Eljárás : 2018/0106(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0398/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0398/2018

Viták :

PV 15/04/2019 - 14
CRE 15/04/2019 - 14

Szavazatok :

PV 16/04/2019 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0366

JELENTÉS     ***I
PDF 3711kWORD 496k
26.11.2018
PE 623.965v02-00 A8-0398/2018

az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Virginie Rozière

A vélemény előadói (*):

Miguel Viegas, Gazdasági és Monetáris Bizottság

Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

  (*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0218),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16., 33., 43. 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. cikkére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkére, amelynek megfelelően a Bizottság benyújtotta a javaslatot a Parlamentnek (C8-0159/2018),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 26-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 18-i véleményére(2),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0398/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16., 33., 43., 50., 53. (1), 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. és 325 (4) cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16., 33., 43., 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., 91., 100., 103., 109., 114. cikkére, 153. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontjára, 157. cikkének (3) bekezdésére, 168., 169., 192., 207. cikkére és 325. cikkének (4) bekezdésére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Gyakran a szervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről vagy kárról. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak.

(1)  Gyakran a közszférabeli vagy magánszervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről vagy kárról. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a közérdeknek kárt okozó jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom egésze jólétének biztosításában is. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind európai, mind nemzetközi szinten elismerik, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára kiegyensúlyozott és hatékony védelmet kell biztosítani. Ezen irányelv célja ezért olyan bizalmi légkör megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a visszaélést bejelentő személyek jelentsék az általuk észlelt vagy gyanított jogsértéseket és a közérdeket fenyegető veszélyeket, valamint hogy bővüljön a véleménynyilvánítás és a média szabadságának gyakorlása, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke is rögzít. Hangsúlyozni kell, hogy e szabadságok az oknyomozó újságírás és a források bizalmassága elvének sarokkövei.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek jelentései iránt nagy a kereslet az uniós jogérvényesítés terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket.

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók jelentései és az általuk nyilvánosságra hozott információk iránt nagy a kereslet az uniós jog és politikák érvényesítése terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását valamint gyakran az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket, erősítve ezzel az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  2014 óta minden nagyobb botrány, például a LuxLeaks és a Panama-akták is a visszaélést bejelentő személyeknek köszönhetően került nyilvánosságra.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Bizonyos szakpolitikai területeken az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek abban az értelemben, hogy a társadalom jólétét fenyegető jelentős kockázatot teremt. Azokban az esetekben, amikor ezeken a területeken azonosították a jogérvényesítés gyengeségeit, illetve a visszaélést bejelentő személyek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közzé tudják tenni a jogsértéséket, a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmének biztosításával, illetve hatékony bejelentési csatornák bevezetésével javítani kell a jogérvényesítést.

(3)  Az uniós jog megsértése sértheti a közérdeket abban az értelemben, hogy a társadalom jólétét fenyegető jelentős kockázatot teremt, és veszélyezteti a polgároknak az uniós fellépések iránti bizalmát. Mivel a visszaélést bejelentő személyek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közzé tudják tenni az ilyen jogsértéseket, és a közérdek védelmében a személyes vagy szakmai kockázatok ellenére is veszik a bátorságot a bejelentéshez vagy a nyilvánosságra hozatalhoz, a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmének biztosításával, illetve hatékony, független, bizalmas és biztonságos bejelentési csatornák bevezetésével javítani kell az uniós jog érvényesítését.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének jelenlegi szabályozása széttagolt az Európai Unió tagállamaiban és szakpolitikai területenként egyenetlen. A visszaélést bejelentő személyek által fel nem tárt, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező uniós jogsértések következményei mutatják, hogy a valamely tagállamban elégtelen védelem nem csupán abban a tagállamban gyakorol negatív hatást az uniós szakpolitikákra, hanem annak más tagállamokra és az Unió egészére továbbgyűrűző hatása is lehet.

(4)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének jelenlegi szabályozása széttagolt az Európai Unió tagállamaiban és az uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben, és szakpolitikai területenként is egyenetlen. A visszaélést bejelentő személyek által fel nem tárt, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező uniós jogsértések következményei mutatják, hogy a valamely tagállamban elégtelen védelem nem csupán abban a tagállamban gyakorol negatív hatást az uniós szakpolitikákra, hanem annak más tagállamokra és az Unió egészére továbbgyűrűző hatása is lehet.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az ENSZ Korrupció elleni egyezményének – amelynek az Unió és a tagállamok részes felei – 33. cikke egyértelműen kimondja, hogy szükséges megfelelő jogi intézkedéseket hozni a hátrányos bánásmód elleni védelem nyújtásához azok számára, akik jóhiszeműen és megalapozottan bejelentést tesznek az illetékes hatóságoknak az egyezményben foglalt bűncselekménnyel kapcsolatos tényekről.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)   A nyilvánosságra hozatal megkönnyítése érdekében és a bejelentés nyílt kultúrájának megteremtése érdekében a nyilvánosságra hozatal feltételeinek összhangban kell állniuk az Európa Tanács visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló CM/Rec(2014)7. számú ajánlásával. A médiát semmilyen módon sem szabad megakadályozni a csalárd cselekmények felfedésében és ezáltal demokratikus szerepének betöltésében.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Ennek megfelelően a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító közös minimumszabványokat kell alkalmazni a hivatkozott aktusokban és azon szakpolitikai területeken, ahol i. szükség van a jogérvényesítés erősítésére; ii. visszaélést bejelentő személyek jelentésének elmaradása kulcsfontosságú a jogérvényesítésre nézve, valamint iii. az Uniós jog megsértése súlyos károkat okozhat a közérdek számára.

(5)  Ennek megfelelően a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító közös általános és globális megközelítésű, jogi minimumszabványokat kell alkalmazni valamennyi uniós és nemzeti aktusban és szakpolitikai területen, ahol i. szükség van a jogérvényesítés erősítésére; ii.a visszaélést bejelentő személyek jelentésének elmaradása kulcsfontosságú a jogérvényesítésre nézve, valamint iii. az uniós vagy nemzeti jog megsértése súlyos károkat okozhat a közérdek számára.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Meg kell erősíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmét a tájékozódás és a média szabadságának kedvező környezet elősegítése érdekében; ehhez először is az kell, hogy az újságírók és forrásaik, köztük a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelemben részesüljenek biztonságuk, illetve mentális és testi épségük bármiféle megsértése ellen, és hogy megakadályozzák a megfélemlítésükre tett bármely kísérletet vagy függetlenségük veszélyeztetését.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a közbeszerzéssel kapcsolatos uniós jogérvényesítés javítása érdekében. Amellett, hogy szükség van a csalás és a korrupció megelőzésére és feltárására az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban – amely magában foglalja közbeszerzést is –, az áruk vásárlása, a munkák és a szolgáltatások igénybevétele során is szükség van a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok nemzeti hatóságok és bizonyos közüzemi szolgáltatók általi elégtelen végrehajtásának kezelésére. Az ilyen szabályok megsértése torzítja a versenyt, növeli az üzleti tevékenység végzésének költségeit, sérti a befektetők és a cégtulajdonosok érdekeit, valamint összességében kevésbé vonzóvá teszi a befektetési környezetet és Európa szerte egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára, ezáltal gyakorol hatást a belső piac megfelelő működésére.

(6)  A visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a közbeszerzéssel kapcsolatos uniós jogérvényesítés javítása érdekében. Amellett, hogy szükség van a csalás és a korrupció megelőzésére és feltárására az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban – amely magában foglalja közbeszerzést is –, az áruk vásárlása, a munkák és a szolgáltatások igénybevétele során is szükség van a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok nemzeti hatóságok és bizonyos közüzemi szolgáltatók általi elégtelen végrehajtásának kezelésére. Az ilyen szabályok megsértése torzítja a versenyt, növeli az üzleti tevékenység végzésének költségeit, sérti a befektetők és a cégtulajdonosok érdekeit, valamint összességében kevésbé vonzóvá teszi a befektetési környezetet és Európa szerte egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára, ezáltal gyakorol hatást a belső piac megfelelő működésére. A legtöbb ilyen szabálysértés komoly fenyegetést jelent a polgárok közintézményekbe vetett bizalmára nézve, és ezért kockázatot jelent a demokrácia megfelelő működésére is. Minden szükséges erőfeszítést meg kell tenni azok védelme érdekében, akik az uniós költségvetéssel és az uniós intézményekkel kapcsolatos visszaélést vagy kötelességszegést jelentenek be.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az uniós jog megsértését jelentő személyek védelmére létrehozott rendszer nem szünteti meg az egyes tagállamok és közszervezeteik által gyakorolt felügyelet erősítésének szükségességét – ezek adócsalás és pénzmosás elleni fellépési képességét növelni kell –, valamint az ezeken a területeken működő nemzetközi együttműködésekben való részvétel szükségességét sem.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A pénzügyi szolgáltatások terén az uniós jogalkotó már elismerte a visszaélést bejelentő személyek védelme által jelentett többletértéket. A vonatkozó szabályok érvényesítésének súlyos hiányosságait feltáró pénzügyi válság utóhatásaként ezen a területen jelentős számú jogalkotási aktusban fogadtak el a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket34. A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra alkalmazandó prudenciális követelményekkel kapcsolatban különösen a 2013/36/EU irányelv35 rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek védelméről, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletre is kiterjed.

(7)  A pénzügyi szolgáltatások terén az uniós jogalkotó már elismerte a visszaélést bejelentő személyek ágazati védelme által jelentett többletértéket. A vonatkozó szabályok érvényesítésének súlyos hiányosságait feltáró pénzügyi válság utóhatásaként ezen a területen jelentős számú jogalkotási aktusban fogadtak el a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket34. A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra alkalmazandó prudenciális követelményekkel kapcsolatban különösen a 2013/36/EU irányelv35 rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek védelméről, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletre is kiterjed. Azonban több, európai pénzügyi intézményeket is érintő magas szintű ügy bizonyította, hogy e pénzügyi intézményekben a visszaélést bejelentő személyek védelme továbbra sem kielégítő, és mind a munkáltatók, mind a hatóságok általi megtorlástól való félelem továbbra is visszatartja a visszaélést bejelentő személyeket attól, hogy információval szolgáljanak jogsértésekről.

_________________

_________________

34 2010 . december 8-i közlemény „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről”.

34 2010. december 8-i közlemény „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről”.

35 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

35 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének fontossága az emberéleteket veszélyeztető közlekedésbiztonságról szóló uniós szabályok megszegésének megelőzése és az ilyen jogsértésektől való elrettentés érdekében már elismerésre került a repülésbiztonságra38 és a tengeri közlekedés biztonságára39 vonatkozó ágazati uniós aktusokban, amelyek a visszaélést bejelentő személyek védelmére célirányos intézkedésekről és különleges bejelentési csatornákról rendelkeznek. Ezek az aktusok rendelkeznek továbbá azon munkavállalók megtorlással szembeni védelméről, akik saját becsületes hibáikból tesznek jelentést (az úgynevezett méltányossági kultúra („just culture”)). Ebben a két ágazatban ki kell egészíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmének meglévő elemeit, valamint növelni kell a védelmet a többi közlekedési mód – nevezetesen a vasúti és közúti közlekedés – biztonsági előírásai érvényesítésének javítása érdekében.

(9)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének fontossága az emberéleteket veszélyeztető közlekedésbiztonságról szóló uniós szabályok megszegésének megelőzése és az ilyen jogsértésektől való elrettentés érdekében már elismerésre került a repülésbiztonságra38 és a tengeri közlekedés biztonságára39 vonatkozó ágazati uniós aktusokban, amelyek a visszaélést bejelentő személyek védelmére célirányos intézkedésekről és különleges bejelentési csatornákról rendelkeznek. Ezek az aktusok rendelkeznek továbbá azon munkavállalók megtorlással szembeni védelméről, akik saját becsületes hibáikból tesznek jelentést (az úgynevezett méltányossági kultúra („just culture”)). Ebben a két ágazatban többek között ki kell egészíteni és ki kell bővíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmének meglévő elemeit, valamint növelni kell a védelmet a többi közlekedési mód – nevezetesen a különleges, a belvízi, a közúti és a vasúti közlekedés – biztonsági előírásai érvényesítésének azonnali javítása érdekében.

_________________

_________________

38 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről (HL L 122, 18. o.).

38 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről (HL L 122, 18. o.).

39 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (HL L 329., 1.o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 57. o.).

39 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (HL L 329., 1.o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 57. o.).

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A környezetvédelmi bűncselekményekkel, valamint a környezetvédelem elleni jogtalan magatartásokkal kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése, az ilyen gyakorlatok felderítése és orvoslása továbbra is kihívást jelent és annak megerősítése szükséges, ahogyan azt a Bizottság „a környezetvédelmi megfelelést és irányítást fejlesztő uniós cselekvésekről” szóló 2018. január 18-i közleményében is elismerte40. Noha a visszaélést bejelentő személyek védelme jelenleg csak egyetlen környezetvédelemről szóló ágazati aktusban található41, az ilyen védelem bevezetése szükségesnek tűnik az uniós környezeti vívmányok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, amelyek megsértése a nemzeti határokon is továbbgyűrűző hatásokkal okozhat súlyos károkat a közérdeknek. Ez ugyancsak relevanciával bír olyan esetekre nézve, ahol nem biztonságos termékek okozhatnak környezeti károkat.

(10)  A környezetvédelmi bűncselekményekkel, valamint a környezetvédelmet érintő jogtalan magatartásokkal, mulasztásokkal vagy lehetséges jogsértésekkel kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése, az ilyen gyakorlatok megelőzése, felderítése és orvoslása sajnos továbbra is kihívást jelent és annak megerősítése szükséges, ahogyan azt a Bizottság „a környezetvédelmi megfelelést és irányítást fejlesztő uniós cselekvésekről” szóló 2018. január 18-i közleményében40 is elismerte. Noha a visszaélést bejelentő személyek védelme jelenleg csak egyetlen környezetvédelemről szóló ágazati aktusban található41, az ilyen védelem bevezetése szükséges az uniós környezeti vívmányok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, amelyek megsértése a nemzeti határokon is továbbgyűrűző hatásokkal okozhat károkat a közérdeknek. Ez ugyancsak relevanciával bír olyan esetekre nézve, ahol nem biztonságos termékek okozhatnak környezeti károkat.

_________________

_________________

40 COM(2018) 10 final.

40 COM(2018)0010.

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról (HL L 178., 66. o.).

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (HL L 178., 2013.6.28., 66. o.).

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Hasonló megfontolások garantálják a meglévő jogszabályi rendelkezésekre építve a visszaélést bejelentő személyek védelmének bevezetését, valamint az élelmiszerlánccal – különösen az élelmiszer és takarmányok biztonságával valamint az állategészségüggyel és állatjóléttel – kapcsolatos uniós jogsértések megakadályozását. Az e téren kialakult különböző uniós szabályok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A 178/2002/EK rendelet42 különösen az élelmiszerbiztonságra tekintettel rendelkezik az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos valamennyi uniós és nemzeti intézkedést kialakító általános alapelvről és követelményről annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi egészség és a fogyasztói érdekek élelmiszerrel kapcsolatos magas szintű védelmét, valamint a belső piac hatékony működését. Ez a rendelet többek között arról rendelkezik, hogy megakadályozza az élelmiszer-és takarmányipari vállalkozókat abban, hogy eltántorítsák munkavállalóikat vagy másokat az illetékes hatóságokkal való együttműködéstől, amennyiben ezáltal megelőzhető, csökkenthető vagy felszámolható az élelmiszerből eredő kockázat. Az uniós jogalkotó hasonló megközelítést alkalmazott az „állategészségügyi jog” területén az állatról emberre terjedő állatbetegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló szabályokat megállapító (EU) 2016/429 rendelet által43.

(11)  Hasonló megfontolások garantálják a meglévő jogszabályi rendelkezésekre építve a visszaélést bejelentő személyek védelmének bevezetését, valamint az élelmiszerlánccal – különösen az élelmiszer és takarmányok biztonságával valamint az állategészségüggyel, állatvédelemmel és állatjóléttel – kapcsolatos uniós jogsértések megakadályozását. Az e téren kialakult különböző uniós szabályok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A 178/2002/EK rendelet42 különösen az élelmiszerbiztonságra tekintettel rendelkezik az élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatos valamennyi uniós és nemzeti intézkedést kialakító általános alapelvről és követelményről annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi egészség és a fogyasztói érdekek élelmiszerrel kapcsolatos magas szintű védelmét, valamint a belső piac hatékony működését. Ez a rendelet többek között arról rendelkezik, hogy megakadályozza az élelmiszer-és takarmányipari vállalkozókat abban, hogy eltántorítsák munkavállalóikat vagy másokat az illetékes hatóságokkal való együttműködéstől, amennyiben ezáltal megelőzhető, csökkenthető vagy felszámolható az élelmiszerből eredő kockázat. Az uniós jogalkotó hasonló megközelítést alkalmazott az „állategészségügyi jog” területén az állatról emberre terjedő állatbetegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló szabályokat megállapító (EU) 2016/429 rendelet által43. A 98/58/EK tanácsi irányelv43a és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43b, valamint az 1/2005/EK43c és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet43d megállapítja az állatok tenyésztés, szállítás, leölés, valamint állatkísérletek céljából történő felhasználás során előírt védelmére és jólétére vonatkozó szabályokat.

__________________

__________________

42 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

42 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

43 HL L 84., 1. o.

43 HL L 84., 1. o.

 

43a A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).

 

43b Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

 

43c A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

 

43d A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének javítása továbbá előmozdítaná a nukleáris biztonsággal, sugárvédelemmel, kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésével kapcsolatos Euratom szabályok megsértésének megelőzését, illetve az ilyen jogsértésektől való elrettentést, továbbá megerősítené a hatékony nukleáris biztonság kultúrájáról szóló felülvizsgált nukleáris biztonság irányelv44 meglévő rendelkezéseinek érvényesítését, különösen a 8b. cikk (2) bekezdésének a) pontját, amely többek között arra a kötelezi az illetékes szabályozó hatóságot, hogy olyan irányítási rendszereket vezessen be, amelyek kellő prioritást tulajdonítanak a nukleáris biztonságnak, és a személyzet és a vezetők minden szintjén előmozdítják azt a képességet, hogy megkérdőjelezzék a releváns biztonsági elvek és gyakorlatok tényleges érvényesülését, és hogy kellő időben bejelentést tehessenek biztonsági kérdésekről.

(A magyar változatot nem érinti.)  

_________________

44 A Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról (HL L 219., 2014.7.25., 42. o.).

44 A Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról (HL L 219., 2014.7.25., 42. o.).

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A visszaélést bejelentő személyek ugyanígy kulcsfontosságúak lehetetnek az uniós szabályok megsértéséből eredő, közegészségügyre és fogyasztóvédelemre vonatkozó olyan kockázatok felderítése, megelőzése, csökkentése és felszámolása kapcsán, amelyek egyébként rejtve maradnának. Különösen a fogyasztóvédelem áll szoros kapcsolatokban olyan esetekkel, ahol nem biztonságos termékek okoznak számottevő kárt a fogyasztóknak. A visszaélést bejelentő személyek védelmét ezáltal az EUMSZ 114., 168. és 169. cikknek megfelelően elfogadott releváns uniós szabályokkal kapcsolatban kell bevezetni.

(13)  A visszaélést bejelentő személyek ugyanígy kulcsfontosságúak lehetetnek az uniós szabályok megsértéséből eredő, közegészségügyre és fogyasztóvédelemre vonatkozó olyan kockázatok felderítése, megelőzése, csökkentése és felszámolása kapcsán, amelyek egyébként rejtve maradnának. Különösen a fogyasztóvédelem áll szoros kapcsolatokban olyan esetekkel, ahol nem biztonságos termékek okoznak kárt a fogyasztóknak. A visszaélést bejelentő személyek védelmét ezáltal az EUMSZ 114., 168. és 169. cikknek megfelelően elfogadott releváns uniós szabályokkal kapcsolatban kell bevezetni.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A magánélet és a személyes adatok védelme egy másik olyan terület, ahol a visszaélést bejelentő személyek kiváltságos helyzetben vannak a közérdeket súlyosan sértő károkat okozó uniós jogsértések feltárását illetően. Hasonló megfontolások alkalmazandók a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv45 megsértése esetén, amely irányelv bevezeti az események bejelentését (ami magában foglalja azokat az eseményeket is, amelyek nem sértenek személyes adatokat), a több ágazatban (pl. az energia, az egészségügy, a közlekedés, a bankszolgáltatások stb. területén) alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek biztonsági követelményeit, valamint a kulcsfontosságú digitális (pl. felhő alapú) szolgáltatásokat nyújtókat. A visszaélést bejelentő személyek jelentéstétele ezen a területen különösen értékes az olyan biztonsági események megelőzése érdekében, amelyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeket, valamint széles körben használt digitális szolgáltatásokat érintenének. Mindez segíti az olyan szolgáltatások folytonosságának biztosítását, amelyek alapvető fontosságúak a belső piac működése és a társadalom jóléte szempontjából.

(14)  A magánélet és a személyes adatok védelme, amelyet az Alapjogi Charta 7. és 8. cikke és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 8. cikke rögzítenek, egy másik olyan terület, ahol a visszaélést bejelentő személyek segíthetnek feltárni a közérdeket sértő károkat okozó uniós jogsértéseket. Hasonló megfontolások alkalmazandók a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv45 megsértése esetén, amely irányelv bevezeti az események bejelentését (ami magában foglalja azokat az eseményeket is, amelyek nem sértenek személyes adatokat), a több ágazatban (pl. az energia, a turizmus, az egészségügy, a közlekedés, a bankszolgáltatások, az építőipar stb. területén) alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint a kulcsfontosságú digitális (pl. felhőalapú) szolgáltatásokat nyújtók, illetve az alapvető szolgáltatásokat (víz, villamos energia, gáz) nyújtó szervezetek biztonsági követelményeit. A visszaélést bejelentő személyek jelentéstétele ezen a területen különösen értékes az olyan biztonsági események megelőzése érdekében, amelyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeket, valamint széles körben használt digitális szolgáltatásokat érintenének, továbbá az uniós adatvédelmi jogszabályok megsértésének megakadályozása érdekében. Mindez segíti az olyan szolgáltatások folytonosságának biztosítását, amelyek alapvető fontosságúak a társadalom számára.

_________________

_________________

45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, amely a csalás, a korrupció és más egyéb uniós kiadások felhasználását, uniós bevételek és alapok vagy uniós vagyontárgyak beszedését érintő egyéb illegális tevékenység elleni küzdelemmel kapcsolatos, olyan alapvető terület, ahol erősíteni kell az uniós jogérvényesítést. Az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése magában foglalja az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján felmerülő kiadásokhoz kapcsolódó uniós költségvetés végrehajtását. Az Unió pénzügyi érdekei területén a hatékony jogérvényesítés hiánya – ami magában foglalja a nemzeti szintű csalást és a korrupciót – csökkenést okoz az Unió bevételeiben és az uniós alapok visszaélésszerű használatát eredményezi, ami torzíthatja az állami befektetéseket, a növekedést, és aláaknázhatja az állampolgárok uniós tevékenységekbe vetett bizalmát. A visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a releváns csalás és illegális tevékenységek felderítésének, megakadályozásának, illetve az ilyen tevékenységek folytatásától való elrettentés egyszerűsítése érdekében.

(16)  Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, amely a csalás, a korrupció, a jogi követelmények megsértése, a hatáskörrel való visszaélés és más egyéb uniós kiadások felhasználását, uniós bevételek és alapok vagy uniós vagyontárgyak beszedését érintő egyéb illegális tevékenység elleni küzdelemmel kapcsolatos, olyan alapvető terület, ahol erősíteni kell az uniós jogérvényesítést. Az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése magában foglalja az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján felmerülő kiadásokhoz kapcsolódó uniós költségvetés végrehajtását. Az Unió pénzügyi érdekei területén a hatékony jogérvényesítés hiánya – ami magában foglalja a nemzeti szintű csalást és a korrupciót – csökkenést okoz az Unió bevételeiben és az uniós alapok visszaélésszerű használatát eredményezi, ami torzíthatja az állami befektetéseket, a növekedést, és aláaknázhatja az állampolgárok uniós tevékenységekbe vetett bizalmát. Az oknyomozó újságírók szintén alapvető szerepet játszanak az ezekhez a területekhez kapcsolódó jogsértések leleplezésében. Ezek az újságírók a szakemberek olyan kockázatoknak kitett csoportját alkotják, akik gyakran munkahelyükkel, szabadságukkal, sőt akár az életükkel fizetnek a súlyos szabálytalanságok és korrupciós rendszerek felfedéséért. Ezért a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó horizontális jogalkotási javaslatban különleges intézkedéseket kell bevezetni az oknyomozó újságírók védelmére. Az oknyomozó újságírás és a visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a releváns csalás és illegális tevékenységek felderítésének, megakadályozásának, illetve az ilyen tevékenységek folytatásától való elrettentés egyszerűsítése érdekében.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Bizonyos uniós aktusok – különösen a pénzügyi szolgáltatások terén –, például a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet49, valamint a Bizottság ezen rendelet alapján elfogadott 2015/2392 végrehajtási irányelve50 már részletes szabályokat tartalmazott a visszaélést bejelentő személyek védelméről. Az ilyen uniós jogszabályokat, ideértve a melléklet II. részében foglalt felsorolásban szereplőket is, kell kiegészíteni a jelen irányelvvel annak érdekében, hogy ezek az aktusok teljes mértékben igazodjanak a minimumszabványokhoz miközben megtartják a releváns ágazatokhoz szabottan kidolgozott sajátosságaikat. Ennek különös fontossága van annak megállapításában, hogy a pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének terén jelenleg mely jogi személyek kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására.

(18)  Bizonyos uniós aktusok – különösen a pénzügyi szolgáltatások terén –, például a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet49, valamint a Bizottság ezen rendelet alapján elfogadott 2015/2392 végrehajtási irányelve50 már részletes szabályokat tartalmazott a visszaélést bejelentő személyek védelméről. Az ilyen uniós jogszabályokat, ideértve a melléklet II. részében foglalt felsorolásban szereplőket is, kell kiegészíteni a jelen irányelvvel annak érdekében, hogy ezek az aktusok teljes mértékben igazodjanak a minimumszabványokhoz miközben megtartják a releváns ágazatokhoz szabottan kidolgozott sajátosságaikat. Ennek különös fontossága van annak megállapításában, hogy a pénzügyi szolgáltatásoknak, a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a kiberbűnözés megelőzésének és az azzal szembeni küzdelemnek, valamint a 2011/7/EU irányelv50a megfelelő végrehajtásának terén jelenleg mely jogi személyek kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására. Mivel ezek az ügyek gyakran igen összetett nemzetközi vállalati és pénzügyi konstrukciókkal járnak, amelyek valószínűleg különböző joghatóságok hatáskörébe tartoznak, rendelkezéseket kell elfogadni a visszaélést bejelentő személyek egységes kapcsolattartója tekintetében.

_________________

_________________

49 HL L 173., 1. o.

49 HL L 173., 1. o.

50 A Bizottság (EU) 2015/2392 végrehajtási irányelve (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről (HL L 332, 126. o.)

50 A Bizottság (EU) 2015/2392 végrehajtási irányelve (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről (HL L 332, 126. o.)

 

50a Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a)  Az Unió értékek és elvek közösségén alapul. Az Unió szavatolja az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: „a Charta”) rögzített emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását. Mivel e a jogok és elvek az Unió alapját képezik, védelmük döntő fontossággal bír, és az e jogok és elvek megsértését felfedő személyeknek az ezen irányelv által előírt védelemben kell részesülniük.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Minden olyan esetben, amikor olyan új uniós aktust fogadnak el, amely a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan releváns és hozzájárulhat a hatékonyabb jogérvényesítéshez, fontolóra kell venni, hogy szükség van-e a jelen irányelv mellékletének módosítására annak érdekében, hogy az az aktus a hatálya alá kerüljön.

(19)  Azon új uniós aktusok figyelembevétele érdekében, amelyek a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan relevánsak és elősegíthetik a hatékonyabb jogérvényesítést, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a ezen jelen irányelvnek a melléklet aktualizálása általi módosítására annak érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá kerüljön. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak1a megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

 

___________________

 

1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  Bizonyos helyzetekben a munkavállalók védelmére, a foglalkoztatási és munkakörülményekre és a munkavállalók szociális, egyéni és kollektív jogaira vonatkozó uniós jogszabályok megsértése hatékony egyéni jogorvoslati eljárások tárgyát képezheti. Másfelől, amennyiben ezek a szabálytalanságok rendszeresen előfordulnak, veszélyt jelentenek a közérdek számára, ezért szükség van az ilyen szabálytalanságokat bejelentő személyek védelmére. Egyes területeken nehézségekbe ütközik az uniós jogszabályok végrehajtása, például a bizonytalan munkaviszony elfogadhatatlan mértékű alkalmazása tekintetében. Szükség van az uniós jog hatékony érvényesítésére, és a visszaélést bejelentő személyek védelmének javítása a munkavállalók jogai tekintetében ennélfogva javítaná a jog alkalmazását és biztosítaná a munkavállalók magas szintű védelmét a belső piacon, miközben garantálná a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Ez az irányelv nem érintheti az uniós munkajoggal és szociális joggal kapcsolatos visszaéléseket jelentő munkavállalókat megillető védelmet. Különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a 89/391/EGK keretirányelv 11. cikke kötelezi már a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit ne érje hátrány amiatt, hogy a munkáltatót a megfelelő intézkedések megtételére kérik, és hozzá javaslatokat nyújtanak be a munkavállalókat fenyegető veszélyek mérséklése, és/vagy a veszélyforrások eltávolítása céljából. A munkavállalók, illetve képviselőik a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.

(20)  Ez az irányelv kiegészíti az uniós munkajoggal és szociális joggal kapcsolatos visszaéléseket jelentő munkavállalókat megillető védelmet. Különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a 89/391/EGK keretirányelv 11. cikke kötelezi már a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit ne érje hátrány amiatt, hogy a munkáltatót a megfelelő intézkedések megtételére kérik, és hozzá javaslatokat nyújtanak be a munkavállalókat fenyegető veszélyek mérséklése, és/vagy a veszélyforrások eltávolítása céljából. A munkavállalók, illetve képviselőik a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős nemzeti vagy uniós hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Ez az irányelv nem érinti az olyan nemzetbiztonsági vagy más titkosított információra vonatkozó védelmet, amelyet uniós szabály vagy az érintett tagállam törvényei, rendeletei vagy igazgatási rendelkezései írnak elő biztonsági okokból az illetéktelenek hozzáférésének megakadályozása érdekében. Az irányelv rendelkezései továbbá nem érintik az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatból vagy az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013. szeptember 23-i tanácsi határozatból eredő kötelezettségeket.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A közérdeket sértő veszélyekről és károkról szóló, munkával kapcsolatos tevékenység során szerzett információt bejelentő személyek szabadon gyakorolják a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikkében, valamint az emberi jogok európai egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága magában foglalja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.

(22)  A közérdek veszélyeztetéséről vagy megsértéséről szóló információt bejelentő személyek az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikkében, valamint az emberi jogok európai egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága alapján járnak el, amely magában foglalja az információk megismeréséhez és közléséhez való jogot, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  A védelemnek először is mindenkire ki kell terjednie, aki „munkavállalói” jogállással rendelkezik az EUMSZ 45. cikk szerint és ahogyan azt az Európai Unió Bírósága értelmezte52, azaz azokra a személyekre, akik meghatározott időn keresztül valamely másik személy részére és irányítása alatt szolgáltatásokat teljesítenek, amiért cserébe számukra díjazás jár. Védelem illeti meg emellett a nem szokványos munkaviszonyban álló dolgozókat, ideértve a részmunkaidőben és határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottakat, a polgári jogi szerződés alapján munkát végző személyeket, valamint az ideiglenes ügynökségekkel munkaviszonyban álló személyeket, amelyek olyan típusú jogviszonyok, amelyekre a tisztességtelen bánásmód elleni szabványvédelem gyakran nehezen alkalmazható.

(26)  A védelemnek először is mindenkire ki kell terjednie, aki „munkavállalói” jogállással rendelkezik az EUMSZ 45. cikk szerint és ahogyan azt az Európai Unió Bírósága értelmezte52, azaz azokra a személyekre, akik meghatározott időn keresztül valamely másik személy részére és irányítása alatt szolgáltatásokat teljesítenek, amiért cserébe számukra díjazás jár. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a munkavállaló fogalmát széleskörűen kell értelmezni, nevezetesen úgy, hogy az magában foglalja a köztisztviselőket és közalkalmazottakat is. Védelem illeti meg emellett az egyéb munkaviszonyban álló dolgozókat, ideértve a részmunkaidőben és határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottakat, a tanulószerződéses tanulókat, a fizetett és nem fizetett gyakornokokat, a polgári jogi szerződés alapján munkát végző személyeket, valamint az ideiglenes ügynökségekkel munkaviszonyban álló személyeket, a bizonytalan munkaviszonyban álló, valamint a határokon átnyúló helyzetben lévő személyeket, amelyek olyan típusú jogviszonyok, amelyekre a tisztességtelen bánásmód elleni szabványvédelem gyakran nehezen alkalmazható. Végül pedig védelem illeti meg azon személyeket, akiknek lejárt a munkaszerződésük.

_________________

_________________

52 1986. július 3-i Lawrie-Blum ítélet, 66/85; 2010. október 14-i Union Syndicale Solidaires Isère ítélet, C-428/09; 2015. július 9-i Balkaya ítélet, C-229/14; 2014. december 4-i FNV Kunsten ítélet, C-413/13; és 2016. november 17-i Ruhrlandklinik ítélet, C-216/15.

52 A Bíróság C-66/85. sz., Lawrie-Blum kontra Land Baden-Württemberg ügyben hozott 1986. július 3-i ítélete, ECLI:EU:C:1986:284; a Bíróság C-428/09. sz., Union Syndicale Solidaires Isère ügyben hozott, 2010. október 14-i ítélete, ECLI:EU:C:2010:612; a Bíróság C-229/14. sz., Balkaya ügyben hozott, 2015. július 9-i ítélete, ECLI:EU:C:2015:455; a Bíróság C-413/13. sz., Kunsten Informatie en Media ügyben hozott, 2014. december 4-i ítélete, ECLI:EU:C:2014:2411; a Bíróság C-216/15. sz., Betriebsrat der Ruhrlandklinik ügyben hozott, 2016. november 17-i ítélete, ECLI:EU:C:2016:883.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A védelmet olyan természetes vagy jogi személyek további kategóriáira is ki kellene terjeszteni, akik – noha nem minősülnek „munkavállalónak” az EUMSZ 45. cikkének értelmében – kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában, és munkával kapcsolatos tevékenységeiket illetően gazdaságilag sebezhető helyzetben találhatják magukat. Például a termékbiztonság terén a beszállítók sokkal közelebb állnak a nem biztonságos termékek esetlegesen tisztességtelen és jogellenes gyártási, importálási és forgalmazási gyakorlatainak forrásaihoz; az Unió alapjainak végrehajtásai során a tanácsadók vannak kiváltságos helyzetben ahhoz, hogy felhívják a figyelmet azokra a jogsértésekre, amelyeknek tanúivá válnak. A személyek ilyen kategóriái – amelyek magában foglalják a szolgáltatásokat nyújtó önálló vállalkozókat, szabadúszókat, vállalkozókat, alvállalkozókat és beszállítókat – jellemzően megtorlás áldozataivá válhatnak a szolgáltatási szerződés, engedély vagy jogosítvány idő előtti megszüntetésének, felmondásának, üzleti lehetőség elvesztésének, bevételkiesésnek, kényszerítésnek, megfélemlítésnek vagy zaklatásnak, zsarolásnak/üzleti bojkottnak vagy pedig hírnévben okozott károknak a formájában. A cégtulajdonosok és az ügyvezető testületek tagjai ugyancsak megtorlás áldozataivá válhatnak például a pénzügyi feltételeket illetően, vagy pedig megfélemlítés vagy zaklatás, zsarolás vagy hírnévben okozott kár formájában. Védelemben kell továbbá részesíteni az olyan állásra jelentkezőket vagy valamely szervezet részére szolgáltatás nyújtására jelentkezőket, akik a felvételi folyamat vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalási szakasz során jutottak a jogsértésre vonatkozó információ birtokába, és akik például negatív munkareferencia vagy pedig zsarolás/üzleti formájában válhatnak megtorlás áldozatává.

(27)  A védelmet olyan természetes vagy jogi személyek további kategóriáira is ki kellene terjeszteni, akik – noha nem minősülnek „munkavállalónak” a nemzeti jog vagy az EUMSZ 45. cikkének értelmében – kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában, és munkával kapcsolatos tevékenységeiket illetően gazdaságilag sebezhető helyzetben találhatják magukat. Például a termékbiztonság terén a beszállítók sokkal közelebb állnak a nem biztonságos termékek esetlegesen tisztességtelen és jogellenes gyártási, importálási és forgalmazási gyakorlatainak forrásaihoz; az Unió alapjainak végrehajtásai során a tanácsadók vannak kiváltságos helyzetben ahhoz, hogy felhívják a figyelmet azokra a jogsértésekre, amelyeknek tanúivá válnak. A személyek ilyen kategóriái – amelyek magában foglalják a szolgáltatásokat nyújtó önálló vállalkozókat, szabadúszókat, vállalkozókat, alvállalkozókat és beszállítókat – jellemzően megtorlás áldozataivá válhatnak, amely például a szolgáltatási szerződés, engedély vagy jogosítvány idő előtti megszüntetése, felmondása, üzleti lehetőség elvesztése, bevételkiesés, kényszerítés, megfélemlítés vagy zaklatás, zsarolás/üzleti bojkott vagy pedig hírnévben okozott károk formáját öltheti. A cégtulajdonosok és az ügyvezető testületek tagjai ugyancsak megtorlás áldozataivá válhatnak például a pénzügyi feltételeket illetően, vagy pedig megfélemlítés vagy zaklatás, zsarolás vagy hírnévben okozott kár formájában. Védelemben kell továbbá részesíteni az olyan állásra jelentkezőket vagy valamely szervezet részére szolgáltatás nyújtására jelentkezőket, akik a felvételi folyamat vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalási szakasz során jutottak a jogsértésre vonatkozó információ birtokába, és akik például negatív munkareferencia vagy pedig zsarolás/üzleti formájában válhatnak megtorlás áldozatává.

Indokolás

Az irányelvnek tiszteletben kell tartania, hogy a munkavállaló fogalmának meghatározása bizonyos tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe tartozik.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27a)  A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben1a foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 22a., 22b. és 22c. cikkével, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 11. cikkével összhangban valamennyi uniós intézménynek belső szabályokat kell elfogadnia és bevezetnie a visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében.

 

_______________

 

1a HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme feltételezi továbbá személyek további kategóriáinak védelmét is, akik ugyan gazdaságilag nem függnek a munkával kapcsolatos tevékenységeiktől, jogsértések feltárása miatt mégis megtorlás áldozataivá válhatnak. Önkéntesekkel vagy nem fizetett gyakornokokkal szembeni megtorlás például megnyilvánulhat abban, hogy nem tartanak többé igényt a szolgálataiknak, vagy pedig negatív referenciát adnak róluk a jövőbeli munkáltatójuk számára, vagy másképpen okoznak kárt a hírnevükben.

(28)  A visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme feltételezi továbbá személyek további kategóriáinak védelmét is, akik ugyan gazdaságilag nem függnek a munkával kapcsolatos tevékenységeiktől, jogsértések feltárása vagy a visszaélést bejelentő személyeket a bejelentésben való közvetett vagy közvetlen támogatás miatt mégis megtorlás áldozataivá válhatnak. Önkéntesekkel vagy fizetett és nem fizetett gyakornokokkal szembeni megtorlás például megnyilvánulhat abban, hogy nem tartanak többé igényt a szolgálataikra, vagy pedig negatív referenciát adnak róluk a jövőbeli munkáltatójuk számára, vagy másképpen okoznak kárt a hírnevükben vagy karrierkilátásaikban.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a)  Ugyanebben a szellemben védelmet kell biztosítani azon személyek – például a bejelentő személy munkatársai – számára, akik többek között azzal segítik őt, hogy tanácsokkal látják el a követendő eljárással, a bejelentésre szolgáló csatornákkal, a rendelkezésre álló védelemmel vagy az információ megfogalmazásával kapcsolatban. E személyek maguk is a feltárt információk birtokába juthatnak, tehát megtorló lépések áldozataivá is válhatnak. Ezért e személyeket is az ezen irányelv által előírt védelemben kell részesíteni. Az oknyomozó újságírók is döntő szerepet játszanak az uniós jog megsértésének feltárásában, és megtorló intézkedéseket, például rágalmazás vagy a becsületsértés miatt indított, stratégiai peres eljárásokat szenvedhetnek el. Ennélfogva az ezen irányelvben előirányzott védelmi intézkedéseknek meg kell illetniük őket, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított legyen számukra annyiban, amennyiben a nemzeti jog nem ír elő nagyobb mértékű védelmet.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

28 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28b)  A visszaélést bejelentő személy hatékony védelmének ki kell terjedni minden olyan személy védelmére, aki bizonyítékkal rendelkezik az ilyen cselekményekről az állami vagy a magánszektorban, de azoknak nem feltétlenül volt közvetlen tanúja.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

28 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28c)  A hatékony védelemnek megfelelő képzést és olyan tájékoztató központot kell rendelkezésre bocsátani, amely a visszaélést bejelentő személyek számára jogaikkal, közzétételi lehetőségeikkel és a védelem korlátaival kapcsolatban nyújt információkat, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Ez nem helyettesítheti a független jogi tanácsadáshoz való hozzáférést, amelynek szintén rendelkezésre kell állnia.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A közérdeknek okozott súlyos kár hatékony felderítése és megelőzése megköveteli, hogy a védelemre minősítő bejelentett információ nem csupán a jogellenes tevékenységeket fedje le, hanem a joggal való visszaélést is, azaz olyan tevékenységeket vagy mulasztásokat, amelyek alakilag nem minősülnek jogellenesnek, azonban azok a törvény tárgyát vagy célját meghiúsítják.

(29)  A közérdek megsértésének hatékony felderítése és megelőzése megköveteli, hogy a védelemre jogosító bejelentett információk köre ne csupán a jogellenes tevékenységeket fedje le, hanem a joggal való visszaélést is, azaz olyan tevékenységeket vagy mulasztásokat, amelyek formálisan nem minősülnek jogellenesnek, azonban azok a törvény tárgyát vagy célját meghiúsítják, vagy más módon jelentenek veszélyt vagy potenciális fenyegetést a közérdekre.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Az uniós jogszabálysértések hatékony megelőzése megköveteli, hogy a védelmet olyan személyekre is kiterjesszék, akik potenciális, még meg nem valósított jogsértésekről nyújtanak információt, amelyek jövőbeli elkövetése valószínűsített. Ugyanezen okokból kell a védelmet garantálni olyan személyeknek is, akik ugyan nem bocsátanak rendelkezésre pozitív bizonyítékot, azonban észszerű aggályokra és gyanúra adnak okot. A védelem ugyanakkor nem alkalmazandó az olyan információ bejelentésére, amely már a nyilvánosság számára elérhető, illetve megalapozatlan pletyka vagy szóbeszéd.

(30)  Az uniós jogszabálysértések hatékony megelőzése megköveteli, hogy a védelmet olyan személyekre is kiterjesszék, akik olyan jogsértésekről nyújtanak információt, amelyek jövőbeli elkövetése igen valószínű. Ugyanezen okokból kell a védelmet garantálni olyan személyeknek is, akik ugyan nem bocsátanak rendelkezésre pozitív bizonyítékot, azonban megalapozott és észszerű aggályokat és gyanút vetnek fel, valamint olyan személyeknek is, akik a már a nyilvánosság tudomására jutott ügyekhez nyújtanak kiegészítő információt. A védelem ugyanakkor nem alkalmazandó az olyan információ bejelentésére, amely megalapozatlan pletyka vagy szóbeszéd.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(30a)  Azonban a jó hírnévben okozott indokolatlan kár megelőzése érdekében egyértelmű különbséget kell tenni az érintett személynek vagy szervezetnek való károkozást célzó, szándékosan hamis állítások, illetve a jelentett információ között, amelynek valóságát a bejelentő személy alapos okkal feltételezhette. Az irányelv nem érinti a hamis állítások, például a rágalmazás esetében alkalmazandó nemzeti jogszabályokat.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  A megtorlás feltételezi a bejelentés és a bejelentő személy által közvetlenül vagy közvetetten elszenvedett hátrányos bánásmód közötti szoros (ok-okozati) kapcsolatot, ezáltal lesz az ilyen személy védelemre jogosult. Az uniós jogérvényesítés javításának eszközeként funkcionáló bejelentő személyek hatékony védelme széles körű megtorlásfogalmat követel meg, amely felölel minden olyan munkakörnyezetben történő tevékenységet vagy mulasztást, amely hátrányt okoz.

(31)  A megtorlás feltételezi a bejelentés és a bejelentő személy vagy a bejelentést fontolgató személyek vagy a bejelentő személyt a bejelentési folyamatban segítő személyek által közvetlenül vagy közvetetten elszenvedett hátrányos bánásmód közötti (ok-okozati) kapcsolatot, ezáltal válnak az ilyen személyek védelemre jogosultakká. Mivel a megtorlás formáinak csak az ilyen cselekmények elkövetőinek képzelete szab határt, a bejelentő személyek, a bejelentést fontolgató személyek vagy a bejelentő személyt a bejelentési folyamatban segítő személyek hatékony védelme mint az uniós jogérvényesítés javításának eszköze széles körű megtorlásfogalmat követel meg, amely felölel minden olyan munkakörnyezetben történő tevékenységet vagy mulasztást, amely hátrányt okoz.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  A visszaélést bejelentő személyek különösen fontos forrásai a tényfeltáró újságíróknak. A visszaélést bejelentő személyek megtorlással szembeni hatékony védelme növeli a (potenciális) visszaélést bejelentő személyek jogbiztonságát, ezáltal ösztönzi őket és megkönnyíti a visszaélések média számára történő bejelentését. Ebben a tekintetben az újságírói forrásként funkcionáló visszaélést bejelentő személyek védelme alapvető fontosságú a tényfeltáró újságírás „őrszem” szerepe betöltésének garantálásában.

(33)  A visszaélést bejelentő személyek különösen fontos forrásai a tényfeltáró újságíróknak. A visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók megtorlással és a zaklatás minden formájával szembeni hatékony védelme növeli a visszaélést (esetleg) bejelentő személyek jogbiztonságát, ezáltal ösztönzi őket és indokolt esetben megkönnyíti a visszaélések média számára történő bejelentését. Ebben a tekintetben az újságírói forrásként funkcionáló visszaélést bejelentő személyek védelme alapvető fontosságú a tényfeltáró újságírás „őrszem” szerepe betöltésének garantálásában. Ebben az összefüggésben maguknak a visszaélést bejelentő személyeket forrásként használó oknyomozó újságíróknak is ugyanolyan védelemben kell részesülniük, mint a visszaélést bejelentő forrásaiknak. Emellett a visszaélést bejelentő személyek és az újságírók gyakran válnak érintetté becsületsértést és zsarolást elkövető ügyvédi irodák által indított, alaptalan bírósági perekben, amelyeket abból a célból indítanak, hogy a bejelentő személyekben félelmet keltsenek és költséges jogi védekezésre kényszerítsék őket. Az ilyen gyakorlatokat határozottan el kell utasítani, és ezért ezen irányelv hatályának ki kell terjednie rájuk.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A tagállamok feladata meghatározni az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések átvételére és megfelelő nyomon követésére hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Ezek lehetnek az érintett terület szabályozó vagy felügyeleti hatóságai, jogérvényesítő ügynökségek, antikorrupciós szervek vagy ombudsmanok. A hatáskörrel rendelkező szervként kijelölt hatóságoknak feladatkörükkel összhangban rendelkezniük kell a jelentésben tett állítások pontosságának értékeléséhez és a jogsértések orvoslásához szükséges kapacitásokkal és hatáskörökkel, ami magába foglalja vizsgálatok indítását, vádemelést, a kifizetések visszafizetésére irányuló eljárást vagy más megfelelő jogorvoslati eljárást.

(34)  A tagállamok feladata meghatározni az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések átvételére és megfelelő nyomon követésére hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek a lehető legnagyobb mértékben függetlenek és pártalanok. Ezek lehetnek az érintett terület igazságügyi, szabályozó vagy felügyeleti hatóságai, jogérvényesítő ügynökségek, antikorrupciós szervek vagy ombudsmanok. A hatáskörrel rendelkező szervként kijelölt hatóságoknak függetlennek kell lenniük, és feladatkörükkel összhangban rendelkezniük kell a jelentésben tett állítások pontosságának pártatlan és objektív értékeléséhez és a jogsértések orvoslásához szükséges kapacitásokkal és hatáskörökkel, ami magába foglalja vizsgálatok indítását vagy kérését, a vádemelést, a kifizetések visszafizetésére irányuló eljárást vagy más megfelelő jogorvoslati eljárást. Az e szerveknél szolgálatot teljesítő személyzetnek speciális szakértelemmel kell rendelkeznie, valamint megfelelő képzésben kell részesülnie.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Az uniós jog meghatározott területeken – például a piaci visszaélés53, a polgári repülés54 vagy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek55 terén – már rendelkezik belső és külső bejelentési csatornák létrehozásáról. Az ilyen csatornák létrehozására irányuló, jelen irányelvben meghatározott kötelezettségeket lehetőség szerint a specifikus uniós aktusokban szabályozott, már meglévő csatornák felhasználásával kell létrehozni.

(35)  Az uniós jog meghatározott területeken – például a piaci visszaélés53, a polgári repülés54 vagy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek55 terén – már rendelkezik belső és külső bejelentési csatornák létrehozásáról. Az ilyen csatornák létrehozására irányuló, jelen irányelvben meghatározott kötelezettségeket lehetőség szerint a specifikus uniós aktusokban szabályozott, már meglévő csatornák felhasználásával kell létrehozni. Ilyen rendelkezések hiányában, és ha az ezen irányelvben megállapított szabályok nagyobb védelmet biztosítanak, e szabályokat kell alkalmazni.

__________________

__________________

53 Lásd fent.

53 Lásd fent.

54 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről (HL L 122, 18. o.).

54 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.).

55 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról;

55 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (HL L 178., 2013.6.28., 66. o.).

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

35 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(35a)  Magas szintű korrupció esetén további biztosítékokra van szükség annak érdekében, hogy a bejelentő személyek védelme ne legyen ellehetetlenítve azon személyek által, akiket a bejelentő személy birtokában lévő információk gyanúba kevernek.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

35 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(35b)  A korrupció magas szintjével kapcsolatos információk birtokában lévő személyeknek olyan bírósági szervhez kell folyamodniuk, amely a kormányzás egyéb ágaitól függetlenül működik, és hatáskörében áll a bejelentő személyek védelmének biztosítása, valamint az általuk nyilvánosságra hozott törvénysértések orvoslása.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az uniós jogsértések hatékony felderítése és megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a releváns információ gyorsan eljusson a probléma forrásához legközelebb állókhoz, akik a leginkább képesek azt kivizsgálni és – amennyiben az lehetséges – hatáskörrel rendelkeznek annak orvoslására. Ez megköveteli, hogy a magán- és a közszektor jogalanyai megfelelő belső eljárásokat hozzanak létre a jelentések kézhezvételére és nyomon követésére.

(37)  Az uniós jogsértések hatékony felderítése és megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a releváns információ gyorsan eljusson a probléma forrásához legközelebb állókhoz, akik a leginkább képesek azt kivizsgálni és – amennyiben az lehetséges – hatáskörrel rendelkeznek annak orvoslására. Ez megköveteli, hogy a magán- és a közszektor jogalanyai megfelelő és arányos, a pártatlanság és a függetlenség elveit tiszteletben tartó belső eljárásokat hozzanak létre a jelentések kézhezvételére, elemzésére és nyomon követésére. Az e belső eljárásokkal összhangban hozott intézkedéseknek megfelelő garanciát kell nyújtaniuk a bizalmas jelleg, valamint az adatok és a magánélet védelmének tiszteletben tartása tekintetében.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38)  A magánszektor jogalanyai számára a belső csatornák létrehozására irányuló kötelezettség arányban áll a méretükkel, valamint a tevékenységeik közérdeknek okozott kockázati szintjével. Mindezt a tevékenységük jellegére való tekintet nélkül, a héabeszedési kötelezettségeik alapján kell alkalmazni valamennyi közép- és nagyvállalkozásra. A kis- és mikrovállalkozások a 2003. május 6-i módosított bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében56 meghatározottak alapján általános szabály szerint mentesülnek a belső csatornák létrehozásának kötelezettsége alól. Ugyanakkor megfelelő kockázatelemzést követően a tagállamok kötelezhetik a kisvállalkozásokat arra, hogy meghatározott esetekben (pl. a tevékenységükből fakadó jelentős kockázatokra tekintettel) hozzanak létre belső bejelentési csatornákat.

(38)  A magánszektor jogalanyai számára a belső csatornák létrehozására irányuló kötelezettség arányban áll a méretükkel, valamint a tevékenységeik közérdeknek okozott kockázati szintjével. Mindezt a tevékenységük jellegére való tekintet nélkül, a héabeszedési kötelezettségeik alapján kell alkalmazni valamennyi közép- és nagyvállalkozásra. A tagállamok ettől eltérően szabadon mentesíthetik e kötelezettség alól a 2003. május 6-i módosított bizottsági ajánlás56 mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és mikrovállalkozásokat. A 2003. május 6-i módosított bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és mikrovállalkozások főszabályként mentesülnek a belső csatornák létrehozásának kötelezettsége alól. Ugyanakkor megfelelő kockázatelemzést követően a tagállamok kötelezhetik a kisvállalkozásokat arra, hogy meghatározott esetekben (pl. a tevékenységükből fakadó jelentős kockázatokra tekintettel) hozzanak létre belső bejelentési csatornákat.

_________________

_________________

56 Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

56 Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  A kis- és mikrovállalkozások belső bejelentési csatornák létrehozása alóli mentesülése nem lenne alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások terén aktív magánvállalkozásokra. Az ilyen vállalkozások kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására az Unió pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokban meghatározott jelenlegi kötelezettségeknek megfelelően.

(39)  A kis- és mikrovállalkozások belső bejelentési csatornák létrehozása alóli mentesülése nem lenne alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások terén aktív vagy azokhoz szorosan köthető magánvállalkozásokra. Az ilyen vállalkozások kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására az Unió pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokban meghatározott jelenlegi kötelezettségeknek megfelelően.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

44 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44a)  Noha ennek az irányelvnek nem célja a névtelen bejelentés vagy közzététel módozatainak szabályozása, ilyen típusú bejelentések is előfordulhatnak. A belső csatornákon keresztül beérkezett névtelen bejelentéseket ezért gondosan nyomon követni. Ami a külső csatornákon keresztül tett névtelen bejelentéseket illeti, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni e bejelentések nemzeti joggal összhangban történő figyelmen kívül hagyását. Ezenfelül azon esetekben, amikor a bejelentő személyek személyazonosságára fény derül, e személyeknek az ezen irányelv értelmében védelemre jogosultaknak kell lenniük.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

44 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44b)  Bizonyított, hogy a visszaélést bejelentő vagy nyilvánosságra hozó személy személyazonosságának titkossága a fékek és az öncenzúra elkerülésének egyik fontos előfeltétele. Ezért helyes előírni, hogy a titkosságra vonatkozó követelménytől való eltérésre csak olyan kivételes körülmények mellett kerülhessen sor, amikor a visszaélést bejelentő vagy nyilvánosságra hozó személy személyazonosságára vonatkozó információk közlése nyomozások vagy bírósági eljárások során, illetve mások szabadságainak (többek között az érintett személy védekezéshez való jogának) védelme érdekében az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, és minden esetben az említett joghatóságok által előírt megfelelő biztosítékok fenntartásával. A visszaélést bejelentő személy személyazonosságának titkosságára vonatkozó kötelezettség megszegése esetére megfelelő szankciókat kell előírni.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

44 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44c)  A bejelentő személy és minden érintett személy kiléte tekintetében elengedhetetlen bizalmasságot biztosítani a bejelentési folyamat lehető leggördülékenyebb, zökkenőmentes lefolyásának biztosítása és az öncenzúra elkerülése érdekében. A személyes adatok védelmének fontosságát az uniós jog és a nemzeti jog is rögzíti, és bejelentés esetén az említett adatok még fokozottabb védelmet igényelnek.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45)  A magánjogi jogalanyon belüli azon személy vagy részleg, amely a legalkalmasabb arra, hogy a jelentések átvételére és nyomon követésére hatáskörrel rendelkezzen a szervezet struktúrájától függ, ugyanakkor azoknak a feladatkörükből fakadóan minden esetben meg kell felelniük a függetlenség követelményének, és nem állhat fenn velük szemben összeférhetetlenség. Kisebb szervezeteknél ez a funkció egy kettős funkció lehet, amelyet egy olyan cégvezető láthatna el, aki elég magasan helyezkedik el ahhoz, hogy szervezeti vezetőnek közvetlen tudjon jelenteni, például a vezető megfelelésért felelős tisztviselő vagy HR vezető, a jogi vagy adatvédelmi vezető, a fő pénzügyi vezető, a vezető audit ügyvezető vagy pedig az igazgatóság tagja.

(45)  A magánjogi jogalanyon belüli azon személy vagy részleg, amely a legalkalmasabb arra, hogy a jelentések átvételére és nyomon követésére hatáskörrel rendelkezzen, a szervezet struktúrájától függ, ugyanakkor azoknak a feladatkörükből fakadóan minden esetben meg kell felelniük a függetlenség követelményének, a megfelelő know-how birtokában kell lenniük, és nem állhat fenn velük szemben összeférhetetlenség. Kisebb szervezeteknél ez a funkció egy kettős funkció lehet, amelyet egy olyan cégvezető láthatna el, aki elég magasan helyezkedik el ahhoz, hogy szervezeti vezetőnek közvetlen tudjon jelenteni, például a vezető megfelelésért felelős tisztviselő vagy HR vezető, a jogi vagy adatvédelmi vezető, a fő pénzügyi vezető, a vezető audit ügyvezető vagy pedig az igazgatóság tagja.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

46 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46)  Ami a belső jelentéstételt illeti, a jelentés nyomonkövetési eljárásával kapcsolatban nyújtott információ minősége és átláthatósága alapvető fontosságot képvisel azzal kapcsolatban, hogy bizalom alakuljon ki a visszaélést bejelentő személyek védelme egész rendszerének hatékonyságát illetően, illetve hogy a további szükségtelen jelentések és nyilvános közzétételek valószínűségét csökkentsék. A bejelentő személyt észszerű időn belül tájékoztatni kell a jelentés nyomon követését illetően tervezett vagy megtett eljárásról (például az eljárás kellő bizonyíték hiánya vagy más okból történő megszüntetésről, belső vizsgálat indításáról és – lehetőség szerint – annak eredményeiről és/vagy a felmerült probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről, valamint az ügynek az illetékes hatósághoz történő továbbításáról további eljárás lefolytatása érdekében) olyan mértékben, ameddig az ilyen információ nem érinti a vizsgálatot, a nyomozást vagy az érintett személy jogait. Az ilyen észszerű időkeret összesen nem haladhatja meg a három hónapot. Ha még nem került meghatározásra megfelelő nyomonkövetési eljárás, a bejelentő személyt tájékoztatni kell erről, valamint az általa elvárt további visszacsatolásról.

(46)  Ami a belső jelentéstételt illeti, a jelentés nyomonkövetési eljárásával kapcsolatban nyújtott információ minősége és átláthatósága alapvető fontosságot képvisel azzal kapcsolatban, hogy bizalom alakuljon ki a visszaélést bejelentő személyek védelme egész rendszerének hatékonyságát illetően, illetve hogy a további szükségtelen jelentések és nyilvános közzétételek valószínűségét csökkentsék. A bejelentő személyt észszerű időn belül tájékoztatni kell a jelentés nyomon követését illetően tervezett vagy megtett eljárásról (például az eljárás kellő bizonyíték hiánya vagy más okból történő megszüntetésről, belső vizsgálat indításáról és – lehetőség szerint – annak eredményeiről és/vagy a felmerült probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről, valamint az ügynek az illetékes hatósághoz történő továbbításáról további eljárás lefolytatása érdekében) olyan mértékben, ameddig az ilyen információ nem érinti a vizsgálatot, a nyomozást vagy az érintett személy jogait. Az ilyen észszerű időkeret összesen nem haladhatja meg a négy hónapot. Ha még nem került meghatározásra megfelelő nyomonkövetési eljárás, a bejelentő személyt tájékoztatni kell erről, valamint az általa elvárt további visszacsatolásról. A bejelentő személyt minden esetben tájékoztatni kell a vizsgálat fejleményeiről és eredményéről. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a vizsgálat folyamán konzultációt folytasson és észrevételeket tegyen, de erre nem kötelezhető. Ezeket az észrevételeket, amennyiben azokat a bejelentések nyomon követésével megbízott személy vagy szerv említett személy vagy szerv relevánsnak találja, figyelembe kell venni.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(47a)  A munkahelyen nyilvánosságra hozott információ címzettjei többek között a következőket foglalják magukban: a szervezet vezetői, felettesei vagy képviselői; emberi erőforrásokért felelős tisztviselők, etikai biztosok, munkahelyi konfliktusok, többek között összeférhetetlenség esetén a közvetítésért felelős üzemi tanácsok vagy egyéb szervek; a szervezeten belüli pénzügyi felügyeleti szervek; a szervezeten belüli fegyelmi szervek.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49)  A bejelentés hasznosságába vetett bizalom hiánya az egyik fő, visszaélést bejelentő személyeket elbizonytalanító tényező. Mindez garantálja azt az illetékes hatóságokra háruló kötelezettséget, hogy a kézhez vett jelentéseket gondosan nyomon kövessék és észszerű időn belül a nyomon követésként tervezett vagy megtett intézkedésről a bejelentő személynek visszacsatolást adjanak (például az eljárás kellő bizonyíték hiánya vagy más okból történő megszüntetésről, belső vizsgálat indításáról és – lehetőség szerint – annak eredményeiről és/vagy a felmerült probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről; valamint az ügynek az illetékes hatósághoz történő továbbításáról további eljárás lefolytatása érdekében) olyan mértékben, ameddig ez az információ nem akadályozza a nyomozást vagy az érintett személy jogait.

(49)  A megtorlástól való nagyon valós és észszerű félelem mellett, a bejelentés hatásosságába vetett bizalom hiánya az egyik fő, visszaélést bejelentő személyeket elbizonytalanító tényező. Mindez garantálja azt az illetékes hatóságokra háruló kötelezettséget, hogy a kézhez vett jelentéseket gondosan nyomon kövessék és észszerű időn belül a nyomon követésként tervezett vagy megtett intézkedésről a bejelentő személynek visszacsatolást adjanak (például az eljárás kellő bizonyíték hiánya vagy más okból történő megszüntetésről, belső vizsgálat indításáról és – lehetőség szerint – annak eredményeiről és/vagy a felmerült probléma orvoslása érdekében megtett intézkedésekről; valamint az ügynek az illetékes hatósághoz történő továbbításáról további eljárás lefolytatása érdekében) olyan mértékben, ameddig ez az információ nem akadályozza a nyomozást vagy az érintett személy jogait.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

50 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(50)  A nyomon követésnek és a visszacsatolásnak észszerű időn belül meg kell történnie; mindezt a bejelentés tárgyát képező probléma gyors orvoslásának szüksége garantálja, illetve az, hogy a szükségtelen nyilvános közzétételt elkerüljék. Ez az időkeret nem haladhatja meg a három hónapot, ugyanakkor az hat hónapra meghosszabbítható, amennyiben az ügy különleges körülményei miatt az szükséges különös tekintettel a jelentés tárgyának jellegére és összetettségére, ami hosszú vizsgálatot tesz szükségessé.

(50)  A nyomon követésnek és a visszacsatolásnak észszerű időn belül meg kell történnie; mindezt a bejelentés tárgyát képező probléma gyors orvoslásának szüksége garantálja, illetve az, hogy a szükségtelen nyilvános közzétételt elkerüljék. Ez az időkeret nem haladhatja meg a két hónapot, ugyanakkor az négy hónapra meghosszabbítható, amennyiben az ügy különleges körülményei miatt az szükséges különös tekintettel a jelentés tárgyának jellegére és összetettségére, ami hosszú vizsgálatot tesz szükségessé.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  Annak érdekében, hogy az kijelölt munkatársakkal való hatékony kommunikációt lehetővé tegyék, szükség van arra, hogy az illetékes hatóságoknak olyan – a nemzeti rendes panaszrendszerektől eltérő – különleges bejelentési csatornák álljanak rendelkezésükre, amelyek felhasználóbarátok és amelyek lehetővé teszik az írásos, szóbeli, elektronikus és nem elektronikus jelentéstételt.

(52)  Annak érdekében, hogy az kijelölt munkatársakkal való hatékony kommunikációt lehetővé tegyék, szükség van arra, hogy az illetékes hatóságoknak olyan – a nemzeti rendes panaszrendszerektől eltérő – különleges bejelentési csatornák álljanak rendelkezésükre, amelyek felhasználóbarátok, bizalmasak, és amelyek lehetővé teszik az írásos, szóbeli, elektronikus és nem elektronikus jelentéstételt.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

53 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(53)  Az illetékes hatóságoknál szakmailag képzett – a vonatkozó adatvédelmi szabályokban is jártas – kijelölt munkatársakra van szükség a bejelentések elintézése, és a bejelentő személlyel való kommunikáció, valamint a bejelentés megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében.

(53)  Az illetékes hatóságoknál szakmailag rendszeresen képzett – a vonatkozó adatvédelmi szabályokban is jártas – kijelölt munkatársakra van szükség a bejelentések átvétele és intézése, és a bejelentő személlyel való kommunikáció és a bejelentés megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében, valamint az érdekelt személyek részére nyújtott tájékoztatáshoz és tanácsadáshoz.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

54 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(54)  Azoknak a személyeknek, akik bejelentést terveznek tenni, képesnek kell lenniük arra, hogy tájékozott döntést hozzanak arról, tegyenek-e bejelentést, hogyan és mikor. Az illetékes hatóságoknak ezáltal nyilvánosságra kell hozniuk és könnyen hozzáférhetővé kell tenniük az illetékes hatóságoknál működő elérhető bejelentési csatornákra, az alkalmazandó eljárásokra, valamint a hatóságoknál kijelölt munkatársakra vonatkozó információt. Valamennyi bejelentéssel kapcsolatos információnak átláthatónak, könnyen érthetőnek valamint megbízhatónak kellene lennie annak érdekében, hogy a bejelentéseket elősegítse, nem pedig elrettentsen attól.

(54)  Azoknak a személyeknek, akik bejelentést terveznek tenni, képesnek kell lenniük arra, hogy tájékozott döntést hozzanak arról, tegyenek-e bejelentést, hogyan és mikor. Az illetékes hatóságoknak ezáltal nyilvánosságra kell hozniuk és könnyen hozzáférhetővé kell tenniük az illetékes hatóságoknál működő elérhető bejelentési csatornákra, az alkalmazandó eljárásokra, valamint a hatóságoknál kijelölt munkatársakra vonatkozó információt, amennyiben a külső bejelentés lehetséges. Valamennyi bejelentéssel kapcsolatos információnak átláthatónak, könnyen érthetőnek valamint megbízhatónak kellene lennie annak érdekében, hogy a bejelentéseket elősegítse, nem pedig elrettentsen attól.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(57)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi jogsértésről szóló bejelentés megfelelő nyilvántartását, és azt, hogy minden bejelentés visszakereshető legyen az illetékes hatóságnál, valamint hogy a bejelentések révén szerzett információkat adott esetben bizonyítékként lehessen felhasználni a jogérvényesítési eljárás során.

(57)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi jogsértésről szóló bejelentés megfelelő nyilvántartását, és azt, hogy minden bejelentés visszakereshető legyen az illetékes hatóságnál, valamint hogy a bejelentések révén szerzett információkat adott esetben bizonyítékként lehessen felhasználni a jogérvényesítési eljárás során, lehetőség szerint védve a bejelentő személy személyazonosságát és magánéletét, és adott esetben más tagállami vagy hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani, amennyiben lehetséges, a bejelentő személyazonosságának titkosságát tiszteletben tartva. Továbbra is mind az átadó, mind a fogadó hatóságok feladata, hogy biztosítsák a bejelentő személyek személyazonosságának teljes körű védelmét, valamint lehetőség szerint magánéletét.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

58 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(58)  A bejelentő és érintett személy személyes adatainak védelme kulcsfontosságú a személyes – különösen az érintett személy személyazonosságát felfedő – adatok feltárása miatt bekövetkező tisztességtelen bánásmód vagy hírnévrontás elkerülése érdekében. Ezért a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelően az illetékes hatóságoknak a bejelentő személy, az érintett személy, valamint a jelentésben hivatkozott harmadik személy speciális védelmére szabott megfelelő adatvédelmi eljárásokat kellene létrehozniuk, amely magában foglalja egy olyan, illetékes hatóságon belüli biztonsági rendszer létrehozatalát, amelyhez csak a felhatalmazott személy rendelkezik korlátozott hozzáférési joggal.

(58)  A bejelentő és érintett személy személyes adatainak védelme, valamint az információk bizalmas jellege kulcsfontosságú a személyes – különösen az érintett személy személyazonosságát felfedő – adatok feltárása miatt bekövetkező tisztességtelen bánásmód, zaklatás, megfélemlítés vagy hírnévrontás elkerülése érdekében. Ezért a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelően az illetékes hatóságoknak a bejelentő személy, az érintett személy, valamint a jelentésben hivatkozott harmadik személy speciális védelmére szabott megfelelő adatvédelmi eljárásokat kellene létrehozniuk, amely magában foglalja egy olyan, illetékes hatóságon belüli biztonsági rendszer létrehozatalát, amelyhez csak a felhatalmazott személy rendelkezik korlátozott hozzáférési joggal.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

60 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(60)  Annak érdekében, hogy védelemben részesüljenek, a bejelentő személyeknek a jelentés időpontjában számukra elérhető körülmények és információ fényében észszerűen feltételezniük kell, hogy az általuk bejelentett ügyek igazak. Ez az észszerű feltételezést ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezni kell. Mindez alapvető biztosíték a rosszindulatú és komolytalan vagy visszaélésszerű bejelentések ellen, ami biztosítja, hogy ne élvezzenek védelmet azok, akik tudatosan és szándékosan jelentenek rossz vagy félrevezető információt. Ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a védelem ne vesszen el, ha a bejelentő személy jóhiszeműen tett pontatlan bejelentést. A bejelentő személyeknek hasonlóan joguk van az irányelv szerinti védelemre, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy a jelentett információ az irányelv hatálya alá esik.

(60)  A bejelentő személynek különleges feltételek vagy preferenciasorrend nélkül, attól függetlenül kell az ezen irányelv szerinti védelemben részesülniük, hogy belső vagy külső bejelentési csatornákhoz folyamodnak-e, vagy mindkettőt használják. Azokat a bejelentő személyeket, akik a nyilvánosságra hozatalhoz való jogukat gyakorolják, hasonlóképpen megilleti az ezen irányelv szerinti védelem. E védelemnek az egész bejelentési eljárásra ki kell terjednie, az eljárás befejezését követően is, kivéve, ha a megtorlás veszélye bizonyíthatóan nem áll fenn. Annak érdekében, hogy védelemben részesüljenek, a bejelentő személyeknek jóhiszeműen kell eljárniuk, azaz a jelentés időpontjában számukra elérhető körülmények és információ fényében észszerűen feltételezniük kell, hogy az általuk bejelentett ügyek igazak. Ez az észszerű feltételezést ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezni kell. Mindez alapvető biztosíték a rosszhiszemű és komolytalan vagy visszaélésszerű bejelentések ellen, ami biztosítja, hogy azok, akik tudatosan és szándékosan jelentenek rossz vagy félrevezető információt, ne élvezzenek védelmet, sőt, akár felelősségre is vonhatóak legyenek a tagállamok nemzeti joga alapján. Ugyanakkor biztosítja, hogy a védelem ne vesszen el, ha a bejelentő személy jóhiszeműen tett pontatlan bejelentést. A bejelentő személyeknek hasonlóan joguk van az irányelv szerinti védelemre, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy a jelentett információ az irányelv hatálya alá esik.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

61 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(61)  A többszintű bejelentési csatornák felhasználásának követelménye alapvetően ahhoz kell, hogy az információ eljusson ahhoz a személyhez, aki hozzájárulhat a közérdek kockázatainak korai és hatékony megoldásához, valamint hogy megelőzze a nyilvánosságra hozatalból fakadó hírnévben okozott alaptalan károkat. Ugyanakkor szükséges néhány kivételt teremteni az alkalmazására, amely lehetővé teszi a bejelentő személy számára, hogy az ügy egyéni körülményeitől függően válassza meg a legmegfelelőbb csatornát. Emellett a demokratikus alapelvek, mint az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint az alapvető jogok, mint a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága figyelembevételével a nyilvános közzétételeket is védelemben kell részesíteni, amellett, hogy az Európai Jogok Bíróságának esetjogában kialakított kritériumoknak megfelelően meg kell találni az egyensúlyt a szervezetüket kezelő munkavállalói érdekeikkel és védelemben kell részesíteni az ő érdekeiket a köz érdekeivel együtt57.

(61)  Biztosítani kell, hogy a bejelentő személy számára valamennyi – külső és belső – bejelentési csatorna nyitva álljon, és hogy a bejelentő személy az ügy egyedi körülményeitől függően szabadon megválaszthassa a legmegfelelőbb csatornát annak biztosítása érdekében, hogy az információ eljusson azokhoz a személyekhez vagy jogalanyokhoz, akik vagy amelyek hozzájárulhatnak a közérdek kockázatainak korai és hatékony megoldásához. Emellett a demokratikus alapelvek, így az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadsága, a média szabadsága és a tájékozódáshoz való jog figyelembevételével a nyilvános közzétételeket is védelemben kell részesíteni, és mindeközben az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában kialakult kritériumoknak megfelelően meg kell találni az egyensúlyt a munkáltatók szervezetük irányításához és jó hírnevük és érdekeik megvédéséhez fűződő jogos érdeke és a köz érdekeinek károkkal szembeni védelme között57.

__________________

__________________

57 Az egyik kritérium annak meghatározására, hogy a nyilvános közzététel útján visszaélést bejelentő személlyel szembeni megtorlás olyan mértékben korlátozza-e a véleménynyilvánítás szabadságát, ami egy demokratikus társadalomban nem szükséges az az, hogy a nyilvános közzététel útján bejelentő személynek rendelkezésre állt-e a közzétételre más lehetséges csatorna. Lásd például: 14277/04. sz. Guja kontra Moldova ítélet [GC], EJEB 2008.

57 Az egyik kritérium annak meghatározására, hogy a nyilvános közzététel útján visszaélést bejelentő személlyel szembeni megtorlás olyan mértékben korlátozza-e a véleménynyilvánítás szabadságát, ami egy demokratikus társadalomban nem szükséges az az, hogy a nyilvános közzététel útján bejelentő személynek rendelkezésre állt-e a közzétételre más lehetséges csatorna. Lásd például: 14277/04. sz. Guja kontra Moldova ítélet [GC], EJEB 2008.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  A bejelentő személyeknek szabály szerint először a rendelkezésükre álló belső csatornákat kellene használniuk és a munkáltatójuknak kellene jelenteniük. Előfordulhat azonban, hogy nincsenek belső bejelentési csatornák (olyan szervezeteknél, akiknek a jelen irányelv vagy az alkalmazandó nemzeti jog alapján nincsen kötelezettségük ilyen csatornák létrehozására) vagy azok használata nem kötelező (ez olyan személyek esetében fordulhat elő, akik nem állnak munkaviszonyban), vagy ha használták is azokat, nem működtek megfelelően (például a jelentéssel nem foglalkoztak gondosan vagy észszerű időkereten belül vagy pedig a vizsgálat pozitív eredményei ellenére nem került sor jogsértés orvoslására irányuló eljárásra).

(62)  A bejelentő személyeknek szabály szerint először a rendelkezésükre álló belső vagy külső csatornákat kellene használniuk, és a munkáltatójuknak vagy az illetékes hatóságnak kellene bejelentést tenniük. Emellett védelem illeti meg azokat a bejelentő személyeket is, akik esetében az uniós jogalkotó lehetővé teszi, hogy közvetlenül az uniós szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek jelentsenek, például az uniós költségvetést érintő csalással, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és feltárásával kapcsolatban, vagy a pénzügyi szolgáltatások terén.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

63 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(63)  Más esetekben nem várható el észszerűen, hogy a belső csatornák működjenek, például ha a bejelentő személy alapos okkal feltételezi, hogy a bejelentéssel kapcsolatban megtorlást kellene elszenvednie; amennyiben az adatainak bizalmas kezelése nem valósulna meg; amennyiben a munkakörnyezetben legfőbb felelős szerv vagy személy maga is érintett a jogsértésben; amennyiben a jogsértés elrejthető; amennyiben a bizonyíték elrejthető vagy megsemmisíthető; amennyiben az illetékes hatóságok vizsgálatra irányuló eljárásainak hatékonysága meghiúsítható vagy pedig sürgősségi eljárásra van szükség (például mert életet, egészséget, személyek vagy a környezet biztonságát közvetlenül fenyegető jelentős és konkrét veszély áll fenn. Valamennyi ilyen esetben a külső illetékes hatóságoknak, illetve – amennyiben az releváns – az Unió szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek jelentő személyeket védelem illeti meg. Emellett védelem illeti meg azokat a bejelentő személyeket is, akiknek az esetében az unós jogalkotó lehetővé teszi, hogy azok közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságoknak, illetve uniós szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek jelentsenek, például az uniós költségvetés elleni csalással, vagy pedig pénzügyi szolgáltatások terén a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és feltárásával kapcsolatban.

törölve

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

64 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(64)  A visszaélést nyilvános közzététel útján közvetlenül bejelentő személyeket ugyancsak védelem illeti meg olyan esetekben, ahol a jogsértést annak ellenére nem orvosolták (például azt nem értékelték, vizsgálták megfelelően vagy pedig nem került sor jogorvoslati eljárásra), hogy azt a több szinten elérhető csatornák használatát követően belül és/vagy kifelé jelentették; vagy pedig a bejelentő személy alapos okkal feltételezi, hogy a jogsértés elkövetője és az illetékes hatóság összejátszanak, továbbá észszerű gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy a bizonyítékot elrejthetik vagy megsemmisíthetik, vagy pedig az illetékes hatóságok vizsgálati eljárásainak hatékonysága meghiúsulhat; vagy pedig a közérdek azonnali és nyilvánvaló veszélye esetén, ha visszafordíthatatlan kár kockázata áll fenn, ami többek között magában foglalja a fizikai épségben okozott kárt.

(64)  A visszaélést nyilvános közzététel útján közvetlenül bejelentő személyeket ugyancsak védelem illeti meg olyan esetekben, ahol a jogsértést annak ellenére nem orvosolták (például azt nem értékelték, vizsgálták megfelelően vagy pedig nem került sor jogorvoslati eljárásra), hogy azt belül vagy kifelé vagy mindkét formában jelentették; vagy pedig a bejelentő személy észszerű okból feltételezi, hogy a jogsértés elkövetője és az illetékes hatóság összejátszanak, vagy hogy az érintett külső hatóságok közvetlenül vagy közvetetten részt vettek az állítólagos jogsértésben, hogy a bizonyítékot elrejthetik vagy megsemmisíthetik, vagy hogy az illetékes hatóságok vizsgálati eljárásainak hatékonysága meghiúsulhat; vagy a közérdek azonnali és nyilvánvaló sérülésének veszélye esetén, ha visszafordíthatatlan kár kockázata áll fenn, ami többek között magában foglalja a fizikai épségben okozott kárt, illetve sürgős helyzet esetén.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

64 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(64a)  A visszaélést bejelentő személyek védelme lehetővé teszi a közérdeket érő károk megelőzését és orvoslását. Fontos, hogy ezen irányelv a visszaélések bejelentésére koherens és szilárd rendszert határozzon meg, de a rendszer központi elemét lényegileg arra kell alapozni, hogy az érintett szervezet, az illetékes hatóságok vagy a nyilvánosság tudomására hozott információk mennyire érdemlegesek és milyen érdeket képviselnek. Ezért elengedhetetlen biztosítani, hogy az ezen irányelv által biztosított védelmet minden személy megkapja, aki az ezen irányelvben előírtak szerint visszaélést jelent be vagy hoz nyilvánosságra, és hogy a védelem elutasításának indokaként semmilyen érv ne legyen érvényesíthető.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

65 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(65)  A bejelentő személyeket a megtorlás valamennyi formájával szemben védelemben kell részesíteni, függetlenül attól, hogy az közvetett vagy közvetlen, a munkáltató, vásárló/szolgáltatás kedvezményezettje alkalmazza, illetve az utóbbinak dolgozó vagy az utóbbi nevében eljáró személyek foganatosítják, ami magában foglalja az ugyanazon szervezetnél vagy pedig azon más szervezetnél dolgozó munkatársakat vagy ügyvezetőket, akikkel a bejelentő személy a munkáját illetően kapcsolatban áll, amennyiben a megtorlást ezt az érintett személy ajánlja, megtűri vagy afelett szemet huny. A védelmet nem csak maga a bejelentő személlyel szemben alkalmazott megtorló intézkedésekkel ellen kell biztosítani, hanem azzal a jogalannyal szembeni megtorlás ellen is, amelyet ez a személy képvisel, például a szolgáltatásnyújtás megtagadása, zsarolás vagy üzleti bojkott ellen. A közvetett megtorlás magában foglalja a bejelentő személy olyan rokonai elleni intézkedések foganatosítását, akik az ilyen személy munkáltatójával vagy vásárlójával/szolgáltatásának kedvezményezettjével állnak munkajellegű kapcsolatban, valamint a bejelentő személynek támogatást nyújtó munkavállalói képviselőkkel szembeni megtorlást is.

(65)  A bejelentő személyeket a megtorlás valamennyi formájával szemben védelemben kell részesíteni, függetlenül attól, hogy az közvetett vagy közvetlen, a munkáltató, vásárló/szolgáltatás kedvezményezettje alkalmazza, illetve az utóbbinak dolgozó vagy az utóbbi nevében eljáró személyek foganatosítják, ami magában foglalja az ugyanazon szervezetnél vagy pedig azon más szervezetnél dolgozó munkatársakat vagy ügyvezetőket, akikkel a bejelentő személy a munkáját illetően kapcsolatban áll, amennyiben a megtorlást ezt az érintett személy ajánlja, megtűri vagy afelett szemet huny. A védelmet nem csak maga a bejelentő személlyel szemben alkalmazott megtorló intézkedésekkel ellen kell biztosítani, hanem azzal a jogalannyal szembeni megtorlás ellen is, amelyet ez a személy képvisel, például a szolgáltatásnyújtás megtagadása, zsarolás vagy üzleti bojkott ellen. A közvetett megtorlás magában foglalja a bejelentő személy olyan segítői és rokonai elleni intézkedések foganatosítását, akik az ilyen személy munkáltatójával vagy vásárlójával/szolgáltatásának kedvezményezettjével állnak munkajellegű kapcsolatban, valamint a bejelentő személynek támogatást nyújtó munkavállalói képviselőkkel szembeni megtorlást is.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

66 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(66)  Amennyiben megtorlásra elrettentés nélkül vagy büntetlenül kerül sor, az a visszaélést potenciálisan bejelentő személyekre nézve lelombozó hatással jár. Egy törvényben foglalt egyértelmű megtorlástilalomnak fontos elrettentő hatása van, amit tovább erősítenek a személyes felelősségre és a megtorlás elkövetőit sújtó büntetésre vonatkozó rendelkezések.

(66)  Amennyiben megtorlásra elrettentés nélkül vagy büntetlenül kerül sor, az a visszaélést potenciálisan bejelentő személyekre nézve lelombozó hatással jár. Egy törvényben foglalt egyértelmű megtorlástilalomnak fontos elrettentő hatása van, amit a személyes felelősségre és a megtorlás elkövetőit és a vezetői pozíciójukban az ilyen megtorlást elősegítő vagy figyelmen kívül hagyó személyeket sújtó büntetésre vonatkozó rendelkezések révén meg kell erősíteni;

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

67 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(67)  Azok a potenciális visszaélést bejelentő személyek, akik nem biztosak azzal kapcsolatban, hogy miként jelentsenek és hogy vajon védelemben részesülnek-e végeredményben elállhatnak a bejelentéstől. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a releváns információ a nyilvánosság számára felhasználóbarát és könnyen elérhető módon álljon rendelkezésre. Egyénre szabott, pártatlan és bizalmas tanácsadást („útmutatás”) kell ingyenesen hozzáférhetővé tenni például arra vonatkozóan, hogy a kérdéses információra kiterjednek-e a visszaélést bejelentő személyek védelmére alkalmazandó szabályok, hogy melyik bejelentési csatorna használata lehet a legelőnyösebb, illetve hogy milyen alternatív eljárások léteznek abban az esetben, ha az információra nem vonatkoznak az alkalmazandó szabályok. Az ilyen tanácsadáshoz való hozzáférés segíthet annak biztosításában, hogy a megfelelő csatornákon keresztül és felelős módon tegyenek bejelentéseket, továbbá hogy a jogsértéseket vagy visszaéléseket megfelelő időben felderítsék, vagy akár azokat megelőzzék.

(67)  Azok a potenciális visszaélést bejelentő személyek, akik nem biztosak azzal kapcsolatban, hogy miként jelentsenek és hogy vajon védelemben részesülnek-e végeredményben elállhatnak a bejelentéstől. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a releváns információ a nyilvánosság számára könnyen érthető és elérhető módon álljon rendelkezésre. Egyénre szabott, pártatlan és bizalmas tanácsadást („útmutatás”) kell ingyenesen hozzáférhetővé tenni például arra vonatkozóan, hogy a kérdéses információra kiterjednek-e a visszaélést bejelentő személyek védelmére alkalmazandó szabályok, hogy melyik bejelentési csatorna használata lehet a legelőnyösebb, illetve hogy milyen alternatív eljárások léteznek abban az esetben, ha az információra nem vonatkoznak az alkalmazandó szabályok. Az ilyen tanácsadáshoz való hozzáférés, különösen az illetékes hatóságok révén, segíthet annak biztosításában, hogy a megfelelő csatornákon keresztül és felelős módon tegyenek bejelentéseket, továbbá hogy a jogsértéseket vagy visszaéléseket megfelelő időben felderítsék, vagy akár azokat megelőzzék.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

67 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(67a)  A bejelentő személyek számára kiterjedt védelmet biztosító tagállamokban sokféle eszköz létezik a bejelentő személyek segítésére és támogatására. A tagállamokban bevált gyakorlatai és eltérő körülményei alapján lehetővé kell tenni, hogy elégséges biztosítékok nyújtása esetén a tagállam által létrehozott egyetlen, pontosan meghatározott, független hatóság vagy tájékoztató központ egyéni tanácsadást és pontos információkat nyújtson. A tanácsot vagy tájékoztatást minden azt kérő személy számára biztosítani kell. A tájékoztatásnak vagy tanácsnak olyan kérdéseket kell értenie, mint például a védelmi intézkedések, a bejelentési csatornák megfelelősége vagy az irányelv hatálya.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

69 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(69)  A jelen irányelv által meghatározott jogokról és kötelezettségekről való lemondást nem lehet megengedni szerződéses eszközökkel. Magánszemélyek törvényes és szerződéses kötelezettségeik alapján – például szerződések vagy titoktartási megállapodások lojalitási klauzulái alapján – nem tiltható meg a munkavállalók számára, hogy bejelentést tegyenek, hogy megtagadják a védelmet, illetve ezért nem lehetnek büntethetők. A jelen irányelv ugyanakkor nem érintené a nemzeti jog által szabályozott jogi vagy más szakmai tisztségek által biztosított védelmet.

(69)  A jelen irányelv által meghatározott jogokról és kötelezettségekről való lemondást nem lehet megengedni szerződéses eszközökkel. Magánszemélyek törvényes és szerződéses kötelezettségeik alapján – például szerződések vagy titoktartási megállapodások lojalitási klauzulái alapján – nem tiltható meg a munkavállalók számára, hogy bejelentést tegyenek, hogy megtagadják a védelmet, illetve ezért nem lehetnek büntethetők. A jelen irányelv ugyanakkor nem érintené a nemzeti jog által szabályozott jogi vagy más szakmai tisztségek által biztosított védelmet, például az orvosi titoktartást és az ügyfél és ügyvéd közötti védelmet, sem pedig a nemzeti jog értelmében a nemzetbiztonság védelméhez szükséges titoktartást.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

70 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(70)  Megtorló intézkedéseket nagyobb valószínűséggel alkalmaznak olyan módon, hogy nem a bejelentést, hanem más okokat jelölnek meg annak indokaként, ezáltal a bejelentő személyek számára nagyon nehéz lehet a kettő közötti összefüggés bizonyítása, miközben a megtorlás elkövetőinek több hatalmuk és erőforrásuk lehet az megtett intézkedés dokumentálására és indokolására. Ezért ha a bejelentő személy prima facie demonstrálja, hogy a jelen irányelv alapján bejelentést tett vagy közzétett, és hátrányt szenvedett el, a bizonyítási tehernek a hátrányos intézkedést foganatosító személyre kell szállni, akinek igazolnia kell, hogy az intézkedés semmilyen módon nem állt a bejelentéssel vagy a közzététellel összefüggésben.

(70)  Megtorló intézkedéseket nagyobb valószínűséggel alkalmaznak olyan módon, hogy nem a bejelentést vagy a nyilvános közzétételt, hanem más okokat jelölnek meg annak indokaként, ezáltal a bejelentő személyek számára nagyon nehéz lehet a kettő közötti összefüggés bizonyítása, miközben a megtorlás elkövetőinek több hatalmuk és erőforrásuk lehet a megtett intézkedés dokumentálására és indokolására. Ezért ha a bejelentő személy prima facie demonstrálja, hogy a jelen irányelv alapján bejelentést tett vagy közzétett, és hátrányt szenvedett el, a bizonyítási tehernek a hátrányos intézkedést foganatosító személyre kell szállni, akinek igazolnia kell, hogy az intézkedés semmilyen módon nem állt a bejelentéssel vagy a közzététellel összefüggésben.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

71 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(71)  A jogszabályban szabályozott kifejezett megtorlástilalom mellett alapvető fontosságú, hogy a megtorlást elszenvedő bejelentő személy jogorvoslathoz jusson. Valamennyi esetben az elszenvedett megtorlás típusától függően kell meghatározni a megfelelő jogorvoslatot. A jogorvoslat lehet a munkaviszony helyreállításra irányuló kereset (például felmondás, átirányítás vagy elmozdítás, illetve képzés vagy előreléptetés megtagadása esetében), vagy a visszavont engedély vagy felmondott szerződés visszaállítására irányuló kereset; kártérítés a tényleges vagy jövőbeli anyagi veszteségekért (elmaradt múltbeli jövedelemért, illetve elvesztett jövőbeli bevételekért, illetve a foglalkozás megváltozásához kapcsolódó költségekért); kártérítés egyéb gazdasági károkért, például a jogi költségekért, az orvosi kezelés költségeiért vagy pedig immateriális károkért (fájdalomért és szenvedésért).

(71)  A jogszabályban szabályozott kifejezett megtorlástilalom mellett alapvető fontosságú, hogy a megtorlást elszenvedő bejelentő személy jogorvoslathoz és kártérítéshez jusson. Valamennyi esetben az elszenvedett megtorlás típusától függően kell meghatározni a megfelelő jogorvoslatot, és a kártérítésnek teljes körűnek kell lennie. A jogorvoslat lehet a munkaviszony helyreállításra irányuló kereset (például felmondás, átirányítás vagy elmozdítás, illetve képzés vagy előreléptetés megtagadása esetében), vagy a visszavont engedély vagy felmondott szerződés visszaállítására irányuló kereset; kártérítés a tényleges vagy jövőbeli anyagi veszteségekért (elmaradt múltbeli jövedelemért, illetve elvesztett jövőbeli bevételekért, illetve a foglalkozás megváltozásához kapcsolódó költségekért); kártérítés egyéb gazdasági károkért, például a jogi költségekért, az orvosi és pszichológiai kezelés költségeiért vagy pedig immateriális károkért (fájdalomért és szenvedésért).

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

72 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(72)  A keresetfajták jogrendszerenként eltérőek lehetnek, azonban azoknak az elérhető legteljesebb és leghatékonyabb jogorvoslatot kellene biztosítaniuk. A jogorvoslatok nem tántoríthatják el a potenciális jövőbeli visszaélést bejelentő személyeket. Például az, hogy felmondás esetén a munkaviszony helyreállítása helyett kártérítés az alternatíva, különösen a nagyobb szervezeteknél alakíthat ki rendszerszerű gyakorlatot, ami ezáltal elrettentő hatással lehet a jövőbeli visszaélést bejelentő személyekre nézve.

(72)  A keresetfajták jogrendszerenként eltérőek lehetnek, azonban azoknak teljes körű kártérítést kell biztosítaniuk az elszenvedett károkért.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

73 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(73)  Különösen fontos, hogy a bejelentő személyek számára rendelkezésre álljanak olyan ideiglenes intézkedések, amelyek megakasztják az elhúzódásra hajlamos bírósági eljárások megoldását. Ideiglenes intézkedésekre különösen a megtorlással kapcsolatos fenyegetések, próbálkozások és folyamatos cselekményekkel megvalósuló megtorlás megszüntetése – például a munkahelyi zaklatás – vagy pedig a megtorlás olyan különböző formáinak megelőzése érdekében lehet szükség, amelyet hosszabb időszak elteltével nehezebb visszaállítani, illetve amely anyagilag is tönkreteheti a visszaélést bejelentő személyt, ilyen például a felmondás – az ilyen végkifejlet komoly elrettentő hatással rendelkezhet a potenciális visszaélést bejelentő személyekre nézve.

(73)  Különösen fontos, hogy a bejelentő személyek számára rendelkezésre álljanak olyan ideiglenes intézkedések, amelyek megakasztják az elhúzódásra hajlamos bírósági eljárások megoldását. Ideiglenes intézkedésekre különösen a megtorlással kapcsolatos fenyegetések, próbálkozások és folyamatos cselekményekkel megvalósuló megtorlás megszüntetése – például a munkahelyi és azon kívüli zaklatás – vagy pedig a megtorlás olyan különböző formáinak megelőzése érdekében lehet szükség, amelyet hosszabb időszak elteltével nehezebb visszaállítani, illetve amely anyagilag is tönkreteheti a visszaélést bejelentő személyt, ilyen például a verbális bántalmazás, a fizikai erőszak vagy a felmondás – amelynek kilátásba helyezése komoly elrettentő hatással rendelkezhet a potenciális visszaélést bejelentő személyekre nézve.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

74 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(74)  A bejelentő személyekkel szemben a munkakörnyezeten kívül – például becsületsértéssel, szerzői jog, üzleti titok, titoktartási kötelezettség megsértésével és személyes adatok védelmével kapcsolatos eljárások révén – alkalmazott intézkedések is ugyancsak súlyosan elrettentőek lehetnek a visszaélést bejelentő személyekre nézve. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve58 mentesíti a bejelentő személyeket az irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevétele alól, ha az üzleti titok feltételezett megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység feltárása során került sor, feltéve, hogy az alperes a közérdek védelme céljából cselekedett. Más eljárásokban a bejelentő személynek ugyancsak képesnek kellene lennie arra, hogy a jelen irányelvnek megfelelően tett bejelentését vagy közzétételét védelem céljára felhasználhassa. Az ilyen esetekben az eljárást indító személyre hárulna a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a bejelentő személy valamely szándéka törvénysértésre irányult.

(74)  A bejelentő személyekkel szemben a munkakörnyezeten kívül – például becsületsértéssel, szerzői jog, üzleti titok, titoktartási kötelezettség megsértésével és személyes adatok védelmével kapcsolatos eljárások révén – alkalmazott intézkedések is ugyancsak súlyosan elrettentőek lehetnek a visszaélést bejelentő személyekre nézve. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve58 mentesíti a bejelentő személyeket az irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslatok igénybevétele alól, ha az üzleti titok feltételezett megszerzésére, hasznosítására vagy felfedésére kötelességszegés, tisztességtelen magatartás vagy jogellenes tevékenység feltárása során került sor, feltéve, hogy az alperes a közérdek védelme céljából cselekedett. Ez az irányelv ezért nem érintheti az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott rendelkezéseket, és mindkét jogi aktust kiegészítő jellegűnek kell tekinteni. Ennélfogva az ezen irányelvben előírt védelmet, eljárásokat és feltételeket kell a tárgyi hatálya alá tartozó esetekre alkalmazni akkor is, ha a bejelentett információ üzleti titoknak minősülhetne. Egyéb esetekben a (EU) 2016/943 irányelvet kell alkalmazni. Más eljárásokban a bejelentő személynek ugyancsak képesnek kellene lennie arra, hogy a jelen irányelvnek megfelelően tett bejelentését vagy közzétételét védelem céljára felhasználhassa. Az ilyen esetekben az eljárást indító személyre hárulna a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a bejelentő személy valamely szándéka törvénysértésre irányult.

_________________

_________________

58 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

58 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

75 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(75)  A bejelentő személyekre nézve a velük szemben alkalmazott megtorlások vitatásával kapcsolatos bírósági eljárás során jelentős költséget jelenthetnek a felmerülő eljárási költségek. Noha ezeket a költségeket az eljárás végén visszatérítik nekik, előfordulhat, hogy nem tudják azokat azonnal előlegezni, különösen hogyha munkanélküliek vagy pedig feketelistán szerepelnek. A büntetőeljárásban nyújtott segítség, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve59 rendelkezéseinek megfelelően, valamint a még általánosabban vett támogatás a súlyos pénzügyi gondokkal küzdők számára bizonyos esetekben kulcsfontosságú lehet a védelemhez való jogaik hatékony érvényesítése során.

(75)  A bejelentő személyekre nézve a velük szemben alkalmazott megtorlások vitatásával kapcsolatos bírósági eljárás során jelentős költséget jelenthetnek a felmerülő eljárási költségek. Noha ezeket a költségeket az eljárás végén visszatérítik nekik, előfordulhat, hogy nem tudják azokat azonnal előlegezni, különösen hogyha munkanélküliek vagy pedig feketelistán szerepelnek. A büntetőeljárásban nyújtott segítség, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve59 rendelkezéseinek megfelelően, valamint a még általánosabban vett támogatás a súlyos pénzügyi gondokkal küzdők számára kulcsfontosságú a védelemhez való jogaik hatékony érvényesítése során. A visszaélést bejelentő személyeknek emellett lehetőséget kell adni, hogy kártérítést követeljenek az elszenvedett zaklatásért vagy a jelenlegi vagy jövőbeli megélhetésük elvesztéséért, ha a kár megtorlás következtében keletkezett.

_________________

_________________

59 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).

59 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

76 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(76)  Az érintett személyek jogait védelem illeti meg a hírnévben okozott kár valamint más negatív következmények elkerülése érdekében. Az érintett személy védelemhez és a jogorvoslathoz való jogának továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkében foglaltaknak megfelelően a bejelentést követő eljárás valamennyi szakaszában teljeskörűen érvényesülnie kell. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a bejelentett személy védelemhez való jogát, amely magában foglalja az iratbetekintéshez való jogot, a meghallgatáshoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy a tagállami jogban meghatározott alkalmazandó eljárások – a vizsgálatok vagy azt követő igazságügyi eljárások – során hozott döntésekkel szemben a bejelentett személy hatékony jogorvoslattal éljen.

(76)  Az érintett személyek jogait védelem illeti meg a hírnévben okozott kár valamint más negatív következmények elkerülése érdekében. Az érintett személy védelemhez és a jogorvoslathoz való jogának továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkében foglaltaknak megfelelően a bejelentést követő eljárás valamennyi szakaszában teljeskörűen érvényesülnie kell. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a bejelentett személy személyazonosságának bizalmas kezelését és védelemhez való jogát, amely magában foglalja az iratbetekintéshez való jogot, a meghallgatáshoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy a tagállami jogban meghatározott alkalmazandó eljárások – a vizsgálatok vagy azt követő igazságügyi eljárások – során hozott döntésekkel szemben a bejelentett személy hatékony jogorvoslattal éljen. E célból megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az állampolgárok és a civil társadalom jobban megismerje e jogokat.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

77 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(77)  Minden olyan személynek, aki közvetlenül vagy közvetve pontatlan vagy félrevezető információ bejelentése vagy közzététele folytán hátrányt szenved az általános jog szabályainak megfelelően továbbra is védelemben kell részesülnie és megilletik őt az elérhető jogorvoslatok. Amennyiben ilyen pontatlan vagy félrevezető bejelentést vagy közzétételt szándékosan és tudatosan tesznek, a bejelentéssel érintett személy a nemzeti jognak megfelelően lesz jogosult kártérítésre.

(77)  Minden olyan személynek, aki közvetlenül vagy közvetve pontatlan vagy félrevezető információ bejelentése vagy közzététele folytán hátrányt szenved az általános jog szabályainak megfelelően továbbra is védelemben kell részesülnie és megilletik őt az elérhető jogorvoslatok. Amennyiben ilyen pontatlan vagy félrevezető bejelentést vagy közzétételt szándékosan és tudatosan tesznek, a bejelentő személy nem lehet jogosult védelemre, és a bejelentéssel érintett személy a nemzeti jognak megfelelően lesz jogosult kártérítésre.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

78 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(78)  Büntetésekre a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok hatékonyságának biztosítása érdekében van szükség. A bejelentő személlyel szemben megtorló vagy más hátrányos intézkedést alkalmazó személyekkel szemben alkalmazott büntetések elrettenthetnek az ilyen intézkedésektől. Az olyan személyekkel szembeni büntetések, akik nyilvánvalóan hamis bejelentést tesznek vagy ilyen információt tesznek közzé szükséges a későbbi rosszindulatú bejelentésektől való elrettentés annak érdekében, hogy a rendszer hitelességét megőrizzék. Az ilyen büntetések arányosságának biztosítania kell azt, hogy a potenciális visszaélést bejelentő személyekre nézve ne legyen elrettentő hatásuk.

(78)  Büntetésekre a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok hatékonyságának biztosítása érdekében van szükség. A bejelentő személlyel szemben megtorló vagy más hátrányos intézkedést alkalmazó személyekkel szemben alkalmazott büntetések elrettenthetnek az ilyen intézkedésektől. Szükségesek továbbá az olyan személyekkel szembeni büntetések, akik nyilvánvalóan hamis bejelentést tesznek vagy ilyen információt tesznek közzé, a későbbi rosszindulatú bejelentésektől való elrettentés és a rendszer hitelességének megőrzése érdekében. Amennyiben a tagállamok büntetéseket írnak elő a rágalmazás vagy hamis információk terjesztése eseteire, e büntetések alkalmazhatók lehetnek azon bejelentésekre vagy közzétételekre is, amelyekről bebizonyosodott, hogy tudatosan hamisak. Az ilyen büntetések arányosságának biztosítania kell azt, hogy a potenciális visszaélést bejelentő személyekre nézve ne legyen elrettentő hatásuk.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

80 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(80)  Az irányelv minimumszabályokat vezet be, továbbá a tagállamok hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a bejelentést tevő személyre kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem akadályozzák a bejelentéssel érintett személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket.

(80)  Az irányelv minimumszabályokat vezet be, továbbá a tagállamok hatáskörrel kell rendelkezniük és ösztönzést kell kapniuk arra, hogy a bejelentést tevő személyre kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv átültetése semmilyen körülmények között nem képezhet alapot a bejelentő személyek számára a tagállamokban és az irányelv hatálya alá tartozó területeken már biztosított védelem általános szintjének csökkentésére.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

82 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(82)  Az irányelv tárgyi hatálya olyan területek azonosításán alapul, ahol a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a visszaélést bejelentő személyek védelme bevezetése igazoltnak és szükségszerűnek tűnik. Az irányelv tárgyi hatálya az Unió további aktusaira is kiterjeszthető, amennyiben az ezen aktusok érvényesülésének erősítése eszközeként a jövőben felmerülő bizonyítékok ismeretében vagy pedig az irányelv alkalmazásának módjáról szóló értékelés alapján szükségesnek bizonyul.

(82)  Az irányelv tárgyi hatálya olyan területek azonosításán alapul, ahol a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a visszaélést bejelentő személyek védelme bevezetése igazoltnak és szükségszerűnek tűnik. Az irányelv tárgyi hatálya az Unió további aktusaira is kiterjeszthető, amennyiben az ezen aktusok érvényesülésének erősítése eszközeként a jövőben felmerülő – és a Bizottság által továbbra is gyűjtendő – bizonyítékok ismeretében vagy pedig az irányelv alkalmazásának módjáról szóló értékelés alapján szükségesnek bizonyul.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

84 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(84)  A jelen irányelv célkitűzését – nevezetesen a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmén keresztül a jogérvényesítés megerősítését bizonyos olyan szakpolitikákat és aktusokat illetően, ahol az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek – a tagállamok önmagukban vagy összehangolatlan módon nem tudják megvalósítani, ugyanakkor a célkitűzés hatékonyabban megvalósítható a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó harmonizált minimumszabályokról rendelkező uniós fellépés útján. Ezen kívül kizárólag uniós cselekvés tudja biztosítani a koherenciát, illetve tudja összehangolni a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó meglévő uniós szabályokat. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ezen irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(84)  A jelen irányelv célkitűzését – nevezetesen a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmén keresztül a jogérvényesítés megerősítését bizonyos olyan szakpolitikákat és aktusokat illetően, ahol az uniós jogsértés károkat okozhat a közérdeknek – a tagállamok önmagukban vagy összehangolatlan módon nem tudják megvalósítani, ugyanakkor a célkitűzés hatékonyabban megvalósítható a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó harmonizált minimumszabályokról rendelkező uniós fellépés útján. Ezen kívül kizárólag uniós cselekvés tudja biztosítani a koherenciát, illetve tudja összehangolni a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó meglévő uniós szabályokat. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ezen irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

85 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(85)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani. A jelen irányelv különösen a véleménynyilvánítás és tájékoztatás szabadságának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a vállalkozás szabadságának, a fogyasztóvédelem magas szintjéhez való jognak, a hatékony jogorvoslathoz való jognak és a védelemhez való jognak a teljes körű érvényesítésére törekszik.

(85)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában és különösen annak 11. cikkében elismert elveket. Ennek megfelelően ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani, biztosítva többek között a véleménynyilvánítás és tájékoztatás szabadságát, a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozás szabadságát, a fogyasztóvédelem magas szintjéhez való jogot, a tisztességes és igazságos munkakörülményekhez való jogot, az emberi egészség magas szintű védelméhez való jogot, a magas szintű környezetvédelemhez való jogot, a megfelelő ügyintézéshez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz való jogot és a védekezéshez való jogot. Különös figyelmet kell fordítani továbbá az emberi jogok európai egyezményére és különösen annak 10. cikkére.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

85 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(85a)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamok szabadságát abban, hogy azonos vagy hasonló szabályokat vezessenek be a nemzeti jog megsértésére vonatkozóan, és ezáltal következetes és átfogó keretet biztosítsanak a jogsértést bejelentő személyek védelmére.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

85 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(85b)   Kiemelt figyelmet kell fordítani „a visszaélést bejelentő személyek szerepének az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i európai parlamenti állásfoglalásra, valamint a vállalatok és állami szervek bizalmas információit közérdekből leleplező bejelentők védelmére szolgáló jogszerű intézkedésekről szóló, 2017. október 24-i európai parlamenti állásfoglalásra.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

-1 cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. cikk

 

Tárgy

 

Ezen irányelv célja, hogy növelje az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét, valamint javítsa az uniós jog érvényesítését a közérdek védelme érdekében, közös minimumszabályokat állapítva meg az 1. cikkben meghatározott területeken elkövetett jogsértéseket és visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. cikk

1. cikk

Tárgyi hatály

Tárgyi hatály

(1)  Az uniós jog és a szakpolitikák konkrét területeken történő érvényesítésének fokozása érdekében a jelen irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az alábbi jogellenes tevékenységeket és visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében:

(1)  Ez az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az alábbi jogellenes tevékenységeket és visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében:

a)  a mellékletben (annak I. és II. részében) felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó jogsértések a következő területeken:

a)  az uniós jogi aktusok megsértése, ideértve többek között a mellékletben (annak I. és II. részében) felsorolt uniós jogi aktusokat és az azokat végrehajtó jogi aktusokat a következő területekre vonatkozóan:

i.  közbeszerzés;

i.  közbeszerzés;

ii.  pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása;1

ii.  pénzügyi szolgáltatások, adókikerülés, adócsalás, adókijátszás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása;1

iii.  termékbiztonság

iii.  termékbiztonság

iv.  közlekedésbiztonság;

iv.  termékbiztonság

v.  környezetvédelem;

v.  környezetvédelem;

vi.  nukleáris biztonság;

vi.  nukleáris biztonság;

vii.  élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét;

vii.  élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét;

viii.  közegészségügy;

viii.  közegészségügy;

ix.  fogyasztóvédelem;

ix.  fogyasztóvédelem;

x.  magánélet és személyes adatok védelme, valamint a hálózat- és információbiztonság.

x.  magánélet és személyes adatok védelme, valamint a hálózat- és információbiztonság; valamint

 

xa.  foglalkoztatás, munkakörülmények, munkavállalók jogai, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve a munkahelyen.

b)  az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének megsértése, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeleté és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet hatálya alá tartozó jogsértések;

b)  az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének megsértése, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeleté és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet hatálya alá tartozó jogsértések;

c)  az EUMSZ 325. cikkben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő és különösen az (EU) 2017/1371 irányelvben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben részletesebben meghatározott jogsértések;

c)  az EUMSZ 325. cikkben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő és különösen az (EU) 2017/1371 irányelvben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben részletesebben meghatározott jogsértések;

d)  az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos jogsértések olyan jogi aktusok tekintetében, amelyek sértik a társasági adószabályokat, vagy olyan szabályozások tekintetében, amelyek célja az alkalmazandó társaságiadó-törvény tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőny szerzése.

d)  az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos jogsértések olyan jogi aktusok tekintetében, amelyek sértik a társasági adószabályokat, vagy olyan szabályozások tekintetében, amelyek célja az alkalmazandó társaságiadó-törvény tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőny szerzése.

(2)  Amennyiben a melléklet 2. részében felsorolt ágazatspecifikus uniós jogi aktus különös szabályokat állapít meg a bejelentésre vonatkozólag, úgy ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Ezen irányelv rendelkezéseit minden olyan bejelentő személy védelmére vonatkozó ügyben alkalmazni kell, amelyekről ágazatspecifikus uniós jogi aktusok nem rendelkeznek.

(2)  Amennyiben a melléklet 2. részében felsorolt ágazatspecifikus uniós jogi aktus különös szabályokat állapít meg a bejelentésre vonatkozólag, úgy ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Ezen irányelv rendelkezéseit minden olyan bejelentő személy védelmére vonatkozó ügyben alkalmazni kell, amelyekről ágazatspecifikus uniós jogi aktusok nem rendelkeznek.

________________

______________

1 az ECON és a LIBE kizárólagos hatásköre

1 az ECON és a LIBE kizárólagos hatásköre

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. cikk

2. cikk

Személyi hatály

Személyi hatály

(1)  A jelen irányelvet minden olyan magán vagy állami szektorban dolgozó bejelentő személy védelmére alkalmazni kell, aki munkakörnyezetben jutott a jogsértésre vonatkozó információ birtokába, ami legalább a következőket foglalja magában:

(1)  Ezt az irányelvet minden olyan jóhiszeműen eljáró, a magán- vagy állami szektorban dolgozó bejelentő személy vagy segítő védelmére alkalmazni kell, aki munkájával kapcsolatban jutott a jogsértésre vonatkozó információ birtokába, ideértve legalább a következőket:

a)  az EUMSZ 45. cikk szerinti munkavállaló jogállású személyek;

a)  a nemzeti munkajog és a nemzeti gyakorlat vagy az EUMSZ 45. cikk szerinti munkavállaló jogállású személyek, a köztisztviselőket is ideértve;

b)  az EUMSZ 49. cikk szerinti önálló vállalkozó jogállású személyek;

b)  az EUMSZ 49. cikk szerinti önálló vállalkozó jogállású személyek;

c)  valamely vállalkozás részvényesei és vezető testületéhez tartozó személyek, ideértve a nem ügyvezető tagokat is, valamint az önkénteseket és a nem fizetett gyakornokokat is

c)  valamely vállalkozás részvényesei és vezető testületéhez tartozó személyek, ideértve a nem ügyvezető tagokat is, valamint az önkénteseket és a fizetett vagy a nem fizetett gyakornokokat is;

d)  a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyek.

d)  a vállalkozók, alvállalkozók, szolgáltatók és beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyek.

(2)  A jelen irányelvet azon bejelentő személyekre is alkalmazni kell, akik munkavégzésre irányuló jogviszonya még nem kezdődött meg, abban az esetben, ha a jogsértésről szóló információkat a felvételi eljárás vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalás során szerezték meg.

(2)  Ezt az irányelvet azon jóhiszeműen eljáró bejelentő személyekre is alkalmazni kell, akik munkavégzésre irányuló jogviszonya még nem kezdődött meg, abban az esetben, ha a jogsértésről szóló információkat a felvételi eljárás vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalás során szerezték meg, valamint azon bejelentő személyekre is, akik munkaviszonya megszűnt.

 

 

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.  „jogsértés”: az 1. cikkben és a mellékletben foglaltak hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatos tényleges vagy lehetséges jogellenes tevékenységek vagy joggal való visszaélés;

1.  „jogsértés”: az 1. cikkben és a mellékletben foglaltak hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatos tényleges vagy lehetséges jogellenes tevékenységek vagy joggal való visszaélés;

2.  „jogellenes tevékenységek”: az uniós joggal ellentétes cselekmények vagy mulasztások;

2.  „jogellenes tevékenységek”: az uniós joggal ellentétes cselekmények vagy mulasztások;

3.  „joggal való visszaélés”: az uniós jog hatálya alá tartozó olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek nem tűnnek formálisan jogellenesnek, de meghiúsítják az alkalmazandó szabályok tárgyát vagy célját;

3.  „joggal való visszaélés”: az uniós jog hatálya alá tartozó olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek nem tűnnek formálisan jogellenesnek, de meghiúsítják az alkalmazandó szabályok tárgyát vagy célját;

4.  „jogsértésre vonatkozó információ”: tényleges jogsértésekre vonatkozó bizonyíték, valamint a még meg nem valósult, de a potenciális jogsértésekkel kapcsolatos észszerű gyanú;

4.  „jogsértésre vonatkozó információ”: tényleges jogsértésekre vonatkozó bizonyíték, valamint a még meg nem valósult, de a potenciális jogsértésekkel kapcsolatos észszerű gyanú;

5.  „bejelentés”: jogsértéssel kapcsolatos információk szolgáltatása, amely bekövetkezett vagy valószínűleg bekövetkezik azon szervezetnél, ahol a bejelentő személy dolgozik, dolgozott, vagy más szervezetnél, amivel kapcsolatba lépett munkája során;

5.  „bejelentés”: jogsértéssel kapcsolatos információk szolgáltatása, amely bekövetkezett vagy valószínűleg bekövetkezik azon szervezetnél, ahol a bejelentő személy dolgozik, dolgozott, vagy más szervezetnél, amivel kapcsolatba lépett munkája során;

6.  „belső jelentés”: valamely állami vagy magánjogi jogalanyon belül jelentett jogsértésre vonatkozó információ;

6.  „belső jelentés”: valamely állami vagy magánjogi jogalanyon belül jelentett jogsértésre vonatkozó információ;

7.  „külső jelentés”: jogsértésre vonatkozó információ szolgáltatása az illetékes hatóságoknak;

7.  „külső jelentés”: jogsértésre vonatkozó információ szolgáltatása az illetékes hatóságoknak;

8.  „közzététel”: a munkakörnyezetben megszerzett jogsértésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala;

8.  „közzététel”: a munkakörnyezetben megszerzett jogsértésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala;

9.  „bejelentő személy”: olyan természetes vagy jogi személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent vagy ilyen információt közzétesz;

9.  „bejelentő személy”: olyan természetes vagy jogi személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent vagy ilyen információt közzétesz;

 

9a.  „segítő”: olyan természetes személy, aki munkakörnyezetben segítséget vagy támogatást nyújt a bejelentő személynek a bejelentési folyamatban;

10.  „munkakörnyezet”: olyan állami vagy magánszektorbeli jelenlegi vagy múltbeli munkavégzés annak jellegétől függetlenül, amely révén a személy jogsértésre vonatkozó információhoz juthat és amelynek keretében bejelentése esetén megtorlás érheti őt.

10.  „munkakörnyezet”: olyan állami vagy magánszektorbeli jelenlegi vagy múltbeli munkavégzés annak jellegétől függetlenül, amely révén a személy jogsértésre vonatkozó információhoz juthat és amelynek keretében bejelentése esetén megtorlás érheti őt;

11.  „érintett személy”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek a jelentés vagy közzététel a jogsértést tulajdonítja vagy akit azzal kapcsolatba hoz;

11.  „érintett személy”: olyan természetes vagy jogi személy, akinek a jelentés vagy közzététel a jogsértést tulajdonítja vagy akit azzal kapcsolatba hoz;

12.  „megtorlás”: minden olyan fenyegető vagy tényleges cselekmény, illetve mulasztás, amely külső vagy belső bejelentés hatására a munkakörnyezetben történik és amely indokolatlan hátrányt okoz vagy okozhat a bejelentő személynek;

12.  „megtorlás”: minden olyan fenyegető vagy tényleges, közvetlen vagy közvetett cselekmény, illetve mulasztás, amely külső vagy belső bejelentés vagy nyilvános közzététel hatására a munkakörnyezetben történik, és amely indokolatlan hátrányt okoz vagy okozhat a bejelentő személynek;

13.  „nyomon követés”: a bejelentés címzettje által szervezeten belül vagy azon kívül megtett bármely intézkedés, amely értékeli a bejelentés állításainak pontosságát, és adott esetben orvosolja a jogsértést, ami magában foglalja a belső vizsgálatokat, a nyomozást, a büntetőeljárást, a pénzeszközök visszafizettetésére irányuló intézkedéseket és a lezárást;

13.  „nyomon követés”: a bejelentés címzettje által szervezeten belül vagy azon kívül megtett bármely intézkedés, amely értékeli a bejelentés állításainak pontosságát, és adott esetben orvosolja a jogsértést, ami magában foglalja a belső vizsgálatokat, a nyomozást, a büntetőeljárást, a pénzeszközök visszafizettetésére irányuló intézkedéseket és a lezárást;

14.  „illetékes hatóság”: bármely olyan nemzeti hatóság, amely a III. fejezetben foglaltak szerint bejelentést fogadhat, és amelyet kijelöltek ezen irányelv szerinti feladatok elvégzésére, különösen a bejelentések nyomon követésének tekintetében.

14.  „illetékes hatóság”: bármely olyan nemzeti hatóság, amely a III. fejezetben foglaltak szerint bejelentést fogadhat, és amelyet kijelöltek ezen irányelv szerinti feladatok elvégzésére, különösen a bejelentések nyomon követésének tekintetében;

 

14a.  „jóhiszeműség”: a bejelentő személy észszerű meggyőződése a körülmények és az e személy számára a bejelentés idején rendelkezésre álló információ alapján, miszerint az általa bejelentett információ igaz és ezen irányelv hatálya alá tartozik.

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

A jelentéstételre és a jelentések nyomon követésére vonatkozó belső csatornák és eljárások létrehozására irányuló kötelezettség

A jelentéstételre és a jelentések nyomon követésére vonatkozó belső csatornák és eljárások létrehozására irányuló kötelezettség

(1)  A tagállamok kötelezettsége biztosítani, hogy a magán- és az állami szektorban működő jogalanyok – adott esetben – a szociális partnerekkel való konzultációt követően belső jelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre a bejelentések készítésére és nyomon követésére.

(1)  A tagállamok a nemzeti gyakorlattal összhangban biztosítják, hogy a munkáltatók, valamint a magán- és az állami szektorban működő más jogalanyok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt és a velük kötött megállapodást követően belső bejelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre a bejelentések megtételére és nyomon követésére.

(2)  Az ilyen csatornáknak és eljárásoknak lehetővé kell tenniük a szervezet munkavállalói számára a bejelentést. Ezen túl lehetővé tehetik a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett, munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeikkel összefüggésben a jogalannyal kapcsolatban álló más személyek általi bejelentést is, de e személykategóriák esetében nem kötelező biztosítani belső csatornákat.

(2)  Az ilyen csatornáknak és eljárásoknak lehetővé kell tenniük a szervezet munkavállalói számára a bejelentést. Ezen túl lehetővé kell tenniük a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett, munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeikkel összefüggésben a jogalannyal kapcsolatban álló más személyek általi bejelentést is. E bejelentési csatornákat a jogalanynak egyértelműen meg kell határoznia, és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a szervezeten belülről és kívülről egyaránt.

(3)  Az (1) bekezdésben említett magánjogi jogalanyok a következők:

(3)  Az (1) bekezdésben említett magánjogi jogalanyok a következők:

a)  az 50 vagy több munkavállalóval rendelkező magánjogi jogalanyok;

a)  az 50 vagy több munkavállalóval rendelkező magánjogi jogalanyok;

b)  magánjogi jogalanyok, akiknek éves üzleti forgalma vagy mérlegeösszesen 10 millió EUR ennél vagy több;

 

b)  magánjogi jogalanyok, akiknek éves üzleti forgalma vagy mérlegeösszesen 10 millió EUR ennél vagy több;

 

c)  bármilyen méretű magánjogi jogalany, amely pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy amely a pénzmosás vagy terrorizmus támogatása tekintetében kiszolgáltatott helyzetben van a mellékletben említett uniós jogi aktusok rendelkezései szerint.

c)  bármilyen méretű magánjogi jogalany, amely pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy amely a pénzmosás vagy terrorizmus támogatása tekintetében kiszolgáltatott helyzetben van a mellékletben említett uniós jogi aktusok rendelkezései szerint.

 

(3a)  A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve a tagállamok az (1) bekezdésben említett magánszektorbeli jogalanyok közül kizárhatják a következő magánjogi jogalanyokat:

 

a)  250-nél kevesebb munkavállalóval rendelkező magánjogi jogalanyok;

 

b)   olyan magánjogi jogalanyok, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(4)  A jogalanyok tevékenységeit és a kapcsolódó kockázati szintet figyelembe vevő megfelelő kockázatértékelést követően a tagállamok előírhatják a (3) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő, a 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban62 meghatározottak szerinti kis magánjogi jogalanyok számára, hogy belső jelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre.

(4)  A jogalanyok tevékenységeit és a kapcsolódó – különösen környezetvédelmi és egészségügyi – kockázatok szintjét figyelembe vevő megfelelő kockázatértékelést követően a tagállamok előírhatják a (3) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő, a 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban62 meghatározottak szerinti kis magánjogi jogalanyok számára, hogy belső jelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre.

(5)  A tagállamnak a (4) bekezdés alapján hozott valamennyi döntésről indokolással és a kockázatértékelésben használt kritériumokkal együtt értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja az említett döntésről a többi tagállamot.

(5)  A tagállamnak a (4) bekezdés alapján hozott valamennyi döntésről indokolással és a kockázatértékelésben használt kritériumokkal együtt értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja az említett döntésről a többi tagállamot.

(6)  Az (1) bekezdésben hivatkozott közjogi jogalanyok a következők:

(6)  Az (1) bekezdésben hivatkozott közjogi jogalanyok a következők:

a)  államigazgatás;

a)  államigazgatás;

b)  regionális közigazgatás és megyék;

b)  regionális közigazgatás és megyék;

c)  több mint 10 000 lakosú települések;

c)  több mint 10 000 lakosú települések;

d)  egyéb közjog által szabályozott jogalanyok.

d)  egyéb közjog által szabályozott jogalanyok.

_________________

_______________

62 A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

62 A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

Indokolás

A belső jelentési csatornákra vonatkozó részletes rendelkezéseknek a tagállamok nemzeti hatáskörében kell maradniuk, amelyek szigorú rendelkezéseket rögzítenek a nemzeti jogukban.

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

A belső jelentéstételre és a nyomon követésre vonatkozó eljárások

A belső jelentéstételre és a nyomon követésre vonatkozó eljárások

(1)  A 4. cikkben említett, jelentéstételre és a jelentések nyomon követésére vonatkozó eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

(1)  A 4. cikkben említett, jelentéstételre és a jelentések nyomon követésére vonatkozó eljárások a következőket tartalmazhatják:

a)  bejelentéseket fogadó csatornák, amelyek oly módon kerülnek megtervezésre, kialakításra és működtetésre, hogy biztosítják a bejelentő személyazonosságának titkosságát és megakadályozzák az engedéllyel nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését;

a)  bejelentéseket fogadó csatornák, amelyek olyan biztonságos módon kerülnek megtervezésre, kialakításra és működtetésre, hogy biztosítják a bejelentő, az őt segítő személyek, illetve az érintett személy személyazonosságának titkosságát, és megakadályozzák az engedéllyel nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését;

 

aa)  bizalmas visszaigazolás a bejelentő személy számára a bejelentés kézhez vételétől számított legfeljebb hét napon belül;

b)  a bejelentések nyomon követésére illetékes személy vagy szerv kijelölése;

b)  a bejelentések nyomon követésére illetékes pártatlan személy vagy független szerv kijelölése;

c)  a bejelentések kijelölt személy vagy szerv általi gondos nyomon követése;

c)  a bejelentések kijelölt személy vagy szerv általi gondos nyomon követése és adott esetben megfelelő intézkedések időben történő foganatosítása;

 

ca)  a névtelen bejelentések gondos nyomon követése;

d)  a bejelentéstől számított három hónapot meg nem haladó észszerű idő, amelyen belül a bejelentőnek visszacsatolást kell adni a bejelentés nyomon követéséről;

d)  észszerű, a bejelentés átvételére vonatkozó visszaigazolás dátumától számított két hónapot meg nem haladó határidő, amelyen belül a bejelentő személy számára visszajelzést kell adni a bejelentéssel kapcsolatban elhatározott további teendőkről; Ez az időkeret az ügy különleges körülményeire tekintettel négy hónapra meghosszabbítható, különösen, ha a bejelentés tárgyának jellege és összetettsége hosszadalmas vizsgálatot tehet szükségessé.

 

da)  lehetőség, hogy a bejelentő személy konzultációt folytasson és észrevételeket tegyen (ezen észrevételeket, amennyiben a b) pontban említett személy vagy szerv relevánsnak találja azokat, figyelembe lehet venni); és

e)  világos és könnyen hozzáférhető információ az eljárásokról és arról, hogy miként és milyen feltételek mellett lehet szervezeten kívüli bejelentést tenni a – 13. cikk (2) bekezdése szerinti – illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben az Unió szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek.

e)  világos és könnyen hozzáférhető információ az eljárásokról és arról, hogy miként és milyen feltételek mellett lehet szervezeten kívüli bejelentést tenni a – 13. cikk (2) bekezdése szerinti – illetékes hatóságoknak, valamint adott esetben az Unió szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában előírt csatornák a következő módokon teszik lehetővé a bejelentést:

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában előírt csatornáknak a bejelentést a következő módok bármelyikén kell lehetővé tenniük:

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentések és/vagy telefonon tett szóbeli bejelentések (rögzítéstől függetlenül) formájában;

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentések és/vagy telefonon vagy más beszédátviteli rendszeren tett szóbeli bejelentések formájában (rögzítéstől függetlenül), a bejelentő személy előzetes hozzájárulásával;

b)  a bejelentések fogadására kijelölt személlyel vagy szervezettel történő személyes találkozók formájában.

b)  a bejelentések fogadására kijelölt személlyel vagy szervezettel történő személyes találkozók formájában.

A bejelentési csatornákat egy erre a célra kijelölt személynek vagy szervezeti egységnek kell működtetnie, vagy pedig egy külső harmadik félnek biztosítania, az (1) bekezdés a) pontjában említett biztosítékok és követelmények tiszteletben tartása mellett.

 

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy vagy szerv ugyanaz a személy is lehet, aki a bejelentések fogadására hatáskörrel rendelkezik. Továbbá „megbízható személynek” jelölhetők ki olyan személyek, akiktől a bejelentők vagy a bejelentést mérlegelők bizalmas tanácsot kérhetnek.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett személy vagy szerv ugyanaz a személy is lehet, aki a bejelentések fogadására hatáskörrel rendelkezik, amennyiben az (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a pártatlanságra és a titkosságra vonatkozó biztosítékok teljesülnek. Továbbá „megbízható személynek” jelölhetők ki olyan személyek, akiktől a bejelentők vagy a bejelentést mérlegelők bizalmas tanácsot kérhetnek.

 

(3a)  A 4. cikkben említett, a bejelentések megtételére és nyomonkövetésére szolgáló eljárások biztosítják, hogy a bejelentő személynek, illetve a bejelentést megtételét fontolóra vevő bármely személynek joga legyen a munkavállalók képviselője által nyújtott támogatás igénybe vételéhez az eljárás valamennyi szakaszában (e képviselő többek között jelen lehet az e cikkben előírt fizikai találkozókon is).

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. cikk

6. cikk

Külső bejelentési csatornák létrehozására és a jelentések nyomon követésére irányuló kötelezettség

Külső bejelentési csatornák létrehozására és a jelentések nyomon követésére irányuló kötelezettség

(1)  A tagállamok jelölik ki a bejelentések fogadására és elintézésére illetékes hatóságokat.

(1)  A tagállamok jelölik ki a bejelentések fogadására és elintézésére illetékes hatóságokat.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

a)  olyan független és autonóm külső bejelentési csatornákat hoz létre, amelyek biztonságosan és bizalmasan képesek kezelni a bejelentők által jelentett információkat;

a)  olyan független és autonóm külső bejelentési csatornákat hoz létre, amelyek biztonságosan és bizalmasan képesek kezelni a bejelentők által jelentett információkat;

b)  három hónapot illetve – kellően indokolt esetben – hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül visszajelzést ad a bejelentő személynek a jelentés nyomon követéséről;

törölve

c)  adott esetben, további vizsgálat céljából továbbítja a bejelentésben szereplő információkat az Unió illetékes szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek, amennyiben nemzeti vagy uniós jogszabályok ezt előírják.

c)  adott esetben, további vizsgálat céljából továbbítja a bejelentésben szereplő információkat az Unió illetékes szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek, amennyiben nemzeti vagy uniós jogszabályok ezt előírják.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok – a szükséges intézkedések meghozatalával és a bejelentések megfelelő mértékű kivizsgálásával – nyomon követik a bejelentéseket. Az illetékes hatóságok feladata közölni a bejelentővel a vizsgálatok eredményét.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok – a szükséges intézkedések meghozatalával és a bejelentések megfelelő mértékű kivizsgálásával – nyomon kövessék a bejelentéseket, és szükség esetén megfelelő jogorvoslati eljárást folytassanak le. Az illetékes hatóságok feladata közölni a bejelentővel a vizsgálatok eredményét.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentést kézhez vevő azon hatóság, amely a jogsértés orvoslására nem rendelkezik hatáskörrel, továbbítsa a bejelentést az illetékes hatóságnak, és erről a bejelentő személyt tájékoztassa.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentést kézhez vevő minden olyan hatóság, amely a bejelentés tárgyát képező jogsértés kezelése tekintetében hatáskörrel nem rendelkezik, észszerű időn belül és biztonságos módon továbbítsa a bejelentést az illetékes hatóságnak, kellően figyelembe véve az alkalmazandó adatvédelmi és titkossági jogszabályokat. Ilyen továbbítás esetében a bejelentő személyt arról haladéktalanul tájékoztatni kell.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. cikk

7. cikk

Külső jelentési csatornák megtervezése

Külső jelentési csatornák megtervezése

(1)  A kijelölt külső jelentési csatorna akkor tekinthető függetlennek és önállónak, ha valamennyi alábbi kritériumnak megfelel:

(1)  A kijelölt külső jelentési csatorna akkor tekinthető függetlennek és önállónak, ha valamennyi alábbi kritériumnak megfelel:

a)  elkülönülnek az illetékes hatóság általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül az illetékes hatóság a belső kommunikációját és harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;

a)  elkülönülnek az illetékes hatóság általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül az illetékes hatóság a belső kommunikációját és harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;

b)  ezeket a kommunikációs csatornákat oly módon tervezték, hozták létre és működtetik, amely biztosítja az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozza az illetékes hatóság fel nem jogosított munkatársainak hozzáférését;

b)  ezeket a kommunikációs csatornákat oly módon tervezték, hozták létre és működtetik, amely biztosítja az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, beleértve a bejelentő és az érintett személy személyazonosságát, továbbá megakadályozza az illetékes hatóság fel nem jogosított munkatársainak hozzáférését;

c)  a 11. cikkel összhangban lehetővé teszik az információk tartós tárolását a későbbi vizsgálatok érdekében.

c)  a 11. cikkel összhangban lehetővé teszik az információk tartós tárolását a későbbi vizsgálatok érdekében.

(2)  Az előírt csatornáknak legalább a következő módok mindegyikén keresztül lehetővé kell tenniük a bejelentést:

(2)  Az előírt csatornáknak legalább a következő módok mindegyikén keresztül lehetővé kell tenniük a bejelentést:

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentés formájában;

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentés formájában;

b)  szóbeli bejelentés formájában telefonvonalon keresztül tekintet nélkül arra, hogy az rögzítésre kerül vagy sem;

b)  szóbeli bejelentés formájában telefonvonalon keresztül tekintet nélkül arra, hogy az rögzítésre kerül vagy sem;

c)  az illetékes hatóság kijelölt munkatársaival való személyes találkozó formájában.

c)  az illetékes hatóság kijelölt munkatársaival való személyes találkozó formájában, amelyen a bejelentő kérésére jelen lehet a munkavállalók egy képviselője.

(3)  Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a nem az (1) és (2) bekezdésben említett kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett, jogsértésről szóló bejelentés módosítás nélkül, haladéktalanul továbbításra kerüljön az illetékes hatóság kijelölt munkatársaihoz a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.

(3)  Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a nem az (1) és (2) bekezdésben említett kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett, jogsértésről szóló bejelentés módosítás nélkül, haladéktalanul továbbításra kerüljön az illetékes hatóság kijelölt munkatársaihoz a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.

(4)  A tagállamok kötelesek eljárásokat kidolgozni arra az esetre, ha a bejelentést eredetileg egy olyan személynek címezték, aki nem minősül felelős kezelőnek, abból a célból, hogy ne kerüljön ki semmilyen olyan információ, ami azonosíthatná a bejelentőt, vagy az érintett személyeket.

(4)  A tagállamok kötelesek eljárásokat kidolgozni arra az esetre, ha a bejelentést eredetileg egy olyan személynek címezték, aki nem minősül felelős kezelőnek, abból a célból, hogy ne kerüljön ki semmilyen olyan információ, ami azonosíthatná a bejelentőt, vagy az érintett személyeket.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. cikk

8. cikk

Kijelölt munkatársak

Kijelölt munkatársak

(1)  A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a bejelentések elintézésre kijelölt személyzettel. A kijelölt munkatársaknak speciális képzést kell kapniuk a bejelentések kezeléséről.

(1)  A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a bejelentések elintézésre kijelölt megfelelő számú kompetens személyzettel. A kijelölt munkatársaknak speciális képzést kell kapniuk a bejelentések kezeléséről, és eleget kell tenniük a bizalmasság tekintetében ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(2)  A kijelölt munkatársak az alábbi feladatköröket látják el:

(2)  A kijelölt munkatársak az alábbi feladatköröket látják el:

a)  bármely érdekelt személy részére tájékoztatást adnak a bejelentési eljárásokról;

a)  bármely érdekelt személy részére tájékoztatást adnak a bejelentési eljárásokról;

b)  fogadják és nyomon követik a bejelentéseket;

b)  fogadják és nyomon követik a bejelentéseket; meghatározzák, hogy a bejelentés ezen irányelv hatálya alá tartozik-e;

c)  kapcsolatot tartanak a bejelentővel, és tájékoztatják a vizsgálat állásáról és eredményeiről.

c)  kapcsolatot tartanak a bejelentővel, és tájékoztatják a vizsgálat állásáról és eredményeiről.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. cikk

9. cikk

A külső jelentéstételre alkalmazandó eljárások

A külső jelentéstételre alkalmazandó eljárások

(1)  A külső jelentéstételre alkalmazandó eljárásoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(1)  A külső jelentéstételre alkalmazandó eljárásoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a)  a módszer annak meghatározására, hogy az illetékes hatóság miként kötelezheti a bejelentő személyt arra, hogy tegye egyértelművé a bejelentett információkat, vagy adjon meg további, a bejelentő személy számára hozzáférhető információkat;

a)  a módszer annak meghatározására, hogy az illetékes hatóság miként kötelezheti a bejelentő személyt arra, hogy tegye egyértelművé a bejelentett információkat, vagy adjon meg további, a bejelentő személy számára hozzáférhető információkat;

 

aa)  bizalmas visszaigazolás a bejelentő személy számára a bejelentés kézhez vételétől számított legfeljebb hét napon belül;

b)  a három hónapot vagy – kellően indokolt esetben – a hat hónapot meg nem haladó észszerű határidő, amely alatt a bejelentőnek visszajelzést adnak a nyomon követés típusáról és tartalmáról;

b)  észszerű, a bejelentés átvételére vonatkozó visszaigazolás dátumától számított legfeljebb két hónapos határidő a bejelentés gondos nyomonkövetésére, többek között szükség esetén a megfelelő intézkedések foganatosítására, a bejelentés tárgyára vonatkozó vizsgálat lefolytatására, valamint a bejelentő személy számára adandó visszajelzés megtételére a bejelentéssel kapcsolatos további eljárásról és e visszajelzés típusáról és tartalmáról; Ez az időkeret kellően indokolt esetekben négy hónapra meghosszabbítható;

 

ba)  a névtelen bejelentések nyomonkövetése a nemzeti jogban előírt valamennyi rendelkezéssel összhangban.

c)  a bejelentésekre vonatkozó titoktartási szabályok, amelyek magában foglalják azon körülmények részletes leírását, amely esetén a bejelentő bizalmas adatait nyilvánosságra lehet hozni.

c)  a bejelentésekre vonatkozó titoktartási szabályok, amelyek magukban foglalják azon körülmények részletes leírását, amely esetén a bejelentő és az érintett személy bizalmas adatait közölni lehet.

 

ca)  lehetőség, hogy a bejelentő személy konzultációt folytasson és észrevételeket tegyen (ezen észrevételeket, amennyiben az illetékes hatóság relevánsnak találja azokat, figyelembe veheti);

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett részletes leírásnak a bejelentő személyben tudatosítania kell, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, egyebek mellett akkor, amikor az adatok közlése az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy ezt követő bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve az érintett személy védelemhez való jogát.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett részletes leírásnak a bejelentő személyben tudatosítania kell, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, egyebek mellett akkor, amikor az adatok közlése az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy ezt követő bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve az érintett személy védelemhez való jogát.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett részletes leírást világos és könnyen érthető nyelven kell megfogalmazni, és könnyen hozzáférhetővé kell tenni a bejelentő számára.

(3)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett részletes leírást világos és könnyen érthető nyelven kell megfogalmazni, és könnyen hozzáférhetővé kell tenni a bejelentő számára.

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. cikk

10. cikk

A bejelentések kézhezvételével és nyomon követésével kapcsolatos információk

A bejelentések kézhezvételével és nyomon követésével kapcsolatos információk

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok legalább az alábbi információkat elkülönülten, könnyen azonosítható és hozzáférhető módon közzétegyék a honlapjukon:

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok legalább az alábbi információkat elkülönülten, könnyen azonosítható és hozzáférhető módon közzétegyék a honlapjukon:

a)  azokat a feltételek, amelyek alapján a bejelentő személy az irányelv szerint védelemre jogosult;

a)  azokat a feltételek, amelyek alapján a bejelentő személy az irányelv szerint védelemre jogosult;

b)  a bejelentések átvételére és nyomon követésére szolgáló kommunikációs csatornák:

b)  a bejelentések átvételére és nyomon követésére szolgáló kommunikációs csatornák:

i.  a telefonszámok, annak feltüntetésével, hogy a megadott telefonszám felhívásakor a beszélgetés rögzítésre kerül-e vagy sem;

i.  a telefonszámok, annak feltüntetésével, hogy a megadott telefonszám felhívásakor a beszélgetés rögzítésre kerül-e vagy sem;

ii.  a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvétel céljára szolgáló elektronikus és postai címek, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést;

ii.  a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvétel céljára szolgáló elektronikus és postai címek, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést;

c)  a 9. cikkben említett jogsértések bejelentésére alkalmazandó eljárások;

c)  a 9. cikkben említett jogsértések bejelentésére alkalmazandó eljárások;

d)  a bejelentésekre vonatkozó titoktartási szabályok, így különösen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos információkat az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkével, az(EU) 2016/680 irányelv 13. cikkével és a 45/2001/EK rendeletének 11. cikkével összhangban.

d)  a bejelentésekre vonatkozó titoktartási szabályok, így különösen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos információkat az (EU) 2016/679 rendelet 5. és 13. cikkével, az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkével és a 45/2001/EK rendeletének 11. cikkével összhangban.

e)  a bejelentés utáni nyomon követés jellege;

e)  a bejelentés utáni nyomon követés jellege;

f)  a megtorlással szemben rendelkezésre álló jogorvoslatok és eljárások, valamint a bizalmas tanácsadás lehetőségei a potenciális bejelentők számára;

f)  a megtorlással szemben rendelkezésre álló jogorvoslatok és eljárások, valamint a bizalmas tanácsadás lehetőségei a potenciális bejelentők számára;

g)  arra vonatkozó, egyértelmű nyilatkozat, hogy az illetékes hatóságok részére valamely személy által a jelen irányelvvel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben vagy bármely jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.

g)  arra vonatkozó, egyértelmű nyilatkozat, hogy az illetékes hatóságok részére valamely személy által a jelen irányelvvel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben vagy bármely jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.

 

ga)   éves jelentés a beérkezett figyelmeztetésekről és azok feldolgozásáról, tiszteletben tartva ugyanakkor a folyamatban lévő vizsgálatok bizalmas jellegét;

 

gb)  a független közigazgatási hatóság kapcsolattartási adatai a 14a. cikk rendelkezései szerint.

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

A beérkezett bejelentések nyilvántartása

A beérkezett bejelentések nyilvántartása

(1)  A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az illetékes hatóságok minden beérkezett bejelentésről nyilvántartást vezessenek.

(1)  A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az illetékes hatóságok minden beérkezett bejelentésről nyilvántartást vezessenek, tiszteletben tartva a titoktartásra vonatkozóan ezen irányelvben előírt rendelkezéseket. A bejelentéseket csak a velük kapcsolatos eljárás céljaira szükséges és arányos ideig szabad tárolni, az ezen eljárás lezárását követően haladéktalanul törölni kell. Az e jelentésekben szereplő személyes adatok kezelését az európai adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell végezni.

(2)  Az illetékes hatóságok késedelem nélkül visszaigazolják a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus címen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten mellőzését, vagy ha az illetékes hatóság észszerűen feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása meghiúsítaná a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.

(2)  Az illetékes hatóságok, valamint az állami és a magánszektor jogalanyai késedelem nélkül visszaigazolják a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus címen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kéri ennek mellőzését, vagy ha az illetékes hatóság észszerű feltételezése szerint az írásbeli bejelentés visszaigazolása meghiúsítaná a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.

(3)  Amennyiben hangrögzített telefonvonalat használnak a bejelentéseknél, úgy – a bejelentő hozzájárulása mellett – az illetékes hatóságnak joga van a szóbeli bejelentést az alábbi módok valamelyikén dokumentálnia:

(3)  Amennyiben a telefonon tett bejelentést rögzítik, és amennyiben a bizalmasság tekintetében ezen irányelvben előírt követelmények teljesülnek, úgy az illetékes hatóságok, valamint az állami és magánszektorbeli jogalanyok a szóbeli bejelentést az alábbi módok egyikén dokumentálják:

a)  hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában;

a)  hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában;

b)  a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet az illetékes hatóság kijelölt munkatársai készítenek el.

b)  a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet az illetékes hatóság kijelölt munkatársai készítenek el.

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a bejelentő számára, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a hívás leiratát.

Az illetékes hatóságoknak, valamint az állami és a magánszektor jogalanyainak biztosítaniuk kell a bejelentő számára annak a lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a találkozóról készített leiratot.

(4)  Ha a bejelentéshez nem hangrögzített telefonvonalat használnak, az illetékes hatóságnak jogosult arra, hogy a szóbeli bejelentést a kijelölt munkatárs által készített szó szerinti jegyzőkönyv formájában dokumentálja. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a bejelentő számára annak a lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a hívásról készített jegyzőkönyvet.

(4)  Ha a bejelentéshez nem hangrögzített telefonvonalat használnak, az illetékes hatóságok, valamint az állami és a magánszektor jogalanyai a szóbeli bejelentést a kijelölt munkatárs által készített szó szerinti jegyzőkönyv formájában dokumentálják. Az illetékes hatóságoknak, valamint az állami és a magánszektor jogalanyainak biztosítaniuk kell a bejelentő számára annak a lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a hívásról készített leiratot.

(5)  Amennyiben a bejelentő személy személyes találkozót kér az illetékes hatóság kijelölt munkatársaival valamely jogsértésnek a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban történő bejelentésére, az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket tartós és visszakereshető formában tárolják. Az illetékes hatóságnak joga van a személyes találkozóról készült feljegyzés alábbi módok egyikén történő dokumentálására:

(5)  Amennyiben a bejelentő személy személyes találkozót kér az illetékes hatóságok vagy az állami és magánszektorbeli jogalanyok kijelölt munkatársaival valamely jogsértésnek a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban történő bejelentésére, az illetékes hatóságok, valamint az állami és a magánszektor jogalanyai biztosítják, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket tartós és visszakereshető formában tárolják. Az illetékes hatóságok, valamint az állami és a magánszektor jogalanyai a találkozón elhangzottak rögzítését az alábbi módok egyikén dokumentálják:

a)  hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában;

a)  hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában;

b)  a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv, amelyet az illetékes hatóság kijelölt munkatársai készítenek el.

b)  a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv, amelyet az illetékes hatóság, valamint az állami és magánszektorbeli jogalanyok kijelölt munkatársai készítenek el.

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a bejelentő számára annak a lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.

Az illetékes hatóságoknak, valamint az állami és a magánszektor jogalanyainak biztosítaniuk kell a bejelentő számára annak a lehetőségét, hogy ellenőrizze, helyesbítse és aláírásával elfogadja a találkozóról készített leiratot.

 

(5a)  Amennyiben a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyilvánosságra hozatal kérdése felvetődik, úgy az illetékes hatóságoknak erről tájékoztatniuk kell a bejelentő személyt, írásbeli indokolásban kifejtve az érintett bizalmas adatok közzétételének okait. Lehetőséget kell biztosítani a bejelentő személy számára ahhoz, hogy az indokolást ellenőrizze és helyesbítse, és, hogy az indokolásban felhozott érvek helytállók.

 

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. cikk

13. cikk

A bejelentő személyek védelmének feltételei

A bejelentő személyek védelmének feltételei

(1)  A bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg, ha alapos okkal feltételezi, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában igaz volt, és az információ ezen irányelv hatálya alá tartozik.

(1)  A belső vagy külső (vagy mindkét) csatornát használó bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg, ha alapos okkal feltételezi, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában igaz volt, és az információ ezen irányelv hatálya alá tartozik.

(2)  A külső bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

 

a)  először belső bejelentést tett, de az 5. cikkben említett észszerű határidőn belül nem tettek megfelelő válaszintézkedéseket;

 

b)  belső jelentési csatornák nem álltak a bejelentő személy rendelkezésre, vagy észszerűen nem volt tőle elvárható, hogy az ilyen csatornákat ismerje;

 

c)  belső bejelentési csatornák használata a bejelentő személy számára a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban nem volt kötelező;

 

d)  a jelentés tárgya miatt nem volt észszerűen elvárható, hogy belső bejelentési csatornákat használjon;

 

e)  alapos okkal feltételezte, hogy a belső bejelentési csatorna használata veszélyeztetheti az illetékes hatóságok által végzett vizsgálati intézkedések hatékonyságát;

 

f)   az uniós jog alapján jogosult volt a külső bejelentési csatornákon keresztül közvetlenül az illetékes hatósághoz jelentést tenni.

 

(3)  Az ezen irányelvben meghatározott ugyanolyan védelemre jogosult az, aki az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekben fordult az Unió illetékes szerveihez, hivatalaihoz vagy ügynökségeihez, és az, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint külső bejelentést tett.

(3)  Az ezen irányelvben meghatározott ugyanolyan védelemre jogosult az, aki az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekben fordult az Unió illetékes szerveihez, hivatalaihoz vagy ügynökségeihez, és az, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint bejelentést tett;

(4)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos információkat nyilvánosan közzétevő személy ezen irányelv szerint védelemben részesül, amennyiben:

(4)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos információkat nyilvánosan közzétevő személy ezen irányelv szerint védelemben részesül, amennyiben:

a)  először belső és/vagy külső bejelentést tett a II. és a III. fejezetnek és e cikk (2) bekezdésének megfelelően, azonban a bejelentésre a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határidőn belül nem történt megfelelő intézkedés; vagy

a)  először belső és/vagy külső bejelentést tett a II. és a III. fejezetnek és e cikk (1) bekezdésének megfelelően, azonban a bejelentésre az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határidőn belül nem történt megfelelő intézkedés; vagy

b)   észszerűen nem volt tőle elvárható, hogy belső és/vagy külső jelentési csatornákat használjon a közérdek közvetlen és nyilvánvaló veszélyeztetettsége, vagy az ügy sajátos körülményei, vagy pedig a visszafordíthatatlan kár kockázata miatt.

b)   a bejelentő személynek észszerű okai vannak annak vélelmezésére, hogy a belső és/vagy külső jelentési csatornákat nem használhatja fel, aminek oka lehet többek között a közérdek közvetlen vagy nyilvánvaló veszélyeztetettsége vagy kára, például olyan esetekben, amelyekben a bejelentő személyek alapos okkal feltételezik, hogy a jogsértés elkövetője és az illetékes hatóság összejátszanak, hogy az állítólagos kötelességszegésben az illetékes külső hatóságok közvetett módon részt vettek, bizonyítékot elrejtésére vagy megsemmisítésére kerülhet sor, illetve sürgős helyzet vagy visszafordíthatatlan kár kockázata forog fenn.

 

(4a)  Ha egy személy névtelenül tett bejelentést, de személyazonosságára későbbi időpontban mégis fény derül, akkor ugyanolyan feltételek mellett részesülnie kell az ezen irányelvben előírt védelemben, mint amelyeket azok a személyek élveznek, akiknek személyazonossága már a visszaélés bejelentése vagy közzététele időpontjában nyilvánosan ismert volt.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14. cikk

14. cikk

A bejelentő személyekkel szembeni megtorlás tilalma

A bejelentő személyekkel szembeni megtorlás tilalma

A tagállamok kötelesek meghozni a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bejelentő személyekkel szemben közvetlen vagy közvetett megtorlást alkalmazzanak, különösen az alábbi formák valamelyikében:

A tagállamok kötelesek meghozni a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bejelentő személyekkel, a bejelentést tenni szándékozó személyekkel vagy a bejelentés megtételét segítő személyekkel szemben közvetlen vagy közvetett megtorlást alkalmazzanak, különösen az alábbi formák valamelyikében:

a)  felfüggesztés, elbocsátás, felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések;

a)  felfüggesztés, elbocsátás, felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések;

b)  lefokozás vagy előléptetés megtagadása;

b)  lefokozás vagy előléptetés megtagadása;

c)  munkaköri feladatok átruházása, munkavégzés helyének megváltoztatása, bércsökkentés, munkaidő megváltoztatása;

c)  munkaköri feladatok átruházása, munkavégzés helyének megváltoztatása, bércsökkentés, munkaidő megváltoztatása;

d)  képzés megtagadása;

d)  képzés megtagadása;

e)  negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;

e)  negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;

f)  bármely fegyelmi vétség, megrovás vagy egyéb büntetés kiszabása, beleértve a pénzbüntetést is;

f)  bármely fegyelmi vétség, megrovás vagy egyéb büntetés kiszabása, beleértve a pénzbüntetést is;

g)  kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés a munkahelyen;

g)  kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés;

h)  diszkrimináció, hátrány vagy tisztességtelen bánásmód;

h)  diszkrimináció, hátrány vagy tisztességtelen bánásmód;

i)  határozott idejű munkaszerződés határozatlan idejű munkaszerződéssé módosításának elmulasztása;

i.  határozott idejű munkaszerződés határozatlan idejű munkaszerződéssé módosításának elmulasztása;

j)  határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése;

j)  határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése;

k)  károkozás, ami magában foglalja a személy hírnevében okozott kárt, vagy a pénzügyi veszteséget, ami magában foglalja az üzletvesztést és a jövedelemvesztést is;

k)  károkozás, ami magában foglalja a személy hírnevében, különösen a közösségi médiában okozott kárt, vagy a pénzügyi veszteséget, ami magában foglalja az üzletvesztést és a jövedelemvesztést is;

l)  ágazatra vagy iparágra kiterjedő informális vagy hivatalos megállapodás alapján feketelistára helyezés, ami miatt a jövőben az adott személy nem tud munkát találni az ágazatban vagy iparágban;

l)  ágazatra vagy iparágra kiterjedő informális vagy hivatalos megállapodás alapján feketelistára helyezés, ami miatt a jövőben az adott személy nem tud munkát találni az ágazatban vagy iparágban;

m)  áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása;

m)  áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása az ezen irányelv szerint tett bejelentés miatt;

n)  engedély vagy jogosítvány visszavonása.

n)  engedély vagy jogosítvány visszavonása;

 

na)  kötelező pszichiátriai vagy orvosi beutalások;

 

nb)  biztonsági tanúsítvány visszavonásának felfüggesztése;

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

14 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14a. cikk

 

A bejelentő személy számára független harmadik fél által nyújtott támogatás

 

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bejelentő személy, illetve a visszaélést bejelenteni vagy nyilvánosságra hozni szándékozó személy az ezzel kapcsolatos eljárás során támogatásban részesüljön. E támogatás során tiszteletben kell tartani az e bekezdésben említett személyek személyazonosságának titkosságát, és a támogatás többek között az alábbiakból állhat:

 

a)  pártatlan, bizalmas és ingyenes tanácsadás, amelynek tárgyát képezheti különösen ezen irányelv alkalmazási köre, a bejelentés megtételére szolgáló eszközök, a bejelentő személyt megillető védelem, valamint az érintett személy jogai;

 

b)  jogi tanácsadás jogvita esetén, a 15. cikk (8) bekezdésével összhangban;

 

c)  pszichológiai segítségnyújtás, a 15. cikk (8) bekezdésével összhangban;

 

(2)  E támogatást nyújthatja információs központ, illetve egyetlen, világosan meghatározott független közigazgatási hatóság.

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

14 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14b. cikk

 

A bejelentők személyazonosságának bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség

 

(1) A bejelentő személyazonossága az adott személy kifejezett beleegyezése nélkül nem tehető közzé. Ez a titkossági követelmény alkalmazandó azokra az információkra is, amelyeket fel lehet használni a bejelentő személyazonosságának kiderítésére.

 

(2) Minden olyan személy, akinek tudomására jutnak az (1) bekezdésben említett adatok, köteles megvédeni ezeket az adatokat.

 

(3) A bejelentésben megvádolt személy semmilyen körülmények között sem jogosult tájékoztatásra a bejelentő személy személyazonosságával kapcsolatban.

 

(4) A bejelentő bizalmas adatai csak olyan körülmények esetén tehetők közzé, amikor az adatok közlése az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy ezt követő bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve az érintett személy védelemhez való jogait.

 

(5) Az (3) bekezdésben említett esetekben a bejelentés átvételére és nyomon követésére kijelölt személy a bejelentő személy bizalmas adatainak feltárása előtt köteles tájékoztatni a bejelentő személyt.

 

(6) A belső és külső jelentési csatornákat olyan mód kell megtervezni, kialakítani és működtetni, hogy biztosítsák a bejelentő személyazonosságának titkosságát és megakadályozzák az engedéllyel nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését. 

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. cikk

15. cikk

Intézkedések a bejelentő személyekkel szembeni megtorlás elleni védelem érdekében

Intézkedések a bejelentő személyekkel és a bejelentés megtételét segítő személyekkel szembeni megtorlás elleni védelem érdekében

(1)  A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bejelentő személyekkel szembeni megtorlások elleni védelem érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek különösen a (2)-(8) bekezdésben meghatározottakat kell tartalmazniuk.

(1)  A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bejelentő személyekkel szembeni megtorlások elleni védelem érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek különösen a (2)-(8) bekezdésben meghatározottakat kell tartalmazniuk.

(2)   A nyilvánosság számára a megtorlás elleni védelemre vonatkozó eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről szóló átfogó és független tájékoztatást és tanácsadást díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni.

(2)   A nyilvánosság számára a megtorlás elleni védelemre vonatkozó eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről szóló átfogó és független tájékoztatást és tanácsadást díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni.

(3)  A bejelentő személyek számára biztosítani kell, hogy illetékes hatóságok hatékony segítségéhez azt megelőzően hozzáférjenek, hogy valamely releváns hatóság a megtorlással szembeni védelmüket illetően eljárna amely segítség – a nemzeti jogban rögzített ilyen lehetőség esetén – magában foglalja az annak a ténynek a tanúsítását is, hogy a bejelentő ezen irányelv szerint védelemben részesül.

(3)  A bejelentő személyek és a bejelentés megtételét segítő személyek számára biztosítani kell, hogy illetékes hatóságok hatékony segítségéhez azt megelőzően hozzáférjenek, hogy valamely releváns hatóság a megtorlással szembeni védelmüket illetően eljárna amely segítség – a nemzeti jogban rögzített ilyen lehetőség esetén – magában foglalja az annak a ténynek a tanúsítását is, hogy a bejelentő ezen irányelv szerint védelemben részesül.

(4)  Azokat a bejelentőket, akik az illetékes hatóságoknak külsőleg jelentenek vagy az irányelvvel összhangban hoznak nyilvánosságra adatokat, nem tekintendők úgy, hogy megszegték a szerződéssel, vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéssel bíró információ közzétételének korlátozását, és mentesít a felelősség alól.

(4)  Azokat a bejelentőket, akik az illetékes hatóságoknak külsőleg jelentenek vagy az irányelvvel összhangban hoznak nyilvánosságra adatokat, nem tekintendők úgy, hogy megszegték a szerződéssel, vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéssel bíró információ közzétételének korlátozását, és mentesít a felelősség alól.

(5)  A bejelentő személy által elszenvedett hátránnyal kapcsolatos olyan bírósági eljárások során, amelyben a bejelentő személy észszerűen feltételezi azt, hogy a hátrány az általa tett bejelentéssel vagy közzététellel szembeni megtorlásként került vele szemben alkalmazásra, a megtorló intézkedést alkalmazó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányt nem a jelentés következményeként alkalmazta, hanem az kizárólag kellően indokolt okokon alapult.

(5)  A bejelentő személy által elszenvedett hátránnyal kapcsolatos olyan bírósági eljárások során, amelyben a bejelentő személy észszerűen feltételezi azt, hogy a hátrány az általa tett bejelentéssel vagy nyilvános közzététellel szembeni megtorlásként került vele szemben alkalmazásra, a megtorló intézkedést alkalmazó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányt nem a jelentés vagy a nyilvános közzététel következményeként alkalmazta, hanem az kizárólag kellően indokolt okokon alapult.

(6)  A bejelentő személyeknek a megtorlásokkal szembeni megfelelő jogorvoslati intézkedésekkel kell rendelkezniük, ami magában foglalja a bírósági eljárás elbírálásáig ideiglenes intézkedés alkalmazását a nemzeti szabályozási kerettel összhangban.

(6)  A bejelentő személyek és a bejelentés megtételét segítő személyek számára a megtorlásokkal szembeni megfelelő jogorvoslati intézkedéseket kell elérhetővé tenni, ami magában foglalja a bírósági eljárás elbírálásáig ideiglenes intézkedés alkalmazását a nemzeti szabályozási kerettel összhangban.

(7)   Az (EU) 2016/943 irányelvben rögzített intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alóli mentesülés mellett a bírósági eljárások során – amely magában foglalja a becsületsértéssel, szerzői jogsértéssel, titoktartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos eljárásokat, valamint a közszféra, a magánszféra munkajogán valamint a kollektív munkajogon alapuló kártérítési kereseteket – a bejelentő személyeknek joguk van arra, hogy pernyertességük érdekében hivatkozhassanak arra, hogy az irányelvnek megfelelően jelentést vagy közzétételt tettek.

(7)   Az (EU) 2016/943 irányelvben rögzített intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alóli mentesülés mellett a bírósági eljárások során – amely magában foglalja a becsületsértéssel, szerzői jogsértéssel, titoktartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos eljárásokat, valamint a közszféra, a magánszféra munkajogán valamint a kollektív munkajogon alapuló kártérítési kereseteket – a bejelentő személyeknek joguk van arra, hogy pernyertességük érdekében hivatkozhassanak arra, hogy az irányelvnek megfelelően jelentést vagy közzétételt tettek. A tagállamok megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyilvánosságra hozatal igényléséhez való jogot kiterjesszék a civil társadalmi szervezetek egyes tagjaira is, amennyiben azok valamely bejelentési cselekményhez kapcsolódnak.

(8)  A bejelentő személyeknek büntetőeljárásokban és határon átnyúló polgári jogvitákban az (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel63 összhangban nyújtott költségmentességen túlmenően a tagállamok további jogi és pénzügyi segítségnyújtó intézkedésekről rendelkezhetnek, továbbá a jogi eljárás keretében támogatást nyújthatnak a bejelentő személyeknek.

(8)  A bejelentő személyeknek büntetőeljárásokban és határon átnyúló polgári jogvitákban az (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel63 összhangban nyújtott költségmentességen túlmenően a tagállamok további jogi és pénzügyi segítségnyújtó intézkedésekről rendelkezhetnek, továbbá a jogi eljárás keretében támogatást, többek között pszichológiai segítséget nyújthatnak a bejelentő személyeknek.

________________

________________

63 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

63 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

15 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a. cikk

 

Jogorvoslati lehetőségek

 

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bejelentő személyek az általuk elszenvedett károkért teljes mértékben kárpótlást kapjanak. Ilyen jogorvoslati intézkedések az alábbi formákat ölthetik:

 

a) reintegráció;

 

b) törölt engedély, igazolvány vagy szerződés visszaállítása;

 

c) jelenlegi vagy jövőbeli pénzügyi veszteség fejében fizetett kártérítés;

 

d) egyéb gazdasági vagy nem vagyoni kár kompenzációja.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az illetékes hatóságok kötelesek a vizsgálat teljes ideje alatt védelemben részesíteni az érintett személyek személyazonosságát, amennyiben az a nyilvánosság előtt nem ismert.

(2)  Az illetékes hatóságok biztosítják az érintett személyek személyazonosságának védelmét a vizsgálat teljes ideje alatt, de büntetőeljárás megindulását követően semmiképpen.

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

16a. cikk

 

Az érintett személyek jogai

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy vizsgálat értékeléséből származó bármely megállapítás vagy jelentés, vagy az ezen irányelvnek megfelelően tett bejelentések vagy nyilvánosságra hozatalok igazságtalanul ne sértsenek magánszemélyeket, sem közvetlenül, sem közvetve. A tisztességes eljáráshoz való jogot maradéktalanul tiszteletben kell tartani.

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17. cikk

17. cikk

Szankciók

Szankciók

(1)  A tagállamok feladata, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak azokra a természetes vagy jogi személyekre, amelyek:

(1)  A tagállamok feladata, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak azokra a természetes vagy jogi személyekre, amelyek:

a)  akadályozzák vagy megkísérelik a bejelentést akadályozni;

a)  akadályozzák vagy megkísérelik a bejelentést akadályozni;

b)  bejelentő személyekkel szemben megtorló intézkedéseket alkalmaznak;

b)  bejelentő személyekkel vagy a bejelentés megtételét segítő személyekkel szemben megtorló intézkedéseket alkalmaznak;

c)  zaklatásszerű eljárást folytatnak a bejelentő személyekkel szemben;

c)  zaklatásszerű eljárást folytatnak a bejelentő személyekkel szemben;

d)  megsértik a bejelentő személyek személyazonosságának bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.

d)  megsértik a bejelentő személyek és az érintett személyek személyazonosságának bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.

(2)  A tagállamok kötelesek a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentéseket vagy közzétételeket tevő személyekkel szemben olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról rendelkezni, ami magában foglalja a rosszindulatú vagy visszaélésszerű jelentések vagy közzétételek miatt kárt szenvedett személyek kártalanítását célzó intézkedéseket is.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a hamis bejelentések vagy közzétételek károsultjainak kompenzálása érdekében az ilyen bejelentéseket vagy közzétételeket végrehajtó személyekkel szemben alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók álljanak rendelkezésre abban az esetben, ha bizonyított, hogy tisztában voltak a bejelentés vagy közzététel hamis mivoltával.

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a. cikk

 

Nincs mentesülés a jogok és jogorvoslatok alól

 

Az ezen irányelvben előírt jogok és jogorvoslatok alól nem lehet mentesülni, és nem lehet korlátozni azokat semmilyen megállapodás, szabályzat, munkavégzési forma vagy munkaszerződés segítségével sem, ideértve a vitarendezéssel kapcsolatos választottbírósági megállapodást is. Az ilyen jogokat és jogorvoslatokat elutasító vagy korlátozó kísérleteket semmisnek és végrehajthatatlannak kell tekinteni, és büntetés vagy szankció alá kell vonni.

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

17 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17b. cikk

 

Együttműködési kötelezettség

 

(1) Azok a tagállami hatóságok, amelyek tudomására jut az uniós jog ezen irányelv hatálya alá eső megsértése, késedelem nélkül tájékoztatnak minden más érintett tagállami hatóságot és/vagy uniós szervet, hivatalt és ügynökséget, valamint lojális, hatékony és eredményes módon együttműködnek ezekkel.

 

(2) Azok a tagállami hatóságok, amelyeket más tagállamok hatóságai értesítenek az uniós jog ezen irányelv hatálya alá eső lehetséges megsértéséről, érdemi választ adnak az azzal kapcsolatban hozott intézkedésekről, valamint hivatalosan visszaigazolják az értesítés kézhez vételét, és a további együttműködésért felelős kapcsolattartó csatornát jelölnek meg.

 

(3) A tagállami hatóságok védelemben részesítik a kézhez kapott bizalmas információkat, különösen a bejelentő személyek személyazonossága és egyéb személyes információi tekintetében.

 

(4) A tagállami hatóságok bizalmas hozzáférést biztosítanak a bejelentő személyektől kapott információkhoz és a kellő időben segítik a további információk iránti kérelmek teljesítését.

 

(5) A tagállami hatóságok a kellő időben megosztanak minden releváns információt más illetékes tagállamok hatóságaival az uniós vagy nemzeti jog nemzetközi ügyekben történő megsértéséről.

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ezen irányelv alapján kezelt személyes adatok feldolgozását és az illetékes hatóságok közötti cseréjét vagy továbbítását az (EU) 2016/679 rendelettel, valamint az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban kell megtenni. Az illetékes hatóságok közötti uniós szintű információcserét vagy információtovábbítást a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani. Haladéktalanul törölni kell azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak egy adott ügy elintézéshez.

Az ezen irányelv alapján kezelt személyes adatok feldolgozását és az illetékes hatóságok közötti cseréjét vagy továbbítását az (EU) 2016/679 rendelettel, valamint az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban kell megtenni. Az illetékes hatóságok közötti uniós szintű információcserét vagy információtovábbítást a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani. Nem szabad összegyűjteni azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak egy adott ügy elintézéshez, és ha véletlenül ilyen adatokat gyűjtenek, azokat haladéktalanul törlik.

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19. cikk

19. cikk

Kedvezőbb bánásmód

Kedvezőbb bánásmód és csökkentést kizáró rendelkezés

A tagállamok a 16. cikk és a 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül bevezethetnek a bejelentő személyek számára az ezen irányelvben meghatározottaknál kedvezőbb rendelkezéseket is.

(1)  A tagállamok a 16. cikk és a 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül bevezethetnek a bejelentő személyek számára az ezen irányelvben meghatározottaknál kedvezőbb rendelkezéseket is.

 

(1a)  Ezen irányelv átültetése nem képezhet alapot a bejelentő személyek számára a tagállamokban és az irányelv alkalmazási körébe tartozó területeken már biztosított védelem általános szintjének csökkentésére.

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

19 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

19a. cikk

 

A szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása

 

Ez az irányelv nem érinti a szociális partnerek autonómiáját és azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályokkal, hagyományokkal és gyakorlatokkal összhangban, a Szerződés rendelkezéseit is tiszteletben tartva kollektív szerződéseket kössenek.

Indokolás

Fontos, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti munkaerőpiaci modelleket a szociális partnerek autonómiája tekintetében.

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Ezen irányelv átültetése során a tagállamok mérlegelhetik a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó független hatóság léttrehozását.

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok megadnak a Bizottság részére az ezen irányelv végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos minden releváns információt. A kézhez kapott információk alapján a Bizottság 2023. május 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és alkalmazásáról.

(1)  A tagállamok megadnak a Bizottság részére az ezen irányelv végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos minden releváns információt. A kézhez kapott információk alapján a Bizottság 2023. május 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és alkalmazásáról. E jelentésnek tartalmaznia kell annak első értékelését is, hogy helyénvaló-e kiterjeszteni az irányelv hatályát más uniós szakpolitikai területekre vagy más uniós jogi aktusokra is.

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a bejelentő személyekkel szemben hozott, bizonyítást nyert megtorló intézkedések száma.

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdés alapján benyújtott jelentése, valamint a (2) bekezdés alapján benyújtott tagállami statisztikák alapján a Bizottság 2027. május 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelvet átültető nemzeti jog hatásának értékeléséről. A jelentés értékelni fogja az irányelv alkalmazásának módját, valamint figyelembe fogja venni további intézkedések szükségességét, ami adott esetben magában foglalja a módosítást az irányelv hatályának más uniós aktusokra történő kiterjesztésére.

(3)  Az (1) bekezdés alapján benyújtott jelentése, valamint a (2) bekezdés alapján benyújtott tagállami statisztikák alapján a Bizottság 2025. május 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelvet átültető nemzeti jog hatásának értékeléséről. A jelentés értékelni fogja az irányelv alkalmazásának módját, az alapvető jogokra, például a magánélet védelmére, az ártatlanság vélelmére és a tisztességes eljáráshoz való jogra gyakorolt lehetséges hatást, valamint figyelembe fogja venni további intézkedések szükségességét, ami adott esetben magában foglalja a módosítást az irányelv hatályának más uniós aktusokra történő kiterjesztésére.

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az ilyen jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, és könnyen elérhetővé kell tenni.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

21 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

21a. cikk

 

A mellékletek frissítése

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv mellékletének frissítése érdekében, amennyiben egy új uniós jogi aktus az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 1. cikk (2) bekezdésének tárgyi hatálya alá esik.

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

21 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

21b. cikk

 

A felhatalmazás gyakorlása

 

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

 

(2)  A Bizottságnak a 21a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ...-tól kezdődő hatállyal. [HL: beillesztendő ezen irányelv hatálybalépésének napja] A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal a megfelelő többéves pénzügyi keret érvényességének vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra.

 

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

 

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

 

(6)  A 211. cikk bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    119

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – B rész – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

B.  1. cikk a) bekezdés ii. pont – Pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása:

B.  1. cikk a) bekezdés ii. pont – Pénzügyi szolgáltatások, adókikerülés, adócsalás, adókijátszás, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása;1a:

 

_________________

 

1a az ECON és a LIBE kizárólagos hatásköre

Módosítás    120

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – B a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ba.   1. cikk a) ii. b. – szociális normák, munkahelyi egészségvédelem és biztonság

 

(1)   Európai uniós szociális normák, amelyeket különösen az alábbiak szabályozzák:

 

i.   A Tanács 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (HL L 6., 1979.1.10., 24. o.);

 

ii.   A Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.);

 

iii.   A Tanács 91/383/EGK irányelve (1991. június 25.) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről (HL L 206., 1991.7.29., 19. o.);

 

iv.   A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről (HL L 216., 1994.8.20., 12. o.);

 

v.   A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.);

 

vi.   A Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről (HL L 209., 1998.7.25., 46. o.);

 

vii.   A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.);

 

viii.   A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.);

 

ix.   A Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról (HL L 302., 2000.12.1., 57. o.);

 

x.   A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3 22., 16. o.).

 

xi.   Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35–39. o.), továbbá az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete ( 2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.);

 

xii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

 

xiii.   A Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.);

 

xiv.   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.);

 

xv.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.);

 

xvi.   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (HL L 283., 2008.10.28., 36. o.);

 

xvii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.);

 

xviii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről (HL L 128., 2014.4.30., 8. o.);

 

xix.   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.);

 

xx.   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/50/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 128., 2014.4.30., 1. o.);

 

xxi.   Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről (HL L 69., 2003.3.13., 1. o.);

 

xxii.   Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.);

 

xxiii.   Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.);

 

xxiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.);

 

xxv.   Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.);

 

xxvi.   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.);

 

(2)   A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos normák, amelyeket különösen az alábbi jogforrások szabályoznak:

 

i.   a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyedi irányelvek összessége;

 

ii.  A Tanács 92/29/EGK irányelve (1992. március 31.) a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 113., 1992.4.30., 19. o.);

 

iii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.);

 

iv.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.);

 

v.   A Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról (HL L 38., 2006.2.9., 36. o.);

 

vi.   Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.);

 

vii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.);

 

viii.   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28. o.);

 

ix.   Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

Módosítás    121

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E.  1. cikk a) bekezdés v. pont – Környezetvédelem:

E.  cikk a) bekezdés v. pont – Környezetvédelem, fenntartható fejlődés, hulladékgazdálkodás, tenger-, levegőszennyezés és zajártalom, víz- és talajvédelem és -gazdálkodás, a természet és a biológiai sokféleség védelme, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem:

Módosítás    122

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1)   A környezet iránti felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezések, többek között:

(NB: ezt a bekezdést az I. melléklet 1. része E pontjának i) alpontja elé kell beszúrni)

Módosítás    123

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.);

törölve

Módosítás    124

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – iv pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o.);

törölve

Módosítás    125

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – v pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.);

törölve

Módosítás    126

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – vi pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

vi.  Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.);

törölve

Módosítás    127

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – vii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

xvii)  Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 201., 2012.7.27., 60. o.);

törölve

Módosítás    128

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – viii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.);

törölve

Módosítás    129

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – ix pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.).

törölve

Módosítás    130

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)    A környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.);

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

 

v.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.).

 

(NB: Ezt a bekezdést az E. pont ii) alpontja mögé kell beszúrni)

Módosítás    131

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)   A környezetre és az éghajlatra vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.) és valamennyi kapcsolódó rendelet;

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 421/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról (HL L 129., 2014.4.30., 1. o.);

 

v.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.);

 

vi.  Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.);

 

viii.  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.);

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.14.11., 1. o.).

Módosítás    132

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)   A fenntartható fejlődésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

 

ii.  A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

 

v.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2015.5.6., 11. o.)

 

vi.  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197, 2012.7.24., 38.o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.);

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.);

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.);

 

x.  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.);

 

xi.  A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról (HL L 243., 1996.9.24., 31. o.);

 

xii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.);

 

xiii.  A 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.);

 

xiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.);

 

xv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.);

 

xvi.  Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 201., 2012.7.27., 60. o.);

 

xvii.  A Tanács 1493/93/Euratom rendelete (1993. június 8.) a radioaktív anyagok tagállamok közötti szállításáról (HL L 148., 1993.6.19., 1.o.);

Módosítás    133

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d)   A tenger- és levegőszennyezésre, valamint a zajártalomra vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23, 2005.1.26., 3. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.);

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.);

 

v.  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.);

 

vi.  Az Európai Parlament és a Tanács 94/63/EK irányelve (1994. december 20.) az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31., 24. o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/126/EK irányelve (2009. október 21.) a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről (HL L 285., 2009.10.31., 36. o.);

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.);

 

x.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.);

 

xi.  Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.);

 

xii.  1999/94/EK irányelv az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról (HL L 12., 2000.1.18., 16.o.);

 

xiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.);

 

xiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.);

 

xv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 12. o.);

 

xvi.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 53. o.);

 

xvii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.);

 

xviii.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1. o.);

 

xix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról (HL L 8., 2009.1.13., 3. o.);

 

xx.  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 549/2004/EK rendelete az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról (HL L 96., 2004.3.31., 1. o.);

 

xxi.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 8. o.);

 

xxii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/84/EK irányelve (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló irányelvek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 53. o.);

 

xxiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 546/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló 718/99/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 163., 2014.5.29., 15. o.);

 

xxiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/30/EK irányelve (2009. április 23.) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 88. o.);

 

xxv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o.);

 

xxvi.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.);

 

xxvii.  Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról (HL L 115., 2003.5.9., 1. o.);

 

xxviii.  Az Európai Parlament é a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.);

 

xxix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.);

 

xxx.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).

Módosítás    134

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1e)   A víz- és talajvédelemre és -gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84.o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.);

 

iv.  A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.);

 

v.  A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.);

 

vi.  A Bizottság 2003/40/EK irányelve (2003. május 16.) a természetes ásványvizek jegyzékének, koncentrációs határértékeinek és címkézési követelményeinek, valamint a természetes ásványvizek és forrásvizek ózonnal dúsított levegővel való kezelésére vonatkozó feltételeknek a megállapításáról (HL L 1236, 2003.5.22., 34.o.);

 

vii.  A Bizottság 115/2010/EU rendelete (2010. február 9.) a fluorid természetes ásványvizekből és forrásvizekből történő kivonásához használt, aktivált alumínium-oxid alkalmazásának feltételeiről (HL L 37., 2010.2.10., 13. o.);

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.);

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.);

 

x.  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosó- és tisztítószerekről (HL L 104., 2004.4.8., 1. o.);

 

xi.  A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.);

 

xii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.);

 

xiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.);

 

xiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

Módosítás    135

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 f bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1f)   A természet és a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó rendelkezések:

 

i.  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.);

 

iv.  A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.);

 

v.  A Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (HL L 168., 2007.6.28., 1. o.);

 

vi.  A Tanács 83/129/EGK irányelve (1983. március 28.) egyes fókakölykök bőrének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról (HL L 91., 1983.4.9., 30. o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a fókatermékek kereskedelméről (HL L 286., 2009.10.31., 36. o.);

 

viii.  A Tanács 734/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről (HL L 201., 2008.7.30., 8. o.);

 

ix.  A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetféléknek a halászat során történő esetleges járulékos kifogására vonatkozó intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról (HL L 150., 2004.4.30., 12. o.);

 

x.  A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.);

 

xi.  A Bizottság 2006. május 4-i 865/2006/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 166., 2006.6.19., 1. o.);

 

xii.  A Bizottság 792/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 23.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendeletben előírt engedélyek, bizonyítványok és más okmányok mintáira vonatkozó szabályok megállapításáról és a 865/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 242., 2012.9.7., 13. o.);

 

xiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1523/2007/EK rendelete (2007. december 11.) a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról (HL L 343., 2007.12.27., 1. o.);

 

xiv.  A Tanács 1999/22/EK irányelve (1999. március 29.) a vadon élő állatok állatkertben tartásáról (HL L 94., 1999.4.9., 24.o.);

 

xv.  Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.);

 

xvi.  A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.);

 

xvii.  A Bizottság 1307/2014/EU rendelete (2014. december 8.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7b. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke (3) bekezdésének c) pontja céljára a nagy biodiverzitású gyepterületek kritériumainak és földrajzi térségeinek meghatározásáról (HL L 351., 2014.12.9., 3. o.).

Módosítás    136

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 g bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1g)   A vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.);

Módosítás    137

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – E pont – 1 h bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1h)   Az ökológiai termékekre vonatkozó rendelkezések, többek között:

 

i.  A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

Módosítás    138

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – F pont – 1 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

ia. A Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról (HL L 219., 2014.7.25., 42. o.).

Módosítás    139

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – G pont – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

G.  1. cikk a) bekezdés vii. pont – Élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatvédelem:

G.  1 . cikk a) bekezdés vii. pont – Élelmiszer- és takarmánybiztonság

Módosítás    140

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – G pont – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a.  Élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó egyéb jogalktási aktusok, különösen:

 

i.   Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.);

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/41/EK irányelve (2009. május 6.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról (HL L 125., 2009.5.21., 75. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.);

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1. o.);

 

v.   Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.);

 

vi.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.);

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 91/414/EGK és a 79/117/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.);

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.);

 

x.  A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.);

 

xi.  A Tanács (Euratom) 2016/52 rendelete (2016. január 15.) a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége maximális megengedett szintjeinek megállapításáról, valamint a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/2/Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2016.1.20., 2. o.);

 

xii.  A Tanács (Euratom) 2016/52 rendelete (2016. január 15.) a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége maximális megengedett szintjeinek megállapításáról, valamint a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/2/Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2016.1.20., 2. o.);

 

xiii.  A Tanács (Euratom) 2016/52 rendelete (2016. január 15.) a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége maximális megengedett szintjeinek megállapításáról, valamint a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/2/Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2016.1.20., 2. o.);

 

xiv.  A biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2002. június 25-i 2002/628/EK tanácsi határozat (HL L 201., 2002.7.31., 48. o.);

 

xv.  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.);

 

xvi.  Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.);

 

xvii.  A Tanács 1996. április 29-i 96/23/EK irányelve egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.);

 

xviii.  A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.);

 

xix.  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.);

 

xx.  Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.);

 

xxi.  A Tanács 2002/99/EK irányelve (2002. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.);

 

xxii.  A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.);

 

xxiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK (2003. november 17.) rendelete a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.);

 

xxiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.);

 

xxv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.);

 

xxvi.  Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.);

 

xxvii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.);

 

xxviii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.);

 

xxix.  Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (HL L 309., 2003.11.26., 1. o.);

 

xxx.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 141., 2009.6.6., 3. o.);

 

xxxi.  A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.);

 

xxxii.  A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.);

 

xxxiii. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 66., 1999.3.13., 16. o., magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 23. kötet, 236. o.);

 

xxxiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.);

 

xxxv.  A Tanács 82/711/EGK irányelve (1982. október 18.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges alapvető szabályok megállapításáról (HL L 297, 1982.10.23., 26.o.);

 

xxxvi.  Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.);

 

xxxvii. Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.);

 

xxxviii.   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150, 2018.6.14., 1.o.);

 

xxxix. Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 20.12.2013, 487 o.);

 

xxxx. Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.20., 22. o.);

 

xxxxi. Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.);

 

xxxxii. Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.);

 

xxxxiii. A Tanács 90/167/EGK irányelve (1990. március 26.) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról (HL L 92, 1990.4.7., 42. o.);

 

xxxxiv. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.);

 

xxxxv. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.);

 

xxxxvi. Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.);

 

xxxxvii. A Bizottság 2008/38/EK irányelve (2008. március 5.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról (HL L 62., 2008.3.6., 9. o.);

 

xxxxviii. Az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.).

Módosítás    141

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  Az állatjólét védelmét az alábbi jogforrások szabályozzák:

Ga.  1. cikk a) bekezdés vii. pont Az állatok védelme, állategészségügy és állatjólét.

 

Az állatok védelmével, az állategészségüggyel és az állatjóléttel kapcsolatos rendelkezések és normák, amelyeket különösen az alábbi jogforrások szabályozzák:

Módosítás    142

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – G a pont – iv - xxv pontok (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

 

v.  A Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.);

 

vi.  A Tanács 91/496/EGK irányelve (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.);

 

vii.  A Tanács 89/662/EGK irányelve (1989. december 11.) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.);

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.);

 

ix.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (»Állattenyésztési rendelet«) ( HL L 171., 2016.6.29., 66. o.);

 

x.  A Tanács 2008/73/EK irányelve (2008. július 15.) az állategészségügyi és tenyésztéstechnikai adatok jegyzékbe foglalására és közzétételére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről, továbbá a 64/432/EGK, 77/504/EGK, 88/407/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 89/556/EGK, 90/426/EGK, 90/427/EGK, 90/428/EGK, 90/429/EGK, 90/539/EGK, 91/68/EGK, 91/496/EGK, 92/35/EGK, 92/65/EGK, 92/66/EGK, 92/119/EGK, 94/28/EK, 2000/75/EK irányelv és a 2000/258/EK határozat, valamint a 2001/89/EK, 2002/60/EK és 2005/94/EK irányelv módosításáról (HL L 219., 2008.8.14., 40. o.);

 

xi.  A Tanács 1255/97/EK rendelete (1997. június 25.) a megállóhelyekre vonatkozó közösségi kritériumokról, valamint a 91/628/EGK irányelv mellékletében említett útvonalterv módosításáról (HL L 174., 1997.7.2., 1. o.);

 

xii.  A Tanács 96/93/EK irányelve (1996. december 17.) az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról (HL L 13., 1997.1.16., 28. o.);

 

xiii.  A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.);

 

xiv.  A Bizottság 2006/968/EK határozata (2006. december 15.) a 21/2004/EK tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 401., 2006.12.30., 41. o.);

 

xv.  A Tanács 1999/879/EK határozata (1999. december 17.) a Bovin Somatotropin (BST) forgalomba hozataláról és alkalmazásáról, valamint a 90/218/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 1999.12.23., 71. o.);

 

xvi.  A Tanács 1999/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203., 1999.8.3., 53. o.);

 

xvii.  A Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (HL L 182., 2007.7.12., 19. o.);

 

xiii.  A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.);

 

xix.  A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.);

 

xx.  A Tanács 3254/91/EGK rendelete (1991. november 4.) a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított áruknak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról (HL 308, 1991.11.9.,1.o.);

 

xxi.  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/31/EU irányelve (2013. június 12.) a 92/65/EGK tanácsi irányelvnek a kutyák, macskák és görények Unión belüli kereskedelmére és Unióba való behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L 178, 2013.6.28., 107.o.);

 

xxii.  Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).;

 

xxiii.  A Tanács 2009/156/EK irányelve (2009. november 30.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről (HL L 192., 2010.7.23., 1. o.);

 

xxiv.  A Tanács 92/35/EGK irányelve (1992. április 29.) az afrikai lópestis elleni küzdelemre irányuló ellenőrzési szabályok és intézkedések meghatározásáról (HL L 157., 1992.6.10., 19. o.).

Módosítás    143

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

H.  1. cikk a) bekezdés viii. pont – Közegészségügy:

H.  1. cikk a) bekezdés viii. pont – Közegészségügy és egészségbiztonság:

Módosítás    144

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 1 pont – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia.  A Bizottság (EU) 2016/1214 irányelve (2016. július 25.) a vérellátó intézmények minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó szabványokról és előírásokról szóló 2005/62/EK irányelv módosításáról (HL L 199/14., 2016.7.26., 14. o.);

Módosítás    145

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 1 pont – i b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ib.  A Bizottság 2005/61/EK irányelve (2005. szeptember 30.) a 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyomon követhetőségi követelmények, illetve a súlyos szövődmények és súlyos káros események bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 256., 2005.10.1., 32. o.);

Módosítás    146

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 1 pont – i c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ic.   A Bizottság 2004/33/EK irányelve (2004. március 22.) a 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi vérre és vérkomponensekre vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 91., 2004.3.30., 25. o.);

Módosítás    147

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 1 pont – i d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

id.   A Bizottság 2005/62/EK irányelve (2005. szeptember 30.) a 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vérellátó intézmények minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó közösségi szabványok és előírások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 256., 2005.10.1., 41. o.);

Módosítás    148

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 1 pont – iii a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

iiia.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról (HL L 207., 2010.8.6., 14. o.).

Módosítás    149

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártása, kiszerelése és értékesítése, amelyeket szabályoz az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 1. o.).

5.  A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártása, kiszerelése és értékesítése, amelyeket szabályoz az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve (2014. április 3.) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 1. o.)., és a dohánytermékek reklámozása és szponzorálása, amelyeket szabályoz az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 152, 2003.6.20., 16.o.)..

Módosítás    150

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a.  Az alkohol káros hatásaival szembeni küzdelem és a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében segítő uniós stratégiában meghatározott prioritások.

Módosítás    151

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – H pont – 5 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5b.  Egyéb a közegészségre vonatkozó jogszabályok, konkrétan:

 

i. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.);

 

ii. Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

Módosítás    152

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – I rész – J a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ja.  1. cikk a) pont xa. alpont – foglalkoztatás, munkakörülmények, munkavállalók jogai, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve a munkahelyen.

 

1.  Az Európai Unió foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályai, különösen az alábbiak aktusokban:

 

i.  A Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről (HL L 288., 1991.10.18., 32. o.);

 

ii.  A Tanács 91/383/EGK irányelve (1991. június 25.) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről (HL L 206., 1991.7.29., 19. o.);

 

iii.  A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről (HL L 216., 1994.8.20., 12. o.);

 

iv.  A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.);

 

v.  A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.);

 

vi.  A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.);

 

vii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 29–34. o.).

 

viii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.);

 

ix.  az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.);

 

x.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (HL L 283., 2008.10.28., 36. o.);

 

xi.  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/104/EK irányelve a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9–14. o.);

 

xii.  Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 122., 2009.5.16., 28–44. o.);

 

xiii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.);

 

xiv.  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o.).

 

xv.  Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről (HL L 69., 2003.3.13., 1. o.);

 

xvi.  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

 

2.  A munkafeltételekre vonatkozó szabályokat különösen az alábbi jogforrások szabályozzák:

 

i.  a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyedi irányelvek összessége;

 

ii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.);

 

iii.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28. o.);

 

iv.  Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

Módosítás    153

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – II rész – A rész – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A.  1. cikk a) bekezdés ii. pont – Pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása:

A.  1. cikk a) bekezdés ii. pont – Pénzügyi szolgáltatások, adókikerülés, adócsalás, adókijátszás, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása:

Módosítás    154

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – II rész – C a alrész (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme:

 

i.  Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU, EURATOM rendelete ( 2013. október 22. ) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról.

(1)

HL C 405., 2018.11.9., 1. o.

(2)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

A visszaélést bejelentő személyek védelme: a közérdek védelmének egyik alapvető eszköze

A visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó felfogás az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment át. Számos tanulmány és a tapasztalatokkal kapcsolatos visszajelzések fényében mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a visszaélést bejelentő személyek pozitív szerepet játszanak a közérdeket érő károk megelőzésében és orvoslásában. Az etikai figyelmeztetésben rejlő potenciális előnyök kiaknázása azonban korántsem teljes, mert a szakmai környezetükben a közérdek sérelmét tapasztaló személyek közül sokan továbbra sem tesznek rendszeresen bejelentést. Ennek okai a bejelentés lehetőségeire vonatkozó ismeretek hiányától a megtorlástól való félelemig sokfélék lehetnek. A következmények károsak az egész társadalomra nézve, mivel a közérdeket érő károk skálája széles – többek között a környezetvédelem, az adókikerülés és a korrupció elleni küzdelem vagy a közegészségügy terén –, és nem érvényesül kellőképpen a polgárok tájékozódáshoz való joga.

A tagállamokban a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos fejlemények gyakran botrányokhoz, sőt, katasztrofális következményekhez vezettek. Az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott ajánlások mindazonáltal jelentős lépést jelentettek, ugyanis több normatív előírás született, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy ültessék át azokat nemzeti jogaikba.

A vizsgálat tárgyát képező javaslat részben ezen előírásokra, és emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára támaszkodik. Az előadó maradéktalanul elégedett a Bizottság azon döntésével, hogy az irányelvre irányuló javaslatot ezen ajánlások összefüggésrendszerébe állítja, és egyúttal figyelembe veszi az Európai Parlament által 2017. október 24-én elfogadott állásfoglalást is.

Hatály: a javasolt eszköz hatékonyságának biztosítása

Az előadó pozitívnak értékeli, hogy a hatály tág és horizontális, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmétől a nukleáris biztonságig, a környezetvédelemtől a közegészségügyig és az adókikerülés elleni küzdelemig számos szakterületet lefed. A javaslat szerint egy személy akkor minősül visszaélést bejelentő személynek, ha a fent említett és a javaslat mellékletében meghatározott területekre vonatkozó uniós jogi aktus megsértését jelzi vagy felfedi. Kockázatot hordozhatnak azonban olyan cselekedetek is, amelyek az irányelv értelmében így nem minősülnének jogsértésnek. Az előadó ezért indítványozza, hogy az irányelv hatálya kiterjedjen a nevezett területeken elkövetett minden büntetendő cselekményre. Az előadó véleménye szerint ily módon nagyobb súlyt kapna a közérdek védelme, ami a javaslat központi törekvése.

Mivel az Európai Unió értékek és elvek közösségére épül, amely szavatolja az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását, az előadó szükségesnek tartja az alapvető jogok bevonását is a szöveg hatálya alá.

Az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai szakmai tevékenységük során olyan információk birtokába kerülhetnek, amelyek az ezen irányelvre vonatkozó javaslat értelmében bejelentés tárgyát képezhetik, így e személyek megtorló intézkedések áldozatává is válhatnak. Fontos tehát, hogy ők is ugyanabban a védelemben részesüljenek, mint a többi munkavállaló. Ugyancsak fontos védelmet garantálni a bejelentő személyeknek a bejelentés során segítséget nyújtó személyek számára is, beleértve azokat az eseteket is, amikor oknyomozó újságírókról van szó.

A bejelentés csatornái: fellépés a visszaélést bejelentő személyek érdekében

A vizsgálat tárgyát képező szövegben a bejelentés céljaira meghatározott csatornák az előadó véleménye szerint a megbízhatóság és a függetlenség tekintetében egyaránt elégséges garanciákat kínálnak. E csatornák mindazonáltal javíthatók, például a bejelentés átvételére vonatkozó igazolás előírása révén. Emellett a Bizottság által javasolt ügykezelési határidők túl hosszúra nyúlnak, ezért veszélyeztethetik a bejelentett visszaélés feltárását, az előadó ezért javasolja a határidők megrövidítését. Az előadó úgy véli továbbá, hogy a szakszervezeti képviselőket teljes mértékben be kell vonni a belső csatornák kialakításába, és lehetőséget kell adni a számukra, hogy tanácsokkal és támogatással segítsék azokat a személyeket, akik ezt igénylik. A munkavállalók képviselői ugyanis közvetlenül jelen vannak a helyszínen, így a legjobb helyzetben ők vannak ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak az esetleg visszaélést bejelenteni szándékozó személyeknek, és tájékoztassák őket a bejelentésre szolgáló belső csatornákról, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. Ezt a szerepet tehát ezen irányelv keretében meg kell adni a számukra.

Rendkívül fontos ezen kívül, hogy a bejelentő személy személyazonosságának titkossága magas szinten garantálva legyen. A szabálytalanságról tudomást szerző személyeket ugyanis gyakran fékek és öncenzúra-mechanizmusok gátolják a cselekvésben, amelyek háttérben az a félelmük áll, hogy személyazonosságukra fény derül. Bizonyított, hogy e kritérium tiszteletben tartása növelheti a bejelentések számát. A vizsgálat tárgyát képező szöveg e kérdéskörrel kapcsolatos rendelkezéseit ezért meg kell erősíteni, szigorúan előírva a bizalmas kezelés elvét, amelytől eltérés csak kivételes esetekben és pontosan körülhatárolt körülmények között lehetséges.

A bejelentés hatékonyságának és a tájékozódáshoz való jog előnyben részesítése

A vizsgálat tárgyát képező szöveg a bejelentés csatornáinak igénybe vétele tekintetében viszonylag szigorú sorrendiséget ír elő, amely alól azonban kivételekre ad lehetőséget. Eszerint a bejelentést tenni szándékozó személynek fő szabályként először a munkáltatóhoz kellene fordulnia, és meg kellene várnia bejelentésének feldolgozását (ami akár három hónapig is eltarthat), és ha ezalatt nem kap kielégítő választ, csak akkor kereshet meg külső hatóságot (az ügykezelés ezúttal adott esetben további hat hónapot is igénybe vehet). E rendszer nem csupán nagymértékben veszélyezteti a bejelentés sikerét, hanem főleg azzal a kockázattal is jár, hogy a bejelentő személy közvetlen problémáknak teheti ki magát a munkaadójával szembeni viszonya tekintetében. E megközelítés ráadásul a bejelentő személyre rója a bizonyítás terhét is, azaz ha nem a szövegben előírt sorrendben veszi igénybe a bejelentésre szolgáló csatornákat, akkor bizonyítania kell, hogy a legjobb megoldást választotta. Olyan összefüggésrendszerben, amelyben az erőviszonyok eleve kiegyensúlyozatlanok, ez hátrányos lehet a bejelentő személyre nézve. Végezetül, e megközelítés nem veszi kellőképpen figyelembe a polgárok tájékozódáshoz való jogát közérdek sérelme esetén. Mindezen okok miatt az előadó javasolja a csatornák e hierarchiájával kapcsolatos rendelkezések újragondolását, nagyobb rugalmasságnak adva teret annak érdekében, hogy a bejelentő személy a számára legalkalmasabb csatornát választhassa a bejelentés megtételére.

Feltétlenül pozitív, hogy a vizsgálat tárgyát képező szöveg védelmet nyújt azoknak, akiknek észszerű okuk van feltételezni, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában igaz volt, az előadó azonban úgy véli, hogy ezt a rendelkezést még tovább kell pontosítani, teljesen kizárva annak lehetőségét, hogy a bejelentést a bejelentő személy szándékával kapcsolatos indokok alapján elutasíthassák. A szövegnek ugyanis mindenekelőtt arra kell összpontosítania, hogy a bejelentett információ a közérdek szempontjából érdemleges-e, és legfeljebb ezt követő megfontolást képezhet a bejelentés mögött álló szándék.

A visszaélést bejelentő személyek hatékony és maradéktalan védelme

Az irányelvre irányuló javaslat a megtorlás általános tilalmát tartalmazza, a megtorlás formáit pedig egy listán felsorolja. E lista semmiképpen sem tekinthető kimerítő jellegűnek, hiszen a lehetséges megtorlásoknak csak az azokat alkalmazó személyek képzelőereje szabhat határt. Helyénvaló tehát annak rögzítése, hogy csupán példák felsorolásáról van szó.

Ami a biztosított védelem egyes válfajait illeti, az előadó ezek közül néhánynak a jelentőségét különösen hangsúlyozni kívánja. Ilyen célú módosítás a bizonyítási teher megfordítása, valamint az irányelvre irányuló javaslatban alkalmazott megfogalmazás megerősítése annak érdekében, hogy a szóban forgó rendelkezésben rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók legyenek.

Névtelen bejelentésekkel már eddig is találkozhattunk, és a jövőben is lesznek ilyenek. Az előadó ezért olyan rendelkezést kíván előírni, amely lehetővé teszi, hogy az irányelv hatálya kiterjedjen arra a személyre is, akinek személyazonosságára annak ellenére derül fény, hogy eredetileg azt titokban kívánta tartani.

A visszaélést bejelentő vagy nyilvánosságra hozó személyek számára nyújtott segítség és támogatás tekintetében egyes tagállamokban sokféle eszköz létezik, és az e téren alkalmazott intézkedések tagállamonként is eltéréseket mutatnak. Így például az etikai figyelmeztetésre szolgáló mechanizmusok tekintetében bizalmas tanácsadással szolgálhatnak közhatóságok, szakszervezetek, vagy akár civil társadalmi szervezetek is. Az előadó úgy véli, hogy e rendszerek igen fontosak a visszaélést bejelentő személyek számára a bejelentés megtétele során, ezért javasolja, hogy az irányelv tegye lehetővé a különböző tagállamokban történő bevezetésüket, figyelembe véve a konkrét nemzeti körülményeket. Az előadó emellett helyesnek tartja, hogy a visszaélést bejelentő személyek a jogi és pénzügyi segítség mellett pszichológiai támogatásban is részesülhessenek.

Megfelelő jogbiztonság garantálása a bejelentés ösztönzése céljával

E javaslat egyes elemei a bejelentést tenni kívánó személyeket eltántoríthatják szándékuk megvalósításától. Ilyen például a súlyosság mérlegelésére vonatkozó kritérium, amelyet egyetlen személy esetleg nehezen ítélhet meg, és adott esetben a bejelentés elutasításának ürügyéül használhatnak fel a bejelentő személlyel szemben. Ezért a védelmet a feltárt információ súlyosságára való tekintet nélkül kell garantálni, amennyiben az információ a közérdeknek okozott kárt fed fel.

Az irányelvre irányuló javaslat egy másik hasonló vonatkozása, hogy szankciókat javasol annak érdekében, hogy elbátortalanítsa a rosszhiszemű és visszaélésszerű bejelentésekre készülő személyeket. E rendelkezést az előadó feleslegesnek tartja, mert a nemzeti jogban már jelenleg is léteznek azok a rendelkezések, amelyek büntetéseket helyeznek kilátásba rágalmazás vagy a jó hírnév megsértése esetére. E szankcióknak a vizsgálat tárgyát képező szövegben előírt megtetézése a jogos bejelentések bejelentésétől elbátortalanító, ha ugyan nem véglegesen eltántorító hatást kelthet. Az előadó ezért az ilyen szövegrészek törlését javasolja.

Az előadó úgy véli, hogy a vizsgálat tárgyát képező szöveg az első szakaszt jelenti, de felvetődik a kérdés, hogy mi történik majd a továbbiakban az irányelv hatályának kiterjesztése tekintetében. Az előadó megítélése szerint az irányelvet rövid idő leforgását követően értékelés és felülvizsgálat alá kell vetni, és ha szükséges, fokozni kell, horizontális jellegét, valamint egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a polgárok jobban megértsék a rendelkezéseit.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Pavel Svoboda

Elnök

Jogi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság 2018. szeptember 24-én az eljárási szabályzat 39. cikkének (5) bekezdése alapján saját kezdeményezésére úgy határozott, hogy véleményt nyilvánít a bizottságban előterjesztett módosítások által bevezetett további jogalapok megfelelőségéről, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (a továbbiakban: javaslat) eredeti jogalapjára vonatkozó rendelkezéseit egészítenék ki.

A Bizottság javaslatát számos ágazati jogalapra alapozta. A jogalap meghatározása az alábbi:

„tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16., 33., 43., 50., 53. (1), 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. és 325 (4) cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. cikkére”,

Öt módosító indítványt terjesztettek elő, amelyek további jogalapként javasolják az EUMSZ 19. cikkének (2) bekezdését, 77. cikkének (2) bekezdését, 78. cikkét, 79. cikkét, 83. cikkének (1) bekezdését, 153., 154., 157. és 352. cikkét. A 153. cikk tekintetében két módosítás javasolja a nevezett cikk teljes szövegét, egy módosítás csak a nevezett cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontját, és egy módosítás a nevezett cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját.

A jogalap javasolt módosításait a javasolt irányelv alkalmazási körének megfelelő módosításai kísérik. Ezért annak lényegi szempontú, végleges értékelését, hogy bármely további jogalapot hozzá kell-e adni a javaslathoz, arra kell alapozni, hogy a javaslat célja és tartalma, valamint az alkalmazási kört érintő módosítások elfogadásra kerülnek-e. A jogalapról alkotott jelenlegi vélemény inkább a hozzáadni javasolt további jogalapok eljárási összeegyeztethetőségére, valamint a választott intézkedéssel – azaz egy irányelvvel – való összeegyeztethetőségére összpontosítja a figyelmet.

I – Háttér

A Parlament a vállalatok és állami szervek bizalmas információit közérdekből bejelentő személyek védelmére szolgáló jogszerű intézkedésekről szóló 2017. október 24-i állásfoglalásában, valamint a visszaélést bejelentő személyeknek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vállalt szerepéről szóló 2017. január 20-i állásfoglalásában(1) felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő horizontális jogszabályi javaslatot a köz- és magánszektor, továbbá a nemzeti és uniós intézmények visszaélést bejelentő személyeinek EU-ban megvalósuló magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

Az uniós jog egyes területein, többek között személyzeti szabályzatokban, valamint a pénzmosással és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos egyes rendeletekben már ma is léteznek szabályok a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozóan.

Az irányelvre irányuló javaslat az ágazati megközelítést követi abban az értelemben, hogy az uniós jog megsértése esetén alkalmazandó, a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó szabályokat ír elő az alkalmazási körben meghatározott területeken, és a mellékletében felsorolja a közvetlenül vagy hivatkozásként megjelölt uniós jogszabályokat.

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

Az EUMSZ 19. cikkének szövege a következő:

19. cikk

(1) A Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását.

Az EUMSZ 77. cikkének szövege a következő:

77. cikk

(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:

a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,

b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,

c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,

b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,

c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,

d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés;

e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.

(3) Ha az Unió fellépése szükségesnek bizonyul a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, és amennyiben a Szerződések nem biztosítottak hatáskört az ilyen fellépésre, a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében az útlevelekre, személyazonosító igazolványokra, tartózkodási engedélyekre vagy bármilyen egyéb ilyen jellegű okmányra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

(4) E cikk nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a nemzetközi joggal összhangban megállapítsák földrajzi határaikat.

Az EUMSZ 78. cikkének szövege a következő:

78. cikk

(1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:

a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára,

b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük,

c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére,

d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,

e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások,

f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan,

g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.

(3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

Az EUMSZ 79. cikkének szövege a következő:

79. cikk

(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,

b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is,

c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is,

d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen.

(3) Az Unió harmadik országokkal megállapodásokat köthet a területén tartózkodó olyan személyek származási vagy abba az országba való visszafogadása érdekében, ahonnan érkeztek, akik a tagállamok egyikének területére való belépés vagy tartózkodás feltételeinek eleve nem, vagy már nem felelnek meg.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg – kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját – azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak.

(5) E cikk nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát.

Az EUMSZ 83. cikkének szövege a következő:

83. cikk

(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék.

Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.

A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.

(2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 76. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták.

(3) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megítélése szerint valamely (1) vagy (2) bekezdésben említett irányelvtervezet büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését.

Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttműködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 329. cikk (1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az EUMSZ 153. cikkének szövege a következő:

153. cikk

(1) A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

b) munkakörülmények,

c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;

d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;

e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve — az (5) bekezdésre is figyelemmel — a vállalatvezetésben való részvételt;

g) az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei;

h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem;

k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül.

(2) Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács

a) kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását, olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése;

b) az (1) bekezdés a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében határoz.

Az (1) bekezdés c), d), f) és g) pontjában említett területeken különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva a Tanács az Európai Parlamenttel és az említett bizottságokkal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag úgy határozhat, hogy az (1) bekezdés d), f) és g) pontjára a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni.

(3) A szociális partnereket együttes kérelmükre bármely tagállam megbízhatja a (2) bekezdés alapján elfogadott irányelvek, illetve – adott esetben – a 155. cikk rendelkezéseinek megfelelően elfogadott tanácsi határozatok végrehajtásával.

Ebben az esetben e tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy legkésőbb az irányelv vagy határozat átültetésének vagy végrehajtásának napjáig a szociális partnerek a szükséges intézkedéseket megállapodás útján bevezették, miközben minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az irányelv vagy a határozat által előírt eredmények elérését mindenkor biztosítani tudja.

(4) Az e cikk alapján elfogadott rendelkezések

– nem érinthetik a tagállamok azon jogát, hogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák és nem érinthetik jelentősen e rendszerek pénzügyi egyensúlyát;

– nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy olyan szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek a Szerződésekkel összeegyeztethetőek.

(5) E cikk rendelkezései a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazhatók.

Az EUMSZ 154. cikkének szövege a következő:

154. cikk

(1) A Bizottság feladata elősegíteni a szociális partnerek uniós szintű konzultációját, és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megkönnyítse a felek közötti párbeszédet a számukra nyújtott kiegyensúlyozott támogatás biztosításával.

(2) E célból a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt konzultál a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról.

(3) Ha az ilyen konzultációt követően a Bizottság uniós fellépést tart kívánatosnak, a tervezett javaslat tartalmáról konzultál a szociális partnerekkel. A szociális partnerek a Bizottsághoz véleményt vagy – adott esetben – ajánlást juttatnak el.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett konzultációk alkalmával a szociális partnerek tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy a 155. cikkben említett eljárás megindítását igénylik. Ezen eljárás időtartama nem haladhatja meg a kilenc hónapot, kivéve ha az érintett szociális partnerek, valamint a Bizottság együttesen úgy határoznak, hogy azt meghosszabbítják.

Az EUMSZ 157. cikkének szövege a következő:

157. cikk

(1) Minden tagállam biztosítja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak.

(2) E cikk alkalmazásában „díjazás” a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.

A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:

a) teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;

b) időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.

(4) Annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsák a teljes egyenlőséget a férfiak és nők között a munka világában, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék.

Az EUMSZ 352. cikkének szövege a következő:

352. cikk

(1) Ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag elfogadja a megfelelő rendelkezéseket. Amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően szintén egyhangúlag határoz.

(2) A szubszidiaritás elve érvényesülésének ellenőrzésére szolgáló, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (3) bekezdésében említett eljárás keretében a Bizottság köteles felhívni a nemzeti parlamentek figyelmét azokra a javaslatokra, amelyek e cikken alapulnak.

(3) Az e cikken alapuló intézkedések nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját olyan területeken, amelyeken a Szerződések az ilyen harmonizációt kizárják.

(4) Ez a cikk nem szolgálhat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósításának alapjául, és az e cikk alapján elfogadott valamennyi jogi aktusnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés 40. cikkének második bekezdésében megállapított határokat.

III – Általános elv a jogalap megválasztására

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”(2). A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére.

Ebben az esetben ezért meg kell állapítani, hogy a javaslat:

1.  több célkitűzést követ, vagy több összetevőből áll-e, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható-e, míg a többi csak járulékos jellegű; vagy

2.  egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll-e, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a többihez képest másodlagos vagy közvetett lenne.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az első esetben a jogi aktust egyetlen jogalapra, nevezetesen az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra, míg a második esetben a különböző megfelelő jogalapokra kell alapítani.(3)

Továbbá a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata alapján több jogalap kombinációja is lehetséges, ha azok elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a többihez képest másodlagos vagy közvetett lenne, de csak abban az esetben, ha nem vonnak maguk után összeegyeztethetetlen döntéshozatali eljárásokat.(4) A kiegészítésképpen javasolt jogalapokat ennek fényében kell értékelni, vagyis azt kell megvizsgálni, hogy rendes jogalkotási eljárást tesznek-e lehetővé, illetve egyébként is összeegyeztethetők-e a Bizottság által javasolt jogalappal.

IV – A javaslat célja és tartalma

Mivel a Bizottság felépítette a javaslata jogalapját, így minden említett rendelkezés megfelel a javaslat alkalmazási körében és mellékletében szereplő vonatkozó részeknek. Amennyiben bizonyos új területek adódnak hozzá a hatályhoz és következésképpen a melléklethez, úgy helyénvaló lenne a jogalapot kiigazítani, kiegészítve azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkeinek az irányelv jogalapjához történő hozzáadásával.

V – Elemzés és a megfelelő jogalap meghatározása

Az EUMSZ 19. cikkének (2) bekezdése szerint a rendes jogalkotási eljárásban eljáró uniós jogalkotó a tagállamok által a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem területén tett intézkedések támogatása érdekében. „elfogadhatja az uniós ösztönző intézkedések alapelveit”.

Ezek az intézkedések azonban nem vonhatják maguk után „a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását”. E tekintetben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a javaslat 19. cikke minimumharmonizációt ír elő: „A tagállamok bevezethetnek a bejelentő személyek számára az ezen irányelvben meghatározottaknál kedvezőbb rendelkezéseket is.” Ezért az EUMSZ 19. cikke (2) bekezdésének jogalapként történő hozzáadása nem ajánlható.

Az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdése szerint a rendes jogalkotási eljárásban eljáró uniós jogalkotó a határellenőrzés terén „intézkedéseket” fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan: vízumok és rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyek; a külső határokon végzett ellenőrzések; harmadik országbeli állampolgárok utazási szabadsága; a külső határok integrált igazgatási rendszere; és a belső határellenőrzésektől történő eltekintés.

Ez az új jogalap eljárási szempontból összeegyeztethetőnek tűnik a javaslattal.

Az EUMSZ 78. cikkének (1) bekezdése általános hivatkozást tartalmaz a közös menekültügyi politikára. A (3) bekezdés ideiglenes intézkedések sürgősségi helyzetekben történő elfogadására vonatkozik, és az Európai Parlament bevonását csak konzultáció szintjén irányozza elő.

A (2) bekezdés lehetővé teszi a közös európai menekültügyi rendszerre vonatkozó „intézkedések” rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását egyes konkrét területeken, ilyenek például a következők: az egységes menekültstátusz és kiegészítő védelem; a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek ideiglenes védelme, a nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások; a befogadási feltételekre vonatkozó előírások; harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés.

Az EUMSZ 78. cikke (1) bekezdésének jogalapként történő hozzáadása tehát szükségtelen, az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése pedig nem szolgáltat megfelelő jogalapot a javaslat számára. Az EUMSZ 78. cikke (2) bekezdésének jogalapként történő hozzáadása eljárási szempontból összeegyeztethetőnek tűnik a javaslattal.

Az EUMSZ 79. cikke a közös bevándorlási politikára vonatkozik. Fontos kiemelni, hogy az (1) és (5) bekezdés nem jogalap. A (3) bekezdés visszafogadási megállapodások megkötését írja elő, így nem lehet a javasolt irányelv jogalapja. A (4) bekezdés a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésére vonatkozik, de kizárja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját.

A (2) bekezdés lehetővé teszi „intézkedések” rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását, ilyenek például a következők: belépés és a tartózkodás feltételei; tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogai; illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás; valamint az emberkereskedelem ellen vívott küzdelem.

A fentiek alapján tehát egyedül az EUMSZ 79. cikke (2) bekezdésének jogalapként történő hozzáadása tűnik eljárási szempontból összeegyeztethetőnek a javaslattal.

Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése ugyan rendes jogalkotási eljárást ír elő, a (3) bekezdés azonban tartalmaz egy „vészféket”, amely szerint az ügyet bármely tagállam az Európai Tanács elé utalhatja. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni.

Ezért ez a rendelkezés a javaslat más jogalapjaival nem kombinálható.

Meg kell jegyezni, hogy az EUMSZ 77., 78., 79. és 83. cikkén alapuló bármely intézkedés csak akkor alkalmazandó Írországra és az Egyesült Királyságra, ha az említett tagállamok a 21. jegyzőkönyv alapján így döntenek, és hogy a 22. jegyzőkönyvvel összhangban egyetlen ilyen intézkedés sem alkalmazandó Dániára. E cikkek hozzáadása a jogalaphoz nem gyakorolna hatást a Parlamentben folyó jogalkotási eljárásra, ugyanakkor azonban a Tanácsban folyó eljárás céljára a javaslat esetleges megosztását idézheti elő, mivel az irányelv egyes részeinek alkalmazási körébe tartozó tagállamok száma eltérő volna.

Az EUMSZ 153. cikkét a 66., 67., 68. és 69. módosítások adták hozzá a jogalaphoz. A 67. és a 69. módosítás a nevezett cikknek csupán egyes részeit, nevezetesen az a), b) és e) pontot adja a jogalaphoz. A szóban forgó cikk a szociálpolitika azon konkrét területeit sorolja fel, amelyeken az EU fellépése „támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit”.

Az e jegyzékben szerepelnek olyan kategóriák, amelyekben esetében egyhangú döntéshozatal kerül előírásra, ez pedig nem egyeztethető össze a javaslattal. A módosítások által érintett többi területet, ahol a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó az egyhangúság követelménye nélkül, az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontja tartalmazza.

Az EUMSZ 154. cikke az Európai Parlament jogi aktusának jogalapja nem lehet. Ez a cikk kifejezetten a Bizottságra alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmaz. Ezért jogalapként történő hozzáadása nem vehető tekintetbe.

Ami az EUMSZ. egyenlő díjazásról szóló 157. cikkét illeti, e cikk (3) bekezdése előírja „intézkedéseknek” a rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását annak érdekében „hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is”.

Ezért az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése eljárási szempontból összeegyeztethetőnek tűnik a javaslattal.

Végezetül, az EUMSZ 352. cikke lehetővé teszi az Európai Unió, és különösen a Tanács számára a fellépést, ha „a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon”, amennyiben a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört.

A javaslat több ágazati jogalapot tömörít, így amit létrehoz, az csak látszólag horizontális eszköz, valójában azonban ágazati intézkedések csokra. Az EUMSZ 352. cikke kizárólag olyan esetekben alkalmazható, amikor a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört. Mivel az uniós jogban már számos intézkedés ír elő szabályokat a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozóan, ez az eset itt nem áll fenn. Ezért az EUMSZ 352. cikkének jogalapul választása e cikk lényegénél fogva összeegyeztethetetlen a Bizottsági javaslatában választott megközelítéssel.

Az EUMSZ 352. cikkének jogalapként történő hozzáadása továbbá eljárási szempontból sem egyeztethetető össze a többi jogalappal, mivel a Tanács egyhangú döntését és a Parlament egyetértését teszi szükségessé. Az EUMSZ 352. cikke ezért nem megfelelő jogalap a javaslathoz.

VI. – Következtetés és ajánlás

A rendes jogalkotási eljárás alkalmazását a Bizottság által javasolt meglévő jogalappal összeegyeztethető módon az EUMSZ alábbi rendelkezései írják elő: Az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdése, 78. cikkének (2) bekezdése, 79. cikkének (2) bekezdése, 153. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontja, valamint 157. cikkének (3) bekezdése.

A 77., 78. és 79. cikket illetően meg kell jegyezni, hogy bár e cikkek hozzáadása a jogalaphoz nem volna összeegyeztethetetlen a Parlamentben folyó jogalkotási eljárással, a Tanácsban folyó eljárás céljára a javaslat esetleges megosztását idézheti elő.

Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 352. cikke nem egyeztethető össze az alkalmazandó rendes jogalkotási eljárással, ezeket tehát új jogalapként hozzáadni nem szabad. Ezen túlmenően, az EUMSZ 352. cikke – amely kizárólag olyan esetekben alkalmazható, amikor a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört – lényegétől fogva összeegyeztethetetlen a Bizottsági javaslatában választott megközelítéssel.

Ami az EUMSZ 154. cikkét illeti, e cikk a Bizottságra alkalmazandó szabályokat tartalmaz, és nem biztosít jogalapot az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusához. E cikk ezért nem egészítheti ki a javaslat jogalapját.

Végezetül, az EUMSZ 19. cikke (2) bekezdésének hozzáadása sem ajánlható, mivel e rendelkezés kizárja a harmonizáció lehetőségét.

A Bizottság által javasolt jogalap lehetséges kiegészítéseként azonosított további jogalapokra vonatkozó végleges döntést mindazonáltal a javasolt irányelv hatályát konkrét szakpolitikai területekkel kibővítő releváns módosítások elfogadásától kell függővé tenni.

A Jogi Bizottság a 2018. október 22-i ülésén egyhangúlag(5), 18 „mellette” szavazattal hozott határozatában azt ajánlja a felelős bizottságnak, hogy az irányelv hatályára vonatkozó módosítások vizsgálata során vegye figyelembe a fenti következtetéseket.

Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

(1)

2016/2224(INI) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0402+0+DOC+XML+V0//EN és (2016/2055(INI) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2017-0004+0+DOC+XML+V0//EN.

(2)

C-45/86. sz. ügy, Bizottság kontra Tanács (Általános preferenciális vámkedvezmények), EBHT 1987., 1439. o., 5. pont; C-440/05. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügy, EBHT 2007., I-9097.; C-411/06. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügy, EBHT 2009., I-07585.

(3)

Lásd a fent hivatkozott C-411/06. sz. ügyben hozott ítélet 46–47. pontját.

(4)

  A C-155/07. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben 2008. július 6-án hozott ítélet (EU:C:2004:605) 37. pontja; valamint a C-166/07. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben 2009. szeptember 3-án hozott ítélet (EU:C:2004:499) 68. és 69. pontja;

(5)

A zárószavazáson jelen vannak: Pavel Svoboda (elnök), Mady Delvaux (alelnök) Axel Voss (vélemény előadója), Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Geoffroy Didier, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Heidi Hautala, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, Evelyn Regner, Tiemo Wölken, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka, Olle Ludvigsson (Enrico Gasbarra, nevében, a 200. cikk (2) bekezdésének megfelelően).


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (27.9.2018)

a Jogi Bizottság részére

az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

A vélemény előadója (*): Miguel Viegas

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Az ECON előadója teljes mértékben támogatja a Bizottság e javaslatát, amely a visszaélést bejelentő személyeknek az EU teljes területére kiterjedő védelméről szól hiszen a Parlament ezt már régóta kéri, többek között a PANA bizottság jelentésében és a JURI bizottság korábbi saját kezdeményezésű jelentésében is, amelynek elkészítésében az ECON is részt vett.

A javaslat emellett az ágazati visszaélést bejelentő személyek védelmére tett intézkedésekre is épít, amelyeket az ECON a korábbi jogszabályokban vezetett be, például a pénzmosási irányelvben (AMLD4–5), valamint a piaci visszaélésekről szóló rendeletben (MAR-rendelet).

Módosítási javaslataival az ECON előadójának az a célja, hogy

•  pontosítsa a fogalommeghatározásokat (3. cikk)

•  kiterjessze a munkavállalók jogait (1. cikk)

•  biztosítsa az anyagi támogatást (15. cikk)

•  törölje a (21) preambulumbekezdést

•  bevezesse azt a gondolatot, hogy egy visszaélést bejelentő személy nem helyettesítheti az állami ellenőrző szolgálatok működési képességét

•  bevezessen egy egyértelmű mechanizmust, amely visszaélés-bejelentői jogállást biztosít a jogbiztonság érdekében

•  bevezesse az anonimitás lehetőségét

•  a belső csatornák használata nélkül egyszerűsítse a külső csatornák használatát

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Gyakran a szervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről vagy kárról. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak.

(1)  Gyakran a szervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről vagy kárról. Ezen irányelvnek az a célja, hogy olyan bizalmi légkört teremtsen, amely lehetővé teszi, hogy a visszaélést bejelentő személyek jelentsék az általuk észlelt vagy gyanított jogsértéseket, törvénysértéseket és a közérdeket fenyegető veszélyeket. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem vagy a bejelentés hasznosságába vetett bizalom hiánya gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek jelentései iránt nagy a kereslet az uniós jogérvényesítés terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket.

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek jelentései iránt nagy a kereslet az uniós jogérvényesítés terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását gyakran lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Bizonyos szakpolitikai területeken az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek abban az értelemben, hogy a társadalom jólétét fenyegető jelentős kockázatot teremt. Azokban az esetekben, amikor ezeken a területeken azonosították a jogérvényesítés gyengeségeit, illetve a visszaélést bejelentő személyek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közzé tudják tenni a jogsértéséket, a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmének biztosításával, illetve hatékony bejelentési csatornák bevezetésével javítani kell a jogérvényesítést.

(3)  Az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek abban az értelemben, hogy a társadalom jólétét fenyegető jelentős kockázatot teremt. Azokban az esetekben, amikor azonosították a jogérvényesítés gyengeségeit, illetve a visszaélést bejelentő személyek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közzé tudják tenni a jogsértéséket, a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmének biztosításával, illetve hatékony bejelentési csatornák biztosításával javítani kell a jogérvényesítést.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Ennek megfelelően a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító közös minimumszabványokat kell alkalmazni a hivatkozott aktusokban és azon szakpolitikai területeken, ahol i. szükség van a jogérvényesítés erősítésére; ii. visszaélést bejelentő személyek jelentésének elmaradása kulcsfontosságú a jogérvényesítésre nézve, valamint iii. az Uniós jog megsértése súlyos károkat okozhat a közérdek számára.

(5)  Ennek megfelelően a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító közös minimumszabványokat csak akkor kell alkalmazni a hivatkozott aktusokban, valamint azon szakpolitikai területeken és tagállamokban, ahol bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy i. szükség van a jogérvényesítés erősítésére; ii. visszaélést bejelentő személyek jelentésének elmaradása kulcsfontosságú a jogérvényesítésre nézve, valamint iii. az uniós jog megsértése súlyos károkat okozhat a közérdek számára.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a közbeszerzéssel kapcsolatos uniós jogérvényesítés javítása érdekében. Amellett, hogy szükség van a csalás és a korrupció megelőzésére és feltárására az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban – amely magában foglalja közbeszerzést is –, az áruk vásárlása, a munkák és a szolgáltatások igénybevétele során is szükség van a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok nemzeti hatóságok és bizonyos közüzemi szolgáltatók általi elégtelen végrehajtásának kezelésére. Az ilyen szabályok megsértése torzítja a versenyt, növeli az üzleti tevékenység végzésének költségeit, sérti a befektetők és a cégtulajdonosok érdekeit, valamint összességében kevésbé vonzóvá teszi a befektetési környezetet és Európa szerte egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára, ezáltal gyakorol hatást a belső piac megfelelő működésére.

(6)  A visszaélést bejelentő személyek védelme szükséges a közbeszerzéssel kapcsolatos uniós jogérvényesítés javítása érdekében. Amellett, hogy szükség van a csalás és a korrupció megelőzésére és feltárására az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban – amely magában foglalja közbeszerzést is –, az áruk vásárlása, a munkák és a szolgáltatások igénybevétele során is szükség van a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok nemzeti hatóságok és bizonyos közüzemi szolgáltatók általi elégtelen végrehajtásának kezelésére. Az ilyen szabályok megsértése torzítja a versenyt, növeli az üzleti tevékenység végzésének költségeit, sérti a befektetők és a cégtulajdonosok érdekeit, valamint összességében kevésbé vonzóvá teszi a befektetési környezetet és Európa szerte egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára, ezáltal gyakorol hatást a belső piac megfelelő működésére. Figyelmet kell fordítani azok védelmére is, akik az uniós költségvetéssel és az uniós intézményekkel kapcsolatos visszaélést vagy kötelességszegést jelentenek be.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az uniós jog megsértését jelentő személyek védelmére létrehozott rendszer nem csökkenti az egyes tagállamok és közszervezeteik által gyakorolt felügyelet erősítésének szükségességét – ezek adócsalás és pénzmosás elleni fellépési képességét növelni kell –, valamint az ezeken a területeken működő nemzetközi együttműködésekben való részvétel szükségességét sem.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A pénzügyi szolgáltatások terén az uniós jogalkotó már elismerte a visszaélést bejelentő személyek védelme által jelentett többletértéket. A vonatkozó szabályok érvényesítésének súlyos hiányosságait feltáró pénzügyi válság utóhatásaként ezen a területen jelentős számú jogalkotási aktusban fogadtak el a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket34. A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra alkalmazandó prudenciális követelményekkel kapcsolatban különösen a 2013/36/EU irányelv35 rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek védelméről, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletre is kiterjed.

(7)  A pénzügyi szolgáltatások terén az uniós jogalkotó már elismerte a visszaélést bejelentő személyek ágazati védelme által jelentett többletértéket. A vonatkozó szabályok érvényesítésének súlyos hiányosságait feltáró pénzügyi válság utóhatásaként ezen a területen jelentős számú jogalkotási aktusban fogadtak el a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket34. A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra alkalmazandó prudenciális követelményekkel kapcsolatban különösen a 2013/36/EU irányelv35 rendelkezik a visszaélést bejelentő személyek védelméről, amely a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletre is kiterjed. Azonban több, európai pénzügyi intézményeket is érintő magas szintű ügy bizonyította, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme továbbra sem kielégítő a pénzügyi intézmények teljes körében, és mind a munkáltatók, mind a hatóságok általi megtorlástól való félelem továbbra is visszatartja a visszaélést bejelentő személyeket attól, hogy információval szolgáljanak jogsértésekről.

_________________

_________________

34 2010 . december 8-i közlemény „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről”.

34 2010 . december 8-i közlemény „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről”.

35 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.);

35 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.);

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének fontossága az emberéleteket veszélyeztető közlekedésbiztonságról szóló uniós szabályok megszegésének megelőzése és az ilyen jogsértésektől való elrettentés érdekében már elismerésre került a repülésbiztonságra38 és a tengeri közlekedés biztonságára39 vonatkozó ágazati uniós aktusokban, amelyek a visszaélést bejelentő személyek védelmére célirányos intézkedésekről és különleges bejelentési csatornákról rendelkeznek. Ezek az aktusok rendelkeznek továbbá azon munkavállalók megtorlással szembeni védelméről, akik saját becsületes hibáikból tesznek jelentést (az úgynevezett méltányossági kultúra („just culture”)). Ebben a két ágazatban ki kell egészíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmének meglévő elemeit, valamint növelni kell a védelmet a többi közlekedési mód – nevezetesen a vasúti és közúti közlekedés – biztonsági előírásai érvényesítésének javítása érdekében.

(9)  A visszaélést bejelentő személyek védelmének fontossága az emberéleteket veszélyeztető közlekedésbiztonságról szóló uniós szabályok megszegésének megelőzése és az ilyen jogsértésektől való elrettentés érdekében már elismerésre került a repülésbiztonságra38 és a tengeri közlekedés biztonságára39 vonatkozó ágazati uniós aktusokban, amelyek a visszaélést bejelentő személyek védelmére célirányos intézkedésekről és különleges bejelentési csatornákról rendelkeznek. Ezek az aktusok rendelkeznek továbbá azon munkavállalók megtorlással szembeni védelméről, akik saját becsületes hibáikból tesznek jelentést (az úgynevezett méltányossági kultúra („just culture”)). Ebben a két ágazatban ki kell egészíteni a visszaélést bejelentő személyek védelmének meglévő elemeit, valamint biztosítani kell e védelmet a többi közlekedési mód – nevezetesen a vasúti és közúti közlekedés – biztonsági előírásai érvényesítésének azonnali javítása érdekében.

_________________

_________________

38 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről (HL L 122., 18. o.).

38 Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről (HL L 122., 18. o.).

39 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (HL L 329., 1.o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 57. o.).

39 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (HL L 329., 1.o.), az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 57. o.).

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A környezetvédelmi bűncselekményekkel, valamint a környezetvédelem elleni jogtalan magatartásokkal kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése, az ilyen gyakorlatok felderítése és orvoslása továbbra is kihívást jelent és annak megerősítése szükséges, ahogyan azt a Bizottság „a környezetvédelmi megfelelést és irányítást fejlesztő uniós cselekvésekről” szóló 2018. január 18-i közleményében is elismerte40. Noha a visszaélést bejelentő személyek védelme jelenleg csak egyetlen környezetvédelemről szóló ágazati aktusban41 található, az ilyen védelem bevezetése szükségesnek tűnik az uniós környezeti vívmányok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, amelyek megsértése a nemzeti határokon is továbbgyűrűző hatásokkal okozhat súlyos károkat a közérdeknek. Ez ugyancsak relevanciával bír olyan esetekre nézve, ahol nem biztonságos termékek okozhatnak környezeti károkat.

(10)  A környezetvédelmi bűncselekményekkel, valamint a környezetvédelem elleni jogtalan magatartásokkal kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése, az ilyen gyakorlatok felderítése és orvoslása sajnos továbbra is kihívást jelent és annak megerősítése szükséges, ahogyan azt a Bizottság „a környezetvédelmi megfelelést és irányítást fejlesztő uniós cselekvésekről” szóló 2018. január 18-i közleményében is elismerte40. Noha a visszaélést bejelentő személyek védelme jelenleg csak egyetlen környezetvédelemről szóló ágazati aktusban41 található, az ilyen védelem bevezetése szükségesnek tűnik az uniós környezeti vívmányok hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében, amelyek megsértése a nemzeti határokon is továbbgyűrűző hatásokkal okozhat súlyos károkat a közérdeknek. Ez ugyancsak relevanciával bír olyan esetekre nézve, ahol nem biztonságos termékek okozhatnak környezeti károkat.

_________________

_________________

40 COM(2018)0010.

40 COM(2018)0010.

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról (HL L 178., 66. o.).

41 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról (HL L 178., 66. o.).

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A magánélet és a személyes adatok védelme egy másik olyan terület, ahol a visszaélést bejelentő személyek kiváltságos helyzetben vannak a közérdeket súlyosan sértő károkat okozó uniós jogsértések feltárását illetően. Hasonló megfontolások alkalmazandók a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv45, megsértése esetén, amely irányelv bevezeti az események bejelentését (ami magában foglalja azokat az eseményeket is, amelyek nem sértenek személyes adatokat), a több ágazatban (pl. az energia, az egészségügy, a közlekedés, a bankszolgáltatások stb. területén) alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek biztonsági követelményeit, valamint a kulcsfontosságú digitális (pl. felhő alapú) szolgáltatásokat nyújtókat. A visszaélést bejelentő személyek jelentéstétele ezen a területen különösen értékes az olyan biztonsági események megelőzése érdekében, amelyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeket, valamint széles körben használt digitális szolgáltatásokat érintenének. Mindez segíti az olyan szolgáltatások folytonosságának biztosítását, amelyek alapvető fontosságúak a belső piac működése és a társadalom jóléte szempontjából.

(14)  A magánélet és a személyes adatok védelme egy másik olyan terület, ahol a visszaélést bejelentő személyek kiváltságos helyzetben vannak a közérdeket súlyosan sértő károkat okozó uniós jogsértések feltárását illetően. Hasonló megfontolások alkalmazandók a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv45, megsértése esetén, amely irányelv bevezeti az események bejelentését (ami magában foglalja azokat az eseményeket is, amelyek nem sértenek személyes adatokat), a több ágazatban (pl. az energia, az egészségügy, a közlekedés, a bankszolgáltatások stb. területén) alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek biztonsági követelményeit, valamint a kulcsfontosságú digitális (pl. felhő alapú) szolgáltatásokat nyújtókat. A visszaélést bejelentő személyek jelentéstétele ezen a területen különösen értékes az olyan biztonsági események megelőzése céljából, amelyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi tevékenységeket, valamint széles körben használt digitális szolgáltatásokat érintenének. Mindez segíti az olyan szolgáltatások folytonosságának biztosítását, amelyek alapvető fontosságúak a belső piac működése és a társadalom jóléte szempontjából.

_________________

_________________

45Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

45Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Bizonyos uniós aktusok – különösen a pénzügyi szolgáltatások terén –, például a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet49, valamint a Bizottság ezen rendelet alapján elfogadott 2015/2392 végrehajtási irányelve50 már részletes szabályokat tartalmazott a visszaélést bejelentő személyek védelméről. Az ilyen uniós jogszabályokat, ideértve a melléklet II. részében foglalt felsorolásban szereplőket is, kell kiegészíteni a jelen irányelvvel annak érdekében, hogy ezek az aktusok teljes mértékben igazodjanak a minimumszabványokhoz miközben megtartják a releváns ágazatokhoz szabottan kidolgozott sajátosságaikat. Ennek különös fontossága van annak megállapításában, hogy a pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének terén jelenleg mely jogi személyek kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására.

(18)  Bizonyos uniós aktusok – különösen a pénzügyi szolgáltatások terén –, például a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet49, valamint a Bizottság ezen rendelet alapján elfogadott 2015/2392 végrehajtási irányelve50 már részletes szabályokat tartalmazott a visszaélést bejelentő személyek védelméről. Az ilyen uniós jogszabályokat, ideértve a melléklet II. részében foglalt felsorolásban szereplőket is, kell kiegészíteni a jelen irányelvvel annak érdekében, hogy ezek az aktusok teljes mértékben igazodjanak a minimumszabványokhoz miközben megtartják a releváns ágazatokhoz szabottan kidolgozott sajátosságaikat. Ennek különös fontossága van annak megállapításában, hogy a pénzügyi szolgáltatásoknak, a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a kiberbűnözés megelőzésének, valamint a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv megfelelő végrehajtásának terén jelenleg mely jogi személyek kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására. Mivel ezek az ügyek gyakran igen összetett nemzetközi vállalati és pénzügyi konstrukciókkal járnak, amelyek valószínűleg különböző joghatóságok hatáskörébe tartoznak, rendelkezéseket kell elfogadni a visszaélést bejelentő személyek egységes kapcsolattartója tekintetében.

_________________

_________________

49 HL L 173., 1. o.

49 HL L 173., 1. o.

50 A Bizottság (EU) 2015/2392 végrehajtási irányelve (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről (HL L 332, 126. o.)

50 A Bizottság (EU) 2015/2392 végrehajtási irányelve (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről (HL L 332, 126. o.)

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Minden olyan esetben, amikor olyan új uniós aktust fogadnak el, amely a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan releváns és hozzájárulhat a hatékonyabb jogérvényesítéshez, fontolóra kell venni, hogy szükség van-e a jelen irányelv mellékletének módosítására annak érdekében, hogy az az aktus a hatálya alá kerüljön.

(19)  Minden olyan esetben, amikor olyan új uniós aktust fogadnak el, amely a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan releváns és hozzájárulhat a hatékonyabb jogérvényesítéshez, módosítani kell a jelen irányelv mellékletét annak érdekében, hogy az az aktus a hatálya alá kerüljön.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Ez az irányelv nem érintheti az uniós munkajoggal és szociális joggal kapcsolatos visszaéléseket jelentő munkavállalókat megillető védelmet. Különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a 89/391/EGK keretirányelv 11. cikke kötelezi már a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit ne érje hátrány amiatt, hogy a munkáltatót a megfelelő intézkedések megtételére kérik, és hozzá javaslatokat nyújtanak be a munkavállalókat fenyegető veszélyek mérséklése, és/vagy a veszélyforrások eltávolítása céljából. A munkavállalók, illetve képviselőik a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.

(20)  Ez az irányelv nem érintheti az uniós munkajoggal és szociális joggal kapcsolatos visszaéléseket jelentő munkavállalókat megillető védelmet. Különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a 89/391/EGK keretirányelv 11. cikke kötelezi már a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit ne érje hátrány amiatt, hogy a munkáltatót a megfelelő intézkedések megtételére kérik, és hozzá javaslatokat nyújtanak be a munkavállalókat fenyegető veszélyek mérséklése, és/vagy a veszélyforrások eltávolítása céljából. A munkavállalók, illetve képviselőik a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős nemzeti vagy európai uniós hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Ez az irányelv nem érinti az olyan nemzetbiztonsági vagy más titkosított információra vonatkozó védelmet, amelyet uniós szabály vagy az érintett tagállam törvényei, rendeletei vagy igazgatási rendelkezései írnak elő biztonsági okokból az illetéktelenek hozzáférésének megakadályozása érdekében. Az irányelv rendelkezései továbbá nem érintik az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatból vagy az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013. szeptember 23-i tanácsi határozatból eredő kötelezettségeket.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  A védelemnek először is mindenkire ki kell terjednie, aki „munkavállalói” jogállással rendelkezik az EUMSZ 45. cikk szerint és ahogyan azt az Európai Unió Bírósága értelmezte52, azaz azokra a személyekre, akik meghatározott időn keresztül valamely másik személy részére és irányítása alatt szolgáltatásokat teljesítenek, amiért cserébe számukra díjazás jár. Védelem illeti meg emellett a nem szokványos munkaviszonyban álló dolgozókat, ideértve a részmunkaidőben és határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottakat, a polgári jogi szerződés alapján munkát végző személyeket, valamint az ideiglenes ügynökségekkel munkaviszonyban álló személyeket, amelyek olyan típusú jogviszonyok, amelyekre a tisztességtelen bánásmód elleni szabványvédelem gyakran nehezen alkalmazható.

(26)  A védelemnek először is mindenkire ki kell terjednie, aki „munkavállalói” jogállással rendelkezik az EUMSZ 45. cikk szerint és ahogyan azt az Európai Unió Bírósága értelmezte52, azaz azokra a személyekre, akik meghatározott időn keresztül valamely másik személy részére és irányítása alatt szolgáltatásokat teljesítenek, amiért cserébe számukra díjazás jár. Védelem illeti meg emellett a nem szokványos munkaviszonyban álló dolgozókat, ideértve a részmunkaidőben és határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatottakat, a polgári jogi szerződés alapján munkát végző személyeket, valamint az ideiglenes ügynökségekkel munkaviszonyban álló személyeket, amelyek olyan típusú jogviszonyok, amelyekre a tisztességtelen bánásmód elleni szabványvédelem gyakran nehezen alkalmazható. Figyelembe véve, hogy a Transparency International által 2018 nyarán kiadott jelentés hangsúlyozza, hogy a visszaélést bejelentő személyeket az uniós intézményekben is meg kell védeni, a védelemnek ugyanígy ki kell terjedni az uniós alkalmazottakra is.

_________________

_________________

52 1986. július 3-i Lawrie-Blum ítélet, 66/85; 2010. október 14-i Union Syndicale Solidaires Isère ítélet, C-428/09; 2015. július 9-i Balkaya ítélet, C-229/14; 2014. december 4-i FNV Kunsten ítélet, C-413/13; és 2016. november 17-i Ruhrlandklinik ítélet, C-216/15.

52 1986. július 3-i Lawrie-Blum ítélet, 66/85; 2010. október 14-i Union Syndicale Solidaires Isère ítélet, C-428/09; 2015. július 9-i Balkaya ítélet, C-229/14; 2014. december 4-i FNV Kunsten ítélet, C-413/13; és 2016. november 17-i Ruhrlandklinik ítélet, C-216/15.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme feltételezi továbbá személyek további kategóriáinak védelmét is, akik ugyan gazdaságilag nem függnek a munkával kapcsolatos tevékenységeiktől, jogsértések feltárása miatt mégis megtorlás áldozataivá válhatnak. Önkéntesekkel vagy nem fizetett gyakornokokkal szembeni megtorlás például megnyilvánulhat abban, hogy nem tartanak többé igényt a szolgálataiknak, vagy pedig negatív referenciát adnak róluk a jövőbeli munkáltatójuk számára, vagy másképpen okoznak kárt a hírnevükben.

(28)  A visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme feltételezi továbbá személyek további kategóriáinak védelmét is, akik ugyan gazdaságilag nem függnek a munkával kapcsolatos tevékenységeiktől, jogsértések feltárása miatt mégis megtorlás áldozataivá válhatnak. Önkéntesekkel vagy nem fizetett gyakornokokkal szembeni megtorlás például megnyilvánulhat abban, hogy nem tartanak többé igényt a szolgálataikra, vagy pedig negatív referenciát adnak róluk a jövőbeli munkáltatójuk számára, vagy másképpen okoznak kárt a hírnevükben vagy karrierkilátásaikban.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(30 a)  A védelmet az Unióban működő jogalanyoknál dolgozó személyek, valamint az Unió területén kívül működő európai jogalanyoknál dolgozó személyek számára egyaránt biztosítani kell. Egyformán alkalmazni kell továbbá az uniós intézmények, ügynökségek és szervek tisztviselőire, egyéb alkalmazottaira és gyakornokaira is.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A tagállamok feladata meghatározni az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések átvételére és megfelelő nyomon követésére hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Ezek lehetnek az érintett terület szabályozó vagy felügyeleti hatóságai, jogérvényesítő ügynökségek, antikorrupciós szervek vagy ombudsmanok. A hatáskörrel rendelkező szervként kijelölt hatóságoknak feladatkörükkel összhangban rendelkezniük kell a jelentésben tett állítások pontosságának értékeléséhez és a jogsértések orvoslásához szükséges kapacitásokkal és hatáskörökkel, ami magába foglalja vizsgálatok indítását, vádemelést, a kifizetések visszafizetésére irányuló eljárást vagy más megfelelő jogorvoslati eljárást.

(34)  A tagállamok feladata meghatározni az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések átvételére és megfelelő nyomon követésére hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megfelelő végrehajtás biztosítása, valamint mind az adott tagállam illetékes hatóságai, mind a más tagállamok érintett hatóságai közötti teljes körű, lojális és eredményes együttműködés biztosítása érdekében. Ezek lehetnek az érintett terület szabályozó vagy felügyeleti hatóságai, jogérvényesítő ügynökségek, antikorrupciós szervek vagy ombudsmanok. A hatáskörrel rendelkező szervként kijelölt hatóságoknak feladatkörükkel összhangban rendelkezniük kell a jelentésben tett állítások pontosságának értékeléséhez és a jogsértések orvoslásához szükséges kapacitások és hatáskörök mellett megfelelően képzett személyzettel, ami magába foglalja vizsgálatok indítását, vádemelést, a kifizetések visszafizetésére irányuló eljárást vagy más megfelelő jogorvoslati eljárást.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az uniós jogsértések hatékony felderítése és megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a releváns információ gyorsan eljusson a probléma forrásához legközelebb állókhoz, akik a leginkább képesek azt kivizsgálni és – amennyiben az lehetséges – hatáskörrel rendelkeznek annak orvoslására. Ez megköveteli, hogy a magán- és a közszektor jogalanyai megfelelő belső eljárásokat hozzanak létre a jelentések kézhezvételére és nyomon követésére.

(37)  Az uniós jogsértések hatékony felderítése és megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a releváns információ gyorsan eljusson a probléma forrásához legközelebb állókhoz, akik a leginkább képesek azt kivizsgálni és – amennyiben az lehetséges – hatáskörrel rendelkeznek annak orvoslására. Ez szükségessé teszi, hogy a magán- és a közszektor jogalanyai megfelelő belső eljárásokat hozzanak létre a jelentések kézhezvételére, elemzésére és nyomon követésére.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39)  A kis- és mikrovállalkozások belső bejelentési csatornák létrehozása alóli mentesülése nem lenne alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások terén aktív magánvállalkozásokra. Az ilyen vállalkozások kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására az Unió pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokban meghatározott jelenlegi kötelezettségeknek megfelelően.

(39)  A kis- és mikrovállalkozások belső bejelentési csatornák létrehozása alóli mentesülése nem lenne alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatások terén aktív vagy azokhoz szorosan köthető magánvállalkozásokra. Az ilyen vállalkozások kötelesek belső bejelentési csatornák létrehozására az Unió pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokban meghatározott jelenlegi kötelezettségeknek megfelelően.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(57)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi jogsértésről szóló bejelentés megfelelő nyilvántartását, és azt, hogy minden bejelentés visszakereshető legyen az illetékes hatóságnál, valamint hogy a bejelentések révén szerzett információkat adott esetben bizonyítékként lehessen felhasználni a jogérvényesítési eljárás során.

(57)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi jogsértésről szóló bejelentés megfelelő nyilvántartását, és azt, hogy minden bejelentés visszakereshető legyen az illetékes hatóságnál, valamint hogy a bejelentések révén szerzett információkat adott esetben bizonyítékként lehessen felhasználni a jogérvényesítési eljárás során és adott esetben más tagállami vagy uniós hatóságok rendelkezésre lehessen bocsátani. Továbbra is mind az átadó, mind a fogadó hatóságok feladata, hogy biztosítsák a visszaélést bejelentő személyek teljes körű védelmét, valamint a teljes körű, lojális és eredményes együttműködést.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  A bejelentő személyeknek szabály szerint először a rendelkezésükre álló belső csatornákat kellene használniuk és a munkáltatójuknak kellene jelenteniük. Előfordulhat azonban, hogy nincsenek belső bejelentési csatornák (olyan szervezeteknél, akiknek a jelen irányelv vagy az alkalmazandó nemzeti jog alapján nincsen kötelezettségük ilyen csatornák létrehozására) vagy azok használata nem kötelező (ez olyan személyek esetében fordulhat elő, akik nem állnak munkaviszonyban), vagy ha használták is azokat, nem működtek megfelelően (például a jelentéssel nem foglalkoztak gondosan vagy észszerű időkereten belül vagy pedig a vizsgálat pozitív eredményei ellenére nem került sor jogsértés orvoslására irányuló eljárásra).

(62)  A bejelentő személyeknek először a rendelkezésükre álló belső csatornákat kellene használniuk és a munkáltatójuknak kellene jelenteniük. Előfordulhat azonban, hogy nincsenek belső bejelentési csatornák (olyan szervezeteknél, akiknek a jelen irányelv vagy az alkalmazandó nemzeti jog alapján nincsen kötelezettségük ilyen csatornák létrehozására) vagy azok használata nem kötelező (ez olyan személyek esetében fordulhat elő, akik nem állnak munkaviszonyban), vagy ha használták is azokat, nem működtek megfelelően (például a jelentéssel nem foglalkoztak gondosan vagy észszerű időkereten belül vagy pedig a vizsgálat pozitív eredményei ellenére nem került sor jogsértés orvoslására irányuló eljárásra).

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

80 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(80)  Az irányelv minimumszabályokat vezet be, továbbá a tagállamok hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a bejelentést tevő személyre kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem akadályozzák a bejelentéssel érintett személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket.

(80)  Az irányelv minimumszabályokat vezet be, továbbá a tagállamoknak hatáskörrel kell rendelkezniük és ösztönzést kell kapniuk arra, hogy a bejelentést tevő személyre kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem akadályozzák a bejelentéssel érintett személyek védelmére vonatkozó intézkedéseket.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

84 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(84)  A jelen irányelv célkitűzését – nevezetesen a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmén keresztül a jogérvényesítés megerősítését bizonyos olyan szakpolitikákat és aktusokat illetően, ahol az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek – a tagállamok önmagukban vagy összehangolatlan módon nem tudják megvalósítani, ugyanakkor a célkitűzés hatékonyabban megvalósítható a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó harmonizált minimumszabályokról rendelkező uniós fellépés útján. Ezen kívül kizárólag uniós cselekvés tudja biztosítani a koherenciát, illetve tudja összehangolni a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó meglévő uniós szabályokat. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ezen irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(84)  A jelen irányelv célkitűzését – nevezetesen a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmén keresztül a jogérvényesítés megerősítését bizonyos olyan szakpolitikákat és aktusokat illetően, ahol az uniós jogsértés károkat okozhat a közérdeknek – a tagállamok önmagukban vagy összehangolatlan módon nem tudják megvalósítani, ugyanakkor a célkitűzés hatékonyabban megvalósítható a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó harmonizált minimumszabályokról rendelkező uniós fellépés útján. Ezen kívül kizárólag uniós cselekvés tudja biztosítani a koherenciát, illetve tudja összehangolni a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó meglévő uniós szabályokat. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ezen irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós jog és a szakpolitikák konkrét területeken történő érvényesítésének fokozása érdekében a jelen irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az alábbi jogellenes tevékenységeket és visszaéléseket bejelentő személyek védelme érdekében:

(1)  Az uniós jog és a szakpolitikák konkrét területeken történő érvényesítésének fokozása érdekében a jelen irányelv közös minimumszabályokat állapít meg a jogellenes tevékenységeket és visszaéléseket vagy a közérdeket fenyegető veszélyeket bejelentő személyek védelme érdekében:

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a mellékletben (annak I. és II. részében) felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó jogsértések a következő területeken:

a)  az uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó jogsértések a következő területeken:

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása;

ii.  pénzügyi szolgáltatások, az adókijátszásnak, adócsalásnak és adókikerülésnek, a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának, a kiberterrorizmusnak, kiberbűnözésnek, a korrupciónak és a szervezett bűnözésnek megakadályozása;

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének megsértése, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeleté és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet hatálya alá tartozó jogsértések;

b)  a versenyjog, különösen az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének megsértése, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet hatálya alá tartozó jogsértések;

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos jogsértések olyan jogi aktusok tekintetében, amelyek sértik a társasági adószabályokat, vagy olyan szabályozások tekintetében, amelyek célja az alkalmazandó társaságiadó-törvény tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőny szerzése;

d)  az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdésében említett belső piaccal kapcsolatos jogsértések különösen olyan jogi aktusok tekintetében, amelyek sértik a társasági adószabályokat, vagy olyan szabályozások tekintetében, amelyek célja az alkalmazandó társaságiadó-törvény tárgyát vagy célját meghiúsító adóelőny szerzése;

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a melléklet 2. részében felsorolt ágazatspecifikus uniós jogi aktus különös szabályokat állapít meg a bejelentésre vonatkozólag, úgy ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Ezen irányelv rendelkezéseit minden olyan bejelentő személy védelmére vonatkozó ügyben alkalmazni kell, amelyekről ágazatspecifikus uniós jogi aktusok nem rendelkeznek.

(2)  Amennyiben a melléklet 2. részében felsorolt ágazatspecifikus uniós jogi aktus magasabb szintű védelmi szabályokat állapít meg a bejelentésre vonatkozólag, úgy ezeket a szabályokat kell alkalmazni. Ezen irányelv rendelkezéseit minden olyan bejelentő személy védelmére vonatkozó ügyben alkalmazni kell, amelyekről ágazatspecifikus uniós jogi aktusok nem rendelkeznek.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A jelen irányelvet minden olyan magán vagy állami szektorban dolgozó bejelentő személy védelmére alkalmazni kell, aki munkakörnyezetben jutott a jogsértésre vonatkozó információ birtokába, ami legalább a következőket foglalja magában:

(1)  A jelen irányelvet minden olyan magán vagy állami szektorban dolgozó bejelentő személy és az őket segítő személyek védelmére alkalmazni kell, akik jogsértésre vonatkozó információ birtokába jutottak, ami legalább a következőket foglalja magában:

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az EUMSZ 45. cikk szerinti munkavállaló jogállású személyek;

a)  az EUMSZ 45. cikk szerinti munkavállaló jogállású személyek – beleértve a részmunkaidőben dolgozó és a határozott idejű szerződéssel alkalmazott munkavállalókat is –, valamint a közalkalmazotti jogállású személyek;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyek.

d)  a vállalkozók, alvállalkozók, szolgáltatók és beszállítók felügyelete és irányítása alatt dolgozó személyek.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a bejelentést elősegítő személyek, például közvetítők vagy újságírók.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jelen irányelvet azon bejelentő személyekre is alkalmazni kell, akik munkavégzésre irányuló jogviszonya még nem kezdődött meg, abban az esetben, ha a jogsértésről szóló információkat a felvételi eljárás vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalás során szerezték meg.

(2)  A jelen irányelvet azon bejelentő személyekre is alkalmazni kell, akik munkavégzésre irányuló jogviszonya még nem kezdődött meg, abban az esetben, ha a jogsértésről szóló információkat a felvételi eljárás vagy más szerződéskötést megelőző tárgyalás során szerezték meg, valamint azon személyekre, akiknek munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnt.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A 31. EGK és 11. Euratom rendelet 22a., 22b. és 22c. cikkének sérelme nélkül ezt az irányelvet alkalmazni kell az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség olyan tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira, akik az 1. cikkben említett jogsértésre vonatkozó információról tesznek bejelentést.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  „jogsértés”: az 1. cikkben és a mellékletben foglaltak hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatos tényleges vagy lehetséges jogellenes tevékenységek vagy joggal való visszaélés;

(1)  „jogsértés”: különösen az 1. cikkben foglaltak hatálya alá tartozó uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatos tényleges vagy lehetséges jogellenes tevékenységek, mulasztások vagy joggal való visszaélés;

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „joggal való visszaélés”: az uniós jog hatálya alá tartozó olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek nem tűnnek formálisan jogellenesnek, de meghiúsítják az alkalmazandó szabályok tárgyát vagy célját;

3.  „joggal való visszaélés”: az uniós jog hatálya alá tartozó olyan cselekmények vagy mulasztások, amelyek nem tűnnek formálisan jogellenesnek, de meghiúsítják az alkalmazandó szabályok tárgyát vagy célját, illetve tényleges vagy lehetséges veszélyt jelentenek a közérdekre;

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  „jogsértésre vonatkozó információ”: tényleges jogsértésekre vonatkozó bizonyíték, valamint a még meg nem valósult, de a potenciális jogsértésekkel kapcsolatos észszerű gyanú;

(4)  „jogsértésre vonatkozó információ”: tényleges jogsértésekre vonatkozó bizonyíték, valamint a még meg nem valósult, de a potenciális jogsértésekkel kapcsolatos gyanú;

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „bejelentés”: jogsértéssel kapcsolatos információk szolgáltatása, amely bekövetkezett vagy valószínűleg bekövetkezik azon szervezetnél, ahol a bejelentő személy dolgozik, dolgozott, vagy más szervezetnél, amivel kapcsolatba lépett munkája során;

5.  „bejelentés”: információk szolgáltatása olyan jogsértéssel kapcsolatban, amely bekövetkezett vagy valószínűleg be fog következni súlyos és közvetlen fenyegetettség esetén, illetve amennyiben fennáll a veszélye, hogy visszafordíthatatlan kár történik;

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.  „közzététel”: a munkakörnyezetben megszerzett jogsértésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala;

8.  „közzététel”: jogsértésre vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala;

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  „bejelentő személy”: olyan természetes vagy jogi személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent vagy ilyen információt közzétesz;

9.  „bejelentő személy”: olyan természetes vagy jogi személy, aki jogsértésre vonatkozó információt jelent vagy ilyen információt közzétesz, vagy akit a megtorlás veszélye fenyeget; ez magában foglalja azokat a személyeket, akik kívül állnak a hagyományos munkáltató–munkavállaló viszonyon, ideértve a tanácsadókat, a vállalkozókat, a gyakornokokat, az önkénteseket, a diákmunkát végzőket, az ideiglenes munkavállalókat és a korábbi alkalmazottakat;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12.  „megtorlás”: minden olyan fenyegető vagy tényleges cselekmény, illetve mulasztás, amely külső vagy belső bejelentés hatására a munkakörnyezetben történik és amely indokolatlan hátrányt okoz vagy okozhat a bejelentő személynek;

12.  „megtorlás”: minden olyan fenyegető vagy tényleges cselekmény, illetve mulasztás, amely külső vagy belső bejelentés vagy közzététel hatására történik, és amely indokolatlan hátrányt okoz vagy okozhat a bejelentő személynek, a feltételezett bejelentő személynek vagy ezek családtagjainak, rokonainak és a bejelentést elősegítő személyeknek;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13.  „nyomon követés”: a bejelentés címzettje által szervezeten belül vagy azon kívül megtett bármely intézkedés, amely értékeli a bejelentés állításainak pontosságát, és adott esetben orvosolja a jogsértést, ami magában foglalja a belső vizsgálatokat, a nyomozást, a büntetőeljárást, a pénzeszközök visszafizettetésére irányuló intézkedéseket és a lezárást;

13.  „nyomon követés”: a bejelentés címzettje által szervezeten belül vagy azon kívül megtett bármely intézkedés, amely értékeli a bejelentés állításainak pontosságát, és adott esetben orvosolja a jogsértést, ami magában foglalja a belső vizsgálatokat, a nyomozást, a büntetőeljárást, a pénzeszközök visszafizettetésére irányuló intézkedéseket és a lezárást, valamint bármely egyéb megfelelő jogorvoslati vagy mérséklő intézkedést;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14.  „illetékes hatóság”: bármely olyan nemzeti hatóság, amely a III. fejezetben foglaltak szerint bejelentést fogadhat, és amelyet kijelöltek ezen irányelv szerinti feladatok elvégzésére, különösen a bejelentések nyomon követésének tekintetében.

14.  „illetékes hatóság”: bármely olyan, jogilag illetékes uniós vagy tagállami hatóság, amely a III. fejezetben foglaltak szerint bejelentést fogadhat, és amelyet kijelöltek ezen irányelv szerinti feladatok elvégzésére, különösen a bejelentések nyomon követésének tekintetében.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok kötelezettsége biztosítani, hogy a magán- és az állami szektorban működő jogalanyok – adott esetben – a szociális partnerekkel való konzultációt követően belső jelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre a bejelentések készítésére és nyomon követésére.

(1)  A tagállamok kötelezettsége biztosítani, hogy a magán- és az állami szektorban működő jogalanyok a szociális partnerekkel való konzultációt követően belső jelentési csatornákat és eljárásokat hozzanak létre a bejelentések készítésére és nyomon követésére.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az ilyen csatornáknak és eljárásoknak lehetővé kell tenniük a szervezet munkavállalói számára a bejelentést. Ezen túl lehetővé tehetik a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett, munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeikkel összefüggésben a jogalannyal kapcsolatban álló más személyek általi bejelentést is, de e személykategóriák esetében nem kötelező biztosítani belső csatornákat.

(2)  Az ilyen csatornáknak és eljárásoknak lehetővé kell tenniük a szervezet munkavállalói számára a bejelentést. Ezen túl lehetővé teszik a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett, munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeikkel összefüggésben a jogalannyal kapcsolatban álló más személyek általi bejelentést is, de e személykategóriák esetében nem kötelező biztosítani belső csatornákat.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

magánjogi jogalanyok, akiknek éves üzleti forgalma vagy mérlege összesen 10 millió EUR ennél vagy több;

magánjogi jogalanyok, akiknek éves üzleti vagy csoportszintű forgalma vagy mérlege összesen 10 millió EUR vagy ennél több;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  bármilyen méretű magánjogi jogalany, amely pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy amely a pénzmosás vagy terrorizmus támogatása tekintetében kiszolgáltatott helyzetben van a mellékletben említett uniós jogi aktusok rendelkezései szerint.

c)  bármilyen méretű magánjogi jogalany, amely pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, vagy amely a pénzmosás, terrorizmus támogatása vagy kiberbűnözés tekintetében kiszolgáltatott helyzetben van a mellékletben említett uniós jogi aktusok rendelkezései szerint.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 6 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  az Európai Unió intézményei, ügynökségei és szervei;

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  bejelentéseket fogadó csatornák, amelyek oly módon kerülnek megtervezésre, kialakításra és működtetésre, hogy biztosítják a bejelentő személyazonosságának titkosságát és megakadályozzák az engedéllyel nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését;

a)  bejelentéseket fogadó csatornák, amelyek oly módon kerülnek megtervezésre, kialakításra és működtetésre, hogy biztosítják a jelentés kézhezvételének nyugtázását és a bejelentő személyazonosságának titkosságát és névtelenségét, valamint megakadályozzák az engedéllyel nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését;

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a bejelentéstől számított három hónapot meg nem haladó észszerű idő, amelyen belül a bejelentőnek visszacsatolást kell adni a bejelentés nyomon követéséről;

d)  a bejelentéstől számított három hónapot meg nem haladó észszerű idő, amelyen belül a bejelentőnek érdemi visszacsatolást kell adni a bejelentés nyomon követéséről;

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentések és/vagy telefonon tett szóbeli bejelentések (rögzítéstől függetlenül) formájában;

a)  elektronikus vagy papír formátumú írásos bejelentések és/vagy telefonon tett szóbeli bejelentések (rögzítéstől függetlenül) formájában; amennyiben a telefonbeszélgetés rögzítésre kerül, a bejelentő személy előzetes hozzájárulása szükséges;

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a bejelentések fogadására kijelölt személlyel vagy szervezettel történő személyes találkozók formájában.

b)  a bejelentések fogadására kijelölt személlyel vagy szervezettel történő személyes találkozók formájában, a bejelentő személy kívánsága szerint egy szakszervezeti képviselő vagy egy jogi képviselő kíséretében.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  olyan független és autonóm külső bejelentési csatornákat hoz létre, amelyek biztonságosan és bizalmasan képesek kezelni a bejelentők által jelentett információkat;

a)  olyan független és autonóm külső bejelentési csatornákat hoz létre, amelyek biztonságosan és bizalmasan képesek kezelni a bejelentők által jelentett információkat, lehetővé téve a névtelen bejelentést és védve a visszaélést bejelentő személy személyes adatait;

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  ingyenes és független tanácsadást és jogi támogatást garantáljon a bejelentők és a közvetítők számára;

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  három hónapot illetve – kellően indokolt esetben – hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül visszajelzést ad a bejelentő személynek a jelentés nyomon követéséről;

b)  nyugtázza a jelentés kézhezvételét, három hónapot illetve – kellően indokolt esetben – hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül visszajelzést adjon a bejelentő személynek a jelentés nyomon követéséről;

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  adott esetben, további vizsgálat céljából továbbítja a bejelentésben szereplő információkat az Unió illetékes szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek, amennyiben nemzeti vagy uniós jogszabályok ezt előírják.

c)  adott esetben további vizsgálat céljából továbbítsa a bejelentésben szereplő információkat az Unió vagy más tagállamok illetékes szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  teljes körűen, lojálisan és eredményesen működjön együtt más tagállami és uniós hatóságokkal.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok – a szükséges intézkedések meghozatalával és a bejelentések megfelelő mértékű kivizsgálásával – nyomon követik a bejelentéseket. Az illetékes hatóságok feladata közölni a bejelentővel a vizsgálatok eredményét.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok – a szükséges intézkedések meghozatalával és a bejelentések megfelelő mértékű kivizsgálásával – nyomon kövessék a bejelentéseket. Az illetékes hatóságok feladata közölni a bejelentővel, minden érintett tagállammal és illetékes uniós hatósággal, hivatallal és ügynökséggel a vizsgálatok eredményét.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentést kézhez vevő azon hatóság, amely a jogsértés orvoslására nem rendelkezik hatáskörrel, továbbítsa a bejelentést az illetékes hatóságnak, és erről a bejelentő személyt tájékoztassa.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentést kézhez vevő azon hatóság, amely a jogsértés orvoslására nem rendelkezik hatáskörrel, továbbítsa a bejelentést az illetékes hatóságnak, és erről a bejelentő személyt tájékoztassa. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben olyan illetékes hatóságuk kap bejelentést, amelynek nem áll hatáskörében a bejelentés ügyében eljárni, egyértelmű eljárások vonatkozzanak minden közzétett információ biztonságos és a titoktartásra való tekintettel történő kezelésére.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  ingyenes és független tanácsadást és jogi támogatást garantálnak a bejelentők és a közvetítők számára;

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az illetékes hatóság kijelölt munkatársaival való személyes találkozó formájában.

c)  az illetékes hatóság kijelölt munkatársaival való személyes találkozó formájában, a bejelentő személy kívánsága szerint egy szakszervezeti képviselő és/vagy a jogi képviselője kíséretében, a titoktartás és az anonimitás biztosítása mellett.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a bejelentések elintézésre kijelölt személyzettel. A kijelölt munkatársaknak speciális képzést kell kapniuk a bejelentések kezeléséről.

(1)  A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a bejelentések elintézésre kijelölt megfelelő számú illetékes személyzettel. A kijelölt munkatársaknak speciális képzést kell kapniuk a bejelentések kezeléséről.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  kapcsolatot tartanak a bejelentővel, és tájékoztatják a vizsgálat állásáról és eredményeiről.

c)  bizalmas kapcsolatot tartanak a bejelentővel, és tájékoztatják a vizsgálat állásáról és eredményeiről.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a három hónapot vagy – kellően indokolt esetben – a hat hónapot meg nem haladó észszerű határidő, amely alatt a bejelentőnek visszajelzést adnak a nyomon követés típusáról és tartalmáról;

b)  a három hónapot vagy – kellően indokolt esetben – a hat hónapot meg nem haladó észszerű határidő, amely alatt a bejelentőnek érdemi visszajelzést adnak a nyomon követés típusáról és tartalmáról;

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  azon civil társadalmi szervezetek elérhetőségei, ahol ingyenes jogi tanácsadás kérhető.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg, ha alapos okkal feltételezi, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában igaz volt, és az információ ezen irányelv hatálya alá tartozik.

(1)  A bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg és bejelentői jogállást biztosítanak számára, ha alapos okkal feltételezi, hogy a bejelentett információ a bejelentés időpontjában igaz volt, és az információ ezen irányelv hatálya alá tartozik. A védelem megilleti azokat is, akik jóhiszeműen tesznek pontatlan bejelentést, továbbá amíg egy bejelentés pontosságát vizsgálják, addig a bejelentő személyek védelmét fent kell tartani.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A bejelentő személyt, aki névtelenül olyan információkat közölt, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, és akinek személyazonossága kiderült, ezen irányelv szerint szintén védelem illeti meg.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A tagállamok kötelesek egyértelmű követelményeket meghatározni az ezen irányelvben foglalt, a bejelentő személyeket a bejelentés pillanatától kezdve megillető jogok és védelem biztosítása érdekében.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A külső bejelentő személyt ezen irányelv szerint védelem illeti meg, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesül:

törölve

a)  először belső bejelentést tett, de az 5. cikkben említett észszerű határidőn belül nem tettek megfelelő válaszintézkedéseket;

 

b)  belső jelentési csatornák nem álltak a bejelentő személy rendelkezésre, vagy észszerűen nem volt tőle elvárható, hogy az ilyen csatornákat ismerje;

 

c)  belső bejelentési csatornák használata a bejelentő személy számára a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban nem volt kötelező;

 

d)  a jelentés tárgya miatt nem volt észszerűen elvárható, hogy belső bejelentési csatornákat használjon;

 

e)  alapos okkal feltételezte, hogy a belső bejelentési csatorna használata veszélyeztetheti az illetékes hatóságok által végzett vizsgálati intézkedések hatékonyságát;

 

f)  az uniós jog alapján jogosult volt a külső bejelentési csatornákon keresztül közvetlenül az illetékes hatósághoz jelentést tenni.

 

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekkel kapcsolatos információkat nyilvánosan közzétevő személy ezen irányelv szerint védelemben részesül, amennyiben:

törölve

a) először belső és/vagy külső bejelentést tett a II. és a III. fejezetnek és e cikk (2) bekezdésének megfelelően, azonban a bejelentésre a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határidőn belül nem történt megfelelő intézkedés; vagy

 

b) észszerűen nem volt tőle elvárható, hogy belső és/vagy külső jelentési csatornákat használjon a közérdek közvetlen és nyilvánvaló veszélyeztetettsége, vagy az ügy sajátos körülményei, vagy pedig a visszafordíthatatlan kár kockázata miatt.

 

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés a munkahelyen;

g)  kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés;

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

14 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14a. cikk

 

A bejelentő személy vagy személyek számára független harmadik fél által nyújtott támogatás

 

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a bejelentő személy, illetve a visszaélést bejelenteni vagy nyilvánosságra hozni szándékozó személy az ezzel kapcsolatos eljárás során támogatásban részesüljön. E támogatás során tiszteletben kell tartani az e bekezdésben említett személyek személyazonosságának titkosságát, és a támogatás többek között az alábbiakból állhat:

 

a) pártatlan, bizalmas és ingyenes tanácsadás, amelynek tárgyát képezheti különösen ezen irányelv alkalmazási köre, a bejelentés megtételére szolgáló eszközök, a bejelentő személyt megillető védelem, valamint az érintett személy jogai;

 

b) jogi tanácsadás jogvita esetén;

 

c) pszichológiai támogatás.

 

(2) E támogatást biztosíthatja független közigazgatási hatóság, szakszervezet vagy más munkavállalói képviseleti szervezet, illetve a tagállam által kijelölt minősített szervezet, feltéve, hogy megfelel a következő kritériumoknak:

 

a) valamely tagállam jogának megfelelően hozták létre;

 

b) legitim érdeke fűződik az ezen irányelvben megállapított rendelkezések tiszteletben tartásának biztosításához; továbbá

 

c) nonprofit jellegű.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A bejelentő személyeknek büntetőeljárásokban és határon átnyúló polgári jogvitákban az (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel63 összhangban nyújtott költségmentességen túlmenően a tagállamok további jogi és pénzügyi segítségnyújtó intézkedésekről rendelkezhetnek, továbbá a jogi eljárás keretében támogatást nyújthatnak a bejelentő személyeknek.

(8)  A bejelentő személyeknek büntetőeljárásokban és határon átnyúló polgári jogvitákban az (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel63 összhangban nyújtott költségmentességen túlmenően a tagállamok további jogi és pénzügyi segítségnyújtó intézkedésekről rendelkezhetnek, továbbá a jogi eljárás keretében támogatást nyújthatnak a bejelentő személyeknek, illetve átmeneti jövedelemkiesés esetén pénzügyi támogatást is.

__________________

__________________

63 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

63 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

15 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a. cikk

 

A bejelentő személy személyazonosságának bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség

 

(1) A bejelentő személy vagy személyek személyazonossága kizárólag kifejezett beleegyezésükkel fedhető fel. E titoktartási kötelezettség kiterjed mindazon információkra is, amelyek a bejelentő személy azonosítására szolgálhatnak.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett információk birtokába jutó személy ezen információkat nem hozhatja nyilvánosságra.

 

(3) Azon körülmények, amelyek alapján a (2) bekezdéstől eltérve mégis felfedhetők a bejelentő személy személyazonosságára vonatkozó információk, olyan kivételes esetekre korlátozottak, amelyekben ezen információk közlése nyomozások vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságainak védelme érdekében (ideértve az érintett személy védekezéshez való jogának védelmét is) az uniós vagy tagállami jog által előírt szükséges és arányos kötelezettség, de minden esetben a vonatkozó joghatóságok által előírt megfelelő biztosítékok fenntartásával. Az ilyen esetekben megfelelő és hatékony lépéseket kell tenni a bejelentő személy vagy személyek biztonsága és jóléte biztosítása érdekében.

 

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a bejelentés fogadására kijelölt személy a bejelentő személy személyazonosságának feltárása előtt erről időben tájékoztatja a bejelentő személyt és konzultál vele az egyéb lehetséges cselekvési lehetőségekről.

 

(5) A bejelentéseket fogadó belső és külső csatornákat oly módon kell kialakítani, hogy szavatolják a bejelentő személy személyazonosságának titkosságát, és megakadályozzák a felhatalmazással nem rendelkező alkalmazottak hozzáférését az ilyen adatokhoz. Megőrzik az arra vonatkozó információkat, hogy mely munkatársak fértek hozzá bizalmas információkhoz, beleértve az ilyen hozzáférés dátumát és időpontját.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  megsértik a bejelentő személyek személyazonosságának bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.

d)  megsértik a bejelentő személyek személyazonosságának bizalmas kezelésére vagy névtelenségére vonatkozó kötelezettséget.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  az ügy lezárását követően ismételten elkövetik a bejelentő által jelzett jogsértést.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok kötelesek a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentéseket vagy közzétételeket tevő személyekkel szemben olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról rendelkezni, ami magában foglalja a rosszindulatú vagy visszaélésszerű jelentések vagy közzétételek miatt kárt szenvedett személyek kártalanítását célzó intézkedéseket is.

(2)  A tagállamok kötelesek a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentéseket vagy közzétételeket tevő személyekkel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról rendelkezni.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a. cikk

 

Együttműködési kötelezettség

 

(1) Azok a tagállami hatóságok, amelyek tudomására jut az uniós jog ezen irányelv szerinti megsértése, kötelesek késedelem nélkül tájékoztatni minden más tagállami hatóságot és/vagy uniós hivatalt és ügynökséget, valamint lojális, hatékony és eredményes módon együttműködni ezekkel.

 

(2) Azok a tagállami hatóságok, amelyeket más tagállamok hatóságai értesítenek az uniós jog ezen irányelv szerinti lehetséges megsértéséről, kötelesek érdemi választ adni az említett értesítéssel kapcsolatban hozott intézkedésekről, valamint megküldeni a kézhezvételről szóló hivatalos értesítést és a további együttműködésért felelős kapcsolattartó elérhetőségét.

 

(3) A tagállami hatóságok kötelesek védeni a kézhez kapott bizalmas információkat, különösen a bejelentő személyek személyazonossága és egyéb személyes információi tekintetében.

 

(4) A tagállami hatóságok kötelesek bizalmas hozzáférést biztosítani a bejelentő személyektől kapott információkhoz és időben segíteni a további információk iránti kérelmeket.

 

(5) A tagállami hatóságok kötelesek időben megosztani minden releváns információt más illetékes tagállamok hatóságaival az uniós vagy nemzeti jog nemzetközi ügyekben történő megsértéséről.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

17 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17b. cikk

 

Nincs mentesülés a jogok és jogorvoslatok alól

 

Az ezen irányelvben előírt jogok és jogorvoslatok alól nem lehet mentesülni, és nem lehet korlátozni azokat semmilyen megállapodás, szabályzat, munkavégzési forma vagy munkaszerződés segítségével sem, ideértve a vitarendezéssel kapcsolatos bármely választottbírósági megállapodást is. Az ilyen jogokat és jogorvoslatokat elutasító vagy korlátozó kísérleteket semmisnek és végrehajthatatlannak kell tekinteni.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az ezen irányelv nemzeti jogba való átültetésekor a tagállamok mérlegelhetik, hogy létrehoznak egy, a visszaélést bejelentő személyeket védő hatóságot.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

22 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

22a. cikk

 

A mellékletek frissítése

 

Amikor egy új uniós jogi aktus az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy az 1. cikk (2) bekezdése által meghatározott tárgyi hatály alá esik, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén aktualizálja a mellékletet. 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelme

Hivatkozások

COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

28.5.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

28.5.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Miguel Viegas

31.5.2018

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

24.9.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

24.9.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

15

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Barbara Kappel, Philippe Lamberts, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Martin Schirdewan, Pedro Silva Pereira, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Steven Woolfe, Marco Zanni, Esther de Lange

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Doru-Claudian Frunzulică, Ramón Jáuregui Atondo, Rina Ronja Kari, Jeppe Kofod, Marcus Pretzell, Michel Reimon, Romana Tomc, Lieve Wierinck, Roberts Zīle, Sophia in ‘t Veld

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Edouard Martin, Julia Pitera, Virginie Rozière, Sabine Verheyen, Anna Záborská

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

24

+

ECR

Pirkko Ruohonen-Lerner

EFDD

Bernard Monot, Marco Valli

GUE/NGL

Rina Ronja Kari, Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

PPE

Anne Sander, Tom Vandenkendelaere

S&D

Pervenche Berès, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Doru-Claudian Frunzulică, Roberto Gualtieri, Ramón Jáuregui Atondo, Jeppe Kofod, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Virginie Rozière, Pedro Silva Pereira

Verts/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Michel Reimon, Ernest Urtasun

15

-

ECR

Sander Loones

ENF

Barbara Kappel, Marcus Pretzell

NI

Steven Woolfe

PPE

Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Werner Langen, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Julia Pitera, Romana Tomc, Sabine Verheyen, Anna Záborská

7

0

ALDE

Lieve Wierinck, Sophia in 't Veld

ECR

Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Roberts Zīle

ENF

Marco Zanni

PPE

Esther de Lange

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (8.11.2018)

a Jogi Bizottság részére

az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0218 – C8-0159/2018 – 2018/0106(COD))

A vélemény előadója (*): Maite Pagazaurtundúa Ruiz

(*)  (Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke)

MÓDOSÍTÁS

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16., 33., 43., 50., 53. (1), 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. és 325 (4) cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 9., 10., 11., 12., 15., 16., 33., 43., 50. cikkére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62., 91., 100., 103., 109., 114., 168., 169., 192., 207. cikkére, 325. cikkének (4)bekezdésére és 352. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

6 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

6 b bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Parlamentnek „A visszaélést bejelentő személyek szerepe az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében” című, 2017. február 14-i állásfoglalására,

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

6 c bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Parlamentnek a vállalatok és állami szervek bizalmas információit közérdekből leleplező bejelentők védelmére szolgáló jogszerű intézkedésekről szóló, 2017. október 24-i állásfoglalására,

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

6 d bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Gyakran a szervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről vagy kárról. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak.

(1)  Gyakran a szervezetek jelenlegi vagy volt dolgozói vagy a szervezetekkel kapcsolatba került vagy kerülő személyek értesülnek először az ilyen összefüggésben a közérdeknek okozott fenyegetésekről, bűnügyi vagy jogellenes tevékenységekről vagy kárról. A visszaélés bejelentésével kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, a társadalom jólétének biztosításában, valamint az alapvető jogok, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelmében. A visszaélést bejelentő személyek döntő szerepet játszanak a törvénysértés vagy a közérdeket sértő etikátlan és tisztességtelen magatartás leleplezésében. Gyakran nehéz számukra a tények jogszerűségének értékelése, de az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a jogi megítélés nem a visszaélést bejelentő személyek feladata, amíg jóhiszeműen cselekszenek, és a tények helytállóak. A potenciális visszaélést bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak, amikor az Unión belül az állami vagy magánszervezetek tevékenységeivel kapcsolatos szabálytalanságokat, irányítási hibákat, a források szabálytalan felhasználását, hivatali visszásságot vagy a korrupció lehetséges eseteit tárják fel; ezek a személyek nem kapnak valódi védelmet, és nem érzik magukat védve.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek jelentései iránt nagy a kereslet az uniós jogérvényesítés terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket.

(2)  Uniós szinten a visszaélést bejelentő személyek és az oknyomozó újságírók jelentései iránt nagy a kereslet az uniós jogérvényesítés terén: az uniós jogsértések hatékony felderítését, kivizsgálását valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatását lehetővé tevő információval látják el a nemzeti és uniós jogérvényesítési rendszereket.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Bizonyos szakpolitikai területeken az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek abban az értelemben, hogy a társadalom jólétét fenyegető jelentős kockázatot teremt. Azokban az esetekben, amikor ezeken a területeken azonosították a jogérvényesítés gyengeségeit, illetve a visszaélést bejelentő személyek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy közzé tudják tenni a jogsértéséket, a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmének biztosításával, illetve hatékony bejelentési csatornák bevezetésével javítani kell a jogérvényesítést.

(3)  Az uniós jogsértés súlyos károkat okozhat a közérdeknek, valamint veszélyezteti az emberi jogok és alapvető szabadságok gyakorlását. Biztosítani kell a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való hatékony védelmét, illetve hatékony és bizalmas bejelentési csatornákat kell bevezetni.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A visszaélést bejelentő személ