Eljárás : 2018/0091M(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0367/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0367/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 14
CRE 11/12/2018 - 14

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 12.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0505

JELENTÉS     
PDF 403kWORD 62k
19.11.2018
PE 627.606v02-00 A8-0367/2018

nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091M(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Pedro Silva Pereira

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(07964/2018 – C8-0382/2018 – 2018/0091M(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07964/2018),

–  tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (07965/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkével, a 100. cikk (2) bekezdésével, a 207. cikk (4) bekezdésének első albekezdésével, a 218. cikk (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint a 218. cikk (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0382/2018),

–  tekintettel a 2018. július 17-én rendezett, 25. EU–Japán csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2018. július 17-én aláírt EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozóan a Tanács által 2012. november 29-én elfogadott és 2017. szeptember 14-én közzétett tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. október 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására(2) és „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című, 2017. december 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatának 2016. áprilisi zárójelentésére és a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága által 2018 júniusában készített, az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás gazdasági hatásáról szóló elemzésre,

–  tekintettel a 2018. május 10-i, 38. EU–Japán parlamentközi ülés közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó csúcstalálkozóján fogadtak el 2015 szeptemberében, New Yorkban,

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem. A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. októberi bizottsági közleményre,

–  tekintettel a Bizottság szolgálatainak az EU szabadkereskedelmi megállapodásai kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetei végrehajtásának és érvényesítésének javításával kapcsolatos visszajelzésről és további lehetőségekről szóló, 2018. február 26-i informális dokumentumára,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A civil társadalom szerepe az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodásban” című, 2014. októberi véleményére és „A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban” című, 2018. február 14-i véleményére,

–  tekintettel a Bizottság 15 pontból álló, az uniós kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek eredményesebbé tételét szolgáló, 2018. február 26-i tervére,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (11) bekezdése értelmében adott, 2017. május 16-i 2/15. sz. véleményére, amelyet a Bizottság kért 2015. július 10-én;

–  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 168–191. cikkére és különösen az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az EUMSZ 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkére, valamint az EUMSZ 218. cikkére, különösen pedig annak (10) bekezdésére,

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló …-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0367/2018),

A.  mivel az Unió és Japán egyetért az alapvető értékekben, így az emberi jogok tiszteletben tartásában, a demokráciában és a jogállamiságban, és komolyan elkötelezte magát a fenntartható fejlődés és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályokon alapuló rendszere mellett;

B.  mivel az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás stratégiai dimenzióval rendelkezik, és az Unió által valaha megkötött legfontosabb kétoldalú kereskedelmi megállapodás, minthogy a világ GDP-jének közel egyharmadát lefedi, és a világkereskedelem csaknem 40 százalékára és több mint 600 millió emberre terjed ki;

C.  mivel Japán a világ harmadik legnagyobb fogyasztói piaca, de az Unió számára csak a hatodik legfőbb exportpiac, ami a kétoldalú kereskedelemben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket mutatja;

D.  mivel az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás hatásaival kapcsolatban több előzetes tanulmány és elemzés jelzi, hogy a megállapodás mind az Unióban, mind pedig Japánban pozitív hatást gyakorolhat a GDP-re, a jövedelmekre, a kereskedelemre, a termelékenységre és a foglalkoztatásra, ugyanakkor az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzést szem előtt tartja; mivel a megállapodás emellett előnyökkel járhat a fogyasztók számára is az árak csökkentése, valamint a fogyasztók rendelkezésére álló áruk és szolgáltatások választékának bővülése révén; mivel az Uniónak és tagállamainak javítaniuk kell azokon a meglévő eszközökön, amelyek segítik a munkavállalókat és a vállalatokat az új lehetőségekhez, illetve a globalizáció és a kereskedelmi megállapodások esetleges negatív hatásaihoz való alkalmazkodásban; mivel a megállapodás potenciális sikerességét az ENSZ 2030-ra szóló fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás alapján is kellene értékelni;

E.  mivel a Parlament a kezdetektől fogva nyomon követte e tárgyalásokat, átláthatóságot várt el, és kérte, hogy a tárgyaló felek vegyék tekintetbe a polgárok, a civil társadalom és a vállalkozások érdekeit, ami a dokumentumokhoz való jobb hozzáférést, a tárgyalásokról való rendszeres jelentéstételt és jobb kommunikációt eredményezett;, mivel a jövőben tovább lehetne javítani a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó eljárást, különösen az uniós javaslatok megosztása és annak biztosítása révén, hogy a Tanács a tárgyalások előtt következesen nyilvánosságra hozza a tárgyalási irányelveket;

F.  mivel elengedhetetlen, hogy a megállapodás által biztosított kereskedelmi preferenciák és lehetőségek hozzáférhetőek legyenek, és maradéktalanul kihasználják őket;

1.  úgy ítéli meg, hogy e megállapodás a két fél számára és globálisan kiemelt stratégiai jelentőséggel bír, és a nyílt, tisztességes és értékeken és szabályokon alapuló kereskedelmet támogató, időben adott jelzésnek minősül, ugyanakkor a nemzetközi rend előtt álló, erőteljesen protekcionista kihívások idején a magas szintű normákat mozdítja elő, nevezetesen a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok terén; figyelmeztet arra, hogy az efféle protekcionizmus ne járható út, és hogy a kereskedelempolitika aktuális állása nem tartható fenn tovább;

2.  üdvözli a gazdasági partnerségi megállapodás ambiciózus és átfogó jellegét, amely megfelel az EU és Japán közötti kereskedelmi tárgyalásokról szóló, 2012. október 25-i parlamenti állásfoglalásban meghatározott prioritásoknak;

3.  kiemeli különösen a vámtarifák liberalizációjának a gazdasági partnerségi megállapodásban elfogadott magas szintjét, amely teljes körű végrehajtását követően az uniós tarifacsoportok 99%-át, a japán tarifacsoportok 97%-át liberalizálását jelenti majd, többek között azon ágazatok ipari termékei esetében, amelyekben az EU igen versenyképes, és ehhez az érzékeny termékek vámmentes kontingensek, csökkentett vámok vagy átmeneti időszakok általi védelmét célzó intézkedések társulnak; hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás csalás elleni záradékot tartalmaz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a kereskedelmi kedvezményeket csalás és a vámügyi együttműködés megtagadása esetén visszavonja, biztosítva ugyanakkor, hogy a jogszerűen eljáró kereskedőket ne érje hátrányos hatás;

4.  rámutat, hogy a gépjárművekre vonatkozó uniós vámtarifa hét év alatt fokozatosan megszűnik; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is éberen figyelje ebben az időszakban a gépjárművekre vonatkozó kereskedelmi forgalom alakulását az európai piac mindennemű destabilizálásának elkerülése és orvoslása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy az Unióban értékesített, japán márkájú járművek jelentős részét az Unióban gyártják;

5.  rámutat arra, hogy Japán számos ágazatban, például a járművek, az élelmiszer-adalékanyagok, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések, az élelmiszer-címkézés és a kozmetikai termékek terén kezelte a szükségtelen nem vámjellegű intézkedéseket, ezáltal csökkentve a megfelelés költségeit, és kiszámíthatóbb szabályozási keretet teremtve; emlékeztet arra, hogy az országnak jogában áll a nemzetközi normákhoz képest magasabb szintű nemzeti normákat megállapítani, amennyiben az a megfelelő egészség-, biztonság- vagy fogyasztóvédelem érdekében indokolt; megjegyzi továbbá, hogy Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy a gépjárműipari szabványait összehangolja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságéival (ENSZ EGB), amelyeket az uniós gépkocsigyártók is alkalmaznak;

6.  üdvözli, hogy Japán konkrétan megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít az uniós beszállítók számára 54 jelentős város közbeszerzési piacaihoz, és a városok körét esetleg tovább bővíti, eltörli a „működésbiztonsági záradékot”, amely a gyakorlatban megakadályozta, hogy az uniós vasúti beszállítók hozzáférjenek a japán piachoz, továbbá maximalizálja a közbeszerzési pályázatok átláthatóságát; kéri a Bizottságot, hogy irányozzon elő az ennek végrehajtására vonatkozó pontos nyomon követést annak érdekében, hogy a közbeszerzések nyitottsága és az azokhoz való egyenlő hozzáférés tekintetében vállalt kötelezettségeket teljesítsék; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésénél társadalmi és környezeti kritériumokat is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzéseknek mind az Unióban, mind Japánban továbbra is a polgárok mindenek felett álló érdekét kell szolgálniuk;

7.  úgy véli, hogy Japán rendkívül értékes piac az európai gazdálkodók és élelmiszergyártók számára, és megjegyzi, hogy az agrár-élelmiszeripari termékeknek mintegy 85%-a vámmentesen léphet majd be Japánba; rámutat arra, hogy egy átmeneti időszakot követően a feldolgozott mezőgazdasági termékek szintén vámmentesen juttathatók a japán piacra; üdvözli, hogy a megállapodás jelentős exportlehetőségeket biztosít az uniós agrár-élelmiszeripari termékek – például a bor, a marhahús, a sertéshús és a sajt – számára, és hogy 205 európai földrajzi jelzést részesít védelemben, és lehetőség van további földrajzi jelzések felvételére, ami a korábbi kereskedelmi megállapodásokhoz képest jelentős előrelépést jelent, és az élelmiszer-ágazatban különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára; kéri a tárgyalások három év múlva történő folytatását az oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájának bővítésére vonatkozó lehetőségek értékelése céljából, és elvárja, hogy mindkét fél a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a fenntartható mezőgazdaságra, ideértve a kisüzemi élelmiszer-termelést és a vidékfejlesztést is;

8.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás előmozdítja a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és termékek fogyasztók számára való biztosításának bevált gyakorlatait; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megakadályozza az elővigyázatosság elvének az EU-n belüli, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltak szerinti alkalmazását. hogy a megállapodásba egyértelmű hivatkozást foglaltak bele az elővigyázatossági megközelítésre; hangsúlyozza, hogy a megállapodás semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti az élelmiszerek pontos, érthető és az uniós előírásoknak megfelelő címkézését; felhívja mindkét partnert, hogy a megállapodás végrehajtása során növelje a fogyasztóvédelmet, a fogyasztók jólétét és az élelmiszer-biztonságot, a Bizottságot pedig arra, hogy valamennyi jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásba foglaljon bele konkrét és szigorú fogyasztóvédelmi rendelkezéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy mindkét fél elkötelezett a magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítása mellett, és hogy e magas szintű normákat nem szabad kereskedelmi akadályoknak tekinteni, ugyanakkor megjegyzi, hogy a megállapodás egyértelművé teszi, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi normákat nem szabad lazítani vagy enyhíteni a kereskedelem és a beruházások odavonzása céljából; emlékeztet az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének 5. fenntartható fejlesztési céljára; üdvözli, hogy Japán és az Unió egyaránt csatlakozott a kereskedelemről és a nőkről szóló Buenos Aires-i nyilatkozathoz, és felhívja mindkét felet, hogy határozottan erősítse meg a nemekkel és a kereskedelemmel kapcsolatban e megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ideértve az egyenlő díjazáshoz való jogot; elvárja, hogy az Unió és Japán valamennyi tevékenységében minden szükséges lépést tegyen meg a fenntartható fejlesztési célok eléréséért, többek között e megállapodás révén is; kéri a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról végezzen utólagos fenntarthatósági hatásvizsgálatot;

10.  üdvözli a Párizsi Megállapodás és más többoldalú környezetvédelmi megállapodások hatékony végrehajtása melletti elkötelezettséget az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás (és a jogellenes fakivágás elleni küzdelem) és halászat (a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépés) érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós piacra behozott termékekere továbbra is az uniós jogszabályokat és normákat kell alkalmazni, és hogy konkrétan az uniós fakitermelési rendelet (a 995/2010/EU rendelet) tiltja a jogellenesen kitermelt fa uniós piacon való forgalmazását, és kötelező átvilágítási rendszert hoz létre; felhívja mindkét felet arra, hogy szorosan működjön együtt a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet keretében a bevált gyakorlatok megosztása és az ilyen tárgyú jogszabályok végrehajtásának megerősítése érdekében, többek között a jogellenes fakitermelés elleni leghatékonyabb intézkedésekre és a jogellenesen kitermelt fa Unióból Japánba való kivitelének megakadályozásának kiemelt kezelésére vonatkozóan;

11.  kiemeli, hogy a megállapodás magában foglalja az alapvető ILO-egyezmények ratifikálásának folytatására irányuló egyértelmű kötelezettségvállalást is; hangsúlyozza, hogy Japánnak még ratifikálnia kell két alapvető ILO-egyezményt (a megkülönböztetésről és a kényszermunka felszámolásáról), és a gazdasági partnerségi megállapodás rendelkezéseivel összhangban észszerű időn belül konkrét eredményeket vár Japántól ezen egyezmények ratifikációja és hatékony végrehajtása irányában;

12.  üdvözli, hogy Japán minisztériumközi keretet hozott létre a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésének, többek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálásának biztosítása érdekében, és hogy a megállapodásban előirányzott kereskedelmi és fenntartható fejlesztési bizottság egyik feladata a civil társadalommal a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásával kapcsolatban folytatott együttműködés;

13.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról szóló 2/15. számú véleményének 161. pontjában megállapította, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek közvetlen és azonnali hatást gyakorolnak a kereskedelemre, és hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések megsértése feljogosítja a másik felet a szabadkereskedelmi megállapodás egyéb rendelkezései által előírt liberalizáció megszüntetésére vagy felfüggesztésére; üdvözli a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetbe beillesztett felülvizsgálati záradékot, és felhívja mindkét felet, hogy időben éljenek e záradékkal a vállalások betartása, illetve a munkaügyi és környezetvédelmi rendelkezések végrehajthatóságának és hatékonyságának megerősítése érdekében, beleértve – egyéb végrehajtási módszerek mellett – egy végső megoldásként szolgáló, szankcióalapú mechanizmus bevezetésének fontolóra vételét is; felszólítja mindkét felet arra, hogy a hatékony végrehajtás felé tett lépésekkel ne várják meg a felülvizsgálati záradék életbelépését, ezáltal biztosítva, hogy e gazdasági partnerségi megállapodás a lehető legmagasabb szintű védelmet nyújtó, élenjáró megállapodás legyen; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetben vállalt egyéb kötelezettségeket, valamint a végrehajtás során működjön együtt Japánnal, a fenntartható fejlődésről szóló fejezet végrehajtásáról szóló 15 pontos informális bizottsági dokumentummal összhangban;

14.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti a tagállami hatóságok azon jogát, hogy a közszolgáltatásokat teljes mértékben helyi, regionális vagy nemzeti szinten határozzák meg, nyújtsák és szabályozzák, és hogy az e megállapodásban rögzített negatív lista nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy bármilyen privatizált szolgáltatást visszahozzanak a közszférába, vagy teljesen új közüzemeket hozzanak létre; úgy véli, hogy a pozitív listán alapuló megközelítést – mint a WTO szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye (GATS) esetében is – általános elvként előnyben kell részesíteni; tudomásul veszi, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásban mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a közületi vízgazdálkodást az általános közszolgáltatásokra vonatkozó mentesség részeként védelemben részesíti;

15.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló szolgáltatások – többek között az e-kereskedelem, a tengeri szállítás, a postai szolgáltatások, az energia és a távközlés – terén a piaci hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalások jelentős lendületet adhatnak a szolgáltatások kereskedelmének; úgy véli, hogy a megállapodás megkönnyíti majd az uniós vállalkozások számára, hogy a japán piacon tisztességesebb elbánás mellett nyújtsanak szolgáltatásokat; emlékeztet arra, hogy a közpolitikai célokat fenn kell tartani, ideértve a kiberbiztonság területét is, és hogy a jövőbeli szabályozási kihívások kezelése érdekében kell hagyni politikai mozgásteret;

16.  rámutat arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás előírja a szakemberek határokon átnyúló ideiglenes mozgását („a 4. módot”), mindkét felet elkötelezve a vállalatokon belüli áthelyezések mellett mintegy 40 ágazatban, valamint a független szakemberek esetében körülbelül 20 ágazatban, megkönnyítve ezáltal az EU és Japán közötti közvetlen külföldi beruházási kapcsolatokat;

17.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás fenntartja a felek szuverén jogát arra, hogy pénzügyi és bankágazatukat prudenciális és felügyeleti okokból szabályozzák; felhívja mindkét partnert arra, hogy a pénzügyi szabályozási fórumot használják fel a globális pénzügyi rendszer javítására;

18.  üdvözli a kulcsfontosságú innovatív elemeket, például a Párizsi Megállapodásra, a kkv-kra és a vállalatirányításra vonatkozó külön fejezeteket vagy rendelkezéseket, amelyek célja a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása a G20-ak és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elvei alapján; nyomatékosan felhívja a feleket, hogy tevékenyen munkálkodjanak a vállalati társadalmi felelősségvállaláson, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló, kötelező jogi erővel bíró ENSZ-egyezmény megkötésén;

19.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködés önkéntes, és semmilyen módon nem korlátozza a szabályozáshoz való jogot; emlékeztet arra, hogy a megfelelő rendelkezéseket a társjogalkotók előjogainak maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani; üdvözli, hogy a szabályozási együttműködésről szóló fejezet egyértelműen leszögezi, hogy az EUMSZ-ben rögzített elveket, például az elővigyázatosság elvét, maradéktalanul tiszteletben kell tartani;

20.  kéri a szabályozási együttműködési bizottság működésének átláthatóságát, és valamennyi érdekelt fél, különösen a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek megfelelő bevonását, ezt ugyanis előfeltételnek kell tekinteni annak eléréséhez, hogy a megállapodást és következményeit a közvélemény bizalom övezze; hangsúlyozza, hogy a Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell a szabályozási együttműködési bizottságban hozott döntésekről;

21.  tudomásul veszi, hogy a külön beruházási megállapodásról folytatódnak a tárgyalások, amelyeket az Európai Parlament szorosan nyomon követ majd; megállapítja, hogy a Bizottság más partnerekkel kötött megállapodásokban egy multilaterális beruházási bíróság létrehozásáig bevezette a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert; ismételten hangsúlyozza, hogy a beruházó és állam közötti vitarendezésről szóló, régi mechanizmus elfogadhatatlan, és az ahhoz való visszatérésre nincs felhatalmazás;

22.  üdvözli, hogy az EU és Japán 2018. július 17-én sikeresen lezárták a kölcsönös elismerési határozatról szóló tárgyalásokat, és megállapodtak abban, hogy „egyenértékűnek” ismerik el egymás adatvédelmi rendszereit, ami lehetővé teszi majd az adatok biztonságosabb áramlását az Unió és Japán között; rámutat arra, hogy az érintett adatvédelmi hatóságok fontos szerepet játszanak az adatvédelem megfelelő szintjének biztosításában; megállapítja, hogy a megállapodás tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot a határokon átnyúló adattovábbításról szóló rendelkezések három éven belüli értékelése céljából, és elismeri a digitális gazdaság növekvő jelentőségét a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából; emlékeztet arra, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodásnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós vívmányokat, ideértve az általános adatvédelmi rendeletet ((EU) 2016/679 rendelet), és hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli eredményt a Parlament egyetértésétől kell függővé tenni, és tiszteletben kell tartani az uniós polgárok alapvető jogait;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy más stratégiai partnerek szoros bevonása mellett erősítse meg a Japánnal folytatott együttműködést és koordinációt a többoldalú kérdésekben annak érdekében, hogy megvédje és továbbfejlessze a nemzetközi normákat és a WTO szabályainak és más nemzetközi normák tiszteletben tartásán alapuló nyitott, tisztességes és erős, multilaterális kereskedelmi rendszert;

24.  rámutat arra, hogy a Japánba exportáló uniós vállalatok 78% -a kisebb vállalkozás, és üdvözli, hogy a gazdasági partnerségi megállapodás külön fejezetet tartalmaz a kkv-kra vonatkozóan, hogy lehetővé tegye számukra a megállapodás előnyeinek maximális kihasználását, nevezetesen olyan feltételek révén, amelyek mindkét felet a piaci hozzáféréssel kapcsolatos átláthatóságra és a vonatkozó információk megosztására kötelezik; kéri a kkv-kapcsolattartó pontok és weboldalak mielőbbi létrehozatalát annak biztosítása érdekében, hogy a piacra jutásra vonatkozó információkat a kkv-k rendelkezésére bocsássák;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a nem vámjellegű intézkedések megállapodás szerinti megszüntetésének megfelelő végrehajtását, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingensek kezelését, és arról tegyen jelentést a Parlamentnek;

26.  nyomatékosan felszólítja a feleket, hogy biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalom aktív részvételét, többek között a civil társadalommal és a hazai tanácsadó csoporttal folytatott közös párbeszéd révén; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan állapítsa meg és ossza meg Japánnal a hazai tanácsadó csoportok működése és a közös párbeszéd tekintetében bevált gyakorlatokat; felhívja a feleket, hogy biztosítsa a megfelelő magatartási kódexszel rendelkező, jól működő, hatékony és kiegyensúlyozott belföldi tanácsadó csoportok mielőbbi létrehozását, és biztosítsa, hogy az álláspontjukat átlátható módon vegyék figyelembe a kormány által a megállapodásban előirányzott kormányzati konzultációk során;

27.  kéri a Bizottságot, hogy az EU Japánban működő küldöttségét vonja be a megállapodás végrehajtásába, annak elejétől a végéig; emlékeztet arra, hogy az uniós küldöttségek gyors és közvetlen fellépést tesznek lehetővé a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések helyes végrehajtásának, valamint az akadályok gyors felismerésének és hatékony elhárításának biztosítása érdekében;

28.  elvárja, hogy mind a Parlament, mind a széles körű nyilvánosság számára teljes legyen az átláthatóság a megállapodás alapján létrehozandó ágazati bizottságok működése tekintetében;

29.  vállalja, hogy szorosan nyomon követi a megállapodás végrehajtását, a Bizottsággal, az érdekelt felekkel és a japán partnerekkel szoros együttműködésben;

30.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C 72 E., 2014.3.11., 16. o.

(2)

HL C 35., 2018.1.31., 21. o.

(3)

HL C 369., 2018.10.11., 22. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(0000)0000.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Tanács határozata az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről

Hivatkozások

2018/0091M(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

6.6.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

13.9.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

13.9.2018

TRAN

13.9.2018

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

TRAN

14.5.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pedro Silva Pereira

16.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

27.9.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

9

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, Yannick Jadot, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Patricia Lalonde, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Syed Kamall, Sajjad Karim, Sander Loones, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georges Bach, John Flack, Norbert Lins

Benyújtás dátuma

9.11.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

26

+

ALDE

Nadja Hirsch, Patricia Lalonde, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

John Flack, Syed Kamall, Sajjad Karim, Sander Loones

EFDD

Tiziana Beghin

NI

David Borrelli

PPE

Georges Bach, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Norbert Lins, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa, Iuliu Winkler

S&D

Bernd Lange, David Martin, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

9

-

ENF

France Jamet

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz

NI

Emmanuel Maurel

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

2

0

S&D

Jude Kirton-Darling, Joachim Schuster

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 11.Jogi nyilatkozat