Eljárás : 2018/2161(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0415/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0415/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 26
CRE 16/01/2019 - 26

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0043

JELENTÉS     
PDF 637kWORD 73k
29.11.2018
PE 627.759v02-00 A8-0415/2018

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről

(2018/2161(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Barbara Kappel

A vélemény előadója (*):

Eider Gardiazabal Rubial, Költségvetési Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről

(2018/2161(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2017. évi, „A jövő formálása” című tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2017. évi pénzügyi jelentésére és 2017. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB Európai Unión belüli tevékenysége 2017-ben: eredmények és hatások” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2018. évi, „Az EBB az Európai Unión kívül – 2017: globális hatású finanszírozás” című jelentésére,

–  tekintettel az EBB-csoport 2017. évi fenntarthatósági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

-  tekintettel az EBB 2010. december 25-én közétett, az elégtelenül szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel szemben elfogadott politikájára, valamint annak 2014. április 8-án közétett kiegészítésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményeire (A8-0415/2018),

A.  mivel az EBB elsődleges célja, hogy hosszú távú finanszírozást, valamint szakértelemet biztosítson a projektekhez, és további beruházások mozgósításával hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához;

B.  mivel az EBB az egyetlen olyan bank, amely az uniós tagállamok tulajdonában áll, és az uniós tagállamok érdekeit képviseli;

C.  mivel az EBB-re az EU pénzügyi szerveként, valamint az EU-n belüli köz- és magánberuházások fenntartásában kulcsfontosságú szerepet betöltő intézményként tekintenek, amelynek hitelezési tevékenységén belül az unióbeli hitelek több mint 90%-os részarányt képviselnek;

D.  mivel az EBB hitelezési tevékenységét elsősorban a nemzetközi tőkepiacokon végrehajtott kötvénykibocsátással finanszírozza;

E.  mivel az EBB éves támogatási programja mintegy 60 milliárd euró költségvetésű;

F.  mivel az EBB 2017-ben kötvényeinek 33%-át, 2016-ban pedig 37%-át USA-dollárban bocsátotta ki;

G.  mivel az EBB-kötvények a legmagasabb hitelminőségi besorolásba tartoznak, és az EBB a három legjelentősebb hitelminősítő intézet szerint AAA minősítéssel rendelkezik, ami többek között a tagállami tulajdonlásnak és az óvatos kockázatkezelésnek köszönhető, amelyek olyan erős hitelállományt eredményeznek, amelyben a nemteljesítő hitelek aránya csupán 0,3%;

H.  mivel a pénzügyi eszközök és a költségvetési garanciák erősíthetik az uniós költségvetés hatását;

I.  mivel az EBB – a nemzeti, regionális és multilaterális pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve – az Unió természetes partnere a pénzügyi eszközök végrehajtásában;

J.  mivel az EBB a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként az Unión kívül is fontos szerepet tölt be külső hitelezési tevékenyégei révén;

K.  mivel az EBB tovább erősíti az európai integrációt, és szerepvállalása a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta még inkább nélkülözhetetlennek bizonyult;

L.  mivel a 2017–2019-es időszakra vonatkozó vállalati operatív tervben (COP) foglaltak szerint az EBB prioritásai az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó céljaira összpontosítanak az energiaügy, a közlekedés és mobilitás, az egészségügy, a vidéki infrastruktúrák fejlesztése és az agráripari társaságok támogatása, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a környezetvédelem és az innováció területein;

M.  mivel az EBB-csoportnak üzleti modellje alapvető értékeként fenn kell tartania kiváló hitelképességét, valamint a magas minőségű, stabil eszközportfóliót, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, valamint a portfóliójába tartozó valamennyi pénzügyi eszköz keretében stabil beruházási projekteket kell megvalósítania;

Az EBB elmúlt 60 évben elért eredményei

1.  gratulál az EBB-nek 60 éves múltra visszatekintő sikeres működéséhez, amely időszak alatt a világ legnagyobb multilaterális hitelfelvevőjeként és hitelezőjeként 1,1 billió eurót fordított beruházásokra és 160 országban összesen 11 800 projektet finanszírozott;

2.  üdvözli, hogy az EBB-csoport 2015–2016-os időszakban jóváhagyott unióbeli hitelnyújtási műveletei 544 milliárd euróval fogják támogatni a beruházásokat, 2,3%-os GDP-növekedést fognak eredményezni, illetve 2,25 millió új munkahelyet fognak teremteni 2020-ig; sürgeti az EBB-t, hogy fokozza szerepvállalását a hosszú távú és fenntartható növekedéshez való hozzájárulás terén;

3.  kiemeli, hogy az EBB-nek módjában áll az uniós szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően formálni a piacokat; elismeri, hogy az EBB képes anticiklikus beruházások révén megoldással szolgálni a pénzügyi válság, valamint a kkv-k és az innovatív projektek finanszírozáshoz jutása kapcsán felmerülő nehézségek miatti elmaradottságra és recesszióra;

4.  rámutat arra, hogy az EBB mint az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben az európai uniós tagállamok tulajdonában áll, és amelyet teljes mértékben az uniós politikák és normák vezérelnek, az EU bankjaként fontos szerepet tölt be;

5.  szorgalmazza az EBB tanácsadó tevékenységének megerősítését, valamint ennek érdekében azon rendszerszerű hiányosságoknak a – Bizottsággal, a tagállamokkal és a nemzeti hivatalos fejlesztési pénzintézetekkel együttes – kezelését, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben részesülhessenek az EBB pénzügyi tevékenységéből származó előnyökből;

6.  hangsúlyozza, hogy a tervek szerint 700 000 kkv-nak kedvez majd a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása, és megjegyzi, hogy az EBB gazdasági osztályának és a Bizottság Közös Kutatóközpontjának becslése szerint az ESBA-műveletek keretében támogatott munkahelyek száma már most is meghaladja a 750 000-t, 2020-ig pedig várhatóan 1,4 millióra fog nőni, valamint hogy a Juncker-tervnek köszönhetően már 0,6%-kal nőtt az uniós GDP, 2020-ig pedig további 1,3%-os növekedés várható;

7.  üdvözli, hogy az EBB elindította a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezést, amely a Nyugat-Balkán országai és az EU déli szomszédsága számára segítséget nyújt az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás jelentette kihívások kezelésére; a humanitárius fellépés, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és az infrastruktúrafejlesztés támogatása érdekében felhív e kezdeményezés fokozott finanszírozására, valamint az EBB e régiókbeli megerősített szerepvállalására; üdvözli e tekintetben az európai külső beruházási terv (EEIP) első projektjeinek jóváhagyását Afrikában, továbbá várakozással tekint az EBB szerepének megerősítésére;

8.  rámutat arra, hogy csak 2017-ben 901 – minden eddiginél több – projektet hagytak jóvá, többek között 78 milliárd eurót meghaladó összeget hagytak jóvá az innováció, a környezetvédelem, az infrastruktúra és a kis- és középvállalkozások tekintetében;

9.  hangsúlyozza az EBB gazdasági és társadalmi kohéziót támogató tevékenységét, amelynek keretében az elmúlt tíz évben több mint 200 milliárd euró összegű finanszírozást biztosítottak a régiók számra;

Általános megjegyzések

10.  üdvözli az EBB-nek a beruházásai hatásának megfelelőbb módon történő mérését szolgáló, annak érdekében tett lépéseit, hogy adatszolgáltatása ne pusztán a finanszírozási volumen mennyiségi adataira korlátozódjon;

11.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységének jelentős kiterjesztésével reagált a válságra; meggyőződése, hogy az EBB pozitív szerepet játszott a beruházási hiány csökkentésében; sürgeti az EBB-t, hogy most, amikor folyamatban van a gazdasági környezet normalizálódása, fordítson nagyobb figyelmet a magánberuházások kiszorításának kockázatára;

12.  hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenysége kulcsfontosságú volt a válságot követő fellendülés, valamint a tagállamok és régiók, illetve az ágazatok között továbbra is egyenlőtlen beruházási szintek javítása szempontjából; felszólítja az EBB-t, hogy hajtson végre további beruházásokat a tagállamokban, hogy ezzel hozzájáruljon gazdasági fellendülésükhöz; kiemeli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a rendkívül komoly beruházási hiánnyal küzdő innovációs és infrastrukturális ágazatok finanszírozására;

13.  megállapítja, hogy az EBB-finanszírozások közel harmada dolláralapú, ami a bank számára kitettséget jelent az esetleges USA-szankciókkal szemben; kéri az EBB-t, hogy kezdje el fokozatosan csökkenteni a dollárban történő finanszírozást;

14.  megállapítja, hogy az EBB-t az Európai Számvevőszék évente ellenőrzi; tudomásul veszi az EBB hitelezési tevékenysége feletti EKB-felügyelet esetleges bevezetéséről szóló vitát; figyelmeztet arra, hogy ez komoly hatással lehet az EBB jellegére, működésére és irányítására;

Innováció és készségfejlesztés

15.  elismeri, hogy a növekedés ösztönzése, valamint Európa hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében az EBB kiemelt területként kezeli az innovációt és a készségfejlesztést, amely területeken 2017-ben 13,9 milliárd euró összegű hitelt nyújtott, többek között 7,4 millió szélessávú digitális kapcsolódási lehetőség kiépítéséhez és 36,8 millió intelligens fogyasztásmérő telepítéséhez;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

16.  üdvözli, hogy 2017-ben az EBB 16,6 milliárd euró összegben nyújtott hiteleket környezetpolitikai célkitűzései támogatására a környezetvédelem, a megújuló energia, az energiahatékonyság, a biológiai sokféleség, a tiszta levegő, a tiszta víz, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a fenntartható közlekedés területére irányuló projektek finanszírozása révén, továbbá hogy szakpolitikai területei összességét tekintve hitelnyújtásán belül az éghajlathoz kapcsolódó hitelek több mint 25%-os –eredeti vállalásánál 3,2%-kal magasabb – részarányt képviseltek;

17.  hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk a finanszírozás fenntarthatóvá tétele tekintetében; elismeri, hogy az EBB a világ legnagyobb zöldkötvény-kibocsátója, és hogy éghajlatvédelmi kötvényei a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos, az EBB zöldkötvény-kibocsátásából származó bevételekből részesülő projektekhez átlátható kapcsolódási pontokat kínálnak a beruházók számára az EBB-nek a projektek éghajlati előnyeivel kapcsolatos jelentéstételi rendszere alapján, amely olyan hatásmutatókat vesz figyelembe, mint a ki nem bocsátott üvegházhatású gázok, az abszolút kibocsátási szintek, a fel nem használt energia és a további energiatermelési rendszerek telepítése;

18.  e tekintetben üdvözli az EBB első – 500 millió euró értékű – fenntarthatóságikötvény-kibocsátását, amely kötvényeket az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítását szolgáló nagy hatású projektekhez fognak felhasználni, és amelyek egyúttal a szigorú átláthatósági és piaci előírások jóvoltából a társadalmilag felelős beruházók bizalmát is biztosítják;

19.  üdvözli, hogy az EBB teljesítette az éghajlatváltozással kapcsolatos 25%-os finanszírozási célkitűzését; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság ezzel szemben nem érte el a 20%-os célt;

20.  üdvözli az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést, amelynek célja, hogy a lakossági épületek energiahatékonysági projektjei az uniós támogatások garanciaként való észszerű felhasználásával vonzóbbá váljanak a magánberuházók számára; üdvözli, hogy az EBB nemrég megkezdte a szociális lakásokba való beruházást;

21.  javasolja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által összeállított, a globális felmelegedés iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedésével és a kapcsolódó globális üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásával az éghajlatváltozás veszélyére, a fenntartható fejlődésre és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekre adott globális válasz megerősítésével összefüggésben foglalkozó jelentés kutatási eredményeit és ajánlásait figyelembe véve az EBB fogadjon el egy, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel teljes mértékben összeegyeztethető energiastratégiát;

22.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

23.  tekintve, hogy az EU a Párizsi Megállapodás aláírói közé tartozik, illetve emlékeztetve az EU azon kötelezettségvállalására, hogy kibocsátását 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti, felhívja az EBB-t, hogy a továbbiakban is ösztönözze az éghajlatváltozáshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó projekteket;

24.  kiemeli, hogy az EBB által nyújtott finanszírozás fontos szerepet tölt be a megújulóenergia-kapacitás fejlesztésében és az energiahatékonyság javításában az olyan ágazatokban, mint az ipar és a közlekedés;

25.  felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt a kisebb piaci szereplőkkel és a közösségi szövetkezetekkel a megújuló energiával kapcsolatos kis léptékű projektek összefogása érdekében, hogy e projektek ily módon jogosultakká válhassanak az EBB általi finanszírozásra;

Infrastruktúra

26.  kiemeli az EBB szerepvállalását az energiaellátás, a közlekedés és a városi területek biztonságos és hatékony infrastruktúrájának támogatásában, amelyet az is szemléltet, hogy összesen 18 milliárd euró értékű hitelszerződést kötött meg infrastrukturális szakpolitikai célkitűzéséhez kapcsolódóan, valamint több mint 22 milliárd euró összegű hitelt nyújtott városi projektekhez 2017-ben;

27.  felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az európai energiapolitikai célokat támogató hitelezést;

Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok

28.  üdvözli, hogy az EBB-csoport erőteljesen, összesen 29,6 milliárd euró értékű beruházással támogatja a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, ami 287 000 – összesen 3,9 millió főt foglalkoztató – vállalat esetében már éreztette kedvező hatását;

29.  emlékeztet arra, hogy az EBB szerint a nagyvállalkozásoknál kétszer akkora az innováció valószínűsége, mint a kkv-k esetében, míg az innovatív fiatal vállalkozások a többi vállalkozásnál 50%-kal nagyobb valószínűséggel csak korlátozott hitelfelvételi lehetőségekkel rendelkeznek; sürgeti az EBB-t, hogy az európai gazdaság szélesebb rétegére gyakorolt markánsabb hatás érdekében a kisebb vállalkozásokat támogassa kisebb összegű hitelekkel;

30.  a kkv-k kulcsfontosságú szerepét figyelembe véve úgy véli, hogy az EBB kkv-kra vonatkozó stratégiájába bele kell foglalni az EBB igazgatási és tanácsadási kapacitásának megerősítését a fejlesztéssel és a finanszírozás kérelmezésével kapcsolatos, kkv-knak szóló információnyújtással és technikai támogatással összefüggésben;

31.  üdvözli az EBB Környezet- és társadalompolitikai kézikönyvében meghatározott tíz normát, amelyek előfeltételét jelentik az EBB hitelnyújtási műveleteiben való részvételnek többek között a szennyezés megelőzése és csökkentése, a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, az éghajlathoz kapcsolódó szabványok, a kulturális örökség, a kényszerű áttelepítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok jogai és érdekei, a munkaügyi normák, a munkahelyi és közegészség védelme, illetve biztonsága, valamint az érdekelt felek részvétele területén;

Elszámoltathatóság, átláthatóság és kommunikáció

32.  sürgeti az EBB-t és partnereit, hogy fontolják meg az EBB irányításának demokratizálásához, átláthatóságának növeléséhez és műveletei fenntarthatóságához szükséges reformokat,

33.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat; e tekintetben úgy véli, hogy az EBB finanszírozási kapacitásának megerősítéséhez vitát kell kezdeményezni, többek között konkrétan bemutatva azokat a tényezőket, amelyekkel az EU hozzájárul az uniós polgárok mindennapi életéhez;

34.  aggodalommal állapítja meg, hogy az általános adminisztratív költségek – elősorban a személyzeti költségek növekedése miatt – folyamatosan emelkednek; figyelmeztet a veszélyre, amelyet a költség-bevétel arány további emelkedése jelent az EBB tőkehelyzetére nézve; felkéri az EBB-t, hogy tartsa fenn fegyelmezett költséggazdálkodását, és hogy irányítási struktúrája maradjon egyszerű és hatékony, valamint hogy előzze meg a magas vezetői arányú irányítási rendszerré való átalakulást;

35.  tudomásul veszi az EBB által az átláthatóság terén elért közelmúltbeli eredményeket, így például az igazgatótanácsi jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalát, az ESBA-garancia által támogatott projektekre vonatkozó mutatókat ismertető eredménytáblának, valamint a független beruházási bizottság döntéseinek hátterében álló indokoknak – a felülvizsgált ESBA-rendeletnek megfelelő – közzétételét; tudomásul veszi, hogy egy bank nem tehet közzé bizalmas üzleti adatokat;

36.  emlékeztet arra, hogy az EBB-csoport átláthatósági politikája a nyilvánosságra hozatal elvére épül, és hogy az EBB-csoport dokumentumaihoz és információihoz mindenki hozzáférhet; felkéri az EBB-t, hogy javítsa tovább az átláthatóságot, például részletes jegyzőkönyvek közzétételével, valamint azáltal, hogy mind a belső érdekeltek, a Parlament és a többi intézmény számára, mind a nyilvánosságnak hozzáférést biztosít az információkhoz, különösen a szerződéskötési és az alvállalkozói rendszer, a belső vizsgálatok eredményei, valamint a tevékenységek és programok kiválasztása, nyomon követése és értékelése tekintetében;

37.  úgy véli, hogy az EBB előtt álló kihívások körén belül kritikus fontossággal bír a megfelelő felügyelet kérdése; meggyőződése, hogy a bank szerepéből és intézményi kialakításából adódóan szükség van felügyeleti struktúrára;

38.  tudomásul veszi az EBB panaszkezelési mechanizmusára vonatkozó politikájának és eljárásainak felülvizsgálatát; emlékeztet az EBB 2016. évi pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló éves jelentésről szóló, 2018. május 3-i állásfoglalásában(1) az EBB panaszkezelési mechanizmusa kapcsán kifejtett álláspontjára; sürgeti az EBB-t, hogy erősítse meg panaszkezelési hivatalának függetlenségét és hatékonyságát, valamint hogy tegyen további lépéseket a bürokrácia csökkentése, a makroökonómiai elemzések elvégzésére szolgáló kapacitás bővítése, és a vezető tisztségekben a nemek kiegyensúlyozottabb jelenléte érdekében;

39.  üdvözli a tényt, hogy az uniós garanciával fedezett beruházási projektek eredménymérési adatlapjait immár kérésre a Parlament rendelkezésére kell bocsátani;

40.  hangsúlyozza az EBB által igénybe vett pénzügyi közvetítők tekintetében a magas szintű átláthatóság szükségességét (különösen a kereskedelmi bankok, de a mikrofinanszírozási intézmények és szövetkezetek esetében is), annak biztosítása érdekében, hogy a közvetített hitelekre ugyanazok az átláthatósági előírások vonatkozzanak mint az egyéb típusú hitelekre;

41.  üdvözli az EBB gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezését, amely az EU migrációs és menekültügyi válságra adott közös válaszának részeként kifejezetten a migráció kiváltó okainak kezelését hivatott szolgálni; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külső beruházási tervével kialakított kapcsolatot a szoros koordináció, valamint a komplementer jellegű működés jellemezze; megjegyzi, hogy a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezés eddigi 26 projektje és 2,8 milliárd euró értékű beruházása várhatóan 1500-nál is több kisebb vállalkozást, illetve közepes piaci tőkeértékű vállalatot segít majd, és ezzel több mint 100 000 munkahely megtartásához járul hozzá;

42.  felszólítja az EBB-t, hogy az ESBA működése kapcsán szerzett tapasztalatok alapján tegyen meg minden szükséges lépést, valamint maximalizálja a jövőbeli InvestEU program eredményeit, kiemelt figyelmet fordítva a regionális és társadalmi egyenlőtlenségekre és a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamokra;

43.  üdvözli egyfelől, hogy a 2016 októberétől számított ötéves időszakban a kezdeményezés keretében – a már előirányzott 7,5 milliárd eurón felül – további 6 milliárd euró áll rendelkezésre a déli szomszédság országaiban és a Nyugat-Balkánon végzett tevékenységek finanszírozásához, másfelől pedig a fenntartható és létfontosságú infrastruktúra középpontba állítását;

44.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a befogadó és tranzitországokban a munkahelyteremtés, valamint a helyi, illetve a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság számára szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatásával meg kell erősíteni a gazdasági rezilienciát, üdvözli, hogy a menekült közösségek számára is elérhetők a lehetőségek, hogy fejlesszék önállóságukat és méltóságban élhessenek; hangsúlyozza, hogy a gazdasági reziliencia megerősítésére irányuló beruházásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a régiók felkészültebben reagálhassanak a jövőbeli külső sokkhatásokra, és elő kell segíteniük a sérülékeny helyzetű országok nagyobb fokú stabilitását;

45.  megjegyzi egyfelől, hogy az ESBA immár három éve működik, másfelől pedig elismeri az ESBA által elért eredményeket, üdvözölve, hogy a 28 tagállamban összesen 898 művelet jóváhagyásával az ESBA-rendelet(2) (az (EU) 2015/1017 rendelet) társjogalkotók általi elfogadása óta 335 milliárd euró értékű beruházást mozgósítottak Unió-szerte, amelyek kétharmada – az eredeti, 2015-ben kitűzött 315 milliárd eurós célt meghaladva – magánforrásokból származott; felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy az ESBA időtartamát 2020 végéig meg kell hosszabbítani, kapacitását pedig 500 milliárd euróra kell növelni;

46.  kiemeli, hogy fel kell gyorsítani a tőkepiaci unió kiépítését, hogy az EBB így valóban a piaci hiányosságok nyomán jelentkező hézagok megszüntetésére koncentrálhasson, illetve finanszírozást biztosíthasson a magas kockázatú projektekhez;

47.  ismételten elismeri az olyan, keresletvezérelt mechanizmusok folyamatos támogatásának szükségességét, mint amilyen például a reálgazdaságba irányuló hosszú távú beruházásokat támogató, magánberuházásokat mobilizáló, valamint érdemi makrogazdasági hatásokkal járó, és az Unió – a jelenlegi többéves pénzügyi kereten túli – jövője szempontjából fontos ágazatokban munkahelyeket teremtő ESBA;

48.  ösztönzi, hogy a szükséges folytonosság biztosítása érdekében időben hozzanak létre egy olyan, a 2020 utáni időszakra vonatkozó, kiegészítő kezdeményezést, amely felhasználja az ESBA kapcsán levont tanulságokat, továbbá megtartja a kulcsfontosságú sikertényezőket;

49.  úgy véli, hogy az EBB-csoport a kedvezményezettek és a közvetítők egyetlen tárgyalópartnereként, illetve végrehajtásban részt vevő egyetlen partnereként kulcsfontosságú szerepet játszott az ESBA sikereiben; úgy véli, hogy a jövőbeni InvestEU programokban – a megkettőzés elkerülése érdekében – a pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos uniós banki feladatok ellátásához (pénzgazdálkodás, vagyonkezelés, kockázatkezelés) az EBB a természetes partner;

50.  felkéri az EBB-csoportot a nemzeti fejlesztési bankokkal való szorosabb együttműködésre, egyúttal felszólítja az EBB-t, hogy erősítse tovább a nemzeti fejlesztési bankokkal végzett munkáját, hogy az információk célba juttatásának biztosításával, valamint a tanácsadási tevékenységek és a technikai segítségnyújtás további fejlesztésével előmozdítsák a hosszú távú földrajzi egyensúlyt; megjegyzi, hogy az ESBA projektek kapcsán rendkívül változatosak a tapasztalatok; a fokozottabb gazdasági hatékonyság érdekében támogatja és ösztönzi a legjobb gyakorlatok EBB és tagállamok közötti cseréjének folytatását;

Az Európai Unión kívüli hitelezés

51.  üdvözli, hogy az EBB külső hitelezési tevékenységei révén fontos szerepet tölt be az EU-n kívüli finanszírozásokban; kiemeli, hogy az EBB hatékonyan kezeli külső hitelezési megbízatását, amit – elismerve az EBB jelentőségét és hatékonyságát az EU harmadik országok felé történő, az uniós költségvetés számára minimális költségekkel járó finanszírozási tevékenységének biztosításában – egy 2018 júniusi független értékelés is megerősít; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységének eredményeiről, valamint az uniós politikákkal való összhangjáról;

52.  úgy véli, hogy az EBB-nek továbbra is vezető szerepet kell betöltenie a jövőbeni, harmadik országokra vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok létrehozásában, biztosítva egyszersmind azt is, hogy hitelnyújtási döntései prioritásként kezeljék azon helyi vállalkozók érdekeit, akik azzal az elsődleges céllal, hogy hozzájáruljanak a helyi gazdasághoz, helyi, gyakran mikro- vagy kisvállalkozást kívánnak indítani;

53.  úgy véli, hogy az EBB-nek fenn kell tartania meglévő külpolitikai tevékenységeit, többek között olyan eszközök alkalmazásával, mint például a harmadik országoknak szóló hitelezési megbízatások; üdvözli az EBB-nek az – elsősorban a magánszféra fejlődését támogató projektek számára forrást biztosító – AKCS-beruházási keret kezelése tekintetében kifejtett tevékenységét; ezzel összefüggésben kiemeli annak alapvető fontosságát, hogy az EBB központi – az EU kétoldalú pénzügyi szerveként betöltött – szerepét az Unión kívüli finanszírozásokkal kapcsolatos, 2020 utáni időszakra vonatkozó rendszer határozottan megjelenítse;

54.  úgy véli, hogy az EBB tevékenységeit az EUMSZ 7. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően az Európai Unió egyéb szakpolitikáival és tevékenységeivel teljes összhangban kell végrehajtani;

55.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB az Unió külső fellépéseit vezérlő szakpolitikai koherencia elvének, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének, illetve a Párizsi Megállapodásnak való megfelelésre tekintettel éves jelentést készítsen az EU-n kívüli műveleteiről;

56.  emlékezteti az EBB-t, hogy a külső hitelezési megbízatás szerinti fejlesztési megbízatásával összhangban kell fellépnie annak biztosítása érdekében, hogy a fejlődő országokban a beruházások előteremtsék a helyi adóhatóságokat illető kellő bevételt;

57.  tudomásul veszi, hogy a mikrohitelezés ösztönzése érdekében az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz kerül, és kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítői által végzett továbbhitelezéssel kapcsolatban szolgáljon teljesebb és szisztematikusabb információkkal,

58.  emlékeztet arra, hogy az EBB tevékenységeinek tükrözniük kell az Unió belső és külső politikáit; hangsúlyozza, hogy az EBB hitelezési kondícióinak elő kell segíteniük a vonatkozó politikai célok elérését, különösen pedig – a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával – az Unió peremterületeinek fejlődését; felhívja az EBB-t, hogy a hozzáférhetőség javítása és az összes tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében jelentősen erősítse meg a helyi és regionális hatóságok által még a projektjóváhagyás előtt igénybe vehető technikai segítségnyújtásra és pénzügyi szakértelemre vonatkozó intézkedéseket;

59.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre jelentős beruházásokat a keleti szomszédság országain belüli környezetvédelmi átmenet érdekében;

60.  kéri egyfelől az EBB-t, hogy a nemzetközi finanszírozás keretében fokozza beruházásainak diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit az energiahatékonyság, a megújuló energia és a körforgásos gazdaság területét illetően, mivel e területek kihívásai a nemzeti hatókörnél szélesebb körű választ tesznek szükségessé, amely különböző régiókat, kormányzati egységeket és kisebb vállalkozásokat is átfog, másfelől pedig felhívja az EBB-t arra, hogy vonja ki a forrásokat azokból a projektekből, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a környezetre és a természeti erőforrásokra;

61.  hangsúlyozza az EBB keleti szomszédságban végzett finanszírozási tevékenységeinek fontosságát; kéri az EBB-t, hogy az Európai Unióval kötött társulási megállapodásokat végrehajtó országokban megvalósuló beruházások támogatása érdekében növelje a keleti szomszédság országaiba irányuló hitelezését;

Adózási fegyelem

62.  üdvözli az EBB által 2018 januárjában elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló keretszabályozást, amely az EBB-csoport működésére vonatkozóan megállapítja a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre irányadó kulcsfontosságú alapelveket, illetve a kapcsolódó feddhetetlenségi szempontokat;

63.  üdvözli, hogy az uniós szakpolitikák és előírások – például az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének – teljes körű alkalmazása révén az EBB eredményeket ért el az adócsalás, az adókijátszás, a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás, valamint az adókikerülés és agresszív adótervezés megakadályozását szolgáló legszigorúbb normák elfogadása terén; e tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy szüntesse meg együttműködését az említett jegyzékben szereplő közvetítőkkel, országokkal és területekkel; rámutat arra, hogy az EBB-nek feltétlenül folyamatosan ébernek kell maradnia, valamint hogy tevékenységeit a szóban forgó gyakorlatok állandóan változó mintáihoz kell igazítania;

64.  ösztönzi az EBB-t, hogy minden olyan művelet esetében, amelynél magasabb kockázatot jelző tényezőket, például a szabályokat be nem tartó országokkal és területekkel fennálló kapcsolatot, adóügyi kockázati mutatókat, illetve – a szabályokat be nem tartó országokkal, illetve területekkel való kapcsolat fennállásától függetlenül – több joghatósági struktúrát érintő komplex műveleteket azonosítottak, továbbra is mélyreható átvilágításokat végezzen;

65.  hangsúlyozza a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk kiváló minőségének fontosságát, valamint annak jelentőségét, hogy ténylegesen meg kell akadályozni az olyan pénzügyi közvetítőkkel, például kereskedelmi bankokkal és befektetési vállalkozásokkal való együttműködést, amelyek kapcsán az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás tekintetében negatív tapasztalatokat szereztek;

66.  üdvözli, hogy az EBB figyelembe veszi a beruházásoknak otthont adó országokbeli adóhatást, illetve azt, hogy e beruházások miként járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, a munkahelyteremtéshez és az egyenlőtlenségek mérsékléséhez;

67.  felszólítja az EBB-t, hogy folytasson intenzívebb kommunikációs tevékenységet; meggyőződése, hogy alapvető fontosságú az uniós polgárokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az EBB hatékonyabban megismertethesse a politikáival elérendő célokat, és ezáltal konkrétan bemutassa az EU polgárainak mindennapi életét gazdagító uniós hozadékokat;

68.  elvárja, hogy az EBB kiigazítsa belső politikáit – az adócsalás elleni fellépések mellett – az adókikerülés elleni küzdelem céljával újonnan elfogadott jogi környezetnek való megfelelés érdekében, amint azt az „Új követelmények az adókikerülés elleni uniós jogi szabályozásban, különös tekintettel a finanszírozási és beruházási műveletekre” című bizottsági közlemény (C(2018)1756) részletezi;

69.  ösztönzi, hogy az EBB működjön együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a nemzeti hatóságokkal a csalás és a pénzmosás eseteinek megelőzése érdekében;

Brexit

70.  azzal a kéréssel fordul a brexit-tárgyalások résztvevőihez, hogy minél előbb állapodjanak meg az Egyesült Királyságnak az ország részvételével létrejött EBB-portfólióból való fokozatos kivezetéséről, az Egyesült Királyság által befizetett tőke visszatérítéséről, az EBB-re és egyesült királyságbeli eszközeire kiterjesztett biztosítékok fenntartásáról; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése nem befolyásolhatja az EBB AAA minősítését;

71.  felszólít arra, hogy méltányos módon rendezzék az EBB brit alkalmazottainak helyzetét;

72.  üdvözli a piaci rések és országspecifikus szükségletek kezelését szolgáló regionális beruházási platformok kialakítását;

73.  ismételten hangsúlyozza, hogy mérsékelni kell az EBB által nyújtott finanszírozás földrajzi eloszlásának egyenlőtlenségeit, tekintettel arra, hogy bár az EBB egyik célkitűzése az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése, 2017-ben e forrásoknak a 70%-át mégis hat tagállam között osztották el; ehelyett a projektek és a beruházások dinamikus, méltányos és átlátható földrajzi eloszlását szorgalmazza a tagállamok, különös tekintettel pedig a kevésbé fejlett régiók között;

°

°  °

74.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0198.

(2)

HL L 169., 2015.7.1., 1. o.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (6.11.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről

(2018/2161(INI))

A vélemény előadója: Eider Gardiazabal Rubial

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kitart amellett, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport kibővített gazdasági szerepe, megnövekedett beruházási kapacitása és az uniós költségvetés felhasználása az EBB-csoport műveleteinek garantálására nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot tesz szükségessé; emlékeztet arra, hogy az elszámoltathatóság és az átláthatóság elvét a nem az uniós költségvetésből finanszírozott uniós szervekre is alkalmazni kell, amint azt az Európai Számvevőszék 2018-ban megismételte;

2.  sürgeti a Parlament hatáskörének sürgős megerősítését az EBB stratégiai orientációja és politikái terén a beruházások sürgetően szükséges demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében;

3.  üdvözli, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) hozzájárul a piaci hiányosságok felszámolásához a piaci rések kezelése és a magánberuházások mozgósítása révén;

4.  tudomásul veszi, hogy az ESBA kkv-keretének végrehajtása eredményes volt a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozásának gyors megvalósítása terén; kiemeli annak fontosságát, hogy az EBB kibővítse a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részére nyújtott támogatását azáltal, hogy egyértelműbb információkkal látja el a kedvezményezetteket a finanszírozáshoz jutás módjáról;

5.  felhívja az EBB-t, hogy fokozza a nemzeti fejlesztési bankokkal folytatott együttműködését, hogy biztosítsa a kapcsolattartást, valamint fejlessze tovább a tanácsadási tevékenységet és a technikai segítségnyújtást annak érdekében, hogy hosszú távon támogassa az ESBA kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását; felhívja az EBB helyi irodáit, hogy terjesszék ki kapcsolattartásukat a helyi partnerekre az ESBA előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos elérni az EBB hitelezési tevékenységének jobb földrajzi és ágazati eloszlását, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a projektek magas színvonalát;

6.  A nemzeti fejlesztési bankokkal kapcsolatban felhívja a figyelmet az EBB-vel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a fejlesztési bankokkal fennálló kapcsolataik újragondolására annak érdekében, hogy biztosítsák egyrészt a megbízatásaik közötti koherenciát, másrészt szorosabbra fűzzék a Bizottsággal, az EBB-vel, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal való együttműködésüket, nagyobb szinergiát alakítsanak ki az esb-alapok és az EBB finanszírozási eszközei és hitelei között, csökkentsék az adminisztratív terheket, egyszerűsítsék az eljárásokat, növeljék az adminisztratív kapacitást, fokozzák a területfejlesztést és a kohéziót, valamint javítsák az esb-alapok és az EBB általi finanszírozás láthatóságát;

7.  felszólítja az EBB-t, hogy összpontosítsa a beruházásokat több határon átnyúló projektre, különös tekintettel a felülvizsgált ESBA-rendelet új prioritásaira; hangsúlyozza, hogy azok a projektek, amelyek két vagy több tagállamot kapcsolnak össze, úgy tekintendők, hogy valószínűleg addicionalitást biztosítanak, azonban esetükben problémák jelentkeznek a források vonzását illetően, így ezeket a projekteket az EBB hitelezési tevékenységében új célterületekké kell tenni;

8.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek kulcsszerepet kell betöltenie azon beruházások előmozdításában, amelyek a legeredményesebbek a munkahelyteremtésben; elvárja továbbá, hogy az EBB ezekről részletes tájékoztatással szolgáljon és a magas színvonalú és fenntarthatóságú munkahelyekre összpontosítson;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EBB tevékenységei szükségesek a köz- és a magánszektor azon beruházási hiányosságainak kezeléséhez, amelyek a gazdasági és pénzügyi válság óta Európában egyre mélyültek; ezért emlékeztet az EBB anticiklikus tényezőként betöltendő szerepére a beruházások újraindítása terén;

10.  üdvözli a regionális beruházási platformok kifejlesztését a piaci hiányosságok és országspecifikus szükségletek kezelése érdekében;

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az EBB által nyújtott finanszírozás egyenlőtlen földrajzi eloszlását, mivel 2017-ben ennek 70 %-át hat tagállam között osztották ki, noha az EBB egyik célkitűzése az Unió gazdasági és társadalmi kohéziója; ehelyett a projektek és a beruházások dinamikus, méltányos és átlátható földrajzi eloszlását szorgalmazza a tagállamok között, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókra;

12.  elvárja, hogy az EBB kiigazítsa belső politikáit az adóelkerülés elleni küzdelem céljával újonnan elfogadott jogi környezetnek való megfelelés érdekében, az adócsalás elleni küzdelem mellett, amint azt a különösen a finanszírozási és befektetési műveletekre vonatkozó uniós jogszabályokban az adókikerülés elleni fellépést szolgáló új követelményekről szóló bizottsági közlemény (COM (2018)1756) részletezi;

13.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság és az Unió közötti végleges megállapodástól függetlenül az EBB részvényeseinek biztosítaniuk kell, hogy az EBB a jelenlegi szinten tudja tartani a beruházási és hitelezési kapacitását;

14.  üdvözli azt a tényt, hogy az EBB teljesítette az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásra vonatkozó 25%-os célkitűzését; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság ezzel szemben nem érte el a 20%-os célt;

15.  kéri az EBB-t, hogy növelje arra irányuló erőfeszítéseit, hogy világszerte pénzügyi forrásokat nyújtson beruházásai diverzifikálására az energiahatékonyság, a megújuló energia és a körforgásos gazdaság terén, mivel e területek kihívásai a nemzeti hatókörnél szélesebb körű választ tesznek szükségessé, amely különböző régiókat, kormányzati egységeket és kisebb vállalkozásokat is átfog, valamint felhívja az EBB-t arra, hogy vonja ki a forrásokat azokból a projektekből, amelyek súlyos kockázatot jelentenek a környezetre és a természeti erőforrásokra;

16.  üdvözli az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést, amelynek célja, hogy a lakossági épületek energiahatékonysági projektjei vonzóbbá váljanak a magánbefektetők számára, az uniós támogatások garanciaként való észszerű felhasználása révén; üdvözli, hogy az EBB nemrég megkezdte a szociális lakásokba való beruházást;

17.  megjegyzi azonban, hogy az európai szociális infrastruktúrába történő beruházással foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése szerint a jóváhagyott ESBA-finanszírozás csupán 4%-a támogat szociális infrastruktúrára irányuló projekteket az Unióban;

18.  kiemeli a konkrét gazdasági, társadalmi és környezeti hatások és az általános makrogazdasági hatások előzetes és utólagos értékelésének fontosságát, és azt, hogy a fentiekre vonatkozó információt teljes mértékben meg kell osztani a Parlamenttel;

19.  üdvözli a tényt, hogy az uniós garanciával fedezett beruházási projektek eredménymérési adatlapjait immár kérésre a Parlament rendelkezésére kell bocsátani;

20.  arra ösztönzi az EBB-t, hogy maximálisan használja ki az összes rendelkezésre álló eszközt és azok helyszínen kifejtett hatását a migráció kiváltó okainak kezelése érdekében;

21.  ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó standardok ambiciózusabbak legyenek, továbbá az EBB-nek felül kell vizsgálnia az olyan intézményekkel való együttműködést, amelyek esetében negatív tapasztalatok mutatkoztak az átláthatóság, a csalás, a korrupció, valamint a környezeti és társadalmi hatások tekintetében;

22.  ösztönzi az EBB együttműködését az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és a nemzeti hatóságokkal a csalás és a pénzmosás eseteinek megelőzése érdekében;

23.  kéri a kereskedelmi bankok és a hasonló pénzügyi intézmények közvetített műveleteinek fokozottabb ellenőrzését és az e műveletekre vonatkozó alaposabb adatszolgáltatást;

24.  hangsúlyozza az EBB keleti szomszédságban végzett finanszírozási tevékenységeinek fontosságát; kéri az EBB-t, hogy növelje a keleti szomszédság országaiba irányuló hitelezését annak érdekében, hogy támogassa az uniós társulási megállapodást végrehajtó országokban megvalósuló beruházásokat;

25.  ismételten sürgeti az EBB csoportot, hogy a közeljövőben fogadja el a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályzatának felülvizsgálatát, valamint hogy a panasztételi mechanizmusának jelenlegi felülvizsgálatát használja fel lehetőségként ahhoz, hogy megerősítse annak legitimitását, hozzáférhetőségét, kiszámíthatóságát, méltányosságát és átláthatóságát;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Marco Valli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Michael Detjen, Stefan Gehrold

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Stefan Gehrold, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere

S&D

Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Indrek Tarand

4

-

ECR

Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk

ENF

André Elissen

NI

Eleftherios Synadinos

2

0

EFDD

Marco Valli

ENF

Marco Zanni

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (15.10.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló éves jelentésről

(2018/2161(INI))

A vélemény előadója: Sander Loones

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza és üdvözli, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) teljes hitelnyújtási tevékenységében fontosnak tartja az EU-n kívüli műveleteket; hangsúlyozza, hogy az EU-n kívüli új hitelezésnek továbbra is viszonylag egyenlően kell megoszlania a szociális és gazdasági infrastruktúra és a helyi magán- és közszférabeli szektor fejlesztésének támogatása között; emlékeztet arra, hogy az EBB teljes hitelnyújtási tevékenységének 10 %-a szolgálja az Unió területén kívüli műveleteket; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB készítsen éves jelentést az EU-n kívüli műveleteiről az Unió külső fellépéseit vezérlő szakpolitikai koherencia elvének, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének, illetve a Párizsi Megállapodásnak való megfelelésre tekintettel;

2.  üdvözli az EBB növekvő átláthatóság biztosítása érdekében kifejtett jelentéstételi tevékenységeit, de szélesebb körű hozzáférést sürget a tevékenységeivel kapcsolatos információkhoz, különösen a szerződéskötés és az alvállalkozói rendszer, valamint az EBB által finanszírozott projektekhez kapcsolódó pénzügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében; felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg a civil társadalom és az érdekelt felek részvételét;

3.  emlékeztet rá, hogy az EBB tevékenységeinek tükrözniük kell az Unió belső és külső politikáit; hangsúlyozza, hogy hitelezési feltételeinek elő kell segíteniük e célok elérését és különösen az Unió peremterületeinek fejlődését a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításával; felhívja az EBB-t, hogy jelentősen erősítse a projektek jóváhagyása előtt a helyi és regionális hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtás és pénzügyi szakértelem biztosítására vonatkozó rendelkezéseket a hozzáférhetőség javítása és valamennyi tagállam – különösen a jóváhagyott projektek esetében alacsonyabb sikerarányt mutatók – bevonása érdekében;

4.  felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is fordítson különös figyelmet az Unió területén kívül a helyi magánszektor fejlesztéséhez nyújtott hitelezésre, amely a szegénység csökkentésének fő motorja, valamint legyen hatással a mikrofinanszírozási intézményeket célzó pénzügyi és hitelkeretekre; e tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy javítsa a kkv-k finanszírozáshoz jutásának hatékonyságát, proaktívabb politikai követelményeket állapítson meg a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra vonatkozóan az EBB-finanszírozásokat folyósító közvetítő bankok számára; tudomásul veszi, hogy az EBB által a külső hitelezési megbízatás keretében végzett összes hitelezési tevékenység fele helyi pénzügyi közvetítőkhöz kerül a mikrohitelezés ösztönzése érdekében, és kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítői által végzett továbbhitelezéssel kapcsolatban teljesebb és rendszeresebb információkat nyújtson be, felszólít arra, hogy az EBB külső hitelezési megbízatásának kiterjesztésével stratégiai szempontból járuljon hozzá a migráció kiváltó okainak kezeléséhez;

5.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre tőkeáttételt más pénzügyi intézményekkel való partnerség és harmadik félnek nyújtott támogatások saját hitelekkel való ötvözése révén, továbbá mozgósítsa finanszírozási forrásait, technikai tanácsadását és segítse elő a finanszírozás vonzóvá tételét; felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa jobban az Unió környezetvédelmi és szociálpolitikai céljainak tiszteletben tartását, beleértve a társfinanszírozott projekteket, illetve a befektetési alapokba és a magántőke-alapokba történő hozzájárulásokat;

6.  felhívja az EBB-t, hogy tevékenységeit hozza összhangba a legújabb UNCTAD-ajánlásokkal, és támogassa a fejlődő országok saját új iparpolitikáinak megerősítését azáltal, hogy hozzájárul a beruházáspolitikai eszközök létrehozásához és olyan különböző ágazatokra, gazdasági tevékenységekre és mechanizmusokra összpontosít, amelyek maximalizálják a beruházások hozzájárulását az ipari kapacitások fejlesztéséhez;

7.  üdvözli, hogy az EBB elindította a gazdasági reziliencia fokozására irányuló kezdeményezést, amely a Nyugat-Balkán országai és az EU déli szomszédsága számára segítséget nyújt az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás jelentette kihívások kezelésére; felhív e kezdeményezés fokozott finanszírozására és az EBB megerősített jelenlétére e régiókban a humanitárius fellépés, a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és az infrastruktúra fejlesztése érdekében; üdvözli e tekintetben az európai külső beruházási terv (EEIP) első projektjeinek jóváhagyását Afrikában, és várakozással tekint az EBB szerepének megerősítésére;

8.  felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre jelentős beruházásokat a keleti szomszédos országok környezetvédelmi átmenete érdekében;

9.  üdvözli az EBB fenntarthatósági kötvényre vonatkozó tervét, és arra ösztönzi, hogy Európán belül és kívül egyaránt vállaljon kulcsfontosságú szerepet a fenntarthatóság finanszírozása terén; felhívja az EBB-t, hogy hitelezési tevékenységei révén különösen támogassa az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítását azáltal, hogy további erőfeszítéseket tesz a szociális, zöld és fenntartható projektekbe való beruházások további elősegítésével;

10.  azon a véleményen van, hogy az EBB-nek a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban tovább kell növelnie szerepét a fenntartható fejlődés elérésében, és hogy az éghajlatváltozási stratégiája keretében nyújtott hiteleknek elsősorban a közlekedési és az energiaágazatra kellene összpontosítaniuk, mivel ezekben nagy innovációs potenciál rejlik. felszólítja az EBB-t, hogy fokozatosan szüntesse meg a fosszilis eredetű üzemanyagokkal kapcsolatos támogatásokat, és fordítson nagyobb figyelmet műveleteinek az emberi és a munkavállalói jogok terén gyakorolt hatására;

11.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy a társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás az egyenlő díjazás és a bérek átláthatósága elvének és a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(1) foglaltak szerint; emellett a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

12.  emlékezteti az EBB-t, hogy a külső hitelezési megbízatás keretében fejlesztési megbízatásával összhangban kell fellépnie annak biztosítása érdekében, hogy beruházásai előteremtsék a fejlődő országokban a helyi adóhatóságoknak járó kellő bevételt;

13.  felhívja az EBB-t, hogy az állami és magánszektor elégtelen projektgenerálási képességére és egyes tagállamok alacsony hitelfelvevő képességére tekintettel, továbbá az Unióban tapasztalható beruházási hiány csökkentése céljából vegye fontolóra, hogy a tagállamok EBB által finanszírozott projektekhez nyújtott egyszeri hozzájárulásai – akár egy tagállam, akár egy, az állami szektorba tartozó vagy egy tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hozzájárulásról van szó – egyszeri intézkedésnek minősüljenek a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 3. és 5. cikke értelmében(2).

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.10.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Yannick Jadot, France Jamet, Elsi Katainen, Jude Kirton-Darling, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Anne-Marie Mineur, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sander Loones, Fernando Ruas, Paul Rübig, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Beatriz Becerra Basterrechea, Czesław Hoc, Stanisław Ożóg, Jozo Radoš, Anders Sellström

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

33

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Elsi Katainen, Jozo Radoš

ECR

Czesław Hoc, Sander Loones, Stanisław Ożóg, Jan Zahradil

EFDD

Tiziana Beghin, William (The Earl of) Dartmouth

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Helmut Scholz

PPE

Laima Liucija Andrikienė, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Fernando Ruas, Paul Rübig, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Anders Sellström, Adam Szejnfeld

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

2

-

ENF

France Jamet

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur

1

0

ENF

Danilo Oscar Lancini

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(2)

HL L 209., 1997.8.2., 1. o.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

9

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

David Coburn, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Markus Ferber, Stefan Gehrold, Sven Giegold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Barbara Kappel, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Ivana Maletić, Marisa Matias, Costas Mavrides, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Peter Simon, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ashley Fox, Jeppe Kofod, Paloma López Bermejo, Michel Reimon, Joachim Starbatty, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pilar Ayuso, Elmar Brok, Helga Stevens


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

24

+

ALDE

Thierry Cornillet

ECR

Ashley Fox, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Joachim Starbatty, Helga Stevens

ENF

Barbara Kappel

EPP

Pilar Ayuso, Elmar Brok, Markus Ferber, Stefan Gehrold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Anne Sander, Tom Vandenkendelaere

9

-

EFDD

David Coburn

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Marisa Matias, Dimitrios Papadimoulis, Miguel Viegas

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Michel Reimon, Ernest Urtasun

9

0

ALDE

Petr Ježek, Wolf Klinz, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

EFDD

Marco Valli

S&D

Jeppe Kofod, Costas Mavrides, Alfred Sant, Peter Simon

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat