Eljárás : 2018/0180(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0483/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0483/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.17
CRE 26/03/2019 - 7.17

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0237

JELENTÉS     ***I
PDF 831kWORD 105k
20.12.2018
PE 628.440v02-00 A8-0483/2018

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Neena Gill

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0355),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0209/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ...-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0483/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek az éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az ENSZ Közgyűlése 2015. szeptember 25-én új globális fejlesztési keretrendszert fogadott el: ez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend(4), amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok állnak. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény(5) a fenntartható fejlesztési célokat az uniós szakpolitikai kerethez köti annak érdekében, hogy hogy e célok uniós és globális szinten egyaránt kezdettől fogva valamennyi uniós intézkedésben és szakpolitikai kezdeményezésben érvényesüljenek. Az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseiben(6) az Unió és a tagállamok elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(2)  2015-ben az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást(7). A megállapodás 2. cikkének c) pontja célként határozza meg, hogy meg kell erősíteni az éghajlatváltozásra adott választ, többek között arra törekedve, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2a)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018. október 8-án közzétette az „1,5°C-os globális felmelegedés” című különjelentését (IPCC különjelentés), amely azokra a rendkívüli kockázatokra figyelmeztet, amelyek akkor jelentkeznek, ha a globális felmelegedés szintje eléri a 2°C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, és a globális felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozására szólít fel, megjegyezve, hogy ez a társadalom minden területén gyors, messzire ható és minden előzményt nélkülöző változásokat tesz szükségessé.

(2b)  Az Uniónak vezető tudományos véleményként kell előterjesztenie az IPCC „1,5°C-os globális felmelegedés” című különjelentését a 2019. decemberben a lengyelországi Katowicében megrendezésre kerülő éghajlatváltozási konferencián, ahol felülvizsgálják a Párizsi Megállapodást.

(3)  A fenntarthatóság, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás kulcsfontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából. A fenntarthatóság régóta az uniós projekt középpontjában áll, és társadalmi és környezeti vonatkozásait az uniós szerződések is elismerik. Korlátozott lehetőség van a pénzügyi ágazat kultúrájának fenntartható finanszírozás felé történő elmozdítására annak érdekében, hogy biztosítsák a globális hőmérsékletemelkedés 2ºC alatt maradását. Ezért elengedhetetlen, hogy az új infrastrukturális beruházások hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

(4)  2018 márciusában a Bizottság közzétette a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervét(8), amelyben megfogalmazta a fenntartható finanszírozás ambiciózus és átfogó stratégiáját. A cselekvési terv egyik célkitűzése, hogy a befektetéseket a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a fenntartható befektetések felé irányítsa. Az éghajlatváltozás hatásának korlátozására fordított nagyobb figyelem döntő jelentőségű, mivel az időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága okozta katasztrófák száma drámai mértékben növekedett.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata(9) a környezeti és éghajlatváltozási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelésére szólított fel, elsősorban olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(6)  A fenntartható fejlesztési célok Unióban történő megvalósításához a forrásokat a fenntartható befektetések irányába kell terelni. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Ezzel összefüggésben létfontosságú a belső piacon a tőke fenntartható befektetések irányába történő hatékony mozgása előtt álló akadályok felszámolása és az ilyen várható akadályok felmerülésének megelőzése.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete(10) egységes szabályokat állapít meg a referenciamutatókra vonatkozóan az Unióban, és kitér a referenciamutatók különböző típusaira, jellemzőik, sebezhető pontjaik és kockázataik alapján. Egyre több befektető alkalmaz karbonszegénységi befektetési stratégiát és veszi igénybe karbonszegénységi referenciamutatók segítségét a befektetési portfóliók teljesítményének összehasonlítására vagy mérésére. A meglévő karbonszegénységi referenciamutatók súlyosan ki vannak téve a „zöldrefestés” kockázatának. Ezért a pénzügyi referenciamutatóknak egyértelműeknek és átláthatóaknak kell lenniük, és meg kell felelniük a Párizsi Megállapodás uniós jogszabályokba beépített kötelezettségvállalásainak, alapvető eszközként szolgálva a befektetők számára.

(8)  Jelenleg sokféle indexet sorolnak egy csoportba karbonszegénységi indexként. Ezeket a karbonszegénységi indexeket referenciamutatóként használják a határokon átnyúlóan értékesített befektetési portfóliók és termékek esetében. A karbonszegénységi referenciamutatók minősége és integritása hatással van a belső piac hatékony működésére számtalan egyéni és kollektív befektetési portfólió esetében. A befektetési portfóliók esetében teljesítménymérésre használt sok karbonszegénységi indexet az egyik tagállamban bocsátják rendelkezésre, de más tagállamokban használják a portfólió- és vagyonkezelők, különösen az elkülönített befektetési számláknál és a kollektív befektetési rendszereknél. A portfólió- és vagyonkezelők ráadásul gyakran fedezik szén-dioxid-kitettségi kockázataikat más tagállamokban kidolgozott referenciamutatók használatával.

(9)  Különböző kategóriájú, sokféle célt szolgáló karbonszegénységi indexek jelentek meg a piacon. Míg egyes referenciamutatók célja egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomának csökkentése, más referenciamutatókhoz csak olyan komponenseket választanak, amelyek a Párizsi Megállapodásban megállapított 2 °C-os célkitűzés teljesülését hivatottak elősegíteni. A célkitűzések és stratégiák különbségei ellenére ezen referenciamutatók nagy részére általában karbonszegénységi referenciamutatóként utalnak. A referenciamutatók e típusaihoz komoly kockázatok kapcsolódnak, mivel valószínűleg zavart okoznak a befektetők körében és növelik a „zöldrefestés” valószínűségét.

(10)  A referenciamutatók módszertanának eltérő megközelítései a belső piac széttagoltságához vezetnek, mert a referenciamutatók felhasználói előtt nem világos, hogy egy adott karbonszegénységi index a 2 °C-os célkitűzéshez igazodó referenciamutató-e vagy csupán egy olyan referenciamutató, amely egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomát kívánja csökkenteni. A kezelők által a referenciamutatók karbonszegénységi jellegére vonatkozóan tett potenciálisan megalapozatlan állításokkal összefüggésben előfordulhat, hogy a tagállamok ▌eltérő szabályokkal próbálják elkerülni a befektetők összezavarását és a karbonszegény befektetési portfóliók esetében referenciamutatóként használt úgynevezett karbonszegénységi indexek különböző kategóriái mögött meghúzódó célok és ambíciók homályosságát.

(11)  Az egyéni vagy kollektív befektetési portfólióknál használt karbonszegénységi referenciamutatók fő kategóriáinak pontosságát és integritását biztosító harmonizált keret hiányában valószínű, hogy a tagállami megközelítések különbségei akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

(12)  A belső piac megfelelő működésének fenntartása a végső befektető érdekében, működése feltételeinek további javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében ezért helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet oly módon történő módosítása, hogy az uniós szinten megállapítsa az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók harmonizálásának és általános érvényesítésének minimális szabályozási keretét. E tekintetben különösen fontos, hogy az ilyen referenciamutatók ne sértsenek jelentős mértékben más környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célkitűzéseket, különösen akkor, ha azok harmonizált mutatókon és kritériumokon alapuló, fenntartható beruházás előmozdítása érdekében az egész Unióra kiterjedő keret révén kerülnek meghatározásra.

(13)  Világos különbséget kell tenni az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók között, valamint ki kell dolgozni az ezen referenciamutatókra vonatkozó minimumstandardokat, ami meg fogja könnyíteni a magukat ilyenként feltüntető referenciamutatók következetes használatát. A Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatóknak egy adott piachoz tartozó azon vállalatokra vagy szegmensekre kell összpontosítaniuk, amelyek már eleget tesznek a Párizsi Megállapodás hosszú távú, globális felmelegedés elleni céljának.

(14)  Minden vállalatnak, amelynek eszközét egy éghajlatváltozási referenciamutató alapjául szolgáló eszköznek választanak, tervvel kell rendelkeznie szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, hogy igazodjon a Párizsi Megállapodás hosszú távú, globális felmelegedés elleni céljához. Ezeknek a terveknek nyilvánosaknak és hiteleseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy tükrözniük kell a dekarbonizáció melletti tényleges elkötelezettséget, és kellően részletesnek és technikailag megvalósíthatónak kell lenniük.

(15)  Számos referenciamutató-kezelő azt állítja, hogy referenciamutatói környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket valósítanak meg. A ▌ referenciamutatók felhasználói azonban nem mindig rendelkeznek az arra vonatkozó szükséges információval, hogy a ▌referenciamutató-kezelők által alkalmazott módszertan milyen mértékben veszi figyelembe ▌a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. A meglévő információk emellett gyakran elszórtan elérhetők, és nem teszik lehetővé a határokon átívelő befektetési célú hatékony összehasonlítást. Ahhoz, hogy a piaci szereplők megalapozott döntéseket hozhassanak, a referenciamutató-kezelők számára elő kell írni annak közzétételét a referenciamutató-nyilatkozatban, hogy referenciamutatóik vagy referenciamutató-családjaik törekednek-e környezeti, társadalmi és irányítási célokra, és hogy a referenciamutató-kezelők kínálnak-e ilyen referenciamutatókat. A jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatók, valamint az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók esetében a referenciamutató-kezelőnek részletes információkat kell közzétennie arról, hogy hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a megfelelés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és/vagy a Párizsi Megállapodás céljainak elérése tekintetében. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy valamennyi referenciamutató vagy referenciamutató-család tekintetében megvalósítható-e annak biztosítása, hogy részletesen ismertessék a szén-dioxid-kibocsátás célértékének és/vagy a Párizsi Megállapodás céljai elérési módját.

(16)  Ugyanezen okokból az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók kezelőinek a számításokhoz használt módszertanukat közzé kell tenniük. E tájékoztatás részeként be kell mutatni, hogy az alapul szolgáló eszközöket hogyan választották ki és súlyozták, és hogy mely eszközöket zárták ki és miért. ▌Annak értékeléséhez, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie, hogy az alapul szolgáló eszközök szénlábnyomát és szén-dioxid-megtakarítását hogyan számították ki, továbbá azok értékét, ideértve a referenciamutató teljes szénlábnyomát, valamint a felhasznált adatok típusát és forrását. Ahhoz, hogy a vagyonkezelők befektetési stratégiájukhoz a legmegfelelőbb referenciamutatót választhassák ki, a referenciamutató-kezelőknek meg kell magyarázniuk, hogy mi alapján határozták meg a módszertan paramétereit, továbbá azt, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez ▌. A közzétett információnak ki kell terjednie a felülvizsgálatok gyakoriságával és az alkalmazott eljárással kapcsolatos részletekre is.

(17a)  Fontos, hogy az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók összeállításához használt kulcsfontosságú elemek stabil éghajlattudományi alappal rendelkezzenek. Ez rendszerint a Párizsi Megállapodás betartásával érhető el, például olyan éghajlati forgatókönyv és annak megfelelő dekarbonizációs út használatával, amely igazodik a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez.

(18)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzés továbbra is teljesüljön, az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók kezelőinek rendszeresen felül kell vizsgálniuk módszertanaikat és tájékoztatniuk kell a felhasználókat minden jelentős változás esetén alkalmazott eljárásról. Jelentős változás bevezetésekor a referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük a változás okait, és meg kell magyarázniuk, hogy a változás hogyan áll összhangban a referenciamutatók eredeti célkitűzéseivel.

(19)  Az átláthatóság növelése és a harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el ▌az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodóreferenciamutató-kezelőkre vonatkozó közzétételi kötelezettség minimálisan szükséges tartalmának ▌meghatározására és ▌az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók módszertanának harmonizációjára vonatkozó minimumstandardok meghatározására, ideértve az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások ▌ kiszámításának módszerét, figyelemmel a 2013/179/EU bizottsági ajánlás(11) 2. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, a termék és a szervezet környezeti lábnyomára vonatkozó módszerre és a fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoport munkájára. Különösen fontos, hogy az Európai Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő nyílt és nyilvános konzultációkat folytasson a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikéről, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(20)  Az (EU) 2016/1011 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1011 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1011 rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 3. cikk (1) bekezdésének 23. pontja a következő a), b) és c) ponttal egészül ki:

„(23a) »éghajlatváltozási referenciamutató«: uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként megjelölt referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, súlyozzák vagy zárják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió dekarbonizációs pályát mutasson, és amelyet a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott standardoknak megfelelően állítottak össze. Ez a referenciamutató megfelel az összes alábbi minimumkövetelménynek:

i.  az eszközkibocsátók kibocsátáscsökkentési terveinek megalapozott és bizonyítékokon alapuló, mérhető, időalapú célkitűzéseket kell tartalmazniuk;

ii.  az alapul szolgáló eszközökért felelős vállalatoknak az egyes operatív leányvállalatok szintjéig lebontott, részletes kibocsátáscsökkentési tervekkel kell rendelkezniük;

iii.  az eszközkibocsátóknak évente jelentést kell tenniük arról, hogy mennyit haladtak e célkitűzések elérése felé;

iv.  az alapul szolgáló eszközök tevékenységei nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve.

Az uniós referenciamutató-szolgáltatók törekednek arra, hogy 2022. január 1-jéig forgalomba hozzanak egy vagy több éghajlatváltozási referenciamutatót, és hogy e referenciamutatót jelentős referenciamutatóként szabályozzák;

(23b) »Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutató«: a Párizsi Megállapodáshoz igazodóként megjelölt olyan referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfolió szén-dioxid-kibocsátása megfeleljen a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os kötelezettségvállalásának, és amelyet emellett a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott minimumstandardoknak megfelelően állítottak össze, továbbá amelyekben az alapul szolgáló eszközportfóliónak nincs kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek az alábbi gazdasági tevékenységek valamelyikét folytatják:

  fosszilis tüzelőanyagok feltárása, kitermelése, elosztása és feldolgozása;

  fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek építése és karbantartása;

Az alapul szolgáló eszközök tevékenységei nem lehetnek jelentős mértékben károsak más környezeti, társadalmi és irányítási célokra nézve.

Az uniós referenciamutató-szolgáltatók törekednek arra, hogy 2022. január 1-jéig forgalomba hozzanak egy vagy több Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatót, és e referenciamutatót jelentős referenciamutatóként szabályozzák;

(23c) »dekarbonizációs pálya«: mérhető, tudományos alapú és időhöz kötött pálya az 1., 2. és 3. körbe tartozó szén-dioxid-kibocsátások csökkentésére a Párizsi Megállapodás globális felmelegedéssel kapcsolatos hosszú távú célkitűzésének való megfelelés érdekében.”;

(2)  A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következő d) és da) ponttal egészül ki:

„d) annak magyarázatát, hogy az a) pontban meghatározott módszertan fő elemei hogyan jelenítik meg az egyes ▌referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket;

„da) annak magyarázatát, hogy a referenciamutató vagy referenciamutató-család hogyan hat az éghajlatra, nevezetesen hogy milyen mértékben igazodnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez;”;

b)  a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés d) és da) pontjában említett magyarázat minimálisan szükséges tartalmának és alkalmazandó szabványos formátumának közelebbi meghatározása céljából, valamint a 27. cikk (2a) bekezdésében említett referenciamutató-nyilatkozattal kapcsolatos iránymutatás aktualizálása érdekében, hogy az magában foglalja a környezeti, társadalmi és irányítási, valamint a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos hivatkozásokat;

(3)  A III. cím a következő 3a. fejezettel egészül ki:

„3a. fejezet

Karbonszegénységi és Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók

19a. cikk

Karbonszegénységi és Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók

(1)  A III. mellékletben megállapított követelményeket az éghajlatváltozási vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók biztosítására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra alkalmazandók a II., III. és IV. címben foglalt követelmények mellett vagy azok helyett.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókra vonatkozóan, hogy meghatározza a következőket:

a)  az alapul szolgáló eszközök kiválasztásának kritériumai, adott esetben az eszközök kizárására vonatkozó kritériumokat is beleértve;

b)  a referenciamutató alapjául szolgáló eszközök súlyozásának kritériumai és módszere;

c)  az éghajlatváltozási referenciamutatók dekarbonizációs pályájának kiszámítása.”;

(3a)  A 21. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése a következőképpen módosul:

„Ezen időszak végén az illetékes hatóság felülvizsgálja arra vonatkozó döntését, hogy kötelezi a referenciamutató-kezelőt a referenciamutató közzétételére, és szükség esetén az időszakot egy megfelelő, további 12 hónapot nem meghaladó időszakkal meghosszabbíthatja. A kötelező referenciamutató-kezelés maximális teljes időtartama nem haladhatja meg a 36 hónapot.”;

(3b)  A 23. cikk (6) bekezdésének utolsó albekezdése a következőképpen módosul:

„Az első albekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettség maximális időtartama összességében nem haladhatja meg a 36 hónapot.”;

(4)  A 27. cikk a következő (2a), (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben megállapított minden egyes követelmény tekintetében a referenciamutató-nyilatkozatban meg kell magyarázni, hogy az egyes ▌rendelkezésre bocsátott és közzétett referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők. A környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani nem kívánó referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében a referenciamutató-szolgáltatóknak elegendő a referenciamutató-nyilatkozatban egyértelműen kijelenteniük, hogy nem kívánnak ilyen célokat megvalósítani.

Amennyiben az adott referenciamutató-szolgáltató portfóliójában nem áll rendelkezésre a 3. cikk (1) bekezdésének 23a. vagy 23b. pontjának megfelelő referenciamutató, vagy nem rendelkezik környezeti, társadalmi és irányítási célokat megvalósítani kívánó vagy azokat figyelembe vevő referenciamutatókkal, erről nyilatkozatot tesz a referenciamutató-nyilatkozatban. Jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatói esetében a referenciamutató-szolgáltató az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt, a pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi szabályoknak megfelelően [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre mutató hivatkozást] részletes referenciamutató-nyilatkozatot tesz közzé arról, hogy biztosított-e, és ha igen, milyen mértékben biztosított a megfelelés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és/vagy a Párizsi Megállapodás céljainak elérése tekintetében. A Bizottság hatásvizsgálat alapján 2020. január 1-jéig értékeli, hogy miként lehet valamennyi referenciamutató vagy referenciamutató-család tekintetében beilleszteni a referenciamutató-nyilatkozatba annak részletes magyarázatát, hogy milyen módon biztosítják a szén-dioxid-kibocsátási célértékek és/vagy a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérését.

Amennyiben a referenciamutató-szolgáltató a 23a. vagy a 23b. pontnak megfelelő referenciamutatót bocsát rendelkezésre, e referenciamutató referenciamutató-nyilatkozata tájékoztatást tartalmaz arról is, hogy összességében milyen mértékben igazodik a Párizsi Megállapodás azon hosszú távú, globális felmelegedés elleni céljához, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, és erőfeszítések történjenek annak érdekében, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra korlátozódjon.

(2b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2a) bekezdésében említett információk közelebbi meghatározására annak érdekében, hogy a piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, és az említett bekezdés műszaki megvalósíthatósága biztosítva legyen.”

A Bizottság 2019. december 31-ig hatásvizsgálatot készít azzal a céllal, hogy döntést hozzon a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjáról annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítson a referenciamutató-kezelők számára a (2a) bekezdésnek való megfelelésre. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus legkésőbb 2021. január 1-jén hatályba lép.

(2c) Az éghajlati technológia gyors fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a Bizottság beépítse az új innovációkat. A Bizottság ezért 2023. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet, és jelentést tesz közzé, amely elemzi az új rendelet és az új éghajlati technológia hatását annak érdekében, hogy a pénzügyi referenciamutatók ágazatát összhangba hozzák a Párizsi Megállapodás uniós jogszabályokba beépített kötelezettségvállalásaival, valamint az energiaunió irányításáról szóló.../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményekkel*+. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

____________________________

*  Az Európai Parlament és a Tanács ...-i (EU) .../... rendelete az Energiaunió irányításáról és a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 525/2013/EU rendelet (HL ...) hatályon kívül helyezéséről.”

+  HL: Kérjük, illessze be a 2016/0375(COD) dokumentumban található irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.

(4a)  A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19. cikk (2a) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól ...-tól/től [Kiadóhivatal: a módosító jogi aktus hatálybalépésének időpontja] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19. cikk (2a) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (2a) bekezdése, a 19. cikk (2a) bekezdése, a 20. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk (2) bekezdése, a 27. cikk (2) bekezdése, a 33. cikk (7) bekezdése, az 51. cikk (6) bekezdése és az 54. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

(4b)  Az 51. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Azok a Bizottság által e rendelet 20. cikkével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus által kritikusként megjelölt meglévő referenciamutatók, amelyek 2020. január 1-jéig nem felelnek meg az e rendelet 34. cikke szerinti engedélyezéshez szükséges követelményeknek, 2021. december 31-ig használhatók, amennyiben megszüntetésük hátrányosan érintené a pénzügyi stabilitást.”;

(4c)  Az 54. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Miután hatályba lépett a fenntartható befektetésekre vonatkozó átfogó és részletes keret, amelynek első építőeleme [a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet], a Bizottság a fenntartható befektetésekre vonatkozó keret alapján indokolatlan késedelem nélkül megvalósíthatósági jelentést tesz közzé, egyebek mellett az (EU) 2016/1011 rendelet „fenntarthatósági referenciamutatóra” vagy „környezeti, társadalmi és irányítási célokra irányuló referenciamutatóra” vonatkozó rendelkezéseiről. Ezt a jelentést elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.”

(5)  A szöveg e rendelet mellékletével egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A jövőbeli következetesség és a jogbiztonság biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az uniós taxonómiai rendelet hatálybalépésekor megvalósuljon a két szöveg közötti koherencia.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről  A Tanács részéről

az elnök  az elnök

MELLÉKLET

Az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók

Az éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó módszertan

1.  A karbonszegénységi referenciamutató kezelője – a fenntarthatósági mutatók és a mérésükhöz használt módszerek folyamatosan változó jellegét teljes mértékben tiszteletben tartva – formalizálja, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a referenciamutató kiszámítására használt módszertanokat, az (EU) 2016/943 irányelvben meghatározott nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) titkosságának és védelmének biztosítása mellett leírva a következőket:

a)    a ▌referenciamutató kiszámításához felhasznált, alapul szolgáló eszközök listája;

b)  valamennyi kritérium és módszer, beleértve a referenciamutató módszertana szerint használt kiválasztási, kizárási és súlyozó tényezőket, mérőszámokat és helyettesítőket;

c)  az olyan eszközök vagy vállalatok kizárására alkalmazott kritériumok, amelyekhez olyan szintű szénlábnyom vagy fosszilis tartalékok kapcsolódnak, amelyek miatt nem vehetők figyelembe a ▌referenciamutató részeként;

d)  ▌az indexportfólióban szereplő alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó kritériumok és tudományosan megalapozott módszertan, valamint adekarbonizációs pálya kiszámítása;

▌h)  a ▌bemeneti adatok típusa és forrása, valamint hogy hogyan használják azokat a referenciamutató módszertanán belül az alapul szolgáló eszközök kiválasztásának vagy kizárásának meghatározására, beleértve a következőket:

i.  a vállalat által ellenőrzött forrásokból származó, az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó kibocsátások;

ii.  a vásárolt villamos energia, gőz vagy a termelési láncnak a vállalat előtti fázisában előállított egyéb energiaforrások fogyasztásából származó, az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó kibocsátások;

iii.  olyan kibocsátások, amelyek egy vállalat működésének vagy alapul szolgáló eszközei valamelyikének következményei, de amelyek felett nem a vállalat, hanem kizárólag olyan vállalatok gyakorolnak közvetlen ellenőrzést, amelyek azt közvetett vagy „3. körbe tartozó” kibocsátásként azonosítják, és az adatok rendelkezésre állása esetén meg kell fontolni ezek beszámítását;

v.  a bemeneti adatok használnak-e globális standardokat, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoportjáét;

i)  az indexportfólió teljes szén-dioxid-kibocsátása és a referenciamutató által megvalósított ▌stratégia által az éghajlatváltozás mérséklésére gyakorolt becsült hatás;

j)  egy adott ▌ módszertani stratégia vagy célkitűzés elfogadásának magyarázata és annak kifejtése, hogy a módszertan miért alkalmas a referenciamutató környezeti célkitűzéseinek kiszámítására;

A Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatóra vonatkozó módszertan

(2)  A Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutató kezelője az éghajlatváltozási referenciamutató kezelőjére alkalmazandó kötelezettségeken túl közzéteszi a referenciamutatóban szereplő minden egyes alapul szolgáló eszköz szén-dioxid-kibocsátási hatását, és megadja azt a képletet vagy számítást, amelyet annak meghatározására használnak fel, hogy a kibocsátások összhangban vannak-e a Párizsi Megállapodás hőmérsékletre vonatkozó hosszú távú célkitűzésével.

A módszertan módosítása

(3)  Az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók kezelői elfogadják és a felhasználók előtt nyilvánosságra hozzák a módszertanukkal kapcsolatban javasolt minden lényeges változás eljárásait és indokait. Ezeknek az eljárásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük azzal az elsőrendű célkitűzéssel, hogy a referenciamutató számításai folyamatosan igazodnak az éghajlatváltozással vagy a Párizsi Megállapodással való összehangolással kapcsolatos célkitűzésekhez. Ezek az eljárások:

a)  előírják a felhasználók egyértelműen meghatározott időpontokhoz kötött, előzetes értesítését, amely lehetővé teszi számukra a javasolt módosítások elemzését és észrevételezését, figyelembe véve a referenciamutató-kezelő általános körülményekre vonatkozó értékelését is;

b)  lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy észrevételeket fűzzenek ezekhez a módosításokhoz, a kezelők számára pedig azt, hogy válaszoljanak ezekre az észrevételekre, amennyiben ezek az észrevételek egy adott konzultációs időszakot követően valamennyi piaci felhasználó számára elérhetőek, kivéve, ha az észrevételező fél bizalmas adatkezelést kért.

(4)  Az éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatók kezelői rendszeresen, legalább évente megvizsgálják módszertanaikat annak biztosítása érdekében, hogy azok megbízhatóan tükrözzék a megfogalmazott célkitűzéseket, továbbá eljárásaik vannak arra, hogy figyelembe vegyék az összes releváns felhasználó véleményét.”

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

  HL C […], […], […] o.

(3)

  HL C , , o.

(4)

  HL L 282., 2016.10.19., 4–18. o.

(5)

  COM(2016)0739.

(6)

  CO EUR 17, 5. KÖV.

(7)

  HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(8)

  COM(2018)0097.

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(11)

  A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (22.11.2018)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a fenntarthatósági mutatóknak a referenciamutatók módszertanába való beépítése és a karboncsökkentési referenciamutatók tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete30 egységes szabályokat állapít meg a referenciamutatókra vonatkozóan az Unióban és kitér a referenciamutatók különböző típusaira. Egyre több befektető alkalmaz karbonszegénységi befektetési stratégiát és veszi igénybe karbonszegénységi referenciamutatók segítségét a befektetési portfóliók teljesítményének összehasonlítására vagy mérésére.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete30 egységes szabályokat állapít meg a referenciamutatókra vonatkozóan az Unióban és kitér a referenciamutatók különböző típusaira. Egyre több befektető alkalmaz fenntartható befektetési stratégiát és veszi igénybe referenciamutatók segítségét a befektetési portfóliók teljesítményének összehasonlítására vagy mérésére.

__________________

__________________

30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről és a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Jelenleg sokféle indexet sorolnak egy csoportba karbonszegénységi indexként. Ezeket a karbonszegénységi indexeket referenciamutatóként használják a határokon átnyúlóan értékesített befektetési portfóliók és termékek esetében. A karbonszegénységi referenciamutatók minősége és integritása hatással van a belső piac hatékony működésére számtalan egyéni és kollektív befektetési portfólió esetében. A befektetési portfóliók esetében teljesítménymérésre használt sok karbonszegénységi indexet az egyik tagállamban bocsátják rendelkezésre, de más tagállamokban használják a portfólió- és vagyonkezelők, különösen az elkülönített befektetési számláknál és a kollektív befektetési rendszereknél. A portfólió- és vagyonkezelők ráadásul gyakran fedezik szén-dioxid-kitettségi kockázataikat más tagállamokban kidolgozott referenciamutatók használatával.

(8)  Jelenleg sokféle indexet sorolnak egy csoportba karbonszegénységi vagy fenntarthatósági indexként. Ezeket az indexeket referenciamutatóként használják a határokon átnyúlóan értékesített befektetési portfóliók és termékek esetében. A referenciamutatók minősége és integritása hatással van a belső piac hatékony működésére számtalan egyéni és kollektív befektetési portfólió esetében. A befektetési portfóliók esetében teljesítménymérésre használt sok karbonszegénységi és fenntarthatósági indexet az egyik tagállamban bocsátják rendelkezésre, de más tagállamokban használják a portfólió- és vagyonkezelők, különösen az elkülönített befektetési számláknál és a kollektív befektetési rendszereknél. A portfólió- és vagyonkezelők ráadásul gyakran fedezik szén-dioxid-kitettségi és környezeti kockázataikat más tagállamokban kidolgozott referenciamutatók használatával.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Különböző kategóriájú, sokféle célt szolgáló karbonszegénységi indexek jelentek meg a piacon. Míg egyes referenciamutatók célja egy szokványos befektetési portfólió szénlábnyomának csökkentése, más referenciamutatókhoz csak olyan komponenseket választanak, amelyek a Párizsi Megállapodásban megállapított 2 °C-os célkitűzés teljesülését hivatottak elősegíteni. A célkitűzések és stratégiák különbségei ellenére ezen referenciamutatók mindegyikére általában karbonszegénységi referenciamutatóként utalnak.

(9)  Különböző kategóriájú, sokféle célt szolgáló fenntarthatósági indexek jelentek meg a piacon. A célkitűzések és stratégiák különbségei ellenére ezen referenciamutatók mindegyikére általában fenntarthatósági referenciamutatóként utalnak.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Ahogy a Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportja is megállapította, a referenciamutatókat jobban össze kell hangolni a fenntarthatósággal, és tükrözniük kell a fenntarthatósági kockázatoknak való kitettséget. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra hatásra vonatkozóan ahhoz, hogy értékeljék portfóliójukat, a fosszilis tüzelőanyagoknak való kitettségen túl. A szén-dioxid-kitettségre való szűk összpontosítás azzal a negatív hatással járhat, hogy a beruházásokat olyan célok felé irányítják át, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ezért a referenciamutatók kezelőinek figyelembe kell venniük és közzé kell tenniük, hogy egy adott referenciamutató módszertanában milyen mértékben tükröződnek a fenntarthatósági (környezeti, társadalmi és irányítási) megfontolások.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b)  Ezért a referenciamutatók valamennyi kezelőjének bele kell foglalnia a referencia-módszertanba olyan kulcsfontosságú erőforrás-hatékonysági mutatókat, amelyek a CO2-kibocsátás mellett kiterjednek egyéb kibocsátásokra, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásra, a hulladékképződésre és a felhasznált energiára, megújuló energiára, nyersanyagokra, vízre és földterületekre, a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó nyomon követési keretrendszerében, a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervben, valamint „Az erőforrás-hatékonyságról: úton a körforgásos gazdaság felé” című 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően;

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c)  A Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának javaslata szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célkitűzésekre és fenntarthatósági megfontolásokra való utalásokat is bele kell vennie a referenciamutatókkal kapcsolatos iránymutatásába. Az ESMA-nak, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) együtt iránymutatást kell kidolgoznia a referenciamutató-kezelők számára, hogy a körkörös gazdaságra vonatkozó mutatókat is beépítsék a referenciamutatók módszertanába.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Az egyéni vagy kollektív befektetési portfólióknál használt karbonszegénységi referenciamutatók fő kategóriáinak pontosságát és integritását biztosító harmonizált keret hiányában valószínű, hogy a tagállami megközelítések különbségei akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

(11)  Az egyéni vagy kollektív befektetési portfólióknál használt referenciamutatók pontosságát és integritását biztosító harmonizált keret hiányában valószínű, hogy a tagállami megközelítések különbségei akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A belső piac megfelelő működésének fenntartása, működése feltételeinek további javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében ezért helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet oly módon történő módosítása, hogy az uniós szinten megállapítsa a harmonizált karbonszegénységi referenciamutatók szabályozási keretét.

(12)  A belső piac megfelelő működésének fenntartása, működése feltételeinek további javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében ezért helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet oly módon történő módosítása, hogy az uniós szinten megállapítsa a körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatóknak a referenciamutatók módszertanába való integrálása szabályozási keretét.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Szükséges továbbá világos különbséget tenni a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók között. Míg a karbonszegénységi referenciamutató alapjául szolgáló eszközöket az anyaindexhez képest az indexportfólió szén-dioxid-kibocsátása csökkentésének céljával kell kiválasztani, a karboncsökkentési index csak olyan komponensekből állhat, amelyek kibocsátási megtakarítása meghaladja szén-dioxid-kibocsátásukat.

(13)  Bár a körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatókat valamennyi referenciamutatóra vonatkozó módszertanba be kell építeni, be kellene vezetni a pozitív hatásra vonatkozó referenciamutatók kategóriáját. A karboncsökkentési referenciamutató alapjául szolgáló eszközök csak olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek nettó hatása a körforgásos gazdaságra vonatkozó harmonizált gazdasági mutatók alapján pozitív .

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Minden vállalatnak, amelynek eszközét egy karboncsökkentési referenciamutató alapjául szolgáló eszköznek választanak, több szén-dioxid-kibocsátást kell megtakarítania, mint amennyit előállít, és így kedvező hatást gyakorol a környezetre. Azoknak a vagyon- és portfóliókezelőknek, akik azt állítják, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban álló befektetési stratégiát alkalmaznak, tehát karboncsökkentési referenciamutatókat kell használniuk.

(14)  Minden vállalatnak, amelynek eszközét egy karboncsökkentési referenciamutató alapjául szolgáló eszköznek választanak, kedvező nettó hatást kell gyakorolnia a környezetre. Azoknak a vagyon- és portfóliókezelőknek tehát, akik fenntartható befektetési stratégiát alkalmaznak, karboncsökkentési referenciamutatókat kell használniuk.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Számos referenciamutató-kezelő azt állítja, hogy referenciamutatói környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket valósítanak meg. E referenciamutatók felhasználói azonban nem mindig rendelkeznek az arra vonatkozó szükséges információval, hogy a kérdéses referenciamutató-kezelők által alkalmazott módszertan milyen mértékben veszi figyelembe ezeket a környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket. A meglévő információk emellett gyakran elszórtan elérhetők, és nem teszik lehetővé a határokon átívelő befektetési célú hatékony összehasonlítást. Ahhoz, hogy a piaci szereplők megalapozott döntéseket hozhassanak, a referenciamutató-kezelők számára elő kell írni annak közzétételét, hogy az általuk alkalmazott módszertan hogyan veszi figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket az állításuk szerint ilyen tényezőket megvalósító egyes referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében. Ezt az információt a referenciamutató-nyilatkozatban is közölni kell. Azokra a referenciamutató-kezelőkre, akik nem valósítanak meg vagy vesznek figyelembe környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket, ez a közzétételi kötelezettség nem vonatkozik.

(15)  A referenciamutatók felhasználói nem mindig rendelkeznek az arra vonatkozó szükséges információval, hogy a kérdéses referenciamutató-kezelők által alkalmazott módszertan milyen mértékben veszi figyelembe ezeket a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat és hatást. A meglévő információk gyakran elszórtan elérhetők, és nem teszik lehetővé a határokon átívelő befektetési célú hatékony összehasonlítást. Ahhoz, hogy a piaci szereplők megalapozott döntéseket hozhassanak, minden referenciamutató-kezelő számára elő kell írni annak közzétételét, hogy az általuk alkalmazott módszertan hogyan tartalmazza a körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatókat az egyes referenciamutatók esetében. Ezt az információt közölni kell a referenciamutató-nyilatkozatban.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Ugyanezen okokból a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek a számításokhoz használt módszertanukat közzé kell tenniük. E tájékoztatás részeként be kell mutatni, hogy az alapul szolgáló eszközöket hogyan választották ki és súlyozták, és hogy mely eszközöket zárták ki és miért. A referenciamutató-kezelőknek azt is meg kell határozniuk, hogy a karbonszegénységi referenciamutatók miben térnek el az alapul szolgáló anyaindextől, elsősorban az alkalmazott súlyozást, a piaci tőkeértéket és az alapul szolgáló eszközök pénzügyi teljesítményét tekintve. Annak értékeléséhez, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie, hogy az alapul szolgáló eszközök szénlábnyomát és szén-dioxid-megtakarítását hogyan számították ki, továbbá azok értékét, ideértve a referenciamutató teljes szénlábnyomát, valamint a felhasznált adatok típusát és forrását. Ahhoz, hogy a vagyonkezelők befektetési stratégiájukhoz a legmegfelelőbb referenciamutatót választhassák ki, a referenciamutató-kezelőknek meg kell magyarázniuk, hogy mi alapján határozták meg a módszertan paramétereit, továbbá azt, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, ideértve annak hatását az éghajlatváltozás mérséklésére. A közzétett információnak ki kell terjednie a felülvizsgálatok gyakoriságával és az alkalmazott eljárással kapcsolatos részletekre is.

(16)  Ugyanezen okokból a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek a számításokhoz használt módszertanukat közzé kell tenniük. E tájékoztatás részeként be kell mutatni, hogy az alapul szolgáló eszközöket hogyan választották ki és súlyozták, és hogy mely eszközöket zárták ki és miért. A referenciamutató-kezelőknek azt is meg kell határozniuk, hogy a karboncsökkentési referenciamutatók miben térnek el az alapul szolgáló anyaindextől, elsősorban az alkalmazott súlyozást, a piaci tőkeértéket és az alapul szolgáló eszközök pénzügyi teljesítményét tekintve. Annak értékeléséhez, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez, a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie, hogy az alapul szolgáló eszközök környezeti hatását és kockázatait hogyan számították ki, továbbá azok értékét, ideértve a referenciamutató teljes környezeti lábnyomát, valamint a felhasznált adatok típusát és forrását. Ahhoz, hogy a vagyonkezelők befektetési stratégiájukhoz a legmegfelelőbb referenciamutatót választhassák ki, a referenciamutató-kezelőknek meg kell magyarázniuk, hogy mi alapján határozták meg a módszertan paramétereit, továbbá azt, hogy a referenciamutató hogyan járul hozzá a környezeti célkitűzésekhez. A közzétett információnak ki kell terjednie a felülvizsgálatok gyakoriságával és az alkalmazott eljárással kapcsolatos részletekre is.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Ezenfelül a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek közzé kell tenniük a szóban forgó referenciamutató alapjául szolgáló egyes eszközök karboncsökkentési hatását, megadva azt a módszert, amellyel meghatározzák, hogy a kibocsátási megtakarítások meghaladják-e a befektetési eszköz szénlábnyomát.

(17)  Ezenfelül a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek közzé kell tenniük a szóban forgó referenciamutató alapjául szolgáló egyes eszközök pozitív környezeti hatását, megadva azt a módszert, amellyel meghatározzák, hogy pozitív-e a nettó környezeti hatás..

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak biztosítása érdekében, hogy a kiválasztott éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzés továbbra is teljesüljön, a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek rendszeresen felül kell vizsgálniuk módszertanaikat és tájékoztatniuk kell a felhasználókat minden jelentős változás esetén alkalmazott eljárásról. Jelentős változás bevezetésekor a referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük a változás okait, és meg kell magyarázniuk, hogy a változás hogyan áll összhangban a referenciamutatók eredeti célkitűzéseivel.

(18)  Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők pontos tájékoztatást kapjanak, a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók kezelőinek rendszeresen felül kell vizsgálniuk módszertanaikat és tájékoztatniuk kell a felhasználókat minden jelentős változás esetén alkalmazott eljárásról. Jelentős változás bevezetésekor a referenciamutató-kezelőknek közzé kell tenniük a változás okait, és meg kell magyarázniuk, hogy a változás hogyan áll összhangban a referenciamutatók eredeti célkitűzéseivel.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Az átláthatóság növelése és a harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket figyelembe vevő referenciamutató-kezelőkre vonatkozó közzétételi kötelezettség minimálisan szükséges tartalmának konkrétabb meghatározására és a karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók módszertanának harmonizációjára vonatkozó minimumstandardok meghatározására, ideértve az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások és szén-dioxid-megtakarítások kiszámításának módszerét, figyelemmel a 2013/179/EU bizottsági ajánlás31 2. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, a termék és a szervezet környezeti lábnyomára vonatkozó módszerre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(19)  Az átláthatóság növelése és a harmonizáció megfelelő szintjének biztosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a referenciamutató-kezelőkre vonatkozó, közzétételi kötelezettség minimálisan szükséges tartalmának konkrétabb meghatározására és a körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatóknak a referenciamutatók módszertanába való integrálására vonatkozó minimumstandardok meghatározására, ideértve az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó nettó környezeti hatás kiszámításának szabványosított módszerét, figyelemmel a 2013/179/EU bizottsági ajánlás31 2. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, a termék és a szervezet környezeti lábnyomára vonatkozó módszerre, valamint a Bizottság körforgásos gazdaságot nyomon követő platformjában és a Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében meghatározott, a körforgásos gazdaságra vonatkozó mutatókra. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

__________________

31 A Bizottság 2013. április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

31 A Bizottság 2013. április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

3 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

23a.  „karbonszegénységi referenciamutató”: referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, hogy az így kapott referenciamutató-portfólió szén-dioxid-kibocsátása kisebb legyen a szokványos, tőkeértékkel súlyozott referenciamutatót alkotó eszközökhöz képest, és amelyet a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott standardoknak megfelelően állítottak össze;

23a.  „Pozitív környezeti hatásra vonatkozó referenciamutató”: referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában pozitív nettó környezeti lábnyomuk alapján választják ki, és amelyet a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott standardoknak megfelelően állítottak össze;

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

3 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

23b.  „karboncsökkentési referenciamutató”: referenciamutató, amelyhez az alapul szolgáló eszközöket e bekezdés 1. pontja b) alpontjának ii. alpontja alkalmazásában úgy választják ki, hogy azok szén-dioxid-kibocsátási megtakarítása meghaladja az eszközök szénlábnyomát, és amelyet a 19a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott standardoknak megfelelően állítottak össze;

törölve

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

(EU) 2016/1011 rendelet

13 cikk – 1 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  annak magyarázatát, hogy az a) pontban meghatározott módszertan fő elemei hogyan jelenítik meg az egyes környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket megvalósítani kívánó vagy azokat figyelembe vevő referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

d)  annak magyarázatát, hogy az a) pontban meghatározott módszertan fő elemei hogyan jelenítik meg az egyes környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket, ideértve a körforgásos gazdaságra vonatkozó legfontosabb mutatókat, mint például a CO2-kibocsátásra, az egyéb kibocsátásokra, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásra, a hulladéktermelésre, valamint a felhasznált energiára, megújuló energiára, nyersanyagokra, vízre és földterületekre vonatkozókat, a Bizottságnak a körforgásos gazdaság nyomon követési keretrendszeréről szóló közleményében meghatározottak szerint.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

(EU) 2016/1011 rendelet

13 cikk – 2 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés d) pontjában említett magyarázat minimálisan szükséges tartalmának közelebbi meghatározása céljából.

(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés d) pontjában említett magyarázat minimálisan szükséges tartalmának közelebbi meghatározása céljából, valamint a 27. cikk (2a) bekezdésében említett referenciamutató-nyilatkozattal kapcsolatos iránymutatás frissítése érdekében, hogy tartalmazza a környezeti, társadalmi és irányítási, valamint a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatos hivatkozásokat;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

III cím – 3 a fejezet – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók

Pozitív környezeti hatásra vonatkozó referenciamutató.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

19 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A III. mellékletben megállapított követelményeket a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók biztosítására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra alkalmazandók a II., III. és IV. címben foglalt követelmények mellett vagy azok helyett.

(1)  A III. mellékletben megállapított követelményeket a pozitív környezeti hatásra vonatkozó referenciamutatók biztosítására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra alkalmazandók a II., III. és IV. címben foglalt követelmények mellett vagy azok helyett.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

19 a cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók minimumstandardjainak közelebbi meghatározására, ideértve a következőket:

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pozitív környezeti hatásra vonatkozó referenciamutatók minimumstandardjainak közelebbi meghatározására, a Párizsi Megállapodás uniós jogszabályokba beépített kötelezettségvállalásainak megfelelően, ideértve a következőket:

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

19 a cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások és szén-dioxid-megtakarítások kiszámításának módszere.

c)  az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátások, egyéb kibocsátások, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás, a hulladékképződés és a felhasznált energia, megújuló energia, nyersanyagok, víz és földterületek kiszámításának módszere.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

27 cikk – 2 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2a)  A (2) bekezdésben megállapított minden egyes követelmény tekintetében a referenciamutató-nyilatkozatban meg kell magyarázni, hogy az egyes környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket megvalósítani kívánó vagy azokat figyelembe vevő, rendelkezésre bocsátott és közzétett referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők.

(2a)  a (2) bekezdésben megállapított minden egyes követelmény tekintetében a referenciamutató-nyilatkozatban meg kell magyarázni, hogy a rendelkezésre bocsátott és közzétett referenciamutatók vagy referenciamutató-család esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

(EU) 2016/1011 rendelet

27 cikk – 2 b bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2a) bekezdésben említett információk közelebbi meghatározására.

(2b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2a) bekezdésben említett információk közelebbi meghatározására, valamint a referenciamutató-nyilatkozatra vonatkozó útmutatás frissítésére – annak a környezeti, társadalmi és irányítási, illetve fenntarthatósági megfontolásokkal való kiegészítése – céljából.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 alcím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók

Karboncsökkentési referenciamutatók.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 alcím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A karbonszegénységi referenciamutatókra vonatkozó módszertan

A karboncsökkentési referenciamutatóra vonatkozó módszertan

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  A karbonszegénységi referenciamutató kezelője formalizálja, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a karbonszegénységi referenciamutatók kiszámítására használt módszertanokat, leírva a következőket:

1.  A karboncsökkentési referenciamutató kezelője formalizálja, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a körforgásos gazdaságra vonatkozó referenciamutatók kiszámítására használt módszertanokat, leírva a következőket:

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a karbonszegénységi referenciamutató kiszámításához felhasznált, alapul szolgáló eszközök listája;

a)  a nettó karboncsökkentési referenciamutató kiszámításához felhasznált, alapul szolgáló eszközök listája;

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az olyan eszközök vagy vállalatok kizárására alkalmazott kritériumok, amelyekhez olyan szintű szénlábnyom vagy fosszilis tartalékok kapcsolódnak, amelyek miatt nem vehetők figyelembe a karbonszegénységi referenciamutató részeként;

c)  az olyan eszközök vagy vállalatok kizárására alkalmazott kritériumok, amelyek nettó környezeti hatása negatív, és ezért nem vehetők figyelembe a karboncsökkentési referenciamutató részeként;

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az arra vonatkozó kritériumok és módszerek, hogy a karbonszegénységi referenciamutató hogyan méri az indexportfólióban szereplő alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó szénlábnyomot és szén-dioxid-megtakarítást;

d)  az arra vonatkozó kritériumok és módszerek, hogy a karboncsökkentési referenciamutató hogyan méri az indexportfólióban szereplő alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó környezeti hatást;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a karbonszegénységi referenciamutató és a fölérendelt index közötti indexkövetési hiba;

e)  a karboncsökkentési referenciamutató és a fölérendelt index közötti indexkövetési hiba;

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a karbonszegény eszközök kedvező újrasúlyozása a karbonszegénységi referenciamutatóban a fölérendelt indexhez képest, és annak kifejtése, hogy a karbonszegénységi referenciamutató kiválasztott célkitűzésének tükrözése érdekében miért van szükség erre a újrasúlyozásra;

f)  a pozitív környezeti hatású eszközök kedvező újrasúlyozása a referenciamutatóban a fölérendelt indexhez képest, és annak kifejtése, hogy a karboncsökkentési referenciamutató kiválasztott célkitűzésének tükrözése érdekében miért van szükség erre a újrasúlyozásra;

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  a karbonszegénységi referenciamutató részét képező értékpapírok piaci értéke és a fölérendelt indexben szereplő értékpapírok piaci értéke közötti arány;

g)  a karboncsökkentési referenciamutató részét képező értékpapírok piaci értéke és a fölérendelt indexben szereplő értékpapírok piaci értéke közötti arány;

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – h pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  a karbonszegénységi referenciamutatóba beemelhető eszközök vagy vállalatok kiválasztásához használt bemeneti adatok típusa és forrása, beleértve a következőket:

h)  a karboncsökkentési referenciamutatóba beemelhető eszközök vagy vállalatok kiválasztásához használt bemeneti adatok típusa és forrása, beleértve a következőket:

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – h pont – v a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

va.  a körforgásos gazdaságra vonatkozó egyéb mutatókon alapuló hatás, a Bizottság körforgásos gazdaság nyomon követési keretrendszerében és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervben meghatározottak szerint, beleértve a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást, a hulladéktermelést, valamint az energia, a megújuló energia, a nyersanyagok, a víz és a földterületek felhasználását.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i)  az indexportfólió teljes szénlábnyom-kitettsége és a referenciamutató által megvalósított karbonszegénységi stratégia által az éghajlatváltozás mérséklésére gyakorolt becsült hatás;

i)  az indexportfólió nettó környezeti hatása és a referenciamutató által megvalósított stratégia által a környezetre gyakorolt becsült hatás;

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j)  egy adott karbonszegénységi módszertani stratégia elfogadásának magyarázata, és annak kifejtése, hogy a módszertan miért alkalmas a referenciamutató karbonszegénységi célkitűzéseinek kiszámítására;

j)  egy adott környezeti módszertani stratégia vagy fenntarthatósági célkitűzés elfogadásának magyarázata, és annak kifejtése, hogy a módszertan miért alkalmas a referenciamutató környezeti hatásra vonatkozó és fenntarthatósági célkitűzéseinek kiszámítására;

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 3 alcím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A karboncsökkentési referenciamutatóra vonatkozó módszertan

A karboncsökkentési referenciamutatóra vonatkozó további módszertan

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  A karboncsökkentési referenciamutató kezelője a karbonszegénységi referenciamutató kezelőjére alkalmazandó kötelezettségeken túl közzéteszi a referenciamutatóban szereplő minden egyes alapul szolgáló eszköz karboncsökkentési hatását, és megadja azt a képletet vagy számítást, amelyet annak meghatározására használnak fel, hogy a kibocsátásmegtakarítás meghaladja-e a befektetési eszköz vagy a vállalat szénlábnyomát.

2.  A karboncsökkentési referenciamutató kezelője a fenti kötelezettségeken túl közzéteszi a referenciamutatóban szereplő minden egyes alapul szolgáló eszköz pozitív környezeti hatását, és megadja azt a képletet vagy számítást, amelyet a nettó hatás meghatározására használnak fel.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  A karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók kezelői elfogadják és a felhasználók előtt nyilvánosságra hozzák a módszertanukkal kapcsolatban javasolt minden lényeges változás eljárásait és indokait. Ezeknek az eljárásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük azzal az elsőrendű célkitűzéssel, hogy a referenciamutató számításai folyamatosan igazodnak a karbonszegénységre vagy a karboncsökkentésre irányuló célkitűzésekhez. Ezek az eljárások:

3.  A karboncsökkentési referenciamutatók kezelői elfogadják és a felhasználók előtt nyilvánosságra hozzák a módszertanukkal kapcsolatban javasolt minden lényeges változás eljárásait és indokait. Ezeknek az eljárásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük azzal az elsőrendű célkitűzéssel, hogy a referenciamutató számításai folyamatosan igazodnak a nettó karboncsökkentésre irányuló célkitűzésekhez. Ezek az eljárások:

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  A karbonszegénységi és a karboncsökkentési referenciamutatók kezelői rendszeresen megvizsgálják módszertanaikat annak biztosítása érdekében, hogy azok megbízhatóan tükrözzék az karbonszegénységre vagy a karboncsökkentésre irányuló célkitűzéseket, továbbá eljárásaik vannak arra, hogy figyelembe vegyék az adott felhasználók véleményeit.

4.  A karboncsökkentési referenciamutatók kezelői rendszeresen megvizsgálják módszertanaikat annak biztosítása érdekében, hogy azok megbízhatóan tükrözzék a megfogalmazott célkitűzéseket, továbbá eljárásaik vannak arra, hogy figyelembe vegyék az adott felhasználók véleményeit.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók

Hivatkozások

COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

5.7.2018

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.7.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Adina-Ioana Vălean

21.6.2018

Az elfogadás dátuma

20.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

18

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Seb Dance, Mark Demesmaeker, Bas Eickhout, Francesc Gambús, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cristian-Silviu Buşoi, Nicola Caputo, Michel Dantin, Martin Häusling, Gesine Meissner, Tilly Metz, Ulrike Müller, Sirpa Pietikäinen, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mercedes Bresso, Innocenzo Leontini, Olle Ludvigsson, Ana Miranda

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

28

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Valentinas Mazuronis, Gesine Meissner, Ulrike Müller, Frédérique Ries

NI

Zoltán Balczó

PPE

Innocenzo Leontini, Sirpa Pietikäinen

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Mercedes Bresso, Nicola Caputo, Nessa Childers, Seb Dance, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Marco Affronte, Bas Eickhout, Martin Häusling, Benedek Jávor, Tilly Metz, Ana Miranda

18

-

ECR

Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Julia Reid

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Cristian-Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Michel Dantin, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Esther Herranz García, Giovanni La Via, Peter Liese, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Adina-Ioana Vălean

3

0

ECR

Mark Demesmaeker, John Procter

EFDD

Sylvie Goddyn

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A karbonszegénységi referenciamutatók és a karboncsökkentési referenciamutatók

Hivatkozások

COM(2018)0355 – C8-0209/2018 – 2018/0180(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

24.5.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

5.7.2018

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

5.7.2018

ITRE

5.7.2018

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

18.6.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Neena Gill

31.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

18.10.2018

19.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

13.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Jonás Fernández, Stefan Gehrold, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Petr Ježek, Barbara Kappel, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Alex Mayer, Ana Miranda, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Ralph Packet, Dariusz Rosati, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Mady Delvaux, Manuel dos Santos, Ramón Jáuregui Atondo, Syed Kamall, Lieve Wierinck

Benyújtás dátuma

20.12.2018


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

42

+

ALDE

Petr Ježek, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Syed Kamall, Bernd Lucke, Ralph Packet, Kay Swinburne

EFDD

Marco Valli

ENF

Barbara Kappel

GUE/NGL

Matt Carthy, Martin Schirdewan, Miguel Viegas

PPE

Stefan Gehrold, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Dariusz Rosati, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Ramón Jáuregui Atondo, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alex Mayer, Manuel dos Santos, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Jakob von Weizsäcker

VERTS/ALE

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Ana Miranda, Molly Scott Cato

1

-

ENF

Marco Zanni

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. január 11.Jogi nyilatkozat