Eljárás : 2018/0254(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0412/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0412/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 22
CRE 11/12/2018 - 22
PV 17/04/2019 - 23
CRE 17/04/2019 - 23

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 19.1
CRE 12/12/2018 - 19.1
PV 18/04/2019 - 10.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0516
P8_TA(2019)0430

JELENTÉS     ***I
PDF 1369kWORD 215k
28.11.2018
PE 625.510v02-00 A8-0412/2018

az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0476 – C8‑0268/2018 – 2018/0254(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Zdzisław Krasnodębski

A vélemény előadója (*):

David McAllister, Külügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0476 – C8‑0268/2018 – 2018/0254(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0476),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (4) bekezdésére, 183. cikkére, valamint 188. cikkének második bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0268/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, illetve a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0412/2018),

1.    elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

xx

2018/0254 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Védelmi Alap létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(-1a)  A védelem szakterülete fényes példa arra, hogy bizonyos, jelenleg tagállami szintű kompetenciák és fellépések uniós szintre emelésének és a megfelelő európai előirányzatok biztosításának köszönhetően a hatékonyság fokozható lenne, aminek eredményeként láthatóvá válna az európai hozzáadott érték és lehetővé válna az Unióban a közkiadások összterheinek korlátozása.

(-1b)  Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén. Az európaiak 75%-a támogatja a közös biztonság- és védelempolitikát. 27 tagállam vezetői, az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság a Római Nyilatkozatban 2017. március 25-én kijelentették, hogy az Unió megerősíti közös biztonságát és védelmét, és egy versenyképesebb és integráltabb védelmi ipar előmozdítására fog törekedni.

(1)  Az európai védelmi cselekvési tervről szóló 2016. november 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága, valamint az Unió egészében integráltabb védelmi piac jöhessen létre. A Bizottság konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi vonatkozású termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és határokon átnyúló együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(1a)  2017. június 7-én a Bizottság közleményt fogadott el az Európai Védelmi Alap felállításáról. Kétlépcsős megközelítésre tett javaslatot: elsőként a megközelítés tesztelése érdekében a 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten belül az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelet2 elfogadása révén kezdeti finanszírozást bocsátottak a kutatás és fejlesztés rendelkezésére; másodszor pedig a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül egy elkülönített alapot hoznak létre, amely növeli az innovatív védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra irányuló, együttműködésen alapuló kutatások és a fejlesztési ciklus későbbi szakaszainak finanszírozását, ideértve a prototípusok kifejlesztését is. E két lépés között következetes és koherens megközelítésre van szükség.

(1b)  A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az uniós ipar versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nem ismétlődő K+F-kiadások és a nemzeti szinten beszerezhető kis sorozatok nagyságrendjére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztése egyre elérhetetlenebb az egyes uniós tagállamok számára.

(1c)  Az Európai Parlament 2018. március 14-i, „A következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítése” című állásfoglalásában ismételten kifejezésre juttatta, hogy támogatja az Európai Védelmi Unió létrehozását, az Unió védelme terén folytatott célzott kutatást és a tagállamok által biztosított beruházásokkal kiegészítendő védelmi fejlesztési menetrendet annak érdekében, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, valamint megerősödjön az európai védelmi ipar stratégiai autonómiája és hatékonysága. Megismételte azt is, hogy az Unió csak akkor lehet erősebb és ambiciózusabb, ha további pénzügyi forrásokat biztosítanak számára, és kérte ezért a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatását, az Unió kiemelt programjaihoz biztosított források növelését, valamint azt, hogy az új kötelezettségek teljesítéséhez új pénzügyi eszközök is álljanak rendelkezésre.(1d)  A védelmi ágazat helyzetét tovább súlyosbította, hogy az elmúlt 10 évben Európa-szerte jelentős mértékben csökkentették a védelemre szánt költségvetéseket, ami elsősorban a K+F-re és a berendezésekre irányuló kiadásokat érintette. 2006 és 2013 között Európai Védelmi Ügynökségben részt vevő tagállamok tényleges védelmi kiadásainak szintje 12%-kal csökkent. Mivel a védelmi célú K+F alapozza meg a jövő legfejlettebb védelmi technológiáinak kifejlesztését, az ilyen tendenciák különösen aggasztóak, és komoly kihívást jelentenek az uniós védelmi ipar versenyképességének hosszú távú fenntartása szempontjából.

(1e)  A növekvő költségek és a csökkenő kiadások kölcsönhatása ellenére a védelmi tervezés, valamint a K+F-re fordított védelmi kiadások és a berendezések beszerzése továbbra is többnyire nemzeti szinten zajlanak, és a védelmi berendezésekre irányuló beruházások tekintetében rendkívül korlátozott a tagállamok közötti együttműködés. Ezen túlmenően, amennyiben sor került végrehajtásra, csak kevés program kapcsolódik az uniós képességbeli prioritásokhoz is: 2015-ben a berendezések mindössze 16%-át szerezték be európai együttműködésen alapuló beszerzéseken keresztül, ami messze elmarad a 35%-os közösen megállapított közös referenciaértéktől.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel(2). Ezért elengedhetetlen a kulcsfontosságú szabályozási előfeltételek teljesülése, különösen a fent említett irányelvek teljes körű végrehajtása. Az alap célja, hogy egy szilárd európai védelmi ipari politika sarokkövévé váljon.

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát, valamint technológiai és ipari autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához az egész Unióban a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét. A nyitott belső piac előmozdítása érdekében az alapnak elő kell segítenie a jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködés kiszélesítését, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét.

(3a)  Az európai biztonság attól függ, hogy a stratégiai partnerekkel világszerte erős és szilárd kapcsolatokat tartson fenn, és a program várhatóan növelni fogja az európai védelmi ipari piac versenyképességét azáltal, hogy a K+F-en keresztül tovább erősíti a partnerségeket, ezzel előmozdítva az európai stratégiai kapacitást és képességet.

(4)  A kutatási szakasz döntő fontosságú tényező, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. A „halálvölgy” néven ismert időszak áthidalása érdekében az alapnak elő kell segítene a védelmi vonatkozású termékek és technológiák K+F szakaszai közötti kapcsolatot.

(5)  Az alap nem támogathat olyan tisztán alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapkutatásokat, amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)  Az alap támogathat az új termékekkel és technológiákkal, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítésre irányuló tevékenységek végrehajtásához szükséges meglévő információk felhasználását nem korlátozzák nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában az uniós finanszírozást nem szabad lehetővé tenni.

(6a)  Az alapnak megfelelően támogatnia kell a forradalmi védelmi technológiák területére irányuló K+F tevékenységeket. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi K+F szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, a finanszírozás és a tevékenységek kezelése tekintetében.

(7)  Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek az alap keretében finanszírozásban. E tekintetben az új, például olyan védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának, amelyeket kifejezetten halálos csapások végrehajtására terveztek anélkül, hogy a csapás végrehajtására vonatkozó döntés emberi ellenőrzés alatt állna, többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie.

(7a)  A program K+F tevékenységeinek eredményeként létrejövő termékek exportja tekintetében különös figyelmet kell fordítani az ENSZ 2013. évi Fegyverkereskedelmi Szerződése 7. cikkének (1) bekezdésére, amely előírja, hogy amennyiben az export nem tiltott, az exportáló részes államok akkor is kötelesek objektív és diszkriminációtól mentes módon, minden releváns tényező figyelembevételével megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott hagyományos fegyverek vagy egyéb tételek: (a) hozzájárulnának a békéhez és biztonsághoz vagy aláásnák azokat; vagy (b) felhasználhatók-e: (i) a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (ii) a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (iii) az exportáló Állam által aláírt, terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; vagy (iv) az exportáló Állam által aláírt, nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére.

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket, ▌megugró költségeket, a képességek szükségtelen megkettőzését, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell az interoperabilitást előmozdító, a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását és alátámasztó tanulmányok készítését eredményező tagállami tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő annak elkerülése érdekében, hogy a konkurens előírások vagy szabványok aláássák az interoperabilitást.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának, ipari autonómiájának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek előmozdításával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeknek támogathatóknak kell lenniük az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)  Mivel az alap elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozására törekszik, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködésével valósulnak meg. A konzorciumban részt vevő bármely további jogalany számára meg kell engedni, hogy valamely társult országban rendelkezzen letelepedési hellyel. Minden együttműködési típus esetében a tagállamokban letelepedett jogalanyoknak kell a konzorciumon belül a többségben lenniük. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyt ▌sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)  A [a hivatkozás a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissítendő: 2013/755/EU tanácsi határozat(3) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett szervezetnek jogosultnak kell lenniük finanszírozásra, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra is, amelyhez a TOT-ok kapcsolódnak.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, főszabály szerint csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alap által támogatott tevékenységekhez a címzettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak ▌az Unió vagy ▌társult harmadik ország területén kell lenniük.

(13)  Bizonyos körülmények fennállása esetén – ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges – lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, hogy a címzettek és alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó releváns és szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen szervezetek részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. Semmiképp sem szabad eltérést engedni olyan pályázó számára, amely uniós korlátozó intézkedés hatálya alatt álló, nem társult harmadik ország ellenőrzése alatt áll, vagy amely uniós korlátozó intézkedés hatálya alatt álló, nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt áll.

(14)  Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagját koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)  Abban az esetben, ha az alap által támogatott fejlesztési tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzett számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak egyeztetnie kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja a határidők címzettek általi betartását. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a kedvezményezetteknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A Bizottság által kialakított pénzügyi eszköztárnak különböző típusú konstrukciókat kell biztosítania, amelyeket a tagállamok az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdéséhez használhatnak fel. Az ilyen pénzügyi konstrukciók felhasználása – az Európai Védelmi Alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását, hozzájárulhat a párhuzamosságok elkerüléséhez, és növelheti a védelmi kiadások hatékonyságát.

(18)  Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, hanem a tagállamok és a társult országok általában teljes mértékben finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, különösen a különböző tagállamok és társult országok vállalkozásai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek egészét fedezni kell a prototípusok kifejlesztésének szakaszát megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)  A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz: a tagállamok vagy a társult országok általában ebben a szakaszban döntenek konszolidált beruházásukról, és indítják el jövőbeni védelmi vonatkozású termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projektben viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(20)  A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80%-os finanszírozást célszerű előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)  A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt lehetővé tenni 25%-os átalányfinanszírozást, valamint ▌megengedni a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)  A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott projektek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, a konzorciumban részt vevő összes jogalany javát szolgálva.

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok eleve közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével. Mivel a védelmi vonatkozású termékeknek a tagállamok védelmi minisztériumai a kizárólagos vevői, a védelmi iparágak pedig a kizárólagos szolgáltatók, a beszerzés egyszerűsítése érdekében a tagállamok védelmi minisztériumainak célszerű lenne részt venniük a projektben a műszaki leírástól kezdve egészen a projekt befejeződéséig.

(22a)  A szomszédos régiókban kialakult növekvő instabilitásra és konfliktusokra, továbbá az új biztonsági és geopolitikai fenyegetésekre való reagálás érdekében a tagállamoknak és az Uniónak össze kell hangolniuk a beruházási döntéseket, és ezért szükség van a fenyegetések, a szükségletek és prioritások közös meghatározására, a katonai képességekre irányuló várható szükségletekre is kiterjedően, amelyet olyan eljárások révén lehet meghatározni, mint például a képességfejlesztési terv (CDP).

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv, többek között a képességfejlesztési terv tematikus stratégiai forgatókönyvei segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés is támogatni fogják a releváns prioritások megvalósítását a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe kell venni, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságokat el kell kerülni.

(24)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén az ilyen projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(24 a)  Az alapnak figyelembe kell vennie a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervet, mint a következő Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Békekeret részét annak érdekében, hogy támogassa többek között a közös kül- és biztonságpolitika KKBP/KVBP-misszióit, és a hibrid fenyegetések elleni erőfeszítéseket, amelyek a képességfejlesztési tervvel, a koordinált éves védelmi szemlével (CARD) és az állandó strukturált együttműködéssel (PESCO) együtt elősegítik a képességtervezés, a fejlesztés, a beszerzés és a műveletek összehangolását.

(25)  A Bizottság a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket, biztosítja a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspirációt és szinergiát, valamint azt, hogy az Európai horizont keretprogram továbbra is tisztán polgári kutatási program maradjon.

(26)  A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre fontosabb kihívások, és a Bizottság és a főképviselő elismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell létrehozni az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi intézkedések és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. A kompetenciaközpont tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással, szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az Európai Védelmi Alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)  Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által az (EU, Euratom) 2018/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [58. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és a(z) …/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, valamint a részvétel feltételeinek harmonizálása, egy koherensebb eszköztár létrehozása és az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózottságot. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés közötti szakadékot, valamint elősegítve az innováció minden formáját – és adott esetben a polgári területen várható pozitív hatásokat –, ideértve a forradalmi innovációt is, amelynek esetében az esetleges kudarcot el kell fogadni.

(28)  Ezen alap szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU Alap […] szakpolitikai keretéhez/kereteihez tartozó pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.

(29)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve a tevékenységek megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a verseny torzulását a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(30)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint.

(31)  A Bizottságnak az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat kell meg határoznia. A munkaprogramoknak figyelembe kell venniük az európai védelmi ipari fejlesztési programmal, a kísérleti projekttel és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedéssel kapcsolatos kezdeti tapasztalatokat.

(32)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. A fejlesztési tevékenységek végrehajtása során figyelembe kell venni különösen a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamoknak és/vagy a társult országoknak a tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi] rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(4).

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell, hogy a finanszírozott tevékenységekben határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok is részt vegyenek konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként. A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy ▌fenntartsa a párbeszédet az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az iparággal annak érdekében, hogy az alap a védelmi iparra gyakorolt hatása révén sikeres legyen.

(35)  Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás](5) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)  Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(38)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(7), a 2185/96/Euratom(8), EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(9) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást folytathat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és más bűncselekmények ügyében(10). A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a szükséges jogokat és hozzáférést a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében e rendeletet sajátos nyomon követési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményei, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredményei és hatásai szempontjából megvizsgálja. Ezekben a jelentésekben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alap által támogatott határokon átnyúló projektekben, illetve a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, és azoknak tartalmazniuk kell a címzettek származási országára, az egyes projektekben rész vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkező szellemi tulajdonhoz fűződő jogok elosztására vonatkozó információkat is. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újraértékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül majd sor.

(42)  Mivel az alap csak a védelmi vonatkozású termékek és technológiák K+F szakaszát támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót ▌nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, kivéve, ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzésen keresztül nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre, és ezért lehetővé kell tenni az említett elvtől való eltérést.

(43)  Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatást ▌a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferéről szóló 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) teljes körű és megfelelő végrehajtásának kell kísérnie, és nem érintheti a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét.

(44)  A különleges háttér-információk felhasználása vagy illetéktelen személyeknek a kutatási projektek révén keletkezett érzékeny eredményekhez való hozzáférése kedvezőtlen hatást gyakorolhat akár az Unió, akár pedig egy vagy több tagállam érdekeire. Ezért a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat szerint kell végezni(12).

(45)  E rendelet kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fejlesztési tevékenységek finanszírozásának odaítélésre, a munkaprogramok elfogadására és a hatásútvonal-mutatókra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)  A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.

(46a)  Ha a vállalkozások új védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák létrehozását, illetve meglévők újrapozicionálását javasolják, kötelesek betartani az alkalmazandó jogszabályokat. Amennyiben nem léteznek hatályos alkalmazandó jogszabályok, úgy a vállalkozásoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokkal, az emberek jólétével, az emberi genom védelmével, az állatokkal való bánásmóddal, a természeti környezet megóvásával, a kulturális örökség védelmével, valamint a globális javakhoz, többek között a világűrhöz és a kibertérhez való méltányos hozzáféréssel kapcsolatos valamennyi egyetemes etikai elvet. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a javaslatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése. Az etikai szempontból elfogadhatatlan tevékenységek nem részesülhetnek uniós finanszírozásban.

(46 b)   A Tanácsnak törekednie kell arra, hogy [2020. december 31.] előtt határozatot hozzon a pilóta nélküli fegyveres légi járművek használatáról. E határozat hatálybalépése előtt nem szabad finanszírozást rendelkezésre bocsátani pilóta nélküli fegyveres légi járművek kifejlesztésére.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍMKUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: alap).

A rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(2)  „ellenőrzés”: egy vagy több köztes jogalanyon keresztül, közvetlenül vagy közvetve egy jogalanyra történő meghatározó befolyás gyakorlásának képessége;

(3)  „fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

(4)  „forradalmi védelmi technológia”: olyan technológia, amelynek alkalmazása gyökeresen képes megváltoztatni a védelmi ügyek koncepcióit és vitelét;

(5)  „ügyvezetési struktúra”: a nemzeti jognak megfelelően kijelölt bármely olyan testület vagy testületek, amelyek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy meghatározzák a vállalkozás stratégiáját, céljait és általános irányítását, valamint felügyelik és nyomon követik a vezetőségi döntéshozatalt;

(6)  „jogalany”: minden olyan természetes személy, vagy a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

(7)  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(13) meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: kkv), és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3000 fő;

(8)  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

(9)  „projektmenedzser”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett bármely ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok és/vagy társult országok egy csoportja hozott létre állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányítására;

(10)  „címzett”: az alap keretében finanszírozásban részesülő bármely jogalany;

(11)  „kutatási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító kutatási tevékenységekből áll;

(12)  „eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

(13)  „különjelentés”: a kutatási tevékenység konkrét célja, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célkitűzésekre, a tényleges eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt hasznosítási útjára vonatkozóan;

(14)  „rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

(15)  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

(16)  „nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem minősül az 5. cikk szerinti társult országnak;

(17)  „nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

(17a)  „hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során bemutatják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia konstrukciója megfelel ez előírt követelményeknek. Ez az eljárás objektív bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy egy konstrukció az adott követelményeknek megfelelően működött;

(17 b)  „konzorcium”: együttműködő jogalanyok olyan csoportja, amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

(17 c)  „tanúsítás” azon eljárás, amely szerint valamely nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel a vonatkozó szabályozásnak;

(17 d)  „koordinátor”: olyan jogalany, aki egy konzorcium tagja, és akit a konzorcium összes tagja a Bizottság felé fő kapcsolattartónak jelölt ki a támogatási megállapodás tekintetében.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének ▌előmozdítása azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló új együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák életciklusának minden egyes szakaszában ▌. Az alapnak hozzá kell járulnia az Unió fellépésének szabadságához és stratégiai autonómiájához ▌, különösen technológiai és ipari szempontból.

(2)  Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jövőbeli európai képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló rendkívül hatékony projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében – különösen a közös biztonság- és védelempolitika képességfejlesztési tervével összefüggésben – közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló európai fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a ▌párhuzamosságok kockázatát, a harmadik országokból származó importtól való túlzott függést, ezzel növelve az európai felszerelések tagállamok általi beszerzését és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi piacon a termékek és technológiák széttöredezettségét, valamint törekedve a tagállamok védelmi rendszereinek nagyobb fokú szabványosítására és a tagállamok képességei közötti interoperabilitás növelésére.

4. cikk

Költségvetés

(1)  Az Európai Védelmi Alap 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 11 453 260 000 EUR (folyó áron 13 000 000 000 EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg ▌felosztása a következő:

a)  ▌2018. évi árakon 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

b)  ▌2018. évi árakon 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

(2a)  Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy szükségletekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10%-os mértékben eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket. Ez az összeg nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg 5%-át.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 5%-át és legfeljebb 10%-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az e cikk értelmében az alaphoz nyújtott minden pénzügyi hozzájárulás címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban.

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken a védelem forradalmasítására alkalmas, kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító technológiákról folytatott nyilvános konzultációk útján ítéli oda a finanszírozást, a 27. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(2)  A Bizottság eseti alapon határozza meg a forradalmi technológiák finanszírozásához leginkább megfelelő finanszírozási formát.

7 cikk

Etika

(1)  Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük az etikai elveknek és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jogszabályoknak.

(2)  A pályázatokat szisztematikusan és előzetesen át kell vizsgálnia a Bizottságnak az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és adott esetben azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független védelmi etikai szakértők támogatásával. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 31. és 32. cikk szerinti jelentéstételi és értékelési kötelezettségei keretében jelentést készít. Valamennyi szakértőnek uniós állampolgárnak kell lennie, és a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származnia.

(3)  A tevékenységben részt vevő jogalanyok az érintett tevékenységek megkezdése előtt minden jóváhagyást vagy egyéb kötelező okmányt beszereznek az érintett nemzeti, helyi etikai bizottságoktól vagy egyéb szervektől, így például az adatvédelmi hatóságoktól. Ezeket a dokumentumokat nyilván kell tartani, és azokat a Bizottsághoz kell benyújtani.

(5)  Az etikailag nem elfogadható tevékenységeket el kell utasítani. ▌

II. FEJEZETPÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.

(2)  Az alap a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. ▌

9. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást az alapból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból/alapokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program/alap szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(2)  ▌

III. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁGI FELTÉTELEK, ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK ÉS FINANSZÍROZÁS

10. cikk

Támogatható szervezetek

(1)  A pályázók és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóik akkor jogosultak finanszírozásban részesülni, ha az Unióban vagy az 5. cikk szerinti társult országban rendelkeznek letelepedési hellyel, ügyvezetői struktúrájuk az Unióban vagy egy társult országban található, és nem állnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázót vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozót akkor lehet finanszírozásra jogosult alanynak tekinteni, ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, vagy a 3. cikkben megfogalmazott célkitűzéseket. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívásban elő kell írni a pályázók számára, hogy a tevékenység megkezdése előtt vállaljanak kötelezettséget olyan megfelelő intézkedések végrehajtására, amelyek biztosítják, hogy:

a)  a pályázó feletti ellenőrzést nem gyakorolják oly módon, amely bármely módon korlátozza a pályázó azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a vállalkozásnak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve amely veszélyezteti a vállalkozásnak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és szabványait;

b)  nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek nem férnek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó minősített és nem minősített különleges adatokhoz; és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy más személyek egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek;

c)  a tevékenységből eredő szellemitulajdon-jogoknak és a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá, továbbá azokat nem exportálják harmadik országba, illetve azokhoz nem adnak hozzáférést harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet számára azon tagállamok jóváhagyása nélkül, ahol a kedvezményezett letelepedett, valamint összhangban állnak a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel a tevékenység során és annak befejezését követően a támogatási megállapodásban rögzítetett meghatározott ideig.

Az Unióban vagy egy társult országban ügyvezetői struktúrával rendelkező, és bármely korlátozó uniós intézkedés hatálya alá tartozó nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázó vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozó nem kaphat eltérést e bekezdés szerint.

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük, és nem állhatnak egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, ha nem állnak rendelkezésre az Unióban könnyen hozzáférhető versenyképes helyettesítők, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha ez egy tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit vagy a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseket. Ugyanezen feltételek mellett, egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben érintett alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalannyal. Az ilyen infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások felhasználásával és az ilyen együttműködéssel kapcsolatos költségek nem finanszírozhatók az alap keretében. Semmiképpen sem adható ilyen eltérés, ha a szóban forgó eszközök, infrastruktúrák, létesítmények és erőforrások uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó nem társult harmadik ország területén találhatóak vagy ott birtokolják azokat.

(5)  Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás vagy támogatási megállapodás az összes feltételt meghatározza, beleértve az e cikk (2) bekezdésében meghatározottakat is. Ezek a feltételek különösen a tevékenység eredményeinek tulajdonjogára, valamint a minősített és nem minősített különleges adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekre és az ellátás biztonságára vonatkozó garanciákra vonatkoznak.

(6)  A pályázóknak minden lényeges információt meg kell adniuk a támogathatósági szempontok és az (1)–(4) bekezdésben említett feltételek értékeléséhez.

(7)  Azok a pályázatok, amelyek megkívánják a (2) vagy (4) bekezdés szerinti ellenőrzéseket, csak a pályázó székhelye szerinti tagállam vagy társult ország beleegyezésével nyújthatók be.

(8)  Amennyiben egy tevékenység végrehajtása során olyan változás következik be, amely megkérdőjelezheti az említett szempontok és feltételek teljesülését, a kedvezményezettnek erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy az említett szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység finanszírozására esetlegesen kifejtett hatást (felfüggesztés, törlés).

(9)  E cikk alkalmazásában alvállalkozónak minősülnek a kedvezményezettel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló alvállalkozók, azok a más alvállalkozók, amelyekhez a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10%-át allokálták, továbbá azok az alvállalkozók, amelyek az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően hozzáférést kérhetnek minősített adatokhoz a tevékenység teljesítése érdekében.

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek finanszírozhatók.

(2)  Az alap támogatja az új termékekkel és technológiákkal, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítés elvégzéséhez szükséges meglévő információk felhasználását nem korlátozzák közvetlenül vagy közvetve nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek.

(3)  A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)  olyan ▌ismeretek és védelmi termékek vagy technológiák, többek között forradalmi védelmi technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

b)  olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és az ellenálló képesség növelése – ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is –, a kritikus védelmi technológiák elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c)  tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett technológia, termék, folyamat, szolgáltatás, megoldás megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok ▌;

d)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették – e tervezésnek részét képezheti az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelés is;

e)  egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia mintadarabjának kifejlesztése, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott elem működése (rendszerprototípus);

f)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése ▌;

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása ▌;

i)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

(4)  A ▌tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködés keretében kell megvalósítani.A konzorciumban részt vevő bármely további jogalany a 5. cikkben említett társult országban is rendelkezhet letelepedési hellyel. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban letelepedett támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során ▌ sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó a (3) bekezdés c) ▌pontjában, valamint a 6. cikkben említett tevékenységekre.

(6)  Nem finanszírozhatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását tiltja az alkalmazandó nemzetközi jog. A program különösen nem finanszírozhat gyújtófegyvereket, többek között fehérfoszfort, szegényített uránt tartalmazó lőszereket, halált okozó autonóm fegyvereket, amelyeknek az egyedi célpontok kiválasztásával és megtámadásával kapcsolatos kritikus funkciói nem állnak érdemi emberi ellenőrzés alatt, valamint elsősorban export céljából kifejlesztett kézi- és könnyűfegyvereket, például ha egyetlen tagállam sem jelezte a tevékenység végrehajtásának szükségességét.

(6a)  Nem finanszírozhatók a program keretében az olyan termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek, amelyekkel az alábbiak elkövethetők vagy elősegíthetők:

i.    a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértése;

ii.    a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértése;

iii.     a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmény;

iv.    a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmény.

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

(1)  A támogatások pályázati felhívás nélkül ítélhetők oda a munkaprogramban meghatározott jogalanyoknak a költségvetési rendelet [195. cikkének e) pontjával] összhangban.

(2)  A Bizottság az egyes pályázati felhívásokat követően vagy a költségvetési rendelet [195. cikke e) pontjának] alkalmazása nyomán ítéli oda a kiválasztott tevékenységek finanszírozására szolgáló összegeket.

(3)  A fejlesztési tevékenységek finanszírozására szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28a. cikkben említett eljárásnak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján lép fel.

13. cikk

Odaítélési szempontok

(1)  Minden ajánlat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)  a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulás, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel járnak a már létező termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b)  az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket vagy olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, különösen új piaci lehetőségek teremtésével, valamint a vállalatok növekedésének felgyorsításával az Unió egészében;

ca)  az Unió ipari és technológiai autonómiájához való hozzájárulás a védelmi termékek vagy technológiák megerősítésével, összhangban a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által a KKBP keretében, és különösen a KBVP képességfejlesztési tervével összefüggésben jóváhagyott prioritásokkal;

d)  hozzájárulás az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez a 3. cikk (2) bekezdésében említett prioritásokkal és adott esetben regionális és nemzetközi együttműködési megállapodásokkal összhangban;

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek olyan tagállamban és/vagy társult országban telepedtek le, amely eltér attól a tagállamtól, illetve országtól, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek letelepedtek;

f)  a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában figyelembe vehetők a regionális és nemzetközi prioritások, különösen a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében, feltéve, hogy azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és nem zárják ki valamely tagállam részvételét.

14. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  Az alap – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – a tevékenység elszámolható költségeinek ▌100%-át finanszírozza.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

a)  a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 20 %-át,

b)  a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 80 %-át.

(3)  A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arányt – anélkül, hogy meghaladná az elszámolható összköltséget – az alábbi esetekben kell növelni:

a)  a 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül;

b)  egy tevékenység egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányával megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nem minősülő tagjai letelepedtek;

c)  egy tevékenység egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányának negyedével megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nem minősülő más tagjai letelepedtek;

d)  a tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 30 százalékpontot.

15. cikk

Pénzügyi kapacitás

A költségvetési rendelet [198]. cikkétől eltérve:

a)  a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR. Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, akkor a Bizottság ellenőrzi a többi pályázó vagy az első mondatban említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is;

b)  a pénzügyi kapacitás nem ellenőrizhető olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét egy tagállam garantálja, illetve az egyetemek és állami kutatóközpontok tekintetében;

c)  ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor ellenőrizni kell az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

16. cikk

Közvetett költségek

(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)  Alternatív lehetőségként az ▌elszámolható közvetett költségeket a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően is meg lehet határozni, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

17. cikk

Egyösszegű átalány vagy a költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás alkalmazása

(1)  A 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységekre, valamint olyan tevékenységekre odaítélt támogatások esetében, amelyeknél a költségvetés több, mint 50%-át a tagállamok és/vagy a társult országok finanszírozzák, a Bizottság alkalmazhat:

a)  olyan hozzájárulást, amely nem kapcsolódik a költségvetési rendelet [180. cikkének (3) bekezdésében] említett költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b)  a költségvetési rendelet [182]. cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyösszegű átalányt.

(2)  A közvetett költségeket bele kell foglalni az egyösszegű átalányba.

18. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1)  Az Unió a 2014/24/EU(14), a 2014/25/EU(15) és a 2009/81/EK(16) európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)  összhangban kell állniuk e rendelet rendelkezéseivel;

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

c)  biztosítaniuk kell, hogy az(ok) az ajánlat(ok) kerüljön (kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, amely(ek) ár-érték aránya a legkedvezőbb.

19. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

21. cikk

Hozzáférés a pénzügyi eszközökhöz

Az alap kedvezményezettjeinek jogosultnak kell lenniük az InvestEU keretében nyújtott elkülönített pénzügyi termékekhez való hozzáférésre a költségvetési rendelet X. címével összhangban ▌.

II. CÍMA KUTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Az eredmények feletti tulajdonjog

(1)  A tevékenységek eredményei azon kedvezményezettek tulajdonát képezik, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik. A tagállamoknak és a társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3)  ▌Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(4)  A támogatási megállapodás – indokolt esetben – jogot biztosít a Bizottságnak arra, hogy értesítést kapjon az eredmények feletti tulajdonjog nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról és az eredményekkel kapcsolatos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról, és hogy kifogást emeljen ez ellen. Az ilyen átruházások nem sérthetik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit vagy e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit.

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő tevékenységről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A résztvevőktől semmilyen esetben sem kérhető, hogy a különjelentésben szellemi tulajdon részét képező adatot vagy információt tegyenek közzé.

(6)  A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ez a felhasználás magában foglalja – többek között, de nem kizárólagosan– a tanulmányozást, az értékelést, a vizsgálatot, a kutatást, a tervezést, a fejlesztést, a gyártást, a továbbfejlesztést, a módosítást, a karbantartást, a javítást, a felújítást és a termékmegfelelőséget és -tanúsítást, az üzemeltetést, a képzést, a hatástalanítást és egyéb tervezési szolgáltatásokat, a termék bevezetését, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelését és kidolgozását.

(7)  A kedvezményezettek jogdíjmentesen hozzáférést biztosítanak eredményeikhez az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése megfelelően indokolt céljának érdekében. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

(8)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó támogatási megállapodásokban és szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek tekintetében. ▌Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor – lehetőség szerint – az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházza az ajánlatkérő szervekre.

(8a)  Bármely három vagy több tagállam vagy társult ország, amely többoldalúan vagy egy uniós szervezet keretében közösen egy vagy több szerződést kötött egy vagy több résztvevővel abból a célból, hogy közösen továbbfejlessze azokat az eredményeket, amelyeket egy védelmi célú kutatási tevékenységre vonatkozó támogatási megállapodás alapján finanszírozásban részesült konkrét tevékenység keretében értek el, hozzáférési joggal rendelkezik a tevékenység azon eredményeihez, amelyek az említett résztvevő tulajdonát képezik, és amelyek szükségesek a szerződés végrehajtásához. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és meghatározott feltételek mellett kell biztosítani, amelyek célja annak biztosítása, hogy a hozzáférési jogot kizárólag a szerződés céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek legyenek irányadók-

III. CÍMA FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

További támogathatósági szempontok

(1)  Adott esetben a konzorciumnak igazolnia kell, hogy az olyan támogatható tevékenységek fennmaradó költségeit, amelyekre az uniós támogatás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fogják fedezni, például a tagállamok és/vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy más jogalanyoktól származó társfinanszírozásból.

(2)  Ha a tevékenység az 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységekhez kapcsolódik, annak az érintett tagállamok és/vagy társult országok által közösen megállapított összehangolt képességbeli követelményeken kell alapulnia.

(3)  A 11. cikk (3) bekezdésének e)–h) pontjában említett tevékenységek esetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított okmányokkal kell bizonyítania, hogy:

a)  legalább két tagállam vagy egy tagállam egy vagy több társult országgal közösen garanciát nyújt arra, hogy összehangolt módon szerzi be a végterméket vagy használja a technológiát. Ez magában foglalhatja a közös közbeszerzést is;

b)  a tevékenység a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok és/vagy társult országok által közösen megállapított közös műszaki előírásokon alapul.

24. cikk

További odaítélési szempontok

A 13. cikkben említett odaítélési szempontok mellett a munkaprogram az alábbiakat is figyelembe veheti:

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b)  a részt vevő tagállamok közötti együttműködés szintjét a támogatható tevékenység vonatkozásában;

ba)  a beszerzés tervezett volumene, valamint a tagállamok védelmi képességeire és kiadásaira, valamint az európai stratégiai autonómiára gyakorolt várható hatás.

25. cikk

Az eredmények feletti tulajdonjog

(1)  A fejlesztési tevékenységekből származó termékek vagy technológiák nem képezik az Unió tulajdonát, és az Unió a tevékenységek eredményeihez fűződő szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(1a)  A tevékenységek eredményei azon kedvezményezettek tulajdonát képezik, amelyek létrehozták azokat. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3)  Az e rendelet címzettjei által létrehozott eredmények tekintetében és a jelen cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottságot előzetesen, legalább hat héttel korábban értesíteni kell a tulajdonjog nem társult harmadik országokra vagy nem társult harmadik országból származó jogalanyokra történő minden átruházásáról vagy egy használati engedély ilyen országok részére történő megadásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházások és engedélyezések sértik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit, illetve e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit, ▌vissza kell téríteni az alap keretében nyújtott finanszírozást.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik, és a tagállamoknak és/vagy társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenesen nem kizárólagos használati engedélyt kell adni az eredmények felhasználására.

26. cikk

A projektmenedzser tájékoztatása

Abban az esetben, ha a tagállamok és a társult országok projektmenedzsert neveznek ki, a Bizottság a kifizetésnek a támogatható tevékenység kezdeményezettjei számára történő teljesítését megelőzően egyeztet a projektmenedzserrel a tevékenység tekintetében tett előrehaladásról.

IV. CÍMIRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

27. cikk

Munkaprogramok

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet [110]. cikkének megfelelően létrehozott éves vagy többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. ▌

(1a)  A munkaprogramok figyelembe vehetik különösen az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv tematikus stratégiai forgatókönyvei keretében kidolgozott stratégiákat.

(1b)  A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes életciklus-menedzsmentje során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(2)  A Bizottság a munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 28a. cikkben említett eljárás keretében fogadja el.

(2a)    A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alap keretében támogatandó projektkategóriákat. E munkaprogramoknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

(2b)  A munkaprogramok kidolgozási folyamata alapján a Bizottság elvégzi az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

28a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság 27. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól [a hatálybalépés időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 27. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(17) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

29. cikk

Független szakértők

(1)  A Bizottság a pályázatok értékelésében való közreműködésre független szakértőket jelöl ki a költségvetési rendelet [237]. cikkének megfelelően. ▌

(2)  A független szakértőknek az Unió polgárainak kell lenniük a tagállamok lehető legszélesebb köréből, akiket ▌szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők jegyzékének összeállítása céljából azonosítottak és választottak ki. A költségvetési rendelet [237]. cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra részben vagy egészben, ha azt a közbiztonság védelme indokolja.

(3)  A független szakértőknek egy tagállam által kibocsátott megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

(5a)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy amennyiben valamely szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn, ez a szakértő ne végezzen értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtson segítséget a szóban forgó ügyben.

30. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)  E rendelet hatályának megfelelően:

a)  valamennyi tagállam vagy társult ország biztosítja, hogy a nemzeti biztonsági szabályzatai az Európai Unió minősített adatainak tekintetében egyenértékű védelmet biztosítsanak az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban(18) foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU határozat(19) mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel;

b)  a tagállamok és a társult országok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az a) pontban említett nemzeti biztonsági szabályzatokról;

c)  a nem társult harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes személyek, továbbá az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosít. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amely adott esetben az ipari biztonsággal kapcsolatos kérdésekre is kiterjed;

d)  a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükségesnek ítélt esetben, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az Európai Unió minősített adataihoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

(2)  Az olyan tevékenységek esetében, amelyek minősített vagy nem minősített különleges adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy foglalnak magukban, az érintett finanszírozó szerv a pályázati felhívásban/az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3)  A minősített vagy nem minősített különleges adatok Bizottság, kedvezményezettek és – adott esetben – tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése érdekében a Bizottság egy biztonságos elektronikus információcsere-rendszert hoz létre.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az alap végrehajtásának és az alap 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy az alap végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért előrehaladásról. Ez az éves jelentés tartalmaz egy szakaszt a 7. cikk végrehajtásáról. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az alap végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

32. cikk

Az alap értékelése

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, az Európai Védelmi Ipari Fejlesztési Program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés tanulságait, a 7. cikkben említett etikai eljárások végrehajtásának értékelését, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, a finanszírozás különböző kategóriák közötti elosztását a 10. cikk 9. pontjában említett meghatározásnak megfelelően, a forradalmi technológiákra előirányzott költségvetést, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2024. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. Az időközi értékelésnek ezenkívül a kedvezményezettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2027. december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében megvalósított projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről – valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül az értékelésnek a címzettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

33. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet [127.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

34. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Abban az esetben, amikor egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi okmány szerint részt vesz az alapban, biztosítania kell, hogy az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

35. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosságra hozatal

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó bizottsági kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. E pénzügyi források felhasználhatók a védelmi ipari statisztikákkal kapcsolatos projektekre és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kísérleti projektekre.

V. CIKKFELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

(6)  Hatályon kívül helyezés Az (EU) …/…. rendelet (az európai védelmi ipari fejlesztési program) 2021. január 1-jével hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a(z) [az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendelet], valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődjei, a(z) [az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendelet], valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

2  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

(3)

  A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(4)

  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5)

  Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(7)

  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.):

(8)

  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(9)

  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(12)

  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(13)

  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(14)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(15)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(16)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(17)

  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(18)

  HL L 72., 2015.3.17., 53–88. o.

(19)

  HL L 274., 2013.10.15., 1–50. o.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

A GUE/NGL képviselői, Neoklis Sylikiotis, Sabine Lösing , Sofia Sakorafa , Xabier Benito Ziluaga, Marisa Matias, Cornelia Ernst , Paloma López Bermejo , João Ferreira, João Pimenta Lopes, Miguel Viegas által benyújtott kisebbségi vélemény

A jelentés az EU és a tagállamok további gyors militarizálódását szorgalmazza. A fegyverkezési verseny előmozdítása révén a szociális válság és a környezeti hatások ellenére támogatja, hogy katonai célú vállalkozások fokozott befektetéseket mozgósítsanak a védelmi és katonai kutatásra, valamint felszerelések és fegyverek kifejlesztésére. A jelentés ellentétes az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével, amely tiltja a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadások unió költségvetésre terhelését. Emellett az EU–NATO együttműködést is szorgalmazza.

Tiltakozunk, mivel a jelentés:

  az Uniót globális katonai szereplővé kívánja alakítani;

  a védelmi ágazat és a hadiipari komplexum támogatására szolgál, és valószínűleg növeli a fegyverkivitelt;

  militarizálja a polgári szakpolitikákat, és az ipart és a versenyképességet ürügyként használja az EU védelmi képességeinek továbbfejlesztésére a KKBP/KBVP keretében;

  támogatja a további polgári-katonai együttműködést.

Kérjük:

  a radikális leszerelést uniós és globális szinten;

  azt, hogy az EU költségvetését egyáltalán ne fordítsák katonai finanszírozásra, és az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdését szigorúan tartsák be;

  a közpénzek átirányítását a minőségi munkahelyek, az újraiparosítás és a kkv-k támogatására;

  az embereket és szükségleteiket szolgáló polgári kutatás és fejlesztés támogatását;

  hogy minden tevékenység szigorúan feleljen meg az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak;

  a konfliktusok szigorúan polgári, békés rendezését és a polgári és katonai fellépések szétválasztását;

  az EU és a NATO különválasztását.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (14.11.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Védelmi Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))

A vélemény előadója (*): David McAllister

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6. Az alap a szilárd európai védelmiipar-politika sarokkövévé válik majd.

_________________

_________________

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát és autonómiáját kell előmozdítania, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához a tagállamok, vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti határokon átnyúló együttműködés támogatása révén a védelmi termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét.

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát és autonómiáját kell előmozdítania, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, a tagállamok védelmi képességének javításához és az Unió biztonsági és védelmi érdekeinek előmozdításához a közös kül- és biztonságpolitikának megfelelően a tagállamok, vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti határokon átnyúló együttműködés támogatása révén a védelmi termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét, és azok részvételét a határokon átnyúló védelmi ellátási láncokban.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az alapnak megfelelő támogatást kell biztosítania a forradalmi védelmi technológiák terén végzett kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez;

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével valósulnak meg. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható jogalanyt a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést.

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés és a versenyképesség fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével valósulnak meg. E három, legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható jogalanyt a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Abban az esetben, ha az alap által támogatott fejlesztési tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a kedvezményezett számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak tájékoztatnia kell a projektmenedzsert annak érdekében, hogy az be tudja tartatni a kedvezményezettekkel a határidőket. Bizonyos körülmények között a projektmenedzser közölheti a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(15)  Abban az esetben, ha az alap által támogatott fejlesztési tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a kedvezményezett számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak tájékoztatnia kell a projektmenedzsert annak érdekében, hogy az be tudja tartatni a kedvezményezettekkel a határidőket. A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)  A határokon átnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részvételével megvalósított fellépések segítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az Alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az ilyen jellegű tevékenységek emiatt emelt szintű, a konzorciumban részt vevő fél javára váló támogatást élvezhetnek.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

 

 

(22a)   Az Unió szomszédságában nő a bizonytalanság és gyarapodnak a konfliktusok, valamint új biztonsági kockázatok és geopolitikai fenyegetések keletkeznek, ezért a tagállamoknak és az uniós intézményeknek az európai biztonságról és védelemről szóló fehér könyv, illetve már létező eljárások – például a képességfejlesztési mechanizmus – alapján azonosítaniuk kell egyrészt a közös veszélyforrásokat és fenyegetéseket, másrészt a közös biztonsági érdekeket, stratégiákat és a szükséges képességeket;

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós célok elérésére érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritások – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe vehetők, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeit kell szolgálnia. A védelmi szektor jellegéből adódóan a védelmi ipar területén folytatott minden tevékenységet szorosan össze kell hangolni, és összhangban kell állnia a közös kül- és biztonságpolitikával és annak prioritásaival. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig a képességfejlesztési mechanizmus (CDM) segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós célok elérésére érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe kell venni, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a)  Az Alapnak szintén figyelembe kell vennie – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részeként – a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervet, a közös kül- és biztonságpolitika és a közös biztonság- és védelempolitika küldetéseit is támogató európai békeprogramot, valamint a hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseket, amelyek a képességfejlesztési tervvel, a koordinált éves védelmi szemlével és az állandó strukturált együttműködéssel egyetemben hozzájárulnak a képességtervezés, -fejlesztés, beszerzés és műveletek koordinálásához.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A Bizottság figyelembe veszi a Horizont Európa keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosság elkerülése és a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció biztosítása érdekében.

(25)  A Bizottság a felesleges párhuzamosság elkerülése érdekében figyelembe veszi a Horizont Európa keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket, biztosítja a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspirációt és szinergiát, valamint azt, hogy a Horizont Európa továbbra is tisztán polgári jellegű maradjon.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie. A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat. A munkaprogramok kidolgozásánál figyelembe kell venni az európai védelmi ipari fejlesztési program, valamint a védelmi kutatásra irányuló kísérleti projekt és előkészítő intézkedés során szerzett kezdeti tapasztalatokat. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie. A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46a)  A 2009/43/EK irányelv célja a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítése. Ezen irányelv enyhíti az akadályokat, ugyanakkor az alapvető védelmi és biztonsági érdekek feletti nemzeti ellenőrzés sem szenved csorbát. Az alap általános transzferengedélyeinek felhasználása nagymértékben csökkenti a programban részt venni kívánó szállítók adminisztratív terheit. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamok és a társult harmadik országok felhatalmazása alapján a szállítók nyilvántartásba vételének céljára a központi kapcsolattartó szerepét töltse be, és hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendszeresen közzétegye a kibocsátott általános transzferengedélyek jegyzékét.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

46 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46b)  Ha a vállalkozások új védelmi termékek vagy technológiák létrehozását, illetve meglévők újrapozicionálását javasolják, kötelesek betartani az alkalmazandó jogszabályokat. Amennyiben nem léteznek hatályos alkalmazandó jogszabályok, úgy a vállalkozásoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokkal, az emberek jólétével, az emberi genommal, az állatokkal való bánásmóddal, a természeti környezet megóvásával, a kulturális örökség védelmével, valamint a globális javakhoz, többek között a világűrhöz és a kibertérhez való méltányos hozzáféréssel kapcsolatos valamennyi egyetemes etikai elvet. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a javaslatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése. Az etikai szempontból elfogadhatatlan fellépések nem részesülhetnek uniós finanszírozásban.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

46 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46c)   A Tanácsnak törekednie kell arra, hogy [2020. december 31. előtt] határozatot hozzon a pilóta nélküli fegyveres légi járművek használatáról; mivel e határozat hatálybalépése előtt nem áll majd rendelkezésre finanszírozás pilóta nélküli fegyveres légi járművek kifejlesztésére;

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

46 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46d)  Az Alap forradalmi védelmi technológiát dolgoz ki és von értékelés alá, amely gyökeresen megváltoztathatja a védelmi ügyekkel kapcsolatos elképzeléseket és ezen ügyek kezelését. A paradigmaváltással kapcsolatos képességeket innovációs ökoszisztéma révén kell megvalósítani, és ebbe a folyamatba egyaránt be kell vonni a tudományos és egyetemi élet, az üzleti világ és a kormányzati intézmények képviselőit, következetes összhangot biztosítva a tagállamok által a védelmi képesség tekintetében közösen elfogadott prioritásokkal, különösen a felülvizsgált képességfejlesztési tervvel (CDP) és a koordinált éves védelmi szemlével (CARD). Ennek köszönhetően az Unió olyan képességek és elgondolások kialakítására lesz képes, amelyek technológiai fölényt teremtve lehetővé teszik számára polgárainak hatékonyabb védelmét, valamint a béke, a biztonság és a haladás előmozdításának javítását Európában és a világon mindenütt. A forradalmi védelmi technológia kidolgozásának és értékelésének támogatása céljából a Bizottságnak energikus ügyviteli struktúrát kell kidolgoznia.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

46 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46e)  A Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében a katonai mobilitásra vonatkozó egyedi célkitűzésre fordítható felhasználatlan forrásokat az Alap megerősítésére kell felhasználni. E forrásokat azon katonai mobilitási projektek megerősítésére kell felhasználni, amelyek esetében nem létezik a polgári-katonai kettős felhasználás lehetősége, továbbá a forradalmi védelmi technológia támogatásának megerősítésére és olyan további fellépések finanszírozásának lehetővé tételére, amelyek következetes összhangban állnak a tagállamok által a védelmi képesség tekintetében közösen elfogadott prioritásokkal.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

46 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46f)  A nem társult harmadik országokból származó védelmi eszközök és szolgáltatások beszerzéséhez az ezen országok hatóságai által kibocsátott kiviteli engedélyekre lehet szükség. A Bizottság, a tagállamok és a társult harmadik országok, valamint az Unióban állandó telephellyel rendelkező vállalkozások adott esetben nem képesek jelentős befolyást gyakorolni az ilyen kiviteli engedélyek kiadására. A kiviteli engedélyek kiadásának megtagadása, már kiadott engedélyek visszavonása vagy a nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásának hiánya elfogadhatatlan következményekkel járhat az európai védelmi ágazat ellátásbiztonságára és az Unió stratégiai önállóságára nézve. A Bizottságnak ezért rendszeres jelleggel információkat kell gyűjtenie a Védelmi Alap projektjeihez szükséges, harmadik országok által kibocsátandó kiviteli engedélyekről. Az Alapból finanszírozott fellépésekben részt venni kívánó, valamint az ilyen fellépésekben már részt vevő vállalkozásoknak a harmadik országból származó védelmi eszközök és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó kockázatértékeléseket kell készíteniük, és azokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ha az európai védelmi ágazat ellátásbiztonságára és az Unió stratégiai önállóságára nézve elfogadhatatlan következmények keletkeznek, akkor a Bizottságnak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. A Bizottságnak és a főképviselőnek tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az általuk foganatosított bármely intézkedésről.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, ide nem értve a fegyverek előállítását és használatát;

3.  „fejlesztési tevékenység”: kizárólag a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, ide nem értve a fegyverek előállítását és használatát;

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a.  „etikai kérdés”: bármely aggály, amely olyan szándékos vagy implikált magatartás vagy olyan cselekvés következményei kapcsán keletkezik, amely megfelel ugyan a vonatkozó uniós, nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak, de ellentmond az alapvető jogokkal, az emberek jólétével, az emberi genommal, az állatokkal való bánásmóddal, a természeti környezet megóvásával, a kulturális örökség védelmével, valamint a globális javakhoz, többek között a világűrhöz és a kibertérhez való méltányos hozzáféréssel kapcsolatos elveknek;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása azáltal, hogy támogatja az együttműködésen alapuló intézkedéseket és a jogalanyok – ideértve a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is – közötti határokon átnyúló együttműködést az egész Unióban, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását az ipari ciklus minden egyes szakaszában, hozzájárulva ezzel az Unió stratégiai autonómiájához. Az alapnak az Unió fellépésének szabadságához és autonómiájához is hozzá kell járulnia, különösen technológiai és ipari szempontból.

(1)  Az alap általános célkitűzése, hogy lehetővé tegye az Unió számára a közös kül- és biztonságpolitika alkalmazására vonatkozó hatáskörének gyakorlását, ideértve egy közös védelmi politika fokozatos módon végrehajtandó keretbe foglalását azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a KBVP/KKBP-keret stratégiai prioritásaihoz, és hogy megerősítse az európai védelmi ágazat befogadó jellegét, integrációját, átjárhatóságát, versenyképességét, hatékonyságát és innovációs képességét azáltal, hogy támogatja az együttműködésen alapuló intézkedéseket és a jogalanyok – ideértve a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is – közötti határokon átnyúló együttműködést Európában mindenütt, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását az védelmi termékek vagy szolgáltatások életciklusának minden szakaszában. Konkrét javaslatokra van szükség a kis- és középvállalatok, illetve a közepes piaci tőkeértékű vállalatok a határokon átnyúló védelmi piachoz való hozzáférésének javítása érdekében. Az alapnak hozzá kell járulnia az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez, fellépésének szabadságához, stratégiai, technológiai és ipari autonómiájához, valamint a tagállamok korszerűbb védelmi képességeinek fejlesztéséhez és javításához. Az Unió saját biztonságát illető fokozott felelősségvállalása egyúttal a NATO érdekeit is szolgálja.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a jövőbeli képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

a)  a jövőbeli védelmi és védelmi ipari képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi, például kibervédelmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap nagyobb interoperabilitást fog eredményezni a tagállamok kapacitásai között.

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika – különös tekintettel a képességfejlesztési mechanizmusra, az állandó strukturált együttműködésre és a koordinált éves védelmi szemlére – keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, fokozva ezáltal az Unión belüli védelmi kiadások hatékonyságát, nagyobb méretgazdaságosságot érve el, felszámolva a felesleges párhuzamosságokat és a harmadik országokból származó behozataltól való túlzott függést, összességében tehát az Unióban mindenütt csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap fokozza majd az Unió stratégiai önállóságát, növelve a szabványosítást és a tagállamok kapacitásai közötti interoperabilitást, ezáltal javítva védelmi kiadásaik hatékonyságát, valamint hozzájárul egy erős európai védelmi politika hatékony bevezetéséhez.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  európai együttműködés ösztönzése a kutatási és védelmi ágazatokban legalább három tagállam és vállalkozás részvételével, a 11. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A rendelet 3 cikke (2) bekezdése a) pontjának ii alpontjában említett, a katonai mobilitásra vonatkozó egyedi célkitűzésre fordítható felhasználatlan forrásokat [Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz] az alap végrehajtásához rendelkezésre kell bocsátani.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Intézkedéseket kell hozni annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Egyesült Királyság a lehető legteljesebb mértékben részt vehessen az EFA-projektekben.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területekkel kapcsolatos nyilvános konzultációk útján ítéli oda a finanszírozást.

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területekkel kapcsolatos nyilvános konzultációk útján ítéli oda a finanszírozást, figyelembe véve a képességfejlesztési mechanizmust (CDM).

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le védelmi etikai szakértők támogatásával. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát.

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le védelmi etikai szakértők támogatásával. Minden szakértőt hitelesíttetni kell abban a tagállamban, ahol a biztonsági tanúsítványukat kiállították. A megfelelő biztonsági tanúsítványt a kinevezés előtt be kell szerezni. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Általános transzferengedélyek

 

(1)   A tagállamok és a társult harmadik országok közzéteszik azokat az általános transzferengedélyeket, amelyek közvetlenül engedélyt adnak a területükön székhellyel rendelkező szállítók számára ahhoz, hogy az alapból finanszírozott műveletekben részt vegyenek. A tagállamok és a társult harmadik országok nyilvántartási vételi feltételeket szabhatnak, amelyeket az általános transzferengedély első felhasználását megelőzően kell teljesíteni.

 

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy az általános transzferengedélyek használatára vonatkozó szükséges feltételek fennálljanak, és munkaprogramjaiban minden erre vonatkozó információt közzétesz.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást az alapból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból/alapokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program/alap szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

(1)  Egy másik uniós program – különösen a Horizont Európa keretprogram vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – keretében a TEN-T hálózatok katonai mobilitási szükségletekhez történő hozzáigazítása érdekében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást az alapból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból/alapokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program/alap szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A pályázók és alvállalkozóik akkor jogosultak finanszírozásban részesülni, ha az Unióban vagy egy társult országban rendelkeznek székhellyel, ügyvezetői struktúrájuk az Unióban vagy egy társult országban található, és nem állnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(1)  A pályázók és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók akkor jogosultak finanszírozásban részesülni, ha az Unióban vagy egy társult országban rendelkeznek székhellyel, ügyvezetői struktúrájuk az Unióban vagy egy társult országban található, és nem állnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázó jogosult lehet finanszírozásban részesülni, ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági érdekeit. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás előírja a pályázók számára különösen az alábbiakat bizonyító információk rendelkezésre bocsátását:

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban székhellyel és ügyvezetői struktúrával rendelkező, és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázót vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozót akkor lehet finanszírozásra jogosult alanynak tekinteni, ha ez a program céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, vagy a 3. cikkben megfogalmazott célkitűzéseket. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívásban elő kell írni a pályázók számára, hogy a pályázó székhelye szerinti tagállam által jóváhagyott garanciákat nyújtsanak, és a tevékenység megkezdése előtt elkötelezzék magukat olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a következőket:

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok a tevékenység során és annak befejezését követően meghatározott ideig nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá.

c)  a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok a tevékenység során és azt követően nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá, illetve azokat a tevékenység helye szerinti tagállam jóváhagyása nélkül exportálni vagy az Unión kívülről elérhetővé tenni nem szabad.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük, és nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha ez egy tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonságát. Ugyanezen feltételek mellett, egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalannyal. Az ilyen infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások felhasználásával és az ilyen együttműködéssel kapcsolatos költségek nem számolhatók el az alap keretében.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az Unió területén nem található versenyképes alternatíva, és amennyiben ez a felhasználás nem csorbítja az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha ez egy tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit. Ugyanezen feltételek mellett, egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalannyal. Az ilyen infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások felhasználásával és az ilyen együttműködéssel kapcsolatos költségek nem számolhatók el az alap keretében.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  E cikk alkalmazásában alvállalkozónak minősülnek a kedvezményezettel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló alvállalkozók, azok a más alvállalkozók, amelyekhez a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10 %-át allokálták, továbbá azok az alvállalkozók, amelyek az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően hozzáférést kérhetnek minősített adatokhoz a tevékenység teljesítése érdekében.

(9)  E cikk alkalmazásában alvállalkozónak minősülnek a kedvezményezettel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló alvállalkozók, azok a más alvállalkozók, amelyekhez a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10%-át allokálták, azok az alvállalkozók, amelyek az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően hozzáférést kérhetnek minősített adatokhoz a tevékenység teljesítése érdekében, továbbá azok az alvállalkozók, amelyeknek nem társult harmadik országban kiviteli engedélyi iránti kérelmet kell benyújtaniuk.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 27. cikkben említett munkaprogram eltérő rendelkezése hiányában a tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével kell megvalósítani. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(4)  A tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével kell megvalósítani. Minden olyan konzorciumnak, amelyben társult országbeli szervezetek is szerepelnek, legalább két (két különböző tagállamból csatlakozott) jogalanyt is magában kell foglalnia. E három, legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Nem támogathatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását tiltják az alkalmazandó nemzetközi jogszabályok.

(6)  Nem támogathatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását tiltják az alkalmazandó nemzetközi jogszabályok. A program különösen nem finanszíroz gyújtófegyvereket, többek között fehérfoszfort, szegényített uránt tartalmazó lőszereket, halált okozó autonóm fegyvereket (amelyeknek az egyedi célpontok kiválasztásával és megtámadásával kapcsolatos kritikus funkciói nem állnak érdemi emberi ellenőrzés alatt), valamint elsősorban export céljából kifejlesztett kézi- és könnyűfegyvereket (SALW) (például ha egyetlen tagállam sem jelezte a tevékenység végrehajtásának szükségességét).

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  hozzájárulás az európai védelmi ipar autonómiájához és az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez, a közös kül- és biztonságpolitika keretein belül a tagállamok által megállapított védelmi képességi prioritásoknak megfelelő védelmi technológiák és termékek javítása révén;

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a részt vevő államok és vállalkozások száma;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k esetében, amelyek olyan tagállamban és/vagy társult országban rendelkeznek székhellyel, amely eltér attól a tagállamtól, illetve országtól, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nak minősülő szervezetek székhellyel rendelkeznek;

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen kkv-k esetében;

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 30 százalékpontot.

d)  az azon tagállamok vagy társult országok által kidolgozott fellépés, amelyek védelmi költségvetése a célkitűzésnek megfelelően eléri a GDP 2%-át, illetve amelyek védelmi költségvetésük 20%-át jelentős berendezésekre költik, a védelemre szánt kumulált GDP-százalékpontjaik erejéig megnövelt arányú finanszírozásban részesülnek.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(1)  Adott esetben az elszámolható közvetett költségek összegét egyedi alapon, az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül kell kiszámítani.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Adott esetben a 25 %-os átalányfinanszírozáson felüli elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

(2)  Alternatív lehetőség, hogy a 25 %-os átalányfinanszírozáson felüli elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik. A tagállamoknak és a társult országoknak kifejezett kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(2)  Ha az uniós támogatást tanulmány készítésére vonatkozó közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik. A tagállamoknak és a társult országoknak kifejezett kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A támogatási megállapodás – indokolt esetben – jogot biztosíthat a Bizottságnak arra, hogy értesítést kapjon az eredmények feletti tulajdonjog nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról és az eredményekkel kapcsolatos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról, és hogy kifogást emeljen ezek ellen. Az ilyen átruházások nem sérthetik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit vagy e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit.

(4)  A támogatási megállapodás – indokolt esetben – jogot biztosíthat a Bizottságnak arra, hogy értesítést kapjon az eredmények feletti tulajdonjog nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról és az eredményekkel kapcsolatos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról, és hogy kifogást emeljen ezek ellen. Az ilyen átruházások nem sérthetik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit vagy e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit.

Ezek a rendelkezések nem érintik az eredményeket felhasználó termékek, felszerelések vagy technológiák exportját, sem a tagállamok, illetve társult országok védelmi vonatkozású és kapcsolódó termékek kivitelére vonatkozó mérlegelési szabadságát.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő projektekről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók.

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő projektekről készült különjelentéshez. Maradéktalanul fenn kell tartani a bizalmasnak minősített információk kezelési kapacitását és a katonai projektekre vonatkozó szükséges tudást, és csak a projekt értékeléséhez feltétlenül szükséges információk adhatók át. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a beszerzés tervezett volumene, valamint a tagállamok védelmi képességeire és kiadásaira, valamint az európai stratégiai önállóságra gyakorolt várható hatás.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet [110]. cikkének megfelelően létrehozott éves vagy többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet [110]. cikkének megfelelően létrehozott éves vagy többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget, valamint a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló részvételét. A munkaprogramok kidolgozása során figyelembe kell venni a képességfejlesztési mechanizmus által szolgáltatott információkat.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A munkaprogramok kidolgozása során és a finanszírozás odaítélése előtt az Európai Bizottság a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációkkal biztosítja, hogy a javasolt kutatási vagy fejlesztési tevékenységek ne legyenek átfedésben már létező képességekkel vagy az Unióban már finanszírozásban részesített egyéb kutatási vagy fejlesztési projektekkel. Amennyiben mégis átfedésekre derül fény, úgy a Bizottság további egyeztetéseket folytat.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A munkaprogramok meghatározzák a program keretében finanszírozandó programkategóriákat. E kategóriáknak összhangban kell állniuk a 3. cikkben említett védelmi prioritásokkal.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget. A bizottság különféle felállásokban is ülésezik, hogy megvitassa, többek között, a védelmi és biztonsági ügyeket.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A független szakértők az Unió olyan polgárai, akiket az érintett szervezeteknek – például a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, kutatóintézeteknek, egyetemeknek, vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak – címzett szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők jegyzékének összeállítása céljából azonosítottak és választottak ki. A költségvetési rendelet [237.] cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(2)  A független szakértőket az érintett szervezeteknek – például a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, kutatóintézeteknek, egyetemeknek, vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak – címzett szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők jegyzékének összeállítása céljából, kiválóság alapján kell azonosítani.

A költségvetési rendelet [237.] cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján az Európai Bizottság választja ki.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi az alap végrehajtását, és évente jelentést készít a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli az alap végrehajtását, és évente jelentést készít a Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítés helyzetéről. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2024. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, az egyes projektekben részt vevő országok számát, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2024. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez, valamint a fegyverkezésre és védelmi képességekre vonatkozó közös európai politika kialakításával foglalkozó, az érdekelt szereplőket tömörítő állandó konferencia felállítására és fenntartására.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

Az Európai Védelmi Alap létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

2.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

2.7.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

David McAllister

27.8.2018

Vizsgálat a bizottságban

6.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

12.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

16

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Tunne Kelam, Wajid Khan, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Michel Reimon, Jean-Luc Schaffhauser, Anders Sellström, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Bocskor, Igor Gräzin, Rebecca Harms, Marek Jurek, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, Urmas Paet, Bodil Valero, Mirja Vehkaperä, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inés Ayala Sender, Eleonora Evi, Rupert Matthews, Miroslav Mikolášik, Liliana Rodrigues, Flavio Zanonato

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Igor Gräzin, Urmas Paet, Jozo Radoš, Ivo Vajgl, Mirja Vehkaperä

EFDD

Aymeric Chauprade, Eleonora Evi

PPE

Michèle Alliot-Marie, Andrea Bocskor, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Tunne Kelam, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Miroslav Mikolášik, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Anders Sellström, Jaromír Štětina

S&D

Inés Ayala Sender, Knut Fleckenstein, Wajid Khan, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Liliana Rodrigues, Flavio Zanonato

16

-

ECR

Bas Belder, Marek Jurek, Rupert Matthews

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat

NI

James Carver, Dobromir Sośnierz

S&D

Arne Lietz

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Jordi Solé, Bodil Valero

3

0

ECR

Charles Tannock

S&D

Eugen Freund

VERTS/ALE

Rebecca Harms

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (6.11.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Védelmi Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))

A vélemény előadója: Alain Lamassoure

MÓDOSÍTÁS:

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A védelem szakterülete fényes példa arra, hogy bizonyos, jelenleg tagállami szintű kompetenciák és fellépések uniós szintre emelésének és a megfelelő európai előirányzatok biztosításának köszönhetően a hatékonyság fokozható volna; ez egyértelművé tenné az európai hozzáadott értéket, és mérsékelné a közkiadások általános terhét az EU-ban.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  2018. március 14-én és május 30-án az Európai Parlament a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről szóló állásfoglalásában hangsúlyozta azon horizontális elvek fontosságát, amelyeknek a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret és az összes kapcsolódó uniós szakpolitika alapjául kellene szolgálniuk; az Európai Parlament ezzel összefüggésben megerősítette azon álláspontját, amely szerint az Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaztak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettséget; ezért a Parlament kérte a fenntartható fejlesztési célok beépítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájába és kezdeményezésébe; hangsúlyozta továbbá, hogy a befogadó Európa megvalósítása érdekében tett uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez alapvető fontosságú a megkülönböztetés felszámolása; ezért felszólított a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség terén tett kötelezettségvállalásra a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájában és kezdeményezésében; az Európai Parlament állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodást követően a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest jelentősen növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos horizontális kiadásokat, és a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-ig el kell érni a 30%-os célt.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalására; ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja az Európai Védelmi Unió létrehozását, az Unió védelme terén folytatott célzott kutatást és a tagállamok által biztosított beruházásokkal kiegészítendő védelmi fejlesztési menetrendet annak érdekében, hogy megszűnjenek a megkettőződések, valamint megerősödjön az európai védelmi ipar stratégiai önállósága és hatékonysága; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az Unió csak akkor fokozhatja erejét és törekvéseit ha több pénzügyi eszköz áll a rendelkezésére; kéri ezért a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatását, az Unió kiemelt programjaihoz biztosított források növelését, valamint azt, hogy az új kötelezettségek teljesítéséhez új pénzügyi eszközök is álljanak rendelkezésre;

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6. Az alap a szilárd európai védelmiipar-politika sarokkövévé válik majd.

_________________

_________________

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az alapnak megfelelő támogatást kell biztosítania a forradalmi védelmi technológiák terén végzett kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez;

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, főszabály szerint csak az Unióban vagy a társult országokban alapított és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alap által támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, csak az Unióban vagy a társult országokban alapított és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó a székhelyek, valamint az alap által támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)  A határokon árnyúló tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részvételével megvalósított fellépések segítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az Alap célkitűzéseinek megvalósításához. Ilyen fellépések esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, ami a konzorciumban részt vevő összes jogalany javát szolgálja.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap sikere érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az iparral.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap sikere érdekében fenntartsa a párbeszédet az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az iparral.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtásának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, az adott időpontban lehetséges mértékben pedig az eredményei és hatásai szempontjából megvizsgálja a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alap által támogatott határokon átnyúló projektekben, illetve a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak legkésőbb két évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtásának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi megvalósítás eredményei, az adott időpontban lehetséges mértékben pedig az eredményei és hatásai szempontjából megvizsgálja a pénzügyi tevékenységeket. Ebben a jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alap által támogatott határokon átnyúló projektekben, illetve a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(41)  Figyelemmel az éghajlatváltozás okozta problémáknak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai kapcsán tett uniós kötelezettségvállalások szerinti kezelésének fontosságára, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46a)  A Bizottságnak az érdekeltek részvételével rendszeresen konferenciákat kell tartania a fegyverkezésre és védelmi képességekre vonatkozó közös európai politika kidolgozásáról. E konferenciákat évente kétszer kell megrendezni, a védelem területén érdekelt valamennyi fél számára nyitott fórumot biztosítva az eszmecseréhez az európai fegyverkezéssel és a védelmi képességekkel kapcsolatos politika aktuális állásáról és jövőbeli fejlesztésének lehetőségeiről.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap nagyobb interoperabilitást fog eredményezni a tagállamok kapacitásai között.

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap hozzájárul a tagállamok kapacitásai közötti interoperabilitás növeléséhez és egy erős európai védelmi politika hatékony bevezetéséhez.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Védelmi Alap 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 13 000 000 000 EUR.

(1)  Az Európai Védelmi Alap 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 11 453 260 000 EUR (folyó áron 13 000 000 000 EUR).

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  legfeljebb 4 100 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;

a)  2018. évi árakon legfeljebb 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  legfeljebb 8 900 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.

b)  2018. évi árakon legfeljebb 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legfeljebb %-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legfeljebb 10%-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az alaphoz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az alaphoz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Ezeket a forrásokat az (1) bekezdésben említett összegen felül kell számolni.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az e jogalkotási javaslatban szereplő referenciaösszeg a jogalkotó hatóság számára csak jelzéssel szolgál, és csak azt követően határozható meg, hogy megállapodás született a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletről.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel.

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. E cikk nem érinti a brexit által érintett vállalkozásokra alkalmazandó szabályozást.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le védelmi etikai szakértők támogatásával. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát.

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le a tagállamokkal szoros együttműködésben. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

(3)  Minden székhelynek, valamint az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 27. cikkben említett munkaprogram eltérő rendelkezése hiányában a tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével kell megvalósítani. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(4)  A 27. cikkben említett munkaprogram eltérő rendelkezése hiányában a tevékenységet legalább két különböző tagállamban alapított legalább három jogalany együttműködésével kell megvalósítani. E jogalanyokat a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  hozzájárulás az európai védelmi ipar függőségének csökkentéséhez és stratégiai önállóságának növeléséhez valamely harmadik ország vagy annak valamely jogalanya ellenőrzése/engedélyezése alá vetett technológiák vagy termékek tekintetében;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alap – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – a tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(1)  Az alap – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – a tevékenység elszámolható költségeinek 100%-át finanszírozza.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egy konzorcium egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányával megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak nem minősülő tagjai székhellyel rendelkeznek;

b)  egy konzorcium a kkv-k számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányával megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül; a teljes elszámolható költség azon része, amelyet olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára különítettek el, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak nem minősülő tagjai székhellyel rendelkeznek, kétszeresen számítható;

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  egy konzorcium egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányának negyedével megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nem minősülő más tagjai székhellyel rendelkeznek;

c)  egy konzorcium a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányának negyedével megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül; amennyiben e közepes piaci tőkeértékű vállalatok olyan tagállamban vagy társult országban telepedtek le, amely eltér attól, amelyben a konzorcium közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nem minősülő tagjai székhellyel rendelkeznek, a konzorcium az ezen közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak elkülönített teljes elszámolható költség 5%-ával növelt finanszírozási aránnyal rendelkezik;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az elszámolható közvetlen költségekre alkalmazott 25%-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Adott esetben a 25 %-os átalányfinanszírozáson felüli elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

(2)  Alternatívaként az elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az alap keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

Az alap kedvezményezettjeinek az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban jogosultnak kell lenniük az InvestEU keretében nyújtott elkülönített pénzügyi termékekhez való hozzáférésre.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani. A kiválasztási eljárás során figyelembe kell venni a nemek közötti egyensúly elvét is.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2024. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb két évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2022. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2031. december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében megvalósított projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről – valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül az értékelésnek a kedvezményezettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2029. december 31. után két évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében megvalósított projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről – valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül az értékelésnek a kedvezményezettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság általi időközi értékelés előtt az Európai Számvevőszék különjelentést tesz közzé az alap végrehajtásáról, és következtetéseit az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága és Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé terjeszti.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez, valamint az érdekeltek részvételével rendszeresen konferenciákat kell tartani a fegyverkezésre és a védelmi képességekre vonatkozó közös európai politika kidolgozásáról.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Védelmi Alap létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

2.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

2.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Alain Lamassoure

11.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

26.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Andrey Novakov, Marco Valli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Michael Detjen, Stefan Gehrold

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

22

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Stefan Gehrold, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere

S&D

Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Tiemo Wölken

5

-

ECR

Bernd Kölmel

EFDD

Marco Valli

ENF

André Elissen, Marco Zanni

NI

Eleftherios Synadinos

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (6.11.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD))

A vélemény előadója: Antonio López-Istúriz White

RÖVID INDOKOLÁS

2017. június 7-én a Bizottság a védelem területén áttörést hozó kezdeményezés gondolatát vetette fel: az Európai Védelmi Alap ötletét. Kétlépcsős módszerre tett javaslatot, mely tartalmaz:

(1) egy kezdeti vizsgálati időszakot a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alatt, amelynek során egy védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés az együttműködésen alapuló védelmi kutatást támogatja, míg a javasolt európai védelmi ipari fejlesztési program együttműködésen alapuló fejlesztési projekteket fog társfinanszírozni, valamint

(2) a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alatt egy elkülönített alapot, amely növeli az innovatív védelmi termékekkel és technológiákkal kapcsolatos, együttműködésen alapuló kutatások és a fejlesztési ciklus későbbi szakaszainak finanszírozását, ideértve a prototípusok kifejlesztését is.

Az IMCO előadója üdvözli ezt az Európai Védelmi Alapnak a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alatti létrehozására vonatkozó javaslatot. A védelmi piac szemszögéből úgy tűnik, hogy a tagállamok közötti hatékony együttműködés előmozdítását és a méretgazdaságosság kihasználását célzó, meglévő belső piaci eszközök nem bizonyultak sikeresnek. Általánosan elfogadott, hogy az együttműködés fokozása nemcsak konszolidációhoz vezet, hanem az ágazat európai piacának fokozatos integrációjához is. A célzott uniós finanszírozás, mint amilyet az alap is megvalósít, egyértelműen hozzájárulhat számos olyan együttműködési fejlesztési projekt megindításához, amely egyébként nem kezdődhetne meg.

Az előadó hangsúlyozza a határokon átnyúló együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy mindenképpen ösztönözni és támogatni kell az ilyen együttműködést megvalósító fellépéseket. Az alapnak erőteljesen ösztönöznie kell a kis- és középvállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételét az együttműködésen alapuló projektekben, és elő kell mozdítania az áttörést jelentő innovációs megoldásokat.

A védelmi ágazat erősebb és inkluzív egységes piaca nagyobb hatékonyságot eredményez, ami végső soron jobb ár-érték arányt jelent a tagállamok és az európai polgárok számára. A tagállamok között a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködés hiánya a becslések szerint éves szinten 25–100 milliárd euró többletköltséget okoz.

Ezen túlmenően az alap katalizátorként működhet egy olyan innovatív és versenyképes ipari és tudományos bázis megteremtésében, amely élvonalbeli, teljes mértékben interoperábilis technológiájával és felszerelésével ki tudja elégíteni Európa védelmi szükségleteit. Ha az Unió elő tudja mozdítani egy olyan védelmi ipar létrejöttét, amely kiválóságot teremt az ipari és technológiai képességek tekintetében, megőrizzük az Unió stratégiai autonómiáját, és felkészülünk a jelenlegi és jövőbeli biztonsági szükségletekre. Az Unió ugyanakkor arra is készül, hogy nemzetközi szinten vállaljon szerepet.

A társjogalkotók nemrég zárták le a tárgyalásokat és jutottak megegyezésre az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendeletről (EDIDP-rendelet). Az IMCO bizottság véleményt is előterjesztett róla (előadó: Anneleen van Bossuyt (ECR)), melyben általános támogatását fejezte ki a program iránt.

Az IMCO előadója olyan álláspontot kíván kialakítani, amely figyelembe veszi az EDIDP-rendelettel kapcsolatban a közelmúltban végzett munkát. Elismeri például, hogy a jogalanyok és a tagállamok részvételi követelményeiről (három-hármas szabály) szóló tanácskozásokat lezárták, és jelenleg nem látja értelmét annak, hogy a kérdést újra megnyissák. Az előadó finanszírozási rátákkal kapcsolatos megközelítése is hasonló.

Az előadó ragaszkodni kíván egyes, az egységes piac szempontjából fontos elemekhez, melyeket korábban az EDIDP-rendeletről szóló IMCO-véleményben is hangsúlyozott. Ilyen például az interoperabilitás fokozásának szükségessége korszerű és interoperábilis védelmi technológiák és felszerelések előállítása, valamint a közös műszaki előírások és szabványok kidolgozásának támogatása révén.

Végezetül mivel a védelmi beszerzések 80%-a tisztán nemzeti alapon zajlik, ami a katonai képességek költséges megkettőzéséhez vezet, az előadó fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy támogatni kell a nyitott és jól működő belső piacot és a nemzeti ellátási láncok megnyitásának folyamatát, többek között a 2009-es uniós „védelmi csomag”, nevezetesen a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv és a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferéről szóló 2009/43/EK irányelv megfelelő alkalmazása révén.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  Az unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk önmagunk védelmében. Az európaiak 75%-a támogatja a közös biztonság- és védelempolitikát. 2017. március 25-én Rómában 27 tagállam vezetői, az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy az Unió megerősíti közös biztonságát és védelmét, és egy versenyképesebb és integráltabb védelmi ipar előmozdítására fog törekedni.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, és erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(1)  Az európai védelmi cselekvési tervről szóló 2016. november 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága, valamint Unió-szerte integráltabb védelmi piac jöhessen létre. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és határokon átnyúló együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  2017. június 7-én a Bizottság közleményt fogadott el az Európai Védelmi Alap felállításáról. Kétlépcsős megközelítésre tett javaslatot: elsőként a megközelítés tesztelésére a 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten belül az (EU) 2018/1092 rendelet1a elfogadása révén kezdeti finanszírozást bocsátottak a kutatás és fejlesztés rendelkezésére; másodszor pedig a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül egy elkülönített alapot hoznak létre, amely növeli az innovatív védelmi termékekre és technológiákra irányuló, együttműködésen alapuló kutatások és a fejlesztési ciklus későbbi szakaszainak finanszírozását, ideértve a prototípusok kifejlesztését is. E két lépés között következetes és koherens megközelítésre van szükség.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 18-i (EU) 2018/1092 rendelete az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas K+F-költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az uniós ipar versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nem ismétlődő K+F-kiadások és a nemzeti szinten beszerezhető kis sorozatok nagyságrendjére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztése egyre elérhetetlenebb az egyes uniós tagállamok számára.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

1 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  A védelmi ágazat helyzetét tovább súlyosbította, hogy az elmúlt 10 évben Európa-szerte jelentős mértékben csökkentették a védelemre szánt költségvetéseket, ami elsősorban a K+F-re és a berendezésekre irányuló kiadásokat érintette. 2006 és 2013 között Európai Védelmi Ügynökségben részt vevő tagállamok tényleges védelmi kiadásainak szintje 12%-kal csökkent. Mivel a védelmi célú K+F alapozza meg a jövő legfejlettebb védelmi technológiáinak kifejlesztését, az ilyen tendenciák rendkívül aggasztóak, és komoly kihívást jelent az uniós védelmi ipar versenyképességének hosszú távú fenntartása szempontjából.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

1 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d)  A növekvő költségek és a csökkenő kiadások kölcsönhatása ellenére a védelmi tervezés, valamint a K+F-re és a berendezések beszerzésére irányuló védelmi kiadások továbbra is többnyire nemzeti szinten zajlanak, és a védelmi berendezésekre irányuló beruházások tekintetében rendkívül korlátozott a tagállamok közötti együttműködés. Ezenkívül csak kevés végrehajtott program kapcsolódik a védelmi képességekre vonatkozó uniós prioritásokhoz: 2015-ben a berendezések csupán 16%-át szerezték be együttműködésen alapuló európai beszerzés útján, ami távol áll a közösen elfogadott 35%-os kollektív referenciaértéktől.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, valamint egy olyan, integráltabb európai védelmi piac létrehozásához, amely egyidejűleg és megfizethető áron elégíti ki a tagállamok eltérő biztonsági szükségleteit. Az alap párhuzamosan működik az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel6. A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt követelményeket minden esetben teljes mértékben érvényesíteni kell, beleértve az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét is, és kivételek ugyanezen irányelv szigorú keretei között engedhetők csak meg.

__________________

__________________

6Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146, 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

6Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát és autonómiáját kell előmozdítania, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához a tagállamok, vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti határokon átnyúló együttműködés támogatása révén a védelmi termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét.

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének Unió-szerte történő javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát, környezeti teljesítményét és technológiai autonómiáját kell előmozdítania, ezáltal hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához a tagállamok, vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti határokon átnyúló együttműködés támogatása révén a védelmi termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Ez várhatóan javítja majd a belső piac hatékonyságát a védelmi ágazatban, ami végső soron jobb ár-érték arányt jelenthet a tagállamok számára. Az innovatívabb megoldások megtalálása, a jól működő és nyitott belső védelmi piac megvalósítása, a párhuzamosságok elkerülése, az új piaci lehetőségek kialakítása, valamint az interoperabilitás és a szabványosítás előmozdítása érdekében az alapnak növelnie, támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok és jogalanyok közötti, határokon átnyúló együttműködést, beleértve az új jogalanyokat, valamint a védelemmel foglalkozó kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, a tagállamok által az Unión belül közösen megállapított védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő védelmi termékek és technológiák kifejlesztése révén.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az innovatívabb megoldások és a nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak határozottan támogatnia kell a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét, és segítenie kell az új piaci lehetőségek kialakítását.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket és megugró költségeket, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását és alátámasztó tanulmányok készítését eredményező tagállami tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő.

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket, megugró költségeket, a kapacitások felesleges megkettőzését, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell az interoperabilitást előmozdító, a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását és alátámasztó tanulmányok készítését eredményező tagállami tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, nehogy a konkurens előírások és szabványok aláássák az interoperabilitást.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási, innovációs és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével valósulnak meg. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható jogalanyt a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést.

(10)  Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével valósulnak meg. Minden olyan együttműködésben, amely valamely társult országból származó jogalanyok részvételével valósul meg, részt kell vennie két különböző tagállamból származó legalább két jogalanynak is. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható jogalanyt a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés és a határokon átnyúló szinergiák fokozása érdekében a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzésnek finanszírozásra jogosulnak kell lennie.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, főszabály szerint csak az Unióban vagy a társult országokban alapított és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alap által támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, főszabály szerint csak az Unióban vagy a társult országokban alapított és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alap által támogatott tevékenységekhez a kedvezményezettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások a szabályok értelmében nem lehetnek nem társult harmadik ország területén.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Bizonyos esetekben – ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges – lehetségesnek kell lennie az azon alapelvtől való eltérésnek, hogy a kedvezményezettek és alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó releváns és szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen szervezetek részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(13)  Bizonyos indokolt esetekben – ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges és amennyiben a technológiai és/vagy ipari hozzájárulást európai szervezet nem tudja biztosítani lehetővé kell tenni az azon alapelvtől való eltérést, hogy a kedvezményezettek és alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek támogatásra jogosultak, ha teljesülnek azok a releváns és szigorú feltételek, amelyek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódnak. Az ilyen szervezetek részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A kedvezményezetteknek minden vonatkozó információt biztosítaniuk kell a tevékenység keretében felhasználandó infrastruktúrával, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatban.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A Bizottság által kialakított pénzügyi eszköztárnak különböző típusú konstrukciókat kell biztosítania, amelyeket a tagállamok az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdéséhez használhatnak fel. Az ilyen pénzügyi konstrukciók felhasználása – az Európai Védelmi Alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló védelmi projektek elindítását és a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A Bizottság által kialakított pénzügyi eszköztárnak különböző típusú konstrukciókat kell biztosítania, amelyeket a tagállamok az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdéséhez használhatnak fel. Az ilyen pénzügyi konstrukciók felhasználása – az Európai Védelmi Alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását, hozzájárulhat a párhuzamosságok elkerüléséhez, és növelheti a védelmi kiadások hatékonyságát.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok eleve közösen kívánják beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv segítségével.

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok eleve közösen kívánják beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, például egy központi beszerző szerv segítségével.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós célok elérésére érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritások – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe vehetők, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció, a kutatás és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós célok elérésére érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritások – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe vehetők, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie. A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

(31)  A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat. A munkaprogramban részletesen meg kell határozni az alap keretében finanszírozható projektkategóriákat, és azt, hogy milyen közvetlen kapcsolatban állnak az alap meghatározott célkitűzéseivel. A munkaprogram meghatározásában a Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak kell segítenie. A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a tagállamok képviselőiből álló bizottság munkáját.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell, hogy a finanszírozott tevékenységekben határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok is részt vegyenek konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként.

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell, hogy a finanszírozott tevékenységekben határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok is részt vegyenek konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként. A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap sikere érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az iparral.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az iparral annak érdekében, hogy az alap a védelmi iparra gyakorolt hatása révén sikeres legyen.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

38 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(38a)  Az Európai Számvevőszéknek ezenkívül mérlegelnie kell az alap által finanszírozott projektek ár-érték arányát. A Bizottságnak ezeket az ellenőrzéseket indokolatlan késedelem nélkül figyelembe kell vennie.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap a környezeti hatások csökkentésének az alap egyik céljaként és odaítélési kritériumaként való beépítésével hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel15 összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét.

(43)  Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatásnak együtt kell járnia a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferéről szóló 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 teljes körű és megfelelő végrehajtásával, valamint a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelével.

__________________

__________________

15Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

15Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „ügyvezetői struktúra”: a nemzeti jognak megfelelően kijelölt bármely olyan szerv vagy szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a jogalany stratégiájának, célkitűzéseinek és átfogó irányításának meghatározására, és amelyek felügyelik és nyomon követik a vezetői döntéshozatalt;

5.  „ügyvezetési struktúra” : valamely szervezetnek a nemzeti joggal összhangban kinevezett, adott esetben a vezérigazgatónak beszámolni köteles olyan testülete, amely felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghatározza a szervezet stratégiáját, céljait és általános irányítását, valamint felügyeli és nyomon követi a vezetőségi döntéshozatalt;

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének előmozdítása azáltal, hogy támogatja az együttműködésen alapuló intézkedéseket és a jogalanyok – ideértve a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is – közötti határokon átnyúló együttműködést az egész Unióban, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását az ipari ciklus minden egyes szakaszában, hozzájárulva ezzel az Unió stratégiai autonómiájához. Az alapnak az Unió fellépésének szabadságához és autonómiájához is hozzá kell járulnia, különösen technológiai és ipari szempontból.

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének Unió-szerte történő előmozdítása azáltal, hogy támogatja az együttműködésen alapuló intézkedéseket, és kiszélesíti a jogalanyok – ideértve a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat is – közötti határokon átnyúló együttműködést az egész Unióban, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását az ipari ciklus minden egyes szakaszában, hozzájárulva ezzel az Unió stratégiai autonómiájához. Az alapnak az Unió fellépésének szabadságához és autonómiájához is hozzá kell járulnia, különösen technológiai és ipari szempontból.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a jövőbeli képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

a)  a jövőbeli uniós képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságok kockázatát és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét. Végezetül az alap nagyobb interoperabilitást fog eredményezni a tagállamok kapacitásai között.

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a felesleges párhuzamosságokat és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi termékek és technológiák széttöredezettségét, végső soron a tagállamok kapacitásai közötti nagyobb interoperabilitáshoz és a szabványosítás továbbviteléhez vezetve.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket. Ez az összeg nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg 2%-át.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legfeljebb 5 %-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 5 %-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A pénzügyi keretösszeg egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az alaphoz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

törölve

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az alap olyan országok előtt is nyitva állhat, amelyekkel az Unió biztonsági megállapodást írt alá a kutatási és védelmi ipari együttműködéssel kapcsolatban.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le védelmi etikai szakértők támogatásával. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát.

(2)  A pályázatokat szisztematikusan át kell vizsgálni az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független szakértők, köztük a civil társadalom szakértőinek támogatásával. A komoly etikai aggályokat felvető pályázatokat fokozott felügyelet és ellenőrzés alá kell vetni. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 31. és 32. cikk szerinti jelentéstételi és értékelési kötelezettségei keretében jelentést készít.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tevékenységben részt vevő jogalanyoknak szilárd vállalatirányítási normákkal kell rendelkezniük.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Adott esetben a Bizottság a tevékenység végrehajtása során etikai ellenőrzéseket folytat le. Súlyos vagy összetett etikai kérdések esetén az ellenőrzéseket a Bizottság védelmi etikai szakértők támogatásával folytatja le.

törölve

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az etikailag nem elfogadható tevékenységek bármikor elutasíthatók vagy megszüntethetők.

(5)  Az etikailag nem elfogadható tevékenységeket el kell utasítani. Etikai összeegyeztethetetlenség észlelése esetén a tevékenységet minden esetben korlátozni kell vagy meg kell szüntetni.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az alap a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

(2)  Az alap a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást, a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló 2008/81/EK irányelv előírásainak teljes körű tiszteletben tartásával. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is nyújtható finanszírozás.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázó jogosult lehet finanszírozásban részesülni, ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági érdekeit. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás előírja a pályázók számára különösen az alábbiakat bizonyító információk rendelkezésre bocsátását:

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázó jogosult lehet finanszírozásban részesülni, ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem sérti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás előírja a pályázók számára különösen az alábbiakat bizonyító információk rendelkezésre bocsátását:

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a pályázó feletti ellenőrzést nem gyakorolják olyan módon, amely korlátozza a tevékenység végrehajtására és befejezésére való képességét;

a)  a pályázó nem kizárólag harmadik országok vagy harmadik országban letelepedett szervezetek ellenőrzése alatt áll, és semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak olyan módon, amely bárhogyan korlátozza a pályázónak a tevékenység végrehajtására és befejezésére való képességét;

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a nem társult harmadik országbeli szervezetek részvétele kizárólag versenyen alapuló üzleti célok elérésére, és nem valamely harmadik ország stratégiai érdekeinek és céljainak követésére irányul;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  a nem társult harmadik ország vagy a nem társult harmadik országbeli szervezet olyan technológiai és/vagy ipari hozzájárulást nyújt, amelyet európai szervezet nem tudna biztosítani;

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok a tevékenység során és annak befejezését követően meghatározott ideig nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá.

c)  a tevékenységből eredő szellemitulajdon-jogoknak és a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok a tevékenység során és annak befejezését követően meghatározott ideig nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá, és azokat nem exportálják harmadik országba, illetve azokhoz nem adnak hozzáférést harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet számára a kedvezményezett letelepedés szerinti tagállamainak jóváhagyása nélkül, a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel összhangban;

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a tevékenység keretében felhasználandó infrastruktúrával, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos minden egyéb információ.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek kizárólagos ellenőrzése alatt.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha ez egy tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonságát. Ugyanezen feltételek mellett, egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalannyal. Az ilyen infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások felhasználásával és az ilyen együttműködéssel kapcsolatos költségek nem számolhatók el az alap keretében.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az Unióban nem áll készen rendelkezésre semmilyen versenyképes alternatíva, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha az egy tevékenység céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges, és feltéve, hogy ez a felhasználás nem sérti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, valamint az alap célkitűzéseit.

 

Adott esetben és az alap célkitűzéseinek elérése érdekében a kedvezményezettek együttműködhetnek harmadik országokban található szervezetekkel, ha ezek a finanszírozott tevékenység tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. A kedvezményezettekkel együttműködő szervezetek azonban nem lehetnek a munkaprogramban fel nem tüntetett harmadik országban működő szervezetek.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás vagy támogatási megállapodás további feltételeket határoz meg. Ezek a feltételek különösen a tevékenység eredményeinek tulajdonjogára, valamint a minősített és nem minősített különleges adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekre és az ellátás biztonságára vonatkozó garanciákra vonatkoznak.

(5)  Az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás vagy támogatási megállapodás további feltételeket határoz meg. Ezek a feltételek különösen a tevékenység eredményeinek tulajdonjogára, valamint a minősített és nem minősített különleges adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekre és az ellátás biztonságára vonatkozó garanciákra vonatkoznak.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett szervezettel, amennyiben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek. Az ilyen együttműködés kihasználásához és az infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások használatához kapcsolódó költségek nem támogathatók.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A pályázóknak minden lényeges információt meg kell adniuk a támogathatósági szempontok és az (1)–(4) bekezdésben említett feltételek értékeléséhez.

(6)  A kedvezményezetteknek minden lényeges információt meg kell adniuk a támogathatósági szempontok és az (1)–(4) bekezdésben említett feltételek értékeléséhez.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Amennyiben egy tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti az említett szempontok és feltételek teljesülését, a kedvezményezettnek erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy az említett szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység finanszírozására esetlegesen kifejtett hatást.

(8)  Amennyiben egy tevékenység végrehajtása során olyan változás áll be, amely megkérdőjelezheti az említett szempontok és feltételek teljesülését, a kedvezményezettnek erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy az említett szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység finanszírozására esetlegesen kifejtett hatást.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  olyan új ismeretek és védelmi technológia létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat érhetnek el a védelem területén;

a)  olyan új ismeretek és védelmi technológia létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat érhetnek el a védelem, valamint az ágazat versenyképessége területén;

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása. A tanúsítás azt az eljárást jelenti, amikor egy nemzeti hatóság igazolja, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel a vonatkozó szabályozásnak;

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása. A tanúsítás azt az eljárást jelenti, amikor egy nemzeti hatóság igazolja, hogy a védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel a vonatkozó szabályozásnak és szabványoknak;

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a védelmi termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

i.  a védelmi termékek és technológiák teljes élettartama alatt azok hatékonyságát növelő és környezeti hatását csökkenteni célzó technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 27. cikkben említett munkaprogram eltérő rendelkezése hiányában a tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével kell megvalósítani. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(4)  A tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalany együttműködésével, konzorcium formájában kell megvalósítani. Minden olyan konzorciumnak, amelyben társult országbeli jogalanyok is részt vesznek, legalább két, két különböző tagállamban található jogalanyt is magában kell foglalnia. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során a gyakorlatban sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó a (3) bekezdés c) és j) pontjában, valamint a 6. cikkben említett tevékenységekre.

törölve

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A fejlesztési tevékenységek finanszírozására szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján lép fel.

(3)  A kutatási és fejlesztési tevékenységek finanszírozására szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján lép fel.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, különösen új piaci lehetőségek teremtésével, valamint a vállalatok növekedésének felgyorsításával az Unió egészében;

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, valamint az egységes európai védelmi piac konszolidálásához és megerősítéséhez, különösen új piaci lehetőségek teremtésével, valamint a vállalatok növekedésének felgyorsításával az Unió egészében;

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  hozzájárulás az európai védelmi ipar autonómiájához a védelmi termékek vagy technológiák megerősítésével, a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által a kül- és biztonságpolitika keretében jóváhagyott prioritásokkal összhangban;

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  hozzájárulás az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez a 3. cikk (2) bekezdésében említett prioritásokkal és adott esetben regionális és nemzetközi együttműködési megállapodásokkal összhangban;

d)  hozzájárulás az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez a 3. cikk (2) bekezdésében említett prioritásokkal és adott esetben – amennyiben az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják – a regionális és nemzetközi együttműködési megállapodásokkal összhangban;

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k esetében, amelyek olyan tagállamban és/vagy társult országban rendelkeznek székhellyel, amely eltér attól a tagállamtól, illetve országtól, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nak minősülő szervezetek székhellyel rendelkeznek;

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek olyan tagállamban és/vagy társult országban rendelkeznek székhellyel, amely eltér attól a tagállamtól, illetve országtól, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek székhellyel rendelkeznek, különösen figyelembe véve a részt vevő kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára juttatott finanszírozás arányát;

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

031 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  amennyiben lehetséges, hozzájárulás a védelmi termékek környezeti hatásainak csökkentéséhez, valamint olyan innovatív megoldások biztosításához, amelyek lehetővé teszik a környezetre ártalmas anyagok fokozatos megszüntetését;

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  összhang a műszaki előírásokkal és a nemzetközi szabványokkal annak biztosítása érdekében, hogy az alap pénzügyi támogatásával kialakított képességek a tagállamok és a regionális partnerek között interoperábilisak legyenek.

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az alap – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – a tevékenység elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(1)  A társfinanszírozás elvének sérelme nélkül az alapból finanszírozható:

 

a) a prototípusok kifejlesztésének szakaszát megelőzően végzett tevékenységek elszámolható költségeinek akár 100%-a;

 

b) a prototípusok kifejlesztésének szakaszában végzett tevékenységek elszámolható költségeinek akár 20%-a;

 

c) a prototípusok kifejlesztésének szakaszát követően végzett tevékenységek elszámolható költségeinek akár 80%-a.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

törölve

a)  a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alap pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 20 %-át,

 

b)  a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alap pénzügyi támogatása nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 80 %-át.

 

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arány az alábbi esetekben nő:

(3)  A tagállamok határokon átnyúló együttműködését előmozdító fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arány az alábbi esetekben nő:

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az (1) bekezdéstől eltérve a 11. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerinti, a terjesztési tevékenységekkel, a hálózatépítési eseményekkel és a figyelemfelkeltő tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések esetében csökkenthető a finanszírozási arány.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Adott esetben a 25 %-os átalányfinanszírozáson felüli elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

(2)  A 25%-os átalányfinanszírozáson felüli elszámolható közvetett költségeket is meg lehet határozni a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Unió a 2014/24/EU18, a 2014/25/EU19 és a 2009/81/EK20 európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szerzik be védelmi vonatkozású szolgáltatások kutatás-fejlesztését, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(1)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés a 2014/24/EU18, a 2014/25/EU19 és a 2009/81/EK20 európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogatható, amelyek közösen szerzik be védelmi vonatkozású szolgáltatások kutatás-fejlesztését, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

__________________

__________________

18Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

18Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

19Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

19Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

20Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

20Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  meg kell felelniük az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, valamint a versenyszabályoknak; elő lehet írni különleges feltételeket, mint például azt, hogy a közbeszerzés tárgyát képező tevékenységek teljesítésének helye a tagállamok és a társult országok területére korlátozódjon;

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”); valamint

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  biztosítaniuk kell, hogy az(ok) az ajánlat(ok) kerüljön (kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, amely(ek) ár-érték aránya a legkedvezőbb.

c)  biztosítaniuk kell, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kerüljön (vagy ajánlatok kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, gondoskodva egyúttal az összeférhetetlenség kizárásáról.

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Indokolt esetben a támogatási megállapodás előírhatja, hogy az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3)  Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési, használati és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ez a rendelet nem érinti a tagállamok mérlegelési jogkörét a védelmi vonatkozású termékek kivitelére vonatkozó politika tekintetében.

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  A munkaprogramban részletesen meg kell határozni a program keretében finanszírozható projektkategóriákat, és azt, hogy ezek milyen közvetlen kapcsolatban állnak a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A munkaprogramok kidolgozása során és a támogatás odaítélése előtt az Európai Bizottság a bizottsággal történő egyeztetés révén meggyőződik arról, hogy a javasolt kutatási-fejlesztési tevékenységek nincsenek-e átfedésben már létező képességekkel vagy más uniós támogatást élvező kutatási vagy fejlesztési projektekkel.

 

Amennyiben átfedésekre derül fény, a Bizottság további egyeztetéseket folytat.

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget.

(1)  A Bizottság munkáját a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság segíti. Az Európai Védelmi Ügynökséget fel kell kérni arra, hogy megfigyelőként ossza meg a meglátásait és adjon szakvéleményt. Az Európai Külügyi Szolgálatot ugyancsak fel kell kérni arra, hogy nyújtson segítséget. Az Európai Parlament kiválaszthat egy képviselőkből álló reprezentatív csoportot, amely a bizottság munkáját segíti.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A független szakértők az Unió olyan polgárai, akiket az érintett szervezeteknek – például a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, kutatóintézeteknek, egyetemeknek, vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak – címzett szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők jegyzékének összeállítása céljából azonosítottak és választottak ki. A költségvetési rendelet [237.] cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

(2)  A független szakértők az Unió olyan, a tagállamok széles köréből származó polgárai, akiket az érintett szervezeteknek – például a védelmi minisztériumoknak és az alárendelt ügynökségeknek, kutatóintézeteknek, egyetemeknek, vállalkozói szövetségeknek vagy a védelmi ágazat vállalkozásainak, nem kormányzati szervezeteknek – címzett nyílt és átlátható szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők olyan jegyzékének összeállítása céljából azonosítottak és választottak ki, amely célja a nemek közötti egyenlőség megvalósítása. A költségvetési rendelet [237.] cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra.

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló vonatkozó szabályainak szigorú alkalmazását.

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 28. cikkben említett bizottságot évente tájékoztatni kell a szakértők jegyzékéről.

(4)  A 28. cikkben említett bizottságot és az Európai Parlamentet évente tájékoztatni kell a szakértők jegyzékéről.

Módosítás    80

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(4)  A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett értékeléseket saját észrevételei kíséretében megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

Módosítás    81

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A költségvetési rendelet [127.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

A költségvetési rendelet [127.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását, az alap által támogatott projektekre fordított finanszírozás hatékonyságát is beleértve.

Módosítás    82

Rendeletre irányuló javaslat

34 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben valamely tagállam vagy vállalkozás nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tart vissza információkat az OLAF-tól, ha csalás vagy egyéb jogellenes cselekmény kockázata áll fenn, a nemzetbiztonsági aggályokat szigorúan kell értelmezni.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Védelmi Alap létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

2.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

2.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Antonio López-Istúriz White

19.6.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.10.2018

5.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Philippe Juvin, Morten Løkkegaard, Eva Maydell, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Birgit Collin-Langen, Arndt Kohn, Julia Reda, Martin Schirdewan, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Esther Herranz García

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

23

+

ALDE

ECR

PPE

 

 

S&D

Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

Richard Sulík, Anneleen Van Bossuyt

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Esther Herranz García, Philippe Juvin, Eva Maydell, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Lambert van Nistelrooij

Clara Eugenia Aguilera García, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Arndt Kohn, Christel Schaldemose, Marc Tarabella

7

-

ECR

EFDD

GUE/NGL

Verts/ALE

Daniel Dalton, Nosheena Mobarik

John Stuart Agnew

Martin Schirdewan, Dennis de Jong

Pascal Durand, Julia Reda

1

0

EFDD

Marco Zullo

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Védelmi Alap létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0476 – C8-0268/2018 – 2018/0254(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

13.6.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

2.7.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

2.7.2018

BUDG

2.7.2018

IMCO

2.7.2018

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

5.7.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Zdzisław Krasnodębski

25.6.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

3.9.2018

9.10.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

21.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

11

14

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, David Borrelli, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Igor Gräzin, Theresa Griffin, András Gyürk, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Tilly Metz, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Neoklis Sylikiotis, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Amjad Bashir, Soledad Cabezón Ruiz, Françoise Grossetête, Olle Ludvigsson, Marian-Jean Marinescu, Clare Moody, Dennis Radtke, Davor Škrlec

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Michael Detjen, Bolesław G. Piecha, Bronis Ropė

Benyújtás dátuma

28.11.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

35

+

ALDE

Fredrick Federley, Igor Gräzin, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Zdzisław Krasnodębski, Bolesław G. Piecha

ENF

Barbara Kappel

PPE

Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Christian Ehler, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Janusz Lewandowski, Marian-Jean Marinescu, Nadine Morano, Angelika Niebler, Dennis Radtke, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Anna Záborská

S&D

Theresa Griffin, Peter Kouroumbashev, Csaba Molnár, Clare Moody, Dan Nica, Miroslav Poche

11

-

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Christelle Lechevalier

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

NI

David Borrelli

S&D

Michael Detjen

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Tilly Metz, Davor Škrlec

14

0

ECR

Amjad Bashir, Ashley Fox, Evžen Tošenovský

S&D

Zigmantas Balčytis, Soledad Cabezón Ruiz, Adam Gierek, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Bronis Ropė

Jelmagyarázat

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat