Eljárás : 2018/2169(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0098/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0098/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 12
CRE 26/03/2019 - 12

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 13.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0247

JELENTÉS     
PDF 186kWORD 72k
27.2.2019
PE 626.818v02-00 A8-0098/2019

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2018/2169(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Arndt Kohn

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2018/2169(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0321/2018)(2),

–  tekintettel a Bíróságnak a 2017-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0098/2019),

1.  mentesítést ad a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bíróságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

(2018/2169(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0098/2019),

A.  mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.  elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2.  örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2017. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően a Bíróság igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.  megállapítja, hogy 2017-ben az előirányzatok összege 399 344 000 EUR volt (2016-ban ez az összeg 380 002 000 EUR volt), és a végrehajtási arány 98,69 % volt (2016-ban 98,23 %); megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya igen magas volt mind az 1. cím (az intézménynél dolgozó személyek), mind a 2. cím (épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek) tekintetében (98,6 % és 99,1 %), és meghaladta a 2016-os értékeket (98,1% és 98,6 %);

4.  megjegyzi, hogy a 2016-ról 2017-re átvitt előirányzatok 22 240 120,22 eurót tettek ki, és ennek 86,26 %-át (19 188 159,20 eurót) használták fel 2017-ben, míg 2016-ban ugyanez az érték 90 % volt;

5.  megjegyzi, hogy a 2017. évi pénzügyi évben a megállapított jogosultságok 51 677 001 eurót tettek ki, ami 3,6%-kal alacsonyabb összeg, mint az 53 595 000,00 eurót meghaladó becsült bevételeké; megjegyzi, hogy ez az eltérés elsősorban annak tudható be, hogy a Bíróság reformjával összefüggésben a 19 új bíró közül 3-at késve neveztek ki, ami a vártnál alacsonyabb személyzeti költségeket eredményezett;

6.  tudomásul veszi, hogy 2017-ben a Bíróság 850 000 eurót különített el kártérítés kifizetésére, melyet a Törvényszék azért ítélt meg, mert három, 2011-ben, illetve 2013-ban lezárt ügyben nem sikerült észszerű határidőn belül határozatot hoznia;

7.  megjegyzi, hogy a Bíróság túlbecsülte a 14. alcím („Egyéb személyzet és külső szolgáltatások”) alá tartozó különböző költségvetési tételekre vonatkozó kötelezettségvállalásait, többek között a kiküldetések esetében (162. költségvetési tétel), mivel 2017-ben 342 000 eurót kötött le, míg a kifizetések csak 204 795,27 eurót tettek ki, valamint a továbbképzések esetében (1612. költségvetési tétel), ahol 1 457 644,07 eurót kötött le, míg a kifizetések csak 579 000,04 eurót tettek ki; megjegyzi, hogy a Bíróság a Parlament 2016. évi mentesítésről szóló jelentésében foglaltakra reagálva a 2019. évi becsléseinek elkészítése során a Bíróság tagjainak (a továbbiakban: a bírák) kiküldetéseire vonatkozó előirányzatok iránti kérelmét 299 750 euróra csökkentette; felkéri a Bíróságot, hogy továbbra is tegyen meg minden erőfeszítést a hatékony és eredményes pénzügyi tervezés biztosítása érdekében, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti jelentős eltéréseket;

8.  tudomásul veszi, hogy az ülésekre és konferenciákra vonatkozó fejezet végleges előirányzatainak végrehajtási aránya 2017-ben 81,40 % volt, szemben a 2016. évi 95,5 %-kal; felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is törekedjen e probléma megoldására annak érdekében, hogy újra elérje legalább a 2016-os arányt az említett fejezet végleges előirányzatainak végrehajtása tekintetében;

9.  megjegyzi, hogy miután költségvetési többlet keletkezett, 8,72 millió eurót csoportosítottak át a 2001. költségvetési sorba (lízingdíjak) a Bíróság épületeinek ötödik kibővítésével kapcsolatos projektre; megjegyzi, hogy az előirányzatok átcsoportosítására a költségvetési rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a költségvetési hatóság értesítését követően került sor; megállapítja, hogy a költségvetési hatóság jóváhagyásával 2007 óta teljesített, 57,3 millió eurót kitevő előzetes kifizetések lehetővé tették a 2026-ig teljesítendő lízingdíj-kifizetések költségvetési hatásának jelentős mértékű csökkentését;

10.  megjegyzi, hogy a Bíróság költségvetésének közel 75 %-át fordították a bírákhoz és a személyzethez kapcsolódó kiadásokra (1. cím), és közel 25%-át fordították infrastrukturális kiadásokra (2. cím), különösen épületekre és információs technológiákra; üdvözli a Bíróság aziránti elkötelezettségét, hogy költségvetésének megfelelő részeiben alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés módszertanát; felhívja a Bíróságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveinek alkalmazásával kapcsolatos eredményekről;

11.  hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak a Bíróság költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem annak az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában is konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat kellene magában foglalnia, valamint hogy meg kell határozni releváns mutatókat az intézmény becsléseinek kialakítása érdekében; felhívja ezért a Bíróságot, hogy működése tekintetében szélesebb körben vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kapcsolódó fogalmakkal – például a legitimitással, a reagálóképességgel és az átláthatósággal – ellentétben az elszámoltathatóság mind ez idáig csekély jelentőséggel bírt a Bíróság tekintélyének kialakításában;

13.  üdvözli a Bíróság azon szándékát, hogy egyszerűsíti eljárásait az éves tevékenységi jelentésének 2019. március 31-ig történő közzététele érdekében, a mentesítési eljárás optimalizálása és felgyorsítása céljából;

14.  üdvözli, hogy a Bíróság megkezdte egy integrált ügyviteli rendszer (ICMS) kidolgozására irányuló munkáját, amely az elmúlt 25 évben kifejlesztett különálló alkalmazások helyébe fog lépni, és amely tartalmazni fog egy, a teljesítménymutatók és a jelentéstételi eszközök számítógépesítésére vonatkozó elemet is;

15.  üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, miszerint az EUB-nak fontolóra kellene vennie egyéni megközelítésen és reális határidőkön alapuló, aktívabb ügykezelési eljárások elfogadását, ugyanakkor szorosan nyomon követve a munkaerő kihasználását és további adminisztratív észszerűsítési módszereket elfogadva;

16.  megjegyzi, hogy a Bíróság a teljes költségvetésének csupán 4,8 %-át fordította informatikai és távközlési célokra; hangsúlyozza a papírmentes információáramlás és dokumentáció bevezetésének fontosságát a gyors és hatékony kommunikáció biztosítása érdekében, és felhívja a Bíróságot, hogy folytassa a cél eléréséhez szükséges intézkedések megtételét; üdvözli e tekintetben az „e-Curia” alkalmazás fokozott alkalmazását, és felszólítja a Bíróságot, hogy törekedjen arra, hogy a közeljövőben valamennyi eljárási iratot az említett alkalmazáson keresztül kelljen benyújtani; üdvözli, hogy 2016 óta valamennyi tagállam használja az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült hatékonyan felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és használatának előnyeire;

17.  megjegyzi, hogy a 2017-ben a Bíróság elé került ügyek száma (1656 ügy) meghaladta a 2016-os szintet (1604 ügy), és hogy a 2017-ben lezárt ügyek száma továbbra is magas (1594 ügy, a 2016-ban lezárt 1628 ügyhöz képest); megjegyzi, hogy az eljárások átlagos időtartama a 2016. évi 16,7 hónapról 2017-ben 16,3 hónapra csökkent; üdvözli a hatékonyság javítását, amely a lezárt ügyek éves számának 29,6 %-os növekedéséhez vezetett a 2010–2017 közötti időszakban, miközben az új ügyek száma folyamatosan nőtt;

18.  arra a megállapításra jut, hogy az EUB további kedvező eredményeket érhetne el, ha fontolóra venné az aktívabb egyedi ügykezelés irányába történő elmozdulást, az egyes ügyekhez igazított határidők alkalmazását és az igénybe vett humánerőforrás tényleges felhasználásának figyelemmel kísérését; hangsúlyozza, hogy ha az átlagos ügyintézési időt alapul vevő indikatív teljesítési határidők alkalmazása helyett ilyen alapon mérnék a teljesítményt, akkor a vezetés mind a problémás esetekről, mind a jól bevált módszerekről jobban tájékozódhatna; hangsúlyozza, hogy a kapott információt fel lehetne használni a teljesítményről szóló beszámolókészítés javítására is, ami által javulna az elszámoltathatóság és átláthatóbbá válna az EUB megfelelő működése és a rendelkezésére álló erőforrások felhasználása;

19.  elismeri a Bíróság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ügykezelési teljesítményének Számvevőszék általi felülvizsgálata nyomán tett ajánlásokat(7) követve javítsa az ügyek kezelésének hatékonyságát; üdvözli, hogy a Bíróság olyan időkereteket és nyomon követési eszközöket alakított ki, amelyek kifejezetten igazodnak bizonyos eljárástípusokhoz; megjegyzi, hogy az eljárások hossza csak egy tényező a sok közül, amelyet figyelembe kell venni egy bírósági rendszer értékelése során; felhívja a Bíróságot, hogy folytassa a teljesítménye növelésére irányuló munkát a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása révén, ügyelve arra, hogy ez ne veszélyeztesse az ítéletek minőségét, hatékonyságát és függetlenségét;

20.  kiemeli, hogy az EUB-nak kifogástalan minőségű ítéleteket kell hoznia észszerű határidőn belül, míg uniós intézményként biztosítania kell azt is, hogy a rendelkezésére álló közforrásokat a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használja fel;

21.   tudomásul veszi a Bíróság 2016. évi mentesítést követően nyújtott magyarázatát, amely szerint a törvénykezési szünet nem jelenti az igazságszolgáltatási tevékenység megszakítását; megjegyzi, hogy a bírák és a kabinetek a fehér heteket olyan kiemelt időszaknak tekintik, amikor saját ügyeiken dolgozhatnak, vagyis azokon, amelyekben előadó bíróként vesznek részt;

22.  üdvözli azt a kezdeményezést, hogy a tagállamok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak részvételével létrehozzák az Európai Unió Igazságügyi Hálózatát, az uniós ítélkezési gyakorlat és a tagállami ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében;

23.  üdvözli a Bíróság által a kommunikációs tevékenységek terén elért eredményeket, amelyek célja a láthatóság és a médiajelenlét növelése, ideértve a közösségi médiában való jelenlétének növelését és az újságírók számára szervezett tájékoztató szemináriumok szervezését; ösztönzi a Bíróságot, hogy továbbra is törekedjen a különböző kommunikációs csatornák legjobb kihasználására annak érdekében, hogy a polgárok körében növelje az általa végzett munka ismertségét;

24.  megjegyzi, hogy a személyzet létszámának a 2013–2017 közötti időszakban végrehajtott 5 %-os csökkentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodással(8) összhangban történt, melynek keretében a Bíróság hozzájárulása elérte a 98 álláshelyet; megállapítja, hogy időközben 130 új álláshelyet hoztak létre tekintettel a bírák és főtanácsnokok megnövekedett számára, 7 új álláshelyet biztonsági intézkedésekkel összefüggésben, 63 új álláshelyet Horvátország csatlakozásával összefüggésben és 9 új álláshelyet az ír nyelvre történő fordítás céljából;

25.  megjegyzi, hogy a személyzet csökkenése jelentős nyomást gyakorol egyes támogató szolgálatokra; különösen aggasztónak tartja, hogy a nyelvi szolgálatoknál 64 álláshely szűnt meg, ami a teljes létszámcsökkentés mintegy 60 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy az álláshelyek megszüntetése hatással volt a belső nyelvi termelési kapacitásra, és fokozta a szabadúszó fordítókkal folytatott együttműködést;

26.  üdvözli a kisegítő konferenciatolmácsok átcsoportosításával kapcsolatos intézményközi együttműködést, ezt azonban le kellett állítani, mivel a Bíróság módosította a konferenciatolmácsolással kapcsolatos megközelítését;

27.  üdvözli az álláshelyek magas betöltöttségi arányát valamennyi szolgálatnál (közel 98 %); megjegyzi azonban, hogy a belépő szintű besorolási fokozatokban járó alacsony alapilletmény, valamint a luxemburgi karrierfejlesztési lehetőségek korlátozottsága – az ott található intézmények alacsony száma miatt – közvetlen hatással van a Bíróság felvételi eljárásaira; üdvözli egy intézményközi munkacsoport 2017. novemberi létrehozását, amely 24 ajánlást fogalmazott meg a karrierlehetőségek és a munkaerő-felvételi rugalmasság javítását, az országon belüli befogadási és letelepedési feltételek javítását, az intézmény személyzete helyi közösségekbe való integrációjának javítását, valamint a kommunikáció javítását érintően;

28.  rámutat, hogy a meglévő jogi referensek rugalmasabb elosztása pozitív hatást gyakorolhatna a Bíróság általános hatékonyságára;

29.  megállapítja, hogy a vezető beosztásban lévő nők száma egy százalékkal nőtt (2017-ben 36 %, szemben a 2016-os 35 %-kal); felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is javítsa a nemek közötti egyensúlyt a vezető pozíciókban; üdvözli a vezetői és igazgatási készségek fejlesztésére irányuló kísérleti projektet, amelynek célja különösen a nők ösztönzése a vezetői álláshelyek megpályázására; ösztönzi a Bíróságot, hogy támogassa a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló intézkedéseket a személyzete körében, tekintet nélkül az érintettek nemi hovatartozására;

30.  üdvözli a rendelkezésre álló rugalmas munkafeltételek tekintetében a teljes személyzet számára szolgálatba lépéskor nyújtott tájékoztatást, továbbá hogy ezt a tájékoztatást a hasznos információk személyzet részére készült gyűjteményében is elérhetővé tették; üdvözli a Bíróság átlátható gyakorlatait a személyzet körében előforduló kiégéses esetekkel (burnout) kapcsolatban, és arra ösztönzi a Bíróságot, hogy értékelje a szervezeten belüli munkateher-elosztást, és ellenőrizze a feladatok és az erőforrások közötti egyezést;

31.  megjegyzi, hogy 2017-ben lezárásra került egy zaklatási panasz kivizsgálása érdekében 2016-ban indított fegyelmi eljárás; üdvözli a bizalmas tanácsadók hálózata tagjainak kinevezését, akikhez pszichológiai vagy szexuális zaklatás esetén tanácsért vagy segítségért lehet fordulni; ösztönzi a Bíróságot, hogy e tekintetben szorosan kövesse nyomon politikájának hatékonyságát, továbbra is hívja fel a figyelmet a munkahelyi zaklatásra, és mozdítsa elő a zéró tolerancia kultúráját a zaklatással szemben;

32.  megismétli, hogy szorosan nyomon kell követni a földrajzi egyensúlyt, azaz a személyzet állampolgárság szerinti megoszlását az adott tagállam népességének az Unió teljes lakosságához viszonyított arányában, különösen vezetői beosztásokban; újra aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bíróság 56 osztályvezetője közül csak 15, és 13 igazgatója közül mindössze 2 származik olyan tagállamból, amely 2004. május óta csatlakozott az Európai Unióhoz; megjegyzi továbbá, hogy a Bíróság személyzetének 31 %-a származik e tagállamokból; ösztönzi a Bíróságot, hogy dolgozzon ki a földrajzi eloszlás kiegyensúlyozatlanságának javítására irányuló politikát, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

33.  üdvözli, hogy a Bíróság 2016 és 2017 között 57-ről 82-re növelte a fizetett szakmai gyakornoki helyek számát; üdvözli továbbá, hogy a Bíróság további 550 000 eurós összeget kért erre a célra a 2019. évi költségvetésben; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bírói kabinetekben 2017-ben 215 gyakornok még mindig nem részesült javadalmazásban; felszólítja a Bíróságot, hogy valamennyi gyakornokának biztosítson megfelelő juttatást, hogy kielégítő módon kárpótolja a gyakornokokat erőfeszítéseikért, és ne erősítse meg a gazdasági alapon történő hátrányos megkülönböztetést;

34.  megjegyzi, hogy a bírák feladataik ellátása körén kívül is használhatnak hivatali gépjárműveket, és hogy az ilyen használat költségeit teljes mértékben a felhasználó viseli; megállapítja, hogy 2017-ben az ilyen gépkocsihasználat átlagos költsége személyenként 440 eurót tett ki, amelyet teljes egészében levontak a bírák járandóságaiból;

35.  megjegyzi, hogy a bírósági sofőrök 26 alkalommal vittek szolgálati gépjárművet a bírák származási országába úgy, hogy az érintett nem utazott a járműben, és hogy ezen utazásokhoz kapcsolódóan 53 vendégéjszaka költségét térítették vissza a sofőrök részére; megjegyzi továbbá, hogy 22 repülőjáratot, öt vonatutat és egy hajóutat vettek igénybe a sofőrök annak érdekében, hogy a bírákat hivatalos kiküldetéseik során elkísérjék a származási országukba; hangsúlyozza, hogy a sofőröknek csak kellően indokolt esetben kellene elkísérniük a bírákat a származási országukba;

36.  megjegyzi, hogy a Bíróság honlapján közzétettek egy, a bírák külső tevékenységeit tartalmazó listát; sajnálja, hogy ez a lista nem részletezi a felsorolt események célját, időpontját, helyszínét, valamint a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket, továbbá azt, hogy azokat a Bíróság vagy egy harmadik fél fizette-e; felhívja a Bíróságot, hogy továbbra is tegye közzé a bírái külső tevékenységeit tartalmazó listát, de abban térjen ki a fent említett szempontokra is;

37  ismételten felhívja a Bíróságot, hogy tegye közzé a honlapján valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy minden bíró rövid életrajza megjelent a honlapon, ezek azonban nem tartalmaznak információt az érintettek más szervezetekben vállalt tagságáról; megjegyzi, hogy a bíráknak az új magatartási kódexszel összhangban hivatalba lépésükkor pénzügyi érdekeltségeikről nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon bíróság elnökének, amelynek tagjai; felhívja a Bíróságot, hogy tegye közzé honlapján e nyilatkozatokat;

38.  üdvözli a Bíróság tagjaira vonatkozó magatartási kódex 2017. január 1-én hatályba lépett felülvizsgált változatát, és hogy ez új szabályokat ír elő az összeférhetetlenségi esetek megelőzése és a bírák függetlenségének biztosítása érdekében;

39.  megjegyzi, hogy a Bíróság igazgatása új szabályokat készít elő a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan a személyzet tagjai számára; megismétli a Bírósághoz intézett felhívását, hogy sürgősen hozzon létre és hajtson végre szigorú kötelezettségeket e tekintetben;

40.  kéri a Bíróságot, hogy vezessen be egyértelmű és szigorú szabályokat a szponzorálásra vonatkozóan, amelyek garantálják a rendezvények egyenlő kezelését, megjegyezve, hogy a Bíróság tagadta, hogy bármilyen támogató tevékenységet végzett volna, jóllehet ő bocsátotta a Nemzetközi Európai Jogi Szövetség (FIDE) rendelkezésére azt a 12 tolmácsot, aki 10 859,05 eurós díjazás ellenében tolmácsszolgálatot látott el a szervezet 2018 májusában Portugáliában tartott 18. kongresszusán;

41.  megállapítja, hogy 2017-ben nem került sor visszaélés bejelentésére; üdvözli a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó új belső szabályok 2017. évi elfogadását; felhívja a Bíróságot, hogy biztosítsa, hogy a személyzet minden tagja megfelelő tájékoztatást kapjon a jogairól, például az új alkalmazottak érkezésekor a munkába állás részeként;

42.  üdvözli a Bíróság ambiciózus környezetvédelmi célok melletti elkötelezettségét, különös tekintettel a folyamatban lévő ingatlanprojektre, és ösztönzi e célkitűzések időben történő elérését; üdvözli, hogy 2017-ben túllépték a jelentős környezeti hatással járó ajánlattételi eljárások csökkentésére vonatkozó célkitűzést; üdvözli a zöld közbeszerzéssel foglalkozó intézményközi ügyfélszolgálat létrehozását; ösztönzi a Bíróságot, hogy folytassa hulladékgazdálkodásának javítását, energiahatékonyságának növelését és szénlábnyomának csökkentését;

43.  megjegyzi, hogy a Bíróság és a Törvényszék brit tagjainak megbízatása az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése pillanatában megszűnik; megjegyzi, hogy a kilépési megállapodás és az Egyesült Királyság jogának megfelelő rendelkezései által esetlegesen előidézett jogi problémákra tekintettel rövid és középtávon növekedhet a peres ügyek száma;

44.  megjegyzi, hogy a Közszolgálati Törvényszék egy korábbi tagját a Bíróság jelenleg különleges tanácsadóként alkalmazza, különösen az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatos ügyekben; megjegyzi, hogy kinevezésére az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 123. cikke (2) bekezdésének megfelelően került sor;

45.  megjegyzi, hogy 2017-ben a Bíróság személyzetének 63 brit tagja volt, köztük 36 tisztviselő, 24 ideiglenes alkalmazott és három szerződéses alkalmazott; üdvözli a Bíróság azon szándékát, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően eseti alapon mérlegeli a brit szerződéses és ideiglenes alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását; felhívja Bíróságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek ne kerüljenek bizonytalan helyzetbe;

11.12.2018

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2018/2169(DEC))

A vélemény előadója: Pavel Svoboda

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  nagyra értékeli, hogy a költségvetés végrehajtása a 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan a végleges előirányzatok felhasználásának nagyon magas arányát jelentette (98,69%), ami magasabb volt, mint a 2016-os arány (98,23%);

2.  kiemeli, hogy az EUB-nak kifogástalan minőségű ítéleteket kell hoznia észszerű határidőn belül, míg uniós intézményként biztosítania kell azt is, hogy a rendelkezésére álló közforrásokat a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használja fel;

3.  hangsúlyozza, hogy a Európai Unió Bíróságának költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és hogy a költségvetés körülbelül 75%-át az intézménynél dolgozó személyekre fordítják, a fennmaradó részt pedig ingatlanokra, bútorokra, információs technológiára és egyéb működési kiadásokra;

4.  hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak a Bíróság költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem annak az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában is konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat kellene magában foglalnia, valamint hogy meg kell határozni releváns mutatókat az intézmény becsléseinek kialakítása érdekében; felhívja ezért a Bíróságot, hogy működése tekintetében szélesebb körben vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

5.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2017. évi éves jelentésében – mint ahogyan 2010 óta egyszer sem – nem tett az Európai Unió Bíróságára vonatkozó észrevételt;

6.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék 14/2017. számú, az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékeléséről szóló, 2017 szeptemberében közzétett különjelentésében elismeri, hogy a Bíróság jelentős szervezeti és eljárási intézkedéseket tett a hatékony ügykezelés javítása érdekében;

7.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék további fejlesztési lehetőségekre, például integrált ügyviteli rendszer bevezetésére is javaslatot tett;

8.  üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, miszerint az EUB-nak fontolóra kellene vennie egyéni megközelítésen és reális határidőkön alapuló, aktívabb ügykezelési eljárások elfogadását, ugyanakkor szorosan nyomon követve a munkaerő kihasználását és további adminisztratív észszerűsítési módszereket elfogadva;

9.  rámutat, hogy a meglévő jogi referensek rugalmasabb elosztása pozitív hatást gyakorolhatna a Bíróság általános hatékonyságára;

10.  megjegyzi, hogy az Európai Unió Bíróságát alkotó két bíróság 2017. évi statisztikái megerősítik az eljárások átlagos időtartama tekintetében az elmúlt években tapasztalt tendenciát, amely időtartam mind a Törvényszék esetében, mind a Bíróság esetében kielégítő, előbbinél a hatékonyság növelését célzó erőfeszítések az időtartam további (2016-hoz képest átlagosan 2,4 hónapos, 2013-hoz képest pedig 10,6 hónapos) csökkentését tették lehetővé, utóbbinál pedig az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárások átlagos időtartamát sikerült 16 hónap alatt tartani (2017-ben 15,7 hónap), 2016-hoz képest csak igen csekély (0,7 hónapos) növekedés mellett, amit néhány, értelmezés céljából hozzá benyújtott, különösen összetett jogszabály indokol;

11.  üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, miszerint a határidőket tovább kell pontosítani, figyelembe véve az egyes eljárástípusok sajátos jellegét és az ügyek összetettségét;

12.  üdvözli, hogy Európai Unió Bíróságát alkotó két bíróság 2017-ben 1954 ügyet zárt le, megerősítve az ítélkezési tevékenység 2010–2017 között tapasztalt jelentős bővülésének általános tendenciáját, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódjon;

13.  arra a megállapításra jut, hogy az EUB további kedvező eredményeket érhetne el, ha fontolóra venné az aktívabb egyedi ügykezelés irányába történő elmozdulást, az egyes ügyekhez igazított határidők alkalmazását és az igénybe vett humánerőforrás tényleges felhasználásának figyelemmel kísérését; hangsúlyozza, hogy ha az átlagos ügyintézési időt alapul vevő indikatív teljesítési határidők alkalmazása helyett ilyen alapon mérnék a teljesítményt, akkor a vezetés mind a problémás esetekről, mind a jól bevált módszerekről jobban tájékozódhatna; hangsúlyozza, hogy a kapott információt fel lehetne használni a teljesítményről szóló beszámoló-készítés javítására is, ami által javulna az elszámoltathatóság és átláthatóbbá válna az EUB megfelelő működése és a rendelkezésére álló erőforrások felhasználása;

14.  üdvözli, hogy folyamatosan növekszik az e-Curia alkalmazás felhasználóinak száma (2017-ben 4354 felhasználói fiók működött, szemben a 2016-ban használt 3599-cel), üdvözli továbbá, hogy 2016-ban valamennyi tagállam használta az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült hatékonyan felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és használatának előnyeire; mindazonáltal egyetért a Számvevőszék azon észrevételével, hogy egy teljes mértékben integrált informatikai rendszer esetleges bevezetése növelhetné az ügykezelés hatékonyságát;

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kapcsolódó fogalmakkal – például a legitimitással, a reagálóképességgel és az átláthatósággal – ellentétben az elszámoltathatóság mind ez idáig csekély jelentőséggel bírt a Bíróság tekintélyének kialakításában;

16.  üdvözli „az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának” létrehozását, amely a tagállamok alkotmánybíróságait és legfelsőbb bíróságait öleli fel, és amelynek koordinációját a Bíróság látja el;

17.  elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós intézmények az Unió polgárait képviseljék, és ennek megfelelően hangsúlyozza annak a Parlament és a Tanács által kitűzött célnak a fontosságát, hogy a Törvényszék bíráinak kinevezése során biztosítani kell a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

10.12.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Luis de Grandes Pascual, Tiemo Wölken, Kosma Złotowski

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

18

+

ALDE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

ECR

Kosma Złotowski

EFDD

Joëlle Bergeron

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos

PPE

Daniel Buda, Luis de Grandes Pascual, Pavel Svoboda, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Mady Delvaux, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Evelyn Regner, Tiemo Wölken

VERTS/ALE

Julia Reda

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Wolf Klinz, Arndt Kohn, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karin Kadenbach, Marian-Jean Marinescu

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

18

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová, Wolf Klinz

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Marian-Jean Marinescu, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský

S&D

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Karin Kadenbach, Arndt Kohn, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes

0

-

 

 

2

0

EFDD

Marco Valli

ENF

Jean-François Jalkh

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

HL L 51., 2017.2.28.

(2)

HL C 348., 2018.9.28., 1. o.

(3)

HL C 357., 2018.10.4., 1. o.

(4)

HL C 357., 2018.10.4., 9. o.

(5)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)

HL L 193., 2018.7.30, 1. o.

(7)

Európai Számvevőszék, 14/2017. sz. különjelentés: Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése

(8)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

Utolsó frissítés: 2019. március 13.Jogi nyilatkozat