Eljárás : 2018/0043(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0390/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0390/2018

Viták :

PV 17/04/2019 - 24
CRE 17/04/2019 - 24

Szavazatok :

PV 18/04/2019 - 10.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0432

JELENTÉS     ***I
PDF 707kWORD 100k
26.11.2018
PE 626.780v02-00 A8-0390/2018

a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0094 – C8-0113/2018 – 2018/0043(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Bernd Lucke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

(COM(2018)0094 – C8-0113/2018 – 2018/0043(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0094),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 53. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0113/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. augusztus 22-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. július 11-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0390/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(4),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) 52. cikkének (4) bekezdése meglehetősen általánosan határozza meg a fedezett kötvények strukturális elemeire vonatkozó követelményeket. Ezek a követelmények csupán azt írják elő, hogy a fedezett kötvényeket olyan hitelintézetnek kell kibocsátania, amelynek székhelye valamely tagállamban található, és hogy a fedezett kötvényeknek különleges közfelügyelet és kettős fedezeti mechanizmus hatálya alá kell tartozniuk. A nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozások sokkal részletesebben foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Az említett nemzeti keretszabályozások további strukturális rendelkezéseket is tartalmaznak, különösen a fedezeti halmaz összetétele, az eszközök elfogadhatósági kritériumai, az eszközök összevonására (halmazosítására) vonatkozó lehetőség, az átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségek, valamint a likviditási kockázat mérséklése tekintetében. A tagállamok szabályozási megközelítései érdemben is eltérnek. Több tagállamban nincs is fedezett kötvényekre vonatkozó külön nemzeti keretszabályozás. Következésképpen az uniós jogban egyelőre nincsenek meghatározva azok a fő strukturális elemek, amelyeket az Unióban kibocsátott fedezett kötvényeknek teljesíteniük kell.

(2)  Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) 129. cikke további feltételekkel bővítette a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említetteket, hogy az így kialakított kedvezményes prudenciális tőkekövetelmények alkalmazásával a hitelintézeteknek kevesebb tőkét kelljen tartaniuk a fedezett kötvényekbe való befektetések esetén, mint más eszközökbe való befektetések esetén. E további követelmények az Unión belül növelik ugyan a fedezett kötvényekre vonatkozó harmonizáció mértékét, de konkrét céljuk azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a fedezettkötvény-befektetők alkalmazhatják a kedvezményes kezelést, és ezek a követelmények az 575/2013/EU rendelet keretén kívül nem alkalmazhatók.

(3)  A 2009/65/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározást más uniós jogszabályok, így az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(8), az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(9) és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) is referenciaként használja azon fedezett kötvények azonosítása céljából, amelyek tekintetében alkalmazni lehet az említett jogszabályok által a fedezettkötvény-befektetők javára bevezetett kedvezményes kezelést. E jogszabályok azonban céljaiknak és tárgyi hatályuknak megfelelően eltérő megfogalmazással élnek, és ebből kifolyólag nem egységes a „fedezett kötvények” fogalmának használata.

(4)  A fedezett kötvények kezelése az ilyen kötvényekbe való befektetés feltételei tekintetében átfogóan harmonizáltnak tekinthető. A fedezett kötvények kibocsátásának feltételei tekintetében azonban hiányzik az uniós szintű harmonizáció, és ez legalább két következménnyel jár. Először is, a kedvezményes kezelés egységesen alkalmazható olyan eszközökre, amelyek jellege, kockázati szintje és befektetővédelmi szintje eltér. Másodszor, ▌a nemzeti szabályok által előírt biztosítékok különbségei miatt a pénzügyi stabilitás is veszélybe kerülhet, ha a különböző szintű befektetővédelmet nyújtó fedezett kötvények mint olyanok az egész Unióban megvásárolhatók, és azokra az 575/2013/EU rendelet és más uniós jogszabályok alapján kedvezményes prudenciális kezelés alkalmazható.

(5)  A nemzeti szabályozások egyes szempontjainak harmonizálása az azonosított bevált módszerek mellett az Unióban biztosítani fogja a jól működő fedezettkötvény-piacok folyamatos és zavartalan fejlődését, illetve korlátozni fogja a pénzügyi stabilitás potenciális kockázatait és sebezhetőségét. Ez az elveken alapuló harmonizáció várhatóan közös alapot teremt a fedezett kötvények unióbeli kibocsátásához. A harmonizáció megköveteli, hogy minden tagállam létrehozza fedezettkötvény-keretszabályozását, ami várhatóan azokban a tagállamokban is elő fogja segíteni a fedezettkötvény-piacok fejlődését, ahol ilyen piac még nem létezik. Az ilyen piac stabil finanszírozási forrást kínálna a hitelintézeteknek, amelyek így megfizethetőbb jelzáloghiteleket nyújthatnának a fogyasztók és a vállalkozások számára, és biztonságosabb befektetéseket kínálhatnának a befektetők számára.

(6)  Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) egy ajánlásában(11) arra kérte a nemzeti illetékes hatóságokat és az Európai Bankhatóságot (EBH), hogy azonosítsák a fedezett kötvényekkel kapcsolatos bevált módszereket, és mozdítsák elő a nemzeti keretszabályozások harmonizációját. A testület azt ajánlotta továbbá, hogy az EBH koordinálja a nemzeti felügyeleti hatóságok intézkedéseit, különösen a fedezeti halmazok minősége és elkülönítése, a fedezett kötvények csődtávolisága, a fedezeti halmazokat érintő eszköz- és kötelezettségkockázatok, valamint a fedezeti halmazok összetételének közzététele tekintetében. Ezenkívül felszólította az EBH-t, hogy az EBH által megállapított bevált módszerek alapján két éven át kövesse nyomon a fedezett kötvények piacának működését annak érdekében, hogy értékelje a jogalkotás szükségességét, és arról tegyen jelentést az ERKT-nek és a Bizottságnak.

(7)  A Bizottság 2013 decemberében az 575/2013/EU rendelet 503. cikkének (1) bekezdése alapján tanácsadási felhívással fordult az EBH-hoz.

(8)  Az EBH a 2012. december 20-i ERKT-ajánlásra és a Bizottság 2013. decemberi tanácsadási felhívására a 2014. július 1-jei jelentésében(12) válaszolt. A jelentés a nemzeti jogi, szabályozói és felügyeleti fedezettkötvény-keretszabályozások fokozott konvergenciáját ajánlotta, hogy ezzel is előmozdítsa a fedezett kötvények egységes kedvezményes kockázatisúly-kezelésének kialakítását az Unióban.

(9)  Az EBH az ERKT ajánlásának megfelelően a megállapított bevált módszerek alapján két éven át nyomon követte a fedezett kötvények piacának működését. Az EBH ez alapján 2016. december 20-án benyújtotta a fedezett kötvényekről szóló második jelentését(13) az ERKT-nek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A jelentés megállapította, hogy az Unióban a fedezett kötvények egységesebb fogalommeghatározása és szabályozási kezelése érdekében további harmonizációra van szükség. A jelentés megállapította azt is, hogy a harmonizációnak az egyes tagállamokban már létező jól működő piacokra kell épülnie.

(10)  Fedezett kötvényeket hagyományosan hitelintézetek bocsátanak ki. Az eszköz lényegi célja, hogy hitelekhez nyújtson forrást, a hitelintézetek egyik alapvető tevékenysége pedig az üzletszerű hitelezés. Ennek megfelelően a fedezett kötvények kedvezményes kezelését biztosító uniós jogszabályok értelmében fedezett kötvényeket csak hitelintézetek bocsáthatnak ki.

(11)  A fedezettkötvény-kibocsátás hitelintézetek számára való fenntartása biztosítja, hogy a kibocsátók megfelelő tudással rendelkezzenek a fedezeti halmazban lévő kölcsönökkel kapcsolatos hitelkockázat kezeléséhez. Biztosítja továbbá, hogy a kibocsátók olyan tőkekövetelmények hatálya alá tartozzanak, amelyek a befektetők védelme érdekében lehetővé teszik a kettős fedezeti mechanizmus alkalmazását, vagyis hogy a befektetők a fedezett kötvény kibocsátójával és a fedezeti halmaz eszközeivel szemben egyaránt érvényesíthessék követeléseiket. A fedezettkötvény-kibocsátás hitelintézetekre való korlátozása így tehát biztosítja, hogy a fedezett kötvények a jövőben is biztonságos és hatékony finanszírozási eszközök lehessenek, vagyis hozzájárul a befektetők védelméhez és a pénzügyi stabilitáshoz,  amelyek fontos közérdekű szakpolitikai célkitűzések. E korlátozás emellett megfelel a jól működő nemzeti piacok által alkalmazott megközelítésnek, amely szintén csak hitelintézetek számára teszi lehetővé a fedezett kötvények kibocsátását.

(12)  Célszerű ezért, hogy az uniós jog alapján csak az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek bocsáthassanak ki fedezett kötvényeket. A jelen irányelv fő célja, hogy a befektetők magas szintű védelme érdekében a vonatkozó termékkövetelmények és egyedi felügyelet megállapításával szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján az említett hitelintézetek finanszírozási eszközként szolgáló fedezett kötvényeket bocsáthatnak ki.

(13)  A kettős fedezeti mechanizmus alapvető fogalma és eleme sok létező nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozásnak és a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében említett fedezett kötvényeknek is. Ezért ezt a fogalmat úgy kell meghatározni, hogy a befektetők Unió-szerte a fedezett kötvény kibocsátójával és a fedezeti halmaz eszközeivel szemben is harmonizált feltételek mellett érvényesíthessék követeléseiket.

(14)  A csődtávoliságnak szintén a fedezett kötvények alapvető jellemzőjének kell lennie, hogy a fedezettkötvény-befektetők a kötvény lejáratakor kapják vissza pénzüket. A kibocsátó nemteljesítésével együtt járó automatikus futamidő-rövidítés ronthatja a fedezett kötvényekbe befektetők besorolását, ezért fontos biztosítani, hogy a fedezettkötvény-befektetők a kibocsátó nemteljesítése esetén is a szerződéses ütemezésnek megfelelően kapják vissza pénzüket. A csődtávoliság ennek megfelelően közvetlenül kapcsolódik a kettős fedezeti mechanizmushoz, vagyis szintén a fedezettkötvény-keretszabályozás alapjellemzőjévé kell tenni.

(15)  A meglévő nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozások egy másik alapjellemzője, hogy ▌a biztosítékként használt eszközöknek igen kiváló minőségűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a fedezeti halmaz értéke elegendő legyen a forgalomban lévő kötvényekből származó fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. Ezek a fedezeti halmazok tartalmazhatnak az adókivetési jogkörrel rendelkező hatóságokkal szembeni kitettségeket vagy kiváló minőségű fizikai eszközökkel fedezett követeléseket. A kiváló minőségű eszközök egyik tulajdonsága, hogy egyedi jellemzőkkel rendelkeznek a fedezett követeléshez és a biztosítékul szolgáló eszközhöz kapcsolódóan. Célszerű ezért meghatározni a fedezeti halmazok és biztosítékul szolgáló eszközeik általános minőségi jellemzőit. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt eszközöket a fedezeti halmaz biztosítékaként való felhasználás szempontjából elfogadhatónak kell tekinteni a fedezettkötvény-keretszabályozás céljaira, csakúgy, mint a ▌közfelügyelet alatt működő vagy egy kijelölt külső hitelminősítő intézet által adott befektetési minősítéssel rendelkező közvállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket. Más, hasonlóan kiváló minőségű fedezeti eszközök is tekinthetők elfogadhatónak, amennyiben megfelelnek ezen irányelv követelményeinek, többek között a fizetési követelések biztosítékaira vonatkozó követelményeknek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni az eszközök nemzeti keretszabályozásaikból való kizárását is.

(15a)  A növekedés, az innováció és a fenntarthatóság szempontjából fontos stratégiai eszközökkel fedezett, hitelviszonyt megtestesítő olyan instrumentumok esetében, amelyek kockázatosabbak az államadósságnál és a jelzáloghiteleknél, és nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, lehetővé kell tenni, hogy azok a pénzügyi instrumentumok új osztályaként, „biztosítékkal fedezett európai befektetési jegyek” (ESN) néven elfogadhatók legyenek. Azért is szükséges létrehozni egy ilyen keretszabályozást, hogy figyelembe lehessen venni az Unió gazdaságában működő kkv-finanszírozás sajátosságait. Az ESN-ek hasznos kiegészítő eszközt nyújthatnak a bankok számára a reálgazdaság finanszírozásához.

(16)  A fedezett kötvények olyan egyedi strukturális jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek célja a befektetők mindenkori védelme. E jellemzők közé tartozik az a követelmény is, hogy a fedezett kötvényekbe befektetők ne csak a kibocsátóval, hanem egy külön fedezeti halmaz eszközeivel szemben is érvényesíthessék követeléseiket. Annak biztosítása érdekében, hogy az említett eszközök kiváló minőségűek legyenek, egyedi követelményeket kell megállapítani a halmazba bevonható eszközök minősége tekintetében. Az ilyen strukturált termékspecifikus követelmények eltérnek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetre alkalmazandó prudenciális követelményektől. Az előbbiek nem a kibocsátó intézmény prudenciális egészségének biztosítására összpontosítanak, hanem a fedezett kötvényre előírt egyedi követelményekkel a befektetőket kívánják védeni. A fedezeti halmaz eszközeinek kiváló minőségét előíró egyedi követelmény mellett a befektetők védelmének további erősítése érdekében célszerű szabályozni a fedezeti halmaz jellemzőire vonatkozó általános követelményeket is. E követelményeknek a fedezeti halmaz védelmét szolgáló speciális szabályokat kell tartalmazniuk, ideértve a fedezeti halmaz eszközeinek (például különleges célú gazdasági egység alkalmazásával való) elkülönítésére és hollétére vonatkozó szabályokat egy olyan szintű homogenitás biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi ezen homogenitás határain belül a kockázatok kellő mértékű diverzifikálását, továbbá azért, hogy a befektetők el tudják végezni a szükséges kockázatértékelést. Ezért a fedezeti halmazoknak egyszerűnek és átláthatónak kell lenniük. Emellett a jelen irányelvben a kockázat mérséklésére vonatkozó követelményeket is rögzíteni kell, nem sértve azonban a tagállamok azon jogát, hogy ezeket más eszközökkel egészítsék ki. ▌Annak biztosítása érdekében, hogy a fedezeti halmazok Unió-szerte magas színvonalú közös előírások hatálya alá tartozzanak, rendelkezni kell a fedezet számításáról és azokról a feltételekről, amelyek mellett származtatott ügyleteket is szerepeltetni lehet a fedezeti halmazban.

(17)  Számos tagállam már előírja, hogy egy fedezetellenőr végezzen el bizonyos feladatokat az elfogadható eszközök minőségével kapcsolatban, és biztosítsa a nemzeti fedezeti követelményeknek való megfelelést. A fedezett kötvények kezelésének Unióban való harmonizációja érdekében ezért fontos, hogy amennyiben a nemzeti keretszabályozás előírja fedezetellenőr alkalmazását, úgy annak feladatai és felelősségi körei legyenek egyértelműen meghatározva. A fedezetellenőr alkalmazása ugyanakkor nem szünteti meg a nemzeti illetékes hatóságok különleges közfelügyelettel kapcsolatos felelősségét.

(18)  A kis hitelintézetek nehézségekkel szembesülnek a fedezett kötvények kibocsátása terén, mivel a fedezettkötvény-programok létrehozása gyakran magas induló költségekkel párosul. A likviditás szintén különösen fontos a fedezettkötvény-piacokon, és azt főként a forgalomban lévő kötvények volumene határozza meg. A kisebb hitelintézetek általi fedezettkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében ezért célszerű megengedni, hogy a kibocsátást két vagy több hitelintézet együttesen finanszírozza. Ez lehetővé tenné, hogy egy egyetlen hitelintézet által végzett fedezettkötvény-kibocsátás biztosítékaként több hitelintézet vonjon össze eszközöket, ami azokban a tagállamokban is elősegítené a fedezett kötvények kibocsátását, ahol jelenleg nincsenek jól fejlett piacok. Fontos, hogy az együttes finanszírozási megállapodásokra vonatkozó követelmények biztosítsák, hogy a 2002/47/EK irányelv szerinti, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás útján a kibocsátó hitelintézetnek értékesített vagy a kibocsátó hitelintézetre ruházott eszközök megfeleljenek az eszközök elfogadhatóságával és a fedezeti eszközök elkülönítésével kapcsolatos uniós jogi előírásoknak.

(20)  A fedezett kötvényt biztosító fedezeti halmaz átláthatósága az ilyen típusú pénzügyi instrumentumok nélkülözhetetlen eleme, mivel fokozza összehasonlíthatóságukat, és lehetővé teszi, hogy a befektetők elvégezzék a szükséges kockázatértékelést. A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) szabályokat állapít meg a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy bevezetésekor közzéteendő tájékoztató készítése, jóváhagyása és terjesztése tekintetében. A nemzeti jogalkotók és a piaci szereplők az idők folyamán több kezdeményezést dolgoztak ki a fedezettkötvény-befektetők számára közzéteendő információk tekintetében a 2003/71/EK irányelv kiegészítése céljából. Ugyanakkor szükséges uniós szinten meghatározni, hogy a befektetőknek az információk mely közös minimumszintjéhez kell hozzáférniük a fedezett kötvények vásárlását megelőzően vagy vásárlásakor. A tagállamok számára lehetővé kell tenni e minimumkövetelmények további rendelkezésekkel való kiegészítését.

(21)  A fedezettkötvény-befektetők védelmének biztosításában alapvető elem az eszköz likviditási kockázatának mérséklése. Ez döntő fontosságú a fedezett kötvényhez kapcsolódó kötelezettségek időben történő visszafizetésének biztosításához. Célszerű ezért bevezetni a fedezeti halmaz likviditási pufferét az olyan, likviditási hiánnyal kapcsolatos kockázatok kezelésére, mint például a lejárati eltérések és a kamatlábkülönbségek, a kifizetések megszakadása, a kombinációs kockázat, továbbá a fedezettkötvény-programon belüli származtatott termékek és egyéb működési kötelezettségek esedékessé válása. A fedezeti halmaz likviditási puffere eltér a hitelintézetekre más uniós jogszabályok által előírt általános likviditási követelményektől, mivel közvetlenül a fedezeti halmazhoz kapcsolódik, és az arra jellemző likviditási kockázatokat kívánja mérsékelni. A szabályozásból eredő terhek minimalizálása érdekében a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy lehetővé tegyék a más uniós vagy nemzeti jogszabályok által megállapított és a fedezeti halmaz likviditási pufferétől eltérő rendeltetésű likviditási követelményekkel való megfelelő kölcsönhatásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy dönthessenek úgy, hogy a fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozó követelményeket csak akkor kell alkalmazni, ha az ilyen követelmények időbeli hatálya alatt uniós vagy nemzeti jogszabály nem ír elő más likviditási követelményt a hitelintézetekre.

(22)  Több tagállamban innovatív lejárati szerkezeti struktúrák kidolgozásával kezelték a potenciális likviditási kockázatokat, ideértve a lejárati eltéréseket is. Az ilyen struktúrák magukban foglalják a fedezett kötvény tervezett lejáratának bizonyos időszakkal való meghosszabbítására irányuló lehetőséget, azzal a céllal, hogy a fedezeti halmaz eszközeiből eredő cash flow-k közvetlenül a fedezett kötvény tulajdonosaihoz áramolhassanak. A lejárat meghosszabbítása – a fizetésképtelenséggel vagy szanálással szembeni alternatívaként – lehetővé teszi a hitelintézetek számára a kényszerkiárusítások csökkentését és a befektetők fokozottabb védelmét. ▌Fontos azonban meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok engedélyezhetik az ilyen struktúrákat, ezzel biztosítva, hogy e struktúrák ne legyenek túl összetettek▌. Fontos továbbá biztosítani, hogy a hitelintézetek ne hosszabbíthassák meg a lejáratot saját megítélésük szerint. A lejárat kizárólag objektív és egyértelműen meghatározott kiváltó események bekövetkezése esetén hosszabbítható meg.

(23)  A különleges közfelügyeleti keret megléte a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése értelmében a fedezett kötvények meghatározó eleme. Az említett irányelv azonban nem határozza meg e felügyeletnek sem jellegét, sem tartalmát, sem az ellátásáért felelős hatóságokat. Alapvetően fontos ezért harmonizálni a fedezett kötvények ilyen közfelügyeletének alkotóelemeit, és egyértelműen meghatározni a felügyeletet ellátó nemzeti illetékes hatóságok feladatait és felelősségi köreit.

(24)  Mivel a fedezett kötvények közfelügyelete eltér a hitelintézetek uniós felügyeletétől, a tagállamoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy ne azt a nemzeti illetékes hatóságot jelöljék ki ennek az eltérő felügyeleti szerepnek a betöltésére, mint amely a hitelintézetek általános felügyeletét látja el. A fedezett kötvények közfelügyeletének az Unión belüli egységes alkalmazása érdekében azonban szükséges előírni, hogy a fedezett kötvények közfelügyeletét ellátó illetékes hatóságok szorosan együttműködjenek a hitelintézetek általános felügyeletét ellátó illetékes hatósággal.

(25)  A fedezett kötvények közfelügyeletének magában kell foglalnia a fedezett kötvények hitelintézetek általi kibocsátásának engedélyezését. Mivel a fedezett kötvények kibocsátása csak hitelintézetek számára engedélyezhető, a hitelintézeti engedélyt az ilyen engedélyezés előfeltételéül kell szabni. A jelen irányelvnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a tekintetben, hogy az uniós jog szerint engedélyezett hitelintézetek milyen feltételek mellett kaphatnak engedélyt fedezett kötvényeknek fedezettkötvény-program keretében történő kibocsátására.

(26)  Az engedély alkalmazási köre tekintetében a fedezettkötvény-program általában egy fedezettkötvény-kibocsátásokat biztosító fedezeti halmazból áll (különböző nemzetközi értékpapír-azonosító számokkal (ISIN)).

(27)  Annak érdekében, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek megfeleljenek a számukra előírt kötelezettségeknek, valamint az Unió-szerte hasonló szintű kezelés és megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókról és egyéb közigazgatási intézkedésekről kell gondoskodniuk.

(30)  A fedezett kötvények kibocsátásával és forgalmazásával kapcsolatos követelmények potenciális megsértésének feltárása érdekében a fedezett kötvények közfelügyeletét ellátó illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörrel és a potenciális vagy tényleges jogsértések bejelentésére ösztönző hatásos mechanizmusokkal. Az ilyen mechanizmusok nem sérthetik az említett hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával érintett személy vagy szervezet védelemhez való jogát.

(31)  A fedezett kötvények közfelügyeletét ellátó illetékes hatóságoknak továbbá hatáskörrel kell rendelkezniük közigazgatási szankciók kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy a jogsértést követően a lehető legnagyobb mozgástérrel rendelkezzenek, és megelőzzék a további jogsértéseket, függetlenül attól, hogy az ilyen intézkedések a nemzeti jog szerint közigazgatási szankciónak vagy egyéb közigazgatási intézkedésnek minősülnek-e. A tagállamoknak jogosultnak kell lenniük az ezen irányelvben foglaltakon túl egyéb szankciókat és nagyobb mértékű közigazgatási pénzbírságokat előírni.

(32)  A fedezett kötvényekre vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályok jellemzően részletes nemzeti szintű szabályozás és felügyelet alá helyezik a fedezettkötvény-kibocsátást és a fedezettkötvény-programokat annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos jogai mindenkor érvényesüljenek. Az említett felügyelet a program jellemzőinek, a fedezeti követelményeknek és a fedezeti halmaz minőségének folyamatos ellenőrzését foglalja magában. A befektetők védelmének fontos része, hogy a befektetőket megfelelően tájékoztatni kell a fedezettkötvény-kibocsátásra vonatkozó keretszabályozásról. Célszerű ezért biztosítani, hogy az illetékes hatóságok rendszeres tájékoztatást tegyenek közzé az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseikről és arról, hogy miként látják el a fedezett kötvények közfelügyeletét.

(33)  A fedezett kötvényeket az Unióban jelenleg nemzeti elnevezésekkel és logókkal forgalmazzák, és ezek némelyike nagy ismertségnek örvend, mások viszont nem.▌ Észszerűnek tűnik ezért lehetővé tenni, hogy a fedezett kötvényeket az Unióban kibocsátó hitelintézetek a fedezett kötvények mind unióbeli, mind harmadik országbeli befektetők számára való értékesítésekor egy speciális „európai fedezett kötvény” logót használhassanak, azzal a feltétellel, hogy az érintett fedezett kötvények megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek. Amennyiben a fedezett kötvények az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében meghatározott követelményeknek is megfelelnek, akkor a hitelintézetek számára lehetővé kell tenni az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó használatát. Ez a különösen kiváló és jól ismert minőséget jelképező logó még a nagy ismertségnek örvendő nemzeti logókkal rendelkező tagállamokban is vonzó lehet. A két „európai fedezett kötvény” logó segítségével az említett befektetők könnyebben értékelhetik a fedezett kötvények minőségét, és ezáltal az Unión belül és kívül egyaránt vonzóbbnak találják azokat befektetési eszközként. Az említett logók használatát azonban fakultatívvá kell tenni, és a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy saját nemzeti elnevezéseiket és jelölési rendszerüket az „európai fedezett kötvény” logókkal párhuzamosan használják.

(34)  Ezen irányelv alkalmazásának értékelése érdekében a Bizottságnak az EBH-val szorosan együttműködve ellenőriznie kell a fedezett kötvények unióbeli fejlődését, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a befektetők védelmének mértékéről és a fedezettkötvény-piacok fejlődéséről. A jelentésnek emellett be kell mutatnia a fedezettkötvény-kibocsátás fedezetéül szolgáló eszközökkel kapcsolatos fejleményeket, ideértve a tagállamok azon lehetőségét, hogy a fedezett kötvények kibocsátását közvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök finanszírozása céljából engedélyezzék.

(35)  Az Európai Parlament „A fedezett kötvények páneurópai keretének létrehozása” című, 2017. július 4-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az EGT-n kívüli, fejlődő fedezettkötvény-piacokon működő kibocsátók előtti piacralépési akadályokat, azonos elbánást biztosítva a harmadik országbeli kibocsátóktól származó fedezett kötvények számára, feltéve, hogy jogi, intézményi és felügyeleti környezetüket egy illetékes európai intézmény által végzett alapos egyenértékűségi értékelés megfelelőnek találja. Az uniós jog főbb alapelvei lehetséges referenciaként szolgálhatnak a világon működő fedezettkötvény-piacok számára. Mivel a fedezettkötvény-piacok számos harmadik országban gyorsan fejlődnek, feltétlenül és indokolatlan késedelem nélkül létre kell hozni egy egyenértékűségi rendszert a harmadik országok tekintetében. A fedezett kötvények harmadik országbeli kibocsátói előtti piacralépési akadályok csökkentése bővíteni fogja az uniós befektetők választási lehetőségeit és hosszú távú finanszírozáshoz való hozzáférését, és ösztönözni fogja a határokon átnyúló befektetéseket is.▌

(36)  A fedezett kötvényeket jellemzően többéves tervezett futamidővel bocsátják ki. Szükséges ezért átmeneti intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy az irányelv ne gyakoroljon hatást a [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum] ... előtt kibocsátott fedezett kötvényekre.

(37)  A fedezett kötvényekre vonatkozó egységes keretszabályozás megállapítása azzal jár, hogy módosítani kell a fedezett kötvényeknek a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésében szereplő leírását. A 2014/59/EU irányelv a fedezett kötvényeket a 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdésére való hivatkozással határozza meg, ezért ezen leírás módosítása esetén a 2014/59/EU irányelvet is módosítani kell. Továbbá a [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum] előtt a 2009/65/EK irányelv 52. cikke (4) bekezdésének megfelelően kibocsátott fedezett kötvényekre gyakorolt hatások elkerülése érdekében indokolt, hogy az említett fedezett kötvényekre lejáratukig továbbra is fedezett kötvényként lehessen hivatkozni, illetve azokat ekként lehessen meghatározni. A 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(38)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának(15) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti.

(39)  Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani,▌ az Unió szintjén azonban – a fedezettkötvény-piacok egész Unióban történő továbbfejlesztésének és a határokon átnyúló befektetések támogatásának szükségessége miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(40)  Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(16) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos ...-án/-én véleményt nyilvánított(17).

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍMTÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikkTárgy

Ez az irányelv befektetővédelmi szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

(1)  a fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó követelmények;

(2)  a fedezett kötvények strukturális jellemzői;

(3)  a fedezett kötvények közfelügyelete;

(4)  a ▌fedezett kötvényekkel kapcsolatos közzétételi követelmények.

2. cikkHatály

Ez az irányelv az Unióban letelepedett hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvényekre alkalmazandó.

3. cikkFogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

(1)  „fedezett kötvény”: egy hitelintézet vagy szakosított jelzálog-hitelintézet által a 18. cikk szerinti közfelügyelet alatt kibocsátott adósságkötelezvény, mégpedig a 4. cikk szerinti olyan kettős fedezeti eszköz, amelyre az 5. cikk szerinti csődtávoliság vonatkozik, amelyre vonatkozóan a fedezeti halmaz eszközeit a 12. cikknek megfelelően elkülönítik, és amelyhez – az adott esettől függően – a 6. vagy 6a. cikk szerinti elfogadható eszközök szolgálnak biztosítékul;

(2)  „fedezettkötvény-program”: a 15. cikkben említett eszközök és kötelezettségek, továbbá a hitelintézet azon tevékenységei, amelyek a fedezett kötvényeknek a 19. cikk szerint engedélyezett kibocsátásához kapcsolódnak;

(3)  „fedezeti halmaz”: azonosítható eszközök olyan, egyértelműen meghatározott csoportja, amely a fedezettkötvény-kibocsátónak a fedezett kötvény lejáratáig fennálló fizetési kötelezettségeire szolgál biztosítékul, és olyan jogi rendelkezések hatálya alá esik, amelyek biztosítják, hogy ezek az eszközök elkülönítésre kerüljenek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet által tartott egyéb eszközöktől legkésőbb a fedezettkötvény-kibocsátóra vonatkozó szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárás megindításáig;

(4)  „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

(5)  „szakosított jelzálog-hitelintézet”: olyan hitelintézet, amely:

a)  nyújtott hiteleket vagy megvásárolt követeléseket finanszíroz fedezett kötvények kibocsátása útján;

b)  jogszerűen csak jelzálog- és közszektor-hitelezési tevékenységet végezhet, és

c)  nem gyűjthet betéteket, csak más visszafizetendő pénzeszközöket,

tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályaiban korlátozott és meghatározott kiegészítő és melléktevékenységekre;

(6)  „futamidő-rövidítés”: olyan helyzet, amelyben a fedezett kötvény az azt kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén azonnal esedékessé és kifizetendővé válik, és a fedezettkötvény-befektetőknek végrehajtható követelésük keletkezik a kötvény után járó kifizetéseknek az eredeti lejáratnál korábbi teljesítése tekintetében;

(7)  „piaci érték”: ingatlan esetében az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 76. pontjában meghatározott piaci érték;

(8)  „jelzálog-hitelbiztosítéki érték”: ingatlan esetében az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 74. pontjában meghatározott jelzálog-hitelbiztosítéki érték;

▌ (10)  „elsődleges eszköz”: a fedezeti halmaz domináns eszköze, amely meghatározza a fedezeti halmaz jellegét;

(11)  „helyettesítő eszköz”: az elsődleges eszköztől eltérő olyan eszköz, amely hozzájárul a fedezeti követelmények teljesítéséhez;

(12)  „túlfedezet”: a biztosítékok olyan összességében vett, törvényben előírt, önkéntes vagy szerződéses szintje, amely meghaladja a 15. cikkben meghatározott fedezeti követelményt, ide nem értve azokat az egyéb jelenlegi vagy jövőbeni kiegészítő garanciákat, amelyek a nemzeti szabályozással összhangban nyújthatók, és idővel változhatnak;

(13)  „hozzáigazítási követelmény”: olyan szabály, amelynek értelmében az esedékessé váló eszközök és kötelezettségek közötti cash flow-kat egymáshoz kell igazítani annak biztosításával, hogy a hitelfelvevőktől kapott összegek még a fedezettkötvény-befektetőknek teljesítendő kifizetések előtt beérkezzenek, és azokkal legalább azonos nagyságúak legyenek;

(14)  „nettó likviditáskiáramlás”: egy adott időszakban teljesített valamennyi kifizetés – ideértve a tőketörlesztést és a kamatfizetést, valamint a fedezettkötvény-program származtatott ügyleteiből eredő kifizetéseket –, amely nem tartalmazza a fedezeti halmaz eszközeihez kapcsolódó követelések tekintetében ugyanebben az időszakban beérkezett kifizetéseket;

(15)  „meghosszabbítható lejárati szerkezet”: olyan mechanizmus, amely egy meghatározott kiváltó esemény bekövetkezésekor lehetővé teszi a fedezett kötvények tervezett lejáratának egy adott időszakkal való meghosszabbítását;

(16)  „fedezett kötvények közfelügyelete”: a fedezettkötvény-programok felügyelete, amely biztosítja a fedezettkötvény-kibocsátásra alkalmazandó követelményeknek való megfelelést és az ilyen követelmények érvényesítését;

(17)  „különleges vagyonfelügyelő”: a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége esetén az érintett fedezettkötvény-program igazgatására kinevezett személy vagy szervezet;

(17a)  „szanálás”: a 2001/24/EK irányelv 2. cikke hetedik franciabekezdésének értelmében vett reorganizációs intézkedések.

II. CÍMA FEDEZETT KÖTVÉNYEK STRUKTURÁLIS JELLEMZŐI

1. fejezetKettős fedezet és csődtávoliság

4. cikkKettős fedezet

(1)  A tagállamok szabályok megállapításával a következő követelésekre jogosítják fel a fedezettkötvény-befektetőket:

a)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézettel szembeni követelés;

b)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a fedezeti halmazba tartozó eszközök tőkerészével és felhalmozott kamataival szembeni elsőbbségi követelés;

c)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége esetén, ha a b) pontban említett elsőbbségi követelés nem teljesíthető teljeskörűen, az említett hitelintézet csődvagyonával szembeni olyan követelés, amely a rendes fizetésképtelenségi eljárás kielégítési sorrendjét meghatározó nemzeti jog szerint egyenrangú a hitelintézet biztosítékkal nem rendelkező ▌elsőbbségi hitelezőinek követeléseivel.

(2)  Az (1) bekezdésben említett követelések a fedezett kötvényekhez kötődő teljes fizetési kötelezettség mértékére korlátozódnak.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egy szakosított jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén megállapíthatnak olyan szabályokat, amelyek értelmében a fedezettkötvény-befektetők követelései magasabb rangúak, mint a szakosított jelzálog-hitelintézet biztosítékkal nem rendelkező nem elsőbbségi hitelezőinek követelései – amelyeket a rendes fizetésképtelenségi eljárás hitelezői sorrendjét meghatározó nemzeti jognak megfelelően határoznak meg –, de alacsonyabb rangúak, mint a többi elsőbbségi hitelező követelései.

5. cikkA fedezett kötvények csődtávolisága

A tagállamok biztosítják, hogy a fedezett kötvényekhez kötődő fizetési kötelezettségek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén ne tartozzanak automatikus futamidő-rövidítés hatálya alá.

2. fejezetFedezeti halmaz és fedezet

I. szakaszElfogadható eszközök

6. cikk

A (prémium) fedezett kötvények fedezeti eszközei

A tagállamok előírják, hogy a (prémium) fedezett kötvényeket mindenkor kiváló minőségű fedezeti eszközökkel kell fedezni. Az ilyen eszközök közé tartozik az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában elfogadhatóként említett valamennyi eszköz. ▌

6a. cikkA rendes fedezett kötvények fedezeti eszközei

(1)  A tagállamok engedélyezhetik az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában elfogadhatóként nem említett kiváló minőségű fedezeti eszközökkel biztosított fedezett kötvények kibocsátását. Ebben az esetben a tagállamok előírják, hogy a fedezeti eszközök olyan követeléseket biztosítsanak a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet részére, amelyek az e cikk (2) bekezdésében előírt, egyértelműen meghatározott pénzösszeg kifizetésére vonatkoznak, és a (3) bekezdésben meghatározott, biztosítékul szolgáló eszközökkel fedezettek. A tagállamok előírják továbbá, hogy a fedezeti eszközök úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően mérsékeljék a fedezeti halmaz kockázatát.

(2)  A tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett fizetési követelés megfelel a következő jogi követelményeknek:

a)  minden követelés olyan eszközökkel biztosított, amelyek tulajdon- és biztosítéki jogait nyilvánosan elérhető nyilvántartásban rögzítik, vagy minden követelés a 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott közvállalkozásoknak nyújtott kölcsön;

b)  minden követelés, amely nem a 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontjában meghatározott közvállalkozásoknak nyújtott kölcsön, az eszközön lévő jogszerű jelzálog, teher, zálogjog vagy más garancia által biztosított, és ezek mindegyike végrehajtható;

c)  a b) pontban említett jelzálog, teher, zálogjog vagy garancia biztosítja a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet számára, hogy a követelése időben és észszerű költségek mellett kerüljön megfizetésre.

A tagállamok az a) és a b) pont alkalmazásában megállapítják azokat a szabályokat, amelyek biztosítják a fedezeti halmaz követeléseire vonatkozó jelzálogok, terhek, zálogjogok vagy garanciák azonnali benyújtását vagy bejegyzését.

A tagállamok a b) és a c) pont alkalmazásában biztosítják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek az ilyen követelések fedezeti halmazba való felvétele előtt értékeljék mind a követelések végrehajthatóságát, mind a jogi eljárások várható hosszát.

(3)  A tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett, biztosítékul szolgáló eszközök megfeleljenek a következő követelmények valamelyikének:

a)  a fizikai eszközök esetében meghatározható a piaci vagy a jelzálog-hitelbiztosítéki érték, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az eszközt a tagállam által megállapított szabályok alapján értékelik;

b)  a közvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök esetében az érintett vállalkozás közfelügyelet alá tartozik, vagy a kitettség, illetve a partner egy kijelölt külső hitelminősítő intézet által adott befektetési minősítéssel rendelkezik.

Az a) pontban említett eszközértékelési szabályok alkalmazásában a tagállamok előírják, hogy a biztosítékul szolgáló fizikai eszközök értékelését olyan független értékbecslő végezze, aki rendelkezik az értékelés elvégzéséhez szükséges képesítéssel, képességekkel és tapasztalattal. Ezenkívül a tagállamok egy olyan értékelési módszertant és folyamatot dolgoznak ki, amelyben az eszköz ismeretlen piaci vagy jelzálog-hitelbiztosítéki értéke ugyanakkora vagy kisebb, mint a fedezeti halmazba történő felvétel időpontjában.

(4)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett kockázatmérséklést a következő követelmények előírásával biztosítják:

a)  a fedezeti halmaz eszközeinek valamennyi biztosítéka a veszteséggel vagy kárral szemben megfelelően biztosított, továbbá a biztosítékból származó követelés a fedezeti halmaz helyettesítő eszközeinek részét képezi;

b)  a (3) bekezdés a) pontjában említett fizikai eszközök értékük legfeljebb 70%-ának erejéig szolgálnak biztosítékul a fedezeti halmaz követelései számára. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének d)–g) pontjában említett fizikai eszközök esetében az érték százalékos aránya magasabb lehet, de nem haladhatja meg az említett rendeletben szereplő eszköztípusra alkalmazandó maximális százalékos arányt. Az értéket az e cikk (3) bekezdésében említett alkalmazandó szabályokkal összhangban kell megállapítani a kölcsönök fedezett kötvényekkel történő kezdeti finanszírozásának időpontjában;

c)  a (3) bekezdés b) pontjában említett, közvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök a fedezeti halmazban elfogadhatók a névértékükre alkalmazandó diszkontrátán, amely nem haladhatja meg:

– a kitettség 80%-át, amennyiben a partner közfelügyelet alatt áll,

– a kitettség 60%-át, amennyiben a partner külső hitelminősítő intézet általi hitelminősítése nem alacsonyabb a saját befektetési kategóriájának küszöbértékénél;

d)  a fedezeti halmaz eszközei kellő granularitással rendelkeznek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kockázatdiverzifikációt;

e)  a fedezeti halmaz mentes a lényeges koncentrációtól.

Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy a fedezeti halmaz elsődleges eszközeinek egyes osztályaira vonatkozóan részletesen meghatározza a következőket:

a)  a különböző fedezetihalmaz-eszközök minimális száma, amely biztosítja az első albekezdés d) pontjában említettek szerinti kellő granularitást;

b)  az első albekezdés e) pontjában említett lényeges koncentráció – az összesített kitettség azon százaléka, amelyet az egyetlen kötelezett felé fennálló kitettség mértéke nem léphet túl – hiánya.

Az említett szabályozási standardtervezeteket az EBH ... [ezen irányelv hatálybalépése után 1 évvel]-ig benyújtja.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt az irányelvet.

7. cikkAz Unión kívül található eszközök

(1)  A tagállamok a (2) bekezdésre is figyelemmel lehetővé tehetik a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek számára, hogy a fedezeti halmazba az Unión kívül található eszközt is felvegyenek.

(2)  Ha a tagállamok lehetővé teszik az (1) bekezdésben említett eszközök felvételét, akkor a befektetők védelme érdekében ellenőrizniük kell, hogy az Unión kívül található eszközök megfelelnek-e a 6. cikkben vagy a 6a. cikkben meghatározott összes követelménynek. A tagállamok biztosítják, hogy a biztosíték az Unióban tartott biztosíték által nyújtotthoz hasonló szintű biztonságot kínáljon, valamint hogy az eszközök értékesítése az Unióban található eszközökéhez jogilag hasonló módon végrehajtható legyen.

(2a)  A tagállamok lehetővé teszik az Unión kívül, de az Európai Gazdasági Térségben található eszközök felvételét a fedezeti halmazokba, amennyiben az említett eszközök megfelelnek az ezen irányelv 6. cikkében vagy 6a. cikkében rögzített követelményeknek.

8. cikkCsoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrák

A tagállamok szabályokat állapíthatnak meg a csoporthoz tartozó hitelintézet által kibocsátott fedezett kötvényeknek („belsőleg kibocsátott fedezett kötvényeknek”) fedezeti eszközként való felhasználása tekintetében, ha e felhasználásra csoporton belüli ügylet útján, egy ugyanazon csoporthoz tartozó másik hitelintézet általi külső fedezettkötvény-kibocsátással („külsőleg kibocsátott fedezett kötvényekkel”) kapcsolatban kerül sor. A tagállamok a befektetők védelme érdekében az említett szabályokba belefoglalják legalább a következő követelményeket:

-a)  a belsőleg kibocsátott fedezett kötvények megfelelnek az ebben az irányelvben foglaltaknak;

a)  a belsőleg kibocsátott fedezett kötvényeket a külső kibocsátást végző hitelintézetnek értékesítik; ▌;

b)  a belsőleg kibocsátott fedezett kötvények szerepelnek a külső kibocsátást végző hitelintézet mérlegében; ▌;

ba)  a fedezeti halmaz nem tartalmaz más kibocsátóktól származó belsőleg kibocsátott fedezett kötvényeket;

c)  a külsőleg kibocsátott fedezett kötvényeket a csoporton kívüli fedezettkötvény-befektetőknek értékesítik;

ca)  a külsőleg kibocsátott fedezett kötvényeket vásárolni szándékozó fedezettkötvény-befektetők a csoport valamennyi belsőleg kibocsátott fedezett kötvénye tekintetében teljes körű hozzáféréssel rendelkeznek az ezen irányelv 14. cikkében meghatározott befektetői információkhoz;

d)  a belsőleg és a külsőleg kibocsátott fedezett kötvények egyaránt az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete szerinti 1. hitelminőségi besorolásba tartoznak, és a 6. cikk vagy a 6a. cikk szerinti elfogadható eszközök.▌.

9. cikkEgyüttes finanszírozás

(1)  A tagállamok ▌lehetővé teszik a fedezett kötvények több hitelintézet általi együttes finanszírozását, amennyiben az együttes finanszírozású fedezett kötvényt egyetlen hitelintézet („a fő intézet”) bocsátja ki.

A tagállamok a befektetők védelme érdekében szabályok megállapításával szabályozzák a kölcsönöknek és a jelzálogoknak, terheknek, zálogjogoknak vagy más hasonló biztosítéki jogoknak a 2002/47/EK irányelv szerinti, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás útján az azokat kibocsátó hitelintézet által a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetnek történő értékesítését vagy az azokat kibocsátó hitelintézetről a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetre való átruházását. ▌

(2)  A tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek a fedezeti halmaz fedezeti eszközeiként a 6. cikk vagy a 6a. cikk szerinti elfogadható fedezeti eszközök alkalmazására korlátozzák az együttes finanszírozást a fő intézet fedezettkötvény-kibocsátásánál. A tagállamok biztosítják, hogy a fő intézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén valamennyi fedezettkötvény-befektető a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően közvetlen fedezetként igénybe vehessen minden fedezetihalmaz-eszközt, valamint rendelkezzen az említett bekezdés c) pontjában megállapítottak szerinti, a fő intézettel szembeni maradványköveteléssel. A tagállamok szabályokat állapíthatnak meg a fedezeti halmaz együttes finanszírozásban részt vevő hitelintézetekkel szembeni fennmaradó befektetői követelések szabályozására, arra az esetre, ha a fő intézet csődvagyona nem elegendő.

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezett kötvényekre és a fedezett kötvények közfelügyeletére alkalmazandó valamennyi szabály hatálya kiterjedjen az együttes finanszírozású fedezett kötvényekre.

10. cikkA fedezeti halmaz összetétele

(1)  A tagállamok szabályozzák a fedezeti halmaz eszközeinek megfelelő szintű homogenitását, vagyis a fedezeti halmaz követeléseit fedező biztosíték típusának hasonlóságát. A 6. cikkben említett eszközök tekintetében a fedezeti halmaz csak akkor tekintendő kellően homogénnek, ha valamennyi elsődleges eszköze a következő három csoport egyikébe tartozik:

– az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése a)–c) pontjának megfelelő eszközök;

– az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése d)–f) pontjának megfelelő eszközök;

– az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése g) pontjának megfelelő eszközök.

A tagállamok egy elsődlegeseszköz-osztály tekintetében több különálló, homogén fedezeti halmazt engedélyeznek. Ez a cikk nem alkalmazandó a fedezeti halmazt alkotó állami hiteleszközökre, származtatott ügyletekre, illetve helyettesítő eszközökre.

(2)  Az EBH nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett területen alkalmazott különböző gyakorlatokat, valamint az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat ad ki e cikk alkalmazására vonatkozóan.

11. cikkA fedezeti halmazban lévő származtatott ügyletek

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezeti halmaz tartalmazhasson származtatott ügyleteket. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy ha a fedezeti halmaznak részét képezik származtatott termékek, akkor legalább a következő követelmények teljesüljenek:

a)  a fedezeti halmaz kizárólag kockázatfedezeti célból tartalmazza a származtatott ügyleteket; melyek értékelését nettó cash-flow alapon számítják;

b)  a származtatott ügyleteket kellően dokumentálják;

c)  a származtatott ügyleteket a 12. cikknek megfelelően elkülönítik;

d)  a származtatott ügyleteket nem lehet megszüntetni a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén;

e)  a származtatott ügyletek megfelelnek a (2) bekezdés alapján megállapított szabályoknak.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben felsorolt követelmények teljesülése érdekében olyan szabályokat állapítanak meg a fedezeti halmazban lévő származtatott ügyletek tekintetében, amelyek tartalmazzák legalább a következőket:

a)  a fedezeti ügyleti partnerekre vonatkozó alkalmassági feltételek;

c)  a származtatott ügyletekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátandó dokumentáció.

12. cikkA fedezeti halmaz eszközeinek elkülönítése

A tagállamok megállapítják a fedezeti halmaz eszközeinek elkülönítésére vonatkozó szabályokat. A szóban forgó szabályok a következő követelményeket foglalják magukban:

a)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet mindenkor azonosítani tudja a fedezeti halmaz eszközeit;

b)  a fedezeti halmaz minden eszközének elkülönítését legkésőbb a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelenségét vagy szanálását követően azonnal végrehajtják;

c)  a fedezeti halmaz eszközei teljes mértékben védettek harmadik felek követeléseivel szemben, és a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti elsőbbségi követelés teljesítéséig nem képezik részét a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet csődvagyonának.

Az első albekezdés alkalmazásában a fedezeti halmaz eszközei magukban foglalják a származtatott ügyletek pozícióival kapcsolatban kapott biztosítékokat is.

13. cikkFedezetellenőr

(1)  A tagállamok előírhatják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fedezetellenőrt nevezzen ki a fedezeti halmaznak a 6–12. és a 14–17. cikkben meghatározott követelmények tekintetében való folyamatos ellenőrzése céljából.

(2)  Ha a tagállamok élnek az (1) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor szabályokat kell megállapítaniuk legalább a következők tekintetében:

a)  a fedezetellenőr kinevezése és felmentése;

b)  a fedezetellenőrre vonatkozó alkalmassági feltételek;

c)  a fedezetellenőr szerepe és feladatai, ideértve a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelenségének vagy szanálásának esetét is;

d)  a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóság számára való jelentéstételi kötelezettség;

e)  a fedezetellenőr feladatainak ellátásához szükséges információkhoz való hozzáférés joga.

(3)  A fedezetellenőr elkülönül és független a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézettől és a hitelintézet könyvvizsgálójától. A 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóság mindazonáltal – eseti alapon – engedélyezheti, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet maga ellenőrizze fedezeti halmazát.

(4)  Ha a tagállamok élnek az (1) bekezdés szerinti lehetőséggel, erről értesítik az EBH-t.

14. cikkA befektetők tájékoztatása

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet által a fedezettkötvény-programokról nyújtott tájékoztatás kellően részletes legyen ahhoz, hogy a befektetők értékelni tudják a program profilját és kockázatait, és elvégezhessék előzetes vizsgálataikat.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásában biztosítják, hogy a befektetők legalább félévente megkapják a tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell legalább a következő minimális portfólióinformációkat:

a)  a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány értéke;

b)  a fedezeti halmaz eszközeinek földrajzi eloszlása és típusa, a fedezett hitelek nagysága és az értékelési módszer;

c)  a kamatláb-, deviza-, hitel-, piaci és likviditási kockázatok részletei;

d)  a fedezeti halmaz eszközeinek és a fedezett kötvényeknek a lejárati szerkezete, beleértve adott esetben a lejárat meghosszabbítását kiváltó események áttekintését is;

e)  az előírt és rendelkezésre álló fedezeti szint, beleértve a törvényben előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet szintjét;

f)  a több mint 90 napja késedelmes hitelek százalékos aránya.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetők a tájékoztatást összesített formában kapják. ▌

(3)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek a honlapjukon tegyék közzé az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően a befektetők rendelkezésére bocsátott tájékoztatást. A tagállamok előírják, hogy e cikk alkalmazásában elegendő elektronikus hozzáférést biztosítani az említett információkhoz.

II. szakaszFedezeti és likviditási követelmények

15. cikkFedezeti követelmények

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezettkötvény-programok mindenkor feleljenek meg legalább a következő fedezeti követelményeknek:

a)  a fedezeti halmaz eszközeivel szemben támasztott összes fizetési követelés összege mindenkor megegyezik legalább a megfelelő fedezett kötvényekkel kapcsolatos összes fizetési kötelezettség összegével, a forgalomban lévő fedezettkötvény-állománnyal kapcsolatos tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeket és a fedezettkötvény-program fenntartási és igazgatási költségeit is ideértve;

b)  a fedezeti szint számítása biztosítja, hogy:

i.  a fedezeti halmaz eszközeinek összesített névértéke – kivéve a származtatott terméknek minősülő eszközöket – legalább akkora legyen, mint a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány összesített névértéke („névértékelv”); valamint

ii.  a származtatott termékekből eredő eszközök és kötelezettségek értékét nettó cash flow alapon állapítsák meg;

c)  a fedezeti követelmény teljesítéséhez a fedezeti halmaz következő eszközei járulnak hozzá:

i.  az elsődleges eszközök;

ii.  a helyettesítő eszközök;

iii.  a 16. cikknek megfelelően tartott likvid eszközök;

iv.  a fedezeti halmazban tartott származtatott ügyletekből kapott pénzeszköz-kifizetések;

v.  a törvényben előírt túlfedezet;

d)  a fedezethez nem járulnak hozzá azok a fedezetlen követelések, amelyek az 575/2013/EU rendelet 178. cikkével összhangban nemteljesítőnek minősülnek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok engedélyezhetik a fedezettkötvény-program fenntartással és igazgatással kapcsolatos költségeinek egyösszegű átalányszámítását.

A tagállamok az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában lehetővé tehetik más számítási elv alkalmazását, ha az nem eredményez a névértékelv alkalmazásánál magasabb fedezetiszint-számítást.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezeti szint számítása és a kötelezettségek számítása azonos módszerrel történjen.

16. cikkA fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozó követelmények

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezeti halmaz mindenkor tartalmazzon egy olyan, likvid eszközökből álló likviditási puffert, amely rendelkezésre áll a fedezettkötvény-program nettó likviditáskiáramlásának fedezete céljából.

(2)  A fedezeti halmaz likviditási pufferének – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti stressz időszakait kivéve – 180 napi fedezetet kell biztosítania a nettó likviditáskiáramlásra.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezeti halmaz (1) bekezdésben említett likviditási puffere a következő típusú eszközökből álljon:

a)  az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10., 11. és 12. cikke szerinti 1., 2A. és 2B. szintű eszköznek minősülő eszközök, amelyeket az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően értékelnek, és ezen irányelv 12. cikkének megfelelően elkülönítenek;

b)  hitelintézetekkel szembeni kitettségek ▌az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban.

A tagállamok az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában biztosítják, hogy a fedezeti halmaz likviditási pufferéhez ne járulhassanak hozzá saját kibocsátású fedezett kötvények.

A tagállamok az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában biztosítják, hogy a fedezeti halmaz likviditási pufferéhez ne járulhassanak hozzá az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerinti nemteljesítő kitettségekből eredő fedezetlen követelések.

(3a)  A fedezeti halmaz likviditási pufferének likvid eszközei nem járulhatnak hozzá az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott likviditási követelményekhez.

(4)  A (3a) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fedezeti halmaz likviditási pufferének a (3) bekezdés a) pontjában említett likvid eszközei a fedezettkötvény-program nettó likviditáskiáramlása összegének erejéig hozzájárulhatnak az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott likviditási követelményekhez. Ez a lehetőség mindazonáltal nem érinti azt a követelményt, hogy a fedezeti halmaz likviditási pufferének említett likvid eszközeit elkülönítve kell tartani a fedezettkötvény-programon belül, valamint hogy – a kibocsátó szanálása vagy fizetésképtelensége esetén – el kell különíteni az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott likviditási követelmények céljára tartott likvid eszközöktől.

(5)  A tagállamok biztosítják a meghosszabbítható lejárati szerkezetek esetében, hogy egy esetleges lejáratmeghosszabbítás után a tőketörlesztés likviditási követelményei frissítésre kerülnek, hogy így azok egészen az utolsó tőkeösszeg esedékességének időpontjáig mindig igazodjanak a fizetési szükségletekhez.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmények ne legyenek alkalmazandók olyan fedezett kötvények esetében, amelyek hozzáigazítási követelmények hatálya alá tartoznak.

17. cikkA meghosszabbítható lejárati szerkezetekre vonatkozó feltételek

(1)  A tagállamok lehetővé tehetik meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvények kibocsátását, ha a befektetők védelmét legalább a következők biztosítják:

a)  a lejárat meghosszabbítását kiváltó eseményeket szerződés vagy alapszabály határozza meg;

b)  a lejárat kizárólag a kibocsátó fizetésképtelenségének vagy szanálásának esetén, valamint az illetékes felügyeleti hatóság jóváhagyásával vagy a nemzeti jogban meghatározott, objektív pénzügyi kiváltó események alapján hosszabbítható meg;

c)  a lejárati szerkezetről a befektetőnek nyújtott tájékoztatás elegendő ahhoz, hogy a befektetők meg tudják állapítani a fedezett kötvény kockázatát, és részletes leírást ad a következőkről:

i.  a lejárat meghosszabbítását kiváltó események;

ii.  a lejárat meghosszabbításának következményei, a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelenségének vagy szanálásának esetében;

iii.  a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságnak és adott esetben a különleges vagyonfelügyelőnek a lejárat meghosszabbításával kapcsolatos szerepe;

d)  a fedezett kötvény végső lejárati időpontja mindenkor meghatározható;

e)  a lejárat meghosszabbítása nem befolyásolja a fedezettkötvény-befektetők sorrendjét;

f)  a lejárat meghosszabbítása nem változtatja meg a fedezett kötvényeknek a 4. cikkben említett kettős fedezettel és az 5. cikkben említett csődtávolisággal kapcsolatos strukturális jellemzőit.

(1a)  Az EBH technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdés b) pontjában említett objektív pénzügyi kiváltó eseményeket, többek között a szóban forgó eseményekre vonatkozó objektív vizsgálatokat. Az említett szabályozási standardtervezeteket az EBH ... [ezen irányelv hatálybalépése után 1 évvel]-ig benyújtja.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés harmadik albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt az irányelvet.

(2)  Ha a tagállamok lehetővé teszik meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvények kibocsátását, erről a döntésükről értesítik az EBH-t.

III. CÍMA FEDEZETT KÖTVÉNYEK KÖZFELÜGYELETE

18. cikkA fedezett kötvények közfelügyelete

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezettkötvény-kibocsátás a fedezett kötvények közfelügyeletének hatálya alá tartozzon.

(2)  A tagállamok a fedezett kötvények (1) bekezdésben említett közfelügyelete céljából kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot. A kijelölt hatóságokról értesítik a Bizottságot és az EBH-t, és tájékoztatnak a funkciók és a feladatok felosztásáról.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben megállapított követelmények teljesítésének értékelése céljából ellenőrizzék a fedezett kötvények kibocsátását.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek tartsák nyilván a fedezettkötvény-programmal kapcsolatos ügyleteiket, továbbá megfelelő és célszerű dokumentációs rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezzenek.

(5)  A tagállamok megfelelő intézkedésekkel biztosítják továbbá, hogy a (2) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok be tudják szerezni azokat az információkat, amelyek az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben megállapított követelmények teljesítésének értékeléséhez, az ilyen követelmények esetleges megsértésének vizsgálatához, továbbá a 23. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések meghozatalához szükségesek.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés alapján kijelölt illetékes hatóságok rendelkezzenek a fedezett kötvények közfelügyeletéhez kapcsolódó funkciók betöltéséhez szükséges szakértelemmel, erőforrásokkal, működési kapacitással, hatáskörrel és függetlenséggel.

19. cikkA fedezettkötvény-programok engedélyezése

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezettkötvény-programot engedélyeztetni kell, mielőtt annak keretében fedezett kötvényeket bocsátanának ki. A tagállamok ezzel az engedélyezési hatáskörrel a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságokat ruházzák fel.

(2)  A tagállamok megállapítják az (1) bekezdésben említett engedélyezés követelményeit, ideértve legalább a következőket:

a)  a fedezettkötvény-kibocsátást meghatározó megfelelő működési program;

b)  a befektetők védelmét célzó megfelelő politikák, eljárások és módszerek a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében;

c)  a fedezettkötvény-programhoz rendelt külön vezetőség és személyzet, amely megfelelő képesítéssel és ismeretekkel rendelkezik a fedezett kötvények kibocsátása és a fedezettkötvény-program igazgatása tekintetében;

d)  a fedezeti halmaz olyan igazgatási felépítése, amely megfelel az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben megállapított alkalmazandó követelményeknek.

20. cikkA fedezett kötvények közfelügyelete fizetésképtelenség vagy szanálás esetén

(1)  A 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet szanálása esetén együttműködnek a szanálási hatósággal annak érdekében, hogy védjék a fedezettkötvény-befektetők jogait és érdekeit, többek között legalább annak ellenőrzésével, hogy a szanálási eljárás alatt biztosított legyen a fedezettkötvény-program folyamatos és kompetens irányítása.

(2)  A tagállamok a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége esetén előírhatják egy különleges vagyonfelügyelő kinevezését annak érdekében, hogy védjék a fedezettkötvény-befektetők jogait és érdekeit, többek között legalább annak ellenőrzésével, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alatt biztosított legyen a fedezettkötvény-program folyamatos és kompetens irányítása.

Ha a tagállamok élnek ezzel a lehetőséggel, akkor elő kell írniuk, hogy a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk a különleges vagyonfelügyelő kinevezését és felmentését.

(3)  Ha a tagállamok a (2) bekezdésnek megfelelően különleges vagyonfelügyelő kinevezését írják elő, akkor legalább a következők tekintetében meg kell állapítaniuk a különleges vagyonfelügyelő feladatairól és felelősségi köreiről szóló szabályokat:

a)  a fedezett kötvényekhez kötődő kötelezettségek kiegyenlítése;

b)  a fedezeti halmaz eszközeinek kezelése és értékesítése, ideértve az eszközöknek a fedezett kötvényekből eredő kötelezettségekkel együtt való átruházását egy másik, fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetre;

c)  azon jogügyletek végrehajtása, amelyek a fedezeti halmaz szabályos igazgatásához, a fedezett kötvényekből eredő kötelezettségek fedezetének folyamatos ellenőrzéséhez, a fedezetihalmaz-eszközök értékeinek behajtását célzó eljárások megindításához és a fedezett kötvényekből eredő kötelezettségek teljesítése után fennmaradó eszközöknek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet csődvagyonába való átvezetéséhez szükségesek.

(4)  A tagállamok a fizetésképtelenségi és a szanálási eljárások alkalmazásában biztosítják a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok, a különleges vagyonfelügyelő (ha kinevezték) és a szanálási hatóságok közötti koordinációt és információcserét.

21. cikkAz illetékes hatóságok számára való jelentéstétel

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében előírják, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok számára jelentsék a (2) bekezdésben a fedezettkötvény-programok kapcsán meghatározott információkat. A jelentéstételnek rendszeresen és az illetékes hatóságok kérésére kell megtörténnie. A tagállamok megállapítják a rendszeres jelentéstétel gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

(2)  Az (1) bekezdés alapján megállapítandó jelentéstételi kötelezettségnek legalább a fedezettkötvény-programra vonatkozó következő követelmények tekintetében elő kell írnia információk benyújtását:

a)  a 4. cikk szerinti kettős fedezet;

b)  a fedezett kötvény 5. cikk szerinti csődtávolisága;

c)  az eszközök elfogadhatósága és a fedezeti halmazra vonatkozó követelmények a 6–11. cikk szerint;

d)  a fedezeti halmaz eszközeinek elkülönítése a 12. cikk szerint;

e)  a fedezetellenőr működése a 13. cikk szerint;

f)  a befektetők tájékoztatására vonatkozó követelmények a 14. cikk szerint;

g)  a 15. cikk szerinti fedezeti követelmények;

h)  a fedezeti halmaz likviditási puffere a 16. cikk szerint;

i)  a meghosszabbítható lejárati szerkezetekre vonatkozó feltételek a 17. cikk szerint.

(3)  A tagállamok szabályokat írnak elő a tekintetben, hogy a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetnek a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén miként kell jelentenie a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok számára.

22. cikkAz illetékes hatóságoknak a fedezett kötvények közfelügyeletével kapcsolatos hatásköre

(1)  A tagállamok a befektetők védelme érdekében a fedezett kötvények közfelügyeletének ellátásához szükséges minden felügyeleti, vizsgálati és szankciós hatáskörrel felruházzák a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságokat.

(2)  Az (1) bekezdésben említett hatáskör a következőkre vonatkozik:

a)  a 19. cikk szerinti engedély megadása vagy az engedélykérelem elutasítása;

b)  a fedezettkötvény-program rendszeres felülvizsgálata az ezen irányelvnek való megfelelés értékelése céljából;

c)  helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzések végrehajtása;

d)  a 23. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő közigazgatási szankciók vagy bírságok és korrekciós intézkedések meghozatala;

e)  a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos felügyeleti iránymutatások elfogadása és alkalmazása.

23. cikkKözigazgatási szankciók és

egyéb közigazgatási intézkedések

(1)  A tagállamok legalább a következő helyzetek tekintetében megállapítják a megfelelő közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalának szabályait:

a)  a hitelintézet valótlan nyilatkozattétel vagy más szabálytalanság útján szerezte meg a fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó engedélyt;

b)  a hitelintézet már nem felel meg az engedélyezés feltételeinek;

c)  a hitelintézet a 19. cikket átültető rendelkezéseknek megfelelő engedély megszerzése nélkül bocsát ki fedezett kötvényeket;

d)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem felel meg a 4. cikket átültető rendelkezésekben meghatározott követelményeknek;

e)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet olyan fedezett kötvényeket bocsát ki, amelyek nem felelnek meg az 5. cikket átültető rendelkezésekben meghatározott követelményeknek;

f)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet olyan fedezett kötvényeket bocsát ki, amelyek nem rendelkeznek a 6. cikket és a 6a. cikket átültető rendelkezéseknek megfelelő fedezettel;

g)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet olyan fedezett kötvényeket bocsát ki, amelyek fedezetéül az Unión kívül található eszközök szolgálnak, de megsérti a 7. cikket átültető rendelkezésekben meghatározott követelményeket;

h)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet fedezett kötvényeit a csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrával fedezi, de megsérti a 8. cikket átültető rendelkezésekben meghatározott követelményeket;

i)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem felel meg a 9. cikket átültető rendelkezésekben az együttes finanszírozás kapcsán meghatározott feltételeknek;

j)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem felel meg a 10. cikket átültető rendelkezésekben a fedezeti halmaz összetétele kapcsán meghatározott követelményeknek;

k)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem kockázatfedezeti célból szerepelteti a származtatott ügyleteket a fedezeti halmazban, vagy nem felel meg a 11. cikket átültető rendelkezésekben meghatározott feltételeknek;

l)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem felel meg a 12. cikket átültető rendelkezésekben a fedezeti halmaz eszközeinek elkülönítése kapcsán meghatározott követelményeknek;

m)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet a 14. cikket átültető rendelkezéseket megsértve elmulasztja a jelentéstételt, illetve hiányos vagy pontatlan információkat bocsát rendelkezésre;

n)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet a 16. cikket átültető rendelkezéseket megsértve ismételten vagy tartósan elmulasztja a fedezeti halmaz likviditási pufferének fenntartását;

o)  a meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet nem felel meg a 17. cikket átültető rendelkezésekben a meghosszabbítható lejárati szerkezetek kapcsán meghatározott feltételeknek;

p)  a fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézet a 21. cikk (2) bekezdésének a)–i) pontját átültető rendelkezéseket megsértve elmulasztja a kötelezettségekre vonatkozó jelentéstételt, illetve hiányos vagy pontatlan információkat bocsát rendelkezésre;

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy olyan jogsértésekre vonatkozóan, amelyekre a nemzeti jog értelmében büntetőjogi szankció vethető ki, nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vagy egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó szabályokat. A tagállamok ilyen esetekben közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

(2)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.▌

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy a közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák.

25. cikkEgyüttműködési kötelezettség

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok szorosan együttműködjenek azzal az illetékes hatósággal, amely az alkalmazandó uniós jognak megfelelően a hitelintézetek általános felügyeletét látja el.

(2)  A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok egymással is szorosan együttműködjenek. Az együttműködés magában foglalja azon információk egymással való megosztását is, amelyek a másik hatóság számára relevánsak az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szerinti felügyeleti feladatai ellátásához.

(3)  A tagállamok a (2) bekezdés második mondatának alkalmazásában biztosítják, hogy a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok elvégezzék a következőket:

a)  a másik illetékes hatóság kérésére közöljék az összes releváns információt;

b)  saját kezdeményezésükre közöljenek minden alapvető információt a többi tagállam illetékes hatóságaival.

(4)  A tagállamok azt is biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok ezen irányelv alkalmazásában együttműködjenek az EBH-val.

(5)  E cikk alkalmazásában az az információ minősül alapvetőnek, amely lényegesen befolyásolja a fedezettkötvény-kibocsátás értékelését egy másik tagállamban.

26. cikkKözzétételi követelmények

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok a hivatalos honlapjukon közzétegyék a következő információkat:

a)  a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatban elfogadott törvényeik, rendeleteik, közigazgatási szabályaik és általános iránymutatásaik szövege;

b)  a fedezett kötvények kibocsátására engedéllyel rendelkező hitelintézetek jegyzéke;

c)  az „európai fedezett kötvény” logó használatára jogosult fedezett kötvények jegyzéke és az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó használatára jogosult kötvények jegyzéke.

(2)  Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai által alkalmazott módszereket érdemben össze lehessen hasonlítani. Ezen információkat a változások figyelembevétele érdekében aktualizálni kell.

(3)  A 18. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt illetékes hatóságok az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában évente értesítik az EBH-t a hitelintézetek és a fedezett kötvények jegyzékéről.

IV. CÍMLogó

27. cikkLogó

A tagállamok biztosítják, hogy az „európai fedezett kötvény” logót és annak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén készült fordítását kizárólag azon fedezett kötvények tekintetében használják, amelyek megfelelnek az ezen irányelvet átültető rendelkezések követelményeinek.

A tagállamok biztosítják, hogy az „európai (prémium) fedezett kötvény ” logót és annak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén készült fordítását kizárólag azon fedezett kötvények tekintetében használják, amelyek megfelelnek az ezen irányelvet átültető rendelkezések követelményeinek, valamint megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében megállapított jogosultsági követelményeknek.

V. CÍMMÁS IRÁNYELVEK MÓDOSÍTÁSAI

28. cikkA 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv 52. cikkének (4) bekezdése a következőképpen módosul:

(1)  Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított 5 %-os korlátot legfeljebb 25 %-ra emelhetik, ha a kötvényeket [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 1 nap] előtt bocsátották ki, és azok teljesítik az ezen bekezdés – a kibocsátásuk időpontjában alkalmazandó változat – követelményeit, vagy ha a kötvények az (EU) 20XX/XX európai parlamenti és tanácsi irányelv* 3. cikkének 1. pontja szerinti, fedezett kötvényekre vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak.

____________________________

*  [Kiadóhivatal: beillesztendő a következő irányelvre vonatkozó hivatkozás: Az Európai parlament és a Tanács (EU) …/…irányelve (...) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L […]., […]., […]. o.).]”;

(2)  A harmadik albekezdést el kell hagyni.

29. cikkA 2014/59/EU irányelv módosítása

A 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 96. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„96.  „fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* – a kibocsátás időpontjában alkalmazandó változat – 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum, amelyet [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 1 nap] előtt bocsátottak ki, vagy az (EU) 20XX/XX európai parlamenti és tanácsi irányelv** 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvény;

__________________________________

*  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

**  [Kiadóhivatal: beillesztendő a következő irányelvre vonatkozó hivatkozás: Az Európai parlament és a Tanács (EU) …/…irányelve (...) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK irányelv és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L […]., […]., […]. o.).]”

VI. CÍMZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikkÁtmeneti intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy a [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 1 nap] előtt kibocsátott azon fedezett kötvények, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv – a kibocsátásuk időpontjában alkalmazandó változat – 52. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, ne tartozzanak a jelen irányelv 5–12., 15., 16., 17. és 19. cikkének hatálya alá, de lejáratukig a jelen irányelvnek megfelelően továbbra is fedezett kötvénynek legyenek nevezhetők.

E cikk első bekezdése azon új ügyletrészsorozatokra vagy a fedezett kötvények sorozatainak adagolt kibocsátásaira is alkalmazandó, amelyek esetében az első kibocsátás dátuma [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 1 nap] előtti időpontra esik.

31. cikk

Egyenértékűség

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megállapítása tekintetében, hogy egy adott harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási szabályozása:

a)  egyenértékű a II. címben megállapított követelményekkel és a III. címben megállapított felügyeleti hatáskörökkel és szankciókkal; valamint

b)  hatékonyan kerül alkalmazásra, valamint tisztességes és torzításoktól mentes módon kerül végrehajtásra a hatékony felügyeletnek és végrehajtásnak az adott harmadik országban való biztosítása érdekében.

(2)  Amennyiben a Bizottság – az e cikk (1) bekezdésében említettek szerint – egyenértékűségre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el egy adott harmadik ország tekintetében, akkor ha a kibocsátó székhelye a szóban forgó harmadik országban található, a fedezett kötvény esetében teljesítettnek kell tekinteni a II. címben megállapított követelményeket.

(3)  A Bizottság – az EBH-val együttműködve – nyomon követi a II. címben megállapított követelményekkel egyenértékű követelmények azon harmadik országok általi hatékony alkalmazását, amelyekre vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, és erről rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Amennyiben a jelentés azt állapítja meg, hogy a harmadik ország hatóságai elégtelenül vagy nem következetesen alkalmazzák az egyenértékű követelményeket, vagy hogy a harmadik ország szabályozása lényegi eltérést mutat, a Bizottság megfontolja a szóban forgó harmadik ország jogi keretrendszerének egyenértékűségére vonatkozó elismerés visszavonását. Ha a Bizottság intézkedéseket kezdeményez az egyenértékűségi határozatok visszavonására vagy felfüggesztésére, átlátható eljárást állapít meg a visszavonásra és felfüggesztésre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa a kiszámíthatóságot a piac számára és támogassa a pénzügyi stabilitást.

31a. cikkFelülvizsgálatok és jelentések

(1)  [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 3 év]-ig a Bizottság az EBH-val szorosan együttműködve jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról a befektetők védelmének mértéke és a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos uniós fejlemények tekintetében, ideértve:

a)  a fedezettkötvény-kibocsátási engedélyek számának alakulását;

b)  az ezen rendeletet átültető rendelkezésekkel és az 575/2013/EU rendelet 129. cikkével összhangban kibocsátott fedezett kötvények számának alakulását;

c)  a fedezettkötvény-kibocsátás fedezetéül szolgáló eszközökkel kapcsolatos fejleményeket;

d)  a túlfedezet szintjének alakulását;

e)  a határon átnyúló fedezettkötvény-befektetéseket, ideértve a harmadik országokat érintő befelé és kifelé irányuló befektetéseket;

f)  a meghosszabbítható lejárati szerkezetű fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos fejleményeket;

g)  a fedezettkötvény-piacok működésének értékelését, valamint a további intézkedésekre vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokat.

(2)  A Bizottság azt követően, hogy megbízást adott a témával kapcsolatos tanulmány elkészítésére, és e tanulmányt megkapta, továbbá az EBH-val és az EKB-val folytatott egyeztetéseket követően [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig jelentést fogad el az ilyen szerkezetű fedezett kötvények meghosszabbítható lejárata nyomán jelentkező kockázatok értékeléséről. Különös hangsúlyt kell fektetni az azon befektetők által viselt kockázatokra, akik válság idején rendelkeznek ilyen jellegű kötvényekkel. A Bizottság az említett tanulmányt és a szóban forgó jelentést – adott esetben javaslat kíséretében – benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)  A Bizottság azt követően, hogy megbízást adott a témával kapcsolatos tanulmány elkészítésére, és e tanulmányt megkapta, továbbá az EBH-val és az EKB-val folytatott egyeztetéseket követően [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig jelentést fogad el egy „Biztosítékkal fedezett európai befektetési jegy” elnevezésű kettős fedezeti eszköz esetleges bevezetéséről. A Bizottság az említett tanulmányt és a szóban forgó jelentést – adott esetben javaslat kíséretében – benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)  A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásában [Kiadóhivatal: beillesztendő az ezen irányelv 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított dátum + 2 év]-ig benyújtják a Bizottságnak az a)–f) pontban említett információkat.

32. cikkÁtültetés

(1)  A tagállamok legkésőbb [beillesztendő; hatálybalépés + 2 év]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket [beillesztendő; hatálybalépés + 2 év + 1 nap] -tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

33. cikkHatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

34. cikkCímzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

(1)

HL C 382., 2018.10.23., 2. o.

(2)

HL C 367., 2018.10.10., 56. o.

(3)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

  HL C 382., 2018.10.23., 2. o.

(5)

  HL C 367., 2018.10.10., 56. o.

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(8)

  A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(9)

  A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(11)

  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2012/2 ajánlása (2012. december 20.) a hitelintézetek finanszírozásáról (2013/C 119/01).

(12)

  Az EBH jelentése az uniós fedezett kötvényekre vonatkozó keretszabályozásokról és tőkekövetelményekről (2014).

(13)

  Az EBH jelentése a fedezett kötvényekről – Ajánlások a fedezett kötvényekre vonatkozó Unión belüli keretszabályozások összehangolására (2016), EBA-Op-2016-23.

(14)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(15)

  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(16)

  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(17)

  [HL C (…).]


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Fedezett kötvények és közfelügyeletük

Hivatkozások

COM(2018)0094 – C8-0113/2018 – 2018/0043(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

7.3.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

16.4.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2018

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

27.3.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Bernd Lucke

31.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

10.9.2018

18.10.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

16

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Hugues Bayet, Pervenche Berès, David Coburn, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Stefan Gehrold, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Barbara Kappel, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Costas Mavrides, Alex Mayer, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Cozzolino, Ashley Fox, Jeppe Kofod, Paloma López Bermejo, Michel Reimon, Joachim Starbatty, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pilar Ayuso, Helga Stevens

Benyújtás dátuma

26.11.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

34

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Ashley Fox, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Joachim Starbatty, Helga Stevens

ENF

Barbara Kappel

PPE

Pilar Ayuso, Markus Ferber, Stefan Gehrold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Anne Sander, Tom Vandenkendelaere

S&D

Jeppe Kofod, Alex Mayer, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Michel Reimon, Ernest Urtasun

16

-

EFDD

David Coburn

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Dimitrios Papadimoulis, Miguel Viegas

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Paul Tang

1

0

EFDD

Marco Valli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat