Eljárás : 2018/2176(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0109/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0109/2019

Viták :

PV 26/03/2019 - 12
CRE 26/03/2019 - 12

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 13.10

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0251

JELENTÉS     
PDF 189kWORD 80k
28.2.2019
PE 626.817v02-00 A8-0109/2019

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2018/2176(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Arndt Kohn

MÓDOSÍTÁSOK
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2018/2176(DEC))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2018)0521 – C8-0327/2018)(2),

–  tekintettel a Számvevőszék a 2017. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164–167. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 59., 118. és 260–263. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2019),

1.  mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2017. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2018/2176(DEC))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0109/2019),

1.  üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint az általános hibaarány a többéves pénzügyi keret 5. fejezetben (Igazgatás) – beleértve az Európai Külügyi Szolgálat költségvetését is – továbbra is viszonylag alacsony (2017-ben megközelítőleg 0,5 %) volt;

2.  megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem állapított meg lényeges hibaszinteket az EKSZ éves tevékenységi jelentésében;

3.  megjegyzi, hogy bármely, az EKSZ-szel kapcsolatos konkrét problémáról a Számvevőszék jelentést tett, ellentétben a korábbi évekkel;

4.  Elismeréssel veszi tudomásul, hogy a legtöbb tekintetben végrehajtották a személyzet személyes helyzetének és adatainak időben történő frissítésére szolgáló ellenőrző rendszer javításával kapcsolatos korábbi ajánlásokat, tekintetbe véve a családi támogatások kiszámítására gyakorolt esetleges hatást; úgy véli azonban, hogy a családi támogatások kezelésével kapcsolatos, következetességre vonatkozó ellenőrzések folyamatos figyelmet igényelnek;

5.  üdvözli az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a küldöttségek közbeszerzési eljárásait, beleértve a közbeszerzési irányítási eszköz telepítését, az alacsony és közepes értékű szerződésekre vonatkozó beszerzési terv kidolgozását, valamint a pályázati dokumentumok és képzések szabványainak kidolgozását; úgy véli, hogy a közbeszerzések terén feltárt korábbi hiányosságok és a biztonsági szolgálatok irányítása továbbra is folyamatos figyelmet és nyomon követést igényelnek;

6.  kéri az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa az Európai Parlamentet a küldöttségek közbeszerzési eljárásainak javítására irányuló, fent említett erőfeszítések révén elért eredményekről, különösen a PPMT (közbeszerzési irányítási eszköz) rendszer és az elektronikus közbeszerzés, valamint az eTendering eljárások eredményeiről;

7.   megjegyzi, hogy mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozó előzetes ellenőrzések során feltárt hibák okai azonos jellegűek, nevezetesen az igazoló dokumentumok hiánya, ahogy a korábbi években is; megjegyzi, hogy az EKSZ utólagos ellenőrzése első alkalommal foglalta magában az év végi kiadásokat (2016. november–december);

8.  megállapítja, hogy 2017-ben az összes küldöttségi iroda – beleértve az EFA küldöttségeket is – közös általános költségeit (bérleti díj, biztonság, takarítás és egyéb általános költségek) teljes egészében az EKSZ költségvetési soraiból finanszírozták, a második egymást követő évben;

9.  megjegyzi, hogy az előirányzatok átvitele 2017-ben nőtt, és 85 911 000 eurót tett ki (szemben a 2016. évi 77 450 000 euróval); emlékeztet arra, hogy a következő évre történő átvitel kivételes esetekben és szigorú feltételek mellett valósulhat meg;

10.  megjegyzi, hogy az EKSZ teljes költségvetése a 2017. évi pénzügyi évben 660 millió EUR volt, ami 2016-hoz képest 3,75 %-os növekedést jelent;

11.  megjegyzi, hogy 54,9 millió EUR összegű hozzájárulás folyt be az Európai Fejlesztési Alaptól (EFA) és a vagyonkezelői alapoktól; a további átvitelek és a visszavont kötelezettségvállalások nyomán felszabaduló előirányzatok összesen 59,7 millió EUR-t tettek ki (beleértve a pénzügyi év címzett bevételeit is); megjegyzi, hogy 2017 végén a kötelezettségvállalások végrehajtása 52,6 millió eurót (88,1%), a kifizetéseké pedig 46,5 millió eurót (78,0%) tett ki; megjegyzi, hogy a fel nem használt EFA-hiteleket külső címzett bevételként a következő évre viszik át, és az előirányzatok nem csökkennek;

12.  tudomásul veszi, hogy a székhely költségvetése 236,7 millió EUR volt, amelyből 153,8 millió eurót (azaz 64,6 %-ot) a tisztviselők és a külső személyzet fizetésére és egyéb juttatásaira, 32,2 millió eurót (azaz 14 %-ot) az épületekre és az azokkal kapcsolatos költségekre, és 33 millió eurót (azaz 14 %-ot) a helyi informatikai rendszerekre, valamint berendezésekre és bútorokra irányoztak elő;

13.  kéri, hogy az EKSZ ingatlanpolitikáját mellékeljék éves tevékenységi jelentéséhez, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek ésszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak; sürgeti az EKSZ-t, hogy küldje el a mentesítésért felelős hatóságnak a 2017-ben kötött ingatlanszerződések jegyzékét, tájékoztatva többek között a szerződések részleteiről, valamint arról, hogy mely országban és mennyi időre kötötték a szerződést, ahogyan azt a 2011-es éves tevékenységi jelentésében is tette; kéri az EKSZ-t, hogy ugyanilyen részletesen számoljon be az ingatlanszerződésekről a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében;

14.  megállapítja, hogy a küldöttségek 423,3 millió eurós költségvetése a következőképpen oszlott meg: 116,1 millió EUR (azaz 27,4 %) a tisztviselők javadalmazására, 165,6 millió EUR (39,1 %) az épületekkel kapcsolatos költségekre, 68,5 millió EUR (16,2 %) a külső személyzetre és a külső szolgáltatásokra, 27,9 millió EUR (6,6 %) az alkalmazottakhoz kapcsolódó egyéb kiadásokra és 45 millió EUR (10,6 %) az egyéb igazgatási kiadásokra; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 196,4 millió eurót (2016-ban 185,6 millió EUR, 2015-ben pedig 204,7 millió EUR) utalt át a Bizottság uniós küldöttségekbe kiküldött személyzetének adminisztratív költségeire, ez utóbbi felosztása a következő volt: a Bizottság V. fejezete számára 49,6 millió EUR, az operatív program igazgatási sorai számára 91,8 millió EUR, és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) és a vagyonkezelői alapok számára 55 millió EUR (2016-ban 45,4 millió EUR); megjegyzi, hogy 2017-ben a vagyonkezelői alapok első alkalommal járultak hozzá ezekhez az adminisztratív költségekhez;

15.  elismeri, hogy a küldöttségek bizottsági alkalmazottaihoz kapcsolódó műveleteket finanszírozó költségvetési sorok száma (a bizottsági költségvetés különböző fejezeteiből származó 34 különböző költségvetési sor, valamint az EFA-alapok) növeli a költségvetési gazdálkodás összetettségét; emlékeztet arra, hogy ezt a témát a 2016. évi mentesítési jelentés is tárgyalta, és tudomásul veszi, hogy a költségvetési tételek csökkentése révén való egyszerűsítés összetett probléma; ezért arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy továbbra is működjön együtt az Európai Bizottsággal a költségvetési sorok egyszerűsítése érdekében, amikor csak lehetséges, a költségvetési gazdálkodás összetettségének csökkentése érdekében;

16.  megjegyzi, hogy a küldöttségvezetők 2017-ben megbízhatósági nyilatkozatot adtak ki; megállapítja, hogy a szíriai küldöttség vezetője kivételével valamennyi küldöttségvezető fenntartás nélkül nyilatkozatot nyújtott be; elismeri, hogy a szíriai küldöttséget jelenleg evakuálják, és a küldöttség jelezte, hogy cselekvési tervet dolgozott ki azon problémák enyhítésére, amelyekkel a háborús övezetben való működés miatt szembesült; megjegyzi, hogy a fenntartást az EKSZ teljes költségvetésének összegeire tekintettel nem tekinti jelentősnek;

17.  megállapítja, hogy az EKSZ 2017. évi végleges költségvetése 660 millió EUR volt, amelyet az év végi adatok alapján a kötelezettségvállalások tekintetében 99,7 %-os arányban (mint 2016-ban) és a kifizetések tekintetében pedig 86,5 %-os arányban (2016-ban 87,5%) hajtottak végre;

18.  megjegyzi, hogy az EKSZ igazgatási költségvetésében szereplő összes átcsoportosítás értéke 14,4 millió EUR-t tett ki, amelyből a legnagyobb összeg az afgán biztonságra vonatkozó előzetes szerződés volt; megjegyzi továbbá, hogy az átcsoportosítások az EKSZ székhelyének költségvetését 5,1 millió euróval csökkentették, és ennek megfelelő összeggel növelték a küldöttségi költségvetést;

19.  megjegyzi, hogy a 2017. évi költségvetés-növekedés 1,3%-át a biztonsági beruházások finanszírozására fordították a biztonsági csomag végrehajtásával összefüggésben, ami magában foglalta a regionális biztonsági tisztviselők hálózatának megerősítését és páncélozott járművek beszerzését, összhangban az EKSZ gondossági és helyszíni biztonsági kötelezettségével, továbbá a kiberbiztonsági stratégiára, valamint a személyzet biztonságával kapcsolatos folyamatos képzésre, a küldöttségek és a központok potenciális fenyegetéseire és vészhelyzeteire adott válaszlépésként; üdvözli az eddig elért eredményeket, de arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy foglalkozzon különösen az olyan fennmaradó kihívásokkal, mint például az informatikai biztonsági eszközök frissítésének szükségessége; felhívja továbbá az EKSZ-t, hogy működjön együtt a tagállamokkal egy közös megközelítés kidolgozása és a biztonsági rendszerek más intézményekkel és tagállamokkal való hatékonyabb összekapcsolása érdekében;

20.  üdvözli az EKSZ erőforrásainak és tényleges felhasználásuk elemzésére szolgáló éves felülvizsgálati mechanizmust, tekintettel az új operatív vagy politikai prioritások vagy további kihívások miatt szükségessé váló, közelgő személyzeti átcsoportosításokra;

21.  megjegyzi, hogy a belső kontrollrendszer 2017. évi felülvizsgálata kellő mértékben biztosította arról az EKSZ vezetőségét a valamennyi belső kontrollnak való megfelelés szintjét illetően; megjegyzi azonban, hogy az EKSZ belső ellenőrzési rendszerének leggyengébb három belső ellenőrzési standardja továbbra is a „személyzeti allokáció és mobilitás”, az „üzletmenet-folytonosság” és a „dokumentumkezelés”; aggodalommal állapítja meg, hogy az „üzletmenet folytonossága” – mind a megfelelés, mind a hatékonyság tekintetében – több éve problematikus, és különösen fontos a küldöttségek esetében;

22.  üdvözli, hogy a Számvevőszék 2016. évi ajánlásával összhangban a 2016. évi 83-ról 2017-ben 73-ra csökkent azon küldöttségek száma, amelyek meghaladják a személyenként legfeljebb 35 m² maximális területet; üdvözli az IMMOGEST ingatlankezelési eszköz elindítását, valamint a belső és külső szakértők bevonását az ingatlankezelés támogatása terén, különösen a küldöttségek vonatkozásában; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa az Európai Külügyi Szolgálat épületeinek világszerte történő kezeléséről szóló számvevőszéki különjelentésben(7) foglalt ajánlások végrehajtását, amennyiben az lehetséges, észszerű és hatékony az uniós költségvetés szempontjából, és tájékoztassa a Parlamentet az elért eredményekről;

23.  üdvözli, hogy az EKSZ 7 új, az épületek közös bérlését célzó projektet hozott létre 6 különböző tagállammal, és megállapítja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a közös bérleti rendszerek iránt, amit 14 új, nem csak a tagállamokkal, hanem a FRONTEX-szel vagy az EASO-val is megkötött, közös megállapodás is tanúsít; megjegyzi, hogy a közös bérleti megállapodások hozzájárultak az épületek átlagos területének csökkentéséhez, hogy közelebb kerüljenek az előírt 35 m²/személy értékhez; úgy véli, hogy a közös bérlés költséghatékony, és üdvözli, hogy ez a megoldás támogatja az Unió és tagállamai harmadik országokkal szembeni közös képviseletét; felkéri az EKSZ-t, hogy a költségek nyomon követésének részeként terjessze ki ezeket az egyetértési megállapodásokat egyéb uniós jogalanyokra, így a KBVP-missziókra; felkéri az EKSZ-t, hogy a közös bérletek esetében vezesse be a költségek behajtásának hatékony kezelését;

24.  tudomásul veszi, hogy az EKSZ a bérlés helyett inkább az épületek küldöttségei számára való megvásárlását részesíti előnyben; kéri az EKSZ tájékoztatását bármely, átfogó, valamennyi uniós küldöttségről szóló elemzés eredményeiről annak meghatározása céljából, hogy melyik országban lenne költséghatékonyabb, ha a küldöttségek az iroda- és lakóépületeket bérlés helyett megvásárolnák; megjegyzi, hogy a saját tulajdonban lévő épületek aránya 2017-ben 18 %-ot tett ki;

25.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a küldöttségek valamennyi területen eredményorientált támogatásban részesüljenek, és kéri az EKSZ-t, hogy számoljon be a regionális európai központtal kapcsolatos tapasztalatokról és arról, hogyan ítéli meg e keret más földrajzi területekre történő kiterjesztésének lehetőségeit; üdvözli a küldöttségek támogatása érdekében, különösen az új horizontális koordinációs osztályon keresztül tett fokozott erőfeszítéseket, amelyek hozzájárulnak a küldöttségek által végzett – különösen a nagy értékű közbeszerzésekkel kapcsolatos – feladatok általános megbízhatósági szintjének megerősítéséhez;

26.  elengedhetetlennek tartja, hogy a küldöttségek vezetőit a kiküldetést megelőző szakaszban, az ad hoc szemináriumok vagy a nagykövetek éves konferenciája alkalmával rendszeresen emlékeztessék arra, hogy – politikai funkciójukon túlmenően – kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EKSZ megbízhatósági láncának konszolidációja terén, valamint általános elszámoltathatóságukra az igazgatási kiadások és projektek portfólióinak kezelése tekintetében; úgy véli, hogy az uniós intézményben szerzett tapasztalatot előnynek kell tekinteni a küldöttségek vezetőinek kiválasztásakor;

27.  üdvözli az ellenőrzésekkel kapcsolatos, 2017-ben bevezetett új megközelítést, amely ígéretesnek mutatkozik a küldöttségek irányításának támogatását, valamint a nagyobb koherencia előmozdítását és a küldöttségek munkájának egyszerűsítését illetően;

28.  elismeri, hogy az EKSZ munkaerő-toborzásának három forrása és a küldöttségi álláshelyek a szervezet általi kezelése tekintetében nehéz feladat az emberi erőforrások kezelése és elosztása; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ az intézményközi megállapodással összhangban a 2013–2017 közötti időszakban 5%-kal csökkentette személyzeti állományát, ami 2017 vonatkozásában a székhelyen 16, az elmúlt öt év során pedig összesen 84 álláshely megszüntetését jelenti; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az átlagos munkaterhelés növekedése és a személyzet nem elégséges számban való rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák káros hatással lehetnek a személyzet tagjainak egészségére és életminőségére, valamint az intézmény hosszú távú szervezetfejlesztésére;

29.  megelégedéssel nyugtázza, hogy az összes álláshely tekintetében nemek közötti arány csaknem egyensúlyba került, mivel azoknak 49,6%-át nők töltik be; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a vezetői pozícióban lévő nők száma továbbra sem elégséges sem a csoportvezetői, sem a küldöttségvezetői álláshelyek esetében, mivel a 219 álláshelyből 57-et (26%), az 50 felsővezetői álláshelyből pedig csak 9-et (18%) tölt be nő; kiemeli a tanácsosok és a kirendelt nemzeti szakértők (SNE) körében tapasztalható, hasonló aránytalanságot: az előbbiek 33%-a, az utóbbiak 23% -a volt nő;

30.  felkéri az EKSZ-t, hogy a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködve a lehető legnagyobb mértékben javítsa a nemek közötti egyensúlyt a felső- és középvezetés körében; megjegyzi, hogy a legutóbbi rotációs gyakorlat során a vezetői álláshelyekre jelentkezőknek csupán 18,28% -a volt nő; megállapítja, hogy az EKSZ által meghirdetett egyéb álláshelyek esetében a jelentkezők körében a nők aránya a 2016. évi 39% -ról 2017-ben 31,7% -ra csökkent;

31.  úgy véli, hogy előrelépésre van szükség e tekintetben, és ezért felkéri az EKSZ-t, hogy azonosítsa és vizsgálja meg ennek az egyensúlytalanságnak az okait, és ezt követően lehetőség szerint finomítsa a feltételeit és felvételi politikáit annak érdekében, hogy a vezetői pozíciók tekintetében egyaránt vonzó lehetőségeket kínáljon valamennyi nem számára; ösztönzi az EKSZ-t, hogy működjön együtt a diplomáciai karriert lehetővé tevő kurzusokat kínáló nemzeti egyetemekkel az európai diplomáciai szolgálat korai szakaszban történő népszerűsítése érdekében;

32.  kéri, hogy hozzanak létre egy, a jövőbeni európai diplomaták képzésével foglalkozó intézetet, és javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét az illetékes hatóságokkal, hogy az Európai Parlament strasbourgi épülete adjon otthont ennek a diplomáciai intézménynek;

33.  üdvözli a „Szakmai előmenetel”, a „Nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség” terén működő munkacsoportok létrehozását, valamint az „Oktatási és továbbképzési keret” (LEAD) elfogadását, továbbá a „Nők és az EKSZ” hálózat és „A női vezetők mentorálási programja” létrehozását, mint az EKSZ-en belüli esélyegyenlőség javításának fontos lépéseit; tudomásul veszi a végrehajtási ütemtervet, amelyet a két munkacsoport zárójelentésének közzétételét követően fogadtak el, és kéri, hogy tájékoztassák a végrehajtás előrehaladásáról;

34.  megjegyzi, hogy mivel 2017 végéig az EKSZ AD besorolású személyzetének 32,83%-a a tagállamokból érkezett, az EKSZ megfelel az EKSZ létrehozásáról szóló tanácsi határozatban a személyzeti összetételére vonatkozóan meghatározott aránynak, amelynek értelmében a személyzet egyharmadát a tagállamokból, a fennmaradó részét pedig az uniós intézményektől érkező alkalmazottak alkotják;

35.  megjegyzi, hogy a tagállami diplomaták az EKSZ teljes AD besorolású állományának 32,83 %-át (307 fő) tették ki a 2014-es 33,8%-hoz képest; hangsúlyozza, hogy a küldöttségvezetőként dolgozó tagállami diplomaták száma az összes álláshely 46 %-áról 43,8 %-ra csökkent; megjegyzi, hogy a küldöttségvezetők körében a nők aránya kis mértékben, 21,9%-ra nőtt; megjegyzi, hogy a tagállamokból érkező 60 küldöttségvezetőből csupán 10 dolgozott korábban brüsszeli álláshelyen;

36.  megismétli, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a földrajzi egyensúlyt, különösen alulreprezentáltság esetén, hogy biztosítani lehessen az egyes tagállamok arányos képviseletét a személyzet tagjai között; megjegyzi, hogy nyolc olyan esetből, amikor a személyzet aránya nem érte el az ország lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított arányát, öt olyan tagállamot érintett, amely 2004-ben csatlakozott az Unióhoz;

37.  megállapítja, hogy a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma 2017-ben enyhén nőtt, és így immár 449 (akik közül 387-en a székhelyeken, 62-en pedig a képviseleteken dolgoznak); megjegyzi, hogy a brüsszeli személyzet e kategóriájának 55%-a (214 fő) nemzeti közigazgatásától kapta fizetését; elismeri, hogy különböző, védelmi és biztonsági kérdésekkel, valamint stratégiai kommunikációval foglalkozó speciális területeken szükség van kirendelt nemzeti szakértőkre; felhívja azonban az EKSZ-t, hogy a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó stratégiája vagy az újonnan létrehozott éves felülvizsgálati mechanizmus keretében nyújtson részletesebb előrejelzést várható szükségleteiről és a kapcsolódó szükséges készségekről a kiszámíthatóság, az esetleges összeférhetetlenségek jobb kezelése, az ilyen szerződések folyamatos gyarapodásának elkerülése, valamint a házon belüli szakértelem megerősítése érdekében; úgy véli, hogy az erős és fenntartható csapatszellem megőrzése érdekében a kirendelt nemzeti szakértők létszáma nem haladhatja meg az EKSZ teljes személyzetének egy bizonyos arányát, és kéri az EKSZ-t, hogy határozzon meg ilyen küszöbértéket;

38.  üdvözli a fizetett szakmai gyakorlatok küldöttségekben való végrehajtását, mint az EKSZ 2016. évi mentesítési állásfoglalásának pozitív nyomon követését; megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra is kínál szakmai gyakorlatokat különböző – például a hallgatók vagy gyakornok közalkalmazottak kötelező szakmai gyakorlatához kapcsolódó – rendszerek keretében, kötelező képzésük részeként; megjegyzi, hogy az átlagos pénzügyi külső támogatás 885 eurót tett ki a különböző rendszerekben részt vevő gyakornokok esetében, ami jelentősen kevesebb, mint az EKSZ programja keretében nyújtott havi 1 200 eurós juttatás; felszólítja az EKSZ-t, hogy valamennyi gyakornokának biztosítson megfelelő juttatást, hogy kielégítő módon honorálja a gyakornokok erőfeszítéseit, és elkerülje a gazdasági alapon történő hátrányos megkülönböztetés megerősítését;

39.  tudomásul veszi a Bizottsággal folytatott szolgálatközi konzultációt és a szakszervezetekkel folytatott konzultációkat a keretszabályok és a kapcsolódó szociális biztonsági rendszerek helyi alkalmazottakra vonatkozó korszerűsítése és javítása érdekében; felhívja az EKSZ-t, hogy a felülvizsgálat során biztosítson megfelelő, a nyugdíjazást követő időszakra szóló egészségbiztosítást, különösen rokkantság esetén; határozottan sürgeti az EKSZ-t, hogy biztosítsa az azonosított reformintézkedések 2018-ban történő hatálybalépését, és javítsa a helyi személyzet és szaktudásuk bevonását;

40.  aggodalommal jegyzi meg, hogy 2017-ben 171 közvetítési ügyet vettek nyilvántartásba (ami 2016 óta 16% -os növekedést jelent), és ebből 60% a küldöttségeknél fordult elő, valamint hogy ezen esetek közül 32 az év végén lezáratlan maradt; aggodalommal jegyzi meg azt is, hogy a személyzet elégedettségéről szóló felmérés során a személyzet mindössze 10,2% -a nem értett egyet, a személyzet 6,21% -a pedig nem teljesen értett egyet azzal az állítással, hogy „az EKSZ-en belül nem tapasztaltam zaklatást”; elismeri azonban, hogy a bejelentett esetek folyamatos növekedése inkább a bejelentési hajlandóság, mintsem a munkahelyi konfliktusok arányának növekedését tükrözi; hangsúlyozza a zaklatással szembeni zéró tolerancia és a bejelentett esetek megfelelő nyomon követésének fontosságát;

41.  üdvözli a bizalmas tanácsadók hálózatának bővítését, akiknek száma ily módon 2017-ben 13-ra emelkedett; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 140 küldöttségben a tizenhárom tanácsadó közül csak ötöt foglalkoztattak; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa a küldöttségekben alkalmazott bizalmas tanácsadók számának növelését, és továbbra is hívja fel a figyelmet a zaklatásra és a pszichoszociális kockázatokra, valamint tudatosítsa e kockázatok mérséklésének, illetve kezelésének módjait;

42.  megjegyzi, hogy az EKSZ 2017-ben aktualizálta az OLAF-fal kötött igazgatási megállapodását, és megerősítette a külügyekben illetékes főigazgatóságokkal, például a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálattal (FPI), a DG NEAR-rel és a DG DEVCO-val a csalással kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést; megjegyzi, hogy az OLAF jelenleg három vizsgálatot folytat az EKSZ-ben felmerülő esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban, és kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák e vizsgálatok előrehaladásáról;

43.  üdvözli a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiküldetési költségeire vonatkozó, a 2018. január 31-én elfogadott, frissített magatartási kódexszel összhangban kéthavonta aktualizált adatok közzétételét, amely jelenleg teljes mértékben elérhető a főképviselőnek a Bizottság honlapján található internetes oldalán;

44.  megjegyzi, hogy 2017-ben 1,1 millió eurót különítettek el az EKSZ számára a „Stratégiai kommunikáció plusz” fellépés kidolgozására a félretájékoztatás elleni küzdelem és az uniós politikák pozitív hatásának kommunikálása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy az EKSZ munkájáról tájékoztassák a polgárokat, és kéri az EKSZ-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésében adjon további tájékoztatást e tekintetben végzett tevékenységeiről;

45.  úgy véli, hogy az EKSZ kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi együttműködésben a béke, a biztonság és a humán fejlődés tekintetében; ezért hangsúlyozza, hogy fontos a rendelkezésre álló szűkös erőforrások észszerű felhasználása és az EU külső és belső fellépései következetességének és koherenciájának folyamatos javítása, valamint, hogy közös álláspontokra és összehangolt válaszlépésekre kell törekedni ahhoz, hogy az EU e szerepében hatékony legyen; kiemeli a társadalmi diplomácia és a stratégiai kommunikáció fontosságát, amelyek az EU külső kapcsolatainak szerves részei, és nem csupán az értékeinek és érdekeinek kommunikálására és az EU láthatóságának fokozására szolgáló eszközként, hanem a Nyugat-Balkán és szomszédságunk külföldi befolyásolása és az EU és tagállamai elleni stratégiai propaganda elleni fellépés eszközeként is; hangsúlyozza, hogy folyamatos és egyre nagyobb szükség van a félretájékoztatás feltárására és az adott körülményektől függő elemzés alkalmazására az EU-ellenes propaganda ellensúlyozása érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak fokoznia kell a hatékony társadalmi diplomáciai stratégiák kialakítására irányuló erőfeszítéseit; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy folytassa a megközelítéseinek korszerűsítésére és az új készségekbe és képességekbe való beruházásra irányuló erőfeszítéseit; szükségesnek és értékesnek tartja az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportjának munkáját, és felszólít megfelelő pénzügyi és személyi erőforrásokkal való ellátására;

46.  megjegyzi, hogy az EKSZ vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy hogyan hatott az emberi erőforrásokra (122 brit nemzeti alkalmazott) az Egyesült Királyság arra vonatkozó határozata, hogy kilép az Európai Unióból, valamint hogy milyen működési kiigazításokra van szükség a székhelyen és a küldöttségeknél; üdvözli az EKSZ azon szándékát, hogy eseti alapon mérlegeli a brit szerződéses és ideiglenes alkalmazottak szerződésének meghosszabbítását; felhívja az EKSZ-t, hogy haladéktalanul dolgozzon ki koherens stratégiát, hogy az érintett személyek számára bizonyosságot tudjon nyújtani;

47.  megjegyzi, hogy a személyzeti és az infrastrukturális kiadásokra vonatkozó igazgatási kiadások szintjének kilenc hónapos időszak vonatkozásában 6,7 millió euróban való, kezdeti megállapítása egy londoni küldöttség megnyitásához kapcsolódott, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá válik;

48.  kéri az EKSZ-t, hogy a 2018. pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás előkészítése során a költségvetési rendelet 262. cikkével összhangban készítsen nyomonkövetési jelentést a 2017. évi mentesítés tekintetében.

23.1.2019

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

(2018/2176(DEC))

A vélemény előadója: Neena Gill

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az EKSZ kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi együttműködésben a béke, a biztonság és a humán fejlődés tekintetében; ezért hangsúlyozza, hogy fontos a rendelkezésre álló szűkös erőforrások észszerű felhasználása és az EU külső és belső fellépései következetességének és koherenciájának folyamatos javítása, valamint, hogy közös álláspontokra és összehangolt válaszlépésekre kell törekedni ahhoz, hogy az EU e szerepében hatékony legyen; kiemeli a társadalmi diplomácia és a stratégiai kommunikáció fontosságát, amelyek az EU külső kapcsolatainak szerves részei, és nem csupán az értékeinek és érdekeinek kommunikálására és az EU láthatóságának fokozására szolgáló eszközként, hanem a Nyugat-Balkán és szomszédságunk külföldi befolyásolása és az EU és tagállamai elleni stratégiai propaganda elleni fellépés eszközeként is; hangsúlyozza, hogy folyamatos és egyre nagyobb szükség van a félretájékoztatás feltárására és az adott körülményektől függő elemzés alkalmazására az EU-ellenes propaganda ellensúlyozása érdekében; szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak fokoznia kell a hatékony társadalmi diplomáciai stratégiák kialakítására irányuló erőfeszítéseit; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy folytassa a megközelítéseinek korszerűsítésére és az új készségekbe és képességekbe való beruházásra irányuló erőfeszítéseit; szükségesnek és értékesnek tartja az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportjának munkáját, és felszólít megfelelő pénzügyi és személyi erőforrásokkal való ellátására;

2.   üdvözli a helyi alkalmazottak foglalkoztatási feltételei és a kapcsolódó szociális ellátórendszerek tekintetében valamennyi uniós képviselet számára minimumkövetelményeket megállapító uniós keretszabályok korszerűsítésére és javítására irányuló erőfeszítéseket; határozottan sürgeti az EKSZ-t, hogy biztosítsa az azonosított reformintézkedések 2018-ban történő hatálybalépését, és javítsa a helyi személyzet és szaktudásuk bevonását;

3.  egyrészt üdvözli a „nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség” munkacsoport létrehozását, másrészt ismételten aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőtlenség és a földrajzi egyenlőtlenségek miatt az EKSZ személyzetét biztosító tagállamok között, különösen középvezetői szinten és a különböző kategóriákban és fokozatokban; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni ezen egyenlőtlenségek kezelésére;

4.  üdvözli, hogy az EKSZ 2017. évi igazgatási költségvetését lényeges hiba nélkül hajtotta végre; tudomásul veszi a pénzügyi hibaarány csökkenését 2016-hoz képest; megjegyzi, hogy az EKSZ utólagos ellenőrzése első alkalommal foglalta magában az év végi kiadásokat (2016. november–december); megjegyzi, hogy az év végén kissé magasabb volt a hibaarány, és ösztönzi az EKSZ-t, hogy kezelje ezt a helyzetet.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.1.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Klaus Buchner, James Carver, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Wajid Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, David McAllister, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Doru-Claudian Frunzulică, Elisabetta Gardini, Rebecca Harms, Juan Fernando López Aguilar, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Norbert Erdős, Martina Werner

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

44

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Ilhan Kyuchyuk, Jozo Radoš, Ivo Vajgl

ECR

Amjad Bashir, Bas Belder, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock

EFDD

Aymeric Chauprade

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Arnaud Danjean, Norbert Erdős, Michael Gahler, Elisabetta Gardini, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, László Tőkés

S&D

Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Wajid Khan, Juan Fernando López Aguilar, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Martina Werner, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Rebecca Harms, Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

6

-

EFDD

James Carver

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

1

0

ECR

Geoffrey Van Orden

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

10

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Zigmantas Balčytis, Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

10

+

ALDE

Nedzhmi Ali

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský

S&D

Zigmantas Balčytis, Arndt Kohn, Georgi Pirinski, Derek Vaughan

2

-

EFDD

Marco Valli

ENF

Jean-François Jalkh

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

HL L 51., 2017.2.28.

(2)

HL C 348., 2018.9.28., 1. o.

(3)

HL C 357., 2018.10.4., 1. o.

(4)

HL C 357., 2018.10.4., 9. o.

(5)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)

HL L 193., 2018.7.30, 1. o.

(7)

  Számvevőszék: 07/2016. sz. különjelentés: Hogyan kezeli épületeit az Európai Külügyi Szolgálat világszerte?

Utolsó frissítés: 2019. március 15.Jogi nyilatkozat