Eljárás : 2018/2145(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0341/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0341/2018

Viták :

PV 28/11/2018 - 25
CRE 28/11/2018 - 25

Szavazatok :

PV 29/11/2018 - 8.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0480

JELENTÉS     
PDF 491kWORD 65k
18.10.2018
PE 625.370v02-00 A8-0341/2018

a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2018. évi jelentéséről

(2018/2145(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Ivo Vajgl

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2018. évi jelentéséről

(2018/2145(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i, arra irányuló határozatára, hogy megadja az országnak az uniós tagjelölt státuszt;

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra (STM),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 817 (1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

–  tekintettel az Ohridban megkötött és 2001. augusztus 13-án Szkopjéban aláírt keretmegállapodásra (ohridi keretmegállapodás),

–  tekintettel a Bizottság által Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozóan kidolgozott, 2015. júniusi sürgős reformprioritásokra,

–  tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött politikai megállapodásra (az úgynevezett pržinói megállapodás), valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

–  tekintettel a vezető szakértői csoport rendszerszintű jogállamisági problémákra vonatkozó 2017. szeptember 14-i ajánlásaira,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án elindított berlini folyamatra,

–  tekintettel az EBESZ/ODIHR végleges jelentéseire az Európai Parlament által is megfigyelt, 2016. december 11-i előrehozott parlamenti választásokról, valamint a 2017. október 15-i és 29-i helyhatósági választásokról,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, melyekben támogatta a bővítésről és a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, a Tanács által 2018. június 26-án elfogadott következtetéseket,

–  tekintettel a NATO állam- és kormányfőinek 2018. július 11–12-i ülésén hozott határozatra, hogy meghívják az országot a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokra,

–  tekintettel az EU és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási tanács 2018. július 13-i, tizennegyedik ülésére,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „2018. évi jelentés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0154), amely az elért eredményekre és a reformok melletti tartós elkötelezettségre való tekintettel csatlakozási tárgyalások megindítását javasolja,

–  tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság gazdasági reformprogramjának Bizottság általi értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0134), valamint az EU, a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd 2018. május 25-i közös következtetéseire,

–  tekintettel az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság 2018. február 7–8-án Strasbourgban tartott 14. ülésén elfogadott ajánlásokra,

–  tekintettel a parlamenti vezetés és a parlament (Szobranje) politikai pártjai részvételével zajló „Jean Monnet párbeszéd” folyamatára, melyet 2018. május 17–18-án indítottak el Ohridban,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0341/2018),

A.  mivel a jelentős és inkluzív demokratikus reformok végrehajtása, valamint a jószomszédi viszonyok aktív javítása arra utal, hogy az új kormány továbbra is elkötelezett az ország európai és euroatlanti integrációja mellett; mivel a reformokra irányuló erőfeszítéseket a sürgős reformprioritások és a mérhető elvégzendő feladatok végrehajtása iránti folyamatos uniós támogatással kellene kiegészíteni; mivel az uniós tagság kilátása nagy ösztönzője a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság reformjainak, különös tekintettel a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségére és a korrupció elleni küzdelemre; mivel a tagjelölt országok közül Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az, amely a legnagyobb mértékű haladást érte el jogszabályainak az uniós vívmányokkal való összehangolásában;

B.  mivel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország közötti nézeteltérések rendezéséről és stratégiai partnerség kialakításáról szóló 2018. június 17-i preszpai megállapodás azt a régóta várt pozitív üzenetet hordozza, hogy az egész nyugat-balkáni régióban lehetséges a stabilitás és a megbékélés, javítja a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést, és kikövezi az utat az ország európai integrációja előtt;

C.  mivel Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tizenegy bizalomépítő intézkedésben állapodott meg, elsősorban a politikai és uniós ügyek, az oktatás és kultúra, a kereskedelem és a gazdasági együttműködés, a hálózatfejlesztés, a bel- és igazságügy, valamint az egészségügyi együttműködés terén; mivel e bizalomépítő intézkedések már kézzelfogható eredményeket hoztak;

D.  mivel valamennyi politikai pártnak és állami intézménynek kötelessége hozzájárulni az inkluzívabb és nyitottabb politikai légkör kialakításához, lehetővé téve az uniós csatlakozási folyamat továbblendítését;

E.  mivel az országnak tovább kell erősítenie többek között a parlamenti, jogalkotói, valamint felügyeleti kapacitását, az igazságszolgáltatást, a jogállamiság tiszteletben tartását, a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot; mivel tartós reformtörekvésekre van szükség a közigazgatás, a gazdaság és a foglalkoztatás terén, valamint átfogó módon felül kell vizsgálni a az ohridi keretmegállapodás végrehajtását is;

F.  mivel Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság NATO-csatlakozása hozzájárul az egész régió békéjéhez és stabilitásához;

G.   mivel 2018. június 28-án az Európai Tanács jóváhagyta azokat a 2018. június 26-i tanácsi következtetéseket, amelyek kijelölik a csatlakozási tárgyalások 2019. júniusi megindítása felé vezető utat;

H.  mivel a Bizottság 2018. július 18-án jogállásról szóló megállapodást írt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, hogy lehetővé tegyék az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) csapatai számára a migrációs és határigazgatási közös műveletek végrehajtását az országgal és az országon belül is, ami a Bizottság nyugat-balkáni stratégiájának egyik központi eleme;

I.  mivel a légszennyezés a macedón városok súlyos problémája, és a Finn Meteorológiai Intézet és a Macedón Közegészségügyi Intézet legutóbbi tanulmánya szerint az európai városok közül Szkopjéban és Tetovóban a legmagasabb a finom részecskék (PM 2,5) koncentrációja a levegőben;

J.  mivel a Balkán térsége stratégiai jelentőségű;

K.  mivel minden tagjelölt országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét és a tárgyalások ütemét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

Átfogó reformok és jószomszédi kapcsolatok

1.  üdvözli a kormány arra irányuló határozott politikai elkötelezettségét, hogy a különböző pártok és a különböző etnikumok közötti együttműködésen és a civil társadalommal folytatott konzultációkon alapulva hiánytalanul végrehajtsa a pržinói megállapodást és a sürgős reformprioritásokat, ami az Unióval kapcsolatos reformok terén is fokozott erőfeszítésekhez vezet, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ország európai jövője érdekében folytassák ezeket az erőfeszítéseket; arra bátorítja az új kormányt, hogy tartsa fenn a pozitív lendületet, továbbá biztosítsa a haladást, és átlátható és inkluzív módon gyorsítsa fel és teljes körűen hajtsa végre az uniós vonatkozású reformokat; kéri Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság támogatását az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozásban, a regionális biztonság fokozása érdekében;

2.  nagyra értékeli azokat a pozitív diplomáciai és aktív bizalomépítési erőfeszítéseket, amelyek kompromisszumhoz, a lezáratlan kétoldalú kérdések rendezéséhez, valamint a jószomszédi kapcsolatok előmozdításához vezetnek; hangsúlyozza, hogy a kétoldalú kérdések nem akadályozhatják a csatlakozást; kifejezetten üdvözli a Bulgáriával kötött barátsági szerződés 2018. február 14-i hatálybalépését, amelynek a két ország közötti tartós és megbékélésen alapuló jószomszédi kapcsolatokat kell biztosítania;

3.  üdvözli a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között 2018. június 17-én létrejött preszpai megállapodást, és elismerését fejezi ki a mindkét fél által a névkérdés mindenki számára kielégítő rendezésének érdekében tett erőfeszítéseket; üdvözli, hogy a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság parlamentje 2018. június 20-án és július 5-én ratifikálta a megállapodást; úgy véli, hogy az ország polgárainak az az érdeke, hogy minden politikai szereplő és a civil társadalom is konstruktívan lépjen fel, és felvállalja történelmi felelősségét; sürgeti a feleket, hogy a pártérdekek helyett az országuk érdekeit helyezzék a legelső helyre, megfelelő módon tájékoztassák polgáraikat a megállapodás tartalmáról és következményeiről, és iparkodjanak végrehajtani e stratégiai jelentőségű megállapodás ratifikálását és végrehajtását szolgáló valamennyi belső eljárást, véget vetve az elhúzódó geopolitikai patthelyzetnek, és jó példát mutatva a régió számára; hangsúlyozza a 2018. szeptember 30-i népszavazás fontosságát Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós és NATO-integrációja szempontjából;

4.  tudomásul veszi a 2018. szeptember 30-i népszavazás eredményét; hangsúlyozza, hogy további támogatásra van szükség az ország euroatlanti jövőjének biztosításához, valamint a 2018. június 17-i preszpai megállapodás végrehajtásához; bátorítja a szkopjei kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges és lehetséges lépést a preszpai megállapodás rendelkezéseinek betartása érdekében, az ugyanis megnyitja az utat az Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalások előtt;

5.  üdvözli az ország arra irányuló diplomáciai erőfeszítésit, hogy előmozdítsák az Albániával folytatott kétoldalú és regionális együttműködést, valamint új, minőségi kapcsolatokat alakítsanak ki például a kereskedelem, a bűnüldözés, a csalás elleni küzdelem és a terrorizmus megelőzése terén;

6.  emlékeztet arra, hogy az ország az Unió vívmányaihoz való igazodás terén jelentős eredményeket ért el; sajnálja azonban, hogy e jogszabályok némelyikét még nem hajtották végre; tudomásul veszi, hogy az ország jobban igazodik a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi határozatokhoz, és hangsúlyozza a teljes igazodás fokozatos elérésének fontosságát, az ugyanis az ország euroatlanti jövőjének előfeltétele;

7.  elismeri a közszférában a közigazgatás reformstratégiájának és a pénzügyi gazdálkodásról szóló reformprogramnak az elfogadásával elért előrelépéseket; felszólítja a kormányt e reformok teljes körű végrehajtásának biztosítására; arra bátorítja az országot, hogy az átláthatóság javításán, a méltányos képviseleten és a közszolgálati tisztségek érdemeken alapuló betöltésére vonatkozó elv teljes körű tiszteletben tartásának biztosításán keresztül erősítse tovább a szakmaiságot;

8.  a lehető leghatározottabban elítéli az ország parlamentje ellen 2017. április 27-én elkövetett támadást, amely a demokrácia elleni támadásnak minősül, és melynek során számos képviselő és újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, és szorgalmazza a támadás szervezőinek és elkövetőinek bíróság elé állítását; üdvözli az ügyben zajló nyomozást és bírósági tárgyalást; hangsúlyozza, hogy a jognak megfelelően, átlátható, független és arányos módon folytassák az elszámoltatást ezekkel az erőszakos cselekményekkel kapcsolatban; elítéli továbbá a parlament eljárásainak bárminemű akadályozását és az azokkal való visszaélést, valamint azt, hogy az elnöki hatáskörök megsértik az alkotmányt;

9.  teljes mértékben támogatja azt a bizottsági ajánlást és későbbi tanácsi határozatot, amely a biztató reformtörekvések elismeréseképpen a csatlakozási tárgyalások megindításának dátumát 2019 júniusára tűzi ki; úgy véli, hogy az átvilágítási folyamat és a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megindítása fenntartja és erősíti a reformok lendületét; úgy véli, hogy a tárgyalások megkezdése további ösztönzőként szolgálna a demokratizálódás számára, és fokozná az ellenőrzést és az elszámoltathatóságot;

10.  üdvözli, hogy a NATO 2018. július 11-én hivatalosan meghívta az országot, hogy kezdjék meg a szervezethez való csatlakozásról szóló tagsági tárgyalásokat;

11.  úgy véli, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság NATO-tagsága hozzájárulhatna Délkelet-Európa biztonságának és politikai stabilitásának fokozásához; felszólítja az összes olyan uniós tagállamot, amely tagja a NATO-nak, hogy tevőlegesen támogassák az ország NATO-csatlakozását;

12.  üdvözli, hogy az ország hamarosan belép a stabilizációs és társulási megállapodás második szakaszába, és részt vesz az adriai- és jón-tengeri kezdeményezésben, és felkéri a Tanácsot, hogy vonja be az országot az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájába;

Demokratizálódás

13.  üdvözli a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítása, valamint az inkluzivitás növelése érdekében tett első lépéseket, melyek a független felügyeleti intézmények, a média és a civil társadalmi szervezetek működésének körülményeit javító intézkedéseken keresztül valósulnak meg; üdvözli a kormány és a civil társadalmi szervezetek közötti konstruktív párbeszédet, valamint a civil társadalmi szervezetek által a fékek és ellensúlyok szilárdabb rendszerének biztosításában betöltött szerepet; hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő alapvető változásokat befogadó és nyitott politikai hangulatban kell véghezvinni;

14.  nagyra értékeli a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megelőzze a visszaesést, valamint felszámolja az állam foglyul ejtését lehetővé tevő fennmaradó elemeket, és ösztönzi ezen erőfeszítések fokozását; emlékeztet arra, hogy az ország a 2000-es évek csatlakozási folyamatának egyik éllovasa volt;

15.  üdvözli a választási jogszabályok terén elért eredményeket, de hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR, a Velencei Bizottság és a GRECO kampányfinanszírozással és a politikai pártokkal kapcsolatos ajánlásainak átfogó kezelése révén ideje lenne átdolgozni a választási kódexet; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szavazók bármilyen formájú megfélemlítésének megakadályozásához és kivizsgálásához; sürgeti a politikai pártokat belső döntéshozatali eljárásaik demokratizálására;

16.  arra bátorítja a hatóságokat, hogy fejezzék be a félbeszakadt népszámlálást, amely pontos statisztikákat adna a népességi adatokról, hogy alapot szolgáltasson a kormány fejlesztési programjaihoz és megfelelő költségvetési tervezéséhez, továbbá a választások megszervezéséhez és a választási eredmények kiszámításához;

17.  üdvözli az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottság üléseinek újraindítását, és ösztönzi az e parlamentközi kereten belül végzett további konstruktív munkát;

18.  üdvözli a Jean Monnet párbeszéd folyamatának a 2018. május 17–18-án, Ohridban történő megindítását, valamint az etikai kódex azt követő, a pártok egyhangú támogatását élvező elfogadását; ösztönzi a Szobranje megreformálásával és működésével foglalkozó munkacsoportot, hogy vizsgálja felül a parlament eljárási szabályzatát, és az ohridi következtetésekben körvonalazott prioritási területekkel kapcsolatban terjesszen elő módosítási javaslatokat, az elfogadásukra irányuló ütemezéssel együtt; bátorítja a politikai folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt felet, hogy folytassa a kompromisszum és konstruktív politikai párbeszéd kultúrájának megerősítését, különösen a parlamenti képviselők körében, és tartózkodjon a Parlament hatékony működésének bármiféle akadályozásától;

19.  ajánlja, hogy az ország parlamentje használja ki teljesen felügyeleti és jogalkotási hatásköreit, miközben szigorúan korlátozza a sürgősségi eljárásokat, amelyek aláássák a parlament és a nyilvánosság által gyakorolt ellenőrzést; kéri a hírszerző szolgálatok felügyelete, valamint az országban az emberi jogok és alapvető szabadságok nyomon követése terén elért eredmények hiteles kimutatásának kialakítását;

20.  üdvözli a kormány által annak érdekében tett jelentős lépéseket, hogy valamennyi érdekelt fél, köztük az ellenzék megszólításával helyreállítsa a kompromisszumok kultúráját, így erősítve a demokráciát és a jogállamiságot, valamint a reform inkluzív és átlátható módon történő véghezvitelére irányuló törekvést;

21.  kéri, hogy ténylegesen kezdjék meg a közigazgatási reformstratégia végrehajtását, és hozzák létre az elszámoltathatóság világos elveit; minden munkaerő-felvételi eljárásban hangsúlyozza az érdemeken alapuló felvétel és a nyílt verseny fontosságát, és szorgalmazza az emberierőforrás-menedzsment kapacitásainak növelését; fokozottabb intézkedéseket kér a közigazgatás ágazati és pénzügyi tervezési képességeinek javítása érdekében;

22.  üdvözli, hogy a kormány a decentralizációra és a fejlesztésre vonatkozó 2018–2020-as cselekvési terv elfogadásával erősítette a decentralizáció folyamatát, ami fontos lépés az önkormányzatok szűkös forrásainak és korlátozott szolgáltatásainak kezelése érdekében;

23.  üdvözli a felelősségteljes kormányzás, az elszámoltathatóság és a szabad médiakörnyezet előmozdítása, az átláthatóság javítása és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítása érdekében tett erőfeszítéseket, beleértve azt is, hogy közzéteszik az állami intézmények kiadásait; további lépéseket szorgalmaz a polgárok nyilvános információkhoz való hozzáférésre irányuló jogának biztosítása érdekében; tartós erőfeszítéseket szorgalmaz a döntéshozatali eljárás inkluzivitásának növelésére, valamint az intézményközi koordináció javítására;

24.  további előrelépést szorgalmaz a nyilvános információk digitalizálása terén, ami javítaná az azokhoz való hozzáférést, és bátorítja a hatóságokat, hogy keressenek innovatív e-megoldásokat az átláthatóság további javítása és a nyilvános információkhoz való egyszerű hozzáférés, valamint a kapcsolódó bürokrácia csökkentése érdekében;

Jogállamiság

25.  emlékeztet arra, hogy az igazságszolgáltatás megfelelő működése, valamint a korrupció elleni küzdelemre irányuló hatékony intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak az uniós csatlakozási folyamatban;

26.  üdvözli a jogalkotási reformra irányuló stratégiát, melynek célja az igazságügyi függetlenség, elszámoltathatóság és szakmaiság visszaállítása, valamint a politikai beavatkozás és a szelektív igazságszolgáltatás felszámolása, és felszólítja az ország kormányát és a többi érdekelt felet az igazságügyi reformstratégia megfelelő végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozására, megbízható nyomon követési és értékelési mechanizmusok biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban teljes jogharmonizációra van szükség; kéri az igazságszolgáltatási reformstratégiában előirányzott intézkedések folyamatos elfogadását és végrehajtását; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a bírói kar politikai beavatkozással szembeni védelme tekintetében;

27.  üdvözli a Bírósági Etikai Tanács 2018. januári létrehozását és a Bírói és Ügyészi Akadémia által szervezett képzéseket, amelyek a bírák etikus magatartásával foglalkoznak az összeférhetetlenség megelőzése és a korrupcióellenes intézkedések bevezetése érdekében;

28.  továbbra is aggasztónak találja a széles körű korrupciót, és üdvözli az annak megelőzése és büntetőeljárás alá vonása terén elért kezdeti eredményeket; aggodalmának ad hangot a magas szintű korrupciós ügyekben hozott kevés bírósági ítélet miatt, de megemlíti a korrupciós ügyekben és a hatáskörrel való visszaélést érintő ügyekben, valamint a 2017. április 27-i eseményekkel kapcsolatban meghozott első bírósági ítéleteket; tartós erőfeszítéseket szorgalmaz a magas szintű korrupciós és szervezett bűnözési ügyekben indított nyomozások és büntetőeljárások, valamint az ezekben az ügyekben hozott jogerős ítéletek mérlegének elkészítése érdekében; elismeri a különleges ügyészi hivatal által nehéz körülmények között végzett munkát, és további aggodalmának ad hangot a hivatal tevékenysége elleni támadások, a hivatal működésének akadályozása és az egyéb intézmények együttműködésének hiánya miatt;

29.  felszólítja a hatóságokat, hogy a korrupcióellenes, bűnüldözési és pénzügyi nyomozást végző egységek kapacitásainak megerősítése, valamint a vagyoni eszközök befagyasztása, elkobzása, visszaszerzése és kezelése révén fokozzák a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni harcot; sürgeti a hatóságokat, hogy készítsék el a magas szintű pénzmosási ügyekben és pénzügyi bűncselekményekben indított nyomozások és büntetőeljárások mérlegét, és növeljék a meghozott ítéletek számát; üdvözli a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény elfogadását, amely biztosítja a visszaélést bejelentő személyek jobb védelmét, és erősíti a korrupcióellenes kormányzati politikákat; szorgalmazza a korrupció elleni harcról, a pénzügyi ellenőrzésről és a közbeszerzésről szóló jogszabályok sürgős felülvizsgálatát; ösztönzi az általános jogi keret reformját, hogy a korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság egyértelmű hatáskörökkel rendelkezzen, és teljesen függetlenül dolgozhasson, továbbá hogy a szervezett bűnözés és korrupció elleni államügyészség rendszeres vizsgálatokat folytathasson;

30.  rámutat arra, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés széles körben elterjedt a régióban, és akadályozza az ország demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődését; úgy véli, hogy e problémák hatékonyabb leküzdéséhez elengedhetetlen egy regionális stratégia és a régió összes országa közötti megerősített együttműködés;

31.  szorgalmazza, hogy szigorúan biztosítsák a bűncselekményekkel kapcsolatos politikai és jogi elszámoltathatóságot, a lehallgatási botrányból eredő bűncselekmények esetében is; sürgeti a parlamentet, hogy vigye végig a hírszerzési szolgálatok reformját, biztosítva a biztonsági és hírszerző ügynökségek megfelelő külső felügyeletét;

32.  sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, valamint a bűnüldöző hatóságok intézményi kapacitása, a közöttük zajló intézményközi együttműködés, valamint a nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek eredményességének javítása irányában is;

33.  elismeri az ország erőfeszítéseit és konstruktív szerepét az európai migrációs és menekültválság kihívásainak kezelése terén; tudomásul veszi a folyamatos erőfeszítéseket, és további előrelépéseket szorgalmaz a menekültügyi rendszer és a migráció kezelése tekintetében; ösztönzi az országot, hogy az emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok felszámolása érdekében a jogállásról szóló új megállapodás értelmében fokozza és még jobban mélyítse el a Frontexszel fennálló, kölcsönösen előnyös regionális együttműködést és partnerséget;

34.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a menedékjogot kérelmező, illetve az ország területén átutazó migránsokkal és menekültekkel, különösen a nőkkel és gyermekekkel a nemzetközi és uniós joggal összhangban bánjanak;

35.  szükségesnek tartja, hogy a hatóságok folytassák és fokozzák az iszlám radikalizálódás és a külföldi terrorista harcosok elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseiket; szorgalmazza, hogy ennek eléréséhez növeljék az együttműködést a biztonsági ügynökségek és a civil társadalmi szervezetek, a vallási vezetők, a helyi közösségek, valamint az oktatással, egészségüggyel és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó egyéb állami intézmények között; felszólít továbbá a visszatérő külföldi harcosok biztonsági szolgálatok általi folyamatos nyomon követésére, a társadalomba való megfelelő reintegrációjukra, valamint az uniós hatóságokkal és a szomszédos tagállamokkal folytatott folyamatos információcserére;

36.  szorgalmazza a gyermekekkel foglalkozó igazságszolgáltatási rendszer javítását; felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy rendeljenek elégséges költségvetést a gyermekeket érintő igazságszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásához, és javítsák az erőszak és visszaélés áldozataivá vált lányok és fiúk, valamint a törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekek számára nyújtott támogató szolgáltatásokat;

Alapvető jogok és civil társadalom

37.  üdvözli az etnikumok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket, és szorgalmazza az ohridi keretmegállapodás nem végrehajtott elemeinek inkluzív és átlátható felülvizsgálatát; úgy véli, elengedhetetlen biztosítani az etnikai kisebbségek teljes körű részvételét a közéletben; a társadalmi kohézió és a közösségek integrációjának felélénkítése érdekében további intézkedéseket szorgalmaz a kisebbségek oktatási integrációjának előmozdítására;

38.  üdvözli az annak érdekében tett reformokat és erőfeszítéseket, hogy fokozatosan az uniós normákhoz közelítsék a jogi keretet, valamint üdvözli az ország azon döntését, hogy megfigyelő lesz az Európai Unió Alapjogi Ügynökségében, és hogy ratifikálta a nemzetközi emberi jogi okmányok többségét; ösztönzi az emberi jogi normák és politikai dokumentumok, például az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) teljes körű végrehajtását, különös figyelmet fordítva a tisztességes eljáráshoz való jogra, a gyülekezési szabadságra és az egyesülési szabadságra, az élethez való jogra, a véleménynyilvánítás szabadságára és a magán- és a családi élet tiszteletben tartására;

39.  megállapítja, hogy a nyelvhasználati törvény elfogadása fontos eredmény, és elítéli a standard eljárásokkal összhangban történő elfogadásának aláásására irányuló, káros taktikákat;

40.  üdvözli, hogy az ország 2018. március 23-án ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, és sürgeti, hogy vigye végig a nőkkel, lányokkal és minden gyermekkel szembeni megkülönböztetés és az ellenük irányuló erőszak kezelését szolgáló jogi reformokat, és folytassa a továbbra is széles körben elterjedt, családon belüli és nemen alapuló erőszak felszámolását;

41.  hangsúlyozza, hogy a független felügyeleti szervek számára biztosítani kell az autonómiát, valamint a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat; elismerésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ombudsman hivatala szerepet játszik az emberi jogok megerősítésében, és kiemeli, hogy szükség van az ombudsman határozatainak rendszerszintű nyomon követésére;

42.  továbbra is aggasztja a fogyatékossággal élő emberek rettenetes helyzete és az ellenük irányuló állandó megkülönböztetés; szorgalmazza a meglévő eszközök és stratégiák hatékony végrehajtását;

43.  üdvözli a megkülönböztetés megelőzésének fokozására irányuló kezdeti lépéseket, és sürgeti a hatóságokat, hogy a megkülönböztetés megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvénybe a megkülönböztetés indokaként vegyék fel a szexuális irányultságot és a nemi identitást is; felszólítja a hatóságokat, hogy rendeljenek megfelelő költségvetést az egyenlőségre és megkülönböztetésmentességre irányuló, 2016–2020-as nemzeti stratégiához; sürgeti a hatóságokat, hogy hatékonyan lépjenek fel a kisebbségekkel, többek között az olyan kiszolgáltatott csoportokkal, mint például a roma, illetve az LMBTI-közösséggel szembeni gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd ellen; továbbra is aggasztja, hogy továbbra is fennállnak a társadalmi előítéletek, és jelen van az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd a médiában, az interneten és a közösségi médiában; felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák a hatékony védelmet, és léptessenek életbe visszatartó erejű és arányos szankciókat a gyűlöletbeszéddel, a homofób/transzfób fellépésekkel és erőszakkal szemben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a transzneműek számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést; elítéli a megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság munkájában tartósan megfigyelhető hiányosságokat; üdvözli az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó pártközi parlamenti csoport, valamint a romák jogaival foglalkozó pártközi parlamenti csoport létrehozását;

44.  jogszabályok és stratégiák bevezetését szorgalmazza a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek jogaival kapcsolatban, valamint azt, hogy teljes körűen biztosítani kell a védelmüket, és azt állami forrásokkal kell támogatni; ragaszkodik ahhoz, hogy intézkedéseket hozzanak a romák oktatásának, foglalkoztatási rátájának, egészségügyi helyzetének, lakhatásának, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és életkörülményeiknek a javítására, és hogy ítéljék el az iskolai szegregációt és a megkülönböztetés egyéb formáit;

45.  üdvözli a civil társadalmi szervezetek működési környezete és a velük folytatott konzultációk terén tapasztalható jelentős javulást, beleértve a civil társadalommal folytatott együttműködésért felelős tanács létrehozását is; hangsúlyozza, hogy javítani kell a jogi, pénzügyi, adminisztratív és szakpolitikai keretet, többek között az alapítványokra és az adományokra vonatkozó jogszabályokon keresztül; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek strukturált részvételének jelentőségét egy rendszeresebb, átfogóbb, megkülönböztetésmentes és kiszámítható konzultációs folyamat révén;

46.  megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények és az emberi jogok megsértésének más súlyos esetei valamennyi áldozatával kapcsolatos tények megállapításával megbízott regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; sürgeti a kormányt, hogy vállaljon vezető szerepet e bizottság létrehozásában; hangsúlyozza e folyamat fontosságát és az összes regionális politikai vezető szerepvállalását annak érdekében, hogy a RECOM további késedelem nélkül megkezdhesse tevékenységét; felhívja a figyelmet a RECOM-koalíció által a RECOM cselekvési tervére irányulóan előterjesztett javaslatra, amely egyértelmű határidőket és referenciamutatókat határoz meg;

47.  üdvözli a kormány annak érdekében tett fokozott erőfeszítéseit, hogy elmélyítse az intézménytelenítés folyamatát és a szociális ágazat reformját; üdvözli az arra tett kötelezettségvállalást, hogy véget vessenek a gyermekek nagy állami intézményekben történő elhelyezésének, és ehelyett családi vagy közösségi alapú gondozási szolgáltatásokat hozzanak létre; felszólítja a hatóságokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket a perinatális mortalitás növekedésének megfordítása érdekében, és hozzanak létre egy rendszert, amely elemzi e riasztó tendencia okait;

48.  üdvözli a kormány és az ország Nemzeti Ifjúsági Tanácsa között az ifjúsági garancia végrehajtása terén létrejött partnerséget, mint a fiatalok és a döntéshozók között az ifjúságpolitika megfogalmazása és végrehajtása terén kialakított bevált együttműködési mechanizmust; felszólítja a kormányt, hogy az agyelszívás problémájának kezelése érdekében növelje az ifjúsági szervezeteknek és fiataloknak nyújtott pénzügyi támogatást;

Média

49.  hangsúlyozza a független média döntő szerepét a demokratikus és támogató környezet megteremtésében; megállapítja, hogy a médiakörnyezet, valamint a független újságírás feltételei tekintetében szerény javulás tapasztalható; kezdeményezések indítását szorgalmazza egy olyan légkör kialakításának érdekében, amely kedvező a média képviselőinek szakmai hitelessége számára, akik belső és külső befolyásolás nélkül dolgozhatnak, valamint támogatja a tényfeltáró újságírást; üdvözli az államilag szponzorált és a politikai favoritizmuson alapuló hirdetések felszámolását a médiában, ez ugyanis jelentős lépés az ágazaton belüli egyenlő versenyfeltételek kialakítása irányában, és további biztosítékokat szorgalmaz a média átpolitizálása ellen; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a médiaszabályozó hatóság és a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét és kapacitását; szorgalmazza az újságírók munkavállalói és szociális jogainak védelmét erősítő intézkedések megtételét, valamint annak biztosítását, hogy az újságírók elleni erőszak, visszaélések vagy fenyegetések ne maradjanak büntetlenül, ami hozzájárulna a médiában oly gyakori öncenzúra visszaszorításához is;

50.  üdvözli a tájékoztatáshoz való hozzáférés biztosítása terén tapasztalható javulást; hangsúlyozza, hogy frissíteni kell a médiaszolgáltatásokkal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozást; hangsúlyozza, hogy az újságírókkal szembeni fenyegetések és megfélemlítés eseteivel szemben zéró toleranciát kell alkalmazni, és azoknak ténylegesen a végére kell járni, megfelelően nyilvántartásba véve az újságírók elleni támadásokat és alaposan kivizsgálva ezeket az ügyeket; elítéli a gyűlöletbeszéd és az uszító nyelvhasználat minden formáját; hatékony intézkedéseket szorgalmaz ezek leküzdése érdekében, valamint az újságírói etikai kódex online megsértése ellen; rámutat ezenkívül arra, hogy haladéktalanul meg kell reformálni a médiaágazatot az audio- és audiovizuális médiaszolgáltatások ügynökségének megerősítése, valamint az objektív és szakmai jelentések garantálása érdekében;

Gazdaság

51.  hangsúlyozza, hogy a költségvetési konszolidáció és a szabályozási átláthatóság és megbízhatóság biztosítása, illetve a jogállamiság fennmaradó hiányosságai, a nehézkes szabályozási eljárások és az önkényes ellenőrzések kezelése révén javítani kell az üzleti környezetet;

52.  sürgeti a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a jelentős méretű informális gazdasággal, valamint az adókijátszás és a gyenge szerződésérvényesítés tartósan fennálló problémáival, ezek ugyanis továbbra is elrettentik a közvetlen külföldi befektetéseket; hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell végrehajtani a közbeszerzéssel és a belső pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatban; megállapítja, hogy javítani kall a közkiadásokkal, a közbeszerzésekkel, az állami támogatásokkal, valamint az uniós pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos adatok átláthatóságát; intézkedéseket szorgalmaz az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz nemzeti struktúráinak tervezési, programozási és irányítási kapacitásainak javítása érdekében;

53.  felszólítja a kormányt, hogy a digitalizációt tegye az egyik alapvető horizontális prioritásává; sürgeti a hosszú távú digitális stratégia, többek között az e-kormányzati stratégia, az ikt-stratégia és a nemzeti kiberbiztonsági stratégia további késedelem nélküli kidolgozását; hangsúlyozza, hogy az átfogó digitális menetrend javítani fogja a gazdasági környezetet és teljesítményt, valamint növelni fogja a közigazgatás és a közszolgáltatások átláthatóságát és hatékonyságát;

54.  nagyra értékeli a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a fiatalok körülményeit, és erősítse a fiatalok politikai részvételét, például a nemzeti ifjúsági stratégai (2016–2025) keretében; arra bátorítja a kormányt, hogy foglalkozzon a magas ifjúsági munkanélküliségi rátával, mégpedig úgy, hogy összeegyezteti a fiatal végzősök készségeit és a magánvállalatok szükségleteit;

55.  sürgeti a kormányt, hogy átfogó és innovatív módon kezelje a tartós munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliséget és a nők alacsony munkaerőpiaci részvételét; sürgős oktatási reformokat szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett készségek összhangban legyenek a munkaerőpiaci szükségletekkel, és megakadályozzák az agyelszívást; bátorítja a kormányt, hogy terjesszen elő egy digitális készségekkel kapcsolatos stratégiát, és növelje a digitális jártasságot a lakosság körében;

56.  emlékeztet arra, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2002-ben végezte el a legutóbbi népszámlálást; kiemeli, hogy sort kell keríteni a már régóta esedékes népszámlálásra, hogy az uniós normákkal összhangban friss és reális demográfiai statisztikákat lehessen szerezni;

57.  üdvözli, hogy a macedón parlament elfogadta az új energiatörvényt, amely átülteti a harmadik uniós energiaügyi csomagot, és teljes mértékben összeegyeztethetővé teszi a törvényt az Energiaközösségről szóló szerződéssel; felszólítja a hatóságokat, hogy összpontosítsanak az energiapiaci reformokra, és közben gondoskodjanak az ellátás biztonságáról és az energiaforrások diverzifikációjáról, különösen a megújuló energiaforrások révén;

58.  arra bátorítja az országot, hogy az Unió harmadik energiaügyi csomagjával összhangban a közműhálózatok teljes szétválasztása érdekében fejlessze a versenyt a gáz- és energiapiacon; érdemi javítást szorgalmaz az energiahatékonyság, a megújuló energia előállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén;

59.  üdvözli, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2018. január 9-én ratifikálta a Párizsi Megállapodást, mivel az éghajlatváltozás ellen csak közös erőfeszítéssel lehet fellépni;

60.  üdvözli a kormány regionális együttműködéssel és jószomszédi viszonnyal kapcsolatos pozitív megközelítését és az olyan regionális kezdeményezésekben való aktív részvételét, mint amilyen a délkelet-európai együttműködési folyamat, a Regionális Együttműködési Tanács, a CEFTA, „a nyugat-balkáni hatok” összeköttetéseinek fejlesztését célzó program, az Energiaközösségről szóló szerződés, az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás, a közép-európai kezdeményezés, a Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés (MARRI) és a „brdói–brijuni folyamat”;

61.  üdvözli az ország elkötelezettségét a berlini folyamat keretében végrehajtott hálózatfejlesztési projektek mellett; megállapítja, hogy a vasútfejlesztéssel kapcsolatos reformintézkedések végrehajtása révén meg kell törni a közúti közlekedés hegemóniáját, többek között a Szkopje és a szomszédos országok fővárosai közötti vasúti kapcsolatok korszerűsítésével vagy megépítésével; nagyobb mértékű haladást szorgalmaz a vasúti és közúti összeköttetések véglegesítése terén a VIII. és X. folyosóban;

62.  kereskedelmi és vámkönnyítéseket szorgalmaz, valamint felszólít az export diverzifikálására, többek között a régión belüli kereskedelmi potenciál kihasználása révén; felszólítja a Bizottságot, hogy mentesítse az országot az acélra és az alumíniumra vonatkozó védintézkedések alól; 

63.  aggodalmának ad hangot Szkopjéban és egyéb városokban a légszennyezés riasztó szintje miatt, és felszólítja az állami hatóságokat és a helyi önkormányzatokat, hogy sürgősen hozzanak megfelelő intézkedéseket e vészhelyzet kezelése érdekében, a levegőminőség ellenőrzésére és javítására irányuló hatékony és célzott intézkedések révén, beleértve a tömegközlekedés javítását és a hatékony mobilitási terveket is; sürgeti az országot, hogy a környezet, a természet és az éghajlat védelme terén sürgősen harmonizálja jogszabályait a közösségi vívmányokkal; felszólít a hulladék kezelési rendszerek fejlesztésére;

°

° °

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányának és parlamentjének.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

9

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Jean-Luc Schaffhauser, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Anders Primdahl Vistisen, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Gilles Pargneaux, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Igor Šoltes, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ivan Štefanec


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

47

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Charles Tannock, Anders Primdahl Vistisen

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

EPP

Michèle Alliot-Marie, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Andrzej Grzyb, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ivan Štefanec, Dubravka Šuica, László Tőkés, Željana Zovko

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Wajid Khan, Arne Lietz, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Gilles Pargneaux, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Boris Zala

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Jordi Solé, Igor Šoltes, Bodil Valero

9

-

ENF

Mario Borghezio, Jean-Luc Schaffhauser

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

EPP

Manolis Kefalogiannis

1

0

GUE/NGL

Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. november 14.Jogi nyilatkozat