Eljárás : 2018/0229(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0482/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0482/2018

Viták :

PV 15/01/2019 - 16
CRE 15/01/2019 - 16
PV 17/04/2019 - 26
CRE 17/04/2019 - 26

Szavazatok :

PV 16/01/2019 - 21.3
CRE 16/01/2019 - 21.3
A szavazatok indokolása
PV 18/04/2019 - 10.13
CRE 18/04/2019 - 10.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0026
P8_TA(2019)0433

JELENTÉS     ***I
PDF 2398kWORD 398k
20.12.2018
PE 628.640v02-00 A8-0482/2018

az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0439 – C8‑0257/2018 – 2018/0229(COD))

Költségvetési Bizottság

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadók: José Manuel Fernandes, Roberto Gualtieri

(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

A vélemények előadói (*):

Seán Kelly, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Wim van de Camp, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0439 – C8‑0257/2018 – 2018/0229(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0439),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkére és 175. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0257/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0482/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás:    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az InvestEU program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(5),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(-1)  Az Európai Stratégiai Beruházási Alap értékes eszköznek bizonyult a magánbefektetéseknek az uniós garancia és az EBB-csoport saját forrásai felhasználásával történő mobilizálásához.

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2%-os szintről 2016-ra 1,8%-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi állami és magánberuházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – hosszú távú növekedés fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen az Európa 2020 stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, az európai kulturális menetrend, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, ▌az európai űrstratégia és a szociális jogok európai pillére. . Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(4)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. A stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az európai strukturális és beruházási alapok, az európai beruházásstabilizáló funkció vagy adott esetben az InvestEU Alap keretében támogatott programokból származó pénzügyi támogatás esetében.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának javításához, többek között az innováció, a digitalizáció és az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználása területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom ellenálló képességéhez ▌és az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ez ellenállóbbá tenné az Unió gazdaságát és a pénzügyi rendszert, továbbá növelné a ciklikus visszaesésekre való reagálási képességét. Ennek érdekében az InvestEU Alapnak technikai ▌,gazdasági és társadalmi szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott főbb uniós szakpolitikai területeken, ily módon hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez.

(5a)  A Bizottságnak és a végrehajtó partnereknek biztosítaniuk kell, hogy az InvestEU program az általa támogatott szakpolitikai területeken, más uniós programok – úgy mint az Európai horizont, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Digitális Európa program, az egységes piac program, az európai űrprogram, az Európai Szociális Alap+, a Kreatív Európa és a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) – célkitűzéseivel összhangban kiaknázza a vissza nem térítendő támogatásokkal való finanszírozással és egyéb fellépésekkel kapcsolatban fennálló kiegészítő jelleget és szinergiákat.

(5b)  A kulturális és kreatív ágazat az európai gazdaság rugalmas és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból hoznak létre gazdasági és kulturális értéket. Ezen ágazatokat immateriális javak jellemzik, ami viszont korlátozza hozzáférésüket a beruházásokhoz, a növekedéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlenül szükséges magánfinanszírozáshoz. A Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszköz sikeresen megszilárdította a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozások pénzügyi kapacitását és versenyképességét. Az InvestEU programnak ezért továbbra is meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra – beleértve a kulturális örökséget – irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és a nagyobb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alapból támogatott projekteknek meg kell felelniük az olyan uniós társadalmi és környezeti normáknak, mint a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, továbbá az éghajlatbarát energiafelhasználás és hulladékgazdálkodás. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért az InvestEU Alap kialakítása során a fenntartható fejlődés és a biztonság elveit kell alapul venni, és nem szabad támogatni a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházásokat, kivéve olyan kellően indokolt esetekben, amikor a beruházás hozzájárul az energiaunió célkitűzéseihez.

(8)  Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely – a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló bizottsági cselekvési tervben(6) meghatározott célkitűzésekkel összhangban – támogatja a magántőke átirányítását a szociális és fenntartható beruházások felé.

(8a)  A hosszú távú finanszírozás és a fenntartható növekedés előmozdításának szellemében a biztosítók hosszú távú befektetési stratégiáit ösztönözni kell azzal, hogy felülvizsgálat tárgyává teszik az uniós garanciával fedezett beruházási projektek finanszírozására az InvestEU program keretén belül nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket. A biztosítókat célzó ösztönzőknek a hosszú távon fenntartható növekedésre irányuló uniós célkitűzés elérése érdekében történő kiigazítása, és az InvestEU program keretében végrehajtott beruházások előtti akadályok felszámolása érdekében a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7)1a 77f. cikkének (3) bekezdésében említett felülvizsgálat részeként elvégezze az említett felülvizsgálatot.

(9)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 40%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben foglalt ágazati célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet](8) által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlesztési célok más dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(12)  A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel szorosegyüttműködésben kell kidolgoznia nyilvános konzultáció lefolytatását követően, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető-e a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározott bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összeköttetések és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia, támogatva például az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését és megvalósítását. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni a beruházásokat leginkább nélkülöző, valamint a kiegészítő beruházásokra szoruló területeket, beleértve a fenntartható mobilitást, az energiahatékonyságot, valamint a 2030-as és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez hozzájáruló fellépéseket. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását olyan területeken mint a közlekedés, energetika és digitalizálás. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13a)  Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia a [felülvizsgált megújulóenergia-irányelv] és az [irányítási rendelet] célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során. Hozzá kell járulnia továbbá azon hosszú távú épületfelújítási stratégiához, amelyet a tagállamoknak az [épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv] értelmében kell kidolgozniuk. A programnak meg kell erősítenie a digitális egységes piacot, és hozzá kell járulnia a digitális szakadék csökkentéséhez a lefedettség és a konnektivitás növelése mellett Unió-szerte.

(13b)  A közúti közlekedésben részt vevők biztonságának biztosítása nagy kihívást jelent a közlekedési ágazat fejlődése szempontjából, és a megtett intézkedések és beruházások csak korlátozott mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy csökkentsék azoknak a számát, akik életüket veszítik vagy súlyos sérüléseket szenvednek az utakon. Az InvestEU program várhatóan segíteni fogja az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítéseknek a fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(13c)  A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU program fontos eszköz lehet a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházás támogatásához, amelyek – a bennük rejlő jelentős gazdasági lehetőségek és üzleti célok ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánbefektetők számára.

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Tekintettel arra, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek közfinanszírozása ösztönzi a termelékenység növekedését és kulcsfontosságú a kutatási és innovációs magántevékenységek előmozdítása szempontjából, az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. A magasabb kockázattal járó tevékenységekbe – például a kutatásba és az innovációba – történő beruházás támogatásának szükségessége miatt elengedhetetlen, hogy az Európai horizont – és különösen az Európai Innovációs Tanács (EIC) – az InvestEU program keretein belül bevezetendő pénzügyi termékekkel szinergiában működjön. Emellett az innovatív kkv-k és induló vállalkozások nehezen férnek hozzá a finanszírozáshoz – különösen az immateriális javakkal kapcsolatos finanszírozáshoz –, és ezért arra van szükség, hogy az EIC és az InvestEU program célzott pénzügyi termékei szorosan egymást kiegészítve működjenek, biztosítva ezzel az érintett kkv-knak nyújtott támogatás folytonosságát. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében alkalmazott pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről és a kkv-k részére a COSME keretében nyújtott hitelgaranciáról – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás végrehajtásához.

(14a)  A turizmus az uniós gazdaság fontos ágazata, és az InvestEU-nak hozzá kell járulnia az ágazat hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmusra való áttérést.

(15)  Mihamarabb jelentős erőfeszítésekre van szükség a digitális transzformációba történő beruházások, valamint e transzformáció fellendítése tekintetében, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni a városi és vidéki térségekben. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, a Digitális Európa programmal összhangban, különös tekintettel az etikára, a gépi tanulásra, a dolgok internetére, a biotechnológiára és a pénzügyi technológiára, melyek növelhetik a vállalkozások számára a tőke mobilizációjának hatékonyságát.

(16)  A ▌kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99%-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás, a nemzetköziesedés, a marketing és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k tőkéhez való hozzáférésének hiányát tovább fokozza az uniós magántőke- és kockázatitőke-ágazat viszonylagos gyengesége. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz való hozzáférésük egyszerűsítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen, és képes legyen munkahelyek és a társadalmi jólét megteremtésére. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. A kkv-k számára fontosak a COSME-hoz hasonló programok, mivel a kkv-k életciklusának minden szakaszában elősegítették a forráshoz jutást, és ehhez hozzájárult az ESBA is, amelyet a kkv-k gyorsan igénybe vettek. Az InvestEU Alapnak tehát e sikerekre kell építenie, és működő tőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalat számára teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízing tranzakciók finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(16a)  Az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások alapvető és stratégiai szerepet játszanak a nagy hálózatokat működtető iparágak kulcsfontosságú ágazataiban (az energia-, a vízügyi, a hulladék- és a környezetvédelmi ágazatban, a postai szolgáltatásokban, a közlekedésben és a távközlési ágazatban), valamint az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások területén. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatásával az Unió gondoskodik a polgárai jóllétéről, és demokratikus választási lehetőségeket biztosít, többek között a szolgáltatások minősége tekintetében.

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról(10), valamint a szociális jogok európai pilléréről(11) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretéről szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására – beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő régiókban, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban –, a foglalkoztatás növelésére – különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében –, valamint a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakások, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a szociális infrastruktúrába, a fenntartható és szociális finanszírozásba, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások és a szolidaritási célú szociális intézmények rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése(12) rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző összesen legalább 1,5 billió eurónyi beruházási hiányra a 2018 és 2030 közötti időszakban, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alternatív típusú pénzügyi szolgáltatóktól, például az etikus, a szociális és fenntartható szereplőktől, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(18)  Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret alapján működik majd, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, ezek: a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizáció, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

(19)  Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó – többek között az uniós politikai célkitűzésekkel kapcsolatos – beruházási helyzetek kezelésére szolgál. A tagállami komponens az egy vagy több tagállamban felmerülő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgál. Emellett lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhassanak a tagállami komponenshez. Az uniós és tagállami komponenseket adott esetben egymást kiegészítve kell felhasználni finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a mindkét komponensből származó támogatások kombinálását. A regionális hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamokon keresztül az InvestEU Alapba utalják át a megosztott irányítás alá tartozó, általuk kezelt források egy részét, amelyet az ugyanazon régión belüli InvestEU projektekre különítenének el. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(20)  A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alá tartozó alapok felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az Unió által támogatott költségvetési garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy azt a pénzügyi kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára biztosítaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alá tartozó alapok célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy a Bizottság által nyújtott garanciát közvetett irányítás mellett használja fel. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében kötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre, a garancia feltöltését a megosztott irányítás alá tartozó alapoknak kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján – a tagállammal egyetértésben – meghatározott feltöltési rátának megfelelően, a tagállamnak és/vagy a végrehajtó partnereknek vagy magánbefektetőknek pedig a várható veszteségeket meghaladó veszteségre back-to-back garanciát kell vállalnia az Unió javára. Ezeket a követelményeket az egyes – a lehetőséget önként választó – tagállamokkal kötött átfogó hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban végrehajtandó összes – egy vagy több – egyedi garanciamegállapodást. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához szükség van az XXXX (EU, Euratom) rendelet(13) (a költségvetési rendelet) [211. cikkének (1) bekezdésétől] való eltérésre. Ez a megoldás továbbá olyan egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alá tartozó alapokból támogatott költségvetési garanciákra, ami megkönnyíti kombinációjukat.

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(22)  Ez a rendelet meghatározza az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésére nem vonatkozó pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozás szükség szerint frissítendő az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(14) 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(23)  A (folyó áron) 40 817 500 000 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 698 194 079 000  EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és ▌felosztásra kerül a szakpolitikai keretek között.

(23a)  A tagállamok garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez. A Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása tekintetében fennálló előjogainak sérelme nélkül, a tagállamoknak a tagállami komponenshez való, garanciák vagy készpénz formájában nyújtott egyszeri hozzájárulásai, vagy egy tagállam vagy az államháztartási szektorba sorolt vagy valamely tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bank befektetési platformokhoz való hozzájárulásai elvben az 1466/97/EK tanácsi rendelet(15)1a 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet(16)1b 3. cikke értelmében egyszeri intézkedéseknek minősülnek.

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső közvetítőket és adott esetben a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. A garanciával kapcsolatos kockázatkezelés nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek a garanciához való közvetlen hozzáférését. Amint sor kerül a garancia nyújtására a végrehajtó partnerek számára az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk a teljes befektetési folyamatért és a finanszírozási vagy beruházási műveletek átvilágításáért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja tipikusan magasabb mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek lebonyolítása nem, vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges a végrehajtó partnerek számára az InvestEU támogatása nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható.

(24a)  Az InvestEU Alapnak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely funkciójának arányban kell állnia azzal a kizárólagos céljával, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával és adott esetben az InvestEU Alap piacvezérelt jellegének elvével. Az irányítási struktúra elemei az irányítóbizottság, a tanácsadó testület és egy teljes mértékben független beruházási bizottság. A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia. Az irányítási struktúra összetételében összességében biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt.

(25)  Létre kell hozni egy a Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport, a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, valamint a négy szakpolitikai keretnek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kijelölt egy-egy szakértőjéből és a Régiók Bizottsága által kijelölt egy szakértőből álló tanácsadó testületet, amelynek célja az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és adatcsere, valamint a felmerülő új igények és termékek megvitatása, beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat.

(26)  Az irányítóbizottságnak meg kell határoznia az InvestEU Alap stratégiai irányvonalait és a működéséhez szükséges, valamint a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat. Az irányítóbizottság hat tagból áll, az alábbiak szerint: három tagot a Bizottság nevez ki, egy tagot az Európai Beruházási Bank nevez ki, egy tagot a tanácsadó testület nevez ki a végrehajtó partnerek képviselői közül, aki nem lehet az EBB csoport képviselője, egy szakértőt pedig az Európai Parlament nevez ki, aki nem kérhet, és nem fogadhat el utasításokat az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, bármely tagállami kormányzattól vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia. Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyveit az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően haladéktalanul közzé kell tenni, és a jegyzőkönyvek közzétételéről az Európai Parlamentet haladéktalanul értesíteni kell.

(27)  A projekteknek a beruházási bizottság elé terjesztése előtt egy, a Bizottság által működtetett titkárság, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással, ellenőrzi a végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét, és segíti a Bizottságot a beruházási és finanszírozási műveletek uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségének értékelésében. A titkárság az irányítóbizottság számára is segítséget nyújt.

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból ahhoz hozzájárulni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az EBB csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, biztosítva továbbá a projektek földrajzi egyensúlyát, hozzájárulva ezáltal a regionális különbségek csökkentéséhez. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények InvestEU programban való részvételére vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét az érintett végrehajtó partnerek összetettsége, mérete és kockázata tekintetében annak érdekében, hogy a kisebb és fiatalabb fejlesztési bankok vagy intézmények számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(29a)  Adott esetben a beruházási platformoknak uniós, nemzeti és regionális szinten össze kell fogniuk a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az érintett szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – egy vagy több tagállamot le tudnak fedni. Utóbbi esetben a végrehajtó partnerek szerződéses felelősségét az egyes végrehajtó partnerek nemzeti megbízatásai korlátozzák. A fokozott földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében a tagállamok érdekelt csoportjaira összpontosító, célzott regionális beruházási platformok hozhatók létre, amelyek kombinálják a pillérértékelésnek alávetett pénzügyi intézmények és a pénzügyi instrumentumok felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező nemzeti fejlesztési bankok erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU Tanácsadó Platform keretében rendelkezésre álló támogatás révén. Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia legalább 75%-ának az EBB csoporthoz kell kerülnie. Az EBB csoport rendelkezésére bocsáthatók az uniós garancia 75%-át meghaladó összegek is, amennyiben a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények a garancia fennmaradó részét nem tudják teljes mértékben felhasználni. Hasonló módon, amennyiben az EBB csoport a garancia rá eső részét nem tudja teljes mértékben felhasználni, az uniós garancia 25%-át meghaladó összegek egyéb végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsáthatók. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények akkor is teljes mértékben kihasználhatják az uniós garanciát, ha ahhoz az EBB csoporton vagy az Európai Beruházási Alapon keresztül kívánnak hozzáférni.

(31)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(32)  A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partner dönt saját nevében, és azokat saját belső szabályainak és eljárásainak megfelelően hajtja végre és saját pénzügyi kimutatásaiban számolja el. Következésképpen a Bizottság kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket mutatja ki és a garancia maximális összegét hozza nyilvánosságra, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

(33)  Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(34)  A végrehajtó partnerek által az InvestEU Alapból nyújtott támogatás igénylése céljából benyújtott olyan projekteknek, amelyek más uniós programokból származó támogatás ötvözésével valósulnának meg, teljességükben meg kell felelniük a releváns uniós programok célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak. Az uniós garancia igénybevételéről az InvestEU program szabályai szerint kell döntést hozni.

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. A Bizottságnak megállapodásokat kell aláírnia az EBB-csoporttal és más végrehajtó partnerekkel, hogy a Tanácsadó Platformban partnerként vegyenek részt.  A Bizottságnak, az EBB-csoportnak és a többi végrehajtó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint a meglévő struktúrákat, például az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek kiegészítésével és a helyi partnerek jelenlétével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi tanácsadói támogatás nyújtásának megkönnyítése és az uniós szintű hatékonyság, szinergiák és kellő földrajzi lefedettség biztosítása érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak együtt kell működnie a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságaival annak érdekében, hogy kihasználhassák szakértelmüket és élvezhessék annak előnyeit. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek fejlesztési bankok vagy intézmények, az InvestEU Tanácsadó Platformnak – adott esetben és az érintett tagállam kérésére – proaktív tanácsadási támogatást kell nyújtania létrehozásukhoz.

(36a)  Az InvestEU Tanácsadó Platformnak kisebb projekteknek és induló vállalkozások projektjeinek tanácsadói támogatást kell nyújtania, különösen abban az esetben, ha az induló vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat szellemitulajdonjog-címekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(37)  Az InvestEU Alapból nyújtott projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és árjegyzési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci és helyi szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ezért ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket. Erőfeszítést kell tenni az esetleges projektgazdák, különösen a helyi szolgáltatói szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására.

(38)  Az InvestEU Portál létrehozásával könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell biztosítani a végrehajtó partnerek számára, ezzel növelve a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságát, és fokozottan elősegítve az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektportfólió-tervek kialakítását.

(39)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(17) (22) és (23) bekezdésének megfelelően az InvestEU programot konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. Ezek a követelmények adott esetben – az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(40)  Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladás nyomon követése érdekében teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókon alapuló stabil nyomonkövetési keretrendszert kell alkalmazni. Az európai polgárok felé történő elszámoltathatóságot biztosítandó a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és műveleteiről.

(41)  A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(42)  Az InvestEU programra az (EU, Euratom)...rendelet [az új költségvetési rendelet] alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(43)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(18), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(19), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel(20) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(21) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket(22). A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni az offshore vállalatok és a „nem együttműködő” országokban székhellyel rendelkező vállalatok kizárása, valamint annak érdekében, hogy biztosítva legyenek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés, továbbá amely garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

(45)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755//EU tanácsi határozat 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek olyan beruházási iránymutatással való kiegészítése céljából, amelyet a Bizottságnak a végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia konzultációk lefolytatását követően, és amelynek a finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatás kidolgozása, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)  Az InvestEU programnak uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez.

A rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas és fenntartható projektek fejlesztésének, a finanszírozáshoz való hozzáférésnek, valamint a kapcsolódó kapacitásépítésnek a támogatásához (a továbbiakban: InvestEU Tanácsadó Platform). Emellett létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (InvestEU Portál).

A rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, az uniós garancia forrásait és összegét a 2021 és 2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(-1a)  „addicionalitás”: az e rendelet 7a. cikkében meghatározott és a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett addicionalitás;

(-1b)  „Tanácsadó Platform partner”: jogosult partner, akivel a Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platform által nyújtott szolgáltatás végrehajtására vonatkozó megállapodást ír alá;

(1)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

(1a)  „hozzájárulásról szóló megállapodás”: jogi eszköz, amely alapján a Bizottság és a tagállamok a 9. cikkben meghatározott feltételek szerint meghatározzák az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

(1b)  „EBB csoport”: az Európai Beruházási Bank és leányvállalatai;

(2)  „uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános garancia, amelynek keretében a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdése] szerinti költségvetési garanciák a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások aláírása révén lépnek hatályba;

(2a)  „pénzügyi hozzájárulás”: a végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában és/vagy az e rendelet hatálya alá tartozó művelethez történő pénzügyi hozzájárulás;

(3)  „pénzügyi termék”: a Bizottság és a végrehajtó partner közötti olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 13. cikk szerinti bármely formában közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

(4)  „finanszírozási és/vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékek formájában közvetlenül vagy közvetve finanszírozást biztosító műveletek, amelyeket a végrehajtó partnerek saját nevükben, saját belső szabályaiknak megfelelően hajtanak végre, és saját pénzügyi kimutatásaikban számolnak el;

(5)  „megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyekből meghatározott összeg a költségvetési garancia feltöltésére fordítható az InvestEU Alap tagállami komponenséhez kapcsolódóan, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

(6)  „garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amelyben a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási vagy beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, a szóban forgó műveletekre vonatkozó költségvetési garancia nyújtásának, valamint a műveletek e rendelet rendelkezései szerinti végrehajtásának feltételeit;

(7)  „végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, például pénzügyi intézmény vagy más közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást ír alá ▌;

(8)  „InvestEU Tanácsadó Platform” a 20. cikkben meghatározott technikai segítségnyújtást végző platform;

(9)  „InvestEU Portál”: a 21. cikkben meghatározott adatbázis;

(10)  „InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, az InvestEU Portál és a vegyesfinanszírozási műveletek együttesen;

(10a)  „beruházási iránymutatások”: az e rendeletben az általános célkitűzések, a támogathatósági kritérium és az elismerhető instrumentumok tekintetében megállapított elveken alapuló kritériumok, amelyeket a beruházási bizottság az uniós garancia felhasználására átláthatóan és függetlenül használ fel;

(10b)  „beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

a) nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b) több országot érintő vagy regionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c) tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

(11)  „mikrofinanszírozás”: az [[ESZA+] rendelet száma] rendeletben meghatározott mikrofinanszírozás;

(12)  „közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k, és nem kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

(13)  „nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

(14)  „kis- és középvállalkozások (kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások(23);

(15)  „kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

(16)  „szociális vállalkozás”: az [szám] [[ESZA+] rendelet] rendeletben meghatározott szociális vállalkozás;

(16a)  „fenntartható finanszírozás”: a környezeti és szociális megfontolások befektetési döntéshozatalban való kellő figyelembevételének folyamata, amely a hosszabb távú és fenntartható tevékenységekbe történő beruházások növekedéséhez vezet;

(17)  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak.

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1)  Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a)  az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizálást;

aa)  az uniós foglalkoztatási ráta növeléséhez és magas színvonalú munkahelyek teremtéséhez az Unióban;

b)  az Unió gazdaságának növekedéséhez és fenntarthatóságához, lehetővé téve az Unió számára, hogy elérje a fenntartható fejlesztési célokat és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseit;

c)  az Unió társadalmi innovációjához, ellenálló képességéhez és inkluzivitásához;

ca)  a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

cb)  a gazdasági, területi és társadalmi kohézióhoz;

d)  az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

(2)  Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a)  a fenntartható infrastruktúrára irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott területeken;

b)  finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén valamennyi szakpolitikai keretben, ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piacra juttatásának támogatását is;

c)  az innovatív induló vállalkozások, a kkv-k, azokon belül a mikrovállalkozások, valamint – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése és egyszerűsítése, valamint globális versenyképességük javítása;

d)  a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a kkv-k, a szociális vállalkozások, a kulturális, kreatív és oktatási ágazatok esetében, a szociális beruházásokra, kompetenciákra és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 40 817 500 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40%.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet](24) [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése] szerint(25).

A (2) bekezdésben említett hozzájárulás mellett a tagállamok garanciák vagy készpénz formájában hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az 5. cikkben említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] megfelelően.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összeg ▌felosztását az I. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet – adott esetben – az ▌ I. mellékletben meghatározott összegek szakpolitikai keretenként legfeljebb 15%-os módosításával.

(3)  Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

A következő harmadik országok egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából hozzájárulhatnak az InvestEU Alap 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponenshez, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretekhez a [költségvetési rendelet] [218. cikke (2) bekezdésének] értelmében:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

ii.  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a [költségvetési rendelet] [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek,

iii.  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

iv.  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az uniós garancia nyújtása közvetett irányítással történik a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–vii. alpontjában] említett szervekkel. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a [költségvetési rendeletnek] megfelelően, ideértve a rendelet [VIII. címével] összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.

(2)  Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja által nyújtott támogatásokkal ötvöző vegyesfinanszírozási műveletek:

a)   összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b)  megfelelnek ennek a rendeletnek.

(2a)  Az e rendelet alapján a támogatásokat ötvöző vegyesfinanszírozási műveleteket a lehető legzökkenőmentesebben kell lebonyolítani.

(3)  Az olyan vegyesfinanszírozási műveleteknek, amelyek teljes mértékben más uniós program vagy az ETS innovációs alap által finanszírozott, az e rendelet szerinti uniós garancia által nem fedezett finanszírozási eszközt tartalmaznak, meg kell felelniük azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4)  A 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően a (2) és (3) bekezdés szerinti vegyesfinanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és/vagy finanszírozási eszközökről a megfelelő uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyesfinanszírozási művelet keretében e rendelettel és a [a költségvetési rendelet] [X. címével] összhangban kell végrehajtani.

  A jelentéstételnek ki kell terjednie az azon uniós program szakpolitikai célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumaival való összhangra, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésre is.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

7. cikk

Szakpolitikai keretek

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és/vagy az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti biztonság, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az idegenforgalom, az energiaügy – különösen a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazása –, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó energiapolitikai keretprogramokkal összhangban az energiahatékonyság, az energiamegtakarítást és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális összekapcsoltság és különösen a vidéki térségekben megvalósuló hozzáférés, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a belvizek, a hulladékkeletkezés megelőzése és a körforgásos gazdaság, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

b)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását, a piaci kulcsszereplők támogatását és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az induló vállalkozásokat és a kkv-kat is magában foglaló innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását, különösen az InnovFin kapcsán gyűjtött tapasztalatok alapján;

c)  a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja az induló vállalkozások, a kkv-k, köztük az innovatív vállalkozások és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára biztosított finanszírozáshoz való egyszerűsített hozzáférést és e finanszírozás rendelkezésre állását, elsősorban a globális versenyképesség, az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság fejlesztése érdekében;

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja az etikus és fenntartható finanszírozást, a mikrofinanszírozást, a munkavállalói kivásárlást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, továbbá a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és kiszolgáltatott csoportok aktív részvételét támogató intézkedéseket; a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységek; a kultúrák közötti párbeszédet folytató, társadalmi kohéziós célokkal rendelkező kulturális és kreatív ágazatokat; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

(2)  Amennyiben a 19. cikkben említett beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet egynél több szakpolitikai kerethez tartozik, azt fő célkitűzése, illetőleg alprojektjei többségének fő célkitűzése alapján kell a megfelelő kerethez rendelni, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(3)  Az (1) bekezdésben ▌említett ▌szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket adott esetben éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság iránymutatása alapján, melyet a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában, a [fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló EU/.../... rendelet (COM(2018)0353)] által előírt, a gazdasági tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának meghatározására szolgáló kritériumok figyelembevételével kell kidolgoznia. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket adott esetben fel lehet menteni a vizsgálat alól.

  A Bizottság iránymutatásának lehetővé kell tennie a következőket:

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben és az uniós környezetvédelmi célkitűzéseknek és szabványoknak való megfelelés biztosítása;

b)  a projekt által a természeti tőke alapvető elemeire, a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

ba)  a foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyek teremtésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos becslések végzése;

c)   a társadalmi befogadásra gyakorolt hatás felmérése egyes területek vagy népességcsoportok esetében.

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján, és adott esetben értékelik, hogy a műveletek megfelelnek-e a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló EU/.../... rendeletnek;

(4a)  A kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret az InvestEU keretében összevont különböző uniós garanciaeszközök, különösen a Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazati garanciaeszköze révén támogatott kedvezményezettek számára is támogatást nyújt.

(5)  A végrehajtó partnereknek az alábbiakra kell törekedniük:

a)   a Párizsi Megállapodással összhangban a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 65%-a az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá jelentős mértékben;

b)  a közlekedés területén a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret alá tartozó beruházások legalább 10% -a hozzájárul a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására, valamint a vasúti és közúti hidak és alagutak biztonsági felújítására irányuló uniós célkitűzés teljesítéséhez;

c)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 35%-a a Horizont Európa célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá;

d)  a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretbe tartozó, kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részére kínált garanciák jelentős része az innovatív kkv-kat támogatja.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt arra törekszik, hogy a költségvetési garancia a fenntartható befektetésekre fordított részének elosztása során ügyeljenek a különböző területekre vonatkozó intézkedések közötti egyensúly megteremtésére.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásához.

(6a)  Amennyiben a Bizottság tájékoztatást ad a beruházási iránymutatások értelmezéséről, ezt az információt hozzáférhetővé teszi a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és az InvestEU Tanácsadó Platform számára.

7a. cikk

Addicionalitás

E rendelet alkalmazásában az „addicionalitás” jelentése: az InvestEU Alap által olyan uniós szintű és/vagy tagállam-specifikus műveletekhez nyújtott támogatás, amelyek piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek kezelésére irányulnak, és amelyeket a végrehajtó partnerek az InvestEU Alap nyújtotta támogatás nélkül nem tudtak volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt az uniós garancia igénybe vehető, vagy nem tudtak volna ugyanolyan mértékben végrehajtani.

8. cikk

Komponensek

(1)  A 7. cikk (1) bekezdése szerinti szakpolitikai keretek két komponensből állnak, amelyekkel ▌piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelni az alábbiak szerint:

a)  Az uniós komponens intézkedései a következő helyzetekre irányulnak:

i.  az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek ▌;

ii.  az egész Unióra és/vagy egy tagállamra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii.  olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

b)  a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása.

(2)  Az (1) bekezdésben említett komponensek adott esetben egymást kiegészítve is használandók egy finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, beleértve a két komponenshez kapcsolódó támogatás kombinálását.

9. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1)  Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia azon részének feltöltésére kell felhasználni, amely az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgál.

(1a)  A tagállamok garanciák vagy készpénz formájában is hozzájárulhatnak a tagállami komponenshez. Ezek a hozzájárulások csak a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti finanszírozást követő garancialehívások kifizetésére igényelhetők.

(2)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A [költségvetési rendelet] [211. cikkének (1) bekezdésétől] eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40 %-ban kell meghatározni, és az a felhasználandó pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3)  A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával és/vagy végrehajtó partnerekkel vagy magánbefektetőkkel kell fedezni;

b)  a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó stratégia;

c)  a tagállamokkal egyetértésben kiválasztott végrehajtó partner(ek);

d)  a megosztott irányítás alá tartozó alapokból a beruházási platformoknak és az InvestEU Tanácsadó Platformhoz nyújtott esetleges hozzájárulás;

e)  a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a hozzájárulási megállapodásban meghatározott mutatókat tartalmazó jelentést;

f)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciarészhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g)  az uniós komponenshez tartozó forrásokkal való lehetséges ötvözés a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

A megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulások a tagállamok döntése alapján a végrehajtó partnerekkel egyetértésben felhasználhatók a strukturált pénzügyi eszközök minden ügyletrészsorozatának garantálásához.

(4)  A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel aláírt, 14. cikk szerinti garanciamegállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás aláírásától számított kilenc hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, vagy a hozzájárulási megállapodás szerinti összeget nem kötik le teljes mértékben egy vagy több garanciamegállapodás keretében, az első esetben a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni, illetőleg a második esetben megfelelően módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (5) bekezdése] és az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (5) bekezdése] szerint.

Amennyiben a garanciamegállapodás az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikkének (6) bekezdésében] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikkének (6) bekezdésében] meghatározott időtartamon belül nem kerül végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell, és a feltöltés fel nem használt összegét újra fel kell használni az [szám] [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet] [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően.

(5)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

a)  Az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés adott évben fennmaradó többletét (amelynek kiszámítása a feltöltési rátának megfelelő összeg és a tényleges feltöltés összegének összehasonlításával történik) újra fel kell használni az [CPR-rendelet] rendelet [10. cikke (6) bekezdésének] vagy az [szám] [KAP-terv] rendelet [75. cikke (6) bekezdésének] megfelelően;

b)  a [költségvetési rendelet] [213. cikkének (4) bekezdésétől] eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c)  a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

d)   ▌

III. FEJEZET

Az uniós garancia

10. cikk

Az uniós garancia

(1)  Az InvestEU Alap keretében uniós garanciában a végrehajtó partnerek részesülnek a [költségvetési rendelet] [219. cikkének (1) bekezdésével] összhangban, és a garancia kezelése a [költségvetési rendelet] [X. címének] megfelelően történik. Az uniós garancia visszavonhatatlan, feltétlen és első kérésre igénybe vehető a támogatható partnerek számára az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és befektetési műveletekre, és árazása kizárólag az alapul szolgáló műveletek jellemzőihez és kockázati profiljához van kötve, figyelembe véve az alapul szolgáló műveletek természetét és a megcélzott politikai célok elérését, beleértve a koncessziós feltételek és ösztönzők szükség szerinti alkalmazását, különösen:

a) olyan helyzetekben, amikor a feszült pénzügyi piaci viszonyok megakadályoznák egy életképes projekt megvalósítását;

b) szükség esetén a befektetési platformok létrehozásának elősegítése vagy a jelentős piaci hiányosságokkal rendelkező és/vagy nem optimális befektetési helyzetű ágazatok vagy területek projektjeinek finanszírozása;

Ezenkívül az uniós garanciának biztosítania kell:

a) egy mechanizmust a gyors kihasználás érdekében;

b) a végső kedvezményezett által rendezendő utolsó követelés végső esedékességének megfelelő időtartamot;

c) egy megfelelő kockázat- és garanciaportfólió-ellenőrzést;

d) igénybevétele esetén egy megbízható módszert a várható cash-flow megbecsléséhez;

e) a kockázatkezelési döntésekkel kapcsolatos megfelelő dokumentációt;

f) a garancia használatával kapcsolatos megfelelő rugalmasságot, lehetővé téve a végrehajtó partnerek számára, hogy szükség esetén közvetlenül részesülhessenek a garanciából, különösen egy kiegészítő garanciarendszer hiánya esetén;

g) az illetékes szabályozói felügyelet által kért összes további követelmény teljesítését, amennyiben az hatékony, teljes körű kockázatcsökkentésnek tekinthető.

(1a)  Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garanciát a végrehajtó partnerek részére kell elkülöníteni. Az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia legalább 75%-ának az EBB csoporthoz kell kerülnie. Az EBB csoport rendelkezésére bocsáthatók az uniós garancia 75%-át meghaladó összegek is, amennyiben a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények a garancia fennmaradó részét nem tudják teljes mértékben felhasználni. Hasonló módon, amennyiben az EBB csoport a garancia rá eső részét nem tudja teljes mértékben felhasználni, az uniós garancia 25%-át meghaladó összegek egyéb végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsáthatók. A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények akkor is teljes mértékben kihasználhatják az uniós garanciát, ha ahhoz az EBB csoporton vagy az Európai Beruházási Alapon keresztül kívánnak hozzáférni.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

11. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1)  Az InvestEU Alapból csak olyan közszférabeli és magánfinanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek:

a)  megfelelnek a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában] meghatározott feltételeknek, különösen▌ az e rendelet 7a. cikke szerinti addicionalitási követelménynek, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

b)  hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, kiegészítik azokat és összhangban vannak azokkal, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; valamint

c)  összhangban vannak a beruházási iránymutatással.

(2)  Az Unión belüli projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

a)  egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött ▌projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b)  az 5. cikkben említett, egy adott pénzügyi termékhez már hozzájárult országokban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek.

(3)  Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek a következő országok valamelyikében letelepedett jogi személy kedvezményezetteknek biztosítanak finanszírozást:

a)  tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)  az InvestEU programhoz kapcsolódó harmadik ország vagy terület az 5. cikknek megfelelően;

c)  adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d)  egyéb országok, amennyiben erre egy az a)–c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

12. cikk

A végrehajtó partnerek kiválasztása

(1)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [154. cikkével] összhangban kiválasztja a támogatható partnerek közül a végrehajtó partnereket vagy azok egy csoportját az e bekezdés második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy egy vagy több tagállamban vagy régióban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket egy vagy több tagállamban, illetve régióban. A végrehajtó partnerek, akiknek a szerződéses felelőssége a nemzeti mandátumuk által korlátozott, a piaci hiányosságokat vagy a nem optimális beruházási helyzeteket is kezelhetik megfelelő, helyileg alkalmazható, összehasonlítható eszközökkel.

A projekt érettségi szintje alapján a piaci igényeknek történő hatékony megfelelés érdekében a végrehajtó partnerek csoportja bármikor és különféle konfigurációkkal is kialakítható.

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)  A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója:

a)  a 3. cikkben meghatározott célkitűzések lehető legszélesebb körére terjedjen ki;

b)  a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c)  adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d)  biztosítsa a földrajzi diverzifikációt, és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását;

e)  biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

f)  mozdítsa elő a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

fa)  érjen el addicionalitást.

(3)  Emellett a végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)  az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

b)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben megfeleljen a [költségvetési rendelet] [155. cikkének (2) és (3) bekezdésében] foglalt, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz, a pénzmosáshoz, a terrorizmusfinanszírozáshoz és a nem együttműködő joghatóságokhoz kapcsolódó követelményeknek.

ba)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy értékelje a nemzetközileg elismert társadalmi besorolási szabvány szerinti finanszírozási és befektetési műveleteket, különös tekintettel a társadalmi és környezeti hatásokra;

bb)  a végrehajtó partner azon képességét, hogy nyilvánosan biztosítsa az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést az egyes finanszírozási és beruházási műveletet illetően;

bc)  adott esetben a végrehajtó partner azon képességét, hogy a pénzügyi eszközöket a múltbeli pénzügyi eszközökkel és irányító hatóságokkal szerzett tapasztalatok alapján, az Európai Parlament és a Tanács 2018/1046/EU (EU, Euratom) rendeletében(26)1a említettek szerint kezelje.

(4)  Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, amennyiben teljesítik az e cikkben és a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1)  Az uniós garancia felhasználható a végrehajtó partnerek által nyújtott alábbi típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére:

a)  hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás, beleértve az alárendelt kölcsönöket, valamint sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más szervezetek közvetlenül vagy közvetve biztosítanak és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b)  végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozási tevékenységek végrehajtását.

Ahhoz, hogy az uniós garancia keretében fedezhető legyen, az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozást a 11. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási vagy beruházási műveletek céljából kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, és a végrehajtó partner általi finanszírozást a Bizottság és a végrehajtó partner közötti garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött – még hatályban lévő vagy nem megszűnt – finanszírozási megállapodás vagy ügylet alapján kell nyújtani.

(2)  Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban meghatározandó rendelkezéseknek megfelelően még akkor is fedezhetők uniós garanciával, ha az említett struktúra által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti országokba, illetőleg olyan eszközökre irányul, amelyek e rendelet alapján nem támogathatók.

14. cikk

Garanciamegállapodások

(1)  A Bizottság e rendelet követelményeivel összhangban minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt a Bizottság által meghatározandó összeget fedező uniós garancia nyújtásáról.

Amennyiben a végrehajtó partnerek a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt, amelyet a csoport részéről minden egyes végrehajtó partner vagy a csoportot képviselő végrehajtó partner ír alá.

(2)  A garanciamegállapodás mindenekelőtt a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz:

a)  a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b)  adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c)  a 16. cikknek megfelelően az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d)  a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani;

e)  a fizetési feltételek;

f)  a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság által a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére felhasználandó uniós garanciára vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott olyan döntések sérelme nélkül, amelyek uniós garancia nélküli javasolt műveletre vonatkoznak;

g)  az olyan követelések behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amivel a végrehajtó partnert bízták meg;

h)  az uniós garanciával fedezett műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i)  fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j)  adott esetben a vegyesfinanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k)  egyéb releváns rendelkezések a [költségvetési rendelet] [X. címe] szerinti követelményeknek megfelelően.

(3)  A garanciamegállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4)  Ezenkívül a garanciamegállapodásnak biztosítania kell, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 15. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltésével kell biztosítani.

(5)  Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

15. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1)  Az uniós garancia nyújtásának feltétele az érintett végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2)  Egy finanszírozási vagy beruházási művelet csak akkor fedezhető az uniós garanciával, ha teljesíti az e rendeletben és a vonatkozó beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy teljesíti az uniós garancia által nyújtandó támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek a későbbiekben is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak.

(3)  A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből következően a végrehajtó partner igazolni tudja a kivétel szükségességét. A garanciamegállapodásban meg kell határozni az említett költségek fedezetét, és annak meg kell felelnie a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése g) pontjának].

(4)  Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek megfelelő részének fedezésére, kivéve, ha ez az összeg a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban levonásra kerül a behajtott bevételből.

16. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1)  A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben és az alapul szolgáló műveletek jellemzőivel és kockázati profiljával kifejezett összefüggésben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(2)  Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a)  A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok:

i.  a tőkeösszeg és a végrehajtó partnert illető, de a nemteljesítés időpontjáig ki nem fizetett kamat és más összegek a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.  adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii.  az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b)  a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c)  egy végrehajtó partner által a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett másik jogi személynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

(3)  Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívásakor kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner bármely, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai – további fennmaradásuk esetén – átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

IV. FEJEZET

IRÁNYÍTÁS

16a. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Az InvestEU Alap irányítását Irányítóbizottság látja el, amely az uniós garancia felhasználásának érdekében a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel összhangban határozza meg:

a)  az InvestEU Alap stratégiai orientációját;

b)  az InvestEU Alap működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

c)  a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat.

(2)   Az Irányítóbizottság:

a)  hat tagból áll, az alábbiak szerint:

i.  három tagot a Bizottság nevez ki;

ii.  egy tagot az EBB-csoport nevez ki;

iii.   egy tagot a végrehajtó partnerek képviselői közül a tanácsadó testület nevez ki; ez a tag nem lehet az EBB-csoport képviselője;

iv.  egy szakértőt az Európai Parlament nevez ki. Ez a szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, a tagállamok kormányaitól, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek feladatait pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia;

b)  a Bizottság által kinevezett három tag közül megválasztja az elnököt egy hároméves, egy alkalommal megújítható időszakra;

c)  valamennyi tag álláspontját megvitatja és a lehető legjobban figyelembe veszi. Abban az esetben, ha a tagok álláspontja nem egyezik, az Irányítóbizottság a tagjainak többségével hozza meg határozatát. Az Irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvében részletesen rögzíteni kell az összes tag álláspontját.

(3)   Az Irányítóbizottság javasolja a Bizottságnak az I. mellékletben említett összegek elosztásának módosítását.

(4)  Az Irányítóbizottság rendszeresen konzultációt szervez a megfelelő érdekelt felekkel – különösen a társberuházókkal, a hatóságokkal, a szakértőkkel, az oktatási, képzési és kutatási intézményekkel, a karitatív szervezetekkel, az illetékes szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel – az e rendelet értelmében folytatott beruházási politika irányáról és végrehajtásáról.

(5)  Az Irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az Irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

17. cikk

Tanácsadó testület

(1)  A Bizottságot és az Irányítóbizottságot egy tanácsadó testület segíti▌.

(1a)  A tanácsadó testület törekszik a nemek közötti egyensúly biztosítására, és tagjainak összetétele a következő:

a)  a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b)  a tagállamok egy-egy képviselője;

c)  az EIB-csoport egy képviselője;

d)  a Bizottság egy képviselője;

e)  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kinevezett, a szakpolitikai keretek egy-egy szakértője;

f)  a Régiók Bizottsága által kijelölt szakértő.

(2)   ▌

(3)   ▌

(4)  A▌ tanácsadó testület üléseinek elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az EIB-csoport által kijelölt képviselő az alelnök.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére. ▌

A tanácsadó bizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó bizottság általi jóváhagyásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát.

(5)  A tanácsadó testület:

a)  tanácsadást nyújt az e rendelet szerint végrehajtandó pénzügyi termékek kialakításához;

b)  tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

c)  tájékoztatja a tagállamokat az InvestEU Alap egyes szakpolitikai kereteken belüli végrehajtásáról;

d)  megvitatja a tagállamokkal a piac alakulását és megosztja a bevált gyakorlatokat.

17a. cikk

Kockázatértékelési módszertan

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse e rendeletet egy kockázatértékelési módszer kidolgozásával. Az ilyen kockázatértékelési módszertant az EBB csoporttal és a többi végrehajtó partnerrel szoros együttműködésben kell kidolgozni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)  egy kockázatminősítési besorolást, a közvetítő intézménytől független összes művelet következetes és standard kezelése érdekében;

b)  egy egyértelmű statisztikai módszereken alapuló a kockáztatott érték és a nemteljesítési valószínűség értékelésére szolgáló módszert, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási kritériumokat is;

c)  egy nemteljesítéskori kitettség és a nemteljesítéskori veszteségráta értékelésére szolgáló módszert, figyelembe véve a finanszírozás értékét, a projekt kockázatát, a visszafizetési feltételeket, a biztosítékokat és egyéb releváns mutatókat.

17b. cikk

Eredménytábla

(1)  Minden végrehajtó partner az indikátorok eredménytábláját („az eredménytáblát”) használja az uniós garancia által potenciálisan támogatott beruházások minőségének és megbízhatóságának értékeléséhez. Az eredménytábla az uniós garancia lehetséges és tényleges felhasználásának független, átlátható és harmonizált értékelését biztosítja.

(2)   Az eredménytáblát a javasolt finanszírozási és befektetési műveleteikről minden végrehajtó partnernek ki kell töltenie. Amennyiben a beruházási műveletet több végrehajtó partner javasolja, az eredménytáblát az érintett végrehajtó partnerek közösen töltik ki.

(3)  Az eredménytábla tartalmazza mindenekelőtt a következők értékelését:

a)  a javasolt finanszírozási és befektetési műveletek kockázati profilját a 17a. cikkben említett kockázatértékelési módszertan alkalmazásával;

b)  a végső kedvezményezettek számára biztosított előnyök,

c)  az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai, a klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az Alapjogi Charta tekintetében tett uniós kötelezettségvállalásoknak való megfelelést;

d)  a támogathatósági feltételek betartását;

e)  a fenntartható növekedés és foglalkoztatás befektetési műveletének minőségét és hozzájárulását;

f)  a befektetési művelet hozzájárulását az InvestEU program célkitűzéseinek megvalósításához;

g)  a projekthez való szakmai és pénzügyi hozzájárulást;

h)  hogy a javasolt művelet az azonosított piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó befektetési műveletek kezelésére irányul-e.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával történő kiegészítésére.

(5)  A Bizottság szükség esetén segítséget nyújthat a végrehajtó partnereknek a kockázatértékelési módszertan alkalmazásában és az eredménytábla összeállításában. Biztosítania kell, hogy a pontozási módszert megfelelően alkalmazzák, és hogy a Beruházási bizottságnak bemutatott eredménytáblák jó minőségűek.

18. cikk

19. cikk

Beruházási bizottság

(1)  Létre kell hozni egy teljesen független Beruházási bizottságot. A bizottság:

a)  megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, amelyeknek az uniós jognak és politikáknak való megfelelését a Bizottság ellenőrizte;

b)  ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak, különös figyelmet fordítva az e rendelet 7a. cikkében említett addicionalitási követelményre, valamint adott esetben a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában] említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; valamint

c)  ellenőrzi, hogy az uniós garancia formájában támogatásból részesülő finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek-e valamennyi vonatkozó követelménynek.

(2)  A beruházási bizottság négy különböző, a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai kereteknek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a [költségvetési rendelet] [237. cikkének] megfelelően kiválasztja, és legfeljebb négy évig tartó meghatározott időtartamra kinevezi a szakértőket. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hét évet. Az Irányítóbizottság határozatával a Beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, vagy a kkv-, illetőleg vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele révén biztosítani kell, hogy a bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 7. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a bizottságban összességében biztosított legyen a nemek egyensúlya.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A Beruházási bizottság tagjait az Irányítóbizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

A Bizottság elfogadja a Beruházási bizottságra vonatkozó eljárási szabályzatot és a saját szervezetén belül működteti a Beruházási bizottság titkárságát. A titkárság az Irányítóbizottságot is támogatja.

(3)  A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és az InvestEU Alap kizárólagos érdekét szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A tagok nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A Beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal és az Irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Az Irányítóbizottság felmentheti a tagot tisztségéből, amennyiben az nem tartja be az e bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy más kellően indokolt okból.

(4)   Az e cikk szerinti tevékenysége során a Beruházási bizottság a Bizottság szervezeti keretében működő, és az Beruházási bizottság elnökének felelős titkárságra támaszkodik. A titkárság ellenőrzi a végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentumok, többek között a szabványosított kérelem űrlap, az eredménytábla, illetve bármely egyéb olyan dokumentáció teljességét, amelyet a Beruházási bizottság relevánsnak tart. A Beruházási bizottság pontosítást kérhet a végrehajtó partnerektől vagy a bizottsági üléseken vagy olyan további információk igénylése formájában, amelyeket a következő ülésen kell benyújtani. A végrehajtó partner által elvégzett projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára abban a tekintetben, hogy egy finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciában részesüljön-e.

A beruházási bizottság a javaslatok értékelése és ellenőrzése során alkalmazza a 17b. cikkben említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblát.

(5)  A beruházási bizottság következtetéseit a tagok egyszerű többségi szavazásával fogadja el, amennyiben ez az egyszerű többség legalább egy szakértőt magában foglal. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia. A határozatokban utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is. Adott esetben a beruházási bizottság az uniós garancia támogatását jóváhagyó megállapítások jegyzékében szerepeltet a műveletekre – különösen leírásukra –, a projektgazdákra vagy pénzügyi közvetítők személyére és a projekt célkitűzéseire vonatkozó információkat. A nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat. Üzleti szempontból érzékeny határozatok esetében a beruházási bizottság e határozatokat és a projektgazdákra vagy pénzügyi közvetítőkre vonatkozó információkat az adott finanszírozás lezárása után vagy korábban, az üzleti érzékenység megszűntekor közzéteszi.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy ▌az alprojekt aláírása előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzététel nem tartalmazhat olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra.

A beruházási bizottság az összes következtetését tartalamzó listát, valamint a döntésekhez kapcsolódó eredménytáblákat évente kétszer▌ benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A benyújtásraszigorú titoktartási követelményekvonatkoznak.

A Befektetési Bizottság uniós garancia felhasználására vonatkozó elutasító következtetéseit kellő időben hozzáférhetővé kell tenni az érintett végrehajtó partner számára.

(6)  Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság – kellően indokolt esetekben –fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá.

(6a)  A beruházási bizottság, ha szükségesnek tartja, javaslatokat tehet a Bizottságnak a beruházási iránymutatások módosítására.

V. FEJEZET

InvestEU Tanácsadó Platform

20. cikk

InvestEU Tanácsadó Platform

(1)  Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság megállapodásokat köt az EBB-csoporttal és más végrehajtó partnerekkel annak érdekében, hogy Tanácsadó Platform partnerekként jelöljék ki őket, és az előző albekezdésben említett tanácsadási támogatással, valamint a (2) bekezdésben említett szolgáltatásokkal bízza meg őket. A Bizottság az InvestEU Tanácsadó Platformhoz egységes hozzáférési pontot hoz létre, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket a Tanácsadó Platform megfelelő partnerére osztja. A Bizottságnak, az EBB-csoportnak és a többi végrehajtó partnernek szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy az egész Unióban biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a kellő földrajzi lefedettséget, megfelelően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

Az InvestEU Tanácsadó Platform a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre áll, és az adott kerethez tartozó valamennyi ágazatot lefedi. Emellett ágazatközi és kapacitásépítőitanácsadási szolgáltatást is nyújt.

(2)  Az InvestEU Tanácsadó Platform mindenekelőtt a következő szolgáltatásokat nyújtja:

a)  egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák számára a központi irányítású uniós programokból nyújtott projektfejlesztési támogatás igénybevételéhez;

aa)  a hatóságok és a projektgazdák számára a beruházási iránymutatásokra és azok értelmezésére vonatkozó valamennyi elérhető kiegészítő információ rendelkezésre bocsátása;

b)  adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisebb projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

ba)  a kis méretű projektek – többek között beruházási platformokon keresztüli – vonzásában és finanszírozásában rejlő lehetőségek kihasználása;

c)  intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

d)  együttműködési platformok létrehozásának elősegítése szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a beruházási projektportfólió-terv kidolgozásának és az ágazati fejlesztésnek a támogatása érdekében, ideértve egyrészt a karitatív szervezetek, másrészt az egyéb potenciális befektetők és projektgazdák közötti együttműködés előmozdítását, különösen a szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai kerethez kapcsolódóan;

e)  szükség esetén helyi jelenléttel proaktív tanácsadási támogatás nyújtása beruházási platformok – főként kis és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban témák vagy régiók szerint összefogó határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok – létrehozásához;

ea)  elősegíti és támogatja a támogatások útján vagy az uniós költségvetésből, illetve más forrásokból finanszírozott finanszírozási eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozást az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program maximális mobilizálása és hatása érdekében;

f)  a következőkhöz kapcsolódó intézkedések támogatása: szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére irányuló kapacitásépítés, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének megerősítése annak érdekében, hogy a projektgazdák és a hatóságok képesek legyenek a beruházási projektportfólió-tervek kialakítására, pénzügyi eszközök és beruházási platformok fejlesztésére és a projektirányításra, valamint – többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén – a pénzügyi közvetítők olyan finanszírozási és beruházási műveleteinek előmozdítása, amelyek segítik a finanszírozáshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezeteket, különösen a kulturális és kreatív ágazatok tekintetében;

fa)  proaktív tanácsadói támogatás nyújtása az induló vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonjog-címekkel, például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(3)  Az InvestEU Tanácsadó Platform köz- és magánszektorbeli projektgazdák – többek között nemzeti fejlesztési bankok, beruházási platformok, kkv-k és induló vállalkozások – valamint az állami hatóságok, valamint a pénzügyi és egyéb közvetítők rendelkezésére áll.

(4)  A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére, kivéve az állami projektgazdák és a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokat, amelyek díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a nyújtott szolgáltatások költségének egyharmada számítható fel.

(5)  Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a Bizottság, az EBB csoport és a többi végrehajtó partner szakértelmét.

(6)  Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése és a kisebb projektek végrehajtása és alkalmazása céljából.

(6a)  Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás és a helyi szinten történő tanácsadási támogatás nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak fel kell használnia a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények szakértelmét, illetve együtt kell működnie velük. Az Invest EU Tanácsadó Platform és egy nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény közötti együttműködés szerződéses partnerség formájában valósulhat meg. Az InvestEU Tanácsadó Platform arra törekszik, hogy tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel együttműködési megállapodást kössön. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek fejlesztési bankok vagy intézmények, az InvestEU Tanácsadó Platform – adott esetben és az érintett tagállam kérésére – proaktív tanácsadási támogatást nyújthat a létrehozásukhoz.

(7)  A végrehajtó partnerek ösztönzik a finanszírozást igénylő projektgazdákat arra, hogy – különösen a kisebb projektek tekintetében – projektjeikhez kérjék az InvestEU Tanácsadó Platform támogatását, adott esetben projektjeik előkészítésének előmozdítása és annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

Emellett a végrehajtó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 21. cikkben említett InvestEU Portálon.

VI. FEJEZET

21. cikk

Az InvestEU Portál

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(2)  Az InvestEU Portál olyan csatornát biztosít a projektgazdák számára, amely segítségével bemutathatják finanszírozást igénylő projektjeiket, és tájékoztatást nyújthatnak azokról a befektetők számára. A projektek InvestEU Portálon való szerepeltetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)  A portálon csak olyan projektek jelenhetnek meg, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(4)  A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítő projekteket a Bizottság továbbítja a megfelelő végrehajtó partnereknek és adott esetben az InvestEU Tanácsadó Platformnak.

(5)  A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

VII. FEJEZET

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, nyomon követés és jelentéstétel, értékelés és kontroll

21a. cikk

Elszámoltathatóság

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében is.

(2)   Az irányítóbizottság elnöke ‒ szóban vagy írásban ‒ válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a Bizottság jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról.

22. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A 3. cikkben meghatározott, az általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU program végrehajtásában tett haladásra vonatkozó jelentéstételhez használandó mutatókat e rendelet III. melléklete tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy az InvestEU program célkitűzéseinek teljesülését hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amennyiben azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [241. és 250. cikkének] megfelelően jelentést készít az InvestEU program végrehajtásáról. E célból az EBB csoport és a végrehajtó partnerek évente megadják az ahhoz szükséges információkat – ideértve a garancia működésére vonatkozókat –, hogy a Bizottság eleget tehessen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(5)  Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és – adott esetben tagállam szerinti bontásban – a tagállami komponensre lebontva. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek – a lehető legrészletesebben, ugyanakkor biztosítva a magánjellegű és az üzleti szempontból érzékeny adatok védelmét – tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az egyik jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtó partnerek által a [költségvetési rendelet] [155. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint rendelkezésre bocsátott információkat. A Bizottság összegyűjti és értékeli a végrehajtó partnerek jelentéseit, és nyilvános éves jelentések formájában összegzést terjeszt elő azokról, amelyben a program céljainak és teljesítménymutatóinak tükrében tájékoztatást ad a program végrehajtási szintjéről, rámutatva az InvestEU program által támogatott finanszírozási és beruházási műveletekben rejlő kockázatokra és lehetőségekre.

23. cikk

Értékelés

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  2024. szeptember 30-ig a Bizottság elvégzi az InvestEU program, és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának időközi értékelését.

(3)  Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi az InvestEU program és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5)  A végrehajtó partnerek hozzájárulnak az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és biztosítják az azokhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(6)  A Bizottság a [költségvetési rendelet] [211. cikke (1) bekezdésének] megfelelően háromévente belefoglalja a [költségvetési rendelet] [250. cikkében] említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltöltési ráta megfelelőségének vizsgálatát az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profiljának figyelembevételével. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e vizsgálat alapján legfeljebb 15%-kal kiigazítsa az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési rátát.

24. cikk

Ellenőrzések

A [költségvetési rendelet] [127. cikke] szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan az Európai Számvevőszék által, valamint a személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az említett jogok az OLAF esetében magukban foglalják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – végrehajtására való jogot.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. A végrehajtó partnerek által végrehajtott, illetve a részvételükkel megvalósuló tevékenységekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az érintett végrehajtó partnerekkel folytatott intenzív párbeszéd keretében kell kidolgozni.

(2)  A Bizottság [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től számított öt évre felhatalmazást kap a 4. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) és (6) bekezdésében, a 17a. cikkben, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében, valamint a 23. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) és (6) bekezdésében, a 17a. cikkben, a 17b. cikkben, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 4. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (3) és (6) bekezdése, a 17a. cikk, a 17b. cikk, a 22. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

Átláthatóság és láthatóság

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  A végrehajtó partnerek elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, összpontosítva a társadalmi és a környezeti hatásokra is.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott finanszírozási eszközökből származó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére.

(2)  Az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához kapcsolódó bevételek, visszafizetések és visszafizettetett összegek felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, kivéve, ha azok az (EU) 2015/1017 rendelet 4., 9. és 12. cikkében említett célokra kerülnek felhasználásra.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

I. MELLÉKLET

Összegek egyedi célkitűzésenként

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésében említett ▌felosztás a következő:

a)  ▌11 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

b)  ▌11 250 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

c)  ▌12 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekre;

d)  ▌5 567 500 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

Finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

(1)  Az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a tiszta és fenntartható, megújuló energián alapuló megoldások kialakításának bővítése, kiépítésének, ellátásának vagy végrehajtásának felgyorsítása;

b)  energiahatékonyság, energetikai átállás és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c)  a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (átviteli és elosztói szint, tárolási technológiák, intelligens hálózatok); valamint a tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetés szintjének növelése;

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok, illetve alternatív üzemanyagok előállítása és kínálata valamennyi közlekedési mód számára a [megújuló energiáról szóló 2009/28/EK irányelv] rendelkezéseivel összhangban;

e)  szén-dioxid-leválasztási és az ipari folyamatokban a szén-dioxid-tárolását célzó infrastruktúra, bioenergia-létesítmények és gyártólétesítmények az energetikai átállás érdekében.

(2)  Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, reptereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU rendeletben foglalt telematikai alkalmazásokat;

aa)  legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, a belvízi és a légi közlekedést is beleértve (az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokkal, a megkülönböztetésmentes hozzáférhetőséggel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a – többek közt a kerékpáros és gyalogos közlekedést érintő – nagyobb biztonsággal összefüggésben);

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából, beleértve az alternatív üzemanyagok és a megújuló/szénsemleges forrásokból származó szintetikus üzemanyagok használatát valamennyi közlekedési mód esetében;

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi útvonalak infrastruktúrája, tengeri kikötők és tengeri gyorsforgalmi utak;

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

ea)  intelligens és fenntartható mobilitási projektek, a következő célterületeken:

i.  közúti biztonság (beleértve a vezető és az utasok biztonságának javítását, valamint a halálos kimenetelű balesetek és a súlyos sérüléseket szenvedett személyek számának csökkentését),

ii.  akadálymentesség (beleértve a vidéki területeket),

iii.  kibocsátáscsökkentés,

iv.  az új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása, különösen a kkv-k által megvalósított projektek, és az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált jegyrendszerrel összefüggésben;

eb)  a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, beleértve a TEN-T hálózat autópályáit, amennyiben szükséges a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra integritásának és szabványainak biztosítása, különös tekintettel a biztonságos parkolóhelyekre és -létesítményekre alternatív üzemanyagállomásokra és elektromos töltőrendszerekre;

ec)  közúti közlekedési infrastruktúra a kohéziós országok, a kevésbé fejlett régiók vagy a határokon átnyúló közlekedési projektek területén;

(3)  Környezetvédelem és erőforrások, különösen a következők révén:

a)  víz, beleértve az ellátást és az elvezetést, valamint a part menti infrastruktúrákat és más vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b)  hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c)  projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d)  az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása;

e)  fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés és megújulás;

f)  éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a változások hatásainak mérséklését;

g)  körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h)  az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák nagy léptékű demonstrációját és alkalmazását;

ha)  a fenntartható kulturális örökséget, különösen az európai kulturális örökség védelmének tárgyi és immateriális stratégiáit és eszközeit támogató projektek.

(4)  A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok, az 5G kapcsolat telepítését támogató projektek révén, valamint a digitális összekapcsoltság és a hozzáférés javítása, különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében.

(5)  Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a)  a kutatási infrastruktúra, illetve a Horizont Európa valamennyi tematikus területéhez tartozó és abban meghatározott, valamint annak célkitűzéseihez hozzájáruló kutatási és innovációs projektek támogatása;

b)  vállalati projektek, ideértve a képzést és a klaszterek és vállalkozási hálózatok kialakításának előmozdítását;

c)  demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d)  a tudományos élet, a kutatási és innovációs szervezetek és az ipar közötti együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e)  tudás- és technológiaátadás;

f)  új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, új antimikrobiális szereket, továbbá innovatív fejlesztési eljárások, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

(6)  Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, telepítése és bővítése, különösen a következők révén:

a)  mesterséges intelligencia, összhangban a Digitális Európa programmal, különösen az etikára való tekintettel;

aa)  kvantumtechnológia;

b)  kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

c)  a dolgok internete;

d)  blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

e)  korszerű digitális készségek;

f)  az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában;

fa)  robotika és automatizálás.

(7)  Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára. A kkv-keret kizárólag a kkv-kra és a kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, valamint a kkv-méretű szociális vállalkozásokra összpontosít, különösen a következők révén:

a)  működő tőke és beruházás biztosítása, különösen azon tevékenységek kapcsán, amelyek előmozdítják a vállalkozói kultúrát és környezetet, valamint segítik a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és növekedését;

b)  kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban – ideértve digitalizációs és innovációs kapacitásuk növelését –, valamint ezek globális versenyképességének biztosítása érdekében.

(8)  Kulturális és kreatív ágazatok; média, audiovizuális ágazat és újságírás, különösen, de nem kizárólagosan, az alábbiak révén:

a)   új technológiák, például a kulturális és kreatív termékekre és szolgáltatásokra alkalmazott segédtechnológiák;

b)   a digitális technológiák használata az európai tárgyi és szellemi kulturális örökség megőrzésére és helyreállítására;

c)   kulturális és kreatív iparágak és ágazatok, például kiterjesztett valóság/virtuális valóság, immerzív környezetek, ember-számítógép interfészek, internetprotokoll- és felhőinfrastruktúrák, 5G hálózatok, új médiumok;

d)   a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok technológiai kezelése.

(9)  Turisztikai ágazat.

(10)  Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

(11)  Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a)  etikus és fenntartható finanszírozás, mikrofinanszírozás, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b)  készségkereslet és -kínálat;

c)  oktatás, szakképzés és a kapcsolódó szolgáltatások;

d)  szociális infrastruktúra, különösen:

i.  oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az oktatási létesítményeket, a diákszállásokat és a digitális felszerelést;

ii.  szociális lakhatás;

iii.  egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e)  szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja az ebben a pontban említett területeken a szociális hatások és eredmények előmozdítása;

f)  a társadalmi célú kulturális tevékenységek;

fa)  a nemek közötti egyenlőséget és a nők aktív részvételét előmozdító intézkedések;

g)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedése;

h)  innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

i.  fogyatékossággal élő személyek befogadása és akadálymentes hozzáférése.

(12)   ▌

(13)  Világűr, különösen az űrágazat űrstratégiai célkitűzésekkel összhangban történő fejlesztése révén:

a)  az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b)  az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok függetlenségének kezelésével;

c)  az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a downstream fejlesztéseken belül is;

d)  az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

III. MELLÉKLET

Fő teljesítménymutatók

1. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

1.1 Aláírt műveletek volumene

1.2 Mozgósított befektetések

1.3 A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4 Az elért tőkeáttételi hatás és multiplikátorhatás

1.4a Más uniós programokkal való szinergiák

2. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

2.1 Projektországok száma

2.1a A projektek által lefedett régiók száma

2.1b A műveletek száma és volumene tagállamonként és régiónként

3. Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás hatása

3.1 A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2 Az energetikai és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek és kategóriák, valamint az éghajlat-politikai relevancia mértéke szerint részletezve

3.3 A digitalizációt támogató beruházások

3.3a  A társadalmi célkitűzések teljesítését támogató beruházások

4. Fenntartható infrastruktúra

4.1 Energia: telepített megújulóenergia-termelési többletkapacitás (MW) forrásonként

4.2 Energia: A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások, közcélú és üzleti létesítmények száma, beleértve a besorolás javulásának mértékét vagy hasonló számadatokat, vagy a „közel nulla energiaigényű épületekre” vagy a passzívházakra vonatkozó szabványnak megfelelően felújított lakóegységek száma

4.3 Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, üzleti és/vagy közcélú épületek száma, vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.4 Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből: ▌

– törzshálózat és globális hálózat a [XXX rendelet, insert reference to new Connecting Europe Facility] mellékletében meghatározott alkotóelemek esetében;

– multimodális infrastruktúra;

– innovatív megoldások az egyes közlekedési módok kiegyensúlyozott modelljéhez való hozzájárulás érdekében, beleértve a belvízi utak és a légi közlekedés megoldásait;

– az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

4.5 Környezetvédelem: a levegőminőséghez, víz- és hulladékgazdálkodáshoz és természethez kapcsolódó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

4.5a Az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

4.6 Kibocsátáscsökkentés: a CO2-kibocsátáscsökkentés mennyisége

5. Kutatás, innováció és digitalizáció

5.1 Hozzájárulás az uniós GDP 3%-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú, a program során végrehajtott beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2 A program során kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma

5.2a Azon projektek száma, amelyek korábban a Horizont Európa és/vagy a Digitális Európa program keretében részesültek támogatásban.

6. Kkv-k

6.1 Támogatott vállalkozások száma méret szerinti bontásban (mikro-, kis-, középvállalkozások és kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalkozások)

6.2 Támogatott vállalkozások, különösen az innovatív kkv-k száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.3 A támogatott vállalatok száma ágazatonkénti bontásban

7. Szociális beruházás és készségfejlesztés

7.1 Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és beavatkozási képessége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2 Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás:  támogatott szociális gazdasági vállalkozások száma

7.2a  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: Létrehozott szociális vállalkozások száma

7.2b  Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: A szociális vállalkozások száma szakaszok szerint (korai, növekedési/bővítési)

7.5 Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeket validáló személyek száma: iskolarendszerű, informális és nem formális oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

IV. MELLÉKLET

Az InvestEU program elődjének számító eszközök

A. Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok:

•  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

•  TTP: A Bizottság C(2007) 531 határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

•  Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

•  A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (GIF): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

•  Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról (az Európai Stratégiai Beruházási Alap) szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.) módosított 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

•  A COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköze (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

•  InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

•  Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B. Garanciaeszközök:

•  Kkv-garanciakeret '98 (SMEG98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

•  Kkv-garanciakeret '01 (SMEG01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

•  Kkv-garanciakeret '07 (SMEG07): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

•  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

•  Kockázatmegosztási eszköz:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.);

–  A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.);

–  A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

•  Az EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

•  COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

•  Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.);

–  A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

•  A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

•  Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

•  Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C. Kockázatmegosztási eszközök:

•  Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013); a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

•  InnovFin:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.);

–  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

•  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

•  Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D. Különleges célú befektetési eszközök:

•  Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz – Fonds commun de placements – fonds d'investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

•  Marguerite:

–  Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.);

–  A Bizottság C(2010) 941 határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

•  Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

(1)

  HL C …

(2)

  HL C …

(3)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

  HL C […], […], […] o.

(5)

  HL C […], […], […] o.

(6)

  COM(2018)0097.

(7)

1a   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(8)

  COM(2018)0353.

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(10)

  COM(2017)0206.

(11)

  COM(2017)0250.

(12)

  Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

(13)

  

(14)

  Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2013.373.01.0001.01.ENG&toc=OJ:C:2013:373:TOC

(15)

1a   A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(16)

1b   A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.)

(17)

  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(19)

A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(20)

A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(21)

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(23)

  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(24)

  

(25)

  

(26)

1a   Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (9.11.2018)

a Költségvetési Bizottság és Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))

A vélemény előadója: Seán Kelly(*)

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament vezető szerepet játszhasson a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során, a jelentések és a vélemények tekintetében ambiciózus határidőket határoztak meg. Ez azt a célt szolgálja, hogy a parlamenti viták ősszel megkezdődhessenek. Emiatt a szövegezési folyamat során a szokásosnál kevesebb idő jutott a kollégákkal és az érintettekkel folytatott konzultációra. E jelentést tehát első javaslatnak kell tekinteni, amely tovább fog bővülni a következő hetek során, amikor mindenkinek több idő áll majd rendelkezésére, hogy reagáljon a Bizottság InvestEU programról szóló javaslatára.

Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy örömmel fogadjuk a javaslatot. Bár az ESBA és a többi program az utóbbi években rendkívül sikeresnek bizonyult a kockázatok kezelésében és az uniós gazdaság számára szükséges beruházások mobilizálásában (különös tekintettel arra az időszakra, amikor a tagállamok éppen kilábaltak az egy évtizeddel ezelőtt kezdődött gazdasági visszaesésből), továbbra is fennállnak olyan piaci problémák, amelyek bizonyos területeken akadályozzák a beruházásokat, a beruházási ráták pedig – a közelmúltban tapasztalt erőteljes javulás ellenére is – továbbra is alulmúlják a 2009-es szintet. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Unió gazdaságának várhatóan komoly fenyegetésekkel kell szembenéznie. Az Egyesült Királyság azon döntése, hogy kilép az Európai Unióból, már eddig is jelentős bizonytalanságot jelentett sok uniós vállalkozás számára, elsősorban azokra nézve, akik az Egyesült Királyság piacával folytatott rendszeres kereskedelemtől függnek, és akik közül sokan üzleti tevékenységeik során napi rendszerességgel lépik át az Egyesült Királyság határát. Ugyanakkor az egyre inkább befelé forduló, protekcionista Egyesült Államok is komoly fenyegetést jelent számos uniós vállalat számára, különösen amiatt, hogy az Egyesült Államok elnöke vámot vetett ki bizonyos termékekre, például az alumíniumra és az acélra. Fontos, hogy az Unióban jelentős mértékben emelni kell a beruházások szintjét annak érdekében, hogy vállalkozásaink a lehető legjobban tudják kezelni a lehetséges következményeket, és az InvestEU e tekintetben nagy hatást tud gyakorolni.

Ami magát a javaslatot illeti: a 2021–2027 közötti időszakra a belső fellépésekhez biztosított egységes beruházástámogatási mechanizmus felé történő elmozdulás üdvözlendő lépés, amely jelentősen egyszerűsítheti majd az Unió pénzügyi eszközeit. Az egyszerűsítés kulcsszó, és fontos garantálni, hogy ténylegesen megvalósuljon: az InvestEU program nem járhat újabb bonyodalmakkal és nehézségekkel a projektgazdák és a befektetők számára, és mindenképpen valódi egyszerűsítést kell eredményeznie.

Az InvestEU az ESBA sikereire épít. melyet a pénzügyi válság után hoztak létre, és azokon a gazdasági területeken segítette beruházások elindítását, ahol erre a legnagyobb szükség volt. A cél az volt, hogy a kezdetektől a befejezésig 315 milliárd EUR értékű beruházás valósuljon meg. Ezt a célt várhatóan hamarosan elérjük, elsősorban a magántőkének köszönhetően. Ennek az összegnek közel egyharmadát (28%) fordították az európai kkv-k finanszírozására, körülbelül 22%-át pedig kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekre. További 22% energiaügyi projektekhez került. Fontos, hogy az InvestEU átvegye és fenntartsa az ESBA sikeres elemeit, és emellett biztosítsa a különböző eszköztípusok esetében szükséges rugalmasságot. Az, hogy egy ernyőprogramról van szó, nem szükségszerűen jelenti egyenmegközelítés alkalmazását: fontos, hogy a megközelítés helyes legyen, különös tekintettel a K+F+I és a kkv-k finanszírozására, amelynek az olyan eszközök kapcsán levont tanulságokon kell alapulnia, mint a COSME és az InnovFin.

A Bizottság javaslatának bizonyos módosításai ezt szolgálják. Az addicionalitás kapcsán megemlítendő, hogy az ESBA a kockázatosabb projektekre fókuszált, vagyis azokra, amelyek esetében másképp nem valósult volna meg a beruházás. Fontos garantálni, hogy az InvestEU ebben az értelemben is addicionalitást biztosítson, mégpedig úgy, hogy – tekintettel az InvestEU eltérő hatókörére – a magasabb kockázat esetében bizonyos rugalmasságot tegyen lehetővé. Az előadó ezért egészítette ki a dokumentumot az addicionalitásról szóló cikkel.

Az irányítóbizottság bevezetésével az ESBA-ra jellemző irányítási szerkezetekhez történő közelítés valósul meg. Az irányítóbizottság felállításának célja, hogy garantálja a szakpolitika és a bankszakma megfelelő egyensúlyát a program irányírása terén, valamint biztosítsa a Bizottság, az EBB és a végrehajtó partnerek képviseletét és az Európai Parlament által kinevezett szakértő részvételét. Ez a bizottsági javaslathoz képest jobb egyensúlyt biztosít az InvestEU stratégiai döntéshozatalában.

Végezetül örömmel fogadnánk, ha az EBB csoport szerepe egyértelműbb lenne, ahogy ez az ESBA esetében is sikeresen megvalósult. Az EBB a Szerződéseken alapuló bank, amely jelentős tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi eszközök végrehajtásának terén, és az egyetlen olyan pénzügyi intézmény, amely az összes tagállamot és uniós szakpolitikát lefedi. Mivel szükség van kisebb léptékű projektekre is, üdvözöljük az egyéb végrehajtó partnerek (például nemzeti fejlesztési bankok) bevonásának lehetőségét is.

MÓDOSÍTÁS:

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(1) Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2%-os szintről 2016-ra 1,8%-ra csökkentek az Unióban, amely 20%-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. Így tehát annak ellenére, hogy beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, még mindig elmarad a jelentős gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt, és a növekedés továbbra is egyenlőtlenül oszlik meg a tagállamok között. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Uniónak a hosszú távú növekedési ráta fenntartásával kapcsolatos – többek között az innovációra, a kutatásra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és induló innovatív vállalkozásokra irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései. E tekintetben fontos, hogy az InvestEU program továbbra is támogassa az olyan, egyébként nehezen finanszírozható projekteket, amelyek hosszú távú gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi előnyökkel szolgálnak az európai polgárok számára.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett, és az európai strukturális és beruházási alapok Unió által létrehozott piaci eszközökkel való ötvözése tekintetében nem egyértelmű folyamatokhoz vezetett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül addicionalitást, valamint a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(3)  Az elmúlt években az Unió stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett stratégiák közötti szinergiákat.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció, a tudományos kiválóság, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatósága, az éghajlatváltozással szembeni küzdelmet célzó technológiák és innováció fejlesztése, a társadalom ellenálló képessége és a társadalmi befogadás, valamint az uniós tőkepiacok integrációja területén, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania, beleértve a stratégiai, hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök biztosítását a kulcsfontosságú területeken, nagy hangsúlyt helyezve a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének jelentős javítására.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is alapvető kérdés a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozások számára. E rendkívül innovatív ágazat további fejlesztése érdekében a Kreatív Európa keretében létrehozott célzott garanciaeszköz megmarad, és az InvestEU program része lesz, mivel a jelek szerint sikeresen megszilárdította a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozások pénzügyi kapacitását és versenyképességét.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  Az InvestEU keretében és annak szakpolitikai keretein belül kínált különféle hitel- és tőketermékeknek a kockázatok széles körét kell fedezniük, ideértve különösen a kutatási, fejlesztési és innovációs, a digitalizációs és a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai kereten belüli nagyon magas kockázatokat is, ahogyan a Horizont 2020 keretprogram InnovFin eszköze esetében is.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5c)  A kulturális és kreatív ágazat az európai gazdaság egyik legellenállóbb és leggyorsabban növekvő ágazata, amely a szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból állít elő gazdasági és kulturális értéket. Az a tény azonban, hogy ezen ágazatokat jellemzően immateriális javak alkotják, korlátozza a magánfinanszírozáshoz való hozzáférésüket. Az ágazatok előtt álló egyik legnagyobb kihívás tehát a finanszírozáshoz való hozzáférésük növelése, ami a beruházás, a fejlődés és a nemzetközi szintű verseny szempontjából elengedhetetlen. Az InvestEU programnak ezért meg kell könnyítenie a kulturális és kreatív ágazaton belül működő kkv-k és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférését.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a környezet védelméhez és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást, és nem helyettesítheti azt. A beruházásoknak meg kell felelniük az addicionalitásra vonatkozó követelménynek, hogy a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelhetők legyenek, és a beruházások törekedjenek a hosszú távú, minőségi foglalkoztatás, közinfrastruktúra és fenntartható növekedés megteremtésére.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelvei különös hangsúlyt kapnak az InvestEU Alap kialakítása során.

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért az InvestEU Alap kialakítása során a fenntartható fejlődés és a biztonság elveit kell alapul venni, és nem szabad támogatni a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos beruházásokat, kivéve olyan kellően indokolt esetekben, amikor a beruházás hozzájárul az energiaunió célkitűzéseihez.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 40%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A megújuló energiával kapcsolatos projektek tőkeköltségére való tekintettel az InvestEU Alapnak lehetővé kell tennie egy olyan innovatív garanciaeszköz alkalmazását, amely bizonyos tagállamokban csökkenti a szabályozási kockázatot és az ahhoz kapcsolódó magas tőkeköltséget. Ezt a lehetőséget önkéntes alapon kellene biztosítani. E célkitűzés elérése érdekében az InvestEU Alap adott esetben hozzájárul a [felülvizsgált megújulóenergia-irányelv] 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő, megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat elősegítő kerethez, ideértve az [irányítási rendelet] 27a. cikkében létrehozott finanszírozási mechanizmust is.

Indokolás

A Bizottságnak szinergiákat kell biztosítania a megújuló energiaforrások költséghatékony kifejlesztésének támogatására létrehozott különböző európai eszközök között, és kerülnie kell az átfedéseket. Ha a Bizottság fontosnak és hatékonynak tartja, az InvestEU Alap ezt követően a megújulóenergia-ágazat más, hasonló célkitűzésekkel rendelkező meglévő vagy új platformjaihoz is hozzájárul. Ezt a megközelítést a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű csoportja ajánlja, és korábban, hasonló projektek esetében a Világbank is alkalmazta.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet]14 által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben foglalt ágazati célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet]14 által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlesztési célok más vetületeinek végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

__________________

__________________

14 COM(2018)353.

14 COM(2018)353.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv15 szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv15 szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

__________________

__________________

15 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

15 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Ezenkívül az InvestEU program minden munkafolyamatába és döntéshozatali eljárásába be kell építeni a nemi dimenziót, gondoskodni kell arról, hogy a bizottságok és a munkacsoportok összetétele nemi szempontból kiegyensúlyozott legyen, valamint biztosítani kell, hogy ezen alap végrehajtása – az Uniónak a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeivel (az EUMSZ 8. cikke) összhangban – hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való összhangját. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különösen az összekapcsolás és az energiahatékonyság, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítása tekintetében, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia, támogatva például az intelligens közlekedési rendszerek kialakítását és megvalósítását. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni a beruházásokat leginkább nélkülöző, valamint a kiegészítő beruházásokra szoruló területeket, beleértve a fenntartható mobilitást, az energiahatékonyságot, valamint a 2030-as és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez hozzájáruló fellépéseket. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programok közötti szinergiák maximalizálását többek között a közlekedés, energetika és digitalizáció területén. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Az InvestEU program egyik lényeges eleme az energiahatékonyság, amely a beruházási döntéseknél az egyik legfontosabb szempont. Alapelvként fogalmazza meg az „energiahatékonyság elsődlegességének” elvét, ami azt jelenti, hogy az energetikai tervezési, a szakpolitikai és a beruházási döntések meghozatala előtt meg kell fontolni, hogy az előirányzott tervezési, szakpolitikai és beruházási intézkedések részben vagy egészben felválthatóak-e a költséghatékonysági, technikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontból megfelelő alternatív energiahatékonysági intézkedésekkel, az egyes döntések céljainak elérése mellett. Az említett költséghatékony alternatívák közé tartoznak az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyságának növelésére irányuló intézkedések, ideértve különösen a költségoptimalizált végfelhasználási energia-megtakarításokat, a keresletoldali válaszintézkedések kezdeményezését és az energia hatékonyabb átalakítását, szállítását és elosztását. A tagállamoknak ezenkívül ösztönözniük kell ennek az elvnek az elterjesztését a regionális és helyi önkormányzatok körében, valamint a magánszektorban.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  Az épületek energiahatékonyságáról szóló (EU) 2018/844 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú felújítási stratégiát annak elősegítése érdekében, hogy 2050-ig felújítsák a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományát, nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá alakítva át őket, megkönnyítve a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakítását. A tagállamok emellett kötelesek megkönnyíteni a projektek összevonására, valamint a beruházók és a magánszektor esetében észlelt kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő mechanizmusok igénybevételét.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak.

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Tekintettel arra, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek közfinanszírozása ösztönzi a termelékenység növekedését és kulcsfontosságú a kutatási és innovációs magántevékenységek előmozdítása szempontjából, az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak, valamint hogy elő lehessen mozdítani a fenntartható technológiákkal kapcsolatos, globális szintű uniós kiválóságot. Annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassunk a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe – például a kutatásba és az innovációba – történő beruházás támogatásának szükségességére, elengedhetetlen, hogy a Horizont Európa – és különösen az EIC – az InvestEU keretein belül bevezetendő pénzügyi termékekkel szinergiában működjön. Emellett az innovatív kkv-k és induló vállalkozások nehezen férnek hozzá a finanszírozáshoz – különösen az immateriális javakkal kapcsolatos finanszírozáshoz –, és ezért arra van szükség, hogy az EIC és az InvestEU célzott pénzügyi termékei szorosan egymást kiegészítve működjenek, biztosítva ezzel az érintett kkv-knak nyújtott támogatás folytonosságát. Ennek kapcsán a Horizont 2020 keretében bevezetett pénzügyi eszközökről – például az InnovFinről és a kkv-k részére a COSME keretében nyújtott hitelgaranciáról – gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapul kell majd szolgálniuk e célzott támogatás végrehajtásához.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Annak érdekében, hogy az InvestEU program kedvezményezettjeit a lehető legjobb tanácsokkal lássák el, valamint támogassák a Horizont Európa programmal fennálló szinergiákat, meg kell erősíteni az Európai Beruházási Bank (EBB) InnovFin projektjével kapcsolatban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén.

(15)  Mihamarabb jelentős erőfeszítésekre van szükség a digitális transzformációba történő beruházások, valamint e transzformáció fellendítése tekintetében, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni a városi és vidéki térségekben. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, a Digitális Európa programmal összhangban, különös tekintettel az etikára, a gépi tanulásra, a dolgok internetére, a biotechnológiára és a pénzügyi technológiára, melyek növelhetik a vállalkozások tőkemobilizációjának hatékonyságát.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Mivel a hálózati hozzáférés hiánya, az egyes régiókon belüli eltérő sebesség és az ismeretek hiánya miatt kialakult digitális szakadék kedvezőtlenül hat az egységes piacra, a társadalom digitális átalakulásának lehetővé kell tennie a polgárok, különösen a digitális világba született fiatal generáció számára, hogy az új technológiák használatalakor biztonságban érezzék magukat, ismereteket szerezzenek a magánélet védelméről, a biztonságról és az olyan alapvető védintézkedésekről, amelyek megvédik őket a rosszindulatú tevékenységektől, valamint a gazdaság javára növeljék a bennük rejlő lehetőségeket. Ennélfogva átfogó megközelítésre van szükség ahhoz, hogy növeljék a lefedettséget, valamint mindenki számára hasonló szintű összeköttetést és ugyanolyan ismereteket biztosítsanak.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az Unióban a vállalkozások több mint 99%-át teszik ki, gazdasági értékük pedig jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. Ugyancsak foglalkozni kell a nemek közötti különbségekkel, hiszen a nők kreativitása és vállalkozói potenciálja kiaknázatlan növekedési és munkahelyteremtési forrást jelent, amely további fejlesztésre szorul. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k tőkéhez való hozzáférésének hiányával kapcsolatos helyzetet a viszonylag kicsi európai magántőkeipar is súlyosbítja, és azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz való hozzáférésük egyszerűsítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. A kkv-k számára fontosak az olyam programok, mint a COSME, mivel életciklusuk minden szakaszában megkönnyítették számukra a finanszírozáshoz való hozzáférést, és ehhez járult hozzá az ESBA is, amelyet a kkv-k gyorsan felhasználtak. Az InvestEU Alapnak tehát e sikerekre kell építenie, és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások döntő és stratégiai szerepet játszanak a nagy hálózatokat működtető iparágak kulcsfontosságú ágazataiban (az energia-, a vízügyi, a hulladék- és a környezetvédelmi ágazatban, a postai szolgáltatásokban, a szállításban és a távközlési ágazatban), valamint az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások területén. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatásával az Európai Unió gondoskodik a polgárai jóllétéről, és demokratikus választási lehetőségeket biztosít, többek között a szolgáltatások minősége tekintetében.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról16, valamint a szociális jogok európai pilléréről17 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése18 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról16, a szociális jogok európai pilléréről17 és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretéről szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Tekintettel arra, hogy jelentős igény mutatkozik a szociális infrastruktúrába irányuló beruházásokra, az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az egyenlő esélyek, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése18 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

__________________

__________________

16 COM(2017) 206.

16 COM(2017) 206.

17 COM(2017) 250.

17 COM(2017) 250.

18 Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

18 Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  Az InvestEU program keretében finanszírozott projekteknek elő kell mozdítaniuk a nők és férfiak közötti egyenlőséget, különösen a kutatás és az innováció területén, kezelve a férfiak és nők közötti aránytalanság hátterében álló okokat, feltárva a női és a férfi kutatókban rejlő minden lehetőséget, valamint a kutatási és innovációs tartalmak esetében figyelembe véve a nemi dimenziót, továbbá az értékelő bizottságokban, illetve az egyéb érintett tanácsadó és szakértői testületekben különleges figyelmet fordítva a nemek közötti egyensúly biztosítására. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkében, az EUMSZ 8. cikkében, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelvben megállapítottak szerint a tevékenységek keretében a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos elvek végrehajtására is törekedni kell.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  Az InvestEU Alapnak ezenkívül támogatnia kell az olyan, az igazságos átmenettel kapcsolatos intézkedéseket és stratégiákat, amelyek előmozdítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás által esetlegesen érintett bizonyos ágazatokban – például a szén- és lignitbányászat és az autógyártás terén – a munkavállalók helyzetét javító beruházásokat. Az InvestEU Alapnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy támogassa az ilyen gazdaságok fenntartható tevékenységek irányába való elmozdulását, valamint hogy a fenntartható regionális gazdaság kiépítése céljából alternatív innovatív vállalkozásokat, induló innovatív vállalkozásokat és iparágakat vonzzon. Emellett elő kell mozdítani a további támogatási rendszerekkel – például a korszerűsítési alappal – a 2021–2030-as időszak tekintetében létrehozandó újabb szinergiákat, valamint az igazságos átmenettel foglalkozó egyéb nemzeti és uniós programokat.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19b)  Az alapnak Unió-szerte biztosítania kell az egyenlőséget a projektek finanszírozása tekintetében, és elsősorban a legszegényebb és a legkevésbé fejlett régiókra kell helyeznie a hangsúlyt.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett, valamint amennyiben ezen országok tiszteletben tartják az emberi jogokat. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a)  Az InvestEU program (változatlan árakon) 3,105 millió EUR összegű kutatási és innovációs költségvetését nem a Horizont Európa program (változatlan árakon) 120 milliárdos teljes költségvetéséből veszik el, hanem azon felül fogják biztosítani.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. Az uniós garancia megfelelő felhasználásának biztosításához az InvestEU Alap számára egyedi irányítási struktúrát kell kialakítani.

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. Az átláthatóság, a hatékonyság, az elszámoltathatóság javítása és az uniós garancia megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében az InvestEU Alap számára egyedi irányítási struktúrát kell kialakítani, amely teljes mértékben elkülönül az EBB csoport irányítási struktúrájától.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(26)  Annak garantálására, hogy az InvestEU program irányításában megfelelő egyensúlyban legyen jelen a szakpolitika és a banki szakértelem, a 17. cikknek megfelelően döntéshozatalra irányuló végrehajtó szereppel felruházott irányítóbizottságot kell felállítani, amelynek tagjai az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Végrehajtó Partnerek által kinevezett személyek, valamint egy, az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakértő. Az irányítóbizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által javasolt beruházási és finanszírozási műveleteknek az uniós joggal és szakpolitikákkal való összeegyeztethetőségét, a finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  Indokolt, hogy a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek pénzügyi és technikai értékelését a végrehajtó partnerek által a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoport végezze, egy eredménytábla alapján pontozva a végrehajtó partnerek által a beruházási bizottság számára elbírálás céljából előterjesztett műveleteket.

törölve

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie, amelyeken minden esetben részt kell venniük legalább két, az éghajlat-politika, a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás területén tapasztalattal rendelkező szakértőknek is.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB-csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió területén gyakorolt hatás maximalizálásához. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek és milyen lehetőségeik vannak hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB-csoport mellett a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió területén gyakorolt hatás maximalizálásához, pénzügyi termékeik jellemzőit ötvözve az Alap követelményeivel. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha szakértelem és tapasztalat tekintetében egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerként járjanak el.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább három tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 %-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább két tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75%-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(31)  A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát olyan végrehajtó partnerekhez kell allokálni, amelyek a [költségvetési rendelet] [62. cikke (1) bekezdésének c) pontja] értelmében támogathatók, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az Európai Beruházási Alapot és más multilaterális fejlesztési bankokat. Amennyiben a tagállami komponens alkalmazása olyan szakpolitikai intézkedésekre irányul, amelyekkel az Unió hasonló finanszírozási és beruházási műveletek révén már foglalkozott, a tagállami komponens és az uniós komponens végrehajtó partnerei megegyeznek. A tagállami komponenshez kapcsolódó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait. A [költségvetési rendelet] [154. cikkének] megfelelően a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét. Gondoskodni kell arról, hogy az értékelés ne okozzon olyan számottevő bürokratikus akadályt, illetve ne járjon olyan mértékű költségekkel, amelyek hatással lehetnek a beruházások megtérülésére és a beruházási rátákra.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását, gondoskodva a földrajzi diverzifikáció tényleges megvalósításáról azzal a céllal, hogy hozzá lehessen járulni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Tanácsadó Platformnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a kis projekteket nagyobb portfóliókba kell összevonni. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével minden tagállamban biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform jelenlétét – különös hangsúlyt helyezve az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során nehézségekkel szembesülő régiókon belüli jelenlét biztosítására – abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A nemzeti fejlesztési bankok által a projektek létrehozása, összevonása és finanszírozása terén szerzett tapasztalatokat tanácsadó platformok keretében össze kell gyűjteni, valamint továbbra is értékelni kell végrehajtó partnerekként játszott szerepüket.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

37 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(37a)  Mivel a nemzeti fejlesztési bankok helyi és regionális szinten pozitív eredményeket mutattak fel a projektek létrehozása, összevonása és finanszírozása terén, például a kisebb energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projektek esetében, tanácsadó platformok keretében össze kell gyűjteni szakmai tapasztalataikat, valamint továbbra is értékelni kell végrehajtó partnerekként játszott szerepüket.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(47a)  Többek között a pénzügyi és banki közvetítők részéről biztosított nagyobb nyilvánosság és átláthatóság révén a programnak hozzáférhetőnek kell lennie a kedvezményezettek számára. Ennélfogva több információra, és az intézkedések végrehajtásának folyamatos nyomon követésére van szükség.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez.

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által – az Unió belső politikáinak és különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos célok és fenntartható fejlesztési célok támogatása céljából – végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez, összhangban a legkésőbb 2050-ig nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállással kapcsolatos céllal.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatásokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból – például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából –finanszírozott uniós programok megfeleltethetők az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak.

1.  „addicionalitás”: az új 8a. cikkben meghatározott addicionalitás.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  „az energiahatékonyság elsődlegessége”: prioritás biztosítása valamennyi energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek költségoptimalizált végfelhasználási energia-megtakarítások, keresletoldali válaszintézkedések és hatékonyabb átalakítás, szállítás és elosztás révén hatékonyabbá teszik az energiaszükségletet és az energiakínálatot;

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a.  „EBB”: az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata;

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 17 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17b.  „addicionalitás”: az új 8a. cikkben meghatározott addicionalitás.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az Unió versenyképességéhez, ideértve az innovációt és a digitalizálást;

a)  az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizálást;

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez;

b)  az uniós gazdaság fenntartható növekedéséhez, megcélozva az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését;

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén;

b)  finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a kutatás, innováció és digitalizáció terén valamennyi szakpolitikai keretben, ideértve az innovatív vállalkozások növekedésének, valamint a technológiák piacra juttatásának támogatását is;

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a kkv-k és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése;

c)  az innovatív induló vállalkozások, a kkv-k, azokon belül a mikrovállalkozások, valamint – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése és egyszerűsítése, valamint globális versenyképességük javítása;

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  az éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítandó uniós költségvetési kiadások legalább 30%-ára vonatkozó általános célhoz való hozzájárulás, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozás hatásihoz való alkalmazkodást célzó beruházások növelése, különös tekintettel az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX rendelet által nyomon követett, 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai célokra, biztosítva, hogy az InvestEU Alap legalább 40%-a éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához járuljon hozzá.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (változatlan árakon) 38 000 000 000 EUR, amely összegből legalább 28 500 000 000 EUR az EBB csoportra fordítandó. Az uniós garancia feltöltési rátája 35%. Az EBB:

 

– végrehajtó partnerként hozzáférést biztosít a nemzeti és regionális fejlesztési bankok számára az uniós garancia számára kiosztott kereteihez;

 

– strukturált párbeszédet alakít ki a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal a pénzügyi eszközök és projektek kidolgozása és végrehajtása érdekében;

 

– évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek a garancia működéséről, a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulásról, valamint a nemzeti és regionális szereplőkkel folytatott együttműködéséről.

 

A Bizottság legkésőbb 2024 decemberében időközi felülvizsgálatban értékeli az EBB csoportnak nyújtott részesedést, és szükség esetén legfeljebb 10%-os változtatást javasol.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A további összegekkel finanszírozandó projektek kizárólag olyan tevékenységekre irányulhatnak, amelyek eleget tesznek az összeget folyósító uniós program szabályai által meghatározott támogathatósági kritériumoknak, és az InvestEU programnak törekednie kell arra, hogy a legmagasabb kockázati részt is lefedje.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 525 000 000 EUR.

(3)  Az V. és a VI. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 725 000 000 EUR.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is. E felhasználás célja a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése, és nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi keretösszeg értékének 5%-át.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

a)  összhangban vannak a szakpolitikai célkitűzésekkel és megfelelnek azon uniós program vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek és támogathatósági kritériumainak, amelynek keretében a támogatást nyújtják; az uniós garancia által fedezett egyetlen finanszírozási vagy beruházási művelet sem áshatja alá vagy akadályozhatja a fenntartható fejlesztési célok, a Párizsi Megállapodásban foglalt uniós kötelezettségvállalások és a 2030-ig elérendő uniós éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítását, valamint a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság 2050-ig való megteremtését;

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket, és amelyek adott esetben az előző többéves pénzügyi keret idején már működő pénzügyi eszközök keretében nyert tapasztalatokra épülnek:

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, az energiaügy, a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a víz, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti biztonság, az idegenforgalom, az energiaügy – különösen a megújuló energia nagyobb mértékű alkalmazása –, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó energiapolitikai keretprogramokkal összhangban az energiahatékonyság, az összekapcsolási szint javítása, a digitális összekapcsoltság és különösen a vidéki térségekben megvalósuló hozzáférés, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a szárazföldi víz, a hulladékkeletkezés megelőzése és a körforgásos gazdaság, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a felújítási és karbantartási infrastruktúrára vonatkozó alkeret: magában foglalja az alábbiakra irányuló fenntartható beruházásokat:

 

– vasúti és közúti hidak és alagutak felújítása biztonságuk javítása érdekében;

 

– az energiamegtakarítást, a decentralizált megújulóenergia-termelés bevezetését és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálását célzó épületfelújítási projektek;

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási és innovációs tevékenységeket, a kutatási eredmények piaci hasznosítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint a kkv-któl eltérő innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását;

b)  a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását, a piaci kulcsszereplők támogatását és a vállalkozások közötti együttműködés előmozdítását, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az induló vállalkozásokat és a kkv-kat is magában foglaló innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós gazdasági ágazat digitalizálását, különösen az InnovFin kapcsán gyűjtött tapasztalatok alapján;

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a kkv-k és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

c)  a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja az induló vállalkozások, a kkv-k, köztük az innovatív vállalkozások és – kellően indokolt esetekben – a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára biztosított finanszírozáshoz való egyszerűsített hozzáférést és e finanszírozás rendelkezésre állását, elsősorban a globális versenyképesség, az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság fejlesztése érdekében;

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységek; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását, a női vállalkozást és a szociális gazdaságot; a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, beleértve a diákhiteleket, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a kulturális tevékenységeket, elsősorban a társadalmi célúakat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a Bizottság iránymutatása alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság iránymutatása alapján, melyet a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában, a [fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (COM(2018)0353) rendelet] által előírt, a gazdasági tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának meghatározására szolgáló kritériumok figyelembevételével kell kidolgoznia. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket adott esetben fel lehet menteni a vizsgálat alól.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben és az uniós környezetvédelmi célkitűzéseknek és szabványoknak való megfelelés biztosítása;

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyek teremtésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos becslések végzése;

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján, és adott esetben értékelik, hogy a műveletek megfelelnek-e a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletnek (COM(2018)0353);

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret az InvestEU keretében összevont különböző uniós garanciaeszközök, különösen a Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazati garanciaeszköze révén támogatott kedvezményezettek számára is támogatást nyújt.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 50 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére kell fordítaniuk.

(5)  A végrehajtó partnereknek arra kell törekedniük, hogy:

 

– a Párizsi Megállapodással összhangban a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 65%-a az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá jelentős mértékben;

 

– a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 35%-a a Horizont Európa célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá;

 

– a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretbe tartozó, kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részére kínált garanciák jelentős része az innovatív kkv-kat támogassa;

 

– a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai kereten belüli beruházások legalább 30%-a a Horizont Európa és az Erasmus+ célkitűzéseinek eléréséhez járuljon hozzá.

 

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt arra törekszik, hogy a költségvetési garancia SIW-re használt részének elosztása során ügyeljenek a különböző területekre vonatkozó intézkedések közötti egyensúly megteremtésére.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

Addicionalitás

 

(1) E rendelet alkalmazásában az „addicionalitás” az InvestEU Alap által olyan műveletekhez nyújtott támogatás, amelyek piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek kezelésére irányulnak – mint amilyenek például a beruházások hosszú távú megtérülése vagy a hosszabb távú környezeti és társadalmi haszonnal járó projektek magasabb kockázatfinanszírozási igényei –, és amelyeket a végrehajtó partnerek az InvestEU Alap nyújtotta támogatás nélkül nem tudtak volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt az uniós garancia igénybe vehető, vagy nem tudtak volna ugyanolyan mértékben végrehajtani. Az InvestEU Alap által támogatott projektek előmozdítják a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítását.

 

(2) Az addicionalitás első albekezdés szerinti meghatározásának való megfelelés követelményének sérelme nélkül, a következő elemek határozottan utalnak az addicionalitásra:

 

– az EBB alapokmányának 16. cikke szerinti különleges tevékenységeknek megfelelő kockázatot vagy ugyanolyan mértékű kockázatot hordozó projektek, kifejezetten azok, amelyek ország-, ágazat- vagy régióspecifikus kockázatokat hordoznak, különösen a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban és/vagy amennyiben az ilyen projektek az innovációval kapcsolatos kockázatokat hordoznak, különös tekintettel a növekedést, a fenntarthatóságot és a termelékenységet fokozó, még nem kipróbált technológiákra;

 

– a végrehajtó partnerek által javasolt olyan projektek, amelyek a beruházási bizottság meglátása szerint olyan kockázatot hordoznak, amelynek szintje megegyezik a jelen albekezdés első franciabekezdésében leírt kockázattal.

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia azon részének feltöltésére kell felhasználni, amely az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgál.

(1)  A(z) (EU) XX/XX rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet ] 21. cikkével összhangban a tagállamok vagy a régiók adott esetben és önkéntes alapon kérhetik, hogy pénzügyi keretösszegeik egy részét az InvestEU-hoz csoportosítsák át. Az átcsoportosított források felhasználása az InvestEU szabályainak megfelelően történik. Az egyes tagállamok által az [szám] [CPR] rendelet [10. cikkének (1) bekezdése] szerint vagy az [szám] [KAP-tervre vonatkozó] rendelet [75. cikkének (1) bekezdése] szerint allokált összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia azon részének feltöltésére kell felhasználni, amely az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgál.

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének létrehozásához a tagállam – vagy a tagállamon keresztül a régió – és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodásra van szükség.

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával kell fedezni;

a)  a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott tagállamra vagy régióra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege, a feltöltési szakasz időtartama az éves pénzügyi tervnek megfelelően, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által biztosított back-to-back garanciával kell fedezni;

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a jelentkező végrehajtási partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztatja a tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

c)  a jelentkező végrehajtási partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztatja a tagállamot és adott esetben a regionális hatóságot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a tagállammal szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a hozzájárulási megállapodásban meghatározott mutatókat tartalmazó jelentést;

e)  a tagállammal vagy adott esetben a régióval szemben fennálló éves jelentéstételi kötelezettségek, beleértve a hozzájárulási megállapodásban meghatározott mutatókat tartalmazó jelentést;

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20 %-a alá süllyed;

c)  a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot – vagy adott esetben a régiót –, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az e részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20%-a alá süllyed;

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje a kezdeti feltöltés 10 %-ára süllyedt, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5 %-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a közös tartalékalaphoz.

d)  amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje a kezdeti feltöltés 10%-ára süllyedt, az érintett tagállam vagy régió az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5%-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a közös tartalékalaphoz.

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

(2)  Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez uniós garancia formájában biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható. E támogatásnak magasabb fedezeti rátát kell előirányoznia azon kkv-k számára, amelyek bizonyítottan nehézségekbe ütköznek a hitelhez való hozzáférést illetően. A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett, illetve a pénzügyi közvetítő vagy a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  megfelelnek a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában] meghatározott feltételeknek, különösen a [költségvetési rendelet] [209 cikke (2) bekezdésének b) pontja] szerinti addicionalitási követelménynek, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

a)  megfelelnek a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában] meghatározott feltételeknek, különösen azáltal, hogy megvalósítják a [8a. cikk] szerinti addicionalitást, az uniós garancia mértékét meghaladó globális befektetés mobilizálásával tőkeáttételi és multiplikátorhatást érnek el, és adott esetben maximalizálják a magánbefektetéseket a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdése d) pontjának] megfelelően;

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; valamint

b)  hozzájárulnak a – különösen az Unió éghajlatügyi és környezetvédelmi célkitűzéseivel kapcsolatos – uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, kiegészítik azokat és összhangban vannak azokkal, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek hatálya alá tartoznak; valamint

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  műszaki szempontból működőképesek, és e rendelet II. mellékletében meghatározott támogathatósági feltételeknek megfelelően környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók.

Módosítás    80

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)  Az InvestEU Alap nem támogat a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységeket, kivéve, ha azokat megfelelően indokolja, hogy elősegítik vagy megkönnyítik az energiaunió célkitűzéseinek – nevezetesen az energiabiztonság, a belső energiapiac integrációja, az energiahasználat hatékonyságának növelése, a gazdaság Párizsi Megállapodással összhangban való dekarbonizációja és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és tiszta technológiákon belüli, az energetikai átállást serkentő és a versenyképességet javító technológiai áttörések – megvalósulásához.

Módosítás    81

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

c)  adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett, az emberi jogokat tiszteletben tartó harmadik ország;

Módosítás    82

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább három tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább három tagállamban.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább három tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább két tagállamban. Ezek a kritériumok akkor is teljesülnek, ha a végrehajtó partnerek a saját piacaikon közös piaci hiányosságot tárnak fel, és e piaci hiányosságot vagy nem optimális beruházási feltételt a helyi körülményekre szabott, de hasonló eszközökkel kezelik.

Módosítás    83

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben a tagállami komponens alkalmazása olyan szakpolitikai intézkedésekre irányul, amelyekre az uniós komponens hasonló finanszírozási és beruházási műveletek révén már kiterjedt, a tagállami komponens és az uniós komponens végrehajtó partnerei megegyeznek.

Módosítás    84

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  biztosítsa a földrajzi diverzifikációt;

d)  biztosítsa a földrajzi diverzifikációt tagállamok és régiók szerint;

Módosítás    85

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt;

e)  biztosítsa a megfelelő kockázati diverzifikációt, egyszersmind elkerülve a túlzott pénzügyi kockázattal járó műveleteket;

Módosítás    86

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  valósítsa meg a 8a. cikkben meghatározott addicionalitást;

Módosítás    87

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A nemzeti fejlesztési bankok és intézmények megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal rendelkező pénzintézetek is. Biztosítani kell, hogy a [költségvetési rendelet][154. cikke] szerinti követelmények méretükkel és/vagy földrajzi hatályukkal arányosak legyenek. A meglévő adatokat, felügyeleti eljárásokat és állami támogatásokat figyelembe kell venni.

Indokolás

Az Európai Bizottság olyan nemzeti fejlesztési bankok és intézmények „végrehajtó partnerekként” történő bevonását javasolta, amelyek a [költségvetési rendelet][154. cikke] szerinti „pilléralapú értékelésnek” és a legalább három tagállamra vonatkozó kritériumnak alig tudnak megfelelni.

Módosítás    88

Rendeletre irányuló javaslat

4 a fejezet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A döntéshozatalban és a projektek kiválasztásában részt vevő valamennyi szervnek az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvének, valamint az érdekelt felek – köztük a civil társadalmi szervezetek – garantált részvételére vonatkozó elvnek megfelelően kell eljárnia. E szerveknek különböző szakmai háttérrel rendelkező, többek között az éghajlattal foglalkozó szakértőkből kell állniuk, és törekedniük kell a nemek közötti egyensúlyra. A projektekre, a kiválasztási eljárásra és a döntéshozatalra vonatkozó információkat közzé kell tenni, tiszteletben tartva az üzleti szempontból érzékeny információkat.

 

(Ez a módosítás a fejezet bevezetéseként szolgál, ily módon a 17–19. cikkre vonatkozik. A módosítás a szövegben a 17. cikk előtt jelenik meg.)

Módosítás    89

Rendeletre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

16a. cikk

 

Irányítás

 

Az InvestEU program irányításában részt vevő, e rendelet 17., 18. és 19. cikkében meghatározott valamennyi szerv az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvének megfelelően jár el, és biztosítja az érdekelt felek – különösen adott esetben a társbefektetők, közhatóságok, szakértők, oktatási, képzési és kutatási intézmények, a vonatkozó szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek – részvételét. E szerveknek releváns, független szakértőkből kell állniuk, és törekedniük kell a nemek közötti egyensúlyra. A projektekre és a döntéshozatalra vonatkozó információkat közzé kell tenni, tiszteletben tartva az üzleti szempontból érzékeny információkat.

Módosítás    90

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottságot tanácsadó testület segíti, amelynek két formációja van, az egyik a végrehajtó partnerek képviselőiből, a másik pedig a tagállamok képviselőiből áll.

(1)  Az irányítóbizottságot tanácsadó testület segíti, amelynek két formációja van, az egyik a végrehajtó partnerek képviselőiből, a másik pedig a tagállamok képviselőiből áll.

Módosítás    91

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 5 bekezdés – a pont – ii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  tanácsot ad a Bizottságnak a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

ii.  tanácsot ad az irányítóbizottságnak a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel, valamint a piaci feltételekkel kapcsolatban;

Módosítás    92

Rendeletre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a. cikk

 

Irányítóbizottság

 

(1) Az InvestEU Alap irányítását irányítóbizottság látja el, amely az uniós garancia felhasználásának érdekében a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzésekkel összhangban hozza meg döntéseit.

 

(2) Az irányítóbizottság:

 

a) hét tagból áll: három tagot a Bizottság nevez ki, egy tagot a tanácsadó testület a végrehajtó partnerek képviselőiből álló formációjában, egy tagot az Európai Beruházási Bank, két, szavazati joggal nem rendelkező szakértőt pedig az Európai Parlament. A kijelölt szakértők nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, valamely tagállam kormányától, vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárniuk. A szakértőknek feladataikat pártatlanul és az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva kell ellátniuk;

 

b) szavazati joggal rendelkező tagjai közül választ elnököt három évig tartó meghatározott időtartamra, amely egy alkalommal megújítható;

 

c) valamennyi tag álláspontját megvitatja és a lehető legjobban figyelembe veszi. Abban az esetben, ha a tagok álláspontja nem egyezik, az irányítóbizottság a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú szavazatával határoz. Az irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvében részletesen rögzíteni kell az összes tag álláspontját.

 

(3) Az irányítóbizottság gondoskodik arról, hogy az InvestEU stratégiai irányultsága összhangban álljon a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, és hogy a végrehajtó partnerek javasolt finanszírozási és beruházási műveletei megfeleljenek az uniós jognak és szakpolitikáknak. Az irányítóbizottság az e rendelet szerinti feladatainak elvégzése során kizárólag az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérésére törekszik.

 

(4) Az irányítóbizottság határozza meg az InvestEU működéséhez szükséges működési politikákat és eljárásokat, valamint a beruházási platformokat és a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket érintő műveletekre vonatkozó szabályokat.

 

(5) Az irányítóbizottság összeállítja a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek eredménytábláját a beruházási bizottság számára.

 

Az eredménytábla tartalmazza mindenekelőtt a következők értékelését: a) a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek kockázati profilja;

 

b) a végső kedvezményezettek számára biztosított előnyök,

 

c) a támogathatósági feltételek betartása.

 

Minden egyes végrehajtó partner megfelelő és harmonizált információkat szolgáltat az irányítóbizottságnak annak érdekében, hogy az elkészíthesse az eredménytáblát.

 

(6) Az irányítóbizottság rendszeresen konzultációt szervez a megfelelő érdekelt felekkel – különösen a társberuházókkal, a hatóságokkal, a szakértőkkel, az oktatási, képzési és kutatási intézményekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel – az e rendelet értelmében folytatott beruházási politika irányáról és végrehajtásáról.

Módosítás    93

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18. cikk

törölve

Projektértékelő csoport

 

(1)  Létre kell hozni egy a végrehajtó partnerek által ellenszolgáltatás nélkül a Bizottság rendelkezésére bocsátott szakértőkből álló projektértékelő csoportot.

 

(2)  A projektértékelő csoportba minden egyes végrehajtó partner jelöl szakértőt. A szakértők számát a garanciamegállapodásban kell meghatározni.

 

(3)  A Bizottság megerősíti, hogy a végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek összhangban vannak-e az uniós joggal és szakpolitikákkal.

 

(4)  A (3) bekezdésben említett bizottsági megerősítéstől függően a projektértékelő csoport elvégzi a végrehajtó partnerek által a javasolt finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan végrehajtott átvilágítás minőség-ellenőrzését. Ezt követően a finanszírozási és beruházási műveleteket be kell nyújtani a beruházási bizottságnak, amely jóváhagyja az uniós garancia általi fedezetet.

 

A projektértékelő csoport összeállítja a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek eredménytábláját a beruházási bizottság számára.

 

Az eredménytábla tartalmazza mindenekelőtt a következők értékelését:

 

a)  a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek kockázati profilja;

 

b)  a végső kedvezményezettek számára biztosított előnyök,

 

c)  a támogathatósági feltételek betartása.

 

Minden egyes végrehajtó partner megfelelő és összehangolt információkat nyújt a projektértékelő csoportnak annak érdekében, hogy az elvégezhesse a kockázatelemzést és elkészíthesse az eredménytáblát.

 

(5)  A végrehajtó partner által javasolt lehetséges finanszírozási vagy beruházási művelethez kapcsolódó átvilágítást vagy értékbecslést nem értékelheti olyan projektértékelő csoportbeli szakértő, akit az adott végrehajtó partner bocsátott a Bizottság rendelkezésére. A szóban forgó szakértő nem dolgozhat az említett javaslatokra vonatkozó eredménytáblán sem.

 

(6)  A projektértékelő csoportot alkotó szakértők nyilatkoznak a Bizottságnak bármely összeférhetetlenségről, és késedelem nélkül közlik a Bizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

 

(7)  A Bizottság meghatározza a projektértékelő csoport működésére és az összeférhetetlenség ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.

 

(8)  A Bizottság meghatározza az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályokat, amelyek lehetővé teszik a beruházási bizottság számára, hogy egy javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet tekintetében jóváhagyja az uniós garancia felhasználását.

 

Módosítás    94

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak, különös figyelmet fordítva a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában] említett addicionalitási követelményre, valamint a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában] említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; valamint

b)  ellenőrzi, hogy a javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a vonatkozó beruházási iránymutatásnak, különös figyelmet fordítva a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában] említett addicionalitási követelményre, a 7. cikk (3) bekezdésében említett fenntarthatósági vizsgálatra, valamint a [költségvetési rendelet] [209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában] említett, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre; valamint

Módosítás    95

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a [költségvetési rendelet] [237. cikkének] megfelelően kiválasztja, és legfeljebb négy évig tartó meghatározott időtartamra kinevezi a szakértőket. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hét évet. A Bizottság határozatával a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hét, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A Bizottság a [költségvetési rendelet] [237. cikkének] megfelelően kiválasztja, és legfeljebb négy évig tartó meghatározott időtartamra kinevezi a szakértőket. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hét évet. A Bizottság határozatával a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás igénybevétele nélkül is megújíthatja.

Módosítás    96

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság mind a négy formációjában négy tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább egy állandó tagnak rendelkeznie kell a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A beruházási bizottság tagjait a Bizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

A beruházási bizottság mind a négy formációjában öt tagnak állandó tagnak kell lennie. Emellett mind a négy formációban lennie kell két olyan szakértőnek, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. Legalább két állandó tagnak rendelkeznie kell az éghajlat-politika, a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás területén végrehajtott beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. A beruházási bizottság tagjait a Bizottság nevezi ki a megfelelő formációba vagy formációkba. A beruházási bizottság az állandó tagok közül választ elnököt.

Módosítás    97

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság tagjai késedelem nélkül közlik a Bizottsággal és az irányítóbizottsággal az összeférhetetlenség folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információkat.

Módosítás    98

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak indokolást is kell tartalmaznia. A nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat.

A beruházási bizottság által az uniós garancia keretében támogatandó finanszírozási vagy beruházási műveletre vonatkozóan adott jóváhagyást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak tartalmaznia kell a jóváhagyás indokolását, az alkalmazott kritériumokat és a mutatókat tartalmazó eredménytáblát. Különös hangsúlyt kell helyezni az addicionalitás feltételének való megfelelésre. A nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazhatnak bizalmas üzleti adatokat.

Módosítás    99

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzététel nem tartalmazhat olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra.

Az eredménytáblát a finanszírozás vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzététel nem tartalmazhat olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra. Az elutasított projektek elfogadott projektekhez viszonyított arányát tagállamonként évente fel kell tüntetni. Minden egyes projekt esetében közzé kell tenni az elfogadás vagy az elutasítás indokolását.

Módosítás    100

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 5 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A beruházási bizottság uniós garancia igénybevételét elutasító következtetéseit – szigorú titoktartási követelmények mellett – évente kétszer továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A beruházási bizottság uniós garancia igénybevételét elutasító következtetéseit, az ezzel kapcsolatban alkalmazott kritériumokat és az eredménytábla ehhez kapcsolódó mutatóit – szigorú titoktartási követelmények mellett – évente kétszer továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Módosítás    101

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

Az InvestEU Tanácsadó Platform tanácsadással segíti a beruházási projektek meghatározását, előkészítését, fejlesztését, strukturálását, az azokkal kapcsolatos beszerzést és végrehajtásukat, illetőleg erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. A platform által biztosított támogatás kiterjedhet adott esetben a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára. A Tanácsadó Platform szakértői szorosan együttműködnek az EBB InnovFin tanácsadó szolgálatával.

Módosítás    102

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az InvestEU Tanácsadó Platformja regionális és helyi szintű tájékoztatást és tanácsadást biztosít, különös hangsúlyt fektetve a kkv-kra és az induló vállalkozásokra. A Platform az ESBA keretében működő Európai Beruházási Tanácsadó Platform által már összegyűjtött tapasztalatokra épít, és magában foglal egy kommunikációs és projektfejlesztési támogatási komponenst a fenntartható projektek kidolgozását, valamint a kisebb projektek nagyobb projektekké való egyesítését célzó képességek kialakítása céljából.

Módosítás    103

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az InvestEU Tanácsadó Platform a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre áll, és az adott kerethez tartozó valamennyi ágazatot lefedi. Emellett ágazatközi tanácsadási szolgáltatást is nyújt.

Az InvestEU Tanácsadó Platform a 7. cikk (1) bekezdése szerinti minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre áll, és az adott kerethez tartozó valamennyi ágazatot lefedi, különös tekintettel azokra, amelyek hozzájárulnak az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósításához. Emellett ágazatközi tanácsadási szolgáltatást is nyújt.

Módosítás    104

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisebb projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

b)  adott esetben a projektgazdák segítése projektjeik kidolgozásában a 3., 7. és 11. cikkben meghatározott célkitűzések és támogathatósági kritériumok teljesítése érdekében, valamint kisebb projektek együttes fejlesztésének megkönnyítése, valamint tematikus és regionális beruházási platformok kialakításának segítése jogi segítségnyújtás révén, illetve megfelelő megállapodás-minta biztosításával a beruházási platformok létrehozásához; mindazonáltal az említett segítségnyújtás nem előlegezi meg a beruházási bizottság azon döntését, hogy az adott projekt részesül-e az uniós garancia által biztosított támogatásban;

Módosítás    105

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

c)  intézkedések támogatása és a helyi ismeretek igénybevétele – különösen a kis-, közép- és mikrovállalkozások, a helyi hatóságok, jogalanyok és közösségek segítése, valamint a valamennyi szakpolitikai kereten belül rendelkezésükre álló lehetőségekkel kapcsolatos tanácsadás révén – az InvestEU Alap általi támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárulás az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket lehetséges finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

Módosítás    106

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  adott esetben proaktív tanácsadás, összhangban az energiaunió irányításáról szóló rendeletben meghatározott, „első az energiahatékonyság” elvvel;

Módosítás    107

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés – f b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fb)  kommunikációs tevékenységek folytatása annak érdekében, hogy a projektgazdák, valamint a pénzügyi és más közvetítők figyelmét felhívja a Tanácsadó Platform által nyújtott segítségre, és általában véve az InvestEU keretein belül elérhető lehetőségekre.

Módosítás    108

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére.

(4)  A (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért arányos díj számítható fel a szóban forgó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek részbeni fedezésére.

Módosítás    109

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

(6)  Biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform jelenlétét minden egyes tagállamban, különösen azokra a régiókra összpontosítva, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során, a bevált gyakorlatok megosztásának támogatása, valamint annak érdekében, hogy a régiókban is bővüljenek a beruházási lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek. A Platform közvetlen párbeszédet alakít ki a vállalkozások, a közvetítők és a közösségi intézmények között. Az InvestEU Tanácsadó Platform segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett támogatással összefüggő regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

Módosítás    110

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ennek egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázist kell nyújtania, amely láthatóbbá teszi a projekteket, és lehetővé teszi a befektető számárak, hogy azonosítsák a befektetési lehetőségeket az ágazatukban vagy érdeklődési területükön.

Módosítás    111

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A jelentési rendszer egyértelműen feltérképezi a szakpolitikai kereteket, amelyeket a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek részleteznek.

Indokolás

A teljesítmény megfelelő értékeléséhez fontos, hogy megtörténjen a projektek egyértelmű feltérképezése a négy keret, valamint a finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek részletesebb leírása alapján.

Módosítás    112

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és – adott esetben tagállam szerinti bontásban – a tagállami komponensre lebontva. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az egyik jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtó partnerek által a [költségvetési rendelet] [155. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint rendelkezésre bocsátott információkat.

(5)  Emellett a végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponensre és – adott esetben tagállam szerinti bontásban – a tagállami komponensre lebontva. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek ezenkívül – adott esetben és arányos mértékben – tartalmaznia kell működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan, valamint a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az egyik jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtó partnerek által a [költségvetési rendelet] [155. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint rendelkezésre bocsátott információkat. Amennyiben lehetséges, e jelentéseknek meg kell egyezniük a nemzeti vagy regionális szinten már előírt jelentésekkel. A Bizottság összegyűjti és értékeli a végrehajtó partnerek jelentéseit, és nyilvános éves jelentések formájában összegzést terjeszt elő azokról, amelyekben a program céljainak és teljesítménymutatóinak tükrében tájékoztatást ad annak végrehajtási szintjéről, rámutatva az InvestEU program által támogatott finanszírozási és beruházási műveletek előtt álló kockázatokra és lehetőségekre.

Módosítás    113

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A Bizottság internetes portálján a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos tájékoztatást tesz közzé, amelyben többek között információt nyújt a projektek várt hatásaival és előnyeivel kapcsolatban, figyelembe véve a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. Az internetes portál ezenkívül nyilvános hozzáférést biztosít a támogatható partnerek jegyzékéhez.

 

A végrehajtó partnerek és az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjei – az adatvédelemre és a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós átláthatósági politikával és uniós szabályokkal összhangban – honlapjukon proaktív módon és rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e program által fedezett valamennyi finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatos információkat, különösen azt illetően, hogy e műveletek miként járulnak hozzá e rendelet céljainak és követelményeinek megvalósításához. Ezeknek az információknak mindig figyelembe kell venniük a bizalmas és üzleti szempontból érzékeny információk védelmét. A végrehajtó partnerek az e rendelettel összhangban az e program által fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről általuk közzétett valamennyi tájékoztatóban nyilvánosságra hozzák az uniós támogatást.

Módosítás    114

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  2025. szeptember 30-ig a Bizottság elvégzi az InvestEU program, és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának időközi értékelését.

(2)  2024. december 31-ig a Bizottság elvégzi az InvestEU program, és mindenekelőtt az uniós garancia felhasználásának időközi értékelését.

Módosítás    115

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A [költségvetési rendelet] [127. cikke] szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

A [költségvetési rendelet] [127. cikke] szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan az Európai Számvevőszék által, valamint a személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

Módosítás    116

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(2)  A Bizottság az InvestEU programot kísérő hatékony, informatív, az egész EU-ra kiterjedő kommunikációs stratégiát indít a program láthatóságának – különösen a kkv-k körében való – növelése, és ezáltal a legjobb potenciális projektek megnyerése érdekében. Az InvestEU programhoz allokált pénzügyi forrásoknak ezenfelül az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeihez is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

Módosítás    117

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet 4. cikkének megfelelően a felosztás a pénzügyi év folyamán módosítható az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett különféle célkitűzések alakulásával összhangban.

Módosítás    118

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartoznak:

Módosítás    119

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tiszta és fenntartható megújulóenergia-termelés, -ellátás vagy -felhasználás bővítése;

a)  a tiszta és fenntartható, a megújuló energián alapuló megoldások kialakításának bővítése, kiépítésének, ellátásának és végrehajtásának felgyorsítása; ;

Módosítás    120

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

b)  energiahatékonyság, energetikai átállás és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

Módosítás    121

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (átviteli és elosztói szint, tárolási technológiák);

c)  a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése (átviteli és elosztói szint, tárolási technológiák, intelligens hálózatok), valamint a tagállamok közötti villamosenergia-hálózati összeköttetések szintjének javítása;

Módosítás    122

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; alternatív üzemanyagok;

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok, illetve alternatív üzemanyagok előállítása és kínálata a [megújuló energiáról szóló 2009/28/EK irányelv] rendelkezéseivel összhangban;

Módosítás    123

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  szén-dioxid-leválasztási és -tárolási infrastruktúra.

e)  szén-dioxid-leválasztási és az ipari folyamatokban a szén-dioxid-tárolását célzó infrastruktúra, bioenergia-létesítmények és gyártólétesítmények az energetikai átállás érdekében.

Módosítás    124

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Fenntartható közlekedési infrastruktúrák, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

(2)  Fenntartható közlekedési infrastruktúrák és innovatív mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

Módosítás    125

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit;

a)  a TEN-T infrastruktúra fenntartható fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, repülőtereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit;

Módosítás    126

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek (az alacsony kibocsátású közlekedési módokkal, az akadálymentességgel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a balesetekkel összefüggésben);

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek (a nulla és alacsony kibocsátású közlekedési módokkal, az akadálymentességgel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben);

Módosítás    127

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából;

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása a nulla és az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából;

Módosítás    128

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek és tengeri kikötők;

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi hajózási infrastruktúra és tengeri kikötők;

Módosítás    129

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát).

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra, összhangban a [megújuló energiáról szóló 2009/28/EK irányelv] 25. cikkének rendelkezéseivel, ideértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúra kiépítését is.

Módosítás    130

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a tiszta technológiák területén;

c)  projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

Módosítás    131

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését;

f)  éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését;

Módosítás    132

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

g)  körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az energia- és erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát és újrafeldolgozását;

Módosítás    133

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok telepítését támogató projektek révén.

4.  A digitális hálózati infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok, az 5G kapcsolat telepítését támogató projektek révén, valamint a digitális összekapcsoltság és a hozzáférés javítása, különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében.

Módosítás    134

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 5 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  kutatás, beleértve a kutatási infrastruktúrát és a tudományos körök támogatását, valamint a [Horizont Európa] célkitűzéseihez hozzájáruló innovációs projekteket;

a)  a kutatási infrastruktúra, illetve a Horizont Európa valamennyi tematikus területéhez tartozó és abban meghatározott, valamint annak célkitűzéseihez hozzájáruló kutatási és innovációs projektek támogatása;

Módosítás    135

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  vállalati projektek;

b)  vállalati projektek, ideértve a képzést és a klaszterek és vállalkozási hálózatok kialakításának előmozdítását;

Módosítás    136

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 5 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a tudományos élet és az ipar közötti együttműködési projektek;

d)  a tudományos élet, a kutatási és innovációs szervezetek és az ipar, a köz- és magánszféra közötti partnerségek és civil társadalmi szervezetek közötti együttműködésen alapuló kutatási és innovációs projektek;

Módosítás    137

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 5 pont – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  új hatékony gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket.

f)  új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve a gyógyszereket, az orvostechnikai eszközöket, a diagnosztikát és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket, új antimikrobiális és innovatív fejlesztési eljárások, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

Módosítás    138

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése és telepítése, különösen a következők révén:

6.  Digitális technológiák és szolgáltatások fejlesztése, kíépítése és bővítése, különösen a következők révén:

Módosítás    139

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  mesterséges intelligencia;

a)  mesterséges intelligencia, összhangban a Digitális Európa programmal, különösen az etikára való tekintettel;

Módosítás    140

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  kvantumtechnológia;

Módosítás    141

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  robotika és automatizálás.

Módosítás    142

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

7.  Pénzügyi támogatás a legfeljebb 3000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára. A kkv-keret kizárólag a kkv-kra és a kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra összpontosít, különösen a következők révén:

Módosítás    143

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  működő tőke és beruházás biztosítása;

a)  működő tőke és beruházás biztosítása, különösen azon tevékenységek kapcsán, amelyek előmozdítják a vállalkozói kultúrát és környezetet, valamint segítik a mikro-, kis- és középvállalkozások létrejöttét és növekedését;

Módosítás    144

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban.

b)  kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban – ideértve digitalizációs és innovációs kapacitásuk növelését –, valamint ezek globális versenyképességének biztosítása érdekében.

Módosítás    145

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  Turizmus.

9.  Fenntartható turizmus.

Módosítás    146

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 11 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  mikrofinanszírozás, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

a)  mikrofinanszírozás, szociális vállalkozások finanszírozása, női vállalkozás, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és szociális gazdaság;

Módosítás    147

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 11 pont – d pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az oktatási létesítményeket, a diákszállásokat és a digitális felszerelést;

i.  oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást, az oktatási létesítményeket, a diákszállásokat és a digitális felszerelést és a diákhiteleket;

Módosítás    148

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 11 pont – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolási-gondozási modelleket;

h)  innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat, az egészségügyi rendszerek irányítását, az e-egészségügyet, a megelőző gyógyászatot, a precíziós orvoslást és az új ápolási-gondozási modelleket;

Módosítás    149

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 12 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12.  A védelmi ipar fejlesztése, ezáltal megerősítve az Unió stratégiai autonómiáját, különösen a következők támogatása révén:

törölve

a)  az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozások pénzügyi támogatása révén;

 

b)  a védelmi ágazatban forradalmi innovációs projektekben részt vevő társaságok és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

 

c)  a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatásokban és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

 

d)  védelmi kutatási és képzési infrastruktúra.

 

Módosítás    150

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 13 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok sebezhetőségének kezelésével;

b)  az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, mindenekelőtt az ellátási láncok függetlenségének kezelésével;

Módosítás    151

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 13 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása;

c)  az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a további fejlesztéseken belül is;

Módosítás    152

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 szakasz – 13 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

13a.  Tengerek és óceánok, a fenntartható kék gazdaság fejlesztése által, összhangban az integrált tengerpolitika célkitűzéseivel, különösen az alábbiak révén:

 

a) tengeri vállalkozási tevékenységek;

 

b) innovatív és versenyképes tengerészeti ágazat;

 

c) az óceánokkal kapcsolatos ismeretterjesztés és „kék pályák”;

 

d) a fenntartható fejlesztési célok, különösen a 14. cél (Óceánok és tengerek védelme) megvalósítása.

 

e) megújuló tengeri energia és körforgásos gazdaság.

Módosítás    153

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

1.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás volumene (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

Módosítás    154

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 1 pont – 1.4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1.4a.  Szinergiák más uniós programokkal

Módosítás    155

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

2.  Az InvestEU keretében végrehajtott finanszírozás földrajzi lefedettsége (a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek pontjai és alpontjai szerinti bontásban)

Módosítás    156

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 2 pont – 2.1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2.1a.  A projektek által lefedett régiók száma

Módosítás    157

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 3 pont – 3.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.2.  Az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások

3.2.  Az energetikai és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek és kategóriák, valamint az éghajlat-politikai relevancia mértéke szerint részletezve

Módosítás    158

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.1.  Energia: telepített megújulóenergia-termelési többletkapacitás (MW)

4.1.  Energia: telepített megújulóenergia-termelési többletkapacitás (MW) forrásonként

Módosítás    159

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.2.  Energia: a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma

4.2.  Energia: A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások, közcélú és üzleti létesítmények száma, beleértve a besorolás javulásának mértékét vagy hasonló számadatokat, vagy a „közel nulla energiaigényű épületekre” vagy a passzívházakra vonatkozó szabványnak megfelelően felújított lakóegységek száma

Módosítás    160

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.3.  Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások száma

4.3.  Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, üzleti és/vagy közcélú épületek száma, vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

Módosítás    161

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4.5a.  Az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

Módosítás    162

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.5 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4.5b.  Kibocsátáscsökkentés: a CO2-kibocsátáscsökkentés mennyisége

Módosítás    163

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 5 pont – 5.1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.1.  Hozzájárulás az uniós GDP 3 %-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.1.  Hozzájárulás az uniós GDP 3%-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú, a program során végrehajtott beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

Módosítás    164

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 5 pont – 5.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.2.  A kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma

5.2.  A program során kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma

Módosítás    165

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 5 pont – 5.2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5.2a.  Azon projektek száma, amelyek korábban a Horizont Európa és/vagy a Digitális Európa program keretében részesültek támogatásban.

Módosítás    166

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 6 pont – 6.2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.2.  Támogatott vállalkozások száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.2.  Támogatott vállalkozások, különösen az innovatív kkv-k száma fejlődési szakasz szerinti bontásban (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

Módosítás    167

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 7 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  Szociális beruházás és készségfejlesztés

7.  A szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó adatok nemek szerinti bontásban

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az InvestEU program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

ECON

14.6.2018

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

14.6.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Seán Kelly

13.6.2018

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

10.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

5

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, José Blanco López, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Ashley Fox, Theresa Griffin, Rebecca Harms, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Tilly Metz, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Massimiliano Salini, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Amjad Bashir, Mario Borghezio, Rosa D’Amato, Jens Geier, Benedek Jávor, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Rupert Matthews, Gesine Meissner, Clare Moody, Markus Pieper, Sofia Sakorafa, Giancarlo Scottà, Davor Škrlec, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Michael Gahler, Ulrike Rodust

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

38

+

ALDE

Gesine Meissner, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck

PPE

Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Michael Gahler, Seán Kelly, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Vladimir Urutchev, Anna Záborská

S&D

Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Jens Geier, Theresa Griffin, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Clare Moody, Dan Nica, Miroslav Poche, Ulrike Rodust, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Benedek Jávor, Tilly Metz, Davor Škrlec

5

-

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Sofia Sakorafa, Neoklis Sylikiotis

8

0

ECR

Amjad Bashir, Ashley Fox, Rupert Matthews, Evžen Tošenovský

EFDD

Rosa D'Amato, Dario Tamburrano

ENF

Mario Borghezio, Giancarlo Scottà

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (21.11.2018)

a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))

A vélemény előadója: Wim van de Camp

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

Az InvestEU program révén a Bizottság köz- és magánberuházásokat kíván mozgósítani a jelenlegi beruházási hiány pótlására olyan területeken, mint a fenntartható közlekedés, az új mobilitási modellek, a megújuló energia és az energiahatékonyság, a digitális összeköttetések és technológiák, a kutatás és innováció, az éghajlatpolitika, a környezetvédelem és az erőforrások, az oktatás és a készségfejlesztés, valamint a kkv-k fejlesztése. Az e területeken megvalósítandó projektek támogatása révén a program hozzájárul az Unió fenntarthatóságra vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseihez az éghajlatpolitika, a versenyképesség és a befogadó növekedés terén. Az InvestEU Alap 38 milliárd EUR összegű uniós garanciát fog nyújtani projektek támogatására a program keretében végzett finanszírozási és beruházási műveletek révén. A garancia 15,2 milliárd EUR uniós költségvetési előirányzatnak vagy 40%-os feltöltési rátának felel meg. Az InvestEU Alap négy szakpolitikai keret révén működik: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizáció; a kkv-k, valamint a szociális beruházás és készségfejlesztés.

A közlekedést főleg a „fenntartható infrastruktúra” keret tartalmazza, amely az infrastruktúrát, a mobil eszközöket és az innovatív technológiák piaci bevezetését fedi le. A keret egyéb területeket is magában foglal, köztük az energetikát, a digitális összeköttetéseket, az űrtechnológiát vagy a környezetvédelmet. A támogatott beruházások előfeltétele az, hogy hozzájáruljanak az Unió környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez. A teljes uniós garanciavállalás 11,5 milliárd eurós része, vagy 30%-a támogatja ezt a keretet, amely 4,6 milliárd EUR összegű költségvetési előirányzatnak felel meg. Mivel az InvestEU konkrétan a TEN-T infrastruktúra fejlesztésének támogatását célozza, meg kell jegyezni, hogy az InvestEU program felváltja azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek korábban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részét képezték.

Az InvestEU program a jelenlegi ESBA utódja és helyettesítője, amely infrastrukturális és innovációs keretében kb. 8 milliárd EUR értékben támogatott közlekedési projekteket ESBA finanszírozás révén, ami összesen kb. 24 milliárd EUR összeberuházást eredményezett, amely az e keretben támogatott beruházások kb. 13%-át tette ki 2018 tavaszáig. A fenti mérleg a jövőben további ESBA közlekedési projektekkel fog kiegészülni. Másrészt az ESBA által megvalósult közlekedési beruházások részaránya eléggé elmarad a várakozásoktól, ha tekintetbe vesszük az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől (CEF) a kezdeti ESBA-hoz végrehajtott jelentős költségvetési átcsoportosítást.

Az előadó álláspontja

Az előadó általában véve üdvözli az InvestEU-ra irányuló javaslatot, amely a köz- és magánberuházások ösztönzésére szolgáló eszköz a közlekedési ágazatban, és ezért elősegíti az Unió közlekedési hálózatában sürgetően szükséges fejlesztéseket. Beruházások szükségesek a TEN-T hálózat infrastruktúrájának területén, beleértve az alternatív üzemanyagokat és az elektromos tölomásokat, továbbá az intelligens közlekedési rendszereket, valamint általában a mobilitás területén, beleértve a mobilitás új módjait, az alacsony kibocsátású járműveket és a fő digitális technológiákat, mint a hálózatba kapcsolt és automatizált közlekedési rendszerek. Bár fontos, hogy a projektek hozzájáruljanak az éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez, az InvestEU-nak elegendő mozgásteret kell biztosítania a fontos társadalmi célkitűzések teljesítésére, köztük a közlekedés biztonságára, a munkalehetőségekre és a közlekedés vagy a turisztikai oktatására vonatkozóan. Az előadó ezért a javaslatot megerősítő módosításokat javasol a következők érdekében:

-  a támogatható közlekedésspecifikus területek egyértelműsítése az I. mellékletben, amelyeknek magukban kell foglalnia a TEN-T információtechnikai hálózatokra vonatkozó prioritásait, az intelligens és fenntartható mobilitást, az infrastruktúra fenntartását és modernizálását, különösen a közúti infrastruktúráét, a közlekedés terén alkalmazott digitális technológiákat és a munkaerő átképzését;

-  hangsúlyozni kell az automatizált mobilitási megoldások piaci bevezetése támogatásának szükségességét;

-  különleges figyelmet kell fordítani a határon átnyúlóm projektek beruházási kihívásaira;

-  biztosítani kell a támogatott projektek földrajzi egyensúlyát a tagállamok között;

-  egyértelművé kell tenni, hogy a turisztikai projekteknek elő kell segíteni az ágazat áttérését a fenntartható, innovatív és digitális turizmusra;

­  hangsúlyozni kell, hogy az InvesEU-nak építenie kell a közlekedés, az energetika, a digitális ágazat és a különböző szakpolitikai keretek egyéb ágazatai közti szinergiákra;

­  teljesíteni kell a beruházások éghajlatpolitikához való hozzájárulására vonatkozó célkitűzést, amely jelenleg 40%-os arány az ESBA 2.0 esetében.

Ezen túlmenően az előadó úgy véli, hogy az InvestEU eszközeit úgy kell felhasználni, hogy a program kézzelfogható közlekedési projekteket eredményezhessen, elérve legalább az ESBA szintjét. Ezért a fenntartható infrastruktúra keretre jutó összeg legalább 50%-át a közlekedés területén kellene felhasználni.

Az előadó végül megjegyzi, hogy a Bizottság javaslata módosítja az ESBA kapcsán kialakult irányítási struktúrát, amelyben az EBB központi szerepet játszott, további rétegeket vezetve be, és bizonyos mértékben visszahelyezve a beruházási döntéseket a Bizottság szolgálataihoz. Az InvestEU-nak továbbá valódi hozzáadott érték létrehozására kell összpontosítania, új beruházásokat hozva létre, semmint olyan projektek másolására vagy egyszerű helyettesítésére, amelyeket az alap támogatása nélkül is megvalósíthattak volna. Mind az irányítás, mind az addicionalitás szempontjai további vizsgálatot igényelnek az elkövetkező elemzések során.

MÓDOSÍTÁS:

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál, ami esetenként súlyos következményekkel jár. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság, a növekvő egyenlőtlenség vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

(2)  Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó finanszírozási eszközök sokfélesége átfedéseket eredményezett. Ez a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy különböző támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük, ami tovább csökkentette a beruházási hajlandóságot. A szabályok összehangolatlansága megakadályozta a különböző uniós források ötvözését is, pedig ez észszerű lett volna a különböző finanszírozási formákat igénylő projektek támogatásához. Ezért van szükség egyetlen alap – az InvestEU Alap – létrehozására, amelyen keresztül a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást lehet biztosítani, ezáltal fokozva az uniós beavatkozás hatását az uniós költségvetésre háruló költségek csökkentése mellett.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat követett az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között a fenntartható infrastruktúra, az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához, a szegénység elleni küzdelemhez és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak szükség esetén ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések ennek megfelelően járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

Indokolás

A Bizottság javaslata az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatására a fenntartható infrastruktúra keretének 100%-os felhasználását irányozza elő. Ez ésszerűtlen, és ellehetetlenítheti a digitális infrastruktúra fejlesztésével és a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésével kapcsolatos sürgetően szükséges projekteket, azaz kedvező éghajlati hatásokkal járó beruházásokét, például a hatékonyságnövekedés révén.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet]14 által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet]14 által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU Alap hozzá fog járulni a fenntartható fejlesztési célok uniós szakpolitikákon és kezdeményezéseken belüli végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy ezekben a fenntartható fejlődés elengedhetetlen vezérelvvé váljon.

_________________

_________________

14 COM(2018)353.

14 COM(2018)353.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére.

(12)  Meg kell vizsgálni a jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projektek európai hozzáadott értékét, beleértve különösen a fenntarthatóságukat, egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való összhangját. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió egységes európai közlekedési térség kialakítására irányuló célkitűzéseinek és fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a tényleges közlekedési infrastruktúrára, az energetikai infrastruktúrára, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia, támogatva például az intelligens közlekedési rendszerek kialakítását és megvalósítását. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való szinergiájának maximalizálását a közlekedés, energetika és digitalizálás területén. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos és mobilitási projektek gyakran finanszírozási nehézségekkel szembesülnek az alacsonyabb megtérülési ráták, a beruházások hosszú távú időhorizontja, valamint a nagyobb kockázat és bizonytalanság miatt. Az InvestEU által finanszírozott projektek ágazati egyensúlyának elérése és a nem megfelelő beruházási szinttel rendelkező uniós közlekedési infrastruktúra problémájának kezelése érdekében az InvestEU Tanácsadó Platformnak, a Bizottsággal együtt, egyedi intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek megkönnyítenék az InvestEU-támogatásoknak az egyéb, az uniós vagy a nemzeti költségvetésekben rendelkezésre álló támogatásokkal vagy egyéb közfinanszírozással való, egyszerűbb és a lehető kevésbé bürokratikus módon való ötvözését.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  mivel a közúti közlekedésben részt vevők biztonsága nagy kihívást jelent a közlekedési ágazat fejlesztésében, és a meghozandó intézkedések és beruházások csak korlátozott mértékben segítenek abban, hogy csökkentsék azoknak a számát, akik életüket veszítik vagy súlyos sérüléseket szenvednek az utakon; mivel az InvestEU program várhatóan segíteni fog abban, hogy fokozza azokat az erőfeszítéseket, amelyek olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányulnak, amelyek segítenek a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításában;

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13c)  mivel a valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit és szinergiát alakít ki közöttük; mivel az InvestEU program fontos eszköz lehet a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházás támogatásához, amelyek – jelentős gazdasági lehetőségeik és üzleti esettanulmányaik ellenére – jelentős kockázatot jelentenek a magánbefektetők számára;

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

13 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13d)  Mivel az összekapcsolt és automatizált mobilitás várhatóan világszerte átalakítja a közlekedési rendszereket, és az EU-nak világszinten vezető szerepet kell betöltenie az automatizált mobilitás biztonságos rendszereinek kiépítése, illetve a közúti biztonság és fenntarthatóság növelése terén, az InvestEU-nak hozzá kell járulnia ezen a területen az Unió versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a járművek és infrastruktúrák, valamint a kapcsolódó digitális technológiák automatizált mobilitási megoldásainak fejlesztését és piaci bevezetését.

Indokolás

Az összekapcsolt és automatizált mobilitást világszerte intenzíven fejlesztik. Az EU-nak – az „Úton az automatizált mobilitás felé: európai uniós stratégia a jövő mobilitásával kapcsolatban” című bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően – globális vezető szerepet kell betöltenie ezen a területen annak érdekében, hogy biztosítsa ipara versenyképességét. Az InvestEU-nak ezért támogatnia kell az automatizált mobilitási megoldások és a kapcsolódó digitális technológiák innovációját és piaci bevezetését az infrastruktúra, a járművek, az ikt, a robotika és a mesterséges intelligencia területén.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  Mivel a turizmus fontos ágazat az Unió gazdaságában, az InvestEU-nak hozzá kell járulnia az ágazat hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális idegenforgalomra való áttérést.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Mivel a digitalizáció a turizmust is érinti, ennek az ágazatnak is célzott támogatásban kell részesülnie az InvestEU Alapból.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték, illetve tőke hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról16, valamint a szociális jogok európai pilléréről17 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán tőkébe, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése18 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

(17)  Ahogy az az Európa szociális dimenziójáról16, valamint a szociális jogok európai pilléréről17 szóló vitaanyagban megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőtlenség mindenekelőtt az oktatáshoz, képzéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a kiszolgáltatott csoportok társadalomba való integrálására irányuló beruházások – különösen ha uniós szinten összehangoltak – megerősíthetik a gazdasági lehetőségeket, főleg olyan ágazatokban, amelyek kihívásokkal néznek szembe a munkaerőhiány, az új technológiákhoz való alkalmazkodás és a nők foglalkoztatási lehetőségei terén, mint pl. a közlekedési ágazat. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, a foglalkoztatás növelésére különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében, valamint a helyzet javítására a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi ágazat, a hajléktalanság, a digitális inkluzivitás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az európai kultúra, turizmus és kreativitás támogatásához is. Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulásának figyelembevétele érdekében szükség van a humán erőforrásokba, a mikrofinanszírozásba, a szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát, és a leginkább rászorulók finanszírozási szükségletének kielégítése érdekében növelnie kell a mikro- és szociális vállalkozások rendelkezésére álló források kínálatát. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése18 rávilágított a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén jellemző beruházási hiányra, és megállapította, hogy támogatásra van szükség, többek között uniós szinten is. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és karitatív tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió ellenálló képességének előmozdításához.

__________________

__________________

16 COM(2017) 206.

16 COM(2017) 206.

17 COM(2017) 250.

17 COM(2017) 250.

18 Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

18 Közzétéve: European Economy Discussion Paper 74. szám, 2018. január.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

(19)  Az egyes szakpolitikai keretekhez két komponens kapcsolódik: az uniós komponens és a tagállami komponens. Az uniós komponens az egész Unióra kiterjedő piaci hiányosságok – különösen a határon átnyúló projektek esetében – vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek arányos módon történő kezelésére szolgál; a támogatásban részesülő fellépéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy az felhasználható legyen meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítású alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből nyújtott támogatásnak el kell kerülnie a magánfinanszírozás megkettőzését, illetve annak kiszorítását, valamint a versenytorzítást a belső piacon.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. Az uniós garancia megfelelő felhasználásának biztosításához az InvestEU Alap számára egyedi irányítási struktúrát kell kialakítani.

(24)  Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amelyben meghatározza az InvestEU Alapból biztosított garancia összegét, a végrehajtó partner által végrehajtott – az InvestEU Alap célkitűzéseinek és a támogathatósági kritériumoknak megfelelő – finanszírozási és beruházási műveletek támogatásához. Az uniós garancia megfelelő felhasználásának biztosításához az InvestEU Alap számára egyedi irányítási struktúrát kell kialakítani, azonban elkerülve a túlzott bürokratikus terheket.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább három tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 %-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

(30)  Annak biztosítása érdekében, hogy az InvestEU Alap uniós komponense keretében végrehajtott beavatkozások az uniós szinten jelentkező piaci hiányosságokra és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre összpontosuljanak, ugyanakkor azonban megfeleljenek a lehető legszélesebb földrajzi hatókör célkitűzésének, az uniós garanciát olyan végrehajtó partnereknek kell allokálni, amelyek – önmagukban vagy más végrehajtó partnerekkel együtt – legalább két tagállamot le tudnak fedni. A cél azonban az, hogy az uniós komponenshez kapcsolódó uniós garancia mintegy 75 %-a olyan végrehajtó partnerhez vagy partnerekhez kerüljön, amelyek valamennyi tagállamban képesek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálni.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie e garanciának az uniós költségvetésből vagy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy finanszírozási eszközökkel való zökkenőmentes és hatékony ötvözését, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

(33)  Az InvestEU Alapnak adott esetben lehetővé kell tennie a garanciák zökkenőmentes és hatékony ötvözését a vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy pénzügyi eszközökkel, amelyeket az uniós költségvetésből vagy bármely egyéb ad hoc alapból, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapjából finanszíroznak, amennyiben meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások megerősítéséhez arra szükség van.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

(35)  Az InvestEU Tanácsadó Platform célja, hogy segítse az egyes szakpolitikai keretekhez kapcsolódóan stabil beruházási projektportfólió-tervek kialakítását, gondoskodva a földrajzi diverzifikáció hatékony megvalósításáról, és hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Tanácsadó Platformnak különös figyelmet kell fordítania a kisebb, határon átnyúló és uniós hozzáadott értéket tartalmazó projektekre. Emellett az InvestEU program keretében ágazatközi funkciójának létrehozásával egyablakos ügyintézési pontot és a szakpolitikákon átívelő projektfejlesztési tanácsadást kell biztosítani a központi irányítású uniós programokhoz biztosítandó.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevételével szükség szerint biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

(36)  Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi kiterjesztése minél szélesebb és méltányosabb legyen az Unión belül, valamint az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, a meglévő támogatási rendszerek figyelembevé telével biztosítani kell az InvestEU Tanácsadó Platform helyi jelenlétét minden tagállamban – különösen a szerződések odaítélése terén leggyengébben teljesítő területeken –, abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  Az InvestEU Alapból nyújtott kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és árjegyzési tevékenységek kialakításához. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ezért ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket.

(37)  Az InvestEU Alapból nyújtott kapacitásépítési támogatásnak hozzá kell járulnia a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és árjegyzési tevékenységek kialakításához, különösen a kevésbé fejlett országokban. További cél olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatható kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma esetében. A kapacitásépítési támogatásnak ezért ki kell egészítenie a konkrét szakpolitikai területre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47)  Az InvestEU programnak uniós szintű piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

(47)  Az InvestEU programnak uniós szintű piaci hiányosságokat, kudarcokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és biztosítania kell – új vagy összetett piaci hiányosságokra irányuló – innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelését, valamint az elterjesztésüket lehetővé tevő rendszert. Következésképpen uniós szintű intézkedésre van szükség,

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által az Unió belső politikáinak támogatása céljából végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez.

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által az Unió belső politikáinak támogatása céljából végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez, és meghatározza a különböző partnerekkel e rendelet hatáskörén belül fenntartott kapcsolatokat.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez;

b)  az uniós gazdaság fenntarthatóságához és növekedéséhez, beleértve az éghajlatvédelmi célkitűzéseket;

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

d)  az uniós tőkepiacok integrációjához és az egységes piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozásokra, különösen a kkv-kre és az induló vállalkozásokra irányuló finanszírozási források diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez, valamint a hosszú távú környezetvédelmi és társadalmi előnyök biztosításához.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutásnak, illetve a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

d)  a mikrofinanszírozáshoz és finanszírozáshoz jutás megkönnyítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokra és készségfejlesztésre irányuló finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett ágazatokban.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a jóllét növelése az Unióban a szegénység csökkentése és a jövedelmek méltányosabb elosztásának elősegítése révén;

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db)  a materiális és immateriális javakba történő beruházások támogatása a növekedés, a kohézió, a beruházások és a foglalkoztatás támogatása érdekében;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %.

A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege (folyó áron) 38 000 000 000 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40 %, vagyis 15 200 000 000 EUR (állandó áron 13 065 000 000).

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet]28 [10. cikkének (1) bekezdése] és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet]29 [75. cikkének (1) bekezdése] szerint.

A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tagállami komponens céljára az érintett összegek tekintetében további uniós garancia biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok országos vagy regionális hatóságai allokálják a megfelelő összegeket az [[szám] CPR rendelet] [10. cikkének (1) bekezdése]1a és az [[szám] KAP-tervre vonatkozó rendelet] [75. cikkének (1) bekezdése]1b szerint.

__________________

__________________

 

1a Kitöltendő

 

1b Kitöltendő

28

 

29

 

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén az említett I. mellékletben meghatározott összegeket az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal módosíthatja. A módosításokról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén az említett I. mellékletben meghatározott összegeket az egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15 %-kal módosíthatja. A módosításokról értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  amennyiben bebizonyosodik, hogy új forrásokra van szükség, ezeket az Unió éves költségvetésének tartalékaiból vagy a Rugalmassági Eszközből kell levonni, de semmi esetre sem már elkülönített költségvetési sorok vagy források összegéből.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

(4)  A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható továbbá az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például tájékoztató, képzési, előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok és tagjelöltek, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket:

(1)  Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat vagy kudarcokat és az optimálistól eltérő beruházási helyzeteket, többek közt a legkülső régiókban:

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, az energiaügy, a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a víz, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

a)  a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a közlekedés, azon belól a multimodális közlekedés, a turizmus, az energetika (középpontban a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal), a digitális összekapcsoltság, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok és a szárazföldi vizek, a hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezetvédelmi infrastruktúra, a berendezések, továbbá a mobil eszközök területére és az Unió környezetvédelmi és/vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, valamint a környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági előírásainak megfelelő innovatív technológiák telepítésére irányuló fenntartható beruházásokat;

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret: magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát (többek között a szociális lakásokat és a diákszállásokat), a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást a befogadást és hozzáférhetőséget, a társadalmi célú kulturális tevékenységek; a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

d)  a szociális beruházásra vonatkozó szakpolitikai keret: : magában foglalja a mikrofinanszírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását és a szociális gazdaságot, a munkavállalók számára méltányos átszervezéseket, a készségfejlesztést, oktatást, képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát; az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, külön hangsúlyt helyezve a társadalom szegényebb tagjaira; és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek, többek között az Unió valamely tagállamában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a Bizottság iránymutatása alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett, fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és szociális vonatkozású előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság iránymutatása alapján, melyet a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában, a [fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (COM(2018)0353) rendelet] által előírt kritériumok figyelembevételével kell kidolgoznia. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket adott esetben fel lehet menteni a vizsgálat alól.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben;

a)  az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás esetleges kedvezőtlen hatásaival szembeni ellenálló képességnek az éghajlattal szembeni kiszolgáltatottság értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, többek között releváns alkalmazkodási intézkedések végrehajtásával; az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásának figyelembevétele a költség-haszon elemzésben és az uniós környezetvédelmi célkitűzéseknek és normáknak való megfelelés biztosítása;

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a pozitív hatások felmérése az EU éghajlat- és energiahatékonysági stratégiáiban meghatározott uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérése tekintetében;

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján.

(4)  A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által adott iránymutatás alapján, és adott esetben értékelik, hogy a műveletek megfelelnek-e a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletnek (COM(2018)0353);

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházások legalább 50 %-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére kell fordítaniuk.

(5)  A végrehajtó partnereknek a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre irányuló beruházás-támogatási műveletek legalább 40%-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére, azaz az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek 21. konferenciáján (COP21) tett kötelezettségvállalások teljesítésére kell fordítaniuk.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt arra törekszik, hogy a költségvetési garanciából a fenntartható infrastruktúra szakpolitikai keretére fordított rész elosztása során ügyeljenek a különböző területekre vonatkozó intézkedések közötti egyensúly megteremtésére.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  A közlekedés területén a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret alá tartozó beruházások legalább 10% -a hozzájárul a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására, valamint a vasúti és közúti hidak és alagutak biztonsági felújítására irányuló uniós célkitűzés teljesítéséhez.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.  olyan új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

iii.  olyan új vagy összetett piaci hiányosságok, nemzetközi, határon átnyúló projektek, vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyekhez új pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozására van szükség;

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

iiia.  fokozottabb együttműködés a határokon átnyúló közlekedési projektek kidolgozása, előkészítése és végrehajtása során.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása.

b)  a tagállami komponens intézkedései egy vagy több tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokra vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekre irányulnak, és céljuk a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok célkitűzéseinek megvalósítása. Egy tagállami regionális hatóság és a Bizottság is köthet hozzájárulási megállapodást. Ez a megállapodás gondoskodik a hozzájárulást nyújtó régió területén zajló beruházási tevékenységekről, és a rendelet 9. cikkében meghatározottakkal azonos feltételek érvényesek rá.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállam és a Bizottság a partnerségi megállapodásra vagy a KAP-tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő négy hónapon belül, illetőleg a program vagy a KAP-terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

A tagállam és a Bizottság a partnerségi megállapodásra vagy a KAP-tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő három hónapon belül, illetőleg a program vagy a KAP-terv módosítására vonatkozó bizottsági határozattal egyidejűleg megköti a hozzájárulási megállapodást, illetőleg módosítja azt.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött, határokon átnyúló projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

a)  egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyok között létrejött, határokon átnyúló projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot érintenek, ideértve a csatlakozó országokat és a tagjelölt országokat, az európai szomszédságpolitika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó országokat, illetőleg az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy a társult harmadik országokat, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább három tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább három tagállamban.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kell nyilvánítaniuk érdeklődésüket, és képesnek kell lenniük arra, hogy legalább két tagállamban fedezzék a finanszírozási és beruházási műveleteket. A végrehajtó partnerek csoportot létrehozva együttesen is végrehajthatnak finanszírozási és beruházási műveleteket legalább két tagállamban. Ez a feltétel teljesíthető egy tagállam valamely régiójában fedezett finanszírozási és beruházási műveletek útján.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam vagy régió illetéks hatósága a 9. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint jelentkező szervezetek közül javaslatot tehet egy vagy több támogatható partner végrehajtó partnerként való kiválasztására.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

Amennyiben az érintett tagállam vagy régió nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés második albekezdésének megfelelő eljárás szerint választ azon végrehajtó partnerek közül, amelyek az érintett földrajzi területeken fedezni tudják a finanszírozási és beruházási műveleteket.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  biztosítsa a földrajzi diverzifikációt;

d)  biztosítsa a tagállamok közötti kiegyensúlyozott földrajzi diverzifikációt;

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

(1)  A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliójában, illetve adott esetben az egyedi műveletekben vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. A végrehajtó partnernek kiegyensúlyozott mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek és így az első veszteségre nyújtott garancia tekintetében, kivéve, ha a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner észszerűen nem tudna saját kockázatvállalási kapacitásával azokhoz hozzájárulni.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A tanácsadó testület üléseinek jegyzőkönyveit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni egy erre a célra szolgáló weboldalon.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az InvestEU Tanácsadó Platform nemzeti, regionális és helyi szinten – a legkülső régiókat is beleértve – tanácsadással segíti a projektek előrehaladását annak érdekében, hogy a társadalmi és környezetvédelmi szempontok kellő figyelmet kapjanak a projektciklus folyamán. E támogatásnak részét képezi a projektfejlesztéshez és a kapacitásépítéshez való segítségnyújtás is.

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  kommunikációs tevékenységek végzése annak érdekében, hogy a projektgazdák, valamint a pénzügyi és más közvetítők figyelmét felhívja a Tanácsadó Platform által nyújtott segítségre, és általában véve az InvestEU keretein belül elérhető lehetőségekre.

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

(1)  A Bizottság létrehozza az InvestEU Portált. Ez egy felhasználóbarát projektadatbázis, amely az EU összes hivatalos nyelvén elérhető, és releváns információkat tartalmaz az egyes projektekről.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Bizottság meghatározza azon kvalitatív mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése tekintetében elért haladást. E módszertan alapján a Bizottság legkésőbb 2021. január 1-jéig kiegészíti a III. mellékletet.

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás és az eredmények nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek az elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A jelentési rendszer egyértelműen feltérképezi a szakpolitikai kereteket, amelyeket a II. mellékletben meghatározott finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek részleteznek.

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseknek biztosítaniuk kell a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése tekintetében elért haladás minőségi értékelését is.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az uniós garanciát, az azzal kapcsolatos kifizetéseket és visszafizettetéseket, valamint az InvestEU program keretében végrehajtott műveleteket a Számvevőszék ellenőrzi. A Számvevőszék az e rendelet hatálybalépését követő 18 hónap elteltével különjelentést ad ki.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet 4. cikkének megfelelően a felosztás a pénzügyi év folyamán módosítható az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett különféle célkitűzések alakulásával összhangban.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tiszta és fenntartható megújulóenergia-termelés, -ellátás vagy -felhasználás bővítése;

a)  a tiszta és fenntartható megújulóenergia-termelés, -ellátás vagy -felhasználás bővítése, valamint ezek gyors bevezetésének előmozdítása;

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; alternatív üzemanyagok;

d)  megújuló/karbonsemleges forrásokból szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; alternatív üzemanyagok valamennyi közlekedési mód számára;

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  Fenntartható közlekedési infrastruktúrák, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

2.  Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, valamint berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit;

a)  a TEN-T infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, reptereit, multimodális termináljait és azok fő hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU rendeletben foglalt telematikai alkalmazásokat;

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és közlekedési csomópontok;

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek (az alacsony kibocsátású közlekedési módokkal, az akadálymentességgel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a balesetekkel összefüggésben);

b)  intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, a belföldi vízi és légi közlekedést is beleértve (az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokkal, a megkülönböztetésmentes hozzáférhetőséggel, a légszennyezéssel és a zajjal, az energiafogyasztással és a nagyobb biztonsággal – többek közt a kerékpárosok és a gyalogosok számára – összefüggésben);

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából;

c)  a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású mobilitási megoldások bevezetése céljából, beleértve az alternatív üzemanyagok és a megújuló/szénsemleges forrásokból származó szintetikus üzemanyagok használatát valamennyi közlekedési mód járművei esetében;

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek és tengeri kikötők;

d)  vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi útvonalak infrastruktúrája, tengeri kikötők és tengeri gyorsforgalmi utak;

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát).

e)  alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  intelligens és fenntartható mobilitási projektek, a következő célterületeken:

 

– közúti biztonság (beleértve a vezető és az utasok biztonságának javítását, valamint a halálos kimenetelű balesetek és a súlyos sérüléseket szenvedett személyek számának csökkentését),

 

– akadálymentesség (beleértve a vidéki területeket),

 

– kibocsátáscsökkentés,

 

– az új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása, különösen a kkv-k által megvalósított projektek, és az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált jegyrendszerrel összefüggésben

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

eb)  a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, beleértve a TEN-T hálózat autópályáit, amennyiben szükséges a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra integritásának és szabványainak biztosítása, különös tekintettel a biztonságos parkolóhelyekre és -létesítményekre alternatív üzemanyagállomásokra és elektromos töltőrendszerekre;

Módosítás    79

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – e c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ec)  a közlekedési infrastruktúra a kohéziós országok, a kevésbé fejlett régiók vagy a határokon átnyúló közlekedési projektek területén;

Módosítás    80

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  A magánélet és a személyes adatok védelme

Módosítás    81

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 6 pont – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások.

f)  az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb korszerű digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában;

Indokolás

A digitalizáció gyorsan alakítja át közlekedési rendszerünket, a járművektől kezdve a multimodális logisztikán át, a navigációig és azon túl. Az InvestEU-nak kifejezetten támogatnia kell az innovatív technológiák elterjedését a közlekedésben, amely az EU kulcsfontosságú gazdasági ágazata.

Módosítás    82

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  Turizmus.

9.  Turisztikai ágazat.

Módosítás    83

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – 11 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  oktatás, képzés és a kapcsolódó szolgáltatások;

c)  oktatás, képzés és a kapcsolódó szolgáltatások, különös tekintettel a közlekedési és más ágazatok lehetőségeire, amelyek a munkaerőhiány és az új technológiákhoz való alkalmazkodás kihívásával néznek szembe;

Módosítás    84

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 3 pont – 3.3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.3 a. a vezetők és utasok biztonságát javító beruházások minden közlekedési mód, különösen a közúti közlekedés esetében

Módosítás    85

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 4 pont – 4.4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.4  Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből: TEN-T törzshálózat

4.4  Közlekedés: a TEN-T keretében mozgósított beruházás, ebből:

 

– törzshálózat és globális hálózat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló [XXX rendelet, insert reference to new CEF] mellékletében meghatározott alkotóelemek esetében;

 

– multimodális infrastruktúra;

 

– innovatív megoldások az egyes közlekedési módok kiegyensúlyozott modelljéhez való hozzájárulás érdekében, beleértve a belvízi utak és a légi közlekedés megoldásait;

 

– az alternatívüzemanyag-infrastruktúra kiépített pontjainak száma

Módosítás    86

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 7 pont – 7.2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7.2 a. A magasan képzett munkaerő támogatása: a magasan képzett munkaerőnek a gyártás és szolgáltatás területén való megtartása, illetve e területeknek a digitalizációhoz való adaptálása érdekében támogatott munkavállalók száma

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az InvestEU program létrehozása

Hivatkozások

COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

ECON

14.6.2018

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

14.6.2018

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Wim van de Camp

3.7.2018

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Az elfogadás dátuma

15.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

13

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Miltiadis Kyrkos, Innocenzo Leontini, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Renaud Muselier, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Francisco Assis, Daniel Dalton, Stefan Gehrold, Maria Grapini, Bolesław G. Piecha, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Anders Sellström, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Heinz K. Becker, Edward Czesak, Jiří Maštálka, Theodor Dumitru Stolojan, Richard Sulík

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

29

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Edward Czesak, Daniel Dalton, Bolesław G. Piecha, Richard Sulík, Kosma Złotowski

ENF

Georg Mayer

GUE/NGL

Tania González Peñas, Jiří Maštálka

PPE

Georges Bach, Heinz K. Becker, Andor Deli, Stefan Gehrold, Dieter-Lebrecht Koch, Innocenzo Leontini, Marian-Jean Marinescu, Renaud Muselier, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Anders Sellström, Theodor Dumitru Stolojan, Henna Virkkunen, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp

S&D

Isabella De Monte, Maria Grapini

13

-

ECR

Peter Lundgren

EFDD

Daniela Aiuto, Jill Seymour

ENF

Marie-Christine Arnautu

S&D

Lucy Anderson, Ismail Ertug, Bogusław Liberadzki, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, István Ujhelyi

VERTS/ALE

Michael Cramer, Karima Delli, Keith Taylor

5

0

S&D

Francisco Assis, Inés Ayala Sender, Miltiadis Kyrkos, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Claudia Țapardel

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (12.11.2018)

a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0439 – C8-0257/2018 – 2018/0229(COD))

A vélemény előadója: Ivo Belet

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság 2018. június 6-án előterjesztette az InvestEU programra irányuló javaslatát. A meglévő pénzügyi eszközökre – különösen az ESBA-ra – építve a Bizottság egy 38 milliárd eurós uniós garancián alapuló egyetlen alapot javasol, amelynek célja, hogy hitelek, garanciák, saját tőke vagy más piaci alapú eszközök formájában mozgósítson köz- és magánfinanszírozást az EU belső politikáit támogató stratégiai beruházásokra. Az InvestEU Alaphoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a programot az InvestEU Tanácsadó Platform és az InvestEU Portál kíséri.

Az InvestEU Alap négy szakpolitikai területet („keretet”) céloz meg, feltüntetve a beruházásra irányuló indikatív összegeket (EK-határozat alapján 15%-os növekedés lehetséges):

1) fenntartható infrastruktúra (11,5 milliárd EUR-ig)

2) kutatás, innováció és digitalizáció (11,25 milliárd EUR-ig)

3) kkv-k (11,25 milliárd EUR-ig)

4) szociális beruházás és készségek (4 milliárd EUR).

Az előadó által előterjesztett módosítások kizárólag olyan kérdéseket érintenek, amelyek közvetlenül az ENVI bizottság hatáskörébe tartoznak, mint például az éghajlati szempontok érvényesítéséhez való hozzájárulás, valamint az uniós célkitűzések és normák teljesítése. Az előadó ezért nem terjesztett elő az InvestEU garancia kezelésével és a program irányításával kapcsolatos módosításokat, amelyek az ECON–BUDG vegyes bizottságok hatáskörébe tartoznak.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, különösen a fenntarthatóságra való fokozott összpontosítás fényében. Az InvestEU programnak biztosítania kell, hogy a projekteket rendszeres fenntarthatósági vizsgálatnak vessék alá. Ezért a Bizottságnak a minimális fenntarthatóságra irányulóan részletes követelményeket kell elfogadnia a program valamennyi szakpolitikai keretére vonatkozóan, csakúgy mint jelenleg az ESBA keretében nyújtott EBB-támogatás esetében. Ez azt jelentené, hogy a jelentős uniós támogatásban részesülő valamennyi projektet fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni.

Annak érdekében, hogy meglegyen az összhang az Európai Parlamentnek az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos álláspontjával, valamint a teljes uniós költségvetésen belül az éghajlattal összefüggő kiadások 30%-os célkitűzéséhez való hozzájárulás érdekében, a teljes uniós költségvetésben 35%-os célkitűzést kell meghatározni általában az InvestEU programra. Egyértelmű támogathatósági kritériumokat, valamint megbízható és átlátható nyomonkövetési módszert kell bevezetni, az EBB által e célra használt és nemzetközi pénzügyi intézményekben elfogadott támogathatósági kritériumokra építve.

Míg az ESBA 2015 óta 335 milliárd EUR értékű további beruházást mozgósított az EU-ban, és így hozzájárult a beruházási szakadék megszüntetéséhez, az uniós szakpolitikai célkitűzésekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Különösen azon projektek számára kell lehetővé tenni, hogy támogatást szerezzenek az InvestEU program keretében, amelyek a piacon általában jegyzettnél nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, valamint amelyek hozzájárulnak az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének célkitűzéseihez, illetve a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekhez.

Az uniós ipar szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítása érdekében különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari projektekre irányuló beruházások növelése szükséges. Ezért az Európai Bizottságnak az ágazattal konzultálva közös érdekű ipari projekteket kell meghatároznia, és meg kell könnyítenie azok pénzügyi támogatáshoz való hozzáférését a különböző uniós eszközök keretében.

Az InvestEU programban a karbonszegény gazdasághoz való hozzájárulás terén rejlő lehetőségek jobb megértése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésével kapcsolatos információkat kell rendelkezésre bocsátani. Mindazonáltal a fokozatos haladás lehetővé tétele érdekében a támogathatósági kritériumok küszöbértéke tekintetében óvatos megközelítést kell alkalmazni. Mivel az áttörést jelentő megoldások nem egyik napról a másikra születnek, az InvestEU program keretében a fokozatos előrelépéseket is támogatni kell tudni a további innováció elősegítése érdekében.

A program irányítását illetően fenn kell tartani az EP ESBA által jelenleg előirányzott részvételét. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a Parlament jelöljön ki független szakértőt a végrehajtó partnerek képviselőiből álló tanácsadó testületbe.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot és a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni a több éven át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

(1)  Az infrastrukturális beruházási tevékenységek a 2009. évi GDP-arányosan 2,2 %-os szintről 2016-ra 1,8 %-ra csökkentek az Unióban, amely 20 %-kal alacsonyabb a globális pénzügyi válság előtti beruházási rátáknál. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya ma már javul az Unióban, de még mindig elmarad a gazdasági fellendülés időszakában elvárhatótól, és nem tudja ellensúlyozni az éveken át tartó beruházási hiányt. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és beruházási előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem felelnek meg az Unió – többek között az innovációra, a kutatásra, a készségfejlesztésre, az infrastruktúrára, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és induló innovatív vállalkozásokra irányuló – strukturális beruházási igényeinek, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint a fenntarthatóság vagy a népesség elöregedése. Következésképpen a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez további támogatásra van szükség annak érdekében, hogy a célágazatokban csökkenjen a beruházási hiány és megvalósíthatók legyenek az Unió szakpolitikai célkitűzései.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Európa a világ minden más régiójánál jobban függ az importált erőforrásoktól, és viszonylag rövid időn belül számos erőforrás ki fog merülni. Európa versenyképessége jelentősen növelhető azáltal, hogy a gazdaság erőforrásaiból nagyobb hozzáadott értéket nyernek ki, és elősegítik az európai forrásokból származó nyersanyagok fenntartható kínálatát.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

(3)  Az elmúlt években az Unió ambiciózus stratégiákat fogadott el az egységes piac kiteljesítése, valamint a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése céljából: ilyen a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezéscsomag, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, a Horizont 2020, az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája, az európai védelmi stratégia és az európai űrstratégia. Az InvestEU Alap a beruházások és a finanszírozáshoz jutás támogatásával várhatóan kiaknázza és fokozza az említett egymást is erősítő stratégiák közötti szinergiákat.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

(5)  Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének javításához, többek között az innováció, a körforgásos gazdaságra való áttérés és a digitalizáció területén, a tudományos kiválóságnak, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságának, a társadalom ellenálló képességének és a társadalmi befogadásnak a fokozásához, valamint az uniós tőkepiacok integrációjához, beleértve a széttagoltságuk kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldásokat. Ennek érdekében technikai és gazdasági szempontból életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret létrehozásával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és a végrehajtó partnerektől származó hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak kellő publicitást kell kapnia és a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulásra kell összpontosítania.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

(6)  Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat kell támogatni az erőforrás-hatékonyság, a zöld és fenntartható növekedés, a beruházások, a foglalkoztatás és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, ezáltal hozzájárulva a jólét fokozásához és a méltányosabb jövedelemelosztáshoz az Unióban. Az InvestEU Alapon keresztül végrehajtott beavatkozásnak ki kell egészítenie a vissza nem térítendő támogatás útján biztosított uniós támogatást.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelvei különös hangsúlyt kapnak az InvestEU Alap kialakítása során.

(7)  Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében meghatározott célokat és fenntartható fejlesztési céljait, valamint a 2015. évi Párizsi Megállapodást és a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az elfogadott célkitűzések – többek között az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiba ágyazott célok – elérése érdekében jelentősen meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket, és a környezeti szempontból káros támogatásokat fokozatosan meg kell szüntetni. Ezért az InvestEU Alap kialakításának alapját a fenntartható fejlődés alapelveinek kell képezniük.

Megegyezéses módosítás7

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 25 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

(9)  Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaival az InvestEU program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetési kiadások 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedéseknek a program teljes pénzügyi keretösszegének 40%-át kell éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítaniuk. A megfelelő intézkedések az InvestEU program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból megvizsgálják.

Megegyezéses módosítás8

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet14] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e.

(10)  Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet14] által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység felmutat-e különleges enyhítő hatásokat vagy hozzájárul-e az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítéséhez.

__________________

__________________

14 COM(2018)353.

14 COM(2018)0353.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv15 szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(11)  A Világgazdasági Fórum globális kockázatokról szóló 2018. évi jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázat fele a környezethez kapcsolódik. E kockázatok közé tartozik a lég-, talaj- és vízszennyezés, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. E környezetei kockázatok nagy részének alapvető oka az erőforrások nem fenntartható módon történő felhasználása. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alaphoz kapcsolódó műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatmegelőzést és -kezelést be kell építeni a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az EU-nak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos kiadásait a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv15 szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezetvédelmi fenntarthatóság célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszerekkel, hogy lehetővé tegye a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, többek között a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

_________________

_________________

15 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

15 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A jelentős uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére.

(12)  Az uniós támogatásban részesülő, mindenekelőtt az infrastruktúrára irányuló valamennyi beruházási projektet fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan, a beruházás méretének és típusának megfelelő iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a végrehajtó partnerekkel együttműködésben kell kidolgoznia, és amely megfelelő módon felhasználja a [a fenntartható beruházást elősegítő keret létrehozásáról szóló rendelet] által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, továbbá összeegyeztethető a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Az EBB környezeti és társadalmi kézikönyve bemutatja az EBB környezeti és társadalompolitikai elvekről és normákról szóló nyilatkozatában megfogalmazott szakpolitikák és elvek gyakorlatba való átültetését, valamint referenciaként szolgálhat arra nézve, hogy hogyan kell meghatározni és végrehajtani a környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatokat, valamint biztosítani, hogy valamennyi finanszírozási tevékenység összhangban álljon a társadalmi és környezetvédelmi normákkal.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való összhangját. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(13)  A pénzügyi válság időszakában visszaesett az infrastrukturális beruházások szintje, ami meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a versenyképesség és a konvergencia fellendítésére. Az európai infrastruktúrára fordított jelentős beruházások elengedhetetlenek az Unió és a tagállamok fenntarthatósági céljainak, többek között a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai céloknak, valamint a Párizsi Megállapodásban elfogadott célkitűzéseknek a teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a tiszta közlekedésre, az energiaügyre, különösen az energiahatékonyságra és a megújuló energiára, környezetvédelmi, éghajlat-politikai intézkedésekre, valamint a tengeri és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell megcéloznia, különös figyelmet fordítva az átmeneti régiók átalakításához kapcsolódó alapvető fontosságú infrastrukturális és szociális beruházásokra. E tekintetben, amennyire lehetséges, szinergiára kell törekedni a regionális és nemzeti szakpolitikai célkitűzésekkel, például az azbeszt tetőzetből, otthonokból és talajból való eltávolítása területén. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló egy olyan egyszerűsített beruházási eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi a beruházási projektportfólió-tervek láthatóságát és a vonatkozó uniós programokkal való összhangját. A biztonsági fenyegetésekre tekintettel az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek figyelembe kell venniük a polgárok közterületeken történő védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiára és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak.

(14)  Miközben a beruházások szintje összességében emelkedőben van az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, például a kutatásba és innovációba való beruházás még mindig elégtelen. Az ebből eredő beruházási hiány a kutatás és innováció terén káros hatással van az Unió ágazati és gazdasági versenyképességére, polgárai életminőségére, valamint az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszaiban és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie mindenekelőtt az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű bevezetését és elterjesztését az uniós piacon annak érdekében, hogy azok a világpiacon is versenyképessé váljanak.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén.

(15)  Jelentős beruházásokkal fel kell gyorsítani a digitális transzformációt, amelynek előnyeit minden uniós polgár és vállalkozás számára elérhetővé kell tenni a városi és vidéki térségekben. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan ambiciózus beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

(16)  A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet játszanak az Unióban. Nehezen jutnak azonban finanszírozáshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak versenyképesnek kell maradniuk és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizálás, a nemzetköziesedés és az innováció terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez vagy a nagy intézményi befektetőkhöz. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb problémát jelent a finanszírozáshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és a folyószámlahitelek, banki hitelek vagy lízing formáját öltő adósságfinanszírozásra. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k – finanszírozáshoz való hozzáférésük egyszerűsítése révén történő – támogatására és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k finanszírozni tudják a vállalkozás létrehozásával, növekedésével és fejlődésével kapcsolatos költségeket, talpon tudjanak maradni gazdasági visszaesés esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió vagy sokkhatások esetén rugalmasabb legyen. Ez kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már elindított kezdeményezéseket is. A kkv-k számára fontosak a COSME-hoz és a Horizont 2020-hoz hasonló programok, mivel ezek életciklusuk minden szakaszában megkönnyítik számukra a finanszírozáshoz való hozzáférést, és ehhez az ESBA is hozzájárult, amelyet a kkv-k gyorsan felhasználtak. Az InvestEU Alapnak lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(21)  Az InvestEU Alapnak – amelyre ugyanazon szabályok és rendelkezések vonatkoznak – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapított feltételek mellett. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását az érintett országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(28)  A támogathatósági kritériumoknak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtandó támogatásról a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell döntenie, ezáltal külső szakértelmet biztosítva a projektek beruházási értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és az ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie, ám a karbonsemleges gazdaságra való átállásban jártas szakértőknek mindig jelen kell lenniük. A beruházási bizottságban a civil társadalom képviselőinek is jelen kell lenniük.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor figyelembe kell vennie, hogy a partnerek milyen mértékben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció biztosítása, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása érdekében. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésére, valamint a jelenlegi finanszírozási eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, indokolt, hogy az InvestEU uniós komponense keretében továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB-csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények számára célszerű lehetővé tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók a közszektorbeli források által az Unió területén gyakorolt hatás maximalizálásához. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként