Eljárás : 1998/0031R(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0072/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0072/2019

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2019 - 9.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0146

IDŐKÖZI JELENTÉS     
PDF 193kWORD 60k
8.2.2019
PE 629.670v02-00 A8-0072/2019

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általi megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetről

(12183/1/2011 – C8-0059/2015 – 1998/0031R(NLE))

Külügyi Bizottság

Előadó: Ramona Nicole Mănescu

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általi megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetről

(12183/1/2011 – C8-0059/2015 – 1998/0031R(NLE))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló tervezetre (12183/1/2011),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás tervezetére (12288/2011),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikke (2) bekezdésével, 207. cikkével, 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, továbbá az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 101. cikkének második bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0059/2015),

–  tekintettel a közép-ázsiai régióról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájáról szóló 2008. február 20-i állásfoglalására(1), a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtásának állapotáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására(2), az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló 2016. április 13-i állásfoglalására(3), a Türkmenisztánnal kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodásról szóló 2009. április 22-i állásfoglalására(4), valamint az Európai Unió megállapodásaiban szereplő emberi jogi és demokráciazáradékról szóló 2006. február 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között létrejött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, 1999. évi ideiglenes megállapodásra (5144/1999), amelyet a Tanács 2009. július 27-én kötött meg, valamint a megállapodás értelmében létrehozott vegyes bizottság rendszeres találkozóira,

–  tekintettel az Európai Unió és Türkmenisztán között 2008 májusában aláírt, energiaügyről szóló egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyeknek Türkmenisztán részes fele,

–  tekintettel az EU és Türkmenisztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Külügyi Bizottsághoz címzett, 2015. december 16-i levelében megfogalmazott kötelezettségvállalására, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megfogalmazott szempontokat,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő a Külügyi Bizottság elnökének címzett 2018. július 5-i levelére, melyben támogatja a Türkmenisztánnal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodást,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság időközi jelentésére (A8-0072/2019),

A.  mivel Közép-Ázsia kapcsolatai egyre szorosabbak az Európai Unióval;

B.  mivel a Türkmenisztánnal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodást 1997-ben parafálták, és azt 1998-ban írták alá; mivel a 15 eredeti aláíró közül 14 tagállam azóta megerősítette a partnerségi és együttműködési megállapodást (egyedül az Egyesült Királyság nem tette ezt még meg); mivel Türkmenisztán 2004-ben megerősítette a partnerségi és együttműködési megállapodást; mivel azon tagállamoknak, amelyek a megállapodás aláírása után csatlakoztak az EU-hoz, külön jegyzőkönyv és megerősítési eljárás révén kell csatlakozniuk a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz;

C.  mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás teljes ratifikálását követően tízéves kezdeti időszakra fog vonatkozni, ezt követően pedig évente fogják megújítani, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy felmondja a megállapodást, amennyiben súlyos kételyei merülnének fel az emberi jogok tiszteletben tartása tekintetében, vagy egyéb súlyos jogsértéseket követnének el; mivel új fejlemények figyelembevétele érdekében a felek módosíthatják a partnerségi és együttműködési megállapodást;

D.  mivel a Tanács 2009 áprilisában egy választható, jogilag nem kötelező erejű eljárás részeként konzultációt folytatott az Európai Parlamenttel a Türkmenisztánnal kötendő ideiglenes kereskedelmi megállapodásról;

E.  mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapította azokat a referenciaértékeket, amelyek szerint mérni kell a Türkmenisztán által elért előrelépést, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján – a jogállamiságra, a jó kormányzásra és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközileg elismert normákkal összhangban – engedélyezhető az együttműködés folytatása;

F.  mivel a demokrácia, az alapvető jogok és az emberi jogok, valamint a piacgazdaság elvei tiszteletben tartásának – amelyek az ideiglenes kereskedelmi megállapodás alapvető elemeit képezik (ahogyan azt rögzíti mind a megállapodás 1. cikke, mind a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikke) – Türkmenisztán hosszú távú céljainak kell maradniuk; mivel az alkalmazás egyoldalú felfüggesztésének lehetősége rendelkezésre áll, amennyiben bármelyik fél megsértené ezeket az elemeket;

G.  mivel a Külügyi Bizottság azt követően, hogy megvitatta az arra irányuló ajánlástervezetet, hogy a Parlament adja egyetértését a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséhez, valamint megvitatta az ajánlástervezetet kísérő, 2015. május 8-i jelentéstervezetet, amely állásfoglalásra irányuló indítványt tartalmazott, 2016. május 24-én úgy határozott, hogy ideiglenesen felfüggeszti az eljárást, amíg úgy nem ítéli meg, hogy elegendő előrelépés történt az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében, úgy határozott továbbá, hogy elindítja a jelenlegi ideiglenes eljárást;

H.  mivel – amint azt a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazta – ahhoz, hogy elvi alapokon álló és koherens uniós politikát lehessen folytatni az országgal fenntartott kapcsolatokat illetően, alapvető fontosságú, hogy folyamatosan érvényesek legyenek a Türkmenisztánban az emberi jogok tekintetében elért előrelépésre vonatkozó referenciaértékek;

I.  mivel Türkmenisztán 2015-ben elfogadta a 2016–2020-as időszakra szóló, emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet, amelyet az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának támogatásával 2013-ban készített el;

J.  mivel Türkmenisztán megkötött több nemzetközi megállapodást (például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és ILO-egyezményeket);

1.  kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az ENSZ, az EBESZ és az EBRD ajánlásai alapján, és mielőtt a Parlament megadja egyetértését a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséhez, sürgősen határozza meg az alábbi rövid távú referenciaértékeket a türkmenisztáni állami hatóságok által megteendő fenntartható előrelépés mérésére:

      Politikai rendszer, jogállamiság és jó kormányzás

i.   a végrehajtó, a jogalkotó és az igazságszolgáltatási ág egyértelmű szétválasztása, és többek között annak lehetővé tétele és garantálása, hogy a lakosság valóban részt vehessen az állami döntéshozatali folyamatokban, többek között olyan nemzetközi szakértőkkel konzultálva, mint az Európa Tanács Velencei Bizottsága, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) a tekintetben, hogy Türkmenisztán alkotmánya megfelel-e ezeknek a demokratikus elveknek, továbbá a hajlandóság bizonyításra Türkmenisztán részéről arra nézve, hogy fontolóra veszik az említett szervezetek által javasolt reformokat;

ii.  a nem kormányzati szervezetek bejegyzésére és működésére vonatkozó korlátozások megszüntetése;

      Emberi jogok és alapvető szabadságok

iii.  a türkmén kormány által az emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervében (2016–2020) megfogalmazott kötelezettségvállalások végrehajtása;

iv.  vessenek véget a titkos fogva tartásoknak és az erőszakos eltüntetéseknek, a kényszermunkának és a kínzásoknak, valamint tájékoztassák az erőszakosan eltüntetett személyek családját rokonaik sorsáról és hollétéről, és biztosítsák a családtagok számára, hogy az őrizetbe vett személyekkel kapcsolatot tarthassanak; ismerjék el az ország hatóságai, hogy továbbra is vannak politikai foglyok őrizetben, valamint biztosítsanak bejutást az országba nemzetközi szervezetek és független megfigyelők, többek között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára;

v.  biztosítsanak akadálytalan hozzáférést különböző információforrásokhoz, és különösen tegyék lehetővé, hogy az emberek hozzáférhessenek alternatív információforrásokhoz, ideértve a nemzetközi kommunikációs csatornákat is, valamint hogy rendelkezhessenek olyan távközlési berendezésekkel, mint például a magán parabolaantenna vagy a megfizethető internetes kapcsolat;

vi.  vessenek véget az országban, illetve külföldön dolgozó független újságírók, továbbá civil társadalmi és emberi jogi aktivisták, valamint családtagjaik üldözésének és megfélemlítésének; biztosítsák a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát;

vii.  tegyék lehetővé az ENSZ és más olyan nemzetközi és regionális emberi jogi szervezetek országba látogatását, amelyek kérték az ilyen látogatásokat és továbbra is válaszra várnak;

viii.  vessenek véget az utazási tilalmak informális és önkényes rendszerének és biztosítsák, hogy azok az emberek, akik nem kaptak engedélyt az ország elhagyására, szabadon utazhassanak;

2.  kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy vegyék figyelembe a következő, a fenntartható és hiteles előrehaladásra vonatkozó, hosszú távra szóló ajánlásokat:

      Politikai rendszer, jogállamiság és jó kormányzás

i.    a politikai pluralizmus és a demokratikus elszámoltathatóság elvének tiszteletben tartása, megfelelően működő politikai pártokkal és egyéb szervezetekkel, amelyeknek nem avatkoznak bele a működésébe;

ii.  reformok folyamatos végrehajtása a közigazgatás minden szintjén és területén, különösen az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban;

iii.  erős és hatékony biztosítékok a magas szinten elkövetett korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem ellen;

iv.  a gyermekmunkát tiltó törvény teljes körű végrehajtása;

      Emberi jogok és alapvető szabadságok

v.  a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesülés szabadságához, valamint a vallás és meggyőződés szabadságához való jog békés és jogszerű gyakorlásának teljes mértékű tiszteletben tartása;

vi.  a szabad mozgáshoz való általános jog, mind az országon belül, mind külföldön;

3.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek szorosan nyomon kell követnie és ellenőriznie kell a türkmenisztáni fejleményeket és a partnerségi és együttműködési megállapodás valamennyi részének végrehajtását, amint az hatályba lép; ezzel összefüggésben felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy hajtsa végre az emberi jogi ellenőrző mechanizmust és nyilvánosan fejezze ki elkötelezettségét mellette, ezáltal lehetővé téve, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) megfelelően tájékoztassa a Parlamentet a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról, amint az hatályba lép, és különösen annak célkitűzéseiről és a 2. cikknek való megfelelőségéről, annak érdekében, hogy reagálhasson a helyszínen bekövetkező fejleményekre, amennyiben dokumentált és bizonyított lenne, hogy súlyosan megsértették az emberi jogokat; kiemeli a partnerségi és együttműködési megállapodás felfüggesztésére irányuló mechanizmus lehetőségét, amennyiben ilyen esetekre sor kerülne, és üdvözli e tekintetben az alelnök/főképviselő 2015. december 16-i, a Külügyi Bizottságnak címzett levelét, amely a következő célkitűzéseket tartalmazza:

i.  annak biztosítása, hogy az Európai Parlamentet megfelelően tájékoztassák a partnerségi és együttműködési megállapodás emberi jogokra és demokratizálódásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról, beleértve az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos helyzet alakulására vonatkozó információkhoz való hozzáférést is, és hogy kérésre – az alkalmazandó titoktartási szabályokra is figyelemmel – az együttműködési tanács ülései előtt és után mielőbb eligazítást adjanak számára;

ii.  szorosabb együttműködés az Európai Parlamenttel és a civil társadalommal az éves emberi jogi párbeszéd előkészítése során és jelentéstétel;

iii.  konzultáció folytatása az Európai Parlamenttel az EU Türkmenisztánra vonatkozó emberi jogi országstratégiai dokumentuma aktualizálásainak előkészítése során;

4.  üdvözli az alelnök/főképviselő 2018. novemberi bejelentését az asgabati teljes jogú uniós küldöttség felállításáról; hangsúlyozza, hogy az új küldöttségnek kölcsönösen előnyös együttműködési stratégiát kell kialakítania, amely igazodik Türkmenisztán fejlesztési feltételeihez és követelményeihez, figyelemmel kell kísérnie az országbeli helyzetet, ideértve az emberi jogok megsértését, valamint az aggodalomra okot adó egyedi eseteket is, párbeszédet kell folytatnia az ország különböző politikai, társadalmi és gazdasági szereplőivel, lehetővé kell tennie a helyszínen folytatott diplomáciai tevékenységet, valamint javítania kell az uniós külső finanszírozási eszközök által finanszírozott projektek irányítását és felügyeletét;

5.  úgy határoz, hogy fontolóra fogja venni egyetértésének megadását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Bizottság, a Tanács, az alelnök/főképviselő, valamint Türkmenisztán állami hatóságai megfelelően figyelembe vették az (1) és a (3) bekezdésben megfogalmazott ajánlásokat;

6.  utasítja elnökét, hogy kérje fel a Tanácsot, a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet a türkmenisztáni helyzetre vonatkozó lényeges információkról;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/főképviselőnek, valamint Türkmenisztán kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C 184. E, 2009.8.6., 49. o.

(2)

HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

(3)

HL C 58., 2018.2.15., 119. o.

(4)

HL C 184. E, 2010.7.8., 20. o.

(5)

HL C 290. E, 2016.11.29., 107. o.


INDOKOLÁS

Az EU és Türkmenisztán közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra vonatkozó hozzájárulás iránti első tanácsi kérelmet 1998-ban terjesztették az Európai Parlament elé, azt követően, hogy ugyanebben az évben aláírták a megállapodást. A Parlament azonban nem foglalkozott a kérelemmel, mivel az országban nem tartották tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az emberi jogokat.

A bizottságnak a hozzájárulás megadására vonatkozó ajánlását, valamint az azt kísérő jelentést egyaránt 2011. január 26-án fogadták el, ezek azonban nem kerültek a plenáris ülés elé, mivel a Tanács kérelmében hivatkozott jogalap nem felelt meg a Lisszaboni Szerződéssel szerzett jogoknak, valamint egyéb okok miatt, amelyek a Parlament azon kéréséhez kapcsolódtak, hogy az országban alkalmazzanak emberi jogi ellenőrző mechanizmust.

2015. február 19-én a Tanács második alkalommal is felkérte a Parlamentet, hogy járuljon hozzá a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz.

A partnerségi és együttműködési megállapodáshoz való hozzájárulásról szóló ajánlástervezetet, valamint a jelenlegi előadó által készített, azt kísérő, állásfoglalást tartalmazó jelentéstervezetet 2015. május 7-én tették közzé.

A hozzájárulásról és az azt kísérő jelentésről szóló első eszmecserét megelőzően a Külügyi Bizottság 2015. június 22-én többek között az előadó kérésére úgy határozott, hogy felfüggeszti azok megvitatását mindaddig, amíg megállapodás nem születik Mogherini alelnökkel/főképviselővel a partnerségi és együttműködési megállapodás vizsgálatának elvégzéséről – különös tekintettel az emberi jogi ellenőrző mechanizmusra –, amelyben a Parlamentnek és a civil társadalomnak is részt kell vennie.

Ezt követően az alelnök/főképviselő 2015. december 16-án levelet intézett a bizottsághoz, amelyben vázolta egy ilyen ellenőrző mechanizmus általános elemeit. Ennek alapján a Kibővített Elnökség 2016. február 1-jén úgy határozott, hogy ez elegendő alapot jelent a bizottság számára az eljárás újraindításához.

Az előterjesztett módosítások, a 2016. április 11-i első eszmecsere során az EU közép-ázsiai különleges képviselője, Burian úr jelenlétében lezajlott viták, valamint az eljárásban részt vevő képviselők között 2016 májusában tartott további konzultációs találkozók eredményeként azonban nyilvánvalóvá vált, hogy még nem született egyértelmű többség a bizottságban az egyetértés megszavazására, mivel továbbra is úgy vélték, hogy Türkmenisztán nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, a jó kormányzást és az emberi jogokat, noha a megelőző időszakban végrehajtott jogalkotási reformok révén történt némi előrelépés ezekben a kérdésekben.

Ennek fényében a bizottság 2016. május 24-én jóváhagyta az előadó azon kérelmét, amelyben az egyetértésre vonatkozó ajánlás és az azt kísérő állásfoglalás ideiglenes felfüggesztését kérte, mindaddig, amíg a bizottságban konszenzusra nem jutnak a partnerségi és együttműködési megállapodás megszavazása tekintetében.

Ezzel egy időben jóváhagyták az előadó arra irányuló kérelmét, hogy indítsanak külön eljárást, amely lehetővé teszi a Parlament számára, hogy kifejtse véleményét a partnerségi és együttműködési megállapodásról, azt megelőzően, hogy ahhoz megadná egyetértését a 99. cikk (5) bekezdése szerinti időközi jelentésben/állásfoglalásban.

Ennek az időközi jelentésnek az a célja, hogy részletezze a következő elemeket:

1. olyan rövid távú, megvalósítható és hiteles referenciaértékek meghatározása, amelyek alapján fel lehet mérni a türkmén hatóságok által tett előrelépéseket, különösen a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok területén. A Parlament felkéri a Bizottságot, a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek az elért eredményekről, amely alapján az Európai Parlament határozhat az egyetértés megadásáról szóló szavazásról.

Az előadó sürgeti a bizottságot, hogy ragadja meg az EU és Türkmenisztán közötti kapcsolatok tekintetében jelentkező alkalmat, az alábbi okok miatt: gazdasági visszaesés tapasztalható az energiaárak hirtelen zuhanása miatt, amely pedig az ország jövedelmének nagy részét teszi ki, főként a türkmenisztáni gázexport szinte kizárólagos kínai monopolhelyzete miatt; a türkmén hatóságok nyitottak arra, hogy új energiaelosztást kezdjenek el, többek között Európa felé, hozzájárulva ezzel az EU Oroszországtól való energiafüggetlenségéhez; az orosz érdekek újból felerősödtek a régióban, az Egyesült Államok részéről viszont csökkent az érdeklődés a jó kormányzással kapcsolatban, ami káros a régió egyéb biztonsági és energiaügyi érdekei szempontjából; végezetül pedig az EU elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának támogatása mellett, amit a legjobban úgy lehet elérni, ha az Unió minden szakpolitikai és ágazati együttműködési területen szorosabban együttműködik a partnerségi és együttműködési megállapodásban előirányzott mechanizmusok (például az együttműködési tanács, az együttműködési bizottság és a parlamenti együttműködési bizottság) keretében, amint megerősítik a megállapodást.

2. olyan hosszú távú ajánlások megfogalmazása a politikai rendszer, a jogállamiság és a kormányzás, valamint az emberi jogok és a szabadság terén elérendő fenntartható és hiteles előrehaladás érdekében, amelyeket a partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépését követően figyelembe kell venni.

3. üdvözölni kell és nyilvános kötelezettségvállalást kell kérni az emberi jogi ellenőrző mechanizmusról szóló megállapodás mellett, amelyet Mogherini alelnök/főképviselő javasolt az EP számára, és amelyet a fent említett, 2015. december 16-i levele alapján be kell vezetni, amint a partnerségi és együttműködési megállapodás hatályba lép. Ez a következő pontokat foglalja magában:

- biztosítja, hogy a Parlamentet megfelelően tájékoztassák a partnerségi és együttműködési megállapodás emberi jogokra és demokratizálódásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról, beleértve az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos helyzet alakulására vonatkozó információkhoz való hozzáférést is, és hogy kérésre – az alkalmazandó titoktartási szabályokra is figyelemmel – az együttműködési tanács ülései előtt és után eligazítást adjanak számára;

- szorosabb együttműködést folytat az Európai Parlamenttel és a civil társadalommal az éves emberi jogi párbeszéd előkészítése és az arról szóló jelentéstétel során;

- konzultációt folytat a Parlamenttel az EU Türkmenisztánra vonatkozó emberi jogi országstratégiai dokumentuma aktualizálásainak előkészítése során.

E mechanizmus lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy az emberi jogok dokumentált és bizonyított súlyos megsértése esetén reagáljon a helyszíni fejleményekre, és adott esetben kérhesse a partnerségi és együttműködési megállapodás felfüggesztését.

4. üdvözölni kell Mogherini alelnök/főképviselő 2018. novemberi bejelentését az asgabati teljes jogú uniós küldöttség felállításáról, amelyet elődje megígért. Ez fokozza az EU diplomáciai befolyását az országban, valamint javítja az ország lakosaival a közvetett kapcsolatokat, ami jelentősen növeli az emberi jogi helyzet nyomon követését lehetővé tevő kapacitásokat.

Amennyiben az EP ezen időközi jelentés alapján állásfoglalást fogadna el, a Külügyi Bizottság időszakonként értékelhetné az abban meghatározott kritériumok teljesítésének előrehaladását, a többi érintett európai parlamenti szervvel együttműködve. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy az előrelépés elégségesnek és fenntarthatónak tekinthető, úgy határozhat, hogy újraindítja az egyetértési eljárást és az azt kísérő jelentést, annak érdekében, hogy pozitív ajánlást fogalmazzon meg a partnerségi és együttműködési megállapodásról.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése Türkmenisztánnal

Hivatkozások

1998/0031R(NLE)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

 

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

 

BUDG

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

INTA

23.4.2018

BUDG

23.4.2018

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Ramona Nicole Mănescu

11.3.2015

 

 

 

Az elfogadás dátuma

4.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brando Benifei, Neena Gill, Takis Hadjigeorgiou, Liisa Jaakonsaari, Marek Jurek, Patricia Lalonde, Soraya Post, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

José Blanco López, Santiago Fisas Ayxelà, Ingeborg Gräßle, Karin Kadenbach, Gabriel Mato, Joachim Schuster, Ramón Luis Valcárcel Siso, Flavio Zanonato

Benyújtás dátuma

8.2.2019


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

44

+

ALDE

Iveta Grigule-Pēterse, Patricia Lalonde, Javier Nart, Hilde Vautmans

ECR

Bas Belder, Marek Jurek, Charles Tannock

GUE/NGL

Takis Hadjigeorgiou, Helmut Scholz

PPE

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Santiago Fisas Ayxelà, Michael Gahler, Ingeborg Gräßle, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Gabriel Mato, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jaromír Štětina, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Neena Gill, Liisa Jaakonsaari, Karin Kadenbach, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Soraya Post, Joachim Schuster, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler

1

-

NI

Georgios Epitideios

1

0

NI

Dobromir Sośnierz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 27.Jogi nyilatkozat