Eljárás : 2018/2005(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0319/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0319/2018

Viták :

PV 25/10/2018 - 9
CRE 25/10/2018 - 9

Szavazatok :

PV 25/10/2018 - 13.23
CRE 25/10/2018 - 13.23

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0439

JELENTÉS     
PDF 766kWORD 101k
12.10.2018
PE 622.206v02-00 A8-0319/2018

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi szempontok

(2018/2005(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Joachim Schuster

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi szempontok

(2018/2005(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló, 2017. május 10-i vitaanyagára,

–  tekintettel a Bizottság „Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című, 2017. szeptember 13-i közleményére (COM(2017)0492),

–  tekintettel az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. szeptember 13-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0487),

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című 2017. december 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Bizottságnak „A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű stratégia végrehajtásáról: Progresszív kereskedelempolitika kialakítása a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című, 2017. szeptember 13-i jelentésére (COM(2017)0491),

–  tekintettel a Bizottság 2017. november 9-i jelentésére a szabadkereskedelmi megállapodások 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti végrehajtásáról (COM(2017)0654),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című határozatra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2014. június 26-án elfogadott 26/9. számú határozatra, amelyben úgy határozott, „hogy létrehoz egy nyitott, kormányközi munkacsoportot, amely a transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozik az emberi jogok szempontjából, és amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozzon egy nemzetközi szinten kötelező érvényű eszközt, amely a nemzetközi emberi jogi jogszabályok területén szabályozza a transznacionális vállalatok és egyéb üzleti vállalkozások tevékenységeit”,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kereskedelmi és befektetési megállapodások emberi jogi hatásvizsgálataira vonatkozó irányadó elveire,

–  tekintettel Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptember 13-i beszédére,

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/2321 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel 2017. március 16-i első olvasatbeli álláspontjára a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany felelősségteljes importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott öntanúsítás uniós rendszerének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról(6),

–  tekintettel 2016. október 4-i első olvasatbeli álláspontjára az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról(7),

–  tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság szolgálatainak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei végrehajtásának és érvényesítésének javításával kapcsolatos visszajelzésről és további lehetőségekről szóló, 2018. február 26-i informális dokumentumára,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtásának jelenlegi állásáról szóló, 2015. július 14-i bizottsági munkadokumentumra (SWD(2015)0144),

–  tekintettel az OECD által 2018. május 31-én közzétett, Due Diligence Guidance on Responsible Business Conduct (A felelős üzleti magatartással kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó iránymutatás) című dokumentumra,

–  tekintettel a Kínzóeszközök Kereskedelmének Beszüntetését Célzó Szövetség létrehozására a 2017. szeptember 18-i ENSZ Közgyűlés alkalmával,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „A jogorvoslathoz való hozzáférés javítása az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségének területén uniós szinten” című, 2017. április 10-i, 1/2017. számú véleményére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére, amely tiltja a rabszolgaságot és a szolgaságot,

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a WTO „Making trade an engine of growth for all: the case for trade and for policies to facilitate adjustment” (Legyen a kereskedelem a növekedés motorja mindenki számára: a kereskedelem és a szakpolitikák az igazodás megkönnyítésének szolgálatában) című, 2017. április 10-i szakpolitikai dokumentumára,

–  tekintettel az OECD 2017. júniusi, „Making globalisation work: better lives for all” (A globalizáció működőképessé tétele: jobb életet mindenkinek) című, kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozó dokumentumára(10),

–  tekintettel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezményre és a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, 1995. évi UNIDROIT egyezményre,

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közleményére (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel a 2018. április 25. óta érvényben lévő általános uniós adatvédelmi rendeletre(11),

–  tekintettel az Európai Unió 2010. évi Alapjogi Chartájának 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167., 207., 208. és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0319/2018),

A.  mivel a globalizáció olyan állandó folyamat, amely a gyors technológiai fejlődés miatt újfajta politikai, gazdasági és társadalmi kihívásokat teremt a jövőre nézve, és mivel gyakorlatilag minden ágazat meg fog változni; mivel a szabályozási és jogalkotási keret messze elmarad e fejlődés mögött, és ezzel jelentős szociális eredmények kerülnek kockára;

B.  mivel a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is történelmi csúcson állnak, ugyanakkor a világ lakosságának mélyszegénységben élő aránya jelentős mértékben, az 1980. évi 44 százalékról 2015-re 10 százalékra csökkent; mivel a Parlament egyetért a Bizottsággal abban, hogy a globalizáció azért is kihívásokat jelent, mert előnyei egyenlőtlen módon oszlanak el az emberek és a régiók között, és mivel aktív intézkedések hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a globalizáció elmélyíti a technológiai fejlődés és a legutóbbi gazdasági válság hatását, és tovább fokozza az egyenlőtlenségeket és a társadalmi polarizációt;

C.  mivel a globális kereskedelmi nyitottság és a globalizáció pozitív hatásokkal járt, milliókat emelt ki a szegénységből, és mint olyan, hozzájárulhat az országok gazdasági növekedéséhez, jólétéhez és versenyképességéhez; mivel a globalizáció kihívásokat is jelent, és előnyei egyenlőtlen módon oszlanak el az emberek és a régiók között; mivel a globalizáció nem történhet a környezet kárára; mivel az uniós polgárok egyre inkább megkövetelik, hogy az uniós kereskedelempolitika biztosítsa, hogy az uniós piacra kizárólag tisztességes és fenntartható körülmények között előállított áruk kerülhessenek, valamint hogy az EU a változó globális környezetben értékalapú kereskedelmi programot népszerűsítsen;

D.  mivel az értékalapú, nyitott és tisztességes kereskedelmi és beruházási politikák mellett számos hatékony kísérő politikára van szükség a kereskedelem liberalizálásával járó pozitív hatások maximalizálása és veszteségek minimalizálása érdekében az EU és harmadik országok lakossága és gazdasága számára; mivel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai a szegénység felszámolása és a társadalmi és környezeti fejlődés megvalósítása érdekében történő végrehajtásának az uniós kereskedelempolitika sikere referenciaértékének kell lennie;

E.  mivel a protekcionizmus egyszerű és gyenge válasz a globalizáció kihívásaira; mivel a WTO szabályainak nem megfelelően végrehajtott protekcionista politikák dominóhatást váltanak ki, kárt okozva az importőröknek, az exportőröknek és a fogyasztóknak egyaránt; mivel a tisztességes és etikus kereskedelmi kapcsolatoknak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban normává kellene válnia;

F.  mivel a biológiai sokféleség összeomlásához vezető, az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás az IPCC legpesszimistább előrejelzéseit meghaladó módon gyorsul, és – különösen szénhidrogének okozta – szennyezés fenyegeti az ökoszisztémák, különösen a tengeri ökoszisztémák középtávú túlélését;

G.  mivel az EU jogosult a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó politikák elfogadására a kulturális kifejezések sokszínűségének, illetve a kulturális örökségnek a védelme és előmozdítása, valamint a minőségi oktatásról szóló 4. fenntartható fejlesztési cél teljesítésének elősegítése érdekében; mivel az EUMSZ 207. cikke értelmében ezen egyéb rendelkezések közé tartozik a közös kereskedelempolitika is;

H.  mivel az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítania kell Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását;

I.  mivel Európa gazdag hagyományokkal és erős kulturális és kreatív iparágakkal, kis- és középvállalkozásokkal és különböző állami médiahatóságokkal, illetve filmalapokkal rendelkezik, és mivel a kulturális sokszínűség, a kultúrához való hozzáférés és a demokratikus párbeszéd előmozdításának továbbra is alapelvnek kell maradnia, az EU nemzetközi kereskedelmi megközelítésével összhangban;

J.  mivel a kulturális és kreatív ágazat hozzájárul a tisztességes munkahelyek létrehozásához és a gazdaság virágzásához, valamint az EU GDP-jének mintegy 2,6%-át teszi ki, magasabb növekedési aránnyal, mint a gazdaság többi része, és a pénzügyi válság alatt az egyik legellenállóbb ágazatnak bizonyult; mivel a kulturális és kreatív iparágak által előállított áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlődése a fenntartható gazdasági növekedés, valamint a munkahelyteremtés fontos mozgatórugója Európában;

K.  mivel az általános adatvédelmi rendelet magas szintű normákat határoz meg a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, amelyek komoly felelősséget követelnek a platformok és streaming szolgáltatások részéről a nemzetközi kereskedelem szabályozásában;

L.  mivel a globalizáció előnyünkre fordítása a kulturális javak kereskedelme terén megköveteli a kulturális örökség védelmére vonatkozó összes nemzetközi egyezmény betartását, különös tekintettel az 1954. évi Hágai Egyezményre, az 1970. évi UNESCO-egyezményre és az 1995. évi UNIDROIT egyezményre;

M.  mivel a kultúrák közötti párbeszéd elősegíti a tiszteletet és a kölcsönös megértést, továbbá ösztönzi a méltányosabb társadalmi és gazdasági kapcsolatokat, ideértve a kereskedelmet is, elősegíti olyan gyakorlatok kialakítását, amelyek kiegyensúlyozottabb és tiszteletteljesebb módon mozdítják elő az összes fél érdekeit és segít a tisztességtelen gyakorlatok, például a tisztességtelen záradékok és egyoldalú, kikényszerített feltételrendszerek gyakorlatának visszaszorításában;

A globalizáció előnyünkre fordítása

1.  üdvözli a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló bizottsági vitaanyagot és hogy az a globalizáció pozitív hatásaihoz való hozzáférés megkönnyítésére összpontosít, miközben kiemeli, hogy ellensúlyozni kell a negatív hatásokat;

2.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem nem pusztán a gazdasági fejlődésben és az országok közötti együttműködésben játszik meghatározó szerepet a globalizált gazdaságban, hanem alapvető befolyással bír a békére, a társadalmi és az ökológiai fenntartható fejlődésre, a foglalkoztatásra, a szegénység felszámolására és az élelmiszer-biztonságra, az emberi jogokra, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre; elismeri ennélfogva az EU növekvő felelősségét abban, hogy globális kereskedelmi és külkapcsolataiban hozzájáruljon az e kihívásokra adandó válaszokhoz;

3.  rámutat arra, hogy hatékonyan meg kell erősíteni a kettős felhasználású áruk kereskedelmének ellenőrzését, és ennek megfelelően felszólít az EU Nemzetközi Fegyverkereskedelmi Szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítésére;

Állapotfelmérés

4.  megállapítja, hogy az országok és a gazdaságok a globalizáció jóvoltából egyre jobban összekapcsolódnak; megállapítja, hogy ennek eredményeként nemzetközi értékláncok alakultak ki, és kiemeli, hogy ezek az értékláncok átalakítják a nemzetközi munkamegosztást és az országok egymástól való függését; emlékeztet arra, hogy a globális értékláncok rendkívüli összetettsége, átláthatóságának hiánya és a felelősség hígulása miatt megnőhet az emberi és munkavállalói jogok megsértésének, a környezetvédelmi bűncselekmények tényleges büntetlenségének, valamint a nagymértékű adókikerülésnek és -csalásnak a kockázata; ismét hangsúlyozza a közös szabályok és az értékalapú uniós kereskedelempolitika előnyeit, többek között az emberi jogok, a munkafeltételek és a környezetvédelem kérdésében;

5.  megállapítja, hogy a globalizáció előnyei egyenlőtlenül oszlanak meg a régiók között és a társadalmakon belül, egyes régiók és ágazatok nagymértékben profitálnak, mások viszont a strukturális változás és növekvő munkanélküliség áldozatai; megjegyzi, hogy a társadalom egyes részeiben – a technológiai váltásokkal, például az automatizálással és a digitalizációval együtt – ez a globalizációval szembeni fokozódó szkepticizmus és elutasítás oka; megállapítja, hogy a pénzügyi és gazdasági válságok befolyásolták a jövedelem eloszlását, és súlyosbították a szegénység problémáját; megállapítja, hogy 2014-ben a háztartások rendelkezésére álló jövedelem eloszlását mutató átlagos Gini-együttható az utóbbi 30 év legmagasabb értékét mutatta, de a szerény és közepes jövedelmek tekintetében különösen negatív tendenciát mutatott; megállapítja, hogy számos uniós tagállamban zsugorodik a középosztály, és hasonlóképpen csökken az összjövedelemből való részesedése is; véleménye szerint a hanyatló középosztály, a polgárok társadalmi és gazdasági pozíciójuk elvesztésétől való félelme és a globalizációval szembeni szkepticizmus együtt protekcionizmushoz vezethet, ami egyszerűsítő válasz a közös félelmekre; megállapítja, hogy ebben az összefüggésben sem a nacionalista-protekcionista, sem a szabályozás nélküli stratégia nem megfelelő válasz;

6.  rámutat arra, hogy a fenntartható és gyarapodó belföldi jövő kilátásai elősegítik az Európába irányuló illegális migrációs áramlatok csökkentését és elősegítik azok kezelését;

7.  megállapítja, hogy a gazdaság problémáit a demokrácia is megsínyli; megállapítja, hogy a demokrácia szinte mindenütt hanyatlik; hangsúlyozza, hogy a polgárok szerepvállalása most minden eddiginél nagyobb mértékű, ám sokan úgy érzik, hogy a demokrácia immár nem szolgálja a javukat; rámutat arra, hogy e tendencia eredményeként az autokrata és nem demokratikus államok sikeresen használják társadalmainkat fegyverként, és a globalizációval szembeni általános ellenérzésekre építenek;

8.  megjegyzi, hogy jelentősen nő Kína és más délkelet-ázsiai országok gazdasági jelentősége; hangsúlyozza, hogy a szóban forgó régióban fokozódnak a kereskedelmi és beruházási áramlások; rámutat arra, hogy ez a tendencia az elkövetkező években is jellemző lesz; megjegyzi, hogy ez a jelenlegi globális gazdasági központok, Európa és Észak-Amerika számára relatív súlyvesztést, valamint az értékalapú nemzetközi kereskedelempolitika megőrzése tekintetében új kihívásokat jelent; hangsúlyozza az említett új gazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodás fontosságát; ismét hangsúlyozza ezért, hogy a szabályok és az értékalapú multilaterális rendszer további megerősítésre szorulnak; hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények jó eséllyel veszélyeztetik az európai stratégiai érdekeket;

9.  megállapítja, hogy a globalizáció eredményeként a technológia és az innováció gyorsabban és szélesebb körben terjedt, valamint hogy a technológia a kereskedelem fő alapja lehet; hangsúlyozza, hogy az EU még nem valósította meg a digitális kereskedelmi stratégiát, valamint nem foglalkozott azokkal az előnyökkel, amelyeket az internet és a digitális technológiák a nemzetközi kereskedelem számára biztosíthatnak;

10.  megállapítja, hogy a kínai gazdaság jelentős növekedést mutat, és Európa és Észak-Amerika kárára növeli piaci részesedését; megállapítja, hogy Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése arra irányuló kísérlet, hogy Kína világelső gazdasági hatalommá váljon; hangsúlyozza, hogy Kína befolyása magában Európában is terjed, ami nem csupán gazdasági kérdés, hanem biztonsági következményekkel járó stratégiai jelentőséggel is bír; úgy véli, hogy az „Amerika az első” politika megkísérli megállítani az Egyesült Államok visszaszorulását, és hogy az destruktív erőt képvisel a szabályalapú gazdasági világrendre nézve;

11.  hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedekben a transzatlanti tengely mindig garanciát jelentett a szabad és értékekre épülő globális kereskedelem számára, és ezt a szerepét a jövőben ismét betöltheti; megállapítja, hogy ezzel kapcsolatban egy transzatlanti megállapodás új lendületet adhatna;

12.  rámutat, hogy a WTO-t középpontba helyező multilaterális gazdasági világrend küzd azért, hogy befogadja ezeket a mélyre ható változásokat, valamint az országok változó érdekeinek a nemzetközi megállapodásokban való érvényesítését; megállapítja, hogy az Egyesült Államok és mások fokozódó protekcionizmusa, valamint a nemzetközi megállapodásokban a fejlődő országok elvárásainak figyelmen kívül hagyása gyengíti a WTO-t; úgy ítéli meg, hogy a WTO fellebbezési testülete különösen fontos a kereskedelmi viták egyeztetése szempontjából, és mélyen aggasztja, hogy az USA akadályozza új tagok testületbe való kinevezését, ami aláássa a WTO működését; kéri a Bizottságot, hogy tanúsítson rugalmasságot a fellebbezési testület megreformálását illetően, azonban tartson ki a kétlépcsős vitarendezési mechanizmus mellett; sajnálja, hogy a fenntartható fejlesztési célokat nem integrálták a világkereskedelmi menetrendbe, és hogy azokat nem sikerült kellőképpen figyelembe venni; nézete szerint a nemzetközi megállapodásokban, csakúgy mint a dohai fejlesztési fordulóban megfelelőbben kell tükrözni a fejlődő országok szükségleteit és elvárásait;

Európai politika

13.  megállapítja, hogy az EU azzal a kihívással néz szembe, hogy sikeresen működjön ebben a változó globális gazdasági helyzetben, vagyis meg kell erősítenie saját versenyképességét, meg kell őriznie szociális és környezetvédelmi normáit, fokoznia kell az együttműködést a délkelet-ázsiai feltörekvő gazdaságokkal, valamint Indiával, Kínával és Latin-Amerikával, továbbá kezelnie kell az Egyesült Államok egyre inkább önkényes protekcionizmusát; megállapítja a gazdasági világrend átalakításában való részvétel és a fejlődő országok, valamint a fejlett országok gazdasági és társadalmi szempontból rászorulói szükségletei tiszteletben tartásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére és a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló célok átfogó keretet kell alkossanak e kötelezettségvállalás megvalósításához, és hogy e tekintetben a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia kiemelkedő fontosságú; hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozás, a hivatalos fejlesztési támogatás és az erőforrások belföldi mobilizálása szükséges eszközök a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez;

14.  hangsúlyozza a kísérő politikák jelentőségét a globalizáció által kínált pozitív hatások és lehetőségek támogatásában; hangsúlyozza, hogy strukturált, megfelelően kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásokra van szükség; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a Bizottság kereskedelempolitikáját, valamint a globalizáció kihívásainak szabályozása és kezelése érdekében a kereskedelempolitikai eszközök és instrumentumok népszerűsítését;

15.  úgy véli, hogy az Európai Unió megfelelő támogatási keretet kínál a progresszív kereskedelmi és befektetési szabályok kidolgozásához, a gazdasági együttműködés ösztönzéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; ösztönzi az Uniót, hogy hatékony támogató intézkedések révén fejlessze tovább a globalizáció jobb szabályozására irányuló kezdeményezéseit;

16.  tudomásul veszi azokat a nehézségeket, melyekkel a tagállamok szembesültek, amikor egyedül próbáltak kezelni olyan transznacionális kihívásokat, mint a migrációs áramlások, a pénzügyi válságok, az adókijátszás, a terrorizmus vagy az éghajlatváltozás; hangsúlyozza a régiók és városok közös felelősségvállalását és szerepét a globalizáció előnyünkre fordításában; megjegyzi, hogy az európai fellépések hatékonysága a tagállamok erőfeszítéseitől függ;

17.  rámutat arra, hogy az EU és az USA közötti viták új kihívásokat támasztanak az EU számára, ugyanakkor lehetőséget is kínálnak ahhoz, hogy meg lehessen találni a globalizáció kezelése, formálása és a globalizációval kapcsolatos felelősségvállalás új útjait;

Európa belső válasza

18.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a nemzetközi versenyképesség megőrzése, ugyanakkor a magas szociális és környezetvédelmi normák biztosítása egy sikeres európai stratégia előfeltétele; üdvözli az EU belső piacának további megerősítését és a gazdasági unió a szociális védelmi normák, a bérek és az életszínvonal harmonizálása révén történő megszilárdítását; úgy véli, hogy ez a harmonizáció alapvető fontosságú, mivel a szilárd belső piac a nemzetközi stratégiák sikeres végrehajtásának előfeltétele;

19.  rámutat, hogy a nemzetközi szintű versenyképesség erősen függ az automatizálás és digitalizáció sikeres és társadalmi és környezetvédelmi szempontból felelősséget vállaló alakításától, az európai polgárok magánélete védelmének biztosítása mellett; megállapítja, hogy az új technológiák – különösen a blokklánc – átalakítják majd a nemzetközi kereskedelem jellegét; megjegyzi, hogy mihamarabb meg kell valósítani éghajlat-politikai célkitűzéseinket és a megújuló energiák irányába történő elmozdulást; nézete szerint az EU-nak sürgősen valódi és hatékony iparstratégiát kell kidolgoznia a külső sebezhetőségek csökkentése céljából, előmozdítva ugyanakkor az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást; úgy ítéli meg, hogy a globalizációval járó lehetőségeket és kihívásokat, valamint egyes harmadik országok nemrég tett intézkedéseit olyan uniós kereskedelempolitikával kell kezelni, amely az átlátható szabályokkal jellemezhető, nyílt és tisztességes kereskedelmet és a WTO-n belüli erőteljes multilaterális rendszert részesít előnyben;

20.  rámutat arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 12. cikkével összhangban, amely szerint a fogyasztóvédelmi követelményeket is figyelembe kell venni más uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során, a fogyasztóvédelemnek szentelt külön fejezet hozzájárulhat a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósításához például a szabályozás jogára és az elővigyázatosság elvére vonatkozó jogi garanciák útján, valamint ahhoz is, hogy a fogyasztók számára kézzel fogható előnyöket kínáljunk és előmozdítsuk a fogyasztók bizalmát az online szolgáltatások iránt is, hogy előmozdítsuk a fenntartható fogyasztást, hogy a fogyasztók érdekeit teljes kereskedelmi megállapodások végrehajtásába integráljuk, valamint hogy hozzájáruljunk a fogyasztói jog eredményes érvényesítéséhez, határokon átnyúló helyzetekben is;

21.  rámutat arra, hogy a kkv-k számára egyenlőbb versenyfeltételeket kell biztosítani; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre európai kereskedelmi stratégiát a kkv-k számára, hogy a kkv-kat integrálják a nemzetközi értékláncokba és leküzdjék az olyan kereskedelmet korlátozó akadályokat, mint a nem vámjellegű akadályok; rámutat, hogy a kkv-k piaci részvételének egyik legnagyobb akadálya az információkhoz való hozzáférés, ami azt jelenti, hogy növelni kell az átláthatóságot és a támogatást; kéri a Bizottságot, hogy ezzel összefüggésben dolgozzon ki olyan eszközöket, melyek megkönnyítik a származási szabályok kezelését és a kedvezmények használatát a kkv-k számára; rámutat a fel nem használt kedvezményekben rejlő óriási potenciálra, és kéri a Bizottságot, hogy nagyra törő célokat határozzon meg a felhasználási arányok tekintetében; megállapítja a kkv-k jelentőségét a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása szempontjából; kéri, hogy a kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele külön fejezeteket a kkv-k szükségleteiről és érdekeiről, különösen a piaci hozzáférés megkönnyítése tekintetében;

22.  megjegyzi, hogy hatékony piacvédelmi eszközökre van szükség és üdvözli azok közelmúltbeli reformját, amelyet eredményesen és arányosan végre kell hajtani, hogy az iparágakat és a munkahelyeket meg lehessen védeni a dömpingelt és tisztességtelen módon állami támogatásban részesített importtal szemben; megerősíti, hogy a piacvédelmi eszközöket nem szabad protekcionista célokra használni; támogatja a Bizottság által azt követően bevezetett intézkedéseket, hogy az USA vámot vetett ki az acélra és az alumíniumra; rámutat arra, hogy a lehető leghamarabb szabályozni kell a befektetések átvilágítását, hogy megakadályozhatók legyenek a pusztán iparpolitikai motivációjú és az európai technológiák elsajátítását szolgáló külföldi befektetések; emlékeztet arra, hogy erős nemzetközi közbeszerzési eszközre van szükség; üdvözli a társadalmi és környezeti dömping vetületének az említett eszközökbe való integrálása során tett bátor lépéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa megbízható módszerek kidolgozását, hogy az említett vetületek teljes mértékben figyelembe vehetők legyenek, többek között az exportáló országokban alkalmazandó szociális és környezetvédelmi normák tekintetében;

23.  a globalizáció okozta munkahelymegszűnésekre válaszként megjegyzi, hogy a tagállamoknak meg kell erősíteniük munkaerő-piaci politikáikat és képzési kínálatukat; megjegyzi, hogy szükség van az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) reformjára, többek között a támogatás előfeltételeinek reformjára, hogy megfelelhessen a globalizáció új kihívásainak; hangsúlyozza, hogy az EGAA-nak proaktívabb eszközzé kell válnia, amelynek célja, hogy a munkavállalókat és a vállalkozásokat felkészítse a globalizáció negatív hatásaival szembeni küzdelemre; megállapítja, hogy a kisebb vállalkozásoknak is hozzáféréssel kell rendelkezniük az EGAA-finanszírozáshoz; rámutat arra, hogy az EGAA alkalmazási körét más szakpolitikai indíttatású kiigazításokra is ki kell terjeszteni, továbbá hogy megfelelő költségvetést, valamint megfelelő nyomon követési és értékelési mechanizmust kell biztosítani számára;

24.  elismeri a szabadkereskedelmi megállapodások átláthatóságának növelése érdekében a Bizottság által tett pozitív lépéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy a globalizációval szembeni szkepticizmus ellenében erősítse tovább a kereskedelmi megállapodások átláthatóságát, javítsa az uniós szabályok és jogszabályok nyomon követését, valamint erősítse a polgárok befogadását; felszólítja a Bizottságot, hogy a teljes átláthatóság, valamint az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való folyamatos párbeszéd mellett folytasson tárgyalásokat; felszólítja a Tanácsot, hogy tájékoztassa és vonja be a nemzeti parlamenteket és a civil társadalmat a tárgyalási megbízatás jóváhagyását megelőzően és a tárgyalások során; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács május 22-i következtetéseiben azzal a döntésével, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelveket esetenként teszi közzé, úgy határozott, hogy fenntartja a jelenlegi helyzetet; kéri a Tanácsot, hogy hozzon nyilvánosságra minden tárgyalási megbízatást;

25.  hangsúlyozza, hogy globálisabb kormányzásra és szabályokra van szükség a globalizáció jobb kiaknázása érdekében; hangsúlyozza, hogy támogató belföldi politikákra van szükség az EU versenyképességének és ellenálló képességének fokozásához;

26.  emlékeztet arra, hogy az uniós agrár-élelmiszeripari termékek megfelelnek a világ legmagasabb szintű követelményeinek; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált mezőgazdasági termékek megfeleljenek az uniós előírásoknak, valamint hogy erősítse meg az importált mezőgazdasági élelmiszer-termékek ellenőrzését azok származási helyén és az EU-ba történő érkezésükkor;

27.  emlékeztet arra, hogy a megkötött kereskedelmi megállapodásokat fontos hatékonyan végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy mezőgazdasági termelőink teljes mértékben profitálhassanak az e megállapodások, például az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által biztosított exportlehetőségekből;

28.  kiemeli a világszintű új kereskedelmi alapelvek és szabályozás szükségességét, amelyek rendszereznék és egységesítenék az agrár-élelmiszeripari ágazat termelési, szociális és környezetvédelmi előírásait;

29.  üdvözli a kereskedelmi megállapodást, amelyet az EU Japánnal, negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiacával kötött, és amely jó exportlehetőségeket biztosít majd számos uniós mezőgazdasági termék, például a tejtermékek számára;

30.  hangsúlyozza egyrészről a hatékony és gyorsan alkalmazható kétoldalú védzáradékok alkalmazásának fontosságát, amelyek lehetővé teszik a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztését, ha a kereskedelmi megállapodások hatálybalépése miatt az import megemelkedése súlyos károkat okozna – vagy a károkozás komoly kockázatával járna – az érzékeny ágazatokban, másrészről pedig a meglévő többoldalú védelmi mechanizmusoknak a 1308/2013/EU rendelet (egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)(12) szerinti felülvizsgálata fontosságát, amely mechanizmusok megelőző szerepet játszanának az érzékeny ágazatok esetében a referenciavolumenre és árakra vonatkozó küszöbérték alapján, lehetővé téve ezáltal a védelmi intézkedések automatikus és felfüggesztő hatályú elindítását a küszöbértékek elérése esetén;

31.  hangsúlyozza annak stratégiai fontosságát, hogy az élelmiszer-önellátás magas szintű maradjon az Európai Unióban; úgy véli, hogy a kereskedelem globalizációjának nem szabad veszélybe sodornia az uniós agrár-élelmiszeripari üzemek életképességét, hiszen ez hosszútávon – az energiaipar esetéhez hasonlóan – külső elemektől való függést eredményezhet;

32.  megállapítja, hogy a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló bizottsági vitaanyag az első olyan bizottsági dokumentum, amely említést tesz arról, hogy javítani kell az állatjóléti normákat az EU teljes kereskedelmi és befektetési napirendjében; üdvözli a Bizottság által annak érdekében kifejezett szándékot, hogy e területen fokozott globális irányításra törekedjen; kéri a Bizottságot, hogy következő kereskedelmi politikai stratégiájában kifejezetten szerepeltesse az állatjólétet, és használja fel a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálati záradékait az állatjóléti rendelkezések további fejlesztésére; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi preferenciák az uniós állatjóléti normáknak való megfeleléstől függjenek, ezáltal jobb versenyfeltételeket garantálva és tiszteletben tartva a legtöbb uniós polgár óhaját; felszólítja a Bizottságot, hogy ismerje el a szigorúbb állatjóléti normák által számos fenntartható fejlesztési cél elérésében adott esetben játszott fontos szerepet, különösen az antimikrobiális rezisztenciával összefüggésben az egészségre, valamint az éghajlatváltozásra vonatkozó fenntartható fejlesztési cél tekintetében;

33.  hangsúlyozza, hogy a kultúra és az oktatás, ideértve az egész életen át tartó tanulást, közjavak, és a kultúrához és oktatáshoz való hozzáférés emberi jogok, ezért a kultúrát és az oktatást nem lehet ugyanúgy tekinteni és úgy kezelni, mint egy akármilyen árut vagy szolgáltatást, ellenben ezeket megóvandó és folyamatosan fejlesztendő közjavaknak kell tekinteni és akként kell kezelni; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális, audiovizuális és oktatási tartalmú szolgáltatásokat egyértelműen zárják ki az Unió és a harmadik országok közötti olyan megállapodásokból, mint például az Egyesült Államokkal kötendő transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP);

34.  hangsúlyozza ezért a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005.évi UNESCO-egyezmény nemzetközi kereskedelmi szerződésekben játszott kulcsfontosságú szerepét, amelyeknek figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk ezen egyezmény vonatkozó rendelkezéseit;

35.  alapvető fontosságúnak tartja a szerzői jogokat érintő kiegyensúlyozott kereskedelmi tárgyalásokat annak biztosítása érdekében, hogy a szerzői jogokat és a szellemi tulajdont ne a legkisebb közös nevező szintjén tárgyalják, hanem arra törekedjenek, hogy a kulturális örökség védelmét, a kulturális sokszínűség előmozdítását és a kulturális és médiaszektorban dolgozók bevételének biztosítását szolgáló lehető legjobb szabályozást alakítsák ki, és elősegítsék a kreativitást, a tudás és a tartalom terjesztését, valamint erősítsék a felhasználók jogait a digitális korban, továbbá hogy nyitott, szabályokon alapuló kereskedelmi környezetet teremtsenek, ami nélkülözhetetlen az Európai Unió kulturális és kreatív iparágának virágzásához;

36.  ismételten kéri az Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások során gyakorolja a kulturális és nyelvi sokszínűség, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a médiapluralizmus és a médiaszabadság – az alkalmazott technológiától vagy forgalmazási platformtól független –védelmét és előmozdítását célzó, többek között egy jogilag kötelező érvényű (különösen szabályozási és/vagy pénzügyi jellegű) intézkedések elfogadására vagy fenntartására irányuló jogát;

37.  elismeri az adatvédelmet mint alapvető jogot az Európai Unióban; sürgeti az Európai Unió és a nem uniós országok közötti kereskedelmi megállapodásokban a magas szintű adatvédelemnek egy úgynevezett kölcsönös megfelelési határozat révén történő garantálását;

38.  hangsúlyozza az Európai Unió földrajzi jelzésekre és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó rendszere további előmozdításának, valamint a harmadik országokkal a további megfelelő kétoldalú megállapodások megkötésének fontosságát;

39.  üdvözli, hogy a Tanács nemrégiben megbízta az Európai Bizottságot a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság (MIC) létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő tárgyalásával, a beruházó és az állam közötti viták rendezésére szolgáló jelenlegi rendszer korlátainak kiküszöbölése érdekében; megállapítja, hogy a MIC a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló állandó testületként fog működni egy átláthatóbb, összehangoltabb és tisztességesebb rendszer formájában, ami különösen előnyös lesz a beruházók számára; e tekintetben üdvözli továbbá, hogy a Tanács ezenkívül úgy döntött, hogy a tárgyalási irányelveket nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, amivel eleget tesz az Európai Parlament egyik, a nemzetközi tárgyalások nagyobb átláthatóságának ösztönzésére irányuló törekvéseihez kapcsolódó régi kérésének;

Európa külső válasza

40.  felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós kereskedelempolitika vezérelveivé a fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodást tegye; megállapítja, hogy ehhez nem elegendőek „a mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában említett reformok; felszólítja a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot tekintse minden kereskedelmi megállapodás általános elvének, többek között azáltal, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettségeket szerepeltetnek minden fejezetben, és belefoglalnak egy olyan külön fejezetet is, amely hozzájárul a szociális, munka- és emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmények, valamint a multilaterális környezetvédelmi megállapodások támogatásához és előmozdításához; megállapítja, hogy az említett kötelező és érvényesíthető rendelkezéseket megfelelően nyomon kell követni a kormányzati egyeztetési eljárások, valamint szükség esetén a külön vitarendezési mechanizmusok elindítása céljából, a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezetek keretében megállapított módon; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy legyen nagyra törőbb az iparosodott partnerországokkal folytatott tárgyalások során a megállapodásban említendő ILO-egyezményekkel kapcsolatosan;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokba foglaljon bele a fenntartható fejlődésről szóló határozott és átfogó fejezeteket a nemzetközi kereskedelem támogatása céljából; üdvözli a Bizottság 15 pontból álló, az uniós kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek eredményesebbé tételét szolgáló tervét;

42.  megállapítja, hogy kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitikára van szükség ahhoz, hogy a – például Kanadával, Japánnal, Szingapúrral, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Vietnammal és Mexikóval – már megkötött vagy még tárgyalás alatt álló, kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodások révén szembe lehessen nézni a globalizáció kihívásaival;

43.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson nagyra törő kereskedelempolitikát, és őrizze meg a nyílt befektetési környezetet; hozzáteszi, hogy a megkötött és aláírt kereskedelmi megállapodások megerősítésére mielőbb sort kell keríteni a partnereink iránti kötelezettségvállalások teljesítése érdekében;

44.  felszólítja a Bizottságot, hogy szerepeltessen az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban a digitális kereskedelemre, többek között a határokon átnyúló adatáramlásra vonatkozó szabályokat annak demonstrálása céljából, hogy a digitális áruk és szolgáltatások kereskedelme valódi előnyökkel szolgálhat a vállalkozások és a fogyasztók számára;

45.  gratulál a Bizottságnak ahhoz a döntéséhez, hogy létrehozza a tisztességes és etikus kereskedelem európai városának járó díjat;

46.  felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a megosztott könyvelési technológiák és a blokklánc hogyan használhatók fel a nemzetközi kereskedelem bővítésére, valamint többek között az átláthatóság, a rugalmasság kérdésének és a hamisításnak a kezelésére;

47.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési menetrendje és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás az elsődleges fokmérői annak, hogy az uniós kereskedelempolitika milyen mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődés elfogadott globális céljaihoz; megjegyzi, hogy a tárgyalások megindítása előtt végzett hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a fenntartható fejlesztési célok teljesítését; megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatok egyik lényeges pontjaként a nemzeti fenntarthatósági stratégiáknak és a Párizsi Megállapodás végrehajtási terveinek kell szolgálniuk; kiemeli, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak és lehetséges hatásaiknak a fenntartható fejlesztési célok igényeire kell reagálniuk; sürgeti a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jövőbeli jelentéseiben – adatokat is közölve – értékelje e megállapodásoknak a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodás teljesítésére gyakorolt hatását; megjegyzi, hogy ha egy megállapodás részei hátráltatják a fenntartható fejlesztési célok vagy a Párizsi Megállapodás teljesítését, kiigazításokat kell eszközölni;

48.  megjegyzi, hogy a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia megvalósítására szolgáló bizottsági rendszert összhangba kell hozni a 17. fenntartható fejlesztési céllal; rámutat arra, hogy a kereskedelmi, mezőgazdasági, külpolitikai, halászati, környezeti és adózási szakpolitikai területek kölcsönös hatásait a civil társadalom, a Bizottság és a nemzeti parlamentek körében koherensen kell értékelni; megjegyzi, hogy a fenntarthatósági rendelkezések megsértését korrekciós intézkedésekkel kell ellensúlyozni; felszólít a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának a Lisszaboni Szerződés kereskedelemhez kapcsolódó jogalkotási javaslatokról szóló rendelkezéseivel összhangban történő értékelésére; megállapítja, hogy a felelős üzleti magatartás és a globális értékláncok felelős irányítása fontos a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához, és hogy a 2030-as menetrend hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a felelős üzleti magatartásra vonatkozó uniós cselekvési tervre, amely előmozdítja az uniós szintű szakpolitikai koherenciát és következetességet;

49.  rámutat, hogy az ILO alapvető munkaügyi normáinak megerősítése és végrehajtása minden szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása során kiemelt kérdés kell, hogy legyen; megjegyzi, hogy a szervezett civil társadalmat és a szociális partnereket a tárgyaló felekkel való kétoldalú találkozók révén be kell vonni a megállapodások kidolgozásába, végrehajtási szakaszába és a végrehajtást követő nyomon követési szakaszba; megjegyzi, hogy eredményes és működő vitarendezési mechanizmusnak, valamint a civil társadalmat is bevonó, hatékony nyomon követő szerveknek kell rendelkezésre állniuk;

50.  megállapítja, hogy az EU szabályozta a faanyagok, a hal és a konfliktusövezetből származó ásványok ellátási láncait, és számos tagállam átvilágítási kereteket hozott létre különféle ágazatokban, ami azt mutatja, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosításához átfogó uniós keretet kell kidolgozni; felkéri ezért a Bizottságot, hogy az egész ellátási lánc tekintetében egyértelmű átláthatósági és átvilágítási kötelezettségekkel menjen az értékláncok egyre fokozódó összetettsége és a termelők egyre fokozódó kölcsönös egymástól függése elébe, mivel a hatályos munkaügyi jogszabályok és a munkahelyi biztonságra vonatkozó normák továbbra is súlyos problémát jelentenek a származási országokban; felszólítja a Bizottságot, hogy a konfliktusövezetből származó ásványok és faanyagok területén meglévő uniós jogszabályokra, valamint az OECD nemrég közzétett, Due Diligence Guidance on Responsible Business Conduct (A felelős üzleti magatartással kapcsolatos kellő gondosságra vonatkozó iránymutatás) című dokumentumára alapozzon; megjegyzi, hogy a globális értékláncok egyes beszállító cégeket a munkaügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyására, gazdasági tevékenységük Unión kívülre történő áthelyezésére, továbbá a munkavállalók nem biztonságos és elfogadhatatlan körülmények közötti dolgoztatására sarkallták; emlékeztet arra, hogy ezek a gyakorlatok tisztességtelen versenyt idéznek elő a munkaügyi jogszabályokat és a nemzetközi normákat betartó vállalkozások, valamint a béreket és az életszínvonalat emelni szándékozó kormányzatok számára; hangsúlyozza, hogy a tisztességes bérszintek és a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos tisztességes normák fontosak a fenntartható globális kereskedelmi rendszerhez és az új globális értékláncokhoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a globális értékláncok kialakulásának hatását, és nyújtson be konkrét javaslatot ezek feltételeinek javítására, továbbá törekedjen a vállalatok elszámoltathatósága és a felelős üzleti magatartás multilaterális és jogilag kötelező keretének létrehozására a tisztességes munka, a környezeti fenntarthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartása tekintetében, az ILO-val és az OECD-vel szoros együttműködésben; elismeri, hogy az EU számára az egyoldalúan előírt jelentős szabályokhoz képest a multilaterális tárgyalások keretében kialakított ilyen kötelező keret kedvezőbb; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, kötelező erejű szerződésre irányuló, az ENSZ keretében zajló tanácskozásokon mutasson vezetői készséget és fokozza szerepvállalását; felszólítja a Bizottságot, hogy az ILO tisztességes munkáról szóló napirendjének négy stratégiai célkitűzésével összhangban vállaljon kötelezettséget a következők iránt: a munkahelyi alapelvek és munkavállalói jogok, valamint a nemzetközi munkaügyi normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása;

51.  rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cél eléréséhez szükség van olyan aktív intézkedésekre, amelyek célja, hogy a nők számára fokozza a szabadkereskedelmi megállapodások kínálta lehetőségek kiaknázását; olyan kereskedelmi megállapodásokat kér, amelyek külön fejezetben rendelkeznek a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről, valamint a nők társadalmi szerepvállalásáról, és többek között a munka és a családi élet jobb egyensúlyát, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést célzó intézkedéseket tartalmaznának, a nők által vezetett vállalkozások (különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k) közbeszerzésekben való fokozottabb részvétele, a nők által vezetett vállalkozások nemzetközivé válásának és a nők 4. mód szerinti lehetőségekben való részvételének támogatása céljából;

52.  tekintettel a multilaterális gazdasági világrendet érő támadásokra, megjegyzi, hogy alapvető fontosságú e rend fenntartása, mivel a protekcionizmusba való visszahátrálás káros lenne és kereskedelmi háborúhoz vezetne; megállapítja, hogy a multilaterális rend csak akkor tartható fenn, ha megreformálják; nézete szerint a szóban forgó rend megőrzése érdekében abba megfelelőbb módon kell integrálni az ENSZ 2030-as menetrendjét és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást; felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan vegyen részt a WTO fellebbezési testülete körüli patthelyzet feloldásában, és kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a nemzetközi együttműködést a tisztességtelen verseny és a protekcionizmus elleni küzdelem területén, melyek mind a vállalkozások, mind a polgárok számára károsak; megállapítja, hogy az olyan nyitott és tisztességes kereskedelem megvalósításának kell az EU elsődleges célkitűzésének lennie, amely teljesíti a fenntartható fejlesztési célokat, és lehetőséget biztosít a fejlődő országok szükségleteinek, „a mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában foglaltak szerint; megállapítja, hogy mivel a multilaterális kezdeményezések jelenleg nem sok esélyt kínálnak a sikerre, az EU-nak időközben kétoldalú és plurilaterális megállapodásokra kell törekednie, amelyek egyik vezérelve a tisztességes kereskedelem, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az EU ebben a helyzetben lehetőséget kap arra, hogy határozott vezető szerepet vállaljon a multilaterális kereskedelmi rend fenntartható és életképes módon történő megreformálásában;

53.  megjegyzi, hogy a nyitott, tisztességes és fenntartható kereskedelem gazdaságilag kívánatos és létfontosságú politikai következményekkel jár; megjegyzi, hogy az „Amerika az első” politika, valamint az új „Egy övezet, egy út” kezdeményezés fényében az EU számára elengedhetetlen stratégiai fontossággal bír, hogy a kereskedelmet a demokratikus és fenntartható fejlődés előmozdításának eszközeként használja, továbbá megerősítse a párbeszédet és a technikai segítségnyújtást, különösen a keleti partnerség és afrikai partnerországaiban; rámutat arra, hogy a partnerországokban a kereskedelmet és a beruházásokat össze kell kapcsolni a fenntartható fejlődés stratégiáival; felszólítja a Bizottságot, hogy törekedjen a keleti partnerség államaival meglévő társulási megállapodások koherens végrehajtására; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki középtávú stratégiát a Független Államok Közösségével (FÁK) való stabil kapcsolatok kiépítésére; megállapítja, hogy az afrikai régiókkal és államokkal való gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtása során nemcsak a kereskedelmi vonatkozások fontosak, hanem az a lényeg, hogy ezeket összekapcsolják az afrikai államokban a fenntartható fejlődésre vonatkozó követelményekkel; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon a kormányok arra vonatkozó képességének javításán, hogy a fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődéssel összefüggő kérdéseket integrálni tudják nemzeti kereskedelmi stratégiáikba és programjaikba; emlékeztet arra, hogy a globalizáció kihívásaira reagálva az EU számára fontos, hogy a kereskedelemi kérdések kapcsán elmélyítse az együttműködést olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az ENSZ, az ILO, az OECD és a Világbank; e tekintetben sajnálja, hogy az Unió és a legtöbb tagállam elmulasztotta a GNI 0,7%-ára vonatkozó cél teljesítését a fejlesztési együttműködés finanszírozását illetően;

54.  hangsúlyozza, hogy a globális kereskedelemirányításnak lehetővé kell tennie az olyan kereskedelmi integrációt, amely valódi lehetőségeket teremt a fenntartható fejlődésre; ennek kapcsán rámutat arra, hogy a különleges és megkülönböztetett bánásmód jelenlegi, WTO-n belül alkalmazott struktúrája nem hozza a várt eredményeket; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok számára hatékonyabbá és működőképesebbé kell tenni a különleges és megkülönböztetett bánásmód rendelkezéseit;

55.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások negatív hatást gyakorolhatnak az élelmezésbiztonságra a fejlődő országokban; felszólítja az Uniót, hogy védje meg a helyi élelmiszer-termelést, és előzze meg az olcsó behozatal káros hatásait, többek között a gazdasági partnerségi megállapodások keretében;

56.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy legalább 218 millió gyermeket kényszerítenek gyermekmunkára, főként a költségek csökkentése céljából; felhívja az Uniót annak biztosítására, hogy az Unióban etikai tanúsítási rendszerek keretében forgalmazott termékek előállításához ne kapcsolódjon kényszermunka és gyermekmunka, garantálva a „tisztességes” és „etikus” címkék megbízható használatát, és segítve, hogy a fogyasztók tájékoztatáson alapuló döntéseket hozhassanak;

57.  megállapítja, hogy eddig csak egy átfogó gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek; kéri ezért az Uniót, hogy vegye tudomásul a fejlődő országoknak a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos nehézségeit a Cotonoui Megállapodást követő folyamat keretében; hangsúlyozza, hogy alaposan elemezni kell ezeknek az afrikai országok gazdaságaira és munkaerőpiacaira gyakorolt hatásait, valamint elő kell mozdítani az Afrikán belüli régióközi kereskedelmet;

58.  sajnálja, hogy minden évben a hivatalos fejlesztési segélyek összegét meghaladó összeg távozik Afrikából illegális pénzáramlások formájában; hangsúlyozza az adókijátszás fejlődő országokra gyakorolt káros hatását, az ugyanis jelentős összegeket von el az államháztartástól, amelyeket például nemcsak a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a közszolgáltatások javítására lehetne felhasználni, hanem a társadalmi kohézió előmozdítására is; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva tegye prioritássá az e súlyos problémával szembeni fellépést; kitart amellett, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba és preferenciális kereskedelmi rendszerekbe szigorú rendelkezéseket kell beépíteni az adókijátszás és az adókikerülés kezelése érdekében;

59.  ismételten kéri, hogy az adókijátszás és az adókikerülés elleni világszintű küzdelem, valamint a fejlődő országokkal folytatott adóügyi együttműködés megerősítése érdekében dolgozzanak ki hatékony eszközöket, például a nemzeti források mobilizálását;

60.  emlékeztet arra, hogy az ENSZ égisze alatt létre kell hozni egy kormányközi szervezetet, amelyben a globális adóügyi szabályok reformjában a fejlődő országokkal azonos feltételek mellett vehetünk részt;

61.  határozottan támogatja a digitális technológiák és szolgáltatások további általános érvényesítését az uniós fejlesztéspolitikában; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a világ déli országai digitális infrastruktúrájának fejlesztésére fordított beruházásokat;

62.  üdvözli az Unió külső beruházási tervét, amelynek célja a fenntartható növekedés, a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása a fejlődő országokban; felszólít az EBB jelenlegi külső hitelezési megbízatásának kibővítésére, hogy – támogatásötvözés, projektek társfinanszírozása és a helyi magánszektor fejlesztése révén – növekedjen szerepe a fenntartható fejlődés elérésében, a legkevésbé fejlett országokra és a sérülékeny államokra összpontosítva;

63.  üdvözli a Bizottság által 2017-ben frissített kereskedelemösztönző támogatási stratégiát, amelynek célja a fejlődő országoknak nyújtott uniós támogatás fokozása és korszerűsítése; nagyobb erőfeszítésekre és a kereskedelemösztönző támogatással kapcsolatos kezdeményezések számára biztosított, fokozott uniós pénzügyi kötelezettségvállalásra szólít fel annak érdekében, hogy a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett országokat segíteni lehessen a jólét kereskedelem és beruházások révén történő elérésében, és támogatni lehessen a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseiket.

°

°  °

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0230.

(2)

HL C 101., 2018.3.16., 30. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0488.

(4)

HL C 337., 2018.9.20., 33. o.

(5)

HL L 338., 2017.12.19., 1. o.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0090.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0369.

(8)

HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.

(9)

HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o.

(10)

OECD, C/MIN(2017)2.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12)

HL L 347., 2013.12.20., 671. o.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (3.9.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi vonatkozások

(2018/2005(INI))

A vélemény előadója: Cristian Dan Preda

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az ODA egyedülálló és értékes erőforrás a szegénység, az egyenlőtlenség és a marginalizálódás elleni globális küzdelemben; hangsúlyozza, hogy ugyan minden pénzügyi forrás fontos a fenntartható fejlődés szempontjából, a támogatás révén olyan dolgokat lehet elérni, amelyeket más forrásokkal nem; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a kereskedelem a fenntartható fejlesztési célok elérésének hatékony eszközévé váljon, valamint hogy a magánszektor szerepvállalása, amennyiben megfelelően összhangba hozzák a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elvekkel, hozzájárulhat az inkluzív és fenntartható fejlesztés eléréséhez, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy helyre kell állítani az egyensúlyt a kereskedelmi és a beruházási jogszabályok, valamint az emberi jogi jogszabályok között, különösen a globális ellátási láncok vonatkozásában;

2.   hangsúlyozza, hogy a fejlesztésben való részvétel során a magánszektornak ki kell vennie a részét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához való hozzájárulásból, el kell fogadnia a mindenki által osztott elveket és közös értékeket, például a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveket, nevezetesen a felelősségvállalást, az összehangolást, a harmonizálást és az elszámoltathatóságot, és hogy a fejlesztési céloknak elsőbbséget kell élvezniük; emlékeztet a magánszektor felelősségére az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában, amelyet az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD multinacionális vállalatok számára szóló iránymutatásai rögzítenek; ezzel összefüggésben a korábbi uniós jogalkotási kezdeményezésekből levont tanulságok alapján ösztönzi az Uniót és tagállamait, hogy az ellátási láncok számára dolgozzanak ki koherens szabályozási keretet az emberi jogokra vonatkozó kellő gondosság tekintetében;

3.  felszólítja az Uniót annak biztosítására, hogy a fejlődő országokkal kapcsolatos tevékenységei – mind a fejlesztés, mind a kereskedelem terén – egy egyenlő partnerek közötti, kiegyensúlyozott kereten alapuljanak, összhangban legyenek az EUMSZ 208. cikkében lefektetett fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével, és az emberi jogok támogatására és tiszteletben tartására irányuljanak; határozottan arra ösztönzi az Uniót, hogy folytassa jogalapú megközelítésének működőképessé tételét minden fejlesztési tevékenységben;

4.  óva int a kettős mérce alkalmazásától a vállalatok jogai és kötelezettségei tekintetében a beruházási és kereskedelmi megállapodásokban; megjegyzi, hogy a kellő gondosság előmozdítása tekintetében elégtelennek bizonyulhat az önkéntes intézkedésekre való támaszkodás, valamint hogy a befektetők jogait az emberi jogok, a munkaügyi normák és a környezetvédelmi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségeknek kell kísérniük; annak fényében, hogy a Bizottság a befektetők jogainak érvényesítésére szolgáló állandó testületeként javasolta létrehozni a többoldalú befektetési bíróságot, hangsúlyozza az ilyen egyensúlytalanságok kezelésének fontosságát, és felszólítja az Uniót, hogy aktívan vegyen részt a vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, jogilag kötelező erejű ENSZ-eszközről szóló konstruktív tárgyalásokon való aktív részvételre;

5.  megerősíti, hogy az uniós tagállamoknak az Európa Tanács különféle eszközeit, elsősorban az emberi jogok európai egyezményét alapul véve teljes körűen teljesíteniük kell a maastrichti elvekben szereplő, területen kívüli emberi jogi kötelezettségeiket;

6.  kiemeli, hogy a kereskedelem nem önmagában való cél, ugyanakkor a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban lévő inkluzív, szabályokon alapuló, szabad és tisztességes kereskedelempolitika hozzájárulhat a szegénység felszámolásához, ami az uniós fejlesztési együttműködési politika elsődleges célja, valamint az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és tisztességes munkahelyek létrehozásához; felszólít a fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítására; hangsúlyozza, hogy az Unió fejlődő világbeli kereskedelmi partnereinek gondoskodniuk kell a jó kormányzásról és a jogállamiság tiszteletben tartásáról;

7.  hangsúlyozza, hogy a globális kereskedelemirányításnak lehetővé kell tennie az olyan kereskedelmi integrációt, amely valódi lehetőségeket teremt a fenntartható fejlődésre; ennek kapcsán rámutat arra, hogy a különleges és megkülönböztetett bánásmód jelenlegi, WTO-n belül alkalmazott struktúrája nem hozza a várt eredményeket; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országok számára hatékonyabbá és működőképesebbé kell tenni a különleges és megkülönböztetett bánásmód rendelkezéseit;

8.  emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, amely előírja, hogy a fejlődő országokat nagy valószínűséggel érintő szakpolitikákban vegyék figyelembe a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit; felszólítja az Uniót, hogy rendszeresen értékelje kereskedelmi és költségvetési politikájának a fejlődő országokra gyakorolt hatását, valamint biztosítsa, hogy minden beruházási és kereskedelmi megállapodása tartalmazzon független előzetes és utólagos emberi jogi hatásvizsgálatra, a kellő gondossággal kapcsolatos végrehajtható követelményekre, valamint hatékony elszámoltathatósági mechanizmusokra vonatkozó rendelkezéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások negatív hatást gyakorolhatnak az élelmezésbiztonságra a fejlődő országokban; felszólítja az Uniót, hogy védje meg a helyi élelmiszer-termelést, és előzze meg az olcsó behozatal káros hatásait, többek között a gazdasági partnerségi megállapodások keretében;

10.  megerősíti, hogy a kereskedelmi politikák környezeti hatásai nem egyenletesen oszlanak el; felhívja ezért az Uniót, hogy kereskedelempolitikájában általánosan érvényesítse a környezeti fenntarthatóságot, a természeti erőforrások fenntartható kezelését, a földhöz fűződő tulajdonjogokat, valamint a helyi és őshonos közösségek tényleges figyelembevételét;

11.  megállapítja, hogy kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodások olyan rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek szigorúbbak a WTO keretében elfogadottaknál, és hogy ezek a rendelkezések korlátozhatják a nemzeti kormányokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a regionális és kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások, köztük az AKCS-országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodások nem veszik kellőképpen figyelembe a fejlődő országok azzal kapcsolatos igényeit, hogy élelmezésbiztonságuk és vidékfejlesztésük előmozdításához szükséges politikákat folytathassanak, és hogy a fejlődő országokat gyakran akadályozzák abban, hogy kihasználják a WTO-megállapodásokban szereplő rugalmassági mechanizmusokat;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy legalább 218 millió gyermeket kényszerítenek gyermekmunkára, főként a költségek csökkentése céljából; felhívja az Uniót annak biztosítására, hogy az Unióban etikai tanúsítási rendszerek keretében forgalmazott termékek előállításához ne kapcsolódjon kényszermunka és gyermekmunka, garantálva a „tisztességes” és „etikus” címkék megbízható használatát, és segítve, hogy a fogyasztók tájékoztatáson alapuló döntéseket hozhassanak;

13.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodások elszaporodása aggályokat vet fel a globális kereskedelemszabályozás koherenciája szempontjából, és sérti a WTO központi szerepét a világszintű szabályok meghatározása terén; ennek kapcsán ismételten hangsúlyozza a többoldalú, szabályokon alapuló rend fontosságát, melyben valamennyi ország azonos súllyal képviselteti magát, és amely az inkluzív globális kereskedelmi rendszer elérésének leghatékonyabb módja; hangsúlyozza a kereskedelmi megállapodásokban a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normákra vonatkozó, érvényesíthető rendelkezések fontosságát, és üdvözli a Bizottság arra vonatkozó elkötelezettségét, hogy a kereskedelem és a fenntartható fejlesztés kapcsán kötelező fejezeteket illeszt be; hangsúlyozza, hogy ezeket a rendelkezéseket olyan hatékony ellenőrzési mechanizmusok révén kell érvényesíteni, amelyek lehetővé teszik a magánszemélyeknek, hogy jogorvoslatért folyamodjanak; kísérő intézkedések, köztük pénzügyi támogatások megvalósítását kéri a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban a nemzetközileg elfogadott szociális és környezetvédelmi normák tiszteletben tartására és végrehajtására irányuló erőfeszítéseik támogatása érdekében; ismét nagyobb átláthatóságra szólít fel a természeti erőforrások kereskedelme terén;

14.  emlékeztet arra, hogy globális kontextusban Afrika még mindig marginalizált helyzetben van, és felhívja az Uniót, hogy támogassa egy Afrikán belüli valódi piac kialakítására irányuló törekvéseket, és ne tegyen olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék ezeket az ambíciókat; ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy maximalizálni kell a migráció és a mobilitás fejlesztését és pozitív hatásait;

15.  felszólítja az Uniót, hogy vegye figyelembe a fejlődő országok fejlettségi szintjei és fejlődési képességei közötti eltéréseket, és támogassa az afrikai országokat termelési és feldolgozókapacitásaik megerősítésében, hogy kevésbé függjenek a nyersanyagoktól és az alacsony szinten feldolgozott termékektől, javuljon versenyképességük és világpiaci részvételük, továbbá segítse a minőségi munkahelyek létrehozását, többek között a nők szerepének fokozását a formális és informális gazdaságban; hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokkal kötött minden kereskedelmi megállapodásban rendelkezni kell egy megfelelően aszimmetrikus liberalizációs ütemtervről, a kialakulóban levő iparágak védelméről, a fejlődést támogató származási szabályokról és hatékony védzáradékokról;

16.  támogatja egy kontinentális szabadkereskedelmi övezet létrehozását Afrikában; hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások a regionális integráció és a fenntartható fejlődés kereskedelmen keresztül történő elősegítésének fontos eszközei lehetnek, amennyiben megfelelő strukturális intézkedések társulnak hozzájuk és megfelelően ellenőrzik azokat; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok előmozdítását és a 2030-ig szóló menetrend megvalósítását kell ezek középpontjába állítani; hangsúlyozza a partnerországokkal annak érdekében folytatott együttműködés fontosságát, hogy a kormányok és a civil társadalom is elköteleződjenek; ennek kapcsán ragaszkodik annak elsőrendű fontosságához, hogy a 17.15 fenntartható fejlesztési célban rögzítetteknek megfelelően tiszteletben kell tartani a partnerországok jogát arra, hogy saját nemzeti kontextusukban szabályokat és megfelelő döntéseket hozhassanak és eleget tehessenek lakosságuk igényeinek, valamint hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezek az országok tiszteletben tartsák emberi jogi és más nemzetközi kötelezettségeiket; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli AKCS–EU-kapcsolatokat egyenlő partnerek közötti, kiegyensúlyozott keretekre kell alapozni;

17.  megállapítja, hogy eddig csak egy átfogó gazdasági partnerségi megállapodást kötöttek; kéri ezért az Uniót, hogy vegye tudomásul a fejlődő országoknak a gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos nehézségeit a coutonou-i megállapodást követő folyamat keretében; hangsúlyozza, hogy alaposan elemezni kell ezeknek az afrikai országok gazdaságára és munkaerőpiacára gyakorolt hatásait, valamint elő kell mozdítani az Afrikán belüli régióközi kereskedelmet;

18.  sajnálja, hogy minden évben a hivatalos fejlesztési segélyek teljes összegét meghaladó összeg távozik Afrikából illegális pénzáramlások formájában; hangsúlyozza az adókijátszás fejlődő országokra gyakorolt káros hatását, az ugyanis jelentős összegeket von el az államháztartástól, amelyeket például nemcsak a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a közszolgáltatások javítására lehetne felhasználni, hanem a társadalmi kohézió előmozdítására is; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva tegye prioritássá az e súlyos problémával szembeni fellépést; kitart amellett, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba és preferenciális kereskedelmi rendszerekbe szigorú rendelkezéseket kell beépíteni az adókijátszás és az adókikerülés kezelése érdekében;

19.  ismételten kéri, hogy az adókijátszás és az adókikerülés elleni világszintű küzdelem, valamint a fejlődő országokkal folytatott adóügyi együttműködés megerősítése érdekében dolgozzanak ki hatékony eszközöket, például a nemzeti források mobilizálását;

20.  emlékeztet arra, hogy az ENSZ égisze alatt létre kell hozni egy kormányközi szervezetet, amelyben a globális adóügyi szabályok reformjában a fejlődő országokkal azonos feltételek mellett vehetünk részt;

21.  felhívja a figyelmet a közös uniós agrárpolitika (KAP) fejlődő országokra gyakorolt hatására; ennek kapcsán annak biztosítására kéri az Uniót, hogy a jövőbeli KAP haladja meg a jelenlegi exportorientált mezőgazdasági modellel kapcsolatos problémákat, fenntartható módon javítva az Unió belső piacát és rövid élelmiszer-ellátási láncait, hogy egyrészt ne aknázza alá a fejlődő országok fejlődését, másrészt pedig biztosítsa a külső megrázkódtatásoknak való ellenálló-képességet;

22.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kereskedelempolitikákat az éghajlatváltozás elleni nemzeti erőfeszítések támogatására használják fel, eleget téve a Párizsi Megállapodásnak;

23.  emlékeztet az EUMSZ 8. cikkére, amely kimondja: „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”; aggodalommal jegyzi meg, hogy számos tényező, köztük az adatok hiánya miatt továbbra is nehéz a kereskedelem és a nemek közötti kapcsolat értékelése; hangsúlyozza, hogy jobban meg kell értenünk a kereskedelmi megállapodások nemekkel kapcsolatos dinamikáját; ragaszkodik ahhoz, hogy minden uniós kereskedelmi megállapodás támogassa a nemek közötti egyenlőséget, és törekedjen az egyenlőtlenségek csökkentésére;

24.  szorgalmazza a kereskedelmi megállapodások átláthatóságának biztosítását, valamint az érintett partnerországok civil társadalmainak teljes körű bevonását a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokba és azok végrehajtásába;

25.  határozottan támogatja a digitális technológiák és szolgáltatások további általános érvényesítését az uniós fejlesztéspolitikában; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a világ déli országai digitális infrastruktúrájának fejlesztésére fordított beruházásokat;

26.  üdvözli az Unió külső beruházási tervét, amelynek célja a fenntartható növekedés, a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása a fejlődő országokban; felszólít az EBB jelenlegi külső hitelezési megbízatásának kibővítésére, hogy – támogatásötvözés, projektek társfinanszírozása és a helyi magánszektor fejlesztése révén – növekedjen szerepe a fenntartható fejlődés elérésében, a legkevésbé fejlett országokra és a sérülékeny államokra összpontosítva;

27.  hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és a nyomon követhetőség terén jelentős hiányosságok tapasztalhatók, ami komoly kérdéseket vet fel sok etikus ellenőrzési és tanúsítási rendszer integritása kapcsán az ellátási láncokban;

28.  üdvözli a Bizottság által 2017-ben frissített kereskedelemösztönző támogatási stratégiát, amelynek célja a fejlődő országoknak nyújtott uniós támogatás fokozása és korszerűsítése; nagyobb erőfeszítésekre a kereskedelemösztönző támogatással kapcsolatos kezdeményezések számára biztosított, fokozott uniós pénzügyi kötelezettségvállalásra szólít fel annak érdekében, hogy a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett országokat segíteni lehessen a jólét kereskedelem és beruházások révén történő elérésében, és támogatni lehessen a fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseiket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

29.8.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Lola Sánchez Caldentey, Jean-Luc Schaffhauser, Elly Schlein, Mirja Vehkaperä, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Frank Engel, Ádám Kósa, Cécile Kashetu Kyenge, Paul Rübig, Kathleen Van Brempt

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

20

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Mirja Vehkaperä

EFDD

Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

PPE

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Joachim Zeller, Željana Zovko

S&D

Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Elly Schlein, Kathleen Van Brempt

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Maria Heubuch

1

-

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

2

0

PPE

Frank Engel, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (22.6.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi vonatkozások

(2018/2005(INI))

A vélemény előadója: Karin Kadenbach

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi a „Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című bizottsági közleményt(1), de szeretné, ha az többet tenne annak érdekében, hogy megvédje az uniós mezőgazdasági termelőket; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy e közlemény nem fordít figyelmet a globalizáció egyenlőtlen hatásaira többek között a mezőgazdasági ágazat szempontjából sem, amely az uniós és a külföldi piacokon egyaránt egyenlőtlen versenyhelyzetben van több olyan globális szereplővel szemben, amelyek intenzív, exportorientált és erősen versenyképes gazdálkodási rendszerekkel rendelkeznek;

2.  elismeri, hogy az EU az agrár-élelmiszeripari termékek legnagyobb exportőre; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy egyfelől szükség van az Unió piacorientáltsága és a WTO-szabályoknak való megfelelés fenntartására, másfelől viszont bizonyos mezőgazdasági ágazatok nem képesek ellenállni a kereskedelem teljes körű liberalizációjával és az import termékekkel való korlátlan versennyel járó hatásoknak;

3.  rámutat arra, hogy a kereskedelem globalizációja előnyöket – például a növekedést, jobb életszínvonalat és gazdasági lehetőségeket – jelent, de ezek az előnyök nem mindig egyenlően oszlanak meg az országok között és az egyes országokon belül;

4.  emlékeztet arra, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat jelentős exportlehetőségekkel rendelkezik, amelyeket a harmadik országokkal megkötött kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodásokkal kell támogatni;

5.  emlékeztet arra, hogy az uniós kereskedelempolitika nem csak az érdekekről, hanem az értékekről is szól;

6.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem- és mezőgazdasági politika összefonódik, és hogy az EU kereskedelempolitikája az EU mezőgazdasági érdekeinek előmozdítását szolgáló eszköz, és így hozzájárulhat a közös agrárpolitika (KAP) célkitűzéseinek megvalósulásához;

7.  kiemeli, hogy a kereskedelem- és mezőgazdasági politika a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az abban foglalt fenntartható fejlesztési célok végrehajtásának központi eleme; hangsúlyozza, hogy az inkluzív, szabad és tisztességes kereskedelempolitikák középpontba állítása, valamint a kereskedelem és a fenntartható fejlesztési célok összehangolása jelentős mértékben hozzájárulhat a szegénység és az éhezés globális felszámolásához;

8.  felhívja az Uniót, hogy rendszerszinten értékelje kereskedelempolitikájának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását, és sürgeti egy olyan értékelési mechanizmus létrehozását, amely biztosítja valamennyi uniós stratégia és politika koherenciáját;

9.  elismeri ebben az összefüggésben, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) maga is egy tárgyalási fórum, amely szabályokat kínál, és hogy a tagországok maguk döntik el, hogy a kereskedelmi akadályok és torzulások megszüntetésének érdekében meddig kívánnak elmenni; emlékeztet arra, hogy a kétoldalú megállapodásokban az EU a WTO védőhálóján túlmutató kereskedelmi feltételeket is megszabhat;

10.  hangsúlyozza, hogy a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása magában foglalja a globális fegyelem megerősítését a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági kereskedelem torzulásának megelőzése érdekében, valamint az érzékeny uniós mezőgazdasági ágazatok azonos szabványok, költségek és korlátozások – a minőségi előírások, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem tekintetében – hatálya alá nem tartozó termékek behozatalával szembeni kitettségének elkerülését; hangsúlyozza, hogy az EU támogatja a magas szintű állatjóléti, környezetvédelmi, alapvető munkaügyi, a szociális jogokra vonatkozó, élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi normákat; emlékeztet arra, hogy az EU-ba irányuló valamennyi behozatalnak meg kell felelnie az uniós élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásoknak, összhangban az európai „termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű rendszerrel;

11.  hangsúlyozza egy olyan eszköz létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné a méltányosabb versenyfeltételek visszaállítását, valamint a tisztességtelen versenyt gyakorló országokkal vagy vállalkozásokkal szembeni intézkedések meghozatalát; úgy véli, hogy az uniós szabályok szigorúbb végrehajtása garantálná egyúttal, hogy minden, az EU-ban jelenlévő vagy aktív vállalkozás, amely megsérti ezeket a szabályokat, hatékonyan szankcionálható legyen;

12.  emlékeztet arra, hogy az uniós agrár-élelmiszeripari termékek megfelelnek a világ legmagasabb szintű követelményeinek; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az importált mezőgazdasági termékek megfeleljenek az uniós előírásoknak, valamint erősítse meg az importált mezőgazdasági élelmiszerek ellenőrzését azok származási helyén és az EU-ba történő érkezésükkor;

13.  a termékismertetőkkel és a címkézéssel kapcsolatban közös intézkedéseket sürget, valamint a származási országot feltüntető címkerendszer bevezetését szorgalmazza;

14.  rámutat arra, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak kiegyensúlyozottnak kell lenniük, az érzékeny uniós mezőgazdasági ágazatokat érintő biztosítékokat kell tartalmazniuk, elő kell mozdítaniuk a tisztességes versenyt, és védeniük kell az EU földrajzi jelzéseit, valamint magas szintű környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti szabványait;

15.  szorgalmazza, hogy szükség esetén és a kereskedelmi partnerek vagy a WTO általi korlátozások nélkül valamennyi, tárgyalási szakaszban lévő vagy jövőbeni megállapodásba foglalják bele az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke által előírt elővigyázatosság elvét annak érdekében, hogy az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázat esetén – amennyiben szükséges – a megelőző döntéshozatallal magas szintű védelem legyen biztosítható;

16.  emlékeztet arra, hogy az elővigyázatosság elve a WTO-egyezményben nem tükrözi azt, ahogy az elővigyázatosság elve az európai uniós gyakorlatban megvalósul; kéri ezért, hogy – az érvényben lévő WTO-rendelkezésekkel szemben – elővigyázatossági intézkedések elfogadását (például kereskedelemkorlátozó intézkedéseket, úgymint behozatali tilalom, a forgalomba hozatali engedély elutasítása, stb.) alapos gyanú esetén tudományos bizonyítékok nélkül is engedélyezni lehessen; emiatt szorgalmazza, hogy a tudományos bizonyítékkal kapcsolatos bizonyítási terhet az anyagok/termékek bevezetője/fejlesztője/gyártója/importőre viselje, ha az anyag/termék az emberi egészségre károsnak minősül vagy környezeti kockázatnak tekinthető, különös tekintettel az alacsonyabb szintű közegészségügyi és növény-egészségügyi szabványokra, a hústermelő létesítményekben jelentkező higiéniai problémákra és a lehetséges növényvédőszer-maradványokra;

17.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi megállapodások lehetőséget biztosíthatnak a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos uniós érdekek előmozdítására; rámutat továbbá arra, hogy különös figyelmet kell szentelni azon kereskedelmi megállapodások fokozottabb átláthatóságára, amelyek komoly kockázatot jelentenek a válság sújtotta vagy az áringadozásoknak különösen kitett érzékenyebb uniós mezőgazdasági ágazatok számára, és amelyek ebből kifolyólag különleges bánásmódot igényelnek, ami szükség esetén az említett termékek kizárását, valamint WTO-kompatibilis eszközök alkalmazását is jelentheti, az uniós és harmadik országok mezőgazdasági termelői közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

18.  szorgalmazza, hogy rendkívüli gondossággal kezeljék a piacra jutás liberalizációját a legkiszolgáltatottabb mezőgazdasági ágazatokban; felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyalások megkezdése előtt készítsen rendszeres hatásvizsgálatokat, különös tekintettel ezen érzékeny pontok figyelembevételére és konkrét stratégiák meghatározására annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági ágazat ne szenvedjen hátrányokat; felhívja a figyelmet a külső tényezők és a spekuláció globális agrár-élelmiszeriparra gyakorolt egyre növekvő hatására; megjegyzi, hogy egyes mezőgazdasági ágazatokban sokszor nem egyetlen szabadkereskedelmi megállapodás, hanem több megállapodás kumulatív hatása okozhat kárt az árak és a termelés tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy rendszeresen frissítse a megnövekedett verseny kiszolgáltatott mezőgazdasági ágazatokra – például a marhahústermelésre – gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatos információkat;

19.  úgy véli, hogy az érzékeny mezőgazdasági ágazatokban az uniós piac kereskedelmi megállapodások keretében történő további megnyitása katasztrofális következményekkel járna az uniós termelőkre nézve; emlékezteti ezért a Bizottságot, hogy bármilyen kereskedelmi megállapodást is kívánjon tető alá hozni, nem fogadható el, hogy annak oltárán feláldozza az uniós mezőgazdaság érdekeit és érzékeny mezőgazdasági ágazatait;

20.  emlékeztet arra, hogy a megkötött kereskedelmi megállapodásokat fontos hatékonyan végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy mezőgazdasági termelőink teljes mértékben profitálhassanak az e megállapodások, például az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) által biztosított exportlehetőségekből;

21.  kiemeli a világszintű új kereskedelmi alapelvek és szabályozás szükségességét, amelyek rendszereznék és egységesítenék az agrár-élelmiszeripari ágazat termelési, szociális és környezetvédelmi előírásait;

22.  hangsúlyozza a fejlődő országokkal szembeni felelősségünket; olyan mutatók bevezetését sürgeti, amelyek a szegény közösségek számára előmozdítják a tisztességes és fenntartható kereskedelmet, és nem csak az öncélú kereskedelmet támogatják; emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célokat minden szinten integrálni kell a kereskedelempolitikába annak érdekében, hogy – a fejlődő országoknak nyújtott tényleges lehetőségek révén – kivédhetőek legyenek a megélhetést veszélyeztető kockázatok, és hogy biztosítva legyen az, hogy a fejlesztési együttműködést (amelynek egyik célja a mezőgazdaság megerősítése ezekben az országokban) nem ássák alá a kereskedelmi megállapodások;

23.  komoly aggodalmának ad hangot a Mercosurral folyó szabadkereskedelmi tárgyalások jelenlegi irányával kapcsolatban, amely a kiszivárgott hírek szerint nem a méltányos és kiegyensúlyozott megállapodást vetíti előre; tudomásul veszi, hogy „a Bizottság szándékában áll valamennyi folyamatban lévő tárgyalás felgyorsítása”; úgy véli azonban, hogy a tárgyalásoknak elsőként az összes mezőgazdasági ágazat számára biztosított kiegyensúlyozott eredményre, nem pedig a megállapodás mihamarabbi megkötésére kell irányulniuk; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tárgyalások lezárása jelentős engedményekkel járhat az olyan ágazatokban, mint például a marhahús, a cukor, a baromfi, a narancslé, a rizs és a bioüzemanyagok ágazata, amelyek számos uniós régióban és különösen hátrányos helyzetű térségben megnehezíthetik a helyi termelés életképességét, és közvetlen leszorító hatást gyakorolnak az uniós termelői árakra; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság „Jelentés a jövőbeni kereskedelmi megállapodások uniós mezőgazdaságra gyakorolt kumulatív gazdasági hatásáról” című 2016-os jelentése előre jelezte, hogy a közelmúltban lezárult, illetve folyamatban lévő tárgyalások következtében meredeken zuhanni fog a marhahús ára, valamint csökkenni fog a vaj és a juhhús ára;

24.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság 20 brazil növényt törölt azon létesítmények jegyzékéből, amelyekből a hús- és baromfitermékek behozatala jelenleg engedélyezett, a brazil ellenőrzési rendszerben feltárt hiányosságok, valamint az e rendszerben a 2017 márciusában a marha- és borjúhúságazatban, valamint 2018 márciusában a baromfihús-ágazatban kirobbant különböző botrányok által feltárt azonosítási és nyomonkövethetőségi szabálytalanságok következtében; felhívja a Bizottságot, hogy a baromfi-, a marha- és borjúhúst zárja ki a Mercosurral folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások köréből egészen addig, míg meg nem történik a brazil húsbotrány megfelelő feltárása, és nem garantálják, hogy a dél-amerikai importált hús 100%-ban megfelel az uniós szabályoknak;

25.  felhívja a figyelmet, hogy a WTO-t érintő válság és az USA növekvő protekcionizmusának kontextusában az Európai Unió számára lehetőség és szükségszerűség, hogy a nemzetközi kereskedelem globális alakítója legyen, amelyet többek között a közös piac kialakítása vagy a volt szocialista blokk országainak e piachoz való kapcsolása során az előírások egységesítése terén szerzett jelentős tapasztalata alapoz meg;

26.  üdvözli a kereskedelmi megállapodást, amelyet az EU Japánnal, negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiacával kötött, és amely jó exportlehetőségeket biztosít majd számos uniós mezőgazdasági termék, például a tejtermékek számára;

27.   emlékeztet az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatandó kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási meghatalmazásokról szóló két, 2017. október 26-i állásfoglalására(2), és arra, hogy a Parlament hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani azt, „hogy számos érzékeny mezőgazdasági termék van, amelyeket megfelelően kell kezelni, például vámkontingensek alkalmazása révén, vagy megfelelő átmeneti időszakok biztosításával, kellő tekintettel a mezőgazdaságról szóló kereskedelmi megállapodások halmozott hatására, kizárva a tárgyalásokból a legérzékenyebb ágazatokat”; megállapítja, hogy a Bizottság 2019 márciusáig kívánja lezárni a tárgyalásokat Ausztráliával és Új-Zélanddal és „gyors tempóban” szándékozik e tárgyalásokat lefolytatni, de felhívja a figyelmet arra, hogy a tárgyalások gyors lezárása nem járhat hátrányokkal egyetlen ágazatra nézve sem, különös tekintettel az EU mezőgazdasági ágazatára;

28.  felhívja a figyelmet a Parlament 2018. május 3-án elfogadott, az uniós juh- és kecskeágazat jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól szóló állásfoglalására, különösen annak 62. bekezdésére, amely arra ösztönzi a Bizottságot, hogy – a brexit juh- és kecsketenyésztésre gyakorolt hatását vizsgáló elemzése elkészültéig – óvatosan járjon el az Ausztráliával és Új-Zélanddal az új szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások során, különös tekintettel a az EU által Új-Zélandnak biztosított 287 000 tonna vágott-test-egyenértékű juhhúsra vonatkozó kvótával kapcsolatos fejleményekre; figyelembe véve, hogy az utóbbi években Új-Zéland és Ausztrália megnövelte friss és hűtött hússzállítmányait, és lecsökkentette hagyományos fagyasztott-hús exportját, ami által növekszik a friss termékek uniós piacára gyakorolt hatása, és csökkennek az uniós termelőknek fizetett árak, úgy véli, hogy mindezek tekintetében szükséges a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat e tételek külön kvótákra történő felosztására használni;

29.  hangsúlyozza egyrészről a hatékony és gyorsan alkalmazható kétoldalú védzáradékok alkalmazásának fontosságát, amelyek lehetővé teszik a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztését, ha a kereskedelmi megállapodások hatálybalépése miatt az import megemelkedése súlyos károkat okozna – vagy a károkozás komoly kockázatával járna – az érzékeny ágazatokban, másrészről pedig a meglévő többoldalú védelmi mechanizmusoknak a 1308/2013 rendelet (egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)(3) szerinti felülvizsgálata fontosságát, amely mechanizmusok megelőző szerepet játszhatnának az érzékeny ágazatok esetében a referenciavolumenre és árakra vonatkozó küszöbérték alapján, lehetővé téve ezáltal a védelmi intézkedések automatikus és felfüggesztő hatályú elindítását a küszöbértékek elérése esetén;

30.  emlékeztet arra, hogy az EU-ban 2005 és 2013 között a mezőgazdasági üzemek teljes száma 26%-kal csökkent; felhívja a figyelmet arra, hogy az EU egyes tagállamaiban a mezőgazdasági termelés jelenleg kevesebb, nagyobb méretű és tőkeintenzívebb mezőgazdasági üzemben folyik, valamint rámutat arra, hogy e konszolidációs folyamat várhatólag folytatódik majd, és hatással van – és a jövőben is hatással lesz – a generációs megújulásra, mindenekelőtt a termőföldhöz való hozzáférés és a mezőgazdasági üzemek életképesség fenntartása terén;

31.   kiemeli a folyamatban lévő vita fontosságát, valamint hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a tagállamok között az uniós piacon a közvetlen külföldi befektetések (kkb) átvilágításához, különös tekintettel a mezőgazdasági földterületekre és az erdőkre; felhívja a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy a mezőgazdasági földterületek és az erdők túlzott mértékben külföldi kezekben koncentrálódjanak; ezzel kapcsolatban emlékeztet „A termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapota az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítése” című 2017. április 27-i állásfoglalására(4), felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok földvásárlás-szabályozást célzó beavatkozásainak jogi korlátairól szóló, 2017 őszén közzétett közleményét egyértelműsítse, valamint egészítse ki további, nagyarányú földszerzést nagymértékben megnehezítő bevált gyakorlatokkal; úgy véli, hogy a Bizottság még nem tett meg mindent az EU-ban folyó nagyarányú földszerzés hatékony visszaszorítására; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak – amennyiben ez alkalmazható – összhangban kell állniuk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által összeállított, „A földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatások” című dokumentummal;

32.  hangsúlyozza annak stratégiai fontosságát, hogy az élelmiszerbiztonság magas szintű maradjon az Európai Unióban; úgy véli, hogy a kereskedelem globalizációjának nem szabad veszélybe sodornia az uniós agrár-élelmiszeripari üzemek életképességét, hiszen ez hosszútávon – az energiapar esetéhez hasonlóan – külső elemektől való függést eredményezhet;

33.   felhívja a Bizottságot, hogy reagáljon a KAP WTO-kompatibilis mechanizmusai elleni, indokolatlan piacvédelmi intézkedések bevezetése révén megvalósuló amerikai támadásokra, és védje meg a mezőgazdasági termelőink és az uniós vidéki területek szempontjából elengedhetetlen politikát; ezzel kapcsolatban emlékeztet (a spanyol olajbogyó kapcsán) a KAP keretében nyújtott uniós mezőgazdasági támogatásra vonatkozóan bevezetett egyesült államokbeli intézkedésekről szóló 2018. március 15-i állásfoglalására(5); hangsúlyozza, hogy ez az amerikai döntés, amely a KAP legitimitását veszélyezteti, támadás az európai mezőgazdasági gazdálkodóktól megkívánt több évtizedes, a nemzetközi korlátozásoknak való megfelelésre irányuló erőfeszítésekkel szembe, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a KAP keretében történő kifizetések kedvezményezettjeivel szemben megszaporodhatnak az ilyen jellegű intézkedések; elismeri, hogy a WTO fontos szerepet játszik a globális kereskedelem zökkenőmentes működésének biztosításában manapság, amikor a protekcionizmus ismét előtérbe kerül;

34.   felhívja a figyelmet arra, hogy a külső tényezők egyre növekvő hatást gyakorolnak az EU agrár-élelmiszeripari ágazatának helyzetére, valamint arra, hogy a kereskedelmi akadályok kihívást jelentenek az uniós mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági termékek kivitelének korlátozása révén, szem előtt tartva, hogy az exportpiacon hosszú távon változik az import és a termelés szerkezete; rámutat arra, hogy az uniós mezőgazdasági termékek továbbra is ki vannak zárva az orosz piacról;

35.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Egyesült Államok által alkalmazott, esetlegesen kereskedelmet torzító mezőgazdasági támogatásokat, például a mandulaágazatnak nyújtott támogatás esetében;

36.  felhívja az Uniót, hogy tegyen olyan javaslatokat a WTO-ban, amelyek előmozdítják az ipari támogatások átláthatóságát, és korlátozzák a káros támogatások alkalmazását a mezőgazdasági ágazatban;

37.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az indiai típusú rizsfajta behozatala Kambodzsából 2009 óta 40%-kal emelkedett, ami a „fegyver kivételével mindent” vámmentes behozatali rendszer következménye, valamint amiatt, hogy a Mercosur japonica rizsfajta termelői számára 45 000 tonna vámmentes kvótát kívánnak engedélyezni az e régióval folytatott szabadkereskedelmi megállapodás keretében; úgy véli, hogy a Bizottságnak tanulmányt kell készítenie arról, hogy a meglévő és jelenleg tárgyalt kereskedelmi engedmények, melyek célja a szóban forgó termékek Unióba irányuló behozatalának előnyben részesítése, milyen hatással lesznek az uniós rizságazatra, amely egyes régiókban már az összeomlás jeleit mutatja;

38.  üdvözli az érdekelt felek széles körű és kiegyensúlyozott összetételű csoportjának képviselőiből álló uniós kereskedelmi tárgyalásokkal foglalkozó tanácsadó csoport létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést; ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós mezőgazdasági szervezetek – többek között a kisüzemi, közepes méretű és önellátó mezőgazdasági termelők – erős képviselettel rendelkezzenek egy ilyen csoportban, tekintettel a szóban forgó tárgyalások többségének a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt jelentős hatására;

39.  aggodalmának ad hangot a brexit mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, és felhívja a Bizottságot, hogy intenzív kereskedelmi menetrendjének végrehajtása során vegye figyelembe a folyamatban lévő brexit-tárgyalásokat és a brexit uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokra gyakorolt hatását;

40.  felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy a kereskedelmi megállapodások mezőgazdasági rendelkezései erősen kiegyensúlyozatlanok lehetnek az EU kárára, továbbá figyelmeztet arra a tendenciára, hogy az ipari termékek és szolgáltatások harmadik országbeli piacaihoz való fokozott hozzáférés biztosítása érdekében alkulapként használják a mezőgazdaságot; arra figyelmeztet, hogy az ágazat maga rendkívül kevés információt kap, míg sor nem kerül a megállapodások megkötésére; tudomásul veszi a Bizottság ellenintézkedésekre irányuló javaslatát az európai acélra és alumíniumra az Egyesült Államok által kivetett vámok nyomán; megállapítja, hogy ezek az intézkedések nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az uniós mezőgazdasági termelőkre;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban az érdekcsoportokkal és lobbistákkal tartott megbeszélésekről vezessen nyilvános nyilvántartást.

42.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tanácsadó csoport ajánlásai kötelező érvényűek és érvényesíthetőek legyenek;

43.  üdvözli, hogy a Bizottság a továbbiakban közzé teszi a kereskedelmi megállapodások tárgyalási irányelveire vonatkozó ajánlásait, és ezeket az ajánlásokat automatikusan továbbítja a nemzeti parlamentek felé, valamint elérhetővé teszi a nagyközönség számára.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Karine Gloanec Maurin, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Zbigniew Kuźmiuk, Norbert Lins, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Maria Gabriela Zoană, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Karin Kadenbach, Elsi Katainen, Anthea McIntyre, Momchil Nekov, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Krzysztof Hetman

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

33

+

ECR

Jørn Dohrmann, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, Anthea McIntyre

EFDD

Marco Zullo

ENF

Philippe Loiseau

GUE/NGL

Matt Carthy, Luke Ming Flanagan, Miguel Viegas

NI

Dianne Dodds

PPE

Richard Ashworth, Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Krzysztof Hetman, Peter Jahr, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Karine Gloanec Maurin, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Maria Noichl, Marc Tarabella, Maria Gabriela Zoană

2

-

EFDD

John Stuart Agnew

GUE/NGL

Maria Lidia Senra Rodríguez

9

0

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Elsi Katainen, Ulrike Müller

EFDD

Giulia Moi

PPE

Herbert Dorfmann

VERTS/ALE

José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

COM(2017)0492.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0419 és P8_TA(2017)0420.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0197.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0091.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (26.6.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi vonatkozások

(2018/2005(INI))

A vélemény előadója: Francis Zammit Dimech

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. és 207. cikkére,

–  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkére,

–  tekintettel az európai kulturális programoknak a globalizálódó világban betöltött szerepéről szóló, 2007. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0242) és az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra(1),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

–  tekintettel a kulturális javak jogtalan importjának, exportjának és a tulajdonjog-átruházásának tilalmát és megakadályozását szolgáló eszközökről szóló 1970. évi UNESCO-egyezményre és a lopott vagy illegálisan exportált kulturális javakról szóló 1995. évi UNIDROIT-egyezményre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának a kulturális életben való részvételhez való jogról szóló 27. cikkére,

–  tekintettel az árva művek bizonyos engedélyezett célokra történő felhasználásáról szóló 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közleményre (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel a 2018. április 25. óta érvényben lévő uniós adatvédelmi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Unió 2010. évi Alapjogi Chartájának 10. és 11. cikkére,

A.  mivel az EU jogosult a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó politikák elfogadására a kulturális kifejezések sokszínűségének, illetve a kulturális örökségnek a védelme és előmozdítása, valamint a minőségi oktatásról szóló 4. fenntartható fejlesztési cél teljesítésének elősegítése érdekében; mivel az EUMSZ 207. cikke értelmében ezen egyéb rendelkezések közé tartozik a közös kereskedelempolitika is;

B.  mivel az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását;

C.  mivel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló ENSZ-egyezmény szorgalmazza a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása, valamint a népek között kiépülő kapcsolatokat elősegítő kulturális párbeszéd ösztönzése érdekében;

D.  mivel az EU-nak a globalizált világban felelősséget kell vállalnia európai kulturális programja modernizálásáért, többek között a médiaszolgáltatások, illetve az európai állami intézményekben és magánvállalkozásokban a médiára vonatkozó világos keretek pontos meghatározásáért;

E.  mivel az információ szabad áramlása, többek között az európai hírcsatornákhoz való hozzáférés fejlesztheti a kormányzást a fejlődő országokban;

F.  mivel az EU-nak módosítania kell a múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban és egyéb kutatóintézetekben lévő árva művek jogszerű használatára vonatkozó szerzői jogokat;

G.  mivel Európa gazdag hagyományokkal és erős kulturális és kreatív iparágakkal, kis- és középvállalkozásokkal és különböző állami médiahatóságokkal, illetve filmalapokkal rendelkezik, és mivel a kulturális sokszínűség, a kultúrához való hozzáférés és a demokratikus párbeszéd előmozdításának továbbra is alapelvnek kell maradnia, az EU nemzetközi kereskedelmi megközelítésével összhangban;

H.  mivel a globalizáció, a nemzetközi együttműködés és információcsere összefüggésében, illetve a kultúra változó és fejlődő természetéből fakadóan szükség van a kultúra fogalmának olyan, széles körű meghatározására, amely a kulturális kifejezés új hibrid formáit, valamint a materiális és immateriális kulturális örökséget, így az őslakos és hagyományos művészeti gyakorlatokat is magában foglalja;

I.  mivel a kulturális és kreatív ágazat hozzájárul a tisztességes munkahelyek létrehozásához és a gazdaság virágzásához, valamint az EU GDP-jének mintegy 2,6%-át teszi ki, magasabb növekedési aránnyal, mint a gazdaság többi része, és a pénzügyi válság alatt az egyik legellenállóbb ágazatnak bizonyult; mivel a kulturális és kreatív iparágak által előállított áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlődése a fenntartható gazdasági növekedés, valamint a munkahelyteremtés fontos mozgatórugója Európában;

J.  mivel az adatvédelmi rendelet magas szintű normákat határoz meg a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, amelyek komoly felelősséget követelnek a platformok és streaming szolgáltatások részéről a nemzetközi kereskedelem szabályozásában;

K.  mivel az Unió többlettel rendelkezik a kulturális áruk és szolgáltatások terén a világ többi részével folytatott kereskedelemben;

L.  mivel az Unió deficittel rendelkezik az audiovizuális kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások terén a világ többi részével szemben;

M.  mivel a kulturális és nyelvi sokszínűség az EU egyik alapvető értéke, és kulturális diplomáciájának részét képezi;

N.  mivel innovációra és kreativitásra van szükség ahhoz, hogy a városok, régiók és egész társadalmak fenntarthatóbb módon fejlődjenek, és ezek révén lehet választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel napjainkban a társadalmainknak szembe kell nézniük;

O.  mivel a személyes adatok védelme és a magánélethez való jog alapvető jogok, és ezért ezeket semmilyen kereskedelmi megállapodásban nem lehet megkérdőjelezni;

P.  mivel a kulturális örökség 2018-as európai éve egyik kötelezettségvállalása a kulturális javak illegális kereskedelmével szembeni küzdelem;

Q.  mivel a kultúra új életmódok és a fenntartható fejlődés paradigmái révén az innováció és a magatartásváltozás mozgatórugója, és lehetővé teszi a közösségi alapú, illetve alulról építkező megközelítéseket, amelyekre szükség van a globalizáció és a fenntartható fejlődés helyi szintű megértéséhez, ezért hozzájárul számos meglévő fenntartható fejlesztési célhoz, illetve elősegíti azokat;

R.  whereas the harnessing of globalisation in trade aspects concerning cultural goods implies strict compliance with all international conventions on the protection of the cultural heritage, in particular the provisions of the 1954 Hague Convention, the 1970 UNESCO Convention and the 1995 UNIDROIT Convention;

S.  mivel a kézművesség és a művészeti alkotások létrehozása különösen fontos a helyi fejlődés szempontjából;

T.  mivel a kultúrák közötti párbeszéd elősegíti a tiszteletet és a kölcsönös megértést, továbbá ösztönzi a méltányosabb társadalmi és gazdasági kapcsolatokat, ideértve a kereskedelmet is, elősegíti olyan gyakorlatok kialakítását, amelyek kiegyensúlyozottabb és tiszteletteljesebb módon mozdítják elő az összes fél érdekeit és segít a tisztességtelen gyakorlatok, például a tisztességtelen záradékok és egyoldalú, kikényszerített feltételrendszerek gyakorlatának visszaszorításában;

1.  hangsúlyozza, hogy a kultúra és az oktatás, ideértve az egész életen át tartó tanulást, közjavak, és a kultúrához és oktatáshoz való hozzáférés emberi jogok, ezért a kultúrát és az oktatást nem lehet ugyanúgy tekinteni és úgy kezelni, mint egy akármilyen árut vagy szolgáltatást, ellenben ezeket megóvandó és folyamatosan fejlesztendő közjavaknak kell tekinteni és kezelni; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatásokat egyértelműen zárják ki az Unió és a harmadik országok közötti olyan megállapodásokból, mint például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség;

2.  hangsúlyozza ezért a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény nemzetközi kereskedelmi szerződésekben játszott kulcsfontosságú szerepét, amelyeknek figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk ezen egyezmény vonatkozó rendelkezéseit;

3.  hangsúlyozza, hogy a globalizáció lehetőséget jelent az Európai Unió kulturális és kreatív iparága számára azáltal, hogy a világ többi része jobban hozzáfér az európai kultúrához, illetve a tehetségek globális kínálatának megteremtése révén;

4.  alapvető fontosságúnak tartja a szerzői jogokat érintő kiegyensúlyozott kereskedelmi tárgyalásokat annak biztosítása érdekében, hogy a szerzői jogokat és a szellemi tulajdont ne a legkisebb közös nevező szintjén tárgyalják, hanem arra törekedjenek, hogy a kulturális örökség védelmét, a kulturális sokszínűség előmozdítását és a kulturális és médiaszektorban dolgozók bevételének biztosítását szolgáló lehető legjobb szabályozást alakítsák ki, és elősegítsék a kreativitást, a tudás és a tartalom megosztását, valamint erősítsék a felhasználók jogait a digitális korban, továbbá hogy nyitott, szabályokon alapuló kereskedelmi környezetet teremtsenek, ami nélkülözhetetlen az Európai Unió kulturális és kreatív iparágának virágzásához;

5.  ismételten kéri az Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások során gyakorolja a kulturális és nyelvi sokszínűség, a kulturális örökség, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a médiapluralizmus és a médiaszabadság – az alkalmazott technológiától vagy forgalmazási platformtól független –védelmét és előmozdítását célzó, többek között egy jogilag kötelező érvényű (különösen szabályozási és/vagy pénzügyi jellegű) intézkedések elfogadására vagy fenntartására irányuló jogát;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő az európai információs szolgáltatásokhoz való hozzáférést a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokban;

7.  úgy véli, hogy az EU és partnerei közötti kulturális és oktatási csereprogramok hozzájárulhatnak a kölcsönös fenntartható fejlődéshez, a növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz, a demokrácia megszilárdulásához, a gazdaság virágzásához és a tisztességes munkahelyek létrehozásához, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet méltányos munkára vonatkozó programjával összhangban, többek között a szövetkezeti szektorban is;

8.  úgy véli, hogy a globalizált világban a médiaszolgáltatások körében és az online platformokon a szerkesztői felelősségnek alapvető szerepe van az álhírek és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, és hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban biztosítani kell a hirdetések tisztességes versenyét;

9.  emlékeztet arra, hogy a demokratikus és közös értékeken alapuló kulturális és oktatási politikák, valamint a kulturális örökséghez való hozzáférés kulcsfontosságúak a társadalmi kohézió, a szolidaritás, a polgárok tevékeny részvétele, az ellenálló képesség, a javak igazságos elosztása és a versenyképesség biztosításához, valamint a globalizáció kezeléséhez szükséges olyan szociális és átvihető készségekkel ruházhatják fel a polgárokat, mint például az interkulturális készségek, a vállalkozási ismeretek, a problémamegoldás, a kreativitás és a kritikus gondolkodás; ösztönzi az egyetemek, iskolák és múzeumok kölcsönös tanulást elősegítő, minőségi hálózatainak erősítését, a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és a világpolgárság, illetve a szélesebb körű polgárság gondolatának népszerűsítését;

10.  szorgalmazza, hogy érvényesítsék a fenntarthatóságot, a méltányos kereskedelmet és az ökológiai polgárságot támogató oktatást az összes tantárgyban, főleg a vállalkozói ismeretekben, beleértve a szociális vállalkozást, valamint a digitális jártasságot és készségeket;

11.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő és dolgozzanak ki személyre szabott, inkluzív, magas színvonalú mobilitási, oktatási, kulturális csereprogramokat és tudományos együttműködési programokat a nemzetközi együttműködés és tudáscsere lehetővé tétele érdekében, és a természettudományok, a technológia, a műszaki és matematikai tudományok körét egészítsék ki a művészettel és bölcsészettudománnyal is; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a továbbképzést és finanszírozzák a kutatást, mert ezek azok az eszközök, amelyek segítségével hatékonyabban működhet a globalizáció, illetve ezek a legjobb eszközök az akadályok elhárításához;

12.  emlékeztet arra, hogy a kultúra különleges szerepet játszik a külkapcsolatokban és a fejlesztési politikákban, főleg a konfliktusok megelőzése és megoldása, a béketeremtés, és a helyi lakosság aktívabb szerepvállalása terén; ezért úgy véli, hogy a fejlődéssel kapcsolatos új konszenzus eléréséhez ambiciózus és teljes körű kulturális stratégiára van szükség, a kultúrdiplomáciát is beleértve;

13.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőbeli kulturális diplomáciai fellépésekhez alakítsák át az EU meglévő struktúráit, és a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban folytassák a szegénység csökkentésére és a nemzetközi fejlesztés előmozdítására irányuló konkrét uniós kezdeményezéseket és meglévő programokat;

14.  emlékeztet arra, hogy a sport rendkívül globalizált gazdasági tevékenység, ugyanakkor a befogadás, a társadalmi szerepvállalás erősítésének, valamint az egyéni és kollektív fejlődésnek is az eszköze; emlékeztet arra, hogy a sportágazatban biztosítani kell a nemzetközi kereskedelem és gazdasági tevékenység irányításának magas etikai és átláthatósági normáit;

15.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokban és a döntéshozó folyamatokban biztosítani kell az átláthatóságot és a demokráciát, továbbá szorgalmazza, hogy azok a polgárok is vegyenek részt a döntéshozásban, akiknek a munkakörülményeit, környezetét, egészségét és jólétét érinteni fogják az adott döntések.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.6.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Rupert Matthews, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marlene Mizzi, Liliana Rodrigues, Algirdas Saudargas, Remo Sernagiotto, Francis Zammit Dimech

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Rupert Matthews, Remo Sernagiotto

ENF

Dominique Bilde

GUE/NGL

Curzio Maltese

PPE

Andrea Bocskor, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Algirdas Saudargas, Michaela Šojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Francis Zammit Dimech, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Petra Kammerevert, Krystyna Łybacka, Marlene Mizzi, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Liliana Rodrigues, Julie Ward

VERTS/ALE

Jill Evans

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(2)

HL C 299., 2012.10.27., 5. o.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (5.9.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a globalizáció előnyünkre fordításáról: kereskedelmi szempontok

(2018/2005(INI))

A vélemény előadója: Gilles Lebreton

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli „A globalizáció előnyünkre fordítása” című vitaanyagot és hogy az a globalizáció pozitív hatásaihoz való hozzáférésre összpontosít, miközben kiemeli, hogy ellensúlyozni kell a negatív hatásokat;

2.  véleménye szerint a globalizáció számos előnnyel jár a vállalkozások és a polgárok számára; elismeri egyszersmind, hogy a globalizáció aggályokra is okot ad, amelyekkel az Európai Uniónak foglalkoznia kell;

3.  megállapítja, hogy alapvető fontosságú az EU belső piacának megerősítése és a gazdasági unió tisztességes és összehangolt megszilárdítása, mivel a szilárd belső piac a nemzetközi stratégiák sikeres végrehajtásának előfeltétele; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy annak biztosítása érdekében, hogy az EU kereskedelempolitikája az átfogó gazdasági és politikai célkitűzéseinek, elsősorban a fenntartható fejlődés elérésére irányuljon, valamennyi uniós intézménynek törekednie kell a kereskedelempolitika és az EU egyéb belső és külső szakpolitikáinak nagyobb fokú összehangolására;

4.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem jelentős szerepet játszik a globalizáció alakulásában; e tekintetben a jogalkotónak többek között az alábbi, nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó joghatósági területekre kell különös figyelmet fordítania: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, a szerzői jogra, a védjegykere és a szabadalmakra kiterjedően, az adatvédelemhez és a fokozott átláthatósághoz kapcsolódó kötelezettségek, élelmiszer-biztonsági követelmények és környezetvédelmi előírások;

5.  emlékeztet arra és üdvözli, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt egy olyan átlátható és felelős kereskedelempolitika iránt, amely kiaknázza a globalizáció pozitív hatásait, a szolidaritás és a fenntarthatóság alapelveivel összhangban garantálja a kereskedelemből származó haszon tisztességes elosztását, és modern megoldásokat kínál napjaink valós gazdasági helyzeteire az egyre inkább technológiai alapú világban, lehetővé téve minden polgár és vállalkozás, különösen a kkv-k számára, hogy részesüljenek a kereskedelem előnyeiből;

6.  elismeri az adatvédelmet mint alapvető jogot az Európai Unióban; sürgeti az Európai Unió és a nem uniós országok közötti kereskedelmi megállapodásokban a magas szintű adatvédelemnek egy úgy nevezett kölcsönös megfelelési határozat révén történő garantálását;

7.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy polgárokat hatékonyabban óvhassák meg a nagyléptékű globalizációval szemben, az uniós intézményeknek hatékonyan és folyamatosan kell reagálniuk a magánszféra védelme, az adatvédelem és a kiberbiztonság jelentette kihívásokra;

8.  hangsúlyozza az Európai Unió földrajzi jelzésekre és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó rendszere további előmozdításának, valamint a harmadik országokkal további kétoldalú szerződések megkötésének fontosságát;

9.  emlékeztet az Európai Unió Bíróságának 2/15 számú véleményére az Európai Unió és Szingapúr között megkötött szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó hatásköröknek az Európai Unió és a tagállamok közötti megoszlásáról, amely arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kereskedelemmel kapcsolatos ügyek tekintetében, kivéve a nem közvetlen külföldi befektetéseket, a beruházó és az állam közötti vitarendezést, valamennyi beruházási típusra és a nem közvetlen külföldi befektetéseket szabályozó kiegészítő rendelkezésekre kiterjedően; üdvözli a Bíróság véleményét, mivel az jogi egyértelműséget biztosít a harmadik országokkal, többek között az unióból való kilépését követően az Egyesült Királysággal kötött jövőbeli uniós megállapodások tekintetében;

10.  üdvözli, hogy a Tanács nemrégiben megbízta az Európai Bizottságot a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló többoldalú bíróság (MIC) létrehozásáról szóló Egyezménynek az Európai Unió nevében történő tárgyalásával, a beruházó és az állam közötti viták rendezésére szolgáló jelenlegi rendszer korlátjainak kiküszöbölése érdekében; megállapítja, hogy a MIC a beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló állandó testületként fog működni egy átláthatóbb, összehangoltabb és tisztességesebb rendszer formájában, ami különösen előnyös lesz a beruházók számára; e tekintetben üdvözli továbbá, hogy a Tanács ezenkívül úgy döntött, hogy a tárgyalási irányelveket nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, amivel eleget tesz az Európai Parlement egyik, a nemzetközi tárgyalások nagyobb átláthatóságának ösztönzésére irányuló törekvéseihez kapcsolódó régi kérésének;

11.  üdvözli a torzítatlan verseny és a védelmi intézkedések – mint például a harmadik országokból származó behozatalokra irányuló dömpingellenes intézkedések – közötti helyes egyensúlyt megteremtő uniós kezdeményezéseket;

12.  hangsúlyozza, hogy a szociális védelemre, a munkakörülményekre, a környezetre, a fogyasztókra és az alapvető jogokra vonatkozó magas szintű európai normák érvényesülését mint az unió prosperitásának alapjait a fenntartható fejlődéssel összefüggő célkitűzésekkel összhangban alkalmazott kereskedelempolitikai eszközök segítésével kell előmozdítani; e tekintetben megállapítja, hogy az Európai Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a nemzetközi megállapodások a fent említett normákon alapuljanak, aminek célja, hogy a globalizáció valamennyi európai ember javát szolgálja, és hogy annak gazdasági, szociális és környezeti hatásai a polgárok és a vállalkozások számára is kedvezőek legyenek Európán belül és kívül egyaránt;

13.  hangsúlyozza – a fentiek alapján – a globális kormányzás és a globális szabályok kereskedelmi háborúk megelőzése érdekében történő megszilárdításának szükségességét;

14.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az unió egyes partnerei által elfogadott olyan belső politikai intézkedésekre, amelyek valószínűsíthetően aláaknázzák a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszert, és hogy tegye meg a szükséges ellenintézkedéseket;

15.  mivel az európaiak 45%-a a globalizációt veszélyesnek tartja, felhívja az Európai Bizottságot, hogy indítson kampányt a globalizáció pozitív aspektusainak népszerűsítése céljából, főként azokban a régiókban, ahol a globalizációnak túlnyomóan negatív hatásai vannak; arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy azonosítsa és valósítsa meg az olyan kis- és középvállalkozások támogatására irányuló leghatékonyabb intézkedéseket, amelyek továbbra is szenvednek a gazdasági válság és a globalizáció hatásaitól egyaránt;

16.  megjegyzi, hogy a szabad, tisztességes és fenntartható kereskedelem gazdaságilag kívánatos és létfontosságú politikai következményekkel jár; megjegyzi, hogy Európa számára fontos, hogy a kereskedelmet a demokratikus és fenntartható fejlődés előmozdításának eszközeként használja világszerte.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

3.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

11

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Gilles Lebreton, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luis de Grandes Pascual, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Jiří Maštálka, Angelika Niebler, Răzvan Popa

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

11

+

ECR

Angel Dzhambazki

EFDD

Laura Ferrara

ENF

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

PPE

Rosa Estaràs Ferragut, Luis de Grandes Pascual, Angelika Niebler, Emil Radev, Pavel Svoboda, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

6

-

GUE/NGL

Jiří Maštálka

S&D

Mady Delvaux, Jytte Guteland, Răzvan Popa, Evelyn Regner

VERTS/ALE

Julia Reda

2

0

ALDE

Jean-Marie Cavada

VERTS/ALE

Pascal Durand

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

0

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Nadja Hirsch, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Klaus Buchner, Dita Charanzová, Fernando Ruas, Pedro Silva Pereira, Ramon Tremosa i Balcells

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Czesław Hoc, Martin Schirdewan


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

29

+

ALDE

Dita Charanzová, Nadja Hirsch, Marietje Schaake, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

Angel Dzhambazki, Czesław Hoc, Emma McClarkin

EFDD

William (The Earl of) Dartmouth

NI

David Borrelli

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Reimer Böge, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christophe Hansen, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Fernando Ruas, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler

S&D

Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster, Pedro Silva Pereira

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Pascal Durand

0

-

 

 

9

0

EFDD

Tiziana Beghin

ENF

France Jamet, Danilo Oscar Lancini

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur, Martin Schirdewan, Helmut Scholz

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Emmanuel Maurel

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. október 19.Jogi nyilatkozat