Eljárás : 2018/0048(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0364/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0364/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 27/03/2019 - 18.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0301

JELENTÉS     ***I
PDF 1018kWORD 171k
9.11.2018
PE 626.662v03-00 A8-0364/2018

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0113 – C8-0103/2018 – 2018/0048(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Ashley Fox

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0113 – C8-0103/2018 – 2018/0048(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0113),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0103/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0364/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2018/0048 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A közösségi finanszírozás olyan, egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a vállalkozásnövekedés korai szakaszában, amely jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás a közvetítés olyan, egyre fontosabb formája, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató egy, a nyilvánosság számára nyitott digitális platformot működtet, és célja összepárosítani a leendő befektetőket vagy hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, illetve megkönnyíteni ezek összepárosítását, tekintet nélkül arra, hogy a finanszírozás hitelmegállapodáshoz, részesedéshez vagy egyéb átruházható értékpapíron alapuló részesedéshez vezet, anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató saját kockázatot vállalna. Helyénvaló ezért mind a hitelnyújtás-alapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába▌.

(2)  A közösségi finanszírozás hozzájárulhat a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához és▌ a tőkepiaci unió megvalósításához. E vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás bevett gyakorlattá vált projektek vagy üzleti vállalkozások jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet általi, olyan online platformokon keresztül történő finanszírozására, ahol magánszemélyek, szervezetek és vállalkozások, beleértve az induló vállalkozásokat, viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek.

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása általában három szereplőtípust foglal magában: a finanszírozandó projektet vagy vállalati hiteleket javasló projektgazda, a javasolt projektet általában korlátozott befektetésekkel vagy hitelekkel finanszírozó befektetők, és egy szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely online platformon keresztül összekapcsolja a projektgazdákat és a befektetőket vagy a hitelezőket.

(4)  Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. Megerősítést adhat a projekt- vagy vállalkozásgazda koncepciójához és ötletéhez, hozzáférést biztosíthat számos emberhez és ezáltal betekintést és információt nyújthat a vállalkozó számára, és marketingeszközként szolgálhat. ▌

(5)  Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a rendszerek a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Következésképpen a meglévő nemzeti szabályok eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében.

(6)  A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Mindenekelőtt a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogszabályi megfelelési költségeket a lakossági befektetők számára, akik a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok beazonosítása során gyakran befektetéseik méretével aránytalan nehézségekkel szembesülnek. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő határokon átnyúló befektetésektől. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat egy a székhelyük szerintitől eltérő tagállamban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási tevékenységek eddig az uniós szintű közösségi finanszírozási piac rovására nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, megfosztva a vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, különösen akkor, ha a vállalkozás olyan tagállamban működik, ahol a viszonylag kisebb népesség miatt nem lehet megfelelő méretű közösségre támaszkodni.

(7)  A határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók belső piacán a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásának és az ilyen szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében meg kell szüntetni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat. A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó olyan egységes szabályok meghatározása, amelyek lehetőséget biztosítanak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy az egész Unióra kiterjedő engedély igénylésére, amellyel az említett szabályok szerint végezhetik tevékenységüket, megfelelő első lépést jelent a határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és így az egységes piac működésének javítása felé.

(8)  A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztói hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.

(9)  Annak elkerülésére, hogy az Unión belül ugyanaz a tevékenység különböző engedélyekhez legyen kötött, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) alapján engedélyezett személyek által, vagy a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást ki kell zárni e rendelet hatályából.

(10)  A hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozás tekintetében a hitelnyújtás elősegítésének, beleértve az olyan szolgáltatásokat, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása vagy a projektgazdák hitelképességének értékelése, különböző üzleti modelleket kell átfognia, amelyek lehetővé teszik egy vagy több ügyfél és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül.

(11)  A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az értékpapírok átruházhatósága fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak jogi lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért kizárólag az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos befektetésalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. Az átruházható értékpapíroktól eltérő pénzügyi instrumentumokat azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel ezek az értékpapírok olyan kockázatokat jelentenek a befektetők számára, amelyeket e jogi kereten belül nem lehet megfelelően kezelni.

(11a)  Az ICO-kibocsátások jelentősen különböznek az e rendeletben szabályozott közösségi finanszírozástól. Többek között azzal is, hogy az ICO-k általában nem használnak közvetítőket, ahogyan például a közösségi finanszírozási platformok, és gyakran 1 000 000 EUR-nál több forrást gyűjtenek össze. Az ICO-k e rendeletbe való bevonása nem kezelné az ICO-kkal kapcsolatos általános problémákat.

(12)  A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők megfelelő védelme és a piaci fegyelem mechanizmusának biztosítása érdekében helyénvaló az egyes közösségi finanszírozási ajánlatok maximális ellenértékére vonatkozó küszöbértéket megállapítani. A küszöbértéket 8 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez a maximális küszöbérték, ameddig a tagállamok az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) alapján felmentést adhatnak értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek számára a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól. A befektetők számára nyújtott magasszintű védelem sérelme nélkül ezt a küszöbértéket a nemzeti piacok gyakorlatával összhangban kell megállapítani, hogy az európai platform vonzó lehessen a határokon átnyúló üzleti finanszírozás számára.

(12a)  Ez a rendelet meghatározza a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap tartalmát, amelyet minden egyes közösségi finanszírozási ajánlat esetében a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Mivel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot úgy alakították ki, hogy megfeleljen a közösségi finanszírozási ajánlatok sajátosságainak és a befektetők tájékoztatási igényeinek, az adatlapnak az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetében az (EU) 2017/1129 rendeletben megkövetelt tájékoztató helyébe kell lépnie. Ezért az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási ajánlatokat ki kell vonni az (EU) 2017/1129 rendeletet hatálya alól, és azt ennek megfelelően módosítani kell.

(13)  A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogadjanak el az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 8. cikkének megfelelően hitelintézetként engedélyezettek.

(14)  E cél megvalósítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy egységes, az egész Unióra kiterjedő engedélyért folyamodjanak, és tevékenységüket ezen egységes követelményeknek megfelelően végezzék. Mindazonáltal a kizárólag nemzeti piacokra szánt közösségi finanszírozási ajánlatok széles körű elérhetőségének megőrzése érdekében továbbra is lehetőséget kell adni a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak arra, hogy szolgáltatásaikat az alkalmazandó nemzeti jog alapján nyújtsák, amennyiben így döntenek. Ennek megfelelően az ebben a rendeletben meghatározott egységes követelmények opcionálisak, és így nem alkalmazandók azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek tevékenységüket kizárólag nemzeti szinten kívánják folytatni.

(15)  A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy azt biztosító politikával kell rendelkezniük, hogy a projekteket szakszerűen, tisztességesen és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák.

(15a)  Ugyanezen okból ki kell zárni e rendelet hatályából azokat a közösségi finanszírozási szolgáltatókat, amelyek ICO-kat használnak a platformjaikon. A feltörekvő ICO-technológia hatékony szabályozása érdekében a Bizottság a jövőben alapos hatásvizsgálatra épülő, átfogó uniós szintű jogszabályi keretet javasolhat.

(15b)  Az alternatív befektetési eszközök, például az ICO-k is elérhető finanszírozást jelenthetnek a kkv-k és az innovatív induló és a növekvő vállalkozások számára, továbbá létfontosságú részei lehetnek a tőkepiaci uniónak. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e egy különálló uniós jogi keretre irányuló javaslatra az ICO-k vonatkozásában. Az általános jogbiztonság fokozása hozzájárulhat a befektetők és a fogyasztók védelmének erősítéséhez, valamint a tájékoztatási aszimmetriából, a csalárd magatartásból és az illegális tevékenységekből eredő kockázatok csökkentéséhez

(16)  Az ügyfeleiknek – legyenek azok leendő vagy meglévő befektetők vagy projektgazdák – nyújtott szolgáltatások javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakoroljanak az ügyfeleik megbízásainak paraméterei tekintetében, feltéve, hogy megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, és tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről. Azt biztosítandó, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják.

(17)  E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogszabályok, különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós szabályok által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. Szigorúan szabályozni kell, és csak a 2014/65/EU irányelvben meghatározott jogosult szerződő felek vagy választható szakmai befektetők számára szabad engedélyezni ezért, hogy jogi struktúrákat, köztük különleges célú gazdasági egységeket helyezzenek a közösségi finanszírozású projekt vagy üzleti vállalkozás és a befektetők közé.

(18)  A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja a hatékony és prudens irányítást, és vezetőségüknek jó hírnév, megfelelő tudás és tapasztalat birtokában kell lennie. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell létrehozniuk az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából.

(19)  A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében bizonyos követelményeket kell meghatározni a közösségi finanszírozási szolgáltatók, valamint a vezetők és alkalmazottak, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy tekintetében. Hacsak a projekteben vagy ajánlatokban való pénzügyi érdekeltséget a honlapjukon előre közzé nem teszik, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokban. Ez lehetővé teszi, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók összhangba hozzák érdekeltségeiket a befektetők érdekeivel. Továbbá az adott közösségi finanszírozási platformon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében nem járhat el ügyfélként a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20%-ával rendelkező részvényes és vezető▌, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül ▌kapcsolódó személy.

(20)  A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben más szolgáltatókra bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja lényegesen a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem a hatékony felügyeletet. A közösségi finanszírozási szolgáltatók maradnak azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

(21)  Az ügyfelek pénzeszközeinek tartása vagy pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek(9) megfelelő, pénzforgalmi szolgáltatóként való engedélyezéshez kötött. Ez a kötelező engedélyezési követelmény nem teljesíthető a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezéssel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelően pénzforgalmi szolgáltatóként történő engedélyezésre is szüksége van. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságot tájékoztatni kell arról, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek kiszervezi-e.

(22)  A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Szükséges ezért az engedélyezésre vonatkozó egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket, és egy központi felügyeleti szervet meghatározni.

(23)  A nagy fokú befektetői bizalom hozzájárul a közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, a működési kockázatok csökkentését és az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének biztosítását.

(24)  Amint azt a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló bizottsági jelentés(10) kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Megfelelő biztosítékokról kell gondoskodni ezért az engedélyezési feltételek teljesítése, a vezetőség jó hírnevének értékelése, továbbá annak kapcsán, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetek nyújthassanak. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén a pénzügyi stabilitás további biztosítása céljából, valamint figyelembe véve a jelen rendelet alapján egy közösségi finanszírozási ajánlat által szerezhető források maximális küszöbértékét, a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók részben vagy teljes mértékben kötelezettek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.

(25)  Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így lehetővé téve a projektek egész Unióra kiterjedő, különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem célszerű engedélyezni, hogy a jelen rendelet által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket állapítsanak meg.

(26)  Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy tájékoztatást kapjon a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani kívánt szolgáltatásokról és az általuk működtetni kívánt közösségi finanszírozási platformokról, hogy értékelje a vezetésük minőségét, és a belső szervezetet, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatók által az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében bevezetett belső eljárásokat.

(27)  A lakossági befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az ESMA ezzel a rendelettel összhangban létrehozzon egy nyilvános és naprakész, az Unióban működő összes engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatót és közösségi finanszírozási platformot magában foglaló nyilvántartást.

(28)  Az engedélyt vissza kell vonni, ha a kibocsátásának feltételei már nem teljesülnek. Az illetékes nemzeti hatóságnak mindenekelőtt képesnek kell lennie értékelni, hogy a vezetőség jó hírneve sérült-e, vagy hogy a belső eljárások és rendszerek súlyos hiányosságokat mutatnak-e. Ahhoz, hogy az illetékes nemzeti hatóság értékelni tudja, hogy vissza kell-e vonni a közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, az illetékes nemzeti hatóságnak minden esetben tájékoztatást kell kapnia, ha egy közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette a pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy megállapításra került, hogy megsértette az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet(11).

(29)  Annak érdekében, hogy a leendő befektetők egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, kockázatait, költségeit és díjait, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak érhető és alábontott tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleik számára.

(30)  A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott termékekbe való befektetés nem hasonlítható össze a hagyományos befektetési termékekbe vagy megtakarítási termékekbe történő befektetésekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kötelező jelleggel belépéskori tudástesztnek kell alávetniük leendő befektetőiket, hogy megállapítsák a befektetéssel kapcsolatos ismereteiket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a leendő befektetőket, amennyiben a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokat számukra nem megfelelőnek ítélik.

(31)  Annak érdekében, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést tudjanak hozni, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy a befektetési környezet, amelybe beléptek, kockázatokkal jár, és sem a betétbiztosítási, sem a befektetőkártalanítási rendszer nem fedezi.

(32)  A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelembe kell venni továbbá a korai szakaszban lévő vállalkozások sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint a kínált értékpapírok típusára és a hitelmegállapodásokra vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. Mivel az említett információk biztosításához a projektgazda van a legjobb helyzetben, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdának kell elkészítenie. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek leendő befektetőik tájékoztatásáért, ők felelnek azért, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap hiánytalan legyen.

(33)  Az induló vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot nem kell illetékes hatóságnak jóváhagynia.

(34)  A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények▌.

(35)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a vételi és az eladási szándékot diszkrecionális vagy nem diszkrecionális módon összepárosítsák, mert ehhez a tevékenységhez a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően befektetési vállalkozásként, vagy ugyanezen irányelv 44. cikkének megfelelően szabályozott piacként történő engedélyezésre van szükség. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy azon befektetőknek, akik a platformjukon keresztül befektetést eszközöltek, engedélyezzék, hogy az eredetileg a platformjukon végrehajtott befektetésekkel kapcsolatosan egymással felvegyék a kapcsolatot és ügyleteket kössenek a platformon keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak azonban tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott bármely vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik.

(36)  Az átláthatóság elősegítése és az ügyféllel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük.

(37)  A befektetők és projektgazdák tisztességes és megkülönböztetéstől mentes kezelésének biztosítása érdekében azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek szolgáltatásaikat marketingközleményeken keresztül reklámozzák, nem kezelhetnek egy adott projektet a platformjukon kínált többi projekthez képest kedvezőbben, hacsak ezt objektív ok, például a befektető kimondott igénye vagy előre meghatározott kockázati profilja nem indokolja. Meg kell engedni azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, hogy megemlítsék a sikeresen lezárt ajánlatokat, amelyekbe a platformon keresztül már nem lehet befektetni, és bátorítani kell őket arra, hogy tegyék lehetővé lezárt projektjeik teljesítményének összehasonlítását.

(38)  Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a nagyobb jogbiztonság és könnyebb piaci hozzáférés biztosítása céljából a tagállamokban alkalmazandó, kifejezetten a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó teljes körű információt, valamint ezek összefoglalóját elektronikusan▌ kell közzétenni. E célból az illetékes hatóságok és az ESMA központi adatbázisokat tartanak fenn.

(39)  A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének jobb megértése céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási tevékenységeikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk.

(39a)  Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó engedélyek és követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardokat kell kidolgoznia és a Bizottság elé terjesztenie.

(40)  Fontos az e rendelet szerinti, az engedélyezésre és a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés hatékony és eredményes biztosítása. Az illetékes nemzeti hatóságnak kell az engedélyeket megadnia és a felügyeletet gyakorolnia. Az illetékes nemzeti hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az információkérésre, általános vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatására, hirdetmények és figyelmeztetések kibocsátására és szankciók kiszabására. Az illetékes nemzeti hatóságnak felügyeleti és szankcionálási hatásköreit arányos módon kell alkalmaznia.

(42)  Indokolt, hogy az illetékes nemzeti hatóság díjakat számítson fel a közvetlenül felügyelt szervezeteknek a költségei, köztük az általános költségek fedezésére. A díj szintjének arányosnak kell lennie a közvetlenül felügyelt szervezet méretével, tekintettel a közösségi finanszírozási ágazat fejlődésének korai szakaszára.

(43)  Mivel ezen rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret szétaprózottságának kezelését az ezen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és a piaci hatékonyságnak a fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás érdekében, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(44)  E rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) XXX/XXXX irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács ...-i (EU) .../... irányelve) átültető nemzeti szabályok alkalmazásával.

(45)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(46)  A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezetTárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg a következőkre vonatkozóan:

a)  a közösségi finanszírozási szolgáltatók működése és szervezete;

b)  a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete;

c)  a közösségi finanszírozási szolgáltatásoknak az Unióban történő nyújtásával kapcsolatos átláthatóság és marketingközlemények.

2. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet olyan jogi személyekre alkalmazandó, amelyek a 10. cikk szerinti engedély megszerzése mellett döntenek, valamint az említett cikknek megfelelően engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban. Ezen jogi személyek abban az esetben kérelmezhetik az engedélyt, ha tényleges és állandó telephellyel rendelkeznek valamely tagállamban.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)  olyan projektgazdáknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások, akik/amelyek a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerint fogyasztók;

b)  olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket a 2014/65/EU irányelv 7. cikke értelmében befektetési vállalkozásként engedélyezett természetes vagy jogi személyek nyújtanak;

c)  olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket természetes vagy jogi személyek nemzeti joggal összhangban nyújtanak;

d)  közösségi finanszírozási ajánlatonként több mint 8 000 000 EUR ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatok, amelyeket 12 hónapos időszakra kell számítani egy konkrét közösségi finanszírozású projekt tekintetében.

(2a)  A projektgazdákkal vagy befektetőkkel kapcsolatos engedélyeztetési követelmények nemzeti szabályozása nem akadályozhatja meg a projektgazdákat vagy a befektetőket abban, hogy az e rendelet szerint előírt és engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók közösségi finanszírozási szolgáltatását használják.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában:

a)  „közösségi finanszírozási szolgáltatás”: egy olyan közösségi finanszírozási platform biztosítása, amely a következők bármelyikét lehetővé teszi:

i.  közvetlen közösségi finanszírozási szolgáltatás, amely magában foglalja egy konkrét befektető és egy konkrét projektgazda összepárosításának, illetve egy konkrét projektgazda és egy konkrét befektető összepárosításának megkönnyítését,

ii.  közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatás, egy befektető és egy projektgazda összepárosításának megkönnyítését és ezzel kapcsolatosan az ajánlatok árazásának és csomagban való egyesítésének meghatározását, vagy egy projektgazda és egy befektető összepárosítását és ezzel kapcsolatosan az ajánlatok árazásának meghatározását, vagy mindkettőt.

b)  „közösségi finanszírozási platform”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt elektronikus▌ rendszer;

c)  „közösségi finanszírozási szolgáltató”: olyan jogi személy, amely egy vagy több közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt, és amelyet e célból az illetékes nemzeti hatóság e rendelet 10. cikkének megfelelően engedélyezett;

d)  „közösségi finanszírozási ajánlat”: a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan információt tartalmazó közleménye, amely lehetővé teszi a leendő befektetők számára, hogy érdemben döntsenek a közösségi finanszírozási ügylet megkötéséről;

e)  „ügyfél”: olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy nyújthat;

f)  „projektgazda”: bármely olyan személy, aki ▌közösségi finanszírozási platformon keresztül kíván finanszírozást szerezni;

g)  „befektető”: bármely olyan személy, aki közösségi finanszírozási platformon keresztül kölcsönt nyújt vagy átruházható értékpapírokat szerez;

h)  „közösségi finanszírozású projekt”: az a cél, amelyre a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén szerez forrást vagy kíván forrást szerezni;

i)  „átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok;

j)  „marketingközlemények”: az e rendeletben előírt befektetői tájékoztatóktól eltérő, a közösségi finanszírozási szolgáltatótól származó, a leendő befektetőnek vagy a leendő projektgazdának szóló és a közösségi finanszírozási szolgáltató szolgáltatásaira vonatkozó információ vagy közlemény;

k)  „tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az információk a jövőben hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig való tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való megjelenítését;

l)  „különleges célú gazdasági egység”: olyan szervezet, amely létrehozásának, illetve működésének egyetlen célja az 1075/2013/EU európai központ banki rendelet(13) 1. cikkének 2. pontja szerinti értékpapírosítás végrehajtása, valamint az e cél elérésére alkalmas egyéb tevékenységek folytatása.

la)   „hitel”: olyan megállapodás, amely kötelezi a befektetőt, hogy a megállapodásban szereplő időre bocsássa rendelkezésre a projektgazda számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amelynek alapján a projektgazda az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időpontig visszafizetni;

lb)  „illetékes nemzeti hatóság”: a tagállam által kijelölt, a jelen rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezéséhez és felügyeletéhez kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges hatáskörrel és felelősségi körökkel rendelkező nemzeti hatóság vagy nemzeti hatóságok.

II. fejezetKözösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezeti és működési követelményei

4. cikk

Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása

(1)  Közösségi finanszírozási szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyek az Unió valamely tagállamában tényleges és állandó székhellyel rendelkeznek, és amelyeket e rendelet 10. cikkének megfelelően közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek.

Harmadik országban letelepedett jogi személyek nem kérhetnek engedélyt közösségi finanszírozási szolgáltatóként e rendelet alapján.

(2)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók az ügyfeleik és leendő ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el.

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé irányítják.

(4)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakorolhatnak az ügyfélmegbízások paraméterei tekintetében, mely esetben tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről, és megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el.

(5)  Ami a 2014/65/EU irányelv szerint elfogadható partnernek nem minősülő befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásához különleges célú gazdasági egységek igénybevételét illeti, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak csak az áll jogukban, hogy egy eszközt ruházzanak át a különleges célú gazdasági egységre, így lehetővé téve a befektetők számára, hogy értékpapírok megszerzése révén kitettséget vállaljanak az adott eszközzel szemben. Kizárólag a befektetők dönthetnek arról, hogy vállalnak-e kitettséget az alapul szolgáló eszközzel szemben.

4a. cikk

Közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások

A rendelet alkalmazásában a közvetített közösségi finanszírozási szolgáltatások az alábbiakat tartalmazzák:

a)  a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapíroknak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az eszköz vételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül történő, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 7. pontjában említettek szerinti elhelyezése;

b)  a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 5. pontja szerinti befektetési tanácsadás a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában; továbbá

c)  ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása a 2014/65 irányelv 1. cikk I. melléklete A szakaszának 1. pontja szerint a projektgazda által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vonatkozásában.

5. cikk

Hatékony és prudens vezetés

A közösségi finanszírozási szolgáltatók vezető testülete létrehozza a hatékony és prudens vezetést biztosító megfelelő politikákat és eljárásokat, és felügyeli azok végrehajtását, beleértve a feladatok elkülönítését, az üzletmenet folytonosságát és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfeleik érdekeit. A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iia. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy megfelelő rendszerekkel és ellenőrzési eszközökkel rendelkeznek a kínált szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatkezeléshez és pénzügyi modellezéséhez.

5a. cikk

Az átvilágítással kapcsolatos követelmények

(1a)  A közösségi finanszírozási szolgáltató legalább minimális szintű átvilágítást végez azokon a projektgazdákon, amelyek a közösségi finanszírozási platformján keresztül kívánnak forrást szerezni a projektjük számára.

(2a)  Az (1) bekezdésben említett átvilágítás minimális szintje az alábbiak mindegyikét magában foglalja:

a)  arra vonatkozó bizonyíték, hogy a projektgazda nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásokban a nemzeti kereskedelmi jogszabályok, a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok, a pénzmosás elleni jogszabályok, a csalással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek megsértése miatt;

b)  arra vonatkozó bizonyíték, hogy a közösségi finanszírozási platformon keresztül forrásokat szerezni kívánó projektgazda

(i) nem olyan országban telepedett le, amely a vonatkozó uniós politika szerint nem együttműködő országnak vagy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül; vagy

(ii) ténylegesen betartja az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos uniós vagy nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.

6. cikk

Panaszkezelés

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony és átlátható eljárásokat működtetnek és ezekről leírásokat tesznek közzé az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából.

(2)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók lehetővé teszik az ügyfeleik számára, hogy a panaszokat díjmentesen nyújthassák be▌.

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók standard panasztételi sablont dolgoznak ki és bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére, továbbá nyilvántartást vezetnek az összes beérkezett panaszról és a hozott intézkedésekről.

(3a)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden panaszt időben és tisztességes módon kivizsgálnak, és az eredményről észszerű időn belül tájékoztatják a panasztevőt.

(4)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, standard formátumok és eljárások meghatározása céljából.

Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

7. cikk

Összeférhetetlenség

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő bármely közösségi finanszírozási ajánlatban.

Az első albekezdéstől eltérve, a közösségi finanszírozási szolgáltatók rendelkezhetnek pénzügyi részesedéssel a közösségi finanszírozási platformjaikon kínált közösségi finanszírozási ajánlatban, amennyiben az ezzel kapcsolatos információt egyértelműen az ügyfelek rendelkezésére bocsátják egyértelmű és átlátható kiválasztási eljárások közzététele révén.

(2)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fogadhatják el ügyfelüknek a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20%-ával rendelkező részvényeseiket, a vezetőiket▌, vagy bármely olyan személyt, aki a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. b) pontjában meghatározottak szerint közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódik az említett részvényesekhez és vezetőkhöz▌.

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók az összeférhetetlenség megelőzése céljából hatékony belső szabályokat tartanak fenn és alkalmaznak, továbbá gondoskodnak róla, hogy az alkalmazottaiknak ne lehessen közvetett vagy közvetlen befolyásuk azokban a projektekben, amelyekben a szolgáltatók pénzügyi részesedéssel rendelkeznek.

(4)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók megtesznek minden megfelelő lépést a maguk a közösségi finanszírozási szolgáltatók, részvényeseik, vezetőik és alkalmazottaik, vagy a hozzájuk a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy, és az ügyfeleik, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele érdekében.

(5)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket ▌az összeférhetetlenségek általános jellegéről és forrásairól és az ezen kockázatok csökkentése érdekében tett lépésekről▌.

(6)  Az (5) bekezdésben említett tájékoztatást:

a)  tartós adathordozón kell nyújtani;

b)  annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve minden egyes ügyfél jellegét – minden egyes ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.

(7)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a következőket:

a)  az (1) és a (3) bekezdésben említett, a pénzügyi részesedés kiválasztására szolgáló eljárások és belső szabályok fenntartására vagy alkalmazására vonatkozó követelmények;

b)  a (4) bekezdésben említett lépések;

c)  az (5) és (6) bekezdésben említett tájékoztatásra vonatkozó intézkedések.

Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XXX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

7a. cikk

A közösségi finanszírozási platform és a befektetők érdekeinek összehangolása

(1)  A közösségi finanszírozási platform és a befektetők ösztönzőinek összehangolása érdekében bátorítani kell az ösztönző mechanizmusokat.

(2)  A közösségi finanszírozási platformok részt vehetnek projektek finanszírozásában. Ez a részvétel nem haladhatja meg a projekt felhalmozott tőkéjének 2%-át.

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatónak sikerdíj (részesedés) biztosítható, amennyiben a project a közösségi finanszírozási platform segítségével valósul meg.

(4)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók az engedélyezés és jóváhagyás előtt leírják az ESMA-nak a használni tervezett összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.

(5)  A közösségi finanszírozási platformok háromévente módosíthatják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát. Minden módosítás az ESMA jóváhagyásától függ.

(6)  A közösségi finanszírozási platformok a weboldaluk jól látható részén kifejezetten leírják az összeférhetetlenségi irányelveik összehangoltságát.

8. cikk

Kiszervezés

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek a további működési kockázat elkerülése érdekében, amikor operatív funkciók ellátásához harmadik felet vesznek igénybe.

(2)  Az operatív funkciók kiszervezése nem ronthatja ▌a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem az illetékes nemzeti hatóság azon képességét, hogy nyomon kövesse a közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségnek való megfelelését.

(3)  A kiszervezett tevékenységek tekintetében a közösségi finanszírozási szolgáltatók továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

9. cikk

Ügyféleszközök letéti őrzése, pénzeszközök tartása és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket a következőkről:

a)  nyújtanak-e, és milyen feltételek mellett eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat, beleértve az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozásokat is;

b)  az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat ők maguk nyújtják vagy harmadik fél nyújtja-e;

c)  a pénzforgalmi szolgáltatásokat és a pénzeszközök tartását és védelmét a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél szolgáltató biztosítja-e.

(2)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltatók csak akkor tarthatnak ügyfélpénzeszközöket vagy nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, ha a szóban forgó pénzeszközöket a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására szánják, és a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató.

(3)  A (2) bekezdésben említett pénzeszközöket az (EU) 2015/2366 irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell védeni.

(4)  Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban sem maguk, sem harmadik félen keresztül nem nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat vagy nem biztosítják a pénzeszközök tartását és védelmét, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási ajánlatok finanszírozását vagy bármely kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában és 19. cikkében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatón vagy pénzforgalmi közvetítőn keresztül fogadjanak el.

II. fejezetA közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete

10. cikk

Közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés

(1)  Annak érdekében, hogy e rendelet értelmében közösségi finanszírozási szolgáltatóvá válhasson, a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásához szükséges engedélyezés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam illetékes nemzeti hatóságához.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kérelem az alábbiak mindegyikét tartalmazza:

a)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató címe;

b)    a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató jogállása;

c)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató alapszabálya;

d)    a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani kívánt közösségi finanszírozási szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv, és a működtetni kívánt platform, beleértve azt is, hogy hol és hogyan fogja az ajánlatokat forgalmazni;

e)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletnek való megfelelést biztosító irányítási rendszerének és belső ellenőrzési mechanizmusainak leírása, beleértve a kockázatkezelési és a számviteli eljárásokat;

f)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzését és védelmét szolgáló rendszereinek, erőforrásainak és eljárásainak leírása;

g)    a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató üzletmenet-folytonossági intézkedéseinek leírása, annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők számára továbbra is teljesítik a hiteltörlesztéseket és befektetéseket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató fizetésképtelensége esetén;

h)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséért felelős személyek azonosítása;

i)  arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek jó hírnévvel és a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek;

j)    a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató annak megakadályozását szolgáló belső szabályainak leírása, hogy a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényesei, a vezetői▌, vagy a hozzájuk közvetlenül ▌meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által kínált közösségi finanszírozási ügyleteket kössön, és e leírásnak tartalmaznia kell leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak az alkalmazottak projektekkel kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenségével kapcsolatos belső szabályait is;

k)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató kiszervezési megállapodásainak leírása;

l)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása;

m)  adott esetben azon pénzforgalmi szolgáltatások leírása, amelyeket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv alapján nyújtani kíván;

ma)  annak igazolása, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő fedezettel vagy elegendő tőkével rendelkezik a szakmai felelősségéből eredő pénzügyi következményekkel szemben abban az esetben, ha nem tesz eleget az e rendelet szerinti szakmai kötelezettségeinek.

(3)  A (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók a következőkre vonatkozóan nyújtanak be bizonyítékot:

a)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő minden személyre vonatkozóan a kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog, pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog, pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog, csalás vagy szakmai felelősség területén hatályban lévő nemzeti szabályok szerinti ítéletek vagy szankciók tekintetében büntetlen előélet;

b)  annak bizonyítéka, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetőségében részt vevő személyek együttesen elegendő tudással, készséggel és tapasztalattal rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a személyek kötelesek elegendő időt kell fordítaniuk feladataik ellátására.

(4)  Az illetékes nemzeti hatóság az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes nemzeti hatóság határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

(5)  Ha az (1) bekezdésben említett kérelem hiánytalan, az illetékes nemzeti hatóság azonnal tájékoztatja erről a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót.

(5a)  A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság az alábbi esetekben konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival:

a)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;

b)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának leányvállalata;

c)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató;

d)  a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató közvetlenül kíván ajánlatokat forgalmazni a szóban forgó másik tagállamban.

(5b) Amennyiben az (5a) bekezdésben említett illetékes nemzeti hatóságok bármelyike nem ért egyet a másik illetékes nemzeti hatóság eljárásával, fellépésének tartalmával vagy fellépésének hiányával, a véleménykülönbséget a 13a. cikknek megfelelően kell rendezni.

(6)  Az illetékes nemzeti hatóság a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül megvizsgálja, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot fogad el a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy elutasításáról. Az illetékes nemzeti hatóságnak jogában áll elutasítani az engedélyezést, ha objektív és bizonyítható indok alapján vélelmezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetősége veszélyeztetheti hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét.

(6a)   Az illetékes nemzeti hatóság tájékoztatja az ESMA-t az e cikk szerinti engedély iránti sikeres kérelemről. Az ESMA felveszi a kérelmet az engedélyezett platformok 11. cikk szerinti nyilvántartásába. Az ESMA tájékoztatást kérhet annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok következetesen adják meg az e cikk szerinti engedélyeket. Amennyiben nem ért egyet a nemzeti hatóság által az e cikk szerinti engedély iránti kérelem megadásával vagy megtagadásával kapcsolatosan hozott határozattal, az ESMA közli a véleménykülönbség okait, valamint vázolja és indokolja a határozattól való bármely jelentős eltérést.

(7)  Az illetékes nemzeti hatóság az említett határozat meghozatalát követő két munkanapon belül értesíti a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót a határozatáról.

(7a)  A jelen cikkel összhangban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor teljesíti az engedélyezés feltételeit.

(8)  Az (1) bekezdésben említett engedély az Unió egész területén hatályos és érvényes.

(9)  A tagállamok nem írhatják elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúlóan történő nyújtása céljából fizikai jelenléttel rendelkezzenek egy attól a tagállamtól eltérő tagállam területén, ahol a székhelyük és létesítményeik vannak, és ahol megszerezték az engedélyt.

(10)  Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki az egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából, az engedély iránti kérelemre vonatkozóan.

Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított XX hónap]-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

11. cikk

A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartása

(1)  Az ESMA nyilvántartást készít az összes közösségi finanszírozási szolgáltatóról. Ezt a nyilvántartást a weboldalán nyilvánosan elérhetővé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)  a közösségi finanszírozási szolgáltató neve és jogi formája;

b)  a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett közösségi finanszírozási platform kereskedelmi neve és internetcíme;

c)  információ azon szolgáltatásokról, amelyekre a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott;

d)  a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vagy vezetőségi tagjaira kiszabott szankciók.

(3)  Egy engedély 13. cikk szerinti visszavonásának öt éven át szerepelnie kell a nyilvántartásban.

12. cikk

Felügyelet

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók a szolgáltatásaikat azon illetékes nemzeti hatóság felügyelete alatt nyújtják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyezésre került.

(2)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók mindenkor megfelelnek az engedélyezés feltételeinek, amelyeket e rendelet 10. cikke rögzít.

(3)  Az illetékes nemzeti hatóságok értékelik a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését. A közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységeinek volumenét és összetettségét figyelembe véve megállapítják, hogy milyen gyakran és milyen részletességgel kell az értékelést elvégezni. Az értékelés érdekében az illetékes nemzeti hatóságok helyszíni ellenőrzést is végezhetnek a közösségi finanszírozási szolgáltatónál.

(4)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítik az illetékes nemzeti hatóságot az engedélyezési feltételekben bekövetkezett bármely lényeges változásról, és kérésre rendelkezésre bocsátják az e rendeletnek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat.

12a. cikk (új)Az illetékes hatóság kijelölése

(1)  Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek feladata a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete tekintetében e rendeletben előírt feladatok ellátása, és tájékoztatja erről az ESMA-t.

Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl ki, meg kell határoznia e hatóságok szerepeit, és ki kell jelölnie egyetlen illetékes hatóságot, amely felel a többi tagállam illetékes hatóságaival és – amennyiben ez a rendelet kifejezetten utal rá – az ESMA-val való együttműködésért.

(2)  Az ESMA a honlapján közzéteszi az első albekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

(3)  Az illetékes nemzeti hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel.

13. cikk

Az engedély visszavonása

(1)  Az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására a következő helyzetek bármelyikében, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:

a)  az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedélyével;

b)  kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)  hat egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást;

d)  szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

e)  már nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek;

f)  súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit;

g)  az (EU) 2015/2366 irányelvének 13. cikke alapján elveszítette pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette ezt az engedélyezést;

h)  megsértette az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezéseit, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik felek megsértették e rendelkezéseket.

(4)  Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó határozatukról az ESMA-t.

(4a)  A közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására feljogosító engedély visszavonásáról szóló határozat meghozatala előtt az illetékes nemzeti hatóság konzultál más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:

a)    a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;

b)  a másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata;

c)  ugyanazoknak a természetes vagy jogi személyeknek az ellenőrzése alá tartozik, mint a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató;

d)  közvetlenül forgalmaz ajánlatokat a szóban forgó másik tagállamban.

13a. cikk

Az illetékes hatóságok közötti viták rendezése

(1)  Ha valamely illetékes hatóság e rendelet alkalmazásával összefüggésben nem ért egyet egy másik tagállam illetékes hatóságának eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával, az ESMA egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.

Amennyiben objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai között véleménykülönbség van, az ESMA saját kezdeményezésére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatóságokat a megállapodás elérésében.

(2)  Az ESMA a releváns időtartamok és az ügy összetettségének és sürgősségének figyelembevételével megszabja az illetékes hatóságok közötti egyeztetés határidejét. Ebben a szakaszban az ESMA közvetítői szerepet tölt be.

Ha az első albekezdésben említett egyeztető szakasz végén az érintett illetékes hatóságok nem jutottak megállapodásra, az ESMA – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott eljárással összhangban – az érintett illetékes hatóságokra nézve kötelező erejű határozatot hozhat, amelyben felszólítja azokat egyedi intézkedések meghozatalára vagy valamely intézkedés mellőzésére az ügy rendezése és az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében.

(3)  A Szerződés 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság nem tesz eleget az ESMA határozatának, és így nem biztosítja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató megfeleljen e rendelet előírásainak, az ESMA a közösségi finanszírozási szolgáltatónak címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben felszólítja azt az uniós jogból eredő kötelezettségeinek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalára, és adott esetben akár valamely gyakorlat megszüntetésére.

(4)  A (3) bekezdés alapján elfogadott határozatok irányadók az illetékes hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben. A (2) vagy a (3) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező tényekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az említett határozatokkal.

(5)  Az 1095/2010/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az ESMA elnöke rögzíti az illetékes hatóságok közötti véleménykülönbségek típusát és jellegét, a létrejött megállapodásokat és az ilyen véleménykülönbségek rendezése érdekében elfogadott határozatokat.

IV. fejezetÁtláthatóság és a közösségi finanszírozási szolgáltatók által a belépéskor végzett ismeretfelmérés

14. cikk

Az ügyfelek tájékoztatása

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek ▌rendelkezésére bocsátott minden olyan információnak, beleértve a 19. cikkben említett marketingközleményeket, amely saját magukról, a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz vagy befektetésekhez kapcsolódó költségekről, pénzügyi kockázatokról és díjakról, beleértve a közösségi finanszírozási szolgáltatóhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi kockázatokat is, a közösségi finanszírozás feltételeiről, beleértve a közösségi finanszírozású projekt kiválasztási kritériumait is, vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásaik jellegéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról szól, tisztességesnek és világosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető.

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően az ügyfelek rendelkezésére bocsátott információkat tömör, pontos és könnyen hozzáférhető módon kell biztosítani, többek között a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapján. Az információkat minden szükséges esetben rendelkezésre kell bocsátani, a közösségi finanszírozási ügylet megkötését megelőzően is.

14 a. cikk

Nemteljesítési ráta közzététele

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók évente közzéteszik a platformjukon ajánlott közösségi finanszírozási projektjeik nemteljesítési rátáit legalább a megelőző 24 hónapra vonatkozóan.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nemteljesítési rátákat a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapjának jól látható részén online közzéteszik.

(3)  Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a közösségi finanszírozási platformon kínált projektek nemteljesítési rátájának kiszámítására szolgáló módszertan pontos meghatározása céljából.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.

15. cikk

Belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelése

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók▌ megvizsgálják, hogy a leendő befektetők számára megfelelőek-e a kínált közösségi finanszírozási ajánlatok, és ha igen, melyek.

(2)  Az (1▌) bekezdés szerinti vizsgálat céljából a közösségi finanszírozási szolgáltatók információkat kérnek a leendő befektető általános befektetésekkel és a közösségi finanszírozási platformon kínált befektetési típusokkal kapcsolatos tapasztalatáról, befektetési céljairól, pénzügyi helyzetéről és a kockázatra vonatkozó ismereteiről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

a)  a leendő befektető átruházható értékpapírokba vagy hitelmegállapodásokba, többek között korai vagy bővítési szakaszban lévő vállalkozásokba történt múltbéli befektetései;

b)  a leendő befektető ismeretei a közösségi finanszírozási platformon keresztül történő hitelnyújtással vagy az átruházható értékpapírok megszerzésével kapcsolatos kockázatok tekintetében, valamint a leendő befektető közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatai.

▌(4)  Ha▌ a közösségi finanszírozási szolgáltatók a (2) bekezdés szerint kapott információk alapján úgy vélik, hogy a leendő befektetők nem rendelkeznek elegendő ismerettel az ajánlatról, vagy az ajánlat nem megfelelő számukra, a közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják az érintett leendő befektetőket, hogy a platformjaikon kínált szolgáltatások esetleg nem megfelelőek számukra és figyelmeztetik őket a kockázatokra. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés nem akadályozza meg a leendő befektetőket abban, hogy közösségi finanszírozású projektekbe fektessenek. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés egyértelműen feltünteti a befektetett összeg egésze elvesztésének kockázatát.

(5)  Valamennyi közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor felkínálja a leendő befektetőknek és a befektetőknek a lehetőséget veszteségviselő képességük – amelyet saját tőkéjük 10 %-aként számítanak ki – szimulációjára, a következő információk alapján:

a)  rendszeres jövedelem és teljes jövedelem, és adott esetben háztartási jövedelem, és hogy a jövedelem állandó vagy ideiglenes alapon keletkezik;

b)  eszközök, beleértve a pénzügyi befektetéseket, a személyes és befektetési tulajdont, nyugdíjalapokat és bármely készpénzbetétet;

c)  pénzügyi kötelezettségvállalások, beleértve a rendszeres, meglévő vagy jövőbeli kötelezettségvállalásokat.

A szimuláció eredményei alapján a közösségi finanszírozási szolgáltatók megakadályozhatják a leendő befektetőket és befektetőket▌ abban, hogy befektessenek a közösségi finanszírozású projektekbe. Mindazonáltal továbbra is a befektetők felelősek a befektetés teljes kockázatáért.

(6)  Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása céljából:

a)  az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzése;

b)  az (5) bekezdésben említett szimuláció elvégzése;

c)  a (2) és (4) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátása.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap a jelen rendeletnek az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadása révén való kiegészítésére.

16. cikk

Kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap

(-1)  Az e rendelet 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók ellátják a leendő befektetőket az e cikkben említett valamennyi információval.

(1)  Minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátani. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az érintett tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a szokásos nyelven, angolul kell elkészíteni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap a következő információk mindegyikét tartalmazza:

a)  a mellékletben meghatározott információk;

b)  közvetlenül a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap címe alatt feltüntetve a következő magyarázó nyilatkozat:

„Ezt a közösségi finanszírozási ajánlatot sem az ESMA, sem illetékes nemzeti hatóságok nem ellenőrizték és nem hagyták jóvá.

Nem került sor az Ön képzettségének és ismereteinek értékelésére, mielőtt Ön hozzáférést kapott ehhez a befektetéshez. Amennyiben e befektetés mellett dönt, Ön viseli az ezzel a befektetéssel járó teljes kockázatot, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát is.”;

c)  kockázati figyelmeztetés, amelynek szövege a következő:

„Az ebbe a közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetés kockázatokkal jár, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát. A befektetése nem tartozik a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* és a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban létrehozott betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá.

Előfordulhat, hogy befektetése nem térül meg.

Ez nem megtakarítási termék és azt javasoljuk, hogy ne fektesse nettó vagyonának több mint 10 %-át közösségi finanszírozású projektekbe.

Előfordulhat, hogy befektetési eszközét nem tudja akkor értékesíteni, amikor szeretné. Ha értékesíteni tudja, akkor is előfordulhat, hogy veszteségeket szenved.”

_______________

*  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

**  Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).”

(3)  A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tisztességesnek és világosnak kell lennie, nem lehet félrevezető, és az alkalmazandó jogra vonatkozó hivatkozásokon kívül nem tartalmazhat lábjegyzeteket. Önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb három A4-es oldalból állhat.

(4)  A közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor, a közösségi finanszírozási ajánlat érvényességének teljes időtartama alatt naprakészen tartja a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot.

4a.  Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában előírt követelmény nem vonatkozik azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatók ehelyett olyan, a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vonatkozó kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot állítanak össze, amely részletes információkat tartalmaz a közösségi finanszírozási szolgáltatóról; az általa alkalmazott rendszerekről és a kockázatkezeléshez és a közösségi finanszírozási ajánlat pénzügyi modellezéséhez használt ellenőrző eszközökről, valamint a teljesítménnyel kapcsolatos előzményekről.

(5)  Az összes közösségi finanszírozási szolgáltató megfelelő eljárásokat vezet be és alkalmaz a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk teljességének, helytállóságának és egyértelműségének ellenőrzésére.

(6)  Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató ▌kihagyást, ▌hibát vagy ▌pontatlanságot állapít meg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely lényegesen befolyásolhatja a várható megtérülést, akkor azt a következő módon kell korrigálni:

a)  a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók késlekedés nélkül jelzik a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, aki kiegészíti vagy módosítja az érintett információt;

b)  a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatásokat kínáló közösségi finanszírozási szolgáltatók saját maguk javítják a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapban.

Ha ilyen kiegészítés vagy módosítás nem készült, a közösségi finanszírozási szolgáltató nem teheti meg a közösségi finanszírozási ajánlatot vagy törli a meglévő ajánlatot, amíg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap meg nem felel e cikk követelményeinek.

(7)  A befektető kérheti a közösségi finanszírozási szolgáltatótól, hogy gondoskodjon a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a befektető választása szerinti nyelvre való lefordításáról. A fordításnak hűen és pontosan tükröznie kell a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.

Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem bocsátja rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kért fordítását, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltató egyértelműen azt tanácsolja a befektetőnek, hogy tartózkodjon a befektetéstől.

(8)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap előzetes bejelentését és jóváhagyását.

(9)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a következők részletes meghatározása érdekében:

a)  a (2) bekezdésben és a mellékletben említett információk megjelenítési mintájára vonatkozó követelmények és a minta tartalma;

b)  a közösségi finanszírozási ajánlat szempontjából lényeges kockázatok típusai, amelyeket ezért a melléklet C. részének megfelelően közzé kell tenni;

ba) bizonyos pénzügyi mutatók alkalmazása a legfontosabb pénzügyi információk érthetőségének javítása érdekében;

c)  a melléklet H. részének a) pontjában említett jutalékok, díjak és tranzakciós költségek, beleértve a befektető által viselendő közvetlen és közvetett költségek részletes bontását.

A szabványok kidolgozása során az ESMA különbséget tesz a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában és a 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szolgáltatások között.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [e rendelet hatálybalépése után XXX hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikk

Hirdetőtábla

(1)  Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik befektetőik számára, hogy az eredetileg a platformjukon közösségileg finanszírozott hitelmegállapodások vagy átruházható értékpapírok vétele és eladása céljából egymással közvetlenül kapcsolatba lépjenek, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott ilyen vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik. Az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatók arról is tájékoztatják ügyfeleiket, hogy a 2014/65/EU irányelv értelmében az említett irányelv 4. cikk (1) bekezdésének (24) pontjában meghatározott kereskedési helyszínekre alkalmazandó szabályok nem vonatkoznak a platformjaikra.

(2)  Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek az (1) bekezdésben említett vételhez és eladáshoz referenciaárat adnak meg, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy a referenciaár kötelező vagy nem kötelező érvényű-e, és megindokolják, hogy a referenciaárat mi alapján számították ki.

(2a)   Annak érdekében, hogy a befektetők megvehessék és értékesíthessék a platformon keresztül szerzett hiteleket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók átláthatóbbá teszik a platformjaikat a befektetők számára, és ennek érdekében információt nyújtanak a generált hitelek teljesítményéről.

18. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés

A közösségi finanszírozási szolgáltatók:

a)  a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden adatot tartós adathordozón öt éven keresztül megőriznek;

b)  biztosítják, hogy ügyfeleik mindenkor azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek a számukra nyújtott szolgáltatások adataihoz;

c)  öt éven keresztül megőriznek a közösségi finanszírozási szolgáltatók és ügyfeleik közötti minden megállapodást.

V. fejezetMarketingközlemények

19. cikk

A marketingközleményekkel kapcsolatos követelmények

(1)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy a befektetőknek szóló valamennyi marketingközleményük ekként egyértelműen azonosítható legyen.

(2)  A források valamely projekt érdekében való előteremtésének lezárását megelőzően egyetlen marketingközlemény sem irányulhat aránytalan módon egyedi tervezett, függőben lévő vagy jelenleg zajló közösségi finanszírozású projektekre vagy ajánlatokra. ▌

(3)  A közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeikhez azon tagállam egy vagy több hivatalos nyelvét használják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységet folytat, vagy az angolt.

(4)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények előzetes bejelentését és jóváhagyását.

20. cikk

A marketingkövetelményekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések közzététele

(1)  Az illetékes nemzeti hatóságok a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket weboldalukon közzéteszik és naprakészen tartják.

(2)  Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, és az illetékes hatóságok azon weboldalaira mutató hiperhivatkozásokról, amelyeken az említett információt közzétették. Az illetékes hatóságok a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven az ESMA rendelkezésére bocsátják az említett vonatkozó nemzeti rendelkezések összefoglalóját.

(3)  Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott információban bekövetkezett minden változásról, és haladéktalanul benyújtják a releváns nemzeti rendelkezések frissített összefoglalóját.

(4)  Az ESMA weboldalán közzéteszi a vonatkozó nemzeti rendelkezések pénzügyi szférában szokásos nyelven készült összefoglalóját és az illetékes hatóságok (1) bekezdésben említett weboldalára mutató hiperhivatkozásokat. Az ESMA nem tehető felelőssé az összefoglalóban bemutatott információkért.

(5)  Az illetékes nemzeti hatóságok a saját tagállamaikban a marketingszabályokra vonatkozó tájékoztatásért felelős egyedüli kapcsolattartó pontok.

▌(7)  Az illetékes hatóságok rendszeresen, és legalább évente jelentést tesznek az ESMA-nak a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alapján az előző év során hozott végrehajtási intézkedéseikről. A jelentés magában foglalja különösen a következőket:

a)  a hozott végrehajtási intézkedések teljes száma adott esetben a kötelességszegés típusa szerint; b)

b)  ha rendelkezésre áll, a végrehajtási intézkedések eredményei, beleértve a kiszabott szankciókat szankciótípus szerint vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatók által biztosított helyreigazító intézkedéseket;

c)  ha rendelkezésre áll, példák arra, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezelték azt, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem felelt meg a nemzeti rendelkezéseknek.

VI. fejezetAz érintett illetékes nemzeti hatóság hatáskörei és illetékessége

I. SZAKASZHatáskörök és eljárások

21. cikk

Titoktartási kötelezettség

Az illetékes nemzeti hatóságra, vagy az illetékes nemzeti hatóság által felhatalmazott valamely tisztviselőre vagy más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk kiszolgáltatásának az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

25. cikk

Információcsere

Az ESMA és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

26. cikk

Szakmai titoktartás

A 2014/65/EU irányelv 76. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az illetékes nemzeti hatóságokra, az ESMA-ra, és minden olyan személyre, aki az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy az ESMA-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, amelyre vagy akire feladatokat ruháztak át, ideértve a ▌megbízott ellenőröket és szakértőket is.

II. Szakasz

KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

27a. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések

(1)  A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 27c. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat írjanak elő és szabjanak ki, a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek megfelelő, legalább azokban az esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókat és közigazgatási intézkedéseket határoznak meg, amikor egy közösségi finanszírozási szolgáltató megszegi az I–V. fejezetekben lefektetett követelményeket. E közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák.

(2)  A tagállamok a nemzeti joggal összhangban felhatalmazzák az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy az e rendelet I–V. fejezetében foglaltak megsértése esetén legalább az alábbi közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket alkalmazzák:

a)  nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét;

b)  végzés, amely előírja az érintett személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;

c)  ideiglenes vagy, ismételt súlyos jogsértés esetén állandó tilalom, amely megakadályozza, hogy a vezetőtestület bármely, a jogsértésért felelős tagja vagy bármely más, a jogsértésért felelős jogi személy, vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson ilyen vállalkozásokban;

d)  természetes személy esetében a közösségi finanszírozási szolgáltató éves forgalmának 5% -át kitevő maximális közigazgatási pénzbírság abban a naptári évben, amelyben a jogsértésre sor került;

e)  a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – legalább kétszeresét kitevő maximális közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja a d) pont szerinti maximális összegeket.

(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett rendelkezések jogi személyekre alkalmazandók, a tagállamok arra vonatkozó hatáskört ruháznak az illetékes hatóságokra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket – a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett – a vezetőtestület azon tagjaira és más olyan egyénekre alkalmazzák, akik a nemzeti jog szerint felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket előíró határozatot vagy intézkedést kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

27b. cikk

A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlása

(1)  Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikkben említett közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskörüket adott esetben e rendelettel és a nemzeti jogi keretrendszerükkel összhangban kell gyakorolniuk:

a)  közvetlenül;

b)  más hatóságokkal együttműködve;

c)  saját felelősségi körükön belül, más hatóságokra történő hatáskör-átruházás útján;

d)  az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése révén.

(2)  Az illetékes hatóságoknak a 27a. cikk alapján kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének meghatározása során figyelembe kell venniük, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos, vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe kell venniük minden egyéb lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:

a)  a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

d)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért haszon vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;

e)  a jogsértéssel harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;

f)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

g)  a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

27c. cikk

Büntetőjogi szankciók

(1)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan jogsértésekre vonatkozóan, amelyekre a nemzeti jog értelmében büntetőjogi szankció vethető ki, nem állapítanak meg közigazgatási szankciókkal vagy egyéb közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.

(2)  Ha a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntöttek, hogy büntetőjogi szankciókat írnak elő a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan, akkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy joghatósági területükön belül kapcsolatba lépjenek az igazságügyi, büntetőeljárást lefolytató, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy a 27a. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak, valamint az ESMA-nak, hogy teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

27d. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok legkésőbb [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig értesítik a Bizottságot, az ESMA-t az e fejezetet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az e szabályokat érintő bármely utólagos módosításról.

27e. cikk

Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

(1)  A jelen fejezet szerinti feladatok elvégzése érdekében az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek és információt cserélnek.

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.

(3)  Amennyiben valamely nemzeti illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az I-V. fejezet valamely követelménye nem teljesült, vagy ezt okkal feltételezi, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatnia kell az ilyen jogsértést feltételezhetően megvalósító jogalany vagy jogalanyok illetékes hatóságát. Az érintett illetékes hatóságoknak felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva kell végezniük a döntések következetességének biztosítása érdekében.

27f. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések közzététele

(1)  A (4) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül és minimumként közzétegyenek minden, közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot, amellyel szemben nem fellebbeztek, miután a szankció vagy intézkedés címzettjét értesítették a határozatról.

(2)  Az (1) bekezdésben említett közzétételnek ki kell kiterjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkra, valamint a felelős személyek személyazonosságára és a kiszabott közigazgatási szankciókra vagy egyéb közigazgatási intézkedésekre.

(3)  Amennyiben az illetékes hatóság eseti értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy jogi személyek esetében a jogi személy kilétének közzététele, természetes személyek esetében pedig a természetes személy személyazonosságának és személyes adatainak közzététele aránytalan, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy ha a közzététel előreláthatólag aránytalan károkat okozna az érintett személynek, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbi intézkedések egyikét foganatosítják:

a)  elhalasztják a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg az elhalasztás okai meg nem szűnnek;

b)  a nemzeti joggal összhangban név nélkül teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot; vagy

c)  nem teszik közzé a közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az a) és b) pontban foglalt lehetőségek nem elégségesek az alábbiak biztosításához:

i. ne kerüljön veszélybe a pénzügyi piacok stabilitása; vagy

ii. e határozatok közzététele a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekhez viszonyítva arányos legyen.

(4)  Amennyiben úgy döntenek, hogy valamely közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést név nélkül tesznek közzé, a releváns adatok közzététele elhalasztható. Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóság olyan közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot tesz közzé, amely ellen az illetékes igazságügyi hatóságnál fellebbezés van folyamatban, az illetékes hatóság köteles a hivatalos honlapján haladéktalanul közzétenni ezt az információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos valamennyi későbbi információt is. A közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést elrendelő határozatot megsemmisítő valamennyi bírósági határozatot ugyancsak közzé kell tenni.

(5)  Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy az (1)–(4) bekezdéssel összhangban közzétett határozatok a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek maradjanak a hivatalos honlapjukon. Az említett határozatban szereplő személyes adatok csak az alkalmazandó adatvédelmi szabályok értelmében szükséges ideig szerepeltethetők az illetékes hatóság honlapján.

(6)  Az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t minden kiszabott közigazgatási szankcióról és közigazgatási intézkedésről, beleértve adott esetben az azok ellen benyújtott fellebbezéseket és a fellebbezések kimenetelét is.

(7)  Az ESMA-nak központi adatbázist kell fenntartania azokról a közigazgatási szankciókról és közigazgatási intézkedésekről, amelyekről tájékoztatták. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az ESMA, az EBH, az EIOPA és az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes nemzeti hatóságok által a (6) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

36. cikk

Adatvédelem

(1)  A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzik.

(2)  A személyes adatok ESMA általi, e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek.

VII. fejezetFelhatalmazáson alapuló jogi aktusok

37. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 31. (10) bekezdésében és az 34. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az időtartam vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (10) bekezdése és a 34. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VIII. fejezetZáró rendelkezések

38. cikk

Jelentés

(1)  A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdő napja után 24 hónappal] előtt az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2)  A jelentés a következőket értékeli:

a)  a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket, tendenciákat▌, piaci részesedésüket, megvizsgálva mindenekelőtt, hogy szükséges-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások és küszöbértékek kiigazítása, és hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre továbbra is megfelelő-e;

b)  e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatásokkal érintett befektetőkre és a személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást;

c)  a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve a nem banki finanszírozási módszerek (beleérve az ICO-t), az innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását;

d)  a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbérték továbbra is megfelelő-e az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez;

e)  a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre;

f)  a közigazgatási szankciók alkalmazása és különösen az ezen rendelet megsértéséért kiróható közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége;

g)  annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek való megfelelési kötelezettség hatálya alá tartozzanak, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.

h)  e rendelet alkalmazási körének harmadik országokra történő kiterjesztésének helyénvalósága;

i)  az együttműködés az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok között, továbbá annak helyénvalósága, hogy e rendeletet az illetékes nemzeti hatóságok felügyelik;

j)  egyedi intézkedések bevezetésének lehetősége e rendeletben a fenntartható és innovatív közösségi finanszírozási projektek, valamint az uniós alapok felhasználásának előmozdítása érdekében.

38a. cikk

Az (EU) 2017/1129 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése az alábbi ponttal egészül ki:

(k) az (EU) XXX / XXX rendelet(14)* 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti uniós közösségi finanszírozási szolgáltató által tett közösségi finanszírozási ajánlat, amennyiben nem haladja meg a rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbértéket. ”

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a hatálybalépést 12 hónappal követő dátumot]-jétől/tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.  A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

  1.1.  A javaslat/kezdeményezés címe

  1.2.  A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

  1.3.  A javaslat/kezdeményezés típusa

  1.4.  Célkitűzés(ek)

  1.5.  A javaslat/kezdeményezés indoklása

  1.6.  Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

  1.7.  Tervezett irányítási módszer(ek)

2.  IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

  2.1.  A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

  2.2.  Irányítási és kontrollrendszer

  2.3.  A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.  A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

  3.1.  A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

  3.2.  A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

  3.2.1.  A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

  3.2.2.  Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

  3.2.3.  Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

  3.2.4.  A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

  3.2.5.  Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

  3.3.  A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.  A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.  A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

1.2.  Érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

Tevékenység: Tőkepiaci unió

1.3.  A javaslat/kezdeményezés típusa

ý A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul(15)

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.  Célkitűzés(ek)

1.4.1.  A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Hozzájárulás a megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piachoz

1.4.2.  Konkrét célkitűzés(ek)

... sz. konkrét célkitűzés

1. annak lehetővé tétele, hogy a platformok bővítsék tevékenységüket;

2. a platformok integritásának megerősítése;

3. a platformok átláthatóságának fokozása a befektetők számára

1.4.3.  Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1. Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók az összes tagállamban végezhetik alapvető tevékenységeiket és Európa-szerte közvetíthetnek projekteket.

2. A befektetői bizalom megerősödik, mindenekelőtt a platformok elérése és a határokon átnyúló befektetések tekintetében.

1.4.4.  Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság szolgálatai nyomon fogják követni a választott szakpolitikai alternatíva hatásait a következő, nem kimerítő jelleggel felsorolt mutatók figyelembevételével:

1. A platformokra gyakorolt hatások:

a.  azon országok száma, ahol platformok működnek

b.  a közösségi finanszírozási ügyletek éves nagyságrendje az uniós tagállamokban

c.  befektetői bázis befektetőtípusok szerint

d.  határokon átnyúlóan finanszírozott projektek száma, volumene és típusa

e.  a határokon átnyúló befektetésáramlás volumene

2.  Közvetlen költségek

a.  engedélyezési díjak

b.  felügyeleti és szabályozói díjak

c.  végrehajtási költségek

3.  Közvetett költségek / előnyök

a.  a projektek finanszírozásával / a befektetéssel összefüggésben fizetendő díjak alakulása

b.  a kibocsátás átlagos méretének alakulása

1.5.  A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.  Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslatnak a következő problémákat kell kezelnie:

1) Egységes piac: a közösségi finanszírozási platformok nagymértékben függnek a hálózati hatásoktól. A nagyságrend nemcsak az üzleti modellek életképességét fokozza, hanem jelentősebb előnyöket kínál a platform felhasználóinak: a befektetőknek és a projektgazdáknak is. A közösségi finanszírozási platformok jelenleg komoly nehézségekkel kerülnek szembe, ha más uniós tagállamokra szeretnék kiterjeszteni tevékenységüket, így többnyire nemzeti határaikon belül maradnak. Ez a kezdeményezés biztosítja az uniós szinten működni szándékozó platformok számára azt a lehetőséget, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól európai közösségi finanszírozási szolgáltatói engedélyt kérjenek, aminek birtokában korlátozás nélkül nyújthatnak szolgáltatásokat az egységes piacon.

2) Ágazati integritás és biztonság: A közösségi finanszírozásnak még fejlődnie kell, hogy megbízható és érett ágazattá váljon, ugyanis a befektetők különösen óvatosak akkor, ha határokon átnyúlóan terveznek befektetni. Ez részben a különböző tagállamok által elfogadott eltérő szabályrendszereknek tudható be, amelyek bizonytalanságot teremtenek a biztosítékok alkalmazhatósága, a kellő gondosság elvének megfelelő kezelése és az ellenőrzés szintje tekintetében. A kezdeményezés jól megkülönböztethető európai címkét fog létrehozni, ami átlátható és biztonságos környezetet teremt a forrásközvetítéshez, lehetővé téve a befektetők számára, hogy az általuk támogatni kívánt projektek életképességére összpontosítsanak.

1.5.2.  Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós intézkedés valamennyi alapvető érdekelt fél, vagyis a közösségi finanszírozási platformok, a projektgazdák és a befektetők számára jelentősen csökkentené az összetettséget, a pénzügyi és adminisztratív terhet, ugyanakkor az azonos uniós címkével rendelkező valamennyi szolgáltató számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítana. Emellett az összes releváns résztvevőre vonatkozó prudenciális szabályok, működési feltételek és átláthatósági szabályok összehangolása egyértelmű előnyt jelentene a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás szempontjából. A javaslat célja, hogy a közösségi finanszírozási platformok alapvető jellemzőinek harmonizálása révén egységes keretet hozzon létre az ilyen közösségi finanszírozási tevékenység meghatározásához, és konkrét területeken egyértelmű közös szabályokat állapítson meg.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból és a külső tanulmányokból szerzett új bizonyítékok megerősítik, hogy most van szükség intézkedésre. Az uniós szintű fellépés célja, hogy hozzájáruljon az uniós közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és eredményes fejlesztéséhez, a befektetők védelméhez, a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához az uniós gazdaság, a polgárok és vállalkozások érdekében. A bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat hozzájárul annak jobb megértéséhez, hogy e célkitűzések uniós szinten miért érhetők el jobban.

1.5.3.  Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Új kezdeményezés

1.5.4.  Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

E javaslat céljai összhangban vannak számos más kulcsfontosságú uniós szakpolitikával és folyamatban lévő kezdeményezéssel, mindenekelőtt a tőkepiaci unióval, a pénzügyi technológiai (FinTech) kezdeményezéssel és a digitális tartalmak egységes piacával.

1.6.  Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–  ¨ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

ý A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–  Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–  azt követően: rendes ütem.

1.7.  Tervezett irányítási módszer(ek)(16)

¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által az alábbiakon keresztül:

–  ¨ végrehajtó ügynökségek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

ý Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

¨az EBB és az Európai Beruházási Alap;

ý a 208. és 209. cikkben említett szervek;

¨ közjogi szervek;

¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

Tárgytalan

2.  IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.  A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A már meglévő szabályoknak megfelelően az európai felügyeleti hatóságok rendszeresen tevékenységi jelentést készítenek (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, az egyes testületeknek tett jelentéseket és az éves jelentés elkészítését), és a Számvevőszék, valamint a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végez az erőforrások felhasználására és teljesítményükre vonatkozóan. A javaslatban ismertetett tevékenységek nyomon követése és az azokra vonatkozó jelentéstétel meg fog felelni a meglévő követelményeknek és az e javaslatból eredő bármely új követelménynek.

2.2.  Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.  Felismert kockázat(ok)

A piac szerény méretére és arra tekintettel, hogy a cél a kisvállalkozások pénzügyi támogatása a korai szakaszban, nem került megállapításra jelentős gazdasági, pénzügyi stabilitási vagy egyéb kockázat. Meg kell jegyezni, hogy a közösségi finanszírozási platformokon közvetített projektek kockázata rendkívül nagy, mindazonáltal ez tükröződik a befektetőknek szóló kockázati figyelmeztetésekben és más biztosítékokban, és így lehetővé válik a befektetők számára, hogy megismerjék az általuk választott környezetet, amely nem hasonlítható össze a megtakarítási termékeket kínáló környezettel, hanem a vállalkozások számára nyújtandó támogatáshoz biztosít teret. Maguk a platformok nem vehetnek részt befektetés vagy az ilyen ajánlatok jegyzése révén, csak a felek közötti ügyletek megkönnyítését segítik elő.

2.2.2.  Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletekben előírtaknak megfelelő irányítási és kontrollrendszereket már végrehajtották. Az európai felügyeleti hatóságok szorosan együttműködnek a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontrollrendszer valamennyi területén eleget tegyenek a megfelelő előírásoknak. E rendelkezések az e javaslatban az európai felügyeleti hatóság számára előírt feladatkörök tekintetében is alkalmazandók lesznek.

Emellett az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – minden pénzügyi évben megadja az egyes európai felügyeleti hatóságok számára a felmentést költségvetésük végrehajtására vonatkozóan.

2.3.  A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében az európai felügyeleti hatóságok vonatkozásában is megszorítások nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az európai felügyeleti hatóságok saját csalás elleni stratégiával és ezen alapuló cselekvési tervvel rendelkeznek. Az európai felügyeleti hatóságok által a csalás elleni küzdelem terén hozott megerősített intézkedések összhangban fognak állni a költségvetési rendeletben előírt rendelkezésekkel és útmutatásokkal (a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részét képező csalás elleni intézkedésekkel), az OLAF csalásmegelőzési politikáival, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2011)376) foglalt, valamint az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. júliusi közös megközelítésben és a kapcsolódó ütemtervben megállapított rendelkezésekkel.

Emellett az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló rendeletek és az európai felügyeleti hatóságok költségvetésére vonatkozó rendeletek megállapítják az európai felügyeleti hatóságok költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a csalás és más szabálytalanságok megelőzésére irányuló rendelkezéseket is.

3.  A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.  A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

•  Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

[Megnevezés………………………...…………]

diff./nem diff.(17)

EFTA-országoktól(18)

tagjelölt országoktól(19)

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a

12 02 06 ESMA

 

diff./nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

•  Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám

[Megnevezés………………………...…………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…]

[XX.YY.YY.YY]

[…]

[…]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.  A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.  A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

[Megnevezés……………...……………………………………………………………….]

FŐIGAZGATÓSÁG: …….

 

 

2019. év

2020. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

1. cím: Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

1.

0,764

1,637

 

 

 

 

 

2,401

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,764

1,637

 

 

 

 

 

2. 401

2. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

 

 

 

 

 

 

 

 

Kifizetési előirányzatok

(2a)

 

 

 

 

 

 

 

 

3 cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kifizetési előirányzatok

(3b)

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ESMA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

0,764

1. 637

 

 

 

 

 

2. 401

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

0,764

1. 637

 

 

 

 

 

2. 401

A többéves pénzügyi keret fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

 

 

2019. év

2020. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: …….

Ÿ Humánerőforrás

0,401

0,995

 

 

 

 

 

1,396

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások

0,091

0,236

 

 

 

 

 

0,327

[...] Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

A többéves pénzügyi keret

5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokÖSSZESEN

 

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

 

 

 

 

 

 

 

 

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

 

 

2019. év

2020. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,764

1. 637

 

 

 

 

 

2. 401

Kifizetési előirányzatok

0,764

1. 637

 

 

 

 

 

2. 401

3.2.2.  A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

 

ò

 

 

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus(20)

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS(21)...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Teljesítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Teljesítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Teljesítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. konkrét célkitűzés részösszege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Teljesítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. konkrét célkitűzés részösszege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZKÖLTSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.3.  A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

2019. év

2020. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

2

6

 

 

 

 

 

8

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerződéses alkalmazottak

1

1

 

 

 

 

 

2

Ideiglenes alkalmazottak

 

 

 

 

 

 

 

 

Kirendelt nemzeti szakértők

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

3

7

 

 

 

 

 

 

Személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték) – létszámterv

Tisztviselői besorolások és fokozatok

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

AD16

 

 

 

 

AD15

 

 

 

 

AD14

 

 

 

 

AD13

 

 

 

 

AD12

 

 

 

 

AD11

 

 

 

 

AD10

 

 

 

 

AD9

 

 

 

 

AD8

 

 

 

 

AD7

 

 

 

 

AD6

 

 

 

 

AD5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AD összesen

 

 

 

 

AST11

 

 

 

 

AST10

 

 

 

 

AST9

 

 

 

 

AST8

 

 

 

 

AST7

 

 

 

 

AST6

 

 

 

 

AST5

 

 

 

 

AST4

 

 

 

 

AST3

 

 

 

 

AST2

 

 

 

 

AST1

 

 

 

 

AST összesen

 

 

 

 

AST/SC 6

 

 

 

 

AST/SC 5

 

 

 

 

AST/SC 4

 

 

 

 

AST/SC 3

 

 

 

 

AST/SC 2

 

 

 

 

AST/SC 1

 

 

 

 

AST/SC összesen

 

 

 

 

VÉGÖSSZEG

 

 

 

 

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

IV. besorolási csoport

 

 

 

 

III. besorolási csoport

 

 

 

 

II. besorolási csoport

 

 

 

 

I. besorolási csoport

 

 

 

 

Összesen

 

 

 

 

Kirendelt nemzeti szakértők

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

 

 

 

 

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot a mellékletben.

3.2.3.2.  A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

 

2020. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

•  A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

 

 

 

 

 

 

 

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve(22)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 04 yy(23)

- a központban(24)

 

 

 

 

 

 

 

 

- a küldöttségeknél

 

 

 

 

 

 

 

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

 

 

 

 

 

 

 

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

 

Külső munkatársak

 

A teljes munkaidős alkalmazottak egységekben kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.  A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–  ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára(25).

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.3.  A bevételre gyakorolt becsült hatás

–  ý A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–  ¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–  ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–  ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása(26)

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

... jogcímcsoport

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

MELLÉKLET az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló rendeletre irányuló javaslat pénzügyi kimutatásához

Az alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók (ECSP) ESMA általi engedélyezéséhez és felügyeletéhez kapcsolódó költségeket három költségkategória szerint becsülték meg: személyzeti költségek, adminisztratív költségek és működési költségek(27).

A Bizottság jelenlegi előzetes becslései szerint az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti feladatokhoz 2019-ben 4 új alkalmazottra, 2020-ra pedig további 9 alkalmazottra lesz szükség. Ez az ESMA-nál jelenleg alkalmazott és az ESMA jelenlegi költségvetéséből fedezett személyi állományon felül értendő. A költségeket az uniós költségvetésből finanszíroznák annak érdekében, hogy a kialakulóban levő ágazatot ne terheljék aránytalanul magas díjak. Az e szabályok szerint engedélyezett európai közösségi finanszírozási szolgáltatók hozzájárulást fizetnek majd, de erre felső határértéket fognak alkalmazni, ahogy azt a javaslat szövege részletezi.

A személyi állomány növelésének szükségessége a rendelet által az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók koordinálásával és felügyeletével összefüggésben az ESMA-ra ruházott további feladatokból ered:

•  az engedélyezési eljárások előkészítése és irányítása;

•  központi nyilvántartás létrehozása és fenntartása;

•  a rendeletben előírt technikai standardok kidolgozása;

•  a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapok vizsgálata;

•  az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók koordinálásának és felügyeletének előkészítése;

•  évente a fő teljesítménymutatók ellenőrzése és azokra vonatkozó jelentéstétel.

A szóban forgó új feladatokat a rendeletjavaslat állapítja meg, részletesebb meghatározásuk pedig az indokolásban olvasható. Ezek közé tartoznak többek között a következők: az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és nyilvántartásba vétele, a nyilvántartásba vett európai közösségi finanszírozási szolgáltatók felügyelete, a felügyelt szervezetek vezetőségével / munkatársaival való rendszeres kapcsolattartás előírása, az illetékes nemzeti hatóságok vagy a fogyasztók kérdéseinek, panaszainak vagy kéréseinek megválaszolása, a közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendeletben foglalt, a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, információkérés az európai közösségi finanszírozási szolgáltatóktól vagy a szervezetek irányításában részt vevő személyektől, helyszíni ellenőrzések végzése, nyilvántartások vizsgálata és a rendelettel kapcsolatos vélt kötelezettségszegésekkel kapcsolatban a személyek meghallgatása, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapok vizsgálata a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, valamint a szükséges dokumentumok fordítása. Emellett az ESMA-nak feladata lehet az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyének visszavonása, és az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendeletben felsorolt egyéb felügyeleti intézkedéseket is végrehajthat.

A következő szakasz áttekinti a kiegészítő források, a létszámbővítéssel kapcsolatos költségek és a kiegészítő informatikai infrastruktúra költségeinek kiszámítására vonatkozó általános feltételezéseket.

A kiegészítő források kiszámításakor figyelembe vett általános feltételezések

A kiegészítő források kiszámításakor a következő feltételezéseket vettük figyelembe.

Feltételezhető, hogy a rendelet 2019 elején lép hatályba, és az ESMA abban az évben fogja kidolgozni a szabályozástechnikai standardok tervezetét és a szakvéleményeket, valamint a folyamatok és eljárások tervezetét. A becslések szerint az ESMA 2020-ban – a piacon jelenleg működő közösségi finanszírozási platformok száma, mérete, tevékenysége, általános piaci feltételei és azon platformok száma alapján, amelyek már megkísérelték tevékenységüket több országra kiterjeszteni – körülbelül 25 szervezetet fog felügyelni.

Abból lehet kiindulni, hogy a létszámot állandó vagy szerződéses alkalmazottak felvételével bővítik. A becslések szerint az állandó alkalmazottak átlagos éves költsége 173 000 EUR, a szerződéses alkalmazottaké pedig 86 000 EUR lesz(28). Az alábbi táblázat tartalmazza a teljes éves átlagköltséget személyzeti kategóriánként, a nyugdíjköltségek és a munkaerő-felvételi költségek figyelembevételével. A személyzeti adminisztratív és működési költségek más kategóriába kerülnek.

1. táblázat: Személyzeti költségek

Személyzeti kategória

2019 – Teljes éves átlagos személyzeti költség (*)

2020 – Teljes éves átlagos személyzeti költség (*)

Tisztviselő

158 020 EUR

153 687 EUR

Szerződéses alkalmazott

85 640 EUR

72 640 EUR

(*) magában foglalja a következőket: munkaerő-felvételi költségek, bérek és juttatások, nyugdíjjárulékok, egyéb költségek (képzés, orvosi költségek, iskola, személyzeti igazgatás). A személyzeti adminisztratív (például kiküldetések költségei) és működési költségek (például adatbázisok, találkozók költségei, jogi költségek) figyelembevételével.

A létszámbővítés mértékének kiszámítása

A 2. táblázat bemutatja az ESMA által a rendeletben meghatározott funkciók ellátásához szükséges, előirányzott személyzeti forrásokat.

2. táblázat – Teljes munkaidős egyenérték/év

 

2019

2020

AD

2

6

Szerződéses alkalmazott

1

1

Összesen

3

7

A 2020 utáni jövőbeli igények a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben kerülnek kiszámításra és elosztásra.

Egyéb kiadások

A 3. táblázatban a működési költségek között szerepelnek az egyéb kiadások, például a nyilvántartás, az adatbázisok létrehozásával összefüggő és egyéb költségek. A feltételezések szerint az informatikai költségek 2019-ben és 2020-ban egyaránt 250 000 EUR-t tesznek ki, majd ezt követően 50-re csökkennek. A működési költségekre vonatkozó sor magában foglalja a fordítási költségeket is, amelyek évente 350 000 EUR-t tesznek ki.

A kiadások teljes összege 2019–2020 között

A fenti feltételezések figyelembevételével az alábbi táblázat az ESMA által a 2019–2020-as időszakban elvégzendő kialakítási, felügyeleti és engedélyezési feladatok teljes becsült összegét tartalmazza.

3. táblázat – Az ESMA európai közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos összkiadásai 2019–2020 között, EUR-ban

 

2019

2020

Személyzeti kiadások

401 680 EUR

994 760 EUR

Igazgatási kiadások

90 720 EUR

236 040 EUR

Operatív kiadások

271 600 EUR

656 200 EUR

Kiadások összesen

764 000 EUR

1 887 000 EUR

Az engedéllyel rendelkező szervezetektől beszedett díjak (*)

0

25 x 10 000 EUR

Az ágazattól származó teljes költségvetés

0

250 000 EUR

Az uniós költségvetésre gyakorolt teljes hatás

764 000 EUR

1 637 000 EUR

MELLÉKLET

A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon feltüntetendő információk

A. rész: A projektgazdá(k)ra és a közösségi finanszírozású projektre vonatkozó információk

a)  Személyazonosság, jogállás, tulajdonviszonyok, vezetőség és elérhetőség;

b)  Fő tevékenységek; kínált termékek vagy szolgáltatások;

c)  A projektgazda elmúlt 3 évre vonatkozó kulcsfontosságú pénzügyi adatai és rátái;

d)  A közösségi finanszírozású projekt leírása, beleértve a célját és a főbb jellemzőit.

B. rész: A közösségi finanszírozási folyamat fő jellemzői és tőkebevonás vagy adott esetben hitelfelvétel feltételei

a)  A bevonandó tőke vagy a hitelfelvétel minimális célösszege egyetlen közösségi finanszírozási ajánlattétel keretében, és a projektgazda vagy a közösségi finanszírozási szolgáltató által a közösségi finanszírozású projektre vonatkozóan már végrehajtott ajánlattételek száma;

b)  A tőkebevonási vagy hitelfelvételi célösszeg elérésének határideje;

c)  Információ a következményekről, amennyiben a tőkebevonási célösszeget vagy a hitelfelvételi célösszeget nem sikerül határidőre teljesíteni;

d)  A maximális ajánlattételi összeg, ha eltér a tőkebevonás a) pontban meghatározott célösszegétől;

e)  A projektgazda által a közösségi finanszírozású projektre előirányzott saját tőke összege;

f)  A közösségi finanszírozási ajánlattal összefüggésben a kibocsátói tőke vagy hitelek összetételének változása.

C. rész: Kockázati tényezők

A közösségi finanszírozású projekt finanszírozásával, a szektorral, a projekttel, a projektgazdával és a befektetési instrumentummal kapcsolatos fő kockázatok bemutatása, beleértve adott esetben a földrajzi kockázatokat.

D. rész: Az értékpapír-ajánlattétellel kapcsolatos információk

a)  A felajánlandó befektetési instrumentumok teljes összege és típusa;

b)  Jegyzési ár;

c)  Elfogadják-e a túljegyzéseket, és azokat hogyan allokálják;

d)  Jegyzési és fizetési feltételek;

e)  A befektetési instrumentumok letéti őrzése és a befektetőknek való leszállítása;

f)  Amennyiben a befektetést kezes vagy biztosíték fedezi:

i.  a kezes vagy biztosítéknyújtó jogi személy-e;

ii.  a kezes vagy biztosítéknyújtó személyazonossága, jogállása és elérhetősége;

iii.  a kezességvállalás vagy a biztosíték jellegére és feltételeire vonatkozó információk;

g)  Adott esetben az értékpapírok visszavásárlására irányuló kötelezettségvállalás és a visszavásárlási időszak;

h)  Nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében a névleges kamatláb, a kamatfizetés megkezdésének időpontja, az esedékes kamatfizetési időpontok, a lejárat napja és az alkalmazandó hozam.

E. rész: A kibocsátóra vonatkozó információk, ha a kibocsátó eltér a projektgazdától és ezért különleges célú gazdasági egység

a)  Beékelődik-e különleges célú gazdasági egység a projektgazda és a befektető közé;

b)  A kibocsátó elérhetőségei.

F. rész: Befektetői jogok

a)  Az értékpapírhoz fűződő fő jogok;

b)  Az értékpapírokra vonatkozó korlátozások;

c)  Az értékpapírok átruházására vonatkozó korlátozások leírása;

d)  Kilépési lehetőségek;

e)  Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a tőke és a szavazati jogok eloszlása az ajánlattételből eredő tőkeemelés előtt és után (feltételezve, hogy az összes értékpapír jegyzésre kerül).

G. rész: A hitelmegállapodáshoz kapcsolódó közzététel

Ha a közösségi finanszírozási ajánlat hitelközvetítést foglal magában, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a D., E. és F. részben említett információk helyett a következő információkat kell tartalmaznia:

a)  A hitelmegállapodás jellege és futamideje;

b)  Az alkalmazandó kamatlábak vagy adott esetben a befektetőnek járó egyéb ellentételezés;

c)  Kockázatcsökkentési intézkedések, például hogy a hitel biztosítékkal fedezett-e;

d)  A tőkeösszeg törlesztési ütemterve és a kamat visszafizetése.

H. rész: Díjak, információk és jogorvoslat

a)  A befektetéssel kapcsolatban a befektetőnek felszámított díjak és a nála felmerülő költségek;

b)  Hol és hogyan lehet díjmentesen további információt szerezni a közösségi finanszírozású projektről, a projektgazdáról és a kibocsátóról;

c)  Milyen módon és hol tehet panaszt a befektető a befektetéssel vagy a projektgazda magatartásával vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatóval kapcsolatban.

(1)

  HL C 367., 2018.10.10., 65. o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

  HL C […], […], […] o.

(4)

  HL C […], […], […] o.

(5)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(10)

  Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról, COM(2017)340.

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(12)

  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13)

  15 HL L 297., 2013.11.7, 107. o.

(14)

*   HL: kérjük, illessze be e rendelet számát, és a kihirdetésére vonatkozó részletes adatokat.

(15)

A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(16)

Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx.

(17)

  Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(18)

  EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(19)

Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(20)

A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(21)

Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés

(22)

AC = szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(23)

Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(24)

Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(25)

Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(26)

A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

(27)

A működési költségek magukban foglalnak fordítási és informatikai költségeket is.

(28)

A nyugdíjköltségek és a munkaerő-felvételi költségek nélkül, de a személyzeti működési és adminisztratív költségek figyelembevételével (például adatbázisok, találkozók költségei, jogi költségek).


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Üzleti Közösségi Finanszírozási Szolgáltatók

Hivatkozások

COM(2018)0113 – C8-0103/2018 – 2018/0048(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

7.3.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.4.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

16.4.2018

IMCO

16.4.2018

JURI

16.4.2018

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

21.3.2018

IMCO

23.4.2018

JURI

27.3.2018

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Ashley Fox

31.5.2018

 

 

 

Korábbi előadók

Ashley Fox

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

9.10.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, David Coburn, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Stefan Gehrold, Roberto Gualtieri, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Caroline Nagtegaal, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Martin Schirdewan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Corbett, Mady Delvaux, Bas Eickhout, Ashley Fox, Eva Joly, Syed Kamall, Thomas Mann, Eva Maydell, Luigi Morgano, Lieve Wierinck, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Tiziana Beghin, John Flack, Aleksander Gabelic, Anna Hedh, Agnes Jongerius, Ricardo Serrão Santos

Benyújtás dátuma

9.11.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

38

+

ALDE

Petr Ježek, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

John Flack, Ashley Fox, Syed Kamall, Bernd Lucke, Kay Swinburne, Roberts Zīle

EFDD

Tiziana Beghin, David Coburn, Marco Valli

PPE

Markus Ferber, Stefan Gehrold, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Eva Maydell, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Tom Vandenkendelaere

S&D

Pervenche Berès, Richard Corbett, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Aleksander Gabelic, Roberto Gualtieri, Anna Hedh, Agnes Jongerius, Luigi Morgano, Ricardo Serrão Santos, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

5

-

GUE/NGL

Marisa Matias, Martin Schirdewan

VERTS/ALE

Bas Eickhout, Eva Joly, Philippe Lamberts

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. november 23.Jogi nyilatkozat