Eljárás : 2018/2118(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0450/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0450/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2019 - 8.4

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0004

JELENTÉS     
PDF 536kWORD 57k
10.12.2018
PE 625.454v02-00 A8-0450/2018

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és a Kirgiz Köztársaság közötti átfogó megállapodásra vonatkozó ajánlásáról

(2018/2118(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Cristian Dan Preda

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, az EU és a Kirgiz Köztársaság közötti átfogó megállapodásra vonatkozóan

(2018/2118(INI))

Az Európai Parlament,

  tekintettel a Tanács (EU) 2017/... számú, 2017. október 9-i határozatára az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti átfogó megállapodás uniós hatáskörbe tartozó rendelkezéseire irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére és lefolytatására való felhatalmazásáról (11436/1/17 REV 1),

  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2017. október 9-én elfogadott, az Európai Bizottságnak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti átfogó megállapodás tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseire irányuló tárgyalásoknak a tagállamok nevében történő megkezdésére és lefolytatására való felhatalmazásáról szóló határozatára (11438/1/17 REV 1),

  tekintettel arra, hogy az új átfogó megállapodás javasolt jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 37. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, valamint 207. és 209. cikke,

  tekintettel az EU és a Kirgiz Köztársaság között 1999-ben hatályba lépett, meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM),

  tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására és az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának(1) végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló 2016. április 13-i állásfoglalására(2),

  tekintettel a Kirgizisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, ideértve a 2015. január 15-i(3), a 2010. július 8-i(4) és a 2010. május 6-i állásfoglalását(5),

  tekintettel a főképviselő/alelnök a Kirgiz Köztársaság 2017. október 16-i elnökválasztásával kapcsolatos nyilatkozatára,

  tekintettel az Európai Parlament, a nemzetközi választási megfigyelő misszió (IEOM), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ / ODIHR) elnökválasztással kapcsolatos következtetéseire,

  tekintettel a 13. EU–Kirgizisztán Parlamenti Együttműködési Bizottság által 2018. május 3-án elfogadott nyilatkozatra,

  tekintettel az Európai Unió 2016. február 2-i, azzal kapcsolatos határozatára, hogy GSP+ státuszt adjon a Kirgiz Köztársaságnak,

  tekintettel 2013. október 22-i álláspontjára a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása céljából(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0450/2018),

A.  mivel 2017 decemberében az EU és Kirgizisztán tárgyalásokat kezdtek egy átfogó megállapodásra vonatkozóan, amely a jelenlegi EU-Kirgizisztán PEM helyébe lép, azzal a céllal, hogy fokozzák és elmélyítsék az együttműködést a közös érdeklődésre számot tartó területeken, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás közös értékei alapján, egy új jogi kereten belül;

B.  mivel az átfogó megállapodás hatálybalépéséhez a Parlament hozzájárulása szükséges;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

Általános elvek

a)  tárgyalásokat követően meg kell kötni egy ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott megállapodást az EU és Kirgizisztán között, amely az 1999-es PEM helyébe lép, és amely az erős és tartós kapcsolatok, valamint mindkét fél stabil, biztonságos és fenntartható fejlődésének alapját képezi;

b)  az átfogó megállapodás keretében azonosítani kell rövid és hosszú távú stratégiai perspektívákat, valamint egy sor jól meghatározott és strukturált célt kell kitűzni a Kirgizisztánnal folytatott együttműködés vonatkozásában; további erőfeszítéseket kell tenni és mélyíteni kell a kapcsolatot annak érdekében, hogy az EU láthatóbbá és hatékonyabbá váljon az országban és a régióban;

c)  erősíteni kell a piacgazdaságot a két fél állampolgárai számára biztosított kézzelfogható társadalmi és gazdasági előnyök megvalósítása révén; fenn kell tartani a versenyszabályokat és a jogbiztonságot, többek között független és átlátható intézmények megerősítés révén;

d)  biztosítani kell mindkét fél szilárd elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartsák és előmozdítsák a demokratikus elveket, az emberi jogokat és a jogállamiságot, a Kirgiz Köztársaságnak adott GSP+ státusz megszerzéséhez szükséges követelmények teljes mértékű figyelembevétele mellett, beleértve a kapcsolódó nemzetközi egyezmények ratifikálását és az ezen egyezmények által létrehozott kapcsolódó felügyelő szervek következtetéseinek és ajánlásainak hatékony alkalmazását is; rendszeres és eredményorientált párbeszédet kell folytatni a mindkét fél számára fontos emberi jogi kérdésekről a hatóságok és a civil szervezetek bevonásával, az intézményi keret és a közpolitikák megerősítése céljából; hangsúlyozni kell Kirgizisztánnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2016–2018 közötti tagsága során betöltött konstruktív szerepét, és ösztönözni kell az ország további nemzetközi szerepvállalását;

e)  elő kell mozdítani a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés erősítését, és közös megközelítéseket kell kidolgozni a kirgiz partnerekkel való együttműködéshez a nemzetközi biztonság előmozdítása, valamint az olyan globális kihívások hatékony kezelése érdekében, mint a terrorizmus, az éghajlatváltozás, a migráció és a szervezett bűnözés, és elő kell mozdítani a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a 2018–2040 időszakra vonatkozó új nemzeti fejlesztési stratégia végrehajtását; valamint – általánosabb értelemben – elő kell mozdítani Közép-Ázsia stabilitását és növekedését;

Politikai párbeszéd és nemzetközi együttműködés

f)  erősíteni kell a politikai párbeszédet és az ágazati együttműködést; érdemi, rendszeres párbeszédet kell biztosítani valamennyi jelentőséggel bíró kérdésben, a meglévő formátumok alapján;

g)  fokozni kell az együttműködést a válságkezelés, a konfliktusmegelőzés, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni fellépés, az erőszakos radikalizálódás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése, valamint az integrált határigazgatás terén, teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét és összhangban a Büntető Törvénykönyv módosításaival; biztosítani kell továbbá, hogy a szélsőséges tevékenység elleni fellépésről szóló, 2005. évi 150. nemzeti jogszabály teljes mértékben összhangban álljon a nemzetközi normákkal;

h)  javítani kell a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket oly módon, hogy azok javítsák a befektetési környezetet, előmozdítsák a kirgiz gazdaság diverzifikációját, kedvezzenek a kölcsönös előnyök megjelenésének, és megerősítsék a jogbiztonságot és a szabályozás átláthatóságát; támogatni kell a felelősségteljes kormányzást, a jól működő igazságszolgáltatást és a bürokrácia csökkentését, és minden lehetséges intézkedéssel elő kell mozdítani a fenntartható gazdasági fejlődést a többoldalú, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer megszilárdítása és fejlesztése érdekében; hozzá kell járulni a kis- és középvállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásához; tovább kell mélyíteni az EU-kirgiz gazdasági kapcsolatokat a GSP+ státusz kapcsán, valamint fel kell szólítani Kirgizisztánt az e státuszból eredő nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, az ország gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében;

i)  fokozni kell a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelem terén folytatott együttműködést; külön szakaszokat kell beilleszteni, amelyek egyértelmű és határozott, a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemre és nemzetközi standardok és többoldalú korrupcióellenes egyezmények végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket fogalmaznak meg; felelősségteljes adóügyi kormányzásról szóló rendelkezéseket és átláthatósági standardokat kell beilleszteni, amelyek megerősítik a felek arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi standardokat;

j)  hozzá kell járulni, hogy a külföldi befektetésekre, a vámhatóságokra, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó megfelelő reformok révén erősödjön Kirgizisztán tagsága a Kereskedelmi Világszervezetben;

k)  fokozni kell az EU és Kirgizisztán közötti koordinációt a nemzetközi fórumokon kialakított álláspontjaik kapcsán;

l)  erősíteni kell Kirgizisztán és az Európai Parlament közötti interparlamentáris párbeszédet;

m)  biztosítani kell, hogy a megállapodás nagy hangsúlyt fektessen az éghajlatváltozásra, a vízgazdálkodásra, valamint a természeti katasztrófák – többek között a földrengések – magas kockázata miatt a kockázatmegelőzésre és katasztrófakészültségre; támogatást kell nyújtani Kirgizisztánnak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés megvalósítása terén tett komoly erőfeszítéseihez;

Intézményi rendelkezések

n)  biztosítani kell a tárgyalási irányelvek titoktartási szabályokkal összhangban történő átadását az Európai Parlamentnek, lehetővé kell tenni a tárgyalási folyamat Parlament általi megfelelő ellenőrzését, valamint következetesen teljesíteni kell az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdéséből származó intézményközi kötelezettségeket, amelyek értelmében haladéktalanul és teljes mértékben tájékoztatni kell a Parlamentet az eljárás minden szakaszában;

o)  meg kell osztani a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot, például a jegyzőkönyveket és a tárgyalt szövegtervezeteket, valamint rendszeresen tájékoztatni kell a Parlamentet;

p)  minden szinten tiszteletben kell tartani azt a régóta fennálló gyakorlatot, miszerint nem kerül sor az új megállapodás ideiglenes alkalmazására, amíg a Parlament hozzájárulását nem adja;

q)  meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni a meglévő együttműködést, melyet a jelenlegi PEM rögzít, amely már létrehozta a következő együttműködési és párbeszédet támogató szerveket:

–  az Együttműködési Tanácsot miniszteri szinten;

–  az Együttműködési Bizottságot a magas rangú tisztviselők szintjén, valamint a Kereskedelmi és Beruházási Albizottságot és a Fejlesztési Együttműködési Albizottságot;

–  a Parlamenti Együttműködési Bizottságot (PCC);

r)  meg kell erősíteni a parlamentközi ellenőrzést egy, az új megállapodásban kidolgozandó, felhatalmazással rendelkező Parlamenti Együttműködési Bizottságon belül, különösen a demokrácia, a jogállamiság és a korrupció elleni harc területén;

s)  biztosítani kell a civil társadalom bevonását a tárgyalások során, valamint a megállapodás végrehajtási szakaszában;

t)  biztosítani kell az együttműködés potenciális felfüggesztésére vonatkozó feltételek beillesztését arra az esetre, ha bármely fél megsérti a lényeges elemeket, ideértve a Parlament konzultációs szerepét is ilyen esetekben;

u)  mind uniós, mind tagállami szinten megfelelő erőforrásokat kell elkülöníteni az átfogó megállapodás végrehajtására, a tárgyalások során kitűzött valamennyi ambiciózus cél elérésének biztosítása érdekében;

Közös aggályok és érdekek a megállapodásban érintett együttműködési területekre vonatkozóan

v)  figyelembe kell venni azt a szerepet, melyet Kirgizisztán születőben lévő demokratikus országként játszik egy olyan régióban, ahol kevés ilyen ország van, mely szerep szükségessé teszi az EU hosszú távú politikai, diplomáciai, pénzügyi és műszaki támogatását;

w)  folytatni kell azokat az erőfeszítéseket, melyek egy valódi többpártrendszerrel, az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerével rendelkező, működő parlamenti demokrácia konszolidációjára, valamint a végrehajtó hatalmi ág parlamenti felügyeletének biztosítására irányulnak, az Európai Unió által a demokrácia előmozdítására nyújtott támogatások egyik első célországaként; közvetíteni kell Kirgizisztán felé a 2016-os alkotmánymódosításokkal, különösen a miniszterelnöki hatáskörök jelentős megerősítésével, a nemzeti bíróságok ítéleteinek nemzetközi emberi jogi szerződésekkel szembeni felsőbbrendűségével, valamint a Legfelsőbb Bíróság alkotmányjogi kamarája függetlenségének elvesztésével kapcsolatos aggályokat; ösztönözni kell a nem kormányzati szervezetek bevonását a nemzeti jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásába és felülvizsgálatába, különösen a civil társadalmi szervezetek működését közvetlenül befolyásoló eszközök és mechanizmusok vonatkozásában;

x)  meg kell erősíteni a demokrácia és az emberi jogok értékének előmozdítására irányuló szisztematikus munka jelentőségét, ideértve a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét is;

y)  ösztönözni kell az újságírók és a független média számára kedvező környezet kialakítását; biztosítani kell, hogy Kirgizisztán lehetővé tegye a kitiltott külföldi emberi jogi aktivisták és újságírók beutazását az országba, és hogy ezek a személyek akadályoztatás nélkül folytathassák munkájukat;

z)  el kell ismerni a parlamenti- és elnökválasztás békés lebonyolításával és fokozott átláthatóságával kapcsolatban elért fejlődést, továbbá sürgetni kell a nemzetközi választási megfigyelő missziók által tett ajánlások folyamatos végrehajtását;

aa)  ösztönözni kell Kirgizisztánt arra, hogy fordítson meg minden negatív önkényuralmi tendenciát, mint például az igazságszolgáltatás politikai eszközként történő használatát, a tisztességtelen bírósági büntetéseket, a tisztességtelen és nem átlátható tárgyalásokat, a média szabadságának korlátozását, a bűnüldöző hatóságok alkalmazottainak büntetlenségét és a fogva tartottakkal szembeni állítólagos rossz bánásmódot és kínzást, a kiadatást olyan országok felé, ahol az érintettekkel szemben fennáll a kínzás és a rossz bánásmód kockázata, valamint a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést és a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó korlátozásokat, továbbá ösztönözni kell Kirgizisztánt arra, hogy alaposan vizsgáljon ki minden olyan feltételezést, amely bizonyítékok meghamisítására, zsarolásra, kínzásra és egyéb rossz bánásmódra vonatkozik; aggályokat kell megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy politikai vezetőket, valamint lehetséges elnökjelölteket börtönöztek be állítólagos korrupciós vádak alapján;

ab)  ezzel összefüggésben elégedetlenséget kell kifejezésre juttatni a 2010-ben történt nemzetiségek közötti erőszakot dokumentáló emberi jogi aktivista, Azimjon Askarov részére kiszabott életfogytig tartó börtönbüntetés fenntartása kapcsán, követelni kell azonnali szabadon bocsátását, büntetésének eltörlését, törvény előtti rehabilitációját és személyes kártalanítását;

ac)  emlékeztetni kell, hogy a korrupció aláássa az emberi jogokat, az egyenlőséget, a kereskedelmet és a tisztességes versenyt, valamint elriasztja a külföldi befektetéseket, ezáltal akadályozva a gazdasági növekedést, egyszersmind csökkentve a polgárok állami intézmények iránti bizalmát;

ad)  ösztönözni kell a társadalmi fejlődés, a felelősségteljes kormányzás, a demokrácia és az etnikumok és vallások közötti jó kapcsolatok, a képzés és oktatás melletti erős elkötelezettséget, többek között a stabilitás és biztonság alapjainak megerősítésére szolgáló eszközökként; továbbra is támogatni kell a béketeremtő és biztonsági intézkedéseket, valamint fokozni kell a kisebbségek teljes körű integrációjára irányuló erőfeszítéseket a 2010-es kirgizisztáni etnikai összecsapásokat követően, a jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében;

ae)  elő kell segíteni az ILO 202. számú ajánlásában említettekhez hasonló társadalmi-gazdasági problémák és akadályok leküzdését; ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra az egyetemi, ifjúsági és kulturális csereprogramok előmozdítása révén; különös figyelmet kell fordítani a regionális fejlesztésre, külön hangsúlyt fektetve az északi és déli országrészek közötti egyenlőtlenségekre;

af)  támogatni kell és elő kell mozdítani a további regionális együttműködést Közép-Ázsiában, amely a világ egyik legkevésbé integrált régiójának számít, a jelenlegi pozitív fejleményeket kiaknázva, többek között egész Közép-Ázsia stabilitásának és fejlődésének előmozdítása céljából; el kell ismerni az ország részvételét az ilyen irányú európai uniós programokban és az EU–Közép-Ázsia stratégia végrehajtásában az energiaügyi, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi kihívások területén, valamint az Európai Unióval folytatott rendszeres politikai és emberi jogi párbeszédekben;

ag)  biztosítani kell Kirgizisztánt arról, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EAEU) vállalt tagsága nem befolyásolja az EU-val való kapcsolatainak megerősítését, ahogyan azt a közelmúltban ratifikált EU–Kazahsztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás is bizonyítja;

ah)  figyelembe kell venni Kirgizisztán Kínával és Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak alakulását; ösztönözni kell Kirgizisztánt arra, hogy diverzifikálja gazdaságát az említett két külső szereplővel szembeni jelentős politikai függésének csökkentése érdekében; figyelembe kell venni e kapcsolatok alakulását Kína „egy övezet, egy út” stratégiájának végrehajtásával összefüggésben; biztosítani kell, hogy jelentősen megerősítsék az orosz média által az országban terjesztett propaganda elleni fellépést;

ai)  hozzá kell járulni az utóbbi időszakban a régióban – többek között Kazahsztán és Kirgizisztán között – kialakult diplomáciai és gazdasági feszültségek további enyhítéséhez;

aj)  támogatni kell az Üzbegisztánnal fennálló diplomáciai kapcsolatok folyamatos javítását, valamint a konstruktív párbeszédet a régió szűkös vízforrásainak kezelésével kapcsolatban;

ak)  el kell ismerni Kirgizisztán biztonsági aggályait az afganisztáni romló biztonsági helyzet kapcsán, valamint a közép-ázsiai régióban megfigyelhető fokozódó radikalizálódásra való reagálással kapcsolatban; segítségnyújtást kell biztosítani a külföldről visszatérő iszlamista külföldi harcosokkal és családtagjaikkal kapcsolatban; erősíteni kell a regionális együttműködést a közép-ázsiai országokkal a dzsihádista mozgalmak és a transznacionális bűnözés elleni fellépés vonatkozásában jogi, intézményi és konkrét terrorizmusellenes határőrizeti intézkedések, valamint a fokozódó vallási radikalizálódás elleni megelőző intézkedések végrehajtása révén;

°

°  °

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Kirgiz Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

(2)

HL C 58., 2018.2.15., 119. o.

(3)

HL C 300., 2016.2.18., 10. o.

(4)

HL C 351. E, 2011.12.2., 92. o.

(5)

HL C 81. E, 2011.3.15., 80. o.

(6)

HL C 208., 2016.6.10., 177. o.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

6.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Petras Auštrevičius, Elmar Brok, Klaus Buchner, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Alojz Peterle, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, László Tőkés, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Tanja Fajon, Antonio López-Istúriz White, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Howarth, Miroslav Mikolášik, Thomas Waitz, Bogdan Andrzej Zdrojewski


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

40

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule-Pēterse, Ilhan Kyuchyuk, Jozo Radoš

ECR

Anders Primdahl Vistisen

EFDD

Aymeric Chauprade

PPE

Asim Ademov, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, László Tőkés, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Željana Zovko

S&D

Tanja Fajon, Eugen Freund, John Howarth, Wajid Khan, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Jordi Solé, Thomas Waitz

1

-

NI

Georgios Epitideios

2

0

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Marie-Christine Vergiat

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat