JELENTÉS Az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról

8.2.2019 - (2018/2158(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Sandra Kalniete


Eljárás : 2018/2158(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0073/2019
Előterjesztett szövegek :
A8-0073/2019
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról

(2018/2158(INI))

Az Európai Parlament,

––  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2015. június 10-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel a 2014. szeptember 5-én és 19-én, valamint 2015. február 12-én Minszkben elért megállapodásokra[2],

–  tekintettel a korábbi állásfoglalásaira, többek között a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című[3], valamint a krími, és különösen a krími tatárok emberi jogi helyzetéről szóló állásfoglalására[4],

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására[5],

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának Oroszországról szóló, 2016. március 14-i következtetéseire,

–  tekintettel a 2018-ban Oleg Szencov ukrán filmrendezőnek odaítélt, gondolatszabadságért járó Szaharov-díjra,

–  tekintettel az Oroszországról, különösen Oleg Szencov ukrán politikai fogoly ügyéről szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására[6],

–  tekintettel az Azovi-tengeren kialakult helyzetről szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására[7],

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) Oroszországi Föderációban zajló elnökválasztásokról szóló, 2018. március 18-i végleges jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0073/2019),

A. mivel az EU a közös értékeken – köztük a békén, a szabadságon, a demokrácián, a jogállamiságon, valamint az alapvető jogok és az emberi jogok tiszteletben tartásán – alapuló közösség;

B.  mivel tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;

C.  mivel ezek az értékek képezik az EU harmadik felekkel fenntartott kapcsolatainak alapját;

D.  mivel az EU Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak a nemzetközi jog, az emberi jogok, a demokrácia és a békés konfliktusrendezés elveinek tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és ennélfogva – mivel Oroszország semmibe veszi ezen elveket – az EU Oroszországgal fennálló jelenlegi kapcsolatai a Külügyek Tanácsának 2016. március 14-i következtetéseiben meghatározott, közös érdeklődésre számot tartó kiválasztott területeken folytatott együttműködésen alapulnak;

E.  mivel az EU továbbra is nyitott egy ilyen, szorosabb kapcsolatra és az ahhoz vezető párbeszédre, továbbá vissza kíván térni az Oroszországgal folytatott együttműködéshez, amennyiben az orosz hatóságok eleget tesznek vállalt nemzetközi és jogi kötelezettségeiknek és bizonyítják, hogy Oroszország valóban elkötelezett a megingott bizalom helyreállítása mellett; mivel a konstruktív és kiszámítható kapcsolat kölcsönösen előnyös lenne és ideális esetben mindként fél érdekét szolgálná;

F.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság folyamatos, súlyos megsértése és a korlátozó jogszabályok elmúlt évek alatti elfogadása egyre inkább kérdésessé teszi, hogy Oroszország eleget tesz-e nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek; mivel Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül több mint ezret nem hajtott végre;

G.  mivel számos kormányzati jelentésből az derül ki, hogy az elmúlt években jelentősen, a hidegháború óta nem látott mértékűre növekedett az ellenséges orosz kémtevékenység;

H.  mivel a minszki megállapodás végrehajtása és a nemzetközi jog széles körű tiszteletben tartása továbbra is kulcsfontosságú előfeltétele az Oroszországgal való szorosabb együttműködésnek; mivel a Krím-félsziget jogellenes annektálására és az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott hibrid háborúra válaszul az EU elfogadott egy sor korlátozó intézkedést, amelyeknek mindaddig érvényben kell maradniuk, amíg nem teljesítik a minszki megállapodást;

I.  mivel az EU és Oroszország között 2015 óta újabb feszültségek alakultak ki, többek között az alábbiak miatt: orosz beavatkozás Szíriában, valamint más országokban, például Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban történt beavatkozások; nagy léptékű katonai gyakorlatok (Zapad 2017); az európai társadalmakban a választások és a népszavazás befolyásolását és feszültségkeltést célzó orosz beavatkozás; EU-ellenes pártok és szélső jobboldali mozgalmak Kreml általi támogatása; az alapvető szabadságjogok korlátozása és az emberi jogok kiterjedt megsértése Oroszországban, az LMBTI-ellenes hangulat terjedése; a politikai ellenzék elleni erőszakos fellépés; az emberi jogok védelmezői, az újságírók és a civil társadalom rendszerszintű üldözése Oroszországban, ideértve Ojub Tyityijev, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája vezetőjének önkényes fogva tartását vagy a karéliai Memorialt képviselő Jurij Dmitrijev esetét; a civil társadalom megbélyegzése azzal, hogy „külföldi ügynököknek” tüntetik fel őket; az emberi jogok durva megsértése az Észak-Kaukázusban, különösen a Csecsen Köztársaságban (emberrablások, kínzások, tárgyalás nélküli kivégzések, bűncselekményekkel kapcsolatos koholmányok stb.); a megszállt Krím félszigeten élő őslakos krími tatár kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a politikai indíttatású üldözés és gyilkosságok – a legismertebb esetek közé tartozik Borisz Nyemcov és Szergej Magnyickij meggyilkolása; számítógépes és hibrid támadások, vegyi fegyverekkel rendelkező orosz hírszerző ügynökök által elkövetett gyilkosságok Európában; külföldi állampolgárok megfélemlítése, letartóztatása és bebörtönzése Oroszországban a nemzetközi jogot megsértve, beleértve Oleg Szencovot, a 2018-as Szaharov-díj díjazottját és sok más állampolgárt; illegális és illegitim választások szervezése a Donyec-medencében; az érdemi döntést nélkülöző és az alapvető szabadságokat korlátozó, nem demokratikus elnökválasztás; félretájékoztatási kampányok, a Kercsi-híd jogellenes megépítése; a jogellenesen megszállt és elcsatolt Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger egyes részeinek és az Azovi-tenger nagyszabású militarizálása; az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroson keresztül zajló nemzetközi hajózás korlátozása, beleértve az uniós tagállamok lobogója alatt hajózó hajókat is; az ukrán hadiflotta jogellenes megtámadása és elfoglalása, valamint az ukrán katonák letartóztatása a Kercsi-szorosban; a fegyverkorlátozási megállapodások megsértését; az újságírókat és a független médiát elnyomó légkört, amelyhez az újságírók és a bloggerek folyamatos letartóztatása társul; valamint a sajtószabadság-indexet, amelynek médiaszabadsággal kapcsolatos besorolása alapján Oroszország 2018-ban a 180 országból a 148. helyen állt;

J.  mivel 2018. március 1-je óta a Memorial Emberi Jogi Központ 143 politikai fogoly esetét jegyezte fel, akik közül 97-et vallási okokból üldöztek; mivel a Memorial Emberi Jogi Központ által feljegyzett politikai foglyok listájának elemzése szerint 2017-ben 23 esetben állítottak bíróság elé embereket nyilvános rendezvényeken elkövetett bűncselekmények vádjával (tömeges lázadások, hatósággal szembeni erőszakos fellépések), valamint 21 esetben – amelyek főként az interneten megjelent posztokhoz kapcsolódtak – indítottak büntetőeljárást a büntetőtörvénykönyv szélsőségesség elleni cikkei alapján;

K.  mivel Oroszország a közösen szomszédos térség számos hosszúra nyúló konfliktusának – akár közvetve, akár közvetlenül – részese, például a Dnyeszter-melléken, Dél-Oszétiában, Abháziában, a Donyec-medencében és Hegyi-Karabahban, és mindez jelentősen gátolja az érintett szomszédos országok fejlődését és stabilitását, továbbá veszélyezteti függetlenségüket és korlátozza szabad szuverén választásukat;

L.  mivel a kelet-ukrajnai konfliktus már több mint négy éve húzódik és több mint 10 000 ember életét követelte, akiknek egyharmada civil személy volt, valamint a konfliktusokban több ezer civil sérült meg;

M.  mivel az EU és Oroszország közötti jelenlegi fennálló feszültség és konfrontáció egyik félnek sem érdeke; mivel az elkeserítő eredmények ellenére a kommunikációs csatornáknak továbbra is nyitva kell maradniuk; mivel a kontinens új felosztása az EU és Oroszország biztonságát egyaránt veszélyezteti;

N.  mivel Oroszország jelenleg az EU legfontosabb külső földgázforrása; mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel Oroszország az energiát saját külpolitikai érdekei védelmének és előmozdításának eszközként használja; mivel az EU orosz gázellátástól való függősége 2015 óta nőtt; mivel az EU a külső nyomásnak való ellenálló képessége az energiaellátás diverzifikációja és az Oroszországtól való függés csökkentése révén valósítható meg; mivel az EU-nak egységes hangon kell megszólalnia és erős belső szolidaritást kell tanúsítania az energiaellátás biztonságával összefüggésben; mivel az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függősége gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékeken alapuló európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban; mivel az EU, a tagállamok és a keleti partnerség országai részéről megbízhatóbb és stratégiaibb energia-infrastruktúrára van szükség az orosz hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében;

O.  mivel az orosz vadászrepülők által az EU és a NATO tagállamainak légtere közelségében végrehajtott felelőtlen műveletek veszélyeztetik a polgári repülés biztonságát, és veszélyeztethetik az európai légtér biztonságát; mivel Oroszország nagyszabású provokatív katonai műveleteket hajtott végre az EU közvetlen szomszédságában;

P.  mivel Oroszország továbbra is semmibe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, valamint Naftogaz esetéhez hasonló esetekben a nemzetközi döntőbíróság által hozott kötelező érvényű döntéseket, ami aláássa a nemzetközi kereskedelmi vitarendezési mechanizmust;

Q.  mivel a hatalom koncentrációjáról alkotott orosz elképzelés ellentmond az EU multilateralizmus és szabályokon alapuló nemzetközi rend iránti meggyőződésének; mivel Oroszország többoldalú, szabályokon alapuló rendhez való ragaszkodása, illetve annak Oroszország általi támogatása megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy az EU-val szorosabbra fűzze a kapcsolatait;

R.  mivel az orosz hatóságok a jogellenesen megszállt régiókat továbbra is az orosz terület belső részeként kezelik, lehetővé téve ezáltal e területek képviselőinek az Oroszországi Föderáció jogalkotó és végrehajtó szerveiben való részvételét, ami a nemzetközi jog megsértését jelenti;

S.  mivel a Tanács 2018. december 21-én, miután értékelte a minszki megállapodások végrehajtását, 2019. július 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat;

T.  mivel Oroszország fellépései a nemzetközi jogba és a nemzetközi kötelezettségvállalásokba ütköznek, és sértik a jószomszédi viszonyt;

U.  mivel az Oroszországi Föderáció stratégiai dokumentumaiban az EU-t és a NATO-t Oroszország elsődleges ellenségeiként ábrázolják;

Kihívások és közös érdekek

1.  hangsúlyozza, hogy a Krím-félsziget, Ukrajna régiójának Oroszország általi jogellenes megszállása és annektálása, Oroszország fegyveres konfliktusokban való közvetlen és közvetett részvétele Ukrajna keleti részén, valamint Grúzia és Moldova területi integritásának folyamatos megsértése a nemzetközi jog, a demokratikus elvek és alapvető értékek szándékos megsértésének minősül; mélységesen elítéli, hogy az orosz képviselők megsértik az emberi jogokat a megszállt területeken;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU mindaddig nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna, amíg Oroszország nem hajtja végre teljes körűen a minszki megállapodásokat és fokozatosan vissza nem állítja Ukrajna területi integritását; e tekintetben kéri, hogy az EU kritikusan és átfogóan vizsgálja meg újra az Oroszországi Föderációval fennálló kapcsolatait;

3.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi körülmények között Oroszországot többé már nem lehet „stratégiai partnerként” kezelni, illetve ekként tekinteni rá; úgy véli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikkében foglalt elvek már nem teljesülnek, ezért a partnerségi és együttműködési megállapodást újra kell gondolni; úgy véli, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok keretének a nemzetközi jog, a Helsinki EBESZ elvek, a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartásán kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a globális kihívások kezeléséről, a globális kormányzás megerősítéséről és a nemzetközi szabályok végrehajtásának biztosításáról folytatott párbeszédet, különös az EU szomszédságában a biztonság garantálása, valamint az európai béke megteremtése érdekében;

4.  úgy véli, hogy a minszki megállapodások végrehajtása igazolná Oroszország azzal kapcsolatos jóhiszeműségét, hogy hozzájárul a kelet-ukrajnai konfliktusok megoldásához és kapacitásaival segíti az európai biztonság garantálását; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a normandiai formátumok mellett és erősebb uniós bevonással folytassák a konzultációkat; újból megerősíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

5.  úgy véli, hogy enyhíteni kell a jelenlegi feszültségeket és konzultációkat kell folytatni Oroszországgal a félreértések, a félreértelmezés és a félremagyarázás kockázatának csökkentése érdekében; elismeri azonban, hogy az Uniónak szilárdnak kell lennie az Oroszországgal kapcsolatos elvárásait illetően; a vitás kérdésekre és a válságokra tekintettel hangsúlyozza az EU és Oroszország által a nemzetközi szabályokon alapuló rend terén folytatott együttműködés, valamint különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében az olyan nemzetközi és multilaterális szervezeteken belüli pozitív szerepvállalásuk fontosságát, amelynek Oroszország is a tagja;

6.  mélységesen elítéli, hogy Oroszország részt vesz a Skripal-ügyben, valamint az orosz hírszerző szolgálatok által végrehajtott félretájékoztatási kampányokban és számítógépes támadásokban, amelyek célja a köz- és a magánszféra kommunikációs infrastruktúrájának destabilizálása, valamint az EU-n és tagállamain belüli feszültségek fokozása;

7.  komolyan aggódik az orosz kormány és az uniós – például a magyar – szélsőjobboldali és populista nacionalista pártok és kormányok közötti kapcsolatok miatt, amelyek veszélyt jelentenek az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt és az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő alapvető uniós értékekre nézve, ideértve a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását is;

8.  sajnálatosnak tartja továbbá Oroszországnak az uniós tagjelölt országok destabilizálására irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel például a Moszkva által a Prespa-megállapodást ellenző szervezeteknek és politikai erőknek nyújtott támogatásra, amely megállapodás a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között régóta húzódó, névadással kapcsolatos vitának hivatott véget vetni;

9.  úgy véli, hogy orosz állami szereplők beavatkoztak a brexit-népszavazással kapcsolatos kampányba, nyílt és rejtett eszközöket használva – beleértve a közösségi médiát és az esetleges jogellenes pénzügyi támogatást is –, amit jelenleg a brit hatóságok vizsgálnak;

10.  hangsúlyozza, hogy a további feszültségek elkerülése érdekében fontos a katonai és határvédelmi tevékenységek fokozott kölcsönös átláthatósága; határozottan elítéli az uniós tagállamok légterének Oroszország általi megsértését; felszólít a katonai és polgári repülőgépek által használt légtérre vonatkozó egyértelmű magatartási kódex kidolgozására; e tekintetben mélységesen elítéli, hogy Oroszország ismételten megsértette a balti-tengeri régió országainak felségvizeit és légterét; elítéli az Oroszországi Föderációt, mivel – ahogy azt egy nemzetközi vizsgálócsoport is bizonyította – az felelős az MH17-es járat 2014-ben történt, Kelet-Ukrajna feletti lelövésében, és kéri a felelősök bíróság elé állítását;

11.  sajnálja, hogy Oroszországban jelentősen romlott az emberi jogi helyzet, általánosságban és indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogot, valamint mélységes aggodalmának ad hangot az emberijog-védőkkel, a tiltakozó aktivistákkal és más kritikusokkal szembeni folyamatos kemény fellépések, valamint zaklatásuk és üldöztetésük miatt;

12.  komolyan aggódik amiatt, hogy Oroszország ilyen nyilvánvalóan fitogtatja katonai erejét, fenyeget más országokat és valós fellépésekben nyilvánul meg arra irányuló akarata és elszántsága, hogy katonai erőket vessen be más népekkel szemben, beleértve a fejlett nukleáris fegyvereket is, ahogy azt Putyin elnök 2018-ban számos alkalommal kijelentette;

13.  elítéli a kormányt az ellenvéleményekkel és a sajtószabadsággal szembeni kemény fellépése, valamint az aktivisták, a politikai ellenfelek és a kormányellenes véleményüknek nyíltan hangot adók elnyomása miatt;

14.  aggodalmát fejezi ki az arról szóló beszámolók miatt, hogy Csecsenföldön önkényesen fogva tartottak és megkínoztak melegnek vélt férfiakat, továbbá elítéli a csecsen kormány nyilatkozatait, amelyben országukra vonatkozóan elutasítják a homoszexuális személyek létezését és erőszakra buzdítanak az LMBTI-személyekkel szemben;

15.  kiemeli, hogy az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, az energiabiztonság, a digitalizáció – az algoritmikus döntéshozatallal és a mesterséges intelligenciával együtt –, a kül- és biztonságpolitikai kérdések, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az érzékeny sarkvidéki környezet globális kihívásai globális kihívásai miatt szelektív együttműködésre van szükség Oroszországgal;

16.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korrupcióból származó bevételeket legitimmé tenni szándékozó orosz vállalkozások és magánszemélyek évente több száz milliárd eurót moshattak át az EU-n keresztül, és e bűncselekmények kivizsgálását szorgalmazza;

17.  hangsúlyozza, hogy Oroszország a pénzmosást és a szervezett bűnözés keretében folyatott pénzügyi tevékenységeket felforgató politikai célokból használja, ami veszélyt jelent Európa biztonságára és stabilitására nézve; úgy véli, hogy az ellenséges tevékenységek részét képező ilyen pénzmosás célja – annak nagyságrendjéből kiindulva – a rombolás, a félretájékoztatás és a destabilizálás, emellett pedig a bűncselekmények és a korrupció előmozdítása; megjegyzi, hogy az Unión belül végzett orosz pénzmosási tevékenységek veszélyt jelentenek minden olyan tagállam szuverenitására és jogállamiságára nézve, ahol Oroszország ilyen tevékenységeket végez; megállapítja, hogy ez veszélyt jelent Európa biztonságára és stabilitására nézve, valamint az egyik legfőbb kihívás az Európai Unió kül- és biztonsági politikája számára;

18.  elítéli Oroszország pénzmosási tevékenységeit, jogellenes pénzügyi tevékenységeit és a gazdasági hadviselés során használt egyéb eszközeit; kéri az uniós illetékes pénzügyi hatóságokat, hogy fokozzák az egymás közötti és az illetékes hírszerzési és biztonsági szolgálatokkal folytatott együttműködést az orosz pénzmosási tevékenységek elleni fellépés érdekében;

19.  ebben az összefüggésben kiemeli, hogy nincs hely és idő újabb jelentősebb kezdeményezésekre;

20.  megismétli, hogy miközben az EU álláspontja szilárd, következetes és összehangolt, valamint az Oroszországgal kapcsolatos uniós szankciókat mindaddig meghosszabbítják, amíg Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogot, az uniós kül- és biztonságpolitika terén Oroszországgal kapcsolatban további koordinációra és koherenciára van szükség; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy vessenek véget a „aranyvízum/útlevél” programoknak, amely a gyakran a Kremlt támogató orosz oligarcháknak kedvez és alááshatja a nemzetközi szankciók hatékonyságát; megismétli az európai Magnyickij-törvény megalkotására vonatkozó korábbi felhívásait, és felhívja a Tanácsot, hogy indokolatlan késedelem nélkül folytassa az üggyel kapcsolatos munkáját; kéri a tagállamokat, hogy európai szinten teljes mértékben működjenek együtt az Oroszországgal kapcsolatos politikáik tekintetében;

21.  hangsúlyozza, hogy a Kelet-Ukrajnához és a megszállt Krím-félszigethez kapcsolódó célzott korlátozó intézkedések nem közvetlenül az orosz emberek ellen irányulnak, hanem az orosz vezetéssel kapcsolatban álló bizonyos személyek és vállalkozások ellen;

22.  hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a belső és külső politikák közötti koherencia fokozása, illetve ezen utóbbi jobb koordinálása kulcsfontosságú az EU kül- és biztonságpolitikájának koherenciája, eredményessége és sikere szempontjából, Oroszország vonatkozásában is; hangsúlyozza, hogy ez különösen az olyan szakpolitikai területekre vonatkozik, mint az európai védelmi unió, az európai energiaunió, a kibervédelem és a stratégiai kommunikációs eszközök;

23.  elítéli a szomszédos országok területi integritásának Oroszország általi megsértését, többek között azt, hogy törvénytelen módon mindkét országban állampolgárokat raboltak el azzal a céllal, hogy orosz bíróság elé állítsák őket; elítéli továbbá, hogy Oroszország visszaélt az Interpollal, amikor „körözött személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést” – úgynevezett „vörös riasztást” – adott ki politikai ellenfelei üldözése érdekében;

24.  elítéli Oroszország Azovi-tengeri fellépéseit, amennyiben azok sértik a nemzetközi tengerjogot és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, valamint a Krím-félsziget jogellenes annektálása céljából a Kercsi-híd megépítését és víz alatti kábelfektetéseket, amelyek Ukrajna beleegyezése nélkül mentek végbe; továbbra is mély aggodalommal tölti el az Azovi-tenger, a fekete-tengeri régió és a kalinyingrádi körzet orosz militarizálódása, valamint az európai országok balti-tengeri felségvizei megsértésének visszatérő gyakorlata;

25.  megerősíti, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását; követeli, hogy Oroszországi Föderáció vessen véget az Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz területei megszállásának, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását; hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderációnak feltétel nélkül teljesítenie kell a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, különösen az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy valamennyi katonai erejét kivonja Grúzia területéről;

26.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szabályok Oroszország általi figyelmen kívül hagyása – jelen esetben a tengerek szabadsága, a kétoldalú megállapodások és a Krím-félsziget jogellenes annektálása esetében – Európa minden részén – nemcsak a fekete-tengeri régióban, hanem a balti-tengeri régióban és a földközi-tengeri térségben egyaránt – fenyegetést jelent Oroszország szomszédjaira nézve; minden tekintetben kiemeli az Oroszországgal szembeni határozott politika kidolgozásának fontosságát;

27.  megjegyzi, hogy a 2018. március 18-i elnökválasztásokat a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nemzetközi választási megfigyelő missziója és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése felügyelte; megjegyzi, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója által készített jelentés szerint a választásokra egy túlságosan szabályozott jogi és politikai környezetben került sor, amelyet a kritikus hangokra gyakorolt nyomás, az alapvető szabadságjogok, azaz a gyülekezési, az egyesülési és a véleménynyilvánítási szabadság, valamint a jelöltek nyilvántartásba vételének korlátozása jellemzett, következésképpen nélkülözte a valódi versenyt;

28.  aggodalmát fejezi ki az önkényuralmi rendszerek és országok – például Észak-Korea, Irán, Venezuela, Szíria, Kuba, Nicaragua stb. – folyamatos orosz támogatása, valamint Oroszország arra irányuló folyamatos gyakorlata miatt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával élve megakadályozzon minden nemzetközi fellépést;

Közös érdekű területek

29.  megismétli, hogy támogatja az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját irányító öt elvet, és felszólít a szelektív szerepvállalásra vonatkozó elv további meghatározására; javasolja, hogy a hangsúlyt a közel-keleti és észak-afrikai régióval, az északi és sarkvidéki régióval, a terrorizmussal, az erőszakos szélsőségességgel, a nonproliferációval, a fegyverzetellenőrzéssel, a kibertér stratégiai stabilitásával. a szervezett bűnözéssel, a migrációval és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre – többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) biztosítására és a szíriai háború befejezésére irányuló közös erőfeszítésekre – összpontosítsák; megismétli, hogy miközben folytatni kell az EU és Oroszország közötti, a kiberterrorizmusról és a szervezett bűnözésről szóló konzultációkat, Oroszország szisztematikus, számos forrásból érkező fenyegetéseivel szemben erőteljes elrettentésre van szükség; ezzel összefüggésben kéri, hogy az EU, Oroszország, Kína és Közép-Ázsia folytassanak párbeszédet az összekapcsoltságról;

30.  hangsúlyozza, hogy az EU jelenleg Oroszország legjelentősebb kereskedelmi partnere, és a belátható jövőben is kulcsfontosságú gazdasági partnerek maradnak, de az Északi Áramlat 2 fokozza az EU orosz gázellátástól való függőségét, veszélyezteti az EU belső piacát, és nem áll összhangban az uniós energiapolitikával, illetve az EU stratégiai érdekeivel, ezért azt le kell állítani; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is elkötelezett marad az európai energiaunió kiteljesítése és az energiaforrásainak diverzifikálása mellett; hangsúlyozza, hogy egyetlen új projekt sem hajható végre anélkül, hogy előzetesen jogilag ne értékelték volna az uniós jognak és az elfogadott politikai prioritásoknak való megfelelést; helyteleníti Oroszország arra irányuló politikáját, hogy energiaforrásait politikai eszközként használja politikai befolyásának fenntartására, növelésére és gyakorlására, valamint arra, hogy nyomást gyakoroljon befolyási övezetére és a végső fogyasztókra;

31.  hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti határokon átnyúló együttműködési programok, valamint az északi dimenzió partnerség és a Barents Euro-Sarkvidéki Tanács keretében folyatott konstruktív együttműködés kézzelfogható előnyökkel járnak a határokon átnyúló területek polgárai számára, és támogatják e területek fenntartható fejlődését; e tekintetben javasolja, hogy mozdítsák elő e konstruktív együttműködés valamennyi pozitív területét;

32.  rámutat az emberek közötti kapcsolatok jelentőségére, például az oktatás és a kultúra keretében;

33.  kéri az főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat, hogy fokozzák a keleti szomszédságban az úgynevezett „befagyasztott konfliktusok” megoldására irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az Unió keleti partnerországai számára nagyobb biztonságot és stabilitást lehessen biztosítani;

Ajánlások

34.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy folyamatos politikai és pénzügyi támogatást nyújtsanak általánosságban az emberek közötti kapcsolatok tekintetében és különösen a civil társadalmi aktivisták, az emberi jogi jogvédők, a bloggerek, a független média, az oknyomozó újságírók, az akadémikusok, a közéleti személyiségek és a nem kormányzati szervezetek számára; arra kéri a Bizottságot, hogy vegyen tervbe ambiciózusabb és hosszú távú pénzügyi, intézményi és kapacitásépítési támogatást az orosz civil társadalom számára a meglévő külső pénzügyi eszközökből, továbbá kéri az uniós tagállamokat, hogy továbbra is járuljanak hozzá e támogatáshoz; ösztönzi a tagállamokat, hogy tevékenyen hajtsák végre az emberijog-védőkről szóló uniós iránymutatásokat: nyújtsanak hatékony és időszerű támogatást és védelmet az emberijog-védőknek, az újságíróknak és más aktivistáknak; ösztönzi különösen a tagállamokat, hogy a veszélyben lévő emberijog-védők és családtagjaik számára adjanak ki hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot; támogatja az újságírók képzése és európai újságírókkal való cseréje, valamint az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására irányuló eszközök, például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és a Demokráciáért Európai Alapítvány finanszírozásának növelését;

35.  felszólít az emberek közötti kapcsolatok erősítésére, hangsúlyt helyezve az ifjúságra, az uniós és az orosz szakértők, kutatók, civil társadalmak és helyi önkormányzatok közötti fokozott párbeszédre és együttműködésre, valamint szorgalmazza a diákcserék, a szakképzésben résztvevő gyakornokok cseréjének és az ifjúsági cserék fokozását, különösen az Erasmus+ keretében; e tekintetben támogatja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új Erasmus+ programok finanszírozásának növelését; megjegyzi, hogy más nemzetközi partnerországokhoz képest az EU nyújtja Oroszország számára a legtöbb tanulmányi mobilitási lehetőséget;

36.  szorgalmazza valamennyi emberijog-védő és a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadsággal kapcsolatos jogaikat békésen gyakorló más személyek feltétel nélküli szabadon bocsátását, ideértve a Csecsen Köztársaságban működő Memorial Emberi Jogi Központ igazgatóját, Ojub Tyityijevet, akit kábítószer-birtoklás koholt vádjával bíróság elé állítottak; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák emberi és törvényes jogaik teljes körű tiszteletben tartását, beleértve az ügyvédhez és az orvosi ellátáshoz való jogot, a testi épséghez és méltósághoz való jogot, és a jogi zaklatástól, a kriminalizálástól és az önkényes letartóztatástól való védelemhez való jogot;

37.  megjegyzi, hogy Oroszországban a civil társadalmi szervezetek gyakran túl gyengék ahhoz, hogy jelentőst hatást érjenek el a korrupció elleni küzdelemben, ugyanakkor a nem kormányzati szervezeteket módszeresen eltántorítják attól, hogy tevékenyen részt vegyenek a korrupcióellenes erőfeszítésekben vagy az állami integritás javításában; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmat be kell vonni a korrupcióellenes politikák hatékonyságának független nyomon követésébe; felszólítja Oroszországot, hogy megfelelően hajtsa végre a nemzetközi korrupcióellenes normákat, amelyeket például az ENSZ korrupció elleni egyezménye és a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény (a megvesztegetés elleni egyezmény) keretében fogalmaztak meg;

38.  hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának az EU Oroszországgal folytatott együttműködésében központi helyet kell elfoglalnia; kéri ezért az Uniót és a tagállamokat, hogy az orosz tisztviselőkkel való minden kapcsolatfelvétel során továbbra is vessék fel az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket; ösztönzi az Uniót, hogy Oroszországot folyamatosan arra kérje, hogy helyezze hatályon kívül vagy módosítsa minden olyan törvényét vagy rendeletét, amely összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, ideértve a véleménynyilvánítási, a gyülekezési és az egyesülési szabadáshoz való jogot korlátozó rendelkezéseket is;

39.  elítéli az orosz kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy blokkolja az internetes üzenetküldő szolgáltatásokat és a weboldalakat; sürgeti az orosz kormányt, hogy az interneten és azon kívül egyaránt biztosítsa az véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódó alapvető jogokat és a magánélet védelmét;

40.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a védelmi képességek erősítése érdekében, különösen a kiber- és médiaterületeken, ideértve a választásokba való beavatkozás felderítését és leküzdését célzó mechanizmust is; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU az orosz propagandakampányra és erőteljes, közvetlen félretájékoztatási támadásokra rendkívül erélytelenül reagált és válaszolt, és ez sürgős megerősítésre szorul, különösen a közelgő, 2019. májusi európai választások előtt; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport számára biztosított uniós forrásokat és emberi erőforrásokat jelentősen növelni kell; felszólít az európai kiberbiztonsági ágazat uniós szintű támogatására, továbbá egy működőképes digitális belső piacot és a kutatásban határozottabb szerepvállalást szorgalmaz; ezzel összefüggésben ösztönzi az európai értékek előmozdítását Oroszországban a keleti stratégiai kommunikáció révén; üdvözli a félretájékoztatás elleni uniós cselekvési terv elfogadását, továbbá kéri a tagállamokat és az összes érintett uniós szereplőt, hogy hajtsák végre az abban foglalt fellépéseket és intézkedéseket, különösen a közelgő, 2019. májusi európai választásokra készülve; kéri, hogy fokozzák a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet, kéri az európai kiberbiztonsági ágazat uniós szintű támogatását, valamint fokozott szerepvállalást szorgalmaz a kutatásban;

41.  kéri az EU-t, hogy mérlegelje egy uniós és nemzetközi szintű, a hibrid hadviselés kezelésére vonatkozó kötelező jogi keretrendszer létrehozását, amely lehetővé tenné, hogy az Unió határozott választ tudjon adni a demokráciát vagy a jogállamiságot fenyegető kampányokra, ideértve az említett kampányok szervezéséért és végrehajtásáért felelős személyekkel szembeni célzott szankciókat is;

42.  úgy véli, hogy az értelmes párbeszédhez uniós oldalról a tagállamok között szilárdabb egységre, a határvonalakkal kapcsolatban pedig egyértelműbb kommunikációra van szükség; hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy ha Oroszország továbbra is megsérti a nemzetközi jogi előírásokat, további szankciókat – köztük célzott személyi szankciókat, valamint a finanszírozáshoz és a technológiákhoz való hozzáférés korlátozását – fogadjon el; hangsúlyozza azonban, hogy e szankciók nem az orosz nép, hanem egyes személyek ellen irányulnak; kéri a Tanácsot, hogy mélyrehatóan vizsgálja meg az érvényben lévő szankciórendszer hatékonyságát és alkalmasságát; üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy a Kercsi-híd jogellenes megépítésében részt vevő európai vállalkozásokra korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak; ismételten aggodalmának ad hangolt e vállalkozások részvétele miatt, amelyek e részvételen keresztül tudatosan vagy tudtukon kívül aláássák az uniós szankciórendszert; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy értékelje és ellenőrizze a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazását, a tagállamokat pedig arra kéri, hogy osszák meg egymással a lehetséges jogsértések eseteire vonatkozó nemzeti vámügyi vagy bűnügyi nyomozásokkal kapcsolatos információkat;

43.  egy olyan uniós szintű mechanizmust szorgalmaz, amely lehetővé teszi a pártok finanszírozásának átvilágítását, valamint kéri, hogy hozzanak következetes intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy egyes pártokat és mozgalmakat az európai projekt belülről való megingatására használják;

44.  elítéli, hogy növekszik az orosz hadgyakorlatok hatóköre és száma, ahol az orosz erők nukleáris fegyverek használatával támadást gyakorolnak;

45.  sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy jogalkotási javaslatot az uniós szintű Magnyickij-törvény (az átfogó uniós emberi jogi szankciórendszer) vonatkozásában, ami vízumtilalmak és célzott szankciók alkalmazását teszi lehetővé – ideértve például az EU joghatóságán belüli ingatlanok és tulajdoni részesedések zár alá vételét – egyes, hivatalos minőségükben eljáró, korrupciós cselekményekért vagy súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős tisztviselőkkel vagy személyekkel szemben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai Magnyickij-törvény hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében haladéktalanul létrehozzanak egy szankciós listát;

46.  kéri az EU-t, hogy ellenőrizze a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazását, valamint a tagállamok közötti információmegosztást annak biztosítása érdekében, hogy ne ássák alá az Oroszország fellépései ellen irányuló uniós szankciórendszert, hanem azt az Oroszország által jelentett fenyegetésekkel arányos mértékben alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy veszélyes mérsékelni a szankciókat anélkül, hogy Oroszország nem bizonyította egyértelmű tettekkel – nem csak szavakkal –, hogy tiszteletben tartja Európa határait, a szomszédos országok és más népek szuverenitását, valamint a nemzetközi szabályokat és megállapodásokat; megismétli, hogy a szokásos eljárásra csak akkor van lehetőség, ha Oroszország maradéktalanul tiszteletben tartja a szabályokat és kizárólag a békés fellépésekre szorítkozik;

47.  megismétli, hogy Oroszország nem rendelkezik vétójoggal az európai nemzetek euroatlanti törekvései felett;

48.  kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a gazdasági szereplőkre kivetett orosz ellenszankciók következményeit, és szükség esetén mérlegelje kompenzációs intézkedések bevezetését;

49.  hangsúlyozza, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusok esetében kizárólag politikai megoldás létezik; ösztönzi a Donyec-régióba irányuló bizalomépítő intézkedéseket; támogatja az ENSZ békefenntartó erők kelet-ukrajnai régióba való telepítésére irányuló megbízatást; megismétli arra irányuló kérését, hogy nevezzenek ki egy Krím-félszigetért és Donyec-régióért felelős uniós különmegbízottat;

50.  elítéli az uniós politikusok – köztük az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselői –, valamint az uniós tisztviselők orosz területre való bejutásának megtiltását célzó önkényes intézkedést; követeli ennek azonnali és feltételek nélküli megszüntetését;

51.  kéri Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon a politikai foglyokat, köztük külföldi állampolgárokat és újságírókat;

52.  felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben működjön együtt az MH17-es járat lelövésének nemzetközi vizsgálatával kapcsolatban, amely háborús bűncselekménynek minősülhet; elítél minden arra irányuló próbálkozást vagy döntést, hogy az elkövetőket amnesztiában részesítsék, vagy hogy késleltessék a felelősök bíróság elé állítását, mivel az elkövetőket felelősségre kell vonni;

53.  kéri az orosz kormányt, hogy tartózkodjon az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott, Szíria helyzetéről szóló határozat végrehajtásának akadályozásától, amely kezelni kívánja a polgári személyek ellen irányuló folyamatos erőszakot, ideértve a vegyi fegyverek használatát, a genfi egyezmény súlyos megsértését és az egyetemes emberi jogok megsértését is;

54.  támogatja az integrált európai energiaunió gyors kiteljesítését, amely a jövőben kiterjedne a keleti partnerekre is; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus energiahatékonysági és megújulóenergia-politika milyen szerepet játszhat e tekintetben; határozottan elítéli az orosz nyomást Fehéroroszországra, amely arra irányul, hogy az lényegében lemondjon függetlenségéről; hangsúlyozza, hogy EU–Oroszország stratégia előrehaladásától függetlenül az EU-nak meg kell erősítenie a keleti partnerországaival kapcsolatos kötelezettségvállalásait és támogatását és támogatnia kell a biztonság és a stabilitás, valamint a demokratikus kormányzás és a jogállamiság megerősítését célzó reformokat;

55.  támogatja a Demokráciáért Európai Alapítvány, a Russian Language News Exchange (RLNE) és más, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítására irányuló egyéb eszközök finanszírozásának növelését Oroszországban és máshol;

56.  felszólítja az orosz hatóságokat, hogy ítéljék el a kommunizmust és a szovjet rezsimet, és büntessék meg az e rendszer keretében elkövetett bűncselekményeket és azok elkövetőit;

57.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

  • [1]  HL C 407., 2016.11.4., 35. o.
  • [2]  a háromoldalú kapcsolattartó csoport által folytatott konzultációk eredményeiről szóló, 2014. szeptember 5-én aláírt jegyzőkönyvre, továbbá a 2015. február 12-én elfogadott, „A minszki megállapodások végrehajtására szolgáló intézkedéscsomag” című dokumentumra,
  • [3]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0266.
  • [4]  HL C 35., 2018.1.31., 38. o.
  • [5]  HL C 408., 2017.11.30., 43. o.
  • [6]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0259.
  • [7]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0435.

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok állása

Az eljárási szabályzat 52a. cikkének 4. bekezdése

Helmut Scholz, Sabine Lösing,

Az Oroszországgal kapcsolatos uniós politikának teljesen új irányt kell szabni. A feszültségek, a fegyverkezési verseny és a növekvő politikai és katonai konfrontáció veszélybe sodorja a békét és a stabilitást Európában. Az EU-nak ki kell egészítenie Oroszország belső fejlődésére és külpolitikájára vonatkozó kritikus értékelését saját politikájának olyan kritikai elemzésével, amely az Európai Visszatérési Alap által az EU-28 fejlesztéséhez alkalmazott megközelítéshez is szükséges.

Az EU-nak és Oroszországnak előzetes kikötésektől mentesen kell rendezniük nézeteltéréseiket, és eredményorientált párbeszédet kell kezdeniük. A kapcsolatok ilyen újbóli meghatározásának lehetővé tétele érdekében az első lépés az lehetne, hogy azonnal feloldják a parlamenti képviselők elleni szankciókat, hogy a parlamentközi párbeszéd újból megkezdődhessen. Az EU–Oroszország kapcsolatoknak egy olyan európai békerend megteremtéséhez kell hozzájárulniuk, amely garantálja mindenki – többek között az EU és Oroszország közös szomszédságában található államok – biztonságát, törekedve a leszerelésre, megerősítve a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítva az összes emberi jogot, elősegítve a civil társadalmi kapcsolatokat, valamint előmozdítva a kereskedelmi és gazdasági együttműködést;

Az előkészítő munkának meg kell kezdenie a partnerségi és együttműködési megállapodás új keretmegállapodással való felváltását. A biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek – például az INF-nek és a START szerződéseknek, a bizalomépítésnek és a leszerelésnek – kiemelt helyet kell kapniuk a napirenden, valamint az éghajlatváltozás kezelésére és a többoldalú kereskedelem erősítésére irányuló közös erőfeszítésekben. Folytatni kell a modernizációs partnerségi projektet és a vízumliberalizációra vonatkozó tárgyalásokat. Az energiaügyi együttműködést meg kell újítani. Az EU-nak magas szintű párbeszédet kell kezdeményeznie az Eurázsiai Gazdasági Unióval (EEU) való együttműködésről.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

4.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

4

15

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brando Benifei, Neena Gill, Takis Hadjigeorgiou, Liisa Jaakonsaari, Marek Jurek, Patricia Lalonde, Soraya Post, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

José Blanco López, Santiago Fisas Ayxelà, Ingeborg Gräßle, Karin Kadenbach, Joachim Schuster, Ramón Luis Valcárcel Siso, Julie Ward, Flavio Zanonato

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

27

+

ALDE

Iveta Grigule-Pēterse, Javier Nart, Hilde Vautmans

ECR

Bas Belder, Marek Jurek, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden

PPE

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Santiago Fisas Ayxelà, Michael Gahler, Ingeborg Gräßle, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jaromír Štětina, Ramón Luis Valcárcel Siso

S&D

Clare Moody

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler

4

-

GUE/NGL

Takis Hadjigeorgiou, Helmut Scholz

NI

Georgios Epitideios

S&D

Andrejs Mamikins

15

0

ALDE

Patricia Lalonde

NI

Dobromir Sośnierz

S&D

Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Neena Gill, Liisa Jaakonsaari, Karin Kadenbach, Arne Lietz, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Soraya Post, Joachim Schuster, Julie Ward, Flavio Zanonato

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. március 18.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat