Eljárás : 2018/0165(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0437/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0437/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 18/04/2019 - 10.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0439

JELENTÉS     ***I
PDF 657kWORD 94k
6.12.2018
PE 627.044v02-00 A8-0437/2018

az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0331 – C8-0212/2018 – 2018/0165(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Anne Sander

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0331 – C8-0212/2018 – 2018/0165(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0331),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0212/2018),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0437/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2018/0165 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A tőkepiaci unióval kapcsolatos kezdeményezés célja a banki kölcsöntől való függőség csökkentése, a kis- és középvállalkozások („kkv-k”) piaci alapú finanszírozási forrásainak sokszínűbbé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások nyilvános piacokon történő kötvény- és részvénykibocsátásának elősegítése. Azok az Unióban letelepedett vállalkozások, amelyek kereskedési helyszíneken keresztül kívánnak tőkét bevonni, jelentős egyszeri és folyamatos közzétételi és megfelelési költségekkel szembesülnek, ami megakadályozhatja őket abban, hogy elsősorban az uniós kereskedési helyszíneken törekedjenek a piaci kereskedésbe történő belépésre. A kkv-k uniós kereskedési helyszíneken kibocsátott részvényeit továbbá alacsonyabb szintű likviditás és nagyobb volatilitás jellemzi, ami növeli a tőkeköltségeket és ezáltal ezt a finanszírozási formát túlzottan terhessé teszi. Egy, a kkv-kra vonatkozó horizontális uniós politika ezért alapvető fontosságú. E politikának inkluzívnak, koherensnek és hatékonynak kell lennie, és figyelembe kell vennie a kkv-k különböző alcsoportjait és azok különféle szükségleteit. E célból olyan további szabályozásokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a kkv-k élhessenek az üzleti angyalokhoz, a magvető tőkéhez, a kockázati tőkéhez stb. hasonló megoldásokkal. A kkv-k hitelhez jutásának diverzifikációja az Unió gazdasági egészségének garanciáját jelenti.

(1a)  A kis- és középvállalkozások vagy „kkv-k” olyan vállalkozások, amelyek a legutóbbi éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek megfelelnek: az adott üzleti évben alkalmazottaik átlagos száma 250 főnél kevesebb, mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 000 000 EUR-t, illetve éves nettó árbevételük az 50 000 000 EUR-t.

(2)  A 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) létrehozta a kereskedési helyszínek új típusát, a kkv-tőkefinanszírozási piacokat – amelyek a multilaterális kereskedési rendszer (Multilateral Trading Facilities „MTF”) egyik alcsoportját jelentik – annak érdekében, hogy növekedésük lehetővé tétele céljából egyszerűbbé váljon a kkv-k tőkéhez való hozzáférése, és egyszerűsödjön azon szakosodott piacok továbbfejlesztése, amelyek célja a valódi növekedési potenciállal rendelkező kkv kibocsátók igényeinek kielégítése. A 2014/65/EU irányelv akként rendelkezett, hogy „figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani e piac alkalmazását oly módon, hogy azt a befektetők számára vonzóvá tegye és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzőket”. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az e rendeletre irányuló javaslat kapcsán megfogalmazott véleményében megjegyzi, hogy: „a kommunikáció alacsony szintje és a bürokratikus megközelítések jelentős akadályt képeznek, és sokkal több erőfeszítést kell tenni ezen akadályok leküzdése érdekében. A kommunikációnak mindig a lánc alját kell célba vennie, bevonva a kkv-k szövetségeit, a szociális partnereket, a kereskedelmi kamarákat stb.”

(3)  Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett kibocsátók a multilaterális kereskedési rendszerben vagy szabályozott piacon történő kereskedésbe bevezetett kibocsátókhoz képest viszonylag kevés szabályozási könnyítésben részesülnek. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(7) rögzített kötelezettségek többsége ugyanígy valamennyi kibocsátóra alkalmazandó, függetlenül azok méretétől és attól a kereskedési helyszíntől, ahol a pénzügyi eszközeik bevezetésre kerültek. Ez az alacsony szintű differenciálás a kkv-tőkefinanszírozási piacok és a multilaterális kereskedési rendszer kibocsátói között visszatartja a multilaterális kereskedési rendszereket attól, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzést kérjenek, amit a kkv-tőkefinanszírozási piaci státusz eddigi alacsony felvétele is mutat. Ezért további arányos könnyítések bevezetése szükséges a kkv-tőkefinanszírozási piacok igénybevételének megfelelő előmozdítása érdekében.

(4)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok vonzerejét meg kell erősíteni azon megfelelési költségek és adminisztratív terhek további csökkentésével, amelyekkel a kkv-tőkefinanszírozási piaci kibocsátók szembesülnek. A szabályozott piacok legmagasabb szintű megfelelési szabványainak megőrzése érdekében az e rendeletben előirányzott könnyítéseket a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalatokra kell korlátozni, függetlenül attól, hogy nem minden kkv jegyzett a kkv-tőkefinanszírozási piacokon, és nem minden a kkv-tőkefinanszírozási piacokon jegyzett vállalat kkv. A 2014/65/EU irányelv alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacokon bevezetett vállalkozások legfeljebb 50 %-a lehet nem-kkv annak érdekében, hogy fenntartsák a kkv-tőkefinanszírozási piacok üzleti modelljének jövedelmezőségét, többek között a nem kkv-k értékpapírjainak likviditásán keresztül. Tekintettel az ugyanazon helyszínkategóriában – nevezetesen a kkv-tőkefinanszírozási piacokon – jegyzett kibocsátókra vonatkozóan meghatározott különböző szabályok alkalmazásából fakadó kockázatokra, a jelen rendeletben meghatározott változások nem korlátozódhatnak kizárólag a kkv kibocsátókra. A kibocsátók számára a következetesség és a befektetők számára az egyértelműség biztosítása érdekében, a megfelelési költségek és az adminisztratív terhek könnyítése a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő valamennyi kibocsátóra alkalmazandó, a piaci kapitalizációjuktól függetlenül. Ugyanazon szabályok kibocsátókra történő alkalmazása biztosítja azt is, hogy a vállalkozások ne kerüljenek hátrányba a növekedésük és amiatt, hogy többé nem minősülnek kkv-nak. Célzottabbá kell tenni a kkv-kra – a rendelet alanyaira – , illetve a szükségleteikre összpontosító megközelítést. Ebből a szempontból az adminisztrációs könnyítések nélkülözhetetlen lépést jelentenek, de további intézkedésekre is szükség van. Ösztönözni kell a közvetlenül a kkv-k rendelkezésére álló, a finanszírozási lehetőségeikkel kapcsolatos információk javítását. Az adatok alapján a kkv-kat érintő információhiány jelenti az egyik olyan fő akadályt, amely gátolja ama képességüket, hogy a banki finanszírozástól eltérő, alternatív finanszírozási forráshoz jussanak.

(4a)  Fontos elismerni a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletbe(8) történő belefoglalását, amely tájékoztató a piacokra tőkét kibocsátó kkv-kra vonatkozik. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója a teljes tájékoztató tömörített változata, amelyet az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor kell közzétenni, és amely alapvető információkat és dokumentációt tartalmaz. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója rövidebb, ezért olcsóbb előállítani, így csökkenti a kkv-k költségeit. A kkv-k számára lehetővé kell tenni, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának használatát választhassák. Továbbá, a 20 millió EUR-ig terjedő, értékpapírokra vonatkozó ajánlattételek esetén minden kibocsátó számára lehetővé kell tenni, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának használatát választhassák, kivéve, ha szabályozott piacra kíván belépni. Ez azokra a kibocsátókra vonatkozik, amelyek nyilvános ajánlattételei bevezethetők a kkv-tőkefinanszírozási piacra, valamint azokra a kibocsátókra, amelyek olyan nyilvános ajánlattételeket tesznek, amelyek nem kerülnek tőzsdei kereskedésre. Alternatív megoldásként a kibocsátók dönthetnek úgy is, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet értelmében teljes tájékoztatót készítenek.

(4b)  Egy kkv-tőkefinanszírozási piac sikerét nem egyszerűen a jegyzett vállalatok számán kell lemérni, hanem a jegyzett vállalatok által elért növekedés ütemén. A szabályozási könnyítésnek a valódi növekedési potenciállal rendelkező kisebb vállalatok javát kell szolgálnia.

(5)  Az 596/2014/EU rendelet 11. cikke alapján a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások bizonyos információknak az ügylet bejelentését megelőző, egy vagy több potenciális befektető számára történő, a potenciális befektetőknek egy esetleges ügylet iránti érdeklődésének és az ahhoz kapcsolódó feltételeknek – így például az ügylet potenciális méretének vagy árának – a felmérése céljából való átadását jelentik. A zártkörű kötvénykibocsátás tárgyalási folyamatában a ▌kibocsátók korlátozott számú potenciális (az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott(9) minősített befektetővel folytatnak tárgyalásokat, és az ügylet valamennyi szerződési feltételét megvitatják a szóban forgó minősített befektetőkkel. A zártkörű kötvénykibocsátás tárgyalási folyamatában a az információk átadása a teljes ügylet szerkezetének kialakítását és befejezését célozza, nem pedig azt, hogy felmérjék az előre meghatározott ügylet potenciális befektetőinek érdeklődését. Zártkörű kötvénykibocsátás esetén a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások lefolytatásának előírása néha terhes lehet, és a kibocsátókat és a befektetőket egyaránt visszatarthatja az ilyen ügyletekkel kapcsolatos tárgyalásoktól. Annak érdekében, hogy a zártkörű kötvénykibocsátás ▌vonzóbbá váljon, az ilyen ügyleteket mentesíteni kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások lefolytatása alól, feltéve, hogy megfelelő titoktartási megállapodás van érvényben.

(6)  A kibocsátók részvényeinek bizonyos szintű likviditása olyan likviditási mechanizmusokon keresztül érhető el, mint az árjegyzési megállapodások vagy a likviditási szerződések. Az árjegyzési megállapodások olyan szerződések, amelyeket a piacműködtető és olyan harmadik személy köt, aki kötelezettséget vállal bizonyos részvények likviditásának fenntartására, és cserébe a kereskedelmi díjakból árengedményben részesül. A likviditási szerződés a kibocsátó és olyan harmadik személy között jön létre, aki kötelezettséget vállal a kibocsátó nevében a részvényei likviditásának biztosítására. A likviditási szerződéseknek bizonyos feltételek mellett a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő valamennyi kibocsátó számára elérhetőnek kell lenniük az egész Unióban annak érdekében, hogy piaci integritás teljes körű megőrzése biztosított legyen. Nem minden illetékes hatóság hozott még létre az 596/2014/EU rendelet 13. cikke szerint a likviditási szerződésre nézve elfogadott piaci gyakorlatokat az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének megfelelően, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem minden kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátó fér hozzá az Unióban likviditási rendszerekhez. A likviditási rendszerek hiánya akadályát képezheti a kkv-tőkefinanszírozási piacok hatékony fejlődésének. Ezáltal szükséges egy olyan uniós keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók számára, hogy a nemzeti szintű elfogadott piaci gyakorlatok hiányában egy másik tagállamban működő likviditásszolgáltatóval kössenek likviditási szerződést. Lényeges ugyanakkor, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacra vonatkozó likviditási szerződések uniós keretrendszere ▌ne felváltsa, hanem inkább kiegészítse a meglévő vagy jövőbeli elfogadott nemzeti piaci gyakorlatokat. Lényeges meghagyni annak a lehetőségét, hogy az illetékes hatóságok elfogadott piaci gyakorlatokat állapítsanak meg a likviditási szerződésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a feltételeiket a helyi sajátosságokra szabják, illetve hogy az ilyen megállapodásokat a kereskedési helyszíneken forgalmazott részvényeken kívül más illikvid értékpapírokra is kiterjesszék.

(7)  A (6) preambulumbekezdésben említett likviditási szerződésekre vonatkozó uniós keret egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az 596/2014/EU rendeletet módosítani kell, hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által kidolgozott végrehajtás-technikai standardok elfogadására, amelyek meghatározzák az ilyen szerződések céljára felhasználandó mintát. A Bizottságnak a végrehajtás-technikai standardokat a Szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.(10)

(7a)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok használatát aktívan elő kell mozdítani. Számos kkv nem tud még ennek az új kategóriájú kereskedési helyszínnek a létezéséről. E helyzet megoldása érdekében a Bizottságnak – az illetékes nemzeti hatóságokkal és a kkv-kat képviselő szervezetekkel szorosan együttműködve – figyelemfelkeltő kampányokat kell folytatnia, hogy tájékoztassa a kkv-kat a kkv-tőkefinanszírozási piacok által nyújtott lehetőségekről.

(8)  Az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kibocsátók dönthetnek úgy, hogy késleltetik a bennfentes információk nyilvános közzétételét, amennyiben fennáll a valószínűsége annak, hogy jogszerű érdekeik sérülnének. A kibocsátók mindazonáltal kötelesek erről értesíteni az illetékes hatóságot, és magyarázatot adni a döntés alátámasztására. A kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátók számára megterhelő lehet az a kötelezettség, hogy írásban dokumentálják, miért döntöttek a közzététel késleltetése mellett. A kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók enyhébb követelményét jelentő azon kötelezettség, amely alapján csak az illetékes hatóság kérésére kellene megmagyarázni a késleltetés okait, nem gyakorolna jelentős hatást az illetékes hatóság azon képességére, hogy ellenőrizze a bennfentes információ közzétételét, miközben jelentősen csökkenne a kkv-finanszírozási piacon szereplő kibocsátók adminisztratív terhe, feltéve, hogy az illetékes hatóságok továbbra is értesítést kapnak a közzététel késleltetéséről, és vizsgálatot indíthatnak, amennyiben kételyeik merülnek fel a döntéssel kapcsolatban.

(9)  A kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátókra vonatkozóan meghatározott jelenlegi kevésbé szigorú – az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerinti – követelmények, miszerint csak az illetékes hatóság kérelmére kell a bennfentesek jegyzékét elkészíteni, korlátozott gyakorlati hatással rendelkeznek tekintettel arra, hogy e kibocsátóknak továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük azon személyeket, akik a folyamatban lévő projektek keretében bennfentesnek minősülnek. A meglévő könnyítést ezért célszerű azon lehetőség biztosításával felváltani, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók csak az állandó bennfentesek jegyzékét vezessék, amelybe beletartoznak olyan személyek és személyek olyan közvetlen családtagjai is, akik a kibocsátón belüli funkciójuk vagy pozíciójuk miatt rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek a bennfentes információhoz. Ezt a jegyzéket évente frissíteni kell, és az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy ez az adminisztratív könnyítés ne idézzen elő a kkv-k számára káros jogellenes gyakorlatokat. A bennfentesek jegyzéke az illetékes hatóságok által végzett vizsgálatok fontos eszköze.

(9a)  A bennfentesek jegyzéke fontos eszközt jelent a szabályozók számára, amikor az esetleges piaci visszaélésekkel kapcsolatban folytatnak nyomozást. Lehetővé teszi a piacok integritásának megóvását. Nagyon fontos leszögezni, hogy a bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó kötelezettség a kibocsátókat és a nevükben vagy a megbízásukból eljáró személyeket egyaránt terheli. A bennfentesek jegyzékének összeállításával kapcsolatban a kibocsátó nevében vagy javára eljáró személyekre háruló felelősséget egyértelműen meg kell határozni annak elkerülése érdekében, hogy az Unióban ne legyenek eltérő értelmezések és gyakorlatok.

A 596/2014/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően módosítani kell.

(9b)  A máshol érvényes kevésbé szigorú követelményeket tükrözve az alkalmazott szankcióknak a kisebb vállalatok gazdasági helyzetét kell tükrözniük.

(10)  A kibocsátóknak – az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az ügyletet követő három napon belül közzé kell tenniük a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által kötött ügyleteket. Ugyanezt a határidőt kell alkalmazni a vezetői feladatokat ellátó személyekre és a velük szoros kapcsolatban álló személyekre azon kötelezettségükkel kapcsolatban, miszerint az ügyleteiket jelenteniük kell a kibocsátónak. Abban az esetben, amikor a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek késve értesítik az ügyleteikről a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátókat, a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók számára technikai kihívást jelent a háromnapos határidőnek való megfelelés, ami felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is felvethet. A kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátóknak ezért lehetőséget kell adni arra, hogy az ügyleteiket két nappal azt követően tegyék közzé, hogy ezekről az ügyletekről őket a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek értesítették.

(11)  A kkv-tőkefinanszírozási piacok nem tekinthetők a kibocsátói bővítés utolsó lépésének, hanem lehetővé kell tenniük a sikeres vállalkozások növekedését továbbá azt, hogy egy napon szabályozott piacokra léphessenek, hogy kihasználják a nagyobb likviditás és a nagyobb befektetői kör előnyeit. A kkv-tőkefinanszírozási piacokról a szabályozott piacra történő átmenet megkönnyítése érdekében a növekvő vállalkozások számára lehetővé kell tenni a szabályozott piacra történő bevezetés céljából az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályok alkalmazását, feltéve, hogy e vállalkozásokat már legalább három éve bevezették kkv-tőkefinanszírozási piacra. Ennek az időtartamnak lehetővé kell tennie a kibocsátók számára, hogy már megfelelő eredményekkel rendelkezzenek, illetve hogy a 2014/65/EU irányelv szabályai szerint a pénzügyi teljesítményükre és a jelentéstételi követelményekre vonatkozóan információt bocsássanak a piac rendelkezésére.

(12)  Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) alapján a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő kibocsátók nem kötelesek pénzügyi beszámolóikat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS) megfelelően közzétenni. Ugyanakkor annak érdekében, hogy ne távolodjanak el a szabályozott piac szabványaitól, a kkv-tőkefinanszírozási piacokon szereplő azon kibocsátóknak, akik egyszerűsített közzétételi szabályokat szándékoznak használni a szabályozott piacra történő áthelyezés céljából, a legfrissebb pénzügyi beszámolóikat, beleértve az előző évre vonatkozó összehasonlító információkat, a hivatkozott rendeletnek megfelelően kell elkészíteniük.

(12a)  Átfogó megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy az Unióban javuljon a kkv-k finanszírozása és az azokba való befektetés. Ennek az átfogó megközelítésnek a finanszírozás mindkét oldalára, a vállalkozásokra és a befektetőkre egyaránt összpontosítania kell. Az intézményi befektetőknek jelenleg szabályoknak, prudenciális követelményeknek vagy potenciálisan túl konzervatív mutatóknak kell eleget tenniük, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy kkv-kba fektessenek be. E tekintetben a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia a nyugdíjalapokat, a biztosító- és viszontbiztosító intézeteket, a vagyonkezelőket és a befektetési vállalkozásokat szabályozó különböző ágazati jogszabályokat abból a szempontból, hogy hogyan lehetne megkönnyíteni a tőkefinanszírozási piacokon jegyzett kkv-kba és még tágabban az összes uniós kkv-ba történő befektetést.

(13)  Az 596/2014/EU és az (EU) 2017/1129 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)  Az ebben a rendeletben rögzített módosításokat e rendelet hatálybalépését követő 6 hónap elteltével kell alkalmazni annak érdekében, hogy a meglévő kkv-tőkefinanszírozási piacok működtetőinek elegendő idő álljon rendelkezésükre szabályzataik kiigazításához,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 596/2014/EU rendelet módosításai

Az 596/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 11. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben az értékpapír-ajánlattétel kizárólag az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének e) pontjában meghatározott minősített befektetőknek szól, az információknak a kötvénykibocsátásban való részvétel szerződési feltételei megtárgyalása céljából az ilyen minősített befektetőknek történő, egy kereskedési helyszínre bevezetett pénzügyi eszközökkel rendelkező kibocsátó általi átadása nem minősül piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásnak és nem minősül bennfentes információk jogosulatlan közzétételének. A kibocsátó biztosítja, hogy az információt kézhez vevő minősített befektetők tudatában legyenek a vonatkozó jogi és szabályozási kötelezettségeiknek, illetve írásban is elismerjék azokat, továbbá tudatában legyenek a bennfentes kereskedelem és bennfentes információ jogosulatlan közzétételére alkalmazandó szankcióknak.

________________________

*  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).”;

2.  A 13. cikk a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói felhatalmazást kapnak részvényeikre vonatkozó uniós likviditási szerződések megkötésére – anélkül, hogy ez aláásná a tagállamok azon képességét, hogy elfogadott piaci gyakorlatokat alkalmazzanak vagy ilyen gyakorlatokat dolgozzanak ki – a következő feltételek teljesülése esetén:

a)  a likviditási szerződés feltételei megfelelnek az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak**;

b)  a likviditási szerződést a (13) bekezdésben említett mintának megfelelően hozták létre;

c)  a likviditásszolgáltatót az illetékes hatóság megfelelően engedélyezte a 2014/65/EU irányelv alapján, illetve azt a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás piaci tagként nyilvántartásba vette;

d)  a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás írásban elismeri a kibocsátónak, hogy a likviditási szerződés másolatát átvette és egyetért a szerződés feltételeivel.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kibocsátónak bármikor képesnek kell lennie annak bemutatására, hogy folyamatosan teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján a szerződés létrejött. Az említett kibocsátó és a kkv-tőkefinanszírozási piacot működtető befektetési vállalkozás az érintett illetékes hatóságok ▌rendelkezésére bocsátja a likviditási szerződés másolatát.

(13) A (12) bekezdés alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság – az ESMA-val szorosan együttműködve és technikai tanácsai alapján – felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtás-technikai standardtervezetek meghatározásával való kiegészítéséhez, a likviditási szerződés megkötésének céljára használandó szerződésminta meghatározására, a 13. cikkben foglalt feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében. ▌

_________________________

**  A Bizottság (EU) 2016/908 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 26.) az elfogadott piaci gyakorlatok megállapításához szükséges kritériumokról, eljárásról és követelményekről, valamint az elfogadott piaci gyakorlatok fenntartásához, megszüntetéséhez vagy elfogadásuk feltételeinek módosításához szükséges követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok meghatározása tekintetében az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 153., 2016.6.10., 3. o.).”;

3.  a 17. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

  a) a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

  „Ha a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője a bennfentes információ közzétételét e bekezdés alapján késleltette, akkor az információ nyilvános közzétételét követően minden esetben írásban értesíti a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságot e késleltetésről. Az értesítésben a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője írásban ismerteti, hogy hogyan teljesültek az e bekezdésben meghatározott feltételek. A tagállamok ugyanakkor rendelkezhetnek úgy, hogy csak a (3) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság kérésére kell ezen indokolásokat nyilvántartásba venni.

  b) a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„ A harmadik albekezdéstől eltérve, az olyan kibocsátónak, akinek a pénzügyi eszközeit ▌a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezették, az írásbeli indokolást csak az illetékes hatóság kérésére kell benyújtania.”;

4.  a 18. cikk (1)–(6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A kibocsátó és a képviseletében vagy a javára eljáró személy mindegyike:

a)  jegyzéket készít azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és akik munkaszerződés alapján vagy más módon számára munkát végeznek olyan feladatokat teljesítve, amelyek által bennfentes információkhoz férnek hozzá, így például a tanácsadók, könyvelők vagy hitelminősítő szervezetek (a bennfentesek jegyzéke);

b)  a bennfentesek jegyzékét a (4) bekezdésnek megfelelően azonnal frissíti; valamint

c)  a bennfentesek jegyzékét kérésre a lehető leghamarabb megküldi az illetékes hatóságnak.

(2)  A kibocsátó és a képviseletében vagy a javára eljáró személy minden ésszerű lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a bennfentesek jegyzékében szereplő személyek írásban elismerjék az ezzel járó jogi és közigazgatási kötelezettségeket, és legyenek tisztában a bennfentes kereskedelemért és a bennfentes információk jogosulatlan közzétételéért kiszabható szankciókkal. Amennyiben a kibocsátó egy másik személyt kér fel a bennfentesek jegyzékének összeállítására vagy frissítésére, a kibocsátó továbbra is teljes felelősséggel tartozik az e cikknek való megfelelésért. A kibocsátó mindig megőrzi jogát a bennfentes-jegyzékhez való hozzáféréshez, amelyet a másik személy állít össze.

(3)  A bennfentesek jegyzéke legalább az alábbiakat tartalmazza:

  a)  a bennfentes információhoz hozzájutó személyek személyazonosságát;

b)  e személyek a bennfentesek jegyzékébe való felvételének okát;

c)  annak dátumát és időpontját, amikor e személyek hozzájutottak a bennfentes információhoz; valamint

d)  a bennfentesek jegyzéke összeállításának dátumát.

(4)  A kibocsátó és a képviseletében vagy javára eljáró személy mindegyike haladéktalanul frissíti a bennfentesek jegyzékét, és feltünteti a frissítés dátumát is az alábbi körülmények fennállása esetén:

a)  amennyiben megváltozott valamely már a bennfentesek jegyzékében szereplő személy jegyzékbe vételének oka;

b)  amennyiben a bennfentes információkhoz új személy fér hozzá, akit ezért fel kell venni a bennfentesek jegyzékébe; valamint

c)  amennyiben valamely személy a továbbiakban már nem fér hozzá a bennfentes információkhoz.

Az egyes frissítések megadják azt a dátumot és időpontot, amikor a frissítést kiváltó változás bekövetkezett.

(5)  A bennfentesek jegyzékét a kibocsátó és a nevében vagy a javára eljáró személy mindegyike a jegyzék összeállítását vagy frissítését követő legalább 5 éven át megőrzi.

(6)  A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói és a képviseletében vagy a javára eljáró személyek felhatalmazást kapnak arra, hogy a bennfentesek jegyzékébe csak azokat a személyeket foglalják bele, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva az adott szervezeten belül mindenkor hozzáféréssel rendelkeznek a kibocsátónál lévő valamennyi bennfentes információhoz.

A bennfentesek jegyzékét kérésre be kell nyújtani az illetékes hatóságnak. Ilyen kérés hiányában a jegyzéket az illetékes hatóság által meghatározandó minimális gyakorisággal kell benyújtani.

5.  Az 19. cikk (3) bekezdésének első albekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátóinak az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számítva két munkanapjuk van arra, hogy az értesítésben szereplő információt közzétegyék.”.

5a.  A 35. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 13. cikk (13) bekezdésében, a 17. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 19. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e módosító jogi aktus hatálybalépésének napja]-tól/től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.”

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 13. cikk (13) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdésében, valamint a 19. cikk (13) és (14) bekezdése és a 38. cikk említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”

c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.”

d) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 6. cikk (5) és (6) bekezdése, a 12. cikk (5) bekezdése, a 13. cikk (13) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése, vagy a 19. cikk (13) vagy (14) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történt értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejáratát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három hónappal meghosszabbodik.”

2. cikk

Az (EU) 2017/1129 rendelet módosításai

-1.  Az 1. cikk a következőképpen módosul:

  a)  az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) „ f) valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel, feltéve hogy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosan elérhetővé tettek egy, az ügyletet és annak a kibocsátójára gyakorolt hatását leíró és – azért, hogy a befektető számára lehetővé tegye a megalapozott értékelést – nagyobb átláthatóságot biztosító dokumentumot.”

b)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (4) bekezdés f) pontjában és az (5) bekezdés első albekezdésének e) pontjában meghatározott kivételek nem alkalmazandók, ha az ajánlatkérő szerv tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már az irányítás átvétele előtt bevezették valamely szabályozott piacra.

A (4) bekezdés g) pontjában és az (5) bekezdés első albekezdésének e) pontjában meghatározott kivételek csak az alábbi esetek valamelyikében alkalmazandók:

a)  az ajánlattevő tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már a tranzakció előtt bevezették valamely szabályozott piacra;

b)  a vállalatfelosztás hatálya alá tartozó, érintett tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat már a tranzakció előtt bevezették valamely szabályozott piacra;

c)  az egyesülés nem minősül az Európai Unió által jóváhagyott IFRS 3, Üzleti kombinációk standard B19. bekezdése szerinti fordított akvizíciónak.”

1.  Az (EU) 2017/1129 rendelet 14. cikke a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul:

  i.  a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) olyan kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokat vagy tőkéhez való hozzáférést biztosító értékpapírokat bocsátanak ki;”

ii.  ▌a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„d) olyan kibocsátók, amelyeket kkv-tőkefinanszírozási piacra legalább két éve bevezettek, és amelyek meglévő vagy új értékpapírjaikat szabályozott piacra kívánják bevezetni.”;

b)  a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.  a (3) bekezdés második albekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)  tulajdonviszonyt megtestesítő vagy a tőkéhez hozzáférést biztosító értékpapírok esetében a működő tőkéről szóló nyilatkozat, a tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat, a relevánsnak tekinthető összeférhetetlenségek és a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek közzététele, a főrészvényesek és adott esetben az előzetes pénzügyi információk.”

ii.  a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„ A Bizottság 2021. január 21-ig felülvizsgálja az e bekezdésben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy aktusokat, különösen azokat, amelyek az e bekezdés második albekezdésének e) pontja alapján a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó csökkentett információkat meghatározó ütemterveket tartalmazzák. ”

2a.  A 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

ca) a kkv-któl eltérő olyan kibocsátók, amelyek részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételt tesznek egy időben az ugyanezen részvények kkv-tőkefinanszírozási piacra történő bevezetésére irányuló kérelemmel, amennyiben nem rendelkeznek kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett részvényekkel és az alábbi két elem szorzatának eredménye nem éri el a 200 000 000 EUR-t:

i. a végső ajánlat ára vagy a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben a maximális ár;

ii. a közvetlenül a részvénykibocsátás után forgalomban lévő részvények teljes száma vagy a nyilvánosság számára felajánlott részvények összege vagy – a 17. cikk (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett esetben – a nyilvánosság számára felajánlott részvények maximális összege alapján kiszámítva.”

2b.  Az V. mellékletben a II. pont helyébe a következő szöveg lép:

  „II. A ▌tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat (kizárólag a 200 000 000 EUR feletti piaci tőkeértékű vállalkozások által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) és a működő tőkéről szóló nyilatkozat (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében).

  A cél információkat szolgáltatni a kibocsátó tőkeellátottságáról és kötelezettségeiről és arról, hogy a működő tőke elegendő-e a kibocsátó aktuális szükségleteinek kielégítésére, vagy hogy ellenkező esetben hogyan kívánja a kibocsátó biztosítani a további szükséges működő tőkét.”

2a. cikk

Az (EU) 600/2014 rendelet és a 2014/65/EU irányelv módosítása

1.  A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig az ESMA-val együttműködésben jelentést készít a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) és a 2014/65/EU irányelv követelményeinek a kkv-k finanszírozására és a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésére gyakorolt hatásáról, illetve a kkv-tőkefinanszírozási piacok sikeréről. A jelentés céljából az ESMA adatokat gyűjt a kkv-tőkefinanszírozási piacokra, az egyéb multilaterális kereskedési rendszerekre és szabályozott piacokra vonatkozó első nyilvános ajánlattételekkel és részvénykivezetésekkel kapcsolatban, valamint nyomon követi a vállalatok különböző kereskedési helyszínek közötti mozgását. Az ESMA megvizsgálja továbbá, hogy a kkv-k részvényeinek és kötvényeinek a másodlagos piacon fennálló tulajdonosi viszonyai akadályozzák-e a kkv-k nyilvános piacokhoz való hozzáférését. A jelentést – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – el kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.  A Bizottság 2019. december 31-ig az érdekeltekből álló szakértői csoportot hoz létre a kkv-tőkefinanszírozási piacok sikerének figyelemmel kísérésére. Az (1) bekezdésben említett jelentés kkv-tőkefinanszírozási piacokról szóló első szakaszát az érdekeltek szakértői csoportjával együttműködve kell kidolgozni.

2b. cikk

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv módosításai

A Bizottság 2019. december 31-ig értékeli az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv(13) 13. cikke rendelkezéseinek a kkv-kra irányuló, Unión belüli kutatás lefedettségre gyakorolt hatásait.

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 13. cikke meghatározza az ügyfeleknek portfóliókezelést vagy egyéb befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások részére harmadik felek által biztosított kutatásra vonatkozó követelményeket, és különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy ilyen kutatás ne minősüljön a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (7) és (8) bekezdése szerinti tiltott ösztönzésnek.

2c. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosításai

1.   A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést készít a tőkekövetelmények, befektetési ráták és minden olyan egyéb intézkedés hatásáról, amely korlátozó módon hathat a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-knak a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(14) hatálya alá eső a biztosító- és viszontbiztosító társaságok általi finanszírozására, és ezt a jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, amelyet adott esetben jogalkotási javaslattal egészít ki.

2.  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, EIOPA) jelentést nyújt be a Bizottságnak a következőkről:

a)  a biztosító- és viszontbiztosító társaságok részéről a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-kba történő befektetés alakulásának elemzése;

b)  azon szabályozási és adminisztratív akadályok elemzése, amelyek korlátozzák vagy gátolják a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-k finanszírozását vagy az ezekbe történő befektetést, mint például a prudenciális követelmények és ráták vagy bármilyen más rendelkezés;

c)  a kkv-kitettségekre vonatkozóan a 2009/138/EK irányelvben meghatározott tőkekövetelmények koherenciája, valamint az a) és b) pontban említett elemzések következtetései.

2d. cikk

Az (EU) 2016/2341 irányelv módosításai

1.  A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést készít a tőkekövetelmények, befektetési ráták és minden olyan egyéb intézkedés hatásáról, amely korlátozó módon hathat a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-knak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató, a 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) hatálya alá eső intézmények (IORP 2) általi finanszírozására, és ezt a jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, amelyet adott esetben jogalkotási javaslattal egészít ki.

2.  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az EIOPA jelentést nyújt be a Bizottságnak a következőkről:

a)  a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények részéről a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-kba történő befektetés alakulásának elemzése;

b)  azon szabályozási és adminisztratív akadályok elemzése, amelyek korlátozzák vagy gátolják a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-k finanszírozását vagy az ezekbe történő befektetést, mint például a prudenciális követelmények és ráták vagy bármilyen más rendelkezés;

c)  a kkv-kitettségekre vonatkozóan a 2009/138/EK irányelvben meghatározott tőkekövetelmények koherenciája, valamint az a) és b) pontban említett elemzések következtetései.

2e. cikk

A befektetési vállalkozások és a vagyonkezelők tevékenységeire vonatkozó keretszabályok felülvizsgálati záradéka

1.  A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig jelentést készít a tőkekövetelmények, befektetési ráták és minden olyan egyéb intézkedés hatásáról, amely a 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi (ÁÉKBV) irányelv(16) és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi (ABAK) irányelv(17), az IFD-irányelv és az IFR-rendelet [PO: please insert reference] hatálya alá tartozik és korlátozó módon hathat a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-knak a vagyonkezelők és befektetési vállalkozások általi finanszírozására, és ezt a jelentést az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti, amelyet adott esetben jogalkotási javaslattal egészít ki.

2.  Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az ESMA és az EBH jelentést nyújt be a Bizottságnak a következőkről:

a)  ezen pénzügyi intézmények részéről a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-kba történő befektetés alakulásának elemzése;

b)  azon szabályozási és adminisztratív akadályok elemzése, amelyek korlátozzák vagy gátolják a jegyzett vagy nem jegyzett kkv-k finanszírozását vagy az ezekbe történő befektetést, mint például a prudenciális követelmények és ráták vagy bármilyen más rendelkezés;

c)  a jegyzett uniós kkv-kba történő befektetések előtti és az általuk okozott tényleges kockázat elemzése legalább 10 éves időszak alatt, vagy 5 éves időszak alatt, amennyiben ezalatt visszaesés következett be, egy teljes gazdasági ciklust felölelve, figyelembe véve a főbb gazdasági tényezők ciklikusságát;

d)  a kkv-kitettségekre vonatkozóan az e keretben meghatározott tőkekövetelmények koherenciája, valamint az a), b) és c) pontban említett elemzések következtetései.

________________________________

***  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).”.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet a hatálybalépéstől számított 6 hónap elteltével alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről        a Tanács részéről

az elnök        az elnök

(1)

  HL C 440., 2018.12.6., 79. o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

  HL C […], […], […]. o.

(4)

  HL C 440., 2018.12.6., 79. o.

(5)

  Az Európai Parlament …-i álláspontja (HL ...) és a Tanács …-i határozata.

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 rendelete az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84 o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(13)

A Bizottság (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve (2016. április 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 500. o.).

(14)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(15)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/91/EU irányelve (2014. július 23.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 186. o.).

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása

Hivatkozások

COM(2018)0331 – C8-0212/2018 – 2018/0165(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

24.5.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

11.6.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

11.6.2018

IMCO

11.6.2018

JURI

11.6.2018

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ENVI

21.6.2018

IMCO

19.6.2018

JURI

9.7.2018

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Anne Sander

31.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.9.2018

19.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

3.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

0

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Petr Ježek, Wolf Klinz, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Werner Langen, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Marisa Matias, Gabriel Mato, Alex Mayer, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Ralph Packet, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mady Delvaux, Syed Kamall, Alain Lamassoure, Luigi Morgano, Michel Reimon, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Barbara Lochbihler, Jarosław Wałęsa

Benyújtás dátuma

7.12.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

33

+

ALDE

Petr Ježek, Wolf Klinz, Lieve Wierinck

ECR

Syed Kamall, Bernd Lucke, Ralph Packet

PPE

Markus Ferber, Brian Hayes, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Jarosław Wałęsa, Esther de Lange

S&D

Pervenche Berès, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Olle Ludvigsson, Alex Mayer, Luigi Morgano, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Philippe Lamberts, Barbara Lochbihler, Michel Reimon, Molly Scott Cato

0

-

 

 

5

0

EFDD

Bernard Monot, Marco Valli

GUE/NGL

Marisa Matias, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 11.Jogi nyilatkozat