Eljárás : 2018/2115(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0031/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0031/2019

Viták :

PV 12/03/2019 - 20
CRE 12/03/2019 - 20

Szavazatok :

PV 13/03/2019 - 11.23
CRE 13/03/2019 - 11.23
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0187

JELENTÉS     
PDF 200kWORD 62k
28.1.2019
PE 623.704v02-00 A8-0031/2019

az Európai Parlament Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegére vonatkozó ajánlásáról

(2018/2115(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Anna Elżbieta Fotyga

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

az Európai Parlament Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegére vonatkozó ajánlásáról

(2018/2115(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i és október 18-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, 2018. április 26-i közleményére (COM(2018)0236),

–  tekintettel a 2018. szeptember 26-án közzétett, a félretájékoztatásról szóló uniós gyakorlati kézikönyvre,

–  tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés kerete – európai uniós válasz” című, 2016. április 6-i közös közleményére (JOIN(2016)0018),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében” című, 2016. április 20-i közleményére (COM(2016)0230),

–  tekintettel a Demokráciáért Európai Alapítvány által a keleti partnerség keretében és azon túl folyó orosz nyelvű médiakezdeményezésekről „Bringing Plurality and Balance to the Russian Language Media Space” (A pluralitás és az egyensúly megteremtése az orosz nyelvű médiatérben) címmel készített megvalósíthatósági tanulmányra,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének „Az Unió szerepe a változó globális környezetben: egy összekapcsoltabb, feszültségekkel teli és összetettebb világban” című, 2015. május 18-i jelentésére, és az EU új globális biztonsági stratégiájáról folyó munkára,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló 2017. november 15-i ajánlására(2),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Ellenálló képesség, elrettentés és védelem – erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban” című, 2017. szeptember 13-i közös közleményére (JOIN(2017)0450),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Az ellenállóképesség stratégiai megközelítése az EU külső tevékenységeiben” című, 2017. június 7-i közös közleményére (JOIN(2017)0021),

–  tekintettel Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkére, amely fenntartja a jogot, hogy véleménye miatt senkit ne érjen zaklatás és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési eszközzel,

–  tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló 2018. július 10-i együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ véleményalkotási és -nyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselőjének, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadójának, valamint a Népek Jogai Afrikai Bizottsága véleménynyilvánítás szabadságával és az információhoz való hozzáféréssel foglalkozó különleges előadójának 2017. március 3-i, a véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint az „álhírekről”, a félretájékoztatásról és a propagandáról szóló együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadójának 2018. április 6-i jelentésére,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2018. november 29-i, a tudományos élet szabadságának az Európai Unió külső tevékenysége keretében biztosítandó védelemről szóló ajánlásáról(3),

–  tekintettel a legutóbbi, a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló, az Europol által készített 2018-as jelentésre, amely kiemeli a terrorista csoportok növekvő tevékenységét a kibertérben és más bűnözői csoportokkal való lehetséges konvergenciájukat;

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „A félretájékoztatás elleni cselekvési terv” című, 2018. december 5-i közös közleményére (JOIN(2018)0036), valamint a Bizottságnak az „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közlemény (COM(2018)0794) végrehajtásáról szóló, azonos keltezésű jelentésére,

–  tekintettel a Választási integritással foglalkozó Transzatlanti Bizottság munkájára,

–  tekintettel a Santa Clara tartalommoderálási gyakorlatok átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó elveire,

–  tekintettel a stratégiai kommunikációra vonatkozó 2015. június 22-i uniós cselekvési tervre

–  tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0031/2019),

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, illetve a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

2018 . évi helyzet – A hibrid hadviselés kezelése

a)  hangsúlyozzák, hogy a szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a médiapluralizmus az ellenállóképes demokratikus társadalmak középpontjában állnak és a leghatásosabb védőgátat jelentik a félretájékoztatási kampányok és az ellenséges propaganda ellenében; aggodalmát fejezi ki a média szabadságának romlása és az újságírók elleni támadások miatt; megjegyzi, hogy további lépéseket kell tenni az összes érintett érdekelt féllel együtt a médián belüli tulajdonviszonyok és a médiapluralizmus átláthatóságának biztosítása érdekében, anélkül, hogy cenzúrázási rendszert érvényesítenének, és védeni kell a támogató környezetet a széles körű tájékoztatás, az ötletek, a többféle média és a civil társadalom palettája számára, valamint erőfeszítéseket kell tenni a félretájékoztatás és a propaganda felismerése és az ezekkel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében; vonjanak be e folyamatokba minden illetékes érdekeltet, beleértve a fő sajtó „újságíróit” és a médiával foglalkozó szervezeteket; hangsúlyozza a közcélú műsorszolgáltatás működő rendszere biztosításának fontosságát, amely standardot állít a pártatlan és objektív információközlés módjáról, összhangban az újságírás etikai szabályaival és legjobb gyakorlataival;

b)  fontolják meg mind uniós, mind nemzetközi szinten kötelező jogi keret kidolgozását a hibrid hadviselés – beleértve a számítógépes és információs hadviselést is – kezelésére, amely lehetővé tenné, hogy az Unió határozott választ adhasson, beleértve az e kampányok szervezéséért és végrehajtásáért felelősök elleni célzott korlátozó intézkedéseket, és aminek szükségességét jól bizonyította az állami és nem állami szereplők ellenséges fellépése ezeken a területeken;

c)  fontolják meg, hogy a Dáis megváltoztatta a taktikáját és weboldalak használata helyett az iszlamista csoportok körében is népszerű titkosított üzenetküldési szolgáltatásra váltott;

d)  támogassák a propagandát és félretájékoztatást vizsgáló, növekvő számú állami intézményt, szakértői csoportokat és nem kormányzati szervezeteket, illetve a polgárközeli kibertevékenységeket is; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy az új rendeletek – beleértve a általános adatvédelmi rendeletet és a közelgő e-magánéletről szóló rendeletet, ami a közösségi platformok rosszindulatú felhasználása elleni védőintézkedés – alapos értékelésének előkészítése révén foglalkozzanak alaposabban a kérdéssel; biztosítsák, hogy az EU stratégiai kommunikációja az európai napirenden kiemelt fontosságú kérdéssé váljon, és hogy az uniós intézmények és a tagállamok együttműködjenek az ilyen jelenségek megelőzésében, szem előtt tartva, hogy a félretájékoztatás és a propaganda virágzik a polarizált környezetben, ahol egyre csökken a média iránti bizalom;

e)  sürgessék azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is tagadják a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda, a félretájékoztatás fő forrásai Európában való létezését, valamint a közvéleményre gyakorolt hatásukat, hogy ismerjék el ezeket, és ösztönözzék e tagállamokat, hogy tegyenek proaktív intézkedéseket az ilyen propaganda ellensúlyozása és felszámolása érdekében, beleértve a harmadik országok általi bizonyított kémkedés eseteit is; kérjék fel az összes tagállamot, hogy értékeljék a területükön fennálló helyzetet, és saját hatáskörükben tegyenek megfelelő beruházásokat az ellenséges harmadik felek által folytatott stratégiai kommunikáció ellen, és javítsák a polgárok félretájékoztatást felismerő képességét, valamint ösztönözzék a tagállamokat az erre vonatkozó hatékony információcsere biztosítására; hívják fel az európai vezetőket, akik még mindig nem fordítottak kellő figyelmet erre a fenyegetésre, hogy ismerjék fel az ellenséges információs hadviselés elleni küzdelemre szolgáló stratégiai ébredés sürgető szükségességét;

f)  sürgessék a tagállamokat az oktatási intézkedésekbe történő proaktív befektetésre, amelyek a félretájékoztatás kialakításának és terjesztésének különböző módjairól tartanak képzést annak érdekében, hogy javítsák a polgárok képességét, hogy felismerjék és elhárítsák a félretájékoztatásokat;

g)  ösztönözzék a tagállamokat, hogy a propaganda, a manipuláció és a félretájékoztatás – beleértve a számítógépes és az információs hadviselés – kezelése érdekében biztosítsák a hatékony információcserét minden illetékes hatóságuk között;

h)  növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez jelenti a félretájékoztatás elsődleges forrását Európában;

Valótlan információk terjesztése, félretájékoztatás és propaganda az EU-val és szomszédaival szemben – típusaik

i)  ismerjék el az EU és szomszédai befolyásolása típusainak és eszközeinek feltárása érdekében számos helyen eddig elvégzett munkát; növeljék a tudatosságot a folyamatos félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatban, illetve fordítsanak fokozott figyelmet ezek hatásának és hatékonyságának alapos elemzésére az ellenintézkedések proaktív és gyors módon történő kidolgozása céljából; ösztönözzék a tagállamokat állandó struktúrák létrehozására a félretájékoztatás azonosítása, megakadályozása és ellensúlyozása céljából; hangsúlyozza, hogy a félretájékoztatási kampányok egy szélesebb stratégia részét képezik, és általában más ellenséges tevékenységek is kísérik, és hogy különösen a katonai offenzívákat kísérő információs hadviselést komolyan kell venni, és eltökéltséggel, egységgel és erővel kell ellene fellépni;

j)  figyelmeztessenek a mesterséges intelligencia hatásával és álhírek terjesztésével kapcsolatos gyors fejlődésével kapcsolatban, és aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan képes lesz önállóan további képességeket fejleszteni önmagának; fordítsanak jelentős forrásokat a mesterséges intelligencia és az informatikai hadviselés kereszteződésében a kutatásra és fejlesztésre, tekintettel a mesterséges intelligencia növekvő képességeire a propaganda és a félretájékoztatás – beleértve a deepfake videók – terjesztésének területén;

k)  összpontosítsanak az önkényuralmi szereplők – például Irán – folyamatos félretájékoztatására, akik álhírterjesztése feszültséget kelt az instabil konfliktusövezetekben, és ugyanakkor az európai lakosságot veszi célba aljas szándékának elrejtése érdekében. sürgessék a tagállamokat az ilyen fellépések ellensúlyozására a fokozott együttműködés és a hasonló országok és nem kormányzati szervezetek tapasztalatainak hasznosítása révén;

l)  összpontosítsanak a félretájékoztatás kialakítására és terjesztésére használt eszközök – ideértve a propaganda terjesztésének új módjait, amelyek többféle alacsony szintű weboldal, üzenetküldő magánalkalmazások, keresőmotor-optimalizálás, manipulált hangok vagy videó, mesterséges intelligencia, online hírportálok és Tv-állomások felhasználásával terjesztik a különösen az önkényuralmi szereplők számára vonzó fő üzeneteket és narratívákat kiadó véleményformálók és állami irányítású vagy államilag finanszírozott intézmények részéről megfogalmazott fő narratívákat – folyamatosan növekvő kifinomultságával kapcsolatos uniós és tagállami válaszokra és adaptálják ezeket; határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea és mások egyre agresszívebb fellépését ebben az összefüggésben, amelynek célja az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásása vagy felfüggesztése, valamint a választások befolyásolása és a szélsőséges mozgalmak támogatása, figyelembe véve, hogy a kibertámadások mértéke folyamatosan növekszik;

m)  fordítsanak különös figyelmet az erőszakra, rasszizmusra, öngyilkos merényletekre, „külföldi harcosok” toborzására, különböző bűncselekményekre vagy egy vagy több ilyen tevékenységre való felbujtást célzó üzenetekre és tartalomra;

Ipar és közösségi média

n)  miközben elismeri, hogy a közösségi médiavállalatok új erőfeszítéseket tesznek a félretájékoztatás kezelése érdekében, különös figyelmet fordítanak a félretájékoztatásról szóló uniós magatartási kódex hatékony végrehajtására, ugyanakkor az EU szomszédjait és partnerországait is felhívják arra, hogy csatlakozzanak az EU félretájékoztatásról szóló magatartási kódexéhez, valamint különös figyelmet fordítanak a titkosított üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi média használatával kapcsolatos olyan új taktikákra, amelyek – az ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – a gyűlöletet és az erőszakot szító legáltalánosabb eszközöket jelentik a félretájékoztatás, az ellenséges propaganda és a tartalmak terjesztésében;

o)  a tagállamokkal együtt szabályozzák a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók fellépéseit, és biztosítsák azok teljes átláthatóságát és különösen elszámoltathatóságukat, az egész EU-ra kiterjedő megközelítést alkalmazva, és tegyék lehetővé nemcsak a szerzők, de a benyújtott politikai tartalmak szponzorai személyazonosságának és hollétének azonosítását, valamint vonják felelősségre a vállalatokat a félretájékoztatást elősegítő automatizált ajánlási rendszerek társadalmi hatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a vállalatok felelősek a rendszeres hamis hírek gyors visszavonásáért; sürgeti a tagállamokat, tagjelölt országokat és társult országokat olyan hatékony és egyértelmű jogszabályok elfogadására, amelyek biztosítják a média-tulajdonviszony átláthatóságát; fordítsanak különös figyelmet az EU-ban és a partnerországokon belül működő, autoritárius államokkal kapcsolatot fenntartó nem kormányzati szervezetek finanszírozására, átláthatóságára és célkitűzéseire;

p)  bizonyosodjanak meg róla, hogy az ipar és az online platformok a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódex kötelezettségeinek megfelelően működik és hatékonyan kezelik a félretájékoztatás problémáját a következők révén: i. a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása a megbízók azonosságának hatékony átvilágítása alapján, ii. határozott fellépés a szolgálataikon tevékenykedő hamis felhasználói fiókok szemben, iii. az automatizált botokkal való visszaélés azonosítása, és iv. hatékony együttműködés a független tényfeltárókkal;

q)  sürgessék a közösségi médiát működtető vállalatokat és az üzenetküldő szolgáltatókat, hogy biztosítsák a teljes mértékű megfelelést az uniós adatvédelmi jogszabályoknak és más rendeleteknek, és szorosan működjenek együtt az állami hatóságokkal valamennyi olyan nyomozásban, amely az ellenséges célokat szolgáló platformok feltételezett használatát vizsgálja, valamint hogy sor kerüljön a hamis információk és propaganda terjesztésében elmarasztalható entitások átlátható átvilágítására; felszólítja a technológiai vállalatokat, hogy fektessenek be többet a propaganda azonosítására szolgáló eszközökbe, az online elszámoltathatóság javításába, és a platformjukon szereplő felhasználók csatlakkozás előtti jobb személyazonosság-ellenőrzésébe, valamint a félretájékoztatásból profitáló pénzügyi ösztönzők csökkentésébe; érjék el, hogy a közösségi médiát működtető vállalatok sürgősen reagáljanak a politikai jellegű gyanús tartalmak terjesztésére, különösen, ha gyűlöletre vagy bűnözésre ösztönöz;

r)  ne hagyják figyelmen kívül, hogy a gyanús felhasználói fiókok letiltása cenzúrának is tekinthető, ezért gondoskodni kell arról, hogy ezek az intézkedések indokoltak legyenek, amennyiben jogszabály írja elő őket, átlátható módon, a tagállamok és a partner országok illetékes hatóságaival és civil társadalmaival együttműködésben, az alapjukat képező okok maradéktalan megvilágításával történjenek, többek között annak ösztönzésével, hogy a közösségi médiát működtető vállalatok egyértelműen tájékoztassák minden felhasználójukat arról, hogy melyek a tiltott tartalmak, és minden érintett felhasználó kapjon egyértelmű tájékoztatást tartalmuk eltávolításának vagy felhasználói fiókjuk felfüggesztésének okáról; felszólítja a közösségi médiavállalatokat, hogy a felhasználóikra vonatkozó belső eszközeiket egyeztessék a működésük országának megfelelő jogi előírásokkal;

Bevált gyakorlatok

s)  folytassák átfogó kormányzati és társadalmi megközelítések alapján a nagyobb ellenálló képesség és a fenyegetésekre való valós idejű válaszadás képességének fejlesztését, dolgozzanak ki megelőző és proaktív intézkedéseket és járjanak mindig egy lépéssel előbb ahelyett, hogy csupán reagálnának a kiber- és informatikai térben már megtörtént támadásokra és elemeznék azokat; hívják fel a figyelmet az e téren elért műszaki fejlődésre, és osszák meg a bevált gyakorlatok példáit az egyes tagállamok által már meghozott intézkedések formájában, beleértve a tagállamok által bevezetett nemzeti megközelítések működésének felülvizsgálatát, miközben létrehozzák az Egyesült Királysággal a brexit után való szoros együttműködés előmozdításának módjait, továbbá működjenek szorosan együtt a hírszerzési közösséggel és az olyan szövetségesekkel, mint az Egyesült Államok és Kanada, a NATO és az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN);

t)  fordítsanak különös figyelmet a harmadik felek folyamatban lévő propaganda-kiszervezésének és az erejük többszörözésére szolgáló eszközkészletük vizsgálati erőfeszítéseinek fokozására, ugyanakkor biztosítsák, hogy ne csupán leleplezzék és felfedjék, hanem egyértelműen azonosítsák is ezeknek a támadásoknak a tetteseit, beleértve az elkövetők és szponzoraik nevének, az általuk elérni kívánt célnak nyilvánosságra hozatalát, továbbá mérjék fel e támadások célközönségükre tett hatását; hozzák nyilvánosságra az ellenséges propaganda összes felfedett esetét egy adatlappal együtt, annak érdekében, hogy a nyilvánosság a célközönséget elérő módon legyen figyelmeztethető az ellenséges propaganda adott esetével kapcsolatban;

u)  támogassák és vonják be a civil társadalmat, a szakértői közösséget, a magánintézményeket, a tudományos köröket, a helyi szintű kiberbiztonsági aktivistákat, az általános sajtót, az újságírókat és a médiaegyesületeket, valamint a növekvő számú azon szereplőket, amelyek célcsoportnak számítanak és érintettek a tényellenőrzésre és a félretájékoztatás feltárására irányuló intézkedések további fejlesztésében, a kutatás mélyítésében, többek között mélyreható tanulmányokban és szociológiai kutatásokban, valamint az információ manipulációjának hatékonyabb elemzésében; támogassák a szakmai újságírást, a tényfeltáró újságírást és az olyan projekteket, amelyek a félretájékoztatás felfedésével kapcsolatos munkát végeznek, valamint az olyan hi-tech induló vállalkozásokat, amelyek a közönséget a félretájékoztatási támadásokkal szemben felfegyverző digitális eszközöket hoznak létre; hangsúlyozzák a finanszírozás és oktatás – többek között a tagállamokkal és a civil társadalommal együttműködésben szervezett szemináriumok és képzések – fontosságát és szükségességét, mint például egy online médiaműveltségi könyvtár és oktatási központ, amelynek célja a figyelemfelkeltés és a félretájékoztatás kezelése, valamint a médiaműveltség növelése;

v)  üdvözöljék az új típusú hibrid fenyegetés elleni küzdelemről szóló NATO intézkedéscsomagot, illetve az EU és a NATO ezzel kapcsolatos közös közleményét; szólítsák fel az EU-t, hogy biztosítsa ezen ajánlások hatékony és gyors végrehajtását, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) szintjén is;

Az európai uniós megközelítés

w)  üdvözöljék a megfelelő nyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakértőkből álló új Európai Külügyi Szolgálat stratégiai kommunikációs munkacsoportjait, nevezetesen az nyugat-balkáni munkacsoportot és a közel-keleti országok, Észak-Afrika és a Perzsa-öböl déli munkacsoportját, amelyek feladata az összehangolt és következetes uniós kommunikáció biztosítása a régiókban, valamint az EU-val szembeni félretájékoztatás és propaganda elleni fellépés;

x)  ismerjék el a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport által elért kézzelfogható eredményeket, beleértve az euvsdisinfo.eu weboldal, illetve az @EUmythbuster Twitter-fiók létrehozását; hangsúlyozza, hogy a munkacsoport létrehozása óta több mint 4000, számtalan témát érintő félretájékoztatási kampányt fedett fel; támogassák a Bizottság és az EKSZ, valamint a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport – annak erősségei, gyengeségei és a szükséges fejlesztések elemzését követően – együttes erőfeszítéseit, beleértve az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportjainak és a szomszédságban lévő uniós küldöttségeknek az új személyzettel, eszközökkel és készségekkel való felruházása révén való felderítésével, elemzésével és felfedésével kapcsolatos képességeit, beleértve az új adatelemző eszközöket, további adattudósok és félretájékoztatási szakértők toborzását, valamint a félretájékoztatás hatókörével és hatásával kapcsolatos források és nyelvek szélesebb körének lefedését;

y)  sürgősen alakítsák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé vagy akár az EKSZ-en belüli nagyobb struktúrává, és – az Európai Parlament jövőbeli finanszírozása révén – támogassák az EKSZ mindhárom stratégiai kommunikációs csapatát azáltal, hogy rendelkezésükre bocsátják a továbbra is szükséges pénzügyi és személyzeti erőforrásokat, amelyek célja a lehetőségeik, a hatékonyságuk, a szakmaiságuk, az intézményi folytonosság és a munkaminőség jelentős növelése, illetve az orosz félretájékoztatást támogató tisztviselők és országok részéről történő beleszólás elleni védelem;

z)  találjanak megoldást a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport jelenlegi hiányosságaira – ideértve a regionális szakértelem hiányát, a személyzet gyakori váltakozását és az intézményi folytonosság hiányát –, valamint gondoskodjanak megfelelő pénzügyi forrásokról és megfelelő szervezeti struktúráról, mivel csak így érhető el a maradéktalan szakmaiság és hatékonyság, illetve az eredmények;

aa)  kérjék fel azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy saját kirendelt nemzeti szakértőiket jelöljék ki a három stratégiával foglalkozó csoportba, és biztosítsák, hogy az EU által megbízott, a félretájékoztatás elleni küzdelemben részt vevő szakértők ne legyenek politikailag elfogultak vagy belső politikai viták aktív résztvevői az adott országon belül; hívják fel a közeli partnerországokat is, hogy lássák el tanácsokkal a munkacsoportot az állami és nem állami ellenfelek gyakori taktikájával kapcsolatban; ismerjék el az EU-n belüli jobb koordináció szükségességét;

ab)  fokozzák a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport és az összes uniós intézmény, a tagállamok és a hasonló gondolkodású partnerek közötti együttműködést; ösztönözzék az Unión belüli uniós képviseleteket és az Unión kívüli uniós küldöttségeket a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport, a déli munkacsoport és a nyugat-balkáni munkacsoport munkájának – többek között nemzetközi tapasztalataik és bevált gyakorlataik megosztása, illetve az általuk kiadott anyagok helyi nyelvekre történő lefordíttatása – révén való támogatására; a stratégiai kommunikációban való munkára még jobban elkötelezett személyzetre van szükség, különösen az Európai Uniós küldöttségeiben, a déli szomszédságban és a Nyugat-Balkánon;

ac)  összpontosítsanak a csatlakozni kívánó országokra és az Unióval szomszédos partnerekre, azáltal, hogy segítséget nyújtanak számukra az ellenséges propaganda és a félretájékoztatási tevékenységek elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikben, bevonva az EU szomszédságában található harmadik országok olyan szakértőit is, akik azonos fenyegetésekkel szembesülnek, valamint kezeljék prioritásként a hosszú távú stratégiai megközelítés kialakítását és különösen a keleti partnerség országai felé való kapcsolattartást; erősítsék meg a külföldi uniós küldöttségek, a Bizottság képviseletei és az Európai Parlament tagállami összekötő irodái azon képességét, hogy a félretájékoztatás felismerésére és leleplezésére, illetve az uniós értékek és politikák hatékony kommunikációjára, a kampány alapú kommunikáció kibővítésére és az uniós intézmények és a tagállamok egészében való pozitív kommunikációt jobb koordinálására és erősítésére irányuló helyi képességeket legyenek képesek kifejleszteni; mérlegeljék a félretájékoztatás jelenlegi kiterjedését és jövőbeli fenyegetéseit, amelyek a keleti partnerség valamennyi országának függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a saját nemzetközileg elismert határaikon belül fenyegetik; biztosítsanak prioritást különösen egy hosszú távú stratégiai megközelítésnek és a keleti partnerség országai elérésének, különös tekintettel az emberek közötti kapcsolatokra, és a meglévő civil társadalmi hálózatokkal való együttműködésre, amelyek már most is a közösségi alapú ellenállás forrását képviselik;

ad)  részesítsék előnyben a stratégiai kommunikációt, és végezzék el a vonatkozó uniós szakpolitika rendszeres felülvizsgálatát; továbbra is támogassák a Demokráciáért Európai Alapítvány munkáját olyan gyakorlati megoldásokban, amelyek a keleti partnerségek országaiban és azokon túl is támogatják és erősítik a demokratikus, független és változatos orosz nyelvű médiát; kérjék fel az Európai Bizottságot, minden tagállamot és a hasonló gondolkodású országokat, hogy pozitívan vegyenek részt és támogassák ezt a projektet; tartsanak figyelemmel minden hasonlóan viselkedő nemzetközi szereplőt;

ae)  javasolják a következő Európai Tanácsnak, illetve a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője utódjának, hogy a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda elleni fellépés kapjon prioritást, illetve elegendő erőforrást és eszközöket ahhoz, hogy biztosíthassák az objektív jelentéseket és az információk terjesztését;

af)  kössék össze a hibrid hadviseléssel foglalkozó meglevő nemzeti és helyi szakosított központokat, a hírközlő médiát, a szakértői csoportokat, a nem kormányzati szervezeteket és más szereplőket és intézményeket egy, az egész Unióra kiterjedő hálózatban, amely segítené tevékenységük összehangolását és az eredmények központosítását; különítsenek el elegendő forrásokat e cél elérésére; hangsúlyozza, hogy ennek a hálózatnak nyitva kell állnia az EU hasonlóan gondolkodó partnerei előtt, amelyek megoszthatják arra vonatkozó tapasztalataikat, hogy milyen a félretájékoztatás és az ellenséges propaganda célkeresztjében állni; biztosítsák a hibrid fenyegetések új típusainak leküzdésére vonatkozó EU–NATO ajánlások hatékony és gyors végrehajtását a KBVP szintjén is, és vezessék be a stratégiai propaganda kérdését az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola és hálózata tantervébe;

A választások védelme az ellenséges propagandával szemben

ag)  ítéljék el határozottan bármely harmadik fél – többek között magánvállalkozások – választásokba és népszavazásokba történő beavatkozását, valamint botok, algoritmusok, mesterséges intelligencia, trollok, deepfake videók és hamis felhasználói fiókok rosszindulatú használatát a politikai kampányokban, és szólítsák az érintett tagállamokat, hogy szükség esetén alaposan vizsgálják meg ezeket az ellenséges kampányokat; aggodalmát fejezi ki a főbb közösségi hálózatok algoritmusainak legújabb fejlesztései és az álhíreket és gyűlöletbeszédet tartalmazó tartalmak előtérbe helyezésében betöltött potenciálisan ártalmas szerepük miatt; hangsúlyozzák, hogy a független demokratikus társadalmaknak joguk van és képesek saját szuverén politikai döntések meghozatalára;

ah)  hívják fel a tagállamokat és a hasonló gondolkodású országokat a választási folyamatokba való külföldi beavatkozásokra vonatkozó adatok megosztására és a bevált ellenintézkedések egymással való megismertetésére az ilyen beavatkozásokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében;

ai)  hívják fel a tagállamokat annak biztosítására, hogy a választásra vonatkozó jogszabályok vegyék figyelembe a félretájékoztatási kampányok, a kibertámadások, a kiberbűnözés és a szavazás általi szabad véleménynyilvánítás megsértése jelentette fenyegetéseket, és hangsúlyozza, hogy ezeket a jogszabályokat megfelelően módosítani szükséges, hogy a tagállamok hatékonyan és proaktív módon kivédhessék az ilyen fenyegetéseket; üdvözli e tekintetben a kezdeményezéseket, például a polgári kontingensekért felelős svéd ügynökséget; támogassák az EU társult országait és a Nyugat-Balkánt bevált gyakorlatokkal, valamint emberi erőforrásokkal és technológiával a választási folyamataik Oroszországból és más ellenséges szereplőktől származó rosszindulatú internetes, félretájékoztatási és propaganda tevékenységekkel szembeni védelme érdekében;

aj)  hívják fel a tagállamokat, hogy módosítsák az online kampányolásra vonatkozó választási szabályaikat, továbbá vizsgálják és értékeljék az online platformok által bevezetett politikai hirdetésközlésekkel kapcsolatban az átláthatóság terén tapasztalható hiányosságokat;

ak)  javasoljanak a választási kampányokban használatos adatok felhasználására vonatkozó jogszabályokat, a 2016-os brit választási kampány során történt Cambridge Analytica adatokkal történő visszaélés fényében, a jövőbeni választási kampányok jogtalan befolyásolásával szembeni védelem érdekében;

al)  vegyék számba az olyan kezdeményezéseket, mint a kétoldalú Választási integritással foglalkozó Transzatlanti Bizottság, amely a politika, a technológia, a média és az üzlet képviselőit tömöríti a választási folyamat külföldi beavatkozás elleni védelmének biztosítása érdekében;

°

°  °

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, tájékoztatásul az EKSZ-nek és a NATO-nak, valamint Oroszország elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C 224., 2018.6.27., 58. o.

(2)

HL C 356., 2018.10.4., 130. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0483.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

7

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Klaus Buchner, James Carver, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Doru-Claudian Frunzulică, Elisabetta Gardini, Rebecca Harms, Patricia Lalonde, Juan Fernando López Aguilar, Antonio López-Istúriz White, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Norbert Erdős, Axel Voss, Martina Werner


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

49

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Arnaud Danjean, Norbert Erdős, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, László Tőkés, Axel Voss, Željana Zovko

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Wajid Khan, Juan Fernando López Aguilar, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Martina Werner, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Rebecca Harms, Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

7

-

EFDD

James Carver, Aymeric Chauprade

ENF

Mario Borghezio

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat

NI

Georgios Epitideios

2

0

NI

Dobromir Sośnierz

S&D

Andrejs Mamikins

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 8.Jogi nyilatkozat