Eljárás : 2018/0208(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0068/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0068/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 13/02/2019 - 8.15
CRE 13/02/2019 - 8.15
PV 17/04/2019 - 8.14
CRE 17/04/2019 - 8.14

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0097
P8_TA(2019)0406

JELENTÉS     ***I
PDF 455kWORD 151k
6.2.2019
PE 630.382v02-00 A8-0068/2019

a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

Jogi Bizottság

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Heidi Hautala, Josef Weidenholzer

(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0384),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 81. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 82. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0235/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásra,

–  tekintettel a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A8-0068/2019),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalására(1); ismét támogatását fejezi ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket, és kitartó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében; megismétli, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére; felhív ezért a meglévő szakpolitikák támogatásának folytatására, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezésre álló források növelésére, valamint az újabb kötelezettségek további pénzügyi eszközökkel való párosítására;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Az EUMSZ 8. cikke továbbá kimondja, hogy az Unió politikáinak és tevékenységeinek meghatározása és végrehajtása során – valamennyi tevékenységén keresztül – törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemre; Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikkével összhangban a Jogérvényesülés programnak minden tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, beleértve a nemi szempontú költségvetés-tervezést és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel létrehozott Európa a polgárokért programot11 egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és a tagállamoknak politikáikban következetes módon továbbra is aktívan ápolniuk és védeniük kell, elő kell mozdítaniuk, valamint érvényesíteniük kell és meg kell osztaniuk az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ugyanakkor a jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség és a hatékony, független és minőségi nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a fokozott kölcsönös bizalom kiemelkedően fontosak a virágzó belső piac és az Unió közös értékeinek megőrzése szempontjából. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, valamint a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárások és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az alapvető jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a megkülönböztetésmentességet és a jogállamiság elvét, mivel e jogok és értékek bármely tagállamban történő romlása káros hatással lehet az Unió egészére. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program12 (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

__________________

__________________

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása különösen olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek egy virágzó, jól fejlett, ellenállóképes és működőképes civil társadalmat mozdítanak elő, lehetővé téve az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét, az emberi és alapvető jogok megfelelő alkalmazását és végrehajtását, valamint támogatva a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytassanak a civil társadalommal és a megfelelő eszközökkel biztosítsák, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. Ez különösen fontos annak fényében, hogy számos tagállamban egyre szűkül a független civil társadalom mozgástere.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia Unión belüli tiszteletben tartása és előmozdítása a Szerződésekben foglalt valamennyi jog és kötelezettség fenntartásának, valamint az emberek Unióba vetett bizalmának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közötti kölcsönös bizalom biztosításában. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben és adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekre, a pénzügyi bűncselekményekre, a környezetvédelmi bűncselekményekre, a terrorizmusra és az alapvető jogok megsértésére, például az emberkereskedelemre, valamint az áldozatok jogainak védelmére. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során helyi, regionális és nemzeti szinten biztosítani kell és elő kell mozdítani az emberi és az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a szolidaritást, az egyenlő bánásmódot a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot, a demokráciát és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4 a)  Az EUMSZ 81. cikke kifejezetten előírja, hogy az Unió jogi aktusokat fogadhat el a tagállamok jogszabályainak közelítése érdekében. A Szerződés értelmében ilyen aktusok elfogadhatók többek között a következők érdekében: a bírósági és bíróságon kívüli határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és végrehajtása; a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése; a kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozóan a tagállamokban alkalmazandó nemzetközi magánjogi szabályok összeegyeztethetősége; együttműködés a bizonyításfelvétel terén; az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés; a polgári, büntető- és közigazgatási eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a nemzeti bírósági eljárások összeegyeztethetőségének előmozdításával; az alternatív vitarendezési módok (ADR) továbbfejlesztése; valamint a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.

(5)  A finanszírozás a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását, figyelembe véve – lehetőség szerint a fő teljesítménymutatókat alkalmazva –, hogy mely tevékenységek járnak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5 a)  A program célja, hogy növelje a források rugalmasságát és hozzáférhetőségét, és ugyanolyan finanszírozási lehetőségeket és feltételeket biztosítson a civil társadalmi szervezetek számára az Unión belül és kívül egyaránt.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.

(6)  A mindenki számára elérhető szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához és a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6 a)  Amint arra az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában1a emlékeztet, a bírói függetlenség a tisztességes tárgyaláshoz való alapvető jog lényegi eleme, és a kölcsönös bizalom és a kölcsönös elismerés alapját alkotja.

 

_________________

 

1a EUB, nagytanács, 2018. február 27., C-64/16, Asociação Sindical dos Juízes Portugueses, ECLI:EU:C:2018:117; EUB, nagytanács, 2018. július 25., C-216/18 PPU, L.M., ECLI:EU:C:2018:586.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6 b)  Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek magában kell foglalnia különösen a bírósághoz fordulás lehetőségét, a jogviták rendezésére szolgáló alternatív módszerek igénybevételének a lehetőségét, valamint az olyan köztisztviselőkhöz fordulás lehetőségét, akiket jogszabály kötelez arra, hogy a feleknek független és pártatlan jogi tanácsadást nyújtsanak.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6 c)  A nemi szempontok beépítését az igazságszolgáltatási rendszerekbe az európai igazságügyi térség elmélyítését szolgáló fontos célnak kell tekinteni. Az igazságszolgáltatási rendszerben jelen levő interszekcionális megkülönböztetés még mindig a nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jogának egyik legfőbb akadályát képezi. A programnak ezért aktívan elő kell segítenie megkülönböztetés minden formájának, továbbá a kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a bevándorlók, a menedékkérők, az idősek, a távoli területeken élők és minden olyan kiszolgáltatott csoport előtti összes korlát felszámolását, amelyek akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés során, és támogatnia kell az áldozatbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő eljárásokat és határozatokat az igazságügyi rendszerekben.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

(7)  A jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a belügyek terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7 a)  Fontos emlékeztetni arra, hogy az igazságszolgáltatás megerősíti a jogállamiság társadalmi szerepét, és mindenki számára biztosítja a jogot a független és pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz az európai értékek védelme érdekében.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben, illetve adott esetben igazgatási ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság és az alapvető jogok végrehajtásának és érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról. Hozzájárul továbbá a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog megkülönböztetéstől mentes, helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom és egyetértés biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit, köztük a civil társadalmi szervezetek számára dolgozó szakembereket összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. E képzéseknek ki kell terjedniük a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó, a bírák, az ügyvédek, az ügyészek és a rendőrség számára kínált képzésekre, valamint arra, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme. E képzési tanfolyamokat az ilyen személyek és az őket képviselő vagy segítő szervezetek közvetlen bevonásával kell megszervezni.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 a)  Az eljárások észszerű időkeretei a jogbiztonságot szolgálják, amely a jogállamiság szempontjából alapvető követelmény.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 b)  Az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2017. május 11-i (EU) 2017/865 tanácsi határozat értelmében a programnak támogatnia kell a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az egyezményre vonatkozó ismeretek terjesztése és gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében e hatályon belül a nők és lányok elleni erőszak áldozatainak jobb védelme érdekében az egész Unióban.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok és a többek között képviseleti feladatokat ellátó releváns civil társadalmi szervezetek hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. Ezen túlmenően az alapvető jogok területén működő szervezetek, valamint az erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek és szakosodott felsőoktatási intézmények is hozzájárulhatnak az ilyen képzési programokhoz, ezért adott esetben be kell őket vonni. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, ösztönözni kell a női bírákat, ügyészeket és egyéb jogi szakembereket a képzési tevékenységekben való részvételre.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9 a)  Több forrást kell fordítaniuk a tagállamoknak az igazságügyi képzésekre és a bírák továbbképzésére, mivel az ilyen tevékenységek képezik a hatékony, független és pártatlan igazságszolgáltatási rendszer alapját.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10 a)  A programnak támogatnia kell továbbá a bevált gyakorlatok kifejezetten nemi alapú erőszakkal foglalkozó bíróságok közötti cseréjét, valamint a közös erőforrások és a bíráknak, az államügyészeknek, ügyvédeknek, rendőröknek és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő más szakembereknek szóló, nemi alapú erőszakkal foglalkozó képzési anyagok cseréjét.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, valamint a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.

(11)  A program keretében teendő intézkedéseknek támogatniuk kell a bírósági határozatok és ítéleteket bővített kölcsönös elismerésének elvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, valamint azon jogszabályok közelítését, amelyek megkönnyítik az illetékes hatóságok – többek között a pénzügyi információs egységek – közötti együttműködést, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben az egyéni jogok bírói védelmét. A programnak elő kell továbbá mozdítania a határon átnyúló ügyekben az eljárásjogi jogszabályokat, köztük a közvetítési eljárást, különösen az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára megkülönböztetés nélküli hozzáférés megkönnyítésére összpontosítva, valamint különösen a polgári jog területén a nagyobb fokú közelítést, amely elősegíti majd – a polgári jogviták valamennyi fele számára előnyös módon – a jól és hatékonyan működő bírósági és bíróságon kívüli eljárások akadályainak felszámolását. Végezetül a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának és gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a programnak támogatnia kell a 2001/470/EK tanácsi határozattal létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat működését.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását.

(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető és polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedésekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekek, illetve a bebörtönzött szülők gyermekeinek védelmét is. Továbbá mérlegelni kell az olyan képzési tevékenységek megfelelő támogatását, amelyek a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtását célozzák.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12 a)  Az EUSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 23. cikkének, valamint a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló 2011. évi egyezménynek (isztambuli egyezmény) megfelelően a programnak támogatnia kell a nők jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt valamennyi intézkedés végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó kérdések előmozdítását. A nemi alapú erőszak eseteiben a nők és lányok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak ratifikálniuk kell az isztambuli egyezményt és átfogó jogszabályokat kell elfogadniuk az Unióban elkövetett nemi alapú erőszak ellen.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12 b)  A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv értelmében a programnak támogatnia kell a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek, például a romák védelmét, és valamennyi intézkedésének végrehajtásában érvényre kell juttatnia jogaik előmozdítását, különösen a megkülönböztetésellenes intézkedések megerősítése révén.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.

(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek, valamint az ezt a feladatot ellátó nem kormányzati szervezetek vonatkozásában.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, amihez elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogának biztosítása mindenki számára. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló civil társadalmi szervezetek, köztük a bűncselekmények áldozatainak jogait képviselő szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás. Annak érdekében, hogy mindenki hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz, támogatni kell különösen azokat a tevékenységeket, amelyek elősegítik – tartózkodási jogállásuktól függetlenül – a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, például a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyek közötti erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai és a migránsok igazságszolgáltatáshoz való tényleges és egyenlő hozzáférését.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését is.

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak horizontális megközelítést kell kialakítania a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével, a jogegyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések támogatására valamennyi tevékenységében. E célkitűzésekkel a program tevékenységei során rendszeres monitoring és értékelés keretében kell foglalkozni.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a jogrendszer függetlenségének és hatékonyságának előmozdításához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, a tagállamok igazságszolgáltatási hatóságai közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. Különös figyelmet kell fordítani az uniós esélyegyenlőségi jogszabályok alkalmazására, valamint az áldozatok védelmét szolgáló különböző uniós eszközök jobb végrehajtására és összehangolására. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez és előmozdításához, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához, illetve megfelelő megértéséhez és átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz és a bevált gyakorlatok megosztásához.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16 a)  A programnak hozzá kell járulnia a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozásához is – amennyiben az uniós jog területen kívüli alkalmazásáról van szó –, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és az igazságügyi és eljárási kihívások kezelésének megkönnyítése érdekében, különösen az emberkereskedelem, valamint az éghajlatváltozással és a vállalati üzleti felelősséggel kapcsolatos ügyekben.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16 b)  Ahogyan azt az Európai Parlament az Európai Bizottság 2017. évi uniós igazságügyi eredménytáblájáról szóló jelentésében hangsúlyozta, a nemek között továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában, különösen (de nem kizárólagosan) a következő szempontokkal összefüggésben: a női bírák aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, a kinevezések átláthatósága, a munkahelyi és a munkahelyen kívüli kötelezettségek összeegyeztetése, valamint a mentorálási gyakorlatok megléte. A programnak ezért támogatnia kell e különbségek felszámolására irányuló képzési tevékenységeket. E tevékenységeket például a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományán belül dolgozó női szakemberekhez lehetne igazítani, illetve adott esetben a női és férfi szakemberekre egyaránt irányulhatnak, a személyi állomány összes érintett tagja tudatosságának növelése céljából.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

16 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16 c)  Az Unió igazságszolgáltatási rendszere nem biztosít megfelelő igazságszolgáltatást és védelmet a nők és lányok számára, következésképpen a nemi alapú erőszak áldozatai nem kapják meg a szükséges támogatást. Ide tartozik a védelem és támogatás hiánya is a szexkereskedelem áldozatai, a menekült és migráns nők, az LMBTIQ-személyek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, a FRA, az OLAF, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, azzal a céllal, hogy számba vegye a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát és szükség esetén fejlesztéseket javasoljon.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és törekedni kell a más uniós tevékenységekkel való összhangjukra. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet vonatkozásában13.

(18)  Biztosítani kell, hogy a Jogérvényesülés program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység végrehajtása során érvényesüljön az életképesség, a láthatóság európai hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az intézkedések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét, és összhangban álljanak az egyéb uniós tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony és teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa program, az Európai Szociális Alap+ program, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet13 vonatkozásában. A Jogérvényesülés programot az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitikák sérelme nélkül és azokat kiegészítve kell végrehajtani.

__________________

__________________

13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19 a)  Tovább kell finomítani az uniós finanszírozási politikák és az uniós értékek közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak, amelynek értelmében a valamely tagállam részére megosztott irányítás keretében allokált forrásokat átcsoportosítják a programra, ha az adott tagállamot az uniós értékekkel kapcsolatos eljárások alá vetették. Egy, a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra irányuló, átfogó uniós mechanizmusnak gondoskodnia kell valamennyi tagállam rendszeres és egyenlő vizsgálatáról, biztosítva a tagállamokban az uniós értékek tekintetében fennálló, általános hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szükséges információkat. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok meghozatalának elősegítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19 b)  Fontos gondoskodni a program hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

19 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19 c)  A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(20)  Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat, és teljes átláthatóságot követel meg az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén. Különösen a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások, gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések – például a kétlépcsős jelentkezési eljárás –, felhasználóbarát jelentkezési és jelentési eljárások révén történő finanszírozási lehetőségeire vonatkozó szabályokat kell működőképessé tenni és tovább erősíteni e program végrehajtásának részeként. A társfinanszírozási kritériumoknak figyelembe kell venniük az önkéntes munkát.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(21)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és a kívánt eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány, az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási és kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végez annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

_________________

_________________

15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az emberi jogi szervek és hálózatok – beleértve az egyes tagállamokban az emberi jogok védelméért felelős nemzeti intézményeket, a megkülönböztetésmentességért és az egyenlőséggel kapcsolatos politikáért felelős szerveket és hálózatokat –, az ombudsmanok, az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról, valamint a szinergiájuk és együttműködésük fokozásáról. Lehetővé kell tenni harmadik országok részvételét is – különösen amennyiben bevonásuk elősegíti a program céljait – a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24 a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiság terén mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ki kell egészítenie a Jogérvényesülés programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság és a kölcsönös bizalom elvén alapuló európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(25)  A [2013/755/EU tanácsi határozat1 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A programnak biztosítania kell, hogy az ilyen személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozásra való jogosultságukról.

__________________

__________________

1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

1 A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25 a)  A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítésére irányuló uniós és tagállami kötelezettségvállalások eléréséhez, azok fontossága és relevanciája alapján.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a program kedvezményezettjeire nehezedőeket. Ezeknek a követelményeknek – lehetőség szerint – mérhető mutatókat is tartalmazniuk kell a program gyakorlati hatásainak értékelése céljából.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 20212027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.

1.  „bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak”: bírák, ügyészek és bírósági tisztviselők, valamint más, az igazságüggyel kapcsolatban tevékenykedő jogi szakemberek, így például védőügyvédek és ügyészek, közjegyzők, bírósági végrehajtók vagy végrehajtási tisztviselők, fizetésképtelenségi szakértők, közvetítők, bírósági tolmácsok és fordítók, bírósági szakértők, büntetés-végrehajtási alkalmazottak és pártfogó felügyelők.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, a kölcsönös elismerésre és bizalomra épül;

(1)  A program általános célkitűzése a hozzájárulás a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztéséhez, amely a jogállamiságra, többek között a bírák függetlenségére és az igazságszolgáltatás pártatlanságára, a kölcsönös elismerésre és bizalomra, valamint a határokon átnyúló együttműködésre épül, és ezáltal hozzájárul a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok fejlesztéséhez is;

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  a program – az I. mellékletben részletezett – alábbi egyedi célkitűzésekkel bír:

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;

a)  a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása keretében a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, ideértve az Unió határain túli együttműködést az uniós jog területen kívüli alkalmazása esetén, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés természetes és jogi személyek számára történő megerősítése, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítására, a bírósági határozatok megfelelő végrehajtására és az áldozatok védelmére irányuló erőfeszítések támogatásával;

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő;

b)  a nemzeti és nemzetközi igazságügyi képzés – többek között a jogi terminológiai képzés – támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő, valamint hogy támogassa a kölcsönös elismerésre és az eljárási biztosítékokra irányuló uniós jogi eszközök következetes és hatékony végrehajtását. E képzésnek figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, adott esetben áldozatorientáltnak kell lennie, és ki kell terjednie különösen a polgári és a büntetőjogra, illetve adott esetben a közigazgatási jogra, az alapvető jogokra, továbbá a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemre;

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

c)  az igazságszolgáltatáshoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférés megkönnyítése mindenki számára az egyenlőtlenségekre és a bármilyen alapon, például a Charta 21. cikkében felsorolt indokok alapján történő megkülönböztetésre helyezve a hangsúlyt – és a hatékony jogorvoslat megkönnyítése, többek között elektronikus úton (e-igazságszolgáltatás), a hatékony polgári és büntető-, illetve adott esetben közigazgatási eljárások ösztönzése, valamint a bűncselekmények valamennyi áldozata jogainak, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogainak előmozdítása és támogatása révén, különös figyelmet fordítva a gyermekekre és a nőkre.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, a civil társadalmi szervezetek támogatása, valamint a tudásbázis növelése és az új pszichoaktív anyagok és az emberkereskedelem és árucsempészés jelenségének kezelésére szolgáló innovatív módszerek kidolgozása.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során horizontális célkitűzésként arra törekszik, hogy támogassa és előmozdítsa az egyenlő jogok védelmét és a megkülönböztetésmentességnek a Charta 21. cikkében rögzített elvét.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [305 000 000] EUR.

(1)  A hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg, amely a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során, 2018. évi áron 316 000 000 EUR (folyó áron 356 000 000 EUR).

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni;

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy a 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(4)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok vagy a Bizottság kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

Értéktámogatási mechanizmus

 

(1)   Olyan kivételes esetekben, amikor az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek tekintetében súlyos és gyors romlás tapasztalható valamely tagállamban, és fennáll annak a kockázata, hogy ezek az értékek nem részesülnek megfelelő védelemben és támogatásban, a Bizottság pályázati felhívást tehet közzé civil társadalmi szervezetek számára gyorsított eljárás keretében nyújtott támogatások érdekében azzal a céllal, hogy elősegítse, támogassa és erősítse a szóban forgó tagállamban a demokratikus párbeszédet és kezelje az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeknek való elégtelen megfelelés problémáját.

 

(2)   A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésének (-a) pontjában említett összegek legfeljebb 5%-át irányozza elő az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus számára. A Bizottság minden költségvetési év végén e mechanizmus keretében átcsoportosítja a le nem kötött forrásokat a program célkitűzései körébe tartozó egyéb fellépések támogatására.

 

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett értéktámogatási mechanizmus elindítására. A mechanizmus aktiválása a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében átfogó, rendszeres és bizonyítékokon alapuló nyomon követésen és értékelésen alapul az összes tagállamban.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – elsősorban tevékenységi támogatások, valamint éves és többéves működési támogatások formájában – nyújthat finanszírozást. E finanszírozásnak hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a közpénzek körültekintő felhasználását, a program kezelője és kedvezményezettjei számára alacsonyabb adminisztratív terhet, valamint a potenciális kedvezményezettek számára a program pénzeszközeihez való hozzáférést kell biztosítania. Alkalmazhatóak egyösszegű átalányok, egységköltségek, átalányfinanszírozás és lépcsőzetes támogatások, valamint harmadik felek pénzügyi támogatása. A társfinanszírozást természetben kell elfogadni, és attól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. cikk

7. cikk

Intézkedéstípusok

Intézkedéstípusok

A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen az I. mellékletben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

A 3. cikkben meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek támogatásban e rendelet keretében. Különösen a következő tevékenységek finanszírozhatók:

 

(1)  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat, különös hangsúlyt fektetve a több szakterületet érintő, az egymást keresztező és interdiszciplináris jogi területek – mint például a kereskedelem és az emberi jogok – megértésének növelésére, valamint a területen kívüli jogviták megkönnyítésére;

 

(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek – köztük a civil társadalmi szervezetek – között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a kölcsönös bizalom erősítése, továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatással, illetve a nemi szempontok igazságszolgáltatási rendszer egészében való előmozdításával és érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása révén;

 

(3)  képzési tanfolyamok a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – többek között a gyermekek, az etnikai kisebbségek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a nemi alapú erőszak és a személyes erőszak egyéb formáinak áldozatai, valamint az emberkereskedelem áldozatai – előtt álló kihívásokkal és akadályokkal foglalkozó bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök és az igazságszolgáltatásban dolgozó egyéb szakemberek számára, valamint arra vonatkozó képzés, hogy miként biztosítható a bűncselekmények áldozatainak megfelelő védelme;

 

(4)  elemzési és monitoringtevékenységek a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására, figyelembe véve az uniós jog harmadik országokra gyakorolt hatásait is;

 

(5)  tevékenységek az európai igazságszolgáltatási térség zavartalan működésének javítására, többek között a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tagállamokban történő nyomon követése, valamint arra irányuló kutatás, hogy miként lehet felszámolni az igazságszolgáltatáshoz való egyetemes, megkülönböztetésmentes és hatékony hozzáférés előtt álló akadályokat;

 

(6)  a tagállamok igazságszolgáltatási és bírósági állományában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek kezelését célzó kezdeményezések a női szakemberekhez igazított képzések, illetve mind a női, mind pedig a férfi szakembereket célzó képzések révén, szemléletformálás olyan kérdések kapcsán, mint a női bírák alacsony aránya az igazságszolgáltatás magasabb szintjein, illetve az átláthatóság és az objektív kritériumok szükségessége a kinevezési eljárások során;

 

(7)  az érdekelt felek, köztük a bűncselekmények áldozatainak védelmével és jogorvoslati keresetek benyújtásával foglalkozó civil társadalmi szervezetek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása, ideértve az anyagi és az eljárásjogot, az alapvető jogokat, a bűncselekmények áldozatainak támogatását és védelmét, a kollektív jogorvoslatot és az egyetemes joghatóság alkalmazását, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot;

 

(8)  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a büntetés-végrehajtási jog, a fogva tartás és a börtönök irányítása terén a bevált gyakorlatok terjesztésének elősegítése;

 

  az igazságügyi szakemberek és az egyéb érdekelt felek multidiszciplináris képzése a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás terén, a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló (EU) 2016/800 irányelv helyes végrehajtásának előkészítése és előmozdítása érdekében;

 

(10)  az információs és kommunikációs technológia (IKT), valamint az e-igazságszolgáltatás eszközeinek fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását, a magánélet védelmét és az adatvédelmet is;

 

(11)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése;

 

(12)  a civil társadalmi szervezetek és a program hatálya alá tartozó területeken tevékenykedő egyéb érdekelt felek strukturális támogatása, valamint az e szervezetek, valamint e szervezetek bizonyos tevékenységei – többek között az érdekképviselet, hálózatépítési tevékenységek, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos viták rendezése, a nyilvánosság mozgósítása és oktatása, valamint a vonatkozó szolgáltatások nyújtása – számára munkát végző jogi szakértők kapacitásépítése és képzése;

 

(13)  a program ismertségének, eredményei terjesztésének, átültethetőségének és átláthatóságának, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között független programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával;

 

(14)  referenciatanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések, értékelések, hatásvizsgálatok, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a fellépés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki].

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

a)  a program keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján megfelelően értékelték őket;

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül odaítélhető működési támogatás az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

(3)  Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat részére pályázati felhívás nélkül működési támogatást kell odaítélni az állandó munkaprogrammal kapcsolatos kiadásai fedezésére.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikknek megfelelően kell elfogadni.

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11 a. cikk

 

Civil párbeszéd

 

(1)   Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság „Civil párbeszéd csoportot” hoz létre, amelynek célja, hogy rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet biztosítson a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel, köztük a bűncselekmények áldozatainak védelmével és jogorvoslati keresetek benyújtásával foglalkozó civil társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, valamint hogy megvitassák a program prioritásainak végrehajtását, az eredmények terjesztését és program által lefedett területeken és célkitűzésekben, valamint a kapcsolódó területeken bekövetkező szakpolitikai fejleményeket.

 

(2)   A Bizottság a 11. cikkben említett munkaprogram kidolgozása és végrehajtása tekintetében is konzultációt folytat a Civil párbeszéd csoporttal.

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza. A nyomon követés és jelentéstétel céljából gyűjtött adatokat adott esetben nem, kor és személyzeti besorolás szerint kell bontani.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  A nyomon követés során azt is fel kell mérni, hogy a program tevékenységein keresztül milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó, helyes adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen, pontosan és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottság felhasználóbarát formátumokat tesz elérhetővé és kifejezetten azon pályázóknak és kedvezményezetteknek szóló orientációt és támogatást biztosít, akik esetleg nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és személyzettel a jelentéstételi követelményeknek való megfeleléshez.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni és megfelelően dokumentálni kell ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a program keretében elvégzett tevékenységek végrehajtása, továbbá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése nyomon követhető legyen. Minden értékelésnek figyelembe kell vennie a nemi szempontokat, és részletes elemzést kell tartalmaznia a program nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretéről.

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3 a)  A program időközi és záró értékelésében értékelni kell többek között:

 

a)   a programnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt érzékelhető hatását uniós szinten gyűjtött minőségi és mennyiségi adatok alapján;

 

b)   a program által finanszírozott intézkedések révén kialakított eszközök számát és minőségét;

 

c)   a program európai hozzáadott értékét;

 

d)   a finanszírozás mértékét az elért eredményekhez képest;

 

e)   a program zökkenőmentesebb, hatékonyabb és eredményesebb végrehajtását esetlegesen akadályozó adminisztratív, szervezési és/vagy strukturális tényezőket.

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A szakértői csoport, amelynek véleményét a Bizottság kikéri, kiegyensúlyozott nemi képviselettel kell, hogy rendelkezzen.

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon a program európai hozzáadott értékére vonatkozó, célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, munkáját pedig a releváns civil társadalmi és emberi jogi szervezeteknek kell támogatniuk. A bizottságban biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt, valamint a kisebbségi és más kirekesztett csoportok megfelelő képviseletét.

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I melléklet

törölve

A program tevékenységei

 

A program 3. cikk (2) bekezdésben említett konkrét célkitűzései különösen a következő tevékenységekhez nyújtott támogatással kerülnek megvalósításra:

 

(1)  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat;

 

(2)  kölcsönös tanulás a bevált gyakorlatok cseréje révén az érdekelt felek között a tagállami polgári és büntetőjogi szabályozások, valamint a jog- és igazságszolgáltatási rendszerek ismeretének és kölcsönös megértésének javítása érdekében, beleértve a jogállamiságot, valamint a kölcsönös bizalom erősítését;

 

(3)  elemzési és monitoring tevékenységek25 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;

 

(4)  az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

 

(5)  információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök fejlesztése és karbantartása az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint ezek együttműködése hatékonyságának javítása érdekében, információs és kommunikációs technológia révén, beleértve a rendszerek és alkalmazások határon átnyúló interoperabilitását is.

 

(6)  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.

 

(7)  a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok bevonásának elősegítése, többek között programirodák és nemzeti kapcsolattartó hálózat létrehozásával és támogatásával.

 

__________________

 

25 E tevékenységek közé tartozik például az adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele.

 

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának maximalizálása céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló kvalitatív és kvantitatív mutatók alapján kerül sor. Ezért a magánélethez és az adatvédelemhez való jogok tiszteletben tartása mellett az adatok gyűjtésére és adott esetben az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében nem, életkor és személyzeti kategória szerinti bontására kerül sor:

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 alcím – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma

A program által – az EJTN működési támogatása révén is –finanszírozott képzési tevékenységekben (beleértve a személyzeti csereprogramokat, tanulmányutakat, műhelytalálkozókat és szemináriumokat) részt vevő bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak száma

 

A képzési tevékenységekben részt vevő alkalmazottak és civil szervezeti tagok száma

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerben (ECRIS) folytatott információcserék száma

 

A határokon átnyúló együttműködésre példaként szolgáló esetek és tevékenységek száma és eredményeik szintje, beleértve az információtechnológiai eszközök és az uniós szinten létrehozott eljárások révén való együttműködést

Az e-igazságügyi portál /a határon átnyúló polgári ügyekre vonatkozó információk iránti igényt kielégítő oldalak látogatóinak száma

 

A következőkkel elért személyek száma:

A következőkkel elért személyek száma:

i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;

i.   i. egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje;

ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.

ii.   tudatosságnövelés, tájékoztató és terjesztési tevékenységek.

 

iia.  a civil társadalmi szervezeteket célzó kapacitásépítő tevékenységek;

 

iib.  tájékoztatási tevékenységek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan;

 

iic.  tevékenységek bírák számára a bonyolult peres ügyekkel kapcsolatban, valamint nemzetközi magánjog és az uniós jog határokon átnyúló/multidiszciplináris ügyekben történő alkalmazásának módjáról;

 

iid.  a program által finanszírozott tájékoztatási tevékenységek.

 

A program által finanszírozott tevékenységek földrajzi kiterjedése

 

Az, hogy a résztvevők hogyan értékelik azokat a tevékenységeket, amelyekben részt vettek, valamint ezek várható fenntarthatóságát

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (5.11.2018  )

a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

A vélemény előadója: Esteban González Pons

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 a bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1a.  emlékeztet „A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalására1a; ismét támogatását fejezi ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket, és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében; megismétli, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére; felhív ezért a meglévő szakpolitikák támogatásának folytatására, az Unió kiemelt programjai számára rendelkezésre álló források növelésére, valamint a plusz kötelezettségek plusz pénzügyi eszközökkel való párosítására;

 

_____________

 

1a Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony voltáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek a programhoz való hozzáférés lehetőségét is.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19b)  A program célkitűzéseinek megvalósítása során – a pénzügyi források optimális felhasználásának biztosításával egyidejűleg – vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a)  A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja eszközt adni az Uniónak arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiság terén mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. Ki kell egészítenie a Jogérvényesülés programot, amelynek szerepe eltérő, nevezetesen a jogállamiság és a kölcsönös bizalom elvén alapuló európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésének további támogatása, valamint az emberek jogainak biztosítása.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron [305 000 000] EUR.

(1)  [A hivatkozás szükség szerint aktualizálandó az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja] értelmében a programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg, amely a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti az éves költségvetési eljárás során, 2018. évi áron 316 000 000 EUR (folyó áron 356 000 000 EUR).

Indokolás

A javaslat szerint a pénzügyi keretösszeget a következő többéves pénzügyi keretről szóló, március 14-i és május 30-i európai parlamenti állásfoglalásokkal összhangban módosítani kell a program szerinti technikai bontás alapján, amely a jövőben kiigazítható, tiszteletben tartva az Európai Parlament ezen állásfoglalásokban kifejezett átfogó álláspontját és az EU-27 tekintetében a GNI 1,3%-os általános szintjét.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesülő intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a megosztott irányítás alá tartozó alapokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik, és az egyes kiadási kategóriák finanszírozási forrásainak egyértelmű feltüntetése révén elkerülhető az alapokból való kettős finanszírozás, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak, ezzel is megmutatva az Unió hozzáadott értékét és támogatva a Bizottság által a költségvetés átláthatóságának fokozása érdekében tett adatgyűjtési erőfeszítéseket.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

Jogérvényesülés program

Hivatkozások

COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

14.6.2018

LIBE

14.6.2018

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Esteban González Pons

28.6.2018

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

25.9.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

3

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karine Gloanec Maurin, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Andrey Novakov

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Michael Detjen

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

24

+

ALDE

Jean Arthuis, Gérard Deprez

ECR

Zbigniew Kuźmiuk

PPE

Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Inese Vaidere

S&D

Michael Detjen, Eider Gardiazabal Rubial, Karine Gloanec Maurin, John Howarth, Vladimír Maňka, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Indrek Tarand

3

-

ECR

Bernd Kölmel

ENF

André Elissen, Marco Zanni

1

0

NI

Eleftherios Synadinos

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (19.11.2018)

a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

A vélemény előadója: Dennis de Jong

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettell11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel12 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is aktívan elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás, a polarizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és a közös európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettell11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel12 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

_________________

_________________

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra és szabadságokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmunk gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglalja egy virágzó civil társadalom ösztönzését, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, a független média védelmét, valamint az európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását, többek között a közös történelmünkre és emlékezetünkre alapozva. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő és tényleges hozzáféréshez való jogot mindenki számára, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.

(5)  A finanszírozás a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását, figyelembe véve – lehetőség szerint a fő teljesítménymutatókat alkalmazva –, hogy mely tevékenységek járnak a legnagyobb uniós hozzáadott értékkel.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.

(6)  A mindenki számára elérhető szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló térség fokozatos megvalósítása érdekében az Unió a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket fogad el az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvére alapozva, amely az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács óta az Unión belüli igazságügyi együttműködés sarokköve. A kölcsönös elismerés a tagállamok között a kölcsönös bizalom magas szintjét igényli. Több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket fogadtak el a kölcsönös elismerés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom növelése céljából. A gazdasági növekedés biztosításához és a további integrációhoz is kulcsfontosságú a jog érvényesülésén alapuló, jól működő térség kialakítása, felszámolva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a határon átnyúló bírósági eljárásokat, valamint a több tagállamot érintő helyzetekben az igazságszolgáltatás igénybevételét.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a bel- és igazságügy terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

(7)  A jogállamiság tiszteletben tartása lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a belügyek terén kialakítandó magas szintű kölcsönös bizalom, különösen a kölcsönös elismerésre épülő, polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés szempontjából. A jogállamiság elve az EUSZ 2. cikkébe foglalt közös értékek egyike. Az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében szereplő hatékony bírói jogvédelem pedig a jogállamiság elvének konkrét kifejezése. A jogállamiság előmozdítása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, minőségének és hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával fokozza a kölcsönös bizalmat, amely elengedhetetlenül fontos a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéshez.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról, továbbá hozzájárul a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek harmonizált képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról, továbbá hozzájárul a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom és egyetértés biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe) és az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású, minőségi nemzeti képzési programok koordinálásában és előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. Emellett a szakosodott tudományos intézmények szintén hozzájárulhatnának e képzési programokhoz, és e tevékenységükért megfelelő finanszírozásban kell részesülniük.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását.

(12)  Az EUMSZ 3. cikke (3) bekezdésének, a Charta 24. cikkének, és a gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménynek megfelelően a programnak támogatnia kell a gyermekek jogainak védelmét, továbbá a benne foglalt intézkedések végrehajtása során előtérbe kell helyeznie a gyermekek jogainak előmozdítását. Ennek érdekében a büntető és polgári igazságszolgáltatás keretein belül kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek jogainak védelmét célzó intézkedésekre, beleértve a fogva tartott szülőket kísérő gyermekek, illetve a bebörtönzött szülők gyermekeinek védelmét is. Továbbá mérlegelni kell az olyan képzési tevékenységek megfelelő támogatását, amelyek az (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv1a helyes végrehajtását célozzák.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ezért az alapvető jogok következetes módon történő általános érvényesítése érdekében a pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni a tudatosságot növelő tevékenységekre az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberektől eltérő más közigazgatási szervek vonatkozásában.

(13)  A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó program lehetővé tette az uniós joggal – különösen a Charta hatályával és alkalmazásával – kapcsolatos képzési tevékenységeket, amelyek a bírákat és más jogi szakembereket célozták. A Charta 2016. évi alkalmazásáról szóló, 2017. október 12-i következtetéseiben a Tanács felidézte a Charta alkalmazásával kapcsolatos tudatosságnövelés jelentőségét, többek között a politikai döntéshozók, a jogi szakemberek és maguk a jogosultak körében, nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog mindenki számára egyenlő és hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljából alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, ezen belül az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek és tudományos intézmények tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások előmozdításához, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós pénzügyi beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA és az európai ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által az alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(17)  A Bizottságnak biztosítania kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EUROJUST, az eu-LISA, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program alkalmazási körébe tartozó területeken más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és törekedni kell a más uniós tevékenységekkel való összhangjukra. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet13 vonatkozásában.

(18)  Biztosítani kell, hogy a Jogérvényesülés program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés és tevékenység végrehajtása során érvényesüljön az az életképesség, a láthatóság európai hozzáadott érték alapvető elve, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az intézkedések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét, és összhangban álljanak az egyéb uniós tevékenységekkel. Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony és teljesítményalapú elosztása érdekében következetességre, a kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapon belül – és így a Jogok és értékek programmal –, valamint a program és az Egységes piac program, a Határigazgatás és biztonság között, különösen a Menekültügyi és Migrációs Alap (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapok, a stratégiai infrastruktúra különösen a Digitális Európa programban, az Erasmus+ program, a kutatási és innovációs keretprogram, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a LIFE-rendelet13 vonatkozásában. A Jogérvényesülés program végrehajtásának szükség esetén ki kell egészülnie vagy összhangba kell kerülnie az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmével.

__________________

__________________

13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

13 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(21)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani a kívánt eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(22)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a program finanszírozási és kiválasztási eljárásainak teljes átláthatóságát, a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végez annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozza és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

_________________

_________________

15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(23)  EGT-tag harmadik országok – amennyiben betartják az EGT valamennyi szabályát és rendelkezését – részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely megállapodás rendelkezik a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(27)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelmények lehetőség szerint mérhető mutatókat is magukban foglalnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő és hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármilyen más uniós programból is, ideértve a közös irányítás alá eső programokat, feltéve, hogy a hozzájárulásokat a kettős finanszírozás elkerülése érdekében hatékonyan kezelik, és azok nem ugyanazokat a költségeket fedezik, továbbá a finanszírozott intézkedések céljai kiegészítő jellegűek. [A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki.]

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 17. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A munkaprogramot a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 14. cikknek megfelelően kell elfogadni.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó, helyes adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen, pontosan és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy a program európai hozzáadott értékéről következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Jogérvényesülés program

Hivatkozások

COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

14.6.2018

LIBE

14.6.2018

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Dennis de Jong

2.7.2018

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Az elfogadás dátuma

15.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Indrek Tarand, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Caterina Chinnici, Marian-Jean Marinescu, Julia Pitera, Richard Sulík

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

19

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Dennis de Jong

PPE

Ingeborg Gräßle, Marian-Jean Marinescu, Julia Pitera, Petri Sarvamaa, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Caterina Chinnici, Arndt Kohn, Gilles Pargneaux, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

1

-

ECR

Richard Sulík

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (16.01.2019)

A Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében

a Jogérvényesülés program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD))

A vélemény előadója: Angelika Mlinar

MÓDOSÍTÁS:

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

(1)  Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikk továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Az EUMSZ 8. cikke továbbá kimondja, hogy az Európai Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemre politikáinak és tevékenységeinek meghatározása és végrehajtása során; Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még határozottabban megerősítették és rögzítették.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikkével összhangban a Jogérvényesülés programnak minden tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, beleértve a nemi szempontú költségvetés-tervezést és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel12 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

(2)  Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és érvényesíteni kell, megosztani az uniós polgárok és az Unióban tartózkodó emberek között, és az európai kultúrákban központi szerepet kell számukra biztosítani. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, az egyenlőséget, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a jogállamiság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU rendelettel11 létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd. A Jogérvényesülés program (a továbbiakban: a program) továbbra is a jog érvényesülésén alapuló, integrált európai térség és határon átnyúló együttműködés fejlesztését támogatja az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel12 a 2014–2020 közötti időszakra létrehozott Jogérvényesülés program (a továbbiakban: az elődprogram) folytatásaként.

__________________

__________________

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

11 A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115., 2014.4.17., 3. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

12 Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 62. o.).

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok életben tartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)  A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokféleségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalmaink gazdagítása és fenntartása. Ez magában foglal egy virágzó civil társadalmat, az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását, valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását. A nemek közötti egyenlőség javításához elengedhetetlen egy erős és független nőjogi és LMBTI mozgalom. Alapvető értékeivel összhangban kulcsfontosságú az EU számára, hogy megfelelő támogatást nyújtson ezeknek a szervezeteknek, alulról építkező csoportoknak és jogvédőknek, gondolva különösen a kihívást jelentő környezetben dolgozókra. Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a nemek közötti egyenlőséget, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított tényleges jogot, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

(4)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséről rendelkezik, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. Ezért az Unió intézkedéseket fogadhat el a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kialakítása céljából, valamint a bűnmegelőzés és az áldozatok védelme terén tett tagállami intézkedések előmozdítása és támogatása érdekében a nemi vonatkozások megfelelő figyelembevétele mellett. A jog érvényesülésén alapuló európai térség továbbfejlesztése során biztosítani kell az alapvető jogok, valamint közös alapelvek és értékek tiszteletben tartását, ideértve például a megkülönböztetés tilalmát, a szolidaritást, a nemek közötti egyenlőséget, nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól független egyenlő bánásmódot, a sérülékeny csoportok védelmét, az igazságszolgáltatáshoz mindenki számára biztosított, a nemi szempontokat figyelembe vevő tényleges jogot, a jog előtti egyenlőséget, a jogállamiságot és a jól működő, független igazságszolgáltatási rendszert.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását.

(5)  A finanszírozás továbbra is a Szerződések által meghatározott ambiciózus célok sikeres megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. E célkitűzéseket többek között egy rugalmas és hatékony Jogérvényesülés program létrehozása révén kell megvalósítani, amelynek elő kell segítenie e célok tervezését és végrehajtását. A programnak támogatnia kell a nőjogi szervezetek és az emberijogvédők munkáját az EU-ban és világszerte, illetve ki kell állnia a jogállamiság és azon kezdeményezések mellett, amelyek ellensúlyozni próbálják a független civil társadalom egyre csökkenő mozgásterét. Megfelelően figyelembe kell venni azon kis- és közepes méretű civil társadalmi szervezetek sajátos helyzetét, amelyeknek alaptevékenységük és strukturális kiadásaik fedezéséhez többéves működési támogatásra, és nem célzott , rövid távú és projektalapú finanszírozásra van szükségük.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5 a)  A program célja, hogy növelje a források rugalmasságát és hozzáférhetőségét, és ugyanolyan finanszírozási lehetőségeket és feltételeket biztosítson a civil társadalmi szervezetek számára, mint az EU-n kívüli országokban.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6 a)  A nemi szempontok beépítését az igazságszolgáltatási rendszerekbe az európai igazságügyi térség elmélyítését szolgáló fontos célnak kell tekinteni. Az igazságszolgáltatási rendszerben jelen levő interszekcionális megkülönböztetés még mindig a nők igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jogának egyik legfőbb akadályát képezi. A programnak ezért aktívan elő kell segítenie megkülönböztetés minden formájának, továbbá a kisebbségek, a fogyatékkal élők, a bevándorlók, menedékkérők, idősek, a távoli területeken élők és minden olyan kiszolgáltatott csoport előtti összes korlát felszámolását, amelyek korlátozottnak érzik az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, és támogatnia kell az áldozatbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő eljárásokat és határozatokat az igazságügyi rendszerekben;

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról, továbbá hozzájárul a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük.

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (2) bekezdésének h) pontja, valamint a 82. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió támogatja a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzését az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javításának eszközeként. Az igazságügyi szakemberek képzése fontos eszközt jelent abban, hogy közös értelmezés jöjjön létre a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesítésének legmegfelelőbb módjáról, valamint az egyenlőségre vonatkozó uniós szabályozás gyakorlati alkalmazására vonatkozó ismeretek terjesztésében, továbbá hozzájárul a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiépítéséhez azáltal, hogy közös igazságügyi kultúrát teremt a tagállami igazságügyi szakemberek között. Alapvetően fontos a jog helyes és egységes alkalmazásának elősegítése az Unióban, valamint a határon átnyúló eljárásokban az igazságügyi szakemberek közötti kölcsönös bizalom biztosítása. A program által támogatott képzési tevékenységeknek a képzési szükségletek egyértelmű felmérésein kell alapulniuk, magas szintű képzési módszertant kell alkalmazniuk, ki kell terjedniük a különböző tagállamok igazságügyi szakembereit összegyűjtő határon átnyúló eseményekre, aktív tanulást és hálózatépítési elemeket kell magukban foglalniuk, valamint fenntarthatóaknak kell lenniük. A bírák, rendőrök és ügyészek számára elérhetővé kell tenni a kifejezetten a nemi szempontokkal foglalkozó képzéseket annak biztosítására, hogy az emberkereskedelem, az egyéb nemi alapú erőszak és más bűncselekmények áldozatait megfelelően védjék, azonosítsák és tiszteljék, továbbá az igazságügyi rendszerek közötti együttműködés és bevált gyakorlatok előmozdítására áldozatbarát és a nemi szempontokat figyelembe vevő eljárásokkal;

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 a)  Az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló 2017. május 11-i (EU) 2017/865 tanácsi határozat értelmében a programnak támogatnia kell a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzését az egyezményre vonatkozó ismeretek terjesztése és gyakorlati alkalmazásának előmozdítása érdekében ezen alkalmazási körön belül a nők és lányok elleni erőszak áldozatainak jobb védelme érdekében az egész Unióban.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok hálózatai. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra.

(9)  Az igazságügyi képzésben különféle szereplők lehetnek érintettek, így például a tagállamok jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságai, a tudományos intézmények, az igazságügyi képzésért felelős nemzeti szervek, az európai szintű képzési szervezetek vagy hálózatok, illetve az uniós jogra szakosodott bírósági koordinátorok és az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervek hálózatai. Támogatni kell a bírák és egészségügyi szakemberek közötti horizontális együttműködést annak érdekében, hogy a bírák és az igazságügyialkalmazottak számára biztosítani lehessen a szükséges képzést a nemi alapú és a nők elleni erőszakkal foglalkozó ügyeket illetően. A bírák és ügyészek képzése területén valamilyen általános európai érdekű cél elérésére törekvő szerveknek és szervezeteknek – ilyen például az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN), az Európai Jogi Akadémia (ERA), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata (RPCSJUE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) – továbbra is szerepet kell játszaniuk a bíráknak, ügyészeknek és igazságügyi alkalmazottaknak szóló, valóban európai vonatkozású képzési programok előmozdításában, és ennélfogva a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott éves munkaprogramokban meghatározott eljárásokkal és kritériumokkal összhangban megfelelő pénzügyi támogatás nyújtható számukra. Figyelembe véve, hogy a női bírák alulreprezentáltak a legfontosabb beosztásokban, a női bírákat, ügyészeket és egyéb jogi szakembereket ösztönözni kell a képzési tevékenységekben való részvételre.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A programnak támogatnia kell az igazságügyi képzésben kulcsfontosságú szerepet betöltő EJTN éves munkaprogramját. Az EJTN különleges helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan uniós szintű hálózat, amely a tagállamok igazságügyi képzési szerveit fogja össze. Egyedülállóan alkalmas arra, hogy az összes tagállamra kiterjedő cseréket szervezzen az új és tapasztalt bírák és ügyészek számára, valamint koordinálja a nemzetközi igazságügyi szervek által az uniós jogra vonatkozó képzések szervezése és a bevált képzési gyakorlatok ösztönzése terén végzett munkát. Az EJTN továbbá uniós szinten, költséghatékony módon szervezett, kiváló minőségű képzéseket is biztosít. Ezen túlmenően a tagjelölt országok igazságügyi képzési szerveit is magában foglalja, megfigyelő tagokként.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10 a)  A programnak támogatnia kell továbbá a bevált gyakorlatok kifejezetten nemi alapú erőszakkal foglalkozó bíróságok közötti cseréjét, valamint a közös erőforrások és a bíráknak, az államügyészeknek, ügyvédeknek, rendőröknek és a nemi alapú erőszak áldozataival kapcsolatba kerülő más szakembereknek szóló, nemi alapú erőszakkal foglalkozó képzési anyagok cseréjét;

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

(14)  Az EUMSZ 67. cikkének megfelelően az Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és amelyben az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú. Az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülésének megkönnyítése és a bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megfelelő működéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalom előmozdítása céljával, alapvető fontosságú, hogy az igazságügyi hatóságoktól és jogi szakemberekről eltérő egyéb hatóságok, továbbá az e célokhoz hozzájáruló társadalmi szervezetek tevékenységére is kiterjedjen a pénzügyi támogatás.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések érvényesítését is.

(15)  Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak horizontális megközelítést kell kialakítania a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével, a jogegyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések támogatására valamennyi tevékenységében. Rendszeres nyomon követésre és értékelésre van szükség annak felmérése céljából, hogy milyen módon foglalkoznak a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával a program tevékenységei során.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, koherens és következetes alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

(16)  Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásához, a határon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, gyakorlati, koherens és következetes alkalmazásával kapcsolatos tudatosság növeléséhez, különös tekintettel a jogegyenlőséggel kapcsolatos uniós jogra, továbbá az uniós áldozatvédelmi eszközök, és különösen a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, valamint a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat és az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló 606/2013 rendelet és az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv jobb végrehajtására és összehangolására. A finanszírozási tevékenységeknek hozzá kell járulniuk az uniós értékekről, a jogállamiságról létrejött közös megállapodáshoz, az uniós jog és szakpolitikák jobb ismeretéhez, az igazságügyi együttműködési eszközök valamennyi érdekelt általi használata terén a know-how és a bevált módszerek megosztásához, valamint a zökkenőmentes és hatékony határon átnyúló együttműködést megerősítő interoperábilis digitális megoldások elterjedéséhez, és szilárd elemzési alapot kell biztosítaniuk az uniós jog és szakpolitikák kidolgozásához, végrehajtásához és megfelelő átültetéséhez. Az uniós beavatkozás lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Ezenfelül az Unió a tagállamokhoz képest kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és ahhoz, hogy európai fórumot biztosítson az egymástól való tanuláshoz.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Az EU igazságszolgáltatási rendszere nem biztosít megfelelő igazságszolgáltatást és védelmet a nők és lányok számára, következésképpen a nemi alapú erőszak áldozatai nem kapják meg a szükséges támogatást. Ide tartozik a védelem és támogatás hiánya is a szexkereskedelem áldozatai, a menekült és migráns nők, LMBTIQ-személyek és a fogyatékkal élő személyek tekintetében.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával;

a)  a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdítása többek között a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek és a határozatok végrehajtása hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítések támogatásával, valamint az áldozatok védelmének előmozdítása a nemi szempontok figyelembevétele mellett;

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  az egyenlő jogok és a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmának támogatása és előmozdítása, a nőgyűlölet, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni küzdelem, valamint a fogyatékkal élő személyek és a gyermekek jogainak erősítése;

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő;

b)  a nemi szempontokat figyelembe vevő és áldozatorientált igazságügyi képzés támogatása és ösztönzése azzal a céllal, hogy közös jogi, bírósági és jogállamisági kultúrát mozdítson elő, amely figyelembe veszi a nemi vonzatokat és a jogegyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályokat is;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a nők és lányok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása és megerősítése a nemi alapú erőszak eseteiben, az Isztambuli Egyezmény megerősítésével és a nemi alapú erőszak elleni átfogó uniós szabályozás elfogadásával;

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

c)  megkönnyítse mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony, egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést és a hatékony jogorvoslatokat, többek között ezek elektronikus úton történő elérésével, azáltal, hogy hatékony polgári és büntetőeljárásokat ösztönöz, tovább előmozdítja és támogatja a bűncselekmények áldozatainak – elsősorban a nők és gyermekek – jogait, valamint a büntetőeljárásban a gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogait.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  a nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretet évente fel kell tüntetni egy önálló költségvetési előirányzatban;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

A nemek közti egyenlőség és a gyermekek jogai szempontjának érvényesítése

 

A program valamennyi tevékenységének végrehajtása során törekszik arra, hogy előmozdítsa a nők és férfiak közötti egyenlőséget. A programnak emellett a Charta 51. cikkével összhangban és az ott meghatározott korlátokon belül tiszteletben kell tartania a Charta 21. cikkében felsorolt indokokon alapuló megkülönböztetés tilalmát.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(1)  A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó, nemre lebontott mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A nyomon követés során azt is fel kell mérni, hogy a program tevékenységein keresztül milyen módon foglalkoztak a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket – adott esetben nemek szerinti bontásban – hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a program keretében elvégzett tevékenységek végrehajtása, továbbá a 3. cikkben és az 5. cikkel (érvényesítés) összhangban meghatározott konkrét célkitűzések elérése nyomon követhető legyen. Minden értékelésnek figyelembe kell vennie a nemi szempontokat, és tartalmaznia kell egy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó külön fejezetet, amely részletesen elemzi a program nemek közötti egyenlőség előmozdításához kapcsolódó tevékenységekre elkülönített költségkeretét.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A szakértői csoport, amelynek véleményét a Bizottság kikéri, kiegyensúlyozott nemi képviselettel kell, hogy rendelkezzen.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat;

1.  tudatosságnövelés, információterjesztés az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve az anyagi és eljárási jogot, az igazságügyi együttműködési eszközöket, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, valamint az összehasonlító jogot és az európai és nemzetközi normákat; a civil társadalmi szervezetek tevékenységei, beleértve az érdekképviseletet, a pereskedést, a közvélemény mozgósítását és az oktatást, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását; a helyi és nemzeti kérdésekkel foglalkozó helyi és nemzeti civil társadalmi szervezetek célzott támogatása.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  A nemi szempontoknak az igazságszolgáltatási rendszer valamennyi szakaszába történő beépítésének és előmozdításának, valamint az igazságszolgáltatáshoz való, mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosításának legjobb módjaira vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  elemzési és monitoring tevékenységek25 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására;

3.  elemzési és monitoring tevékenységek25 a jog érvényesülésén alapuló európai térség zavartalan működését akadályozó lehetséges akadályok megismerésének és megértésének, valamint az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának javítására, különösen az egyenlő jogok és az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes és mindenki számára elérhető hozzáférés terén az Unióban élő összes ember számára, jogállástól függetlenül;

__________________

__________________

tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

tevékenységek például a következőkre terjednek ki: adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

4.  az érdekelt felek képzése az uniós szakpolitikák és az uniós jog ismeretének javítása érdekében, beleértve többek között az anyagi és eljárási jogot, a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó uniós jogot, az uniós igazságügyi együttműködési eszközök használatát, az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, a jogi szaknyelvet, valamint az összehasonlító jogot.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4 a.  Kifejezetten a nemi szempontokkal foglalkozó képzések bírák, ügyvédek, rendőrök és ügyészek számára a nemi alapú erőszakra és az áldozatbarát eljárásokra vonatkozóan, valamint a bevált gyakorlatok kifejezetten nemi alapú erőszakkal foglalkozó bíróságok közötti cseréje.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6.  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.

6.  a kulcsfontosságú európai szintű hálózatok, nőjogi szervezetek és hálózatok, LMBTIQ-jogi szervezetek és az európai igazságügyi hálózatok – köztük az uniós jog által létrehozott hálózatok – kapacitásának fejlesztése az uniós jog hatékony alkalmazásának és érvényesítésének biztosítása, a program területén az uniós jog, a szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése, valamint a program által lefedett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása érdekében.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni:

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program ellenőrzésére a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért adott esetben az alábbi kulcsfontosságú mutatók tekintetében nemre és életkorra lebontott adatokat kell gyűjteni.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A Jogérvényesülés program.

Hivatkozások

COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

14.6.2018

LIBE

14.6.2018

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM

14.6.2018

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Angelika Mlinar

14.9.2018

55. cikk - Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

22.10.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

27.11.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Maria Arena, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, André Elissen, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Maria Noichl, Marijana Petir, João Pimenta Lopes, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Jadwiga Wiśniewska, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Urszula Krupa, Edouard Martin, Clare Moody, Julie Ward

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Lynn Boylan

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

18

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Malin Björk, Lynn Boylan, João Pimenta Lopes

PPE

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

S&D

Maria Arena, Vilija Blinkevičiūtė, Iratxe García Pérez, Anna Hedh, Edouard Martin, Clare Moody, Maria Noichl, Liliana Rodrigues, Julie Ward

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Ernest Urtasun

2

-

ECR

Urszula Krupa, Jadwiga Wiśniewska

4

0

PPE

Heinz K. Becker, Marijana Petir, Michaela Šojdrová, Anna Záborská

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Jogérvényesülés program

Hivatkozások

COM(2018)0384 – C8-0235/2018 – 2018/0208(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

30.5.2018

 

 

 

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

14.6.2018

LIBE

14.6.2018

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.6.2018

CONT

14.6.2018

FEMM

14.6.2018

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Heidi Hautala

9.7.2018

Josef Weidenholzer

9.7.2018

 

 

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

5.7.2018

Vizsgálat a bizottságban

18.10.2018

19.11.2018

 

 

Az elfogadás dátuma

4.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

6

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Asim Ademov, Michał Boni, Jean-Marie Cavada, Daniel Dalton, Rachida Dati, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Romeo Franz, Ana Gomes, Heidi Hautala, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Julia Reda, Evelyn Regner, Judith Sargentini, Giancarlo Scottà, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Axel Voss, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Dennis de Jong, Gérard Deprez, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Jytte Guteland, Anna Hedh, Lívia Járóka, Petr Ježek, Marek Jurek, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Birgit Collin-Langen, Stefan Eck, Stefan Gehrold, Françoise Grossetête, John Howarth, Ramón Jáuregui Atondo, Dominique Riquet, Paul Rübig, Gabriele Zimmer

Benyújtás dátuma

6.2.2019


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

46

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, Gérard Deprez, Filiz Hyusmenova, Sophia in 't Veld, Petr Ježek, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Dominique Riquet

EFDD

Laura Ferrara

GUE/NGL

Stefan Eck, Barbara Spinelli, Gabriele Zimmer

PPE

Asim Ademov, Michał Boni, Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Rachida Dati, Stefan Gehrold, Françoise Grossetête, Roberta Metsola, József Nagy, Paul Rübig, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Mady Delvaux, Evelyne Gebhardt, Ana Gomes, Jytte Guteland, Anna Hedh, John Howarth, Ramón Jáuregui Atondo, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Evelyn Regner, Josef Weidenholzer, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Pascal Durand, Romeo Franz, Heidi Hautala, Eva Joly, Julia Reda, Judith Sargentini, Josep-Maria Terricabras

6

-

ECR

Daniel Dalton, Marek Jurek, Helga Stevens, Kristina Winberg

ENF

Giancarlo Scottà

PPE

Lívia Járóka

2

0

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Traian Ungureanu

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 12.Jogi nyilatkozat