Eljárás : 2018/0091(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0366/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0366/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 14
CRE 11/12/2018 - 14

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 12.6
CRE 12/12/2018 - 12.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0504

AJÁNLÁS     ***
PDF 522kWORD 74k
9.11.2018
PE 627.597v02-00 A8-0366/2018

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Pedro Silva Pereira

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVÉL FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT VÉLEMÉNYE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07964/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (07965/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, a 100. cikk (2) bekezdésével, a 207. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével, a 218. cikk (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint a 218. cikk (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0382/2018),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, ...-i nem jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levél formájában megfogalmazott véleményére (A8–0366/2018),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Japán kormányának és parlamentjének.

(1)

E napon elfogadott szövegek, P8_TA(0000)0000.


INDOKOLÁS

Az Európai Unió (EU) és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat 2013. március 25-én kezdték meg és 2017. december 8-án fejezték be. 2018. július 17-én az Európai Unió és Japán gazdasági partnerségi megállapodást és stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Tokióban tartott EU–Japán csúcstalálkozón.

Az Európai Parlament a 2012 októberében született állásfoglalásában határozta meg a tárgyalási prioritásokat. E prioritások tükröződnek a tárgyalások kimenetelében. A folyamat során az Európai Parlamentet folyamatos jelleggel tájékoztatták, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság az előkészületektől kezdve a végleges megállapodás aláírásáig szorosan nyomon követte a tárgyalásokat. Az Európai Parlament kérését követően a Tanács 2017 szeptemberében közzétette tárgyalási megbízatását.

A Japánnal kötendő külön beruházásvédelmi megállapodásra irányuló tárgyalások még folyamatban vannak. Az Európai Parlament továbbra is szorosan figyelemmel követi ezeket a tárgyalásokat, és már világosan kijelentette, hogy a korábbi, a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmus elfogadhatatlan.

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás stratégiai jelentőségű. Az EU által valaha kötött legfontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodás, amely a világ bruttó hazai össztermékének (GDP) közel egyharmadát, a világkereskedelem majdnem 40%-át és több mint 600 millió embert fed le.

A globális kereskedelmi rendszer zűrzavarai idején ez a megállapodás a szabályokon alapuló, szabad és tisztességes kereskedelem támogatottságát jelzi, miközben elősegíti az uniós értékek és magas szintű normák előmozdítását.

Az EU és Japán egyetért az alapvető értékekben, így az emberi jogokban, a demokráciában és a jogállamiságban, valamint a fenntartható fejlődés, a multilateralizmus és a szabályokon alapuló világkereskedelmi rendszer melletti komoly elkötelezettségben.

Japán a világ harmadik legnagyobb fogyasztói piaca, de csak hatodik kereskedelmi partnere az Uniónak. Ez a megállapodás erősíti a jelenlegi kétoldalú kereskedelmi és politikai kapcsolatot.

A 2016. évi hatásvizsgálat becslései szerint a megállapodás mind az Unióban, mind pedig Japánban pozitív hatást gyakorolna a GDP-re, a jövedelmekre, a kereskedelemre és a foglalkoztatásra, az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” megteremtésének célkitűzését szem előtt tartva.

A nemzetközi megállapodás valós haszna azonban a rendelkezések összes fél általi megfelelő és teljes körű végrehajtásának függvénye. Az elfogadott kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követése ezért döntő fontosságú.

Árukereskedelem: Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás a hatálybalépésétől kezdődően a Japánba irányuló uniós export több mint 90%-a esetében megszünteti a vámterheket. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán az EU-ból behozott áruk 97%-a esetében eltörli a vámokat, a fennmaradó tarifacsoportokat vámkontingensek és vámtarifa-csökkentések révén részlegesen liberalizálva. A személygépkocsik esetében az EU egy hétéves időszak alatt fokozatosan szünteti meg a személyautókra kivetett 10%-os vámtarifáját, míg a traktorok és buszok esetében az uniós vámok 12 év után szűnnek meg. Egyes becslések szerint a megállapodás évente mintegy 1 milliárd euró összegű vámot takarít meg az uniós exportőrök számára.

Nem vámjellegű intézkedések: Az EU–Japán tárgyalások számos olyan nem vámjellegű intézkedéssel is foglalkoztak, amelyek az uniós vállalkozások számára fontos kérdést jelentettek, különösen a gépjárműipar, az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerek címkézése, a kozmetikumok, az orvostechnikai eszközök és a textiltermékek címkézése kapcsán. Japán vállalta, hogy a gépjárműipari szabványait még jobban összehangolja az uniós gépkocsigyártók által alkalmazott nemzetközi szabványokkal (ENSZ EGB-előírások). A megállapodás tartalmaz egy védzáradékot, amely lehetővé teszi, hogy az EU újra vámokat vezessen be, amennyiben Japán megszünteti az ENSZ EGB-előírások alkalmazását vagy újra bevezeti a megszüntetett nem vámjellegű intézkedéseket.

Mezőgazdaság és földrajzi jelzések: A vámcsökkentések az EU mezőgazdasági ágazata számára a legjelentősebbek, miközben a megállapodás védi a legérzékenyebb termékeket. A borok, szeszes italok és más alkoholtartalmú italok a hatálybalépéstől kezdve vámmentességet élveznek. A kemény sajtokra kivetett magas vámok megszűnnek, és a friss sajtra vámmentes vámkontingens kerül megállapításra. A marhahús esetében fokozatosan csökkennek majd a vámok (15 év alatt 38,5%-ról 9%-ra). Az Unió vámmentes hozzáférést élvez majd a feldolgozott sertéshús esetében, valamint majdnem teljes vámmentességet a friss sertéshús kereskedelmében. Egy átmeneti időszakot követően megszűnnek a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, így a tésztákra, csokoládékra és kekszekre kivetett vámok. A gazdasági partnerségi megállapodás 205 európai földrajzi jelzés védelmét is biztosítja, amely kiváltképpen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára.

Közbeszerzés: Japán elfogadta, hogy 48 kulcsfontosságú város (amelyek a japán lakosság mintegy 15%-át teszik ki), valamint számos független helyi közigazgatási intézmény (egyetemek, kórházak és állami energiaipari vállalatok) esetében teszi lehetővé a közbeszerzéseken való részvételt. Japán kötelezettséget vállalt arra is, hogy legkésőbb egy évvel a megállapodás hatálybalépése után megszünteti az úgynevezett „üzemeltetési biztonságra vonatkozó záradékot”, amely eddig a gyakorlatban megakadályozta az uniós vasúti beszállítók japán piachoz való hozzáférését. Az egyezmény a többoldalú, közbeszerzésről szóló megállapodásra épül, és maximalizálja az átláthatóságot a közbeszerzési eljárásokon való részvétel során.

A szolgáltatások kereskedelme: A megállapodás a negatív listán alapuló megközelítés ellenére fenntartja a tagállami hatóságok számára azt a jogot, hogy a közszolgáltatásokat helyi, regionális vagy nemzeti szinten határozzák meg, nyújtsák és szabályozzák. A gazdasági partnerségi megállapodás nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy bármilyen privatizált szolgáltatást visszahozzanak a közszférába. A megállapodás szintén fenntartja a felek szuverén jogát, hogy pénzügyi és bankágazatukat prudenciális és felügyeleti okokból szabályozzák. A liberalizáció olyan területekre terjed ki, mint az e-kereskedelem, nemzetközi tengeri szállítás, postai szolgáltatások és távközlés, de az audiovizuális szolgáltatások nem tartoznak ide. A gazdasági partnerségi megállapodás meghatározza továbbá a szakemberek határokon átnyúló ideiglenes mozgását (az ún. 4. módot), mindkét felet elkötelezve a vállalatokon belüli áthelyezések mellett mintegy 40 ágazatban, valamint a független szakemberek esetében körülbelül 20 ágazatban.

Kis- és középvállakozások: Ez az első alkalom, hogy egy uniós kereskedelmi megállapodásba a kkv-kat célzó külön fejezetet foglalnak. A fejezet a nyilvánosság számára elérhető honlap és kkv-kapcsolattartó pontok létrehozását irányozza elő, amelyek a kisvállalkozások számára releváns információkkal szolgálnak az egymás piacaihoz való hozzáférést illetően. A Japánba exportáló uniós vállalkozások 78%-a kkv.

Fenntartható fejlődés: Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás mindkét fél elkötelezettségét megerősíti a munka és környezetvédelem területén kötött többoldalú megállapodások széles köre, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje mellett. Mindkét fél kötelezettséget vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó Párizsi Megállapodás és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékony végrehajtása mellett, beleértve a természeti erőforrások megőrzésére és fenntartható kezelésére vonatkozó megállapodásokat is (halászat, biológiai sokféleség, erdőgazdálkodás). A megállapodás különösen az illegális fakitermelés és az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén folytatott megerősített együttműködést írja elő. Bár Japán sajnálatos módon még nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) két alapvető egyezményét, a megállapodás kötelezettségvállalásokat tartalmaz az alapvető ILO-egyezmények ratifikálására vonatkozóan. A fejezet elismeri a szabályozáshoz fűződő jogot is, és egy olyan felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely a munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajthatóságának és hatékonyságának megerősítésére alkalmazható, és szükséges is alkalmazni.

Adatszolgáltatás: A gazdasági partnerségi megállapodás nem tartalmaz az adatszolgáltatásra vonatkozó általános rendelkezéseket, azonban egy időszakonkénti felülvizsgálati záradékot igen, amely szerint a felek a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül megvizsgálják az adatok határokon átnyúló megosztásának ügyét.

Szabályozási együttműködés: A szabályozási együttműködésről szóló fejezet önkéntes és tiszteletben tartja az egyes felek szuverén jogát arra, hogy közpolitikai célkitűzéseik elérése érdekében a védelem szintjét önmaguk szabályozzák. A megállapodás előirányozza egy pénzügyi szabályozási fórum létrehozását is az EU és Japán közötti együttműködés megerősítése és a globális pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása és fejlesztése érdekében. A szabályozási együttműködésről szóló fejezet egyértelműen megemlíti azt is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott elveket teljes mértékben tiszteletben kell tartani, amely az elővigyázatosság elvét is magában foglalja.

Végrehajtás és civil társadalom: A megállapodás a civil társadalommal és az ágazati bizottságokkal való közös párbeszédet irányoz elő, úgymint a szabályozási együttműködési bizottság, ahol a civil társadalom részvétele is lehetséges. Mint ahogyan az utóbbi időkben kötött uniós kereskedelmi megállapodások esetében is, a gazdasági partnerségi megállapodás belső tanácsadó csoportot hoz létre, biztosítva a civil társadalom bevonását a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásába és nyomon követésébe.

Következtetés

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás rendkívüli stratégiai jelentőségű. A megállapodás az Európai Unió, annak polgárai és vállalkozásai számára komoly gazdasági értékkel bíró, kiegyensúlyozott és átfogó eredmény. A megállapodás új piaci lehetőségeket biztosít, különösen olyan ágazatok számára, amelyek általában nem a fő kedvezményezettjei a kereskedelmi megállapodásoknak (mint például a mezőgazdaság). E gazdasági partnerségi megállapodás számos újdonságot tartalmaz, mint például az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint a vállalatirányításról és a kis- és középvállalkozásokról szóló külön fejezetek. A megállapodás továbbá teljes mértékben tiszteletben tartja a szabályozáshoz és a közszolgáltatások védelméhez fűződő jogokat. A megállapodásnak lehetősége van hozzájárulni a fenntartható növekedés és a tisztességes munkahelyek megteremtéséhez, az uniós értékek előmozdítása és a magas színvonal fenntartása mellett olyan területeken, mint az élelmiszer-biztonság, környezetvédelem és munkajog.

Az előadó ezért ajánlja az egyetértés megadását a megállapodáshoz.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (17.10.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatról

(07964/2018 - C8-0382/2018 – 2018/0091(NLE))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy ajánlja, a Parlament adja egyetértését az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslathoz.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Cím

A Tanács határozata az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről

Hivatkozások

07964/2018 – C8-0382/2018 – COM(2018)01922018/0091(NLE)

Illetékes bizottság

 

INTA

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

10.9.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Adina-Ioana Vălean

17.10.2018

A vélemény korábbi előadója

Joëlle Mélin

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

11

10

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, György Hölvényi, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Joëlle Mélin, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cristian-Silviu Buşoi, Jørn Dohrmann, Eleonora Evi, Christophe Hansen, Norbert Lins, Tilly Metz, Younous Omarjee, Gabriele Preuß, Bart Staes

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Linnéa Engström, Kati Piri

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR

Jørn Dohrmann, Arne Gericke, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha

EFDD

Eleonora Evi

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Christophe Hansen, György Hölvényi, Peter Liese, Norbert Lins, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Adina-Ioana Vălean

11

-

EFDD

Julia Reid

ENF

Sylvie Goddyn, Joëlle Mélin

GUE/NGL

Lynn Boylan, Kateřina Konečná, Younous Omarjee

VERTS/ALE

Marco Affronte, Linnéa Engström, Tilly Metz, Michèle Rivasi, Bart Staes

10

0

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Rory Palmer, Gilles Pargneaux, Kati Piri, Gabriele Preuß

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG LEVÉL FORMÁJÁBAN MEGFOGALMAZOTT VÉLEMÉNYE

Bernd Lange

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke

ASP 12G205

IPOL-COM-AGRI D (2018) 42313

Tisztelt Elnök Úr!

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság az eljárási szabályzat 99. cikkének (2) bekezdése értelmében engedélyt kapott arra, hogy az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről nem jogalkotási állásfoglalási indítványt tartalmazó jelentéstervezetet készítsen (07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091M(NLE)).

2018. július 10-i ülésükön az AGRI bizottság koordinátorai úgy határoztak, hogy nem készítenek hivatalos véleményt erről az állásfoglalásra irányuló indítványról, hanem ehelyett e levél formájában a felelős bizottság elé terjesztik a témával kapcsolatos általános megfontolásokat.

A bizottságon belüli konzultációk eredményeként az AGRI bizottság tagjainak túlnyomó többsége támogatja az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). Valójában az összes rendelkezésre álló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat számára komoly előnyökkel járna a megállapodás.

Az EU jelenleg sokkal több mezőgazdasági terméket exportál Japánba, mint fordítva, bár a mezőgazdasági termékek aránya az EU teljes Japánba irányuló exportjában viszonylag alacsony (2017-ben 5,4% volt). Japán mezőgazdasági piacai viszonylag védettek (egyszerű átlagban a legnagyobb kedvezményes vámtétel az állati termékek esetében 10,6%, a tejtermékek esetében pedig 63,4%), ez az arány azonban a megállapodás következtében jelentősen emelkedhet. Az EU Japánba irányuló legfontosabb exportált élelmiszereire kivetett vámok jelentősen csökkennének, például a sertéshús (10 év alatt 4,3%-ról 0%-ra), a bor (15%-ről 0%-ra a hatályba lépéskor), a marhahús (15 év alatt 38,5%-ról 9%-ra), a tészta és a csokoládé (10 év alatt 24%, illetve 30%-ról 0%-ra) esetében. Ami a sajtokat illeti (jelenleg 30%–40%), a megállapodás teljes liberalizációt jelentene a kemény sajtok esetében, illetve vámkontingenseket biztosítana vámmentes hozzáféréssel a friss, feldolgozott és lágy sajtok esetében.

Bár egyes érzékeny termékek (nevezetesen a rizs) nem tartoznak a megállapodás hatálya alá, az agrár-élelmiszeripari ágazat számára a vámtarifák csökkentése és a nem vámjellegű akadályok (különösen az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések jóváhagyási és engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése) tekintetében jelentkező előnyök egyértelműen kedvezőek.

Továbbá szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az AGRI bizottság tagjai nagyon elégedettek azzal, hogy a megállapodás keretében az európai földrajz árujelzők magas szintű védelmet élveznének (több mint 200 uniós élelmiszer, bor és szeszes ital lenne védett), ami nagymértékben javítaná az érintett uniós gyártók esélyeit arra, hogy ezeket a kiváló minőségű termékeket a 127 millió fogyasztóval rendelkező japán piacon értékesítsék.

Végül kedvezően értékeljük a megállapodásnak a borexport kölcsönös elősegítéséről szóló átfogó, az EU és Japán által három fázisban jóváhagyandó borászati eljárások listáját tartalmazó részét is.

Kérem, hogy az INTA a nem jogalkotási állásfoglalási indítványról szóló jelentéstervezet és az azt követő egyetértési eljárás előkészítésekor vegye figyelembe a fenti elképzeléseket.

Természetesen továbbra is rendelkezésre állok, amennyiben az előadó vagy Ön személyesen szeretne további eszmecseréket folytatni velünk a kérdéssel kapcsolatban.

Tisztelettel:

 

Czesław Adam SIEKIERSKI


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Tanács határozata az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről

Hivatkozások

07964/2018 – C8-0382/2018 – COM(2018)01922018/0091(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

18.7.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

10.9.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

10.9.2018

TRAN

10.9.2018

AGRI

10.9.2018

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

TRAN

14.5.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pedro Silva Pereira

16.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

27.9.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

10

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, Yannick Jadot, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Patricia Lalonde, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Syed Kamall, Sajjad Karim, Sander Loones, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georges Bach, Norbert Lins

Benyújtás dátuma

9.11.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

25

+

ALDE

Nadja Hirsch, Patricia Lalonde, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

Syed Kamall, Sajjad Karim, Sander Loones

EFDD

Tiziana Beghin

NI

David Borrelli

PPE

Georges Bach, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Norbert Lins, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa, Iuliu Winkler

S&D

Bernd Lange, David Martin, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

10

-

ENF

France Jamet

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz

NI

Emmanuel Maurel,

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

1

0

S&D

Jude Kirton-Darling

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. november 29.Jogi nyilatkozat