Eljárás : 2018/0207(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0468/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0468/2018

Viták :

PV 16/01/2019 - 31
CRE 16/01/2019 - 31

Szavazatok :

PV 17/01/2019 - 10.10
CRE 17/01/2019 - 10.10
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 8.15

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0040
P8_TA(2019)0407

JELENTÉS     ***I
PDF 2036kWORD 269k
17.12.2018
PE 628.434v03-00 A8-0468/2018

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Bodil Valero

A vélemény előadói (*):

Sylvie Guillaume, Kulturális és Oktatási Bizottság,

Sirpa Pietikäinen, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0383),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 16. cikkének (2) bekezdésére, 19. cikkének (2) bekezdésére, 21. cikkének (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0234/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ...-i véleményére, (1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága …-i véleményére (2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire (A8-0468/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról

a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Mindezen jogok és értékek közül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által elismert emberi méltóság az alapvető emberi jogok elsődleges alapja. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

Indokolás

Fontos kiemelni az emberi méltóság különös fontosságát, figyelembe véve annak az EU Alapjogi Chartája nyitó cikkébe való felvételét.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta azon horizontális elvek fontosságát, amelyeknek a többéves pénzügyi keret és az összes kapcsolódó uniós politika alapjául kell szolgálniuk, beleértve az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak valamennyi uniós politikába és a következő többéves pénzügyi keret kezdeményezéseibe való beépítését, valamint hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Unió befogadó Európával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítése szempontjából, továbbá sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokban nem szerepelnek az uniós politikákban a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b)  „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatását fejezte ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében, továbbá hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, és egy, a Bizottság által irányítandó belső európai demokráciaalap létrehozását ajánlotta a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogok területén működő nem kormányzati szervezetek megerősített támogatása céljából. A meglévő szakpolitikákhoz folyamatos támogatást kell nyújtani, az Unió kiemelt programjaira szánt forrásokat növelni kell, a kiegészítő kötelezettségek mellé pedig további pénzügyi eszközöket kell biztosítani.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és minden egyes tagállamnak minden szakpolitikájában következetesen továbbra is aktívan művelni, védeni kell, elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani, mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének gyengülése káros hatással lehet az Unió egészére. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel, valamint a független civil társadalom mozgásterének folyamatos csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a megkülönböztetésmentességet, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. A Polgárok, jogok, egyenlőség és értékek program (a továbbiakban: a program) az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok), és kiigazításra kerül az európai értékekkel kapcsolatos új kihívások kezelése érdekében”.

__________________

__________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, az egyenlőséghez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek ösztönzik egy élénk, fejlett, ellenálló és erős civil társadalom létrejöttét, beleértve közös értékeink előmozdítását és védelmét, valamint olyan tevékenységek finanszírozásával, amelyek bátorítják az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét és előmozdítják a békét, valamint ápolják a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön, valamint örökségünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottságnak egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozásával biztosítania kell a rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel. A civil párbeszédért felelős csoportnak hozzá kell járulnia a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken, illetve célkitűzésekhez kapcsolódó szakpolitikai fejlemények megvitatásához. A civil párbeszédért felelős csoportnak olyan szervezetekből kell állnia, amelyeket a program keretében működési vagy tevékenységi támogatásra választottak ki, valamint olyan szervezetekből és érdekelt felekből, amelyek/akik érdeklődésüket fejezték ki a program vagy az e szakpolitikai területen végzett munka iránt, de amelyeket/akiket a program nem feltétlenül támogat.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(4)  A programnak lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek a Szerződésekben foglalt értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve, azokat továbbfejlesztve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit és részvételi lehetőségeit testre szabott és célzott megközelítések alkalmazása révén, ideértve az egyenlőség és ezen belül a nemek közötti egyenlőség minden típusának előmozdítását.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A jogállamiság és a demokrácia teljes tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú az állampolgárok bizalmának növeléséhez az Unióban. Az Unión belüli jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekben rögzített jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában. A programnak ezért helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten elő kell mozdítania és meg kell védenie az alapvető jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A jogállamiság, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az uniós értékek egyikeként rögzít, a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, ideértve az alapvető jogok védelmét is; valamint a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség.

Indokolás

Az előadó azt javasolja, hogy tárják fel és emeljék ki jobban a program és a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat közötti szinergiákat.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)  Ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz, hogy ösztönözzük a demokratikus részvételt, és lehetővé tegyük a polgárok számára, hogy éljenek az európai polgársággal járó jogaikkal, számos különböző intézkedésre és összehangolt, a kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást célzó erőfeszítésekre van szükség. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és nemzetek közötti szintű támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való aktív részvételük fokozásához, valamint az Unió politikai napirendjének formálásához. Emellett a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a megbékélést, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A növekvő sokszínűség és a globális migrációs tendenciák növelik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát társadalmainkban. Teljes körű támogatást kell biztosítani a program révén az interkulturális és vallásközi párbeszéd számára az európai társadalmi harmónia részeként és a társadalmi befogadás és kohézió előmozdításának kulcselemeként. Habár a vallásközi párbeszéd segíthet abban, hogy hangsúlyt kapjon a vallás társadalmi kohézióhoz való pozitív hozzájárulása, a vallási kérdésekben való járatlansággal azt kockáztatjuk, hogy megteremtjük az alapot a lakosság vallási érzületeivel való visszaéléshez. A programnak ezért támogatnia kell a vallási kérdésekkel kapcsolatos jártasság fejlesztését, a vallásközi párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdítását célzó projekteket és kezdeményezéseket.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus és kreatív gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk alapját képezi. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok, a tolerancia és a párbeszéd releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken, a szolidaritáson, a sokszínűségen és a békén alapuló közös alap előmozdítása érdekében, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)  Az uniós polgárok nem ismerik kellőképpen az uniós polgárságból eredő jogaikat, így az európai és helyi választásokon való szavazásra vonatkozó jogot, vagy a más tagállamok nagykövetségeitől való konzuli védelemhez való jogot. Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek e jogoknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében minden szinten meg kell erősíteni a civil társadalmat.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i európai parlamenti állásfoglalás, valamint az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezésről szóló, 2011. június 9–10-i tanácsi következtetések hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a közös jövő építésének eszközeként elevenen őrizzük a múlt emlékét, továbbá kiemelik, hogy az Unió fontos szerepet játszik az ezen bűnökre vonatkozó kollektív emlékezet életben tartásában, megosztásában és előmozdításában, a közös sokszínű és demokratikus európai identitás megerősítése szempontjából is.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(8)  A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. E rendelet 8. cikke előírja az Unió számára, hogy tevékenységeinek folytatása során törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A nemek közötti egyenlőség terén azonban igen lassú az általános előrehaladás, vö. a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2017. évi mutatóval, amelyet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tett közzé. A nőkkel és lányokkal szembeni rejtett és többszintű interszekcionális megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód, valamint a nők elleni erőszak különböző formái gyakran sértik alapvető jogaikat, és megakadályozzák a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a politikai, strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a megkülönböztetésmentesség célkitűzéseinek támogatása, valamint a sztereotípiák elleni aktív küzdelem és a rejtett megkülönböztetéssel való leszámolás révén történő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A gyermekek, a fiatalok és a nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, különösen a közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel, fiatalokkal és idősebbekkel, a fogyatékossággal élőkkel, menekültekkel és migránsokkal, valamint a különböző kisebbségi csoportok tagjaival, így az etnikai kisebbségek és az LMBTQI-személyekkel szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A nemi alapú erőszak elleni küzdelem többdimenziós megközelítést igényel, amely jogi, oktatási, egészségügyi (ideértve a szexuális és reproduktív jogokat), gazdasági és egyéb társadalmi szempontokat ölel fel, mint például a nőjogi szervezetek támogatása, tanácsadás és segítségnyújtás, valamint a nemek szempontjából egyenlőbb társadalom elérését célzó projektek. Már korai életkortól kezdve aktívan fel kell lépni a káros sztereotípiák és normák, valamint a gyűlöletbeszéd és az online erőszak minden formája ellen. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezménye (az isztambuli egyezmény) szerint a „nők elleni erőszak” magában foglal „minden olyan nemi alapú erőszakot, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki vagy gazdasági sérülést vagy szenvedést okoz vagy okozhat, beleértve az ilyen cselekvésekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánéletben”. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés, valamint az áldozatok védelmének és támogatásának előmozdítása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat. A védelmet és az áldozatok jogainak támogatását a célcsoporttal együttműködve kell kidolgozni, és biztosítani kell, hogy azok megfeleljenek több szempontból is sérülékeny személyek különleges igényeinek.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Az okmányokkal nem rendelkező nők különösen kiszolgáltatottak az erőszaknak és a szexuális erőszaknak, és nem férnek hozzá a támogatáshoz. Kiemelt fontosságú, hogy áldozatközpontú megközelítést alkalmazzanak, és megfelelő támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak minden nőnek az egész Unióban, tartózkodási jogállásuktól függetlenül. A metszetszemléletű munka szempontjából nagy szükség van a menekültügyi eljárásokban a nemek közötti egyenlőség szempontjára érzékeny szemléletmódra, és ez hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőség növeléséhez.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, a zaklatást és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést és az internetes zaklatást. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, a Daphné számára független költségvetési előirányzattal, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzését és leküzdését. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás11 említ.

(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, beleértve a közvetlen, közvetett és strukturális megkülönböztetést is, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az afrofóbia, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a muszlimellenes gyűlölet, a homofóbia és az intolerancia, mind online, mind offline, a kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló egyéb formáinak megelőzését és leküzdését, figyelembe véve a nők által átélt többszintű megkülönböztetést. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye10, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás11 említ.

__________________

__________________

10 COM(2011)0173.

10 COM(2011)0173.

11 HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

11 HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők – ideértve a hosszú távú fizikai, mentális, szellemi vagy érzékszervi károsodással élő személyeket is – számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek végrehajtása kötelező, az uniós jogrend szerves részévé vált. E tekintetben a programnak különös figyelmet kell fordítania a figyelemfelkeltő tevékenységekre azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek a társadalomban való teljes körű részvételük és jogaik egyenlő polgárként való gyakorlása vonatkozásában, illetve finanszíroznia kell ezeket a tevékenységeket.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, a civil társadalmi szervezeteket az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében történő közbenjárásukban támogatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

__________________

__________________

12 HL L 119., 2016.5.4., 1-88. o.

12 HL L 119., 2016.5.4., 1-88. o.

13 HL L 119., 2016.5.4., 89-131. o.

13 HL L 119., 2016.5.4., 89-131. o.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti. Az információkhoz való szabad hozzáférés, a média-keretfeltételek értékelése, valamint az információk és a kommunikációs hálózatok felelős és biztonságos használata közvetlenül kapcsolódik a közvélemény szabad kialakulásához, és létfontosságú a demokrácia működésének garantálásához. A közvéleménynek meg kell szereznie a kritikus gondolkodáshoz és a körültekintő véleményformáláshoz szükséges médiaműveltségi készségeket, valamint az arra való képességet, hogy elemezze az összetett realitásokat, felismerje a vélemények és a tények közötti különbségeket, továbbá ellen tudjon állni a gyűlöletkeltés valamennyi formájának. Az Uniónak e célból képzések, figyelemfelkeltés, tanulmányok és egyéb releváns tevékenységek révén elő kell mozdítania az összes polgár médiaműveltségének fejlesztését, függetlenül életkoruktól.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(14)  Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első olyan nemzetek feletti eszköze, mely közvetlen kapcsolatot hoz létre az európai polgárok és az uniós intézmények között. Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára azon joguk gyakorlását, hogy európai polgári kezdeményezést indítsanak és támogassanak, illetve másokat azok támogatására ösztönözzenek.

_________________

_________________

14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését.

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és emellett elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, és ahol szükséges, a nemi szempontú hatásvizsgálatot az uniós költségvetési folyamat egészében. A nemek közötti egyenlőség megfelelő érvényesítéséhez a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szükséges minden vonatkozó költségvetési sorban, valamint gondoskodni kell a megfelelő forrásokról és az átláthatóságáról a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló költségvetési sorok vonatkozásában. A finanszírozási időszak végén felül kell vizsgálni az egyéni projekteket és magát a programot annak meghatározására, hogy milyen mértékben szolgálták a fenti elvek végrehajtását.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például nyelven, életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy a fent említett valamennyi érintett esélyegyenlőségi szerv munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság 2018. június 22-én ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról, amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

__________________

__________________

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  A hozzáférhetőség növelése, valamint a program valamennyi aspektusához kapcsolódó pártatlan iránymutatás és gyakorlati tájékoztatás érdekében kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a tagállamokban, hogy segítséget nyújtsanak mind a kedvezményezettek, mind a pályázók számára. A program kapcsolattartó pontjai számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat függetlenül, döntéshozataluk során a hatóságoknak való közvetlen alárendeltség vagy azok beavatkozása nélkül végezhessék. A kapcsolattartó pontokat a tagállamok vagy a civil társadalmi szervezetek vagy azok konzorciuma kezelheti. A kapcsolattartó pontok nem vállalnak felelősséget a projektek kiválasztásáért;

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)  A független emberi jogi szervezetek, a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, a finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és – többek között megfelelő alapfinanszírozás és egyszerűsített költségelszámolási módszerek, pénzügyi szabályok és eljárások révén – kapacitásbővítéséhez, amelyek az uniós értékek, így a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok előmozdítása területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(19)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát. A Bizottságnak aktívan rá kell vezetnie e program résztvevőit arra, hogy használják az ezen uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által létrehozott jelentéseket és forrásokat, mint például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és nemi szempontú hatásvizsgálat eszközeit.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó átfogó uniós mechanizmusnak biztosítania kell valamennyi tagállam rendszeres és kiegyensúlyozott felülvizsgálatát, biztosítva a tagállamokban a szükséges információkat az uniós értékek általános hiányosságaihoz kapcsolódó intézkedések aktiválásához.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(20)  A nemek közötti egyenlőség és jogok előmozdítására irányuló konkrét célkitűzések végrehajtása, a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő előmozdítása, valamint az erőszak elleni küzdelem tekintetében a programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén.

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében – többek közt helyi, nemzeti és nemzetközi szinten végrehajtott – intézkedések európai hozzáadott értéket képviseljenek, amelyek célja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkébe foglalt értékek előmozdítása és védelme. A Bizottságnak törekednie kell az egységességre, a szinergiákra valamint a tagállamok fellépéseivel és más finanszírozási programjaival való kiegészítő jellegre, amelyek olyan politikai területeket támogatnak, amelyek szoros kapcsolatban állnak az igazságszolgáltatással, a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek alappal, beleértve a Kreatív Európa programot és az Erasmus+-t, valamint a vonatkozó uniós politikákat.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)  Az EUMSZ 9. cikkének megfelelően elő kell mozdítani a magas foglalkoztatottsági szint elérését, a megfelelő szociális védelem garantálását, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A szóban forgó program keretébe tartozó fellépéseknek ezért támogatniuk kell a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a munkaerőpiacról történő kiszorulás elleni küzdelem, valamint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem közötti szinergiákat. A programot ezért úgy kell végrehajtani, hogy mind a program különböző ágaival, mind az Európai Szociális Alap Plusszal biztosítsa a maximális szinergiát és az egymást kiegészítő jelleget. Biztosítani kell továbbá a szinergiákat mind az Erasmus programmal, mind pedig az Európai Szociális Alap Plusszal annak érdekében, hogy ezek a források együttesen hozzájáruljanak a magas színvonalú oktatás megvalósításához és az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításához.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a)   Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

22 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22b)   A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(23)  A programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat és teljes átláthatóságot követel az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. E program végrehajtásának részeként különösen olyan szabályokat kell alkalmazni és tovább erősíteni, amelyek a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek, így a helyi önszerveződő civil társadalmi szervezetek azon lehetőségeire vonatkoznak, hogy finanszírozásukat többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások (pénzügyi támogatás harmadik felek számára), gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések, így például kétlépcsős kérelmezési eljárás, felhasználóbarát pályázati eljárások és jelentéstételi eljárások révén biztosítsák.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások, valamint az önkéntes munkát és a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást figyelembe vevő társfinanszírozási kritériumok alkalmazását. A társfinanszírozási követelményeket ugyanilyen módon kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

__________________

__________________

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(25)  A nemek közötti egyenlőséget és jogokat, az állampolgárok uniós demokratikus életben való helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló szintű szerepvállalását és részvételét, valamint az erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzéseket előmozdító végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a)   A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a „Jogok és értékek” programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A [2013/755/EU tanácsi határozat25 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(27)  A [2013/755/EU tanácsi határozat25 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok és területek távoli elhelyezkedéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni, és azok tényleges részvételét figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell.

__________________

__________________

25 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

25 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

Indokolás

Az Európai Parlament „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában (2017/2052(INI)) felszólított arra, hogy az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások tekintetében 30%-os célértéket kell elérni mielőbb, de legkésőbb 2027-ig.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezzel összefüggésben azok a pályázók és kedvezményezettek, akik esetleg nem rendelkeznek a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal és személyzettel, civil társadalmi szervezeteknek, helyi hatóságoknak, szociális partnereknek stb. tekinthetők.Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)  E rendelet kiegészítése, valamint a program és céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Indokolás

A munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni, és ezt a preambulumbekezdést ennek megfelelően ki kell igazítani. Ezt hozzá kell igazítani a 16. cikkben említett hatáskör-átruházás szövegéhez is.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni.

törölve

__________________

 

26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

 

Indokolás

Ezt a preambulumbekezdést törölni kell, mivel a javaslat nem tartalmazhat végrehajtási aktusokra való hivatkozást.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet létrehozza a Jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).

Ez a rendelet létrehozza a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programot (a továbbiakban: a program).

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit és hatáskörét, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó feltételeket.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(1)  A program célja a Szerződésekben rögzített jogok és értékek, többek között az EUSZ 2. cikkében rögzített demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok védelme és előmozdítása, különösen a civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű támogatása és kapacitásbővítése, illetve a civil és demokratikus részvétel ösztönzése révén, a nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és inkluzív társadalmak továbbfejlesztése érdekében.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása (uniós értékek ág);

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),

a)  az egyenlőség, többek között a nemek közötti egyenlőség, a jogok és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése (Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág);

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)  az Unió jelentőségének tudatosítása a polgárok – különösen a fiatalok – körében a létrehozásához vezető történelmi események emlékének megőrzését célzó tevékenységek által, valamint a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pluralizmus, a polgárok szerepvállalásának, a polgárok találkozóinak és aktív részvételének az Unió demokratikus életében való előmozdítása (Aktív polgárság ág);

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

c)  az erőszak, többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. cikk

 

Uniós értékek ág

 

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza:

 

a)  a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalom azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a független bíróságok általi hatékony jogvédelmet, az alapvető jogokat is beleértve; támogatás nyújtása az emberi jogok független védelmezőinek és a jogállamiság tiszteletben tartását ellenőrző civil társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelméhez, valamint az átláthatóság, a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem közös kultúráját előmozdító kezdeményezésekre;

 

b)  egy demokratikusabb Unió építésének előmozdítása, valamint a Szerződésekben foglalt jogok és értékek védelme és tudatosítása olyan független civil társadalmi szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás révén, amelyek előmozdítják és gyakorolják ezeket a jogokat és értékeket helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten, és ezáltal olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a demokratikus párbeszédet és erősíti a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés vagy egyesülés szabadságát, a média szabadságát és a média pluralizmusát, valamint a tudományos élet szabadságát.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Egyenlőség és jogok ág

Egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ág

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

a)  az egyenlőség előmozdítása és a nemen, faji, társadalmi vagy etnikai származáson, bőrszínen, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy egyéb véleményen, nemzeti kisebbséghez való tarozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon, vagy bármi máson alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden – online és offline – formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a nők jogainak előmozdítását, a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését célzó átfogó szakpolitikák és programok támogatása;

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Polgári részvétel és szerepvállalás ág

Aktív polgárság ág

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következő célokat követi:

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

a)  a polgárok által előterjesztett projektek támogatása, különös tekintettel a fiatalokra, arra ösztönözve az embereket, hogy ne csak az olyan eseményeket tartsák szem előtt, amelyek megelőzték az Unió történelmi emlékezetének magvát képező eseményeket, hanem arra is, hogy többet tanuljanak közös történelmünkről, kultúránkról és értékeinkről, valamint hogy képet kapjanak a közös jövő alapját képező közös kulturális örökségük és a kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságáról; annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék az Uniót, annak eredetét, létjogosultságát és eredményeit, valamint a tudatosság növelése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokról, illetve az európai projekt középpontjában álló kölcsönös megértés és tolerancia fontosságáról;

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása és támogatása az európai polgársággal kapcsolatos formális és nem formális oktatásban;

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

b)  a nyilvános párbeszéd előmozdítása a testvérvárosi kapcsolatok, a polgárok – különösen a fiatalok – találkozói révén, valamint a különböző országok önkormányzataival, helyi közösségeivel és civil társadalmi szervezeteivel való együttműködés révén annak érdekében, hogy közvetlen gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a kulturális sokszínűségben és kulturális örökségben az Unióban rejlő gazdagságról, és növeljék a polgárok társadalmi szerepvállalását;

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  az uniós demokratikus életben való polgári részvétel ösztönzése és fokozása helyi, nemzeti és transznacionális szinten; annak lehetővé tétele a polgárok és egyesületek számára, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti párbeszédet, és megfelelő nyilvános vitákat folytassanak az uniós fellépés valamennyi területén, ezáltal hozzájárulva az Unió politikai menetrendjének kialakításához; a tömörülés és a szervezett javaslattétel támogatása, mind a polgárok közötti társulás formájában, mind pedig több jogi személy hálózatának formájában, hogy az előző pontokban említett célok hatékonyabban végrehajthatók legyenek;

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célkitűzésen és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  a nők elleni nemi alapú erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) minden szinten való maradéktalan végrehajtásának előmozdítása; valamint

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal és egyéb veszélyeztetett csoportokkal, például az LMBTQI-személyekkel, a fogyatékossággal élő személyekkel, a kisebbségekkel, az idősekkel, a migránsokkal és a menekültekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem;

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme, többek között a civil társadalmi szervezetek azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek megkönnyítik és biztosítják az igazságszolgáltatáshoz, az áldozatokat segítő szolgálatokhoz és a biztonságos rendőrségi jelentéstételhez való hozzáférést az erőszak valamennyi áldozata számára, valamint a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása és az Unió egész területén azonos szintű védelmének biztosítása.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [641 705 000] EUR.

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018-as árakon [1 627 000 000] EUR [folyó árakon 1 834 000 000 EUR].

Indokolás

Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban ez a módosítás a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, a 2018. november 14-i plenáris ülésen elfogadott időközi jelentésben szereplő számadatokat tükrözi.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  2018-as árakon [754 062 000] EUR-t [folyó árakon 850 000 000 EUR-t] (vagyis a teljes pénzügyi keret 46,34%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének -a) pontjában említett célkitűzésre;

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  [408 705 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

a)  2018-as árakon [429 372 000] EUR-t [484 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 26,39%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  [233 000 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)  2018-as árakon [443 566 000] EUR-t [500 000 000 EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 27,26%-a) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésének -a) és a) pontjában említett összegek legalább 50%-át a civil társadalmi szervezetek által végzett tevékenységek támogatására osztja fel, amelyeknek legalább 65%-át a helyi és regionális civil társadalmi szervezetek számára kell elkülöníteni.

 

A Bizottság legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretösszegből elkülönített, az I(-a). mellékletben meghatározott százalékoktól. Amennyiben szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I(-a). melléklet módosítására vonatkozóan, hogy 5–10 százalékponttal módosítsa a programalapokra meghatározott százalékokat.

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(5)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint a tagállam javára kell felhasználni.

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

Értéktámogatási mechanizmus

 

(1)  Olyan kivételes esetekben, amikor az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek tekintetében súlyos és gyors romlás tapasztalható valamely tagállamban, és fennáll annak a kockázata, hogy ezek az értékek nem részesülnek megfelelő védelemben és támogatásban, a Bizottság pályázati felhívást tehet közzé civil társadalmi szervezetek számára gyorsított eljárás keretében nyújtott támogatások érdekében azzal a céllal, hogy elősegítse, támogassa és erősítse a szóban forgó tagállamban a demokratikus párbeszédet és kezelje az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeknek való elégtelen megfelelés problémáját.

 

(2)  A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésének (-a) pontjában említett összegek legfeljebb 5%-át irányozza elő az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus számára. A Bizottság minden költségvetési év végén e mechanizmus keretében átcsoportosítja a le nem kötött forrásokat a program célkitűzései körébe tartozó egyéb fellépések támogatására.

 

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus elindítására. A mechanizmus aktiválása a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében átfogó, rendszeres és bizonyítékokon alapuló nyomon követésen és értékelésen alapul az összes tagállamban.

 

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források átcsoportosíthatók a programra a következő esetekben:

 

a)  ha a Bizottság aktiválja az uniós jogállamisági keretet;

 

b)  ha a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy a Bizottság az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolással ellátott javaslatot nyújt be a Tanácshoz annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e annak a nyilvánvaló kockázata, hogy az adott tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket;

 

c)  ha a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság indokolással ellátott javaslatot terjeszt az Európai Tanács elé az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeknek az érintett tagállam általi súlyos és folyamatos megsértése.

 

(5)  A Bizottság az e cikk (4) bekezdésében említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

 

A Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak a forrásoknak az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az e cikk (4) bekezdése szerinti átcsoportosítására. A bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

 

(6)  A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (1) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és a (4) bekezdésben felsorolt esetekben részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek erőforrásai átcsoportosításra kerülhetnek. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy folytassanak strukturális párbeszédet e cikk alkalmazásáról.

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – elsősorban tevékenységi támogatások, valamint éves és többéves működési támogatások formájában – nyújthat finanszírozást. Ezt a finanszírozást oly módon kell végrehajtani, amely biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a közpénzek körültekintő felhasználását, az alacsonyabb szintű adminisztratív terheket a programirányító és a kedvezményezettek számára, valamint a program forrásainak elérhetőségét a potenciális kedvezményezettek számára. Egyösszegű átalányok, egységköltségek, százalékos átalányok és lépcsőzetes támogatások (harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás) alkalmazására van lehetőség. A társfinanszírozást természetben kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni.

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

(1)  E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott általános vagy egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen a 9a. cikkben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság „Civil párbeszéd csoportot” hoz létre, amelynek célja, hogy rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet biztosítson a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy kicseréljék tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint hogy megvitassák a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken és célkitűzésekben bekövetkező szakpolitikai fejleményeket.

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Finanszírozásra jogosult tevékenységek

 

A program 2. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseit különösen – de nem kizárólag – az alábbi tevékenységek támogatásával hajtják végre:

 

a)   tudatosítás, közoktatás, információk népszerűsítése és terjesztése a program hatálya alá tartozó területekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikák, elvek és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

b)   egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

 

c)   elemző nyomonkövetési, jelentéskészítési és tanácsadási tevékenységek a program hatálya alá tartozó területeken a tagállamokban és uniós szinten a helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek (például a társadalmi kohézió és a szolidaritás) megfelelő átültetésének és végrehajtásának javítása érdekében a tagállamokban; ilyen tevékenységek magukba foglalják például az adatgyűjtést és a statisztikákat; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

 

d)   az érintett érdekelt felek képzése annak érdekében, hogy fejlesszék ismereteiket a programmal lefedett területek szakpolitikáiról és jogáról, és megerősítsék a releváns érdekelt felek függetlenségét és tanácsadási képességét a programmal lefedett területek szakpolitikáival és jogával kapcsolatban, többek között stratégiai peres eljárások révén;

 

e)   a személyes adatok és a magánélet védelmével és a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra és jogokra vonatkozó ismeretek és megértés előmozdítása;

 

f)   a polgárok figyelmének felhívása az európai alapértékekre, az igazságosság, az egyenlőség, a jogállamiság és a demokrácia iránti elkötelezettségük erősítése, valamint az uniós polgárságból eredő jogaik és kötelezettségeik – mint például a más tagállamban való utazáshoz, munkához, tanuláshoz és letelepedéshez való jog – tudatosítása tájékoztató kampányok, valamint a kölcsönös megértés, a kultúrák közötti párbeszéd és az Unión belüli sokszínűség tiszteletben tartásának előmozdítása révén;

 

g)   a polgárok, különösen a fiatalok körében az európai kultúra, a kulturális örökség, az identitás, a történelem és a történelmi emlékezet, valamint az Unióhoz való tartozás érzésének megerősítése, különösen olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek okairól való elmélkedés, illetve az e bűncselekmények áldozatairól való megemlékezés, valamint az európai történelem más meghatározó pillanataival kapcsolatos tevékenységek révén;

 

h)   a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű polgárok közötti kapcsolatok építése testvérvárosi tevékenységekben, illetve kis léptékű és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével, ezáltal létrehozva az alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit;

 

i)   a demokratikusabb Unió kiépítésében való aktív és inkluzív – a társadalom peremére szorult csoportokra különös figyelmet fordító – részvétel ösztönzése és elősegítése, a tudatosság növelése, valamint az alapvető jogok, a jogok és az értékek előmozdítása és védelmezése a program hatálya alá tartozó területeken működő civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás révén, minden szinten, valamint az európai hálózatok és civil társadalmi szervezetek azon képességének fejlesztése, hogy hozzájáruljanak az uniós jog, szakpolitikai célok, értékek és stratégiák végrehajtásának fejlesztéséhez, tudatosításához és nyomon követéséhez;

 

j)   a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

 

k)   a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok és civil társadalmi szervezetek bevonásának elősegítése, többek között független kapcsolattartó pontok létrehozásával és támogatásával;

 

l) a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő és a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű fellépéseket támogató emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek kapacitásának és függetlenségének megerősítése;

 

m)   a visszaélést bejelentő személyek védelmének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztonságos csatornákat hozzanak létre a szervezetek és a hatóságok vagy más érintett szervek között, valamint a visszaélést bejelentő személyek elbocsátásával, lefokozásával vagy a megtorlás egyéb formáival szembeni védelmet biztosító intézkedéseket, többek között az érintett hatóságok és érdekelt felek tájékoztatása és képzése révén;

 

n)   a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét előmozdító kezdeményezések és intézkedések támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új média és a gyűlöletbeszéd megakadályozása, valamint a hamis hírek és a célzott félretájékoztatás kezelése a tudatosság növelése, képzések, tanulmányok és monitoringtevékenységek révén;

 

o)   a közigazgatás és az állami hatóságok integritásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának előmozdításában és ellenőrzésében valamint a korrupció elleni küzdelemben aktív civil társadalmi szervezetek támogatása;

 

p)   az erőszak áldozatainak és a veszélyben lévő személyeknek – többek között a női menhelyeknek – segítséget, lakhatást és védelmet nyújtó szervezetek támogatása.

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(1)  A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor, és tevékenységi támogatásokat, többéves működési támogatásokat és lépcsőzetes támogatásokat is magukban foglalnak.

Módosítás    80

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. Az értékelő bizottság összetételének tiszteletben kell tartania a nemek közötti egyensúlyt.

Módosítás    81

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(1)   A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

Módosítás    82

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

–  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

–  tagállam vagy tagállamhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

Módosítás    83

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

—  a programhoz társult harmadik ország;

—  a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzések tekintetében a programhoz társult harmadik ország e rendelet 7. cikkével összhangban;

Indokolás

E megfogalmazás célja a harmadik országok kizárása a 2. cikk (2) bekezdésének új -a) pontja szerinti új területhez (Uniós értékek) kapcsolódó célkitűzések finanszírozásában való részvételből.

Módosítás    84

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely nonprofit jogalany;

Módosítás    85

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

(3)  Az esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére, amennyiben a munkaprogramjukat nemi szempontú hatásvizsgálatnak vetették alá.

Módosítás    86

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Munkaprogram

Munkaprogram és többéves prioritások

Módosítás    87

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell megvalósítani.

Módosítás    88

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Bizottság alkalmazza a partnerségi elvet a program prioritásainak meghatározása során, és a 15a. cikkel összhangban biztosítja az érdekeltek átfogó bevonását e program és munkaprogramjai megtervezésébe, végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

Módosítás    89

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 19. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy megfelelő munkaprogramok létrehozása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

Indokolás

A munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni. Ez a módosítás megfelelő megfogalmazást javasol.

Módosítás    90

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat adott esetben nemekre lebontva kell gyűjteni. A mutatók listáját a II. melléklet tartalmazza.

Módosítás    91

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos és a legkevésbé megterhelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A jelentéstételi követelményeknek való megfelelés megkönnyítése érdekében a Bizottság felhasználóbarát formátumokat bocsát rendelkezésre, illetve iránymutatást és támogatási programokat biztosít különösen a civil társadalmi szervezetek számára, akik nem mindig rendelkeznek szakértelemmel és megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében.

Módosítás    92

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1)  Az értékelésekben figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőséget, azoknak nemek szerint lebontott adatokat kell tartalmazniuk, külön fejezetet kell szentelniük az egyes ágaknak, figyelembe véve az elért személyek számát, a visszajelzésüket és földrajzi lefedettségüket is, és azokat időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

Módosítás    93

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésnek figyelembe kell vennie az elődprogramok (a Jogok, egyenlőség és polgárság és az Európa a polgárokért) hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit. Az időközi értékelésnek tartalmaznia kell egy nemi szempontú hatásvizsgálatot annak értékelésére, hogy a program mely nemek közötti egyenlőségre vonatkozó céljait érték el, annak biztosítására, hogy a program egyetlen alkotóeleme se járjon nem szándékos negatív hatásokkal a nemek közötti egyenlőségre, valamint ajánlások megfogalmazására azzal kapcsolatban, hogy a jövőbeli pályázati felhívásokat és a működési támogatási határozatokat hogyan lehet úgy kidolgozni, hogy azok aktívan előmozdítsák a nemek közötti egyenlőség szempontjait.

Indokolás

A módosítás célja a bekezdésen belüli szóhasználat egységesítése.

Módosítás    94

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A Bizottság az értékelést nyilvánosságra hozza és könnyen hozzáférhetővé teszi a honlapján történő közzététel útján.

Módosítás    95

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(2)  A Bizottságnak a 13. és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

Indokolás

A munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni. Ez a módosítás megfelelő megfogalmazást javasol.

Módosítás    96

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. és 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Indokolás

A munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni. Ez a módosítás megfelelő megfogalmazást javasol.

Módosítás    97

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A konzultációban részt vevő szakértői csoport összetételének kialakításakor tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyensúlyt. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottság gondoskodik arról, hogy kellő időben, és a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is az Európai Parlament és a Tanács részére. Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács azt szükségesnek ítéli, szakértőket küldhetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak azon üléseire, amelyekre a tagállami szakértők meghívást kaptak. Az Európai Parlament és a Tanács e célból megkapja a következő hónapokra vonatkozó ütemtervet és a meghívókat valamennyi szakértői ülésre.

Módosítás    98

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás alapján a polgárok és más érdekeltek egy négyhetes periódusban kifejthetik véleményüket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegtervezetéről. A szövegtervezetről konzultálni kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával a nem kormányzati szervezeteknek és a helyi és regionális hatóságoknak a program végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatai alapján.

Módosítás    99

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 13. vagy 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Indokolás

A munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni. Ez a módosítás megfelelő megfogalmazást javasol.

Módosítás    100

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott – a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formában – információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, illetve adott esetben az így finanszírozott fellépések kedvezményezettjeinek és résztvevőinek, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.

Módosítás    101

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.

Módosítás    102

Rendeletre irányuló javaslat

18 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

18 a. cikk

 

A program kapcsolattartó pontjai

 

Minden egyes tagállamban független kapcsolattartó pontot kell létrehozni olyan képzett személyzettel, amelynek feladata különösen a program érdekelt feleinek és kedvezményezettjeinek pártatlan iránymutatást, gyakorlati információkat és a program valamennyi vonatkozásával – többek között a jelentkezési eljárással – kapcsolatban segítséget nyújtson.

Módosítás    103

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

19. cikk

törölve

Bizottsági eljárás

 

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

 

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

 

(3)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy a program egyes ágaival foglalkozzon.

 

Indokolás

Ezt a cikket törölni kell, mivel a javaslat nem tartalmazhat végrehajtási aktusokra való hivatkozást.

Módosítás    104

Rendeletre irányuló javaslat

-I melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-I. melléklet

 

A 6. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezésre álló programalapokat az alábbiak szerint kell felosztani:

 

a) a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegen belül:

 

– legalább 15%-ot a 3. cikk aa) pontja szerinti egyedi célkitűzést végrehajtó tevékenységekre;

 

– legalább 40%-ot a 5. cikk -a) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre; valamint

 

– legalább 45%-ot a 3. cikk a) és b) pontja és az 5. cikk a) és b) pontja szerinti egyedi célkitűzéseket végrehajtó tevékenységekre;

 

b) a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összegen belül:

 

– 15%-ot az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre;

 

– 65%-ot a demokratikus részvételre;

 

– 10%-ot a promóciós tevékenységekre; valamint

 

– 10%-ot az igazgatásra.

Módosítás    105

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I melléklet

törölve

A program tevékenységei

 

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

 

a)   tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

b)   egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

 

c)   elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

 

d)   képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

e)   információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

 

f)   az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

 

g)   a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

 

h)   a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

 

i)   a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

 

j)   az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

 

k)   a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

 

1  E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

 

Módosítás    106

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló eredménymutatók alapján kerül sor. Lehetőség szerint a mutatókat életkor, nem és más gyűjthető adatok, mint például etnikum, fogyatékosság, nemi identitás szerint kell bontani. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Módosítás    107

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében:

A következő tevékenységek révén elért személyek száma nemek és életkor szerinti bontásban:

i. képzési tevékenységek;

i. képzési tevékenységek;

ii. az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

ii. az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

iii. tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

iii. tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

Módosítás    108

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság évente közzéteszi a következő teljesítménymutatókat is:

Módosítás    109

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 b sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A kérelmek és a finanszírozott tevékenységek száma a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

Módosítás    110

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 c sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

Módosítás    111

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – táblázat – 6 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Az európai emlékezetre, örökségre és polgári párbeszédre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Módosítás    112

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – táblázat – 6 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A projektek földrajzi megoszlása

(1)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság 2018. május 30-án tette közzé a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret részeként a Jogok és értékek programjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatát. A Jogok és értékek program a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Jogok, egyenlőség és polgárság” programot és az „Európa a polgárokért” programot vonja össze. A javaslat célja az EU-szerződésekben az EU Alapjogi Chartájában rögzített közös európai jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus, jogokon alapuló és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében. Ugyan az előadó üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy biztosítsa a meglévő programok folytatását, mivel azok kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós jogok és értékek előmozdításában és végrehajtásában, a javaslat nem kezeli a közös európai értékeket és jogokat érintő kihívásokat.

Az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalásában, amely az Európai Unión belüli alapvető értékeket helyi és nemzeti szinten előmozdító civil társadalmi szervezeteket támogató európai érték eszköz létrehozásának szükségességéről szól, az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret részeként tegyen javaslatot egy Európai Értékek Eszköz létrehozására a helyi és nemzeti szintű a civil társadalom pénzügyi támogatására a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat az Unióban érő ellenhatások ellensúlyozása céljából. Az eszköz kiegészítené a már meglévő programokat, és olyan finanszírozási szinttel rendelkezne, amely megfelel az uniós értékek harmadik országokban történő előmozdítására fordított kiadásoknak.

Mindezek alapján az előadó a jelentéstervezetben számos változtatást javasol, hogy tükrözze ezeket az aggályokat, és hatékonyabbá tegye a programot ezen értékek Unión belüli védelmezése és előmozdítása érdekében.

Hatály

A program célkitűzéseinek az EUSZ 2. cikkében megállapított azon közös értékekkel való összehangolása érdekében, amelyek az Európai Unió alapját képezik, az előadó javasolja a javaslat hatályának kiterjesztését az EUSZ 2. cikkében foglalt demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra való kifejezett hivatkozással a program általános célkitűzésében. Amikor a demokrácia és a jogállamiság Európában kihívásokkal néz szembe, az előadó úgy ítéli meg, hogy sürgősen szükség van erre az eszközre, és azt könnyen hozzáférhetővé kell tenni azon polgárok támogatása céljából, akik részt vesznek e leginkább veszélyeztetett európai értékek népszerűsítésében. Az Unión belül a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában.

Az előadó ezért javasolja egy új, a demokráciára, az alapvető jogokra és a jogállamiságra hivatkozó konkrét célkitűzés hozzáadását (az uniós értékek területe), amely a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű fellépéseket finanszíroz.

Az új konkrét célkitűzés keretében az előadó úgy ítéli meg, hogy a programnak a demokrácia és a jogállamiság védelmére és előmozdítására kell összpontosítania, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a független bíróságok általi hatékony védelmet, beleértve az alapvető jogokat, az átláthatóságot és az önkényes eljárás tilalmát a hatóságok vonatkozásában és a bűnüldözés során, támogatást nyújtva a független emberijog-védőknek és a jogállamiság tiszteletben tartását ellenőrző civil társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelméhez, valamint az átláthatóságot, elszámoltathatóságot, feddhetetlenséget és a korrupció-mentességet előmozdító kezdeményezésekhez.

Mivel az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme képezi a demokratikus társadalom alapját, az előadó úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a véleménynyilvánítás szabadságának, a békés gyülekezés vagy társulás, a média szabadságának és pluralizmusának, a tudományos szabadság, a vallás vagy meggyőződés szabadságának, valamint a magánélethez és a családi élethez való jog megerősítésére.

Mindezek alapján az előadó üdvözli az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint a javaslat 3. és 5. cikkében szereplő, az erőszak valamennyi formája elleni küzdelem szükségességére fektetett hangsúlyt is. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése világosan kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv vagy nemzeti kisebbséghez tartozás alapján történő megkülönböztetés. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második felmérése szerint a különösen az LMBTI-személyeket, az etnikai vagy vallási kisebbségekhez tartozó embereket, valamint a menedékkérőket és migránsokat célzó erőszak, zaklatás, fenyegetés és idegengyűlölő beszéd 2017-ben is széles körű és súlyos maradt az Európai Unióban.

A demokrácia és a jogállamiság védelmének és előmozdításának általános célkitűzésén belül az előadó javasolja, hogy a Daphne ág mozdítsa elő az igazságszolgáltatáshoz és a bűncselekmények bejelentésére szolgáló mechanizmusokhoz való jobb hozzáférést az erőszak valamennyi áldozata számára. (Ez vonatkozik az újságírókra és más médiaszereplőkre is, akik számos támadással, fenyegetéssel és nyomásgyakorlással néznek szembe állami és nem állami szereplők részéről az EU-ban.)

Az előadó azt javasolja továbbá, hogy az I. melléklet szerinti finanszírozásra jogosult egyes tevékenységeket a program megértésének és felhasználásának megkönnyítése érdekében illesszék a javaslat szövegébe. Számos változtatást javasolt a tevékenységek listájához annak érdekében, hogy egyértelművé tegye az uniós értékekre vonatkozó új terület keretében támogatható tevékenységek némelyikét, valamint rávilágítson arra, hogy a tanácsadási, a kapacitásépítési és a tudatosságnövelő tevékenységek e program keretében is támogatásban részesülnek.

Költségvetés

Tekintettel arra, hogy az Unióban megváltozott a politikai helyzet, és az Európai Unió kihívásokkal szembesül az európai értékek terén, az előadó úgy véli, hogy a 642 millió EUR-s javasolt hétéves költségvetés (409 millió EUR az „Egyenlőség és jogok” területére és 233 millió EUR a „Polgárok szerepvállalása és részvétele” területére) nem elégséges, és nem képes kielégíteni az uniós polgárok azon igényeit, hogy a pluralista, demokratikus, nyitott és inkluzív társadalom részeként megerősítsék és védelmezzék az uniós értékeket.

Tekintettel a civil társadalmi szervezetek által a meglévő programok költségvetésének növelése érdekében tett ismételt felhívásokra, valamint a javasolt kiterjesztett alkalmazási körre, beleértve az uniós értékekkel foglalkozó új területet, az előadó a 2018. április 31-i parlamenti állásfoglalás alapján a következő költségvetési előirányzatot terjeszti elő: összesen 1 974 457 millió EUR folyó árakon, 1 milliárd EUR az új uniós értékek területére, 474,457 millió EUR az „Egyenlőség és jogok” és 500 millió EUR a „Polgárok szerepvállalása és részvétele” területre. Ezek az összegek a Bizottság által javasolt költségvetéshez képest jelentős növekedést jelentenek, ugyanakkor az előadó azon a véleményen van, hogy a jelentős növelés döntő fontosságú és szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk reagálni az európai értékeket napjainkban érő kihívásokra.

Annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalmi szervezetek megfelelően részesülhessenek a program finanszírozásából, az előadó azt is javasolja, hogy a finanszírozás legalább 40%-át a nem kormányzati szervezetek számára irányozzák elő.

Az előadó úgy véli, hogy tovább kell finomítani az uniós finanszírozási politikák és az uniós értékek közötti kapcsolat biztosítására irányuló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak a megosztott irányítás keretében valamely tagállamnak juttatott források a program számára való átcsoportosítására, amennyiben az adott tagállam az uniós értékekre vonatkozó eljárások hatálya alá tartozik. Az előadó külön rendelkezéseket javasolt azon helyzetek korlátozott listája tekintetében, amikor a megosztott irányítás keretében egy tagállamnak juttatott források átcsoportosíthatók a programra, valamint a követendő eljárásra és az Európai Parlament ellenőrzési jogára.

A finanszírozáshoz való hozzáférés

Az előadó úgy véli, hogy több támogatást kell nyújtani az EUSZ 2. cikkében meghatározott európai értékeket előmozdító alulról szerveződő projektek számára – különösen a demokratikus normáknak, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak – a nyitott és befogadó társadalom előfeltételeként. Ez összhangban van az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által az emberi jogokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetek előtt álló kihívásokról készített, 2018. januárban közzétett véleményben is, amelyben egyértelműen megemlítették, hogy „az uniós intézményeket és a tagállamokat annak biztosítására ösztönözzük, hogy az alapvető jogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos uniós alapértékek védelme és előmozdítása terén működő civil társadalmi szervezetek számára elérhetővé tegyék a forrásokat, ideértve az alulról szerveződő helyi szervezeteket is.” Az ilyen finanszírozásnak adott esetben ki kell terjednie a civil társadalmi szervezetek különböző tevékenységeire, például a szolgáltatásnyújtásra, a felügyeleti tevékenységekre, a tanácsadásra, a jogvitákra, a kampányokra, az emberi jogokra, valamint a polgári oktatásra és a tudatosításra.

Az előadó által javasolt jelentéstervezet megfelel azon általános célkitűzésnek, hogy az EU-nak célzott pénzügyi támogatást kell nyújtania a helyi, regionális és nemzeti szinten működő civil társadalmi szervezeteknek az EU alapját képező értékek előmozdítása és védelme terén. Következésképpen konkrét módosításokat terjesztett elő annak érdekében, hogy hangsúlyozza a program során a helyi, regionális és nemzeti szinten működő szervezetekre irányuló figyelmet. Bár a transznacionális szintű fellépések fontos szerepet játszanak, az európai értékeket érő számos kihívás helyi eredetű, ezért helyi és európai szinten kell azokat megoldani.

Az előadó egyik fő célkitűzése a program vonatkozásában az eljárások egyszerűsítése és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés. Ezért a szöveg utal az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre, a gyors és rugalmas támogatásnyújtási eljárásokra és felhasználóbarát alkalmazásokra, mint például a többéves működési támogatások, egyösszegű átalányok, átalánydíjak, egységköltségek, lépcsőzetes támogatások és természetbeni társfinanszírozás. Hasonlóképpen az előadó azt javasolja, hogy a jelentéstételi eljárásokat a program végrehajtásának részeként hajtsák végre és erősítsék meg. Az előadó úgy véli továbbá, hogy a civil társadalmi szervezetek részvétele döntő fontosságú a program tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez. Ezért a Bizottságnak egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozásával rendszeres párbeszédet kell folytatnia a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel.

Az érdekeltek észrevételei

vezet előkészítése során az előadó összegyűjtött számos, a nem kormányzati szervezetek képviselői által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, Brüsszelben és Stockholmban, valamint több alkalommal kétoldalú találkozókon elhangzott információkat. Az előadó más európai ügynökségek és érdekelt felek képviselőivel is tanácskozott. A teljes lista megtalálható a mellékletben.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

Az alábbi lista szigorúan önkéntes alapon készült az előadó kizárólagos felelőssége mellett. A jelentés elkészítése során a dokumentum bizottságban történő elfogadásáig az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott hozzájárulásokat:

Szervezet és/vagy személy

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

FRA (Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége)

EQUINET (esélyegyenlőségi szervek európai hálózata)

Stefan Bory Alapítvány

Az Európai Parlament Polgárjogi Uniója

Nemzeti kapcsolattartó pontok, pl. Németország és Franciaország

Európa Helyhatóságainak és Régióinak Tanácsa

Európai Humanista Szövetség

Európai civil társadalom

DEF Europe

Alapítványok Európai Központja

AGE Europa platform

Az egész életen át tartó tanulás platformja

Európai Önkéntes Központ

Európai Civil Fórum

Európai Ifjúsági Fórum

Nemzetközi Családtervezési Szövetség

Front Line Defenders

PERITIA Alapítvány az egész életen át tartó tanulásért

IPPF európai hálózat

Svéd Ifjúsági és Civil Társadalmi Ügynökség (MUCF)

A nemzetközi ügyekkel foglalkozó svéd ifjúsági/diákszövetség (UF Sverige)

Sverok

Svéd Ifjúsági Szervezetek Nemzeti Tanácsa (LSU)

PEN Sweden

Diakonia

Svéd Női Lobbi

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR), Európai Regionális Iroda


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (26.11.2018)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

A vélemény előadója: Jordi Solé

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 a bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1a.   emlékeztet a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására1a; kiemeli annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós szakpolitikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezért kéri az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak beépítését valamennyi uniós szakpolitikába és a következő többéves pénzügyi keret összes kezdeményezésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásai teljesítéséhez, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatokban bemutatott uniós szakpolitikákból hiányzik a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek közötti egyenlőség terén tett kötelezettségvállalás;

 

_______________

 

a Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226

Módosítás    2

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 b bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1b.   emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalására1a; ismét támogatását fejezi ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket, és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében; emlékeztet azon ajánlására, amelynek tárgya egy, a Bizottság által irányítandó belső európai demokráciaalap létrehozása a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogok területén működő nem kormányzati szervezetek megerősített támogatása céljából;

 

_______________

 

1a Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

Title

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról

a Jogok, értékek és polgárság program létrehozásáról

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a)  „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatását fejezte ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében, továbbá hangsúlyozza, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére. A meglévő szakpolitikákhoz folyamatos támogatást kell nyújtani, az Unió kiemelt programjaira szánt forrásokat növelni kell, a kiegészítő kötelezettségek mellé pedig kiegészítő pénzügyi eszközöket kell biztosítani.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat, a helyi és regionális hatóságokat, valamint azok nemzeti és európai szintű képviseleti szervezeteit. A programnak folyamatos támogatást kell biztosítania az említett célkitűzések elérését szolgáló olyan meglévő helyi és regionális kezdeményezések végrehajtásához és további fejlesztéséhez, mint például a Nemek közötti egyenlőség a helyi életben európai chartája.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén támogatni kell, maximális szinergiát teremtve az Európai Szociális Alap Plusszal.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 a)   Az EUMSZ 8. cikke alapelvként rögzíti, hogy a nemek közötti egyenlőséget valamennyi uniós tevékenység során érvényesíteni kell. A nemek közötti egyenlőség megfelelő érvényesítéséhez elegendő erőforrásról kell gondoskodni, és biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló költségvetési sorok átláthatóságát.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22 a)   Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

22 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22 b)   A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26 a)   A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a „Jogok és értékek” programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelése keretében kerül sor.

Indokolás

Az Európai Parlament „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában (2017/2052(INI)) felszólított arra, hogy az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató uniós költségvetési kiadások tekintetében 30%-os célértéket kell elérni mielőbb, de legkésőbb 2027-ig.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(1)  A program általános célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek, a helyi és regionális hatóságok, valamint azok képviseleti szervezeteinek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)  a polgárközeli Európa előmozdítása a polgároknak az Unió demokratikus életében való szerepvállalása és részvétele ösztönzése révén (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A Bizottságnak rendszeres párbeszédet kell folytatnia a program kedvezményezettjeivel, különösen a civil társadalommal, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint azok képviseleti szervezeteivel a programozási időszak többéves és éves prioritásainak meghatározása során. Ennek legfőbb fórumaként létrehozásra kerül egy Civil Párbeszéd, amely a program különféle egyedi célkitűzései alapján épül fel.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni – online és/vagy a fizikai térben, többek között a munkahelyen és nyilvános helyen előforduló – zaklatás és erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [641 705 000] EUR.

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 1 627 000 000 EUR (folyó áron 1 834 000 000 EUR).

Indokolás

Az Elnökök Értekezletének 2018. szeptember 13-i határozatával összhangban a kompromisszumos módosítás a többéves pénzügyi keret legutóbbi programonkénti lebontását tükrözi, amint azt a többéves pénzügyi keret előadói javasolták elfogadásra a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló időközi jelentés (a Parlament álláspontja) tervezetéről tartott szavazás során.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(1)   A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 19. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat adott esetben nemekre lebontva kell gyűjteni. A mutatók listáját a II. melléklet tartalmazza.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1)  Az értékelésekben érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőséget, külön fejezetet kell szentelni az egyes ágaknak, és azokat időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(2)  A Bizottságnak a 13. és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)   Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbi tevékenységek szubnacionális, nemzeti és európai szintű támogatása révén valósítandók meg:

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

c)  elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

_______________

_______________

1 tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

1 E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése nemek és életkor szerinti bontásban; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével, beleértve a kisebb, kétoldalú testvérvárosi projekteket és városok közötti hálózatépítést;

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek, helyi és regionális hatóságok, valamint azok képviseleti szervezeteinek támogatása révén;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése többéves működési támogatások révén az uniós jog előmozdítása és továbbfejlesztése, a szakpolitikai célokkal és stratégiákkal kapcsolatos, alulról kiinduló kritikus viták ösztönzése, valamint a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek, helyi és regionális hatóságok, valamint azok képviseleti szervezeteinek támogatása érdekében.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – k a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ka)  a nemzeti kapcsolattartó pontok megerősítése, valamint a polgársághoz kapcsolódó szakpolitikai fejlemények, a program célkitűzései és a nemzeti kapcsolattartó pontok, illetve a kedvezményezettek munkája közötti hatékonyabb szinergiák kialakítása.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – k b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

kb)  a kedvezményezettek által kidolgozott onlineplatform-bemutatási projektek megerősítése és útmutatás nyújtása a lehetséges kedvezményezetteknek, a projektek eredményeinek terjesztése, valamint a láthatóság és az utókövetés javítása.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – k c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

kc)  a kritikus, de konstruktív eszmecserék további támogatása az európaiak mindennapi életében jelen lévő olyan kihívások kapcsán, mint a foglalkoztatás, a migránsok integrálása, a lakhatás, a mobilitás és az oktatás.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatokat kell gyűjteni, amelyeket adott esetben nemek, életkor és fogyatékosság alapján is meg kell bontani:

Indokolás

A program résztvevőin belüli, fent említett kategóriák nyomon követése konkrétabb módon segítené a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetésmentességet.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elért személyek száma következő tevékenységek tekintetében:

A következő tevékenységek révén elért személyek száma nemek és életkor szerinti bontásban:

i. képzési tevékenységek;

i. képzési tevékenységek;

ii. az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

ii. az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

iii. tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

iii. tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság évente közzéteszi a következő teljesítménymutatókat is:

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 b sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A kérelmek és a finanszírozott tevékenységek száma a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 c sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Jogok és értékek program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

14.6.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jordi Solé

28.6.2018

Vizsgálat a bizottságban

26.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Michael Detjen

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere

S&D

Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Indrek Tarand

4

-

ECR

Bernd Kölmel

ENF

André Elissen, Marco Zanni

NI

Eleftherios Synadinos

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (21.11.2018)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

A vélemény előadója: Jean Lambert

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Mivel az európai társadalmak a közelmúltban olyan szélsőségekkel és megosztottsággal szembesültek, amely kihívást jelent a nyitott és befogadó társadalom eszméjével szemben, a Bizottság úgy értékelte, hogy ezeknek az értékeknek az előmozdítása és megerősítése fontosabb, mint valaha. Emellett az emberek továbbra is nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés áldozatai, a nők, a gyermekek és más veszélyeztetett személyek pedig napi szinten szembesülnek erőszakkal. Nem ismerik kellőképpen az EU értékeit és az őket polgárokként megillető jogokat sem, sőt ezeket egyesek meg is kérdőjelezik.

A Bizottság úgy találta, hogy nem elegendőek a kihívások megválaszolására az eddig az e területre fordított, szétaprózódott jellegű és korlátozott források, így ezeket egybefogta az új Jogok és értékek program keretében, amelynek finanszírozására az új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapból kerül majd sor, amely számára összesen 641 705 000 EUR összeget különítenek el. A Jogok és értékek programot létrehozó rendeletre irányuló javaslatot 2018. május 30-án tették közzé.

A javasolt új program két meglévő finanszírozási program, mégpedig a Jogok, egyenlőség és polgárság program és az Európa a polgárokért program összekapcsolásának az eredménye. Az új program általános célkitűzése az EU-szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása. Ez az általános célkitűzés három egyedi célkitűzésen keresztül fog megvalósulni:

•  az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág), melynek középpontjában a következők állnak: az egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása és általános érvényesítése, a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása, a fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgársághoz fűződő jogok és a személyes adatok védelméhez való jog;

•  a polgárok szerepvállalásának és az Unió életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág), melynek középpontjában a következők állnak: az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében és a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése;

•  az erőszak minden formája elleni küzdelem (Daphné ág), melynek középpontjában a következők állnak: a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

Módszertan

Az Európai Parlamenten belül az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az illetékes. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság az eljárási szabályzat 53. cikke szerinti véleményt nyilvánító bizottság.

Az előadó véleményének főbb pontjai

•  A program átnevezése „Jogok, egyenlőség és értékek” programra, hogy kifejezésre juttassa az Unió azon célkitűzését, hogy egyenlőséget kell biztosítani mindenki számára.

•  A program általános célkitűzésének aktualizálása az egyenlőség és a jogok, mint a szöveg (3) preambulumbekezdésében már szereplő célok hangsúlyozása céljából. „A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása.”

•  Az új program személyi hatályának kiterjesztése emberekre az ESZA+ alappal összhangban.

•  Annak biztosítása, hogy a következő programozási időszakban kellő figyelmet kapjon az online rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem.

•  Tekintettel az új általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésére, a foglalkoztatással kapcsolatban kezelt adatok védelme különös figyelmet érdemel ezen adatok érzékenységére tekintettel.

•  A támogatható tevékenységek listájának áttétele az alap-jogiaktusba, mivel a jogszabály e fontos része nem rejthető el a mellékletben! Ezért tartalmaz a javaslat egy új 9a. cikket, amely az I. mellékletben található teljes listát átteszi ebbe az új cikkbe.

•  Az Equinet számára a program keretében finanszírozást kell biztosítani, mivel az a program hatálya alá tartozó, az uniós jog alkalmazását és nyomon követését végző hivatalos szervek hálózata.

•  Az előadó javasolja a támogatható tevékenységek listájának frissítését. Ennek főbb pontjai a következők:

-  a tevékenységek ne csak az ismeretek javítására, hanem a program szempontjából releváns uniós vívmányok alkalmazására is összpontosítsanak;

-  a tevékenységek kreatív aspektusainak megerősítése, mivel az előadó tapasztalatai szerint a jó kreatív fellépések általában hatékonyak és eredményesek a program 2. cikkben foglalt célkitűzéseinek elérésében;

-  a kulcsfontosságú szereplők támogatására és az oktatási anyagokra vonatkozó olyan tevékenységek újbóli felvétele, amelyek jelenleg támogatottak, azonban nem szerepelnek az új javaslatban foglalt felsorolásban.

•  Végezetül az előadó javasolja, hogy a II. melléklet tegyen egyértelmű különbséget eredménymutatók és teljesítménymutatók között, és javaslatokat tesz a jelentésben szerepeltetendő teljesítménymutatókra.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Ezen értékeket pontosabban megfogalmazó jogi aktusok, különösen a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv értelmében, valamint az EU-nak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény részes feleként vállalt kötelezettségeit követve és a szociális jogok európai pillérének intézményközi kihirdetésével (2017/C 428/09), illetve az Európai Parlament 2018. április 19-i, „Az Európai Értékek Eszköze létrehozásának szükségességéről az olyan civil társadalmi szervezetek támogatására, amelyek az Európai Unióban helyi és nemzeti szinten előmozdítják az alapvető értékeket” című állásfoglalásával összhangban (2018/2619(RSP) az Uniónak fenn kell tartania és elő kell mozdítania az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkében meghatározott jogokat és értékeket.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket nem lehet maguktól értetődőnek tekinteni, és továbbra is meg kell védeni, elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel, valamint az intolerancia és a megkülönböztetés továbbra is fennálló kihívásaival szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat, az európai értékeket és a jogállamiságot, amely elválaszthatatlan a demokráciától és annak alapvető feltétele. Az emberi jogok előmozdítása és támogatása, az emberi méltóság, a szociális jogok, a kisebbségek jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság elvének tiszteletben tartása mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

_________________________________

__________________________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja a közös értékeink, jogaink és gazdag sokszínűségünk támogatásához, terjesztéséhez és védelméhez azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom – többek között egy élénk civil társadalom – védelme, gazdagítása és fenntartása. A finanszírozott tevékenységeknek az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását kell megcélozniuk az uniós tagállamokon belül és azok között is. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek terjesztésével, előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve, valamint új, innovatív intézkedések kidolgozásán keresztül kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

Indokolás

Nem szabad teljes mértékben a meglévő intézkedésekre támaszkodni, hanem újakat is ki kell dolgozni.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok tudatosságának és aktív társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus és társadalmi életében való részvételük fokozásához, megerősítve a társadalmi befogadást és küzdve a marginalizálódás ellen. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti a társadalmi integráció érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra. A kölcsönös megértés, a párbeszéd és a sokszínűség tiszteletben tartásának értékei csak akkor tudnak európai szinten érvényesülni, ha azok maguknak a tagállamoknak és azok régióinak értékeiben gyökereznek. Ezért a programnak ezeket az értékeket a tagállamokon belül is elő kell mozdítania a különböző nemzeti, etnikai, nyelvi vagy vallási csoportok között, amelyek együttesen alkotják társadalmuk kulturális gazdagságát és sokszínűségét.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaik teljes skálájának – ideértve az EUMSZ 45. cikkének (2) bekezdésében rögzített, a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatban a megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseket –, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy bármely alapon történő megkülönböztetés nélkül ugyanúgy jogosultak a polgársághoz fűződő valamennyi joguk gyakorlására és érvényesítésére, és hogy a jogaik – többek között szociális jogaik – teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Ezenfelül – tekintve, hogy a civil társadalom egy része jelenleg számos nehézséggel szembesül a tagállamokban – az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog és különösen a Charta által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat és különösen a társadalmi szervezeteket.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(8)  A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. Az EUMSZ 8. cikke előírja az Unió számára, hogy tevékenységeinek folytatása során törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A bármely személlyel szembeni, neme és/vagy társadalmi neme alapján történő megkülönböztetés és a velük való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő előmozdítása és érvényesítése – ideértve a munkát és a foglalkoztatást is, ahol a megkülönböztetés továbbra is fennáll a bér és a munkaerőpiacra jutás terén – az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(10)  Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok, a veszélyeztetett csoportok és a különösen kiszolgáltatott személyek védelme érdekében. El kell kerülni a programok közötti átfedést és kettős finanszírozást. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő, valamint a veszélyeztetett csoportokat és a különösen kiszolgáltatott személyeket segítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzését és leküzdését. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás11 említ.

(11)  A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti, amely kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés valamint a Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés, míg a Charta III. fejezetét teljes egészében az egyenlőségnek szentelték. Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség nem csupán jogi kérdések, hanem alapvető társadalmi kihívások is, ezért figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés, valamint az interszekcionális megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére.

_________________________________

 

11  HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

 

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, az afrofóbia, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb, például a fogyatékosságon, a koron, a nemen, a nemi önkifejezésen, a nemi identitáson, a szexuális irányultságon alapuló formáinak megelőzését és leküzdését, valamint el kell ismernie minden ember jogát a méltóságot tiszteletben tartó bánásmódhoz. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás (beleértve az internetes zaklatást) és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye, és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás1a említ. A toleráns és befogadó munkahelyek előmozdítása, valamint annak elismerése, hogy mindenkinek joga van a méltóságot tiszteletben tartó bánásmódban részesülnie a munkahelyen és általában a társadalomban, jelenleg olyan célok, amelyek több és erősebben koordinált fellépést tesznek szükségessé, többek között a megfelelő finanszírozás hozzárendelése révén.

 

____________________

 

1a  HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élő személyek – ideértve a hosszú távú fizikai, mentális, szellemi vagy érzékszervi károsodással élő személyeket is – számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált. E tekintetben a programnak különös figyelmet kell fordítania a figyelemfelkeltő tevékenységekre azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek a társadalomban való teljes körű részvételük és jogaik egyenlő polgárként való gyakorlása vonatkozásában.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését.

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését és előmozdítását.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy minden érintett egyenlőségi szerv munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról [C(2018)3850], amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésére. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

__________________

__________________

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek helyi, regionális és nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a)  Az EUMSZ 9. cikkének megfelelően elő kell mozdítani a magas foglalkoztatottsági szint elérését, a megfelelő szociális védelem garantálását, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A szóban forgó program keretébe tartozó fellépéseknek ezért támogatniuk kell a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a munkaerőpiacról történő kiszorulás elleni küzdelem, valamint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem közötti szinergiákat. A programot ezért olyan módon kell végrehajtani, amely mind a program különböző ágaival, mind az Európai Szociális Alap Plusszal biztosítja a maximális szinergiát és az egymást kiegészítő jelleget. Biztosítani kell továbbá a szinergiákat mind az Erasmus programmal, mind pedig az Európai Szociális Alap Plusszal annak biztosítása érdekében, hogy ezek a források együttesen hozzájáruljanak a magas színvonalú oktatás megvalósításához és az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításához.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A programban való részvétel megkönnyítése érdekében – többek között a kis szervezetek számára is – biztosítani kell a segítségnyújtást, és minden felesleges adminisztratív terhet meg kell szüntetni. Szükség esetén megfelelő figyelmet kell fordítani a kétlépcsős értékelési eljárás lehetőségére, valamint az egymást követő támogatások és többéves működési támogatások opciójára. Ami a társfinanszírozási arányokat illeti, figyelembe kell venni azoknak a szervezeteknek a típusát és méretét, amelyeknek a programfelhívásokat szánják. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

__________________

__________________

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a különféle méretű társadalmi szervezetek támogatása révén, a jogokon alapuló, egyenlő, inkluzív, nyílt és demokratikus társadalmak megőrzése, gazdagítása és fenntartása érdekében.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)  az emberek szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

a)  a mindenkire vonatkozó egyenlőség előmozdítása a nemen, faji, társadalmi vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és bármiféle megkülönböztetés, valamint a Charta 21. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott megkülönböztetés megelőzése és leküzdése révén, valamint a nemek közötti egyenlőségre, a társadalmi befogadásra és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia – mind online, mind offline – minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a kölcsönös megértés, a párbeszéd és a sokszínűség tiszteletben tartásának előmozdítása a tagállamokban és az Unióban.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak és a személyes adatok védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

b)  a gyermekek jogainak, az idősek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak – többek között a szociális jogoknak – és a személyes adatok – többek között a GDPR rendeletben1a foglaltak szerint a foglalkoztatással összefüggő vagy a szociális védelmi célokat szolgáló adatkezelési helyzetekben való – védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

a)  az Unió, illetve annak közös értékei, történelme – különösen a totalitárius rezsimekkel kapcsolatos történelme –, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

b)  a különböző nemzeti és kulturális hátterű polgárok közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről és elősegítsék a szolidaritást;

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel, az idősekkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal, valamint a különösen kiszolgáltatott személyekkel szembeni erőszak – többek között a kapcsolati erőszak – minden formájának a megelőzése – beleértve az informatív és oktatási tevékenységeket is – és az ellene való küzdelem;

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

b)  az ilyen erőszak áldozatainak, a veszélyeztetett csoportok, valamint a különösen kiszolgáltatott személyek támogatása és védelme.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az alábbiakban felsorolt tevékenységek finanszírozhatók:

 

a)  tudatosítás, kreatív tevékenységek, oktatási tevékenységek és információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok alkalmazásának és ismertségének javítása érdekében;

 

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a tudáson, a kölcsönös megértésen és a szolidaritáson alapuló polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében; valamint

 

c)  pártfogás, kreatív, elemző és monitoringtevékenységek1a a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

 

d)  képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok tudatosításának, alkalmazása képességének és ismeretének javítása érdekében;

 

e)  mindenki számára hozzáférhető információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök fejlesztése és működtetése;

 

f)  az európai kultúra, értékek, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és a szolidaritás valamint az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

 

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése az ikerintézményi tevékenységekben, többek között a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

 

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny inkluzív részvétel és arra irányuló nyilvános mozgósítás ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek érvényesítése és tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

 

i)  a 211/2011/EU rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

 

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása, alkalmazása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő bármely méretű társadalmi szervezetek támogatása;

 

k)  a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózatok kialakítása és támogatása révén.

 

______________________

 

E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.

(Az a)–k) pontok az I. melléklet (1) bekezdésének módosított pontjai.)

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat – a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formában – juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.

Módosítás 30

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I. MELLÉKLET

törölve

A program tevékenységei

 

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

 

a)  tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

 

c)   elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

 

d)  képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

e)  információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

 

f)  az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

 

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

 

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

 

i)  a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

 

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

 

k)  a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

 

______________________

 

1 E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

 

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló eredménymutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság évente közzéteszi a következő teljesítménymutatókat is:

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tevékenységek földrajzi kiterjedése áganként

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A kérelmek és a finanszírozott tevékenységek száma a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A pályázók által kért és az odaítélt finanszírozás szintje a 9. cikk (1) bekezdése szerinti listánként és áganként

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Jogok és értékek program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

14.6.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jean Lambert

18.6.2018

Vizsgálat a bizottságban

9.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, David Casa, Ole Christensen, Michael Detjen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Anthea McIntyre, Miroslavs Mitrofanovs, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Dennis Radtke, Terry Reintke, Robert Rochefort, Claude Rolin, Siôn Simon, Romana Tomc, Marita Ulvskog

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Rosa D’Amato, Tania González Peñas, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Alex Mayer, Sven Schulze, Helga Stevens, Flavio Zanonato

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38

+

ALDE

Martina Dlabajová, Marian Harkin, Robert Rochefort

ECR

Czesław Hoc, Anthea McIntyre, Helga Stevens

GUE/NGL

Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo

PPE

Georges Bach, David Casa, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Dennis Radtke, Claude Rolin, Sven Schulze, Romana Tomc

S&D

Guillaume Balas, Brando Benifei, Ole Christensen, Michael Detjen, Agnes Jongerius, Edouard Martin, Alex Mayer, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Siôn Simon, Marita Ulvskog, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Jean Lambert, Miroslavs Mitrofanovs, Terry Reintke

2

-

ENF

Mara Bizzotto

NI

Lampros Fountoulis

1

0

EFDD

Rosa D'Amato

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (4.12.2018)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

A vélemény előadója: Sylvie Guillaume

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Az „Uniós polgárság, jogok és értékek” elnevezésű jövőbeli programnak elő kell segítenie az európaiak közötti párbeszédet, meg kell erősítenie a kölcsönös megértést, miközben Európában erősen növekszik az intolerancia, ami megkérdőjelezi a közös térséghez tartozás érzését.

Az előadó elismeri, hogy az Európai Bizottság a korlátozó költségvetési helyzetre figyelemmel szinergiák megteremtésére törekszik.

Az előadó azonban minden eddiginél szükségesebbnek tartja a korábbi „Európa a polgárokért” program számára fenntartott hely megerősítését, amely egyértelmű hozzáadott értékkel rendelkezik a polgári részvétel előmozdítása, az összetartozás érzésének erősítése, valamint a polgárok polgári részvételének és demokratikus szerepvállalásának ösztönzése terén. Ez a program sikeresnek bizonyult, és hozzájárult az európai kérdések tudatosításához, és így pozitív hatással lehet az európai polgárok érdekeire a következő európai választásokon.

Ebben az összefüggésben az előadó úgy véli, hogy a polgárság nagyon szimbolikus fogalma eltűnt a program címéből, ezért azt javasolja újra bevezetni.

Emellett szükségesnek tartja egy olyan program védelmét, amelynek költségvetése arányos a kihívásokkal, és javasolja a felelőssége alá tartozó „B” ág – „Polgári részvétel és szerepvállalás” – költségvetésének emelését. A javasolt költségvetés távolról sem közelíti meg azt, amit az Európai Parlament kért. Ezért javasolt a „Polgári részvétel” fejezet dimenziójának 500 millió eurós költségvetéssel történő megerősítését, ami európai polgáronként mindössze 1 eurónak felel meg. A cél egy olyan európai program védelme, amely a nacionalizmus elleni küzdelem jegyében és a megerősített szolidaritás szellemében valamennyi polgár számára hozzáférhető.

Tudatában annak, hogy elő kell mozdítani az Európai Unióhoz vezető múltbeli eseményekre vonatkozó történelmi emlékezetet, és jobban meg kell érteni a jelent a közösen alakított jövő érdekében, az előadó a történelmi emlékezési tevékenységek fejlesztését javasolja, amelyek emlékeztetnek az EU alapját képező elvek és értékek fontosságára.

Ezen túlmenően, tekintettel a program korlátozott költségvetési forrásaira, az előadó szerint nem helyénvaló a Bizottság számára lehetővé tenni, hogy ezeket a forrásokat az EU politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikáció céljára használja fel, mivel a Bizottság kommunikációs szolgálatai már jelentős forrásokkal rendelkeznek az ilyen típusú fellépések végrehajtásához.

Üdvözli az uniós civil társadalmi szervezetek számára szánt támogatási eszköz létrehozását, amely helyi szinten támogatja az alapvető értékeket a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak előmozdítása érdekében, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy védeni kell az egyszerű polgárok által a közösségükön belül kifejlesztett egyszeri projekteket, annak érdekében, hogy Európa a mindennapi életben is megvalósuljon. Különösen ragaszkodik ahhoz, hogy a program álljon a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére.

A program társult harmadik országok számára történő megnyitása tekintetében az előadó úgy véli, hogy ez a rendelkezés nem helyénvaló a „Polgári részvétel” keretében, amíg a tagállamokban a polgári tevékenységekkel kapcsolatos lehetőségek gyakran korlátozottak, és sok pályázó elkötelezettsége ellenére sem jár sikerrel, ami számukra frusztrációt okoz.

Egyetért továbbá a Bizottság azon javaslatával is, hogy a projektgazdák erőfeszítéseinek jobb támogatása érdekében kibővítse a nemzeti kapcsolattartó pontok rendszerét, amely már bizonyította hasznosságát az „Európa a polgárokért” program keretében, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a rendeletben meg kell említeni.

Az előadó javasolja azt is, hogy a munkaprogramokat, valamint a többéves prioritásokat a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, nem pedig végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el, amint azt az Európai Bizottság javasolta.

Az előadó összességében üdvözli a Bizottság által javasolt megközelítést, különösen a jogalap módosítását, ami lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament betölthesse társjogalkotói szerepét. Emlékeztet arra, hogy a program mögött sok polgári projekt áll, amelyeket rendkívül fontos fenntartani a jelenben és ösztönözni a jövőben.

MÓDOSÍTÁSOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Jogok és értékek program létrehozásáról

az Európa a polgárokért, jogokért és értékekért program létrehozásáról

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 24. cikkére, 167. cikkére és 168. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkére,

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Különösen – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően – az emberi méltóság valamennyi elidegeníthetetlen emberi jog alapja. Ezek az elvek és értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség társadalmában. A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani, végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely az Európa a polgárokért, jogokért és értékekért programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak számos kihívással, például a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, és egyes országokban egyre jobban visszaszorul a jogállamiság, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, a gyermekek és fiatalok jogait, a pluralizmust, a toleranciát, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a szolidaritást és a jogállamiság elvét. Az új alap részeként az Európa a polgárokért, jogokért és értékekért program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

__________________

__________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

8 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

9 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két finanszírozási programja elsősorban a közös elveink, értékeink és jogaink megvalósításához és gazdag sokszínűségünk kiemeléséhez hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, tisztességes, toleráns, inkluzív, plurális és demokratikus társadalmak fenntartása. A finanszírozott tevékenységek célja az aktív civil társadalom fenntartása és megerősítése, valamint közös értékeink, történelmünk, emlékezetünk, kulturális örökségünk és gyökereink alapján a demokratikus, civil, kulturális és társadalmi részvétel ösztönzése. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke előírja továbbá, hogy az intézmények folytassanak nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalommal, valamint hogy megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(4)  Az Európa a polgárokért, jogokért és értékekért programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével, az aktív polgársággal és az európai polgárság oktatásával kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt a jelenleg az új program alapjául szolgáló elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen figyelembe véve az Unió többnyelvű jellegét és annak szükségességét, hogy be kell vonni a fiatalokat, az alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportokat, a sajátos szükségletű személyeket, a migránsokat, a menekülteket és a menedékkérőket, testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikke párbeszédet hoz létre az EU, valamint a cikkben említett egyházak és szervezetek között. Felismeri, hogy az egyházak konkrétan hozzájárulnak az alapvető emberi jogok támogatásához és előmozdításához, és ennek fényében a civil társadalmi szervezetekével megegyező hozzáférést kell kapniuk a program által biztosított releváns finanszírozási lehetőségekhez.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)  Annak érdekében, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgárokhoz, elő kell mozdítani a demokratikus részvételt, és lehetővé kell tenni a polgárok számára, hogy éljenek az európai polgársággal járó jogaikkal, számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség, amelyek kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást céloznak. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és nemzetek közötti szintű támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való aktív részvételük fokozásához, valamint az Unió politikai napirendjének formálásához. Emellett a kölcsönös megértést, a kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a megbékélést, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A növekvő sokszínűség és a globális migrációs mozgások növelik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát társadalmainkban. Teljes körű támogatást kell biztosítani a program útján az interkulturális és vallásközi párbeszéd számára az európai társadalmi harmónia részeként és a társadalmi befogadás és kohézió előmozdításának kulcselemeként. Habár a vallásközi párbeszéd segíthet abban, hogy hangsúlyt kapjon a vallás társadalmi kohézióhoz való pozitív hozzájárulása, a vallási írástudatlansággal azt kockáztatjuk, hogy megteremtjük az alapot a lakosság vallási érzületeivel való visszaéléshez. A programnak ezért támogatnia kell a vallási írástudás fejlesztését, a vallásközi párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdítását célzó projekteket és kezdeményezéseket.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus és kreatív gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk alapját képezi. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok, a tolerancia és a párbeszéd releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken, a szolidaritáson, a sokszínűségen és a békén alapuló közös alap előmozdítása érdekében, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A program kulcsszerepet játszik a közös európai identitástudat fejlesztésének előmozdításában és az EU-hoz való tartozás által teremtett lehetőségek láthatóságának megteremtésében, az „euroszkepticizmus” és az olyan Európa-ellenes politikai erők ellensúlyaként, amelyek magának az európai projektnek a fennállását kérdőjelezik meg.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak, szavazzanak, férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz, vegyenek részt kulturális csereprogramokban vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban. Úgy kell érezniük, hogy képesek részt venni az Unió döntéshozatali folyamatában és tudatában legyenek annak, hogy hatással vannak arra és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik jogaikat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásának biztosítása érdekében minden szinten támogatni kell a civil társadalmat.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i európai parlamenti állásfoglalás, valamint az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezésről szóló, 2011. június 9–10-i tanácsi következtetések hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a közös jövő építésének eszközeként elevenen őrizzük a múlt emlékét, továbbá kiemelik, hogy az Unió fontos szerepet játszik az ezen bűnökre vonatkozó kollektív emlékezet életben tartásában, megosztásában és előmozdításában, a közös sokszínű és demokratikus európai identitás megerősítése szempontjából is.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(12)  Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik többek között a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak elő kell mozdítania és ösztönöznie kell a polgárok azon jogának gyakorlását, hogy elindítsák az európai polgári kezdeményezéseket és azokhoz csatlakozzanak, támogatva a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását az „Egyenlőség és jogok” elnevezésű területén belül.

__________________

__________________

14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

14 Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17)  Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például nyelven, életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK15 és a 2004/113/EK16 tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK17 és a 2010/41/EU18 európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

_________________

_________________

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

15 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

16 A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, a finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia – többek között megfelelő alapfinanszírozás és egyszerűsített költséglehetőségek, pénzügyi szabályok és eljárások révén – azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén.

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen és kiegészítse a tagállamok tevékenységét. Törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre, illetve átlátható és egyértelműen meghatározott szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, az Európai Szolidaritási Testülettel, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, az audiovizuális ágazat, a média, a művészetek, valamint a formális, nem formális és informális oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az önkéntesség, a szakképzés, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a társadalmi befogadás – különösen a migránsok és a leghátrányosabb helyzetben lévők esetében –, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, az éghajlat-politika, a turizmus, a sport, a külkapcsolatok, a bővítés, a nemzetközi együttműködés, a kereskedelem és a fejlesztés terén.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(23)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat és teljes átláthatóságot követel az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. Különösen olyan szabályokról van szó, amelyek lehetővé teszik a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi civil társadalmi szervezetek számára a többéves működési támogatás, a lépcsőzetes támogatás és a rugalmas támogatási eljárások útján történő finanszírozást.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak pozitív sikerességi célarányt elérni, különösen a tevékenységi támogatások és a projektek esetében, és mennyire alkalmasak eredményeket elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseivel összhangban, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását, és a további paramétereket, hogy a sajátos szükségletű személyek igényeinek eredményesebben meg lehessen felelni, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. A társfinanszírozási követelményeket ugyanilyen módon kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel20, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel21, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel22 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel23 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

__________________

__________________

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

20 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

21 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

22 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

23 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

törölve

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)  E rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében, a program célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért haladás hatékony értékelése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok és többéves prioritások, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(1)  A program általános célkitűzése az európai polgárság és a jogállamiság, valamint az EU-szerződésekben rögzített, az EU alapját képező jogok, elvek és értékek védelme és előmozdítása. Ezt elsősorban a kulcsfontosságú érdekelt felek, például a polgárok egyesületei, agytrösztök, kutatási, kulturális és tudományos intézmények és a civil társadalmi szervezetek támogatása révén kell elérni, helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten egyaránt, hogy fel lehessen hívni az emberek figyelmét ezen értékek és elvek fontosságára, és ezáltal fenn lehessen tartani a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmakat.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)  az EU jelentőségének tudatosítása a polgárok – és különösen a fiatalok – körében a létrehozásához vezető történelmi események emlékének megőrzését célzó tevékenységek által, valamint a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pluralizmus, a polgárok szerepvállalásának, a polgárok találkozóinak és aktív részvételének az Unió demokratikus életében való előmozdítása („Aktív polgári szerepvállalás” ág);

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következő célokat követi:

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak és a személyes adatok védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

b)  a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak, többek között az európai polgári kezdeményezés indításához való jog és a személyes adatok védelméhez való jog előmozdítása és védelme.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Polgári részvétel és szerepvállalás ág

Aktív polgárság ág

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következő célokat követi:

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

a)  a polgárok által előterjesztett projektek támogatása, különös tekintettel a fiatalokra, arra ösztönözve az embereket, hogy ne csak az olyan eseményeket tartsák szem előtt, amelyek megelőzték az EU történelmi emlékezetének magvát képező eseményeket, hanem arra is, hogy többet tanuljanak közös történelmünkről, kultúránkról és értékeinkről, valamint hogy képet kapjanak a közös jövő alapját képező közös kulturális örökségük és a kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságáról; annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék az Uniót, annak eredetét, létjogosultságát és eredményeit, valamint a tudatosság növelése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokról, illetve az európai projekt középpontjában álló kölcsönös megértés és tolerancia fontosságáról;

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása és támogatása az európai polgársággal kapcsolatos formális és nem formális oktatásban;

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

b)  a nyilvános párbeszéd előmozdítása a testvérvárosi kapcsolatok, a polgárok – különösen a fiatalok – találkozói révén, valamint a különböző országok önkormányzataival, helyi közösségeivel és civil társadalmi szervezeteivel való együttműködés révén annak érdekében, hogy közvetlen gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a kulturális sokszínűségben és kulturális örökségben az Unióban rejlő gazdagságról, és növeljék a polgárok társadalmi szerepvállalását;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  az uniós demokratikus életben való polgári részvétel ösztönzése és fokozása helyi, nemzeti és transznacionális szinten; annak lehetővé tétele a polgárok és egyesületek számára, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti párbeszédet, és megfelelő nyilvános vitákat folytassanak az uniós fellépés valamennyi területén, ezáltal hozzájárulva az Unió politikai menetrendjének kialakításához; a tömörülés és a szervezett javaslattétel támogatása, mind a polgárok közötti társulás formájában, mind pedig több jogi személy hálózatának formájában, hogy az előző pontokban említett célok hatékonyabban végrehajthatók legyenek;

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következő célokat követi:

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [641 705 000] EUR.

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [908 705 000] EUR.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  [233 000 000] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)  [500 000 000] EUR-t vagy az (1) bekezdésében említett program pénzügyi keretösszegének legalább 40%-át a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzések megvalósítására; tájékoztatásképpen, az erre a célkitűzésre szánt teljes költségvetés mintegy 15%-át az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre, 65%-át a demokratikus kötelezettségvállalásra, 10%-át a hasznosítási műveletekre, 10%-át pedig az igazgatásra fordítják.

 

A Bizottság a konkrét célkitűzések egyes csoportjai esetében legfeljebb 5 százalékponttal térhet el a pénzügyi keretből előirányzott százalékos arányoktól. Arra az esetre, ha szükségessé válna az említett értékhatár túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes számadatoknak 5-nél több, de legfeljebb 10 százalékponttal történő módosítására.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, tanulmányokat, szakértői üléseket, valamint a program általános célkitűzéseihez kapcsolódó prioritásokra és területekre vonatkozó tájékoztatási intézkedéseket.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, tanulmányokra, szakértői ülésekre, valamint a program általános célkitűzéseihez kapcsolódó prioritásokra és területekre vonatkozó tájékoztatási intézkedéseket.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett források legalább 40%-át civil társadalmi szervezetek támogatására irányozza elő.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A program rendelkezik a programmal kapcsolatos információkhoz való hozzáférési módokról, amelyeket a fogyatékossággal élő személyekhez igazítottak, hogy ők is teljeskörűen gyakorolhassák jogaikat, és teljes mértékben részei lehessenek annak a társadalomnak, amelyben élnek.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

b)  bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely nonprofit jogalany;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

(3)  Az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) részére a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Munkaprogram

Munkaprogram és többéves prioritások

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktus útján. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 19. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadja el e rendelet kiegészítése érdekében a munkaprogramot és adott esetben a munkaprogram alapjául szolgáló többéves prioritásokat. Munkaprogramjainak fejlesztése során a Bizottság konzultál a civil társadalmat képviselő szervezetekkel és a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő szervezetekkel.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, hogy a források egyedi projektek számára történő elosztása pontosan tükröződjön, és hogy a finanszírozási programok közötti szinergiák megfelelően igazolva legyenek. Ennek érdekében biztosítani kell a programban érintett szervezetek részvételét. Az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos és a legkevésbé megterhelő jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(2)  A Bizottságnak a 6., 13. és 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 13. és 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 6., 13. és 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

18 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

18a. cikk

 

Nemzeti kapcsolattartó pontok

 

Minden tagállam létrehoz egy független nemzeti kapcsolattartó pontot, amely személyzetének az a feladata, hogy a program potenciális kedvezményezettjei (polgárok, szervezetek és regionális hatóságok) számára iránymutatást, gyakorlati tájékoztatást és segítséget nyújtson a program valamennyi aspektusára vonatkozóan, beleértve a pályázati eljárást és a pályázatok megírását, a dokumentumok terjesztését, a partnerek keresését, a képzést és egyéb alaki követelményeket, ezáltal biztosítva a program egységes végrehajtását. A nemzeti kapcsolattartó pontok semmilyen módon nem felelnek a projektek értékeléséért, amelynek elvégzése a Bizottság feladata.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy a program egyes ágaival foglalkozzon.

(3)  A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy a program egyes ágaival foglalkozzon. Adott esetben, eljárási szabályaival összhangban, rendszeresen felkér külső szakértőket, többek között a szociális partnerek képviselőit, a civil társadalmi szervezeteket és a kedvezményezettek képviselőit, hogy megfigyelőként vegyenek részt ülésein.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbi általános fellépések révén valósítandók meg:

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

a)  tudatosságnövelés a polgárok – különösen a fiatalok és a hátrányos helyzetű és alulreprezentált társadalmi csoportokhoz tartozó személyek – körében az Unió alapját képező közös értékek, jogok és elvek, az európai polgárokként őket megillető jogok és kötelezettségek, valamint e jogok védelmének és gyakorlásának módjai tekintetében, függetlenül attól, hogy hol élnek; a program célkitűzései által lefedett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítását célzó projektek előmozdítása; az európai polgársággal kapcsolatos formális és informális oktatás ösztönzése.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok kiemelése és érdekelt felek (nevezetesen egyesületek, civil társadalmi szervezetek, helyi önkormányzatok és polgárok) közötti megosztása révén, az ismeretek, a kölcsönös megértés, a polgári és demokratikus részvétel javítása, valamint a támogatott tevékenységek eredményeinek további hasznosítása érdekében;

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

törölve

__________________

 

1 E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

 

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét előmozdító kezdeményezések és intézkedések támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új médiatechnológiák és a gyűlöletbeszéd megakadályozása;

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

törölve

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  a személyes adatok, a magánélet és a digitális biztonság védelmével kapcsolatos kockázatok, szabályok, biztosítékok és jogok tudatosításának és megértésének előmozdítása, valamint a hamis hírek és a célzott félretájékoztatás kezelése a tudatosság növelése, képzések, tanulmányok és monitoringtevékenységek révén, különösen a fiatalokra összpontosítva;

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

f)  az európai kultúra, kulturális örökség, történelem és emlékezet, valamint az EU jövőbeli kihívásainak erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok – elsősorban a fiatalok – körében, különösen az alábbiak révén:

 

i.   az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek okairól való elmélkedést, valamint az e rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira való emlékezést célzó kezdeményezések;

 

ii.   olyan tevékenységek, amelyek a közelmúlt európai történelmének más meghatározó pillanatait és mérföldköveit érintik;

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű polgárok közötti kapcsolatok építése a megbeszéléseken, a testvérvárosi tevékenységekben, a kis léptékű és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével, ezáltal létrehozva az uniós politikai napirend formálását célzó, alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit;

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny és inkluzív – a társadalom peremére szorult csoportokra különös figyelmet fordító – részvétel ösztönzése és elősegítése, többek között az e-demokráciával kapcsolatos eszközök és az európai polgári kezdeményezés felhasználásának előmozdítása révén; a jogok és értékek tudatosításának fokozása, előmozdítása és védelme a civil társadalmi szervezetek támogatása révén;

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

j)  az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ja)  a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő és a helyi, regionális és nemzeti szintű fellépéseket támogató emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek kapacitásának és függetlenségének megerősítése;

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – j b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

jb)  a civil társadalmi szervezetekkel való párbeszéd előmozdítása és fejlesztése az uniós jog, a szakpolitikai célok és a stratégiák fejlesztéséről, végrehajtásáról és nyomon követéséről a program hatálya alá tartozó valamennyi területen;

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program monitoringjára a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Lehetőség szerint a mutatókat életkor, nem és más gyűjthető adatok (etnikum, fogyatékosság, nemi identitás) szerint kell bontani. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – táblázat – 6 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai emlékezetre és örökségre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Az európai emlékezetre, örökségre és polgári párbeszédre irányulóan a programtámogatás eredményeként létrejött transznacionális hálózatok és kezdeményezések száma

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – táblázat – 6 a sor (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A projektek földrajzi megoszlása

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadóhoz a következő szervezetektől vagy személyektől érkezett be vélemény a véleménye elkészítése során annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig.

Szervezet és/vagy személy

Európai civil társadalom

Európai Ifjúsági Fórum

Európa Helyhatóságainak és Régióinak Tanácsa

Stefan Batory Alapítvány

Association Française du Conseil des Communes et Régions de France

Jeunes Fédéralistes européens

Culture Action Europe

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Jogok és értékek program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

14.6.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CULT

14.6.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Sylvie Guillaume

1.6.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

3.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Silvia Costa, Mircea Diaconu, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Sylvie Guillaume, Dietmar Köster, Emma McClarkin, Hermann Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Heinz K. Becker, Jarosław Wałęsa

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

16

+

ALDE

Mircea Diaconu

EPP

Heinz K. Becker, Norbert Erdős, Santiago Fisas Ayxelà, Stefano Maullu, Jarosław Wałęsa, Hermann Winkler, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

S&D

Silvia Costa, Giorgos Grammatikakis, Sylvie Guillaume, Petra Kammerevert, Dietmar Köster, Luigi Morgano

VERTS/ALE

Jill Evans

0

-

 

 

1

0

ECR

Emma McClarkin

Jelmagyarázat

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (21.11.2018)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

A vélemény előadója: Sylvia-Yvonne Kaufmann

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is hatékonyan művelni, védeni kell, elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani e jogok és értékek tagállamokban való fenntartása és esetleges sérülésük az Unió egészére gyakorolt káros hatásainak elkerülése érdekében. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll, és amely támogatja a nyílt, demokratikus, plurális és befogadó társadalmakat. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

_________________

_________________

8Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

8Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a közös értékekre és jogokra épülő, nyílt, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása az élénk és jogokkal rendelkező civil társadalmat előmozdító tevékenységek finanszírozásával. E tevékenységek magukban foglalják az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom békéjének és gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. A Bizottságnak így rendszeres párbeszédet kell fenntartania a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalása, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz és fokozzuk az abba vetett bizalmukat. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalása, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint a sokféleségen és a szolidaritáson alapuló európai identitás, az összetartozás és a közös kulturális örökség érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)  Kívánatos, hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak és előnyeiknek, valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek minden szinten történő erősítése, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése révén az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A gyermekek, a fiatalok és a nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, különösen a közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(9)  A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A gyermekek, a fiatalok és a nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak, különösen a közeli kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a gyermekek és a fiatalok testi és lelki egészségét veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelméhez való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása, valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(13)  A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet12 és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv13 rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosságnövelő tevékenységeket folytatni, a civil társadalmi szervezeteket az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében történő közbenjárásukban támogatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

_________________

_________________

12 HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.

12 HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.

13 HL L 119., 2016.5.4., 89–131. o.

13 HL L 119., 2016.5.4., 89–131. o.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását.

(14)  Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első olyan nemzetek feletti eszköze, mely közvetlen kapcsolatot hoz létre az európai polgárok és az uniós intézmények között. Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet14 elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára azon joguk gyakorlását, hogy európai polgári kezdeményezést indítsanak és támogassanak, illetve másokat azok támogatására ösztönözzenek.

_________________

_________________

14Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

14Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, az elegendő és megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és – többek között megfelelő alapfinanszírozás és egyszerűsített költségelszámolási módszerek, pénzügyi szabályok és eljárások révén – kapacitásbővítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdítása területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek helyi, regionális és nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén.

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, ideértve az EUSZ 2. cikkébe foglalt értékek előmozdítására és védelmére irányulókat, és kiegészítse a tagállamok tevékenységét, amikor tagállami szintű intézkedésekre kerül sor. Törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Ez a szinergia biztosítaná és előmozdítaná a plurális, független és szabad médiát, biztosítaná a szólásszabadságot és megakadályozná az álhírek terjedését. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem, a fejlesztés és az éghajlat-politika vagy a környezetvédelem terén.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(23)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat, és teljes átláthatóságot, hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és körültekintő erőforrás-felhasználást követel. Különösen a civil társadalmi szervezetek többéves működési támogatások és lépcsőzetes támogatások révén történő finanszírozási lehetőségeire vonatkozó szabályokat kell működőképessé tenni e program végrehajtásának részeként. A szabályoknak a jelöltekre nehezedő adminisztratív terheket a lehető legminimálisabb szinten kell tartaniuk. Ahol lehetséges, el kell fogadni az elektronikus jelentkezéseket. Az egyes ágakból származó finanszírozásra jelentkezők és a kedvezményezettek számára biztosítani kell egy nemzeti kapcsolattartási pont elérését, amely támogatást nyújt számukra a pályázati eljárás minden szakaszában. A sikertelen ajánlatok készítési költségeinek csökkentése és a program hatékonyságának javítása érdekében megfontolás tárgyává kell tenni gyors és rugalmas támogatás-odaítélési eljárásokat, mint például egy két szakaszból álló értékelési eljárást.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(29)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Ezzel összefüggésben azok a pályázók és kedvezményezettek, akik esetleg nem rendelkeznek a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal és személyzettel, civil társadalmi szervezeteknek, helyi hatóságoknak, szociális partnereknek stb. tekinthetők. Adott esetben e követelmények közé tartozhatnak mérhető mutatók, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlati hatásai.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. cikk

2. cikk

A program célkitűzései

A program célkitűzései

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása, többek között a társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(1)  A program célja az EU-szerződésekben rögzített jogok és értékek, többek között az EUSZ 2. cikkében rögzített demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok védelme és előmozdítása, különösen a civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű támogatása és kapacitásbővítése révén, a nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzésen belül a program a következő, egyes programágaknak megfelelő egyedi célkitűzésekre irányul:

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott általános célkitűzésen belül a program a következő, egyes programágaknak megfelelő egyedi célkitűzésekre irányul:

a)  az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),

a)  az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)  a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése (Európa a polgárokért ág),

c)  az erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

c)  az erőszak minden formája elleni küzdelem (Daphné ág),

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Az Egyenlőség és jogok ág

Az Egyenlőség és jogok ág

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza:

a)  a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

a)  a nemen, faji, társadalmi, kulturális vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, nyelven vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása a tagállamok alkotmányos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával;

b)  a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak és a személyes adatok védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

b)  a gyermekek jogainak, a fogyatékossággal élő személyek jogainak, az uniós polgársághoz fűződő jogoknak és a személyes adatok védelméhez való jognak az előmozdítása és védelme.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

Polgári részvétel és szerepvállalás ág

„Európa a polgárokért” ág,

A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza:

a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

a)  az Unió, illetve annak történelme, kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében;

b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről;

b)  a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése, annak lehetővé tételével, hogy a polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről, a pluralista és részvételi demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megértésének fokozása érdekében;

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

A Daphné ág

A Daphné ág

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésen belül a program a következőket célozza:

A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános célon és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célon belül a program a következőket célozza:

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

a)  a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának megelőzése – többek között oktatási tevékenységekkel – és az ellene való küzdelem;

b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

b)  az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és az egész Unióra kiterjedő egyenlő szintű védelem biztosítása, beleértve az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítése, az áldozatsegítő szolgálatokhoz való hozzáférés és a rendőrségi bejelentésekhez való hozzáférés megkönnyítése révén az erőszak valamennyi áldozata számára.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat – a cselekvési támogatások és a többéves működési támogatások révén – finanszírozást, beleértve az átalányösszegek, az egységköltségek, az átalánydíjak és a lépcsőzetes támogatások felhasználását.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9. cikk

9. cikk

Intézkedéstípusok

Intézkedéstípusok

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

E rendelet alapján a 2. cikk (1) bekezdésében említett általános célok vagy a 2. cikk (2) bekezdésében említett bármely egyedi cél megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Finanszírozásra jogosult tevékenységek

 

A 2. cikkben meghatározott általános és egyedi célokat különösen, de nem kizárólag, a következő, egy vagy több támogatható szervezet által végzett tevékenységek támogatása révén kell végrehajtani:

 

a) figyelemfelhívás, közoktatás, valamint az információk terjesztése és élénkítése a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

 

b) egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében; 

 

c) elemző nyomonkövetési, jelentéskészítési és tanácsadási tevékenységek a program hatálya alá tartozó területeken a tagállamokban és uniós szinten a helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek (például a társadalmi kohézió és a szolidaritás) átültetésének és végrehajtásának javítása érdekében a tagállamokban; ilyen tevékenységek például az adatgyűjtést és a statisztikákat foglalják magukba; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

 

d) az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében nyújtott képzés, valamint az érintett érdekelt felek kapacitásának megerősítése, az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok támogatása érdekében;

 

e) a személyes adatok és a magánélet védelmével és a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra és jogokra vonatkozó ismeretek és megértés előmozdítása, valamint az álhírek és a célzott félretájékoztatás kezelése tudatosságnövelés, képzés és felügyeleti tevékenység révén;

 

f) a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben és projektekben való részvétel lehetővé tételével;

 

g) a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny és inkluzív részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosításának fokozása, előmozdítása és védelme a civil társadalmi szervezetek támogatása révén;

 

h) a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

 

i) a program által érintett területeken tevékenykedő civil társadalmi szervezetek minden szinten történő támogatása, valamint az európai hálózatok és a társadalmi szervezetek kapacitásának fejlesztése az uniós jog, a szakpolitikai célok, az értékek és stratégiák végrehajtásának fejlesztése, tudatosságnövelése és nyomon követése érdekében;

 

j) a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok és civil társadalmi szervezetek bevonásának elősegítése, többek között független programirodák létrehozásával és támogatásával;

 

k) helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten a jogállamiság helyzetét ellenőrző és tevékenységek támogatását végző emberi jogi aktivisták és a civil társadalmi szervezetek kapacitásának és függetlenségének erősítése; 

 

l) a visszaélések bejelentői védelmének támogatása, beleértve a szervezeteken belüli és a hatóságoknak vagy más illetékes testületeknek történő bejelentések biztonságos csatornáinak létrehozására irányuló kezdeményezéseket és intézkedéseket, valamint a visszaélést bejelentő személyek elbocsátás, lefokozás vagy a megtorlás más formái elleni védelmére irányuló intézkedések támogatása, beleértve az érintett közigazgatási szervek és érdekeltek tájékoztatását és képzését;

 

m) a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét előmozdító kezdeményezések és intézkedések támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új média és a gyűlöletbeszéd megakadályozása;

 

n) a feddhetetlenség és korrupció, az átláthatóság és a közigazgatási szervek elszámoltathatóságának ellenőrzésében aktív civil társadalmi szervezetek támogatása és kapacitásnövelése;

 

o) az alapvető jogok előmozdításának területén aktív civil társadalmi szervezetek támogatása, beleértve az alapvető jogokkal kapcsolatos tudatosságot növelő és az emberi jogi oktatáshoz hozzájáruló intézkedések támogatását.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(2)  Az értékelő bizottság állhat külső szakértőkből. Az értékelő bizottság összetételének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. 

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14. cikk

14. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1)  A 2. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza. A nyomon követés és a jelentéstétel céljából az adatokat adott esetben nem, kor, iskolai végzettség és egyéb lényeges tényezők szerinti bontásban kell összegyűjteni.

(2)  A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(2)  A program céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések kidolgozására, többek között – szükség esetén – a II. mellékletnek a mutatók felülvizsgálatát vagy kiegészítését célzó módosítása révén.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények hatékony, eredményes és időben történő összegyűjtését. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság felhasználóbarát formátumokat tesz elérhetővé és kifejezetten azon pályázóknak és kedvezményezetteknek szóló orientációt és támogatást biztosít, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelményeknek való megfeleléshez.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. A Bizottság az értékelést nyilvánosságra hozza és könnyen hozzáférhetővé teszi a weboldalán történő közzététel útján.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A Bizottság biztosítja továbbá a korai együttműködést és eszmecserét az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, nevezetesen azzal, hogy ez utóbbival a tagállamok szakértőivel egyidejűleg megoszt minden dokumentumot, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét, és biztosítja az Európai Parlament és a Tanács szakértőinek a bizottsági szakértői csoportok ülésein való rendszeres részvételét. Az Európai Parlament és a Tanács e célból megkapja a következő hónapokra vonatkozó ütemtervet és a meghívókat valamennyi szakértői ülésre.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot, mindazonáltal az uniós polgárok és más érdekelt felek számára négyhetes időszak áll rendelkezésre véleményük kinyilvánítására a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szövegtervezetéről. A szövegtervezetről konzultációt lehet folytatni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18. cikk

18. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság helyi, regionális, nemzeti és európai szinten tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programra elkülönített pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

 

(2a)  Minden tagállamnak létre kell hoznia egy független nemzeti kapcsolattartó pontot azzal a céllal, hogy a programban érdekelt feleket és annak kedvezményezettjeit a program minden részletével és a jelentkezési eljárással kapcsolatban iránymutatással, gyakorlati információval és támogatással lássa el.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I. melléklet

I. melléklet

A program tevékenységei

A program tevékenységei

A programnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célkitűzései többek között az alábbiak révén valósítandók meg:

A 2. cikk (1) bekezdésében említett általános célok és a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyedi célok többek között az alábbi tevékenységek támogatása révén valósítandók meg:

a)  tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

a)  tudatosítás, közoktatás és információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

b)  egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

c)  elemző és monitoringtevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

c)  elemző és monitoring-, jelentéstételi és támogatási tevékenységek1 a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

d)  képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

d)  képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében, valamint azon képességük megerősítése, hogy támogassák e szakpolitikákat és jogokat.

e)  információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

e)  információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

 

ea)  a személyes adatok és a magánélet védelmével, valamint a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra és jogokra vonatkozó ismeretek és megértés előmozdítása, valamint az álhírek és a célzott félretájékoztatás kezelése tudatosságnövelés, képzés, tanulmányok és felügyeleti tevékenység révén;

f)  az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

f)  az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

g)  a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

h)  a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

h)  a demokratikusabb és befogadó Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén, beleértve a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű szervezeteket, amelyek a jogállamiság helyzetét és az alapvető jogok tiszteletben tartását követik nyomon a tagállamokban;

 

ha)  az európai polgárságból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel – például az utazáshoz, a munkához, a tanuláshoz, a másik tagállamban való tartózkodáshoz való joggal – kapcsolatos tudatosság tájékoztató kampányok révén való növelése a polgárok körében;

 

hb)  az egyik tagállam közszférájában dolgozó emberek új szakképzése a többi tagállam azon állampolgárainak jogairól és kötelezettségeiről, akik az előbbiben élnek, dolgoznak, tanulnak vagy utaznak, valamint az ezen jogok tiszteletben tartásának garantálására szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos képzésük;

i)  a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

i)  a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

j)  az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében;

k)  a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

k)  a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

 

ka)  a tagállamokban a jogállamiság helyzetét és az alapvető jogok tiszteletben tartását nyomon követő helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű civil társadalmi szervezetek és emberi jogi aktivisták képességeinek és függetlenségének erősítése;

 

kb)  a visszaélést bejelentő személyek védelmének kialakítása, többek között olyan intézkedésekkel, amelyek célja a szervezeteken belüli és az állami hatóságok vagy más érintett szervek felé irányuló bejelentések biztonságos csatornáinak létrehozása;

 

kc)  a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdítása és támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új média és a gyűlöletbeszéd megakadályozása;

 

kd)  a hatóságok kapacitásának bővítése átláthatóságuk és elszámoltathatóságuk javítására, a hatóságok átláthatóságának és elszámoltathatóságának előmozdítása és nyomon követése terén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek erősítése mellett;

_________________

_________________

1E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

1E tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Jogok és értékek program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

14.6.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Sylvia-Yvonne Kaufmann

9.7.2018

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Geoffroy Didier, Pascal Durand, Jytte Guteland, Virginie Rozière, Kosma Złotowski

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

EFDD

Laura Ferrara

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos

PPE

Geoffroy Didier, Emil Radev, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

S&D

Mady Delvaux, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jytte Guteland, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner, Virginie Rozière

VERTS/ALE

Max Andersson, Pascal Durand, Julia Reda

2

-

ENF

Gilles Lebreton

PPE

József Szájer

3

0

ECR

Sajjad Karim, Kosma Złotowski

EFDD

Joëlle Bergeron

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (21.11.2018)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogok és értékek program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0383 – C8-0234/2018 – 2018/0207(COD))

A vélemény előadója: Josep Maria Terricabras

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó támogatja a Jogok és értékek elnevezésű új finanszírozási program célkitűzését, vagyis az EU-szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelmét és előmozdítását, többek között társadalmi szervezetek támogatása révén, a nyitott, demokratikus és inkluzív társadalmak fenntartása érdekében. E célból a Bizottság javasolja két meglévő program, a „Jogok, egyenlőség és polgárság” és az „Európa a polgárokért” program összevonását az új programban, valamint azt, hogy az új program a Jogérvényesülés programmal együtt képezze részét az uniós költségvetés új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapjának. Az előadó azonban úgy véli, hogy a bizottsági javaslat ambíciószintjének magasabbnak kellett volna lennie. Javasolja mindenekelőtt egy negyedik, a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság előmozdítására összpontosító ág hozzáadását (Uniós értékek ág). Emellett olyan feltételességi mechanizmust javasol, amely biztosítja, hogy az erőforrások közvetett kezelése esetén, amennyiben egy kormányzati szerv a kedvezményezett, a Bizottság a közvetlen irányítás mellett dönthet, ha alapos okkal feltételezi, hogy az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek tekintetében az érintett tagállamban fennálló általános hiányosság hatással van vagy hatással lehet az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére. Javasolja továbbá, hogy az új „Jogok és értékek” programot a költségvetési rendelet 110. cikkével összhangban végrehajtó munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadják el annak érdekében, hogy a Parlament jobban gyakorolhassa az ellenőrzési jogkörét. Az előadó végül tudni szeretné, hogy miért maradtak ki a jelenlegi javaslatból a meglévő programok egyes jelentős elemei, például az idegengyűlölet elleni küzdelem vagy az önkéntesség uniós szintű előmozdítása. Ezért olyan módosításokat javasol, amelyek célja az említett elemek visszahelyezése, és általánosságban a javaslat javítása annak érdekében, hogy az hatékonyabbá váljon a jogok és értékek hiteles európai kultúrájának kialakítása tekintetében.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A jogállamiság EUSZ 2. cikkében rögzített elve az európai demokrácia gerincét képezi, és az Európai Unió egyik alapvető értéke, amely valamennyi tagállam közös alkotmányos hagyományaiból ered. A jogállamiság és a demokrácia teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető feltétele a polgárok Unióba vetett bizalmának. Az Unión belül a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának is előfeltétele.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában. Sajnos bizonyos tagállamokban a Szerződésekben foglalt értékek és elvek megsértését az uniós intézmények által elfogadott megállapodások súlyos megsértése és az uniós jog teljes körű végrehajtása előtt álló új akadályok súlyosbítják. Az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten előmozdító fellépéseket ezért támogatnia kell az Uniónak.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is művelni, védeni kell, és elő kell mozdítani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás, a túlzott populizmus és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Az is kulcsfontosságú, hogy a különböző nézetek képviselői közötti békés, demokratikus párbeszéd környezete jöjjön létre. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel8 a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel9 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok) és az európai értékek új kihívásaival foglalkozik.

_________________

_________________

8Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

8Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

9A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

9A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása az élénk, fejlett, ellenálló, önellátó és felhatalmazott civil társadalmat támogató finanszírozási tevékenységek segítségével, beleértve a közös értékek előmozdítását és védelmét, amelyek ösztönzik a békét, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét, valamint ápolják a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke előírja, hogy az intézmények folytassanak nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalommal, valamint hogy megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. A Bizottságnak egy civil párbeszédben részt vevő csoport létrehozásával rendszeres párbeszédet kell folytatnia a Jogok és értékek program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(4)  A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: program) az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos legfontosabb kihívásokkal kell foglalkoznia, figyelembe véve, hogy a kihívások eltérők lehetnek az Unión belül. A konkrét hatás biztosítása érdekében a programnak az elődprogramok tanulságaira kell építenie. Szintén ki kell használnia az Unió és más szereplők egyéb politikáival és programjaival való szinergiáit. Ez növeli eredményességüket és hatékonyságukat, és bővíti az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit, különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A jogállamiság EUSZ 2. cikkében rögzített elve az európai demokrácia gerincét képezi, és az Európai Unió egyik alapvető értéke, amely valamennyi tagállam közös alkotmányos hagyományaiból ered. A jogállamiság és a demokrácia teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető feltétele a polgárok Unióba vetett bizalmának. Az Unión belül a jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának is előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában. Az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten előmozdító fellépéseket ezért támogatnia kell az Uniónak.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)  Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz. A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a párbeszédet, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást, amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(6)  Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységek és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodás fontosak ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre és alapvető értékeinkre, amely közös jövőnk, erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint a sokszínűségen, szolidaritáson és az összetartozás érzésén alapuló európai identitás kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti. Az információkhoz való szabad hozzáférés, a média-keretfeltételek értékelése, valamint az információk és a kommunikációs hálózatok felelős és biztonságos használata közvetlenül kapcsolódik a közvélemény szabadságához, és létfontosságú a demokrácia működésének garantálásához. A közvéleménynek meg kell szereznie a kritikus gondolkodáshoz és a körültekintő véleményformáláshoz szükséges médiaműveltségi készségeket, valamint az arra való képességet, hogy elemezze az összetett realitásokat, felismerje a vélemények és a tények közötti különbségeket, továbbá ellen tudjon állni a gyűlöletkeltés valamennyi formájának. Az Uniónak e célból képzések, figyelemfelkeltés, tanulmányok és egyéb releváns tevékenységek révén elő kell mozdítania az összes polgár médiaműveltségének fejlesztését, függetlenül azok életkorától.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)  A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez, amelyek az uniós jogok, így a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(20)  Az egyenlőség és jogok előmozdítására, az állampolgárok szerepvállalására és az Unió demokratikus életében való részvételére, valamint a veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzések megvalósításával kapcsolatban a programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra, kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal, hogy ki lehessen aknázni a kultúrák közötti összekapcsolódásokat a kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is, különösen a foglalkoztatás, a belső piac, a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság, a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság, a kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika, a kohézió, a turizmus