Eljárás : 2018/0122M(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0385/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0385/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 14
CRE 11/12/2018 - 14

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 12.9

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0507

JELENTÉS     
PDF 460kWORD 57k
23.11.2018
PE 629.442v02-00 A8-0385/2018

nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(08462/2018 – C8-0417/2018 – 2018/0122M(NLE))

Külügyi Bizottság

Előadó: Alojz Peterle

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(08462/2018 – C8-0417/2018 – 2018/0122M(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08462/2018),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás tervezetére(1) (08463/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkének (1) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0417/2018),

–    tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban aláírt EU-Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–    tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban aláírt EU–Japán stratégiai partnerségi megállapodásra,

–    tekintettel a 2018. július 17-én, Tokióban rendezett 25. kétoldalú csúcstalálkozóra és annak közös nyilatkozatára,

–    tekintettel az 1991-ben Hágában megrendezett első kétoldalú csúcstalálkozóra, valamint az Európai Közösség és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat elfogadására,

–  tekintettel a 2010-ben rendezett, 20. EU–Japán csúcstalálkozóra,

–    tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Beruházási Bankhoz intézett, „Az Európa és Ázsia összekapcsolása – Az uniós stratégia építőelemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére,

–    tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan az alelnök/főképviselő által 2016 júniusában közzétett globális stratégiára,

–  tekintettel a Tanács által 2012. június 15-én jóváhagyott, az EU Kelet-Ázsiával kapcsolatos kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Közösség és Japán közötti, 2009-ben aláírt tudományos és technológiai együttműködési megállapodásra(2),

–  tekintettel a 2001. évi EU–Japán cselekvési tervre,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság eseti küldöttségének 2018. április 3–6. között Tokióban, Japánban és Dél-Koreában tett látogatására,

–  tekintettel a 2018. május 9–10-én Tokióban tartott 38. EU–Japán parlamentközi ülésre,

–  tekintettel a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság eseti küldöttségének 2017. május 22–25. között Tokióban tett látogatására,

–  tekintettel 2014. április 17-i állásfoglalására(3), amely tartalmazza a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásait az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokról,

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, …-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0385/2018),

A.  mivel az EU és Japán 2003 óta egymás stratégiai partnerei, és számos többoldalú fórumon továbbra is szorosan együttműködnek egymással;

B.  mivel az EU és Japán egymás hasonló felfogású, globális partnereként egyaránt különleges felelősséggel tartozik a béke, a stabilitás, a multilateralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jólét előmozdításáért és a szabályokon alapuló rend védelméért a gyorsan változó világban;

C.  mivel az EU és Japán közötti stratégiai partnerségi/szabadkereskedelmi megállapodás a globális gazdasági termelés mintegy harmadára kiterjed majd;

D.  mivel a japán kormány olyan biztonságpolitikai reformokat vezetett be, amelyek magukban foglalják a védelmi képességek megerősítését, az USA-val való szövetség átalakítását és más demokráciákkal való együttműködést a régióban és azon túl;

E.  mivel Japán növelte a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz való hozzájárulását; mivel Japán 2013-as nemzetbiztonsági stratégiája „a békéhez való proaktív”, a nemzetközi együttműködés elvén alapuló, hozzájárulás politikájára hivatkozik;

F.  mivel Japán a NATO legrégebbi partnere, és együttműködési megállapodásokat írt alá a minősített információkra, a kiberbiztonságra, a kalózkodás elleni küzdelemre, a katasztrófasegélyre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan;

G.  mivel az elmúlt évtizedek során Japán nemzetközi elismerést vívott ki katonai önkorlátozó politikájával, amely egyáltalán nem gátolta az országot abban, hogy a világ egyik legjelentősebb gazdasági és politikai szereplőjévé váljon;

H.  mivel az Egyesült Államok visszalépése után Japán vezette a transzatlanti partnerség felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseket, és 2018. júliusban ratifikálta a felülvizsgált megállapodást, a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodást (CPTPP vagy TPP-11); mivel Japán érdeklődést mutatott a Kínát is magában foglaló regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) iránt is;

I.  mivel Japán aktív tagja az Ázsiai Fejlesztési Banknak (ADB), az Afrikai Fejlesztési Banknak (AFDB), az Amerika-közi Fejlesztési Banknak (IADB), az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságnak (UNESCAP), valamint egyéb szakosodott ENSZ-ügynökségeknek, továbbá az Ázsia–Európa találkozónak és az Ázsiai Együttműködési Párbeszédnek (ACD); mivel Japán tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (IBRD), a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a G7-csoportnak és a G20-csoportnak;

J.  mivel a japán kormány 2015 februárjában jóváhagyott egy új, a fejlesztési együttműködésről szóló chartát;

A megállapodás és az EU–Japán kapcsolatok

1.  üdvözli a stratégiai partnerségi megállapodás tervezetének megkötését, amely jogilag kötelező keretet biztosít, megerősíti az EU és Japán közötti kétoldalú kapcsolatokat és több mint 40 területen fokozza az együttműködést, köztük a külpolitika és biztonsági kérdések – például a béke és a stabilitás előmozdítása, a sürgősségi segítségnyújtási műveletek –, a globális fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás, a gazdasági kérdések, a kutatás, az innováció, az oktatás, az élelmiszer-biztonság, a kultúra és a sport területén, valamint az olyan, globális koordinációt igénylő, globális kihívások tekintetében, mint az éghajlatváltozás, a migráció, a kiberfenyegetések, a közegészségügy, a határokon átnyúló bűnözés, a béketeremtő műveletek, a válságok és katasztrófák kezelése, valamint a terrorizmus elleni küzdelem;

2.  kiemeli a stratégiai partnerségi megállapodás és a gazdasági partnerségi megállapodás közötti összefüggéseket, amelyek a világ legjelentősebb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodását alkotják; a két megállapodás megkötését a partnerség magasabb szintre emelésének tekinti, amelynek célja, hogy konkrét előnyökkel szolgáljon az Unió és Japán lakossága számára, és támogatja a multilaterális fórumokon való további együttműködést; üdvözli a kölcsönös tiszteletet és bizalmat, amely a tárgyalási folyamat során megerősödött;

3.  üdvözli, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás 1. cikkének (3) bekezdése utal a parlamenti dimenzióra, amelynek célja a partnerség párbeszéd és együttműködés általi megerősítése a politikai kérdések, a kül- és biztonságpolitika és egyéb ágazati együttműködés területén; ezzel összefüggésben javasolja, hogy a japán parlament és az Európai Parlament továbbra is fejlessze a parlamenti felügyeletet és a párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy a szerződéses formában rögzített együttműködést végrehajtsák; kéri, hogy az Európai Parlament felügyelje a vegyes bizottság üléseit és azok dokumentációját; nyomatékosan kéri a civil társadalom bevonását a stratégiai partnerségi megállapodás végrehajtásába, valamint szerepvállalásának előmozdítását; ismételten abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy az általános és az ágazati együttműködés konkrét formájának elvben a 2030-ra elérendő, az ENSZ által közösen elfogadott és a szerződő felek által is támogatott fenntarthatósági célkitűzéseken és célokon kell alapulnia;

4.  hangsúlyozza, hogy multilaterális szintű együttműködésre van szükség a fegyverkereskedelmi szerződéshez való csatlakozásnak és az atomsorompó-szerződés végrehajtásának előmozdítása érdekében, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megelőzése a terrorizmus elleni fellépés és a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények és az emberi jogi jogsértések büntetlensége elleni küzdelem céljából;

5.   emlékeztet arra, hogy átfogó és következetes diplomáciai, gazdasági, kulturális és biztonsági megközelítésre van szükség a fejlődő világban, amelyben a biztonság és a fejlesztés együtt kezelendő, amit az EU és Japán közös jövőképnek tekint;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

6.  újólag megerősíti közös elköteleződését az emberi jogok, a demokrácia, az alapvető szabadságok, a jó kormányzás és a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített közös értékek tiszteletben tartása, valamint aziránt, hogy együttműködés révén munkálkodjon ezen értékek és a szabályokon alapuló nemzetközi rend globális előmozdításáért és védelméért;

7.  megjegyzi, hogy Japán nem ratifikálta az ILO két alapvető egyezményét (a megkülönböztetésről és a kényszermunka felszámolásáról szólókat), ugyanakkor üdvözli Japán azon döntését, hogy minisztériumközi keretet hoz létre, amely a gazdasági partnerségi megállapodás szerinti fenntartható fejlesztési kötelezettségvállalások, többek között ezen egyezmények végrehajtásával foglalkozik majd;

8.  hangsúlyozza, hogy a nők jogai terén további együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítása a partnerség egyik fő célkitűzése legyen; arra bátorítja a japán parlamentet, hogy dolgozzon tovább a nemi irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés kezelésére irányuló szabályozáson;

9.  támogatja az ENSZ által a halálbüntetés fokozatos megszüntetésére irányulóan tett erőfeszítéseket; felhívja az Uniót, kezdjen párbeszédet a japán kormánnyal a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról annak esetleges eltörlése érdekében;

Regionális és nemzetközi kapcsolatok

10.  emlékeztet arra, hogy a 2016. évi uniós globális stratégia közvetlen kapcsolatot állapított meg az európai jólét és az ázsiai biztonság között, és felszólította az Uniót, hogy a Koreai-félszigeten a béke előmozdítása, valamint a Kelet- és Dél-kínai-tengeren fennálló tengeri és területi viták nemzetközi jogon és egyezményeken alapuló, rendkívül fontos, békés rendezése érdekében biztosítson nagyobb gyakorlati hozzájárulásokat és működjön együtt olyan partnerekkel, mint Japán; hangsúlyozza a bizalomépítés és a megelőző diplomácia fontosságát; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi hajózás szabadságát tiszteletben kell tartani; üdvözli, hogy Abe miniszterelnök és Hszi elnök 2018. október 26-án találkozott egymással és bejelentette, hogy elkötelezi magát a kapcsolatok új fejezetének megnyitása mellett, ami az első lépést jelenti a kétoldalú kapcsolatok javításában és a térségen belüli feszültségek oldásában;

11.  elismeri, hogy a kínai és orosz befolyás az ázsiai és csendes-óceáni térségben komoly biztonsági kihívást jelent Japán számára és az európai uniós érdekekre nézve is, ezért üdvözli a stratégiai partnerségi megállapodás azon kötelezettségvállalását, hogy e fenyegetésekkel szembeni védintézkedésként elmélyítik az EU–Japán biztonsági együttműködést;

12.  üdvözli, hogy Japán 2018. július 1-jén megalapította NATO-misszióját;

13.  üdvözli azt az új uniós stratégiát, amely az Ázsiával való kapcsolatok javítására irányul a párbeszéd, a stabilitás, a regionális és nemzetközi együttműködés, az interoperábilis közlekedési, energia- és digitális hálózatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy a kapcsolatok bővítik az oktatási, tudományos, kutatási és kulturális cserék lehetőségét;

14.  kéri az EU–Japán kétoldalú együttműködés, valamint a Dél-Koreával, a KNDK-val, az Egyesült Államokkal és Kínával való többoldalú együttműködés bővítését a régió békéjének biztosítására és stabilitásának fenntartására, a Koreai-félszigeten való békés egymás mellett élésre, valamint a KNDK teljes, visszavonhatatlan és ellenőrizhető nukleáris leszerelésére irányuló erőfeszítések támogatása érdekében; hangsúlyozza a Japán és Dél-Korea közötti együttműködés bővítésének és a jószomszédi kapcsolatok fontosságát, amelyek hozzájárulhatnak a térség stabilitásához és kezelhetik az olyan biztonsági kockázatokat, mint amilyen a KNDK; vállalja, hogy továbbra is támogatja a KNDK-val szembeni nemzetközi nyomásgyakorlást annak biztosítása érdekében, hogy konkrét lépések szülessenek a nukleáris leszerelés felé; támogatja a nemzetközi együttműködést az eltűnt japán állampolgárok ügyének megoldása érdekében, akiket félő, hogy az észak-koreai rezsim rabolt el; hangsúlyozza, hogy Északkelet-Ázsia stabilitása Európa alapvető érdeke is;

15.  javasolja, hogy az EU és Japán működjön együtt az ASEAN regionális integrációs és együttműködési menetrendre vonatkozó képességeinek, valamint a régión belüli konfliktusok együttes megoldására irányuló képesség növelésében, és az ASEAN délkelet-ázsiai multilaterális renden belüli központi szerepének megerősítésében; támogatja azt a 33. ASEAN–Japán fórumon, Tokióban elfogadott határozatot, miszerint tovább erősítik kapcsolataikat, és foglalkoznak a közös érdeklődésre számot tartó regionális és nemzetközi kérdésekkel, valamint együttműködnek a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy az emberi jogok előmozdítása és védelme hatékonyan hozzájárul e két célkitűzés eléréséhez; kéri, hogy a Japán szabad és nyílt indiai- és csendes-óceáni stratégiája, illetve az uniós kezdeményezések – többek között az uniós beruházási terv és a kibővített uniós transzeurópai közlekedési hálózatok – közötti szinergiák az összekapcsolások tekintetében zajló globális együttműködést mozdítsák elő;

16.  tudomásul veszi Japán azon törekvését, hogy 2023-2024-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja legyen, és üdvözli az ENSZ-en belüli hozzájárulásait, többek között a leszerelés és nonproliferáció, a békefenntartás és békeépítés, illetve a biztonság területén;

Ágazati együttműködés

17.  rámutat arra, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás lehetőségeket és lendületet biztosít a kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint az ifjúsági, oktatási és sportegyüttműködés területén; megállapítja, hogy jelenleg alacsony szinten maradnak az emberek közötti kapcsolatok, és hogy nyelvi akadályok állnak fenn; további beruházásokat javasol a polgárok közötti interakció, az oktatási és kulturális párbeszéd, az Erasmus+ keretében a tudományos mobilitási programok, és a nyilvános diplomácia fokozására a kölcsönös megértés és a kulturális sokféleség előmozdítása érdekében;

18.  felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás lendületet ad a fogyasztóvédelemmel, valamint a pénzügyi ágazat szabályozási és felügyeleti rendszerekkel kapcsolatos ágazati együttműködés számára;

19.  úgy véli, hogy az EU és Japán mint vezető globális donorok, amelyek régóta hivatalos fejlesztési támogatást (ODA) nyújtanak a kevésbé fejlett kelet-ázsiai – és a közelmúltban emellett afrikai, közel-keleti és latin-amerikai – országok számára, a kedvezményezett kormányokkal együtt egymás természetes partnerei a segélyek összehangolása és a következetesség biztosítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési támogatás fő célja a szegénység mérséklése a fenntartható fejlesztési célok elérésével, és várakozással tekint az e célokért folytatandó kölcsönös együttműködés elé;

20.  üdvözli, hogy Japán 2016-ban ratifikálta a Párizsi Megállapodást, és nyomatékosan kéri annak hatékony végrehajtását, valamint hogy Japán proaktívan vállaljon vezető szerepet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az enyhítési erőfeszítések fokozásában; kéri az Uniót és Japánt, hogy fokozzák együttműködésüket a fenntartható energia területén, például az alacsony kibocsátású közlekedési formák fejlesztése terén; hangsúlyozza, hogy a külügyminiszter éghajlatváltozással foglalkozó tanácsadó testülete 2018 februárjában kiadott jelentésében a megújuló energiaforrásokra való átállást Japán energiadiplomáciai stratégiájának középpontjába állította;

21.  üdvözli a fenntartható erdőgazdálkodás megállapodásba való beillesztését, és várakozással tekint az illegális fakitermeléssel kapcsolatos bevált gyakorlatok további megosztása elé az Unió fakitermelési rendelete nyomán szerzett tapasztalatok alapján, annak érdekében, hogy kötelező erejű átvilágítást vezessenek be a japán jogi szabályozásba;

22.  fájlalja, hogy Japán a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 2018. szeptemberi ülésein kísérletet tett a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó moratórium megszüntetésének elérésére, és kéri a tudományos célú bálnavadászat felfüggesztését;

23.  hangsúlyozza, hogy Japán a világ második legnagyobb kozmetikaitermék-piaca; emlékeztet arra, hogy az Unió tiltja a kozmetikai termékek állatokon való tesztelését és az állatokon tesztelt, importált kozmetikai termékek értékesítését; ezzel összefüggésben arra ösztönzi a feleket, hogy osszák meg egymással információikat, és működjenek együtt a kozmetikai termékek Japánban állatokon történő tesztelésének felszámolása érdekében;

24.  hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a biológiai sokféleséget, és ösztönzi Japánt, hogy vonja vissza a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel (CITES) kapcsolatos fenntartásait;

25.  kéri, hogy az uniós tagállamok parlamentjei mielőbb ratifikálják az ideiglenes megállapodást, és azt minden ágazatban gondosan hajtsák végre;

26.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Japán kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 216., 2018.8.24., 1. o.

(2)

HL L 90., 2011.4.6, 2. o.

(3)

HL C 443., 2017.12.22., 49. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(0000)0000.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Japán között

Hivatkozások

2018/0122M(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

8.11.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

15.11.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Alojz Peterle

9.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

2

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Lorenzo Cesa, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Michel Reimon, Sofia Sakorafa, Jean-Luc Schaffhauser, Anders Sellström, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Miguel Urbán Crespo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Doru-Claudian Frunzulică, Takis Hadjigeorgiou, Marek Jurek, Antonio López-Istúriz White, David Martin, Gilles Pargneaux, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Eleni Theocharous, Mirja Vehkaperä, Željana Zovko

Benyújtás dátuma

23.11.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

43

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule-Pēterse, Javier Nart, Marietje Schaake, Mirja Vehkaperä

ECR

Bas Belder, Marek Jurek, Eleni Theocharous

PPE

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Anders Sellström, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Željana Zovko

S&D

Nikos Androulakis, Victor Boştinaru, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, David Martin, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Gilles Pargneaux, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri

VERTS/ALE

Michel Reimon, Alyn Smith

2

-

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

NI

Georgios Epitideios

9

0

GUE/NGL

Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Helmut Scholz, Miguel Urbán Crespo

NI

James Carver, Dobromir Sośnierz

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Jordi Solé

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 3.Jogi nyilatkozat