Eljárás : 2018/0095M(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0049/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0049/2019

Viták :

PV 12/02/2019 - 20
CRE 12/02/2019 - 20

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 8.9

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0091

JELENTÉS     
PDF 166kWORD 58k
29.1.2019
PE 627.754v02-00 A8-0049/2019

nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(COM(2018)0194 – C8-0000/2018 – 2018/0095M(NLE))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: David Martin

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(COM(2018)0194 – C8-0000/2018 – 2018/0095M(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2018)0194),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás tervezetére (07980/2018),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0447/2018),

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló, 2007. április 23-án elfogadott tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel a 2009. december 22-i tanácsi határozatra, amelynek értelmében kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kell indítani az ASEAN egyes tagállamaival, Szingapúrral kezdve,

–  tekintettel a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az eredeti tárgyalási irányelvek 2011. szeptember 12-i módosításaira, melyek célja, hogy felhatalmazzák a Bizottságot a beruházásokról szóló tárgyalásra,

–  tekintettel a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló, 2012. december 12-i 1219/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2017. május 16-án kiadott, a 2/15. sz. ügyben(4) az Európai Bizottság által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint 2015. július 10-én kért véleményére,

–  tekintettel az Unió által a transznacionális vállalatokra és egyéb transznacionális jellegű üzleti vállalkozásokra az emberi jogokat illetően vonatkozó kötelező ENSZ-eszközhöz nyújtott hozzájárulásról szóló 2018. október 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kiadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályokra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,

–  tekintettel az EUMSZ-re, különösen ötödik részének I., II. és V. címére, konkrétabban a 2018. cikk (6) bekezdés a) pont v. alpontjának összefüggésében a 207. cikkre,

–  tekintettel a határozat tervezetéről szóló, …-i jogalkotási állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0049/2019),

A.  mivel az Uniónak és Szingapúrnak közösek az alapvető értékei, például a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszeren belüli, szabályokon alapuló kereskedelem melletti erős elkötelezettség;

B.  mivel az Unió világszerte a közvetlen külföldi befektetések legfőbb haszonélvezője és legnagyobb forrása is egyben;

C.  mivel Szingapúr az Unió közvetlen külföldi befektetéseinek nyolcadik legnagyobb célállomása, az ASEAN-régión belül pedig az első;

D.  mivel Szingapúr messze az Unió legjelentősebb délkelet-ázsiai partnere, ugyanis az ország az áruk és szolgáltatások EU és ASEAN közötti kereskedelmének közel egyharmadáért és a két térség között zajló valamennyi beruházás mintegy kétharmadáért felel; mivel több mint 10 000 európai vállalatnak van regionális irodája Szingapúrban, és ezek rendes körülmények között, biztonságos és kiszámítható jogi környezetben működnek;

E.  mivel Szingapúr az Ázsiába irányuló európai beruházások legfontosabb célországa, a kétoldalú beruházások összértéke ugyanis 2016-ban elérte a 256 milliárd eurót;

F.  mivel jelenleg több mint 3000 nemzetközi beruházási szerződés van érvényben, és az uniós tagállamok mintegy 1400-nak részes felei;

G.  mivel ez az első olyan, kizárólag a beruházásvédelmet szolgáló megállapodás, amely a Bíróság 2017. május 16-i véleménye alapján az uniós szabadkereskedelmi megállapodások új struktúrájáról folytatott intézményi megbeszéléseket követően az Unió és egy harmadik ország között létrejött;

H.  mivel a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítés és hozzá tartozó végrehajtási mechanizmus, azaz a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fényében Szingapúr 2017-ben vállalta, hogy felülvizsgálja a 2014-ben megtárgyalt beruházásvédelmi rendelkezéseket, ily módon újra megnyitva a lezárt megállapodást;

I.  mivel a megállapodás az EU és Kanada közötti, a Parlament által 2017. február 15-én ratifikált átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) szereplő beruházásvédelmi rendelkezésekre épül;

J.  mivel 2017. szeptember 6-án Belgium kikérte az Európai Bíróság véleményét arról, hogy a CETA beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerének rendelkezései összeegyeztethetők-e az uniós szerződésekkel;

K.  mivel a megfelelően működő igazságszolgáltatással rendelkező, fejlett gazdaságokban nem annyira jelentős a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmusok szükségessége, bár e mechanizmusok biztosíthatják a jogviták gyorsabb rendezését; mivel ugyanakkor egy beruházási vitákkal foglalkozó, független multilaterális bíróság felállítása fokozná a rendszerbe vetett bizalmat és a jogbiztonságot;

L.  mivel a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, amelyek nem tartalmazzák a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és a hozzá tartozó végrehajtási mechanizmust;

M.  mivel a felek kötelezettséget vállaltak egy, a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság felállítására, és ezt a kezdeményezést a Parlament határozottan támogatja;

N.  mivel 2018. március 20-án a Tanács elfogadta azokat a tárgyalási irányelveket, amelyekben felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozásáról szóló egyezményről; mivel ezeket a tárgyalási irányelveket nyilvánosságra hozták;

O.  mivel az Unió hasonló beruházásvédelmi megállapodást kötött Vietnammal, melyet a Bizottság 2018. október 17-én fogadott el;

1.  üdvözli a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést és az ahhoz tartozó végrehajtási mechanizmust, amelyek felváltották egyrészt a vitatott, beruházó és állam közötti vitarendezést, orvosolva annak néhány eljárási hibáját, másrészt az uniós tagállamok által a meglévő kétoldalú beruházási megállapodásokban követett egyéni megközelítéseket;

2.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a megállapodás magas szintű beruházásvédelmet, átláthatóságot és beruházásvédelmet biztosít, és egyúttal megőrzi a szabályozáshoz való jogot valamennyi kormányzati szinten, illetve mindkét fél számára garantálja a legitim közpolitikai célok követéséhez fűződő jogot, többek között a közegészségügy és a környezetvédelem terén; hangsúlyozza, hogy ha valamely fél olyan módon szabályoz, hogy az hátrányosan érinti valamely beruházást vagy valamely beruházó várható profitját, az nem minősül a beruházásvédelmi előírások megsértésének, és ezért nem igényel semmilyen kompenzációt; hangsúlyozza, hogy a megállapodás semmilyen módon nem korlátozhatja a szociális partnerek autonómiáját és a szakszervezeti jogokat;

3.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás garantálja, hogy a szingapúri uniós befektetőket ne érje hátrányos megkülönböztetés a szingapúri befektetőkkel szemben, és megfelelően megvédi őket a jogellenes kisajátítástól;

4.  emlékeztet arra, hogy a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer keretében egy beruházásokkal foglalkozó állandó elsőfokú bíróság és egy fellebbviteli bíróság létrehozását is tervezik, melyek tagjainak a Nemzetközi Bíróság bíráiéihoz hasonló képesítésekkel kell rendelkezniük, ideértve a kereskedelmi jog mellett a nemzetközi közjog terén szerzett jártasságot is, valamint az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló, kötelezően alkalmazandó magatartási kódex révén a függetlenség, a feddhetetlenség és az etikus magatartás terén szigorú szabályoknak kell megfelelniük;

5.  üdvözli, hogy a bíróságok előtti eljárásokra átláthatósági szabályok vonatkoznak majd, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat közzéteszik, a meghallgatások pedig nyilvánosak lesznek; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság hozzájárul majd a rendszerbe vetett közbizalom megalapozásához; ezenkívül üdvözli annak egyértelmű meghatározását, hogy milyen indokokkal nyújthat be keresetet egy beruházó, ami további átláthatóságot és tisztességességet biztosít a folyamat számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a harmadik felek, például a munkaügyi és környezetvédelmi szervezetek nem rendelkeznek jogképességgel a bíróságok előtt, és így nem vehetnek részt érintett felekként a beruházók kötelezettségeinek érvényesítése érdekében, hanem amicus curiae leveleken keresztül járulhatnak hozzá a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer eljárásaihoz; hangsúlyozza, hogy a beruházási ügyekkel foglalkozó bíróság továbbra is különálló rendszernek tekinthető, amely kizárólag a külföldi beruházókkal foglalkozik;

7.  hangsúlyozza, hogy nem szabad lehetőséget biztosítani a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztására, és hogy el kell kerülni a többszörös vagy párhuzamos eljárásokat;

8.  emlékeztet arra, hogy a megállapodás jelentős mértékben épít a CETA beruházásvédelmi rendelkezéseire, ugyanis rendelkezéseket tartalmaz a korábbi bírák kötelezettségeire vonatkozóan, részét képezi egy, az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló magatartási kódex, valamint rendelkezik arról, hogy megkötésekor már álljon egy teljes körűen működőképes fellebbviteli bíróság;

9.  üdvözli Szingapúr elkötelezettségét a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság létrehozása mellett, amely egy olyan nyilvános és független nemzetközi bíróság, amely felhatalmazást kap arra, hogy meghallgatásokat tartson a beruházók, valamint a kétoldalú beruházási szerződéseik tekintetében e bíróság joghatóságát elfogadó államok közötti, beruházásokkal kapcsolatos vitákban, és amelynek végső célja a jelenlegi kiegyensúlyozatlan, költséges és széttagolt beruházásvédelmi rendszer megreformálása és felváltása; úgy véli, hogy a megállapodás döntő fontosságú mérföldkő e cél elérése irányában; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a harmadik országokat a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság mihamarabbi felállításáról;

10.  üdvözli a Tanács arra irányuló döntését, hogy nyilvánosságra hozza a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróságról szóló, 2018. március 20-i tárgyalási irányelvet, és felszólítja a Tanácsot, hogy az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés fokozása érdekében közvetlenül elfogadásukat követően tegye közzé az összes korábbi és jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodással kapcsolatos tárgyalási irányelvet;

11.  felhívja a figyelmet arra, hogy a megállapodás a 13 uniós tagállam és Szingapúr közötti, már meglévő kétoldalú beruházási szerződések helyébe lép, ezzel nagyobb koherenciát biztosítva e kétoldalú beruházási szerződésekhez képest, amelyek idejétmúlt beruházásvédelmi rendelkezéseken alapulnak, és még tartalmazzák a beruházó és állam közötti vitarendezést; hangsúlyozza, hogy a megállapodás a fennmaradó 15 tagállamban is új jogokat határoz meg a befektetői követelések tekintetében; hangsúlyozza, hogy a működőképes nemzeti bíróságok jelentik az első lehetőséget a beruházási viták rendezésére, de úgy véli, hogy a megállapodás fontos lépést jelent a beruházásvédelemre és a vitarendezésre vonatkozó globális szabályok reformja terén;

12.  sajnálatát fejezi ki a befektetői felelősségre vonatkozó rendelkezések hiánya miatt, és ezzel összefüggésben kiemeli a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentőségét; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a konfliktusövezetből származó ásványokra és a faanyagokra vonatkozókhoz hasonló jogszabályok bevezetését, például a ruhaipar tekintetében; emlékeztet az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveire és az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre;

13.  megállapítja, hogy hiányzik a vállalatok emberi jogi jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatos globális megközelítés, és jogorvoslati mechanizmusok sem állnak rendelkezésre; tudomásul veszi az ENSZ keretében a transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal emberi jogi szempontból foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport által kezdeményezett, egy kötelező erejű ENSZ-eszköz létrehozását célzó munkát; ösztönzi a Bizottságot és az Unió tagállamait, hogy konstruktív módon vegyenek részt e kezdeményezésben;

14.  ösztönzi a Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer hozzáférhetőbbé tételét célzó munkáját, különösen a kkv-k és a kisebb vállalatok számára;

15.  felszólítja a Bizottságot és Szingapúrt, hogy fogadjanak el szigorúbb szankciókat abban az esetben, ha a bíróságok valamely tagja nem felel meg a magatartási kódexnek, és gondoskodjanak arról, hogy e bíróságok a megállapodás hatálybalépésének időpontjában már álljanak;

16.  úgy véli, hogy e megállapodás elfogadása nagyobb befolyást biztosít az Unió számára ahhoz, hogy az ASEAN egyéb tagországaival hasonló megállapodásokra irányuló tárgyalásokat tudjon folytatni, és így régió-szerte hasonló beruházásvédelmi szabályokat tudjon bevezetni;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Szingapúri Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C E 296., 2012.10.2., 34. o.

(2)

HL L 351., 2012.12.20., 40. o.

(3)

HL C 101., 2018.3.16., 30. o.

(4)

A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0382.

(6)

E napon elfogadott szövegek, P8_TA(0000)0000.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás

Hivatkozások

2018/0095M(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

6.9.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

13.9.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

David Martin

16.5.2018

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

10.7.2018

5.11.2018

3.12.2018

 

Az elfogadás dátuma

24.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

12

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, David Campbell Bannerman, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Yannick Jadot, France Jamet, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Kārlis Šadurskis, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Syed Kamall, Frédérique Ries, Fernando Ruas, Paul Rübig, Pedro Silva Pereira, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

José Blanco López, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Jozo Radoš, Jasenko Selimovic, Mihai Ţurcanu, Anna Záborská

Benyújtás dátuma

30.1.2019


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25

+

ALDE

Jozo Radoš, Frédérique Ries, Jasenko Selimovic, Ramon Tremosa i Balcells

ECR

David Campbell Bannerman, Syed Kamall, Joachim Starbatty, Jan Zahradil

EFDD

William (The Earl of) Dartmouth

PPE

Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christophe Hansen, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Sorin Moisă, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Fernando Ruas, Paul Rübig, Kārlis Šadurskis, Adam Szejnfeld, Mihai Ţurcanu, Jarosław Wałęsa, Anna Záborská

S&D

Bernd Lange, David Martin, Pedro Silva Pereira

12

-

ENF

France Jamet

GUE/NGL

Eleonora Forenza, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz

S&D

Maria Arena, José Blanco López, Karoline Graswander-Hainz, Jude Kirton-Darling, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 8.Jogi nyilatkozat