Eljárás : 2018/2237(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0157/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0157/2019

Viták :

PV 27/03/2019 - 27
CRE 27/03/2019 - 27

Szavazatok :

PV 28/03/2019 - 8.12
CRE 28/03/2019 - 8.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0330

JELENTÉS     
PDF 202kWORD 68k
7.3.2019
PE 629.525v03-00 A8-0157/2019

az Európai Parlament a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról szóló ajánlásáról

(2018/2237(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Hilde Vautmans

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról

(2018/2237(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a békés és befogadó társadalmaknak a fenntartható fejlődés érdekében történő előmozdítására irányuló 1., 16. és 17. célra(1),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (a továbbiakban: AKCS-államok), másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra,

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/322 tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Tanács (KKBP) 2015/528 határozatára (2015. március 27.) az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról és a 2011/871/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről(3),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2306 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3a. cikke szerinti támogatási intézkedések finanszírozási forrásairól szóló, az (EU) 2017/2306 rendelethez csatolt intézményközi nyilatkozatra(6),

–  tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontra(8), valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra(10),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával az Európai Békekeret létrehozásáról szóló, a Tanácshoz intézett, 2018. június 13-i tanácsi határozatra irányuló javaslatára (HR(2018)94),

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i, 2017. március 9-i, 2017. június 22-i, 2017. november 20-i, 2017. december 14-i és 2018. június 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra,

–  –  tekintettel a Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i, 2018. június 25-i és 2018. november 19-i következtetéseire,

–  tekintettel a „Vitaanyag az európai védelem jövőjéről” című, 2017. június 7-i bizottsági közleményre (COM(2017)0315),

–  tekintettel a Bizottság és az EKSZ „A biztonsági ágazat reformját támogató uniós szintű stratégiai keret elemei” című, 2016. július 5-i közös közleményére,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 2018. szeptember 18-i, 20/2018. számú, „Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetnek nyújtott uniós támogatásról: újra kell gondolni a hangsúlyokat” című különjelentésére,

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika finanszírozásáról szóló, 2015. április 22-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról (KBVP) szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i(13) és 2018. december 12-i(14) állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 113. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0157/2019),

A.  mivel az Unió globális szereplőként kíván fellépni a béke érdekében, törekedve a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályok tiszteletben tartására;

B.  mivel az utóbbi években jelentősen megromlott stratégiai környezetben az Uniónak egyre nagyobb a felelőssége saját biztonságának megóvásában;

C.  mivel az Uniót körülvevő, kihívásokkal teli biztonsági környezet miatt – amely mögött ott áll a stratégiai önállóság törekvése, amelyet 2016 júniusában a 28 tagállam állam- és kormányfői az Európai Unió globális stratégiájában elismertek – olyan eszközökre van szükség, amelyek fokozzák az Unió képességét a béke megőrzésére, a konfliktusok megelőzésére, a békés, igazságos és inkluzív társadalmak előmozdítására és a nemzetközi biztonság megerősítésére; mivel elismert tény, hogy a tartós fejlődés előfeltételei a biztonságban és békében élő társadalmak;

D.  mivel az Európai Békekeret (a továbbiakban: a békekeret) célja nem az Európai Unió külső tevékenységének militarizálása, hanem szinergiák és hatékonyságnövelés elérése azáltal, hogy egy csomagként kezeli a külső tevékenységek ma is létező operatív finanszírozását és azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós költségvetési finanszírozás nem lehetséges;

E.  mivel a Szerződés előírja az EU és intézményei számára, hogy közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) valósítsanak meg, beleértve a 42. cikk rendelkezéseivel összhangban egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet, megerősítve ezáltal Európa identitását és függetlenségét Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében; mivel a javasolt békekeret ebbe az irányba tett előrelépésként üdvözlendő, és az alelnököt/főképviselőt ösztönözni kell továbbfejlesztésének és végrehajtásának folytatására;

F.  mivel a világon az Unió nyújtja a legtöbb fejlesztési és humanitárius támogatást, erősítve a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot a tartós béke elérésére törekedve;

G.  mivel ösztönözni kell az uniós források és eszközök további felhasználását az együttműködés javítása, a képességek fejlesztése és a missziók jövőbeni elindítása, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, kezelése és megoldása, valamint a nemzetközi biztonságot érintő fenyegetések kezelése céljából; mivel az Európai Békekeretnek különösen finanszíroznia kell az Unió katonai misszióit, erősítenie kell harmadik országok, valamint regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kapacitásait, és hozzá kell járulnia a regionális vagy nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok által vezetett béketámogató műveletek finanszírozásához;

H.  mivel az EU-nak a múltban kihívást jelentett a védelmi vonatkozású műveletek finanszírozása; mivel a Parlament többször is hangsúlyozta a rugalmasabb, hatékonyabb, valamint szolidaritást és eltökéltséget kifejező finanszírozás szükségességét; mivel további eszközökre van szükség annak biztosításához, hogy az EU betölthesse globális szerepét a biztonság területén; mivel minden ilyen eszközt megfelelő parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni és uniós jogszabályban kell szabályozni;

I.  mivel a nők békefolyamatokban való részvétele továbbra is a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrend egyik legkevésbé teljesült eleme, annak ellenére, hogy a biztonsági és humanitárius válságok elsődleges áldozatai a nők, emellett ha a nők tényleges szerepet kapnak a békefolyamatokban, 35%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy legalább 15 évig tartó megállapodás jön létre;

J.  mivel az EU belső és külső biztonsága egyre inkább egybemosódik; mivel az EU jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy fokozza a tagállamai közötti együttműködést a védelem területén; mivel az EU mindig is „puha hatalomként” lépett fel, és továbbra is így fog tenni; mivel azonban az aggályokat felvető, folyamatosan változó helyzet megköveteli, hogy az EU ne csak „polgári hatalom” maradjon, hanem fejlessze és erősítse meg katonai kapacitását, amely alkalmazásának összhangban kell állnia és koherensnek kell lennie az EU valamennyi egyéb külső tevékenységével; mivel a harmadik országok fejlődése biztonság és béke nélkül nem lehetséges; mivel a hadsereg ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be, különösen azokban az országokban, ahol a polgári hatóságok a biztonsági helyzet miatt nem képesek ellátni feladataikat; mivel a békekeret egyértelmű lehetőséget nyújt arra, hogy az EU erősebb szerepvállalását eredményezze a partnerországokban, és növelje az EU külső tevékenységének hatékonyságát, lehetővé téve, hogy az EU a jövőben a stabilitás és a biztonság releváns megteremtőjévé váljon;

K.  mivel az EU külső tevékenységét nem lehet a „migrációkezelés” eszközeként használni, és a harmadik országokkal való együttműködésre irányuló törekvéseknek minden esetben együtt kell járniuk az adott országokon belüli emberi jogi helyzet javításával;

L.  mivel a nonproliferáció és a leszerelés jelentős hatást fog gyakorolni a konfliktusok gerjesztésének csökkentése tekintetében, és hozzá fog járulni a stabilitás erősödéséhez, összhangban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségekkel, valamint a Parlament kapcsolódó – a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló – állásfoglalásával(15); mivel egy tömegpusztító fegyverek nélküli világ biztonságosabb; mivel az EU vezető szerepet tölt be a nukleáris fegyverek betiltásában, és fokoznia kell szerepét ebben a vonatkozásban;

M.  mivel a Szerződések nem írnak elő semmilyen uniós külső katonai fellépést a KBVP keretein kívül; mivel egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő, ténylegesen közös kül- és biztonságpolitika növeli az Európai Unió külpolitikai mozgásterét; mivel a KBVP keretében a lehetséges egyetlen külső katonai fellépés az Unión kívüli békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziók formáját ölti, az ENSZ Alapokmányának az EUSZ 42. cikkének (1) bekezdésében említett elveivel összhangban;

N.  mivel a partnerek katonai béketámogató műveleteinek támogatását eddig az uniós költségvetésen kívül nyújtották az Afrikai Békekereten (APF) keresztül, amelyet az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében hoztak létre és finanszíroznak; mivel az Afrikai Békekeret jelenleg az Afrikai Unió (AU) vagy az afrikai regionális szervezetek által irányított műveletekre korlátozódik;

O.  mivel az Európai Békekeret várhatóan lehetővé teszi az Unió számára, hogy közvetlenül hozzájáruljon a harmadik államok által vezetett béketámogató műveletek finanszírozásához, valamint az érintett nemzetközi szervezetekhez, globális alapon, nem pedig Afrikára vagy az AU-ra korlátozva;

P.  mivel a javasolt békekeret az Athéné mechanizmus és az Afrikai Békekeret helyébe lép; mivel ki fogja egészíteni a biztonsági és fejlesztési célú kapacitásépítést célzó kezdeményezést az olyan uniós védelmi tevékenységek költségeinek finanszírozásával, mint az AU békefenntartó missziói, a saját katonai KBVP-műveletek közös költségei, valamint a partnerek katonai kapacitásépítési költségei, amelyek az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem szerepelhetnek az EU költségvetésében;

Q.  mivel a békekeret keretében végrehajtott műveleteknek meg kell felelniük az Alapjogi Chartában rögzített elveknek és értékeknek, valamint tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok nemzetközi jogát; mivel az emberek biztonsága, egészsége és védelme, a szabadság, a magánélet, a sérthetetlenség és a méltóság szempontjából etikailag elfogadhatónak nem minősülő műveleteket alaposan értékelni kell és felül kell vizsgálni;

R.  mivel a közös költségek tényleges aránya továbbra is nagyon alacsony (becslések szerint az összes költség hozzávetőlegesen 5–10%-a), továbbá a katonai műveletek során a „költségeket ott kell viselni, ahol felmerülnek” elv miatt nemzeti szinten viselt költségek és felelősségek nagy aránya ellentmond a szolidaritás és a tehermegosztás elvének, és még inkább visszatartja a tagállamokat a KBVP-műveletekben való aktív részvételtől;

S.  mivel az Európai Békekeret javasolt átlagos éves kerete 1 500 000 000 EUR, míg az Athéné mechanizmus és az Afrikai Békekeret együttes kiadásai évi 250 000 000 és 500 000 000 EUR között ingadoznak; mivel a további évi 1 000 000 000 EUR lehetséges célját a javaslat nem határozza meg, illetve nem garantálja megfelelően;

T.  mivel a tagállamok által a GNI-elosztási kulcs alapján éves hozzájárulások útján finanszírozott, költségvetésen kívüli mechanizmusként az Európai Békekeret várhatóan lehetővé teszi az EU számára, hogy a katonai missziók és műveletek közös költségeinek nagyobb részét (35–45%-át) finanszírozza, ahogy az az Athéné mechanizmus esetében is történik; mivel az Európai Békekeret várhatóan azt is biztosítja, hogy az uniós finanszírozás állandó jelleggel rendelkezésre álljon, biztosítva a megfelelő programozást a válságokra való felkészültséghez, valamint megkönnyítve a gyors bevetést és javítva a rugalmasságot gyors reagálás esetén; mivel a KBVP-missziók és -műveletek közös finanszírozására szolgáló Athéné mechanizmus ambiciózus bevonása és bővítése a Parlament régóta fennálló kérése; mivel azonban a javasolt tanácsi határozat nem rendelkezik ugyanolyan kötelező erővel, mint az Afrikai Békekeret belső megállapodása, ami azt jelenti, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem finanszírozzák az Európai Békekeret tevékenységeit;

U.  mivel a közös költségek növelése révén a javasolt eszköz növelni fogja a tagállamok közötti szolidaritást és tehermegosztást, és arra ösztönzi a tagállamokat, különösen a pénzügyi vagy működési forrásokkal nem rendelkező tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a KBVP-műveletekhez;

V.  mivel a Tanács 2018. november 19-i következtetéseiben fenntartással támogatta a békekeretre irányuló javaslatot; mivel ugyanakkor dolgozni kell egy olyan ambiciózus javaslat elfogadásán, amely magában foglal valamennyi javasolt elemet, beleértve az Athéné mechanizmust;

W.  mivel a békekeret alá tartozó valamennyi katonai feladat, például – az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében felsoroltaknak megfelelően és az emberi jogok teljes körű betartása mellett – a közös leszerelési műveletek, a humanitárius és mentési feladatok, a katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatok, a konfliktusmegelőzési és békefenntartó feladatok, a harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai – beleértve a béketeremtést és a konfliktus utáni stabilizációt is –, a terrorizmus elleni küzdelem, beleértve a harmadik országok támogatását a területükön a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben, a KBVP hatáskörébe tartoznak; mivel az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivétel csak az e katonai missziókból eredő működési kiadásokra vonatkozik; mivel a KBVP-ből eredő minden egyéb működési kiadást – beleértve az EUSZ 42. cikkében említett bármely egyéb fellépésből eredő kiadásokat is – az uniós költségvetésre kell terhelni; mivel az Európai Békekeret igazgatási kiadásai az uniós költségvetést terhelik;

X.  mivel az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése értelmében a KKBP hatálya alá tartozó összes működési kiadás az Unió költségvetését terheli, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat; mivel a határozatra irányuló javaslat 2. cikkének a) és d) pontja kimondja, hogy az Európai Békekeretnek „katonai vagy védelmi vonatkozású műveleteket”, valamint „egyéb, katonai vagy védelmi vonatkozású uniós operatív intézkedéseket” kell finanszíroznia;

Y.  mivel az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából;

Z.  mivel az EUMSZ 208. cikke (1) bekezdésének második albekezdése kimondja, hogy: „Az Unió fejlesztési együttműködési politikája elsődleges célként a szegénység mérséklésére, idővel pedig annak felszámolására irányul.”; mivel ugyanezen bekezdés értelmében „az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”; mivel a második mondat a Szerződés rendelkezése, így – mint „fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia” – az EU számára alapvető kötelezettség;

AA.  mivel az Unión kívüli katonai és polgári missziókat egymástól külön kell választani annak biztosítása érdekében, hogy a polgári missziókat kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozzák;

AB.  mivel az EU-nak a kirendelt nemzeti szakértőkéhez hasonló jogállást kell biztosítania a KBVP-missziók személyzetének azáltal, hogy biztosítja számukra az uniós személyzeti szabályzat szerinti egységes jogállást és a lehető legjobb védelmet; mivel az ebből a státuszból fakadó juttatást és az összes utazási, ellátási és egészségügyi kiadást igazgatási kiadásként az uniós költségvetésre kell terhelni;

AC.  mivel az Európai Számvevőszék különjelentést tett közzé az Afrikai Békekereten keresztül finanszírozott Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezetről, amelynek javasolják az Európai Békekeretbe történő felvételét és ottani kibővítését; mivel a Számvevőszék úgy ítéli meg, hogy ez a támogatás nem volt megfelelő, és csak korlátozott hatást gyakorolt; mivel a Számvevőszék ajánlásait megfelelően figyelembe kell venni, tekintettel az új békekeret nagyra törő, megnövelt finanszírozására;

AD.  mivel a javaslatot nem kísérte pénzügyi hatásvizsgálat az igazgatási kiadásokra vonatkozóan; mivel az Európai Békekeret igazgatási kiadásai jelentős hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre; mivel a felváltandó eszközökön jelenleg dolgozó személyzeten kívül semmilyen további alkalmazottat nem szabad az Európai Békekeretre alkalmazni vagy arra kirendelni; mivel a jelenlegi különálló eszközök egyetlen igazgatási struktúrában történő összevonásából adódó szinergiáknak meg kell könnyíteniük az Európai Békekeret nagyobb földrajzi hatályának kezelését; mivel további személyzetet csak akkor lehet felvenni, ha az adott misszióra vagy intézkedésre vonatkozó bevételt valamennyi részt vevő tagállamból ténylegesen begyűjtötték; mivel a bevételek időbeli korlátozottsága szükségessé teszi az eszköz által felvett személyzet szerződéseinek, illetve a valamely konkrét misszió vagy intézkedés vonatkozásában az eszközhöz történő kirendelések megfelelő határidőkhöz kötését; mivel egyetlen alkalmazottat sem lehet a békekerethez olyan tagállamból felvenni vagy kirendelni, amely az EUSZ 31. cikkének (1) bekezdése értelmében hivatalos nyilatkozatot tett egy adott misszió vagy intézkedés vonatkozásában;

AE.  mivel az alelnöknek/főképviselőnek rendszeresen konzultálnia kell a Parlamenttel a KKBP és a KBVP minden fő szempontjáról és alapvető választási lehetőségeiről, valamint azok későbbi alakulásáról; mivel a Parlamenttel konzultációt kell folytatni és kellő időben tájékoztatni kell, hogy a döntéshozatal vagy a határozott intézkedés meghozatala előtt kifejthesse álláspontját, és kérdéseket tehessen fel – többek között a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról – az alelnöknek/főképviselőnek és a Tanácsnak; mivel az alelnöknek/főképviselőnek figyelembe kell vennie a Parlament véleményét – beleértve a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával kapcsolatos véleményét – és be kell azt építenie javaslataiba, felül kell vizsgálnia azokat a határozatokat vagy a határozatok azon részeit, amelyek ellen a Parlament kifogást emelt, vagy vissza kell vonnia ezeket a javaslatokat, annak sérelme nélkül, hogy egy tagállam ilyen esetben előreviheti a kezdeményezést, és javaslatot kell tennie a KBVP-re vonatkozó tanácsi határozatokra abban az esetben, ha erre a Parlament felkéri; mivel a Parlamentnek évente vitát kell folytatnia az alelnökkel/főképviselővel az eszköz által finanszírozott műveletekről;

1.  a következő ajánlást intézi a Tanácshoz:

a)  ne csökkentse a tagállamok békekerethez való hozzájárulását, ha a tagállam az EUSZ 31. cikke (1) bekezdésének alkalmazása mellett dönt, mivel ez aláásná a finanszírozási mechanizmus alapjául szolgáló GNI-kulcsot és az eszköz átfogó finanszírozását;

b)  a határozatba foglalja bele a Parlament mentesítő hatóságként betöltött szerepére való hivatkozást, amint az jelenleg az EFA, és így az Afrikai Békekeret esetében is megvalósul, az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, azzal a céllal, hogy megőrizzék az EU külső tevékenységének összhangját az EFA és más vonatkozó szakpolitikái keretében, az EUSZ 18. cikkével és az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének az EUMSZ 208. cikkével összefüggésben értelmezett d) pontjával összhangban;

c)  munkálkodjon egy olyan mechanizmus Európai Parlamenten belüli felállításán, amely szigorúan meghatározott eljárások szerint időben történő hozzáférést biztosít az információkhoz, beleértve az eredeti dokumentumokat is, az EPF éves költségvetésével, a költségvetés-módosításokkal, az átcsoportosításokkal, a cselekvési programokkal (többek között az előkészítő szakasz során), a támogatási intézkedések végrehajtásával (beleértve az eseti intézkedéseket is), a végrehajtó szereplőkkel kötött megállapodásokkal, a bevételek és kiadások végrehajtásáról szóló jelentésekkel, valamint az éves beszámolóval, a pénzügyi kimutatással, az értékelő jelentéssel és a Számvevőszék éves jelentésével kapcsolatban;

d)  járuljon hozzá ahhoz, hogy a biztonsági és védelmi politika terén a Parlamentnek a Tanács minősített információihoz való hozzáféréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács közötti aktualizált intézményközi megállapodásra vonatkozó tárgyalások során valamennyi bizalmas dokumentumhoz hozzáférést biztosít;

e)  biztosítsa, hogy a békekeret által finanszírozott műveletek, cselekvési programok, ad hoc támogatási intézkedések és egyéb operatív intézkedések semmilyen módon nem sértik, és nem használhatók fel úgy, hogy megsértsék az EUSZ 21. cikkében meghatározott alapvető elveket, illetve nem használják fel azokat a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius és emberi jogi normák megsértésére;

f)  lehetőség szerint év végéig zárja le az Athéné mechanizmus felülvizsgálatát, és zökkenőmentesen építse be a mechanizmust az Európai Békekeretbe, megőrizve működési hatékonyságát és rugalmasságát;

g)  biztosítsa, hogy a javaslat szükséges kiigazításainak elvégzésekor megmaradjon az egyetlen eszköz által kínált hatékonyságjavulás és jobb eredményesség;

h)  foglalja a szövegbe az alábbi módosításokat:

–  a „közös kül- és biztonságpolitika” kifejezés helyébe a „közös biztonság- és védelempolitika” lép a (4) preambulumbekezdésben és az 1. cikkben;

–  egészítse ki a szöveget a következő új (10a) preambulumbekezdéssel: „(10a) az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében említett katonai tanácsadó és segítségnyújtási feladatok kiterjedhetnek a harmadik államok, regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kapacitásainak megerősítésére a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, kezelése és megoldása, valamint a nemzetközi biztonságot fenyegető veszélyek kezelése érdekében, szigorúan betartva a nemzetközi humanitárius és emberi jogi normákat, valamint a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont és a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet kritériumait”;

–  egészítse ki a szöveget a következő új (10b) preambulumbekezdéssel: „(10b) az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében említett konfliktusmegelőző és békefenntartó feladatok hozzájárulhatnak a regionális vagy nemzetközi szervezetek vagy harmadik államok által vezetett béketámogató műveletek finanszírozásához”;

–  egészítse ki a szöveget a következő új (10c) preambulumbekezdéssel: „(10c) az uniós forrásokból támogatott műveletekbe be kell építeni az ENSZ nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. sz. határozatát”;

–  módosítsa a 2. cikk a) pontját az alábbiak szerint: „a) hozzájárulás a katonai vagy védelmi vonatkozású missziók finanszírozásához a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében”;

–  módosítsa a 2. cikk b) pontját az alábbiak szerint: „b) harmadik államok, valamint regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kapacitásainak erősítése a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése, kezelése és rendezése, valamint a nemzetközi biztonságot és a kiberbiztonságot fenyegető veszélyek kezelése érdekében”;

–  egészítse ki a 3. cikket a következő új (2a) bekezdéssel: „(2a) az ezen eszközre vonatkozó, az uniós költségvetést terhelő igazgatási kiadások éves bontását tájékoztatásul az (új) Ia. melléklet tartalmazza”;

–  módosítsa az 5. cikk c) pontját az alábbiak szerint: „c) „művelet”: a közös biztonság- és védelempolitika keretében az EUSZ 42. cikkével összhangban létrehozott katonai művelet az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében említett, katonai vagy védelmi vonatkozású feladatok ellátása céljából, beleértve a tagállamok egy csoportjára az EUSZ 44. cikkével összhangban ruházott feladatot”;

–  egészítse ki a 6. cikk végét egy új albekezdéssel: „A KKBP területén, és különösen a KBVP keretében, vagy annak egyes részein a polgári szempontokat, eszközöket és missziókat kizárólag az uniós költségvetésből kell finanszírozni.”;

–  módosítsa a 7. cikket az alábbiak szerint: „Bármely tagállam, a főképviselő vagy a főképviselő a Bizottság támogatásával javaslatokat terjeszthet elő az EUSZ V. címe alá tartozó, a békekeret által finanszírozandó uniós intézkedésekre. A főképviselő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen javaslatról.”;

–  módosítsa a 10. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „Az eszköz keretében finanszírozandó uniós intézkedések és az egyéb vonatkozó szakpolitikái szerinti egyéb uniós intézkedések közötti összhangot az EUSZ 21. cikkének (3) bekezdésével és 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell biztosítani. Az Unió által az eszköz keretében finanszírozott fellépéseknek összhangban kell lenniük az említett egyéb uniós szakpolitikák harmadik országokra és nemzetközi szervezetekre vonatkozó célkitűzéseivel is.”;

–  egészítse ki a 10. cikket a következő új (3a) bekezdéssel: „(3a) A főképviselő évente kétszer jelentést tesz az Európai Parlamentnek az (1) bekezdésben említett következetességről.”;

–  egészítse ki a 11. cikket a következő új (2a) bekezdéssel: „(2a) A békekeret összekötő tisztviselőt nevez ki az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásra. Ezen túlmenően az EKSZ KBVP-ért és válságelhárításért felelős főtitkárhelyettese évente eszmecserét folytat az illetékes parlamenti szervvel, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtson.”;

–  módosítsa a 12. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „Létrejön a Békekeret bizottsága (a továbbiakban: a bizottság), amely a részt vevő tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság képviselői meghívást kapnak a bizottság üléseire, amelyeken szavazati jog nélkül vesznek részt. Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) képviselői meghívást kaphatnak a bizottság ülésein való részvételre olyan napirendi pontok esetében, amelyek az Európai Védelmi Ügynökség tevékenységi körével kapcsolatosak, a szavazásokon való részvétel vagy jelenlét nélkül. A bizottság üléseire meg lehet hívni az Európai Parlament képviselőit, akik az üléseken szavazati jog nélkül vesznek részt és nincsenek jelen a szavazásnál.”;

–  módosítsa a 13. cikk (8) bekezdését az alábbiak szerint: „(8) A tisztviselő az EKSZ 9. cikkben említett illetékes katonai struktúráinak igazgatási struktúráján keresztül biztosítja feladatai ellátásának folytonosságát.”;

–  egészítse ki a 13. cikket a következő új (8a) bekezdéssel: „(8a) A tisztviselő részt vesz az Európai Parlament tájékoztatásában.”;

–  egészítse ki a 16. cikket a következő új (8a) bekezdéssel: „(8a) A műveletek parancsnokai részt vesznek az Európai Parlament tájékoztatásában.”;

–  módosítsa a 34. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „A tisztviselő javaslatot tesz a bizottságnak a békekeret belső ellenőrének és legalább egy helyettes belső ellenőrnek négy éves időtartamra való kinevezésére, amelyet legfeljebb 8 éves teljes időtartamra lehet meghosszabbítani. A belső ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai képesítésekkel, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk a biztonság, az objektivitás és a függetlenség tekintetében. A belső ellenőr nem lehet sem az engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem a számvitelért felelős tisztviselő; nem vehet részt a pénzügyi kimutatások elkészítésében.”

–  módosítsa a 47. cikk (4) bekezdését az alábbiak szerint: „(4) A közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetését – a működési szükségletek, az emberi jogok, a biztonsággal és az illetéktelen kezekbe jutással kapcsolatos kockázatoknak az engedélyezett végfelhasználás és végfelhasználók tekintetében történő értékelése, valamint pénzügyi kritériumok figyelembevétele mellett – a bizottságnak jóvá kell hagynia. A végső rendeltetés a következő lehetőségek szerint alakulhat:

a) infrastruktúra esetében a békekereten keresztül a fogadó ország, valamely tagállam vagy harmadik fél számára történő értékesítés vagy átadás;

b) felszerelés esetében a békekereten keresztül valamely tagállam, a fogadó ország vagy egy harmadik fél számára történő értékesítés, vagy a békekeret, valamely tagállam vagy harmadik fél által való tárolás és megőrzés további műveletekben való felhasználásuk céljából.”;

–  módosítsa a 47. cikk (6) bekezdését az alábbiak szerint: „(6) A fogadó ország vagy harmadik fél számára történő értékesítésnek vagy átadásnak összhangban kell lennie a nemzetközi joggal, azon belül a vonatkozó emberi jogi rendelkezésekkel, és a „ne árts” elvvel”, valamint a hatályos biztonsági előírásokkal, és szigorúan meg kell felelnie a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont, valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet kritériumainak.”;

  módosítsa a 48. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „A főképviselő benyújthat a Tanácsnak egy lehetséges cselekvési programra vonatkozó koncepciót vagy egy esetleges ad hoc támogatási intézkedést. A főképviselő tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen koncepcióról.”;

–  módosítsa a 49. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „A cselekvési programokat a főképviselő javaslata alapján a Tanács hagyja jóvá. Az Európai Parlamentet tájékoztatják a jóváhagyott cselekvési programokról, miután a Tanács elfogadta azokat.”

–  módosítsa az 50. cikk (3) bekezdését az alábbiak szerint: „Amennyiben egy adott kérelem nem tartozik a meglévő cselekvési programok alkalmazási körébe, a Tanács a főképviselő javaslata alapján ad hoc támogatási intézkedést hagyhat jóvá. Az Európai Parlamentet tájékoztatják a jóváhagyott ad hoc támogatási intézkedésekről, miután a Tanács elfogadta azokat.”

–  egészítse ki az 52. cikk (2) bekezdését a következő új fa) ponttal: „fa) A békekeretből finanszírozott felszerelések részletes jegyzékét rendelkezésre kell bocsátani.”

–  módosítsa az 53. cikk (1) bekezdésének b) pontját az alábbiak szerint: „b) ténylegesen leszállításra kerüljenek az érintett harmadik állam fegyveres erői részére, feltéve, hogy megvizsgálták a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont, valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet (átdolgozás) kritériumainak való megfelelést”;

–  módosítsa az 53. cikk (1) bekezdésének d) pontját az alábbiak szerint: „d) felhasználása az uniós politikákkal összhangban, a nemzetközi jogra, különösen az emberi jogokra és a végfelhasználói igazolásokra kellő figyelemmel történjék, különös tekintettel a további átruházásokkal kapcsolatos rendelkezésekre”;

–  módosítsa az 53. cikk (1) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint: „e) kezelése a használatukra, értékesítésükre vagy átruházásukra vonatkozóan a Tanács vagy a bizottság által megállapított korlátozásokkal vagy megszorításokkal és a vonatkozó végfelhasználói igazolásokkal összhangban történjék, és megfeleljen a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont, valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet kritériumainak”;

–  módosítsa az 54. cikk (1) bekezdését az alábbiak szerint: „A békekeretből finanszírozott kiadások végrehajtásával megbízott végrehajtó szereplőknek tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvét, és el kell végezniük a szükséges kockázatértékeléseket és végfelhasználási ellenőrzéseket, továbbá kellően figyelembe kell venniük az uniós alapértékeket és a nemzetközi jogot, különösen az emberi jogokat és a „ne árts” elvet. Minden ilyen végrehajtó szereplőt előzetes kockázatelemzésnek kell alávetni az esetleges emberi jogi és irányítási kockázatok felmérése érdekében.”;

2.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

a)  konzultáljon a Parlamenttel az ajánlott módosításokról, és biztosítsa, hogy a Parlament véleményét figyelembe vegyék az EUSZ 36. cikkével összhangban;

b)  az EUSZ 36. cikkével összhangban teljeskörűen hajtsa végre a Parlament álláspontját a többéves „cselekvési programokra” vagy ad hoc támogatási intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása során, többek között a Parlament által ellenzett javaslatok visszavonása révén;

c)  végezze el a határozat teljes körű pénzügyi hatásvizsgálatát, tekintettel annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatására, körvonalazva különösen a személyzet további szükségleteit;

d)  konzultáció céljából nyújtsa be a Parlamentnek az Európai Békekerettel kapcsolatos tanácsi határozattervezeteket a Tanácshoz vagy a Politikai és Biztonsági Bizottsághoz történő beterjesztéssel egy időben, hogy a Parlamentnek legyen ideje álláspontját ismertetni; felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy a Parlament kérésére módosítsa a tanácsi határozatok tervezetét;

e)  az EUSZ 18. cikkével összhangban biztosítsa a meglévő uniós alapok, programok és eszközök melletti kiegészítő jelleget, az Európai Békekeret következetességét az EU külső tevékenységének minden más vonatkozásával, különösen a biztonsági és fejlesztési célú kapacitásépítést célzó kezdeményezés és a javasolt Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) tekintetében, amelyet minden esetben a tágabb biztonsági ágazat reformprogramjának keretében kell végrehajtani, amelynek fontos elemeket kell magában foglalnia a jó kormányzásra vonatkozóan, és amelynek rendelkezéseket kell tartalmaznia a nemi alapú erőszakkal szemben, és különösen a biztonsági rendszer feletti polgári felügyeletre és a fegyveres erők demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan;

f)  adjon rendszeres visszajelzést a Parlamentnek a nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. sz. határozat végrehajtása terén elért előrehaladásról, és konzultáljon a Parlamenttel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan javasolt elemmel kapcsolatban, a nők konfliktusmegelőzésben és konfliktusmegoldásban, valamint konfliktusok utáni újjáépítésben és béketárgyalásokban betöltött szerepére összpontosítva, továbbá értékelje rendszeresen a kiszolgáltatott személyek, köztük a nők és a lányok konfliktushelyzetekben elkövetett erőszakkal szembeni védelme érdekében meghozott intézkedéseket;

g)  az EUSZ 18. cikkével összhangban biztosítsa, hogy a békekeret összhangban legyen az EU külső tevékenységének összes egyéb aspektusával és azon belül a fejlesztési és humanitárius politikákkal, szem előtt tartva az érintett harmadik országok fejlesztésének fokozását és a szegénység csökkentését, illetve felszámolását azokban;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és tájékoztatás céljából az Európai Külügyi Szolgálatnak és a Bizottságnak.

(1)

https://sustainabledevelopment.un.org/

(2)

HL L 58., 2015.3.3., 1. o.

(3)

HL L 84., 2015.3.28., 39. o.

(4)

HL L 77., 2014.3.15., 1. o.

(5)

HL L 335., 2017.12.15., 6. o.

(6)

HL L 335., 2017.12.15., 6. o.

(7)

HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(8)

HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

(9)

HL L 134., 2009.5.29., 1. o.

(10)

HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(11)

HL C 353., 2016.9.27., 68. o.

(12)

HL C 224., 2018.6.27., 18. o.

(13)

HL C 369., 2018.10.11., 47. o.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0514.

(15)

HL C 215., 2018.6.19., 202. o.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

a főképviselőhőz és a Tanácshoz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával készült, a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról szóló ajánlásról

Külügyi Bizottság, előadó: Hilde Vautmans

Sabine Lösing, Javier Couso Permuy, Miguel Urban Crespo, a GUE/NGL képviselői által benyújtott kisebbségi jelentés

Az ajánlás nem kérdőjelezi meg az Európai Békekeretre vonatkozó javaslat szándékát és megközelítését. Megerősíti, hogy az Európai Békekeretnek különösen az Unió katonai misszióit kell finanszíroznia, valamint erősítenie kell a harmadik országok katonai és védelmi kapacitásait. Továbbá a „Békekeret” elnevezés félrevezető, és nem tükrözi a katonaság – köztük a fegyverek – tervezett finanszírozását. Az ajánlás arra szólítja fel az EU-t, hogy ne csak „polgári hatalom” maradjon, hanem fejlessze és terjessze ki kemény (katonai) erejét.

Tiltakozunk az ajánlás ellen, mivel:

•  támogatja a közös védelem további megvalósítását, és úgy véli, hogy az az európai identitás megerősítésének forrása;

•  az eszköz maga után vonja, hogy minden egyes hozzájáruló tagállam tényleges részvételétől függetlenül pénzügyileg automatikusan részt vesz minden uniós katonai misszióban;

•  nem foglalkozik az instabilitás és bizonytalanság olyan alapvető okaival, mint a szegénység, a társadalmi-gazdasági kilátások hiánya, a harmadik országokkal fennálló kiegyensúlyozatlan gazdasági kapcsolatok;

•  elnevezése ellenére („Békekeret”) nem tartalmaz a béke és az emberi biztonság előmozdítására irányuló rendelkezést, és figyelmen kívül hagyja, hogy az Európai Békekeret tovább militarizálja az EU konfliktusokra vonatkozó megközelítését;

Kérjük:

–  a katonai eszközökkel való konfliktusrendezés elutasítását és az EU valamennyi katonai missziójának leállítását

–  az EU katonai struktúráinak feloszlatását és a teljes körű (többek között nukleáris) leszerelést uniós és globális szinten.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.2.2019

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

7

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Javier Couso Permuy, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Tunne Kelam, Stelios Kouloglou, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Tamás Meszerics, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Kati Piri, Julia Pitera, Jozo Radoš, Michel Reimon, Anders Sellström, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Asim Ademov, Laima Liucija Andrikienė, Brando Benifei, Tanja Fajon, Doru-Claudian Frunzulică, Takis Hadjigeorgiou, Marek Jurek, Patricia Lalonde, Javi López, Marietje Schaake, Renate Sommer, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

James Carver, Stefan Gehrold, Agnes Jongerius, Ulrike Rodust, Kārlis Šadurskis, Vladimir Urutchev, Bogdan Andrzej Zdrojewski


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

52

+

ALDE

Iveta Grigule-Pēterse, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans

ECR

Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Geoffrey Van Orden

PPE

Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Laima Liucija Andrikienė, Michael Gahler, Stefan Gehrold, Tunne Kelam, David McAllister, Alojz Peterle, Julia Pitera, Kārlis Šadurskis, Anders Sellström, Renate Sommer, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Vladimir Urutchev, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Željana Zovko

S&D

Francisco Assis, Brando Benifei, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Tanja Fajon, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Doru-Claudian Frunzulică, Agnes Jongerius, Javi López, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Kati Piri, Ulrike Rodust, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Michel Reimon, Alyn Smith, Jordi Solé, Bodil Valero

7

-

EFDD

James Carver

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Marie-Christine Vergiat

NI

Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz

3

0

ECR

Marek Jurek

GUE/NGL

Stelios Kouloglou

PPE

Elmar Brok

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2019. március 18.Jogi nyilatkozat