Eljárás : 2018/2159(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0075/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0075/2019

Viták :

PV 11/03/2019 - 24
CRE 11/03/2019 - 24

Szavazatok :

PV 12/03/2019 - 9.24
CRE 12/03/2019 - 9.24
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0158

JELENTÉS     
PDF 191kWORD 60k
11.2.2019
PE 630.661v02-00 A8-0075/2019

A konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítése

(2018/2159(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Soraya Post

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

A konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítése

(2018/2159(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és jogi eszközeire,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányának elveire és céljaira,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Helsinki Záróokmányára ‒ mint az európai és a tágabb regionális biztonsági rend sarkalatos dokumentumára ‒ és annak valamennyi elvére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktusmegelőzésről és közvetítésről, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozataira,

–  tekintettel az EU közvetítéssel és párbeszéddel kapcsolatos kapacitásának megerősítésére vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi koncepcióra (15779/09),

–  tekintettel az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án előterjesztett globális stratégiára, valamint e stratégia végrehajtásáról szóló első, 2017. június 18-án előterjesztett, „A közös jövőképtől a közös fellépésig: az EU globális stratégiájának végrehajtása” című jelentésre,

  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(1),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszaka kapcsán a Tanácshoz intézett, 2018. június 27-i ajánlására(2),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2018. június 13-i javaslatára (HR(2018)94),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0075/2019),

A.  mivel a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása az EU egyik alapvető célja, amelyet a 2012. évi Nobel-békedíjjal is elismertek, és amely a Lisszaboni Szerződés központi eleme;

B.  mivel az EU elkötelezett a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel, valamint elkötelezett a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2250. sz. határozatával és annak későbbi frissítéseivel;

C.  mivel külső támogatási eszközeinek alkalmazása révén az Unió a legnagyobb donorok közé tartozik a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés támogatása terén;

D.  mivel az EU-nak – mint a nemzetközi szervezetek egyik fontos támogatójának, kiemelt segélyező szervnek és a világ legnagyobb kereskedelmi partnerének – vezető szerepet kell vállalnia a globális béketeremtésben, a konfliktusmegelőzésben és a nemzetközi biztonság megszilárdításában; mivel a konfliktusmegelőzést és közvetítést a biztonságot, diplomáciát és fejlesztést egyesítő átfogó megközelítés részeként kell kialakítani;

E.  mivel szükséges együttműködni a regionális szervezetekkel, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és annak 1975. évi Helsinki Záróokmányával, amely meghatározza többek között az erőszak alkalmazása tilalmának, az államok területi integritásának, a népek jogegyenlőségének és önrendelkezési jogának elvét, mivel e szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszik a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben;

F.  mivel az erőszakos konfliktusok megelőzése alapvető fontosságú az Európa és a szomszédsága előtt álló biztonsági kihívások kezelésében, valamint a politikai és társadalmi előrelépéshez; mivel ez a hatékony multilateralizmus és a fenntartható fejlesztési célok (SDG) eléréséhez is alapvetően fontos, különösen a 16. cél eléréséhez: „békés és befogadó társadalmak ösztönzése a fenntartható fejlődés céljait követve, az igazságszolgáltatáshoz való általános jog biztosítása, valamint hatékony, elszámoltatható és inkluzív intézmények létrehozása”;

G.  mivel a harmadik országbeli polgári és katonai szereplők folyamatos uniós támogatása fontos tényező az ismétlődő erőszakos konfliktusok megelőzése szempontjából; mivel a fenntartható és tartós béke és biztonság elválaszthatatlan a fenntartható fejlődéstől;

H.  mivel a konfliktusmegelőzésnek és a közvetítésnek biztosítania kell a stabilitás és a fejlődés fenntartását azon államokban és földrajzi térségekben, amelyek helyzete közvetlen biztonsági problémát jelent az Unió számára;

I.  mivel a megelőzés olyan stratégiai feladat, amely a válságokat megelőző hatékony fellépésre irányul; mivel a diplomáciai szolgálatban a közvetítés is olyan eszköz, amely felhasználható a konfliktusok megelőzésére, leküzdésére vagy megoldására;

J.  mivel a belső és a külső biztonság egyre inkább összefonódik, és a globális kihívások összetett jellege a külső konfliktusok és válságok átfogó és integrált uniós megközelítését teszi szükségessé;

K.  mivel határozottabb intézményközi megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU képes legyen képességeit teljes mértékben kifejleszteni és kiaknázni;

L.  mivel az EU globális stratégiája, politikai nyilatkozatai és intézményi fejleményei kedvező képet adnak az alelnök/főképviselő a konfliktusmegelőzés és a közvetítés előtérbe helyezése iránti elkötelezettségéről;

M.  mivel a külső finanszírozási eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásához;

N.  mivel az átmeneti igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatási és bíróságon kívüli mechanizmusok fontos elegyét alkotja, a múltbeli erőszakos cselekményekért való elszámoltathatóságra, valamint a fenntartható, igazságos és békés jövő megteremtésére helyezi a hangsúlyt;

O.  mivel a Parlament a párbeszéd és a konszenzusépítés kultúrájára támaszkodva kiemelt szerepet vállalt a parlamenti diplomáciában, többek között a közvetítés és a párbeszéd folyamatában;

P.  mivel az erőszakos konfliktusok és a háborúk aránytalanul sújtják a civileket, és különösen a nőket és a gyermekeket, továbbá nagyobb kockázatnak teszik ki a nőket, mint a férfiakat a gazdasági és szexuális kizsákmányolás, a kényszermunka, a kényszerű lakóhelyelhagyás és a fogva tatás, valamint a szexuális erőszak, például a nemi erőszak mint háborús taktika alkalmazása tekintetében; mivel a nők és a fiatalok aktív részvétele kulcsfontosságú a konfliktusmegelőzés és a békeépítés, valamint az erőszak valamennyi formájának ‒ többek között a szexuális és a nemi alapú erőszak ‒ megelőzése szempontjából;

Q.  mivel a kapacitás- és a bizalomépítés előmozdítása és elősegítése során alapvető fontosságú a civil társadalom és a polgári és katonai helyi szereplők – köztük a nők, a kisebbségek, az őslakos népek és az ifjúság – aktív és érdemi részvételének támogatása és bevonása a közvetítésbe, a párbeszédbe és a megbékélésbe;

R.  mivel az uniós szintű politikai kötelezettségvállalások ellenére a konfliktusmegelőzés, a békeépítés és a békefenntartás terén tett erőfeszítések gyakran alulfinanszírozottak, ami dominóhatást gyakorol az e területeken való fellépés előmozdítására és megkönnyítésére;

1.  ösztönzi az Uniót, hogy kezelje méginkább prioritásként a konfliktusok megelőzését és a közvetítést a létező, kölcsönösen megállapított tárgyalási formációk és elvek keretében vagy azokat támogatva; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés magas fokú uniós hozzáadott értéket képvisel a globális politikai, társadalmi, gazdasági és a humánbiztonság terén; emlékeztet arra, hogy a konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedések hozzájárulnak az Unió jelenlétének erősítéséhez és hitelességének növeléséhez a nemzetközi színtéren;

2.  elismeri a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtott polgári és katonai missziók szerepét a békefenntartásban, a konfliktusok elkerülésében és a nemzetközi biztonság megerősítésében;

3.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, a Bizottság elnökét és az Európai Parlament elnökét, hogy határozzanak meg közös, hosszú távú prioritásokat a konfliktusmegelőzés és a közvetítés területén, és ezeket tegyék a mindenkori stratégiai programozás részévé;

4.  felszólít a konfliktusok alapvető okait kezelő hosszú távú békeépítésre;

5.  felszólít a jelenlegi architektúra fejlesztésére, hogy az az alábbiak szerint támogassa az EU prioritásait;

6.  felhív konfliktusérzékeny és emberközpontú megközelítések alkalmazására, amelyek a humánbiztonságot helyezik az uniós szerepvállalás középpontjába a kedvező és fenntartható helyszíni eredmények elérése érdekében;

7.  felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a külső tevékenységekkel foglalkozó bizottsági szolgálatokat, hogy nyújtsanak be éves jelentést a Parlamentnek a konfliktusmegelőzésre és közvetítésre vonatkozó uniós szakpolitikai kötelezettségvállalások végrehajtása,

A konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel kapcsolatos uniós képesség erősítése terén elért eredményekről

8.  támogatja az EU koherensebb és holisztikusabb szerepvállalását a külső konfliktusuk és válságok tekintetében, és úgy gondolja, hogy a külső konfliktusuk és válságok kezelésére irányuló átfogó megközelítés alkotja az Unió külső tevékenységének hozzáadott értékét, és hogy minden eszközt a lehető leggyorsabban be kell vetni annak érdekében, hogy a konfliktusok minden szakaszában egyértelművé tegyék az uniós válaszokat, és az integrált megközelítést operatívabbá és hatékonyabbá tegyék; ezzel összefüggésben emlékeztet a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának normáira és elveire, és támogatja a meglévő tárgyalási kereteket, megközelítéseket és elveket; megismétli, hogy minden egyes konfliktust külön-külön kell vizsgálni;

9.  hangsúlyozza, hogy e kapacitásépítésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy azonosítsák a konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedések szempontjából kiemelt földrajzi térségeket, és segítsék elő az európai országok közötti kétoldalú együttműködést;

10.  kéri, hogy az alelnök/főképviselő felügyelete alatt hozzanak létre magas szintű uniós tanácsadó testületet a konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel foglalkozó, magas rangú, tapasztalt politikai mediátorok átfogó csoportjának létrehozása céljából, hogy a politikai és technikai szakértelem rövid időn belül rendelkezésre álljon; úgy véli, hogy szükség van a megbékéléssel és az átmeneti igazságszolgáltatással foglalkozó szakértői bázisra is;

11.  az intézmények közötti koherencia és koordináció – többek között a civil társadalommal folytatott együttműködés – előmozdítása, az információcsere javítása, valamint a fokozott és időszerűbb fellépéshez való hozzájárulás érdekében felszólít a magas uniós szintű tanácsadó testület elnöki tisztét betöltő, a békéért felelős uniós különmegbízott kinevezésére;

12.  kéri, hogy hozzanak létre más intézményközi mechanizmusokat, például konkrét esetekben válságmegelőzési munkacsoportokat;

13.  felszólít egy konfliktusmegelőzéssel és közvetítéssel foglalkozó, e célra létrehozott tanácsi munkacsoport létrehozására, hangsúlyozva az EU szilárd elkötelezettségét a szomszédos régiók békéje és stabilitása iránt;

Az Európai Külügyi Szolgálatot illetően

14.  üdvözli az EKSZ konfliktusmegelőzési, békeépítési és közvetítési eszközökkel foglalkozó külön osztályának létrehozását, valamint a korai előrejelző rendszerhez és az eseménykövetéshez hasonló eszközöket; kéri, hogy ezeket az eszközöket fejlesszék tovább;

15.  kéri a releváns ismeretek rendszeresebb gyűjtését, kezelését és terjesztését olyan formátumban, amely hozzáférhető, praktikus, és operatív szempontból releváns az uniós intézmények személyzete számára;

16.  további kapacitásfejlesztésre szólít fel a nemek közötti egyenlőséget is figyelembe vevő konfliktuselemzés, valamint a konfliktusok megelőzése terén a házon belüli személyzet, a közvetítők, valamint harmadik felek számára, együttműködve az EKSZ-szel és bevonva a civil társadalmi szervezeteket;

Az Európai Bizottságot illetően

17.  emlékeztet arra, hogy egyre nagyobb szükség van a konfliktusmegelőzésre a konfliktusok alapvető okainak kezelése és a fenntartható fejlesztési célok elérése tekintetében, különös tekintettel a demokráciára és az emberi jogokra, a jogállamiságra, az igazságügyi reformra, valamint a civil társadalom támogatására;

18.  kiemeli, hogy az erőszak és konfliktus sújtotta térségekbe irányuló valamennyi uniós beavatkozásnak figyelemmel kell lennie a nemi szempontokra; azonnali fellépésre szólít fel e szempontok valamennyi vonatkozó politikába, stratégiába, fellépésbe és műveletbe való beépítésére annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés, ugyanakkor maximálni lehessen az EU hozzájárulását a hosszú távú konfliktusmegelőzési és békeépítési célok eléréséhez;

Az Európai Parlamentet illetően

19.  hangsúlyozza a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport, valamint annak vezető európai parlamenti képviselőinek szerepét a közvetítés és a párbeszéd terén tett kezdeményezések koordinálásában, és üdvözli az olyan új kezdeményezéseket, mint a békére és a demokráciára irányuló Jean Monnet párbeszéd (amelyet a franciaországi Bazoches településen található történelmi jelentőségű Jean Monnet kastélyban tartanak), a választásokhoz köthető erőszakkal kapcsolatos tevékenységek, a pártok közötti párbeszéd és konszenzus kialakítása, valamint a fiatal politikai vezetők programja, és javasolja, hogy ezeket fejlesszék tovább mint az Európai Parlament kulcsfontosságú eszközeit a közvetítés, és a párbeszéd elősegítése terén; üdvözli a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport döntését, miszerint a macedón parlamenttel (Sobranie) folytatott Jean Monnet-párbeszéd sikere alapján kiterjeszti a Jean Monnet-párbeszéd módszerét a nyugat-balkáni országokra;

20.  üdvözli az ukrán Verhovna Radával a Jean Monnet-párbeszédek formájában azon céllal létrejött partnerséget, hogy konszenzus alakuljon ki a Radában a frakciók és pártok között, és ami még fontosabb, a politikai kultúra demokratikus párbeszéden és konszenzus kialakításán alapuló modern európai parlamenti szemléletmódot kövessen;

21.  üdvözli a 2018. október 11. és 13. között megtartott ötödik Jean Monnet-párbeszéd következtetéseit, ahol lépéseket történtek a társulási megállapodás végrehajtásának támogatását illetően; elismeri az Európai Parlamenthez intézett kérést, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal, hogy segítsék elő a Verhovna Rada és az ukrán kormány legfontosabb érdekelt feleivel arról folytatandó párbeszédet, hogy a Verhovna Rada hatékonyabb szerepet tölthessen be a társulási megállapodás végrehajtásában;

22.  üdvözli az ukrán, a moldovai és a grúz parlament elnökeinek új háromoldalú kezdeményezését, hogy jöjjön létre regionális parlamenti közgyűlés, amely fontos platformot biztosít a stratégiai kérdésekről, többek között a társulási megállapodás végrehajtásáról szóló regionális párbeszédhez és foglalkozik a legfontosabb biztonsági kihívásokkal, többek között a hibrid háború és a félretájékoztatás problémájával; e regionális parlamenti párbeszéd Európai Parlament általi támogatását a régió iránti kötelezettségvállalás jelének tekinti a közös regionális biztonsági kihívások idején;

23.  elismeri, hogy egyre nagyobb szerepet tölt be a politikai közvetítési folyamatokban; kiemeli ezzel kapcsolatban az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos és az Európai Parlament három közvetítője, Eduard Kukan, Ivo Vajgl és Knut Fleckenstein arra irányuló közös kezdeményezését, hogy támogatják a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság pártvezetőit, hogy a politikai válságon a 2015. évi Przino egyezmény elfogadása révén kerekedjenek felül; megerősíti, hogy az Európai Parlament e példa alapján kész szoros intézményközi együttműködést kialakítani az európai Bizottsággal és az EKSZ-szel, fokozva szerepvállalását a politikai párbeszédek megerősítésében és a megbékélés folyamatában az egész Nyugat-Balkánon és a tágabb szomszédságban;

24.  kéri a fiatal politikai vezetők programjának az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2250. sz. határozatán alapuló, a fiatalokkal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend keretében történő továbbfejlesztését, valamint a főképviselő/alelnök mediterrán térségre vonatkozó regionális kezdeményezésével való kiváló együttműködés folytatását a „Young Med Voices” program keretében ;

25.  úgy gondolja, hogy „A szakadék áthidalása” magas szintű ifjúsági párbeszéd lehetőséget biztosít a fiatalok képviselői és a nyugat-balkáni fiatal parlamenti képviselők közötti párbeszédre, amely fontos a pártközi párbeszéd és megbékélés kultúrájának támogatásához, valamint előmozdítja a régió országai európai perspektívájának biztosítását;

26.  javasolja, hogy fejlesszék tovább az európai parlamenti képviselők ‒ különösen a közvetítőnek vagy főmegfigyelőnek kinevezettek ‒ számára rendelkezésre álló parlamenti képzési és felkészítési programokat, valamint a harmadik országbeli parlamenti képviselők, politikai pártok és alkalmazottak számára szervezett képzési programokat, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel és a fiatalokkal foglalkozó képzést is, azon tagállami struktúrákkal összhangban, amelyek szakértelemre tettek szert ezen a területen;

27.  úgy véli, hogy a Parlament kapacitásait tovább lehetne fejleszteni azzal, ha a közvetítés koordinálásáért és a párbeszéd elősegítéséért felelős alelnököt neveznének ki, aki a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoporttal szoros együttműködésben járna el;

28.  kiemeli az Európai Parlament Szaharov-díjának szerepét a világban zajló konfliktusokra való figyelemfelkeltésben; kéri, hogy a következő parlamenti ciklusban emeljék meg a díjjal járó összeget;

29.  tudatában van, hogy a Parlamentnek – az általános uniós erőfeszítések támogatása érdekében – intézményesítenie kell a közvetítésre vonatkozó eljárásait; felszólít a parlamenti diplomácia és a cserekapcsolati tevékenységek parlamenti küldöttségeken keresztül is történő megerősítésére;

30.  hangsúlyozza, hogy a Parlament és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) régóta szoros együttműködést folytat a választások és a demokrácia támogatása terén; és kéri, hogy ezt az együttműködést terjesszék ki a közvetítés és a párbeszéd területére is;

A nőket, a békét és a biztonságot illetően – a nemi képességek javítása az uniós konfliktusmegelőzésben és -közvetítésben

31.  felszólít a nemek közötti teljes körű egyenlőség megvalósítására, valamint annak biztosítására, hogy a konfliktusmegelőzéstől kezdve a konfliktus utáni újjáépítésig biztosítsák a nők, lányok és fiatalok részvételét és védelmét, valamint a nők jogainak tiszteletben tartását az uniós konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységek valamennyi szakaszában;

32.  felszólít arra, hogy az együttműködés, a képzés és az intervenciók keretében minden alkalommal vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli az ezzel kapcsolatos uniós kezdeményezéseket, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó következő cselekvési tervhez és a nők, a béke és a biztonság új uniós stratégiai megközelítéséhez való aktív uniós hozzájárulást;

33.  felszólít a nemekkel, többek között a nemi alapú és a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszakkal kapcsolatos szakértelem bevonására a konfliktusmegelőzés, a közvetítési folyamat és a békeépítés valamennyi szakaszában;

34.  felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló határozatainak végrehajtásában, és építse bele az abban foglalt elveket az uniós konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységekbe;

35.  kéri, hogy minden együttműködés, képzés és beavatkozás legyen tudatában a fiatal nők és a fiatal férfiak szükségleteinek és törekvéseinek, és vegye figyelembe azokat, szem előtt tartva, hogy az erőszakos konfliktusok eltérő hatással vannak a fiatal nők és férfiak életére és jövőjére, akik jelentősen hozzájárulhatnak az erőszakos konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához;

A civil társadalmi szervezetek szerepének és képességeinek a konfliktusmegelőzéssel és -közvetítéssel kapcsolatos uniós megközelítés terén történő fokozását illetően

36.  úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek szerepét figyelembe kell venni az EU átfogó megközelítésében és a kapacitások fejlesztésére vonatkozó prioritásaiban;

37.  kiemeli a bizalomépítő intézkedések és az emberek közötti kapcsolatok jelentőségét a konfliktusok megelőzésében és megoldásában;

38.  kéri, hogy a békére, a biztonságra és a közvetítésre vonatkozó uniós programok és politikák kidolgozása és végrehajtása során folytassanak konzultációkat a civil társadalmi szervezetekkel, és különösen a nők jogaival és a kisebbségek emberi jogaival foglalkozó szervezetekkel;

Az uniós konfliktusmegelőzéshez és -közvetítéshez rendelkezésre álló pénzügyi és költségvetési forrásokat illetően

39.  úgy véli, hogy a növekvő kihívások miatt több előirányzatra van szükség a konfliktusmegelőzésre és a célzott személyzeti kapacitások rendelkezésre bocsátására;

40.  hangsúlyozza, hogy a következő (2021–2027-es) többéves pénzügyi keretben megfelelő címzett pénzügyi forrásokat kell biztosítani az EU konfliktusmegelőzési és közvetítési intézkedései számára;

41.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy nyújtson tájékoztatást a Parlament számára a konfliktuselemzésre és konfliktusérzékenységre, a korai előrejelzésre, a közvetítés támogatására előirányzott EKSZ költségvetési tételről, és e terület jövőbeli prioritásairól;

°

°  °

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság és a Tanács elnökének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, az EKSZ-nek, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a Bizottságnak, az EBESZ-nek, az ENSZ főtitkárának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL C 356., 2018.10.4., 130. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0312.

(3)

HL C 335., 2017.12.15., 6. o.


INDOKOLÁS

Az Európai Unió tulajdonképpen egy békeprojekt, ezért természetes, hogy a konfliktusok megelőzése és a béketeremtés külpolitikájának központi elemei. A Lisszaboni Szerződés értelmében az EU célja a béke előmozdítása (I. cím, 1–3. cikk). A béke értelmezését saját értékeire és elveire alapozza.

Ezek az elvek a béke átfogó, nem csupán a biztonságot és a stabilitást magában foglaló (például a fegyveres erőszak hiánya), hanem a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok, a fenntartható fejlődés és az emberi biztonság előmozdítása révén a konfliktusok kiváltó okainak kezelésére is kiterjedő külpolitikai célokként való értelmezését jelentik. Lényegében ez azt jelenti, hogy a békéhez óvni kell az emberi életet és meg kell teremteni a jólétet az élet minden területén. Ennek eléréséhez az emberi jogokra és az emberi biztonságra épülő stabilitás megteremtésére, nem pedig fegyverkezésre van szükség.

A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW) 30. általános megjegyzése emlékeztet arra, hogy a nők tapasztalatait – nem relevánsként – sokszor nem veszik figyelembe a konfliktusok előrejelzésekor, és hogy a nők kevéssé vesznek részt a konfliktusmegelőzésben, valamint a konfliktusmegelőzési diplomáciával foglalkozó intézményekben. Az EU továbbá elismeri, hogy „A nők a közvetítési folyamatokban és a béketárgyalásokban való alulreprezentáltsága, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelem hiánya a közvetítő csoportokban komolyan korlátozza azt, hogy e folyamatok keretében milyen mértékben veszik figyelembe a nők konfliktusokkal kapcsolatos tapasztalatait, és az azokból következő, az igazságszolgáltatásra és a helyreállításra vonatkozó igényeket” (A közvetítésről és a párbeszédről szóló 2009. évi uniós koncepció).

Amennyiben a konfliktusmegelőzéssel kapcsolatos munkába nem vonják be a nőket és a kisebbségeket, alapvetően fontos információk és szempontok hiányoznak. Csak a nők bevonásával és a konfliktusok nemekhez kapcsolódó elemzésével tudunk pontos válaszokat kialakítani és fenntartható békét elérni. A nők képviselete, véleménye és képességei, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség interszekcionális elemzése döntő fontosságú a párbeszéd szempontjából és annak érdekében, hogy jobb politikákat fogalmazzunk meg, és méltányos békemegállapodásokat érjünk el. Ezt több kontextusban is láthattuk, lásd Líbia, Jemen, Nigéria és Kolumbia. Tulajdonképpen a világ összes részén ezt láthatjuk.

Ahogyan a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért fogalmaz: A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend paradigmaváltó potenciállal rendelkezik. Hatékony eszköz ahhoz, hogy az autokratikus döntéshozataltól a demokrácia, a nemek közötti egyenlőtlenség hiányától a nemek közötti igazságosság, és a konfliktusoktól és erőszaktól a fenntartható béke felé mozduljunk el.

A nőkkel, a békével és a biztonsággal (WPS) kapcsolatos menetrend nemzetközi szinten elismert, de végrehajtása még mindig nagy kihívást jelent. Az EKSZ elismeri, hogy a konfliktusmegelőzésben és a közvetítésben a nemekkel kapcsolatos kérdések kezelése megköveteli a nemekkel kapcsolatos ismereteket és szakértelmet mind konkrét kérdésekben, mind pedig a teljes békefolyamat tekintetében (Ismertető – az EKSZ közvetítéstámogató projektje – a nők részvétele és a nemek közötti egyenlőség). Egy másik kulcskérdés természetesen a kötelezettségvállalások tényleges tettekre váltása, valamint azok címzett finanszírozással és forrásokkal való támogatása. Az EU e tekintetben határozott és vezető szerepet játszhat a WPS menetrend végrehajtásában, ami azt is jelenti, hogy vezető szerepet kell vállalnia a globális béke előmozdításában.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

4.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

16

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, Klaus Buchner, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dobromir Sośnierz, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brando Benifei, Neena Gill, Liisa Jaakonsaari, Marek Jurek, Soraya Post, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

José Blanco López, Santiago Fisas Ayxelà, Karin Kadenbach, Ramón Luis Valcárcel Siso, Julie Ward, Flavio Zanonato


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

20

+

ALDE

Iveta Grigule-Pēterse, Javier Nart

ECR

Charles Tannock, Geoffrey Van Orden

S&D

Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, José Blanco López, Neena Gill, Liisa Jaakonsaari, Karin Kadenbach, Arne Lietz, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Soraya Post, Julie Ward, Flavio Zanonato

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler

4

-

ECR

Bas Belder, Marek Jurek

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

16

0

GUE/NGL

Helmut Scholz

PPE

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Santiago Fisas Ayxelà, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Ramona Nicole Mănescu, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramón Luis Valcárcel Siso

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. február 27.Jogi nyilatkozat