Eljárás : 2018/0072(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0426/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0426/2018

Viták :

PV 12/12/2018 - 18
CRE 12/12/2018 - 18

Szavazatok :

PV 13/12/2018 - 9.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0524

JELENTÉS     *
PDF 575kWORD 89k
5.12.2018
PE 627.747v02-00 A8-0426/2018

a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0147 – C8-0138/2018 – 2018/0072(CNS))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Dariusz Rosati

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2018)0147 – C8-0138/2018 – 2018/0072(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0147),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0138/2018),

–  tekintettel a dán parlament, az ír Képviselőház, a máltai parlament és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0426/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  .  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A globális gazdaságnak a digitalizálás eredményeképpen történő gyors átalakulása uniós és nemzetközi szinten is új kihívások elé állítja a társaságiadó-rendszereket, és felmerül az igény, hogy megállapítható legyen, hogy a digitális vállalkozásoknak hol és mennyi adót kell fizetniük. Bár a társaságiadó-szabályok digitális gazdasághoz való hozzáigazításának szükségességét a G20-csoport és a hozzá hasonló szervezetek nemzetközi szinten elismerik, várhatóan nem lesz könnyű globális szintű megállapodást elérni.

(1)  A globális gazdaságnak a digitalizálás eredményeképpen történő gyors átalakulása uniós és nemzetközi szinten is új kihívások elé állítja a társaságiadó-rendszereket, és felmerül az igény, hogy megállapítható legyen, hogy a digitális vállalkozásoknak hol és mennyi adót kell fizetniük. Bár a társaságiadó-szabályok digitális gazdasághoz való hozzáigazításának szükségességét a G20-csoport és a hozzá hasonló szervezetek nemzetközi szinten elismerik, a globális szintű megállapodás elérése várhatóan nem lesz könnyű, és ilyen megoldás a közeljövőben nem születik meg.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Digitális korunkban az adatok a munkaerő és a múltbeli hagyományos erőforrások mellett új gazdasági erőforrássá váltak, és túl gyakran fordul elő, hogy a digitális tevékenységekre nagy mértékben támaszkodó multinacionális vállalatok az adózás elkerülését vagy megkerülését lehetővé tevő megállapodásokhoz folyamodnak, ezért új megközelítést kell kidolgozni annak érdekében, hogy tisztességes és fenntartható digitális adóztatási rendszer jöjjön létre, amely biztosítja, hogy a digitális vállalatok ott fizessenek adót, ahol gazdasági tevékenységeiket ténylegesen folytatják.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó (BEPS) cselekvési tervének 1. fellépéséről szóló, 2015 októberében kiadott, „A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése” című jelentés különböző megközelítéseket határozott meg a digitális gazdaság adóztatása céljából, amelyek megközelítéseket az OECD „A digitalizációból eredő adóügyi kihívások – 2018. évi időközi jelentés” című dokumentumában mélyrehatóbban is megvizsgált. A gazdaság digitális átalakulásának felgyorsulása nyomán egyre nagyobb igény mutatkozik azoknak a megoldásoknak a megtalálására, amelyek lehetővé teszik a digitális vállalkozások méltányos és hatékony adóztatását.

(2)  Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó (BEPS) cselekvési tervének 1. fellépéséről szóló, 2015 októberében kiadott, „A digitális gazdaság adóügyi kihívásainak kezelése” című jelentés különböző megközelítéseket határozott meg a digitális gazdaság adóztatása céljából, amelyek megközelítéseket az OECD „A digitalizációból eredő adóügyi kihívások – 2018. évi időközi jelentés” című dokumentumában mélyrehatóbban is megvizsgált. A gazdaság digitális átalakulásának felgyorsulása nyomán egyre nagyobb és sürgetőbb igény mutatkozik azoknak a megoldásoknak a megtalálására, amelyek lehetővé teszik a digitális vállalkozások méltányos és hatékony adóztatását. Az OECD által a digitális gazdaság megadóztatásával kapcsolatban végzett munka azonban még nem hozott kielégítő eredményt, ami azt mutatja, hogy uniós szinten kell előmozdítani e kérdést. A globális megállapodás elérésének nehézségétől, valamint az ezen irányelvben előirányzott uniós fellépéstől függetlenül egy ilyen megállapodás megkötésére komoly erőfeszítéseket mozgósítva törekedni kell. Közös uniós megközelítés hiányában azonban a tagállamok egyoldalú megoldásokat fogadnának el, ami szabályozási bizonytalansághoz vezetne, és nehézségeket okozna mind a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok, mind pedig az adóhatóságok számára. Miként arra a Parlament pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszási ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága (PANA), valamint a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsága (TAXE2) már felszólított, felhatalmazással rendelkező ENSZ-adószervet kell felállítani, amely a globális megállapodásról, valamint a nemzetközi adórendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről folytatott viták és tárgyalások fórumaként szolgál.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az Európai Parlament pénzmosással, adókikerüléssel és adókijátszási ügyekkel foglalkozó vizsgálóbizottsága (PANA), valamint a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottsága (TAXE2) végleges jelentéseikben egyaránt megállapították, hogy a digitális gazdasággal kapcsolatos adóügyi kihívásokkal foglalkozni kell.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszerre van szükség, továbbá jelezte, hogy várakozással tekint az e témában 2018 elejéig benyújtandó bizottsági javaslatok elé15. Az ECOFIN Tanács 2017. december 5-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az állandó telephely általánosan elfogadott fogalmának, valamint az ahhoz kapcsolódó transzferárazási és nyereségfelosztási szabályoknak szintén központi szerepet kell játszaniuk a digitális gazdaságból származó nyereségek adóztatásával kapcsolatos kihívások kezelésében, és kijelentette, hogy szoros együttműködést ösztönöz az EU, az OECD és más nemzetközi partnerek között a digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatása jelentette kihívásokra való reagálás terén16. Ebben a tekintetben indokolt előírni, hogy a tagállamok nemzeti társaságiadó-rendszereikbe az adóztatási jogaik gyakorlásához szükséges szabályokat építsenek be. Következésképpen szükség van a tagállamokban alkalmazott különböző társasági adók egyértelműsítésére. E szabályok révén ki kell bővíteniük az állandó telephely fogalommeghatározását, és joghatóságukon belül gondoskodniuk kell a jelentős digitális jelenléttel járó adókötelezettségről. Ezenkívül indokolt megállapítani azokat az általános elveket, amelyek alapján meg lehet állapítani a digitális jelenlétnek tulajdonítható adóköteles nyereséget. Elvben ezeknek a szabályoknak az összes társasági adóalanyra alkalmazandóaknak kell lenniük, függetlenül attól hogy az Unióban vagy máshol rendelkeznek adóügyi illetőséggel.

(4)  Az Európai Tanács 2017. október 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy hatékony és méltányos, a digitális kornak megfelelő adózási rendszerre van szükség, továbbá jelezte, hogy várakozással tekint az e témában 2018 elejéig benyújtandó bizottsági javaslatok elé15. Az ECOFIN Tanács 2017. december 5-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az állandó telephely általánosan elfogadott fogalmának, valamint az ahhoz kapcsolódó transzferárazási és nyereségfelosztási szabályoknak szintén központi szerepet kell játszaniuk a digitális gazdaságból származó nyereségek adóztatásával kapcsolatos kihívások kezelésében, és kijelentette, hogy szoros együttműködést ösztönöz az EU, az OECD és más nemzetközi partnerek között a digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatása jelentette kihívásokra való reagálás terén16.Ebben a tekintetben indokolt előírni, hogy a tagállamok nemzeti társaságiadó-rendszereikbe az adóztatási jogaik gyakorlásához szükséges szabályokat építsenek be. Következésképpen szükség van a tagállamokban alkalmazott különböző társasági adók egyértelműsítésére. E szabályok révén ki kell bővíteniük az állandó telephely fogalommeghatározását, és joghatóságukon belül gondoskodniuk kell a jelentős digitális jelenléttel járó adókötelezettségről. Ezenkívül indokolt megállapítani azokat az általános elveket, amelyek alapján meg lehet állapítani a digitális jelenlétnek tulajdonítható adóköteles nyereséget. Elvben ezeknek a szabályoknak az összes társasági adóalanyra alkalmazandóaknak kell lenniük, függetlenül a méretüktől és attól, hogy az Unióban vagy máshol rendelkeznek adóügyi illetőséggel. Ezen kívül, az ezen irányelvben meghatározott közös szabályok alapján az Unióban a társasági adóalap szélesebb körű, valamennyi vállalatra kiterjedő harmonizációjára van szükség. Ez az irányelv tehát nem akadályozhatja és nem késleltetheti a közös konszolidált társaságiadó-alapra irányuló javaslattal kapcsolatos munkát.

_________________

_________________

15 Az Európai Tanács ülése (2017. október 19.) – Következtetések (EUCO 14/17).

15 Az Európai Tanács ülése (2017. október 19.) – Következtetések (EUCO 14/17).

16 A Tanács következtetései (2017. december 5.) – A digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatásának kihívásaira való reagálásról (FISC 346 ECOFIN 1092).

16 A Tanács következtetései (2017. december 5.) – A digitális gazdaság által termelt nyereség adóztatásának kihívásaira való reagálásról (FISC 346 ECOFIN 1092).

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Ugyanakkor célszerű, hogy a szabályok ne legyenek alkalmazandók azokra a jogalanyokra, amelyek egy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek adóügyi illetőséggel, amennyiben az adott joghatóság és a jelentős digitális jelenlét által érintett tagállam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van érvényben, kivéve ha ez az egyezmény jelentős digitális jelenlétre vonatkozóan olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott nem uniós joghatósággal kapcsolatban hasonló jogokat és kötelezettségeket határoznak meg, mint ez az irányelv. Ennek célja a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülése céljából megkötött egyezménnyel való ellentmondások elkerülése, tekintettel arra, hogy a nem uniós joghatóságokat általában nem kötik az uniós jogszabályok.

(5)  Ugyanakkor célszerű, hogy a szabályok ne legyenek alkalmazandók azokra a jogalanyokra, amelyek egy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek adóügyi illetőséggel, amennyiben az adott joghatóság és a jelentős digitális jelenlét által érintett tagállam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van érvényben, kivéve ha ez az egyezmény jelentős digitális jelenlétre vonatkozóan olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott nem uniós joghatósággal kapcsolatban hasonló jogokat és kötelezettségeket hoznak létre, mint ez az irányelv. Ennek célja a nem uniós joghatóságokkal a kettős adóztatás elkerülése céljából megkötött egyezménnyel való ellentmondások elkerülése, tekintettel arra, hogy a nem uniós joghatóságokat általában nem kötik az uniós jogszabályok. Mindazonáltal, az ezen irányelvben foglalt rendelkezések teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamoknak nyomatékos felhívást kell kapniuk arra, hogy ha szükséges, a kettős adóztatásról szóló, jelenleg hatályos egyezményeiket kiigazítsák azzal a céllal, hogy a jelentős digitális jelenlétre vonatkozó rendelkezések beillesztésével az ezen irányelv által a nem uniós joghatósággal kapcsolatban megállapított jogokhoz és kötelezettségekhez hasonló jogokat és kötelezettségeket hozzanak létre. A Bizottság javaslatot tehet az adóügyi megállapodásokat módosító uniós modell bevezetésére, amelynek rendeltetése az egyes tagállamok által kötött. összesen több ezer kétoldalú megállapodás kiigazítása.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A digitális vállalkozások adott tagállamon belüli adókötelezettségének (adóztatható jelenlétének) megbízható meghatározása érdekében arra van szükség, hogy ennek a meghatározásnak az alapját a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevétel, a felhasználók száma vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó üzleti szerződések száma képezze. Az alkalmazandó küszöbértékeknek a különböző üzleti modellekre vonatkozóan tükrözniük kell a digitális jelenlét jelentőségét, és figyelembe kell venniük az értékteremtési folyamathoz való hozzájárulás mértékét. Emellett a különböző méretű tagállamokban egymással összeegyeztethető elbánást kell biztosítaniuk, és figyelmen kívül kell hagyniuk a jelentéktelen eseteket. A termékek vagy szolgáltatások internet vagy elektronikus hálózat használata által megkönnyített értékesítése ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendő digitális szolgáltatásnak.

(6)  A digitális vállalkozások adott tagállamon belüli adókötelezettségének (adóztatható jelenlétének) megbízható meghatározása érdekében arra van szükség, hogy ennek a meghatározásnak az alapját a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevétel, a felhasználók száma vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó üzleti szerződések száma képezze. Az alkalmazandó küszöbértékeknek a különböző üzleti modellekre vonatkozóan tükrözniük kell a digitális jelenlét jelentőségét, és figyelembe kell venniük az értékteremtési folyamathoz való hozzájárulás mértékét. Emellett a különböző méretű tagállamokban egymással összeegyeztethető elbánást kell biztosítaniuk, és figyelmen kívül kell hagyniuk a jelentéktelen eseteket.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Ahhoz, hogy egy vállalkozás jelentős digitális jelenléte egy másik joghatóság területén megadóztatható legyen az utóbbi saját jogszabályai alapján, szükség van a nyereségek jelentős digitális jelenléthez rendelésére vonatkozó elvek meghatározására. A szabályoknak a nyereségfelosztás jelenlegi elvein, valamint a jelentős digitális jelenlét által a gazdaságilag jelentős tevékenységei digitális interfészen keresztül történő végrehajtása során ellátott funkciók, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok funkcionális elemzésén kell alapulniuk. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a digitális vállalkozások által teremtett érték jelentős része a felhasználók tartózkodási helyén és a felhasználókra vonatkozó adatok gyűjtésének és felhasználásának helyén, valamint a digitális szolgáltatások nyújtásának helyén keletkezik. Mivel a digitális üzleti modellekben a jelentős digitális jelenlét által végzett gazdaságilag jelentős tevékenységek egyedi módon járulnak hozzá az értékteremtéshez, a jelentős digitális jelenléthez való méltányos nyereség-hozzárendeléshez általában a nyereségmegosztás módszerét kell alkalmazni. Ugyanakkor ez nem akadályozhatja meg az adóalanyt abban, hogy más, a nemzetközileg elfogadott elvekkel összhangban lévő módszert használjon, ha bizonyítani tudja, hogy a funkcionális elemzés eredménye alapján a nemzetközileg elfogadott elvekkel összhangban lévő másik módszer megfelelőbb. Alapvető fontosságú továbbá, hogy a nyereségfelosztási tényezők szorosan összefüggjenek az értékteremtéssel.

(7)  Ahhoz, hogy egy vállalkozás jelentős digitális jelenléte egy másik joghatóság területén megadóztatható legyen az utóbbi saját jogszabályai alapján, szükség van a nyereségek jelentős digitális jelenléthez rendelésére vonatkozó elvek meghatározására. A szabályoknak a nyereségfelosztás jelenlegi elvein, valamint a jelentős digitális jelenlét által a gazdaságilag jelentős tevékenységei digitális interfészen keresztül történő végrehajtása során ellátott funkciók, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok funkcionális elemzésén kell alapulniuk. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a digitális vállalkozások által teremtett érték jelentős része a felhasználók tartózkodási helyén és a felhasználókra vonatkozó adatok gyűjtésének és felhasználásának helyén, valamint a digitális szolgáltatások nyújtásának helyén keletkezik. Mivel a digitális üzleti modellekben a jelentős digitális jelenlét által végzett gazdaságilag jelentős tevékenységek egyedi módon járulnak hozzá az értékteremtéshez, a jelentős digitális jelenléthez való méltányos nyereség-hozzárendeléshez általában a nyereségmegosztás módszerét kell alkalmazni.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az irányelv egyik alapvető célkitűzése az egész belső piac ellenálló képességének javítása annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a digitalizált gazdaság megadóztatásával kapcsolatos kihívásoknak. Ez a célkitűzés a tagállamok önálló fellépésével nem valósítható meg kielégítő módon, mert a digitális vállalkozások egy adott joghatóság területén való fizikai jelenlét nélkül is képesek határokon átnyúló tevékenységet folytatni, ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy azon joghatóságok területén adózzanak, ahol a nyereségre szert tesznek. Ebből a határokon átnyúló dimenzióból adódóan az uniós szintű kezdeményezés hozzáadott értéket jelent a különböző nemzeti intézkedésekhez képest. A jelentős digitális jelenlétre vonatkozó szabályok Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében a teljes belső piacra kiterjedő közös kezdeményezésre van szükség. A tagállamok egyoldalú és különböző megközelítései hatástalanok lehetnek, és a nemzeti politikák közötti ellentmondások, a piactorzulások és az uniós vállalkozások elé gördített adóügyi akadályok következtében az egységes piac fragmentációjához vezethetnek. Mivel az irányelv célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(8)  Az irányelv egyik alapvető célkitűzése az egész belső piac ellenálló képességének javítása annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a digitalizált gazdaság megadóztatásával kapcsolatos kihívásoknak, tiszteletben tartva ennek során nemcsak az adósemlegesség elvét, hanem a szolgáltatások szabad mozgását is az egységes európai piacon, anélkül, hogy az uniós és a nem uniós válallkozások között megkülönböztetésre kerülne sor. Ez a célkitűzés a tagállamok önálló fellépésével nem valósítható meg kielégítő módon, mert a digitális vállalkozások egy adott joghatóság területén való fizikai jelenlét nélkül vagy csupán csekély fizikai jelenlét mellett is képesek határokon átnyúló tevékenységet folytatni, ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy azon joghatóságok területén adózzanak, ahol a nyereségre szert tesznek. Ebből a határokon átnyúló dimenzióból adódóan az uniós szintű kezdeményezés hozzáadott értéket jelent a különböző nemzeti intézkedésekhez képest. A jelentős digitális jelenlétre vonatkozó szabályok Unión belüli összehangolt alkalmazásának biztosítása érdekében a teljes belső piacra kiterjedő közös kezdeményezésre van szükség. A tagállamok egyoldalú és különböző megközelítései hatástalanok lehetnek, és a nemzeti politikák közötti ellentmondások, a piactorzulások és az uniós vállalkozások elé gördített adóügyi akadályok következtében az egységes piac fragmentációjához vezethetnek. Ezért külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az uniós megközelítés méltányos legyen, és ne kerüljön sor megkülönböztetésre egyetlen tagállammal szemben sem. Mivel az irányelv célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Az adópolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, de az EUMSZ 115. cikke egyértelműen kimondja, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését. Ezen irányelv nem vonja maga után a társasági adókulcsok harmonizációját az Unióban, tehát nem korlátozza a tagállamok azon képességét, hogy saját területükön a digitális szolgáltatások bevételeire alkalmazandó igazságos társaságiadó-kulcsokat állapítsanak meg.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Annak érdekében, hogy a társasági adóalap tekintetében egységes és következetes keret jöjjön létre, a jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos elképzelést és az ezen irányelvben foglalt megoldásokat szervesen be kell építeni a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvbe és a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvbe is.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben történő feldolgozását az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével17 összhangban kell végezni, beleértve az olyan megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik az említett rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését, különösen ami a feldolgozás jogszerűségét, a feldolgozási tevékenységek biztonságát, az érintettek tájékoztatását és jogait, valamint a beépített adatvédelmet és az alapértelmezett adatvédelmet illeti. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell.

(9)  A személyes adatok ezen irányelvvel összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel17 összhangban kell végezni, beleértve az olyan megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik az említett rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését, különösen ami a feldolgozás jogszerűségét, a feldolgozási tevékenységek biztonságát, az érintettek tájékoztatását és jogait, valamint a beépített adatvédelmet és az alapértelmezett adatvédelmet illeti, kellő figyelmet fordítva a szükségesség és az arányosság elveire. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. Az ezen irányelv alkalmazása céljából adott esetben a felhasználóktól gyűjtött adatok körét szigorúan azon adatokra kell korlátozni, amelyek feltüntetik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, de a felhasználó azonosítását nem teszik lehetővé.

__________________

__________________

17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Indokolt, hogy a Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után öt évvel értékelje az irányelv végrehajtását, és arról jelentést tegyen a Tanácsnak. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal minden olyan információt, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez. Indokolt felállítani a DigiTax tanácsadó bizottságot, melynek feladata az irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések vizsgálata.

(10)  A Bizottságnak .... -ig [három évvel ezen irányelv hatálybalépése után] értékelnie kell ezen irányelv végrehajtását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtásról, feltárva többek között a vállalatokra és különösen a kkv-kra háruló adminisztratív terheket és többletköltségeket, valamint az ezen irányelvben meghatározott adózási rendszer hatásait a tagállamok bevételeire, a felhasználók személyes adataira és az egységes piac egészére, különös tekintettel az ezen irányelvben megállapított új szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti verseny lehetséges torzulására. A felülvizsgálat során azt is meg kell vizsgálni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat vagy a jelentős digitális jelenlét fogalmát meg kell-e változtatni. A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal minden olyan információt, amely szükséges a szóban forgó értékeléshez. Indokolt felállítani a DigiTax tanácsadó bizottságot, melynek feladata az irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések vizsgálata. Az említett bizottságnak közzé kell tennie a napirendjeit, és már a kiválasztást megelőzően biztosítani kell, hogy a bizottság tagjai ne álljanak semmilyen összeférhetetlenségi helyzetben. Az Európai Parlament megfigyelőjét a bizottság üléseire meg kell hívni.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos adminisztratív költségeke tekintettel biztosítani kell, hogy kis- és középvállalkozások (kkv-k) ne tartozzanak szándékolatlanul ezen irányelv hatálya alá. A Bizottságnak a felülvizsgálati folyamat részeként meg kell vizsgálnia, hogy ezen irányelv milyen mértékben érinti hátrányosan a kkv-kat.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Mivel az ezen irányelvben megállapított rendelkezések célja, hogy állandó és átfogó megoldást biztosítsanak a digitális adózás kérdésére, az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre kivetett digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló irányelvben a digitális szolgáltatási adóra vonatkozóan előírt átmeneti megoldás automatikusan megszűnik, mihelyt az ezen irányelvben megállapított rendelkezések alkalmazandóvá válnak.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv a jogalanyokra a társasági adó szempontjából vett illetőségüktől függetlenül alkalmazandó, vagyis függetlenül attól, hogy tagállamban vagy harmadik országban rendelkeznek adóilletőséggel.

Ez az irányelv a jogalanyokra a méretüktől és a társasági adó szempontjából vett illetőségüktől függetlenül alkalmazandó, vagyis függetlenül attól, hogy tagállamban vagy harmadik országban rendelkeznek adóilletőséggel.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – 1 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  digitális interfészeken keresztül online megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítése (e-kereskedelmi platformok);

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A digitális szolgáltatások nem foglalják magukban a III. mellékletben felsorolt szolgáltatásokat, illetve az áruknak vagy más szolgáltatásoknak az internet vagy egy elektronikus hálózat segítségével történő értékesítését.

A digitális szolgáltatások nem foglalják magukban a III. mellékletben felsorolt szolgáltatásokat.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  az adózó által egy adózási évben összegyűjtött, digitális tartalmat alkotó adatainak mennyisége meghaladja a csoport összes tárolt tartalmának 10%-át.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Annak a tagállamnak a meghatározása, amelyben a felhasználó az eszközt használta, az eszköz internetprotokoll-címére (IP-címére), illetve – amennyiben az pontosabb – a földrajzi helymeghatározás más módszerére történő hivatkozással történik.

(6)  Annak a tagállamnak a meghatározása, amelyben a felhasználó az eszközt használta, az eszköz internetprotokoll-címére (IP-címére), illetve – amennyiben az pontosabb – a földrajzi helymeghatározás más módszerére történő hivatkozással történik, az (EU) 2016/679 rendelettel (az adatvédelmi rendelettel) összhangban oly módon, hogy a felhasználható azonosítása ne legyen lehetséges. A tagállamok adóhatóságát tájékoztatni kell a felhasználók helyének meghatározására alkalmazott módszerről.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Mivel a társasági adó mértékének megállapítása a tagállamok szuverén döntése, minden tagállam joga továbbra is, hogy a digitális szolgáltatások bevételeire alkalmazandó társasági adó mértékét saját területén maga határozza meg.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 7 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  Az adóalanynak a jelentős digitális jelenlét e cikkel összhangban történő meghatározása szempontjából érdemleges minden információt közölnie kell az adóhatósággal.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereség az a nyereség, amely a digitális jelenlét révén akkor keletkezett volna, ha az egy különálló és független vállalkozás lenne, amely különösen a vállalkozás más részeivel folytatott ügyletei tekintetében digitális interfészen keresztül azonos vagy hasonló feltételek mellett azonos vagy hasonló tevékenységeket végez, figyelembe véve az ellátott funkciókat, a felhasznált eszközöket és a vállalt kockázatokat.

(2)  A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható vagy azzal összefüggő nyereségnek arányosnak kell lennie az adott tagállamban lebonyolított üzleti tevékenység gazdasági valóságával.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  felhasználói szintű adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése, felhasználása és értékesítése;

a)  felhasználói szintű adatok gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése, hasznosítása, továbbítása, telepítése és értékesítése;

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható nyereség (1)–(4) bekezdés szerinti meghatározása során az adóalanyoknak a nyereségmegosztás módszerét kell alkalmazniuk, kivéve ha az adóalany bizonyítja, hogy egy nemzetközileg elfogadott elveken alapuló alternatív módszer a funkcionális elemzés eredményeire való tekintettel megfelelőbb lenne. A felosztási tényezők lehetnek a kutatással, fejlesztéssel és marketinggel kapcsolatban felmerült költségek, valamint a felhasználók tagállamonkénti száma és a tagállamonként gyűjtött adatok.

(6)  A jelentős digitális jelenlétnek tulajdonítható nyereség (1)–(4) bekezdés szerinti meghatározása során az adóalanyoknak a nyereségmegosztás módszerét kell alkalmazniuk. A felosztási tényezők lehetnek a kutatással, fejlesztéssel és marketinggel kapcsolatban felmerült költségek, valamint a felhasználók tagállamonkénti száma és a tagállamonként gyűjtött adatok.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok nemzeti adóhatóságaikat megfelelő személyzettel, szakértelemmel és költségvetési forrásokkal látják el, valamint képzési forrásokat biztosításával felkészítik a személyzetet, hogy a nyereséget az állandó telephelyhez kössék, és így az adó mértékét a szóban forgó tagállamban ténylegesen folytatott digitális tevékenységekhez igazítsák.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

(1)   A Bizottság … [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-ig iránymutatásokat bocsát ki az adóhatóságok számára arról, hogy miként kell meghatározni, mérni és megadóztatni a jelentős digitális jelenlétet és a digitális szolgáltatásokat. E szabályokat az Unió egész területén össze kell hangolni, és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell bocsátani.

 

(2)   A Bizottság az első bekezdésben említett iránymutatások alapján egyértelmű módszertannal ellátott iránymutatásokat dolgoz ki a vállalatok számára is annak érdekében, hogy a vállalatok maguk is felmérhessék, tevékenységeik közül melyek számítanak jelentős digitális jelenlétnek. Ezeket az iránymutatásokat az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ki kell bocsátani és a Bizottság honlapján hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

5 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5b. cikk

 

Igazgatási együttműködés

 

Az irányelvben foglalt Európai Unióban történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az adóügyi információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően automatikusan és kötelezően meg kell osztani.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Felülvizsgálat

Végrehajtási jelentés és felülvizsgálat

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után öt évvel értékeli az irányelv végrehajtását, és jelentést tesz arról a Tanácsnak.

(1)  A Bizottságnak .... -ig [három évvel ezen irányelv hatálybalépése után] értékelnie kell ezen irányelv végrehajtását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtásról. A jelentésben különösen ki kell emelni a vállalatokra és különösen a kkv-kra háruló adminisztratív terheket és többletköltségeket, valamint az ezen irányelvben meghatározott adózási rendszer hatásait a tagállamok bevételeire, a felhasználók személyes adataira és az egységes piac egészére, különös tekintettel az ezen irányelvben megállapított új szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti verseny lehetséges torzulására. A jelentésben azt is meg kell vizsgálni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat vagy a jelentős digitális jelenlét fogalmát meg kell-e változtatni.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

A felhatalmazás gyakorlása

 

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

 

(2)  A Bizottság a 4. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, amelynek kezdete ... [ezen irányelv hatálybalépésének napja].

 

(3)  A Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

(4)  Ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, erről haladéktalanul értesíti a Tanácsot.

 

(5)  A 4. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az azt követő [két hónapon] belül, hogy a Bizottság tájékoztatta a jogi aktusról, a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a Tanács ezt az időpontot megelőzően arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónappal] meghosszabbodik.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

6 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6b. cikk

 

Fellebbezés

 

A vállalatok – uniós és nem uniós vállalatok egyaránt – fellebbezhetnek azon határozat ellen, amely szerint az általuk nyújtott szolgáltatások a nemzeti jognak megfelelően digitális szolgáltatásoknak minősülnek.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

6 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6c. cikk

 

Az Európai Parlament tájékoztatása

 

Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy ha a hatáskörök átruházását visszavonta.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

6 d cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6d. cikk

 

Az Európai Bizottság felhatalmazása arra, hogy harmadik országokkal adóügyi megállapodások megkötése céljából tárgyalásokat folytathasson

 

A tagállamok felruházzák a Bizottságot azzal a hatáskörrel, hogy a nevükben harmadik országokkal tárgyalásokat folytasson, amelyek célja már megkötött adóegyezmények felülvizsgálata vagy új adóegyezmények megkötése az ezen irányelvben meghatározott szabályokkal összhangban, különösen a „jelentős digitális jelenlét” meghatározásának beillesztése tekintetében.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A DigiTax bizottság a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. A DigiTax bizottság elnöke a Bizottság egyik képviselője. A titkársági szolgálatot a bizottság részére a Bizottság biztosítja.

(2)  A DigiTax bizottság a tagállamok és a Bizottság képviselőiből, valamint az Európai Parlament egy megfigyelőjéből áll. A DigiTax bizottság elnöke a Bizottság egyik képviselője. A titkársági szolgálatot a bizottság részére a Bizottság biztosítja. Az említett bizottságnak közzé kell tennie a napirendjeit, és már a kiválasztást megelőzően biztosítani kell, hogy a bizottság tagjai ne álljanak semmilyen összeférhetetlenségi helyzetben. Az érdekelt felek, közöttük szociális partnerek megfigyelőként részt vehetnek az érintett üléseken.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A DigiTax bizottság az elnöke által saját kezdeményezésből vagy az egyik tagállam képviselőjének kérésére ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban felvetett kérdéseket vizsgálja, és következtetéseiről tájékoztatja a Bizottságot.

(4)  A DigiTax bizottság az elnöke által saját kezdeményezésből, illetve az Eurőpai Parlament vagy egy tagállam képviselőjének kérésére megvizsgálja az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatban felvetett kérdéseket , és következtetéseiről tájékoztatja a Bizottságot.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A DigiTax bizottság éves jelentést készít tevékenységeiről és megállapításairól, és e jelentést eljuttatja a Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A DigiTax bizottság ellenőrzi és felügyeli ezen irányelv vállalatok általi helyes végrehajtását. A DigiTax bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzeti adóhatóságoktól összegyűjtött adatokat felhasználja a jelentős digitális jelenléttel kapcsolatos szabályok megfelelő végrehajtásának megvizsgálására, és hogy a nemzeti adóhatóságok közötti együttműködést elősegítő szervként szolgáljon annak érdekében, hogy a kettős adóztatás és az adóztatás kettős elmaradásának lehetősége a lehető legkisebbre csökkenjen.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ezen irányelv alkalmazása során adott esetben a felhasználótól gyűjtött adatok körét olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását.

Az ezen irányelv alkalmazása során adott esetben a felhasználótól gyűjtött adatok körét olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. Személyes adatok ezen irányelv alkalmazása céljából végzett bármely kezelése során maradéktalanul meg kell felelni az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Kapcsolat a bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adóval

 

Amint ezen irányelv alkalmazandóvá válik, az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelv automatikusan hatályát veszti.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adó

Hivatkozások

COM(2018)0147 – C8-0138/2018 – 2018/0072(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

11.4.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

19.4.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

19.4.2018

JURI

19.4.2018

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

23.4.2018

JURI

27.3.2018

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Dariusz Rosati

31.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.8.2018

9.10.2018

19.11.2018

 

Az elfogadás dátuma

3.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Ralph Packet, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Mady Delvaux, Syed Kamall, Alain Lamassoure, Luigi Morgano, Michel Reimon, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Barbara Lochbihler, Jarosław Wałęsa

Benyújtás dátuma

5.12.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Petr Ježek, Lieve Wierinck

ECR

Bernd Lucke

EFDD

Bernard Monot, Marco Valli

GUE/NGL

Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

PPE

Markus Ferber, Brian Hayes, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Esther de Lange, Werner Langen, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Jarosław Wałęsa

S&D

Pervenche Berès, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Philippe Lamberts, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Molly Scott Cato

1

-

ALDE

Wolf Klinz

2

0

ECR

Syed Kamall, Ralph Packet

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.Jogi nyilatkozat