Eljárás : 2018/0233(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0421/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0421/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 30
CRE 16/01/2019 - 30

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.9
CRE 17/01/2019 - 10.9
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 8.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0039
P8_TA(2019)0404

JELENTÉS     ***I
PDF 812kWORD 103k
4.12.2018
PE 627.748v02-00 A8-0421/2018

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Sven Giegold

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0443),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. és 197. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0260/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0421/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2018/0233(COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődjei jelentős mértékben járultak hozzá az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. A részt vevő országok adóhatóságai is elismerték az említett programok hozzáadott értékét, többek között az uniós tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme tekintetében. A következő évtizedben várható problémák gyakran nem kezelhetők hatékonyan, ha a tagállamok nem tekintenek ki közigazgatási területeik határain túlra is, és nem működnek szorosan együtt partnereikkel.

(2)  A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, és ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket akár maguk között, akár harmadik országokkal, amelyekkel az Unió szorosan együttműködik az adóügyek területén. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: program) létrehozásával kell biztosítani.

(2a)  A programnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok megerősítsék az adócsalás, a korrupció, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet szolgáló kapacitásaikat, beleértve különösen a humánerőforrás-képzést és az igazgatási struktúrák fejlesztését célzó technikai támogatást. Ezt a támogatást átlátható módon kell biztosítani.

(3)  Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unión belüli tisztességes versenyt elősegítő, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, az agresszív adótervezés és az adóztatás kettős elmaradásának megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a tisztességesebb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához, valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

(4)  Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(4) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(5)  A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesítése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Más harmadik országok – különösen a legkevésbé fejlett országok – számára is nyitva állhat, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió bármely programjában való részvételükre kiterjedő egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(5a)  Az Európai Parlament prioritásokat határozott meg. A pénzügyi eszközök jelenlegi hiánya akadályozza az Európai Parlament által a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan kitűzött célok elérését [2017/2052(INI)]. A hatékonyabb adóügyi együttműködés lehetővé teheti a jövőbeli többéves pénzügyi keret végrehajtásához szükséges források jobb összegyűjtését.

(6)  E programra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet). A költségvetési rendelet megállapítja az Unió költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(7)  A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az intézkedéseknek azonban az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő, kiemeltként meghatározott témák kezelésére kell irányulniuk. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8)  Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök – uniós határokon messze túlnyúló – nemzetköziesedésére, és ebből eredően az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára, az Uniónak vagy a tagállamoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket testre szabják vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre. Ezáltal elkerülhetnék különösen a két hasonló elektronikus rendszer – az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer – kifejlesztésével és működtetésével járó adminisztratív terheket és költségeket. Ezért ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszereknek a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés érdekében történő módosítása vagy kiterjesztése költségeinek a program keretében elszámolható költségeknek kell lenniük. A program keretében adott esetben ösztönözni kell a legkevésbé fejlett országok részvételével zajló egyedi fellépéseket, különösen az automatikus információcsere terén, feltéve, hogy a kiemelt témákat teljes mértékben finanszírozták.

(9)  A globalizáció, illetve az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. A szakértők kiválasztásának átláthatónak kell lennie, és az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik, valamint annak alapján kell történnie, hogy mennyiben képesek hozzájárulni az adott intézkedéshez. Biztosítani kell, hogy ezek a szakértők pártatlanok legyenek, és hogy szakmai szerepük tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. Biztosítani kell valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét.

(9a)  A 2014/107/EU(6), az (EU) 2015/276(7), az (EU) 2016/881(8), az (EU) 2016/2258(9) és az (EU) 2018/822(10) tanácsi irányelvek közelmúltbeli elfogadására, valamint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra való tekintettel a programnak célul kell kitűznie az adóhatóságok alkalmazottainak képzését ezen irányelvek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(10)  A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet a 2010. október 19-i, „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”(11) című közlemény tartalmaz – a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a tervezett program szerinti intézkedések céljai több finanszírozási eszköz tekintetében közösek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(10a)   A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piaci programot, valamint a reformtámogató programot.

(10b)  A csalás elleni nemzeti kezdeményezések a csalást potenciálisan más, gyakran szomszédos tagállamok felé terelhetik, és aránytalan adminisztratív terhet róhatnak a törvényeket betartó vállalkozásokra, valamint a nemzetközi kereskedelem során a jogbiztonság hiányát eredményezhetik. Ezért alapvető fontosságú, hogy a Bizottság összehangolja a csalás elleni nemzeti intézkedéseket a nemzeti legjobb gyakorlatok uniós szintű összehangolása révén.

(11)  Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek kellene vonzaniuk a program költségvetésének jelentős részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Zökkenőmentes interoperabilitást kell biztosítani az európai elektronikus rendszerek és szinergiák közös és nemzeti elemei, valamint a releváns uniós programok más elektronikus rendszerei között.

(12)  Jelenleg nincs olyan előírás, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene készíteni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és összehangolásának biztosítása érdekében a programnak rendelkeznie kell egy ilyen többéves adóügyi stratégiai terv létrehozásáról.

(13)  Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések középtávú és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel a munkaprogramokat több évre kiterjedően kell kialakítani. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit, de semmilyen körülmények között eredményezheti az információk és az adófizetők számára biztosított átláthatóság elvesztését. A többéves munkaprogramoknak tükrözniük kell az e rendeletben említett éves jelentések vagy felmérések keretében gyűjtött valamennyi fontos információt. Ezeket az éves jelentéseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni annak érdekében, hogy tájékoztassák az adófizetőket a bevált gyakorlatokról, a levont tanulságokról és a programon belül feltárt, még fennálló akadályokról.

(14)  E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az éves munkaprogramok elfogadására vonatkozóan.

(15)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(12) (22) és (23) bekezdése értelmében ezt a programot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket, ezáltal a REFIT-et is figyelembe véve. E követelményeknek adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk. A Bizottságnak e nyomon követés eredményeiről a tagállamok által szolgáltatott információk alapján évente összefoglaló jelentést kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a tagállamokban a program 3. cikkben foglalt célkitűzései, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelése vonatkozásában fennálló akadályok feltérképezését, valamint a bevált gyakorlatokra vonatkozó javaslatokat. Emellett a Bizottságnak el kell készítenie a program időközi és végső értékelését. Az éves jelentéseket és az értékelő jelentéseket egy külön e célra létrehozott weboldalon nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(15a)  A Bizottság évente kétszer megrendezendő szemináriumot hív össze, melyen a kedvezményezett tagállamok két képviselője is részt vesz, hogy megosszák egymással a problémákat, és lehetséges javításokat javasoljanak a program témáival kapcsolatban, különös tekintettel az adóhatóságok közötti információcserére. A szemináriumon az adóhatóság vezetőségének képviselője és az adóhatóság munkavállalói szakszervezeteinek képviselője, valamint az Európai Parlament és a Tanács képviselője vesz részt.

(16)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program különös célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(14), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(19)  Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazásának a mérlegelése. Az utazási költségek fedezetét prioritásként kell kezelni, hogy biztosított legyen a nemzeti szakértők együttes fellépésekben való részvétele.

(20)  Mivel e rendelet célját az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és – a rendelet léptékére és hatásaira való tekintettel – ezek a célok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság említett cikkben foglalt elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  Ez a rendelet az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” programot (a továbbiakban: a program).

(2)  A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „adózás”: a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó ügyek, ideértve a kialakítást, az adminisztrációt, a végrehajtást és a megfelelést is:

a)  a 2006/112/EK tanácsi irányelv(18) szerinti hozzáadottérték-adó;

b)  a 92/83/EGK tanácsi irányelv(19) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)  a 2011/64/EU tanácsi irányelv(20) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)  a 2003/96/EK tanácsi irányelv(21) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)  a 2010/24/EU tanácsi irányelv(22) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett más adók, vámok és illetékek, a társasági adókat is ideértve, amennyiben azok relevánsak az egységes piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2.  „adóhatóságok”: az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és más szervek;

3.  „európai elektronikus rendszerek”: az adózáshoz és az adóhatóságok küldetésének végrehajtásához szükséges elektronikus rendszerek;

4.  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

4a.  „legkevésbé fejlett ország”: olyan alacsony jövedelmű harmadik ország, amely az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődés tekintetében súlyos strukturális akadályokkal szembesül.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)  A program általános célkitűzése, hogy az egységes piac működésének javítása, az Unión belüli tisztességes verseny előmozdítása és az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek – többek között az adócsalással, adókikerüléssel és agresszív adótervezéssel szembeni – védelme, valamint az adóbeszedés javítása érdekében támogassa az adóhatóságokat és az adózást.

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát és annak megfelelő végrehajtását, az adóügyi együttműködést, az adóügyi információk megosztását és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, valamint a tagállamokban egységesen alkalmazandó jelentéstételi, ellenőrzési és szoftvereszközök fokozatos korszerűsítését is. A programnak emellett segítenie kell az adóhatóságokat az adózással kapcsolatos uniós irányelvek végrehajtásának megkönnyítésében és javításában, valamint személyzetük e tekintetben való képzésében.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 390 000 000 EUR (vagyis folyó áron 300 000 000 EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti többek között a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal és egyéb vonatkozó írásos anyaggal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c)  egyéb harmadik országok az uniós programokban való részvételük feltételeit meghatározó külön megállapodással összhangban, amennyiben a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Amennyiben az elsőbbséget élvező témákat teljes mértékben megfinanszírozták, a legkevésbé fejlett országokat ösztönözni kell arra, hogy vegyenek részt a programban a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia (PCD) elveivel és az ezen országok és az Unió közötti egyedi megállapodásokban meghatározott, az ezen országok programban való részvételére vonatkozó feltételekkel összhangban. Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak ellenére a legkevésbé fejlett országok e programban való részvételének számukra költségmentesnek kell lennie, és a nemzetközi adóügyi célkitűzések, például az adóügyi információk automatikus megosztásának elérésére kell összpontosítania. Az egyedi megállapodásnak garantálnia kell az Unió azon jogát, hogy biztosítsa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, és megvédje saját pénzügyi érdekeit.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában – nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a)  megbeszélések és hasonló ad-hoc események;

b)  projektalapú strukturált együttműködés, beleértve adott esetben a helyszíni ellenőrzéseket is;

c)  informatikai kapacitásépítő intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek kifejlesztése és működtetése, vagy közös nyilvántartások létrehozására irányuló intézkedések;

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

e)  támogatási és egyéb intézkedések, többek között:

1.  tanulmányok és egyéb releváns írásos anyagok;

2.  innovációs tevékenységek, különös tekintettel az igazoló vizsgálatokra, a kísérleti projektekre és a prototípuskészítésre irányuló kezdeményezésekre;

3.  közösen kidolgozott kommunikációs célú tevékenységek;

4.  a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb, vonatkozó intézkedés, amely a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez vagy támogatásához szükséges.

Az a), a b) és a d) pontban említett vonatkozó intézkedési formákat az 1. melléklet mutatja be egy nem kimerítő felsorolás formájában.

(2a)  Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a következő kiemelt témák alábbi jegyzékére kell kiterjedniük:

a)  joghézagok megszüntetése a módosított 2011/16/EU irányelv(23)1a hatékony végrehajtása tekintetében;

b)  hatékony információmegosztás, ideértve a csoportos megkereséseket, valamint a használható formátumok kidolgozását, a nemzetközi szintű kezdeményezések figyelembevételével;

c)  a határokon átnyúló együttműködés akadályainak elhárítása;

d)  a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés akadályainak megszüntetése a módosított 2011/16/EU tanácsi irányelv értelmében;

e)  a határokon átnyúló héacsalások elleni küzdelem;

f)  az adók beszedésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása, ideértve a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelv (EUSTD) értelmében meg nem fizetett adókat;

g)  egységes nemzeti informatikai eszközök bevezetése közös interfészek kifejlesztése céljából, hogy lehetővé váljon a nemzeti informatikai rendszerek összekapcsolása;

(3)  A programhoz nem társult harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködést szolgáló európai elektronikus rendszerek közös alkotóelemei adaptálásának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések finanszírozhatók, amennyiben az Unió érdekében állnak. A Bizottság meghozza a szükséges igazgatási rendelkezéseket, amelyek előírhatják az érintett harmadik felek ezen intézkedésekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulását.

(4)  Amennyiben valamely, a (2) bekezdés c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők részvétele

(1)  Ha a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések megvalósítása szempontjából előnyös, akkor kormányzati hatóságok képviselői – beleértve az 5. cikk szerint a programhoz nem társult harmadik országok képviselőit is –, és adott esetben nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdálkodók vagy a gazdálkodókat képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek a program keretében szervezett intézkedésekben. A Bizottság többek között értékeli e külső szakértők pártatlanságát, és biztosítja, hogy szakmai felelősségükkel ne álljon fenn összeférhetetlenség, és részvételükről a szükségletek alapján, eseti jelleggel dönt.

(2)  Az (1) bekezdésben említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkében foglaltaknak megfelelően megtéríthetők a program keretében.

(3)  A külső szakértőket a Bizottság választja ki átlátható és kiegyensúlyozott eljárást követően, az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik, valamint annak alapján, hogy mennyiben képesek hozzájárulni az adott intézkedéshez. A Bizottság biztosítja valamennyi érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét. Egyértelműen meghatározza, hogy a külső szakértők saját nevükben vagy valamely más szervezet vagy gazdasági szereplő nevében vesznek részt. A részt vevő külső szakértők jegyzékét nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság honlapján.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulás nem ugyanazokat a költségeket fedezi. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

(3)  A költségvetési rendelet 198. cikkének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatások pályázati felhívás nélkül kerülnek odaítélésre, amennyiben a támogatható szervezetek a tagállamok és a programhoz az e rendelet 5. cikkében említettek szerint társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az említett cikkben meghatározott feltételek.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve a program az intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(2)  A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramok határozzák meg.

IV. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI KAPACITÁSÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Feladatok

(1)  A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve a tervezést, a műszaki leírást, a megfelelőségi vizsgálatot, a telepítést, a karbantartást, a továbbfejlesztést, a biztonságot, a minőségbiztosítást és a minőség-ellenőrzést.

(2)  A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott közös elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c)  az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok népszerűsítése és nemzeti szintű végrehajtása céljából;

d)  az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója tekintetében, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns uniós szintű intézkedésekkel;

ea)  a nemzeti szinten alkalmazott, csalás elleni intézkedések összehangolása a legjobb nemzeti gyakorlatok uniós szintű meghatározása és az arról való tájékoztatás révén;

(3)  A tagállamok különösen a következőket biztosítják:

a)  a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai tervben meghatározott nemzeti elemek kifejlesztése és működtetése;

b)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti összetevői kifejlesztésének és működtetésének koordinálása nemzeti szinten;

c)  az európai elektronikus rendszerek összehangolása az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb, releváns nemzeti szintű intézkedésekkel;

d)  a Bizottság rendszeres tájékoztatása az a célból hozott intézkedésekről, hogy az érintett tagállami hatóságok vagy a gazdálkodók teljes körűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e)  az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1)  A Bizottság összeállít és naprakészen tart egy többéves adóügyi stratégiai tervet, amely felsorolja az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó valamennyi feladatot, és besorolja az egyes rendszereket vagy azok részeit a következő kategóriákba:

a)  közös összetevő: az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan összetevője, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelöl meg;

b)  nemzeti összetevő: az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan összetevője, amely az ilyen összetevőt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll;

c)  vagy a kettő kombinációja.

(2)  A többéves adóügyi stratégiai terv tartalmaz innovációs és kísérleti intézkedéseket is, valamint tartalmazza az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai tervben számukra kiadott minden egyes feladat elvégzéséről. Rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a program egészével kapcsolatos feladataik terén elért haladásról is.

(4)  A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak az előző év január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért haladásról szóló jelentést. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak. Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben a tagállamok jelentést tesznek a program 3. cikkben foglalt célkitűzései és a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelésének akadályairól, és javaslatokat tesznek a bevált gyakorlatokra.

(5)  A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a tagállamok és a Bizottság által az (1) bekezdésben említett terv végrehajtása terén elért előrehaladást, valamint a program 3. cikkben említett célkitűzéseinek és a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák megvalósításában elért előrelépést. Az előrehaladás értékelése érdekében a Bizottság összefoglaló éves jelentésének tartalmaznia kell a tagállamokban a program 3. cikkben foglalt célkitűzéseinek megvalósítása, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kiemelt témák kezelése vonatkozásában fennálló akadályok feltérképezését, valamint a Bizottságnak javaslatokat kell tennie a bevált gyakorlatokra. A Bizottság összefoglaló éves jelentéseit egy külön a célból létrehozott bizottsági weboldalon nyilvánosan elérhetővé kell tenni, és azok szolgálnak alapul a 13. cikkben említett jövőbeli többéves munkaprogramokhoz és a 15. cikkben említett értékelő jelentésekhez.

V. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

13. cikk

Munkaprogram

(1)  A programot a költségvetési rendelet 108. cikkében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2)  A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 17. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a 2. melléklet tartalmazza.

(2)  A program célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. melléklet módosítására vonatkozóan, a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata és/vagy kiegészítése, valamint a rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseket nyilvánosan elérhetővé kell tenni a Bizottság egy külön e célra létrehozott honlapján.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb egy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

Auditok és vizsgálatok

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz értelmében részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot „a Fiscalis program bizottsága” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó ▌kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását az 1286/2013/EU rendelet szerint, amely továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1286/2013/EU rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a(z) 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

1. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett lehetséges intézkedési formák nem kimerítő felsorolása

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákat ölthetik:

a)  a megbeszélések és hasonló ad-hoc események esetében:

–  szeminárium és műhelytalálkozó, amelyen általában minden ország részt vesz, és amely során prezentációkat adnak elő, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott téma kapcsán;

–  munkalátogatás, amelyet annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat bővítsék;

–  jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

b)  a strukturált együttműködés esetében:

–  projektcsoport, amely általában korlátozott számú ország részvételével és korlátozott ideig működik, célja egy pontosan meghatározott eredmény elérésére irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is;

–  munkacsoport, nevezetesen strukturális együttműködési formák, nem állandó vagy állandó jelleggel, amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy – adott esetben online együttműködési szolgáltatások, adminisztratív segítség vagy infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett – meghatározott területeken felmerülő feladatokat hajtsanak végre, vagy operatív tevékenységeket végezzenek;

–  többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  közös audit, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének egyetlen auditcsoport által végzett közös ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező ország – köztük legalább két tagállam – szervez;

–  az igazgatási együttműködés 2011/16/EU irányelvben, 904/2010/EU rendeletben, 389/2012/EU rendeletben vagy 2010/24/EU irányelvben megállapított bármely más formája;

d)  az emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések esetében:

–  közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében;

–  technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezésével és megosztásával.

2. MELLÉKLET

Mutatók

Konkrét célkitűzés: az adópolitika, az adóügyi együttműködés és az adminisztratív kapacitásépítés támogatása, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

1. Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1.  Az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, e területen szervezett intézkedések száma és az ezek nyomán tett ajánlások)

2.  Tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok; a képzett tisztviselők száma; a résztvevők által adott minőségi pontszám)

3.  Az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

4.  A közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (időre vonatkozó százalékarány)

5.  A nemzeti közigazgatási szervek és a gazdálkodók használatára szánt, egyszerűsödött informatikai eljárások (regisztrált gazdálkodók száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján beadott kérelmek és lefolytatott konzultációk száma)

2. Tudásmegosztás és hálózatépítés

6.  Az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a generált hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma, az online együttműködési csoportok száma)

7.  A bevált módszerekre és iránymutatásokra vonatkozó mutató (az e területre irányulóan a program keretében végrehajtott tevékenységek; a program támogatásával kifejlesztett valamely munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya)

2a. További mutatók:

1.  Az adócsalás, adókikerülés és agresszív adótervezés elleni küzdelem során, a közös ellenőrzések folyamán beszedett bevételek

2.  Az igazgatási és igazságügyi együttműködés iránt benyújtott, beérkezett és megválaszolt kérelmek száma, tagállamonként

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

  HL C […], […], […] o.

(3)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(4)

  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6)

A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).

(7)

A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.).

(8)

A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).

(9)

A Tanács (EU) 2016/2258 irányelve (2016. december 6.) a 2011/16/EU irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról (HL L 342., 2016.12.16., 1. o.).

(10)

A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o.).

(11)

  COM(2010)0700.

(12)

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(13)

  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o).

(14)

  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15)

  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16)

  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(18)

  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(19)

  A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(20)

  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(21)

  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(22)

  a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(23)

1a   A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/99/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (6.11.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD))

A vélemény előadója: Manuel dos Santos

MÓDOSÍTÁS:

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 a bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1a.  hangsúlyozza azt az álláspontját, mely szerint a 16. fenntartható fejlesztési célnak („Béke, igazságszolgáltatás és erős intézmények”) megfelelően az egységes piac támogatása, a versenyképesség előmozdítása, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek megvédelmezése érdekében az Uniónak ki kell dolgoznia az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges intézkedéseket;

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unió versenyképességének fokozásához; valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

(3)  Azzal, hogy a program az egységes piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő keretet biztosít az intézkedésekhez, várhatóan hozzájárul az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzéséhez és leküzdéséhez; a határokon átnyúló ügyletek kapcsán a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; az európai adóügyi információs rendszerek tökéletesítéséhez, működtetéséhez, támogatásához és végrehajtásához; az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unió versenyképességének fokozásához; valamint annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(7)  A Fiscalis 2020 program keretében alkalmazott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat meg kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, csak általános intézkedéskategóriákat kell meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt, az intézkedéseknek emellett támogatást kell nyújtaniuk a közigazgatási eljárások javításához és a bevált közigazgatási gyakorlatok megosztásához. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a Fiscalis programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció terjedését és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük.

(9)  A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Ezeknek a külső szakértőknek elsősorban kormányzati szerveket – köztük a programhoz nem társult harmadik országok kormányzati szerveit –, valamint nemzetközi szervezeteket, a gazdálkodókat, az adózókat vagy a civil társadalmat kell képviselniük. Az ehhez kapcsolódó kiválasztási folyamat során az 5. fenntartható fejlesztési céllal („A nemek közötti egyenlőség megteremtése és a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának megvalósítása”) összhangban törekedni kell a nemek közötti egyenlőség elérésére a külső szakértők körében.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10 a)  A Fiscalis programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például a „Vám” programot, a csalás elleni uniós programot, az egységes piaci programot, valamint a reformtámogató programot.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek vonzzák a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait.

(11)  Az informatikai kapacitásépítési intézkedéseknek vonzzák a program költségvetésének legnagyobb részét. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti összetevőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok intézkedési körét és feladatait. Zökkenőmentes interoperabilitást kell biztosítani az európai elektronikus rendszerek és szinergiák közös és nemzeti elemei, valamint a releváns uniós programok más elektronikus rendszerei között.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát, az adóügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

(2)  A program egyedi célkitűzése, hogy támogassa az adópolitikát, az adóügyi együttműködést és az adminisztratív kapacitásépítést, beleértve az emberi képességfejlesztést és a programhoz csatlakozott tagállamokban és más tagjelölt országokban működő adóhatóságok és adótisztviselők készségeit , valamint az európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését is.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 270 000 000 EUR.

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon 300 000 000 EUR (vagyis folyó áron 339 000 000 EUR).

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításával és a program célkitűzései megvalósításának értékelésével kapcsolatos előkészítési, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekre vonatkozó költségeket. Az összeg ezenfelül fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal – többek között az intézményi IT-eszközökkel – kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült, a tagállamokban és a programhoz csatlakozott egyéb tagjelölt országokban működő adóhatóságok és adótisztviselők kompetenciáit és készségeit megerősítő minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  emberi képességfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

d)  emberi képesség- és készségfejlesztésre és kapacitásépítésre irányuló intézkedések;

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel a(z) 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról

Hivatkozások

COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

14.6.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Manuel dos Santos

11.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

25.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Marco Valli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Michael Detjen, Stefan Gehrold

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

24

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Stefan Gehrold, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere

S&D

Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Indrek Tarand

5

-

ECR

Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk

ENF

André Elissen, Marco Zanni

NI

Eleftherios Synadinos

1

0

EFDD

Marco Valli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0443 – C8-0260/2018 – 2018/0233(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

8.6.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

14.6.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Sven Giegold

20.6.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

8.10.2018

19.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

27.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

1

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Stefan Gehrold, Sven Giegold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Alex Mayer, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Anne Sander, Alfred Sant, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andrea Cozzolino, Jeppe Kofod, Thomas Mann, Luigi Morgano, Andreas Schwab, Joachim Starbatty, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Liadh Ní Riada

Benyújtás dátuma

4.12.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41

+

ALDE

Thierry Cornillet, Petr Ježek, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

GUE/NGL

Marisa Matias, Liadh Ní Riada, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

PPE

Stefan Gehrold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Georgios Kyrtsos, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Anne Sander, Andreas Schwab, Theodor Dumitru Stolojan

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Jeppe Kofod, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato

1

-

ENF

Gerolf Annemans

4

0

ECR

Stanisław Ożóg, Joachim Starbatty, Kay Swinburne

EFDD

Marco Valli

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 3.Jogi nyilatkozat