Eljárás : 2018/0166R(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0358/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0358/2018

Viták :

PV 13/11/2018 - 2
CRE 13/11/2018 - 2

Szavazatok :

PV 14/11/2018 - 14.1
CRE 14/11/2018 - 14.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0449

IDŐKÖZI JELENTÉS     
PDF 1859kWORD 297k
7.11.2018  
PE 626.946v02-00 A8-0358/2018

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)0322 – C8-0000/2018 – 2018/0166R(APP))

Költségvetési Bizottság

Társelőadók: Jan Olbrycht, Isabelle Thomas, Janusz Lewandowski, Gérard Deprez

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)0322 – C8-0000/2018 – 2018/0166R(APP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0322) és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatokra (COM(2018)0325, COM(2018)0326, COM(2018)0327 és COM(2018)0328),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0323),

–  tekintettel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0324),

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről és az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformjáról szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásokra(1),

–  tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló 2018. május 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Európai Parlament általi, 2016. október 4-i(3) és Tanács általi, 2016. október 5-i(4) megerősítésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i, „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című 70/1. sz. határozatára, amely 2016. január 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság időközi jelentésére, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0358/2018),

A.  mivel az EUMSZ. 311. cikkének értelmében az Uniónak biztosítania kell a célkitűzései eléréséhez és politikái véghezviteléhez szükséges eszközöket;

B.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret most először mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében az elődjéhez képest alacsonyabb szinten került meghatározásra; mivel a többéves pénzügyi keret és az ágazati jogalkotási aktusok késői elfogadása rendkívül negatívan befolyásolta az új programok végrehajtását;

C.  mivel hamar igazolást nyert, hogy a többéves pénzügyi keret alkalmatlan az olyan válsághelyzetekre, új nemzetközi kötelezettségvállalásokra és új politikai kihívásokra való reagálásra, amelyeket az elfogadásakor nem vettek figyelembe és/vagy amelyek nem voltak előre láthatók; mivel a szükséges finanszírozás biztosítására való törekvés miatt a többéves pénzügyi keret már elérte határait, aminek eredményeképpen a rendelkezésre álló tartalékkeretek kimerülését követően eddig nem tapasztalt mértékben igénybevételre kerültek a rugalmassági rendelkezések és a különleges eszközök; mivel a kutatásra és az infrastruktúrákra irányuló, magas prioritású uniós programok költségvetése az elfogadásukat követő mindössze két év után már csökkentésre került;

D.  mivel a többéves pénzügyi keret 2016 végén megkezdett félidős felülvizsgálatának sikerült kiterjesztenie a meglévő rugalmassági rendelkezésekben rejlő lehetőségeket, azonban nem sikerült felülvizsgálnia a többéves pénzügyi keret felső határait; mivel ezt a felülvizsgálatot mind a Tanács, mind a Parlament pozitívan értékelte;

E.  mivel az új többéves pénzügyi keret létrehozása kritikus jelentőségű lesz az Unió 27 tagállama számára, mert lehetővé fogja tenni egy közös, hosszú távú jövőkép elfogadását, és a jövőbeli politikai prioritások meghatározását, valamint az Unió számára ezek megvalósítását; mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió számára a fenntartható gazdasági növekedés, a kutatás és az innováció serkentéséhez, a fiatalok szerepvállalalásának előmozdításához, a migrációs kihívások hatékony kezeléséhez, a munkanélküliség, a tartós szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió további megerősítéséhez, a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás kezeléséhez, az EU biztonságának és védelmének megerősítéséhez és külső határainak védelméhez, valamint a szomszédos országok támogatásához szükséges forrásokat;

F.  mivel azon globális kihívások fényében, melyeket a tagállamok nem tudnak önállóan kezelni, lehetővé kellene tenni az európai közjavak elismerését és azon területek értékelését, ahol az európai költségvetés hatékonyabb lenne a nemzetinél, hogy a megfelelő pénzügyi forrásokat uniós szintre utalják át, ezáltal erősítve az Unió stratégiai jelentőségét anélkül, hogy szükségszerűen emelkedne a teljes állami kiadás összege;

G.  mivel 2018. május 2-án a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra és az EU saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, melyeket új EU-s programok és eszközök létrehozására irányuló jogalkotási javaslatok követtek;

1.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió arra irányuló felelősségét és képességét, hogy kezelje a felmerülő igényeket, az új kihívásokat és nemzetközi kötelezettségvállalásokat, továbbá megvalósítsa politikai prioritásai és célkitűzéseit; rámutat a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alulfinanszírozásához kapcsolódó súlyos problémákra, és megismétli, hogy el kell kerülni, hogy a korábban elkövetett hibák megismétlődjenek; ez azáltal valósulhat meg, hogy a következő hétéves időszakban egy erős és hiteles, a polgárok javát szolgáló uniós költségvetést kell biztosítani a kezdetektől fogva;

2.  úgy véli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és az EU saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatok a jövőbeli tárgyalások kiindulópontjaként szolgálnak; a Tanács jelenleg még nem rendelkezésre álló tárgyalási megbízatásáig kifejti álláspontját ezekről a javaslatokról;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a következő többéves pénzügyi keret globális szintjét a 27 tagú unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,08%-ának (az Európai Fejlesztési Alap bevonását követően 1,11%-ának) megfelelő összegben határozná meg, ami a GNI százalékában kifejezve a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez viszonyítva reálértéken csökkentésnek felel meg; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret javasolt szintje nem fogja lehetővé tenni az EU számára politikai kötelezettségvállalásainak teljesítését és az előtte álló kihívásokra való reagálást; ezért feltett szándéka, hogy tárgyaljon a szükséges emelésről;

4.  kijelenti továbbá, hogy ellenzi a Szerződésekben rögzített kulcsfontosságú uniós szakpolitikák, mint például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika (KAP) és a halászati politika szintjének bármilyen mértékű csökkentését; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben ellenzi az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integráltak négy meglévő szociális programot, például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést;

5.  kiemeli továbbá annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettségvállalást; ezért kéri az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak beépítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájába és kezdeményezésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keret alá tartozó programoknak összhangban kell állniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájával; hangsúlyozza a szociális jogok európai pillére megvalósításának jelentőségét, és hogy a megkülönböztetés, többek között az LMBTI személyek ellen irányuló megkülönböztetés megszüntetése, valamint a romákat is magában foglaló kisebbségi portfólió létrehozása létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakában az uniós kiadások legalább 25%-ával kell hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, és azoknak mielőbb, de legkésőbb 2027-ig el kell érniük a 30%-ot;

6.  ebben az összefüggésben sajnálja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére nem történt jelentős előrelépés ezen a téren, és hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta annak végrehajtását a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatakor; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése teljes mértékben háttérbe szorult a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatban, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelő uniós szakpolitikákra irányuló javaslatokból hiányoznak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzések, követelmények és mutatók; felszólít arra, hogy az éves költségvetési eljárás keretében értékeljék az uniós politikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait, és integrálják is azokat a költségvetésbe (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés); elvárja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság megújítsa elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség következő többéves pénzügyi keretben történő érvényesítése mellett, és hogy azt hatékonyan nyomon is követik, többek között a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

7.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretet fokozott elszámoltathatóságnak, egyszerűsítésnek, láthatóságnak, átláthatóságnak és teljesítményalapú költségvetés-tervezésnek kell alátámasztania; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ambiciózus és releváns teljesítménycélokon alapuló, teljesítménnyel és eredményekkel kapcsolatos jövőbeli kiadásokra és az európai hozzáadott érték átfogó és közös meghatározására; a fenti horizontális elveket figyelembe véve arra kéri a Bizottságot, hogy optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, terjessze azt ki egy olyan minőségi megközelítésre, mely környezeti és szociális mutatókat is tartalmaz, továbbá mutassa be egyértelműen az EU előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információkat;

8.  tisztában van az Unió előtt álló komoly kihívásokkal, és teljes mértékben felelősséget vállal az uniós polgárok igényeit és elvárásait teljesítő, és az aggályaik kezelésére alkalmas költségvetés időben történő biztosításáért; készen áll arra, hogy azonnal tárgyalásokba kezdjen a Tanáccsal a Bizottság javaslatainak javítása és egy reális többéves pénzügyi keret kidolgozása érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre és az Unió saját forrásaira vonatkozó politikai álláspontjának részét képező 2018. március 14-i és 2018. május 30-i állásfoglalásaiban az Európai Parlament már egyértelműen kifejtette álláspontját; emlékeztet arra, hogy ezek az állásfoglalások jelentős többséggel elfogadásra kerültek, ami igazolja, hogy a Parlament egységes, és készen áll az elkövetkező tárgyalásokra;

10.  ezért elvárja, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács politikai napirendjének elsőrendű kérdése legyen, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy eddig még nem történt jelentős előrelépés e tekintetben; meggyőződése, hogy az egymást követő tanácsi elnökségek és a Parlament tárgyalócsoportja között zajló rendszeres találkozókat gyakrabban kellene megtartani, és azoknak a hivatalos tárgyalások alapjául kell szolgálniuk; arra számít, hogy a 2019-es európai parlamenti választások előtt megkötésre kerül egy megfelelő megállapodás annak megelőzése érdekében, hogy a múltban tapasztaltakhoz hasonlóan a pénzügyi keret késői elfogadása miatt komoly akadályok háruljanak az új programok elfogadása elé; hangsúlyozza, hogy ez a menetrend lehetővé fogja tenni, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament a kötelező félidős felülvizsgálat során kiigazítsa a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet;

11.  emlékeztet arra, hogy a soron következő tárgyalások során a bevételeket és a kiadásokat egyetlen csomagként kell kezelni; ezért hangsúlyozza, hogy nem lehet megállapodást elérni a jövőbeli többéves pénzügyi keretről, ha nem történik megfelelő előrelépés az Unió saját forrásai terén;

12.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet és a saját forrásokat tartalmazó csomag valamennyi elemét, és nevezetesen a többéves pénzügyi keret számadatait a végleges megállapodás elfogadásáig napirenden kell tartani; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Parlament kritikus álláspontot fogalmazott meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadásához vezető eljárással és az Európai Tanács által e folyamatban játszott domináns szereppel kapcsolatban, amikor is a Tanács visszavonhatatlanul határozott számos elemről, köztük a többéves pénzügyi keret felső határairól és az ágazati szakpolitikákat érintő számos rendelkezésről, megsértve ezzel a Szerződések szellemét és betűjét; különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács elnöksége által készített tárgyalási keretei ugyanezt a logikát követik, és olyan kérdéseket is tartalmaznak, melyekről a Tanácsnak és a Parlamentnek közösen kellene döntenie az új uniós programokat felállító jogszabályok elfogadásakor; szándékában áll ezért stratégiáját ennek megfelelően kiigazítani;

13.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadása és felülvizsgálata tekintetében megszabott egyhangúsági követelmény igazi akadály a folyamatban; felhívja az Európai Tanácsot, hogy aktiválja az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében szereplő áthidaló záradékot, lehetővé téve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minősített többséggel történő elfogadását;

14.  elfogadja ezt az állásfoglalást, hogy felvázolja tárgyalási megbízatását a Bizottság javaslatainak minden aspektusára vonatkozóan, beleértve mind a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat, mind az intézményközi megállapodás konkrét módosításait; az állásfoglalás részét képezi továbbá egy táblázat az egyes uniós szakpolitikákra és programokra vonatkozó számadatokkal, amely a többéves pénzügyi keretről szóló korábbi állásfoglalásokban már elfogadott parlamenti álláspontokon alapulnak; hangsúlyozza, hogy ezek a számadatok a soron következő, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós programok elfogadásához vezető jogalkotási tárgyalások során a Parlament tárgyalási megbízatásának is részét fogják képezni;

A. A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉRELMEK

15.  ezért arra kéri a Tanácsot, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások pozitív kimenetelének biztosítása, és az EUMSZ 312. cikkével összhangban a Parlament jóváhagyásának megszerzése érdekében kellő mértékben vegye figyelembe a Parlament alábbi álláspontjait;

Számadatok

16.  megerősíti azon hivatalos álláspontját, miszerint a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák küldetéseinek és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges támogatási szint biztosítása érdekében a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon 1324,1 milliárd EUR szinten kell rögzíteni, ami a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,3%-ának felel meg;

17.  ebben az összefüggésben felszólít arra, hogy a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt és egy részletes táblázatban ismertetett struktúráját tükröző sorrendben ismertetett uniós programok és politikák az alábbi finanszírozási szintben részesüljenek (ezen állásfoglalás III. és IV. melléklete); kéri a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési felső határok ennek megfelelő kiigazítását, a jelen állásfoglalás I. és II. mellékletében meghatározottak szerint:

i.  a Horizont Európa programra elkülönített költségvetés növelése 120 milliárd EUR összegre (2018-as árakon);

ii.  az InvestEU Alap számára elkülönített összeg növelése, hogy az megfeleljen az új programba integrált pénzügyi eszközök 2014–2020-as szintjének;

iii.  a közlekedési infrastruktúra finanszírozási szintjének növelése a Hálózatfinanszírozási Eszköz révén (CEF-Közlekedés);

iv.  a COSME-hez képest duplázzák meg a kkv-k számára elkülönített forrásokat az Egységes piac programban, hogy javítsák piaci hozzáférésüket, a vállalkozások keretfeltételeit és a vállalkozások versenyképességét, valamint előmozdítsák a vállalkozói készséget;

v.  az Egységes piac program növelése, hogy finanszírozni lehessen a piacfelügyelettel kapcsolatos új célt;

vi.  a javasolt finanszírozási szint megduplázása az EU csalás elleni programja tekintetében és a FISCALIS program finanszírozási szintjének növelése;

vii.  külön költségvetési forrás bevezetése a fenntartható idegenforgalom javára;

viii.  az európai űrprogram további megerősítése, különösen az SSA / GOVSATCOM és a Kopernikusz megerősítése;

ix.  a 27 tagú Unió tekintetében a kohéziós politika finanszírozásának reálértéken a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés szintjén történő tartása;

x.  a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemre az ESZA+ keretében elkülönített források megduplázása (a jelenlegi ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez képest), biztosítva ugyanakkor a rendszer hatékonyságát és hozzáadott értékét;

xi.  külön költségvetési forrás (5,9 milliárd EUR) bevezetése a gyermekgarancia számára, hogy mind az EU-n belül, mind az EU külső fellépésein keresztül kezelni lehessen a gyermekszegénységet;

xii.  az Erasmus+ program jelenlegi költségvetésének háromszorosára növelése;

xiii.   a DiscoverEU program (Interrail) számára megfelelő szintű finanszírozás biztosítása;

xiv.  a Kreatív Európa program jelenlegi finanszírozásának növelése;

xv.  a Jogok és értékek program jelenlegi finanszírozásának növelése és külön költségvetési forrás bevezetése az új Uniós értékek terület számára (legalább 500 millió EUR), hogy támogatni lehessen azokat a civil társadalmi szervezeteket, melyek előmozdítják az alapvető értékeket és a demokráciát az EU-n belül, helyi és országos szinten;

xvi.  a 27 tagú Unió tekintetében a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozásának a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés szintjén történő tartása reálértéken, és egyúttal a mezőgazdaság tartalék eredeti összegének hozzáadása;

xvii.  az Európai Tengerügyi és Halászati Alapnak nyújtott támogatás 10%-kal történő kiegészítése a „kék gazdaságra” irányuló új missziójával összhangban;

xviii.  a LIFE+ program jelenlegi finanszírozásának megduplázása, többek között külön keretösszegekkel a biológiai sokféleségre és a Natura 2000 hálózat irányítására;

xix.  külön költségvetési forrás bevezetése az új, méltányos energetikai átmenetet biztosító alap számára (4,8 milliárd EUR) a nagy szénfelhasználású és karbonfüggő helyzet átalakítása által hátrányosan érintett munkavállalókra és közösségekre gyakorolt társadalmi, szociális, gazdasági és környezeti hatások kezelése céljából;

xx.  a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására szolgáló eszköz(ök) megerősítése (3,5 milliárd EUR) egy afrikai beruházási terv finanszírozásához való további hozzájárulás érdekében;

xxi.  valamennyi ügynökség tekintetében vissza kell állítani legalább a 2020-as szintet, ugyanakkor meg kell védeni a Bizottság által javasolt magasabb szintet, többek között azon ügynökségek vonatkozásában, melyek számára új hatásköröket és feladatokat írtak elő, és átfogó megközelítésre szólít fel a díjfinanszírozás tekintetében;

xxii.  számos uniós program (például a nukleáris leszerelési, a tengerentúli országokkal és területekkel való együttműködés), köztük azok tekintetében is fenn kell tartani a 2014–2020-as finanszírozási szintet, melyeket a javaslatok szerint nagyobb programokká vonnának össze (például támogatás a legkiszolgáltatottabbaknak, egészség, fogyasztói jogok), és amelyek tekintetében így a bizottsági javaslat reálértéken csökkentést jelent;

xxiii.  a fent említett módosítások fényében minden egyéb program, így a CEF-Energetika, a CEF-Digitális gazdaság, a Digitális Európa program, az Európai Védelmi Alap és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében a pénzügyi keretösszegek Bizottság által javasolt szinten történő meghatározása;

18.  elegendő szintű támogatást kíván biztosítani az alábbi fejezetekre irányuló bizottsági javaslatok alapján: „Migráció és határigazgatás” (4. fejezet) és a „Biztonság és védelem”, beleértve a válságelhárítást (5. fejezet); megerősíti azon régóta fennálló álláspontját, miszerint az újabb politikai prioritásokhoz további pénzügyi eszközöknek kell társulniuk annak érdekében, hogy ne kerüljenek veszélybe a meglévő szakpolitikák és programok, és az új többéves pénzügyi keretből történő finanszírozásuk;

19.  szándékában áll megvédeni a Bizottság arra irányuló javaslatát, miszerint elegendő szintű finanszírozást kell biztosítani egy erős, hatékony és kiváló minőségű, az összes európai polgár szolgálatában álló európai közigazgatásra; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret során az uniós intézmények és a decentralizált ügynökségek 5%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, és úgy véli, hogy az alkalmazottak esetében nem szabad olyan további leépítést végrehajtani, amely közvetlenül veszélyeztetné az uniós szakpolitikák teljesítését; ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzi, hogy az ügynökségek számára újból úgynevezett átcsoportosítási alapot hozzanak létre;

20.  eltökélt szándéka, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben megakadályozza az újabb pénzügyi válságokat, ahogy az a jelenlegi időszakban is történt; úgy véli, hogy az általános kifizetési felső határt illetően figyelembe kell venni a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások példátlan mértékét, amelyeket a következő többéves pénzügyi kereten belül kell rendezni, és amelyek becsült mértéke egyre nő a jelentős végrehajtási késedelmek miatt; kéri ezért, hogy különösen az időszak elején ezt a helyzetet is kellően figyelembe véve, megfelelően határozzák meg a kifizetések általános szintjét és az éves kifizetési felső határok szintjét; a következő többéves pénzügyi keret tekintetében a kötelezettségvállalások és a kifizetések között kizárólag egy korlátozott mértékű és kellően indokolt különbözetet hajlandó elfogadni;

21.  a fentiek alapján a jelen állásfoglalás III. és IV. melléklete részeként az egyes uniós szakpolitikák és programok vonatkozásában javasolt pontos számadatokat tartalmazó táblázatot nyújt be; kijelenti, hogy összehasonlítás céljából meg kívánja tartani az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül;

Félidős felülvizsgálat

22.  a jelenlegi keret kedvező példájából kiindulva hangsúlyozza a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata fenntartásának szükségességét, és az alábbiakra szólít fel:

i.  a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát követően egy kötelező és jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálat, és figyelembe véve az éghajlati célkitűzések irányába történő előrehaladás értékelését, a fenntartható fejlesztési célok és a nemek közötti egyenlőség és az egyszerűsítési intézkedések kedvezményezettekre gyakorolt hatásának általános érvényesítése;

ii.  a vonatkozó bizottsági javaslat időben történő benyújtása az új Parlamentnek és a Bizottságnak a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó keret érdemi kiigazítása érdekében legkésőbb 2023. január 1-jéig;

iii.  az előre elkülönített nemzeti keretösszegek a felülvizsgálat keretében ne kerüljenek csökkentésre;

Rugalmasság

23.  üdvözli a Bizottság rugalmasságra vonatkozó javaslatait, amelyek a tárgyalások megfelelő alapját képezik; egyetért a rugalmassági mechanizmusok 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli általános felépítésével; hangsúlyozza, hogy az egyedi eszközöknek eltérő a rendeltetésük és azok eltérő igényekre adnak választ, éppen ezért ellenez minden, azok összevonására irányuló kísérletet; határozottan támogatja azt az egyértelmű rendelkezést, miszerint a speciális eszközök igénybevételéből eredő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe, támogatja ezenkívül a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékból eredő kiigazítások összeghatárainak megszüntetését; felszólít számos további javítás, így többek között az alábbiak bevezetésére:

i.  az uniós tartalék feltöltése a bírságokból és büntetésekből származó bevételnek megfelelő összeggel;

ii.  az n-2. évben visszavont kötelezettségvállalások azonnali újbóli felhasználása, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül tett kötelezettségvállalásokból eredőket;

iii.  a speciális eszközök fel nem használt összegeinek rendelkezésre bocsátása valamennyi speciális eszköz, és nem csak a Rugalmassági Eszköz számára;

iv.  magasabb támogatás biztosítása a Rugalmassági Eszköz, a Sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, és a rendkívüli tartalék számára, ez utóbbi esetében kötelező ellentételezés nélkül;

Időtartam

24.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát fokozatosan egy 5+5 éves időszak felé kell eltolni, amely kötelező félidős felülvizsgálatot tartalmaz; elfogadja, hogy a következő többéves pénzügyi keretet hétéves időszakra kell meghatározni, egy átmeneti megoldás utolsó alkalommal történő alkalmazásával; arra számít, hogy az 5+5 éves keret megvalósításának módszerei a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáig elfogadásra kerülnek;

Struktúra

25.  elfogadja a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt, hét fejezetből álló struktúráját, amely javarészt megfelel a Parlament saját javaslatának; úgy véli, hogy ez a struktúra nagyobb fokú átláthatóságot tesz lehetővé, fokozza az EU kiadásainak láthatóságát, miközben fenntartja a szükséges rugalmassági szintet; egyetért továbbá a „programklaszterek” létrehozásával, amelyek várhatóan az EU költségvetési struktúrájának jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését, és a többéves pénzügyi keret fejezeteivel való egyértelmű összehangolását eredményezik;

26.  megállapítja, hogy a Bizottság az uniós programok számának több mint harmadával történő csökkentését javasolja; hangsúlyozza, hogy a Parlament akkor fogja meghatározni álláspontját a 37 új program struktúrájával és összetételével kapcsolatban, amikor elfogadják a megfelelő ágazati jogalkotási aktusokat; mindenesetre arra számít, hogy a javasolt költségvetési nómenklatúra az egyes programok valamennyi különböző összetevőjét tükrözni fogja olyan módon, amely garantálja az átláthatóságot, és olyan szintű tájékoztatást biztosít, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára az éves költségvetés meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését;

A költségvetés egységessége

27.  üdvözli az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való javasolt integrálását, ami választ jelent a Parlament által a költségvetésen kívüli eszközökkel kapcsolatban régóta hangoztatott kérésre; emlékeztet arra, hogy az egységesség elve, amelynek értelmében az Unió minden bevételi és kiadási tételét fel kell tüntetni a költségvetésben, egyrészt a Szerződésben rögzített követelmény, másrészt pedig demokratikus előfeltétel;

28.  ezért megkérdőjelezi a költségvetésen kívüli eszközök létrehozásának logikáját és indokolását, mivel ezek akadályozzák a közpénzek parlamenti felügyeletét és aláássák a döntéshozatal átláthatóságát; úgy véli, hogy az ilyen eszközök létrehozására irányuló döntések megkerülik a Parlament mint jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési hatóság hármas felelősségét; úgy véli, hogy amikor a kivételeket szükségesnek tartják egyes meghatározott célkitűzések eléréséhez, például pénzügyi eszközök vagy vagyonkezelői alapok használatán keresztül, akkor azoknak teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük, bizonyított addicionalitásnak és hozzáadott értéknek kell indokolnia őket, és szilárd döntéshozatali eljárásokkal és elszámoltathatósági rendelkezésekkel kell alátámasztani őket;

29.  hangsúlyozza azonban, hogy ezen eszközök uniós költségvetésbe való integrálása nem vezethet az egyéb uniós szakpolitikák és programok finanszírozásának csökkentéséhez; hangsúlyozza ezért, hogy anélkül kell dönteni a következő többéves pénzügyi keret általános szintjéről, hogy kiszámítanák az Európai Fejlesztési Alapnak megfelelő, az uniós GNI 0,03%-ában kifejezett juttatást, amellyel ki kell egészíteni az elfogadott felső határokat;

30.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást; ezért arra számít, hogy a többéves pénzügyi keret felső határainak felfelé irányuló módosítására minden olyan esetben lehetőség lesz a kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül, amikor arra az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van;

B. JOGALKOTÁSI KÉRDÉSEK

Jogállamiság

31.  hangsúlyozza egy olyan új mechanizmus jelentőségét, melynek alapján az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartását elmulasztó tagállamok pénzügyi következményekkel szembesülnek; figyelmeztet azonban arra, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjeire semmiképpen nem lehet hatással az, ha saját kormányuk nem tartja tiszteletben az alapvető jogokat és a jogállamiságot; ezért hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem érinthetik a tagállamok kormányzati szerveinek azon kötelezettségét, miszerint teljesíteniük kell a kifizetéseket a végső kedvezményezettek részére;

Rendes jogalkotási eljárás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

32.  hangsúlyozza, hogy a program célkitűzéseit és kiadási prioritásait, a pénzügyi előirányzatokat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat és feltételeket, a meghatározásokat és a számítási módszereket a vonatkozó jogszabályokban kell rögzíteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlament társjogalkotói előjogait; hangsúlyozza, hogy amennyiben ezek – a jelentős szakpolitikai döntésektől függő –intézkedések nem szerepelnek az alap-jogiaktusban, azokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a többéves és/vagy éves munkaprogramokat általánosságban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni;

33.  rámutat, hogy a Parlamentnek az a célja, hogy szükség esetén szigorítsa az irányításra, az elszámoltathatóságra, az átláthatóságra és a parlamenti felügyeletre, a helyi és regionális önkormányzatok és partnereik szerepvállalására, valamint a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak a programok következő generációjában való részvételére vonatkozó rendelkezéseket; javítani és pontosítani kívánja továbbá a különböző alapok és politikák közötti és azokon belüli koherenciát és szinergiákat, amennyiben erre szükség van; elismeri, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség az egyes programokon belüli forráselosztás terén, azonban hangsúlyozza, hogy ez nem történhet az eredeti és hosszú távú politikai célkitűzések, a kiszámíthatóság és a Parlament jogainak kárára;

Felülvizsgálati rendelkezések

34.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi kereten belüli egyes programoknak és eszközöknek részletes és tényleges felülvizsgálati rendelkezéseket kell magukban foglalniuk az ilyen programok és eszközök érdemi értékelése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az értékelést követően a Parlament teljes mértékben bevonásra kerüljön a szükséges kiigazításokra vonatkozó döntések meghozatalába;

Jogalkotási javaslatok

35.  felhívja a Bizottságot, hogy a már előterjesztett jogalkotási javaslatokon túlmenően terjesszen elő további javaslatokat, konkrétan egy olyan rendeletre irányuló javaslatot, amely létrehozza a méltányos energetikai átmenetet biztosító alapot és a fenntartható turizmusra vonatkozó egyedi programot; támogatja továbbá az Európai Gyermekgaranciának az ESZA+ programba történő bevezetését, valamint azt, hogy a Jogok és értékek programba külön uniós értékekről szóló területet vezessenek be, továbbá hogy vizsgálják felül az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló rendeletet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság vonatkozó javaslatai nem tartalmaznak az EUMSZ 174. cikkében foglalt, a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiókra, valamint a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiókra vonatkozó rendelkezéseket; úgy véli, hogy ezenkívül javaslatot kell tenni a költségvetési rendelet felülvizsgálatára abban az esetben, ha a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményeként erre vonatkozó igény merül fel;

C. SAJÁT FORRÁSOK

36.  hangsúlyozza, hogy a saját források jelenlegi rendszere rendkívül összetett, tisztességtelen, nem átlátható és teljes mértékben érthetetlen az uniós polgárok számára; ismételten felszólít egy olyan, egyszerűsített rendszer kidolgozására, amely jobban érthető az uniós polgárok számára;

37.  ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott, a saját források új rendszerére irányuló javaslatcsomagját, mint egy ambiciózusabb reform felé tett jelentős lépést; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Számvevőszéknek az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatról szóló 5/2018. sz. véleményét, amely hangsúlyozza, hogy jobb számítási módszerre és a rendszer további egyszerűsítésére van szükség;

38.  emlékeztet arra, hogy a saját források új rendszere bevezetésének kettős célt kell szolgálnia: egyrészt jelentősen csökkentenie kell a GNI-alapú hozzájárulások arányát, másrészt garantálnia kell az uniós kiadások megfelelő finanszírozását a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben;

39.  támogatja a saját források jelenlegi rendszerének javasolt modernizálását, amely az alábbiakat foglalja magában:

–  a vámok mint tradicionális saját források fenntartása, a tagállamok által „beszedési költségként” visszatartott százalékos arány csökkentése és visszatérés a 10 %-os kezdeti mértékre;

–  a hozzáadottérték-adón alapuló saját forrás egyszerűsítése, azaz egy egységes lehívási mérték kivételek nélkül történő bevezetése;

–  a GNI-alapú saját forrás fenntartása az uniós költségvetés finanszírozásához való hozzájárulásának 40 %-ra való fokozatos közelítése, ugyanakkor kiegyensúlyozó funkciójának megőrzése céljából;

40.  a bizottsági javaslattal összhangban a saját források új kosarának programozott bevezetését kéri, amely a polgárok adóterheinek növelése nélkül megfelelne az EU alapvető stratégiai célkitűzéseinek, amelyek európai hozzáadott értéke egyértelmű és pótolhatatlan:

–  az egységes piac megfelelő működésének biztosítása, konszolidációja és megerősítése különösen a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) megvalósítása révén, amely új saját forrás alapjául szolgálna a KÖTA-ból származó bevételre vonatkozó egységes adókulcs meghatározása nyomán, valamint az egységes piacból hasznot húzó, a digitális ágazatban tevékenykedő nagyvállalatok megadóztatása révén;

–  az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaváltás felgyorsítása olyan intézkedések révén, mint a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételből való részesedés;

–  a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló hozzájárulás révén a környezetvédelem érdekében folytatott küzdelem;

41.  kéri a lehetséges új források jegyzékének bővítését, amely magában foglalhatja:

–  a pénzügyi tranzakciós adóból (FTT) származó saját forrást, felszólítva valamennyi tagállamot, hogy állapodjanak meg egy hatékony rendszerről;

–  a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetését – mint az uniós költségvetés új saját forrását –, amelynek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a nemzetközi kereskedelemben, és csökkentenie kell a termelés Unión kívülre való áthelyezését, miközben az éghajlatváltozás költségeit beépíti az importált áruk árába;

42.  határozottan támogatja a visszatérítések és egyéb korrekciós mechanizmusok eltörlését, amelyhez az erre irányuló igény felmerülése esetén korlátozott idejű leépítési időszak társulhat;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy más olyan bevételeket is vezessenek be, amelyek az uniós költségvetés számára anélkül jelentenének többletbevételt, hogy ennek megfelelően csökkentenék a GNI-hozzájárulásokat:

–  a vállalatok által az Unió szabályainak megszegéséért fizetett bírságok, illetve a hozzájárulások késedelmes kifizetéséért kirótt bírságok;

–  az Európai Unió Bíróságának döntései nyomán kiszabott pénzbírságokból származó bevételek, beleértve a tagállamok által a kötelezettségszegési eljárások nyomán befizetett átalány- vagy kényszerítő bírságokat;

44.  hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság javaslataival összhangban más bevételi formákat is be lehet vezetni, például:

–  az EU-hoz közvetlenül kapcsolódó mechanizmusok, például az ETIAS rendszer megvalósításával kapcsolatban fizetendő díjak;

–  célhoz kötött bevétel formájában történő szeniorázs az új beruházásstabilizáló mechanizmus finanszírozása céljából;

45.  rámutat az EU költségvetése hitelességének a pénzügyi piacokkal szembeni fenntartásának szükségességére, ami a saját forrásokra vonatkozó felső határok emelését vonja maga után;

46.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot azon paradox helyzet kezelésére, amikor is az Egyesült Királyságnak a 2021 előtti fennálló kötelezettségvállalásokkal (RAL) kapcsolatos hozzájárulásai általános bevételként kerülnek be a költségvetésbe, amelyet beszámítanak a saját források felső határába, jóllehet a felső határt a 27 tagú Unió GNI-je alapján számítják ki, tehát – amint kilépett az Unióból – az Egyesült Királyság nélkül; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulásait éppen ellenkezőleg, a saját források felső határán felül kellene kiszámítani;

47.  felhívja a figyelmet arra, hogy a vámunió az Európai Unió pénzügyi lehetőségeinek egyik fontos forrása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy Unió-szerte össze kell hangolni a vámellenőrzést és -kezelést az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és szabálytalanságok megelőzése és leküzdése érdekében;

48.  határozottan támogatja az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló, a Bizottság által benyújtott javaslatot; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia a rendelethez; emlékeztet arra, hogy ez a rendelet a saját forrásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság által benyújtott csomag szerves részét képezi, és elvárja a Tanácstól, hogy a többéves pénzügyi kerettel együtt egyetlen csomagként foglalkozzon a négy kapcsolódó szöveggel;

D. A 2021–2027 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETRŐL SZÓLÓ RENDELETRE IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI

49.  véleménye szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani.

(1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, valamint a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság szükségességére tekintettel, a szóban forgó többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani, az 5+5 éves időszakra való ezt követő átállás céljából, amely az Európai Parlament és a Bizottság politikai ciklusához igazodna.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként a többéves pénzügyi kerettel megállapított, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi kerettel megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalásoknak és a saját forrásoknak az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozattal összhangban rögzített alkalmazandó felső határát.

(2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretnek éves felső határokat kell megállapítania annak biztosítása érdekében, hogy az Unió kiadásai rendezett módon és az Unió saját forrásai korlátain belül alakuljanak, biztosítva egyúttal, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311. cikkének első bekezdésével összhangban képes legyen a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, és az EUMSZ 323. cikkének megfelelően teljesíteni tudja a harmadik felekkel szemben fennálló kötelezettségeit.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A felső határokat az uniós programok és szakpolitikák finanszírozásához és működtetéséhez szükséges pénzmennyiségek és a jövőbeni igények szerinti kiigazításokhoz szükséges mozgásterek alapján kell meghatározni. Továbbá, a kifizetési felső határok esetén figyelembe kell venni a 2020 végén várhatóan még fennálló kötelezettségvállalások magas értékeit. A jelen rendeletben, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programok alap-jogiaktusaiban rögzített összegeket 2018-as árakon kell megállapítani, és ez egyszerűség és kiszámíthatóság kedvéért évi rögzített 2%-os deflátor alkalmazásával kell kiigazítani.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.

(3)  Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan kell biztosítani, és ezért azokat a saját forrásokra vonatkozó bármilyen felső határ megállapításakor figyelembe kell venni.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A többéves pénzügyi keret nem tartalmazza a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket.

(4)  A költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételek nem számítandók bele a többéves pénzügyi keret felső határaiba, azonban minden rendelkezésre álló információt teljes mértékben átlátható módon rendelkezésre kell bocsátani az éves költségvetés elfogadása és végrehajtása során.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Specifikus és maximális rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.

(6)  A többéves pénzügyi kereten belül maximális rugalmasságot kell biztosítani különösen annak garantálása érdekében, hogy az Unió az EUMSZ 311. és 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. A sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy kezelje a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci válsághelyzetek következményeit. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.

(7)  Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7 a)  Különösen, míg az Uniónak és tagállamainak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóság által engedélyezett kötelezettségvállalásokat eredményesen, az eredeti céljuknak megfelelően teljesítsék, lehetővé kell tenni a nem teljesített, illetve visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok igénybevételét, feltéve, ha ezt a kedvezményezettek nem a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok megkerülésének egyik módjaként használják fel.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a gondos gazdasági irányításhoz vagy egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre, és a kiigazítást a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban kell elfogadni.

(9)  Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a költségvetési kötelezettségvállalásoknak a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban történő felfüggesztésére.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A többéves pénzügyi keret működése során el kell végezni a többéves pénzügyi keret félidős értékelését. Ezen értékelés eredményeit a többéves pénzügyi keret hátralévő éveiben a rendelet minden módosítása során figyelembe kell venni.

(10)  Az új politikák és prioritások figyelembevétele érdekében a többéves pénzügyi keretet annak működésének és végrehajtásának értékelése alapján félidőben felül kell vizsgálni, amely felülvizsgálatnak magában kell foglalnia az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati végrehajtásának módszereit meghatározó jelentést is.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10 a)  Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja azon kötelezettségvállalását, hogy élen fog járni az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásában, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli valamennyi uniós szakpolitikára és kezdeményezésre történő átültetése terén elért, a Bizottság által kidolgozott teljesítménymutatók alapján mért előrehaladás, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós tevékenység területén történő általános érvényesítése terén elért előrehaladás figyelembevételével kell elkészíteni; A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előkészítése során figyelembe kell venni továbbá az EU által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez való hozzájárulás uniós kiadások 25%-át elérő mértéke irányába történő előrehaladást, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-re elérendő 30%-os kiadási cél elérése felé tett előrelépést, amelyre az enyhítő és alkalmazkodási intézkedések között különbséget tevő, átalakított teljesítménymutatók alapján kerül sor. A felülvizsgálatnak a nemzeti és helyi érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően azt is értékelnie kell, hogy az elfogadott egyszerűsítési intézkedések ténylegesen csökkentették-e a bürokráciát a kedvezményezettek számára a programok végrehajtása során;

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12 a)  Az uniós politikák végrehajtására a Szerződések alapján fordított valamennyi uniós szintű kiadás az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Unió kiadásának minősül, ezért azt az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárásnak megfelelően be kell állítani az Unió költségvetésébe, biztosítva ezáltal a polgárok döntéshozatalban való demokratikus képviselete, az államháztartás parlamenti felügyelete, és a döntéshozatal átláthatósága alapelveinek tiszteletben tartását. A többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást. Ezért lehetővé kell tenni a többéves pénzügyi keret felfelé irányuló módosítását a kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül minden olyan esetben, amikor erre az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy nem befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.

(13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Az Unió számára stratégiai jelentőségű e nagyprojektek finanszírozását az Unió általános költségvetésében kell biztosítani, de meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy az esetleges költségtúllépések ne befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait.

(14)  Meg kell határozni a költségvetési eljárás átláthatósága és az eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait, a Szerződésekben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartva az intézmények költségvetési hatásköreit, annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetésre vonatkozó döntések meghozatala az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint a lehető legnyíltabb módon, és a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten történjen, és az EUMSZ 312. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően a költségvetési eljárás zavartalanul legyen lefolytatható.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik.

(15)  A Bizottságnak 2025. július 1-jéig kell benyújtania az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. Ez a határidő elegendő időt fog biztosítani az újonnan kinevezett Bizottságnak arra, hogy megfogalmazza javaslatait, és lehetővé teszi a 2024-es választások utáni Európai Parlament számára, hogy előterjessze saját álláspontját a 2027 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy az intézmények jóval a többéves pénzügyi keret megkezdése előtt, kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

1 fejezet – 3 cikk –cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A saját források felső határának tiszteletben tartása

A saját forrásokkal való kapcsolat

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

1 fejezet – 3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) összhangban rögzített, saját forrásokra vonatkozó felső határt.

(4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az Unió saját forrásainak korlátait, az Unió azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint az EUMSZ 311. cikke első bekezdésével összhangban képesnek kell lennie a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, továbbá az intézmények azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik az Unió számára, hogy az EUMSZ 323. cikkével összhangban teljesíteni tudja a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségeit.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

1 fejezet – 3 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Szükség esetén a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat csökkenteni kell a hatályos sajátforrás-határozattal összhangban rögzített felső határ betartásának biztosítása érdekében.

törölve

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

2 fejezet – 5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 6., 7. és 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

törölve

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

2 fejezet – 7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó kiigazítások

A költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó kiigazítások

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

2 fejezet – 7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a megfelelő összegeket át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe. Az n+3. évtől kezdődően a lejárt kötelezettségvállalásokkal egyenértékű összeget be kell állítani a 12. cikkben meghatározott uniós kötelezettségvállalási tartalékba.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét a 2012/2002/EK tanácsi rendelet állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

(1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározottak szerint pénzügyi segítségnyújtás biztosítása valamely tagállam vagy tagjelölt ország területét sújtó jelentős katasztrófák esetén, éves maximális összege pedig (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 10 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó előirányzatokat előzetes előirányzatként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.

(2)  A sürgősségisegély-tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összegből 150 millió EUR-nak (2018-as árakon számolva) rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 12 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék)

A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék)

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A többéves pénzügyi keretben a 2022–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) az alábbiakból áll:

a) a többéves pénzügyi keretben az n–1. év kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek;

b) 2023-tól – az a) pontban említett mozgástereken felül – az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet 15]. cikkének sérelme nélkül.

(1)  A többéves pénzügyi keretben a 2021–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék) az alábbiakból áll:

a) a többéves pénzügyi keretben a korábbi évek kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek;

aa) az n-1. évre vonatkozó, nem teljesített kötelezettségvállalási előirányzatok;

b) az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet [15]. cikkének sérelme nélkül;

ba) az n-3. év felfüggesztett kötelezettségvállalásainak megfelelő összeg, amely a 7. cikk értelmében már nem állítható be a költségvetésbe;

baa) a bírságokból és büntetésekből származó bevételnek megfelelő összeg.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti.

(2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós kötelezettségvállalási tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti. Az n. év tartalékai az uniós kötelezettségvállalási tartalékon keresztül igénybe vehetők az n. és n+1. évre, feltéve, hogy ez nem ütközik a függőben lévő vagy tervezett költségvetés-módosításokkal.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 12 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.  2027 végén azok az összegek, amelyek az uniós kötelezettségvállalási tartalék keretében továbbra is rendelkezésre állnak, 2030-ig átvitelre kerülnek a következő többéves pénzügyi keretbe.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR.

A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül, illetve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon, az Európai Unió Szolidaritási Alapján, és a Sürgősségisegély-tartalékon belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 2 000 millió EUR.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni.

(1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,05%-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni. A tartalék egyaránt igénybe vehető kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokhoz, vagy csak kifizetési előirányzatokhoz.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget, és összhangban kell állnia a saját források felső határával.

(2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell.

törölve

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

3 fejezet – 14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (3) bekezdésnek megfelelően ellentételezett összegek tovább nem vehetők igénybe a többéves pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését.

törölve

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A többéves pénzügyi keret értékelése és felülvizsgálata

Felülvizsgálat

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – 15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a többéves pénzügyi keret a saját forrásoknak a hatályos sajátforrás-határozat értelmében meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.

 

(1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, a többéves pénzügyi keret felső határai felfelé módosítandók, ha ez az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozásának elősegítése szempontjából szükséges olyan körülmények bekövetkezése esetén, amikor egyébként szükség lenne olyan kiegészítő kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevételére, amelyek megkerülnék az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárást.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – 15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására.

törölve

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – 16 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A többéves pénzügyi keret félidős értékelése

A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – 16 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. január 1-je előtt benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének értékelését. Ezt az értékelést adott esetben megfelelő javaslatoknak kell kísérniük.

A Bizottság 2023. július 1-je előtt a többéves pénzügyi keret működésének értékelése alapján benyújtja a jelen rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot az EUMSZ által meghatározott eljárásokkal összhangban. E rendelet 6. cikkének sérelme nélkül az előzetesen előirányzott nemzeti keretösszegek ilyen felülvizsgálat révén nem csökkenthetők.

 

A javaslatot az alábbiak értékelését figyelembe véve kell összeállítani:

  előrehaladás azon cél elérése tekintetben, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret időszakában az EU összes kiadásának 25%-át éghajlatvédelmi célkitűzésekre fordítsák, valamint azon cél elérése tekintetében, hogy a lehető leghamarabb elérjék a 30%-os éves kiadási célt;

  az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak általános érvényesítése;

  a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés);

  az egyszerűsítési intézkedések hatása a bürokrácia csökkentésére a kedvezményezettek számára a pénzügyi programok végrehajtása során, melyeket az érdekelt felekkel konzultálva kell végrehajtani;

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

4 fejezet – 17 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg, illetve abban az esetben, ha a kifizetésekre vonatkozó felső határok megakadályozhatják az Uniót jogi kötelezettségei teljesítésében, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

5 fejezet – 21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) legfeljebb 14 196 millió EUR áll rendelkezésre a(z) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet – űrprogram] alá tartozó nagyprojektekre.

(1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) egy együttes maximális összeg áll az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) és a Kopernikusz (Európai Föld-megfigyelési program) rendelkezésére. Ezt a maximális összeget a két nagyprojekt számára az [űrprogramról szóló XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben] meghatározott indikatív összegek fölött 15%-kal kell meghatározni. Az e maximális összegen belüli minden megerősítést a tartalékokból vagy különleges eszközökből kell finanszírozni, és azok nem eredményezhetik más programok és projektek költségvetésének csökkentését.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

5 fejezet – 21 cikk –2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Abban az esetben, ha az uniós költségvetésből történő finanszírozásra további igény merülne fel a fent említett nagyprojektek tekintetében, a Bizottság javasolja a többéves pénzügyi keret felső határainak ennek megfelelően történő módosítását.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

6 fejezet – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

6 fejezet – 22 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

6 fejezet – 22 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Politikai szinten tartott találkozók során az Európai Parlamentet és a Tanácsot egyaránt mindkét intézmény tagjai képviselik.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

6 fejezet – 22 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

6 fejezet – 23 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A költségvetési rendelet 7]. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.

Az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.

 

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

7 fejezet – 24 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.

A Bizottság 2023. július 1-jéig, a félidős felülvizsgálatra irányuló javaslataival együtt az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati megvalósításának módszereit meghatározó jelentést nyújt be.

 

A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.

 

Amennyiben 2027. december 31-ig nem fogadják el az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, a meglévő többéves pénzügyi keret utolsó évére vonatkozó felső összeghatárok és egyéb rendelkezések alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig. Amennyiben 2020 után új tagállam csatlakozik az Unióhoz, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében – szükség szerint – felül kell vizsgálni.

E. AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI

50.  Hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet tárgyalásának és elfogadásának eredményeképpen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

Módosítás    48

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

A szakasz – 6 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell.

Módosítás    49

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

A szakasz – 7 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határa alatt.

7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő összeg álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt lévő mozgástereken belül, vagy a rendelkezésre álló speciális eszközökön belül.

Módosítás    50

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

A szakasz – 8 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása

8.  2024-ben a Bizottság aktualizálja a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket.

Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

A kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása

8.  A Bizottság minden egyes évben aktualizálja a 2027-ig tartó és a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket.

Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

Módosítás    51

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 9 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra.

A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.

A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra.

Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.

A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Módosítás    52

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 10 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz a megfelelő költségvetési eszközre a költségvetési rendelettel összhangban.

10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.

A Bizottság a Szolidaritási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra.

Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.

A Szolidaritási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Módosítás    53

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 11 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban.

11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban.

Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni.

Módosítás    54

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 12 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Rugalmassági Eszköz

 

12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be.

A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.

Rugalmassági Eszköz

 

12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy kimerítette a vonatkozó fejezetek tartalékait.

A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget.

A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.

Módosítás    55

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 13 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be.

A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.

13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget.

A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében.

Módosítás    56

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

2 rész

A szakasz – 14 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14a.  Egy új többéves pénzügyi keret elfogadásának, illetve annak felülvizsgálata elősegítése érdekében, valamint az EUMSZ 312. cikke (5) bekezdésének érvényre juttatása érdekében az intézmények rendszeres találkozókon, nevezetesen az alábbiakon vesznek részt:

 

  az Elnökök Értekezlete a Szerződés 324. cikkében meghatározottak szerint;

 

  az Európai Parlament küldöttsége számára a tanácsi elnökség által az adott tanácsi ülések előtt és után tartott tájékoztatók és személyes meghallgatások;

 

  informális háromoldalú tárgyalások a Parlament véleményeinek a Tanács elnöksége dokumentumainak kidolgozása során történő figyelembevételére irányuló tanácsi eljárások során;

 

  háromoldalú egyeztetések azt követően, hogy a Parlament és a Tanács egyaránt elfogadta tárgyalási megbízását;

 

  – kölcsönös részvétel a Tanács elnöksége által az adott parlamenti bizottságban és a Parlament tárgyalócsoportja által az adott tanácsi formációban.

 

 

A Parlament és a Tanács, amint lehetséges, továbbít egymásnak bármely, hivatalosan az illető előkészítő szervek által elfogadott vagy nevükben hivatalosan benyújtott dokumentumot.

Módosítás    57

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 15 pont – 2 franciabekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

–  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai,

–  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más olyan lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, amelyek nem az uniós költségvetésből kerülnek finanszírozásra, azonban a Szerződésekből eredő uniós szakpolitikák támogatására szolgálnak,

Módosítás    58

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

1 rész

B szakasz – 15 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15 a.  Önálló átcsoportosítások a költségvetési rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében történő elfogadásakor a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a költségvetési hatóságot az ilyen átcsoportosítások részletes indokairól. Amennyiben a Parlament vagy a Tanács fenntartását fejezi ki egy ilyen önálló átcsoportosítással kapcsolatban, a Bizottság azt adott esetben például az átcsoportosítás visszafordítása révén kezeli.

Módosítás    59

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

3 rész

A szakasz – 24 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

24 a.  Amennyiben a költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság egyedi kiegészítésekről határoz, a Bizottság azokat nem számítja be a pénzügyi programozásának következő éveiben, kivéve, ha az előbbi kifejezetten erre irányuló utasítást ad.

Módosítás    60

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

A rész – 1 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1 a.  Minden intézmény vállalja, hogy annak biztosítása érdekében, hogy minden intézmény képes legyen eljárási előjogainak megfelelő gyakorlására, tartózkodik bármilyen nem sürgős költségvetési egyenlegnek, átcsoportosításnak vagy egyéb bejelentésnek a többi intézménynek történő átadásától, ami a határidőknek a szüneteltetési időszakuk alatt történő aktiválásával járna.

Az intézmények szolgálatai időben tájékoztatják egymást az intézményük működési szüneteinek időpontjairól.

Módosítás    61

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

B rész – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait.

(2)  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtása során felmerülő kérdéseket.

Módosítás    62

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

C rész – 8 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.

8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, különösen az illetékes előkészítő szerveik által elfogadott eljárási iratok egymásnak a lehető leghamarabb történő eljuttatásáról. Vállalják továbbá, az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tartanak. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.

Módosítás    63

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

D rész – 12 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a.  Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak.

Módosítás    64

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

E rész – 15 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.

15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban mindkét intézmény tagjaival képviselteti magát, hogy mindkét küldöttség számára lehetővé tegye a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé tegye a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.

Módosítás    65

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

E rész – 19 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában.

19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában. Az egyeztetési időszak alatt szükség szerint további ülések szervezhetők, technikai szinten is.

Módosítás    66

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

E rész – 21 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

21a.  A Szerződés által biztosított 21 napos egyeztetési időszak teljes körű alkalmazásának érdekében, illetve azért, hogy az intézmények aktualizálhassák tárgyalási álláspontjaikat, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy a vonatkozó időszakban az érintett előkészítő szerveik minden ülésén megvizsgálják az egyeztetési eljárás helyzetképét, és nem hagyják azt a legutolsó pillanatra.

Módosítás    67

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

G rész – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

G. rész  Fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)

G. rész  Költségvetés-végrehajtás, kifizetések és fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)

Módosítás    68

Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat

Melléklet

G rész – 36 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.

 

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni kell.

 

Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.

36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a kifizetési előrejelzéseket és a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.

 

Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált rövid és hosszú távú előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.

°

°           °

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

I. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (2018-as árakon)

(millió EUR – 2018-as árakon)

 

A Bizottság javaslata

A Parlament álláspontja

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Összesen

2021-2027

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

2021-2027

I. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

166 303

31 035

31 006

31 297

30 725

30 615

30 757

30 574

216 010

II. Kohézió és értékek

391 974

60 026

62 887

64 979

65 785

66 686

69 204

67 974

457 540

Ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

330 642

52 143

52 707

53 346

53 988

54 632

55 286

55 994

378 097

III. Természeti erőforrások és környezet

336 623

57 780

57 781

57 789

57 806

57 826

57 854

57 881

404 718

IV. Migráció és határigazgatás

30 829

3 227

4 389

4 605

4 844

4 926

5 066

5 138

32 194

V. Biztonság és védelem

24 323

3 202

3 275

3 223

3 324

3 561

3 789

4 265

24 639

VI. Szomszédság és a világ

108 929

15 368

15 436

15 616

15 915

16 356

16 966

17 729

113 386

VII. Európai közigazgatás

75 602

10 388

10 518

10 705

10 864

10 910

11 052

11 165

75 602

Ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

58 547

8 128

8 201

8 330

8 432

8 412

8 493

8 551

58 547

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT

1 134 583

181 025

185 293

188 215

189 262

190 880

194 688

194 727

1 324 089

a GNI %-ában

1,11 %

1,29 %

1,31 %

1,31 %

1,30 %

1,30 %

1,31 %

1,29 %

1,30 %

ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT

1 104 805

174 088

176 309

186 391

187 490

188 675

189 961

191 398

1 294 311

a GNI %-ában

1,08 %

1,24 %

1,24 %

1,30 %

1,29 %

1,28 %

1,28 %

1,27 %

1,27 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségisegély-tartalék

4 200

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

7 000

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)

1 400

200

200

200

200

200

200

200

1 400

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)

4 200

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

1 000

7 000

Rugalmassági Eszköz

7 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

2 000

14 000

Európai beruházásstabilizáló funkció

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

Európai Békekeret

9 223

753

970

1 177

1 376

1 567

1 707

1 673

9 223

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

26 023

4 953

5 170

5 377

5 576

5 767

5 907

5 873

38 623

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET + A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

1 160 606

185 978

190 463

193 592

194 838

196 647

200 595

200 600

1 362 712

a GNI %-ában

1,14 %

1,32 %

1,34 %

1,35 %

1,34 %

1,34 %

1,35 %

1,33 %

1,34 %

II. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

 

A Bizottság javaslata

A Parlament álláspontja

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Összesen

2021-2027

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

2021-2027

I. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

187 370

32 935

33 562

34 555

34 601

35 167

36 037

36 539

243 395

II. Kohézió és értékek

442 412

63 700

68 071

71 742

74 084

76 601

81 084

81 235

516 517

Ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

373 000

55 335

57 052

58 899

60 799

62 756

64 776

66 918

426 534

III. Természeti erőforrások és környezet

378 920

61 316

62 544

63 804

65 099

66 424

67 785

69 174

456 146

IV. Migráció és határigazgatás

34 902

3 425

4 751

5 084

5 455

5 658

5 936

6 140

36 448

V. Biztonság és védelem

27 515

3 397

3 545

3 559

3 743

4 091

4 439

5 098

27 872

VI. Szomszédság és a világ

123 002

16 308

16 709

17 242

17 923

18 788

19 878

21 188

128 036

VII. Európai közigazgatás

85 287

11 024

11 385

11 819

12 235

12 532

12 949

13 343

85 287

Ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

66 028

8 625

8 877

9 197

9 496

9 663

9 951

10 219

66 028

ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT

1 279 408

192 105

200 567

207 804

213 140

219 261

228 107

232 717

1 493 701

a GNI %-ában

1,11 %

1,29 %

1,31 %

1,31 %

1,30 %

1,30 %

1,31 %

1,29 %

1,30 %

ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT

1 246 263

184 743

190 843

205 790

211 144

216 728

222 569

228 739

1 460 556

a GNI %-ában

1,08 %

1,24 %

1,24 %

1,30 %

1,29 %

1,28 %

1,28 %

1,27 %

1,27 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségisegély-tartalék

4 734

1 061

1 082

1 104

1 126

1 149

1 172

1 195

7 889

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)

1 578

212

216

221

225

230

234

239

1 578

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)

4 734

1 061

1 082

1 104

1 126

1 149

1 172

1 195

7 889

Rugalmassági Eszköz

7 889

2 122

2 165

2 208

2 252

2 297

2 343

2 390

15 779

Európai beruházásstabilizáló funkció

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

pro memoria

Európai Békekeret

10 500

800

1 050

1 300

1 550

1 800

2 000

2 000

10 500

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

29 434

5 256

5 596

5 937

6 279

6 624

6 921

7 019

43 633

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET + A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜL ÖSSZESEN

1 308 843

197 361

206 163

213 741

219 419

225 885

235 028

239 736

1 537 334

a GNI %-ában

1,14 %

1,32 %

1,34 %

1,35 %

1,34 %

1,34 %

1,35 %

1,33 %

1,34 %

III. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (2018-as árakon)

Megjegyzés: Összehasonlítás céljából a táblázat követi az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül.

(millió EUR – 2018-as árakon)

 

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (EU27+EFA)

A Bizottság javaslata 2021–2027

A Parlament álláspontja

2021-2027

I. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

116 361

166 303

216 010

1. Kutatás és innováció

69 787

91 028

127 537

Horizont Európa

64 674

83 491

120 000

Euratom kutatási és képzési program

2 119

2 129

2 129

Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)

2 992

5 406

5 406

Egyéb

2

2

2

2. Európai stratégiai beruházások

31 886

44 375

51 798

Az InvestEU Alap

3 968

13 065

14 065

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (az 1. alfejezetből nyújtott összes hozzájárulás)

ezen belül:

17 579

21 721

28 083

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés

12 393

11 384

17 746

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Energetika

4 185

7 675

7 675

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Digitális összetevő

1 001

2 662

2 662

Digitális Európa program

172

8 192

8 192

Egyéb

9 097

177

177

Decentralizált ügynökségek

1 069

1 220

1 281

3. Egységes piac

5 100

5 672

8 423

Az egységes piac programja (beleértve a COSME-t)

3 547

3 630

5 823

Csalás elleni uniós program

156

161

322

Adóügyi együttműködés (FISCALIS)

226

239

300

Vámügyi együttműködés (VÁM)

536

843

843

Fenntartható turizmus

 

 

300

Egyéb

61

87

87

Decentralizált ügynökségek

575

714

748

4. Világűr

11 502

14 404

15 225

Európai űrprogram

11 308

14 196

15 017

Decentralizált ügynökségek

194

208

208

Tartalék

-1 913

10 824

13 026

II. Kohézió és értékek

387 250

391 974

457 540

5. Regionális fejlesztés és kohézió

272 647

242 209

272 647

ERFA + Kohéziós Alap, ezen belül:

272 411

241 996

272 411

Európai Regionális Fejlesztési Alap

196 564

200 622

 

Kohéziós Alap

75 848

41 374

 

Amiből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz „Közlekedés” összetevőjéhez nyújtott hozzáárulás

11 487

10 000

 

Támogatás a ciprusi török közösségnek

236

213

236

6. Gazdasági és monetáris unió

273

22 281

22 281

Reformtámogató program

185

22 181

22 181

Az euró pénzhamisítás elleni védelme

7

7

7

Egyéb

81

93

93

7. Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés

115 729

123 466

157 612

Európai Szociális Alap+ (ezen belül 5,9 milliárd EUR a gyermekgaranciára)

96 216

89 688

106 781

Amiből egészségügyre, foglalkoztatásra és szociális innovációra

1 075

1 042

1 095

Erasmus+ program

13 699

26 368

41 097

Európai Szolidaritási Testület

373

1 113

1 113

Kreatív Európa

1 403

1 642

2 806

Igazságügy

316

271

316

Jogok és értékek, ezen belül legalább 500 millió EUR az uniós értékek területére

594

570

1 627

Egyéb

1 158

1 185

1 185

Decentralizált ügynökségek

1 971

2 629

2 687

Tartalék

-1 399

4 018

4 999

III. Természeti erőforrások és környezet

399 608

336 623

404 718

8. Mezőgazdaság és tengerpolitika

390 155

330 724

391 198

EMGA + EMVA, ezen belül:

382 855

324 284

383 255

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

286 143

254 247

 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

96 712

70 037

 

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

6 243

5 448

6 867

Egyéb

962

878

962

Decentralizált ügynökségek

95

113

113

9. Környezetvédelem és éghajlat-politika

3 492

5 085

11 520

Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

3 221

4 828

6 442

Igazságos Energiaváltási program

 

 

4 800

Decentralizált ügynökségek

272

257

278

Tartalék

5 960

814

1 999

IV. Migráció és határigazgatás

10 051

30 829

32 194

10. Migráció

7 180

9 972

10 314

Menekültügyi és Migrációs Alap

6 745

9 205

9 205

Decentralizált ügynökségek*

435

768

1 109

11. Határigazgatás

5 492

18 824

19 848

Integrált Határigazgatási Alap

2 773

8 237

8 237

Decentralizált ügynökségek*

2 720

10 587

11 611

Tartalék

-2 621

2 033

2 033

V. Biztonság és védelem

1 964

24 323

24 639

12. Biztonság

3 455

4 255

4 571

Belső Biztonsági Alap

1 200

2 210

2 210

Atomerőművek leszerelése

ezen belül:

1 359

1 045

1 359

Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia)

459

490

692

Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is)

900

555

667

Decentralizált ügynökségek

896

1 001

1 002

13. Védelem

575

17 220

17 220

Európai Védelmi Alap

575

11 453

11 453

Katonai mobilitás

0

5 767

5 767

14. Válságelhárítás

1 222

1 242

1 242

Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU)

560

1 242

1 242

Egyéb

662

pro memoria

pro memoria

Tartalék

-3 289

1 606

1 606

VI. Szomszédság és a világ

96 295

108 929

113 386

15. Külső tevékenység

85 313

93 150

96 809

Eszköz(ök) a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására, beleértve az EFA utódját és egy afrikai beruházási tervet

71 767

79 216

82 716

Humanitárius segítségnyújtás

8 729

9 760

9 760

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

2 101

2 649

2 649

Tengerentúli országok és területek (Grönlandot is beleértve)

594

444

594

Egyéb

801

949

949

Decentralizált ügynökségek

144

132

141

16. Előcsatlakozási támogatás

13 010

12 865

13 010

Előcsatlakozási támogatás

13 010

12 865

13 010

Tartalék

-2 027

2 913

3 567

VII. Európai közigazgatás

70 791

75 602

75 602

Európai iskolák és nyugdíjak

14 047

17 055

17 055

Az intézmények igazgatási kiadásai

56 744

58 547

58 547

 

 

 

 

ÖSSZESEN

1 082 320

1 134 583

1 324 089

a GNI %-ában (EU27)

1,16 %

1,11 %

1,30 %

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.

IV. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: programonkénti bontás (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

 

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (EU27+EFA)

A Bizottság javaslata 2021–2027

A Parlament álláspontja

2021-2027

I. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

114 538

187 370

243 395

1. Kutatás és innováció

68 675

102 573

143 721

Horizont Európa

63 679

94 100

135 248

Euratom kutatási és képzési program

2 085

2 400

2 400

Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)

2 910

6 070

6 070

Egyéb

1

3

3

2. Európai stratégiai beruházások

31 439

49 973

58 340

Az InvestEU Alap

3 909

14 725

15 852

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (az 1. alfejezetből nyújtott összes hozzájárulás)

ezen belül:

17 435

24 480

31 651

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés

12 281

12 830

20 001

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Energetika

4 163

8 650

8 650

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - Digitális összetevő

991

3 000

3 000

Digitális Európa program

169

9 194

9 194

Egyéb

8 872

200

200

Decentralizált ügynökségek

1 053

1 374

1 444

3. Egységes piac

5 017

6 391

9 494

Az egységes piac programja (beleértve a COSME-t)

3 485

4 089

6 563

Csalás elleni uniós program

153

181

363

Adóügyi együttműködés (FISCALIS)

222

270

339

Vámügyi együttműködés (VÁM)

526

950

950

Fenntartható turizmus

 

 

338

Egyéb

59

98

98

Decentralizált ügynökségek

572

804

843

4. Világűr

11 274

16 235

17 160

Európai űrprogram

11 084

16 000

16 925

Decentralizált ügynökségek

190

235

235

Tartalék

-1 866

12 198

14 680

II. Kohézió és értékek

380 738

442 412

516 517

5. Regionális fejlesztés és kohézió

268 218

273 240

307 578

ERFA + Kohéziós Alap, ezen belül:

267 987

273 000

307 312

Európai Regionális Fejlesztési Alap

193 398

226 308

 

Kohéziós Alap

74 589

46 692

 

Amiből az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz „Közlekedés” összetevőjéhez nyújtott hozzáárulás

11 306

11 285

 

Támogatás a ciprusi török közösségnek

231

240

266

6. Gazdasági és monetáris unió

275

25 113

25 113

Reformtámogató program

188

25 000

25 000

Az euró pénzhamisítás elleni védelme

7

8

8

Egyéb

79

105

105

7. Az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe való befektetés

113 636

139 530

178 192

Európai Szociális Alap+ (ezen belül 5,9 milliárd EUR a gyermekgaranciára)

94 382

101 174

120 457

Amiből egészségügyre, foglalkoztatásra és szociális innovációra

1 055

1 174

1 234

Erasmus+ program

13 536

30 000

46 758

Európai Szolidaritási Testület

378

1 260

1 260

Kreatív Európa

1 381

1 850

3 162

Igazságügy

 

305

356

Jogok és értékek, ezen belül legalább 500 millió EUR az uniós értékek területére (2018-as árakon)

 

642

1 834

Egyéb

1 131

1 334

1 334

Decentralizált ügynökségek

1 936

2 965

3 030

Tartalék

-1 391

4 528

5 634

III. Természeti erőforrások és környezet

391 849

378 920

456 146

8. Mezőgazdaság és tengerpolitika

382 608

372 264

440 898

EMGA + EMVA, ezen belül:

375 429

365 006

431 946

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

280 351

286 195

 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

95 078

78 811

 

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

6 139

6 140

7 739

Egyéb

946

990

1 085

Decentralizált ügynökségek

94

128

128

9. Környezetvédelem és éghajlat-politika

3 437

5 739

12 995

Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

3 170

5 450

7 272

Igazságos Energiaváltási program

 

 

5 410

Decentralizált ügynökségek

267

289

313

Tartalék

5 804

918

2 254

IV. Migráció és határigazgatás

9 929

34 902

36 448

10. Migráció

7 085

11 280

11 665

Menekültügyi és Migrációs Alap

6 650

10 415

10 415

Decentralizált ügynökségek*

435

865

1 250

11. Határigazgatás

5 439

21 331

22 493

Integrált Határigazgatási Alap

2 734

9 318

9 318

Decentralizált ügynökségek*

2 704

12 013

13 175

Tartalék

-2 595

2 291

2 291

V. Biztonság és védelem

1 941

27 515

27 872

12. Biztonság

3 394

4 806

5 162

Belső Biztonsági Alap

1 179

2 500

2 500

Atomerőművek leszerelése

ezen belül:

1 334

1 178

1 533

Nukleáris létesítmények leszerelése (Litvánia)

451

552

780

Nukleáris biztonság és nukleáris létesítmények leszerelése (Bulgáriára és Szlovákiára vonatkozóan is)

883

626

753

Decentralizált ügynökségek

882

1 128

1 129

13. Védelem

590

19 500

19 500

Európai Védelmi Alap

590

13 000

13 000

Katonai mobilitás

0

6 500

6 500

14. Válságelhárítás

1 209

1 400

1 400

Uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU)

561

1 400

1 400

Egyéb

648

pro memoria

pro memoria

Tartalék

-3 253

1 809

1 809

VI. Szomszédság és a világ

93 381

123 002

128 036

15. Külső tevékenység

82 569

105 219

109 352

Eszköz(ök) a szomszédság- és fejlesztési politikák támogatására, beleértve az EFA utódját és egy afrikai beruházási tervet

70 428

89 500

93 454

Humanitárius segítségnyújtás

8 561

11 000

11 000

Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)

2 066

3 000

3 000

Tengerentúli országok és területek (Grönlandot is beleértve)

582

500

669

Egyéb

790

1 070

1 070

Decentralizált ügynökségek

141

149

159

16. Előcsatlakozási támogatás

12 799

14 500

14 663

Előcsatlakozási támogatás

12 799

14 500

14 663

Tartalék

-1 987

3 283

4 020

VII. Európai közigazgatás

69 584

85 287

85 287

Európai iskolák és nyugdíjak

13 823

19 259

19 259

Az intézmények igazgatási kiadásai

55 761

66 028

66 028

 

 

 

 

ÖSSZESEN

1 061 960

1 279 408

1 493 701

a GNI %-ában (EU27)

1,16 %

1,11 %

1,30 %

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075 és P8_TA(2018)0076.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.

(3)

HL C 215., 2018.6.19., 249. o.

(4)

HL L 282., 2016.10.19., 1. o.

(5)

HL C 242., 2018.7.10., 24. o.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (11.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)03222018/0166R(APP))

A vélemény előadója: Marietje Schaake

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az elfogadandó jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.  a globális és regionális stabilitást érintő növekvő kihívások fényében hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az új többéves pénzügyi keretben jelentős mértékben növeljék az EU külső fellépéseire szánt előirányzatait, egyszersmind megőrizve az EU külpolitikáját a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása alapján; tudomásul veszi a finanszírozás Bizottság által javasolt szerény, reálértékű emelését, és felszólít a külső fellépésekre vonatkozó kötelezettségvállalások további viszonylagos növelésére, amelyet az intézményközi tárgyalások során meg kell őrizni;

2.  emlékeztet ama álláspontjára, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt, az előcsatlakozási segítségnyújtási eszközt (IPA III) és a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét, köztük azok céljait és célkitűzéseit – sajátos jellegükre tekintettel – független eszközként kell megőrizni, továbbá hangsúlyozza, hogy kerülni kell az egyes szakpolitikák közötti versengést; sürgeti a tematikus és földrajzi programok közötti kapcsolatok erősítését, tekintettel az olyan átfogó jellegű kérdésekre, mint az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékossággal élő személyek megkülönböztetésmentessége és az éghajlatváltozás; emlékeztet továbbá azon kérésére, hogy tartsák fenn a pénzeszközöknek az EU déli és keleti szomszédsága közötti elosztásában meglévő pénzügyi egyensúlyt;

3.  emlékeztet arra, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló európai uniós eszköz (IcSP) az egyetlen polgári konfliktusmegelőzéssel foglalkozó uniós eszköz, amely a közvetítésre, a párbeszédre és a megbékélésre is vonatkozik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) létrehozásáról szóló jelenlegi bizottsági javaslat nem tartalmazza az IcSP olyan fontos elemeit, amilyen például a megbékélési bizottságok támogatása, a gyermekkatonákkal kapcsolatos fellépések, a lőfegyverek tiltott használata vagy a fegyveres erőszak áldozatainak rehabilitálása;

4.  üdvözli az Európai Fejlesztési Alapnak (EFA) az EU költségvetésébe történő belefoglalására irányuló javaslatot, és felszólít a Parlament ellenőrzési hatáskörének megerősítésére;

5.  sürgeti, hogy foglaljanak bele konkrét célkitűzéseket a nemek közötti egyenlőség kérdésébe azáltal, hogy növelik az e terület rendelkezésére álló költségvetést;

6.  megismétli, hogy a külső finanszírozási eszközök jelenlegi architektúrájának reformjának fokoznia kell az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, a demokratikus és parlamenti felügyeletet, a hatékonyságot és a koherenciát, egyúttal figyelembe véve az Unió stratégiai prioritásait is; hangsúlyozza, hogy e célkitűzések nem teljesíthetők egy olyan kormányzati struktúra nélkül, amely lehetővé teszi a politikai ellenőrzést, stratégiai alapokon nyugszik, inkluzív és elszámoltatható, továbbá egyértelmű célkitűzéseket és referenciaértékeket, valamint nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat – köztük egy fokozottabban teljesítményalapú költségvetési megközelítést – tartalmaz; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell a civil társadalom hatékony bevonását az EU külső fellépéseinek kialakításában és végrehajtásában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságnak az NDICI-re és az IPA III-ra vonatkozó javaslata gyakorlatilag nem tartalmaz ilyen kormányzási szempontokra vonatkozó rendelkezéseket, és hogy nincsenek tervek egy olyan konkrét mechanizmusra, amely az Európai Parlamentet is bevonná a prioritásokra és a finanszírozásra vonatkozó stratégiai döntések meghozatalába; megállapítja tehát, hogy a javaslatok jelenlegi formájukban nem elfogadhatóak;

7.  elismeri, hogy fokozottabb rugalmasságra van szükség; nyomatékosítja ugyanakkor, hogy a javasolt „újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék” forrásait ne lehessen felhasználni olyan egyéb célokra, amilyen például a migráció kezelése és a biztonság, továbbá azt, hogy a nagyobb rugalmasság nem csökkentheti az Európai Parlament lehetőségeit a hosszú távú politikai célkitűzéseinek, valamint a politikai irányítási és ellenőrzési jogainak gyakorlására; véleménye szerint világos kritériumokat kell felállítani a tartalékalapok elosztásának mikéntjére és egy megfelelő ellenőrzési mechanizmus beépítésére vonatkozóan;

8.  határozottan bírálja, hogy a 17. cikk szerinti teljesítményalapú allokáció keretében a kiegészítő pénzeszközök meghatározására szolgáló kritériumok között a „migrációval kapcsolatos együttműködés” is szerepel; hangsúlyozza, hogy a „többért többet” elv eredeti célja az volt, hogy erősebb partnerségek épüljenek ki azokkal a szomszédokkal, amelyek nagyobb előrelépést tesznek a demokratikus reformok terén, és hogy „a migrációval kapcsolatos együttműködés” súlyosan veszélyezteti ezt a megközelítést és az EUSZ. 21. cikkében foglalt elvek EU általi betartását;

9.  hangsúlyozza, hogy még több demokratikus vitát kell lefolytatni az EU külső támogatásáról, többek között az EU külső fellépésére irányuló eszközök stratégiai politikai irányításában való erőteljesebb európai parlamenti részvétel mellett;

10.  úgy véli, hogy a védelmi klaszter kiadásait csak védelmi célokra szabad felhasználni, például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Védelmi Alap és a Horizont Európa program keretében megvalósuló fellépések védelmi vonatkozású részére, ideértve a kettős felhasználású infrastruktúrákat és eszközöket mint a hatékonyabb védelem és egy szorosabb polgári-katonai szinergia kulcsfontosságú elemeit;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy az EUMSZ. 8. cikkével összhangban hajtsa végre a közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

13.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Marietje Schaake

10.7.2018

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

4

11

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Jean-Luc Schaffhauser, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Norica Nicolai, Gilles Pargneaux, Helmut Scholz, Igor Šoltes, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ivan Štefanec

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Javier Nart, Norica Nicolai, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Charles Tannock

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Michèle Alliot-Marie, Lorenzo Cesa, Andrzej Grzyb, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Cristian Dan Preda, Ivan Štefanec, Dubravka Šuica, László Tőkés, Željana Zovko

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Ana Gomes, Wajid Khan, Arne Lietz, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Gilles Pargneaux, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula

4

-

ECR

Anders Primdahl Vistisen

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

11

0

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Helmut Scholz, Marie-Christine Vergiat

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Jordi Solé, Igor Šoltes, Bodil Valero

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (17.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(2018/0166R(APP))

A vélemény előadója: Željana Zovko

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az elfogadandó jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.  emlékeztet az EUMSZ 208. cikkére, melynek értelmében a fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós politikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései keretében kell folytatni, amelynek elsődleges célkitűzése a szegénység csökkentése, hosszú távon pedig a szegénység felszámolása; hangsúlyozza, hogy az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikái kiegészítik és erősítik egymást; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy a fejlesztési együttműködési politika hozzájárul az EU külső tevékenységének célkitűzéseihez; felszólít az EUMSZ és az EUSZ jogi kötelezettségvállalásainak teljes körű tiszteletben tartására, valamint a 2021 és 2027 közötti, soron következő többéves pénzügyi keretben egy fejlesztésorientált külső eszköz kialakítására;

2.  emlékeztet arra, hogy növelni kell az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) jelenlegi szintjét a többéves pénzügyi keret jövőbeli külső fejezeteiben, és üdvözli a Bizottság által javasolt szerény mértékű növelést (2018. évi árakon);

3.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre (NDICI) vonatkozó javaslat a külpolitika és a fejlesztési politika új megközelítését tükrözi, ami nincs összhangban az EUMSZ 208. cikkével; hangsúlyozza, hogy a szegénység eltörlésére irányuló célkitűzés az EU fejlesztési politikájának végső célja kell hogy legyen, és hogy a következő többéves pénzügyi keretben az EU külső pénzügyi eszközeinek elsődleges célkitűzései a szegénység felszámolása, a fenntartható humán és gazdasági fejlődés, az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a kirekesztés elleni küzdelem, a jó kormányzás, valamint a béke és a biztonság, továbbá az EUMSZ 208. cikkének (2) bekezdése szerinti fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítése kell hogy legyenek;

4.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok, a fejlesztés-finanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési menetrend és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása iránti uniós kötelezettségvállalásnak kell iránymutatásul szolgálnia az uniós fejlesztési politikához; úgy véli, hogy a fejlődő országoknak nyújtott ilyen jellegű uniós támogatásnál meg kell őrizni a jogokon alapuló megközelítést, és olyan hosszú távú célkitűzésekre kell összpontosítani, mint a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a kirekesztés elleni küzdelem, a demokratikus kormányzás és az emberi jogok, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, többek között a civil társadalom szerepének előmozdítása, valamint a fenntartható és inkluzív fejlődés megerősítése révén, különösen a legkevésbé fejlett országokban;

5.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell, hogy a külső eszközök politikai irányultságúak legyenek, és a Szerződésben meghatározott, vonatkozó politikák célkitűzéseinek lehető leghatékonyabb megvalósítását szolgálják; emlékeztet arra, hogy nem az EU belső érdekeinek kell meghatároznia a szomszédsági, fejlesztési, humanitárius és nemzetközi együttműködési menetrendet; hangsúlyozza, hogy ellenzi a segélyek eszközként történő használatát;

6.  megjegyzi, hogy az Európai Unió szomszédos országaiban tapasztalható, romló biztonsági helyzetből és az Unióba érkező migránscsoportok számának növekedéséből fakadó finanszírozási igények a következő többéves pénzügyi keret finanszírozásának növelését teszik szükségessé; felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket az új kihívásokat a fenntartható fejlesztési célkitűzésekkel együtt kell kezelni; úgy véli, hogy az NDCI létrehozása súlyosbítja a külső pénzügyi eszközök félidős értékelésében kiemelt problémákat, nevezetesen, hogy az egyéb szakpolitikai területek növekvő igényei elterelték az uniós fejlesztési politikákat a szegénység enyhítésére irányuló célkitűzéstől; rámutat, hogy noha kiemelten fontos az EFA költségvetésbe emelése, nem lehet a fejlesztési támogatás növekedéseként értelmezni;

7.  emlékeztet arra, hogy az uniós nemzetközi együttműködési programokon belül az országok által nyújtott támogatásoknak ki kell egészíteniük a külpolitikát, ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a fejlesztési finanszírozást csak fejlesztési célokra, és ne különböző célkitűzések – például a határellenőrzés vagy a migrációs politikák – elérését célzó kiadások fedezésére használják fel;

8.  megjegyzi, hogy az együttműködési eszközt úgy kell kialakítani, hogy elegendő rugalmasságot biztosítson ahhoz, hogy a programokat a harmadik országok sajátos igényeihez igazíthassák; ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós támogatás jelentős részét a hivatalos fejlesztési támogatás legfőbb célkitűzéseként a legkevésbé fejlett országoknak kell kiosztani; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a fejlesztés kulcsfontosságú jellemzőiként fenn kell tartani és fejleszteni kell a végrehajtás hatékonyságát, eredményességét, láthatóságát és politikai koherenciáját, biztosítva a civil társadalmi szervezetek részvételét és a fejlesztési együttműködés jogokon alapuló megközelítésének végrehajtását, valamint az alapvető szociális szolgáltatások esetében a források 20%-ában megállapított referenciaérték bevezetését;

9.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és lányok jogait és társadalmi szerepvállalásának erősítését valamennyi – földrajzi és tematikus – program fontos célkitűzéseként kell meghatározni; úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőség szempontjait és konfliktusérzékenynek kell lennie;

10.  megállapítja, hogy az NDCI-javaslat számos rugalmassági mechanizmust, például rugalmassági tartalékokat és gyorsreagálási kereteket tartalmaz; hangsúlyozza, hogy kellően figyelembe kell venni a hivatalos fejlesztési támogatás kiszámíthatóságára gyakorolt fokozott rugalmasságot; fokozott parlamenti ellenőrzést szorgalmaz, illetve szorgalmazza a kormányzási és irányítási struktúrák egyértelmű kidolgozását; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a célok között nem utalnak egyértelműen a szegénység felszámolására, a fenntartható fejlődésre, a fenntartható fejlesztési célokra és az egyenlőtlenség elleni küzdelemre; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési politikáról szóló konszenzus megvalósítása érdekében ezeket a prioritásokat a javasolt eszköz célkitűzéseiben egyértelműen meg kell meghatározni;

11.  felhívja a figyelmet az EU azon teljesítetlen nemzetközi kötelezettségvállalására, hogy hivatalos fejlesztési támogatását 2030-ra az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára növeli, ennek 20%-át humán fejlődésre és társadalmi befogadásra, GNI-jének 0,2%-át pedig a legkevésbé fejlett országokra fordítja, és hogy új, további finanszírozási eszközöket bocsát a fejlődő országok rendelkezésére az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez; megerősíti, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat megfelelően figyelembe kell venni a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben;

12.  üdvözli a hivatalos fejlesztési támogatás esetében az eszköz javasolt 92%-os támogathatóságát, és kéri ennek fenntartását; kéri, hogy legalább 20%-os hivatalos fejlesztési támogatást különítsenek el valamennyi, földrajzi és tematikus program keretében, évente és az NDICI időtartama alatt a társadalmi befogadás és a humán fejlesztés érdekében, az alapvető szociális szolgáltatások – többek között a táplálkozás, az oktatás és a szociális védelem – támogatása és megerősítése érdekében, különösen a leginkább marginalizálódott csoportok, így a nők és gyermekek körében; kéri, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás legalább 85%-át valamennyi, földrajzi és tematikus program keretében, évente és az NDICI időtartama alatt fő vagy jelentős célkitűzésként fordítsák a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, illetve a nők és lányok jogainak és szerepvállalásának erősítését célzó intézkedésekre; megerősíti, hogy ezenfelül ezen intézkedések 20%-ának fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak és szerepvállalásának előmozdítása kell, hogy legyen; kéri, hogy az általános eszköz 50%-át az éghajlattal és környezettel kapcsolatos célkitűzésekre és fellépésekre fordítsák;

13.  úgy véli, hogy az uniós költségvetésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőség szempontjait és konfliktusérzékenynek kell lennie, és felszólítja a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést alkalmazzon;

14.  emlékeztet arra, hogy az országonkénti támogatáselosztás nem függhet az Unióval kötött migrációs megállapodásoktól, valamint nem szabad forrásokat átirányítani a szegény országoktól és régióktól a bevándorlók származási országai vagy az Európába vezető tranzitországok felé, kizárólag azon az alapon, hogy a migrációs útvonalon találhatók;

15.  ismét hangsúlyozza, hogy támogatja az Európai Fejlesztési Alap (EFA) uniós költségvetésbe való beemelését, az ily módon átcsoportosított források teljes addicionalitása mellett;

16.  üdvözli egy, a tengerentúli országokkal és területekkel való együttműködésre szánt célzott eszköz létrehozását e területek fenntartható fejlődésének elősegítése, illetve az Unió értékeinek és normáinak globális terjesztése érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezeket az eszközöket megfelelő forrásokkal kell ellátni, olyan elosztásban, amely jobban alkalmazkodik az igényekhez és egyenlőbben oszlik meg a különböző tengerentúli országok és területek között;

17.  elismeri a Bizottság által annak érdekében tett komoly erőfeszítéseket, hogy a következő többéves pénzügyi keretben növelje a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó költségvetési sor előirányzatait; megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a növekedés még nem felel meg az igényelt szintnek, ami 2011 óta több mint kétszeresére nőtt;

18.  kiemeli annak fontosságát, hogy a következő többéves pénzügyi keret teljes egészében megfeleljen a politikák fejlesztési célú koherenciája elvének az EUMSZ 208. cikkének megfelelően, illetve hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez;

19.  emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szerepel az uniós szerződésekben, és az egyenlőség gyakorlatban történő megvalósítása érdekében azt minden uniós fellépésbe bele kell foglalni; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben rögzített egyértelmű kötelezettségvállalás révén a többéves pénzügyi keret szerves részévé kell válnia;

20.  üdvözli, hogy a sürgősségi segélyre képzett tartalék hatókörét a belső válságokra történő reagálásra is kiterjesztik és alkalmazzák; emlékeztet arra, hogy prioritást kell biztosítani az Unión kívüli, hirtelen bekövetkező humanitárius válságoknak;

21.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben meg kell ragadni az alkalmat a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolásának koncepcióján alapuló műveletek pénzügyi támogatására; hangsúlyozza, hogy a humanitárius és fejlesztési együttműködés megvalósítása megköveteli a fejlesztési és humanitárius tevékenységek egymást kiegészítő jellegének biztosítását, valamint az EU mint adományozó szerepének a nagyobb működési rugalmasság és kockázatvállalás felé való elmozdulását a segélyezést, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, az emberek és közösségek ellenálló képessége, a korai helyreállítás és újjáépítés támogatása érdekében; az uniós humanitárius tevékenységek többéves tervezését és finanszírozását szorgalmazza, valamint azt, hogy az EU fejlesztési tevékenységeiben szisztematikusan vezessék be a fejlesztési programok válság esetén történő módosítását annak érdekében, hogy az EU partnerei hatékonyan hozzájáruljanak az összekapcsolás kialakításához;

22.  hangsúlyozza, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek meg kell őriznie és javítania kell a Parlament pénzeszközök felhasználása felett gyakorolt felügyeletét és ellenőrzését, a fel nem osztott források folyósítására irányuló egyértelmű mechanizmus és döntéshozatali folyamat révén, biztosítva a Parlamentnek a külső pénzügyi eszközök programozási és végrehajtási szakaszára gyakorolt befolyását; ismételten hangsúlyozza, hogy a nagyobb rugalmasságra irányuló javaslatot az átláthatóság és az elszámoltathatóság javításával kell ellensúlyozni.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

13.9.2018

Előadó

 A kijelölés dátuma

Željana Zovko

11.7.2018

Korábbi előadó

Frank Engel

Vizsgálat a bizottságban

30.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Mireille D’Ornano, Nirj Deva, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Lola Sánchez Caldentey, Eleni Theocharous, Mirja Vehkaperä, Bogdan Brunon Wenta, Joachim Zeller, Željana Zovko, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Thierry Cornillet, Cécile Kashetu Kyenge, Ádám Kósa, Florent Marcellesi, Paul Rübig, Kathleen Van Brempt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Kati Piri

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Thierry Cornillet, Mirja Vehkaperä

ECR

Nirj Deva, Eleni Theocharous

EFDD

Ignazio Corrao

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

PPE

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

S&D

Enrique Guerrero Salom, Cécile Kashetu Kyenge, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Kati Piri, Kathleen Van Brempt

1

-

EFDD

Mireille D’Ornano

3

0

PPE

Paul Rübig

VERTS/ALE

Maria Heubuch, Florent Marcellesi

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (15.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)03222018/0166R(APP))

A vélemény előadója: Helmut Scholz

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az elfogadandó jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Ajánlások

1.  úgy véli, hogy amennyiben a társjogalkotók új és átfogó, külső fellépésre irányuló eszközben állapodnak meg, az elnevezésében kifejezetten szerepelnie kell a „kereskedelem” kifejezésnek, például a következő formában: „Szomszédsági, Fejlesztési, Kereskedelmi és Nemzetközi Együttműködési Eszköz”;

2.  üdvözli a hatodik, „Szomszédság és a világ” fejezet alá tartozó fellépésekre elkülönített előirányzatok növelését a Bizottság 2021–2027-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatában, és kéri, hogy az említett szakaszon belül arányosan növeljék a nemzetközi kereskedelemre szánt források arányát (30%-kal), és ezen előirányzatokat kifejezetten a kereskedelemre különítsék el;

3.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret célja a szakpolitikák végrehajtása; üdvözli ebben az összefüggésben azt a tényt, hogy „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű, nagyratörő stratégia értékalapú kereskedelempolitikai megközelítést – többek között tisztességes és etikus kereskedelmi elveket – vázol fel az Unió számára, és olyan többéves pénzügyi keret kidolgozására szólít fel a 2021–2027 közötti időszakra, amely elegendő finanszírozást bocsát rendelkezésre, valamint koherens stratégiák segítségével az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait támogató uniós kereskedelempolitika továbbfejlesztésének politikai és adminisztratív támogatását irányozza elő; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatokban nincs erre irányuló egyértelmű és látható kötelezettségvállalás; kiemeli, hogy a fenntartható gazdasági növekedés és stabilitás, a foglalkoztatás és az Európai Unió, illetve – különösen a fejlődő világban található – harmadik országok fenntartható fejlődésének megvalósítása érdekében megfelelő figyelmet kell fordítani a fenntartható fejlesztési célok törekvéseire; emlékeztet arra, hogy a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása érinti az Unió belső és külső politikáit; kéri ezért a fenntartható fejlesztési célok általános érvényesítését valamennyi uniós szakpolitikában, többek között a kereskedelempolitikában, és a következő többéves pénzügyi keret kezdeményezéseiben; hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához való hozzájárulást a szakpolitikai siker referenciamutatójaként kell felhasználni; mivel a 2. és 6. fenntartható fejlesztési cél teljesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a jó minőségű élelmiszerek és a tiszta víz biztosítására, valamint a további szennyvízkezelő létesítmények építésére; továbbá felhívja a figyelmet a fejlődő országokban fennálló energiaszegénység mértékére és következményeire, valamint a 7. fenntartható fejlesztési céllal összhangban az energiaszegénység csökkentése érdekében – különösen a hálózaton kívüli energetikai régiók távoli vidéki területei vonatkozásában – további intézkedésekre szólít fel; kiemeli, hogy a kereskedelemösztönző támogatás keretein belül megvalósuló kezdeményezések finanszírozását növelni kell;

4.  hangsúlyozza, hogy a jövőbeli külső pénzügyi eszközök felépítésében meg kell tartani a meglévő eszközökben – például a partnerségi eszközben – a kereskedelemmel kapcsolatos feladatok – például a belső tanácsadó csoportok – finanszírozására alkalmazott rugalmasságot, és felszólít az ilyen kísérő intézkedések számára rendelkezésre álló összegek növelésére; megjegyzi, hogy az Unió külső eszközeinek egyik célkitűzése a nyilvános diplomácia, hogy az uniós szakpolitikák tekintetében a nem uniós országokban bizalom és megértés alakuljon ki; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom szerepvállalása rendkívül fontos, és elismeri a belső tanácsadó csoportok jelentőségét a kereskedelmi partnerségi megállapodások helyes végrehajtásának hatékony eszközeként; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy azok alulfinanszírozottak és kapacitáshiányban szenvednek, különösen a harmadik országokban, és felszólít arra, hogy biztosítsanak nagyobb támogatást a társadalmi szervezeteknek a partnerországokban az érintett belső tanácsadó csoportokban való részvételéhez;

5.  ismételten felszólít arra, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat a kereskedelmi megállapodások – kumulatív hatásokra, a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására és a Párizsi Megállapodás végrehajtására kifejtett hatásra is kiterjedő – előzetes, időközi és utólagos értékelésének elvégzéséhez, és vizsgálják felül az alkalmazott módszertant; úgy véli, hogy az Európai Uniónak még fokozottabban figyelembe kell vennie kereskedelmi kapcsolatainak és megállapodásainak társadalmi, egészségügyi és környezeti hatását a jelenlegi és jövőbeli forgatókönyvek értékelése során, valamint hangsúlyozza a nemek szerint lebontott adatok szükségességét; kéri a Bizottságot az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája és az OECD tudományos osztályaival való szoros együttműködésre;

6.  megállapítja, hogy minden új kereskedelmi megállapodás megkötése jelentős bevételkiesést jelenthet az Unió saját forrásainak költségvetése tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy pontosan mérje fel az említett veszteségeket, és bocsássa a Parlament rendelkezésére az egyes megkötött megállapodások számadatait; megállapítja, hogy a tagállamok az EU-n kívülről származó behozatalra kivetett vámok 20%-át beszedési költségként visszatartják; támogatja azt a javaslatot, hogy ezt az arányt az Unió saját forrásai költségvetésének javára a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 10%-ra kellene csökkenteni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a vámcsalások elleni erőfeszítéseiket;

7.  felhívja a figyelmet arra, hogy a vámunió az Európai Unió pénzügyi lehetőségeinek egyik legfontosabb forrása; felszólít ezért az Uniós Vámkódex szigorúbb és egységesebb végrehajtására; megismétli az OLAF egyik 2017. évi jelentésével(1) kapcsolatos aggodalmát, amely jelentés azt sugallja, hogy az Egyesült Királyságban egyes importőrök a behozatal során fiktív és hamis számlák és hibás vámérték-nyilatkozatok felhasználásával nagy értékben kijátszották a vámfizetési kötelezettséget; elismeri, hogy a Bizottság további vizsgálatai fényt derítettek arra, hogy az Egyesült Királyságban a központi platformon keresztül működő alulértékelési csalási rendszer mértéke jelentős mértékben növekedett; emlékeztet arra, hogy annak ellenére, hogy 2007 óta tájékoztatták a Kínai Népköztársaságból származó textiltermékek és lábbelik behozatalával kapcsolatos csalási kockázatokról, és annak ellenére, hogy felkérték a megfelelő kockázatkezelési intézkedések meghozatalára, az Egyesült Királyság elmulasztott lépéseket tenni a csalás megelőzése érdekében; aggodalmának ad hangot az OLAF következtetései miatt, melyek szerint „az Egyesült Királyság folyamatos hanyagsága” 1,987 milliárd eurónyi vámbevételtől fosztotta meg az Európai Uniót a kínai árukkal kapcsolatban, és felszólítja az Egyesült Királyságot a Bizottság által kért 2,7 milliárd euró összegű bírság kifizetésére;

8.  ismételten hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika és a fejlesztési politikák az Unió külső politikáinak kiegészítő elemei, amelyek a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus szerves részét képezik, és hogy a segélyek hatékonyságának alapelveit a kereskedelemösztönző támogatásra is alkalmazni kell; emlékeztet az Unió és a legtöbb tagállam azon teljesítetlen kötelezettségvállalására, hogy hivatalos fejlesztési támogatásukat (ODA) 2030-ra a GDP 0,7%-ára növelik, beleértve azt, hogy az uniós ODA 20%-át társadalmi befogadásra és humán fejlődésre, az Unió GNI-jének 0,2%-át pedig ODA formájában a legkevésbé fejlett országokra fordítják;

9.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek szigorú gazdasági és társadalmi fejlődési feltételek mellett kell biztosítania a makroszintű pénzügyi támogatást;

10.  hangsúlyozza, hogy a kkv-knak az uniós gazdaság szempontjából betöltött létfontosságú szerepét átfogó és következetes stratégiának kell tükröznie, amely vállalkozásbarát környezetet biztosít az európai kkv-k számára, és előmozdítja nemzetközi kereskedelmi és befektetési lehetőségeiket; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy értékelje és javítsa a kkv-k nemzetközivé válását támogató – többek között a Partnerségi Eszköz keretein belül megvalósuló – különböző kezdeményezések hatékonyságát és eredményességét, a magán- és a tagállami kezdeményezések, valamint a kkv-kat támogató egyéb uniós finanszírozási eszközök, mint például a COSME vonatkozásában a komplementaritás és az európai hozzáadott érték biztosítása céljából; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is finanszírozza a kkv-k nemzetközivé válását elősegítő programokat, és törekedjen egy kkv-kra szabott, származásiszabály-kalkulátor rendelkezésre bocsátására, amely kifejezetten lehetővé teszi számukra, hogy a preferenciák kihasználási rátájának növelése céljából a hatályos megállapodások szerinti preferenciákat alkalmazhassák; megállapítja, hogy a kkv-k külső finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését javítani kell kevésbé bonyolult és felhasználóbarátabb szabályozás segítségével, ami megkönnyítheti a rendelkezésre álló alapok fokozottabb felhasználását, és ezzel egyidejűleg segítheti a kkv-kat nemzetközi tapasztalatok megszerzésében; hangsúlyozza, hogy – különösen nemzeti szinten – javítani kell a kkv-k meglévő eszközökkel kapcsolatos tájékozottságát és ismereteit;

11.  az eszköz struktúráján belül javasolja szilárd és következetes nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok létrehozását – beleértve azokat, amelyek a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a pénzeszközök jobb elszámoltathatóságát, átláthatóságát, a Parlament általi fokozott demokratikus felügyeletet és a kiadások célzottabb megtervezését; felszólít arra, hogy a jövőbeli pénzügyi eszközök struktúrája keretében bocsássanak rendelkezésre több és elegendő költségvetési forrást, és biztosítsanak személyzetet a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága számára növekvő számú feladatainak elvégzéséhez, valamint hogy kövessék nyomon a kereskedelmi megállapodások végrehajtását és a kereskedelmi védelmi eszközök alkalmazását, különösen annak érdekében, hogy megvédjék és elősegítsék a multilateralizmust a globális kereskedelmi szabályok és szabályozás kialakítása során, megreformálják a WTO-t, és a kereskedelmi szakpolitikára és szabályokra vonatkozó döntéshozatalt jobban beillesszék az Egyesült Nemzetek rendszerének keretei közé; követeli a WTO parlamenti dimenziójának további uniós támogatását, többek között a felelős titkárságnak nyújtott pénzügyi és személyzeti támogatás növelése által; hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekből eredő kötelezettségek nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – által végzett rendszeres és hatékony nyomon követését, valamint a más ENSZ-szervezetek által végzett felügyeleti és tényfeltáró munkát;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el elegendő forrást külső finanszírozási eszközök révén a harmadik országokkal, különösen a fejlődő országokkal folytatott együttműködésre és technikai segítségnyújtásra, a kereskedelemhez kapcsolódó jogszabályok – többek között a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló rendelet, a kimberley-i folyamat, valamint a Bizottság ruházati ágazatra vonatkozó kiemelt kezdeményezése és hasonló kezdeményezések és az ENSZ Globális Megállapodása – esetében szükséges kísérő intézkedésekre;

13.  úgy ítéli meg, hogy a külső fellépésekre vonatkozó európai garanciaalap hatékony és eredményes mechanizmus az Unió harmadik országokban folytatott hitelezési műveleteivel kapcsolatos kockázatokra történő tartalékképzésre; sürgeti a kkv-k támogatására rendelkezésre álló hitelek növelését, valamint a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztését a migrációs és menekültügyi válság által leginkább érintett térségekben;

14.  rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keretnek továbbra is jelentős feladata, hogy támogassa a kereskedelem megkönnyítését a partnerországokban, ugyanakkor azt ajánlja, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a piacra jutás idejének csökkentésére a helyi és a regionális piacokon, növeljék a hal- és a mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló létesítmények támogatását, és fokozzák az Unióval folytatott tisztességes és etikus kereskedelemre irányuló ösztönzőket.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZ

OTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

13.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Helmut Scholz

23.8.2018

Vizsgálat a bizottságban

30.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

11.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Yannick Jadot, France Jamet, Elsi Katainen, Jude Kirton-Darling, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Anne-Marie Mineur, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Goffredo Maria Bettini, Sander Loones, Fernando Ruas, Paul Rübig, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Beatriz Becerra Basterrechea, Czesław Hoc, Stanisław Ożóg, Jozo Radoš, Anders Sellström

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

28

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Elsi Katainen, Jozo Radoš

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Helmut Scholz

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Fernando Ruas, Paul Rübig, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Anders Sellström, Adam Szejnfeld

S&D

Maria Arena, Goffredo Maria Bettini, Karoline Graswander-Hainz, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

8

-

ECR

Czesław Hoc, Sander Loones, Stanisław Ożóg, Jan Zahradil

EFDD

Tiziana Beghin, William (The Earl of) Dartmouth

ENF

France Jamet, Danilo Oscar Lancini

1

0

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Európai Csalás Elleni Hivatal (2017): „Az OLAF 2016. évi jelentése – Az Európai Csalás Elleni Hivatal tizenhetedik jelentése, 2016. január 1. – december 31.”


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (11.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)03222018/0166R(APP))

A vélemény társelőadói: Inés Ayala Sender, Gerben-Jan Gerbrandy

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy az alábbi javaslatokat foglalja bele a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre, valamint az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra vonatkozó időközi jelentésbe.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat

1.  emlékeztet az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, a globális fedezet, az egyediség, a teljesítmény, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság európai költségvetési elveire, amelyeket a többéves pénzügyi keret kidolgozásakor tiszteletben kell tartani;

2.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek meg kell könnyítenie egy valódi európai hozzáadott értéket jelentő költségvetés létrejöttét, amely elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy elérje ambícióit, valamint fokozottabb hangsúlyt helyez a stabilitásra és az egyszerűségre, a teljesítményre és az eredményekre, amelynek eredményeként javul a kiadások hatékonysága, csökkennek a működési költségek, hatékonyabbá és méltányosabbá válik a források elosztása, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos elszámoltathatóság és átláthatóság, melynek révén a költségvetés érthetővé válik az európai polgárok számára;

Számadatok(1)

3.  tudomásul veszi, hogy az Európai Számvevőszék szerint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat folyó árakon 18%-os növekedést jelent a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest, amely így 1087 euróról 1279 euróra emelkedik; hangsúlyozza azonban, hogy az inflációt, az egyesült királyságbeli kedvezményezettekre a 2014–2020 időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret során eső összegeket, valamint az Európai Fejlesztési Alap (EFA) költségvetésbe történő beépítését figyelembe véve a tényleges növekedés mértéke 5%; rámutat, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) viszonylatában a Bizottság úgy becsüli, hogy ugyanezen összehasonlítható alapot alkalmazva valójában 1,16%-ról 1,08%-ra történő csökkenésről beszélhetünk, ami az EFA integrálását követően 11%-os;

4.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság a többéves pénzügyi keret „Természeti erőforrások és környezet” fejezetének 16%-os csökkentését javasolja, ami konkrétan a következőket jelenti:

–  15%-os csökkentés a KAP egészében (a közvetlen kifizetések 11%-os csökkentése és a vidékfejlesztési programokra szánt összegek 27%-os csökkentése),

–  a Parlament adatai szerint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programra (LIFE) szánt összeg 38%-os növekedése, amely a „Természeti erőforrások és környezet” fejezet egy kisebb, 2%-os része marad;

5.  tudomásul veszi, hogy a „Kohézió és értékek” címre javasolt kiadások 1%-kal növekednek, de a program szintjén jelentős változások mutatkoznak, mivel a jelenleg kohéziót alkotó három alap, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) együttesen 10%-kal csökken, ami a következőket jelenti:

–  az ERFA 2%-os növekedése,

–  a Kohéziós Alap 45%-os csökkentése,

–  az ESZA 7%-os csökkentése, annak kibővített alkalmazási köre és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés integrálása ellenére;

6.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletben a Bizottság a kohéziós politikára vonatkozó nemzeti allokációkat az ERFD, a KA és az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA +) közötti részletes elosztás nélkül mutatta be;

7.  tudomásul veszi, hogy más programok is szerepelnek majd a „Kohézió és értékek” fejezetben, így az Erasmus +, amelynek finanszírozása esetében a Bizottság 77%-os növekedést tervez (ez a „Kohézió és értékek” új fejezethez rendelt összeg 7%-át teszi ki);

8.  tudomásul veszi, hogy összességében a Bizottság 115 milliárd EUR-val kívánja növelni a többéves pénzügyi keret egyéb fejezeteinek finanszírozását, ami a jelenlegi többéves pénzügyi keret 11%-ának felel meg;

9.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság javasolta a „Migráció és határigazgatás” és a „Biztonság és védelem” fejezetek prioritássá tételét, amelyek a jelenlegi 1%-os szintről a teljes költségvetés közel 5%-ára emelkednek majd, valamint hogy az „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” keretében eszközölt kiadások a jelenlegi 11%-os szintről 15%-ra fognak emelkedni;

Stratégiai tervezés

10.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság az uniós költségvetés szerkezetét és programjait teljes mértékben összhangba kívánja hozni az Unió 2020 utáni, Pozsonyban és Rómában elfogadott eredményközpontú programjával(2); megállapítja, hogy a Pozsonyban és Rómában elfogadott nyilatkozatok és ütemterv nem tekinthető hosszú távú, az Unió valamennyi szakpolitikai területét lefedő célkitűzésekkel és mutatókkal rendelkező stratégiai elképzelésnek;

11.  ismételten felhívja a Bizottságot arra, hogy vezessen be hosszú távú jövőképet az Európai Unió globalizált világban elfoglalt helyzetéről, amelyet a hosszú távú politikai célkitűzéseken alapuló, helyesen alkalmazott politikák támasztanak alá, lehetővé téve ezáltal az EU számára az előtte álló jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelését; megjegyzi, hogy ennek elmulasztása potenciálisan alááshatja a többéves pénzügyi keretről szóló javaslat hozzáadott értékét;

12.  rámutat, hogy az Európa 2020 stratégia az új többéves pénzügyi keret időszakának kezdete előtt véget ér, valamint hogy még nem határoztak meg új stratégiai uniós célkitűzéseket; hangsúlyozza, hogy a Bizottság részéről további stratégiai szakpolitikai tervezésre van szükség, és ismételten hangsúlyozza, hogy az állami költségvetéseket a hosszú távú politikai célkitűzések meghatározása és a szakpolitikák az EU átfogó jövőképével összhangban történő kialakítása után kell meghatározni, és ezért sajnálja, hogy az új többéves pénzügyi keretről szóló javaslat nem tükrözi teljes mértékben ezt a követelményt;

13.  kiemeli, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak először megfelelően indokolniuk kell az uniós finanszírozás szükségességét, majd meg kell állapítaniuk az elérendő célokat és eredményeket, és csak ezt követően tervezhetik meg a kiadásokat, a megfelelő, mérendő mutatók megadásával;

Politikai prioritások és az uniós költségvetés bemutatása

14.  üdvözli, hogy az új programokat szakpolitikai csoportokba fogják rendezni, ami az éves költségvetés címeiben is tükröződni fog; kifejezi abbéli reményét, hogy ez világosabbá teszi majd, hogy e programok hogyan járulnak hozzá a szakpolitikai célokhoz;

15.  üdvözli a költségvetés általános korszerűsítését és egyszerűsítését, valamint a fokozottabb ésszerűsítés, rugalmasság és átláthatóság elérésére irányuló ambíciót;

16.  üdvözli, hogy Bizottság a szakpolitikai területek koncepcióját 2021-től kezdve össze kívánja hangolni a programcsoportokkal, és hogy ez az összehangolás megkönnyíti az éves költségvetés és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek egyeztetését;

17.  emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) számos alkalommal kérte a Bizottságot, hogy az uniós költségvetést a Parlament által elfogadott többéves pénzügyi keret politikai célkitűzéseivel összhangban nyújtsa be; véleménye szerint ez lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára, hogy könnyebben ellenőrizze és nyomon kövesse a költségvetés előkészítését és végrehajtását;

18.  emlékeztet arra, hogy a politikák és projektek finanszírozásának összhangban kell lennie az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekkel, valamint a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokkal; ezért emlékeztet arra, hogy az EU kiadásai legalább 30%-ának hozzá kell járulnia az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekhez, és egyetért azzal, hogy ez a legjobban az éghajlat-politikai kiadások valamennyi uniós program esetében való érvényesítése révén valósítható meg; ismételten felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezt a stratégiai tervezéssel összhangban, koherens és átfogó módon alkalmazzák;

19.  rámutat, hogy nem került sor egyértelmű beruházásokra a szociális jogok uniós pillérének mindhárom intézmény által elfogadott céljaival kapcsolatban;

20.  sajnálatát fejezi ki a javasolt többéves pénzügyi keretnek az ENSZ 2030-ra elérendő, a fenntartható európai társadalom irányába történő fokozatos átalakulást támogató,17 fenntartható fejlesztési céljával való összehangolásának hiánya miatt;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a stratégiai területeken folyamatosan tegyen bizonyságot megfelelő vezetőképességről és adja tanújelét elkötelezettségének, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a finanszírozás általános láthatóságának növelését;

Egyszerűsítés és teljesítmény

22.  üdvözli a kiadási programok számának egyharmaddal való csökkentésére és a szabályok következetesebbé tételére vonatkozó bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy a kedvezményezettek érdekében történő egyszerűsítés tényleges megvalósítása érdekében minden szükségtelen szabályt, követelményt és eljárást el kell törölni;

23.  aggályosnak tartja, hogy a Bizottság két külön célkitűzés- és mutatókészletet használ a pénzgazdálkodási teljesítmény mérésére; egyrészt a Bizottság főigazgatói éves tevékenységi jelentéseikben értékelik a gazdálkodási terveikben meghatározott célkitűzések megvalósítását, másrészt a Bizottság az operatív kiadások a költségvetési tervezethez csatolt programindokolásain keresztül méri a kiadási programok teljesítményét;

24.  emlékeztet arra, hogy a programindokolásokban említett jelenlegi teljesítménymérési keret 716 különböző típusú mutatót tartalmaz, amelyek 61 általános és 228 konkrét célkitűzés eredményességét mérik;

25.  kéri a Bizottságot, hogy:

a)  optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, a következők révén:

–  az általa a különféle teljesítményjelentéseihez használt célkitűzések és mutatók számának további csökkentése, és az azokra való összpontosítás, amelyek a legjobban mérik az Unió költségvetése által elért teljesítményt, az egyszerűsítés, az átláthatóság és a jobb ellenőrzés érdekében;

–  a minőségi megközelítés kiterjesztése és környezetvédelmi és szociális mutatók bevonása annak érdekében, hogy mérni lehessen az uniós politikák környezetvédelmi és szociális szakpolitikákra gyakorolt hatását;

–  a pénzügyi információk olyan módon történő bemutatása, amely lehetővé teszi azoknak a teljesítményre vonatkozó információkkal való összevetését, hogy világos legyen a kiadás és a teljesítmény közötti kapcsolat;

b)  a teljesítménnyel kapcsolatos jelentés kiegyensúlyozottabbá tétele az EU előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információk egyértelmű bemutatásával;

c)  nyilatkozat benyújtása a bejelentett teljesítményadatok minőségéről;

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot kísérő kiadási felülvizsgálat

26.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak a kiadások felülvizsgálatát végezte el ahelyett, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret alá tartozó valamennyi fontosabb programot egy nulla alapú költségvetési megközelítéssel elemezné; megjegyzi, hogy a Bizottság korlátozott felülvizsgálata ugyanakkor a következőket kívánta kombinálni:

–  a stratégiai felülvizsgálatot (amely arra összpontosít, hogy a programoknak azok hozzáadott értéke és az uniós célkitűzésekkel való összhangja szerint biztosítson prioritást)

–  a hatékonysági felülvizsgálattal (amelynek célja a meglévő programok végrehajtásának javítására szolgáló eszközök felkutatása);

27.  sajnálja, hogy a fent említett kiadási felülvizsgálat nem nyújtott átfogó értékelést a programok valódi hozzáadott értékének bemutatására;

28.  emlékeztet arra, hogy annak érdekében, hogy a Parlament a következő öt év mindegyikére kidolgozhassa a politikai keretet, a költségvetés programozását össze kell hangolni a jogalkotási ciklusokkal; úgy véli, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret átmeneti időszak lesz majd egy hétéves költségvetés és egy olyan új rendszer között, amely igazodik az ötéves jogalkotási időszakokhoz, és eközben nem veszélyezteti azokat a politikákat, amelyekhez hosszú távú programozásra van szükség;

29.  üdvözli, hogy a Bizottság elismeri, hogy a többéves pénzügyi keretet össze kell hangolni a politikai és intézményi ciklusokkal, és úgy véli, hogy egy félidős felülvizsgálat legkésőbb 2023 végéig történő megszervezése előrelépést jelent a többéves pénzügyi keret időtartamának az uniós intézmények ötéves politikai ciklusával való fokozatos összehangolása felé;

Uniós hozzáadott érték

30.  emlékeztet arra, hogy az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagban(3) a Bizottság hét kritériumot javasolt az uniós hozzáadott érték értékelésére, és kifejtette, hogy a programok uniós pénzügyi támogatásának az értékelés eredményétől kell függenie(4); aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy hiányzik az uniós hozzáadott érték átlátható meghatározása, és az nem is várható hamarosan;

31.  tudomásul veszi, hogy a vitaanyag szerint csak a nagyon magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok részesülhetnek teljes uniós finanszírozásban, hogy a közepes és magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező projektek esetében a finanszírozásnak korlátozottnak kell lennie, valamint hogy nem szabad finanszírozni olyan programokat, amelyek uniós hozzáadott értéke alacsony volt;

32.  sajnálja, hogy a közzétett kiadási felülvizsgálat nem tartalmazza a programoknak a Bizottság által az uniós hozzáadott értékre meghatározott kritériumokon alapuló szisztematikus értékelését, sem az egyes programok uniós hozzáadott értékével kapcsolatos általános következtetéseket; kéri a Bizottságot, hogy a vitaanyagban meghatározott hét kritérium alapján dolgozza ki és alkalmazza az uniós hozzáadott érték szilárd és tisztázó koncepcióját;

33.  tudomásul veszi, hogy tekintettel arra, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzéseket még nem határozták meg, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelően értékelhesse azoknak az EU 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseivel való összhangját, ami megnehezítette az uniós hozzáadott érték jelzését és nyomon követését, amelynek mindenképpen további javulást kell mutatnia, különösen az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának tekintetében;

34.  emlékeztet arra, hogy az európai költségvetésnek megfelelő választ kell adnia az európai szakpolitikák igényeire és törekvéseire, és hozzáadott értéket kell képviselnie az Unió számára;

Rugalmasság és elszámoltathatóság

35.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy javítsa az EU költségvetésének a változó körülményekre való reagálási képességét azáltal, hogy növeli az általános rugalmasságot, és elegendő előirányzatot biztosít az előre nem látható események fedezésére anélkül, hogy akadályozná a nyomon követést és az ellenőrzést; üdvözli különösen azokat a javaslatokat, amelyek célja a saját források felső határának emelése, a kifizetési előirányzatok teljes összege és a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege közötti különbség csökkentése, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékra vonatkozó korlátozások megszüntetése, a többéves pénzügyi kereten kívüli különleges eszközök (Rugalmassági Eszköz, sürgősségisegély-tartalék, Európai Unió Szolidaritási Alapja és Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap) méretének és hatókörének növelése, a sürgősségisegély-tartalék alkalmazási körének az EU-n belüli műveletekre való kiterjesztése, valamint a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék bővítése és annak uniós tartalékká való átnevezése;

36.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, melynek célja az EFA beépítése az uniós költségvetésbe, és annak ugyanazon elvek és szabályok hatálya alá helyezése, mint amelyek az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb programokra vonatkoznak, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből az uniós célkitűzések megvalósítására fordított forrásokkal, valamint a továbbra is a költségvetésen kívül felhasznált forrásokkal kapcsolatban biztosítani kell az elszámoltathatóság és az átláthatóság következetes szintjét;

37.  ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós és nemzeti szintű uniós szakpolitikák valamennyi finanszírozási típusa tekintetében nyilvános ellenőrzési megbízást kell megállapítani, és hogy az Európai Számvevőszéket kell kinevezni az uniós szakpolitikák végrehajtására létrehozott szervek ellenőreként, beleértve az olyan uniós szerveket, mint az Európai Védelmi Ügynökség és a javasolt Európai Monetáris Alap, valamint az uniós jogrenden kívüli megállapodásokon keresztül, a nem uniós költségvetési műveleteivel kapcsolatban létrehozott olyan szervezeteket, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus és az Európai Beruházási Bank;

A KAP és a kohézió költségvetésének csökkentése

38.  tudomásul veszi a Bizottság által a KAP és a kohézió tekintetében javasolt csökkentéseket, és úgy véli, hogy ezek szükséges lépések a hatékonyabb és célzottabb kiadások felé;

39.  attól tart, hogy a KAP csökkentése hátrányosan érinti majd számos mezőgazdasági termelő szakmai tevékenysége fenntartására való képességét; úgy véli, hogy a KAP-támogatás hatékonyságának növelése abszolút szükséges e negatív hatások korlátozása érdekében;

40.  emlékeztet a Számvevőszéknek a KAP jövőjéről szóló bizottsági közleményre vonatkozó ajánlásaira, nevezetesen arra, hogy az új teljesítési modellnek statisztikai és tudományos tényeken alapuló ambiciózus és releváns, az uniós célkitűzésekkel összehangolt teljesítménycélokat kell megvalósítania, amelyeket szilárd elszámoltathatóság és ellenőrzési lánc jellemez, és amelyek a teljesítmény fokozott nyomon követésén, a szakpolitikai teljesítmény értékelésén, valamint megbízható értékelési kereten alapulnak;

41.  hangsúlyozza, hogy a KAP finanszírozási rendszereinek különösen a mezőgazdasági kisvállalkozásokat, az ökológiai és földrajzi kihívásokkal küzdő térségeket, valamint a ritkán lakott régiókat kell előnyben részesíteniük az EU stratégiai céljaival összhangban;

42.  tudomásul veszi, hogy a Bizottságnak az a javaslata, hogy az új KAP-ot a tagállamok által kidolgozandó stratégiai tervek alapján tervezzék meg, arra kényszerítheti a tagállamokat, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a mezőgazdasági politika és a költségvetés-tervezés terén; megjegyzi továbbá, hogy ez növelheti annak kockázatát, hogy a KAP pénzügyi irányítása még sokrétűbb és összetettebb lesz, és ezáltal nehezebbé válnak a törvényes ellenőrzések;

43.  tudomásul veszi a vidékfejlesztési programokat érintő csökkentéseket, melyek mértéke összesen 27%, ezen belül a Kohéziós Alap 45%-kal, az Európai Szociális Alap pedig 10%-kal csökken; ugyanakkor felhívja a Bizottságot, biztosítsa, hogy képes legyen sikeresen kezelni a városi és vidéki területek közötti egyenlőtlenségeket és éles megosztottságokat, a különbségek elmélyülését eredményező folyamatok visszafordítsa és a szétaprózódás leküzdése érdekében;

Saját források

44.  üdvözli a saját források három új kategóriáját, amelyek magukban foglalják a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) egy részét, a kibocsátáskereskedelmi rendszer által generált bevétel 20%-át, valamint az egyes tagállamokban az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyiségére számított nemzeti hozzájárulást; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a saját források javasolt rendszere nem növelheti az uniós adófizetők általános adóterheit, valamint hogy annak az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulás arányos csökkentését kell eredményeznie;

45.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen további javaslatokat az új saját forrásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy középtávon önfenntartó uniós költségvetés jöjjön létre; úgy véli, hogy az új valódi saját források arányának jelentős szerepet kell játszania az uniós költségvetés bevételi oldalán;

46.  megismétli, hogy a korrekciók és engedmények jelenlegi rendszerét el kell törölni, és támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy 2025-ig számolják fel valamennyi engedményt, ami egyszerűbb és átláthatóbb struktúrát eredményez;

47.  támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy 10%-ra csökkenjen a vámok tagállamok által beszedési költségként visszatartott aránya;

48.  felszólít a héa az EU saját erőforrásaként való fenntartására, valamint annak tényleges egyszerűsítésének végrehajtására;

49.  úgy véli, hogy az EU finanszírozásának stabilabbnak, fenntarthatóbbnak, kiszámíthatóbbnak, és az uniós polgárok számára átláthatóbbnak és érthetőbbnek kell lennie;

50.  megjegyzi, hogy az uniós feltételrendszer átfogó célkitűzése a tagállamok közötti integráció és kohézió előmozdítása; úgy véli, hogy egy megalapozott logikai feltételrendszernek magában kell foglalnia az ösztönzők oly módon történő megállapítását, amely a tagállamok az európai projektben való fokozottabb szerepvállalását eredményezi, hozzájárul a tervezett eredményhez, és megakadályozza az uniós forrásokkal való visszaélést;

51.  kéri a Bizottságot, hogy tisztázza a nemzeti hozzájárulás kiszámítását a tagállamokban az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján, valamint a hozzájárulás beszedésének módját; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be olyan nyomon követési eszközöket, amelyek támogatják a tagállamokat a hozzájárulás beszedése és kiszámítása közös módszertanának kialakításában;

52.  aggodalommal állapítja meg, hogy a KÖTA-ra vonatkozó jogalkotási javaslatot még nem fogadták el, és nem áll rendelkezésre időbecslés arra vonatkozóan, hogy arról mikor állapodnak meg a Tanácsban; úgy véli, hogy a KÖTA emiatt nem tekinthető a következő programozási időszakra vonatkozó valódi saját forrásnak; sürgeti a Tanácsot, hogy ebben az összefüggésben jusson megállapodásra, tekintettel a KÖTA jelentőségére a multinacionális vállalatok általi adókikerülés problémájának kezelésében;

53.  üdvözli azt az elvet, hogy az uniós politikákból származó jövőbeli bevételeknek az uniós költségvetésbe kell befolyniuk, mivel valódi uniós jövedelemforrást jelentenek;

54.  ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a meglévő ellenőrzési rendszerek megerősítését, valamint az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és szabálytalanságok megelőzését;

55.  ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az Unión belüli vámellenőrzések terén fennálló különbségeket, amelyek komoly kockázatot jelentenek az EU pénzügyi érdekeire nézve, és felszólítja a Bizottságot, hogy az árucsempészet és az adócsalás elleni hatékony küzdelem érdekében hangolja össze a vámkezelést az EU teljes területén.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

13.9.2018

Az elfogadás dátuma

10.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Jonathan Bullock, Tamás Deutsch, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Iris Hoffmann, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

16

+

ALDE

Nedzhmi Ali

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Andrey Novakov, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Iris Hoffmann, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Miroslav Poche, Derek Vaughan

2

-

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Jean-François Jalkh

1

0

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslata, a Számvevőszék tájékoztató dokumentuma, 2018. július.

(2)

Pozsonyi nyilatkozat, 2016. szeptember 16.; Római Nyilatkozat, 2017. március 25.

(3)

Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről, 2017. június 28., COM (2017)0358.

(4)

E kritériumok a következők: a Szerződés célkitűzései és kötelezettségei, az európai dimenziójú közjavak, a méretgazdaságosság, a tovagyűrűző hatások, a szubszidiaritás, az uniós integráció előnyei és az európai értékek: béke, demokrácia, jogállamiság.


MÓDOSÍTÁSOK FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT ÁLLÁSPONT a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (15.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(2018/0166R(APP))

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről: Marita Ulvskog (elnök)

Position

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a Költségvetési Bizottság mint illetékes bizottság részére az alábbi módosításokat fogalmazza meg:

Módosítás    1

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

E a preambulumbekezdés (új)

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

Ea.  mivel az uniós alapok programozása, az európai szemeszter és a vonatkozó országspecifikus ajánlások kapcsolatban állnak egymással; mivel az uniós alapok célja az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzések elérése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése, valamint a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

Módosítás    2

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

5 bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

5.  kiemeli továbbá annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettséget; ezért kéri a fenntartható fejlesztési célok érvényesítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájában és kezdeményezésében; hangsúlyozza továbbá, hogy a megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről előterjesztett javaslatokból hiányzik a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség terén tett kötelezettségvállalás; hangsúlyozza azon álláspontját is, amely szerint a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest jelentősen növelni kellene a Párizsi Megállapodást követően az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kiadásokat, és azoknak mielőbb, és legkésőbb 2027-ig el kellene érniük a 30%-ot;

5.  kiemeli továbbá annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettséget; ezért kéri a fenntartható fejlesztési célok érvényesítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájában és kezdeményezésében; a rugalmas szociális Európa megteremtése érdekében hangsúlyozza továbbá a szociális jogok európai pillére megvalósításának jelentőségét, és hogy a megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről előterjesztett javaslatokból hiányzik a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség terén tett kötelezettségvállalás; hangsúlyozza azon álláspontját is, amely szerint a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest jelentősen növelni kellene a Párizsi Megállapodást követően az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kiadásokat, és azoknak mielőbb, és legkésőbb 2027-ig el kellene érniük a 30%-ot;

Módosítás    3

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

4 bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

4.  kijelenti továbbá, hogy ellenzi a kulcsfontosságú EU-s szakpolitikák, mint például az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) szintjének bármilyen mértékű csökkentését; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben ellenzi az Európai Szociális Alap forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integrálták az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést;

4.  kijelenti továbbá, hogy ellenzi a kulcsfontosságú EU-s szakpolitikák, mint például az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) szintjének bármilyen mértékű csökkentését; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben ellenzi az Európai Szociális Alap Plusz forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integrálták az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot, a foglalkoztatás és a szociális innováció programját, valamint az egészségügyre vonatkozó programot;

Módosítás    4

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

5 a bekezdés (új)

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

5a.  hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a strukturális alapok programozása, azok politikai célkitűzései és az európai szemeszter – különösen az országspecifikus ajánlások – között javasolt kapcsolatot, valamint figyelembe kell venni a helyi és regionális dimenziót; hatékony programozási mechanizmusok létrehozására szólít fel az uniós alapok, különösen az ESZA+ számára, amely a szociális jogok európai pillérének elveit és jogait ülteti át a gyakorlatba, többek között nagyratörő pénzügyi források biztosításával, valamint az uniós alapok közötti szükséges szinergiákkal;

Módosítás    5

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

14 vi. bekezdés

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

14 vi.  a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemre elkülönített források megduplázása (a jelenlegi ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében);

14 vi.  a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemre elkülönített források megduplázása az ESZA+ keretében (a jelenlegi ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében), egyúttal a program hatékonyságának és hozzáadott értékének biztosítása;

Módosítás    6

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

15 a bekezdés (új)

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

15a.  kitart amellett, hogy fokozni kell az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek az ESZA+-ba való integrálása csökkentheti a tagállamok elkötelezettségi szintjét és a fiatalokat közvetlenül célzó források mértékét;

Módosítás    7

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevébenÁllásfoglalásra irányuló indítvány

16 a bekezdés (új)

Állásfoglalásra irányuló indítvány

Módosítás

 

16a.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére szolgáló uniós eszközöket; e célból az uniós alapok és a megfelelő források között hatékonyabb szinergiák kialakítását szorgalmazza; hangsúlyozza a migráció sajátos városi és helyi kihívásai kezelésének fontosságát, többek között az e területen projekteket kidolgozó és megvalósító városok, helyi és regionális hatóságok, szociális partnerek, társadalmi-gazdasági szereplők és társadalmi szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése révén;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (18.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)03222018/0166R(APP))

A vélemény előadója: Ivo Belet

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy az elfogadandó jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy fontos megőrizni és védeni a környezetet, valamint javítani minőségét, illetve kezelni az éghajlatváltozást, az ökoszisztémák romlását és a biológiai sokféleség csökkenését, és kiemeli az Unió ezekben betöltött szerepét; rámutat arra, hogy az Uniónak teljesítenie kell azon kötelezettségvállalását, hogy élen jár az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásában, amelyek globális menetrendként szolgálnak ahhoz, hogy társadalmaink fenntarthatóbbá, igazságosabbá és virágzóbbá váljanak, bolygónk felélése nélkül; emlékeztet az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeire és arra, hogy sürgősen át kell állni a karbonszegény, fenntartható, körforgásos gazdaságra;

2.  úgy véli, hogy a saját forrásokról és a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről többek között a brexit összefüggésében folytatott tárgyalások lehetőséget biztosítanak arra, hogy az uniós költségvetés bevételi oldala fenntarthatóbbá és átláthatóbbá, az Unió önállóbbá, az uniós költségvetés átalakító ereje pedig végső soron jobban kihasználttá váljon; szorgalmazza a saját források rendszerének alapvető reformját, az összes engedmény felszámolását, továbbá olyan új finanszírozási források bevezetését, amelyek teljes mértékben összhangban állnak többek között az Unió környezetvédelmi, egészségügyi és éghajlat-politikájával;

3.  hangsúlyozza, hogy a LIFE a környezetvédelemre és éghajlati fellépésekre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását támogató legfőbb program; megállapítja, hogy a 2021 és 2027 közötti időszak vonatkozásában a LIFE program javasolt költségvetés-növelésének jelentős része a tiszta energiára való áttérést célzó új alprogramra irányul; támogatja a tiszta energiára való átállást célzó átfogó program létrehozását, ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem történhet a természet és a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése finanszírozásának kárára; ismételten felszólít a LIFE program számára biztosított pénzügyi források legalább kétszeresére, vagyis folyó (2018-as) árakon számolva 6,442 milliárd euróra történő növelésére, továbbá arra, hogy hozzanak létre külön költségvetési keretet a biológiai sokféleség, valamint a Natura 2000 hálózat igazgatása számára;

4.  üdvözli a Horizont Európa számára elkülönített költségvetés javasolt növelését, és különösen az egészséggel (6,83 milliárd euró), az éghajlatváltozással, az energiával és a mobilitással (13,31 milliárd euró), valamint az élelmiszerekkel és a természeti erőforrásokkal (8,87 milliárd euró) kapcsolatos kutatásra és innovációra elkülönített kereteket; megismétli azonban a 9. keretprogram bőségesebb, legalább 116,895 milliárd eurós költségvetésű finanszírozására irányuló felhívását, fenntartva ugyanakkor az éghajlattal, az energiával és a mobilitással kapcsolatos klaszter (15,94%) és az élelmiszerekkel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos klaszter (10,63%) arányát, és a 8. keretprogrammal összhangban legalább 9,7%-ra növelve az egészségügyi klaszter részesedését; ezenkívül jelentős finanszírozás elkülönítésére szólít fel az e területekkel kapcsolatos alapkutatások számára;

5.  üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaprogramjának jelentős, folyó (2018-as) árakon számolva 7,675 milliárd euróra történő növelését a 2021–2027-es időszakra; 

6.  komoly aggodalmának ad hangot az egészségügyre vonatkozó program finanszírozásának javasolt csökkentésével kapcsolatban; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a közegészségre, az egészségügyi rendszerekre és a környezettel kapcsolatos problémákra vonatkozó fenntartható fejlesztési célok végrehajtása érdekében a következő, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az egészségügyre vonatkozó programot állítsák vissza mint szilárd, önálló, nagyobb finanszírozással rendelkező programot, valamint biztosítsanak ambiciózus, a határokon átnyúló kihívásokra összpontosító egészségügyi politikát, beleértve konkrétan a rák elleni küzdelemre, a krónikus betegségek megelőzésére, az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére, valamint a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáférés biztosítására irányuló közös uniós erőfeszítések jelentős növelését is;

7.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy fennáll a kockázata annak, hogy nem sikerül elérni az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenlegi kiadási célt, és e tekintetben tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy ezt a célt a 2021–2027-es uniós költségvetés legalább 25%-ára növeljék; felszólít azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegének ambiciózusabb, az Unió 2021–2027-es költségvetésének 30%-át kitevő meghatározására, hogy el lehessen érni és végre lehessen hajtani a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, továbbá hogy tükrözni lehessen az éghajlatvédelmi fellépés jelentőségét és sürgősségét és a további éghajlatvédelmi diplomáciai fellépések szükségességét, és megbízható és átlátható nyomon követési módszer kidolgozására szólít fel; szorgalmazza továbbá olyan intézkedések meghozatalát, amelyek biztosítják, hogy az uniós költségvetés szerkezete és végrehajtása ne akadályozza az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérését;

8.  kitart amellett, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek ki kell zárnia a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását;

9.  aggodalmának ad hangot a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tevékenységi körébe tartozó decentralizált ügynökségek (az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)) pénzügyi forrásainak javasolt 5%-os csökkentése miatt; szorgalmazza, hogy a decentralizált ügynökségek – adott esetben és egyéni szükségleteiknek megfelelően, különösen ha új feladatokat kapnak, mint például az ECHA és az EEA esetében – több pénzügyi és humánerőforrást kapjanak, reálszinten legalább a 2014–2020 közötti időszakkal megegyezőt; kiemeli, hogy ezeknek az ügynökségeknek elegendő forrásra van szükségük ahhoz, hogy megerősítsék a tudományosan megalapozott szabályozást, és fokozzák a lakosság uniós szakpolitikai döntéshozatalba vetett bizalmát;

10.  megismétli, hogy az EEA küldetése az, hogy segítsen az Uniónak és a tagállamoknak megalapozott döntéseket hozni a környezet védelméről és javításáról, a környezetvédelmi megfontolások gazdaságpolitikai integrációjáról és a fenntarthatóság felé történő elmozdulásról; kiemeli, hogy a Bizottság további feladatokat bízott az EEA-ra, többek között, de nem kizárólag a karbonszegény gazdasággal, a körforgásos gazdasági menetrenddel és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásával kapcsolatos új jogszabályok és szakpolitikai fejlemények nyomon követését, és hangsúlyozza, hogy ezt az ügynökség pénzügyi keretösszegének is megfelelően tükröznie kell, melyet reálértéken legalább stabilan kell megállapítani a 2021–2027-es költségvetésben;

11.  üdvözli az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásra irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy az ebből származó terelőhatásnak a hulladékhierarchiával összhangban a hulladéktermelés megelőzését kell leginkább elősegítenie, és felszólítja a Bizottságot azon lehetőség megvizsgálására, hogy az ebből származó bevételeket a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos újrafeldolgozási célok teljesítésének előmozdítására fordítsák; hatékony regisztrációs és ellenőrzési mechanizmusokra, valamint a számítási mód egyértelműsítésére szólít fel;

12.  felszólít arra, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer egyre növekvő árverési bevételeinek egy jelentős részét a 4. szakasztól (2021-től) kezdődően tekintsék az Unió saját forrásának, és fokozatosan irányítsák az Unió éghajlati és energiaügyi céljaival összhangban álló, határokon átnyúló villamosenergia-infrastruktúrával, a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos uniós projektekre, valamint az áttörést hozó karbonszegény ipari innovációkba történő beruházásokra; véleménye szerint ezt fokozatosan kell megvalósítani, hogy elkerülhető legyen az éghajlat- és energiapolitikára szánt nemzeti költségvetések nyomás alá helyezése (mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló 2003/87/EK irányelvben a bevételek 50%-a van erre a célra elkülönítve);

13.  ezzel párhuzamosan felszólít egy, a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus lehetséges, az uniós költségvetés új saját forrásaként történő bevezetésének megvizsgálására, amely ezenkívül egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a nemzetközi kereskedelemben és csökkentené a termelés Unión kívülre való áthelyezését, miközben az éghajlatváltozás költségeit beépítené az importált áruk árába;

14.  úgy véli, hogy a kerozin megadóztatására vonatkozó harmonizált nemzetközi intézkedések hiányában uniós szinten meg kell vizsgálni egy széntartalmon alapuló légiközlekedési illeték bevezetésének lehetőségét, hogy tovább ösztönözzék a hatékonyabb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású repülőgépek és üzemanyagok kutatását, fejlesztését és az ezekkel kapcsolatos beruházásokat, és gátat szabjanak a légi közlekedés egyre növekvő kibocsátásainak, biztosítva ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket a közlekedési ágazatban;

15.  bátorítja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy a közös pénzügyi tranzakciós adó egy részét a későbbiekben saját forrásként kellene használni;

16.  felszólít arra, hogy a strukturálisreform-támogató program költségvetésének 25%-át csoportosítsák át a strukturális alapokhoz, lehetővé téve annak átirányítását a karbonszegény gazdaságra történő strukturális átálláshoz szükséges munkahelyi átalakulások által érintett szénfüggő régiók kiegészítő támogatására; úgy véli, hogy ezeknek a régióknak hozzá kell férniük ehhez a kiegészítő támogatáshoz, hogy a méltányos átmenet elősegítése céljából el tudják érni a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 2. szakpolitikai célkitűzését; úgy véli, hogy a cél az ilyen régiók támogatása, különösen azoké, amelyek a 2003/87/EK irányelv értelmében még nem jogosultak a modernizációs alapból történő támogatásra, a szociális partnerekkel egyeztetve és velük szoros együttműködésben támogatva a munkavállalók átcsoportosítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az aktív munkaerőpiaci politikákat, valamint az új munkahelyek kialakítását, például az induló vállalkozások segítségével;

17.  kiemeli, hogy a következő többéves pénzügyi keret kiadási és bevételi oldalát egyetlen csomagként kell kezelni, és hogy a saját forrásokról szóló megállapodás nélkül a Parlamenttel nem érhető el megállapodás a többéves pénzügyi keretről.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Ivo Belet

10.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

18.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Arne Gericke, Jens Gieseke, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Giorgos Grammatikakis, Rebecca Harms, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Carolina Punset, Christel Schaldemose, Keith Taylor, Tiemo Wölken, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Sophia in ‘t Veld, Kati Piri, Mirja Vehkaperä

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

44

+

ALDE

Carolina Punset, Frédérique Ries, Nils Torvalds, Mirja Vehkaperä, Sophia in ’t Veld

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Merja Kyllönen

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Peter Liese, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Adina-Ioana Vălean

S&D

Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Giorgos Grammatikakis, Jytte Guteland, Jo Leinen, Susanne Melior, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Kati Piri, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Marco Affronte, Bas Eickhout, Rebecca Harms, Martin Häusling, Keith Taylor, Davor Škrlec

6

-

ECR

Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter,

EFDD

Julia Reid

2

0

ALDE

Jan Huitema

NI

Zoltán Balczó

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (10.10.2018)

a Költségvetési Bizottság részére

a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentésről – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

(COM(2018)03222018/0166R(APP))

A vélemény előadója: Jerzy Buzek

PA_Consent_Interim

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem csökkenhet a 2020-as szinthez képest, még a brexit esetében sem, és hogy az új uniós kezdeményezésekhez új és megfelelő pénzügyi forrásoknak kell társulniuk, és az együttdöntési eljárás keretében kell ezeket kezelni; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió különösen hosszú távú politikai prioritásait, mint például a munkahelyteremtést és a növekedés fellendítését, egy jövőorientált és versenyképes európai ipar megvalósítását, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás révén, elegendő erőforrással kell támogatni, és az új többéves pénzügyi keretprogram kiemelt területeiként kell továbbra is kezelni;

2.  hangsúlyozza, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak; ezért támogatja azt az új mechanizmust, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy hatékony és megfelelő intézkedéseket hozzon a jogállamiság általános hiányosságai által okozott pénzügyi veszteség kockázata esetén egy tagállamban, különös tekintettel a nagy korrupció elleni küzdelemre;

3.  állandó árakon alapuló, egyértelmű módszereket szorgalmaz a számok ismertetésére;

4.  emlékeztet arra, hogy a politikák és projektek finanszírozásának összhangban kell lennie az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekkel, valamint a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokkal; kéri, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az éghajlati célkitűzésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat növeljék az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások 30%-ára, hogy elősegítsék és biztosítsák 2050-re a nettó nulla széndioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást;

5.  megismétli a Parlament felhívását, hogy legalább 120 milliárd EUR összegű megnövelt átfogó költségvetésre van szükség a „Horizont Európa” keretprogram állandó áraira, annak érdekében, hogy megfelelő módon reagálni lehessen a társadalmi kihívásokra, illetve az európai globális versenyképesség, az emberek jólléte, a tudományos és ipari vezető szerep biztosítása érdekében, valamint a fenntartható fejlesztési célok és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy a „Horizont 2020” keretprogram beruházásainak arra kell koncentrálniuk, hogy kutassák, kidolgozzák és a társadalom elé tárják a társadalmi kihívásokra – például az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a fenntartható és megújuló energiára való áttérésre, az energia- és erőforrás-hatékony, toxikus anyagoktól mentes körforgásos gazdaságra, a fenntartható élelmiszer-termelési és gazdálkodási gyakorlatokra, valamint a megfizethető egészségügyi ellátásra és gyógyszerekre – összpontosító technológiai és nem technológiai megoldásokat; üdvözli a közös rendelkezésekről szóló rendelet által bevezetett lehetőséget, mely szerint a programok részére elkülönített pénzek egy adott alapból egy másikba átvihetők, és minden területet a kutatási potenciál fejlesztésére ösztönöz; úgy véli, hogy az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó megfelelő feltételeket és mechanizmusokat jobban ki kell dolgozni a strukturális alapokkal való összeegyeztethetőség biztosítása, valamint a kettős ellenőrzés elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy a „Horizont 2020” keretprogramból származó pénzügyi támogatást a kedvezményezettek számára a gyors, alulról felfelé és kevésbé adminisztratív eljárással, valamint a kedvezményezettek számára a legmegfelelőbb alapokhoz vezető technikai segítségnyújtási szolgáltatások nyújtásával kell biztosítani; úgy véli továbbá, hogy ösztönözni kell az egyéb programokkal és finanszírozási eszközökkel való szinergiákat, miközben törekedni kell az adminisztráció maximális egyszerűsítésére;

6.  úgy véli, hogy az egyes programok kiadási prioritásait a keretprogramra vonatkozó jogszabályokba, nem pedig a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásban kell meghatározni, különös tekintettel a Horizont Európa rugalmasabbá tételét célzó törekvés fényében;

7.  támogatja az InvestEU számára elkülönített 3,5 milliárd eurós költségvetést; kifejezetten hangsúlyozza azonban, hogy ez a költségvetés nem származhat a „Horizont” program finanszírozásából, hanem hozzá kell adódnia ahhoz; úgy véli, hogy az InvestEU kutatási, innovációs és digitalizálási kereteinek ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk, mint a sikeres InnovFin eszköznek, valamennyi alapul szolgáló kritériumot alkalmazniuk kell és fedezniük kell a legmagasabb kockázati részletet;

8.  üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energetikai és digitális összetevőinek céljára elkülönített összeget – az Eszköz az európai energia- és digitális piacon a hiányzó láncszemek pótlására törekszik azáltal, hogy támogatja a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatok fejlesztését az energetika és a digitális szolgáltatások terén, teljes mértékben az EU hosszú távú energiaügyi és éghajlati célkitűzéseivel összhangban; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a szinergiák kérdésében ambiciózusabbnak kell lennie a félidős értékelésben jelzetteknél, hogy jobban kihasználhassa a közlekedés, az energetika, a digitális ágazat közti szinergiákat; emlékeztet arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz központi eleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerre való áttérés;

9.  hangsúlyozza a CEF-rendelet által létrehozott központosított irányítási struktúra hatékonyságát; megjegyzi, hogy a Kohéziós Alapnak a CEF-re fordított része nagy sikert aratott, és az érintett tagállamok elégedettsége lehetővé teszi e mechanizmus megújítását a következő többéves pénzügyi keretben is; ennek megfelelően javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) csoportosítsanak át 20 milliárd eurót a CEF számára, ugyanolyan kezelési szabályok mellett, mint amilyenek a Kohéziós Alapból a CEF-be történő forrás-átcsoportosításra vonatkoznak; úgy véli, hogy tekintettel a rendelkezésre álló erőforrások és szükségletek közötti széles szakadékra, e javaslat képes lenne jelentősen előmozdítani a TEN-E projekteket Európában;

10.  általánosságban véve üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy 16 milliárd eurót különítsenek el az új európai űrprogramra; felhívja azonban a figyelmet a program teljes költségvetésének mérsékelt növekedésére; a program alkotóelemeit illetően hangsúlyozza, hogy ambiciózusabb keretek kellenek az egyedi ellátási szabályok és a GOVSATCOM számára, miközben fenntartják vagy mérsékelten növelik a Kopernikusz és a Galileo alkotóelemei számára előirányzott költségvetést; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a két kiemelt elem, a Galileo és a Kopernikusz folytonosságának biztosítása, valamint azon két új kezdeményezés, a GOVSATCOM és az SSA működésének biztosítása, amelyek az űrinfrastruktúra biztonságának és a műholdas kommunikáció biztonságának egyre nagyobb problémájával foglalkoznak;

11.  üdvözli azt, hogy legalább 9,194 milliárd EUR összeget elkülönítenek a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális kapacitásait fogja építeni, különösen a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a nagyteljesítményű számítástechnika tekintetében, miközben a digitális készségek támogatásával erősíti a gazdaság és a társadalom digitális átalakítását; hangsúlyozza a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok szoros összehangolásának fontosságát;

12.  ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelően kell finanszírozni a vállalkozások, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítását célzó uniós intézkedésekre irányuló programot; megjegyzi, hogy egy kkv-központú programnak ki kell egészítenie más uniós programokat, és a COSME elődprogram során szerzett szilárd tapasztalatokra kell épülnie, hogy javítsa az Unión belüli és kívüli piacokhoz való hozzáférést, javítsa a vállalkozások keretfeltételeit és a vállalkozások versenyképességét, valamint ösztönözze a vállalkozói készséget és a vállalkozói kultúrát;

13.  úgy véli, hogy az energiaágazatban az energiabiztonságra, az energiahatékonyságra, a megújuló energiák fokozottabb használatára, az ágazatok összekapcsolására, az intelligens és modern infrastruktúrára, a fogyasztók helyzetének erősítésére és a működő, több határon átnyúló kereskedelemmel és együttműködéssel jellemzett energiapiacra kellene a hangsúlyt fektetni; elengedhetetlennek tartja legalább a 15%-os összekapcsolhatósági cél elérését 2030-ig; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek az energiaunió céljainak elérésére kell összpontosítania; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek az európai gazdaság dekarbonizációjának biztosítására kell összpontosítania annak érdekében, hogy az EU és valamennyi polgára javára sikerüljön megvalósítani az energiaunió céljait, az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit és a fenntartható fejlesztési célokat, különösen támogatva az energiaszegénység kockázatának kitett, kiszolgáltatott, alacsony jövedelmű háztartások energiahatékonnyá válását;

14.  kiemeli a nukleáris biztonság fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program számára elkülönített összeget 552 millió euróról 780 millió euróra kell növelni, hogy megfelelően lehessen támogatni Litvániát a Csernobil-típusú grafitreaktor magjának leszerelésével járó technológiai kihívásnak való megfelelésben, illetve a sugárzással járó kockázatok megelőzése és az EU polgárait fenyegető veszély további csökkentése érdekében is;

15.  mélységesen sajnálja, hogy az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat nem reagál arra a felhívására, hogy az új többéves pénzügyi keretben hozzanak létre méltányos átmenetet biztosító alapot a szén- és szén-dioxid-intenzív régiók számára; megismétli egy 5 milliárd eurós összköltségvetéssel rendelkező méltányos átmenetet biztosító alap létrehozására irányuló felhívását a nagy arányban az ezen átmenet által hátrányosan érintett szénfüggő ágazatokban dolgozó munkavállalók és közösségek támogatása céljából; hangsúlyozza továbbá, hogy az alap keretében elegendő forrást kell biztosítani az inkluzív, helyi és igazságos átmeneti stratégiák kialakításához, valamint a társadalmi, társadalmi-gazdasági és környezeti hatások kezeléséhez, a helyszínek visszaalakításával, valamint a tisztességes és fenntartható munkahelyek teremtésével együtt, valamint a megújuló energiaforrásokon vagy energiahatékony megoldásokon alapuló tiszta folyamatok és technológiák mellett történő átképzéshez és fejlesztéshez;

16.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az Európai Védelmi Alap megfelelő és egyértelmű, 13 milliárd eurós költségvetését az európai védelmi ipar növekedésének és versenyképességének fokozása érdekében;

17.  megfelelő finanszírozást kér az ITRE bizottság hatáskörébe tartozó ügynökségek számára az egyre nagyobb számú feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges kapacitásuk biztosítása érdekében;

18.  kéri a többéves pénzügyi keret és a hozzá kapcsolódó jogalapok időben történő elfogadását az egyik programról a másikra való áttérés zökkenőmentessége, valamint a késedelemmentes végrehajtás biztosítása érdekében;

19.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretnek jogilag kötelező erejű, feltétlen félidős felülvizsgálat tárgyát kell képeznie; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret minden felülvizsgálatába be kell vonni a Parlamentet;

20.  megjegyzi, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata kulcsfontosságú az uniós kiadások irányításában ahhoz, hogy értékelni lehessen, hogy a beruházási programok megfelelően teljesítenek-e a kitűzött célokhoz képest, megfelelő abszorpciós kapacitást képviselnek-e és uniós hozzáadott értéket teremtenek-e; kiemeli, hogy a félidős felülvizsgálat lehetőséget nyújt a teljes végrehajtási ciklus során való további egyszerűsítésre;

21.  megjegyzi, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból és annak hatásait az uniós költségvetésre; kifejezi azon kívánságát, hogy az ITRE bizottság hatáskörébe tartozó uniós programok akadálytalanul folytatódhassanak; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy modernizálják a meglévő saját források rendszerét és újakat vezessenek be, valamint hogy szüntessék meg a kedvezményeket és növeljék a saját források plafonját.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Időközi jelentés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről - A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében

Hivatkozások

2018/0166R(APP)

Illetékes bizottság

 

BUDG

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jerzy Buzek

16.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0: