Eljárás : 2018/2090(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0400/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0400/2018

Viták :

PV 10/12/2018 - 19
CRE 10/12/2018 - 19

Szavazatok :

PV 11/12/2018 - 5.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0485

JELENTÉS     
PDF 608kWORD 71k
26.11.2018
PE 623.621v02-00 A8-0400/2018

az oktatásról a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához

(2018/2090(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Yana Toom

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az oktatásról a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához

(2018/2090(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 2., az oktatáshoz való jogra vonatkozó cikkére;

–  tekintettel a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az oktatás Unió-beli korszerűsítéséről szóló, 2018. március 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalására a lányok társadalmi szerepvállalásának ösztönzéséről az oktatáson keresztül az Európai Unióban(5),  tekintettel a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az új technológiákról és nyílt oktatási forrásokról szóló, 2014. április 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel a Tanácsnak az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló, 2014. május 22-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. május 22-i ajánlására(9),

–  tekintettel a Tanácsnak a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló 2016. május 30-i következtetéseire,

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(10),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanácsnak a hatékony tanárképzésről szóló 2014. május 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(11),

–  tekintettel a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásra(12),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című, 2012. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0196),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló, 2017. november 30-i véleményére(13),

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ „Készségek és az előrejelzés szükségessége: rendszerek és megközelítések. Az érdekelt felek körében a készségigények felmérése és előrejelzése terén végzett felmérés elemzése” című, 2018. március 9-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „DigiComp 2.1. Lakossági Digitális Kompetenciakeret nyolc tudásszinttel és alkalmazási példákkal” című, 2017. évi szakpolitikai jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási ás Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0400/2018),

A.  mivel a technológia gyorsuló ütemű fejlődése következtében a digitális társadalom és gazdaság mára tényszerű valósággá, a digitális készségek pedig alapvetően fontossá váltak a polgárok sikeres szakmai önmegvalósításához és személyes fejlődéséhez;

B.  mivel a digitális kompetencia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges egyik legfontosabb kulcskompetencia, amint az a 2018. május 22-i tanácsi ajánláshoz mellékelt referenciakeretben meghatározásra került;

C.  mivel a technológia innovációs képessége egyebek mellett a kritikai gondolkodástól, a lakosság digitális készségszintjétől és kreativitásától, valamint az internetkapcsolat minőségétől és elérhetőségétől függ;

D.  mivel a digitális technológiákhoz fűződő alapismeretek nélkülözhetetlenek a fontos adminisztratív és mindennapi feladatok ellátásához;

E.  mivel becslések szerint a jelenlegi munkakörök mintegy fele világszerte – az Európai Unióban 30%-a – a következő 25 év során eltűnik(14), a születő új foglalkozásokhoz pedig haladó szintű digitális készségek szükségesek;

F.  mivel a munkaerőpiac követelményein messze túlmutató digitális készségek mind napjainkban, mind a jövőben elősegítik a társadalom életében való részvételt, megkönnyítik az információs és kulturális cserét, és nagyobb beleszólást biztosítanak a polgároknak a politikai döntéshozatalba;

G.  mivel elengedhetetlen az internet mint a közjavak egyikének visszakövetelése és az aktív e-polgárság előmozdítása;

H.  mivel az iparágak közötti technológiai átalakulás azt jelenti, hogy a digitális eszközöket gyakran használják még a hagyományosan nem technikai jellegű szakmákban is, a becslések szerint a közeli vagy nagyon közeli jövőben tíz munkahely közül kilencben szükség lesz digitális készségekre;

I.  mivel jelenleg a 16 és 74 év közötti uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, míg 19%-a egyáltalán nem rendelkezik digitális készségekkel, és jelentős különbségek vannak a tagállamok között, ami új társadalmi szakadékot teremthet;

J.  mivel a digitális készségek fontossága, a férfiak és a nők, valamint a generációk és a különböző társadalmi kategóriák között különösen jelentős készségbeli különbség, valamint a digitális készségek terén a tagállamok között mutatkozó egyenlőtlenségek összehangolt szakpolitikai választ igényelnek;

K.  mivel elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények felkészítsék a tanulókat és a diákokat a gyors technológiai fejlődés által előidézett gyors gazdasági és társadalmi változásokra, felruházva őket a digitális világ kihívásainak megfelelő képességekkel;

L.  mivel az internethez, valamint a technológiai és digitális berendezésekhez való hozzáférés és ezek használata átalakította a társadalmi viselkedést és kapcsolatokat, különösen a társadalom fiatalabb rétegeiben;

M.  mivel még nem értük el azt a célt, hogy 2025-re valamennyi európai iskola 1 gigabit/másodperces le- és feltöltési sebességet támogató internetkapcsolattal rendelkezzen;

N.  mivel a technológiai és digitális berendezések, például a számítógépek és a táblagépek túlzott használata egészségügyi és jóléti problémákat okozhat, beleértve az alváshiányt, az ülő életmódot és a függőséget;

O.  mivel a digitális tanulási stratégiáknak figyelembe kell venniük azokat a kutatásokat is, amelyek a digitális technológia korai használatának a kisgyermekek agyának fejlődésére gyakorolt káros hatásait vizsgálják;

P.  mivel a digitális technológiáknak a tanulóközpontú, életkornak megfelelő oktatási megközelítés szerves részét kell képezniük, és új és innovatív megközelítést kínálhatnak az oktatás és a tanulás terén; mivel nagyon fontos a diákok és a tanárok közötti személyes kapcsolat fenntartása, és kiemelten kell kezelni a gyermekek és a felnőtt tanulók jólétét és egészséges fejlődését;

Q.  mivel a technológiákat jobban ki kell használni az olyan új pedagógiák támogatására, amelyek a tanulókra mint aktív résztvevőkre összpontosítanak, az elméleti tanulást és az együttműködő munkaterek kialakítását szolgáló eszközökkel;

R.  mivel a számítógépes higiéniának, a kiberbiztonságnak, az adatvédelemnek és a médiaműveltségnek az életkorhoz és a fejlődéshez kell kapcsolódnia annak érdekében, hogy a gyermekek kritikus tanulókká, tevékeny polgárokká, internethasználókká és a demokratikus digitális társadalom formálóivá válhassanak, tájékozott döntéseket hozhassanak és tisztában legyenek az internettel kapcsolatos kockázatokkal – amilyen az online félretájékoztatás, a zaklatás és a személyes adatok megszerzése –, illetve fel is tudjanak lépni ezek ellen; mivel kiberbiztonsági oktatási programokat szükséges bevezetni a felsőoktatási és szakképzési tantervekbe;

S.  mivel a minőségi, innovatív digitális tanulás vonzóbb és interaktív lehet, ezért kiegészítheti a frontális oktatáson alapuló tanítási módszereket, együttműködési és tudásteremtő platformokat biztosítva;

T.  mivel megfigyelhető, hogy a nagy informatikai vállalatok egyre nagyobb mértékben használják az oktatást kereskedelmi céljaikra, megpróbálják befolyásolni a tanítási gyakorlatokat berendezéseket, szoftverek és oktatási anyagok bemutatásával, valamint tanároknak szóló képzések biztosításával;

U  mivel a technológia ígéreteinek jobb megvalósítása érdekében a tagállamoknak hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk az oktatói kapacitások fejlesztésére, a politikai döntéshozóknak pedig jobban kell törekedniük e menetrend támogatásának biztosítására;

V.  mivel a közkönyvtárak részt vesznek a polgárok digitális készségekkel való megismertetésére irányuló közös erőfeszítésben azáltal, hogy közösségi és támogató környezetben nyújtanak nyílt szolgáltatásokat a digitális lehetőségek terén;

W.  mivel a foglalkozásban nem álló, illetve digitális készségeket nem igénylő munkakörben felnőttek hajlamosak gyorsan lemaradni digitális jártassággal rendelkező társaik mögött, és így hátrányt szenvednek elhelyezkedési kilátásaik tekintetében, ami súlyosbítja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket;

X.  mivel a munka fokozódó digitalizálása számos foglalkozás eltűnéséhez és a munkanélküliség növekedéséhez vezet; mivel a digitalizálással párhuzamosan megjelenő új foglalkozások kompenzálhatják a megszűnt munkahelyek egy részét;

Y.  mivel a digitális technológiák megkönnyíthetik az ismeretekhez és a tanuláshoz való hozzáférést, valamint használatuk lehetővé teszi, hogy a különböző szintű képzési lehetőségekre az egyszerű hozzáférhetőség és az inkluzivitás legyen jellemző;

Z.  mivel megfelelő és célirányos politikák hiányában az idősek és a fogyatékkal élők szenvedhetik meg leginkább a digitális átalakulást;

AA.  mivel a tudomány területén dolgozó szakembereknek mindössze 20%-a, és a diplomás mérnöknek mindössze 27%-a(15), a számítástechnikai végzősöknek pedig mindössze 20%-a nő(16); mivel a digitális ágazatban dolgozó férfiak aránya 3,1-szer nagyobb, mint a nőké; az ikt-ágazatban a munkavállalók csupán 19%-ának van női főnöke, szemben a más területen dolgozókkal, ahol ez az arány 45%-os;

AB.  mivel az egész életen át tartó tanulási lehetőségek sokkal inkább állnak a már magasan képzett munkavállalók rendelkezésére(17);

AC.  míg a digitális készségek folyamatos nyomon követése és értékelése mind a szervezetekben, mind az egyének körében a hatékony szakpolitikai megvalósítás előfeltétele;

AD.  mivel az alapvető transzverzális készségek (számolás, kritikai gondolkodás, szociális készségek) elsajátítása a digitális készségek és jártasságok megszerzésének alapvető előfeltétele;

1.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségek elsajátításához a formális, nem formális és informális oktatási keretekben gyökerező, egész életen át tartó tanulás koherens megközelítését kell alkalmazni, és a szakpolitikai válaszokat és a célzott beavatkozásokat a különböző korcsoportok és tanulók igényeihez kell igazítani;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális technológiákban megvan az a lehetőség, hogy támogassák a nagyobb mértékben tanuló-központú pedagógiai megközelítések felé való elmozdulást, amennyiben a tanulási folyamatba tervezetten és célirányos módon vannak beépítve; úgy véli, hogy az oktatás valódi átalakításhoz a tanulókat a tudásalkotás innovatív, alulról felfelé építkező gyakorlata felé kell irányítani;

3.  hangsúlyozza, hogy a társadalom és a munkaerőpiac jövőbeli igényeinek kielégítéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák és a média által kínált lehetőségek teljes körű kihasználásához szükség van a készségek és jártasságok fejlesztését elvégző oktatási és képzési rendszerek minden szinten történő átalakítására; megismétli, hogy ennek az átalakulásnak továbbra is garantálnia kell a személyes kiteljesedéshez való jogot, meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a szükséges digitális készségek és az életvezetési készségek között, és támogatnia kell az egyéni ellenálló képességet, a kritikus gondolkodást és az innovációs potenciált;

4.  úgy véli, hogy az oktatási intézmények nem hagyhatják figyelmen kívül hallgatóik mindenoldalú képzését, amely magában foglalja a kritikus és holisztikus kitekintés megteremtését és fejlesztését, mert az lehetővé teszi számukra, hogy aktív állampolgárként érvényesülni tudjanak; megérti, hogy a kritikai gondolkodás nem fejleszthető pusztán a digitális készségek tanításával, és hogy átfogó oktatásra is szükség van;

5.  hangsúlyozza, hogy bár alapvető fontosságú a tanulók alapvető és fejlett digitális készségeinek javítása, a klasszikus és humanista készségeket továbbra is gondozni kell;

6.  emlékeztet rá, hogy – amint azt 2018. januári digitális oktatási cselekvési tervében a Bizottság elismeri – az oktatási intézményeknek az új technológiákhoz és az innovatív pedagógiai megközelítésekhez való szükséges alkalmazkodása nem önmagában vett cél, hanem az oktatás minőségének és inkluzivitásának fejlesztésére irányuló eszköz;

7.  hangsúlyozza, hogy miközben elismeri, hogy több digitális készségre van szükség, a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatását nem könnyű jelenleg értékelni, ami azt jelenti, hogy nagyon fontos figyelembe venni a digitális technológia agyi fejlődésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos neurológiai kutatásokat; felszólít ezért befektetésekre a digitális technológiáknak az oktatásra gyakorolt különféle hatásairól szóló, a tudományok, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, az idegtudomány és a számítástechnika összekapcsolását célzó független és interdiszciplináris kutatásokba, hogy minél mélyrehatóbban megérthessük a gyermek és a felnőtt elme és a digitális környezet viszonyát, maximalizálva a digitális technológiák oktatásban való használatának előnyeit és minimalizálva kockázatait; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani olyan digitális eszközök felelősségteljes használatát, amelyek – különösen a gyermekkorban – védik a tanulók fiziológiai, neuroérzékszervi és viselkedésbeli fejlődését, valamint megfelelő egyensúlyt teremtenek a technológiai és digitális berendezések mindennapi használata terén az oktatási intézményekben és a magánéletben egyaránt;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az internetes és mobil alkalmazások és az olyan új technológiák, mint például a dolgok internete használata elterjedtebb, mint korábban bármikor, a polgárok, különösen a kiskorúak gyakran nincsenek tisztában az internetes és ikt-eszközök használatával kapcsolatos kockázatokkal, mint amilyen például a személyes adatok megsértése, a végfelhasználók általános nyomon követése és a számítógépes bűncselekmények; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szánjanak megfelelő szerepet az iskolai tantervekben az adatvédelemnek és az alapvető számítógépes higiéniának;

9.  felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és az oktatási intézményeket, hogy javítsák az online gyermekbiztonságot, és megelőző programok és figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása és végrehajtása révén foglalkozzanak olyan kérdésekkel, mint a számítógépes zaklatás, a káros és zavaró tartalmaknak való kitettség és más kiberbiztonsági fenyegetések; ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a „#SafeInternet4EU” elnevezésű kampányt;

10.  hangsúlyozza, hogy a jobb tanulási tapasztalatok és eredmények elérése érdekében a digitális eszközöket a diákok igényeihez igazítani, akik így válhatnak aktív polgárokká és nem csupán a technológia passzív fogyasztóivá;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a digitalizálásban rejlő, a különböző és személyre szabott tanulási módszerek ösztönzésére és előmozdítására irányuló lehetőségek ellenére a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatása mindmáig korlátozott; aggodalmát fejezi ki különösen amiatt, hogy az iskolákban és a képzési központokban az ikt-beruházások még nem vezettek az oktatási gyakorlatok remélt átalakulásához; emlékeztet rá, hogy az iskoláknak és egyéb tanulási környezeteknek minden tanulót és tanulót támogatniuk kell, és megfelelő és hatékony intézkedések kidolgozásával a digitális készségek előmozdítása érdekében támogatniuk kell sajátos szükségleteiket, különösen a fogyatékossággal élő diákok, a kisebbségi csoportok, a migráns közösségek, a korai iskolaelhagyók, a tartós munkanélküliek és az idősek körében; véleménye szerint az új technológiák segítségével ez a támogatás könnyebben megvalósítható;

12.  érzékeli a növekvő szakadékot a digitális ágazatban a férfiak és nők között az oktatás, a karrier és a vállalkozói szellem tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ikt-karrierlehetőségek ösztönzése során kulcsfontosságú a nemek közötti egyensúlyt biztosító megközelítés alkalmazása, és hogy a női hallgatókat és a nőket támogatni kell az informatikai ágazatban való elhelyezkedésben; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a nők és lányok digitális írástudással rendelkezzenek, és részt vegyenek az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatásban és szakképzésben; ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskolai oktatás korai szakaszában vezessenek be a tanulók életkorának megfelelő, az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatást, különös hangsúlyt fektetve a nemek közötti digitális szakadék felszámolására, illetve nyissanak meg a lányok előtt alternatív utakat az ún. STEAM (természettudomány, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika) tárgyak felé, mivel az ezeket a tárgyakat körülvevő nemi sztereotípiák, valamint a női szerepmodellek hiánya akadályokat gördítenek a lányok pályaválasztása elé; úgy véli, hogy a „Nők a digitális ágazatban” elnevezésű stratégia árnyaltabb formában – együtt a technika terén meglévő, nemek közötti különbségek csökkentésére irányuló, hamarosan megjelenő bizottsági cselekvési tervvel – elősegítheti az e téren tett erőfeszítések fokozását;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitális felszerelések és az internetkapcsolat hiánya a tagállamok iskoláiban akadályozza a diákok digitális készségekre oktatását, illetve a digitális oktatási eszközök felhasználhatóságát; felhívja a tagállamokat, hogy valósítsanak meg erőteljes állami beruházásokat azzal a céllal, hogy minden iskola nagy kapacitású szélessávú hálózattal rendelkezzen, és ennek érdekében vegyék igénybe a vonatkozó uniós programokat, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, amely támogatja a nagy kapacitású szélessávú hálózatok fizikai infrastruktúráját és a WiFi4EU utalványrendszert; hangsúlyozza, hogy az összeköttetési erőfeszítéseket és a finanszírozást különösen a vidéki és a hátrányos helyzetű térségekre, valamint a legkülső és hegyvidéki régiókra kell összpontosítani;

14.  rámutat, hogy az oktatási és képzési intézmények segítséget igényelnek az Uniótól és a tagállamoktól, valamint szükségük van valamennyi érdekelt fél, az ágazat, a helyi és regionális hatóságok, közösségek és a civil társadalom szoros együttműködésére ahhoz, hogy kiépítsék – saját egyedi pedagógiai megközelítésükkel összhangban – saját ikt- és médiaoktatásukat és hogy sikerrel végrehajtsák a digitalizáltabb tanulási környezetbe való átmenetüket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az oktatásban bekövetkező digitális változás „egész iskolás” és interdiszciplináris megközelítést igényel;

15.  hangsúlyozza, hogy a tanároknak és az oktatóknak a digitális átalakulás középpontjában kell állniuk, ezért nekik is megfelelő kezdeti felkészítésre és folyamatos képzésre van szükségük, amelynek életkor- és fejlesztésorientált tanítási gyakorlatról szóló modulokat is kell tartalmaznia; hangsúlyozza, hogy ez a képzés időt igényel, és nem lehet napi tevékenységükön kívüli plusz feladat; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek oktatása – még inkább, mint más alapkészségek, így a számolni és olvasni tudás oktatása – megköveteli a tanároktól, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat és készségeiket; hangoztatja ezért, hogy a tanároknak megfelelő, rugalmas és magas színvonalú folyamatos szakmai fejlődésre van szükségük, amely megfelel az igényeiknek; e tekintetben pozitívan értékeli az európai online platformok használatát a szakmai fejlődési lehetőségek növelése és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében;

16.  megállapítja, hogy a digitális alkalmazások iskolai tevékenység során való fokozott használata miatt az oktatásért felelős személyekre most nagyobb felelősség hárul; véleménye szerint nekik is be kell kapcsolódniuk a tanulási folyamatba és a technológia alkalmazásába, hiszen ha nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel, nehezebben tudják bevonni diákjaikat a tanulási folyamatba, ami nagyobb mértékű társadalmi kirekesztést eredményezhet;

17.  támogatja és ösztönzi az iskolai adminisztratív folyamatok digitalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtását az adminisztratív terhek minden szinten történő további csökkentése érdekében;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassanak és finanszírozzanak olyan regionális és helyi kezdeményezéseket, amelyek támogatják az innováció fokozását célzó minőségi oktatási gyakorlatokat;

19.  hangsúlyozza az iskolai autonómia értékét az oktatás innovációjának elérése érdekében;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő útmutatást az oktatási ágazatra vonatkozó szerzői jogi eltérések jogilag biztonságos alkalmazása, valamint a nyilvános, nonprofit intézmények hivatalos és informális oktatásra irányuló engedélyekhez való közvetlen hozzáférésére vonatkozásában; úgy véli, hogy a tanároknak és a tanulóknak képesnek kell lenniük biztonsággal használni a digitálisan hozzáférhető forrásokat, valamint biztonsággal átadni és megismerni a készségeket; ajánlja e tekintetben, hogy a Bizottság adjon ki útmutatást az oktatási intézmények, az oktatók és a diákok számára;

21.  rámutat, hogy a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó diákok számára a digitális eszközök hiánya olyan kérdés, amely veszélyeztetheti európai oktatási tapasztalatszerzésük minőségét; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az európai hallgatói e-kártya és az Erasmus Without Papers („Erasmus papírok nélkül”) kísérleti projekteket a következő többéves programozási időszakban történő elindításuk érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy felelősségteljes és hatékony módon használják fel az uniós pénzügyi támogatást, valamint népszerűsítsék a finanszírozási lehetőségeket a szélesebb értelemben vett közösségi és oktatási intézmények körében ahhoz, hogy a digitális tanulási tartalmakhoz, eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférés mindenki számára valósággá váljon;

22.  rámutat, hogy a digitális készségekre vonatkozó, egész életen át tartó tanulási megközelítéssel összhangban a kormányoknak az érdekelt felekkel, például vállalatokkal és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve – formális és nem formális keretek között – biztosítaniuk kell a fenntartható digitális átalakulást, és hogy senki ne maradjon hátra;

23.  kiemeli, hogy a digitális korszakban az integrációnak és az innovációnak kell az oktatás és a képzés alapelveiként szolgálniuk; úgy véli, hogy a digitális technológiáknak nem szabad megerősíteniük a meglévő egyenlőtlenségeket, ehelyett a különböző társadalmi-gazdasági hátterű és különböző régiókból származó uniós diákok közötti digitális szakadék megszüntetését kell szolgálniuk; hangsúlyozza, hogy a befogadáson alapuló megközelítésnek ki kell aknáznia az új digitális technológiák által biztosított forrásokban rejlő összes lehetőséget, beleértve a személyre szabott oktatást és az oktatási intézmények közötti partnerségeket, és ezáltal lehetővé tenni a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést a hátrányos helyzetű és kevesebb lehetőséggel rendelkező csoportokból származó személyek számára, valamint támogatni a migránsok és menekültek integrációját;

24.  hangsúlyozza, hogy a digitális hozzáférés támogatása az oktatásban nem feltétlenül jelent egyet a tanulási lehetőségekhez való egyenlő mértékű hozzáféréssel, és bár a technológiák egyre könnyebben válnak elérhetővé, az alapvető digitális készségek megszerzése továbbra is akadályt jelent, és a digitális szakadék továbbra is fennáll; rámutat, hogy az Eurostat adatai alapján nem csökken a digitális szakadék és az uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel(18);

25.  rámutat, hogy az ikt-eszközök hatékony alkalmazásához szükséges komplex digitális készségek az alapkészségek elsajátításától függenek, és hogy e tekintetben nem mindenki van egyforma helyzetben, mivel továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak alapszinten, ami különösen a hátrányos helyzetű csoportokat, illetve sok felnőtt polgárt is érint; hogy a jobban képzett személyek esetében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az internetet új készségek elsajátítására és új lehetőségek megteremtésére használják, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik esetében(19), és hogy fennáll a veszély, hogy a technológia egyre inkább a kiváltságos személyek képzési eszközévé és nem mindenki számára elérhető lehetőséggé válik;

26.  hangsúlyozza, hogy módosítani kell az iskolák, valamint más oktatási környezetek (köztük a nem formális tanulási környezetek) intézményi és pedagógiai gyakorlatát a méltányosság előmozdítása érdekében és hogy mindenki számára nagymértékben diverzifikált, mélyreható támogató struktúrákat biztosíthassanak, különösen a kirekesztés kockázatának kitett csoportokba tartozó személyek, például a munkanélküliek, a migránsok, az alacsonyan képzettek, a fogyatékkal élők és az idősek számára;

27.  javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki a digitális műveltséget javító programokat az európai kisebbségi és regionális nyelveken, iskoláik, egyetemeik és szakképzési intézményeik tanterveibe pedig vezessenek be nyelvi technológiai képzést és eszközöket; hangsúlyozza továbbá, hogy az írástudás továbbra is lényeges tényező marad, és abszolút előfeltételét jelenti annak, hogy előrehaladást lehessen elérni a közösségek digitális befogadása terén;

28.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az oktatási intézmények számára biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges támogatást, hogy az EU-ban javuljon a nyelvek digitalizációja; javasolja, hogy az Uniós tagállamok iskolái arra használják fel a digitális technológiákat, hogy nagyobb teret biztosítsanak a határokon átnyúló oktatási csereprogramoknak, videokonferenciák lebonyolításán és virtuális tantermek alkalmazásán keresztül; hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok iskolái részesülhetnek a digitális tartalomhoz való határokon átnyúló hozzáférésből;

29.  hangsúlyozza a könyvtárak kulcsfontosságú szerepét a digitális szolgáltatásnyújtásban, valamint abban, hogy mindenki számára biztonságos környezetben elérhetővé válnak az online szolgáltatások és az online tanulás; ajánlja ezért, hogy ezek az erőfeszítések megfelelő európai, nemzeti, regionális és helyi rendszerek keretében, egymást kiegészítve kapjanak finanszírozást, és hogy a könyvtárak kapjanak nagyobb elismerést a médiaműveltség fejlesztésében betöltött alapvető szerepükért;

30.  felhív a nem formális tanulás és a munkahelyi képzés lehetőségeinek nagyobb fokú kihasználására, és hangsúlyozza, hogy magas minőségű, inkluzív és a szükséges forrásokkal ellátott oktatási és képzési keretek kialakítására van szükség; úgy véli, hogy az átképzésre és a továbbképzésre kínálkozó lehetőségek alapvetően fontosak, a munkahelyi képzési programokban megfelelő súlyt fektetve a szükséges digitális készségekre, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) munkavállalói számára pedig speciális képzési megoldásokat biztosítva; hangsúlyozza az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok, valamint az egész életen át tartó pályaválasztási tanácsadás és útmutatás fontosságát a megfelelő, rugalmas és magas színvonalú képzési és karrierlehetőségekhez való hozzáférés érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy a digitális ágazatban folyó gyakornoki programok segíthetnek a diákoknak és a fiatal felnőtteknek a gyakorlati digitális készségek munkahelyi környezetben történő elsajátításában; üdvözli ebben az összefüggésben az Erasmus+ és a Horizont 2020 által indított, „Digitális lehetőségek gyakornoki programja” elnevezésű új kísérleti projektet; felhív ez irányú megújult lendületre az új többéves pénzügyi keret programjaiban;

32.  javasolja, hogy a tagállamok a helyi közösségekkel, valamint oktatási és képzési szolgáltatókkal szoros együttműködésben hozzáférést biztosítsanak olyan továbbképzési megoldásokhoz az alapszintű digitális készségekkel rendelkező felnőttek számára, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra a digitális kompetencia minimálisan elfogadható szintjének elérésére;

33.  felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal, a helyi és regionális közösségekkel, az oktatási és képzési központokkal és a civil társadalom képviselőivel együttműködve tárják fel a meglévő készséghiányokat, bővítsék a digitális jártasságot és az internet ismeretét, növeljék a médiaműveltséget – különösen a kiskorúak körében – és teremtsék meg a digitális kapcsolódás és inklúzió magas szintjét;

34.  üdvözli a vállalkozások részvételét az iskolák alapításában és finanszírozásában;

35.  üdvözli a tudományos és kutatási intézmények, valamint az állami és magánpartnerek közötti stratégiai partnerségek kialakítását, amely az Erasmus+ program 2. kulcsintézkedés egyik alaptevékenysége, azzal a céllal, hogy elősegítse IKT kiválósági központok létrehozását és az induló technológiai vállalkozások fejlesztését;

36.  emlékeztet rá, hogy a digitális készségek megfelelő értékelése és nyomon követése elengedhetetlen a továbblépéshez; üdvözli uniós szintű eszközök (például a Lakossági Digitális Kompetenciakeret, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák közös európai referenciakerete, illetve a SELFIE) kifejlesztését szervezetek és magánszemélyek számára; hangsúlyozza azonban, hogy a hatékony digitális készségek értékelési módszereinek dinamikusnak, rugalmasnak, folyamatosan aktualizáltnak, a tanulók igényeinek megfelelőnek kell lenniük, és nemzeti, regionális és helyi szinten is sokkal szélesebb körben kell elterjedniük az egész Unióban;

37.  felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve biztosítsák, hogy a SELFIE nevű önértékelési eszköz rendelkezésre álljon a tagállamok regionális és kisebbségi nyelvein;

38.  üdvözli, hogy az Unió fokozottabban összpontosít a digitális készségekre és oktatásra, amint azt a 2018. januári digitális oktatási cselekvési terv is bizonyítja, amely olyan számos sikeres kisebb léptékű szakpolitikai kezdeményezésre épül, mint például az európai programozási hét vagy a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, valamint a digitális készségekre és oktatásra vonatkozó szófiai felhívás; úgy véli, hogy a programozás tanítását nem lehet elválasztani az információs technológia, a kritikai és a számítási gondolkodás szélesebb körű oktatási megközelítésétől;

39.  megállapítja ugyanakkor, hogy az uniós kezdeményezések gyakran különböző főigazgatóságoktól származnak a Bizottságon belül, ami meghiúsítja a digitális készségekkel kapcsolatos szakpolitika összehangolt megközelítését;

40.  támogatja a digitális készségek számára rendelkezésre álló finanszírozás növelését a többéves pénzügyi keret programjainak következő generációjában; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak elő kell segítenie a szinergiákat és biztosítania kell a koordinációt a programok – például az Erasmus+, a Horizont Európa, a Digitális Európa – között a minőségi digitális készségek fejlesztésére irányuló finanszírozás hatékonyságának maximalizálása és tartós eredmények elérése érdekében a különböző korú és különböző környezetből származó tanulók esetében; hangsúlyozza, hogy ezenkívül meg kell határozni az e programokból és az európai strukturális és beruházási alapokból a könyvtárak, archívumok és múzeumi központok digitalizálására adható finanszírozást ezen intézmények oktatásban és kultúrában való nagyobb mértékű és jobb kihasználtsága érdekében;

41.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Unió kapacitásfejlesztést hajtson végre olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a nagyméretű adathalmazok, a szoftverfejlesztés, a kvantum-számítástechnika és a honlapfejlesztés; ennek kapcsán üdvözli a Digitális Európa programban szereplő digitális készségelemeket;

42.  ösztönzi az uniós tagállamok és a világ többi része közötti nagyobb szinergiát az internetes oktatás és az aktív e-állampolgárság terén, az EU különböző külső fellépési mechanizmusai és programjai révén, beleértve az Erasmus Mundust;

43.  kiemeli, hogy a nyílt adatok és az együttműködésen alapuló digitális technológiai eszközök és módszerek az oktatás területén elősegíthetik az innovációt, illetve a nyílt tudomány további fejlődését, ezzel hozzájárulva az európai gazdaság és vállalkozói szellem felvirágzásához; rámutat arra is, hogy az oktatási és képzési intézmények digitalizálására és a digitális technológiák tanulási folyamatban történő felhasználására irányuló adatgyűjtés kulcsfontosságú tényező a szakpolitikai tervezés számára; javasolja ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy gyűjtsenek adatokat az oktatási és képzési intézmények internet-hozzáféréséről, valamint a digitális úton megszerzett készségeket igazoló, digitálisan hitelesített tanúsítványokra vonatkozó rendelkezésekről, hiszen ez a digitális oktatási cselekvési terv egyik célkitűzése;

44.  sajnálja, hogy uniós szinten nem dolgoztak ki átfogó digitális készségfejlesztési stratégiát, holott a digitális átalakulás hatásai az EU belső piacára egyértelműek; úgy véli, hogy a tagállamok közötti különbségek jelzik az ilyen stratégia szükségességét;

45.  hangsúlyozza, hogy ajánlásokat kell kidolgozni a digitális készségek azon minimális szintjének meghatározására, amelyet a hallgatóknak a tanulmányaik alatt el kell sajátítaniuk; felszólít ezért egy konkrét ikt-modul bevezetésére a tagállamok összességében – például a PISA ikt-modulja alapján –, valamint kéri, hogy a tanárokat vonják be a modul kidolgozásába és végrehajtásába; hangsúlyozza, hogy az ikt-modult úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok oktatási intézményei célul tűzzék ki a digitális kompetencia azonos szintjének elérését – folyamatos értékelés, nem pedig tesztalapú megközelítés alkalmazása révén –, valamint hogy az előadódó problémákat gyorsan azonosíthassák; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat, különösen az oktatási innováció terén;

46.  úgy véli, hogy a digitális oktatási cselekvési tervet az első lépésnek kell tekinteni a digitális oktatásra és készségekre vonatkozó teljes körű, egész életen át tartó tanulási megközelítésen alapuló uniós stratégia felé, amely összehangoltabb szakpolitikai keretet biztosíthat és ugyanakkor képes alkalmazkodni a változó körülményekhez; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kritikusan értékelje a 2020. évi félidős felülvizsgálat előkészítése érdekében a terv 11 intézkedését, beleértve azok társadalmi befogadási jellegét; emlékeztet rá, hogy megfelelő felülvizsgálat során csak a legjobban teljesítő intézkedésekre kellene összpontosítani a nem teljesítők elvetése és a szükséges új fellépések kidolgozása érdekében; hangsúlyozza, hogy jelenleg a terv kiáltóan nélkülözi a digitális készségek nem formális oktatási szolgáltatókkal és a felnőtt népesség nehezen megszólítható részével folytatott együttműködésen keresztül történő fejlesztését;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 112., 2018.5.2., 42. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0247.

(3)

HL C 337., 2018.9.20., 135. o.

(4)

HL C 11., 2018.1.12., 44. o.

(5)

HL C 316., 2017.9.22., 182. o.

(6)

HL C 316., 2017.9.22., 76. o.

(7)

HL C 443., 2017.12.22., 31. o.

(8)

HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(9)

HL C 189., 2017.6.15., 15. o.

(10)

HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(11)

HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(12)

HL C 372., 2012.12.20., 1. o.

(13)

HL C 164., 2018.5.8., 24. o.

(14)

http://eskills-scale.eu/fileadmin/eskills_scale/all_final_deliverables/scale_digitalisation_report.pdf

(15)

Európai Bizottság, Oktatási és Képzési Figyelő (2017)

(16)

Az Európai Bizottság tanulmánya: Nők a digitális korban (Luxembourg, 2018)

(17)

Európai Bizottság, Közös foglalkoztatási jelentés (2018)

(18)

Eurostat, 2016.

(19)

„Az ikt használata az innováció és az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében – Jelentés az elért haladásról” című, 2008. október 9-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC (2008) 2629).


INDOKOLÁS

A technológia gyorsabb ütemben fejlődik, mint valaha, és életünk számos aspektusát átalakítja. Ez a munkaerőpiac tekintetében is igaz: a különböző technológiák bevezetése a szakmák többségét minden iparágban megváltoztatja.

Ezek a következmények szükségessé teszik oktatási rendszereink megfelelő átalakítását, amennyiben szem előtt tartjuk a polgárok, a munkavállalók, a munkáltatók és a vállalkozók jövőbeli képzését.

A mindennapi életben, az alapvető adminisztratív gyakorlatban és a társadalmi interakciókban gyakran előfeltétel a digitális kompetencia alapvető szintjeinek megléte. A munkahelyeken az automatizálás, a robotizálás és a digitalizáció hatással lesz a meglévő munkakörökre. Ezek némelyike eltűnhet, miközben új munkakörök jönnek létre. Annyi bizonyos, hogy a technológia társadalomban és munkahelyeken való megjelenésével a legtöbb szakma és a legtöbb mindennapi feladat változni fog.

Mindezen gyors technológiai változások folytán az oktatási rendszerek előtt az a feladat áll, hogy ne csak a technológiák használati módjának oktatása, hanem a készségek elsajátíttatása és a tanárok és oktatók képzése terén is alkalmazkodjanak a helyzethez..

Az előadó ezért azon a véleményen van, hogy ezek a fejlemények lehetőséget adnak az oktatás újragondolására a digitális korszakban.

Az előadó különösen hangsúlyozza a következőket:

I. A digitális készségek elsajátítása kéz a kézben halad az egész életen át tartó tanulással.

Nem csak az oktatási és képzési rendszerek átalakítása szükséges minden szinten az igények kielégítése érdekében, de minden korosztály számára lehetőséget kell biztosítani a készségek bővítésére és az átképzésre.

II. A digitális készségek oktatásának központi elemét az iskolák képezik, a tanároknak pedig az átalakulás középpontjában kell állniuk.

A digitális készségek szintje tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. A digitális készségek oktatása az iskolában kezdődik, és sajnos nem minden iskola rendelkezik kapcsolódással, noha rendelkezésre állnak uniós szintű pályázati felhívások és finanszírozási lehetőségek. Az előadó hangsúlyozza, hogy a kapcsolódás hiánya a diákok digitális készségei oktatásának kárára válik.

III. A digitális átalakulás nemcsak a digitális készségek elsajátítását igényli. Hatása az is, hogy magában hordozza az oktatási módszerek átalakításának lehetőségét.

Sajnos ezt a potenciált nem aknázzák ki teljes mértékben, mivel a tanároknak maguknak is kell képzésre van szükségük. Az előadó hangsúlyozza, hogy ennek az átalakulásnak a sikere érdekében a tanárokat megfelelően segíteni és képezni kell. Mivel a tanároknak már így is jelentős a munkaterhelése, ez nem jelenthet további olyan feladatot, amely ezt a terhelést tovább növelné.

IV. Uniós szintű stratégiára van szükség.

Számos uniós szintű kezdeményezés létezik (így az újkeletű digitális oktatási cselekvési terv), és vannak más ígéretes, ám kisebb léptékű kezdeményezések is (pl. az európai programozás hete, a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, médiaműveltségi kezdeményezések). Ugyanakkor a kezdeményezések zöme különböző főigazgatóságoktól származik az Európai Bizottságon belül. A megközelítés hatékonyabb lenne, ha több koordináció és együttműködés kötné össze a különböző szervezeti egységeket. A cselekvési tervet az első lépésnek kell tekinteni egy teljes körű uniós stratégia felé.

V. A digitális készségek értékelésére harmonizált módszert kell kidolgozni.

A digitális készségek szintjének értékelésére vannak eszközeink, például a digitális kompetenciák keretrendszere. Ezek az eszközök azonban önértékelési alapon működnek. A digitális készségek tényleges szintjének teszteléséhez az előadó igényli egy PISA-modul kidolgozását. Ez betekintést nyújtana az oktatási módszerekbe a tagállamokban és világszerte, és lehetőséget teremtene a bevált gyakorlatok cseréjére.

A digitális átalakulás számos lehetőséget teremt az oktatás és a gazdaság számára. Ugyanakkor megfelelő szakpolitikai válaszra is szükség van. Ilyen válasz hiányában félő, hogy új szociális szakadék jön létre.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (10.10.2018)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához

(2018/2090(INI))

A vélemény előadója: Deutsch Tamás

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kiemeli a mindenki számára elérhető oktatás, képzés és átképzés – mint az Európai Unió jövőjébe való legjobb befektetés – döntő szerepét; hangsúlyozza, hogy az oktatás stratégiai jelentőséggel bír a foglalkoztathatóság, a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió szempontjából; határozott véleménye, hogy a digitális transzformáció nagymértékben érinti az oktatási rendszereket; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak mindenki számára, és hozzá fognak járulni a befogadó társadalom kialakításához, valamint kiemeli, hogy a jövőben csaknem minden munkához, szolgáltatáshoz vagy hétköznapi tevékenységhez szükség lesz a digitális készségekre és az adatkezelési jártasságra;

2.  hangsúlyozza, hogy a gyors digitális és társadalmi átalakulás miatt az oktatási rendszernek kisgyermekkortól kezdve és az egész élet során támogatnia kell azokat a kiegyensúlyozott készségeket és kompetenciákat, amelyek növelik az egyének lelki ellenálló képességét, kritikai gondolkodását, jóllétét és innovációs potenciálját; rámutat, hogy sürgősen törekedni kell a releváns digitális készségek és az élethez szükséges készségek(1), akárcsak a fő (különösen személyi, szociális és vállalkozói) kompetenciák(2) szinergiájára;

3.  üdvözli a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményt (COM(2018) 22), valamint a Digitális Európa program létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, emlékeztet arra, hogy az új technológiák – mint az európai oktatási rendszerekben megvalósuló innovációt elősegítő eszközök – teljes körű használata által ki kell teljesíteni a digitális tartalmak egységes piacát, valamint hangsúlyozza a digitális kompetenciák hatékony fejlesztésének szükségességét; hangsúlyozza, hogy a digitális transzformáció során az oktatásnak segítséget kell nyújtania, és így lehetővé kell tennie a polgárok számára az új szakmai és társadalmi szerepekbe való átmenetet; rámutat, hogy a digitalizáció kettős hatást fejt ki az oktatási rendszerekre: először is a polgárokat egy egyre inkább digitalizált világban kell felkészíteni az egész életen át tartó tanulásra, másodszor pedig a digitális transzformációt az oktatási rendszerekben is alkalmazni kell annak érdekében, hogy az oktatók a megfelelő készségekkel rendelkezzenek;

4.  hangsúlyozza az oktatás fontos szerepét az infokommunikációs technológiák (IKT) hatékony használatának elősegítésében, valamint a digitalizáció következtében fellépő változásokhoz való gyors alkalmazkodás előkészítésében és a digitalizálás folyamatának aktív alakításában; aláhúzza továbbá, hogy a magas színvonalú és hozzáférhető konnektivitást biztosító, megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állása kiemelkedő jelentőségű minden polgár számára, és kiépítését a hatékony használatot biztosító megfelelő képzésnek kell kísérnie; kiemeli, hogy a befektetésbarát környezet megteremtésével és a digitális infrastruktúrák – például a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok – létrehozásának ösztönzésével meg kell szüntetni a digitális szakadékot, valamint biztosítani kell a digitális elérhetőséget; hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontos szerepet játszik a nagy kapacitású széles sávú hálózatok fizikai infrastruktúrájának biztosítása során; kiemeli, hogy az Unió stratégiai konnektivitási céljainak elérése érdekében fokozott finanszírozásra és beruházásra van szükség;

5.  hangsúlyozza a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok, a kiberbiztonság, a blokklánc-technológia és a mesterséges intelligencia – mint a jövőbeli oktatási és képzési rendszerek gerincének – alapvető szerepét; kiemeli annak fontosságát, hogy valamennyi iskolában, egyetemen és főiskolán programozási órákat vezessenek be, és arra ösztönözzék az iskolákat, hogy vegyenek részt az európai programozási hét eseményein; rámutat arra, hogy a programozási órák segíthetnek megelőzni az online és a közösségi oldalakon való csalást és álhírterjesztést, és hangsúlyozza, hogy azoknak is biztosítani kell az órákon való részvétel lehetőségét, akik az oktatási rendszeren keresztül nem rendelkeznek hozzáféréssel ezekhez a képzésekhez; a mesterséges intelligenciához és a kiberbiztonsághoz kapcsolódó folyamatok támogatásához szükséges digitális készségek és eszközök fejlesztésére való tekintettel kiemeli az egész életen át tartó tanulás jelentőségét; rámutat arra, hogy kiberbiztonsági oktatási programokat kell bevezetni a felsőoktatási és szakképzési tantervekbe; elegendő mértékű kutatási és innovációs beruházást sürget például az 5G, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén;

6.  hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell dolgozni azon digitális készségek teljes skáláját, amelyekre az egyre inkább digitalizálódó gazdaságban az egyéneknek és vállalatoknak szükségük lesz; kiemeli a digitális innovációs központnak az ezen a téren játszott lehetséges szerepét; az online információk megbízhatóságának megítélése szempontjából rámutat a digitális készségek fontosságára; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kis- és középvállalkozásokban (kkv-k) dolgozó személyek számára speciális képzési megoldásokat alakítsanak ki, a munkanélküliek átképzésen vegyenek részt, valamint mindenki számára hozzáférhető digitális képzési tartalmak és infrastruktúra fejlesztésére kerüljön sor; hangsúlyozza az oktatási és a foglalkoztatási oldal közötti kapcsolatok és aktív párbeszéd erősítésének szükségességét, és elismeri a munkaalapú, tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatásának fontosságát; megjegyzi, hogy a digitális transzformáció olyan tényező lesz, amely miatt a jelenlegi munkahelyek némelyike megszűnik, és a jövőben új munkahelyek jelennek meg; emlékeztet arra, hogy a fiatalokat ösztönözni kell az IKT és a TTMM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) területein folytatott tanulmányokra; üdvözli az ebbe az irányba tett lépésként a „digitális lehetőségek” elnevezésű gyakornokiprogram-kezdeményezést, valamint hangsúlyozza, hogy a program részeként ösztönözni kell, hogy a nők és lányok egyenlő esélyekkel férhessenek hozzá a digitális készségekhez, és sajátíthassák el azokat; hangsúlyozza, hogy olyan ajánlásokat kell kidolgozni, amelyek meghatározzák a digitális készségek azon minimális szintjét, amelyet a hallgatóknak a tanulmányaik alatt el kell sajátítaniuk, valamint hogy a magánélet védelmének, a biztonságnak és a rosszindulatú tevékenységek elleni védelmet biztosító alapvető biztosítékoknak teret kell kapniuk a tanulási tantervekben; hangsúlyozza a vállalkozói kompetenciák és a vállalkozói mentalitás ösztönzésének, valamint a digitális vállalkozói készség támogatásának szükségességét; hangsúlyozza az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, illetve a tudományos és innovációs társulások szerepét az üzleti tevékenységeknek, a kutatásnak és az oktatásnak egy tudásháromszögbe való összevonásában; kiemeli az egyetemi kampuszok inkubátorainak szerepét, és hangsúlyozza, hogy az európai egyetemeken még több inkubációs programot kell kifejleszteni;

7.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi digitális transzformáció változásokkal jár, illetve maguknak az emberi erőforrásoknak is alkalmazkodniuk kell; kiemeli ezért a képzés és az egész életen át tartó tanulás támogatásának fontosságát, amely a digitális készségek fejlesztésére összpontosít az élethez szükséges készségekkel és a kulcskompetenciákkal összhangban, amelyek elengedhetetlenek az átalakulóban lévő munkaerő lelki ellenálló képességének, szerepvállalásának és jóllétének biztosításához;

8.  emlékeztet arra, hogy a digitális technológia és az adatokhoz való hozzáférés elősegíti az oktatásban megvalósuló innovációt; hangsúlyozza a nyílt adatok oktatási forrásként, valamint a nyílt tudomány továbbfejlesztési eszközeként betöltött szerepét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

9.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Jonathan Bullock, Jerzy Buzek, Reinhard Bütikofer, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Theresa Griffin, Igor Gräzin, András Gyürk, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Tilly Metz, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Julia Reda, Paul Rübig, Sven Schulze, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Lieve Wierinck, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Pilar del Castillo Vera

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Pervenche Berès, Tamás Deutsch, Jens Geier, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Werner Langen, Sofia Sakorafa

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

48

+

ALDE

Fredrick Federley, Igor Gräzin, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski

ENF

Angelo Ciocca, Barbara Kappel, Christelle Lechevalier

PPE

Pilar Ayuso, Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Tamás Deutsch, Christian Ehler, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Nadine Morano, Paul Rübig, Sven Schulze, Vladimir Urutchev

S&D

Zigmantas Balčytis, Pervenche Berès, Jens Geier, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Csaba Molnár, Dan Nica, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Benedek Jávor, Tilly Metz, Julia Reda

1

-

EFDD

Dario Tamburrano

3

0

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Jaromír Kohlíček, Sofia Sakorafa

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

Az élethez szükséges készségek az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint azok az alkalmazkodóképes és pozitív viselkedést eredményező képességek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára a mindennapi élet által támasztott feladatok és kihívások hatékony kezelését. Az élethez szükséges legfontosabb készségek a döntéshozatal, a problémamegoldás, a kreatív gondolkodás, a hatékony kommunikáció, az interperszonális készségek, az öntudatosság, az empátia, valamint az érzelmek és a stressz kezelése.

(2)

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Rupert Matthews, Luigi Morgano, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Dietmar Köster, Emma McClarkin, Michel Reimon

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nicola Danti, Tomáš Zdechovský


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

26

+

ALDE

Mircea Diaconu, María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

ECR

Angel Dzhambazki, Emma McClarkin, Rupert Matthews

EFDD

Isabella Adinolfi

GUE/NGL

Nikolaos Chountis

PPE

Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Svetoslav Hristov Malinov, Sabine Verheyen, Theodoros Zagorakis, Tomáš Zdechovský, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Nicola Danti, Damian Drăghici, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Dietmar Köster, Luigi Morgano, Julie Ward

VERTS/ALE

Michel Reimon, Helga Trüpel

0

-

 

 

1

0

ENF

Dominique Bilde

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat