Eljárás : 2018/2096(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0420/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0420/2018

Viták :

PV 17/01/2019 - 7
CRE 17/01/2019 - 7

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.15
CRE 17/01/2019 - 10.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0045

JELENTÉS     
PDF 378kWORD 56k
4.12.2018
PE 623.956v04-00 A8-0420/2018

az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról

(2018/2096(INI))

Alkotmányügyi Bizottság

Petíciós Bizottság

Előadók: Jo Leinen, Yana Toom

(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról

(2018/2096(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkének (3) bekezdésére, valamint annak az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló rendelkezéseire,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2015. évben a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló (az eljárási szabályzat 116. cikkének (7) bekezdése), 2016. április 28-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás értelmezéséről és végrehajtásáról szóló 2018. május 30-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az LIX. COSAC 2018. június 17–19-i szófiai plenáris ülésén tett hozzájárulásának 2.6. és 2.7. cikkére,

–  tekintettel az ombudsmannak az Európai Parlament számára készített – az OI/2/2017/TE számú, a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságáról szóló stratégiai vizsgálatot követő – különjelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság által az eljárási szabályzat 55. szabálya alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Bizottság Alkotmányügyi Bizottságról és Petíciós Bizottságról szóló jelentésére (A8-0420/2008),

A.  mivel az EUSZ 228. cikke, valamint az ombudsman alapokmányának 3. cikke lehetővé teszi, hogy az ombudsman megalapozottság esetén vizsgálatokat végezzen, akár panasz alapján, akár saját kezdeményezésből;

B.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy az uniós szintű döntéseket a lehető legnyíltabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni;

C.  mivel az Európai Parlament mint a polgárokat közvetlenül képviselő intézmény és az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállamokat képviseli, az európai jogalkotás két összetevője, amely az Európai Unió legitimitásának kettős forrását jelenti;

D.  mivel az Európai Parlament a jogalkotási folyamat során nagyfokú átláthatósággal működik – beleértve a bizottsági szakaszt is –, lehetővé teszi a polgárok, a média és az érintettek számára, hogy világosan megismerjék a különböző véleményeket a parlamentben, a konkrét javaslatok eredetét, illetve hogy követhessék a végső döntések megszületését;

E.  mivel az EUSZ 16. cikkének (8) bekezdése értelmében a Tanács ülései nyilvánosak, ha azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak;

F.  mivel a Tanács által hozott döntések java részéhez elegendő minősített többségi szavazás konszenzussal, formális szavazás nélkül;

G.  mivel az ombudsman vizsgálatot kezdeményezett a Tanács előkészítő szervei által folytatott jogalkotási viták átláthatóságáról, és 2017. március 10-én 14 kérdést tett fel a Tanács számára, valamint elindított egy nyilvános konzultációt;

H.  mivel a vizsgálat következtében az ombudsman arra jutott, hogy a Tanács átláthatóságának hiánya a jogalkotási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférések esetében, valamint a döntéshozatali folyamat – különösen a Coreperben és a munkacsoportok szintjén végzett előkészítő szakasz – átláthatósága szempontjából jelenleg alkalmazott gyakorlatai hivatali visszásságnak minősülnek;

I.  mivel 2018. február 9-én az ombudsman hat javításra irányuló javaslatot és három konkrét ajánlást tett a Tanács számára az előkészítői szervek átláthatóságával kapcsolatban, és választ kért a Tanácstól;

J.  mivel a Tanács nem válaszolt az ombudsman jelentésében tett ajánlásokra a jogilag előírt három hónapos időszakon belül, és az ombudsman pedig a jogalkotás átláthatóságának fontossága miatt úgy döntött, hogy nem ad a Tanácsnak haladékot a határidő kiterjesztésével, és a jelentést benyújtotta a Parlamentnek;

1.  rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Uniót ért általános kritika, amely szerint az demokratikus deficitszempontból hiányosságokkal küzd; ennélfogva hangsúlyozza, hogy káros az európai projekt ambiciózus vállalkozására nézve az, hogy három fő intézményének egyike a demokratikus létesítményektől elvárható átláthatóság nélkül fogad el döntéseket;

2.  mély meggyőződése, hogy a teljesen demokratikus és magas szinten átlátható európai szintű döntéshozatal elengedhetetlen ahhoz, hogy növelni lehessen a polgárok európai projektbe és az uniós intézményekbe vetett bizalmát, különösen a 2019. májusban tartandó európai parlamenti választások előkészítéseként, és ezért eltökélt szándéka, hogy javítsa az összes Uniós intézmény demokratikus elszámoltathatóságát;

3.  osztja az ombudsman meglátását, hogy a szerződések értelmében jogi feltétel és a modern demokrácia alapkövetelménye annak biztosítása, hogy a polgárok megérteni és részletesen követni tudják a jogalkotási folyamatot és részt vehessenek benne;

4.  hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamatban létfontosságú a magas szintű átláthatóság, hogy a polgárok, a média és az érintettek számára elszámoltathatóak legyenek megválasztott képviselőik és kormányaik;

5.  úgy véli, hogy a magas szintű átláthatóság védelmet biztosít a spekulációk, az álhírek és az összeesküvés-elméletek elterjedése ellen, amennyiben tényszerű alapot biztosít az ilyen állítások nyilvános cáfolatához;

6.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament nyílt és átlátható módon képviseli az európai polgárok érdekeit, amint azt az ombudsman is megerősítette, és tudomásul veszi a Bizottság által az átláthatósági normák javítása terén tett előrelépéseket; sajnálja, hogy a Tanács még nem követ ehhez hasonló normákat;

7.  rámutat arra, hogy a Tanács előkészítői szerveinek – vagyis az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I + II) és több mint 150 munkacsoportnak – a munkája a Tanácsban zajló döntéshozatali folyamat szerves részét képezi;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament bizottsági üléseivel ellentétben a Tanács előkészítői szerveinek ülései és a Tanácsban folytatott megbeszélések többsége zárt ajtók mögött zajlik; véleménye szerint a polgároknak, a médiának és az érdekelt feleknek megfelelő csatornákon – köztük élő és internetes közvetítéseken – keresztül hozzá kell férniük a Tanács és előkészítő szervei üléseihez, valamint hogy az európai jogalkotási folyamat mindkét eleme magas szintű átláthatóságának biztosítása érdekében közzé kell tenni ezen ülések jegyzőkönyveit; hangsúlyozza, hogy a demokratikus legitimitás elve szerint a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a jogalkotási ciklus mindkét elemét elszámoltathatóvá tegye intézkedéseikért;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem teszi közzé proaktív módon a jogalkotással kapcsolatos legtöbb dokumentumot, meggátolva ezzel a polgárokat abban, hogy megismerhessék, melyek a tényleges létező dokumentumok, akadályozva ezáltal azon jogukat, hogy hozzáférést kérhessenek a dokumentumokhoz; sajnálja, hogy a Tanács által a nyilvántartásban közzétett, jogalkotással kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó, elérhető információk nem teljesek és nehezen használhatóak; felhívja a Tanácsot, hogy a jogalkotási ügyekhez kapcsolódó valamennyi dokumentumot szerepeltesse nyilvános dokumentumtárában, függetlenül azok formátumától és besorolásától; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottság, a Parlament és a Tanács arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jogalkotási dokumentumokat tartalmazó közös adatbázis hozzanak létre, és hangsúlyozza, hogy mindhárom intézmény felelőssége e munka gyors lezárása;

10.  úgy véli, hogy a Tanács által alkalmazott gyakorlat, hogy rendszeresen „LIMITE” dokumentumokként titkosítja az előkészítői szervekben terjesztett, jogalkotással kapcsolatos dokumentumokat, megsérti az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélkezési gyakorlatát(6), valamint azt a jogi kötelezettséget, hogy a jogalkotási dokumentumoknak a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáféréssel kell rendelkezniük; felhívja a Tanácsot, hogy maradéktalanul hajtsa végre az EUB ítéleteit, és szüntesse meg a még meglévő következetlenségeket és eltérő gyakorlatokat; emlékeztet arra, hogy a „LIMITE” jelölés nem rendelkezik szilárd jogalappal, és úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a Tanács belső iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokat csak az EUB ítélkezési gyakorlatának megfelelő, kellően indokolt esetekben lehessen „LIMITE” megjelöléssel ellátni;

11.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bíróságnak az Access Info Europe-ügyben hozott 2013-as ítéletét követően a Coreper úgy határozott, hogy általános szabályként a dokumentum előkészítőjének a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokban a tagállami képviselők neveit „adott esetben” kell nyilvántartani; elfogadhatatlannak tartja, hogy a tagállamok által a Tanács előkészítő szerveiben képviselt álláspontok nincsenek sem közzétéve, sem rendszeresen nyilvántartva, ami lehetetlenné teszi, hogy a polgárok, a média és az érintettek hatékonyan megfigyeljék a megválasztott kormányaik viselkedését;

12.  rámutat arra, hogy ez az információhiány gátolja a nemzeti parlamentek azon képességét is, hogy befolyásolják a Tanácsban lévő nemzeti kormányok tevékenységeit – amely pedig a nemzeti parlamentek alapvető feladata az uniós jogalkotási eljárásban –, és lehetővé teszi a nemzeti kormányok tagjai számára, hogy nemzeti szinten elhatárolódjanak az európai szinten hozott döntésektől, amelyeket ők maguk alakítottak és hoztak meg; úgy véli, hogy ez a gyakorlat ellentmond a Szerződések szellemének, és a nemzeti kormányok tagjai részéről felelőtlennek tartja, hogy aláássák az Európai Unióba vetett hitet Brüsszel olyan döntésekért való hibáztatásával, amelyekben ők maguk is részt vettek; azzal érvel, hogy a tagállamok által a Tanács előkészítő szerveiben képviselt álláspontok rendszeres nyilvántartása ösztönözheti a tagállamokat ennek az azonnal megszüntetendő gyakorlatnak a befejezésére; megjegyzi, hogy ez a gyakorlat azon politikusok kezére játszik, akiknek a célja, hogy a nyilvánosság szemében megkérdőjelezzék az EU legitimitását;

13.  a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlenek tartja, hogy a társjogalkotók közötti intézményközi tárgyalások és a Tanácsot jellemző átláthatatlanság felborítja az elérhető információk egyensúlyát, és így strukturális előnyt biztosít a Tanácsnak az Európai Parlamenttel szemben; megismétli a felhívását, hogy javítani kell a Parlament és a Tanács közötti dokumentum- és információcserén, és hogy megfigyelőként hozzáférést kell biztosítani a Parlament képviselői számára a Tanács és annak szervei által tartott ülésekhez – különösen jogalkotással kapcsolatos esetekben – azzal egyenértékű módon, mint ahogyan a Parlament biztosít hozzáférést üléseihez a Tanács számára;

14.  emlékeztet arra, hogy az ombudsman által a háromoldalú egyeztetések átláthatóságával kapcsolatos stratégiai vizsgálatot követően az ajánlásokat nem vették figyelembe, nagyrészt a Tanács vonakodása miatt; úgy véli, hogy mivel a háromoldalú egyeztetések váltak bevett gyakorlattá a jogalkotási ügyekkel kapcsolatos megállapodások elérése tekintetében, magas szintű átláthatóságot kell alkalmazni rájuk; úgy véli, hogy ennek magában kell foglalnia a vonatkozó dokumentumok proaktív közzétételét, egy intézményközi menetrend meghatározását és egy olyan általános szabályt, amely szerint csak a nyilvános mandátumok elfogadása után kezdhetők meg a tárgyalások, összhangban az uniós jogalkotási folyamat nyilvánosságára és átláthatóságára vonatkozó elvekkel;

15.  követeli, hogy a Tanács – mint az Európai Unióban a két társjogalkotó egyike – a munkamódszereit a Szerződésekben előírtaknak megfelelően a parlamenti és részvételi demokrácia szabványaihoz igazítsa, és ne úgy működjön, mintha diplomáciai fórum lenne, mivel nem az a funkciója;

16.  véleménye szerint a tagállamok kormányai megfosztják a polgárokat a tájékoztatáshoz való joguktól, és megkerülik az átláthatóságra vonatkozó szabványokat és a megfelelő demokratikus kontrollt azáltal, hogy messze ható következményekkel járó gazdasági és pénzügyi határozatokat készítenek elő vagy határoznak meg előre olyan informális keretek között, mint az eurócsoport és az euróövezeti csúcstalálkozó; ragaszkodik ahhoz, hogy az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat haladéktalanul alkalmazzák a Tanács informális szerveire és előkészítő szerveire, különösen az eurócsoportra, az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportra, a Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottságra, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságra is; felhív az eurocsoport teljes körű formalizálására a Szerződések következő felülvizsgálata keretében a megfelelő nyilvános hozzáférhetőség és a parlamenti ellenőrzés lehetővé tétele érdekében;

17.  ismételten javasolja a Tanács egy valódi törvényhozási kamarává való átalakítását, így egy ténylegesen is kétkamarás jogalkotási rendszert hozva létre, amely magában foglalja a Tanácsot és a Parlamentet, illetve a Bizottságot mint végrehajtó szervet; javasolja, hogy a Tanács jelenleg aktív jogalkotási szakformációit előkészítő – és mindkét szerv esetében nyilvánosan ülésező – szervekként vonják be a rendszerbe az európai parlamenti bizottságok működéséhez hasonlóan a jogalkotási szempontból egységes Tanács létrehozása érdekében, ahol minden végleges jogalkotási határozat megszületik;

18.  a nyilvános szavazást a demokratikus döntéshozatal alapvető tulajdonságának tartja; sürgeti a Tanácsot, hogy használja ki a minősített többségi szavazás lehetőségét, és ha lehet, tartózkodjon attól a gyakorlattól, hogy konszenzussal, nyilvános formális szavazás nélkül hozzon döntéseket;

19.  teljes mértékben támogatja az európai ombudsman által a Tanács számára tett ajánlásokat, és sürgeti a Tanácsot, hogy legalább a lehető leggyorsabban tegye meg az ombudsman ajánlásainak végrehajtásához szükséges lépéseket, vagyis:

a)  rendszeresen rögzítse a tagállami kormányok kilétét, amennyiben állást foglalnak a Tanács előkészítő szerveiben folytatott megbeszélések során;

b)  világos és nyilvánosan hozzáférhető kritériumokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban miként láthat el dokumentumokat „LIMITE” megjelöléssel;

c)  rendszeresen vizsgálja felül a dokumentumok „LIMITE” besorolását korai szakaszban, a jogalkotási aktus végső elfogadása előtt, így mielőtt az informális tárgyalások, az úgynevezett háromoldalú találkozók megkezdődnek, amikorra a Tanács a jogalkotási javaslat tekintetében kialakítja elsődleges véleményét;

20.  úgy véli, hogy a szakmai titoktartásra való hivatkozások nem használhatók a dokumentumok nyilvántartásának és nyilvánosságra hozatalának rendszeres megakadályozására;

21.  tudomásul veszi az osztrák elnökségnek a közös Alkotmányügyi és Petíciós Bizottsághoz intézett nyilatkozatát, amely szerint folyamatosan tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet a Tanácsban az azzal kapcsolatban folyó reflexióról, hogy hogyan lehetne javítani a jogalkotási átláthatóságra vonatkozó szabályait és eljárásait, valamint kifejezi készségét arra, hogy megfelelő szinten folytatott közös eszmecsere során együttműködjön a Parlamenttel az intézményközi koordinációt igénylő témákban, és sajnálja, hogy eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett az Európai Parlamenthez;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az európai ombudsmannak, az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1)

HL L 145., 2001.5.31, 43. o.

(2)

HL C 66., 2018.2.21., 23. o.

(3)

HL C 252., 2018.7.18., 215. o.

(4)

HL C 337., 2018.9.20., 120. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0225.

(6)

A „lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés” elvéről lásd: C-39/05 P és C-52/05 P sz. egyesített ügyek, Svédország és Turco v. Tanács (2008) ECLI:EU:C:2008:374, 34. bekezdés; C-280/11 P sz. ügy, Tanács v. Access Info Europe (2013) ECLI:EU:C:2013:671, 27. bekezdés; valamint T-540/15 sz. ügy, De Capitani v. Parlament (2018) ECLI:EU:T:2018:167, 80. bekezdés.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Soledad Cabezón Ruiz, Alberto Cirio, Richard Corbett, Eleonora Evi, Danuta Maria Hübner, Peter Jahr, Ramón Jáuregui Atondo, Jude Kirton-Darling, Jo Leinen, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Ana Miranda, Miroslavs Mitrofanovs, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Paulo Rangel, György Schöpflin, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Yana Toom, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Martina Anderson, Max Andersson, Enrique Guerrero Salom, György Hölvényi, Carlos Iturgaiz, Kostadinka Kuneva, Anne-Marie Mineur, József Nagy, Julia Pitera, Ángela Vallina

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Csaba Sógor


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

31

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Yana Toom, Cecilia Wikström

ECR

Notis Marias

EFDD

Eleonora Evi

GUE/NGL

Kostadinka Kuneva, Ángela Vallina

PPE

Alberto Cirio, György Hölvényi, Danuta Maria Hübner, Carlos Iturgaiz, Peter Jahr, Teresa Jiménez Becerril Barrio, Svetoslav Hristov Malinov, József Nagy, Julia Pitera, Paulo Rangel, György Schöpflin, Csaba Sógor

S&D

Soledad Cabezón Ruiz, Richard Corbett, Enrique Guerrero Salom, Ramón Jáuregui Atondo, Jude Kirton Darling, Jo Leinen

VERTS/ALE

Max Andersson, Margrete Auken, Ana Miranda, Miroslavs Mitrofanovs, Josep Maria Terricabras

0

-

 

 

3

0

GUE/NGL

Martina Anderson, Anne Marie Mineur, Barbara Spinelli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat