerincét képezik; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a nyugat-balkáni stratégia 2018–2020-as cselekvési tervének végrehajtása céljából, prioritásnak tekintve a jogállamiság és a regionális integráció támogatását; kéri a stratégiában előirányzottaknak megfelelően az IPA II Erasmus+ programhoz való hozzájárulásának megkétszerezését;

4.  a feltételesség elvének megfelelően támogatja, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén való folyamatos visszalépések fényében az összes költségvetési tételen csökkenjen a Törökországnak juttatott összeg; úgy véli, hogy a puccskísérletet követően ugyanakkor tovább kell erősíteni a civil társadalom, valamint az emberek közötti kapcsolatok közvetlen támogatását, tekintettel a török társadalom növekvő polarizációjára és a hatóságok által az alapvető jogokkal és szabadságjogokkal ellentétesen, valamint az emberi jogok védelmezőivel szemben hozott intézkedésekre; e tekintetben külön hangsúlyt kell fektetni a tömegtájékoztatás szabadságára és az LMBTI-jogokra;

5.  véleménye szerint fenn kell tartani a törökországi menekülteket támogató eszközhöz az uniós költségvetésből (1 milliárd euró) és a tagállamoktól (2 milliárd euró) érkező hozzájárulások jelenlegi arányát; a Parlamentnek a 2019. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2018. július 5-i állásfoglalásában(1) kifejtett álláspontjával összhangban a törökországi menekülteket támogató eszközhöz 2019-re javasolt hozzájárulás megfelelő kiigazítását kéri; ezenkívül biztosítani kell, hogy a 4. fejezetből a törökországi menekülteket támogató eszközre szánt hozzájárulások ne eredményezzék a meglévő programokra rendelkezésre álló források csökkenését; továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni az eszköz forrásainak felhasználását, biztosítva, hogy azokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítják, és nem használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a költségvetési hatóságnak a finanszírozott intézkedéseknek a jogalappal való összeegyeztethetőségéről;

6.  sajnálattal veszi tudomásul a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret csökkentését; kéri a költségvetés jelenlegi szintre történő visszaállítását, mindenfajta csökkentés nélkül;

7.  hangsúlyozza a keleti és déli közeli szomszédság stratégiai jelentőségét az EU számára; hangsúlyozza, hogy a szomszédságban fennálló helyzet továbbra is jelentős kihívást jelent az Unió számára; aggódik amiatt, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 2019-ben is jelentős nyomásnak lesz kitéve, amit súlyosbít az ENI forrásainak a szíriai kötelezettségvállalás és az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap alá tartozó projektek finanszírozására való felhasználása; kéri ezen új kötelezettségvállalások emelésekkel való teljes körű ellensúlyozását; üdvözli a mediterrán országokban a bizalomépítésre, a biztonság fokozására és a kialakult konfliktusok megelőzésére és rendezésére szolgáló kötelezettségvállalási előirányzatok növelését; e tekintetben hangsúlyozza, hogy megfelelően támogatni kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, különösen a kísérő nélküli gyermekeket, a nőket és a fegyveres konfliktusok során és azon kívül elkövetett szexuális erőszak áldozatait;

8.  üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is kiemelt támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, különösen a Kelet-Ukrajnában fennálló tartós konfliktus tekintetében, és Tunéziának, különösen a szegénység és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelme terén; a nemrégiben a helyszínen bekövetkezett politikai fejlemények tekintetében több finanszírozást kér Líbia stabilizálásának támogatására, többek között a civil társadalom támogatása, valamint az emberi jogi normák és a nemzetközi jog tiszteletben tartása tekintetében; e tekintetben rámutat, hogy fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a Líbiába irányuló uniós finanszírozást ne használják fel a kiszolgáltatott személyek, különösen a gyermekek önkényes visszatartásának és fogva tartásának finanszírozására, a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokkal összhangban, és hogy a migránsokat a nemzetközi emberi jogi normák teljes körű tiszteletben tartása mellett kezeljék; megjegyzi, hogy Líbia stabilizálása csak az első lépés, és további erőfeszítésekre lesz szükség az újjáépítéshez és a reformokhoz; felszólít a politikai reformok és a demokratikus folyamatok fokozott támogatására Grúziában és a Moldovai Köztársaságban; ragaszkodik a végrehajtás és a reformfolyamat megfelelő nyomon követéséhez az érintett partnerországokban;

9.  több finanszírozást kér a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze keretében a kockázatoknak kitett emberi jogi aktivisták számára, többek között az emberijogvédő-mechanizmus (ProtectDefenders.eu) révén, tekintettel arra, hogy számos országban egyre több az őket érő atrocitás; emellett biztosítani kell az uniós választási megfigyelő missziók megfelelő finanszírozását, ami hozzájárul a demokratikus intézmények megerősítéséhez és a választási eljárásokba vetett közbizalom kiépítéséhez, ezáltal előmozdítva a stabilitást és megerősítve a többi külpolitikai célkitűzést;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Egyetemközi Központ az Emberi Jogokért és a Demokratizálódásért (EIUC) és a Global Campus of Human Rights (az emberi jogok globális campusa) számára nyújtott uniós hozzájárulás összege csökkentésre került, ami komolyan veszélyezteti az EU e kiemelt tudományos programjának működését; felhívja a Bizottságot, hogy a korábbi hozzájárulásokhoz hasonló mértékben és következetesen tartsa fenn az EIUC számára nyújtott pénzügyi juttatást;

11.  az Európai Parlamentnek az UNRWA helyzetéről szóló, 2018. február 8-i állásfoglalásával (2018/2553(RSP))(2) összhangban és szem előtt tartva a romló helyzetet és azt, hogy az USA drasztikusan csökkenteni fogja a kötelezettségvállalásait, kéri a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA uniós támogatásának növelését; továbbra is aggódik a Ciszjordániában nyújtott uniós finanszírozású humanitárius támogatás tönkretétele és elkobzása miatt;

12.  elismeri a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) nyújtott finanszírozás mérsékelt növekedését, miközben megjegyzi, hogy a KKBP költségvetése továbbra is nagy nyomás alatt van, figyelembe véve a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziók számának növekedését is, ami a probléma súlyosbodásával fenyeget 2019-ben; felszólít az egyéb válságkezelési intézkedésekre és műveletekre vonatkozó, a Tanács által javasolt csökkentések visszavonására, mivel ezek a rugalmasság csökkenését eredményeznék a váratlan válságok kezelése terén, és kéri a KKBP költségvetésének arányos növelését;

13.  további forrásokat kér a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz számára, tekintettel a válságelhárítás, a válsághelyzetekre való felkészültség, a konfliktusmegelőzés és a békeépítés terén játszott jelentős szerepére; hangsúlyozza a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz folyamatos fejlesztésének és biztonsági vonatkozásainak fontosságát, és kéri további források rendelkezésre bocsátását a meglévő eszköz alkotóelemei keretében;

14.  hangsúlyozza, hogy fokozatosan ki kell alakítani a közös uniós védelmi politika kereteit, továbbá hogy a végrehajtás biztosításához további finanszírozásra van szükség;

15.  üdvözli az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) közelmúltbeli elfogadását az európai védelmi együttműködés és innováció támogatása érdekében, és beemelését a 2019. évi költségvetési tervezetbe; úgy véli, hogy az uniós védelmi kutatás terén folyamatban lévő előkészítő intézkedéssel együtt ez a program hozzájárul az európai védelmi ipar fejlődéséhez; hangsúlyozza a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételének fontosságát;

16.  a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből következő kötelezettségekkel és a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i európai parlamenti állásfoglalással(3) összhangban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a leszerelés fokozottabb támogatására szólít fel;

17.  sürgeti az Erasmus+ számára a külső finanszírozási eszközökből nyújtott támogatás fokozását, mivel az emberek közötti kapcsolatok és a fiatalok mobilitása az egyik kulcsfontosságú stratégia az EU külső fellépésének és a partnerországok nyilvánossága körében való ismertségének fokozása érdekében;

18.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás hatásai kézzelfoghatók az emberi élet számos területén és egyre inkább érezhetők a fejlődő országokban; felszólít az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított előirányzatok olyan mértékű növelésére, amely jobban tükrözi az EU szilárd és fokozottabb elkötelezettségét a klímadiplomácia iránt.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

5

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Alojz Peterle, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Geoffrey Van Orden, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Brando Benifei, Andrea Bocskor, Tanja Fajon, Neena Gill, Ana Gomes, Liisa Jaakonsaari, Jo Leinen, Miroslav Poche, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

43

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule-Pēterse, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Andrea Bocskor, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés

S&D

Nikos Androulakis, Brando Benifei, Tanja Fajon, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Liisa Jaakonsaari, Wajid Khan, Jo Leinen, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Miroslav Poche, Elena Valenciano, Boris Zala

5

-

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa

NI

James Carver, Dobromir Sośnierz

8

0

ECR

Amjad Bashir, Bas Belder, Anna Elżbieta Fotyga, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2018)0311.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA-PROV(2018)0042.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0424.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (6.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Arne Lietz

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok, különösen az egészséggel kapcsolatos 3. cél, az oktatással kapcsolatos 4. cél, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos 5. cél és az éghajlatvédelmi fellépéssel kapcsolatos 13. cél megfelelő uniós támogatást igényel, és e céloknak tükröződniük kell a 2019-es uniós költségvetésben, ezáltal bizonyítva a szegénység felszámolására irányuló hosszú távú erőfeszítések prioritását, ahogyan azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke előírja; emlékeztet arra, hogy a terv végrehajtásának érintenie kell az Unió belső és külső szakpolitikáit, valamint kiegyensúlyozott és összefüggő módon ki kell terjednie a fenntartható fejlődés három dimenziójára, a különböző fenntartható fejlesztési célok közötti kölcsönös kapcsolat figyelembevételével; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési célokat tegyék stratégiai prioritássá és építsék be az Unió költségvetésébe;

2.  emlékeztet, hogy az Unió elkötelezett az iránt, hogy külső politikájában átfogó módon védelmezze és előmozdítsa a gyermekek jogait, összhangban a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel; hangsúlyozza, hogy az Unió külső kapcsolatai során fontos alkalmazni a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a gyermekjogok helyzetének alakulását az Unió külső programjai során, és tegyen jelentést arról;

3.  megismétli, hogy határozottan elutasítja a fejlesztési támogatás nem fejlesztési célú, például határigazgatási vagy katonai kapacitásépítési célra való felhasználását, és hangsúlyozza, hogy a hivatalos fejlesztési támogatással (ODA) kapcsolatos kritériumokat nem teljesítő finanszírozásnak teljes mértékben a fejlesztési együttműködési eszköztől vagy az Európai Fejlesztési Alaptól (EFA) eltérő eszközökből kell származnia; megismétli, hogy a szegénység elleni hosszú távú és hatékony küzdelemhez – az EUMSZ 208. cikkével összhangban – a hivatalos fejlesztési támogatás kritériumait teljesítő intézkedések közül azoknak kell elsőbbséget biztosítani, amelyek a szegénység mélyen gyökerező okait kezelik; ismét megerősíti az EFA költségvetésbe történő bevonása iránti támogatását, és hangsúlyozza az afrikai, karib-tengeri, illetve csendes-óceáni (AKCS) térség számára előirányzott költségvetések elkülönítésének fontosságát;

4.  hangsúlyozza, hogy míg az érintett összegek rugalmas és gyors felhasználási lehetősége előnyt jelent a megfelelő pénzgazdálkodás szempontjából, ezek az előnyök semmiképpen nem igazolhatják a fejlesztésre szánt összegek eltérítését, a Parlament mint az egyetlen demokratikusan választott szerv ellenőrzési jogkörének szűkítését és az intézkedések hosszú távú, módszeres betervezését; ezért arra szólít fel, hogy a rendkívüli eszközök, például vagyonkezelői alapok létrehozását korlátozzák a minimálisra, és ezeket az elveket vegyék figyelembe a következő többéves pénzügyi keret kialakítása során;

5.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak eleget kell tenniük a 2015-ben megerősített azon közös kötelezettségvállalásuknak, hogy a hivatalos fejlesztési támogatást bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-ára emelik; emlékeztet az EU azon kollektív kötelezettségvállalására, hogy rövid távon az ODA-ra előirányzott bruttó nemzeti jövedelem 0,15–0,20%-át a legkevésbé fejlett országok rendelkezésére bocsátja; hangsúlyozza, hogy az ODA összege uniós szinten 2017-ben 2,4%-kal csökkent 2016-hoz képest; attól tart, hogy a 2016-os arány, azaz a bruttó nemzeti jövedelem 0,11%-ának fenntartása esetén az EU nem lesz képes teljesíteni a legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos kötelezettségeit; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és terjesszenek elő egy reális ütemtervet a támogatásnak az említett szintre való fokozatos emelése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás kiszámításába ne vegyék bele a menekültekkel kapcsolatban a donorországokban felmerülő költségeket; megismétli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy teljes ODA-ja legalább 20%-át a humán fejlődés és a társadalmi befogadás céljaira fordítja; felszólítja a Bizottságot, hogy a 2019. évi ODA-keretéből nagyobb összeget irányozzon elő az egészségügyre, az oktatásra és a szociális védelemre, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig teljesíthesse kötelezettségeit; különösen hangsúlyozza a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdításának és védelmének szükségességét, ezáltal fellépve az Egyesült Államok kormánya által visszaállított általános tilalmi szabály ellen; kijelenti, hogy az uniós fejlesztési támogatást hatékonyabban kellene elkölteni, és az ODA-t olyan ágazatok felé kellene irányítani, ahol arra a leginkább szükség van, vagyis a kapacitásbővítés, a jó kormányzás, az egészség, az oktatás, a mezőgazdaság, a vízellátás és higiénia, valamint az energia területére; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a karbantartást, és hogy elegendő tartalékalkatrésznek és helyben képzett műszaki szakembernek kell rendelkezésre állnia;

6.  tekintettel az Egyesült Királyságnak a fejlesztés területén játszott fontos szerepére, ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és az Egyesült Királyság tartsa fenn szoros kapcsolatát az utóbbi kilépése után, a kilépésből eredő veszteségek minimalizálása érdekében;

7.  elismeri, hogy nincs olyan ország, amely anélkül fejlődött, hogy bővítette volna kereskedelmi kapcsolatait szomszédjaival és a világ többi részével; továbbra is ösztönzi a kereskedelmi tevékenységek támogatására szolgáló finanszírozást annak érdekében, hogy a fejlődő országok jelentősebb mértékben vehessenek részt a globális értékláncokban a jövőben; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a digitális összeköttetés növekvő fontosságát annak érdekében, hogy a fejlődő országok kiegyensúlyozottabban részesülhessenek a globalizáció előnyeiből;

8.  kiemeli a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának rendkívüli fontosságát, és szorgalmazza különösen olyan helyi megoldások kialakítását, amelyek segítik a finanszírozás hozzáférhetőbbé tételét, valamint a mikrohitelezés és a garanciarendszerek további erősítését;

9.  szorgalmazza az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program Európán kívüli országokra, különösen a fejlődő országokra való kiterjesztését, a szükséges pénzügyi források biztosítása mellett;

10.  ösztönzi olyan duális szakképzési intézmények létrehozását, ahol a fiatalok amellett, hogy az adott szakma gyakorlati elemeire összpontosító tanulószerződéses szakmai képzésben vesznek részt, elméleti előadásokat hallgatnak szakosodott, szakképesítést nyújtó iskolákban;

11.  a humanitárius segély területén fennálló drámai helyzetre tekintettel ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi globális humanitárius szükségleteket figyelembe véve jelentősen növeljék meg a humanitárius segélyek finanszírozására szánt költségvetést, amelynek könnyen mobilizálhatónak kell lennie; megismétli, hogy mind a fiúk, mind a lányok oktatása kulcsszerepet játszik az ember által előidézett humanitárius válságok megelőzésében a konfliktusok elkerülése, illetve a gyermekek védelmének és jövőbeli kilátásainak biztosítása révén; üdvözli, hogy már jelentős összegű humanitárius segélyt fordítanak az oktatásra vészhelyzetek esetén; felszólít azonban ezen arány megfelelő növelésére, illetve az Erasmus+ fejlesztési együttműködési eszköz nagyobb támogatására, mivel vészhelyzetekben az oktatás létfontosságú a lakosságnak a kritikus állapotok megszűnését követő fejlődése szempontjából, nem feledkezve meg arról sem, hogy e kritikus állapotok gyakran évekig is fennállnak;

12.  megállapítja, hogy az Unió költségvetésében és külső fellépéseiben kimerítették azt a mozgásteret és rugalmassági mechanizmusokat, amelyeket gyakran kiegészítő források felhasználására alkalmaznak az előre nem látható szükségletek, többek között humanitárius válságok kezelésére; ennek kapcsán ellenzi a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozására vonatkozó bizottsági javaslatot, amely nem hagy elegendő mozgásteret az előre nem látható humanitárius válságok kezelésére a 4. fejezet és a többéves pénzügyi keret különleges eszközeinek keretében, mivel a tagállamok nem teljesítették a törökországi menekülteket támogató eszközhöz való 2 milliárd EUR összegű, kétoldalú megállapodáson alapuló hozzájárulásra vonatkozó kötelezettséget; aggasztónak tartja, hogy az EFA-t folyamatosan az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért hozzájárulásainak kiegészítésére használják fel, legutóbb 500 millió EUR összegben; hangsúlyozza, hogy ez a pénzátcsoportosítás nem csupán forrásokat von el az EFA-nak a szegénység felszámolására, a fenntartható fejlődés előmozdítására és a migráció kezelésére vonatkozó célkitűzéseitől, hanem egyben súlyosan korlátozza annak lehetőségét, hogy a következő években az AKCS-régiókban bekövetkező humanitárius válságok esetén kiegészítő forrásokat lehessen igénybe venni; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék hozzájárulásukat a törökországi menekülteket támogató eszköz és az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért javára, amelyekhez az Unió költségvetéséből és az EFA-ból elkülönített hozzájárulás összege jelenleg (a további 500 millió EUR nélkül) 3 milliárd EUR, míg az uniós tagállamok és más donorországok hozzájárulása csupán 430 millió EUR;

13.  hiszi, hogy a fejlődő országokban a béke, a biztonság és az igazságszolgáltatás előmozdítása alapvető fontosságú az Unió számára a migráció kiváltó okainak kezelésében; elismeri, hogy a biztonsággal kapcsolatos kiadások különösen fontosak a jelenlegi erőfeszítések során, hogy átfogó módon foglalkozzanak a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolattal, valamint hogy előrelépéseket tegyenek a 2030. évi fejlesztési menetrend 16. számú célja érdekében;

14.  hangsúlyozza a fejlődő országokban a jó kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság támogatását célzó finanszírozás növelésének fontosságát az elszámoltatható és átlátható intézmények előmozdítása, a kapacitásépítés támogatása, valamint a részvételen alapuló döntéshozatal és az információkhoz való nyilvános hozzáférés elősegítése érdekében;

15.  emlékeztet a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos szakpolitika célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, többek között a technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadások támogatásának fontosságára;

16.  hangsúlyozza a humanitárius segítségnyújtás alcím alatti kifizetési előirányzatok mint kötelezettségvállalási előirányzatok legalább változatlan szinten tartásának fontosságát annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a súlyos és állandó forráshiány, a bonyolult azonnali beavatkozások és a kifizetetlen számlák felhalmozódása, ami a végrehajtó partnerek számára is negatív következményekkel jár;

17.  hangsúlyozza a tiszta víz biztosításának és további szennyvízkezelő létesítmények építésének fontosságát;

18.  felhívja a figyelmet az energiaszegénység fejlődő országokban tapasztalt mértékére és következményeire, valamint az Unió e típusú szegénység csökkentésére irányuló erőteljes szerepvállalására; hangsúlyozza, hogy az érintett országokban a kormányok és az érdekelt felek erőteljes és összehangolt erőfeszítésére van szükség az energiaszegénység csökkentéséhez és a 7. fenntartható fejlesztési cél megvalósításához, különös tekintettel a távoli vidéki térségekre a hálózaton kívüli energetikai régiókban;

19.  szorgalmazza, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára biztosítsanak elegendő pénzügyi forrást a régióban lévő palesztin menekültek folyamatos támogatása érdekében;

20.  üdvözli a fejlődő országokban a társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok által vagy azok megbízásából végrehajtott fejlesztési kezdeményezéseket támogató előirányzatok növekedését; a humanitárius segítségnyújtás kapcsán emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot a „nagyszabású egyezségben” a helyi szintű támogatásra vállalt kötelezettségre, amelynek értelmében az összes humanitárius segély legalább negyedrészét a lehető legközvetlenebb módon a helyi és nemzeti beavatkozók részére kell kifizetni, ezért szorgalmazza az 1257/96/EK rendelet(1) felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a humanitárius segítségnyújtás jövőbeni finanszírozása továbbra is a szükségleteken alapuljon és összhangban álljon a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal, emellett pedig igazodjon a változó körülményekhez és hatékonyabbá váljon abból a szempontból, hogy erősíti a humanitárius és fejlesztési terület közötti kapcsolatot és hozzájárul a 2016. évi humanitárius csúcstalálkozón, illetve a „nagyszabású egyezség” részeként vállalt kötelezettségek teljesítéséhez;

21.  ismét emlékeztet a legfőbb humanitárius válságokra való odafigyelés fontosságára, beleértve az elfelejtett humanitárius válságokat is; szorgalmazza, hogy a következő válságokra biztosítsanak humanitárius célú finanszírozást: jemeni válság (22 millió humanitárius segélyre szoruló ember), szíriai válság, beleértve a szomszédos országokat is (több mint 13 millió humanitárius segítségnyújtásra szoruló ember Szíriában), valamint az elfelejtett humanitárius válságok, például a Száhel-övezetben (1,6 millió súlyos akut alultápláltság által fenyegetett gyermek és 6,8 millió bizonytalan élelmiszer-ellátással küzdő ember) és a Kongói Demokratikus Köztársaságban (13 millió segítségre szoruló ember és több mint kétmillió, súlyos akut alultápláltságban szenvedő gyermek);

22.  hangsúlyozza a Száhel-övezet számára való humanitárius és fejlesztési segítségnyújtás szükségességét; hangsúlyozza, hogy a krónikus szegénység, az éghajlatváltozás, a konfliktusok fokozódása és az idei ínséges időszak hatásaként 6,8 millió ember szorul humanitárius segítségre egy olyan régióban, amelynek strukturális törékenysége korlátozza az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést; ezért felszólít a régiónak nyújtott humanitárius és fejlesztési célú finanszírozás növelésére mind az életmentő beavatkozásokra, mind pedig az olyan hosszú távú erőfeszítésekre, amelyek célja az élelmiszer-ellátási és élelmezési bizonytalansággal szembeni sebezhetőség kiváltó okainak kezelése, illetve az alapvető szociális szolgáltatások megerősítése;

23.  hangsúlyozza, hogy a humanitárius és fejlesztési terület közötti kapcsolat megteremtésének szerepelnie kell a 2019-es uniós költségvetésben, olyan kulcsfontosságú ágazatokra összpontosítva, mint a táplálkozás; ezért felhívja a Bizottságot, és különösen az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságát és a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságát, hogy szüntessék meg a humanitárius és fejlesztési terület közötti szakadékot azáltal, hogy mind humanitárius, mind pedig hosszú távú finanszírozást különítenek el élelmezés céljára a 2019-es uniós költségvetésben, lehetővé téve, hogy a súlyos akut alultápláltságtól szenvedő gyermekek hozzáférhessenek az ellátáshoz bármilyen helyzetben, legyen szó szükséghelyzetről vagy fejlesztésről;

24.  emlékeztet, hogy az éghajlatváltozás hatásai kézzelfoghatóak az emberi élet számos területén és egyre inkább érezhetőek a fejlődő országokban; további források biztosítását szorgalmazza a fejlesztési együttműködési eszköztől és/vagy az EFA-tól eltérő eszközökből az éghajlatváltozás elleni fellépés érdekében, ami tükrözi a szilárd és fokozottabb elkötelezettséget a klímadiplomácia iránt – a megújuló energiaforrások ágazatának támogatása révén – az éghajlatváltozás kezelése érdekében; emlékeztet arra, hogy az ivóvízhez való hozzáférés kulcstényező a társadalmi és gazdasági fejlődés tekintetében, amely lehetővé teszi a szegénység elleni küzdelmet, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést; felszólítja a tagállamokat és más szereplőket, hogy teljesítsék a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy az előirányzatoknak a fejlesztési finanszírozástól eltérő forrásból kell származniuk;

25.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás szükségessége kapcsán a fejlesztési programokon belül létfontosságúak a katasztrófakockázat-csökkentésbe és a készültségbe való beruházások az emberi szenvedés és halálesetek megelőzése, a partnerországokban a fejlesztési együttműködés révén elért eredmények megőrzése és a vészhelyzet-elhárítás iránti igény csökkentése érdekében;

26.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem teljesítette azt a célkitűzést, hogy ODA-ja 20%-át a humán fejlődés és a társadalmi befogadás céljaira fordítja, sőt még csökkentette is a vonatkozó költségvetési sor összegét; ezért kéri ezen előirányzatok jelentős növelését;

27.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jelentőségét; kéri a folyamatban lévő és új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések további támogatását;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Egyesült Királysággal a brexitet követően is a lehető legszorosabb maradjon a fejlesztési területen folytatott együttműködés;

29.  tudomásul veszi a Közel-Kelettel való együttműködésre vonatkozó költségvetési sor összegének 134%-os javasolt emelését, valamint a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos költségvetési sor összegének 6%-os emelését; sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem adott magyarázatot a két emelésre annak tükrében, hogy az Európába irányuló migrációs hullám meredeken visszaesett; ezért javasolja az érintett előirányzatok csökkentését, hogy ennek révén finanszírozzák a humán fejlődésre vonatkozó költségvetési sor összegének szükséges növelését.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Lola Sánchez Caldentey, Jean-Luc Schaffhauser, Mirja Vehkaperä, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Frank Engel, Cécile Kashetu Kyenge, Paul Rübig, Kathleen Van Brempt

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

16

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Mirja Vehkaperä

EFDD

Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

PPE

Frank Engel, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta

S&D

Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Kathleen Van Brempt

VERTS/ALE

Maria Heubuch

1

-

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

2

0

PPE

Joachim Zeller, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (29.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: William (The Earl of) Dartmouth

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az Unió egyre nagyratörőbb kereskedelmi menetrenddel rendelkezik, amint azt „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia ismerteti; hangsúlyozza, hogy elegendő politikai és adminisztrációs támogatást kell nyújtani annak biztosítására, hogy a kereskedelmi ügyletekről a megfelelő határidőn belül megállapodás születhessen; hangsúlyozza, hogy növelni kell a kereskedelemösztönző támogatás kezdeményezéseinek finanszírozását, és elegendő forrást kell biztosítani ahhoz, hogy a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága megfelelően végre tudja hajtani egyre számosabb tevékenységét, és különösen hogy biztosítani lehessen a két- és többoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések végrehajtását és alkalmazását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egy inkluzívabb stratégia megvalósítása érdekében az ilyen megállapodások megkötését megelőzően, megkötésekor és azt követően is végezzenek hatásvizsgálatot; e tekintetben úgy véli, hogy nemek szerint lebontott adatokra van szükség; ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van a kereskedelemvédelmi eszközök végrehajtásának (TDI) megfelelő finanszírozására a vizsgálatok gyors lebonyolítása és mielőbbi elfogadása lehetővé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy szükséges a megfelelő finanszírozás megteremtése a harmadik országokkal való együttműködéshez és támogatásukhoz ezen országok olyan két- vagy többoldalú kereskedelmi kezdeményezésekhez és egyezményekhez való csatlakozásának előmozdítása és megkönnyítése érdekében, mint a Wassenaari Megállapodás, a kimberley-i folyamat és a kínzóeszközök kereskedelmének beszüntetésére irányuló nemzetközi szövetség; kéri, hogy az Unió kereskedelemmel kapcsolatos segítségnyújtása fektessen nagyobb hangsúlyt a partnerországainkban és -régióinkban folytatott helyi és régiók közötti kereskedelem növekedésének elősegítésére, erősítve ezáltal az érintett országok önálló és tartós gazdasági fejlődését; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a hatékonyság maximalizálása érdekében koordinálja a végrehajtást;

2.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem az Unió külpolitikájának fontos eszköze, amely – amennyiben rendelkezik a szükséges forrásokkal, és amelyet koherens stratégiák révén hajtanak végre – hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, különösen a fejlődő országokban; úgy véli, hogy a közös kereskedelempolitika az Unió egyik leghatékonyabb eszköze a migráció okainak kezelésére;

3.  kiemeli, hogy szükség van az Unió költségvetésének és a költségvetés szerkezetének alapos újjászervezésére – beleértve egy ambiciózusabb és meghatározóbb szerep kialakítására az Európai Parlament számára – a következő többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával összefüggésben, valamint a kereskedelempolitikai menetrend tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban kezdeményezzen lépéseket a Tanácsnál és a Parlamentnél;

4.  kéri a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k nemzetközivé válásának előmozdítását célzó meglévő eszközöket a kkv-kat célzó egyéb uniós támogatási eszközökkel való összhangjuk, a szubszidiaritás, a párhuzamosságok elkerülése és a tagállami programokkal való kiegészítő jelleg tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is finanszírozza a kkv-k nemzetközivé válását elősegítő programokat, és törekedjen a kkv-kra szabott származáskalkulátor szabályzatának meghatározására, amely kifejezetten lehetővé teszi számukra, hogy a hatályos megállapodások szerinti preferenciákat alkalmazhassák a preferenciák kihasználási rátájának növelése céljából;

5.  megjegyzi, hogy a civil társadalom és a szociális partnerek kereskedelmi megállapodások végrehajtásába való bevonása hasznos lehet a közös kereskedelempolitika legitimitása és eredményessége szempontjából, továbbá hogy az uniós polgárok azt kérik, hogy fokozottan tájékoztassák őket az Unió kereskedelempolitikájáról, hogy jelentősebb szerepet tölthessenek be ezen a területen, valamint hogy a Bizottság a polgárok ezen érdeklődését prioritásként kezelje; rendkívül fontosnak tartja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a polgárok aktív bevonására az uniós kereskedelempolitika alakításába, valamint arra, hogy az európai polgárok körében nőjön a tudatosság annak előnyeiről; felszólít a belső tanácsadó csoportok és a jelenleg alulfinanszírozott közös platformok bevonására a civil párbeszédbe, mivel ezek a legfőbb eszközök a civil társadalom hatékony részvételéhez a kereskedelmi megállapodások kereskedelmi és fenntarthatósági fejezeteinek végrehajtásában és ellenőrzésében; felszólít arra, hogy dolgozzanak ki kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, amelyek alapján nemzeti és uniós szinten egyaránt értékelni kívánják a vámigazgatási eredményeket; felhívja a tagállamokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az uniós kereskedelempolitika hozzáadott értékének ismertetésében, mivel ők alakítják ki a tárgyalási megbízatásokat;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika által az Unió partnereinek a keleti határokon és az arab tavasz által érintett országokban nyújtott, kereskedelemmel kapcsolatos technikai támogatás és gazdasági segítségnyújtás jelentős mértékben hozzájárul e régiók stabilitásához;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy fektessen be egy olyan tanulmányba, amely megvizsgálja, hogy az Unió kereskedelmi politikája hogyan járul hozzá az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához, beleértve azokat a javaslatokat, amelyek szerint a politikát összhangba kell hozni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

3

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Yannick Jadot, France Jamet, Elsi Katainen, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bendt Bendtsen, Seán Kelly, Sander Loones, Bolesław G. Piecha, Fernando Ruas, Paul Rübig, Lola Sánchez Caldentey, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nessa Childers

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

25

+

ALDE

Elsi Katainen

ECR

Sander Loones, Emma McClarkin, Bolesław G. Piecha, Joachim Starbatty

EFDD

William (The Earl of) Dartmouth

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Bendt Bendtsen, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Seán Kelly, Sorin Moisă, Franck Proust, Fernando Ruas, Paul Rübig, Jarosław Wałęsa

S&D

Maria Arena, Nessa Childers, Karoline Graswander-Hainz, Bernd Lange, David Martin, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

3

-

ENF

France Jamet, Danilo Oscar Lancini

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

3

0

GUE/NGL

Lola Sánchez Caldentey, Helmut Scholz

VERTS/ALE

Yannick Jadot

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (28.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Joachim Zeller

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Unió 2019. évi költségvetésének tervezetében 166 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalás szerepel, amely 2018-hoz viszonyítva 3%-os növekedésnek felel meg, és befektetést jelent egy erősebb és ellenállóbb európai gazdaságba, valamint előmozdítja a szolidaritást és a biztonságot az Unió határainak mindkét oldalán;

B.  mivel a múltbeli erőfeszítések megszilárdításán túl ez a költségvetési tervezet az új kezdeményezéseket is támogatja: az Európai Szolidaritási Testületet, az Európai Munkaügyi Hatóságot, a strukturálisreform-támogató program kiterjesztését; valamint az európai védelmi ipari fejlesztési program, egy polgári védelmi kapacitásokat tartalmazó európai szintű tartalék, illetve az új Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását;

Az uniós költségvetés bemutatása

1.  megjegyzi, hogy az Unió költségvetése az intézmények tevékenységeinek megfelelő szakaszok szerint kerül bemutatásra (tevékenységalapú költségvetés-tervezés); úgy véli, hogy ez a bemutatási mód nem biztosítja a kitűzött célok egyértelmű és gyors megértését; ezzel szemben megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretet a szakpolitikai területeknek megfelelő fejezetenként tagolják;

2.  megjegyzi, hogy az egyes költségvetési tételeket a költségvetési tervezethez csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolások kapcsolják össze a kitűzött politikai célokkal;

3.  kéri a Bizottságot, hogy az uniós költségvetést a többéves pénzügyi keret politikai célkitűzéseinek megfelelően mutassa be;

A 2019-es költségvetéshez csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolások

4.  üdvözli a 2019-es költségvetéshez csatolt, operatív kiadásokra vonatkozó programindokolásokat, amelyek a költségvetési rendelet 38. cikkének megfelelően valamennyi kiadási program esetében tájékoztatást nyújtanak a következőkről:

–  az egyes programok indokolása és uniós hozzáadott értéke;

–  a (jelenlegi és jövőbeni) végrehajtás áttekintése;

–  a program teljesítésének előrehaladása (célkitűzések, mutatószámok, mérföldkövek és célértékek), valamint hozzájárulása az Unió fő szakpolitikáihoz és célkitűzéseihez;

5.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság két külön célkitűzés- és mutatókészletet használ a pénzgazdálkodási teljesítmény mérésére; egyrészt a Bizottság főigazgatói éves tevékenységi jelentésükben értékelik a gazdálkodási tervükben meghatározott célkitűzések elérését, másrészt pedig a Bizottság az operatív kiadásokra vonatkozó programindokolások révén méri a kiadási programok teljesítményét, jóformán kereszthivatkozások nélkül; ez a körülmény gátolja a teljesítményre vonatkozó különböző típusú dokumentumok összehasonlíthatóságát;

6.  rámutat különösen arra, hogy éves tevékenységi jelentésükben a főigazgatók beszámolnak az általános és konkrét célkitűzések eléréséről, de nem jelölik meg a vonatkozó kiadásokat; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési tervezés, végrehajtás és jelentéstétel során teljes körűen alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét, ami lehetővé fogja tenni a pénzösszegeknek a kitűzött célok érdekében történő felhasználására vonatkozó utólagos jelentéstételt;

7.  emlékeztet arra, hogy a programindokolásokban említett jelenlegi teljesítménymérési keret 716 különböző típusú mutatót tartalmaz, amelyek 61 általános és 228 konkrét célkitűzés eredményességét mérik;

8.  üdvözli, hogy a végrehajtás jelenlegi szakaszában a mutatószámok közel 90%-a esetében már (részlegesen vagy teljes körűen) benyújtották a tényleges eredményeket; ez a korábbi évekhez képest egyenletes növekedést jelez (a 2017. évi programindokolásokban 60%, a 2018. éviekben 80%); megállapítja, hogy a programindokolásokban 2014–2016. vagy 2017. évi tényadatok szerepelnek;

9.  kéri a Bizottságot, hogy:

a)  optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, a következők révén:

–  az általa a különféle teljesítményjelentéseiben használt célkitűzések és mutatók számának további csökkentése, és az azokra való összpontosítás, amelyek a legjobban mérik az Unió költségvetése által elért szociális, környezetvédelmi és gazdasági teljesítményt, elkerülve azonban a mindenki által egységesen alkalmazható megközelítést;

–  a pénzügyi információk olyan módon történő bemutatása, amely lehetővé teszi azoknak a teljesítményre vonatkozó információkkal való összevetését, hogy világos legyen a kiadás és a teljesítmény közötti kapcsolat;

–  az egyrészt a programokra, másrészt pedig a főigazgatóságokra vonatkozó két célkitűzés- és mutatókészlet közötti általános koherencia kifejtése és javítása;

b)  a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolás kiegyensúlyozottabbá tétele a még leküzdésre váró kihívásokról szóló információk egyértelmű bemutatásával;

10.  üdvözli, hogy a 2019. évi programindokolások olyan horizontális szakpolitikai célkitűzések elérésére hivatkoznak, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség és a nemek közötti egyenlőség kérdései; nagyra értékeli, hogy a Bizottság ismerteti a Juncker vezette Bizottság tíz prioritásának megvalósításához hozzájáruló kiadási programokat, és hangsúlyozza a fenntartható fejlesztési célokhoz – ugyan gyakran csak közvetett és nem számszerűsíthető módon – hozzájáruló legfrissebb releváns kezdeményezéseket is;

11.  felhívja az Európai Parlament Költségvetési Bizottságát, hogy a Parlament ágazati bizottságaival együttműködésben mozdítsa elő a valódi „eredményorientált” kultúrát, amely a pénzeszközök felhasználásának optimalizálására törekszik, és fontolja meg a pénzeszközöknek a gyenge teljesítményt mutató programoktól való elvonását;

Európa 2020 stratégia

12.  kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia tartalmazza a jelenlegi programozási időszak elsőbbséget élvező céljait és célkitűzéseit, ezért az uniós költségvetés alapvető szerepet játszik a stratégia kitűzött céljainak és eredményeinek végrehajtásában; aggódik azonban amiatt, hogy a fő gazdasági és szociális mutatók szerint az Unió még mindig nem valósította meg ezeket a célkitűzéseket és érte el ezeket az eredményeket, ugyanakkor továbbra is fennállnak az egyenlőtlenségek és a széttartás az Unióban és tagállamaiban, ami magát az európai projektet veszélyezteti;

13.  megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a 2019. évi teljes költségvetés tervezetében az Európa 2020 stratégiához történő hozzájárulás összege a becslések szerint 66,2% (106 958,3 millió EUR), vagyis szintje a korábbi évek szintjén marad; tekintettel a forrásokra vonatkozó korlátozásokra, kitart amellett, hogy a Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy célirányosabban alkalmazza a rendelkezésre álló forrásokat és hatékonyabban használja fel a lekötött pénzeszközöket, hogy jelentősen javítsa az Európa 2020 stratégia azon fő célkitűzéseinek végrehajtását, ahol az előrelépés hiánya a legaggasztóbb, ilyen például a szegénységi szintek csökkentése és a társadalmi befogadás előmozdítása;

A közös agrárpolitika (KAP)

14.  hangsúlyozza a KAP kiadásainak jelenlegi elosztását: az uniós mezőgazdasági üzemek 44,7%-ának éves jövedelme alacsonyabb volt 4000 EUR-nál, és 2016-ban átlagosan a KAP-ból folyósított közvetlen támogatások kedvezményezettjeinek felső 10%-a kapta a kifizetések mintegy 60%-át; megjegyzi, hogy a közvetlen kifizetések elosztása – szem előtt tartva az egyes tagállamok közötti különbségeket – nagymértékben tükrözi a földterület koncentrációját, hiszen a földterület 80%-át a mezőgazdasági termelők 20%-a birtokolja;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan elemezze a mezőgazdasági termelők jövedelmében 2013 óta tapasztalható általános csökkenés okait, különösen az élelmiszer-ellátási lánc különböző elemei tekintetében a költség és a haszon vonatkozásában (termelők, feldolgozók, szállítmányozás, kiskereskedők stb. – ez felfedné, hogy hová kerül a haszon java), végezzen igényfelmérést, és határozzon meg – eredmény- és hatásmutatókkal együtt – egy, a termelők közötti jövedelemegyenlőtlenségek enyhítésére irányuló új fő teljesítménycélt;

A kohéziós politika felgyorsítása

16.  aggasztónak tartja, hogy több mint három évvel a 2014–2020-as időszak elindulása után a tagállamok a kohéziós politika alá tartozó alapokért felelős tagállami programhatóságoknak csak 77%-át jelölték ki; 2017. március 1-jéig a Bizottság a teljes programozási időszakra elkülönített költségvetésnek mindössze 0,7%-át kitevő kiadásokról kapta meg a végleges beszámolókat; 2017 közepén a költségvetés végrehajtásának késedelme nagyobb mértékű volt, mint a 2007–2013-as időszak ugyanezen részében; megjegyzi, hogy következésképpen a jelenlegi finanszírozási időszak végén fennálló kötelezettségvállalások még magasabbak lehetnek, mint az előző időszakban;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok és a kapcsolódó kifizetések végrehajtását, továbbá használja fel a rendelkezésére álló forrásokat a tagállamok adminisztratív kapacitásainak megerősítésére, azzal a céllal, hogy a végrehajtási időt hosszát n+2 évre csökkentse a következő többéves pénzügyi keretekben;

Az európai szemeszter

18.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a kohézió, a gazdasági kormányzás és az európai szemeszter szorosabb összehangolására a szemeszter kiegyensúlyozása érdekében, elsőbbséget biztosítva a nagyobb mértékű társadalmi igazságosságot és társadalmi kohéziót előmozdító szakpolitikáknak;

Migráció

19.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság becslése szerint 2019-ben összesen 2,3 milliárd EUR-ra lesz szükség a „Biztonság és uniós polgárság” című 3. fejezetben a migrációs és biztonsági kihívások kezeléséhez, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Számvevőszék legutóbbi éves jelentésében a következőket állapította meg: „a menekültügyi és migrációs válságra mozgósított források teljes összegéről a Bizottság 2016-ban nem számolt be, és azt nehéz is megbecsülni” (a Számvevőszék 2016. évi éves jelentése, 2.28. bekezdés); attól tart, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet esetében továbbra is ugyanez a helyzet, ami megnehezítheti az esetlegesen felmerülő szükségletek azonosítását; üdvözli, hogy a Bizottság most véglegesíti a bevándorlásról szóló adatok átfogó áttekintését;

20.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság magyarázata szerint „nehéz, ha nem lehetetlen megbecsülni azt az összeget, amelyet az egyes országok egy migránsra/menedékkérőre költenek, ugyanis a migrációs áramlások kezelése számos tevékenységet felölel”(1);

Pénzügyi eszközök és vagyonkezelői alapok

21.  sajnálattal állapítja meg, hogy az érintett pénzügyi konstrukcióknak folyósított összes kifizetés 6,7%-át (900 millió EUR) irányítási költségekre és díjakra fordították 2016-ban; úgy véli, hogy ez az összeg túlzottan magas; ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az átláthatóságot a pénzügyi konstrukciók igénybevétele terén, rendszeresen tegyen jelentést a tőkeáttételről, a vesztségekről és a kockázatokról, és terjesszen elő költség-haszon elemzést a pénzügyi konstrukciókra vonatkozóan, a projektfinanszírozás közvetlenebb formáival való összehasonlításban;

22.  hangsúlyozza, hogy vagyonkezelői alapokat csak akkor hozzanak létre, ha alkalmazásuk indokolt, és a szükséges fellépés más, meglévő finanszírozási csatorna útján nem valósítható meg; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra olyan vagyonkezelői alapok felszámolását, amelyek nem képesek jelentős mértékben hozzájárulást szerezni más donoroktól, vagy nem nyújtanak hozzáadott értéket az EU „hagyományos” külső eszközeihez viszonyítva; elfogadhatatlannak tartja, hogy az EFA vagyonkezelői alapokban való részvétele tovább korlátozza a Parlamentnek az uniós kiadások ellenőrzésére való lehetőségét;

Európai Ügyészség

23.  ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Ügyészségnek megfelelő finanszírozásra és személyzetre van szüksége; megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben az uniós hozzájárulás összesen 4 911 000 EUR-t tesz ki; rámutat, hogy ez az előirányzat az Európai Ügyészség személyzettel kapcsolatos kiadásainak, infrastrukturális és igazgatási kiadásainak és operatív kiadásainak fedezetére szolgál az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerének elindítása céljából;

24.  sajnálja, hogy csak 35 álláshelyet irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a 23 helyettes ügyész álláshelyeinek levonása után csak 12 álláshelyet irányoztak elő az igazgatási feladatokra; úgy ítéli meg, hogy ez nem reális.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Jonathan Bullock, Tamás Deutsch, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Wolf Klinz, Arndt Kohn, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Joachim Zeller, Dennis de Jong

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Karin Kadenbach

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19

+

ALDE

Wolf Klinz

ECR

Monica Macovei

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Dennis de Jong

NI

Cătălin Sorin Ivan

PPE

Richard Ashworth, Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Karin Kadenbach, Arndt Kohn, Bogusław Liberadzki, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

1

-

EFDD

Jonathan Bullock

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

  A 23. írásbeli választ igénylő kérdésre adott válasz – Avramopoulos biztos 2016. november 29-i CONT-meghallgatása.


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (31.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Luděk Niedermayer

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kéri, hogy a 2019. évi költségvetés helyezzen hangsúlyt az európai szemeszterben és az Európai Parlament állásfoglalásaiban rögzített prioritásokra és az uniós polgárokat leginkább foglalkoztató aggályok megoldására az egészében vagy részben az EU hatásköre alá tartozó szakterületeken, miként azt többek között a 2018-as Eurobarométer felmérés is körvonalazta, amely szerint a legsürgősebben kezelendő kérdések a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatosak;

2.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, a környezet tiszteletben tartásának biztosítása, a biológiai sokféleség védelme, az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a migrációs, menekültügyi és menekültügyi politikák finanszírozása mellett a sürgős fellépést igénylő feladatok közé tartozik a társadalmilag kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés fellendítése, az európai gazdaságok korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása, az uniós régiók közötti konvergencia előmozdítása és az ifjúsági munkanélküliség kezelése is; kiemeli, hogy e kérdések megoldásában fontos szerepet játszanak a fenntartható fejlesztési célok;

3.  emlékeztet arra, hogy az EU költségvetése alapvetően beruházási költségvetés;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő forrást rendeljenek a makrogazdasági politikák összehangolására és felügyeletére; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a GMU jövőjével, többek között az euróval kapcsolatos átlátható kommunikációt, valamint a polgárok és érdekelt felek bevonását;

5.  hangsúlyozza az európai felügyeleti hatóságok által a pénzügyi felügyelet valódi európai megközelítésének megerősítésében, a felügyeleti konvergencia elősegítésében, az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban betöltött fontos szerepét, amely pénzügyi stabilitást biztosít, előmozdítja a pénzpiacok jobb működését és garantálja a lakossági befektetők és a fogyasztók védelmét; felhívja a Költségvetési Bizottságot olyan megfelelő források biztosítására, amelyek maradéktalan racionalizálásuk esetén lehetővé teszik, hogy az európai felügyeleti hatóságok megfelelő személyzettel, valamint biztonságos és hatékony informatikai rendszerekkel rendelkezzenek, megfelelően figyelembe véve ennek során, hogy a rájuk átruházott feladatok volumene egyre nagyobb;

6.  hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) munkájára nem szabad hatást gyakorolnia a brexitnek és a hatóság új helyre költözésének; hangsúlyozza a vonatkozó jogszabályok véglegesítésének sürgősségét, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a költséghatékony költözésre; hangsúlyozza, hogy az idevágó majdani jogszabályoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Parlament szerepét az európai ügynökségek jövőbeli lehetséges felépítéséhez és áthelyezéséhez vezető eljárásokban;

7.  megjegyzi, hogy az európai felügyeleti hatóság 2019-es költségvetési előirányzatainak esetleges lényeges növekedését főként a felülvizsgálata során javasolt új feladatok és egyéb, jelenleg tárgyalt jogalkotási dossziék magyarázzák, ugyanakkor ragaszkodik a teljes átláthatósághoz a további pénzügyi források elosztása tekintetében; úgy véli, hogy az új feladatok fedezésére feltételes költségvetési sorokat kellene bevezetni, amelyeket csak a jogszabályok elfogadását követően alkalmaznának; tudomásul veszi, hogy ilyen finanszírozás az új finanszírozási mechanizmus elfogadásáig és bevezetéséig lesz alkalmazásban;

8.  hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendelet felülvizsgálatát a 8. európai parlamenti ciklus vége előtt kellene véglegesíteni annak érdekében, hogy – az intézményspecifikus felügyelet hatókörének alakulásával összhangban – a piaci szereplők számára megfelelő és arányos díjakat lehessen bevezetni, amelyek részben felváltanák a nemzeti illetékes hatóságok hozzájárulásait, ugyanakkor nem veszélyeztetnék az európai felügyeleti hatóságok függetlenségét;

9.  hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak folyamatosan törekedniük kell hatékonyságuk növelésére (a munkájuk minőségének kockáztatása nélkül), folyamatosan újraértékelve munkamódszereiket, a know-how és egyéb kölcsönös segítségnyújtási formák európai felügyeleti hatóságok közötti átadását, valamint az emberi és pénzügyi erőforrások hatékony felhasználását; emlékeztet arra, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak szigorúan tartaniuk kell magukat az uniós jogalkotó által rájuk ruházott feladatokhoz, és nem szabad megbízatási körük szélesítésére törekedniük;

10.  úgy véli, hogy a 2019. évi költségvetésnek több forrást kell elkülönítenie a menekültek és migránsok fogadására és támogatására, különösen az EU déli és keleti határán elhelyezkedő, valamint azon tagállamok számára, amelyek e tekintetben teljesítik kötelezettségvállalásaikat;

11.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő forrásokat az agresszív adótervezés, az adócsalás és az adókijátszás elleni uniós fellépés támogatásához.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Hugues Bayet, Pervenche Berès, David Coburn, Thierry Cornillet, Markus Ferber, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Barbara Kappel, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Alex Mayer, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Peter Simon, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Simona Bonafè, Andrea Cozzolino, Ashley Fox, Ramón Jáuregui Atondo, Danuta Jazłowiecka, Rina Ronja Kari, Thomas Mann, Siegfried Mureşan, Andreas Schwab, Tibor Szanyi

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

42

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

Ashley Fox, Sander Loones, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner

PPE

Markus Ferber, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Danuta Jazłowiecka, Georgios Kyrtsos, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Dariusz Rosati, Anne Sander, Andreas Schwab, Tom Vandenkendelaere

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Simona Bonafè, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alex Mayer, Alfred Sant, Peter Simon, Tibor Szanyi, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Philippe Lamberts, Ernest Urtasun

6

-

EFDD

David Coburn

ENF

Marco Zanni

GUE/NGL

Rina Ronja Kari, Dimitrios Papadimoulis, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

2

0

EFDD

Marco Valli

ENF

Barbara Kappel

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (3.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Marita Ulvskog

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés és a beruházások kulcsfontosságú szerepet töltenek be a minőségi foglalkoztatást és az általános jólét növelését eredményező tisztességes munkahelyek létrehozásában; úgy véli, hogy a strukturális alapokat és a beruházásokat hatékonyabban kell felhasználni az inkluzív növekedés előmozdítása, az egyenlőtlenségek csökkentése és a felfelé irányuló társadalmi konvergencia fokozása céljára;

2.  hangsúlyozza, hogy a 2019-es költségvetésnek hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási és szociális célkitűzések megvalósításához a szociális jogok európai pilléréról szóló nyilatkozat és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása során, különös tekintettel az ifjúsági és a tartós munkanélküliség, a növekvő egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység, különösen a gyermekszegénység elleni fellépésre; kiemeli, hogy továbbra is támogatni kell a migránsok integrációját;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetés nem értelmezhető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten kívül; kiemeli, hogy a szociális és foglalkoztatási terület programozási alapjai szinergiákat teremtenek a válság által súlyosbított társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek csökkentéséhez; figyelmeztet arra, hogy e területek költségvetésének bármilyen csökkentése csak nehézségeket okoz e szakpolitikák hatékonysága és céljainak elérése tekintetében; emlékeztet azonban arra, hogy a költségvetés folyamatban lévő megszorításai fényében az európai hozzáadott érték elvét kell valamennyi jövőbeni kiadás sarokkövévé tenni, és hogy a kiadások hatékonysága és eredményessége ugyanolyan fontos, mint a költségvetési felső határok;

4.  elutasítja a „Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás” fejezet sorainak költségvetési programozását érintő csökkentéseket; emlékeztet, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között megfelelő egyensúlyt kell találni annak érdekében, hogy az e politikákban rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen bontakoztatni; különös aggodalmát fejezi ki a Tanács által ezeken a területeken bevezetett csökkentések miatt, mivel ezek megakadályozhatják az EU-t abban, hogy teljesítse vállalásait, és megfeleljen a lakosság elvárásainak;

5.  tudomásul veszi az előző évhez képest a Bizottság által az 1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés – tekintetében javasolt összes növelést (+3,1% a kötelezettségvállalási előirányzatok és +1,3% a kifizetési előirányzatok terén);

6.  tudomásul veszi a Bizottság által az 1b. fejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió – tekintetében javasolt szerény mértékű növelést (+2,8% a kötelezettségvállalási előirányzatok és +1,1% a kifizetési előirányzatok terén);

7.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a 2019. évi költségvetésből kellő kötelezettségvállalási, és különösen kifizetési előirányzatot biztosítsanak az ESZA-nak, tekintettel arra, hogy az ESZA az intenzív végrehajtás időszakába lép, és nőni fog a tagállamok kifizetési kérelmeinek száma, ezért sajnálatát fejezi ki a kifizetési előirányzatok javasolt csökkentése (-2,6%) miatt;

8.  üdvözli a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra (EGAA) vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok (mindkettő esetében 2%-os) növelésére irányuló javaslatot; aggodalommal veszi tudomásul az EGAA kifizetési előirányzatainak csökkentését (-60%), valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak csökkentését (1,5%, illetve 0,4%); hangsúlyozza, hogy a „Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás” területének kötelezettségvállalási előirányzatait ambiciózus szinten kell tartani;

9.  emlékeztet arra, hogy az EU stagnáláshoz közeli és egyes tagállamokban elégtelen bérnövekedéssel jellemezhető helyzetben van(1), és a Bizottság és az EKB egyaránt a bérek általános emelését és a foglalkoztatás minőségének javítását ajánlja; hangsúlyozza továbbá, hogy az európai szociális párbeszédet és a szociális partnerekre vonatkozó intézkedéseket támogató költségvetési tételek kiemelt fontossággal bírnak a szociális partnerek például az európai szemeszterben és a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában való részvételének megerősítése során; elismeri a kötelezettségvállalási előirányzatok csekély növekedését (6,4%), de sajnálatosnak tartja az munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd tekintetében a kifizetési előirányzatok Bizottság által javasolt (-21,8%) csökkentését; kiemeli, hogy a jól működő munkaügyi kapcsolatrendszerek kedvező hatással vannak a termelékenységre, a munkahelyteremtésre, a foglalkoztatás fenntartására és minőségére, valamint a tisztességes bérekre;

10.  kiemeli, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban továbbra is elfogadhatatlanul magas az ifjúsági munkanélküliség, és a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) és a tartósan munkanélküliek helyzete különösen aggasztó; kiemeli, hogy a fiatalok a szegénység, valamint a társadalmi és gazdasági kirekesztés kockázatának leginkább kitett csoport; hangsúlyozza, hogy e kérdések kezelése érdekében rendkívül fontos biztosítani az ifjúsági garancia folyamatos, megnövelt és időben történő finanszírozását az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen (IFK) keresztül, valamint az ESZA-n keresztül, az egyenlőtlenségek leküzdését célzó intézkedésekhez, akár a foglalkoztatáson túlmenően is nyújtott megfelelő támogatást;

11.  tudomásul veszi az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2019. évi költségvetését 233,3 millió EUR-val növeljék; de úgy véli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés általános költségvetése még mindig nem elegendő annak biztosításához, hogy az ifjúsági garancia elérje céljait, és ezért felszólít arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) 2019. évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatait tartsák a 2018. évi, azaz 350 millió EUR-s szinten;

12.  hangsúlyozza az ügynökségek jelentős hozzájárulását a foglalkoztatási és szociális ügyek széles körének kezeléséhez; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy feladataik folyamatosan gyarapodnak, és ezért ezen ügynökségek számára biztosítani kell a szükséges erőforrásokat, hogy elláthassák feladataikat és a lehető legjobb eredményeket érjék el az uniós jogalkotási és szakpolitikai célkitűzések támogatásában; sajnálatát fejezi ki ezért a Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) finanszírozásában javasolt csökkentés miatt (-5,8% a kötelezettségvállalások és a kifizetések terén egyaránt); ismételten hangot ad aggodalmának a növekvő ír országkoefficiens negatív költségvetési hatása miatt, amely egyre inkább veszélyezteti az Eurofound pénzügyi kapacitását megbízatásának teljesítésére; elvárja az uniós intézményektől, hogy lépjenek fel e hatások ellensúlyozása érdekében, az Eurofund 2016. évi mentesítéséről szóló jelentésben foglaltak szerint; hangsúlyozza, hogy az ügynökség által végzett kutatás szinten tartása, és különösen a páneurópai felmérések munkájának biztosítása érdekében kiegészítő támogatásra van szükség;

13.  üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, amely a tervek szerint 2019-ben kezdi meg működését; hangsúlyozza, hogy megfelelő – az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat tükröző – finanszírozást kell előirányozni annak biztosítására, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához; megállapítja, hogy a Bizottság által javasolt finanszírozás (11 millió EUR, az alap-jogiaktus jogalkotó általi elfogadásáig az előirányzatokat a tartalékba helyezik) alacsonyabb nagyságrendű, mint a foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó egyéb uniós ügynökségek finanszírozása; kitart amellett, hogy ezt a finanszírozást ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források átcsoportosításával érjék el;

14  megjegyzi, hogy az EURES-portált 2019-ben és 2020-ban fokozatosan áthelyezik az Európai Munkaügyi Hatóság honlapjára, és felszólít annak biztosítására, hogy a tevékenység ezen áthelyezése ne eredményezze az EURES költségvetésének csökkenését vagy a portál működésének akadozását;

15.  újfent hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések nagyon értékes eszközök, amelyekkel új tevékenységek és szakpolitikák kezdeményezhetőek a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területén, és hogy korábban az EMPL bizottság számos ötletét sikeresen végrehajtották kísérleti projektek és előkészítő intézkedések formájában; ösztönzi az egyes fejezetek biztosította mozgástér teljes mértékű kihasználását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

10

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Michael Detjen, Geoffroy Didier, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Miroslavs Mitrofanovs, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Dennis Radtke, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Heinz K. Becker, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Rory Palmer, Evelyn Regner, Jasenko Selimovic, Birgit Sippel, Michaela Šojdrová, Helga Stevens, Neoklis Sylikiotis

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

32

+

ALDE

Marian Harkin, António Marinho e Pinto, Jasenko Selimovic, Renate Weber

PPE

Georges Bach, Heinz K. Becker, Geoffroy Didier, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Dennis Radtke, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Michaela Šojdrová, Romana Tomc

S&D

Guillaume Balas, Vilija Blinkevičiūtė, Ole Christensen, Michael Detjen, Elena Gentile, Jan Keller, Edouard Martin, Rory Palmer, Georgi Pirinski, Evelyn Regner, Siôn Simon, Birgit Sippel, Marita Ulvskog

VERTS/ALE

Jean Lambert, Miroslavs Mitrofanovs, Terry Reintke

10

-

ECR

Arne Gericke, Anthea McIntyre, Helga Stevens, Ulrike Trebesius

ENF

Dominique Martin

GUE/NGL

Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, João Pimenta Lopes, Neoklis Sylikiotis

NI

Lampros Fountoulis

1

0

GUE/NGL

Paloma López Bermejo

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

lásd többek között a 2017. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlásokról szóló bizottsági közlemény, 3. és 8. oldal: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2017-european-semester-country-specific-recommendations-commission-recommendations-communication.pdf

Különös tekintettel a következőkre:

2. országspecifikus ajánlás Németország számára: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/2018-european-semester-country-specific-recommendation-commission-recommendation-germany-en.pdf

2. országspecifikus ajánlás Hollandia számára: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/2018-european-semester-country-specific-recommendation-commission-recommendation-netherlands-en.pdf


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (30.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet összes kötelezettségvállalási előirányzatának 20,1%-a az éghajlathoz kapcsolódik; sajnálja, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában az uniós költségvetés hozzájárulása csak 19,3% lesz, azon célkitűzés ellenére, amely szerint az uniós költségvetési kiadások 20%-át az éghajlat-politikára kell fordítani; hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni a 20%-os cél elérése érdekében; kiemeli, hogy a megfelelő szintű pénzügyi támogatás elengedhetetlen az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;

2.  megállapítja, hogy az összes kötelezettségvállalás 8,2 %-a a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításával kapcsolatos; megfelelő források biztosítását kéri a biológiai sokféleség védelmére; emlékeztet arra, hogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény értelmében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, illetve az abban meghatározott, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására irányuló célkitűzés finanszírozásához a teljes uniós költségvetésben általánosan érvényesíteni kell a biológiai sokféleséggel összefüggő szempontokat;

3.  megállapítja, hogy a LIFE kötelezettségvállalási előirányzatai 31,3 millió euróval nőttek (+6 %); sajnálja, hogy a LIFE a 2019. évi költségvetési tervezetnek csupán 0,3%-át teszi ki;

4.  nyugtázza az egészségre vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalási (68,3 millió euró, +2,9%) és kifizetési előirányzatok (61,3 millió euró, +9,6 %) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2019. évi költségvetési tervezet 0,04%-a és a 3. fejezet 1,8%-a (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében);

5.  úgy véli, hogy növelni kell az egészségügyre fordított erőforrásokat, különösen azokat, amelyeket a mentális betegségek kutatására irányoztak elő; felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretre tekintettel vizsgálja meg, hogy milyen programokat tudna végrehajtani az e területet érintő kutatás és fejlesztés számára előirányzott összegek növelése érdekében, és erről nyújtson be jelentést a Parlamentnek;

6.  nyugtázza az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozóan javasolt kötelezettségvállalási (297,7 millió euró, +6,3%) és kifizetési előirányzatok (245,8 millió euró, -1%) összegét; sajnálja, hogy ez csupán a 2019. évi költségvetési tervezet 0,18%-a és a 3. fejezet 8%-a (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében);

7.  nyugtázza az uniós szolidaritás sarokkövét jelentő uniós polgári védelmi mechanizmus kötelezettségvállalási előirányzatainak növekedését (149,6 millió euró, +350%); hangsúlyozza, hogy erre a növekedésre szükség van, mivel a 2019. évi költségvetési tervezet foglalja magában a Bizottság által a mechanizmus felülvizsgálatára benyújtott javaslat hatását;

8.  megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezetben engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek száma változatlan a 2018. évi költségvetéshez képest az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) esetében, miközben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) (+1)(1) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) (+3) álláshelyeinek száma nőtt; kiemeli, hogy adott esetben több pénzügyi és emberi erőforrást kell biztosítani ezen ügynökségek számára megbízatásuk teljesítése és feladataik ellátása, valamint az Unión belül egy tudományos alapú megközelítés előmozdítása érdekében;

9.  elismeri, hogy az ECHA számára a 2019. évi költségvetési tervezet keretében jóváhagyott ideiglenes álláshelyek száma hárommal emelkedik; rámutat, hogy e növelés célja, hogy az ECHA biociddal kapcsolatos erőforrásait az eredetileg tervezett szinthez közelítsék, és pótolják a 2018-ban hiányzó erőforrásokat; megjegyzi azonban, hogy az ECHA számára kiegészítő feladatokat tűztek ki a felülvizsgált 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2)(hulladékokról szóló keretirányelv), amelyekhez egyelőre nem irányoztak elő álláshelyeket vagy pénzeszközöket a 2019. évi költségvetési tervezetben; megjegyzi továbbá, hogy az ECHA a tervek szerint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) folyamatban lévő átdolgozása és az uniós központi toxikológiai rendszer keretében is új feladatokat fog kapni, és elegendő erőforrás rendelkezésre bocsátását kéri az ECHA számára a szóban forgó új feladatok teljesítéséhez;

10.  hangsúlyozza, hogy a meglévő feladatkörének jelentős bővülésén túl az EEA-t olyan új felelősségi körökkel ruházták fel, amelyek az EEA pénzügyi és személyzeti szükségleteinek növekedését eredményezték, miközben a személyzet csökkentésének és a költségvetés stabilizálásának célkitűzését is szem előtt kell tartani; kiemeli, hogy létszámtervének növelése nélkül fennáll a kockázata annak, hogy jelentősen sérül az EEA azon képessége, hogy támogassa a környezetpolitika uniós és nemzeti szintű kidolgozását és végrehajtását;

11.  megjegyzi, hogy az EMA-ra 2019-ben megnövekedett munkateher vár, és tovább fognak növekedni költségvetési szükségletei az Egyesült Királyság azon döntése következtében, hogy kilép az Unióból; meggyőződése, hogy korlátozott időszakra kiegészítő erőforrásokat és személyzetet kell engedélyezni az EMA számára, hogy átadhassa és megőrizhesse a feladatai hatékony végrehajtásához és a jelenleg elhalasztott tevékenységei újrakezdéséhez szükséges kulcsfontosságú tudást és készségeket;

12.  felhívja a Bizottságot a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén megvalósuló kísérleti projektek és előkészítő intézkedések gyors végrehajtására;

13.  emlékeztet arra, hogy a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén megvalósuló kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések számára teljes életciklusuk alatt megfelelő támogatást kell biztosítani a bennük rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében;

14.  emlékeztet az adófizetők és a fogyasztók felé való elszámoltathatóság elvére, és ezért a polgárokra nehezedő pénzügyi terhek figyelembevétele érdekében szigorú éves költségvetési fegyelmet sürget; hangsúlyozza, hogy évente felül kell vizsgálni a jelenlegi politikák, programok és intézkedések költséghatékonyságát, és szükség esetén meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Arne Gericke, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Michèle Rivasi, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Guillaume Balas, Cristian-Silviu Buşoi, Elena Gentile, Anja Hazekamp, Norbert Lins, Younous Omarjee, Christel Schaldemose, Bart Staes, Keith Taylor, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Olle Ludvigsson

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

40

+

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Stefan Eck, Anja Hazekamp

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Giovanni La Via, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Adina-Ioana Vălean

S&D

Guillaume Balas, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Elena Gentile, Karin Kadenbach, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Margrete Auken, Benedek Jávor, Michèle Rivasi, Bart Staes, Keith Taylor

6

-

ECR

Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter, Jadwiga Wiśniewska

1

0

GUE/NGL

Younous Omarjee

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

  Az EFSA egy további álláshely létrehozását kérte az uniós ügynökségek támogató szolgálata brüsszeli irodájának vezetője számára. Ezen álláshely finanszírozása az uniós ügynökségek között fog megoszlani, a költségvetés módosítására e tekintetben nincs szükség.

(2)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.), amelyet legutóbb a 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 150., 2018.6.14., 109. o.) módosított.

(3)

  Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (25.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Jens Geier

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  elutasítja, hogy a Tanács a Bizottság javaslatához képest 3,61%-kal csökkenti a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 0,22%-kal a kifizetési előirányzatokat az ITRE bizottság hatáskörébe tartozó költségvetési tételek esetében a 2019. évi uniós költségvetés 1a. fejezetében; tudomásul veszi a Bizottság javaslatában a kötelezettségvállalási előirányzatok 2018-hoz viszonyított 3,9%-os és a kifizetési előirányzatok 1,8%-os növekedését az uniós költségvetés 1a. fejezeténél az ITRE bizottság hatáskörébe tartozó költségvetési sorokban; üdvözli, hogy a 2019. évi költségvetés összpontosít a növekedésre, az innovációra, a digitalizációra, a fenntarthatóságra, az éghajlatváltozásra és a rendkívül energiahatékony és a megújuló energiaforrásokra épülő gazdaságra való átállásra, összhangban az Unió Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel, valamint a fiatal és a női kutatók és vállalkozók sikerére;

2.  úgy véli, hogy a kutatás, a kkv-k és a versenyképesség továbbra is döntő mértékben fog Unió-szerte a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez hozzájárulni; úgy véli, hogy a sikeres Horizont 2020 és Cosme programokra 2019-ben elkülönített költségvetésnek elegendőnek kell lennie folytatásuk biztosításához;

3.  hangsúlyozza, hogy vezető szerepre kell szert tenni az innováció és a diszruptív technológiák területén; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a kutatási és innovációs közös stratégiai keretben jelentősen, 0,3 milliárd euróval csökkenti a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 18 millió euróval a kifizetési előirányzatokat, ami túlnyomórészt a Horizont 2020 keretprogramra gyakorol negatív hatást, és különösen sajnálatát fejezi ki a vonatkozó költségvetési tételek, például az életminőség és a tudáshoz való hozzáférés javítását, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítését szolgáló, a „Kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén” és az „Európai kutatási infrastruktúra megerősítése” területén bekövetkező csökkentések miatt; tudomásul veszi a Bizottság javaslatában szereplő, a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok 8,5%-os javasolt növelését a 2019. évi általános költségvetésben; emlékeztet a Horizont 2020 keretprogramnak a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kereten belüli határozott alulfinanszírozására, ami miatt alacsonyabb a pályázatok sikerességi aránya (11,6%, egyes programok esetében pedig csupán 3%), ez pedig azt jelenti, hogy a kutatás és az innováció területén kevesebb színvonalas projekt jut uniós támogatáshoz; ezért ismételten mély aggodalmának ad hangot az Európai Horizontnak a Bizottság által a következő többéves pénzügyi keretben javasolt szerény finanszírozási szintje miatt, és az a célja, hogy a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásai során a program számára abszolút minimumként, 2018-as árakon 120 milliárd eurót biztosítson, és hangsúlyozza azon álláspontját, miszerint a Párizsi Megállapodást követően az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kiadásokat jelentősen növelni kellene a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest;

4.  úgy véli, hogy a 2019-es uniós költségvetést az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre vonatkozó valamennyi eszközre kell felhasználni, különösen az Unió gazdaságilag lemaradásban lévő régióiban, az üzleti és digitális készségek előmozdítására összpontosítva;

5.  elismeri az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) fontos szerepét és sikerét; sajnálattal jegyzi meg, hogy az ESBA kiegészítő támogatásának biztosítása érdekében a Horizont 2020 keretét csökkenteni kellett; hangsúlyozza, hogy az Unió általános költségvetése nem finanszírozhat új kezdeményezéseket a már folyamatban lévő uniós programok és politikák rovására; célja, hogy teljesítse a Parlament által az ESBA-ról szóló tárgyalások során tett kötelezettségvállalást, amelynek értelmében a lehető legkisebbre kell csökkenteni az említett programra gyakorolt hatást, és az érintett költségvetési tételek 2019-es előirányzatait növelni kell;

6.  emlékeztet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a Digitális Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti kiterjedt szinergia megőrzésének fontosságára, a TEN-T folyosók digitalizációjának felgyorsítására irányuló projektek esetében a tőkeáttételi hatás maximalizálása érdekében;

7.  hangsúlyozza az energiaunió kiteljesítésének fontosságát, emellett pedig a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntarthatósági céljainak teljesítése révén az európai éghajlat-politikai célok teljesítését; rámutat az Európai Parlament tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról szóló jelentésében (2017/2084 (INI)) szereplő, arra vonatkozó követelésekre, hogy legyen nagyobb az összhang az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalása és finanszírozási politikái között az energiaunió öt egymást kölcsönösen támogató dimenziója tekintetében; emlékeztet ebben az összefüggésben az „első az energiahatékonyság” elfogadott elvére, valamint arra a célkitűzésre, hogy az Unió a megújuló energiaforrások tekintetében világelső legyen; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges finanszírozást az ezeken a területeken megvalósítandó beruházásokhoz, valamint a fenntartható fejlődéshez, az energiaszegénységgel szembeni fellépéshez és az igazságos átmenethez, továbbá biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az ipar számára a tisztább termelési folyamatra történő áttérés során, amelynek révén 2050-re megvalósítható lenne a nettó nulla széndioxid-kibocsátású gazdaság; e tekintetben örömmel fogadja a Bizottság azon becslését, amely szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások a 2019. évi költségvetésben elérik a 20,1%-ot, azonban ismételten hangsúlyozza, hogy a szóban forgó javaslat a 2014–2020 közötti uniós költségvetésben csupán 19,3%-ot fog eredményezni az éghajlattal kapcsolatos intézkedések tekintetében; úgy véli, hogy e célok elérése érdekében a CEF-ben fenn kell tartani a szükséges forrásokat; aggodalommal tölti el, hogy a Tanács jelentősen csökkentette a CEF Energia kötelezettségvállalásait és kifizetéseit;

8.  tisztában van a társadalmi kihívásokkal kapcsolatos költségvetési tételek, és különösen az egész életen át tartó egészség és jólét javítását célzó tétel jelentőségével az uniós életszínvonal növelése szempontjából; arra buzdítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn e célkitűzések megfelelő finanszírozását, és sajnálatosnak tartja a Tanács által javasolt csökkentéseket;

9.  hangsúlyozza a digitális egységes piac céljai elérésének fontosságát az Unió digitalizációjának, valamint az európai gazdaság, a közszféra és a polgárok digitális integrációjának fokozása érdekében; e tekintetben elismeri a WIFI4EU-hoz hasonló kezdeményezések fontosságát; sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács csökkentette e kezdeményezés támogatását;

10.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k alapvető részét képezik az európai gazdaságnak, hiszen sok munkahelyet biztosítanak az Unión belül, és úgy véli, hogy kedvező környezetet kell biztosítani a kkv-k számára, és támogatni kell a kkv-klasztereket és -hálózatokat; ugyanakkor mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a Tanács csökkenti a kkv-eszközt, amely ellentmondásos üzenet az európai vállalkozások felé;

11.  tudomásul veszi az európai védelmi ipari fejlesztési programot; hangsúlyozza, hogy e tevékenység számára új forrásokat kell biztosítani, tekintettel az uniós költségvetésre gyakorolt jelentős hatására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az európai védelmi ipari fejlesztési program finanszírozása miatt csökkenti a CEF és az európai űrprogramok, például a Vezető szerep az űrkutatásban és a Kopernikusz program támogatását, ugyanis a pénzügyi forrásokat nem szabad civil programoktól azért elvonni, hogy helyette védelmi területen programokat támogassanak;

12.  hangsúlyozza, hogy szükség van az európai mobilitási ágazat reformjára annak érdekében, hogy fenntartható, tiszta és versenyképes közlekedés valósuljon meg az Unióban, hogy az uniós gépjárműipar igazodni tudjon a jövő kihívásaihoz, és teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseinket; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő finanszírozásra van szükség az e célokat támogató programokhoz, mint amilyen a CEF Közlekedés és a Második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai (FCH 2) közös vállalkozás; ezért aggodalommal tölti el, hogy a Tanács e programok tekintetében csökkenti a támogatást;

13.  emlékeztet rá, hogy az ITRE hatáskörébe tartozó ügynökségeknek elegendő pénzügyi és emberi erőforrásokat kell biztosítani, hogy megfelelően végezhessék munkájukat; hangsúlyozza, hogy a személyzet 5%-os létszámcsökkentése és az újrafoglalkoztatási alap ezzel az általános költségvetéssel véget ér, és kéri a Bizottságot, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló intézkedésektől; kitart amellett, hogy az érintett ügynökségek feladatainak növekedésével összhangban meg kell növelni az erőforrásokat is; e tekintetben üdvözli az ENISA és a GSA személyzeti létszámának növelését; aggodalommal állapítja meg, hogy a növelés nem kielégítő, és kéri az ACER személyzeti létszámának növelését is ahhoz, hogy az ügynökségek megbízatásukat teljesíthessék, beleértve a magasan képzett szakemberek toborzásának és fenntartásának szükségességét, valamint a jövőbeli szerepek és feladatok megtervezését;

14.  hangsúlyozza, hogy mivel az Egyesült Királyság kijelentette, hogy hozzá fog járulni a 2019. és 2020. évi költségvetéshez, a tagállam kilépése az Unióból várhatóan nem lesz közvetlen hatással az ITRE hatáskörébe tartozó programokra;

15.  hangsúlyozza, hogy amennyiben az Unió nem teljesíti saját jogi és politikai kötelezettségvállalásait kifizetési kötelezettségvállalásaival kapcsolatban, azzal komolyan árt saját megbízhatóságának, és rossz hatással lesz az uniós intézmények feladataik ellátására való képességébe vetett bizalomra, hangsúlyozza, hogy ezt a helyzetet az is kiélezi, hogy az Unió közelít a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéhez, ezért a többéves programok végrehajtásának gyorsan kell haladnia.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

5

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, José Blanco López, Jonathan Bullock, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Angelo Ciocca, Jakop Dalunde, Igor Gräzin, Rebecca Harms, Barbara Kappel, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Tilly Metz, Nadine Morano, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Julia Reda, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Amjad Bashir, Michał Boni, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Marisa Matias, Gesine Meissner, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bernd Kölmel

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39

+

ALDE

Igor Gräzin, Gesine Meissner, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck

ECR

Bernd Kölmel, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

EFDD

Dario Tamburrano

PPE

Bendt Bendtsen, Michał Boni, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Françoise Grossetête, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Anna Záborská

S&D

Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Dan Nica, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Benedek Jávor, Tilly Metz, Julia Reda

5

-

ECR

Amjad Bashir

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Angelo Ciocca, Christelle Lechevalier

S&D

José Blanco López

4

0

ENF

Barbara Kappel

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (12.7.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Jasenko Selimovic

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) költségvetési eljáráshoz kapcsolódó felelőssége a 2. címen (Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika), a 14. címen (Adóügyek és vámunió), valamint a 33. címen (Igazságügy és fogyasztóvédelem) belüli költségvetési sorokra terjed ki;

2.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac Európa egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé tette a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az Unióban, 1,7%-kal növelte az EU bruttó hazai termékét és 3,6 millió új munkahelyet hozott létre 1990 óta, ezért úgy ítéli meg, hogy az egységes piac kiépítésének a 2019. évi költségvetés egyik elsődleges céljának kell maradnia, mivel kulcsfontosságú, hogy az Unió versenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaság legyen polgárai és vállalkozásai javára; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EU-t versenyképesebbé kell tenni, és felszólít a tevékenységek digitális világhoz való alakításának elősegítését célzó költségvetési előirányzatok képzésére;

3.  emlékeztet arra, hogy az egészséges és felelős fogyasztói környezet kulcstényező az egységes piac kiépítése és egész Európában a gazdasági növekedés tekintetében, és kiemeli, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok biztosították a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot a polgárok és a vállalkozások számára sok területen, mint például az utasjogok, a fogyasztói jogok és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és tisztességtelen szerződési feltételek elleni küzdelem terén;

4.  ugyanakkor megjegyzi, hogy az uniós piacokon továbbra is megtalálhatóak nem biztonságos és a szabályoknak nem megfelelő termékek, amire számos közelmúltbeli botrány is felhívta a figyelmet, következésképpen hangsúlyozza, hogy forrásokat kell elkülöníteni a hatékonyabb és összehangoltabb piaci felügyeletre és a fogyasztói biztonság garantálására;

5.  üdvözli, hogy az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetében (2019. évi költségvetési tervezet) az IMCO bizottság fő prioritásai a vámunió működése, a fogyasztóvédelem, a versenyképesség és az áruk és szolgáltatások belső piaca területén megfelelően figyelembevételre kerültek, és megfelelő költségvetési forrásokban részesültek a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, és kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg ezeket az előirányzatokat;

6.  hangsúlyozza, hogy az egységes piaci politikát prioritásként kell kezelni a költségvetés jobb felhasználására törekvés tekintetében, és hogy hasonló megtakarításokat kell elérni más területeken is, hogy teljesíteni lehessen a kiadásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

7.  üdvözli az Uniós Vámkódex (Vámkódex) végrehajtásának és az elektronikus vámrendszer kidolgozásának támogatása céljából a vámunió korszerűsítésére szolgáló kötelezettségvállalási előirányzatok megemelt szintjét, mivel a Vámkódex teljes körű és egységes végrehajtása lényeges a polgárok és az Unió pénzügyi érdekeinek jobb védelméhez, és az elektronikus vámügyintézés a belső piac jobb működése szempontjából az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívása; hangsúlyozza, hogy a vámeljárások egyszerűsítése és a vámrendszerek hatékony érvényesítése alapvető fontosságú a csalás elleni küzdelem és a verseny ösztönzése szempontjából;

8.  hangsúlyozza, hogy továbbra is vannak kihívások az uniós polgárok fogyasztóvédelme terén, különösen ami a digitális gazdaságot és az Unión belül a határokon átnyúló kiskereskedelem alakulását illeti, és következésképpen sajnálja, hogy a fogyasztóvédelmi program előirányzatai a 2019. évi költségvetési tervezetben nem elegendőek; a valódi uniós egységes digitális piac megvalósításának lezárása érdekében ezért megfelelő finanszírozást kér a fogyasztóvédelmi program számára a fogyasztók, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók magas szintű védelmének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően kezeljék a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos új kihívásokat;

9.  hangsúlyozza, hogy a belső piac irányítási eszközei nem csak az uniós szabályok megfelelő alkalmazásának biztosításában töltenek be fontos szerepet, hanem a fogyasztók és a vállalkozások jobb tájékoztatásában is, és javasolja, hogy a Bizottság támogasson a jogaikkal és a jogaik megsértésére válaszul adható megfelelő fellépéssel kapcsolatos tájékoztató programokat; ezért felszólít a vonatkozó költségvetési sor (02 03 04.) növelésére az egységes piac jobb működésének biztosítása érdekében, különös tekintettel a tájékoztatási és támogatási szolgáltatásokra;

10.  megállapítja, hogy a polgárok és vállalkozások 91,6%-a nem ismer semmilyen európai szintű információs vagy segítségnyújtási szolgáltatást(1), és úgy véli, hogy rendkívül fontos, hogy a fogyasztók és a vállalkozások ismerjék az információs és segítségnyújtási eszközöket, különösen az Európa Önökért portált és az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, és hogy jelentős erőfeszítést kell tenni ezen ismeretek növelésére, ezért elvárja az előirányzatok jelentős mértékű növelését;

11.  megjegyzi, hogy az uniós intézmények már nem hivatalos megállapodásra jutottak az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról szóló bizottsági javaslatról, és már 2019-ben megfelelő finanszírozást vár a portál előkészítéséhez;

12.  emlékezteti a Bizottságot az (EU) 2018/302 rendelet(2) 2018. december 3-i hatálybalépésével összefüggésben, hogy 2020 márciusáig mélyreható elemzést kell végeznie arról, hogy a rendelet hatálya kiszélesíthető-e a szellemi tulajdon védelme alatt álló, elektronikusan biztosított szolgáltatásokra, beleértve az audiovizuális szolgáltatásokat, e rendelet teljes hatóköre tekintetében, és ezért már 2019-ben megfelelő előirányzatokat kér e célra;

13.  emlékeztet arra, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) kulcsfontosságú eszköz a vállalkozói kultúra ösztönzéséhez, a meglévő kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásához és versenyképességük, fenntarthatóságuk és növekedésük biztosításához, a digitális átalakulásuk elősegítéséhez, valamint a tudásalapú társadalom növekedésének előmozdításához, és reméli, hogy a COSME kifizetési előirányzatainak csökkenése a 2019. évi költségvetési tervezetben csak a fennmaradó összegek Bizottság által készített részletes számítására vezethető vissza, mivel alapvető fontosságú a szűk keresztmetszetek és hiányok elkerülése a COSME intézkedéseinek kifizetése során;

14.  üdvözli a 2019. évi költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási előirányzatok növekedését a 02 02 01. költségvetési soron („A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása”), miközben továbbra is aggódik a tervezett kifizetési előirányzatok szintje miatt, hiszen a kkv-k finanszírozáshoz jutása továbbra is elsődleges fontosságú az IMCO bizottság számára a 2019. évi költségvetésben;

15.  üdvözli a 33 04 01. költségvetési sor (A fogyasztók érdekeinek védelme, valamint a fogyasztói biztonság és tájékoztatás javítása) előirányzatainak növelését a 2019. évi költségvetési tervezetben; hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piacon rendkívül fontos az átlagfogyasztók tudásának és ismereteinek szélesítése; kéri a belső piaci szabályok ismertségét növelő egységes piaci eszközök megerősítését; hangsúlyozza a SOLVIT, az Európai Fogyasztói Központok Hálózata és a Fin-Net hálózat pénzügyi támogatásának folytatását;

16.  kiemeli a szabványok jelentőségét az uniós piac versenyképessége szempontjából; kiemeli, hogy megfelelő pénzügyi támogatás szükséges az európai szabványügyi szervek tevékenységei számára;

17.  kéri az IMCO bizottság által támogatott minden kísérleti projekt, és különösen „A légitársaságok fogyasztókról való esetleges tisztességtelen profilalkotásának és árkiigazításainak nyomon követése” (amely azt vizsgálja, hogy a légitársaságok alkalmazzák-e a „fogyasztókról való profilalkotást” a repülőjegyek árának kiigazítása érdekében), a „Web-akadálymentesítési követelmények alapértelmezett alkalmazása a tartalomszerkesztő eszközök és platformok esetében ” (amely ösztönzi és támogatja EN 301 549 v1.1.2 európai norma megfelelő akadálymentesítési követelményeinek elfogadását támogatások vállalatoknak való odaítélésével) és „Az állítólagos minőségi különbségek értékelése az egységes piacon eladott áruk tekintetében” (amely további lényeges fogyasztói és piaci alapú kutatásokat végez az egységes piacon megtalálható termékek állítólagos kettős minőségével kapcsolatban) című projekteket.

18.  felhívja a Bizottságot, hogy „Az állítólagos minőségi különbségek értékelése az egységes piacon eladott áruk tekintetében” című kísérleti projekt esetében biztosítsa a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjainak szoros bevonását az e kísérleti projekttel kapcsolatos összes tevékenység megtervezésébe és felügyeletébe, és ismételten hangsúlyozza, hogy a parlamenti képviselőknek jelentős szerepet kell játszaniuk a nyilvánosság végleges jelentés eredményeiről való tájékoztatásában;

19.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az összes belső piaci programot összekössék az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(3);

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Biljana Borzan, Birgit Collin-Langen, Julia Reda, Marc Tarabella, Matthijs van Miltenburg, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Asim Ademov, Isabella De Monte, Sylvie Goddyn, Nosheena Mobarik

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34

+

ALDE

Dita Charanzová, Jasenko Selimovic, Matthijs van Miltenburg

ECR

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Asim Ademov, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza-Bildt, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Stefanec, Róża Gräfin von Thun und Hoheinstein, Mihai Turcanu, Sabine Verheyen

S&D

Biljana Borzan, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Isabella De Monte, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

Verts/ALE

Pascal Durand, Julia Reda

3

-

EFDD

John Stuart Agnew

Verts/ALE

Sylvie Goddyn, Mylène Troszczynski

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Az EU-n belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások információs és segítségnyújtási igényeire vonatkozó tanulmány 2017. évi adatai, beleértve a hiány- és költségelemzést, 30. o.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60 I/1., 2018.3.2., 1. o.)

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.)

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (30.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Pavel Telička

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi az uniós közlekedéspolitika céljára az 1a. fejezet, 6. címe („Mobilitás és közlekedés”) alatt javasolt költségvetési tervezetet; hangsúlyozza, hogy az EU közlekedési politikája alapvető fontosságú a személyek és áruk szabad mozgása, a globális európai integráció, illetve az Unió társadalmi és területi kohéziója és átfogó versenyképessége szempontjából; hangsúlyozza ezért, hogy ez a szakpolitika ambiciózus költségvetést igényel, hogy a közlekedési ágazat a folyamatban lévő projektek kapcsán megőrizze hitelességét, garantálja az infrastruktúrák megfelelő hálózatát, annak helyes működését és biztonságát, biztosíthassa az európai vállalkozásokat fellendítő hosszú távú hosszú távú befektetéseket, és hogy kiegészítő magánfinanszírozást mozgósíthasson;

2.  úgy gondolja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) jelentős uniós hozzáadott értéket képviselő, alapvetően fontos eszköz lesz a közlekedési hálózat Unió-szerte történő optimalizálásában, az új és a már meglévő közlekedési infrastruktúrák összekötése, illetve modernizálása által; hangsúlyozza az CEF kulcsfontosságú szerepét a szállítási ágazatban a TEN-T törzs- és átfogó hálózatok befejezésében, és rámutat arra, hogy a hosszútávú tervezés céljára a CEF-nek stabil és megfelelő finanszírozásra van szüksége; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy korábban költségvetési csökkentéseket hajtottak végre az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kárára, és ragaszkodik ahhoz, hogy a program kapcsán további csökkentés már nem fogadható el; tudomásul veszi, hogy a Bizottság a CEF közlekedési részére 39,4%-os, illetve illetve 5,3%-os növekedést javasol a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések terén, és úgy véli, hogy ez az összeg a minimum, figyelembe véve, hogy 2019 a jelenlegi többéves pénzügyi keret első olyan éve, amelyben a 2014 és 2016 között megkezdett projektekre további finanszírozást lehet kérni;

3.  Üdvözli a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe áthelyezett 1,7 milliárd EUR összeget; emlékeztet rá, hogy e forrásokat azonban kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló TEN-T infrastruktúraprojektekre különítik el;

4.  kiemeli, hogy az európai nyomtávolságon alapuló Rail Baltica projekt a maga nemében az Unió egyik legfontosabb projektje, ugyanakkor a javasolt források nem elégségesek; felhívja tehát a Bizottságot az uniós finanszírozásnak ugyanazon a változatlan szinten történő fenntartásának biztosítására;

5.  üdvözli, hogy 2018. májusban új CEF közlekedési pályázati felhívás indult, hogy támogassa a 3. tiszta mobilitási csomag szakpolitikai irányait, és hogy 2019-ben további felhívásokat indítanak még; emlékeztet a 2017. évi támogatásötvözési felhívás sikerére, és sürgeti a Bizottságot, hogy 2019-ben ismételje meg ezt a felhívást; ebben az évben ismét hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és más alapok (különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alap – jövedelemgeneráló projektek céljára) közötti kiegészítő jelleget a projektfinanszírozás terén az uniós hozzáadott érték maximalizálása és további magánberuházások beindítása érdekében, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerhez és a digitális fejlesztésekhez hasonló innovációs nagyberuházások területén; ezzel egy időben emlékeztet arra, hogy a CEF finanszírozásának területe továbbra is a TEN-T folyosók mentén végrehajtott, fenntartható infrastrukturális és határokon átívelő projektek finanszírozásának fő eszköze marad;

6.  emlékeztet a párizsi megállapodás szerinti kötelezettségekre; emlékeztet, hogy Európának a közeljövőben erősödő kihívásokkal kell szembenéznie a közlekedéssel kapcsolatosan, például a klímaváltozás enyhítésével és az áruszállításra való igény növekedésével, amelynek magába kell foglalnia az energetikai átállást és a mobilitás új formáit, illetve emlékeztet arra, hogy ezek a kihívások megfelelő finanszírozást kívánnak annak érdekében, hogy Európa továbbra is inkluzív és versenyképes maradjon; éppen ezért hangsúlyozza, hogy mennyire fontos támogatni, és megfelelő finanszírozást elkülöníteni az alacsony széndioxid-kibocsátású, egységes vasúti térség létrehozására, például az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer, a nagysebességű és a határon átnyúló vasúti hálózatok végrehajtása révén, a tengeri és a belvízi utak népszerűsítése érdekében, ideértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kompokat is – mindezt a fenntartható közlekedési ágazat elérése érdekében; emellett fenntartja, hogy az Unión belüli, valamennyi közlekedési módra kiterjedő hatékony környezetbarát logisztikai irányítás nagymértékben hozzájárulhat a közlekedés intenzitásának csökkentéséhez és a CO2-kibocsátás mérsékléséhez, továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a logisztika digitalizálását;

7.  emlékeztet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Digitális Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti kiterjedt szinergia megőrzésének fontosságára, a TEN-T törzsfolyosók digitalizációjának felgyorsítására irányuló projektek tőkeáttételének maximalizálása érdekében;

8.  úgy véli, hogy a közlekedéssel foglalkozó ügynökségek uniós költségvetésből történő támogatásának tükröznie kell az ügynökségek feladatait; megjegyzi, hogy az előző évi költségvetéshez képest az EASA részére előirányzott költségvetés stabil, az EMSA részére előirányzott költségvetés enyhén nőtt, illetve hogy az ERA részére előirányzott költségvetés sajnálatos módon csökkent; emlékeztet, hogy az ERA, az EASA és az EMSA hatáskörét nemrégiben kiszélesítették, ami megfelelő finanszírozást és emberi erőforrásokat feltételez annak biztosítása érdekében, hogy új hatáskörüket sikeresen gyakorolhassák; ebben a kontextusban emlékeztet az EASA megbízatásának rendkívül jelentős fejlődésére, amely a felülvizsgált, új hatáskörökkel kiegészített (pl. drónok, ATM/ANS, környezet, kiberbiztonság, kutatás, nemzetközi jelenlét) alapszabály nemrég bekövetkezett elfogadásának eredménye, az emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében pedig ennélfogva növelni kell az EASA költségvetési tervezetét, hogy az a megfelelő források birtokában tarthassa fent az uniós polgárok biztonságának magas szintjét;

9.  emlékeztet, hogy a világűr kulcsfontosságú szektor az Unió számára, hogy a Galileót és az EGNOS-t igen széles körben használják a közlekedési ágazatban, és hogy az EGNOS 2011 óta teljes mértékben működik az összes szállítási mód előnyét szolgálva; hangsúlyozza, hogy a Galileót teljes egészében az uniós költségvetésből finanszírozzák, és hogy a teljes kiépítése jelentős előnyökkel fog járni az európai uniós gazdaság számára annak köszönhetően, hogy valódi szolgáltatásokat biztosít az iparnak és a polgároknak; tudomásul veszi, hogy a Galileo jelenleg 22 műholddal működik, és hogy 2020-ig el kell érni teljes körű üzembe állítását, mihelyt Föld körüli pályán kering mind a 30 műholdja; úgy véli ezért, figyelembe véve a kiberbiztonság jelentette sürgető kihívást, hogy rendkívül fontos megfelelő költségvetési forrásokat elkülöníteni a következő műholdak indítására; felhívja a figyelmet az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Ügynökség (GSA) kulcsfontosságú feladataira a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) tekintetében; úgy gondolja, hogy a GSA-nak megfelelő támogatásra van szüksége annak biztosítása érdekében, hogy az európai műholdas navigációs rendszerprogramok (GNSS) megfelelően működjenek és előnyeik kihasználhatóak legyenek;

10.  úgy véli, hogy közlekedési ágazat hatékonyságának javítása és a kibocsátások csökkentése két egymástól kölcsönösen függő célkitűzés, amelynek eléréséhez a kutatás és az innováció megvalósítása nagymértékben hozzá tud járulni, az illetékes uniós ügynökségekkel együttműködésben; tudomásul veszi a Horizont 2020 és a SESAR 2 program (a kutatás és fejlesztés, illetve a légiforgalmi irányítási rendszer, ATM végrehajtása érdekében egyaránt), a Shift2Rail, Clean Sky 2, illetve a Fuel Cells és a Hydrogen 2 közös vállalkozások számára elkülönített költségvetés javasolt stabilitását, miközben rávilágít a megfelelő finanszírozás biztosításának fontosságára a felsorolt programok sikere érdekében;

11.  úgy véli, hogy a közlekedési infrastruktúra uniós finanszírozásának figyelembe kell vennie a következő szempontokat:

– a folyosók, az átfogó hálózatok és a határokon átívelő csatlakozások közötti átjárhatóság;

– az intermodalitás mint a projektekkel kapcsolatos döntések alapja;

– az interoperabilitás mint a közlekedési projektek társfinanszírozásának feltétele;

– a társfinanszírozott projektek minősége (mennyiségük vagy méretük helyett);

– a polgárok részvétele az átlátható döntéshozatalban, illetve az összességében véve az 1 milliárd eurót meghaladó beruházással járó, nagy projektek előmenetelének nyomon követésében.

12.  sajnálja, hogy az EU nem mindig kommunikál sikeresen a szakpolitikái és finanszírozási programjai által kifejtett közvetlen hatásról, és ide tartozik az is, hogy nincs ezekről hatásvizsgálat; rámutat, hogy a közlekedési ágazat tekintetében az utasok jogaival kapcsolatos tudatosság általános hiánya az Unióban elég aggasztó, és sajnálja, hogy e szabályokat, különösen a légi közlekedés vagy a vasúti ágazat tekintetében nem alkalmazzák következetesen valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor könnyű félretájékoztatási kampányt indítani, nagyobb támogatást kellene szentelni ennek az ügynek;

13.  hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések hasznos lehetőséget jelentenek a Parlament számára, hogy közvetlen pénzügyi ösztönzést nyújtson a jogalkotási munkáját támogató kezdeményezéseknek, amelyekért a Bizottság közvetlenül elszámoltatható; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adott projektek és fellépések eredményeiről nem mindig számolnak be következetesen, és kéri a Bizottságot, hogy a mandátum végéig terjesszen elő mélyreható elemzést az e jogalkotási ciklusban finanszírozott projektekről, illetve az iránymutatásokról, amelyek nem csupán a célokat, hanem azok megválasztásának módszerét is körvonalazzák.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Markus Ferber, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Matthijs van Miltenburg, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Anna Hedh

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

33

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Matthijs van Miltenburg, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Kosma Złotowski

ENF

Georg Mayer

PPE

Georges Bach, Wim van de Camp, Deirdre Clune, Markus Ferber, Dieter-Lebrecht Koch, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Ismail Ertug, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Anna Hedh, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, István Ujhelyi, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

0

-

 

 

3

0

ECR

Jacqueline Foster, Peter Lundgren

EFDD

Daniela Aiuto

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (4.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Derek Vaughan

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza a kohéziós politika fontosságát az Unió fő beruházási politikájaként, amely segíti az uniós régiók közötti és azokon belüli gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését, és megakadályozza a régiók leszakadását, fokozza az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, új munkahelyeket hoz létre és küzd a munkanélküliség ellen, javítja a kis- és középvállalkozások versenyképességét és a hozzáférést a nemzetközi piacokhoz, ösztönzi az innovációt a városi és vidéki területeken, és támogatja a helyi és regionális hatóságokat a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállás során; megjegyzi, hogy a kohéziós politikába beruházott minden egyes euró 174%-os(1) megtérülést eredményezett, a kevesebb beruházás pedig kevesebb növekedést és kevesebb új munkahelyet jelentene; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika minden tagállam számára hasznos; felhív a kohéziós alapok által az Európai Unió fő beruházási politikájaként betöltött szerep megőrzésére egy olyan költségvetéssel, amely arányos a kohéziós politika nagyra törő céljaival;

2.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az egyik legfontosabb eszköz a Bizottság 2019. évi költségvetési tervezetében meghatározott fő prioritások kezelésére, amelyek a következők: az erősebb és ellenállóképesebb európai gazdaság kialakítása; az egyenlőtlenségek csökkentése az Unióban, munkahelyteremtés; szolidaritás és biztonság az EU határain belül és kívül, valamint az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítása; e tekintetben hangsúlyozza a Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalásainak, valamint az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérésének fontosságát; kiemeli, hogy fontos az uniós források láthatóságának javítása és a kohéziós politika eredményeinek jobb kommunikálása; ösztönzi a Bizottságot a tagállamokkal együtt a különböző uniós beruházási lehetőségekre való figyelemfelhívásra, az innovatív projektek bemutatására, valamint a jó gyakorlatok megosztására.

3.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2014–2020 közötti időszak első éveiben tapasztalt kihasználatlanságot követően a jelenlegi programok végrehajtása lendületet kapott, a kifizetések végrehajtása és a projektkiválasztás aránya egyaránt javult; felhívja a figyelmet arra, hogy a programozási időszak kezdetén tapasztalt késedelmek 2019-ben a kifizetési kérelmek felhalmozódását eredményezhetik; elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a szükségtelen késlekedést; ebben a tekintetben sürgeti, hogy elegendő összegű kifizetési előirányzat legyen biztosítva ahhoz, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hiányosságokat és hozzon intézkedéseket az esb-alapok felhasználásának javítása érdekében, figyelembe véve, hogy a kifizetések tagállamok szerinti lebontásáról szóló legutóbbi jelentések (2018. június 30.) szerint néhány tagállam meglehetősen lemaradt a kifizetett pénzeszközök tekintetében;

4.  tudomásul veszi a kifizetési előirányzatok szintjének javasolt 1,1%-os emelését, 8,9%-os és 3,6%-os csökkenéssel a Kohéziós Alap és az európai területi együttműködés tekintetében, valamint az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak 2,8%-os emelésével a 2019. évi költségvetési tervezetben az előző költségvetéshez képest; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek az összegek nem biztos, hogy elegendőek az említett fejezet alá tartozó programok végrehajtásának üteme és a kifizetetlen követelések újbóli felhalmozódásának megakadályozása tekintetében, ami aláásná a kohéziós politika hitelességét; hangsúlyozza ezért a kifizetési előirányzatok magasabb szintjének szükségességét annak bizonyításához, hogy az EU képes kötelezettségvállalásai teljesítésére, ezáltal erősítve a hitelességét;

5.  emlékezteti a Bizottságot a nemzeti irányító hatóságok kijelölésének késedelmeire; rámutat arra, hogy 2018. május 31-étől még 16 program esetében kell kijelölni nemzeti hatóságokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi programok zökkenőmentes végrehajtása érdekében aktívan működjenek együtt a kijelölési folyamat mielőbbi befejezése érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a felvevőképességük növelése és a projektek végrehajtásának felgyorsítása érdekében azért, hogy korlátozzák a lezáratlan kohéziós finanszírozás okozta késedelmeket a folyó pénzügyi évben; ismételten hangsúlyozza a finanszírozás végrehajtása javításának és az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy szorosabban működjenek együtt a bizottsági munkacsoporttal annak érdekében, hogy biztosítsák a jobb végrehajtást, és ezáltal megszilárdítsák a kohéziós finanszírozás igazgatási kapacitásait;

6.  tudomásul veszi a strukturálisreform-támogató program (SRSP) költségvetésének 2019–2020 közötti 80 millió EUR-val történő megemelését célzó javaslatot, amelyből a 2019. évi költségvetési tervezetre 40 millió EUR jut, így az SRSP teljes kerete 222,8 millió EUR-ra emelkedik; figyelmeztet arra, hogy a növelést a különleges eszköz mobilizálása révén kell finanszírozni, nem pedig a kohéziós politika rovására. felszólítja a Bizottságot, hogy keressen az európai strukturális és beruházási alapokkal és más kutatással, innovációval és versenyképességgel kapcsolatos uniós programokkal, úgymint a „Horizont 2020” keretprogrammal való további szinergiákat és komplementaritásokat, például az innováció és a digitalizáció előmozdítása céljából a vidéki területeken és a vidéki gazdaságokban.

7.  tudomásul veszi, hogy a kohéziós alapok igen kedvező hatást gyakorolnak a konfliktusövezetekben; beleértve az észak-írországi PEACE programot is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bizonyos egyedi programok – mint például a PEACE program – meghatározandó feltételek mellett és a folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül történő, folyamatos finanszírozása révén továbbra is támogassák a békefolyamatot. rámutat arra, hogy az európai területi együttműködési programokból származó – vagyis az EU külső határai mentén létrejött határokon átnyúló együttműködések támogatására fordított – források a bővítési politika szempontjából is hasznosak lehetnek.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

3.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Mercedes Bresso, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Louis-Joseph Manscour, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Mirosław Piotrowski, Liliana Rodrigues, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Raffaele Fitto, Elsi Katainen, Tonino Picula, Maria Gabriela Zoană

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

23

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Raffaele Fitto, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

GUE/NGL

Younous Omarjee

PPE

Pascal Arimont, Daniel Buda, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Mercedes Bresso, Aleksander Gabelic, Michela Giuffrida, Louis-Joseph Manscour, Tonino Picula, Liliana Rodrigues, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Maria Gabriela Zoană

VERTS/ALE

Monika Vana

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

2016. szeptember 19-i európai bizottsági szolgálati munkadokumentum az ERFA és a 2007–13 közötti Kohéziós Alap utólagos értékeléséről (SWD(2016)0318).


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (30.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Ramón Luis Valcárcel Siso

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli, hogy a Bizottság 60 milliárd eurónyi kötelezettségvállalási és 57,8 milliárd eurónyi kifizetési előirányzatot állított be a 2019. évi költségvetési tervezet 2. fejezetébe, mivel ezek az összegek a 2018. évi költségvetéshez képest kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 1,2%-os, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig 3,0% növekedést jelentenek; megállapítja ugyanakkor, hogy az EMGA-t illetően ez a növekedés annak tudható be, hogy a 2018. évi költségvetéshez képest a 2019. évi költségvetési tervezetben kevesebb címzett bevétel áll majd az EMGA rendelkezésére; javasolja, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy elkerüljék a fizetési hátralékok felhalmozódását a következő többéves pénzügyi keretben (2021–2027);

2.  ragaszkodik hozzá, hogy forrásokat kell biztosítani a mezőgazdasági termelők által a piaci vagy egészségügyi és növényegészségügyi válságok, például a Xylella fastidiosa miatt elszenvedett gazdasági veszteségek kompenzálására, és ismételten kijelenti, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretet a 3. fejezettel együttműködésben e célra kell felhasználni; ragaszkodik hozzá, hogy a felszámolásért adott kompenzáció terjedjen ki az agro-ökoszisztémák, többek között a talaj rehabilitációjára, továbbá a robusztus biológiai sokféleség létrehozására, és különösen az olyan ültetési anyagok genetikai sokféleségének biztosítására, amelyek ideális esetben magukban foglalják a betegséggel vagy kártevőkkel szembeni rezisztenciát vagy toleranciát; úgy véli, hogy minden megítélt segélynek többek között azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítani lehessen az agrár-ökoszisztémák és tájak kiegyensúlyozottságát és biológiai sokféleségét, illetve azt, hogy ezek ellenállóbbak legyenek a jövőbeli támadásokkal szemben;

3.  ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságból származó címzett bevételekből vagy a szabálytalanságok miatti visszafizetésekből az előző évek során az uniós költségvetésbe befolyt bevételek maradjanak a 2. fejezet alatt;

4.  felszólít, hogy az olajbogyó-termelés és az olívaolaj-ágazat számára további támogatásokat irányozzanak elő a termelők Xylella fastidiosa kitörése miatt keletkezett veszteségeinek ellensúlyozása, az Unión belüli, megelőzést célzó intézkedések felgyorsítása, az ágazat átalakítása és a kórokozóval és annak hordozójával kapcsolatos tudományos kutatás megerősítése érdekében;

5.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő időben kövessék figyelemmel a mezőgazdasági termékek áringadozásait, amelyek negatívan hatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmeire, és szükség esetén tegyenek gyors és hatékony válaszintézkedéseket;

6.  kiemeli, hogy a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési ágazat innovációjának és intelligens megoldásainak ösztönzése és javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazati kutatás céljára elkülönített, különösen a Horizont 2020 költségvetéséből származó források teljes mértékben hozzáférhetőek maradjanak, ahogyan az az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) származó források esetében megvalósul, annak érdekében, hogy ki lehessen építeni a széles sávú hálózatokat a vidéki térségekben; hangsúlyozza az eredmények mezőgazdasági üzemek szintjén való gyakorlati alkalmazhatóságának fontosságát, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadás szerepét; megjegyzi, hogy a beépített „intelligens” megoldások – mint például az intelligens falvak, a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció, a megosztásalapú és a körforgásos gazdaság, valamint a szociális kezdeményezések – hozzájárulhatnak a mezőgazdaság fejlődéséhez és az általános jólléthez a vidéki térségekben; sürgeti a Bizottságot, hogy tervezzen be finanszírozást az „intelligens” megközelítések számára a KAP reformja és a Cork 2.0 nyilatkozat tükrében; kiemeli, hogy ezeknek az „intelligens” megoldásoknak fenn kell tartaniuk a környezetvédelmi, éghajlatváltozási és biodiverzitási politika céljainak való következetes megfelelést és szoros együttműködést kell biztosítaniuk a tagállamokban működő megfelelő érdekelt felekkel; a termelési módszerek észszerűsítése és a veszteségek csökkentése érdekében hangsúlyozza a precíziós mezőgazdaságba történő beruházás és annak fontosságát, hogy ösztönözni és támogatni kell a méretgazdaságosság előnyeit kihasználni nem tudó kis mezőgazdasági üzemek igényeire szabott kezdeményezéseket, hogy részesülhessenek az új technológiákból származó előnyökből;

7.  hangsúlyozza, hogy a raktározási programok eredményesnek bizonyultak a válságok idején, valamint hogy a tervezési folyamat során elkülönített pénzügyi erőforrások csökkentése a kívánttal ellentétes hatást érne el;

8.  sajnálja a KAP költségvetésének csökkentését a Bizottság következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslataiban; rámutat különösen arra, hogy az agrárpolitika közös politika és a KAP költségvetésének bármilyen csökkentése aránytalan hatásokkal járna, mivel ezeket az összegeket az állami támogatásokra vonatkozó szabályok miatt nem lehet nemzeti forrásokkal helyettesíteni;

9.  üdvözli, hogy a Bizottság növelte a gyümölcs- és zöldségágazatban tevékenykedő termelői szervezetek előirányzatait, és hangsúlyozza, hogy ezek egyre inkább hozzájárulnak az élelmiszer-ellátási lánc piaci helyzetének kiegyensúlyozásához, valamint továbbra is kiemeli a mezőgazdasági termelők taglétszámának növelését célzó intézkedések finanszírozásának szükségességét;

10.  hangsúlyozza, hogy azonosítani kell azokat a támogatási intézkedéseket, amelyek erősítik a mezőgazdasági termelők ellátási láncban betöltött szerepét, valamint azon új módokat, amelyekkel ösztönözni lehet a mezőgazdasági termelői szervezeteket;

11.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az orosz embargó kapcsán foganatosított – különösen a tej-, gyümölcs- és zöldségtermelők számára nyújtott – támogató intézkedéseket nem hosszabbították meg, tekintettel arra, hogy az számos uniós termelőt továbbra is kedvezőtlenül érint, önhibájukon kívül, mivel nem tehetők felelőssé az Unió diplomáciai politikáiért; felszólít a támogató intézkedések fenntartására azon mezőgazdasági ágazatokban, ahol az orosz embargó miatti piaci nehézségek még mindig fennállnak; felszólít továbbá egy olyan új válságtartalék létrehozására, amely annak érdekében, hogy időben reagálhasson a felmerülő válsághelyzetekre, finanszírozásához nem az éves pénzügyi fegyelmi mechanizmusra támaszkodik; tudomásul veszi, hogy bizonyos tagállamokat, amelyeknek nem állt fenn kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal, közvetetten érintett az embargó, és ragaszkodik ahhoz, hogy a támogató intézkedéseknek fedeznie kell a piacok Oroszországba szánt termékekkel való elárasztásából adódó veszteségeket;

12.  üdvözli, hogy az Európai Bizottság javasolja a promóciós intézkedések költségvetésének növelését, ami bizonyítja a korábbi reform által előidézett kedvező változások hatékonyságát; úgy véli, a promóciós intézkedések alapvető fontossággal bírnak az európai export világpiaci részesedésének növelése és a bizonyos harmadik országok által az uniós termékekre kiszabott korlátozások – mint például az orosz embargó vagy az Egyesült Államok mostani, a spanyol érett olívabogyókra kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámokról szóló döntése – kezelésének szempontjából;

13.  rámutat az elmúlt hónapokban a tagállamokat sújtó rendkívüli aszály hatásaira, amely jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdaság számára és számos vállalkozást sodor veszélybe, továbbá kiemeli e tekintetben a legsúlyosabban érintett mezőgazdasági termelőket célzó egyedi támogatási intézkedések biztosításának szükségességét;

14.  üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a méhészeti ágazat jelenlegi finanszírozási szintjének fenntartása mellett, amely döntő fontosságú a nemzeti programok kiadásainak fedezéséhez;

15.  üdvözli a Horizont 2020 keretében a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre fordított megnövelt összegű támogatásokat;

16.  figyelmeztet arra, hogy ha a Mercosurral kötött szabadkereskedelmi megállapodás nem biztosít megfelelő védelmet az uniós mezőgazdaság érzékeny ágazatai számára, számos európai termelőre még nagyobb pénzügyi teher fog nehezedni;

17.  úgy véli, hogy az EU alapvetően hozzá tudna járulni a fenntartható termelésen alapuló egészséges étkezési szokások előmozdításához különösen a gyermekek körében, és ezért igen fontosnak tartja, hogy teljes mértékben kihasználják a jelenlegi rendeletben az iskolai programokra előirányzott felső határösszegeket; felhívja ezért a tagállamokat, hogy szilárdítsák meg nemzeti programjaikat, és teljes mértékben használják ki a rendelkezésre álló előirányzatokat (250 millió euró);

18.  tudomásul veszi az I. pillérről a II. pillérre történő legutóbbi, Franciaország, Litvánia és Hollandia által elhatározott átcsoportosításokat, amelyek a 2019. évi költségvetési tervezetben a közvetlen kifizetések előirányzatainak csökkenéséhez vezettek;

19.  újra megerősíti az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program alapvető fontosságát, figyelembe véve különösen a gyermekek hiányos táplálkozásának jelenlegi szintjét az Európai Unióban; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy csökkentse a kapcsolódó bürokráciát, és hangsúlyozza, hogy népszerűsíteni kell a gyermekek körében az egészséges étkezési szokásokat, valamint a biogyümölcsök és biozöldségek fogyasztását;

20.  sajnálja, hogy az elmúlt években a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetések végrehajtása nem volt kielégítő, és arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a generációs megújulás serkentése, valamint a földkoncentráció és a nagyarányú földszerzés elkerülése érdekében a következő évben ösztönözzék jobban ezen előirányzatok felhasználását; rámutat, hogy a munkaerőhiány a mezőgazdaságban az ágazat fejlődésének egyik hátráltató tényezője, és hangsúlyozza támogató intézkedések megtételének szükségességét a munkavállalók mezőgazdasági ágazatba való vonzásához;

21.  kiemeli a vidékfejlesztési kötelezettségvállalások és kiadások fontosságát, valamint ezek arra vonatkozó potenciálját, hogy gazdasági tevékenységeket és munkahelyeket hozzanak létre, különösen a periferiális területeken, ahol magasabbak a munkanélküliségi ráták, különösen a fiatal nemzedékek esetében; ragaszkodik a fiatal mezőgazdasági termelőket célzó, az innovációt és a szükséges nemzedékváltást támogató kezdeményezések, többek között a régióspecifikus programok fenntartásához; úgy véli, hogy a fiatalok számára nyújtott támogatásnak a fiatalok jelenlegi szükségleteire kellene összpontosítania, és el kellene kerülnie, hogy túlzott eladósodottságra ösztönözze őket;

22.  megállapítja, hogy a mezőgazdasági beruházások finanszírozási eszközeihez való hozzáférést jobban hozzá kell igazítani az új belépők beruházási igényeihez és magasabb kockázati profiljához;

23.  kéri a POSEI programok előirányzatainak a rendeletben előirányzott maximális szinten való fenntartását, mivel ezek a programok nagyon fontosak a mezőgazdasági termelők rugalmasságának biztosításához, és rámutat, hogy a válság és az EUMSZ 349. cikkében említett strukturális hátrány (távoli fekvés, szigetjelleg, kis méret, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok és néhány terméktől való gazdasági függés) által mindmáig erőteljesen sújtott legkülső régiók instabil gazdasági helyzetben vannak.

24.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jelentőségét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat innovációja kapcsán; kéri a folyamatban lévő és új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések további támogatását;

25.  mélységesen aggasztják az Európai Bizottság 2021–2027-re vonatkozó javaslatában tervezett KAP-csökkentések, különösen a legkülső régiók és a POSEI esetében.

26.  sajnálja a termeléstől függő önkéntes támogatási rendszerre vonatkozó költségvetési sor jelentős mértékű csökkenését, mivel a termeléstől függő támogatások alapvető eszközei a számos mezőgazdasági és környezeti előnnyel járó termények megőrzésének;

27.  elégedettségét fejezi ki az állatbetegségek és növénykárosítók elleni küzdelemre szánt előirányzat 25 %-kal való emelése kapcsán, mivel az Unió jelentős kockázatokkal és a járványok számának növekedésével néz szembe.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Jacques Colombier, Michel Dantin, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Michela Giuffrida, Karin Kadenbach, Elsi Katainen, Momchil Nekov, Annie Schreijer-Pierik, Ramón Luis Valcárcel Siso

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

ECR

Jørn Dohrmann, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson, Laurenţiu Rebega

EFDD

Giulia Moi, Marco Zullo

ENF

Jacques Colombier, Philippe Loiseau

PPE

Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Esther Herranz García, Jarosław Kalinowski, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Annie Schreijer-Pierik, Czesław Adam Siekierski, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Michela Giuffrida, Karine Gloanec Maurin, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Maria Gabriela Zoană

Verts/ALE

Martin Häusling, Bronis Ropė

2

-

EFDD

John Stuart Agnew

GUE/NGL

Anja Hazekamp

3

0

ALDE

Jan Huitema

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (31.8.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Alain Cadec

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. a közös halászati politika (KHP) pénzügyi forrásai, illetve a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez és fenntartható halászati megállapodásokhoz való kötelező hozzájárulások a költségvetés III. szakasza és 11. „Tengerügyek és halászat, Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)” címe alatt csoportosulnak;

B. a KHP célja, hogy biztosítsa egy, az Európai Unió számára stratégiai gazdasági fontosságú ágazat életképességének egyensúlyát, mivel ez az ágazat hozzájárul az élelmiszer-ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, valamint az Unió part menti és legkülső régióinak gazdasági és társadalmi kohéziójához – ehhez azonban gazdasági és környezeti szempontból fenntartható halászatok kialakítása révén a tengeri ökoszisztémák megőrzése szükséges;

1.  ragaszkodik ahhoz, hogy a KHP finanszírozási szükségleteinek kielégítése érdekében az Unió 2019-re vonatkozó költségvetése megfelelő szintű kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazzon; úgy véli, hogy a KHP maradéktalan végrehajtásához, valamint az európai akvakultúra és halászat fenntarthatóságának biztosításához hosszú távú befektetés céljából megfelelő szintű és hozzáférhető forrásokra van szükség;

2.  hangsúlyozza, hogy az Unió halászati ágazata erősen koncentrált bizonyos, a halászattól erősen függő régiókban, és hogy a halászat – különösen a helyi, part menti halászat – hozzájárul számos part menti és legkülső régióban, valamint szigeten a társadalmi-gazdasági és kulturális szövet kialakulásához;

3.  megjegyzi, hogy mivel az Unióban elfogyasztott halászati termékek több mint 60%-a nemzetközi vizekről, illetve harmadik országok kizárólagos gazdasági övezeteiből származik, megfelelő forrásokat kell beilleszteni a 2019-es költségvetésbe, különösen a Mauritániával és Szenegállal kötött jegyzőkönyvek erre az évre tervezett megújítása miatt;

4.  úgy véli, hogy a közös halászati politika külső dimenziója reális költségvetési becsléseket tesz szükségessé annak érdekében, hogy finanszírozni lehessen a harmadik országokkal kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodásokat;

5.  hangsúlyozza, hogy az ETHA 2014–2020-as végrehajtási szintje négy évvel annak 2014. május 15-i elfogadása után sem kielégítő, mivel költségvetésének végrehajtási aránya ma is csak 4,5%-os (az ETHA megosztott irányítású része); reméli, hogy az ETHA végrehajtási szintjei folyamatosan nőni fognak, és hangsúlyozza, hogy az alacsony végrehajtási szintek részben a nemzeti és uniós szinten jelentkező bürokráciának, részben a tagállami ambíció hiányának tudhatók be, különösen ami a kirakodási kötelezettség maradéktalan és időben történő végrehajtását illeti; rámutat, hogy forrásokra lesz szükség a halászati ágazat támogatására a kirakodási kötelezettség bevezetésekor;

6.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társfinanszírozott tevékenységek esetén megfelelő pénzügyi előirányzatok álljanak rendelkezésre a part menti és a kisüzemi halászat, valamint a hobbihorgászat ágazatának finanszírozásához; különösen fontosnak véli ezenkívül, hogy megfelelő finanszírozást különítsenek el a halászati infrastruktúra fejlesztésére; úgy véli, hogy az ETHA-nak köszönhető általános keret alapján a finanszírozással kapcsolatos prioritásokat a tagállamoknak kell meghatározniuk oly módon, hogy azok választ adjanak ezen ágazatok sajátos problémáira;

7.  hangsúlyozza a halászat szociális és gazdasági dimenzióinak fontosságát a helyi közösségek, illetve egyes tengeri és part menti régiók számára; elismeri annak szükségességét, hogy megfelelő pénzügyi előirányzat álljon rendelkezésre a part menti, kisüzemi halászat és a kisüzemi flotta ágazat finanszírozásához;

8.  hangsúlyozza, hogy tudományos adatokra van szükség a tengeri ökoszisztémák működésének jobb megértéséhez, ami elengedhetetlen előfeltétele a halászati erőforrások maximális fenntartható hozama elérésének; emlékeztet, hogy javítani kell a tudományos adatok gyűjtését, és elő kell mozdítani egyrészt a tengeri és halászati ágazat, másrészt a tudományos közösség közötti együttműködést és a tudományos adatok cseréjét; rámutat, hogy tudományos adatokat kell gyűjteni a hobbihorgászat halállományokra gyakorolt hatásáról;

9.  ismét hangsúlyozza a legjobb független tudományos szakvélemények használatának fontosságát a halászati erőforrások állapotának értékeléséhez, hogy olyan gazdálkodási döntéseket lehessen hozni, amelyek lehetővé teszik a maximális fenntartható hozam elérését; sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel az ETHA-finanszírozást tudományos adatgyűjtésre, ami kulcsfontosságú feladat a halászati politikai kérdésekben racionális és tudományon alapú döntések meghozatalához;

10.  hangsúlyozza a halászati tevékenységek ellenőrzésének fontosságát, mivel ez a KHP egyik pillére; úgy véli, hogy annak továbbra is uniós finanszírozásban kell részesülnie, és hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az ezen eszközök használatára irányuló erőfeszítéseiket;

11.  hangsúlyozza, hogy fontos fenntartani az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal finanszírozásának jelenlegi szintjét a halászati ágazat ellenőrzése és felügyelete terén meglévő feladatai tekintetében; kéri a hivatal szerepének jövőbeli megerősítését, hogy lehetővé tudja tenni a KHP céljainak elérését, és hogy meg tudja erősíteni a halászflották irányításával és az ellenőrzési eljárások felügyeletével kapcsolatos tevékenységét;

12.  megállapítja, hogy a halászati ágazat előtt álló egyik kihívás a generációs megújulás, és hogy azt külön politikai és pénzügyi támogatási intézkedésekkel kell biztosítani, arra ösztönözve a fiatalokat, hogy az ágazatban vállaljanak munkát és hogy hasonló feltételek álljanak rendelkezésükre, mint más gazdasági ágazatokban, különösen a legkülső régiókban;

13.  hangsúlyozza, hogy az ETHA és más uniós finanszírozási eszközök révén elő kell segíteni a fiatalok munkához jutását a halászati ágazatban;

14.  úgy véli, hogy a brexitet nem szabad kifogásként használni a finanszírozás csökkentésére; úgy véli, hogy az Uniónak meg kell találnia a forrásokat a KHP stabil finanszírozására.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, João Ferreira, Mike Hookem, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ole Christensen, Rosa D’Amato, Seán Kelly, Francisco José Millán Mon, Nosheena Mobarik

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

16

+

ALDE

António Marinho e Pinto

GUE

João Ferreira

PPE

Alain Cadec, Carlos Iturgaiz, Seán Kelly, Werner Kuhn, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Jarosław Wałęsa

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Ole Christensen, Richard Corbett, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas

VERTS/ALE

Ian Hudghton

1

-

EFDD

Mike Hookem

3

0

ECR

Nosheena Mobarik, Remo Sernagiotto, Peter van Dalen

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (4.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Morten Løkkegaard

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az Erasmus+, amely a fiatalok tanulási célú mobilitását hivatott előmozdítani, továbbra is nagyra tartott és rendkívül népszerű program, mint ahogy azt a beérkezett pályázatok összmennyisége is mutatja, amely meghaladja a rendelkezésre álló pénzösszeget; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Erasmus+ 2019. évi tervezett költségvetése jóval alacsonyabb, mint amire a Parlament számított, és nem haladja meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rögzített összegeket, többek között a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során elért megállapodás szerint a megmaradt, rendelkezésre álló kiegészítő finanszírozásnak a program számára történő biztosítása tekintetében sem; kéri ennélfogva a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő finanszírozás 20%-kal való növelését az Erasmus+ mind a négy költségvetési sora esetében a fennálló igények kielégítése, a polgárok programmal szembeni elvárásainak való megfelelés, és az európai fiatalok számára olyan jövő biztosítása érdekében, amilyenre számítanak az Uniótól; megismétli e tekintetben, hogy támogatja az Erasmus+ finanszírozásának megháromszorozását a következő többéves pénzügyi keretben, valamint hogy szándékában áll küzdeni az említett növelésért;

2.  ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Szolidaritási Testületet kezdetben jogalap és külön költségvetési sor nélkül hozták létre; zavarónak találja, hogy a testület finanszírozási forrásaira vonatkozó végső határozat meghozatalát – az Erasmus+-ra vonatkozó kikötés kivételével – az éves költségvetési eljárásra hagyták; megerősíti, hogy nagy gonddal fogja megvizsgálni a Bizottságtól érkező módosító indítványt a háromoldalú megállapodás teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

3.  hangsúlyozza a Kreatív Európa program jelentőségét az Unió audiovizuális és kulturális ágazatainak támogatásában, és ragaszkodik ahhoz, hogy a finanszírozási szint megfeleljen a program célkitűzéseinek; megjegyzi a MEDIA alprogrammal kapcsolatban, hogy a költségvetést mintegy 44%-kal növelni kellene, hogy valamennyi magas színvonalú projektet finanszírozni lehessen; kéri ennélfogva a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő finanszírozás lényeges, 22%-kal való növelését a sikeres jelentkezések alacsony számának orvoslása, az európai filmszínház-üzemeltetők támogatottságának növelése, valamint a kulturális tartalmak feliratozására irányuló sikeres előkészítő intézkedés elindítása – és finanszírozása – érdekében, anélkül, hogy mindez veszélyeztetné a legfontosabb tevékenységek finanszírozását; megismétli, hogy a Kultúra alprogram és a több ágazatot érintő terület továbbra is tartósan alulfinanszírozott, és kéri a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő összeg legalább 10%-kal való növelését mindkettő terén; javasolja a Kultúra alprogrammal kapcsolatban a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő összeg – a 10%-os emelésen felül – további 3 millió euróval történő növelését annak érdekében, hogy a következő Kreatív Európa programra készülve kibővítsük a már most sikeres, de jelenleg korlátozottan végrehajtható, a művészek és kulturális szakemberek egyéni mobilitását érintő kísérleti intézkedést;

4.  örömmel veszi tudomásul, hogy a Kreatív Európa programra vonatkozó új javaslat a több ágazatot érintő területen előirányozza a médiapluralizmus és a médiaszabadság és -műveltség támogatását; egyúttal kéri a digitális tartalomra, valamint az audiovizuális ágazatra és egyéb médiaágazatokra vonatkozó költségvetési sor (09 02 05) megerősítését, annak érdekében, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos megerősített intézkedések révén fokozni lehessen az álhírekkel szembeni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, valamint hogy közvetlen támogatást kapjanak a médiaszabadságot és -pluralizmust nyomon követő és előmozdító szervezetek;

5.  üdvözli a zenei ágazat támogatásának felvételét az új Kreatív Európa programba; megjegyzi, hogy ez a kísérleti kezdeményezés Bizottságon belüli sikerének és „A zene megmozgatja Európát” elnevezésű előkészítő intézkedésnek köszönhető, amelyet a bizottság javasolt;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre – a Parlament részére – a „Fellépések a multimédia területén” sor alatti valamennyi tevékenység teljes körű felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy teljesülnek-e a legfontosabb célkitűzéseik; további, 4,2 millió eurós kötelezettségvállalási előirányzatot kér 2019-re az Euranet Plus által a többéves pénzügyi keret hátralévő részében végzendő fontos tevékenység biztosítása érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy a hálózat jelenlegi „máról holnapra” való finanszírozása fenntarthatatlan, és hosszú távú megoldást tesz szükségessé; megjegyzi, hogy az Euranet Plusra szánt támogatások éves összege 2020-tól 8,4 millió euró;

7.  hangsúlyozza az Európa a polgárokért program jelentőségét a polgárok uniós ismereteinek bővítésében és a polgári tudat elősegítésében; ragaszkodik az átalakított európai polgári kezdeményezés támogatására szolgáló program tervezett csökkentésének visszavonásához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új európai polgári kezdeményezésre vonatkozó jogalkotási javaslat nem részletezi az Európa a polgárokért programra gyakorolt költségvetési hatást, és ezáltal a jogalkotót lényeges információktól fosztja meg; kéri – az említett pénzeszközök költségvetési sorba való visszaállításán túl – a többéves pénzügyi keret szerinti jelenlegi összeg alapján a 2019. évi költségvetési tervezetben szereplő finanszírozás 10%-kal való növelését annak érdekében, hogy a tartósan alulfinanszírozott és alacsony sikerarányt felmutató – és ezáltal a pályázók elvárásaitól elmaradó – program számára biztosítva legyen a minimálisan szükséges emelés;

8.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése különösen nagy kihívást jelent az Európai Iskolák számára, különösen az angol nyelvi tagozat mérete (a tanulók mintegy 21%-a) és az angol mint második nyelv (a 2016–2017-es tanévben a tanulók 61%-ánál) túlsúlya miatt; úgy véli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodástervezet 120. cikkében rögzített rendelkezések ellenére a fontos költségvetési és oktatási kérdésekkel továbbra is foglalkozni kell a kiváló minőségű angolnyelv-oktatás hosszú távú biztosítására és az európai érettségi vizsgának az Egyesült Királyságban történő folytatólagos elismerésére való tekintettel; sürgeti a Bizottságot és az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy tegyenek jelentést a Kulturális és Oktatási Bizottságnak a brexit kihívásaira vonatkozó hosszú távú terveikről;

9.  emlékeztet arra, hogy számos uniós program és eszköz támogat a kultúrával és oktatással kapcsolatos projekteket, nevezetesen az esb-alapok, az ESBA és a Horizont 2020; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a programok közötti szinergiákat a hatékony költekezés érdekében; kéri – elsősorban a Bizottságot –, hogy teljes mértékben használja ki a különböző uniós programok, például a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI, a Kreatív Európa, a COSME, valamint az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapok közötti lehetséges szinergiákat annak érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok terén több projektet támogathasson;

10.  rámutat a kísérleti projektekben és előkészítő intézkedésekben rejlő lehetőségre, amelyek eszközt jelentenek az uniós szakpolitikai területeken tett intézkedések vizsgálatához és olyan új, innovatív kezdeményezések bevezetéséhez, amelyek hosszú távú uniós intézkedésekké válhatnak; hangsúlyozza, hogy számos, a bizottság által a jelenlegi parlamenti ciklusban javasolt kísérleti projekt és előkészítő intézkedés rendkívül sikeresnek bizonyult, és kikövezte az utat az oktatási és kulturális programok új generációjának kialakítása számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések Bizottság általi előzetes értékelése miatt korlátozott idő áll a véleménynyilvánításra felkért parlamenti bizottságok rendelkezésére ahhoz, hogy a minősítésekkel és észrevételekkel foglalkozzanak; sajnálatának ad hangot továbbá amiatt, hogy a Bizottság minősítései és észrevételei néhány esetben nem teljesen tárgyilagosak, és úgy tűnik, hogy hatással vannak rájuk bizonyos intézményi vagy személyes preferenciák; emlékeztet arra, hogy az alacsony besorolási fokozatra nem lehet ok az, ha a Bizottságban nem fogadnak el egy kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést;

11.  sürgeti a Költségvetési Bizottságot a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kezelését és az azokról való határozathozatalt érintő eljárás felülvizsgálatára, mivel az jelenleg nem átlátható, és nem biztosít elegendő teret az egyes véleménynyilvánításra felkért bizottságok számára arra, hogy megfogalmazzák a saját politikai hatáskörükbe tartozó kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket illető politikai prioritásaikat; kéri a Költségvetési Bizottságot, hogy aktívabban működjön együtt az egyes véleménynyilvánításra felkért bizottságokkal a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések csomagjáról való szavazás előtt, és hogy vegye fontolóra, hogyan ruházhatna nagyobb felelősséget a véleménynyilvánításra felkért bizottságokra – például azáltal, hogy többek között a Parlament prioritásai, valamint az adott szakpolitikai területen felmerülő múltbeli kiadások alapján nem kötelező pénzügyi keretösszeget biztosít minden bizottság számára, annak érdekében, hogy azok elfogadhassák az általuk előnyösebbnek ítélt kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket; úgy véli, hogy ez a megközelítés elősegíthetné a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre irányuló javaslatok számának az elmúlt években megfigyelhető jelentős növekedését illetően a Bizottság kritikus álláspontjára való válaszadást, mégpedig azáltal, hogy a bizottságokon belül előmozdítja egy célzottabb, prioritásokon alapuló módszer alkalmazását;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

3.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Giorgos Grammatikakis, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Morten Messerschmidt, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Dietmar Köster, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Michel Reimon, Remo Sernagiotto

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mark Demesmaeker

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

17

+

ALDE

Morten Løkkegaard

PPE

Andrea Bocskor, Norbert Erdős, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Michaela Šojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Giorgos Grammatikakis, Dietmar Köster, Krystyna Łybacka, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Julie Ward

VERTS/ALE

Michel Reimon

5

-

ECR

Mark Demesmaeker, Emma McClarkin, Morten Messerschmidt, Remo Sernagiotto

ENF

Dominique Bilde

-

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (4.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Kostas Chrysogonos

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a III. fejezet (Biztonság & uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatainak 3,49 milliárd euróról 2019-ben 3,73 milliárd euróra való növelését (2018-hoz képest +6,7%); hangsúlyozza, hogy ez a növekedés szükségessé teszi a III. fejezet felső korlátjának több mint 25%-kal történő megemelését, hogy 2019-ben 927,5 millió euróval több álljon rendelkezésre (2018-hoz képest +10%); megjegyzi, hogy ez az egymást követő ötödik év, amelynek során a 2015 óta végrehajtás alatt álló intézkedések finanszírozására a Rugalmassági Eszközből hívnak le összegeket; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a 2020 utáni időszakra szóló új többéves pénzügyi keret részeként hozzon létre állandó és fenntartható mechanizmust a migrációs és biztonsági intézkedések finanszírozására, és csak a ténylegesen előre nem látható válsághelyzetekben támaszkodjon a rugalmassági mechanizmusokra;

2.  hangsúlyozza, hogy a belső biztonság kérdésének továbbra is az Unió egyik fő prioritásának kell maradnia, és hangsúlyozza a Belső Biztonsági Alap mint a tagállamoknak a biztonság – ideértve a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem, a súlyos és szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés – területén támogatást nyújtó kulcsfontosságú pénzügyi eszköz szerepét; megjegyzi azonban, hogy a két program félidős felülvizsgálatának eredményeként a Belső Biztonsági Alap és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kötelezettségvállalási előirányzatai ez utóbbi javára billentek el; üdvözli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap kötelezettségvállalási előirányzatai igen jelentősen, 401,7 millió euróval (2018-hoz képest 56%-kal) emelkedtek az új dublini jogszabályok finanszírozása érdekében (feltételezve, hogy azt 2018 végéig elfogadják); e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy 2019-ben gyorsítsa fel az áttelepítéseket, és üdvözli a Görögország számára kért 175 millió eurós keretet azt követően, hogy a humanitárius segítségnyújtási eszköz 2019. január 1-jén lejár;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az alap költségvetési sorainak számát, elősegítve ezáltal a különböző célokra – és azok költségvetési soraira – elkülönített pénzügyi források elosztásának jobb olvashatóságát és átláthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy válassza el a méltányos visszaküldési stratégiák javításával kapcsolatos kiadásokat a legális migráció előmozdításával kapcsolatos kiadásoktól, és az összes jövőbeni költségvetési tervezetben támogassa a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációját; úgy véli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap tekintetében elsőbbséget kell biztosítani az olyan projektek számára, amelyek támogatják a menedékkérőket, valamint a migránsok és menekültek integrációját; elismeri a regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalmi szervezetek pozitív hozzájárulását e tekintetben; hangsúlyozza különösen, hogy milyen fontos szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek a migránsok és menedékkérők életének megmentésében a külső határokon, valamint abban, hogy ismerjék jogaikat és azoknak érvényt tudjanak szerezni; kéri ezért kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a civil társadalmat és a civil társadalmi szervezetek fellépéseit többek között azáltal, hogy közvetlen hozzáférést biztosítanak számukra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz;

4.  üdvözli, hogy a határokon átnyúló, az Unió pénzügyi érdekei elleni bűnözéssel szembeni büntetőeljárásokkal foglalkozó Európai Ügyészség számára 4,9 millió eurós költségvetést különítettek el; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Jogérvényesülés Program kötelezettségvállalási előirányzatait kontraproduktív módon 2,5 millió euróval (2018-hoz képest 5,4%-kal) csökkentik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonság és a jogérvényesülés operatív növekedése és politikai prioritásai miatt ez a csökkentés – többek között a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés miatt – nem tartható fenn;

5.  sajnálja, hogy a bel- és igazságügy területén működő többi ügynökséggel szemben az Eurojust költségvetését és létszámtervét csökkenteni kívánják, ami azt a benyomást kelti, hogy az EU a jelenlegi biztonsági veszélyek leküzdése érdekében csak az intézkedések felét hozza meg, mivel nem teszi lehetővé a hatékony igazságügyi nyomon követést; az Eurojust az egyetlen olyan uniós szerv, amely ezt a tagállamok nyomozó hatóságai közötti, a terrorizmus, a kiberbűnözés, a migránsok csempészése és a szervezett bűnözés elleni fellépésre vonatkozó egyeztetés és együttműködés révén garantálni képes; hangsúlyozza, hogy az Eurojust megfelelő pénzügyi eszközökkel történő ellátása elengedhetetlen előfeltétele az ügynökség megfelelő működésének, valamint a stratégiai és operatív tevékenységének kidolgozásához annak érdekében, hogy kezelni lehessen növekvő ügyforgalmát és koordinációs tevékenységeit, valamint el lehessen kerülni a működésére gyakorolt negatív hatásokat; sürgeti ezért, hogy az Eurojust 2019. évi költségvetését emeljék, 41,2 millió euróra és összesen 217 álláshelyre; hangsúlyozza, hogy az Eurojust költségvetési igényeit a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben reálisan kell tükrözni, összhangban a Parlament azon álláspontjával, hogy elegendő forrásokat kell biztosítani a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben a bel- és igazságügyi ügynökségeknek, hogy elkerüljék a többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseinek rendszeres alkalmazását minden évben;

6.  üdvözli, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal számára javasolt finanszírozás megfelel a Hivatal Bizottsághoz intézett eredeti kérésének; elvárja, hogy ha a tagállamok által igényelt működési támogatás szintje 2019-ben növekszik, a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet nyújtson be a műveletek finanszírozásának növelésére;

7.  rámutat arra, hogy 2019 kihívást jelent a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) számára, mivel feladatai és a számára elkülönített költségvetés jelentős mértékben megnövekedett, és szükséges lesz, hogy erőforrásait az új mandátumával összhangban megfelelő mértékben megerősítsék; aggodalmát fejezi ki ezért az eu-LISA számára javasolt elégtelen finanszírozás és létszámterv tekintetében, mivel az eu-LISA feladatai egyre összetettebbek, lásd a meglévő adatbázisok (Schengeni Információs Rendszer, Eurodac és Vízuminformációs Rendszer) korszerűsítését, valamint a bel- és igazságügy területén működő egyéb nagyméretű IT-rendszerek végrehajtását és üzemeltetését; hangsúlyozza, hogy ezek a kötelezettségvállalási előirányzatok szükségesek az eu-LISA számára, különösen a 2019-ben tervezett tevékenységek végrehajtása tekintetében, beleértve az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (AFIS) és a Schengeni Információs Rendszer (SIS) második szakaszát; hangsúlyozza, hogy növelni kell az eu-LISA forrásait, és 25 további szerződéses alkalmazottat kell biztosítani annak érdekében, hogy az ügynökség megbízatása szerint, többek között az AFIS második szakaszában is jól teljesíthessen;

8.  üdvözli az európai adatvédelmi biztos igazgatási előirányzatainak növekedését (2018-hoz képest +16%), amely azt célozza, hogy képes legyen ellátni az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának új feladatait, az uniós intézmények új adatvédelmi szabályaival kapcsolatos további feladatokat, valamint hogy ellenőrizni és biztosítani tudja azt, hogy a korábbi harmadik pillér alá tartozó ügynökségek megfeleljenek az adatvédelmi szabályoknak;

9.  kéri az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) alapjogi tisztviselője számára létrehozott AD álláshelyek növelését annak érdekében, hogy az ügynökség magas szintű szakértelemmel rendelkezzen az alapvető jogok témájában, és megbirkózzon az alapjogi tisztviselő további feladataival;

10.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) költségvetését nem növelték, mivel a FRA 2019-ben várhatóan új feladatokkal és kötelezettségekkel szembesül, tekintve az alapvető jogok megsértésének sokasodó számát; rámutat, hogy a menekültek, a migránsok és a menedékkérők megnövekedett száma miatt 2015 óta a FRA-ra ruházott további feladatok száma jelentősen nő; aggódik, hogy a FRA mandátuma továbbra is korlátozza az alapvető jogok előmozdításában betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy a FRA számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére kifejtse véleményét a jogalkotási javaslatokról, valamint hogy hatáskörének ki kell terjednie az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében védett jogok minden területére, ideértve például a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyeket is; javasolja ezért a FRA anyagi és humánerőforrásainak megfelelő mértékű növelését, hogy a FRA megfelelően elláthassa az uniós intézményektől, a tagállamoktól és a többi uniós ügynökségektől érkező felkérésekből fakadó új feladatait; ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak továbbra is a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó kérdésekre kell összpontosítania – különösen egyes uniós tagállamokban a demokratikus visszaesés miatt –, többek között azáltal, hogy szigorúbb felügyeleti és jogorvoslati mechanizmusokra tesz javaslatot;

11.  rámutat, hogy több emberi és pénzügyi erőforrásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) teljes mértékben végre tudja hajtani 2015. évi megújított jogalapját, amely a vezető rendőrtisztekről kiszélesítette a célcsoportot az EU-ban és annak szomszédságában dolgozó bűnüldöző tisztviselők körére; úgy véli, hogy ez segíteni fogja a tagállamok bűnüldözési szolgálatai körében a szervezett bűnözés és a terrorizmus területén az uniós szintű együttműködési eszközök és rendszerek teljes körű felhasználása terén fennálló képzési hiányosságok áthidalását, miközben az alapvető jogokat a bűnüldözési képzés során átfogó kérdésként kezeli;

12.  kiemeli, hogy a IV. fejezet (Globális Európa) kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai a 2018. évi 10 milliárd euróról 2019-re igen jelentősen, 11,38 milliárd euróra növekedtek (13,1%, illetve 17%-os növekedés); üdvözli a IV. fejezet alatti fel nem használt összegek 2019. évi teljes felhasználását, valamint azt, hogy a kötelezettségvállalásokra vonatkozó globális tartalékból 1 116,2 millió eurót a 2018. évi szíriai konferencián tett vállalásoknak megfelelően a humanitárius segély és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) megerősítésére fordítanak; megjegyzi, hogy az uniós költségvetés 1,45 milliárd eurót irányoz elő a törökországi menekülteket támogató eszköz (FRT II) finanszírozására, és hogy 560 millió eurót irányoz elő a szíriai válság kezelésére; hangsúlyozza, hogy az FRT II számára nyújtott uniós hozzájárulás meredeken emelkedett; felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan ellenőrizze e hozzájárulás megfelelő elosztását és végrehajtását, tekintettel az alapvető jogok és a szabadságjogok, valamint a jogállamiság helyzetének folyamatos romlására, továbbá a bírói függetlenség hiányára Törökországban;

13.  üdvözli az uniós polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálatára irányuló, a katasztrófavédelem általános megközelítésének megerősítése érdekében tett bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy 2019-ben a polgári védelmi mechanizmus kötelezettségvállalási előirányzatainak és kifizetési előirányzatainak 2018-hoz viszonyított +46,1%-os, illetve +33,6%-os növekedése a harmadik országokban végrehajtandó intézkedések várható költségét tükrözi; kedvezőnek tartja, hogy a humanitárius segítségnyújtási tevékenységek 2019. évi allokációja a pénzügyi programozáshoz képest 120 millió euró és 3,2 millió euró növekedést foglal magában a katasztrófákra való felkészülési intézkedések fokozása érdekében;

14.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a bűnözés elleni küzdelemhez és az uniós polgárok tudatosságának növeléséhez hozzájáruló intézkedésként erősítse meg a tényfeltáró újságírás – többek között a határokon átnyúló tényfeltáró újságírás – és a média szabadsága támogatását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Asim Ademov, Heinz K. Becker, Monika Beňová, Daniel Dalton, Rachida Dati, Frank Engel, Tanja Fajon, Romeo Franz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Claude Moraes, Ivari Padar, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Carlos Coelho, Gérard Deprez, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Jean Lambert, Andrejs Mamikins, Ana Miranda, Angelika Mlinar, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Bullock, Kostadinka Kuneva, Luigi Morgano, Gabriele Preuß

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35

+

ALDE

Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Sophia in 't Veld, Angelika Mlinar, Maite Pagazaurtundúa Ruiz

GUE/NGL

Kostadinka Kuneva, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat

PPE

Asim Ademov, Heinz K. Becker, Carlos Coelho, Rachida Dati, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Barbara Kudrycka, Traian Ungureanu, Axel Voss

S&D

Monika Beňová, Tanja Fajon, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Cécile Kashetu Kyenge, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Luigi Morgano, Ivari Padar, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer

VERTS/ALE

Romeo Franz, Jean Lambert, Ana Miranda, Judith Sargentini

8

-

ECR

Daniel Dalton, Branislav Škripek, Helga Stevens, Kristina Winberg

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Auke Zijlstra

NI

Udo Voigt

PPE

Frank Engel

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (4.7.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Danuta Maria Hübner

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel 2019 az európai választások és az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének éve lesz;

1.  üdvözli az Európa a polgárokért program kötelezettségvállalási előirányzatainak 4,1%-os, kifizetési előirányzatainak pedig 2,1%-os javasolt emelését, valamint a Jogok, egyenlőség és polgárság program kötelezettségvállalási előirányzatainak 3,7%-os, kifizetési előirányzatainak 24,4%-os emelését a 2018. évi költségvetéshez képest, mivel ezek a programok hozzájárulnak az uniós politikában való általános állampolgári részvétel és az uniós polgárságból származó jogok gyakorlásának erősítéséhez;

2.  úgy véli, hogy az uniós intézményeket alkotmányos szempontból meg kell erősíteni, és hogy a kezelendő transznacionális kihívások – például az éghajlatváltozás és a bevándorlás – 2019-ben olyan költségvetést igényelnek, amelynek reálértéke magasabb, mint 2018-ban;

3.  felszólít az Európa a polgárokért program finanszírozásának 10%-os növelésére, tekintettel a program végrehajtásának félidős értékelésére(1), amelyben megemlítik, hogy jelentős számú projekt – amelyek segítettek volna a programnak szélesebb körű hatást elérni –, nem volt finanszírozható;

4.  úgy véli, hogy további költségvetési előirányzatokat kell beállítani az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek szintjének megerősítésére, és különösen – de nem kizárólag – az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó közös tanterv kidolgozásának finanszírozására;

5.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés kötelezettségvállalási előirányzatainak 46%-os növelését, és sajnálja a program kifizetési előirányzatainak 3%-os csökkentését a 2018-as szintekhez képest;

6.  üdvözli az európai politikai pártok finanszírozásának 35%-os növelését mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok esetében, ami összhangban áll az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2018/673 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(2);

7.  tudomásul veszi a kommunikációs intézkedések finanszírozásának 5,3%-os növelését a kötelezettségvállalási előirányzatokban és 2,3%-os növelését a kifizetési előirányzatokban, és sajnálja, hogy ez a növekedés nem jelentősebb, különösen amiatt, hogy 2019 az európai parlamenti választások éve;

8.  úgy véli, hogy az európai közéleti találkozóhelyek kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban ahhoz, hogy tájékoztatást nyújtsanak a polgároknak az európai választásokon felmerülő kérdésekről és az Európa jövőjéről folytatott vitában való részvételükről; ezért úgy véli, hogy az európai közéleti találkozóhelyek hálózatát ki kell terjeszteni valamennyi tagállamra; sajnálja, hogy ez a célkitűzés nem valósult meg a 2019-es európai parlamenti választásokra, mivel csak 18 európai közéleti találkozóhely működik annak ellenére, hogy a pénzügyi programozás szerint 2019-re 21-et kellett volna létrehozni;

9.   úgy véli, hogy a 2019. évi költségvetésnek kiegészítő finanszírozást kell biztosítania a bevándorlók és menekültek – különösen az Unió határországaiban történő – integrációját előmozdító programokhoz, azzal a céllal, hogy teljes mértékben beilleszkedjenek az Európai Unió jogrendszerébe;

10.  sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság továbbra is meglévő költségvetési tételekből használ fel pénzt olyan újonnan létrehozott támogatások finanszírozására, amelyek kívül esnek az uniós költségvetésen, ezért nem vonatkozik rájuk a parlamenti ellenőrzés.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

2.7.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Mercedes Bresso, Elmar Brok, Richard Corbett, Pascal Durand, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Jo Leinen, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Markus Pieper, Paulo Rangel, Helmut Scholz, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Guy Verhofstadt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ashley Fox, Jérôme Lavrilleux, David McAllister, Cristian Dan Preda

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Jonás Fernández, Birgit Sippel

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21

+

ALDE

Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Guy Verhofstadt

GUE/NGL

Helmut Scholz, Barbara Spinelli

NI

Kazimierz Michał Ujazdowski

PPE

Elmar Brok, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Alain Lamassoure, Jérôme Lavrilleux, Markus Pieper, Paulo Rangel, György Schöpflin

S&D

Mercedes Bresso, Richard Corbett, Jonás Fernández, Jo Leinen, Pedro Silva Pereira, Birgit Sippel

VERTS/ALE

Pascal Durand, Josep Maria Terricabras

3

-

ECR

Ashley Fox

EFDD

Daniela Aiuto

ENF

Gerolf Annemans

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

COM(2018)0170.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete (2018. május 3.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról (HL L 114I., 2018.5.4., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (28.9.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2019. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2018/2046(BUD))

A vélemény előadója: Malin Björk

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel az Európai Unió többek között a nemek közti egyenlőség értékén alapszik, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása az Európai Unió egyik alapelve, amely alapján a nemek közötti egyenlőség kérdését valamennyi politikájába és fellépésébe be kell építeni, valamint azzal – a nemek közötti egyenlőség érvényesítésén és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésen keresztül – a költségvetési folyamat valamennyi szintjén foglalkozni kell;

B.  mivel az egyenlőtlenség növekvő probléma az Unióban, és mivel az uniós költségvetést egyre inkább úgy kell megtervezni, hogy az jelentős mértékben hozzájáruljon a szociális jogok megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok helyzetének javításához;

C.  mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőség alkalmazása a költségvetési folyamatban és a költségvetéseknek a nemek közti egyenlőség szempontjából való értékelése, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjának beépítése a költségvetési folyamat valamennyi szintjén, továbbá az összes bevétel és kiadás szerkezetének átalakítása a nemek közti egyenlőség előmozdítása érdekében(1);

D.  mivel a nők több időt töltenek nem fizetett gondozási munkával, mint a férfiak, ami az egyik fő oka annak, hogy alulreprezentáltak a munkaerőpiacon; mivel a jó minőségű, elérhető és megfizethető gyermekgondozási és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások iránti kereslet nagyobb a jelenlegi kínálatnál, és egyes hátrányos hátterű családoknak nehézséget okoz a magángondozási szolgáltatások megfizetése;

E.  mivel az Európai Parlament ismételten kérte, hogy biztosítsanak erre elegendő finanszírozást, és megkísérelte a lehető legnagyobb mértékben előtérbe helyezni a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program Daphné programmal kapcsolatos egyedi célkitűzését a nők és a lányok erőszakkal szembeni védelme érdekében;

F.  mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek közötti egyenlőséget célzó kapcsolódó politikák fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedéshez és foglalkoztatáshoz vezetnek, és növelik a közkiadások átláthatóságát és elszámoltathatóságát;

G.  mivel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetése tervezetének egyik fő célkitűzése a gazdasági kohézió és a – különösen a fiatalokat érintő – munkahelyteremtés támogatását szolgáló stratégiai befektetések és a fenntartható növekedés finanszírozása; mivel e tekintetben fontos annak is fokozott figyelmet szentelni, hogy a nők ki tudják aknázni a gazdaság valamennyi ágazatában rejlő lehetőségeket, ideértve a digitális gazdaságot, az információs és kommunikációs technológiai ágazatot (ikt), valamint a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (az ún. „STEM”) területét; mivel ezeken a területeken – különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre – fontos a nemek közötti jelentős szakadék és az IKT-ágazatban és a STEM területén tapasztalható készséghiány kezelése;

H.  mivel a nemzetközi szervezetek – mint például az IMF – határozottan támogatják a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést az államháztartás jó irányításának standard eszközeként, és helyes költségvetés-tervezésnek tekintik; mivel az OECD elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőség megvalósításának kulcsfontosságú eszköze az államháztartás vonatkozásában; mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez csatolt együttes nyilatkozata arra kötelezi a három intézményt, hogy „szükség szerint építsenek be a nemek szempontját érvényesítő elemeket az uniós költségvetésbe”, de mivel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2020)” című dokumentuma szerint „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nem alkalmazzák szisztematikusan az EU általános költségvetésében”;

I.  mivel az EU elkötelezett a nemi egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdítása mellett, és mivel a nőknek és férfiaknak ezért egyenlő mértékben kell részesedniük a közpénzekből és a közszolgáltatásokból; ám annak ellenére, hogy az Unió magas szintű politikai kötelezettséget vállalt a nemek közötti egyenlőség és annak érvényesítése mellett, a kiadásokra vonatkozó döntések nem minden szakpolitikai területen veszik figyelembe a nemek közötti egyenlőséget;

J.  mivel az Unió és tagállamai együttesen a világ vezető adományozói, az összes globális fejlesztési segély több mint 50%-át biztosítva; mivel amiatt, hogy a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, illetve a nők reproduktív egészségével kapcsolatos területeken csökkent a többi adományozótól érkező támogatás, az Uniónak növelnie kell a jelenlegi finanszírozást, különösen a nemi dimenzióval rendelkező területeken;

K.  mivel az EU a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatban elkötelezte magát amellett, hogy jobban figyelembe fogja venni a nemek közötti egyenlőséget a kereskedelmi- és fejlesztéspolitika terén, és erről 2019-ben jelentést készít; mivel a Parlament állásfoglalást fogadott el a nemek közötti egyenlőségről az uniós kereskedelmi megállapodásokban, amelyek számos olyan új intézkedést igényelnek a nemek közti egyenlőség és a kereskedelem területén, amelyek szilárd költségvetési és politikai kötelezettségvállalásokat tesznek szükségessé;

L.  mivel az emberkereskedelem olyan pusztító hatású bűncselekmény, amely a társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjait veszélyezteti, főként a nőket és lányokat, akiket a prostitúció révén zsákmányolnak ki;

1.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy következetesen alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést minden közkiadás terén, többek között a következő többéves pénzügyi keretről (TPK) folytatott tárgyalások és annak konkretizálása során annak érdekében, hogy érvényesüljön a nemek közti egyenlőség szempontja, és elérhetőek legyenek a fenntartható fejlesztési célok, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. fenntartható fejlesztési cél előmozdítása és végrehajtása, valamint a nemek közötti egyenlőségnek az összes fenntartható fejlesztési cél tekintetében való érvényesítése révén;

2.  elkötelezett a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok jogainak előmozdítása és védelme mellett a 2019. évi költségvetési eljárás során; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést tegyék a költségvetési eljárás szerves részévé valamennyi költségvetési sor tekintetében – és nem csupán az olyan programok esetében, amelyekben a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatás a legnyilvánvalóbb –, annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek és kiadások előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és a nők jogait;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a határozott intézményközi és politikai nyilatkozatok ellenére a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzések nem szerepelnek kifejezetten az uniós költségvetési dokumentumokban, és azokat nem veszik figyelembe a költségvetési folyamat valamennyi szakaszában, továbbá amiatt, hogy az elmúlt években lehetetlenné vált a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó költségvetési kötelezettségvállalások nyomon követése a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó egyes költségvetési tételek törlése miatt; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célokat saját költségvetési előirányzatokkal kell összekapcsolni; hozzáteszi, hogy ezeknek az előirányzatoknak mind az érvényesítést, mind a célzott fellépéseket szolgálniuk kell, mivel a kettős megközelítés kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség terén kifejtett pozitív hatás szempontjából; 

4.  emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének egyik dimenziója, és rámutat a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének fontosságára a politikai ciklus valamennyi szakaszában; hangsúlyozza, hogy az új szakpolitikák és szervek kialakításakor egyértelmű lehetőség nyílik arra, hogy megfelelően alkalmazzák a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését;

5.  hangsúlyozza, hogy a „korszerű, célirányos uniós költségvetés” nem valósítható meg a nemek közötti egyenlőség szempontjának világos és átfogó alkalmazása nélkül, ami kulcsfontosságú a hatékonyabb és tényeken alapuló döntéshozatal lehetővé tétele szempontjából, ez utóbbi viszont hozzájárul a közpénzek hatékony felhasználásának biztosításához és az uniós hozzáadott érték biztosításához valamennyi tevékenység során;

6.  felhív a holisztikus megközelítés alkalmazására az új Európai Munkaügyi Hatóság kialakítása során azáltal, hogy bevezetésre kerül az Európai Munkaügyi Hatóságról szóló rendeletben a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés kötelező alkalmazása, valamint a 2019. évi költségvetésben egy külön költségvetési sor a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének érdekében az Európai Munkaügyi Hatóság hatáskörén belül;

7.  megerősíti az erőforrások növelésére irányuló kérelmét például az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Unió Kohéziós Alapjának keretében, a nők gazdasági és szociális jogainak érvényesítése – különösen a nők foglalkoztatása és a magas színvonalú, megfizethető állami gondozási szolgáltatásokba való beruházás révén – és a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, többek között a meglévő uniós és tagállami szintű eszközök felhasználásával, valamint saját költségvetési cím kijelölésével erre a célra;

8.  kéri, hogy az előirányzatokat fordítsák a nők vállalkozói kedvének ösztönzésére, továbbá hogy a COSME-hoz, a Horizont 2020-hoz és az Európai Szociális Alaphoz hasonló uniós programok és alapok révén biztosítsák és ösztönözzék azt, hogy a nők hozzáférjenek a hitelekhez és a tőkefinanszírozáshoz;

9.  felhív arra, hogy biztosítsák a lányok és a fiatal nők egyenlő arányú részvételét az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés hatálya alá tartozó intézkedések terén, és szenteljenek megkülönböztetett figyelmet a – többek között a digitális gazdaságban, valamint az IKT- és a STEM-ágazatokban – számukra biztosítandó minőségi képzési és foglalkoztatási lehetőségeknek;

10.  felhívja a tagállamokat a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő költségvetés-tervezés olyan jól strukturált kezdeményezéseinek biztosítására, amelyek az oktatási és egészségügyi szolgáltatások – nevezetesen az átfogó szexuális nevelés és a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások révén előmozdítják a nemek közti egyenlőséget;

11.  emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó költségvetés végrehajtásának egyik követelménye az, hogy a nemek közötti egyenlőségnek egy programban meghatározott célkitűzéseire vonatkozó, független költségvetési sorokat irányozzanak elő; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy növeljék a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak, valamint az LMBTQI-személyek elleni nemi alapú erőszak minden formája elleni küzdelemre fordított forrásokat, többek között azáltal, hogy külön költségvetési sort hoznak létre a Daphne program és a nemek közti egyenlőség előmozdítása számára, valamint a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében a nemek közötti egyenlőség érvényesítének előmozdítására, a kiadások legalább a 2011. évivel megegyező szintjével a 2014–2020-as időszakban, valamint a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének tekintetében hangsúlyozza egy konkrétan erre a konkrét célra szolgáló költségvetési sor létrehozásának szükségességét; kéri, hogy fenntartható ás megfelelő nagyságú finanszírozás álljon rendelkezésre az Isztambuli Egyezmény hatékony végrehajtására irányuló fellépések számára, külön figyelmet és pénzügyi támogatást fordítva azon bírósági és egyéb alkalmazottak képzésére, akik a szexuális bántalmazással és a szexuális alapú erőszakkal kapcsolatos panaszokat kezelik;

12.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket és különítsenek el megfelelő pénzügyi forrásokat a nők és lányok elleni erőszak elleni küzdelem érdekében, valamint biztosítsák a migráns és menekült nők, valamint a rendezetlen jogállású nők védelmét az erőszaktól; ragaszkodik ahhoz, hogy célzott beruházásokra van szükség a nők jogainak és biztonságának a teljes menekültügyi eljárás során történő biztosítása érdekében;

13.  emlékeztet arra, hogy a nők és a gyermekek teszik ki az EU-ba érkező menekültek és menedékkérők jelentős részét; kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között is, és ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a migrációs és menekültügyi politikák során a nemi dimenziót is figyelembe kell venni, célzott források elkülönítésével a nemi alapú erőszak megelőzésére és hozzáférés biztosítására az egészségügyi ellátáshoz és a reproduktív egészséghez és jogokhoz;

14.  felhívja az Uniót és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a nők és lányok szexuális kizsákmányolására irányuló emberkereskedelem felszámolására, az egész unióra kiterjedő megfelelő költségvetési kötelezettségvállalások révén, valamint egyre nagyobb mértékű forrásokat különítsenek el az áldozatok jogaira és védelmére, illetve az emberkereskedelem áldozatává vált nők és lányok iránti keresletet csökkentő fellépésekre; 

15.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy az uniós fejlesztési támogatás révén segítse a nőjogi szervezeteket, a nők és lányok szerepvállalásának növelését és a nők döntéshozatali képviseletét; emlékeztet arra, hogy sürgősen növelni kell a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó uniós finanszírozást annak érdekében, hogy ellensúlyozni lehessen a finanszírozási hiány hatását, amelyet az Egyesült Államok okozott az úgynevezett általános tilalmi szabály visszaállításával és kiszélesítésével;

16.  hangsúlyozza, hogy ellensúlyozni kell a civil társadalom mozgásterének csökkenését, és sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az emberi jogok védelmezőit és különösen a nők emberi jogainak védelmezőit támogató és védő fellépéseket, akik a munkájuk során sajátos nemi alapú akadályokkal és fenyegetésekkel szembesülnek, azáltal segítve őket, hogy a nagy nyilvánosság előtt politikai támogatást és elismerést biztosítanak számukra, különösen az EIDHR keretében az emberi jogok veszélyben lévő védelmezőinek támogatására létrehozott sürgősségi alapból;

17.  úgy véli, hogy a 5. fenntartható fejlesztési cél elérése érdekében tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzésére, a Bizottságnak célzott támogatást kell elkülönítenie a szexuális és reproduktív egészség és a reproduktív jogok vonatkozásában, a családtervezést is beleértve, egy külön költségvetési sor révén, vagy a szexuális és reproduktív egészség és a reproduktív jogok célkitűzésként való felvétele révén egy másik költségvetési sorba, pl. az egészségügy, az oktatás, a fiatalok önrendelkezése, az emberi jogok, a nemek közti egyenlőség területén;

18.  sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék a lányok és nők társadalmi, gazdasági és kulturális jogainak támogatását a partnerországokban; ebben az összefüggésben felhívja az összes felet annak biztosítására, hogy az éves jelentések eredményei alapján javuljon a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2. cselekvési terv (GAP II) végrehajtása;

19.  emlékeztet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének fontos szerepére, és felhív az intézet költségvetésének, személyzeti létszámtervének és függetlenségének fenntartására.

20.  felhívja az Uniót, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőséget, a nők emberi jogait és a gazdasági szerepvállalásukat előmozdító és támogató új intézkedések kidolgozását kereskedelempolitikája keretében, és arra, hogy biztosítson megfelelő pénzügyi forrásokat e kötelezettségvállalások számára.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, André Elissen, Iratxe García Pérez, Mary Honeyball, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Marijana Petir, Pina Picierno, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Michaela Šojdrová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Stefan Eck, José Inácio Faria, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jordi Solé

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marek Plura, Damiano Zoffoli

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

18

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Angelika Mlinar

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Malin Björk, Stefan Eck, Kostadinka Kuneva

PPE

Anna Maria Corazza Bildt, José Inácio Faria, Jérôme Lavrilleux, Marek Plura

S&D

Vilija Blinkevičiūtė, Iratxe García Pérez, Mary Honeyball, Maria Noichl, Pina Picierno, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Jordi Solé, Ernest Urtasun

3

-

ECR

Jadwiga Wiśniewska

ENF

André Elissen

PPE

Marijana Petir

1

0

PPE

Michaela Šojdrová

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Răzvan Popa, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Eleonora Evi, Auke Zijlstra


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

27

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk

PPE

Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Inese Vaidere

S&D

Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Iris Hoffmann, John Howarth, Vladimír Maňka, Răzvan Popa, Manuel dos Santos, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

5

-

ECR

Bernd Kölmel

EFDD

Eleonora Evi

ENF

Auke Zijlstra

GUE/NGL

Younous Omarjee

NI

Eleftherios Synadinos

2

0

VERTS/ALE

Jordi Solé, Monika Vana

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. október 22.Jogi nyilatkozat